ÉVFOLYAM fjSZÁM.
BUDAPEST, JANUÁR
XIX.
1929
20.
'.
PINCZÉS ZOLTÁN
FOSZERKESZTŐ :
SEGÉDSZERKESZTÖ:
MAHÁCS LAJOS
SZÁZADOS
MEGJELENIK
HAVONTA
SZÁZADOS
HÁROMSZOR
SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: BUDAPEST, 1., ORSZÁGHÁZ UTCA 30. SZ.
XIX.
évfolyam.
FÖSZERKESZTÖ:
Budapest, 1929 január 20.
PINCZÉS ZOLTÁN
SZÁZADOS, SEGÉDSZERKESZTÖ:
ELÖFIZETÉSI ÁRA: Egész évre 12 pengő, iéiéne 6 pengő. "
.
'
,
. .
'
'.
. "
Megjelenik havonta háromszor
, .
Amen.
A
csendőr civilben
is csak csendőr marad - irja a Népszaf'a , a v
s akit azzal a hatalom alkotmányos letéteményesei: az Allamf.ő és a Nemliet felruháznak. Hogy a Népszaval minden politikai kérdésben különvéleményrt jelent be, azt megértjük. Hogy meg támad egy rendeletet, sőt egyáltalában minden neven nevezendő rendeletet, kissé nehezebben bár, de ezt is megértjük. Hogy azonban miért veti minduntalan a szemünkre, hogy akormányhatalmat szolgáljuk, ezt sehogysem tudjuk megérteni. Hát persze, hogy azt szolgáljuk! Kit szolgáljunk: a Szakszerv,ezeti Taná csot-e vagy a textiltrösztöt, a szociáldemokrata pártot,
MAHÁCS LAJOS
SZÁZADOS.
S Z E R K ESZTÖSÉ G ÉS K I A DÓHIVATA L Budapest, I., Országház-utca 30. .
Hiszek egy Istenben, hiszek egy hazában, Hiszek egy isteni örök igazságban, Hiszek Magyarország feltámadásában.
3. szám.
"
/,
..
ve9!:l a Sasokat, az egyházat-e vagy a szabadkőmü veseket? Hát mutasson nekünk a Népszava egy orszá g?t a világon Libériától kezdve a földi szovjetpara . dicsomlg, ahol az allam fegyveres ereje nem az állam hatalm� t, illetve annak megszemélyesitőjét: a kormányt szolgaI)!:? Megszoktuk már a Népszavától, hogy: »a csendőrökről pedig vegy rosszat, vagy semmit", de még azt is bününkül felróni, hogy a kötelességünket teljesitjük, még elfogultságnak, de politikának ls sok. Kovács Kis Gergelyéket pedig ne tessék félteni a civilruhás csendőrtől. Nagyon jó barátságban lesz nek azok, ugy, mint eddig, ezutan is, pláne, hogy a csendőrök most már még hemarabb keritik majd elő ö Kovácsék ellopott lovát meg a hizóját. Es aztán nagyon szomoru lenne, ha nel,ünk még csak ezután kellene civilbe öltöznünk, hogy megismerjük él falut s annak a népnek a gondolkodását, amellyel fél év százada élünk együtt a kis falvak meghitt magányában és egymásreutaltságában. Eppen a csendőrnek kellene civilbe öltöznie, hogy megismerje a maga véreit, akik közül maga is hozzánk került, akiknek lelkével, véré vel, gondolkodásával, eszéneK járásával maga is telitve van? Ezért igazán nem kell neki civilbe öltözködnie. Nincs ebben az egész ügyben egy szemernyi politika sem, csakis kizáróan közbiztonság. Hosszu lenne itt most bebizonyitani, hogy miért van szükség sok nyomozásnál arra, hogy az egyenruhás csendőrök nek polgári ruhás::>k is segitségükre legyenek. A poli tikával azonban a civilruhás csendőrök is éppen olyan semmit se fognak törődni, mint az egyenruhásak ; nem is értenek hozzá, hála Istennek. Baja velünk mindig csc:.k annak volt és lesz ezután is, aki a politikát össze téveszti a közbiztonsággal, aki nem érvekkel, hanem furkósbottal akar azok ellen harcolni, akik más néze tet mernek vallani és aki az ország üszkein akar oltárt Hát ezek bizony emelni a maga külön Istenének. ezután is szembe fogják találni magukat a csendőrrel ; az egyenruhással is, meg a civillel is. Ez magától értendő, erre nem kell belügyminiszteri rendelet. NemcsélJk ebben a cikkében, hanem mindig, min denütt és mindenkor, minden soráben és szavában ugy állit be mindent a Népszava, mint akik a hatalom szolgálatában .állva esküdt ellenségei. vagyunk a jo gaiért és megélhetéséért küzdő ipan munkassa�nak.: Negyon téved. Mi minden munkásban, dolgozzek o bárhol és bármit, nemzetünknek éppen olyan hasznos, tiszteletreméltó és megbecsülendő tagját látjuk, mint bárkiben, aki dolgozik. Es a Szentirást is valljuk, e valljuk s érére«. hogy: »a munkás méltó az ő . védjük minden erőnkkel a törvenyek serthetetlenseget s ne rea?k, is, amelyek határainál őr kell állanun hanem magára vessen, aki ezeken a hatarokon bclenk
�
�
�
p �
ütközik. épszavaEgyébként pedig örömmel olvastuk a ban is, hogy a csendőr civilben is csak csendor marad. Végre valami, amiben eg!:l'etértünk.
�
1 929 jan uá r 20.
CSE NDO RSE GI LAP OK
62
A magyar cs en dő rö k a dé li harctéren 19 14 -1 8. Irla : SUBAY I MRE tábornok. (3.
közle me ny).
részletesen fog Mielőtt azonban ezzel a kérd ésse l ri csen dőrség lalk ozne k, meg kell emlé kezn em a tábo es rend eltet ésü nek - fentebb már emli tett - külö nleg nitm inye kről . alak ulata iról : a csen dőr port yázó külö I I. CselIdőr port.l'izo
kü/öllitm énye k.
hábJ ru b A tab ori csen dőr&l akul atok közö tt a üfönitméll)'ell « lyam án külö nöse n a » pOrl)'.7 ZÓ csen dőrk a szerb váltak nevezetess2. I ly en alaklIlatok kal főleg litásu kat és romá n hads zintereken találk ozha tunk. Felál a harct éri viszo nyok tették szüks égess é. osztrá k-mag y ar az 1 9 1 4-ben hogy I smeretes, Jn mona rchia dz.l,en S2íerb ia- és Mont enegr óval, észak kit pedig Oroszországgal vette fel a küzde lme!. Eme arcvc.na],on duló fegyve res mérkő zésben a monar chia főhads zintere !. a képezt e Oroszo rszág számá ra útelmé ben erőink haditer ve Ausztri a-Magy arorszá g zömét ennélfo gva erre a hadszin térre irány itotta és Szerbia megfékezésere a »Balkán i haderők fővezéré nek« csak két hadsereg et b ocsátott rendel kezésére. Poticrek tábornJk annak ellenére, hogy ellen�ele i 350400.000 főnyi hadrakelt seregükk el a balkáni erőkkel szemben számbeli tlllsullyal rendelkezt ek, támadólag \is
Az öreg juhász esete. Irla : CZIER KÁROLY őrmesler (Debrecen).
Vörös fényben uszott az ég alja n!JUgat felől . Csipős, hideg szél borzongatta meg a laktanya ablakát. A Izgény segl szobaban még nem égett lámpa. az esti félhomályban Bodnár csendőr az ablaknál ülve a vörös égboltozatot nézte, mely ugy tetszett nzki, mintha távoli tüzvész látszana ' felhőkig felnyuló lángnyelveivel. Jakabos őrmester az asztalnál ülve cigarettázott 2S annak izzó parazsában gyönyörködött, miközben gondolatai messz: kalandoztak. Januári, vasárnapesti alkonyat volt. A szel mmd fenyegetőbben rázta az ablakokat és sietve ' sivi tva siklott tova a kis falucska alacsony házai felett. . Leptek hallatszottak. Az örsparancs nok nyitott be a szobaba s hangja felrázta a két merengöt. - Jakabos őrmester! - Parancs ! � Bod � ár csendörr el 20 órakor szolgála tba mennek az . 1. szamu oTjaratb a! Azzal kemény lépésekk el elhagyta a szobát. A léptek kopogasa t egy pil lanatny i csend követte . �. A bálba szerettem volna elmenn i, - mondta Bodnár csendor csendesen, minteg y csak önmag ához beszélve. - � oh 'se tépelődj rajta, - felelt Jakabo s őrmest er. A csendornek az a sorsa hogy j árja a h a tar · t . N e legye n '. ünnepe , se vasá rnapJ. a. En már ezt megs zokta m. H a te nem tudod megszokm, szere lj le, aztán mehe tsz a bálb a. És nevetett egy et hozz a szár azon . - Te sem j ók2d vedb Ől besz élsz , vála szol t ama z. - Nem bizo ny, vágott vissza J a ka bos, mert mag am is
agá t és csa pat aiv al aug usz had vis elé sre hat áro zta el m a rb had erő !. Off enz i váj tus 1 2-é n megtam adt a a sze t, alig 8 n api g tar tó had él:1Jo nban csa k röv idéLetü vol egeit a hat árt képezö m üve l,etek utá n kén y,te}ellJ vol t ser adá s slke rte1en � e Dri na mögé viss zav; onn i. Em e tám . t erő k g y e nge seg en sajá a , Ikra hibá iai atilg �I:r csaK nem háb o r u b a n szer és a szer bek nek az aIig leza jlot t Bal kán ető ; a kud arc zett had itap aszt alat aira volt viss zave zeth m e g bizh atat h oz sok teki ntet ben a szer blak ta vidé kek se és a cseh lan szláv lako sság ának árulá sa, kém kedé o zzáj árul t. csap atok ki�og ásolh ató mag atart ása is h m üvel e A m i ko r tehá,t Poti orek tábo rsze rnag y h ad ala teine k megi smétl ését uj strat égiai és szerv ezési eg m sek p o km fekte tte, az áruJá s, kémk edés és szöké gátlás áról is gondos'kodn i óhajto tt. Ebből a célból Brcská n 1 9 1 4 a.ugusz tus h avába n 1 2 csendő r portyá zó
é!;J
különit ményt állittato tt fel.
Ezek a kü.l önitmén yek 4 - 5 gy alogcse ndőrbő l é s 40-1I5 gy,al ogosMI (népfiöl,kel ő ) álltak. Feladat ukat elsösorba n a Drina mentén müködő hadsereg t á m o gatása képezte. d e hivatva voltak a m á r akkor m e g bizhatatl anságukat eláruló cseh n e mzetiségü csap atok felügyeleté re és a p ol g á r i lakosság politikai, valamint különít közigazgatá si ell enőrzésére is. A p ortyázó mény eket általában töb b nyire "Straju n i « nak hivták. Ezt az elneveúst a már békében felállitott és Bosznia Hencegovináb an müködő határ vadász csapattól n y er ték. A régi k. u. k. hadsereg ezeket a csapatokat r videsen " Streijkorps « · nak h i vta, a szerbek pedig a nemet Strel fkJrpsból a »Strafunit« gyártották, amely azután ráragadt m i n den 'Csapatra, amely hasonló szol g á l atra i génlJ b e vétetett. -
�
A z uj o n nan
felállitott csendőr
portyázó
különit-
oda készültem. A »gazdag Szabó. lánya is ott lesz, sze rettem volna vele talá lkozni . . . - M i t akarsz nle, hiszen még nem vagy 28 éns, u � y sem adhatsz be nősülési kérvény t, egy i lyen gazdag lany meg nem vár egy csendőrre évek ig, az bizonyos. Magam is abban a hajóban utazom. Van a szülőfalumban egy özvegyasszony, akivel együtt gyerekeskedtünk s velem körülbelül egyidős. Igaz, hogy van egy g y e rmeke is, de van vagy 100 h o l d földje é s ez a fő ma. U r leszek mel lette, csak a láb an: at lóbálom . . . D e azt mondja, szerelj ek .. le, mert o nem var utánam . . . - Szerelj l e pajtás, - biztatta Jakabos őrmester. A csendőr kenyere nagyon keserü . . . Örökösen csak szol gálat és me gint szolgálat, akár esik, akár fuj , a kutyát . nem venk kl, d e a csendőrt szolgálatb a küldik. Mig igy panaszko dtak egymásn ak, a z örsfőzőn ő meg . te : ltett kettőj ü k számára ; otthonos an megvacs oráztak, utána . meg clgarett aztak s ujságot olvastak egy kicsit, aztán 20 �rakor kalapo san, szuron yosan j e lentkez tek a z irodáb an az orspara ncsnok nál, � i röviden k i adta a z őrj árati lapot és a paranc sait. Egy utemre , élesen csattog tak a závárz atok amln t a fegy �ereket megtö !tötték, még egy kemén y , reflex � . s �eru hsztel ges s m áris künn voltak a szeles hideg téli ' el szakaban. Ja� abos őrme ster sóhaj tott, megt őrölt e zsebk en dő'év l el . arcát es Igy szolt tarsáh oz : - Unom már az egésze t '. NIeg a s o k para ncso t ' meg . a figye lmezt etést . Nincs neke m arra szüks égem ' nem vagyok . k én m á r m a l' csIr e . H a nem is meg yek vasá rnap este szivesen s � lgála tba, d e tudo m mi a kőte lességem . ' t u d om ml a s zolgal at. .. Bodn ár csen dőr mind erre d orm " ogöt t vala mit a vask a lap-
1929
január 20.
CSENDöRSÉGI LAPOK
mények, 45-50 főnyi létszámmal, a hadtápterület következő helységeiben teljesitették első szolgálataikat. 1.
2.
3. 4.
5. 6.
7. 8. 9. 10. 11. 12.
Celie,
sz. csendőr portyázó különitmény .. .. .. .. " " " ..
" " .. .. .. ..
II
"
II
" " ..
" " ..
" ,. .. " " .. .. .. ..
" " .. ..
" JJ
. .. ..
.
.. ..
..
Brezovo Polje, ]anja, SopBre, Vitinic3, Kalesia, Drinac8, Zegare, Han Palator, ZavIaka, Sabac, Tekeris.
(A határ mentén teljesitettek addig szolgálatot, amig rendeltetési állomásaik a sikertelen offenzíva folyamán feladattak, illetve amig ezek az őszi támadó hadmüve letek alkalmával ismét osztrák-magyar kézre jutottak. ) A portyázó különitmények a Balkán haderőnek nagyon értékes szolgálatokat teljesitettek. Tevékenyen résztvettek az őszi offenziva előkészitésében, pompás kémelháritó és hir szerző osztagokként müködtek. Potiorek tábornok a sikertelen augusztusi had müveletek után átesoportositotta haderejét és szeptem ber haváb1lJn ujból meg támadta Szerbiát. Hullámzó har eok után, összel sikerült is a szerb arcvonalat áttörni és a szerb haderőt sorozatos vereségek kapcsán mélyen Szerbia belsejébe visszavetni. December havában azon bim ismét fordult a hadis2Jerencse, sikeres szerb ellen támadás Potioreket Szerbia elhagyására kényszeritette. A portyázó különitmények az offenziva tartamára a hadtápterületen belül kifogástalan rendet teremtettek és a,nnyira beváltak, hogy számuk 24-re emeltetett' ról, de
aztán ö
egyszerre
is elhallgatott.
lépkedtek
Lépést váltott s most már
j211egzetes,
n y ugodt
nehéz
csendö rlép
teikkel a csontkemény rögökön. A.z
utca,
A. kis
amelyen
nádtetös
ványan.
A.
haladtak,
házikók
hold
csendes
ablakai
sápadtan
volt
fény lettek,
ontotta
fényét
és
fekete
hal
fagyos
földre. A. nagy közsigi táncterem előtt hemzsegett a fiatal ság.
Friss
zene
Jakabos
ütötte m e g
örmester
a
a
járör
füleit.
t á nctuem
felé
a
gazdag
Szabó
uram
hires,
vette
utját.
Nem
takaros,
feketeszemü
leány á t. A.mint éppen
a
járör
javában
Szabó-lány táncolt;
a
táncterem
ropták
egy
ajtaján
a
fürge
párok
jómódu
gazda
fiával
Jakabos
örmester
irigykedve
csárdást.
ugyancsak és
a
bánta kicsit«
volna, és
határnak;
ha
a
Jakabos
arcát
j árörvezetöjén e k vendéglös
m e n n ek
nem
neki
őrmester
szobájában
nézte.
még inkább
ilyen
mögöttük
- Jakabos
ur,
leste.
itéletidöben
azonban
eröt
vett
a
sem
A.zt
leszerel nek
»egy
vaksötét
magán,
néhány
a járör e ltávozott. A.lig haladtak azonban Szabó-lány
szivesen
táncosával.
csendőr
Bodnár
s
szép
A.
bosszusan
A. lány észrevette, hogy a csendör ö t figyeli kacérkodott
bznn
benézett,
a
lépést,
a
termett.
hát nem
akar velem
táncolni? - kér
dezte hamiskásan. -
Nem
mentegetözött
tehetem, az
szolgálat ban
örmester.
vagyok.
amint
látja, -
leány, de jegyezze meg magának , hogy maga csak t áncoljon ugy, ahogy a parancsn oka fütyü l. én meg majd ahogy én 'akarok l És sarkon fordult . - Jól van, na! - fakadt ki a
Faké p n é l hagyta
a csendőröket.
lenül nekivágtak
a
akik szomJruan és kedvet
hideg éjszakának. *
- Látod pajtás, szólalt meg
Jakabos örmester, miután
már jó órahosszat szótlanul lépkedtek egymás mel lztt, ezírt unom é n
a
tollas k a l apot.
- Miért? - kérd2zte Bodnár és megállt, mintha csak
volt szándéka a kijelölt utiránytól e lt2rni, de legalább látni akarta
feJ. Különösen értékes szolgálatot teljesitettek a komi tácsiktól veszélyeztetett területeken. 1'914. évi december hó folyamán, amikor csapa teink Szerbiából kivonultak, CI portyázó csendőrkülö nitmények egy része a szerb harctéren müködő védő szakasz parancsnokságokhoz vezényeltetett, a többi pedig a hadtápterület fontosabb helységeiben osz tatott be. Szolgálatukba betekintést nyujtanak azok a jelen tések, amel!jeket a különitmények előljáró hadsereg hadtápparancsnokságaiknak beküldtek. Igy például az 1. sz. portyázó különitmény 1914 december 26-án összefoglalóan jelenti: (Az ügyes csendőraltiszt pa l'1:Jn<:snok jelentése méltó arra, hogy szószerint örökit tessék meg. ) »J elentem, hogy az -1. sz. portyázó különitmény Celie-ben 1914 illugusztus hó 15-én alakult meg és ott teljesitett szolgálatot szeptember hó 14-ig. Ebben az időszakban fontosabb eredmény nem történt. Szep tember 14-én Brcskára meneteltünk, onnan pedig a �ülönitmény szeptember hó 16-án a szlavóniai Racsá hoz, a hadi hidhoz lett vezényel ve azzal, hogy a Száván tul, Parasniczán, a harctéren müködő csapat testekből elmaradt és a tüz vonalából visszajövő kato nákat szedje össze és a harcvonalba kisérje vissza, feladata volt továJbM III 21. L. 1. T. D. (21. Landwehr gyaloghadosztály ) parancsnokának egyéb rendelkezései nek
néptelen.
gyengén,
a
,
álmából köl tötték _
Mit
volna
bámulsz?
fel.
- rivalt
érted? . . . . - Értem
már
no,
csak
ne
rá
a
jarörveze tö, hát nem
gorombás kodjál.
még - Látod, - füzte továbh a szót az őrmester , a lányok sem nézik a csendört semmibe . mert nincs idej� az udvarlá sra . . . Kellett n2künl< épp ma. vasárna p este szol gálatba indulnunk? _
Nono . . .
dünny ögött
ketten elhallg attak,
mert
Bodná r
a szembe
csendör s ezzel mind támadó szél
majd
fel
birkóz niok kellett vele. A. hold 12seb e i s e l b ujt a felhök mög2 , csak a szél sivitott egy te l i elsza ka ben a szuro nyok é l é n . Hossz u, véges zakad atlan a járőr a lát volt. Hajn ali két óra lehet ett már. mik;>r
döntöt te őket s
valósá.gga l
határ on halvá ny
fényt
�
:
pillan tott meg.
Kicsiny
volt a
fény .
, pihen ést igérö. de o l y a n hivog ató, o ly a n kecse gtető , me leget rlakt a hogy a járőr alig várta , hogy elérje azt a � embe on. helye t, ahonn an fény kandi kált ki a keske ny ablak Egy
juhás z
csaho lással
ka libája
fogadta
előtt
öket
s
á l lottak .
A.
fellár mázta
kuvasz a
cl
gazdo)ut
szalag A.z ajtó keser vesen n y i korg;>tt, a mécs fénye hosszu kis7abadult ban kiszök ött az éjszak ába, mint a kalitk ából \lem Jr�zt� ci nke. nem riaszt otta vissza a baráts ágtala n tdö.
1 92é
CS l'ON DO RS EG I LA pO l{
. . .. . . . hideg szelet csak a szabadsag gyonyoret . . . . ' ferflhang ranvalt a kutyára : CSIba te ! ki
es földlyuk ak b an éj j eleztünk . Végül j elentem , hogy a különit mény f. hó 24-én Budj anovci községb e bevonul t és szolgála ti m ü ködesét megkezdte. Horvá tll Jál/OS , cs. őrmest er, 1 . p. k. parnok «.
A kuvasz visszahuzódott mJr;Jgva. Az öreg juhász lépett
a
-
kalibából.
Jó reggelt
az
uraknak
ebben
senek beljebb kuülni, h iszen agyon
az itéletidöben. Tes
vannak fázva!
A csend örök nem k2rették magukat. Egy megszvkott mozd lattal a karjukra ereszlett2k a puskát s bel2ptek a � juháS� lakba ö eg mber volt a juhász, de meglátszot t : ; : J a .10 egeszseg es munkabirá s. H a j a öszbevegy ült ' b ajusza apait, ruházata , valamint a kaliba belsej' e tiszta ' . . volt s levegöj'e egeszseg2s. Az öreg értelmes ember be . . nyomasa t tette,
����
A
járör
itt
k2tóra i
kis
pihenőt tartott és sza l onnát . zett, mely a fáraszt ó gyalog lás után igen i z l etes VOl; . assan mdult meg a beszéd . . - Csak egyedü l lakik, öreg? - er d eklödöt t a járörvezető.
t
regg
- Csak, - bólint ott rá a juhász . � Nem is volt család ja? - faggatta . csak eppen, hogy mondj on valami t. tüze
o
...
; n�ez� . . .
vo l t,
�
felelte
vonta tottan
továb b a
Jakab �s, "
juhás z
és
a
voltam ' mint a z nekem i. S v o l t olyan szépto llu k a l apom . . . d� nem kellett. Nem kell ett Ient 2tiem . . . De talán ném is érdek li ' az urak at. - Nagy on is érde kel ' - b iz, t att a Jaka bos őrme ster, csak beszé lje el. . A juh ász ném i gon dol ko ' 1zás ' utan fe l n 2 zett a menn yeze tre ' és mintegy mag ának , b esze ol kezd ett . . Csendőr volta m én i s mm t magu k. Ahol szolg áltam , ' abba n a falub an volt egy szép , gazd ag lány . Szerettük
urak ,
Valam Ikor
én
is
csendör
�
de
n e.m
�
.
álmos
Egy
�
A fenti j elent sbö II portyázó különitménye k tény . , kedese az 1 9 1 4. eVI OSZl h admüveletek f ol y a m á n k i vehető. visszavon u l á s után a Balkán-ha derők a Sze remsegbe j utottak, 8Ihol néh ány heti pihenés, » retab-
végezte a különit mikor is a vissza-
a
-
al St ep o öt t. Pl . eg y alk alo mm vo nu lás fut áss á fej lőd t, ho gy na gy ka va ro dá s tör tén j evac kö zsé gn él oly an el r ho ssz usá gb an tel jes en az utv on al nég y kil om éte ak a lov ait kif og t a és a lov tor las zol ódo tt, töb b koc sis őni tmé nyp ara ncs nok err e kal egy ütt elm ene kül t. A kül az őrz ésr e biz ott rog min den tov ább i p8Jr anc s nel kül mel lett a leg közeleb bi I y okat tiz emb er "fe l ü g y elet e b ere iv�! ped ig a leg köz ség be kül dte , fen mar adó e m az elto rlas zolt ut nag yob b grá nát - és srap neít üzb en koc sika t az utró l el sza,k aszr a von ult, az elhag y a tott rcol ás elle n biz távo l itott a, a szét szór t hol m i t az elhu lova ikka l együ tt tosí tott a, az el men ekül t kocs i"sok at vel ü k p ed i g össz esze dett e és viss zaho zatt a, azut án az össz es ott együ tt az utsz akaszn.ál mar adt, a m i g az ut ismé t torló dott járm üvek el nem vom dta
ot. ) A kü lö tt tel jes i1 ett szo lgá lat ( S I It csapat ok mö gö pa l hár om hét en é j j e l - nap nit mé n!1 kül ön öse n az els ő ává n ott . Na pp al u. i. a Sz per ma nen s szol gál atb an áll n tün k, cjje l ped ig a Sz ává tul , a har cvo nal mö göt t üg !:lcl t) biz tos ito ttu k. G!:l akr an inn en táb oro zó tra int ( von ato szö kev én!jek re, aki ket a had aka dtu nk a tra ink örl ctb en as on idő ala tt, am ig a par bir ósa gllak adt unk át. Az vet bször har cok ban is nic ai har cté ren mü köd tün k, töb dot tak at elő re vitt ük, nem tün k rés zt, amikor az elm ara nk. eg!j sze r tüz har cba kev ere dtü r a sze rbe k me ghá tr á l iko Október hó 2 7 - én, am sno ksá gán ak int2 zke dés ei tak , a 2 1 . L . I . T. D. par anc c apa tok at, előr e h a j alap ján kö\'ettük az előn yom uló rb kat ona vise lt egy é tottuk az elm ara dottakat c s a sze kat kép ezte tov ább á az neket ö sszefog dos tuk . Fel ada tun vere k és lősz ér bizt os elfoglalt terü let átku tatá sa, fegy esze dett szer b egy é hely en való össz együ jtés e. Az össz b kato na is volt , nek száma, akik között több szer t meg hala dta. október 27 -töl nove mbe r 1 9 - ig az ezre együ jtötte és A külö nitm ény ezek et az embe reke t össz jelöl t hely mind en külö nöse bb fenn akad as n2lkü l a meg 20-á n a scgekbe h iányt alanu l leadt a. Nove mber hó Ldw. J . V I I I . hadtestpar ancsn okság paran csára a 2 1 . n T. DAó l a 9. -hez lettün k beosz tva, ahol ugy !loazo elöbbi az szolgá latot látta el a külön itmén y, mint be? sztási helyim . Itt is több százra rugott a különi t m �ny által összefogJtt szerb katona és polgár i egyén szam a. Ezekhez azonb � n .még . hozzájá rultak a csapa _ tok toglyal, amelyek orzcsre es elszállit ásra a külö nitményne k adattak át és amelyekn ek száma a 3000- et meghaladta. . A l e gmeg feszit �ttebb munkát meny II visszavonul as alkalmával,
I
j a nu ár 20 .
nagyon,
egymást ravett, volt
a�
sze e l j ek :. eskuvonk.
hogy
az
� re
le.
éltek,
szerette,
Leszere ltem.
Feleségemnek
faluban
a
voltam ,
csendőr
hogy
H a m a rosan
testvére
laktak,
Mm
meg
is
volt
fiata l o k '
mi
kik 9. � klkoltozkodtunk a tanyára. Össze l vo l t a z esküvőnk. Szépen szülöi
egy
megvol � unk gazdasagot
ne mondhass
darabig.
( 1 50 hol das
En
tanyát
l e t t a 7. utolsó szó.
- Egyszer a feleségem betegeske d n i hat
asszony ) ,
az
kapott
a
hogy
� senkI, hogy a z asszony tart e l . M i n t m o ndtam bekében éltünk, de aztán lassan m i n d i g i n káb
gy I d elg � . . es lI1kabb az asszony:! te.ttem
rendbehozni
igyekeztem
. adott eletet.
a
faluba
Nem
IS
az
jött
öregekhez, ki
többé
a
ahol
b
kezdett, beköltöz egy
tanyára.
kis
Én
fiunak
magam
a sok dolog miatt csak ritkán, ünnepen vagy vasárnap kerü l hett;m haza, akko - sem m i n d i g és h a h a z a i s mentem, a : . kIsfIamon k l v u l mas senki nem futott szeretettel e l ibem. -
Megértette m
lassa n -lassan
m i ndent,
Cselédszám ba voltam uraim ' n�m g a z d a , me rt a vagyon . nem vo It az enyem , H e j h , de sok keserü könnyet len y eltem . Sokszor felkereked tem ' hogy v i lágga' b Uj' d osom , d e n a g y o n . . szerettem a kIsfiamat '· h a r á g o n d o It am, n e m volt szivem ' Maradt am, - m a r a d tam cselédn ek . M'I g e n a o " t e I h agyn!. '. . tanyan huztam a z igát, a dd i g a felesé gem a falub an ven " dégeskedett ' b á l b a J' art, mltl d e n n e l és m i ndenk ivel törödö tt . . a v I l agon, csak velem nem, a h i tes urával.
vettek.
Az
IS
E l h a llgatott egy p i l lanatra . T a l a' n arra gon dolt , J10g y .. mlert m o n d j a e l ezt a rejtett bánatá t k e't v a d .I degen embe r. . nek, aki knek semmi közük h o z D e a z tan t kltltete vég i g .� . siklott a két kakast oIlon é s Z f , y e l j a ts a ozó szu �. V ron yoko n . .Ez ek nem ide g ene k , Ez s csendor Ok«, gondolta s aztán t ovább beszé lt : - Egy n y á r i n a pon meg h a l t a kl' sfl ' am is, egye tlen
: �ii :: �
�
1 ,
I I
1929
20.
január
CSENDO RSÉGI LAPOK
után visszanyerték hadmüveleti lirozás« ütőképes ségüket. Időközben a hadihelyzet azonban lényegesen meg változott. Az orosz harctéren küzdő osztrák-magyar és német erő az orosz tömegek elől a Kárpátok és Krakó vonalára visszavonulni kénytelen volt és nehéz harcokat vivott az orosz előnyomulás megakadályo zásaért. FéltÖ volt, hogy az oroszok a gyengén védett Kárpátok vonalát átlépik és eláraszt ják Magyar országot. Ennek meggátlására az osztrák-magyar had vezetőség átmenetileg lemondott a Szerbia elleni had müveletek ujrafelvételéről és az ujból kiegészitett, a »retablirozott« balkáni haderők zömét 1915. év elején az orosz hadszintérre" a kárpáti arcvon
_
együtt fogunk Az
dolgozni.
asszony
f elcsattant:
K i vagy te? Kinek parancsolsz? H á t ki itt a gazda,
_
én-e vagy te? H a nem tetszik a h e l y , amit hoztál, vigy ed. Lekerült a
_
váltam
a
feleségemtöl,
levettem kutya
p adlásról
érte
a
lettem,
szép
uraim!
a
akit
csendörségi zöld ládám. EI pedig
csendörségi 191101
ugy
szerettem,
egy.mruhámat
nyarán
történt
hogy
is.
mindez
Kivert s
rövid
idö mulva kitört a h áboru, bevonultam katonának. De csendör többé nem
lehe ttem.
Még
1911!-ben orosz
s mikor onnan hazakerültem, a juhásznak
s
azóta
j uhász
fogságba estem
mostani gazdám fel fogadott
vagyok.
Ha
csendört
látok,
a
szivem összeszorul é s a sírás eröltet, mert ugy tudják m e g a z urak, csak a n n ak a férfinek van becsülete, csak a z igazi férfi,
családját és ne m
aki a maga keresetéböl tartja e l a
szorul
az
volna,
el
asszony tudtam
szeretett vol n a Ezt
vagyonára.
már
volna
a
Ha
tartan"Í
én
csen d ö r
egy
családot
mondta.
De
maradtam és
tisztelt,
aztán
megint
feleségem.
szlnte
kiabálva
csak e l csendesedett, mint a k i már ugyis beletörödött min a
denbe A csak
világon
két
szépen,
csendőr
a
gondolataik
Már
pirkadt,
szóltak egymáshoz. _
lányt _
is
engedelmesen . . .
szótlanul jártak,
mikor
a
ki
h a llgatta tudja,
csendőrök
az
öreg
juhászt,
merre. b ucsu t
vettek.
Nem
Aztán egyszer csak megszólalt Jakabos :
Te, Bodnár! - Az ördög vigye azt a gőgös Szabó< az
egész
llhüm,
éppen
vagyonával -
ilyesmire
mondta gondolt
együtt. Bodnár volna,
szórakozottan,
mintha
ő
65
E célra 17 csendőr portyázó különitmény IS igénybe vétetett. Es pedig 3 portyázó különitmén y Schill százados (ma tábornok, a m. kir. csendőrség felügyelője ) parancsnoksága alatt Gombos-Bácsfö ld vár-Titel szakaszát, 7 po�tyázó különitmény Mészáros százados pa rancsonoksaga alatt alsó Temes-Gattaja szakaszát és 7 portyázó különitmény Fonyó százados parancs noksaga alatt Moriczföld-Resicabánya-Porta orien tális . - román határ szakaszát zárta el és ott tel jesitett söülgálatot. A fenmaradó portyázó különitményekből kettő a 15. hadtestparancsnokságnak, három a 16. hadtest parancsnokságnak, három a temesvári védőkörlet parancsnokságnak és kettő a Tamássy altábornagy csoportjának bocsáttatott rendelkezésre. A hadtápszolgálatban alkalmazott csendőrség leg főbb feladatává tétetett, hogy a csapatkörleten kivül mutatkozó minden embert igazoltassolI. Feladata volt továbbá a hadtápterület átlépését és a közlekedő esz közök jogos hé!lSználatát ellenőrizni. Akik kellő igazol vánnyal nem rendelkeztek, különösen egyedül utazó legénységi személyek a legközelebbi hadtápparancs nokságnak (hatóságnak ) voltak átadandók. A tisztek igazoltatása külön ezen szolgálattal megbizott tiszti közegek utján történt.
A. népfölkelőkkel megerősitett csendőr portyázó különitmények 1915 elején tehát kordonszolgálatot tel jesitettek. Változást ebben a szolgálatban az -1915. évi május havi ólasz hadüzenet okozott. A hadvezetőség akkor kénytelen volt a riépfölkelő erőket a kordonszolgálat ból kivonni és a hadtápterület elzárását átszervezni. Az átszervezéssel kapcsolatosan a hadvezetőség most [I1ár arra törekedett, hogy a népfölkelők kivonásával gyengitett csendörségnek más uton szerezzen erősitést és azért polgári örségek felállításával kisérletezett. Igy például Sch ill Ferenc százados egy polgári biztossal a Bánság szolgabiráit járta sorra, hogy támogatásukkal a kivánt polgári őrséget megalakithassa.
Ilyen polgári őrségek "Schutzkorps« elnevezés alatt - mint tudjuk - a háboru kezdete óta Bosz niában és Hercegovinában valtak már. Tagjaik meg bizható boszniai törökök voltak, akik a helyi viszo nyokat ismerve, eleinte igen jó szolgálatokat teljesi tettek. Később mind több és több panasz merült fel ellenök, sőt 1915 április havában Bekic tábornok csoportparancsnok Res. Nr. 204-2. szám alatt már teljes feloszlatásukat kérte. A tábornok a 15. hadtest parancsnoksághoz intézett előterjesztésében kifejtette, hog9 az ő körletében müködő polgári őrségek tel jesen hasznavehetetlenek, jog, törvény és igazság ellen müködnek, isznak, rabolnak, erőszakoskodnak stb., stb. Szerinte azáltal, hogY' ezen alakulatok a polgári ható _ ságok és a csendőrség támogatására hivatottak es a rend eme szerveivel együtt müködtek, lassan ezeknek a fejére nőttek. A hatóságok és a csendőrség ezek�ek CI polgárőrségeknek a gazságaival szemben �nnylfa elnézésre vannak kényszerülve, hogy most mar csak feloszlatásuk alapján lehet rendet teremteni. De maguk a csendőr portyázó különitmények ellen is voltak ebben az időben már panaszok. A szerb harctéren beállott hadmüveleti csendben ezeknek a külö nitményeknek természetesen sokkal kevesebb tennivaló juk akadt, mint It mozgalmas, eseményekkc1 telt 1914. évi időszakban é s szolgálatuk könnycbbé vált A por ttJázó különitményck, amint tudjuk, ncm
'() til"
110tl1(1-
CS EN Dű RS ÉG I LA PO K
66
1 929 j'l nu ár 20.
19
-
A n� e� fo v� B
ze a m
IB
Ahol nagy szükség oolt a
az utat. tábori csendörökre : EgymáS mellett haladva három kocsiosz lop torlaszol ta el
gének, egy hivatásos csendőr re átlagban tiz népfölkelő pótcsendőr esett, akik között e g-yesek a tétlenség idő szakában elhagyták magukat. Voltak, akik leitták ma gukat és előfordult, hogy egyesek visszaéltek hatal mukkal. I g az, hogy éli csendőrparancsnokok ott, ahol ilyen esetek tudomásukra jutottak, hamarosan rendet teremtettek.
Nündannak ellenére a m . 'kir. belüg!:jminiszter hamarosan indittatva érezte magát, hogy a hátország ban, a saját l akossággal szemben elkö vetett sérelmek orvoslására közbelép jen.
Sándor János akkori belügymin iszter az 1 9 1 5 . évi május 6-án kelt »Rendeleti Közlönyben« a m. kir. csendőrség számara. 1 0.962- 1 9 1 5 . B . M. eIn. szám alatt különösen »a rendőri felügyelet alá Izdyezésnek és az őrizet alá vételnek szabályozásár6l« intézkedett. A rendelet a háboru esetére szóló kivételes intézkedé sekről alkotott 1 922. évi LX I I I . törvénycikket kiegé szitő 1 9 1 4. évi L. törvénycikk t O . §-a alapján ezt az eljárást ugy a saját polgársággal, mint hatósá . gamkkal szemben szabályozta és részletesen előirta az ellenséges államok polgáraival szemben követendő eljárást.
Mozgal n:' as �bb l�tt azután ismét a csendőrség . elete : 9 1 5 os�en, amikor a központi hatalmak ujból . offenzlvat mdJtottak Szerbi a ellen. Mackense n tábor nagy vezetés� alatt október havában egy osztrák-m agyar h adsereg Ko vess vezér,ezr edes és egy német hadsere g itz táborszernagy parancs noksága alatt átkelt a Oa Dunan. Ezen hadseregekhez néhány nappal később a bolgár l1adero, k csatlakoztak. Bulgár ia 11 . i . II Központi
lll�
,• 1j \ :ol' Y t, ,..
,' , 't�t
", ,
' ,�"SlO.:l.l .
"./
A '
.
.
��.. ..
..
.
hatalma khoz csatlak ozva, h a d at üzent Szerbiá nak és seregei oldalba kapták a Macken sen támadá sa elől visszavo nuló szerb seregeke t. Néhány hét leforgás <J alatt a szerb haderők teljesen megverve , hany at-homlo k menekült ek és Szerbia maj dnem egész terjedelm ében a szövetsége s haderők által meg lett szállva. A m e g szállott területek igazgatás ára az osztrák - m a g y ar h a d vezetőség Belgrád székhellyel katonai kormányzósá got állitott fel. A csendőr portyázó különitmén yek a továb biakban a kormányzósá g irányitása al att müködtek. Szolgálatuk nehéz és felelősségtelj es volt. Közremüköd tek a megszállott területek közigazgartásának megszer vezésében és fentartásában, megtisztitották ezt a terü letet a szökevény ektöl és a nem kivánatos elemektől. összegyüjtötték a fegyvereket, közbel éptek helyi fel keléseknél, egyszóval éli rendészeti sZiolgálat m i n den ágazatában elismerésreméltóan tevékenykedtek. Mélyreható változás ismét csak a hadihel y zet meg váItozásával állott elő.
Amint ismeretes, 1 9 1 5 . év végén a központi hatal mak katonailag igen j ól állottak. A z orosz haderők még nem ocsudtak fel éli gorlicei áttörést követő h ad müveletek sulyos vereségeí alól. Az entente tehetet lenül és a siker m i nden remény e nélkül döngette a német nyugati védelmet, Ol aszország az Isonzónál vég leg megakadt. Ezzel szemben a központi hatalmak gyors sikert értek el a. B alkánon és 1 9 1 6 elején abban éli helyzetben voltak, hogy az ott felszabadult erőikkel ujból éli komoly ab b ellenfelek e g yikével szembefo rdul hassanak. Sajnos, a h a.d v. ezetősé �ek ez irányban megint csak nem uldtak kozos l1adlteryh ell megál lapodni.
ró te ig d! hl d, er je
Br
r lz ku
b' h" hé b�
PI
1929 janwh 2Ö.
'EX
cSENDőRSÉG!
LAPOK =
és pótolhatatlan tél'l!dezők voltak a később meghódito tt román területek igazgatásában. A portyázó csendőrkülönitmények ugy Rom ániá . .. ban, mlpt Szerbla�an a háboru befejeztéig mükö dtek. Szereplesu. k oly Sikeresnek mondhc:tó, hogy has:>nló alak�latokkal a jövő háborujában is bizonnyal t1'lál kozm fogunk. Meg kell még emliteni, hogy 1916 -be.n . a 38. honvedha dosztálynál is müködött egy csendőr zászlóalj. Ennek a �ászl�aljnak 1916 augusztus hó végé . . től 1918 maJus ho l-Ig Fony6 Lászl6 akko ri százados volt a parancsnoka. Szerinte a zászlóalj 4 századból allott. zászlóalj akként keletkezett, hogy tábori szá za �nkent egy raj, tábori zászlóaljként a négy század rélJal eg -egy szakaszt képeztek, négy zászlóalj sza . � kasz81 osszevonva azután egy-egy tábori csend őr s�áz�dot alakito�tak. Azonfelül a hadosztály intéze tei nel IS voltak kisebb-nagyobb tábori csendőrosztagok
?
Mohamedán lakosságból alakított védörség Bjelina vidékén.
f!.
A németek külön hadmüveleteket vezettek be Verdun nél a franciák ellen, Conrad tábornagy pedig szintén egyedül Dél-Tirolból az olaszokat támadta. A szét forgácsolt erőkkel végbevitt hadmüve],etek kudarccal végzödtek, sőt az oroszok felfrissített erőik kel áttörték cl szövetségesek meggyöngitett keleti frontját. A hely zet ezáltal annyira kritikussá vált, hogy Románia abban a hiszemben, hogy az összeroppanó központi hatal maknál olcsó prédám tehet szert, az ententehoz csat lakozott és Ausztria-Magyarországnak hadat üzent. A helyzet ezekben a hetekben tényleg nem vólt rózsásnak mondható. Az orosz offenziva sulyos vesz teségeket okozott, megállitása pedig rengeteg erőket igényelt. Németország kénytelen volt verduni táma dását, a monarchia pedig tiroli hadmüveleteit abba hagyni, hogy az orosz frontot a felgöngyölités vesze delme elől biztositsák. Amik>Or e téren a legnagyobb erőfeszitéseket f,ejtették ki, Románia is ellenségként jelentkezett. Seregei rávetették magukat Erdélyre, amelynek védelmére csak alárendelt csapatok állottak rendelkezésre. Erdély védelméb..?n az erelé/yi csendőr hadosztály, amely később 70. honvédhadosztállyá ala kult át,
vett részt.
A román hadüzenet után a hadvezetőség a Szer biában nélkülözhető portyázó különítményeket a román hadszintérre irányitotta. Ezek a csendőralakulatok bő harctéri tapasztalatok felett rendelkezve, itt is kitünően beváltak. Nélkülözhetetlen segédeszközei voltak a sereg parancsnokságoknak a románok elleni hadmüveleteknél
Tábori csendörök vezetése alatt huszárok segítik ki a kátyuból egy vezérkari tiszt autóját. beosztva. Ez a zászlóalj bár inkább csak n2vleg volt csendőrségi alakulatnak mondható, hisz zöme a tábJri alakularokból elvett emberekből állott, CS2ndőrségi pa rancsnokság alatt főleg csendőrségi szolgálatot telje sített. Ténnykedése sok tekintetben a portyázó külö nítmények szolgálat teljesitésére emlékzztet és azért e helyen is külön emlitettük fel.
(Folytatj uk. )
(csuklyá val 8 fej én) szabályozza öszi rossz időben a visszavonuló vonatok menetét.
Lovas csendör
Mi/lOr a sors mostoha hozzád Barátom, erős le!kü légy Viszont, ha boldog napokat ád: ÖrömedIlek b öl rs (,1/ rélt t/;g.1'.
"is
hina,.
1 929 j anuár 20.
1 92
a zárka padlója közé szorult kőporon köszőrülte ki. A zsi nórt a lepedőjéből leszakitott szélekböl fonta. A szekrény két polcát kizárólag oly tárgyak, eszközök foglalják el, melyeket öngyilkosságra vagy szökésre hasz ná ltak fel. Persze m in d nek megvan a maga szomoruan érdekes, véres története. Egy lepedővel K. S. vizsgálati fogoly a rabkórház egyik kórtermében öngy ilkosságot kisé relt meg és pedig akként, hogy a lzpedöt az angol árnyék szék viztartályának támasztó vasán áthuzta s ugy csüngött rajta. Az árnyékszéket spanyol fal takarta el, a kórterem ben lévő többi beteg s a szolgálatot tévö fegyör észrentték, mert zajt okozott s levágták a lepedöt mielött a fulladás bekövetkezett volna.
i
CSENDORSÉGI LAPOK
68
A börtönügyi múz eum ban . Irla :
SZLADEK BARNA ny. százados. (BefeJezó közlemé'ny.)
Egy ujabb szekrény elé érünk, me ly ben fegyenck oponyák vannak elhelyezve az illavai fegyintéze tböl. Min degyiken átló van, hogy az asszimetri a és a rendell enességek annál inkább kitünjenek. Itt örzik üvegben egy 20 éves, szándé kos emberölés miatt 10 évre itélt fegyenc preparált szivét, aki fejütöér eldugulásban szenvedett, egy teljes évig ön tudatlanul vegetált, mig végre jobban lett : midön meg tudta, hogy fegyházban van, összerázkódott és meghalt . Ugyanolyan életkoru é ugyancsak 1 0 évre itélt fegyenc preparált heréi is üvegbura alatt vannak. öngyi lkossági szándékból kasztrálta magát. Erdekes dologról mesél al. a kis zacskó is, melyben kb. 1 * kg. paprikát öriznek. Egy 15 évi fegyházra itélt fegyenc a soproni fegyintézetböl szökést kiséreIt meg s ebben a kis zacskóban összegyüjtött paprikát szórta szökése közben az egyik ör szemébe, igy akarta az ört ártalmatlanná tenni, szökése azonban nem sikerült . Hasonló rendeltetése voll annak a törnek és zsinórnak is, amit N L W. halálraitélt rablógyilkos megbilincselt kéz zel és titkon készitett a veszprémi kir. törvényszéki fogház ban. A tör nyelét a ruhafogas egyik fogából s a tört a bádogivókann a fedeléböl kivett drótból készitette. A hegyét
H asonló esetekről tudnának beszél n i m i n d a nyakken dök, összekötözö l t törülközők, nadrágszijak, függönyzsinórok stb. A legszigorubb el lenőrzés mellett sem lehet meggátolni, hogy a fegyencek - ha másutt nem, a közös munka terem ben - ne j ussanak oly' tárgyakhoz, melyeket öngyilkossági vagy szökési kisérjetekre haszná lhatn al{ fel. Nem kevésbé érdekesek azok a dolgok, melyel{ most kerülnek szemünk elé. Faháncsból készitett az egyik fe gyencnö hajóhintát, m indegyik hin tában rongydarabo kból kon stru á l t, tarkán kiöltöztetett párok ülnek . Táblán h i rdeti egy felirás : . H a lló ! H a lló! Csak 20 fillér egy menet!. H á t a humor, a j ó kedély sem h iányzik ezekböl a munkákbó l. Ezt bizonyitj a az a festmény is, amit a hajó hinta mel lett láthatunk . • H uzd rá cigány !. Ez van a J{ép
....
al; A
;}
ne eSI
bi. fe; ba a u& m k{ k� ar e ré . )
Ja
z�
I.
el
m
h
A börtönügy i múzeu mbó/. Ra b mu n ká k • három tór, il le lve • zse bké s. melyekkel el és csempészésre has zná lt tárgyak.
a
fegyin lézetben gyilko sságot követle k
1929
január 20.
CSE NDÖRSÉG I LApOK
A bö,.tönügyi múzeumbó!: Rózsa Sándor és bandájának egy része. alá
irva.
Csuhajozó
A képen
rajta
van
legények, egy
lányok
csendőrjárőr
ropják is,
a
me ly
csárdást.
valószinüleg
nem minden ok n é lkül jel e n t meg ezen a helyen. Az egyik
Amig a fényképész é s a m i nket kisérő fegyőr a z egyes készitik elő a fényképezés céljára, a ddig egy
tárgyakat
albumot forgatok
át.
arcképét
csendőr köpenyben van, a másik ané�kül.
H á t a memóriája
l y eztető
bizony
aki
budapesti
rossz
lehet · e tt
festette, mert
ilyen
annak
járőrt
a
rabnak,
a l i gha
ezt
a
látott é letében.
No,
baj! Ez az a bizonyos müvészi szabadság, me l ly e l a
fogházak f a l a i n
belül
élnek
képet nem
A hajóhinta és a kép is csak kedvte lésből készült. Nem ugy
a
mely
képen
a
látható
többi
rá!«
szavakat
. H uzd
kedvtelésről, m i n t inkább kodik.
Egy
fegyenc
amelyben
130
elhelyezve
abban
A
lefejtett
eltakarja,
már
cipősarok,
nem
annyira tanus
furfangos l e leményességről
részére
'korona a
tárgy.
volt
kefében
készitett
cipőnek
e l rejtve. is,
a
Ugyancsak
sarka
ez,
pénz
volt
m e l y nek odaenyvezett felső
részét és a pénz elhelyezésére szolgáló két köralakll vájatot jól lehet
látni.
H árom darab könyv fekszik a z asztal b a l sz.é\.é n . Elkob zott
zsidó
lájába
imakönyvek,
papirpénz
Ugyancsak
volt
ezen
melyeknek
e l dugva és a
felvételen
mindln�t
pap ' i rral látunk
táb
kemény
beragasztva. egy
vésőreszelőt,
egy tőrszerü kést é s egy zsebkést. Mindhárom tárgynak szo moru
nevezetessége
fegyintézeti fegyenc,
van.
Az
őrparancsnokot
mert
az
elsővel
g y i l k o lta
őrparancsnok
nem
Fáb ián meg akarta
O.
Ferenc F.
váci
Márton
továbbitani
az
amugy i s rossz magaviseletii fegyenc kérelmi lapját. A bicsak kal egy e lmebeteg rab szurta meg dr. Németi} ödön egye temi tanárt, az elmemegfigyelö igazgatóját 1905-ben
a
meg
figyel,ö intézetben. Az igazgató a veséjét ért szurással sokáig feküdt,
azonban
szóvá ltásból
feLépült.
A
zsebkéssel
pedig
jelentéktelen
kifol yólag B. Gy. fegyenc Leszurta M.
fegyenctársá t.
fl'
,
.
F. nevü
és vagyonbiztonságot veszé
tartaimazza
kir. t ö rvényszéki
ez
fogházból
az
került
a l bum a
s
a
bőrtönügy i
muzeumba.
nemcsak
vissza.
egyének
Az é let-
Makacs
esetről beszélnek .azok a szögek,
öngyi lkossági
csavarok és egyéb vasdarabok, melyek egy e gy i k asztalon feküsznek. Egy rab a látható
(az
darabot
eredetinél
lenyelte
történt julius felépüLt, négy
de
hó
s
igy
akart
áron
e lkövetn i .
Megoperálták,
meg
vas
a
Ez rab
akart szabadulni
s
(össz suly 188 gr.). ezeket már az amugy i s össze-vissza varrott és szabdalt belekbi;il mii,vi beavatkozással nem lehetett eltá volitani és �ét
a
10
hét darab
öngy i lkosságot
1925-ben.
m i nden
később
felvéte lünk b a l szélén
kétszer kisebb)
folyamán
é letétől
hónappal
kb.
kartonlapon az
meghalt. A börtönügy i muzeum kőzépső termében Rózsa Sándor bandájána k tagjai néznek le az egyik falról. A hlső s
sor
fegyenc
ilyen vasdarabot nyelt l e
közepén
mütőasztalon
a
Rózsa
négy
Sándorna k
különböz ő
élet
látható. Mellette jobbra is balra Veszelka Ez a Imre. Veszelka
korában készült fényképe is volt nál
első
az
Rózsa a
sorban Sándor
vezérkari
bandájáb an
főnök,
a
az,
civiléletbe n
ami
a
katonaság
vezérigaz gató
vagy
cégvezető. Ö volt a banda esze. Különben ha egyesegyedül fiziognomiá ról kellene következtet ni az embernek foglal kozására,
akkor
ezt
a
csendbiztosn ak, szabolcsi
Veszelkát,
k inézéséről
itélv..?,
volt
földbirtokos nak, nyugalmazot t táb-
. ::::::> ...... .", ..... ..,., ....e ... .....O ... .... .. ............................... ... .... .,... ...................
»Oll, boldog Magyarország, ne engc'dd tOl'ább gy
retni magad!«
(Dal/ti'.)
esE NDÖ RSÉ GI LAP Olt
192�
január 20.
. Egy hám Furc sa szija zatot l á tunk lógn i a z egyik falon oz hasz nak a máso lata ez, amel ynek erede tijét akas ztásh az egy nálták a régeb bi i dőkbe n és pedig ugy, hogy vart.ák. vagy kétág u akasz tófa tetej ébe esetr ől-es etre becsa utobb 1\ z akasz tások első idej ében létrán hurco lták m a g asba, k már hámba n huzták fel a kivégz endőt , ennek a hámna vaskam pójába akaszt ott csigán átvJnt kőtéln él fogva. 1\ me � fojtás külön hurokk al történt . 1\ hámba n való . akaszt as mindadd ig szokásb an volt, mig a magas akaszto fakat rtZ a l acsony oszlopak asztófa ki nem szorította . Erre vonatkoz o legrégibb hazai adatunk 1837-ből való. Németors zágban 1 748-ban már ismerték az akasztásna k ezt a módját. llyen akasztóhám on végezte ki Bóth Ferenc 1 853 március 3-án Noszlopi Gáspár, Jubil Károly és Sárközi Suma vértanu kat. I l yenen lelte halálát Bogár Imre is 1862 jul ius 12-én Pesten a régi lóvers2nytér mögött a gyepmesteri tel2p mellett lévő dombon. 1\z akasztóhám közelében egy á l l ványra van tén Rózs3 Sandor egyik emberén2k nyerge, melyhez Jda vannak szi.... . .
...----,, I
1 92
-
lát u ná I 1881 Kár ere( nál
ami a
ad d ére� az az sőt cé lr szá! kel l á tf ken álli ze nál nyo has ná hur hor
A börlönügyi múzeumból : Vasdarabok. amelyeket egy fegyenc
öngyi lkossági szándékból lenyelI.
labirónak vagy bármi másnak lehetne mondani, csak éppen szegény legénynek nem. Rózsa Sándor és bandája mellett lógnak ( s ti lszerü itt ez a szó »lógnak«) a falon Savanyu Józsi, Farkas Béni, Bogár Imre és 1\ngyal Bandi arcképei . Régebbi idök betyárainak tettein sokat enyhitett a le genda, mely nevük köré fonódott. Rózsa Sándor r2sztv2tt a negyvennyolcas szabadságharcban is és igaz, hogy hara miavérét itt sem tudta megtagadni s hogy müködésüket, tnint »szabad cs.apat« be kellett szüntetni, mégis a háboru előtti idők kisctiákj a előtt mint Siegfridek, Roland i Jvagok szerepeltek ezek a szegénylegények. Én sem tudom magam kivonni a gyermek m2sék, legen dák begyőkerezett hatásai alól . Egészen más szemme l néz2m, egészen más erzessel szemlélem azok arckép- galériáj át, kik már jóval a szegény legények legendá kkal telen őt t kora után kerültek gyilkosság m iatt hóhérk2zre. Spanga , Pitéli, Berecz, kik Majláth országb irót meggyi lkolták, Regula Ed2 az ede lenyi rablógy ilkos, Kármán Mátyás , Papp Béla, a dánosi rabl6gy ilkosok, kik a háboru előtti jobb időkbe n hosszu hetekre, hónapokra kavart ák fel az ország nyugal mát, csend jét . . . Itt vannak valamenn yien . . . . azóta nagyot váltn;:, tt sok minden . Egy gyi lkosság csak egyik ujság megje lenésé től a másik megje lenésé ig szenzació s ha egy-ké t napná l továb b beszé lnek róla, ahhoz legal ább is egy Stegl itz vagy Milst att kel l . 1\ büncselekmények rővid ismertetése min den biinte t tesné l a falra függesztett táblá n olvasható. 1\ dáno si rabló gyilk os ci gányok es cigán ynők tőbbször vann ak lefén yké . ' l1ezve. Kozv 02tlen elfogasuk után és akko r, amik or már megnyiTva és rabru hába vann ak öltöztetve . Ez utóbbi fel véte leken alig lehe t felis mer ni őket .
- -
l .,
" ,' ,I ' . '/'" . ' t'
. •
. .: .
,
'1.�
.
\ ,.
..:.� . 1
'
�;I..... .J
•
..... enn
A böl'tönügyi múzeumból : Akasztófahám, melynek segitsé gével a régebbi idókben használatban volt magas akasz tófára huzlák fel az elítéltet.
1929 január 20. j a zva
hegyes
a
taraju
melykor, amikor ták
a
betyár
látunk
egy
nálnak
a
sarkantyuk
pihent
is.
kisebb
pandurlovak
a lacsony
terem Ezen
olyat
az
ezek
né
m2gszoritot
Szimics
Kármán
akasztófához
Mátyást. a
Az
J.épcsö
a
földb2
beépitve
amilyent most hasz
akasztófán
1888-ban október 6-án és
nagyon
közzpében
akasztófát,
kivégzések n é l .
eredeti
Kel lettek
]ánJst és
végezték
ki
1903 j u l i us 31-én
támasztott
l·étra
sem volt Szimics felakasztásánál
nem hasz
n á l atban. Az amig
akasztófát
ma
az
már
akasztás
legrövidebb
a
idön
a
legrégibb
cé l j a
belUI
az, és
is«
voll t
az
elv,
az akasztófára, aki a az söt
akasztófára heteken
célnak század
azért
át
az
fájda lmak
rendesen került,
lehetöleg
nélkül
kimuljék,
ál litották
fel ,
zeumban
van
az
,
»ne csak megh a l j o n , dp.
csak
hogy
halott
itt
rettegést
lenni'2 , hogy a
Leggyakmbban
rendesen
o
de
elíté l t
ember
órákon,
fela'kasztottat
országutak
országu!
mentén,
legmagasabb
il letve é p i tették
került
be
az
Ennek
még
a
a
mult
olyan
Inlyen
minél
többen
hegyes vidé
pontj a
közelében
v
akasztófát.
ll. fényképfelvételünkön l átható akasztófán kivül a mu még
nált akasztófa, a
a
,
�
�
napokon,
ébresszen.
m�gfelelően régehbi időkben - de első felébM is - az akasztófanak
láthassák.
ismerték,
h a l á l t egy másik módon elszenvedve
himbálózva
kel lett fel á l l i tva ken
i d őkben
hogy
addig azokba, n a z idökben, amikJr érezze
71
sárgáját . . . .
egyik
Az
CSENDöRSEGI LA.POK
Husz
Abrahám
kivégzésénél
kivégzett Cserny terrorista
hasz
akasztófája és
nyolc más a ' k asztófa, melyeket Cserny társainak kivégzésénél használ.tak. Egy üv�g�zekrényben nált köteleket
és
őriznek
lIkasztásnál hasz
egyéb akasztófafelszereléseket :
nyakravaló
hurkokat, kézre- é s l�bravll�ó l\öteleket, csigákat é s akasztó horgokat.
ll.
kinzóeszközök
megszámlálh atatlan
tömegében,
külön
A börtönügyi múzeumbó!: Akasztófa, melyen
1888-ban Jtinost, 1903-ban Kármán Mályást akasztották fel.
Szimics
kis
csoportot
Kezén,
alkotnak
lábán
azt
a
több
napon
Kinában
összeláncolt
kinai éheztető nem
a
ketrec.
módját
kinai
Eheztető
kel l
recbe bekerü1t,
az
áll
előttünk,
ketrec
érteni,
át éhezésre ítéltek;
h asználatos alatt
amikor
eszközök. mellette
a
a
büntetésnek
valakit
egy
vagy
aki ebbe az éheztető ket
addig maradt ott, amig éhen nem halt.
De, hogy az éhhalál ne menjen simán, j ajszó nélkül végbe, az elitélt kezeit hátul ősszekőtötték és lábujj hegyre á llitva fejét
kalodába
rakták.
nyakában érzett akkor
pedig
elengedte
fá·jdalmakat,
percek,
mondták fe l
Ha
kínzó
sőt
ha
másodpercek
teste
sulyát,
akkor
lábujjhegyen
á llott,
mulva
a
lábszárak
a szolgálatot.
Mielőtt elhagyjuk ezt a termet, egy karóbahuzást ábrá zo, l ó ké p más-o lata elött á llunk meg. város birtokában eláruló
vallon
azért érdekes Ha
a
biró
j e lentett,
ha
kép,
mert a
utolsó
jut
a
a
ábrázolja s főként
karóbahuzás kivégzési módját a
képen a birói buzogány is.
pillanatban
buzogányt pedig
kivégzett s Pápa várát
karóbahuzását
Szerephez
az
elítélt e lőtt a
Az 1600-ban
katonák e
is megőrökíti.
van.
ll. kép eredetije Pápa
feje
a
kegyelemért
fölé emelte,
buzogányt
leeresztette,
könyörgő
az kegyelmet az
elitéltet
kivégezt.ék. K ülön kis teremben vannak elhelyezve kül- és belföldi kettőt Felvétele inken büntető.i ntézetek model1ja i gipszből . a örölötettünk meg, a máriano sztrai biinletői ntézetét és
. ,
soproni országos fegyintézetét. 1\ modellek 1: 250 arányban készültek; összehaso nlítás szempontj ábó l igen előnyősek ezek az egységes méretek, első tekintetre fogalmat alkothatun k a z egyes intézetek relativ n agyságáró l s egymás közötti külőnb ségéről. Valamennyi mode l l t egy fegyenc készitette, kinek
A hörtönügyi múzeumbó!:
Rózsa Sándor egyik névszerint ismeretlen emberénel, nyerge.
foglalko zása lakatos 1\ miÍrianosztrai
volt. fegyintézet
�g!:Jil\(>
II
I�Wtl�iI)h
n\'m-
1 929 j a n uár 20.
CSE ND ÖRS ÉGI LJ\P OK
72
s kórhá zi zárká val s két munk alere mmel , egy egyem elete az uj épüle t s készü lt �gy folyo só, mely a régi épüle let az i nté épüle tekke l össze kötött e. l\. hábor u e l őtti évekb en nti zetet, mely ötszáz elitélt befog adásá ra alkalm as, közpo melegv izfütés sel és vizveze tékkel szerelt ék fel. l\. soproni országo s fegyinté zet 1 88�-ben é p ü l t, befo gadás i képessé ge 70'0 fö. l\. zarkaé pület, amint az a fel véteIünk ön is látható, szabál y os H a l aku, hárome meletes , összesen 686, ezek közőtt 1 1 sötit magánz árkál foglal ma gában és éppen H a l akjánál fogva a benne fJg l a l t 686 zárkát 2 őrszem megfigyel n i képes. Nagyságr a, azaz be fogadókép ességre a csonkam agyar0rsz ági fegyintéZ2 tek kö zött elsö helyet a váci fegyház f:>glalja e l ; mely ezer fegyenc befogadására elegendő. l\. z i n tézet középsö rész·e Mária Terézia rendzl et'2 folytán épült, aki itt magyar nemes ifjak számára a bécsi Teréziánumnak megfelelő nenlö intézetet szán dékozott létesíteni. l\. fegyháznak 45 munka terme van. 183
1 92
-
hat hal tölt kul b ün nek iga
leg elö ez, szü iga ütés terv jun
..
Legmodernebb kétségkivül a budapesti kir. országos gyüjtöfogház, mely nek modellje ugyancsak a börtönügyi muzeumban látható. l\. gyüj tőfogház 1896-ban nyilt meg s kb. 800 letartóztat:>tt befogadására van berendezve. l\. kél csi llaga laku épület mi ndegyikében 30D-300 magánzárka van, a csillagépületek pan:>ptikus rendszerüek, 3 emeletesek �s
A börtönügyi mú;:eumból : Megvasalt kinai éhezleló kelrec.
rab, mellelte
csak a magyarországi, de a külföldi fegyintézetekn2k is. Kolostornak épült a XIV. században Nagy Lajos k i rály uralkodásának 10. éve. brdulóján. l\.z akk:>ri épitészet remek müve volt ez a kJl0stor, lakói SZ2nt Pál szerutesek. Ezt a szerzetesrendet Il. József császár eltörölte, a kolostort pedig a XVIII. század közepén fegyintézetté szernzte át s al egy emelet2S kobstort más:>dik em2le tt·el kibővítette. l\.z intézet a bécsi cs. kir. belügyminisztérium rendelete folytán a Paulai Szent Vincéről nevezett irgalmas nőv2rek gráci kongregációjának lett átadva, megbizván őket egy idejüleg a csakis nők befogadására szolgáló letartóztatási intézet vezetésével. l\.z 1893. évben az igazságügyi kormány a telepet a vallásalaptól megvette s megfelelő fegyintézetté szervezte. Ekkor épült a három emeletes magánzárkaépület
A börtönügyi mÚ4eumból : A márianosztrai országos nói büntetöintézet modellj '.
A börtönügyi múzeumból
:
A soproni fegyintézet modellje.
függőfoly::>sókkal vannak ellá tva. l\. külö n á l l ó kórházépület m integy 100 beteg, a megfigyelő intézet mi ntegy 1'10 sze mély befogadására van berendezve. ' Egy külön épületben van a fertötlenitő és fürdö. l\. gyüjtöfogháznak szanatóriuma, elmemegfigyelő intézete, azonkivül embertani laboratóriuma is van. K ü lföldi fegyintéz etek modellje i közül a I Juvaini ragadta meg a figyelm emet. ( Louvain egy kisebb város Belgium ban.) l\. louvain i fegyinté zetben ugyanis kereszt ül vitték a szó szigoru értelmé ben vett teljes e l külön itést. l\. zárka épület végébe n látható k a f�lkörb en elhelye zett sétálóh elyek, ahol a fegyen �k álarcb an végzik sétáju kat. J\z e l itélt bün tetésének első napját ól az utolsó ig magán zárkáb an tölti i � ejét, .ott végzi a munk át is. Sétájá t az e cé l ra épitet t setalt ato udvar okban magán :>san végzi. Istent isztele t és tani tás alatt minde gyik fogol y külön kis fülkéb en van hJgy egym ás arcát ne l áthas sák, csak a pap:>! vagy a t anitó t. l\. cel la elhag y ásako r kőtel '2 s a bgol y arcát á l arcca l e l fedni , . hogy velet len � agy e lkerü lhete tlen t a l álkoz ás eseté n egy . mas : n e Isme TJ2k fel. l\. magá nelzá rás nem tarth at továb b . , de a fogo 10 ev nel ly kéré sére megh ossz abbit ható . l\.z élet . fogy tlgla n.i kény szer mun kára vagy letar tózt atás ra í téltn ek )o,9á ban a l i kérn i, hogy 10 évi mag ánel zárá s után napp ali kozo s mun kate remb e bocs ássá k s csak bele egye zésé vel tart-
8-á he egy Wi Sze
Do
fe l' ór a ma jeI cs' a he
,
1 929 jRnuár 20. ható
haladó
Az
azt
egy
szerint
levonnak,
9
év
vesznek.
és
A
9
ugy
hogy
hónap
modellt
meg magánzárkában
egy mindég
20
évi
börtönügyi
után
kitöltött
muzeum
a
belga
ig azságügyminisztériumból kapta. Legutoljára hagytam a börtönügyi muzeumnak azon talán legértékesebb, de e lőtt a látogató ez,
melynek
mindenesetre
legérdekesebb
tárgyát,
mely
legszivesebben elidőz. Egy hatalmas álJóóra
minden
alkatrzsze
fából
(gözölt
hükkből) kZ
szült, kivéve az ütőszerkezel2l, melyet a börtönügyi muzeum igazgatóságának óhaj ára szerell át készitője
vasra.
Az óra
ütése ugyanis addig a lig volt hallható. Egy kosárbnósegéd tervezte
ezt
az
órát
1915
juniusában kezdett hnza
októbertől
az
1916
májusig,
elkészit2séhzz és
A
nővekvő
kényszermunka
magánelzárás
a
LAPOK
hónapot
tényleg
az elitélt, bizonyos száza lékot
büntetést nek
ha
szabadságvesztésből,
tőlti ki kulcs
magánelzárásban.
is
tovább
CSENDÖ RSÉGI
1916
1918 októb2r
A
73
jugoszláv diktatura.
szerbek,
horvátok
és
szlovének
fiatal királyságát
a
legtalálóbban egy agyagkorsóval lehet összeh asonlítani, amely eddig csak
a nap:>n száradt. de most az égető
került.
Vagy
késöbb
fog
A
kemencében
képzödmény,
a
háboru
szlávjait,
hogy
előzőleg
akartak
pedig
ferencia telenül
igúet
betartani.
A
szerbek,
hordtak
adatot
velük belől
a
sem
a
volt
Egyesült
államnak külön
volt, amelyet
és
lehet
monarchia
»Délszláv
minden
trianoni
csehek
csak
a lapszik. A szerbek
csalogatták
Ez oly
vagy
kezdik.
semmiesetre
hazugságon meg
szét,
használni
állam
alakulat:>n
lesz.
reped
majd
azzal
csinálják
önkormányzata sem
ha
mert
e lőtt
A l lamokat«, mely soha
a
( j ug - dél)
délszláv
állandó már
már
összetör n i ,
kemencébe
a szerbek
békekötést
románok
annyi
meg hazug
a magyar viszonyokkal ismeretlen békekon
elé,
hogy
a
megtévesztett
láttak
neki
az
1000
éves
nagyhatalmak
kőnyör
feldarabo
Magy arország
lásához. Lopott
jószágon
nincs
áld ás!
De különben sem maradandó a délszláv szappanbuborék, mert
a
szlávság
egyenetlenség, államokban. ellen
ugy,
nyom ták a
nem
állama lkotó
forrongás,
harc
Sehol a világon mint
a
a
a
tótokat és rutineket.
Amióta
az
uj
háboru,
mint
közőtt.
lengyelek
annyi
a
szláv
a
Az oroszok
ruténeket,
a
el
csehek
szerbek a h�rvátokat, bolgárokat,
a
b:Jsnyák::>kat,
véresen I
és
Sehol sincs
nem hadakozik testvér testvér
szláv::>k egymás
lengyeleket,
macedónokat,
e lem.
m::>ntenegróiakat,
d21sz1áv
királyság
fennáll,
stb.
Mindig
azóta
szaka
datlanul forrongott. Már kel2tkezésénél is vér folyt, horvát testvérek honvéd
vére.
és
az
1918 53.
december
közös
5-én
Zágrábban
a
gyal::>gezredek katonái
Szerbiával való e gyesül2s ellen.
volt
25.
tüntettek a
Ezeket a szerbek gépfegy
verrel tanitották testvéri szeretetre; 13-at agy::>n lőttek közü lük.
Azóta sem si multak el
az e l lentétek. sőt ellenkezöleg,
mindinkább kiéleződtek. A
szerbek
a
háb::>ru
után,
mint
tartozott szlávság »felszaba(litói« sem
lettek
nélkül:
1916
volna
januárban
saját
országából.
telen
2
és
Szalonikiba sereg
kép esek
fél is
A
hajók
került
szerb
front mig
az
idegen
árkaiban ismét
volt
haza
az
különben
Adria
vele
készen.
Az
óra
öt
világrész
partján.
egyszerre mutatja. Wie n ,
Cettinje,
Szentpétervár, De A
Belgrád, Peki n g ,
nemcsak ezért másik
[)oro,ich
ok
Fal!lIc
felügyelőjét
órákig
(Budapest,
is.
aki
Szófia,
Tokió, hogy
a
fez,
ezen
urat,
kora
a
vollam.
Csendörségi
Öri\mme l Lapok
Napoly,
Konstantinápoly,
a
felvételünkön
börlönügyi a
katauzolt
késő á
láthatjuk
mUZ2um estbe
agi lís
képek
�
nyu ó
muzeumban
tárgyak,
es
�
st .
az egész leirásban csak szo
ragadom
meg
az
olvasóival együtt
ezl
helyen még egySZQr m2gkŐszönjem. (Vége. )
alkalmat,
ban szerb földnek hazudni, amely hazugságot az ott ossze gyült fö ldrajztudósc>k simán le is n y e ltek. A kis Szer ia hirtelen ötszőr akk::>rára nött, mint volt a hab;>ru e lott.
�
Nem
csoda.
hogy
a
váratla n
�
szer�ekne . kürtőlik vdagga .
dic őség
a
óta szakada tlanul hogy ők a felszab aditók (sőt néhai Péter Karag yorgyevlcset IS a _felsz abadit ó« eimme l tisztel ik) és nagyo n cs dálkoz ak: hogy a .felsz abadit ott« testvérek ezt nem haj landoa k . elhllll1l . és a felszab adulás ért mi ndenük et a szerbseg oltara n fel i áldozn' Pedig a szerbe k nag!Jon is komoly an veszik a dOlgot és megkö vetelik , hogy a felszab aditott ak fizessé meg a felszab aditás kö ltségeit; vagyis hogy csak az . terü letel\ fizesszk az ősszes állami adokat, mig O-Szerbia nem fizet semmit. Ellenbe n minden jövedelmező hivatal.
a
fejébe
szállt.
Tiz
év
�
�
órát legutoljára.
az . e g y es
jelentőségét. Én tulajdonképen csőve
a
Brünn,
�dejét
Washington).
délutántól
szivessé g g e l
fáradhatatlanul
Berlin,
Bukarest,
hagytam az
főtiszt
lekötelező
magyarázta
az,
Páris,
� � �
különböző
helyeinek, összesen tizenhat nagy (fő) városnak pontos
egész
WHson-fzle ámitásnak felült kőzponti hatalmak em fegyverletétele nyitott utat a szerbeknek haza, akikne . volt seilősebb d::>lguk, mint a katonaságtó l t e ljesen kluntett Magy arország nagy részét i s megszáJlan i és azt Tri non
A börtönügyi múzeumból : Rab készítette óra, melynek minden alkatrésze féból van. Az óra mellett Dorosich Ferenc főtiszt. lett
kény
mehetett!
Csak a
8-án
segitség
hadser
szállitották,
volna
rnonarchiához
léptek fel ; pedig magukat
eg2sz
várakozni,
olasz
v;>lt
felszabaditani
Szaloniki
évig
fogságba
az
a
hogy
a szivességét e
� �I
állás, az
vallaIat,
egyetlen
hanem
stb.
h21!Jes
minden
más
a
szerbeké .
megoldá sa á l lami
Szerb
felfogás
nemcsak
kérdésn ek
is.
az
szerint
ez
adókerdesnek.
Minden
téren
a
74
----__ __ __ __ __ __
hadser eg
hadser egben. A. szerb nemz etI pedig teljes en ki van szolg áltatv a egy titkos . ak Irany l szövetségnek ( ohrán a ) . amely et ugyancsak katon a kor tanalc De nemcsa k a hadsere get uraljak , hanem puszt i.totta mány t és a királ yt is. Ez a nemz eti szövetség t es a el annak idején ( 1903) Obrenovics Sándo r király sz erb lwr király nöt. A.z akkori g y ilkosok vezet öje a mai . g rda pa a mány e lnöke : Zsifko vics Péter altábo rnagy . � Kara rancsnoka . Ha figyele mbe vesszük az Obren ovlCS es tróngyorg yevics dinasz tiak harcát egymá s ellen a . sz.erb . az at lyen akkor nem lesz nehéz Zsifko vics szeme ért következtetn i. szerzö jére értelm i ak ori királyg yilkoss ág ö ös Ugyan csak nem lesz nehéz a magya r-osztr ák trónör � és nejének Szaraje vóban történt meggy i lkoltata sanak okozol a
e lsősorban
domin al,
szerbség
k
ról tiszta képet alkotni.
Ez a titkos nemzet i szövetsig irányit otta mindig Szerbia sorsát. Ez szolgáltatta a királygy i lkosokat , okozta a v i l á g háborut, bitorolj a a szerb hegemó niát a z uj S . H . S . biro dalomba n. Miután az uralmat szerb szokás szerint durva
erőszakkal kezelik, nagyon természe tes, hogy a testvéri sze retettel hozzájuk közelede tt többi szláv testvér e l i j edt az erőszakos szerb testvértől és lassanként m á r hallani sem róla.
akar
ezer
akik
és
ségben
szellemi
alkotmány
sem
semmiképen
az
kezdték a
éltek
hajlandóak
volt
az
a
követelni.
horvát
parasztpart
mindenféle
eszközzel
az
eröszakos
tette
vagyis
Ezt
közös
erőszakossá got
következménye ,
autonómiát,
igért
müvelődés i
szerb
A
horvátokn ál,
a
kifej ezésre
elfogadni.
megváltoztatását
külőnösen
ez
velünk
kzresztül
éven
rendszernek
horl'átok
j utott
Leginkább
bizonyitéknak
mányzási
a
kor
hogy
fennálló
politikai
a
magáévá,
a
célt
melynek
vezetöjét, Radics Istvánt és tragikus végét mindenki ismeri. A szerbek
próbálkoztak
nyelmetlen mozgalmat elnyomni szerhez
nyultak.
szarajevói
Épp
szerb
diaknak jutott
magyar-osztrak
titsa
a
a nekik ké
és végül a szokásos mód mint 1 914-ben Princip Gavri J ó
ugy,
eröskezü
a
sors, hogy
trónörökössel ,
ugy
végezzen
1928
. vére sen elny omott mac e' I t es ható az ugya ncsa k szet danb o . áriá h o z sZItanak : H a a �zerb . dóno kn á l is, akik n y i ltan Bulg ehar . . rta men teni az .ossz .. acs:J lt aka g me t par zeti nem tkos ti m i n t u j b o l eros zakhn .. hátr a . . Josz ágo t, nem mar a d t más ' n e m u J sag. a B lkán on m a r után iek e d d i g az nyul ni. ami . � esz I t ette a � aton al dlk . Az ohrá n a m ár rége b ben eIok rat. San dor tsva men só utol és n etle . tatu rát, min t az egy r2 kleg ezes és ta ehiv össz � kirá ly form ailag még egy szer fark assz eme t nézo s z � rb szól itott a fel az egym ássa l mer even ter �észe �esen ered meny és horv át poli tika i párt ok veze tőit, . 1929 janu ar 5-en , lemo ndat t:a Közv etlen ül után a, e lk" I eltör ölte a sajtó k mány t, felos zlatt a a parla ment et, kihir dette. az absz o � szab adsá got és a p o l itika i p á rtoka t és a z ohra na) a d kl lutizm ust. Azóta csak a királ y ( vagy is eszkö ze. törvé nyt ; az uj korm ány csal, végre hajtó .. t oszak kal Hogy m e d d i g lehet manap ság egy � rszág � e :. fugg ; ezt korm ányoz ni , az az illető nép vérmé rsekle tétol len láttuk ujabba n Afgan i,sztánb an i s , aho l a k i r á l y kényte
.
: �;
összes
volt
el
vagyis
a
horvát
meg,
szkuptsina
velük
képviselő
Radics
nyilt
ellenkezö
István
ülésén
horvát
megsebesült,
csak
a
szerbség
felszabaditott egy
a
helyszinen
halt
késöbb. Politikai végrendeletél dr. Macsek Vladimir és Pribicsevics Szvetozár hajtj ak végre, a m i abban áll, hogy mindon módon ki akarják kényszerite ni a horvátoklakta területeknek : Horvátors zág, Szlavónia , Bosz nia, Hercegov ina, Dalmáciának önwormán yzatát. Jellemző, hogy
a volt monarchi ához tartJzott területeken élö szerbek sem értenek egyet az ószerbekkel ( Pribicsev ics p l . horvát országi szerb ) . Amikor a horvát mozgalo m mind nagyob b arányo kat kezdett ölteni és félö volt, hogy a szlovén ek is csallakoznak a horváto khoz, mely esetben a szerbek parla menti kisebbségben marad tak volna. a szerbek egy szlovén katolikus papJt - Korosecet - b i zták meg a szerb kor mány vezetésével, amit különb en már vallás i fanati zmusb ól sem tettek volna meg soha. De ez volt az egyetl en módja , hogy egyen etlens éget támas szanak horvátok és szlové nek között.
Amiko r a horvátok a maguk igazáé rt a külföl dön is prop gandát indito ttak és semm iképp en sem � voltak haj lando ak a szerbekkel közös politi kai munk ára, a szerb allamvezetőség meg ijedt . Azza l kelle tt szám olni ok, hogy ha l1em JS eSik mind járt szét az állam , de ha a horv átok a mos tani h tárokon belü l önál ló auto nóm iáho z jutn ak, akkor � a szlov.?�seg területileg telje sen el lesz külö nitv e Szer biát ól, . ami po Jtlka llag már azér t sem lenn e elön yös, mer t a � . szlo vens eg egy része ltáli áho z tart ozik . Miv el a szlo véns ég i s egyesulm akar, félo , hogy a z összes szlo vén ek inká bb Itál iá \1oz pár toln ak, csakhogy egy üt\ lehessenek. U9!l ane z vár -
. - .'..li''-IJlfiJ;,JJjj�
r
'
.
'
.•"" .
'1
ro
,rl:"; "
,
'��"�
'r! '"
.'
J'l,': '" ,.1,"'. .. _
J_....•
\
•J'.
csakho gy
trónját
a
e
l
s
z
_
feljebb
az
i dőpontra
Jugoszláviában
király
személyében ;
nézve
tehát a
ma
tévedhet. az
politikai
ohrana
élet
uralkodik
m i n d en
lása e l van nyomva. G y anus m inden, ami é l !
hozzátartozói k vannak abban a
t
Sandor
a
megnyilvánu
l
Akiknek tehé!
/
felforgatott országban, azok
j ó l teszik, ha e g y e löre m i n d e n levelezést beszüntetnek, mert i l y enkor
elegendő
a legártatlanabb ok - p l . egy képeslap - odaát politikai
ü ldöztetésre.
P.-y.
az
e llenségeit,
visszav onni,
ban a szlávság politikai megnyilat knásait - egészen a nihi ismeri, az elött csepp2l sem lehet kétS2ges, hogy Iizmusig m it hoz a következő felvonás az S H S tragédiában , leg
j u l i usban
testvén'!ket.
reform törvén yeit
/ r
megme ntse. S H S -re nézve jóslato kba bocsátk ozni a n n á l nehe zebb, mert még soha sem tudta senki megjóso l n i , m i tör ténhet 24 órán belül egy - Balkan államban . A.ki azon
V.
I
-
Portyázás.
Racsics Punisa szerb képviselő kapott megbizást, hogy pusz
öt
1929 januá r 20. ������
I 2L�A�P�O�K� CSENDÖ RS ÉG�
Az Erdélyi-tárgyaláson ismét oly dolgok kerül tek nyilvánosság elé, melyek érdemesek a megemlitésre. Titkos kokaintársaságokról, titkos kokainszeánszokról beszélt az egyik pincértanu, - tegyük hozzá - olyall közömbös, szinte unott hangon, I/lÍntha arról beszélt volna, hogy cl vendégek habbal vagy hab nélkül, föttel vagy pediglen szürve szeretik jobban a kávét. Nem tudo lll , vajjon tisztában vanna k-e az emberek akik fülüket hegyezve feszült figyelemmel hallgatták � pin cér elöa�ásá t, vajjon tudják-e ezek a nők és férfiak, . yezte maga hogy aki elJeg t a koka innal azt a börtön től csak a véLetlen vagy a halál ment heti meg. A kokain rabja elvr;szti �rzék! t minden iránt, ami morált jelent . Minden eletcél{a ket szóban tömörül: k o k a i n t s z e r e z n, i! ,A kokainért gondolkodás nélkül csal lop és , ha. mas k� nt nem ud hozzáju ni, talán gyilkol is. S hogy � � . tes, hián m.�ly tr;lule yos a ilU társadalmi berendezkedé su;nk es Ze ogá� un� , legjobban mutatja az, hogy lf . rol, bar kok alllelvezok kokainlokálohról sok an tud/wk , ezt .csak akkor hozzák a hatóság tudomására, ITa vet�� lenul egy s más ügyből kif olyólag a biró elé . keruinek . ilyesmit különben elárulni »ilIdiszkré ció « , I/ ely meft, vetést érdemel. Egy tol vaj utá n, aki a kris z � t!lU/városl bucsun egy l'eknit emel el. vaLamelyU 'l? pe'k sáli ából' eft.ész b IZ ' t os, utá na I'eli magát a vás os ár ne"7} �,s seg ite ne k a tolvajt lIy ak on csi pni. Az ho gy {/ . t t legalább h !Ills is annyira rászolgál az dLdöztsre ; s . egalabb ?lyan veszedelm et jelent a társadalo mra lI1l.f1t a ve kll /to rv a{,. a?; bi ?;onl' . nf'1ll sok f'lIIberl/ rh {'/I{ az eszéb e,
': �
j
ij
t
e
a
o
ro A
e
t
s
1 929 január 20.
CSE N D Ö RSI'OGI L1\POK
Akik a tasizmust és annak megterellltőjét, Mus solini! dicsőitik, de !lem szivesen beszélnek szegény ségről, nyoll1oruságról és szociális problémákróL, azok teljesell hamis mérlegen mérik a fasizmus t. A moz galOl1l, amelynek Mussolin i az élére áLLott, a győze ['elll/'e vezetett, sokkal inkibb történt a munkás mint a munkaadó , sokkal inkább a szegény, millt azdag ember érdekében . Különben ma szociális problémákról nem besz'élni, annyi mint haszontalan dolgokról tecsegni.
g
*
Valaki saiát luí.zábcl/l éiiel harmollikáll és hegedün iátszik s ezzel zavaria a ház más lak6inak nyu galmát. Követ - e el az ily luí.ztulaidonos lülzágás!? Ez
n incsen.
Jogi
a
kérdés
szabály
országos
azonban
mások kárositásával nem
érvén nyel
az,
hogy
senki
1\
használhatja.
szab·ályozva
joga
kétségte len
kérdést tanácsu egyéb
okoz
lakásuk
törvényhatósági városokban helyeken
a
a
ház
fenforgó
többi
zavartalan joggal
esetben
más
lak.óinak, akiknek
használata.
felruházott
lakbérleti
pedig
1\
amelyek
óvására m i at t
á ltalában
vonatkoznak
a s
1\z
és
helyhatósági
i lyen
rendezett
szabályrende l etek
lakosok az
a l apján,
szabályren deletek
éjjeli
éjjeli
nyugalmának
csend
háboritóit
meg
kihágás
büntetik.
DUlla partra veli. A holttest nyakán levő 80 pengő értékü Clrallylállcot a teites ellopia. Mily büncselekményről vall szú? 1\
»temetőben a tárgyat
lop
Btk. h o l tak
el«,
§-ának
336.
emJ.ékére
tekintet
2.
rendelt
nélklil
a
a
pontja
szerint
vagy
az,
aki
hol ttesten levő
lopott
dolog
értékére,
bÜlntettet 'követ e l . Kérdés
már
most,
hogy
a
h o l tak
em lékére
rendelt«
függésben . 1\z előbbi esetben
a
törvénynek levő tárgyra
szavakkal
van
a h o ltteströl
a
azt
temetőben
felfogást
levő
holttestről
a temető megszentel t földj-éhez védelmét
érzés
találna
tartotta
2.
§-ának
336.
lopások
désben forgó van szó. Szó
szem
pontja,
itt
e lött
val lja
magáénak,
történt
lopás
nem
még
a
Ez
hogy
a
Btk.
szempont mint
alkalmi a
a
kifosztását
amidőn,
egyszerü
arról,
amidőn
holttest
oly ankor, is,
kegyelet és v a llásos
akkor,
kiemelte.
alapot
esetben
lehet
fűződö
szerint
sorából
megfelelő
az nem
a
kér
tolvajlásról
partra
vet2tt
hulla
nyakán levő értékes ingóság nem talá l t tárgy-e annak szá mára,
aki
azt jogtal anul eltulajd:mitja .. Ez esetben a
lekményt
nem
lopásnak,
hanem
a
Btk.
365.
§-ába
cse
ütköző
jogtalan elsajátitásnak kellene tek,inteni. Felfogásunk szerint a zo n b a n , minthogy
a
b á r h o l elhagyatva
fekvö
holttesttel
a
hatóság rendelkezik, a holttesten l evő tárgyak i s a hatóság ren delkezése a lá tekintendők
s
tartoznak s
igy
az
a - 'natóság b i rtokában levönek
eltulajdonitás
a
hatóság
történvén, nem jogta l a n eltu l a j d o nitás, hanem testen
való
tárgy
Felvethetné
jogta lan
már
birtokából
lopás a holt
elvétele.
most
valaki
a
kÖV2tkező
kzrdést. Mi
a jogi helyzet akkor, ha a temetőben kifosztják olyan egyén hoUtestét,
aki
magát
meghalt?
s
temetöben fejtett
öngyilk:Js
levő
holttestet
fenforog. Amde a
téstre sem
esetben
a
Btk.
felmerül i t t joggal
előkészitett törvény
temetői
az
a
egy
bsztottak
szerint
törvényhozó nem
szerint a
szándékkal
Ebben
felfogásunk
felkötötte
kétségtelen,
ki,
tehát
hogy
fentebb 2.
§-ának
336.
ki
pontja
az az értelmezés, hogy
temetőbe vitt,
holttestre
fára
eltemetett vagy
fl.
gondo lt-e.
mi
teme
felfogásunk
helyes magyarázata szerint ez a holttest
hol ttest s
hanem
igy
k i fosztása
pusztán
az
elkövetés
a
temetői
kegyelet
középpontjában
levő
tetemekre. Mi:nthogy
azonban,
mint
láttuk,
a
kérdésben
emlitett
eset is, v a l a m i n t a most utoljára felhozott eset is a törvény értelmezésének kérdése, meg kell engednün,k, hogy az el len kező felfogás
i s vitatható.
12. Kérdés. A Szut. 454. pOlltja ilzt relldeli, hogy flet
o
iárőr arr61 értesül, hogy a pDstáll olyan levél, tál'irat vagy küldemény vall továrJbitás l'égett, amelyre a járőrnek a Ilyomozás szempoll tiából szüksége vall, erről az ügyészség nek vagy CI iárásbir6ságnak tegyell ielell tést. Mit csinál;oll azol/ball it iárőr a kkor, Ita kérdésére a postamester még azt sem hajla17d6 megmondaIli, hogy az illetőnek egyáltalán l'OI/ - e levele a postáll, vagy lIil/cSell ? Válasz. 1\ postai küldeményekre vonatkozó minden adat a hivataLos t itok védelme a l a tt á l l s azokról a postarnester nek
a
szigoruan esetei n
szabályozott kivül
senkinek
köte lességszerü sem
szabad
adatszolgá l felvilágositást
adn ia. 1\ postam,esterre n ézve ebben a tekintetben a Posta üzleti
Szabályzat
13ft
§-a
az
irányadó,
postahivata lOIknak csak büntett vagy tetéssel büntet·en dö v2tség esetében nyekre csak
a
nem
amely csupán
szabad
szerint
�
a
�
p nzbüI . postakuldeme
adatokat
de
�?e
ily en ese n is . , kir. bi róságokka l , a z ügyészségekke l e s rendorhato
vonat�ozó
ságokkal ezek
szava vonatkozik-e a h o lttesten »a
gyakorlat
nem
tatások
1 1 . Kérdés. Egy öngyilkos holttestét
Válasz.
a
esik a Btk. 336. §-ának 2. pontja a l á . Ezt a felfogást m i i s helyesnek tartjuk, mert nyi lvánvaló, hogy a törvényhozó
alapján döntik e l . I lyen helyhatósági szabályrendeletek azok is,
birói
hogy
tulajdonát
az a háztulajdonos, aki mások éjjeli nyugalmát megzavarja, kétségte l en ü l sérelmet
alá.
temetöbe,
Kérdés.
Válasz.
kezése
helyszine miatt nem büntett. A. törvényhozó bizonyára nem o l y a n esetre g o n d o lt, amikor a hol ttest véletlenu l kerül a
CSENDŐR LEKSZIKON..
10.
ben levő hol ttest kifosztása esik a törvény szigorubb rendel
egyszerü
A beteg gyomrát rendszerint csak súgol'lt diétával lehet relldbe hozni, amit akkor is be kell tadani, ha az inyencfaf,atok láttára összefut a nyál a szájban. Egy államot, mely tele korrupció val, melynek egyedei a tunyaságnak, lustaságnak s általában a züllésneli félreismerhetetlen lejtőjén, - nemkülönben . Itt is csak radikális eszközök segith etnek. Ugy látszik Kinában az uj vezetők felismerték ezt a szigora módszert, mint egyedül célhoz vezetőt, mert a Kiniból érkező leg ujabb hirek arról szimolnak be, It ogy a vezető piri , a Kuo -Min - Tang, tagjainak betiltották nemcsak a szeszesital élvezését, de a kártyázás t és a dohány zást is, Kissé tu/.szigol'ltnak látszik ez előttünk s alig keresztülvih etőnek. De ugyanilyen abszurdumnak tar tották az emberek az amerikai szesztilalmat is. Pedig azt oly csökönyösségget, oly flövetkezetességgel hajt ják végre, hogy Amerikában a szeszesital 20 év mulva olyan anakrónizmus Lesz, mint 100 év muLva a ló. Ami pedig a Kuo -Min - Tang rendeletét illeti, ha nem is éppen azonos, de valami hasonló rend szabályozás nem ártana Európában sem egyik -másil� államnafl. Most Jugoszlá viában próbáljáfl ki ezt a receptet. Figyelő.
75
közölniők,
hivatalos kivánságára.
1\
csendőrörs vagy a
»temetőben�
csendőrjárör tehát - m i n t nem rendőrhatóság, hanem rend
csak
öri közeg - ilyen adatok közl�s2t közvetlen ü l nem igényeI
össze
heti, a z i l lető postamest2r lehát helyesen jart el és jogosall
is, vagy szoros
va·ló l o p ás bár
m i l !! esetben lJüntett, az utóbbi esetben pedig csak a temetö -
hivatkozott a n!jomozó
hivatalos titoktartás kötelezettségére,
j á rőr l>érését
n<:'1T\ tt;lip,�itett�,
MilltUl1 II
mikor
a
p0stúnnJ\
76
CSENDORSÉGI LAPOK
I\öte lcs,cg� a hil'atalo s titkot szigorua n megl'éd2 ni, a maga akat nem vehzt figyelem be. slOb:ílqw ' tán tulrncnö kidnalm A -Szut.. 454. pJntja csak arra az esetre intézl<e dik, ha a cs�ndör a postaldi ldemén yről '<Írtesü l., vagyis ha p l . l u lakitöl véletleniiI vagy a nyom�zil s adatai a lapján m2g tudj a , hogy a gyanus itottnak a p3shin levele van, el azon ban termész etes2n nem jelenti azt, I t )g) a pJstam ester a jórőr kérd�s �re adatok at lenne köteles s!olgá ltatni a kül demény re \'on atkazóa n, sőt el, mint a fentiek ben l áttuk, neki egyen2 sen m2g is van tiltva. 1\\2g az is, h Jgy valaki nek egyálta lában I'an I'agy 2rkezett -e levele, I'ogy S2m, a hi\'atalos titoktartá s \'édelme alatt á l l . 13. Kérdés. icIsorollak
A
közül
!tChlYI 'Ct"skl'jt!!JC
Szui. kikN
({
kOl<'les
bCI'l'zctlti.
a
('I,{'J/(ft'Ii, h og l'
pOli lia
351.
352.
itÍrún'czc'(ú
pJul
!,ct/ig
a
az
0((
iegyzc'll
I1Icg!u{(ó rozza,
1'01'011 l'lv:.�/ctiicl.' , s,zokdsiJ S /)üll!('fft'!:i 'k, �.1'alllls ,-'f(yéJl"k a/iltf kikel kcl! <'''{'/Ii.' Az, aki pl, " ,'1St;!! mia/{ 2 iZ/lclI 5z"bad5d g
j '('sz/t;ssc! I'olt bÜIlI,ctl'r, ('.'ség i eg.l'l!IlPitül
V
évi t . számunkban közölt keresztrejtvény helyes megfejtése. Vizszintes
�5
TI
22� Visszafelé rag. 23. KicsinYitó képzó. 28. Hós görögül. 29. Hos.kollemény görögül. 32. Finom ital. 33. A németek nek ilyen betUIk vannak. 37. Tengeri hal. 38. Esztendó.
sorok :
1 . lesállások. 1 1 . olaj, 1 2. len, 1 3. epé. 14. vörti. 16. tár, 17. eg, 1 8. ar�angyal. 19. se. 20. allak. 24. lok. 25. jól. 27. érlel. 29. k. p .. 30. allal. 32. Árpád. 34. re, 36. öt. 38. mulier. 40. ök . 4 1 . flanc, 42. ar, 43. reformatus.
AL
CSE,
Függőleges sorok :
. 1 . lovasjárór 2. elóre, 3. sarkal. 4. bjta, 5. l-l., 6. leég' 7. angy, 8. setate:,r, 9. opálok, 1 0. kerékpáro<, I S. inI. 2 1 . alt· 22. alaun, 23. kral, 26. ól, 28. etrnar' 3 1 . töff, 3',v. Pe ru , 35 . eke . 37. olt. 39. iál. A z elsó számű keresztrej tVény! helyesen fejtelték meg :
Bencsi Sándor órmester Nyiregyháza , Glédura Sándor gth, B d pest 'Arkosl Gyula. th. Budapest, Sipos Imre órm. Nagy plá b�to� ormo Zlk8Z0, Munkácsi János csendör � rb t 8D Mátyl;föld ea ert gt� . Balassagyarmat. Buchhamm er . . . ' Ferenc o� mest = r Zakany , Borbély János prb csendór Bodajk, ErdelYI Janos ormesler Bodajk ' Hegedu" s M'h I a' l y cscn d or ' G yu I a, B k J ' f I ha d re en. Fark e s Józ sef gth . Budapest , L:�s:k I��::n �h. S�:�:z d c
�
r. �
. " A zsebórát a szerkesz/ös eg ' b e:, mege!. /ett sorsolas sQl'a n . , BUCHHAMMER FERENC za'kanyl orsbeh ormes/e r nyer/e meg, aRme L' '" k az / egyl'deJuen pos/án elkÜldöl/ük.
...... ...... ....... .... .. .. ... .. ....:::: ... :::: ::: .... ::: :::: ... :::: :: .... :::; ... ..... ....; ... ::::.... :::x ... ..... ....0 ..",.
A szerkesztésért és kiadá sért feleló s : P1NCZÉS ZOLTÁN százado_o
HELlOS-nyomda Budap esten, VII .. Sip-utca 3. sz, Telefon : József 4 1 3-27. Fele lós vezetó : Weilz Káro ly .�
�:r'i'( �
IQ.
kir.
-
