BUDAPEST, 1929 MÁJUS 1

XIX. ÉVFOLYAM

J

BUDAPEST, 1929

13. SZÁM.

MÁJUS 1.

M. k,ir. fIadtőrténel m i IV.

"" .

EK ag­

,lek

it 90. áJ.)

-

_

FÖSZERKESZTŰ ,

PINCZÉS ZOLTÁN

SZÁZADOS

SEG�DSZERKESZTŰ:

MAHÁCS LAJOS H Á R O M SZ O R

sZÁZADos

SZERKESZTŰSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: BUDAPEST. 1.. ORSZÁGHÁZ UTCA 30. SZ.

M E GJ E L E NIK

H AV O NTA

XiX. évfolyam.

Budapest, 1929 máujs t.

Megjelenik havonta háromszor

Hiszek egy Istenben, hiszek e(!y hazábalI ' � Hiszek egy isteni örök igazságbal1, Hiszek Magyarország feltámadásában. ÁII/el/ .

Utat a tehetségnek!

m á· !lak

sre ;�

ll. n

16.

Ügyelni

Kétféle arisztokráciáról szoktak az emberek be­ szél ni: a születési és a pénzarisztokráciáról. A har­ madikról, a szellem arisztokráciájáról már kevesebb szó esik, úgy hogy a tájékozatlanabbak talán azt is mondják, hogy ilyen nincs. Hát tényleg nincs is. P.zaz, hogy van, de elrejtve . melyen, mint a gyé?Iánt. Napfényre kell hozni, gyen­ . . �e � keze��el apoln�, hogy erősödjék, csiszolni, hogy ertekesedJek, nevelm, hogy nemesedjék és megvédeni, hog[.l darabokra ne törjék féltékeny társai, mint a durva csákány a gyémánt kristályát. A szellemi arisz­ tokrácia egyedei önmagukban viselik a társadalmi fel­ sőbbrendűség előjogait, de összességükben nem mindig tudnak odáig emelkedni, ahová valók, mert az igazi tehetség legbizonyosabb ismertetőjele: a szerénység nem alkalmatos tulajdonság életküzdelmek megvivására és társadalmi poziciók kiverekedésére. A szellemi arisztokrácia nem letünt évszázadok emlékeire vagy a materiális szerencse szeszélyes ked­ vezésére alapítja a maga vezetöi jogosultságát, hanem Istennek és a természetnek arra a legbecsesebb ado­ mányára, amit tehetségnek neveznek. Aki tehát a szel­ lemi arisztokráciát megteremteni akarja, annak először gondosan ki kell válogatnia azokat az egyedeket, akik­ ből a társadalomnak ezt a legnemesebb rétegét fel­ építi. Kiválogatni addig, amíg nem késő, amig az Elet ki nem ölte vagy ferde irányba nem terelte minden tehetségek éltetö televény ét : az ambiciót. Ennek a szellemi arisztokráciának a távoli kontur­ jait látjuk kibontakozni a kultuszminiszter úr intéz­ kedéséből, amellyel a különösen tehetséges gyermekek részére állami ösztöndíjakat engedélyez. Nem befolyá­ sos protektorok, hanem tehetségük egyedül hivatott birája, a tanári testület választotta kí az érdemeseket, megbízhatunk tehát benne, hogy valóban azok is. Testületünk huszonnégy tényleges és nyugállo­ mányú tagjának, tisztekl'1ek és altiszteknek a neveit közöljük a maí számunkban, akikn0k gyermekei szin­ tén bejutottak a gárdába. Hát igen, így van ez jól. Szinte meghatva olvassuk egy-egy szerény csendőr­ tiszthelyettes gyermekének a nevét Magyarország re­ ménységeinek, jövö arisztokráciánk zsenge hajtásainak díszes névsorában. Ha anyagilag nem is biztosít még talán mindvégig gondtalan tanulást ez az állami ösz­ töndíj, annál nagyobb értéket jelent az erkölcsi támasz és bizalom, amelyet az állam neldl\ máris elÖlegezett.

13. szám.

S Z E RKE SZTŐ SÉ G ÉS KIA DÓH IVA TAL : Budapest, I., Országház-utc:a 30.

Lesznek közöttük, akik elmaradoznak a hosszú úton amely az EI�tig vezet, mert a jeles bizonyitván . . n�m mmdenklt kepes ít az életre is. De ha az állam kltart a kultuszmin �szter úr egyedül helyes koncepciója mellett, akkor a valogatottak többsége, a gárda zöme �Ia�almasan fog be�onu�ni. a küzdötérre, amit ma még Jovonek, akkor majd kozeletnek nevezünk. Es akkor fogja kezdetét venni Magyarország igazi feltámadása. A s�e�lemi pál1J ák mai, beteges túlzsufoltsága nem . .. . lehet �rokos J�l�nseg. Kell, elkerülhetetlenül kell egy . egeszseges reVlZ!O, amely az állam alkalmazoUainak a számát a reális szükséglethez csökkenti s amely ennek meg �elelöen. l�lkiismeretesen kiválogatja azt a ke�eset, akIre szuksege van. A legkiválóbbakból ter­ meszetesen. A szabad szellemi pályák numerusz klau­ zuszát viszont a kenyér mennyisége fogja megterem­ tem. AkI tehat nem odavaló, az menjen és boldoguljon olyan pályán, amely egyéniségének és képességeinek jobban megfelel, mint a szellemi pálya. Aminthogy nagyon-nagyon sokan valóban jobban is boldogulnak és boldogulnának például a cipőkészitéssel, mint a pennarágással. Végének kell lennie annak a felfogásnak, amely egy írnoki állást többre becsül egy jól menő fűszer­ üzletnél s ki kell pusztulnia annak a tipusnak, amely a vizsgákon való keserves átvergődés után nem visz magával egyebet az életbe, mint egynéhány kegyelem­ elégségest, mert a hivatalt a protekciótól, az észt pedig a hivataltól várja. Az élet egyre reálisabb lesz és többet követel, szemfényvesztéssel mindig nehezebb lesz őt becsapni. Aki bírja ésszel, ám keljen birokra vele, de elégségeseken és pótvizsgákon bukdácsoló gyer­ mekét ne nevelje senki szellemi pályára, mert csak az élet hajótörötteinek szerencsétlen tábora számára nevel benne tölteléket. Erre a szülőnek kell rájönnie, mert amikor majd a gyermek maga jön rá: késö lesz. Hiszen annyi útja van a becsületes boldogulásnak, nem követ-e el szörnyű vétket a gyermekével szem­ ben az, aki őt a sok pálya közül éppen arra az egyetlenegyre kényszeríti, amelyre egészen bizonyosan nem való! Amilyen nagy veszteséget jelent a köz szempontjából az anyagi eszközök hiánya miatt elkallódott minden tehetség, olyan teher számára a reáerőszakolt tehetségtelenség »munkája« is! Tehetségtelenek és áltehetségek, dologtalanok cs mások hátán kapaszkodól\: félre az útból! Nézzétek csak: a távoli horizont halvány derengéséből lassan, méltóságteljesen hömpölyög felétek egy komoly gyer­ meksereg; most még könyv van a kezükben és iskola­ táska, de alakjuk egyre nö, amint közelednel\ s pará­ nyok lesztek meJlettük, mire ideérnek! Szükségünk, nagyon nagy szükségünk van Reájul<, tárt l\arokl\al várjuk őket: - félre az útból!

y

tSENDűRSÉGI

Az elkobzás esete i a kihágási ügy ekb en. Irta : ZSOLD OS BENŐ budapesti kir. itélőtáblai biró.

Az 1 878. évi V. L-c.-ne k, vag!:]is a bűntett ekről és vétségekről szóló polgári büntető törvén!:] kön!:]vü nk­ nek 6 1 . §-a tudvale vőleg aképen rendelk ezik, hog!:] azokat a tárg!:]aka t, mel!:]ek a bűntett vagtJ vétség által hozattak létre, úg!:]szint én azokat, mel!:]ek a bűn­ tett vag!:] vétség elkövel ésére szolgálta k, amenn!:]ib en a tettes vag!:] a részes tulajdona i : el kell kobozni, ha pedig azoknak a birtoklása , használás a vag!:] ter­ j esztése különben is tiltva van, akkor is el kell kobozni és megsemmi síteni, ha másnak a tulajdonát képezik. Ez a rendelkezés tehát, mint a törvén!:] fenti szavaiból látható, a bűntettekre és vétségekre vonat­ kozik. Kilzágási büntető törvén!:]kön!:]vü nk, az 1 879. XL. L-c. pedig erre való utalással kimondj a (25. § . ) , hog!:] az elkobzás, mint mellékbüntetés, a Btk. 6 1 . §-ában megjelölt feltételek alatt a kihágási esetekben is alkalmazható. Az elkobzás általállos szabályai közül ki kell itt emelnünk azt, hog!:] az elkobzás csakis itéletben és elitélttel szemben mondható ki, - az ol!:]an eg!:]én birtokában levő tárg!:]akra nézve tehát, ki ellen bűn­ vádi eljárás fol!:]amatban nem volt : az elkobzás nem rendelhető el. E tekintetben kivételes intézkedést tar­ talmaz a Btk .-nak a kihágási üg!:]ekben is alkal­ mazandó 62. §-a, amel!:] szerint abban az esetben, h � a büntetendő cselekmén!:] nyomtatvány, irat, vag!:] közzététele vag!:] terj esztése által ábrázolat kepes

1 929 m á j u s l .

LAPOK

követtetett el, a szerzőn ek, a nyomdá sznak, az eláru­ sitónak vagy terjesz tőnek, úgyszin tén a nyilván os kiáI litónak birtoká ban levő példán!:] ok, minták vag!:] lemezek elkobzá sát és megsem misítésé t ítélet altal abban az esetben i s ki kell mondan i, ha a bűnvád i eljárást senki ellen sem lehet megind itani. Ol!:]an tár­ g!:]akat azonba n, am21!:]ek bűncsel ekmény ből szárma znak ug!:]an, de amelyekn ek birtoklás át törvén!:] nem tiltj a, elkobozn i ne!/l lehet, úgyszint én azokat a tárgyaka t sem, amelyek a tettes akaratán lií l'ül szolgáln ak bűn­ cselekm ény elköveté sére. Az 1 908. évi XXXVI. t.-c. 37. §-a szeri nt az igazságügyminisz ter elrendelh eti, hogy eg!:]es tárg!:] ak, melyeket a biróság a Btk. fentebb ísmertetett 6 1 . vag!:] 62. §-a al apj án el koboztato tt, bÜllügyi mú zeumok léte­ sítésére és g!:]arapítás ára fordittassa nak. Az idevonat­ kozó végrehajtás i rendelet ( 20.001 1 908. I . M. ) -8. §-a pedig kimondj a, hogy a bíróság által elkobozni ren ­ delt tárg!:]akat a kir. törvén!:]szék hatásköréhez tartozó üg!:]ekben a kir. ügyészség, - a kir . járasbíróság hatásköréhez tartozó ügyekben pedig a kir. jár(\s­ bíróság vezetője a székesfővárosi m. kir. államrelldőr­ ség főkapitányi h ivatalánál, vagy valamely cselldörségi poroncsno!lságllál, vagy más közhatósítgnál szervezett bűnüg!:]i múzeum megkeresésére az eljárás jogerős be­ fejezése után a múzeumnak megküldi, - sőt a kir. ügyészség vagy a kir. járásbíróság vezetője hil'atalból is köteles bűnüg!:]i múzeumba küldeni azokat az el­ kobzott tárg!:] akat, amelyek nek megőrzése a n)'OIl/O?iÍ hatóságoknak , vag!:] a büntetőjogi tudomán!:]os tovább ­ képzésnek céljaira kivánatos. Lássuk ezek után egyenként azokat a különleges A kürtöt új I. elzel tu iia ! S mint egy káprázatos álom Robogjon a fiadok IÍtja ! Új Bulcsú lengessl'l1 zászlót,

,

(lj

!( { Ill é ny relldet , .

botondi- buzof!ányoll

S milliónyi csonk a - IIIagyar ROl/tson ítélve keletI/ell! VágjanClll

Kö;zös {Jyás ;zból k ö;zös .fjarcra. Valamikor réges -réfJen Erdély volt az ors ág cson/w ' S e maradék -!t(!za volt a Törö/I , tatár, osztrák konca.

�

Onnan indult eszm(' , !(' fJ)'ver , Diadalra, drága vérre : b . Ha rabszíjon járt o test llér Nyugatra, észa!,ra, délre.

�

Oh, j ji Hadúr bősz !taraggal , , A Kn vall rol, min t fergeteg, .. Kul;l! minden c!('se{t lllagyart : Oyal'a, !l lettünk s('fJítsene f"" I

_

,::,

•

'

Égi- derti /éllyesedjék : Ne legyen több sötét é/iel. Kolozs IlárolI ölelkezzék Megint fIlajd a magyar s székely! Oyergyóaljalv i dr. vitéz Oereöl!Y Oéza százados.

A tali zmá n. Irta : CZIER KÁROLY őrmes ter�(D ebrece n).

Úgyis volt az ' De most !úllfs es ' Erdély jajgat sötét gyászbét , Mtnden árvánál sZOlllOrtíbb SzegénYlle!l az árro ság a.

}

nyílt,

A proJe lárdik tatura burza Jmas uralm ának idején jiitszó ­ dolt le ez a kis epizó d, amit a lább el fogok mond a ni. Van benne valam i megk apó, valam i, amit nem lehel vélet­ lenne k tarta ni. Érezz ük egy tC'rmé szetf ölött i h a ta lom titkos kozre mükö dését , érezz ük - az Isten tagad ás ezen szom orú . . ., )wrs zaka ban - az isten i gond liisel e' s ko"zbe nJ. ilrasn o az t . . . . val asztO ltJ � "1 erde kebe n, látjuk az elbuk ás p illan atáb an, mint . nyuJ � sege dkez et a »vég zet", de mon dhat juk egés z bntrd ll . azt I S , hogy az Istem gand visel és. A nagy.alfö ld egyi l( kis fa lucsk áj áb::ln , még a háho rú a I a it .I S , eges z a kom mun izmu s )dtö résé ig min de nk'I \'<� I I '.1505, ' buzg U' I(a th o J I' k us volt s a v n : l
•

1 929 május 1.

!:'rint az tárgyak 61. /Ok léte­ .

vagy

tdevon at­

) -8. §-a Dzni ren­ z tar tozó .

.

sbírós ág

járásIIIrendőr· �el/dŐrSégi .

ze rvezett erős be­

öt a kir. II ivalalból

at az el1/.1'0111020 s tovább·

lülönleges

eseieket, amelyekben elkobzásnak különböző tör­ vényeink vonatkozó rendelkezései értelmében a ki­ hágási ügyekben helye van. A bűnügyi nyomozással gyakorlatilag foglalkozók tájékoztatására e helyen még azt is eiőre kell bocsátanunk, hogy az elrendelt el­ kohzás hatósági foganatosítása úgy a bűnteUeknél és vétségeknél, mint a törvényben meghatározott kihá­ gások eseteiben is történhetik már c1özetesell a folya­ matban levő nyol11ozás vagy vizsgálat során, vagy pedig - ez esetben lefoglalás útján - csak az el­ kobzást kimondó határozatnak a jogerőre emelkedése utál/.

Az állategészségügy J cl/dezéséröl szóló 1888. évi VII. t.-c. 155. §-a értelmében el kell kobozni a hamis bizonyítványokkal eladásra szállított, vagy tudva hamis bizonyítványokkal vett vaghj szállított állatot, nem­ különben a határszéli tönsllönyvelibe be nem jegyzett marhát, a helyi vagy határzár megszegésével, vagy a Idjelölt belépő állomások és hajóutak elkerülésével hajtott vagy csempészett állatot vagy tárgyat. Ezek az elkobzott állatok vagy tárgyak, - amennyiben azokat a fennálló törvények vagy viszonyok szerint ártalmatlanokká nem kell tenni, - értékesitendők. Ha az elkobzást nem királyi bíróság rendelte el, az érté­ kesitésből befolyó összeget állategészségügyi célokra kell fordítani és felerészhen az államkincstárt, fele­ részben pedig azt a községet illeti, amelynek területén a kihágást elkövették. Az 1891. évi XXXV. t.-c. szerint - mely a liézi löjegyvernek kötelező megvizsgálásáról rendelkezik kihágást követnek el azok a fegyverkészítők vagy kereskedők és azoknak alkalmazottjai, akik a törvény­ ben előírt bélyeggel el nem látott kézi lőfegyvereket bék2ben é l t egymással . Am a i s elvetet!:> mérges tévtanainak csiráit, csa l á d ,

nép, mint egy

falusi

proletárdiktatura i tt az

az

is

létezését

nem

Isten

többnek

hogy

s

elveit

Béla

felfogásuk

maguk

a

akik

tak,

akad­

között többen

fiatalság

fogságból.hazatért

orosz

magyaráztá!I

szerint

mint

lássanak,

I{un

menny i ek ,

a

h i rdették.

fogságban

orosz

aki

szívta

_Marx

magába

tanait«. 1\ki öt hallotta, nem ludott volna a jámbor lélekre haragudni, hiszen nem hirdetett mást, mint hogy az emberek szeressék egymást, mint a testvérek, hogy az önzést ki kell az

de

emberek,

ölni,

szívéből

gyermekek

a

főleg

hogy

minden ember önzetlen, kötelességtudó legyen, hogy szeresse rendőrségrp,

csendőrség re,

szükség

legyen

is

ne

vényre

hogy

annyira,

felebarátait

ft

árusitanak, szállitanak, vagy szállításra készen tar­ tanak. Ez esetben a fegyverekzt hivatalból meg kell vizsgálni s amennyiben a szakértő azokat a hasz­ nálatra kielégítőknek találja: az illetöknek vissza­ adandók, ellenkező esetben a fegyvereket el kell kobozni és használhatatl!lnokllá tenni. Nem teszi kötelezővé, csak megengedi az elkob­ zást a csomagoliball árult cikkek mennyiségtartalmának helyes megjelöléséről szóló 1893. évi XXXIV. t.-c. 7. §-a. Az e törvényben meghatározott kihágások tárgyát képező árukészlet ugyanis elkobozható akkor, ha az áruk mennyiségileg nem a valósághoz híven és nem a törvényes mértékben vannak megjelölve, vagy ha valaki az olyan árukat, melyekre nézve a törvény alapján előirt megjelölés kötelezettsége áll fenn, a kötelezett megjelölés nélkül, vagy szabályell2nes meg­ jelöléssel belföldön közvetlenül a fogyasztó közönség­ nek eladott, vagy annak részére eladásra készletben tart. EI lehet kobozni ezenkívül az olyan szabály­ ellenes megjelölésű árut is, amelyen vagy burkolatán olyan felirás van alkalmazva, mely a törvény szerint alkalmas arra, hogy a közönséget az abban foglalt mennyiség iránt tévedésbe ejtse. A hivatkozott törvény ide sorozza még az árukészlet elkobzását szintén maga után vonható azt a kihágást is, melynek el­ követője - habár szabályszerű megjelöléssel ellátott - olyan árucsomagokat bocsát közvetlenül a fogyasztó közönségnek belföldön áruba, amelyekről tudta, vagy rendes kereskedői gondosság mellett tudnia kellett, hog!) az azokon feljegyzett mennyiség a feltüntetett tartalomnak nem felel meq. A találmányi szabadalmakJ'til rendelkező 1895. évi XXXVII. törvénycikk 51. §-a a sértett félnek a tárbuzgóbb családok egyike volt a faluban. 1\ jó öregasszony sokat

és

a

közös

munka

\ör­

eredmé­

nyének közös és igazságos megosztását is teljesen altruisz­ gondolkozó,

tikusan

minden

képzelte

emberiséggel

önfegyelmezet!

szigorúan

ment,

kapzsiságtól

önzéstöl,

megl'alo­

sitani. I l yen és ehhez hasonló frázisokkal kiabálta tele a falut, amiket,

mint

mesnek

itt

Isten kezett

elme

éretlen felsoro lni.

létezését

is

bizonyítani,

s

ezt

melyeket a

nem tartok

mellett

mindenféle

senki. mondan i

szüleményeit,

M i ndezell

esztelenségekkel

bizony rosszna k

meg

nem

mindig

érde­

tagadta

azonhan

igye­

hal lgatott

akad

köve­

, tője, így J . Ferenc nek sikerü l t elveine k megny erni S. Gyulát Isten az egy 19 éves diáko t, ki J , Feren c e lveit, így . yja pdesan létezés ének tagadá sát i s magáé vá telte. S. Gyula őször el buzgó , val lásos katho likus asszo ny volt, ki mikor . ossze, eset! n hallot ta fiát mint Istent agadó t beszé l n i , ájulta ni � a H iába igye ezett meg téved t fiót a jó utra vissza térit,> I.ga rossz, az ördög d i adalma skodot t. S.-né családj a Mint

k

szokás,

siratta

vigasztalást

a

és

megtévedését

fia

keresett

templomban

bánatára.

a

áprilisi

Egy

napon

azzal

meg

lepte

S.

Gyula

édes­

elutazik.

hogy

anyját,

Hová mégy, fiam, - kérdezte az asszony, volt a válasz. - Oroszországb a l - N e menj, fiam! - könyörgött az anya, de

I lyen zajongó volt J. Ferenc is. akkor még csak 23 éves

lakatossegéd,

355

CSENDöRSÉGl LAPOK

-

Nagy , véres csatákról, világhoditásról kezdet!

nem tágitott. beszélni, ság

fiú

a

elmondta

anyjának, ő

hazája s hogy

a

Oroszország

hogy

szabad­

ott kíván küzdeni, harcolni a világ­

szabadságért. Hiába

minden

volt

kérlelés,

marasztahis,

a

fiú

nem

hallgatott anyjára, hanem csomagolt. Az anyja sírva segéd­ kezett,

miközben

s

kérte

a

fiát.

az

fia

Istent,

ruhái

hogy

közé

egy

oltalmazza

szentképet meg

és

rejtett

téritse

el

észre

1\ két rajong ó elindu lt Oroszország felé hirnév ről, dicsö­

a álmodo zva. J. Ferencnek összeköttetéspi . voJtak osra magya rorszá gi komm unista vezetökkel s így \'árosrol-vdr : nfelc mmde ttak, eljuto l szerre ű _elvtá rstól- elvlár sig« könny ségröl

szíves

támogatás ban

J.

több

volt

részük.

. nyelv en, igy Icngy elül és oroszul IS allapo d­ beszé lt, míg S, Gyula csak magy arul s igy abban ek'Iel az tak meg, hogy S. Gyula kerül ni fogja az ember érintke zést, az J. Ferenc dolga lesz .. jurtal, Ment is ez egy darab ig. Már messze bent bh jutotta k az Lengy elorsz ágban , mind közele bb és közele an, orosz határh oz. J. Ferenc nem mert elalud l1l a \'onatb erh mert félt attól, hogy ha társút mcgszól i tjak, az nem jl, meg a lengye lek nyelvé t, gyanú sakkú I'úllna k s elfogj k öket. Ugyan is a lengyelek ebben az időbcn ncm értetté er Egysz a tréfát, ha gyanú s egyének akadt ak horogra. Feren c

CSENPCiRSÉGI LAPOK

356

1 929 május 1 .

s ítmi.

A mezőgazdasági termények, termékek és cikkek hamisítása által elkövetett kihágások eseteiben melyekről az 1 895. évi X LVI. t.-C. rendelkezik a hamisítványok elkobzását szintén el kell rendelni es azoknak megsemmisítése is elrendelendő. Ennek pedig a törvény 3. §-a értelmében akkor van helye, ha valaki mezőgazdasági termény eket, termékeket vagy cikkeket hamisít, - hamisításra alkalmas anya­ gokat e célra hirdet vagy e célra hoz forgalomba, hamisított mezőgazdasági terményeket, termékeket vagy cikkeket forgalomba hoz, avagy pedig mezőgazdasági terményeket, termékeket vagy cikkeket, habár azok nincsenek is meghamisítva, olyan elnevezés alatt, vagy olyan megjelöléssel árul, illetve hoz forgalomba, mely azokat természetük és származásuk szerint valósággal meg nem illeti.

gyújtógy ártás A fehér vagy sár ga foszfo rra l val ó kih ágá st álla p ít elti ltás át tár gya ló 1 9 1 1 . évi V. t.-c . ér vag y sár g a meg abb an az ese tbe n, ha val aki a feh ra, val ami n t a foszforra l készített gy újt6 áru beh oza talá vén y alap ján fehér vag y sárg a foszforr al, vag y a tör ár ti ltott más any ago kka l kész ített gyújtóá ru rakt on tart ásá ra, áru sítá sáJr a és bár min ő mód on való for ­ galo mba hoz atal ára meg álla pitott tila lmat meg szegi. Ugy ane nne k a törv ény nek 6. §-a kim ond ja, hog y a jelzett tilal om ellen ére előá llítv a, az orsz ágb a behozott, rakt áron , vala mint árus ításr a vagy bárm inő más módo n forg alom baho zata ira kész en tartott árut el kell kobo zni s egyszers min d meg is kell sem misí teni . A törv én y e tekin tetbe n azt a szigo rító rend elkez ést is tarta l­ mazz a, hogy az elko bzás t és meg semm isíté st az eljár ó kir. bírós ág, illetv e az illeté kes közi gazg atási hatóság a büntető törvé nykö nyv 6 1 . §-ána k e cikkü nk elején ismertetett rende lkezésétől eltérö en - még abban az esetbe n is kötele s elrend el ni és fogan atosít tatni, ha megha tárow tt szemé ly ellen bármi lyen okból nem is lehet hozni mar asztal ó ítélete t. Kihágás t követ el az Osztrák -Magya r Bank által kibocsátott bankiegyek f{'lii/bélyegzése tárgyáb an a miniszt érium részérő l tett i ntézked ések j óváhag yásáról rendelke ző 1 920. évi I I I . t .-C. If. §-ának hatodik be­ kezdése szerint mindaz, aki a miniszté riumnak azzal a törvénnye l j óváhagyo tt rendeleté t vagy e törvény alapján kiadandó rendelkezését megszegi vagy ki­ játsza, amennyiben cselekménye súlyosabb minősítés alá nem esik. A törvény 9. §-a értelmében az elkob­ zásra a Btk. 61 . §-ának rendelkezése irányadó ; külön­ lege� rendelkezés idevonatkozóan az, hogy postai kül­ demenyek lefoglalása kihágás esetében is elrendelhető.

azonban az álom észrevétlenül meglepte J. Ferencet. Társa hagyta öt aludni, gondolván, hogy óvakodni fog bárkh'el

fogságban a tévelygök ' útjára nem léptem, hogy van Isten és hogy a kommunizmus nem más, m i n t őrület�.

gyalás folyama alatt kifejezendő kívánatától teszi függővé az elkobzást. Olyan esetben ugyanis, ha valaki a szabadalom tulajdonosának engedélye nélkül vala­ mely szabadalom tárgyát előáJlitja, forgalomba hozZa, vagy tiltott módon használja úgy, hogy ezáltal a szabadalom tulajdonosának a törvényben gyökerező jogait tudva sérti (szabadalombitorlás kihágás a ) , sér­ tett kívánságára a vádlott birtokában talált utánkészí­ tésnek vagy utánzatnak bizonyult tárgyakat vagy alkatrészeket el kell koboz ni, azokat az eszközöket és készülékeket pedig, melyek kizárólag a bitorlás végre­ hajtására szolgálnak, az elítélt költségén erre a célra használhatatlanokká kell tenni. Abban az esetben, ha a szabadalombitorlás kihágása miatt elítélt egyén és a sértett fél között más megállapodás nem jön létre : az elkobzottnak nyilvánitott tárgyakat meg kell semmi­

is szóba állni. A vonat már közel j árt az orosz határhoz, midölI egy kisebb állomáson néhány lengyel katona szállott fel abba a kocsiba, amelyben embereink utaztak. Az egyik megszólitotta S. Gyulát s mivel az nem értette a nyelvét, J. Ferencet kezdte költögetni. Ez gyanússá vált a katonák­ nak s vallató ra fogták a két utast. J . Ferenc azt mondta nekik, hogy vasmunkások, Magyarországból jöttek, munkát keresnek. Nyomban leszállították öket a vonatról és a kis városka rendörségére kísérték be. Embereink kétségbe vol­ tak esve, mert tudták, hogy minden mentség hiábavaló. Nem volt ugyan náluk semmi kompromittáló irat, de S. Gyulanak nem volt munkakönyve, útlevele pedig egyikük­ nek sem volt. Itt kihallgatás után átmotozták a két utas ruháit és a csomagokat. 1I.\ikor S. Gyula csomagját kibontották' abban . meg találták azt a szent képet , melyet annak e' d e�anyja . reJ!� tt el a c �om �gban. ( » Jézus a két tanítvánn yal«.) A szi­ _ szh'lSelö goru reD Or ekkor felállott, alaposan szemügyr e I'efte a ket f atalembert. Kis szünet után kijelentette, hogy � . ketelkedik sza\'Ukban, de azt ajánlja , hogy nyomban terJen \'Issza ll\agya rország ba, �ert a lengyel országi munkavlszon ok nagyon kedl'ezötlenek s figyelmeztette öket � arra a vesze!yre, amely öket fenyeg eti, ha mint komm u­ msta gyanúsakat I'alahol letartó ztatják . GY� la e közben mélye n elpiru lt, nem mert társár a nezm . Szegyelte, hogy társa öt hazug nak képm utatónak . tarthatj a. 1t 1ikor a rendőrségi épüle tet elhag yták , J. Ferenc kezét : n � uJ t� tta S. Gyul ának s azt mond ta neki : »Ked ves barátom mInd a ke en nagy tévedésbe estünk, mert most ismé . erzem, amit erez tem mind ig, míg hazá mtól távo l oros z _

n:�

� �

�

�.

_

'

_

�I

�

t

A két fiú visszatért a falujába. S. Gyula sírva borult

a szentkép történetét. A buzgó anya örömtelt szí V'/cl adott

édesanyja kebelére s elmondta neki - bocsánatát kérve hálát az Istennek, hogy fiát visszarántotta széléről, kisegítette a kommunizmus fertöjéböl a hitet lelkébe.

a

szakadék

s visszaadta

?!

R v d idő mulva J. Ferenc is megnösült, I'allásos, . Istenfelo es hazafias érzésű magyar iparosemb er vált belöle. *

Egyszerű a példa, de úgy vélem, lehet belöle tanulni . Tele van m � a levegö tévtanok kal, melyek hitet, tekin­ . . . telyt, nemzeti erzest és hazasz eretete t vannak hivatl'a a

. �

lelkekb" o l k" " :t� l . . Gy � l a csomagjába rejtett szentkép azt . a ? elenet et abra olj , : � � Idön Jézus , feltám adása utón meg­ ny� la ozo tt a mar klCSlO yhitü, félénk tanítv ányai elött. hitet , . erat ontven szívük be azálta l, hogy m i n t az utolsó vacsorán ' vette a kenyeret és meg szeg t e s f e l e"ük j ' - nyújtotta, miről .. azok ralsm ertek, felis mert ék mes terü - " J ,e ket , a meg d'ICSOU " t, ki halo ttai ból felt áma dott . A két eltév elye dett fiú, rneg láh'a a szen tkép et meg . ertet te anna k J. eIen tosege " · · t, feli. smert e Ii:risz tust. felism erte . . az t az utat , mel yet egy IgazI ' keresz teny becsú letes magy a r emu l .ern ek kov '" etm e kel l. l't\agy � r csendörök ! Mi nem ,'agy unk eltél'elyede t tel" de nem IS vag yun k k'Isertesek ' tol men tese k , mer t a �átá n . nem nyi.ltan tám ad ha \lern o rozva , kerülö úton, épp ezért óviu k meg hit" un ke s muta ssuk meg a !t!\'e lygö knek i s azt az t, � e lye\l ind en mag yar emb ern ek hal ad� ia ke!!. � . . gyun l,. vaU aso sak m e t r a " � 1l3SOssiigban rej lik az erö, a hit és a bát ors g , a (' l'ndornc k pcdig 1 I. I Índezekre nagy szu "k sege \'an .

��

.

�:

-

;

�

'

•

1929 máj us 1.

CSENDöRSÉGI LAPOK

A biróság abban az esetben is elrendelheti az elkob­ zást, ha a tettesnek vagy részesnek tulajdonában álló bankjegykészlet, amelyre nézve a bűncselekményt el­ követték, a bűncselekmény elkövetésének sem nem eszköze, sem nem eredménye. Abban az esetben, ha azt a bankjegykészletet, melyre nézve a biróság az elkobzást kimondotta, ter­ mészetben nem lehet lefoglalni, vagy ha azért nincs helye az elkobzásnak, mert a bűncselekmény elköve­ tésének alapjául szolgáló bankjegykészlet sem a tet­ tesnek, sem a részesnek nem áll tulajdonában, ilyenkor az elítélt egyént az ilyen bankjegykészlet értékének megfelelő összeg megfizetésére lehet köte­ lezni, mely esetben az összeg egyharmadrésze, amiként különben az elkobzott bankjegykészlet 1 3-a is ;ulalom­ képefl a feljelentőt s illetve tettenérőt illeti. _

az

ha

borult kérve I adott szakadék

sszaad ta

ivatva a azt meg­ hitet,

Ugyanennek a törvénynek 10. §-a intézkedik a liatal/ai büntelőbíráskodás alá tartozó egyénekre vonat­ kozóan is, kimondván, hogy ezekkel szemben is ugyanezeket a büntető rendelkezéseket kell alkalmazni, mely esetben a katonai büntetőbiróságok hivatottak az eljárásra. Az elkobzás különleges esetét áilapítja meg az árdrágító visszaélésekre vonatkozó 1920. évi XV. t.-c. 5. §-a arra az esetre, ha a bűnvádi eljárást vagy a terhelt halála, vagy más ok miatt nem lehet meg­ indítani vagy tovább folytatni. E törvény szerint ugyanis az elkobzásnak ilyenkor is helye van. Arra az esetre, ha az elkobzandó tárgy nem a tettesnek vagy a részesnek a tulajdona, vagy az elítélt a bün­ tetés kijátszása végett a vagyonát másra ruházta át, amikor tehát az elkobzást vagy a vagyoni elégtételt nem lehet alkalmazni vagy foganatositani, kimondja a törvény, hogy ilyenkor az elítéltet és azzal egyetem­ legesen azt az egyént is, aki a kérdéses bűncselekmény következtében gazdagodva, vagy pedig elkövetése után az elítéltnek vagyonából ingyenes juttatásban vagy a juttatásban olyan irányuló kijátszására büntetés részesült, melynek célját a szerzés idejében ismerte, vagy a körülményeknél fogva ismerhette: a gazda­ godás vagy a juttatás erejéig az elkobzás alá eső cikk értékének, avagy a vagyoni elégtétel összegének megfelelő összeg megfizetésére kell kötelezni. Kiegészítésképen megjegyzem még ezen a helyen, álláspontja jelenlegi joggyakorlatunk bírói hogy szerint az árdrágító visszaélés esetében nemcsak a Btk. 61. §-ában megjelölt, tehát a bűncselekmény által létrehozott, vagy annak elkövetésére szolgáló tárgyakat, hanem azokat a cikkeket is el kell kobozni, lllelyekre nézve a bűncselekmtnyt elkövették. Ennek az álláspontnak indoka pedig az 1920. évi XV. t.-c.-be ütköző bűncselekményeknel( különleges természetében rejlik . Speciális esetei az elkobzásnak azok, melyeket a szerzői ;ogról alkotott 1921. évi LIV. törvénycikk állit . fel (20. §.). Kötelezővé teszi ugyanis az elkobzast a . szerzői jog bitorlása útján, mely a 21. §. �zer.tnt akkor van befejezve, ha valamely műnek a torveny ellenére többszörösített első példánya vagy a jogosu­ latlan utánképzésnek első példánya ell(észült, avagy a Ha valcunit nelll bírsz véghezvillni, Ile gOl/dold, hogy az lilás e/llbemek is lehelet/ell; e/le!/bell, h� bárlllit lehetségesllek látsz más elllber szál1lara - es az elllberi terlllészettel IIIl'gegyezőncll látod -- gOI/­ dold, hogy az számodra is elérhető. Alarrus Aure/il/s.

357

művet közzétették vagy forgalomba helyezték, létre­ jött példán�ok é�zleteire, valamint a szerzői jog bitor­ lásanak elkovetesere szant különös eszközökre és készü­ lékekre, amilyenek a minták, lapok, lemezek, dúcok kövek, tömöntvények, hengerek, tekercsek, filmek stb Ezeket aztán meg is kell semmisiteni, vagy káros ító alak;uktól Illeg/osztva, a tulajdonosnak visszaadni. Abban az esetben, ha a kérdéses műnek csakis egy bizonyos része tekinthető bitoroJtnak , - az el. kobzasnak csakis erre az egy részre és a hozzá különösen használt eszközökre és készülél(ekre szabad ki­ terjednie. Máskülönben pedig elkobzás tárgy�t képezik mindazok a példányok, eszközök és készülékek, melyek a szerzői jogot bitorló nak vagy részeseinek, továbbá a nyomdásznak, elárusitónak, más iparszerű terjesztő­ nek, nyilvános kiállitónak vagy üzletszerű használónak birtokában vagy bárhol készletben találhatók. Méo akkor is helye van az elkobzás nak, ha a vádlotta! szemben sem szándékosságot, sem gondatlanságot nem lehet megállapítani. További különleges rendelkezés e bűncselekményeknél az is, hogy elkobzásnak örökösök és hagyományosok ellen is van helye, valamint hogy az elkészült részeket, a bitorlás előkészítésére, a bitorló cselekmény előzetes hirdetésére szolgáló különös esz­ közöket és készülékeket a szerzői jog bitorlásának IiísérIete esetében is el kell kobozni Az 1922. évi XXVI. törvénycikk, mely a fizelesi csz!löző!ikcl elköl'etett I'isszaélése!iröl szól, lényegében az előbbi törvények azonos rendelkezéseket tartalmaz

�

:

az elkobzás tekintetében.

(2.

§.) Speciális szabályként

álhtja fel azt, hogy azt a pénzt vagy egyéb értéket, melyre nézve a bűncselekményt elkövették, még abban az esetben is elIelzet kobozni, ha az nem vagy a részesnek, hanem másna!!

a

a

teUesnek

tulaic/alla és ez

utóbbinak a bűncselekmény elkövetéséről C//jzc!ps tudo­ /IIása volt, vagy a körülményeknél fogva tudnia kellett.

A törvény

7.

§-a felhatalmazza a pcnzügyminisz­

tert, hogy a kereskedelemügyi miniszterrel egyetértően a bank- és pénzváltóüzlet gya10rlásat i7}(lrf'll,[{pdé/l'hl'z köthesse s az engedélyezésnek, valamint az üzlet gya­ korlásának

feltételeit

rendelettel

szabályozhassa.

Az

ily rendeletben foglalt rendelkezések megszegése vagy A bűncselekmény természetenél fogva is szélesebb körű alkalmazást nyer az elkobzás a bor előállitásának, kezelésének és forgalmának szabályozása és a bor­ hamisítás tilalmazása tárgy iban alkotott 192�. évi IX. törvénycikk 43. §-ában mC9hatarozott kihágások esct�i­ ben is. Ilyen elkobzás clrendclhető mindazon egyen ellen, aki a hivatkozott tör\'cny rendelkezései alá eső, forgalomba hozataIra szánt ital előállításához vagy kijátszása kihágást képez.

tdto�t

kezeleschez a törvényben vagy rendeletben anyagot használ (hozzáad), ideértve /I mCg<'ngedettol eltérő mennyiségű vagy minőségü anlJagok al�alma­ zását is, - vagy aki az emlitett italol( valamclYlkcnek előálltfásállál vagy lil'zl'lésé/ld tiltott ('/(irást alkalmaz, - továbbá aki az ilyen módon hamisitott italt, Illcltlnck _ ezt a minőséget tudja, forgalomba hoz?tl, vng� :bbol a célból ral
8� 3�5�

__ __ __ __ __ __ __ __ __ __ __ __ __

CSE N D Ö RSÉGI L A. POI{

aki a jelzett törvény rend elkez ései alá eső italt olya n vagy II/{'girföléssd hozza f� rgalo mba, l'Im' I'(,zés s{'{ amel y az ital való di szár mazá sána k, jellegenek vagy előál litá i mód jának nem felel meg, vagy amel yet ez a törvény vagy az enne k al apjá n kiadott r� nc\elet . kl­ fejezetten tilt . Ide tartozik az az eset IS, amik or valak i borseprőt kisaj tolás célja ira . fo!·galo mb � h ?z vagy beszerez a beszerzett borseprobol borsa/to{ast üzletszerűen f� lytat , vagy a beszerzett b.orsep rőbő l kisaj tolt bort forga lomb a hozz a, - v ?la.mll1t az, ha valak i bejelentés nélkü l törkö lybor t keszlt vagy hoz forgalomba. . ' A most emlitett kihág ások eseteiben IS - amenn yiben a kérdéses italok dkobzása rendeltetett el - az ipari célokra felhas ználha tó italok at az ítélet jogerő re emelkedése után a borviz sgáló szakér tő bízott ság szak­ véleménye alapján denatu rál ni kell és értéke siteni, amenny iben pedig a hamisí tott italok ipari célokra való felhasz nálásra nem alkalm asak vagy amelye ket nem érdemes denatur ál ni : azok a törvény rendelkezései értelmében megsem mísítend ők. Itt emlitem meg a törvény 43. §-ának azt a rendelkezését is, hogy ha az elkobzást amiatt, mert a hamisítás tárgyát képező italt nem lehet feltalálni vagy más okból az elkobzást nem lehet alkalmazni, vagy foganatosítani, ilyenkor a biróság nak az elítéltet olyan összeg megIizetésére kell köteleznie, mely az elkobzás elől elvont ital forgalmi értékének megfelel. Mindezeket a rendelkezéseket a törvény szerint akkor is alkalmazni kell, ha a kérdéses kihágást ismeretlen egyén követte el, vagy a büntető elj árás valamely más ok miatt nem folytatható, vagy pedig az e!ítéltre kiszabott büntetést nem lehet végrehajtani. Elkobzásról rendelkezik az országgyűlési kép ­ viselők választásáról szóló 1 925. évi XXVI. törvény­ cikk 162. §-a is, az olyan cselekmény által elkövetett kihágás esetében, amikor valaki olyan zászlót vagy jelvényt tűz ki vagy használ nyilvánosan, ameignek kitűzését vagy használatát a belügyminiszter azért tiltotta meg, mert az a magyar állammal vagy törvényes intézményeivel szemben ellenséges érzést juttat ki­ fejezésre. Az ilyen tilalom ellenére kitűzött vagy nasz­ nált zászlót vagy jelvényt, valamint a tilalom ellenére kifüggesztett falragaszt a relldőrhatóság, illetőleg a községi elő{iárósóg köteles eltávolíta ni, a tiltott zászlót vagy jelvényt pedig el kell kobozni. Ezekben adtuk lényegesebb és a gyakorla ti élet­ ben gyakrab ban előforduló eseteit a kihágás i ügyek­ ben alkalmazható elkobzá snak, melyek et a nyomo zás foganatosítására hivatottak nak is mindig ·szem előtt kell tartaniok. A leg/el/ségesebb szubsll/I/cia : az erkölcs. Ez ö/lInff'Tától � és Ől/magában I'aló, függetlel/ül mil/del/töl, még a vallástól is. Az erkölcsi jó, úgy pozití!', mil/t I/egatív formájában ki/eiezl'(!, I'agyis cselekedni II iót, lartózkodni a rosszt ól: a7. élet kulcsa . Istenien fenséges gondo lat ez vallásos út­ lélelbel/ is, amit olyan mef5kapóan lejez ki az a csodá la ­ losal/ szép, mert fenségesen e{!yszerr'i ima, melpre édes­ al/yád laníl olt léged, mini lIicsi gyerm ekei: »lstc' l/em, add, hogy I/e legyek rosszal, se maga l/lI/C1" , se máSI/ aI,,,. Dc a valláslól .függetlenül is: ez abszolul érlé" . EI/I/e l, cl krislál.l' ­ elVI/e" � l/lIZagllnkbatl !'aló c1ha tcírouísa és !Így belelé, . l'ag)'ls ol/m agunkban, mil/t lIiIelé "aló meul/ l'ila tllOzcísa : a ; tllÍlldel/ kí"ánalosllal, il/karnáriója. Rosszal ;ol a nem akarok tClllli, milldig jót akar ok lelll/ i: ez (f /élllí ll l' szó (f Mil/deI/ I ség lelke. Kossl/Ih Laj os.

1 929

május

A magyar csendőrök a déli harctéren 1914 - 18. Irta : SUH AY IMRE tábornok. (9. közlemény).

A közer kölcs és prosti tució ügyos ztál!ja érthe!ő okokbó l nem a katon ai rendő rpara ncsno kság épüle lé ­ ben, hanem a gymna sijska ulicáb an nyert elhelyezést, ahol mint önálló osztál y mííködött különl eges büntető hatalo mmal felruhá zva, mely kiterje dt a 6 . és 7 . kerülete kre is. 1 9 1 6 végével , mi vel a belgrád i i ndóház nál a betöréses lopások új ból felburjá nzottak, egy büntető hatalomn élküli rendőri kirendelt ség beállítás a vált szükségessé. Íg!j a cs. és kir . katonai rendőrsé g l assan köz­ ismert intézménny é vált és bírva a lakosság teljes bizalmát, mi ndennemű feladatokra és kényes tenné­ szetú megállapítá sokra vétetett igénybe. A cs . és kir. katonai rendőrparancsnokságnál az alábbi ügyosztályok voltak rendszeresítve : 1 . A politikai osztály a hírszerző osztállyal. 2. A fegyelmi osztály. 3 . A nyilvántartó és bej elentő osztály, ide tar­ tozott a nyomda is. 4. Rendőrségi fogda, tolonc, fogoly kíséret és szegények ügyei. 5. Kereskedelmi, ipari és vásárügyek osztálya. 6. Végrehajtás és árverési ügyosztál y . 7. Erkölcsren dészeti osztál!::J . 8. Ha rácsolások és kivételes ügyek osztálya. 9. Atvételi, iktató, kiadó és pénztári osztály. 10. Katonai rendőrségi egészségügyi osztály. Az egyes ügyosztályok üzeméről, tevékenységéről a katonai rendőrpar ancsnokot az osztályvezetők tájé­ koztatták úgy, hogy ez képes volt apró részletint éz­ kedések et is tenni, avagy ellenőr izni. Az egyes osztályok végzéseit vagy itélelcit csak a katona i rendőr paranc snok írhatta alá. A katona i rendőr i büntető h atalom a szerb bün­ tetőtörvény könyv I I I . része szerint gyakor oltatott, a Hadse regpar ancsno kság erre vonatk ozó rendel kezései­ nek figye lembe vétel ével. Sok esetbe n az osztr ák és magy ar bünte tőtörv é ny­ könyv rende lkezé seit is kell ett alkalm azni. Tekin tettel arra, hogy a cyril l írást csak elvét ve ismer te egy­ egy katon ai rend őrkö zeg, szük sége ssé vált a szerb büntetőtö rvén ykön yv I I I . részét m agya r és német nyel vre lefor díttatni ; h a ez az igaz ságü gyi segé dlet a m aga nem ében nem is volt m intas zerű nek mon d ­ ható , sok eset ben még is igen jó szol gála toka t tett. Az a körü l mén y, hog y a belg rádi lako sság oly h �m. ar tudott a cs. és kir. kato nai rend őrsé g m ükö ­ dese hez alka lma zko dni és nem csak tisz telt ék han e m t��j es biza lom mal vise ltett ek irán �áb an, arr � eng ed k ? vetk ezte tm, hog y ez a szer v egés zség es alap okk al bIrt, helye sen m űköd ött. A cs, és kir. belg rád i kat ona i ren dőr ség álta l

•

mÁiu� I.

1929

CSENDORSÉGl LAPOK

1916 január l-től 1916 december 31-ig eszközölt le­ tartóztatásokat és feljelentésekct az alábbi kimutatás tünteti fel: A bÜDléoy megDevezésc

tjaderö

1

Szökés

lér . thero epülel�_ lelyezést , büntet

ő

6.

és i.

l1Ízníil a J büntetö ása vált

san köz­

ág teljes �S tenné-

,ag nál az

-

clk'ni bünleltek

-

Felségsertes

Hazaárulás

----

-

Hatósti.gr.k félrevezetése Eröszekos nemi közösülés Kerilés

R.blas

19

3,

I

3

pols� -

-

4

2

2

4)

52 9

3

I

-

2

-

-

I

-

--

-

Gyujtogalás

-��

-

Betörése" lopos Lopás

--

I

I 31

120

615

-

-

-

-

927 -

-

69

9

13

�

12

3

4

3

Uzsora Rtigalmozás es becsülelsérles

-

4

f.lelbiztonság elleni vétség

----

7

Verekedés

-

3

40

3

A rendóri szabályzat tullépése

..

.

..

.

61

-

149

Katonai fegyelmi kihágás ltlasság

4

Tiltott szerencsejáték

-

---

Törvények áthágása

-

204

Jelentkezési kihágás

-

Takarodón tuli kimaradás

32

Útlevél és okmányok hiánya Igazolványhiány Csavargás és-munkakerüléS H6difogoly-szökés Ipari kihógtís

-

Tiltotl kereskedés

-

-

-

-

9

I

Árdrágitás

_

Záróra tul\épése

-

Összesen

852

22

5

3

28

52

-

2

-

61

-

3

103

8

54

iO

-

4

-

192

9

426

1 43

2078

6-18

277

79

-

39

--

38 -

-

10

.-

--

48

8J

-

-

110

R

-

-

8

21

I

2J

9

44

I-

86

I

25

73

12

I

29

4

46

-

2

8

21

152

-

-

7

15

76

28

2

95

-

-

-

6

- .

Állatkinzás

17

215

7

-

�

22 4

..

i

46

-

49

2

6

-

2

-

Csalás

Forgalmi

-

I

3

Orgezdos8g

Egészségügyi

-

3

--=-1

Gyermekkilélel

1

4

--

Magzatelhajtás

-

I

-

I

8

-

Titkos proslitució

I ötott, a ll� ,"IZé5C1'

-

�

I

-

I

Reblógyilkosság

Közerkölcsiség elleni kihágás

' b bún­

:;

-

Önkényes harácsolás

,

IS

-

G.Iilkosság

Csempészet

_

�

�S

-

Levélcsempészet

·Iya. �taly. taly. y>cgcrö! E ,k tajc­ etintcz-

I

1 -I

Rendörség elleni ellenszegülcs

kal.

-

Nyuglelanitó hirck terjesztése

Idegen tulajdon rongálása

7

46

polg,

32

Vesztegelés

(' I QS szc,

-

I

Tiltott regyverhirlokltis

Sikkasztás

ide tar·

k.1

-

Tilos cs propaganda iralok úrusilásu

Feljelenlve

LelorlÓ7.lalva

-

-

I

376

98 -

53

23

4J

7 -

360 207

217

-

76

I 3517

A katonai r�ndőrség működésé­ nek első idején a fennálló intézkedések értelmében, az összes megbizhatatlan, de fegyverképes (polgári) szerb alattvalókat 17-53 éves korig, a Monarchia területén fekvő táborokba kellett internáini. A katonai rendőrség kötelessége volt az ilyen elemeket kipuhaIntemálási ügyek.

359

t�lni és kellő rendőrorvosi vizsgálat után, ha fegyver­ kepesnek találtattak, elszálJitani. U�yanez a rendszabály szólt az intelligenciához tartozo szemelyekre is, abban a esetben is, ha fegyver­ . � keptelenek �e� talaitattak. Az Igy előállitottakat előbb a topcld�n es kalimegdáni gyűjtőhelyre, innen pedig megfelelo fegyveres kisérettel a magyarországi . NezsIder-taborba szállítottálc . A. különböző bandamozgalmak az internálás szük­ segessege mellett szóltak, de az eljárás maga szám­ talan panaszra adott okot és nagy elkeseredést szült. Az Intelltgenciához tartozó személyek természe­ . . tesen mInde? nev en nev�z�ndő furfanggal igyekeztek . e rendelkezes alol klbuJnJ. Protekcióért ostromolták az egyes I\atonai parancsnokot, biztositva őket kifo­ gastalan lojaliiásukról és a kettős birodalom iránt taplált törhetetlen hűségükről. Az internálandók perlusztrálásánál és útbaindítá­ sánál alkalom nyílt nagyszerű pszichológiai tanuI­ manyokra. Latm lehetett ravaszságot intelligenciát áln?kságot és gyűlöletet, megvetést é� fájdalmat, d� . valodl lelki nagyságot is. I �y néppel helyesen bánni a rendőrségnek nem volt eppen könnyű feladat. A háborús állapot, a szerbek közismert ellenszenve és a »svábák« iránt tanusított ellenséges magatartása, továbbá a szükség­ adta rendeletek szigorú betartása, - a kettős biro­ dalomban oly mély gyökeret vert humánus gondol­ kozás- és bánásmód, sokszor nagyon befolyásolták a katonai rendőrség céltudatos tevékenységét. 1915 november l-től 1917 március 31-éig 12,341 személyt perlusztráltak és 2,955 személyt internáltak. Tolollci/gy. A Monarchia és a szövetséges hatal­ mak alattvalói, továbbá azok a szerbek, akik Belgrád városában munka nélkül lézengtek, előzetes "per'luszt­ rálás« és orvosi vizsgálat után hazájukba, illetve illetö­ ségi helyükre tolon1:oltattak. 1915 november l-től 1917 március 31-ig eItoloncoltatott: Ausztria-Magyarországra 2,011 személy . Bosznia- és Hercegovinába 435 személy. Szerbia belsejébe 902 személy. Fogol)'i/gy. Amíg a péterváradi portyázó parancs­ nokság az öreg Skupstina épületében székelt, a foglyok és rabok egy pincehelyiségben nyertek el­ helyezést. Midőn a cs. és kir. rendörfönökség a Gracanicka utcai 22. számú házban 1915 november lD-én végre megfelelő clhelyezéshez jutott, a rabok részére a szuterén helyiségben jó és fűthető zárkák állíttattak be. ran Kísérdck (EscOI-te-ok). Eskorták igen gyak kísértek foglyokat a megszállott területen kivüli o:sz. .ág­ részek be is, úgy a Monarchiába és főleg Bulganaba. n Messzebb menő nagyobb fogolykíséreteket .31.1 es�tb� g kellett adni. 1915 november lD-től 1917 marcIUs VCgCl rab 4,079 férfi, 522 nő, 115 g!Jermek, összesen 4,716 . nyert a különböző fogdákban ellátást. . � ra Belg a Jalb nap első lás � szál Koldl/si/g)'. A meg do, utcáin koldusokat alig lehetett latIll. (Me9Jegyzen a hogy a város lakossága akkor nem haladta meg . miután a lakos­ 8.000 lelket. ) 1915 december havában . . 9.0tt, t unte _ k fel ság egy része lassankint visszaszlvar . k Belgrád utcáin újból egyes koldusok, tobbnyuc aggo és nyomorékok. 1916 őszéig a llOldusok száma feltünő I\cvés . vo�t, sőt később is, még 1916 -17. telén, mikor az chscg (>s nélkülözés tetőpontját t'rte cl, a llOldusok zama .

360

CS EN DO RS ÉG I LJ\ PO K

1 929 máju s 1 .

és sok sz� z P.�s ztol y pin céj ébe n sok szá zez ern yi töl t�n y , u sze enn yls eg rb talá ltatott. Kö nyv l(er esk edé sek b61 nag ym 1\ . e .I tt ker s­ � pro pag and aira t, zás zló stb . �ogl al�ato sa ras l feh ol n pot ked ők cím táb láit levé tett ék es lab tatt ák. Pro pag and acél t szo lgál ó utca nev e ke t meg va' Itoz-I tatta k. Vol t szerb Iwto nák és kOllu·táeSI'k . 1\ szer b h a dsereg kivo nulá sa után sok szer.b kat? n a m a.radt meg Szer biáb an polg ári öltö zetb en, kike t mm t had �foglyokat azut án a háts ó orsz ágré szek be száJ lít?tt�k . Igy.. kipu­ hatol ták a volt komi tácsi kat s h a bunt enyt ko vettek el, bíró ság elé állít ottá k őket . Össze sen 2,955 szemé ly intern áltak ily módo n. A politikai osztály továb bi kifeilesztése. 1\ köz� igazga tás kibővü lésével ,a ?olitika i osztály hatásk ö �.e is megnag yobbod ott. Peldau l 1 9 1 6 de.cember l �!ol 1 9 1 7 március 30�ig nem keveseb b, mmt 1!,672 ut� levél és több mint 2,000 döntés állíttato tt ki külön� böző kereseti és alkalma zási kérdésb en . 1 9 1 6 j úlius havától kezdődőleg a politikai osztály havonk ént kétszer tett j elentés t a Katon ai Főkor� mányzós ágnak az általáno s politika i helyzetről , a lakosság gondolk odási módjáró l, a gazdasá gi hely­ zetről és különös észlelet eiről. 1\ rendőri felügyelet alá való helyezések az erre vonatkozó osztrák rendelkezé sek szerint eszközölteUek. 1\ városban tartozkodó és m ű ködő szerb orvosok szin­ tén rendőri felügyelet alá helyeztettek . 1\ hírszerzőosztál y a rendőrparancsnokság kezde­ ményezésére szintén a politikai osztályhoz csatoltatott. Ennek az osztálynak folytonos megnagyobbodása meg­ kívánta az úgynevezett »besugók« alkalmazását. 1\ volt osztrák�magyar monarchiának a háború kitörésekor Szerbiába átszökött állampolgárai mint hazaárulók kí­ puhatoltattak és az illetékes kato nai bíróság elé állít­ tattak ; munkakerülők, esavargók és gonosztevők ellen­ ben internáltattak. 1\z internálások lebonyolítása maga igen sok gondot és munkát szerzett a politikai osz� tálynak, mert igen sok alaptalan bosszúból tett föl� j elentés érkezett be. Az internálástól félt a szerb lakosság leginkább és ezért volt ez a közrend érdeké� ben a leghatás osabb szer. 1 9 1 6�ban, a román h adüzenet idején, a férfi lakos� ság és megbízha tatlan elemek újbóli rostálása és inter� nálása vált szüksége ssé. E téren kitünő szolgálatot tettek a besug ók. A lakossá g politika i élete. Szerbia meg szállá sa után, termés zetese n, Belgrá dban politik ai életről nem eshetett szó. 1\z a kevés szám ú tekinté lyeseb b szerb politi kai szemé ly, kik ugyan expon álva voltak és Szerb iában vissza marad tak, illetve idők multá val oda vis�zas�ivá :.o$tak, nyilv ánosa n nem szere pelt és a . pohh� �l �oz�letben semm inemű szerep et nem játszott s . pohh kal nezeí ükne k is csaki s a legsz űkeb b családi . korb en adha ttak kifej ezés t. 1\ kivá lóan müködő be� su�ók tevé keny ségé nek tudh ató be, hogy ezek a sze� mel.y�k fok�zott óvat ossá g gal kerü ltek min den nem ű . poh bka l nYil atko zato t, az eset lege s kell emetlensé g ek kike rülé se vég ett. Be�grá � beve tele alka lmá val az egés z lako sság �eves kl�e, tell el - irán yun kba n elle nsé ges mag a� tart � st tan uslt ott, ami más kép nem is vol elké zel� Dr. Stano� evits egyetemi taná r laká sán töb p t . b igen h �to, hiSZ m eg vol tak arró l győ ződ ve, hog , veszelye font�s es » svá a bák" y � p�litik ai iratot talá ltak . Sok feg y� ml n � e �t le�l. por nak , leg yilk oln ak és Sze rbiá t a föld ver es bom ba kerult Igy fels zínr e - a Go dje vac , ero l telj ese �cé g szw n el fog ják töröln i.

nem lett tűrhe tetle n. Nem csak a létesített jóléti intéz � mén yek, hane m a vagyonosabb �zerb lak�.sság áldo zat� készsége is soka t segitett e teren a konn yeke t fel� I száritani. ok ldus Később már szükségesnek mut� t�ozott a .k ? felülvizsgálata és azok nak rend őrse gi kold ulasI enge déllyel való ellátás a is. . . 1\z engedély nélkül talál t kold usok at letar tazta ttak és szigor úan megfenyítették. . kik okat, fogly orosz 1\z OIOSZ logo/yoszfag. hátukon egy fehér lenda rabot viselt ek �>f?goly« . tel� it'atta l, a város ban minde nnem ű tisztogatasI mun �a �ra, úgym int utcaseprésre, középülete � rendb entar tasar a, hullák elszál lításá ra stb. haszn altak fel. 1\z orosz ok kitűnően voltak ellátva ; nagyo n szorga lmas, j ól fegyel ­ mezett és enged elmes ember ek voltak , kiket � inden­ nemű szolgálatokra kitűnő en lehetett alkalm azm. . Épii/etkezelöség. 1\ rendőr csapat ok elhely2zese. . a rendőr paranc snoksá gnak sok gondot adott. 1 9 1 6 elejen sok költözködés után végre megfelelő elszállá solásho z jutottak. Belgrád városán ak több, mint 30 kisebb­ nagyobb épületében helyezkedtek el. Építkezések. 1\ katonai rendőrs ég állomán !J.?b �.n lévő iparosok , úgymint asztalosok, lakatoso k, . kamu­ vesek, szabók, cipészek, kőfaragó k, elektrote chmkuso k, szerelők stb. igen gyakran vétettek igénybe. 1\ katona� ság által igénybe vett házJk a város bombázása által sokat szenvedtek és alapos j avításra szorultak. Tekintettel arra, hogy a Katonai Főkormányzóság építőosztaga állandóan más helyt volt ígénybe véve, ezen javításokat saját hatáskörben kellett eszközölní, ajtók, ablakok beállítása, padló- és tetők kij avítása, vízvezeték, villanyvezeték helyreállitása stb., stb. 1 9 1 5 decemberíöl 1 9 1 6 februárig egy hajtó­ üzemmel ellátott asztalosműhely állíttatott föl, ahol az összes megszálló csapatok részére a laktanyaberen­ dezési tárgyak készültek kifogástalan minőségben. Hogy milyen állapotban vették át csapataink például a Kralj 1\lexander utcában lévő 5., 9., 21!. és 26. számú házakat, megvilágítj a az a tény, hogy onnan 237 fuvar szemetet kellett elszállítani . A politikai osztály lelállítása. Crevato József cs. kir. csendőr alezredes rendőrfő nöRké történt kinevezése után azonnal megkezdődött a rendőrs ég átszervezése, ami ! e� mészetesen megkövetelte egy politika i osztály . felalht �sát IS. Legelőször besugókra volt szükség, . mely celra mtelligens és kellőleg kioktatott altiszteket alkalm aztak. Második főkérdés a lakosság » perlus zt� rálása « volt, ellenséges veszélyes eleme k eltávo lítása és bűnözőkne� �örvén� elé való állítás a. Sok dolgot . adott a pohh kal oszta lynak főképen az intell ígenc ia meg�smerése és elkül öníté se, mert közü lök főképen a le�keszek, I�ereske?ők és más nagyo bb tekin télyű pol� . . garo k pohh kal maga tarta. sa volt nagy on kétséges. 1\z internál�sok mind ig érett, komoly megfontolás után , de huma nus módo n eszközöltettek. H.ázkut�tások iromál7)'ok és fegyverek után. Be� folyt Jelen tesek alap ján szükséges volt szerb polit ikai s�emélyek házait, a kult urint ézmé nyek et, nyom dáka t, . , ket, bank okat �ony vkereskedese és hiva talo kat átku tatn i. gy egy külv áros � i házb an meg találták a szer b vezé rkar . . Jol elrejtett Irat ait, mel yeke t 25 fuva rral besz állít tatt ak s a had vezetőség rész ére meg becs ülhetetlen any ago t , ztek. kepe

•

�

� �U

P S�Oly szerb ke res. l Pótol.

�gValtoz. �rb

had. .adt rneg oglyokat �y kipu.

követtek

ódon.

A k"Oz· at l asköre er

l-töl

l,672 út. �i

külön.

li osz tály Fökor· zetröl, a 19i hely. {

az erre

izöltettek. sok szin · ig k zde

e ·

atoltatott lása meg· fit. A. 1'01t

jt,jrésekor írulók ki· dé állít· \' ik ellen·

�a maga

1: 3i

OSZ'

t;;'! föl· n szerb

Ir

�rdeké·

1929 május 1.

361

cSENnöRSEGl LAPOK

Idők multával, mikor a rendes viszonyok újból helyrealItak, arra a meggyőződésre j utottak, hogy helytelenül előlegezett nézetük nemcsak hogy helyt nenl álló, hanem nyíltan is elismerték a cs. és kir. katonai közigazgatás üdvös és hasznos berendezéseit és rendelkezéseit. Sohasem hittük, hogy ezáltal Belgrád lakosság'át részünkre meghóditottnak gondoltuk, kevés volt erre az idő és a körülmények sem voltak éppen előnyösek, de a kezdet nehézségein lúlesve, az alapkő le volt fektetve és szakszerű, ügyes vezetés mellett ezt a tökét háború után gyümölcsöztetni lehetett volna. A lakosság hazafias, fanatikus gondolkodásmódjára jellemző, hogy nem akadt egyetlen szerb sem, aki Szerbia akkori fölosztását és a királyság megszűnését elhitte volna, mégis többsége a Karagyorgyevics­ dinasztiától és Pasics politikájától elpártolt. Tény, hogy Belgrád lakossága között sokan velünk tartottak már, kik őszintén ragaszkodva hozzánk, a háború le­ teltrvel szorosabb kapcsolatot óhajtottak Monarchiánk­ kal és kik e kapcsolatból Szerbia szebb jövőjét látták vol na biztositva. Ezt az érzést főleg a bolgárok ellen táplált határtalan gyűlöletük és félelmük a bolgár fen­ hatóság zsarnokoskodásaitól élesztette. Kétségtelenül beigazolódott, hogy Monarchiánk legnagyobb politikai ellenfelei, tekintélyes radikálisok, arra a meggyőződésre jutottak és nyiltan is hangoz­ tatták, hogy Szerbiának, a háború után, belső és külső politikáját alaposan meg kell változtatnia, ha újból feltámadni és fejlődni kiván. Persze az idők azóta megváltoztak . .. Hogy a katonai közigazgatás működése annak idején lényegesen hozzájárult a viszonyok javulásához, az minden kétségen felül áll. Detektívek és besugók szolgálata. 1915 november havában a cs. és kir. rendőrfőnökség felállitása után a detektivek és besugók alkalmazása felette szükségessé vált. . Ezeknek kötelességei voltak: 1. Csapataink bevonulása után él leszerelt és »békésen élő« szerb komitácsikat kipuhatolni. 2. Volt szerb katonák és politikailag megbízhatat­ lan elemek kinyomozása. 3. Elrejtett fegyverek, lőszerek, ércek (ólom, alu­ minium stb.) után kutatni. 1916 j Lillius haváig a rendőrfőnökség több mint fél millió korona értékű ércanyagot szolgáltatott be. 4. A számos hazaáruló és volt trónörökösünk meggyilkolásában résztvett személyek kinyomozása. . 5. A zágrábi felségárulási perben szerepelt es Szerbiába átszökött személyek kézrekerítése. 6. A háború kitörésekor elszökött cs. és kir. katonaszökevények előállítása. 7. Riasztó hírek terjeszlöinek letartóztatása. 8. Erkölcsrendészet, a titkos prostitució meg­ akadályozása. 9. Elhagyott üzletek illetéktelenek általi bitorlásának megakadályozása. 10. Hamis bejelentések megállapitása. 11. Elrejtett gyapjúanyag kipuhatolása. Ezen szolgálatot előbb kipróbált, őrmesteri r�nd­ fokozatban levő altisztek, később hivatásos detektLvek végezték. . .. A Iiatonai rendőrség büntl'fő osztálya. Elso_ tev\?­ kenysége volt a lakosság összeirása. Bünteten.do cse­ lekmények elenyésző kis számban fordultak elo. Fegy­ veres támadás csapataink ellen csak egyszer fordult

elő, 1915 október 16-án, amikor egy járőrünkre siker­ telen lövés adatott le, a tettest nem sikerült kézre­ keríteni. Sok munkát adott főleg az élelmicikekkel való árdrágítás . A lakosság fegyelmezése csak nagyon lassan haladt el�re. Sokan dacból, legtöbben pedig tudatlansagbol vetettek a fennálló törvények ellen. Sokan a Szerbiában divatban volt »Baksis« rend­ sz.errel igy�keztek a hurokból kiszabadulni, de a súlyos buntete. s meg Idejekorán észretérítette őket. Sok utánjárás után végre sikerült a cs. és kir. re�dőrparancsnokságnak a volt szerb vidéki törvény­ szelI (Alexander-utca 7. sz.) házában elhelyezkedni. A.lapos renoválás és tatarozás után e ház pincehelyi­ segeben a modern kor igényeinek megfelelő börtönöket és zárkákat létesítettek. Mint különösebb büntény, két rablógyilkosság for­ du It elő. A büntények zömét lopások képezték ; főleg tél idején, mikor a megélhetési viszonyok a legnehe­ zebbek voltak. Zsebtolvajlás a fiatalkorúak körében fordult elő. A fiatalkorúak iskolák- és műhelyekben való gyors elhelyezése által e visszásságnak is eleje vétetett. Meg­ állapítást nyert az is, hogy a cs. és kir. csapatok bevonulása alkalmával üzleteket, raktárakat stb. főleg nem ezek, hanem a belgrádi fogházakból szabadon engedett csőcselék fosztotta ki, főképen pedig a fiatal­ korú bűnözők. A legtöbb fosztogatás a szerb kir. csapatok visszavonulása és saját csapataink bevonulása közti időben történt. Igen nagy vólt a jelentkezési szabályok elleni ki­ hágások száma, úgyszintén a forgalmi szabályok elleni vétségek. Ere, fém stb. elrejtése, valamint csa1
"

_

(Folytatjuk. )

.

362 1

CSENDORSÉGI LAPOK

1 929 m áj u s 1 .

•

Amit vissza kell szerez nünk : Szaba dka.

E bu Bekir Ratib Eifendi török miniszter utazása Magyarországon át 1792 .ben . A magyar királyi Hadtörténelmi LevéItrában örzötl eredeti okmányok alapján írta : MARKÓ ÁRPÁD alezredes.

ll. Lipót magyar király 1791 augusztus lj-én Sisfovonál békét kötött a törökkel. Bár a feltételek egyik pontja, Belgrádnak átengedése, fájdalmas volt, a békét az egész ország nagy örömmel üdvözölte, mert ezzel befejezödött az a hosszú török hadjárat, amelyet még Il. József császár kezdett. Az ország fellélegzett, Magyarország és Erdély területe a török háború nyomásától megszabadult. A bécsi udvar és a török fényes porta az ellenségeskectesek meg­ szüntével barátságos szomszédi viszonyt igyekeztek fentar­ tani. Hivatalos, diplomáciai érintkezésnél egymás kiküldötteit barátságosan és tisztelettel fogadták.

1791 decemberében indult el ismét egy fényes török küldöttség Ebu Bekir R,atib Ellendi meghatalmazott miniszter vezetésével Sum/ából, hogy uralkodójának üzene.tét Bécsbe elvigye. A török főúrnak Magyarországon át kellett utaznia, útja előkészítéséről terjedelmes iratanyagot találunk a H ad­ történelmi Levéltár régi osztályában, amelyeknek alapján közöljük az alábbi adatokat. :\i\ivel a török követ utazása Magyarországon 3 főhadparancsnokság területén ( az erdélyi, bánáti, budai Generalkommando) át vezetett, a bécsi udvari haditanács egységesen adta ki mindháro m főhadparancsnok­ ság számára az utasításokat a törökök fogadásá ra, ellátásár a és továbbkísérésére. A török portától kapott előzetes tájé-

koztatá s szerint Ratib Effendi nek a Havasa lfőldön áthalad va 1791 karácson y estéjén kel lett Nagysze benbe érkezni. A határ átlépése előtt a vöröstor onyi szorosba n fel á l lított egészség. ügyl határzárállomáson töltött már néhány napot. Nagyszebe nből Szászváro son, Kossován, Lugoson, Temes­ váron, Csanádon , Mokrinon , Szabadká n, H alason, Vadkerten , Szabadszál láson, Lacházán, Soroksáron keresztül kellett volna neki j anuár 30-ára Pestre érkezni. Számítva azzal, hogy a Duna jégtakarója az átkelést megengedi, a követnek február 2-án kellett volna Pil is-Vörösvár, Dorog, Neszmély, Komárom, Gönyün át Győrbe, onnan Magyaróvár, Bruck és Schwechat érintésével Bécsbe érkezni, még pedig az előzetes utazási térv szerint 1792 február 16-án. A követ és a 1 1 2 föből álló kísérete az egész utat kocsin és lóháton tette meg, olyformán, hogy egyfolytában 3 napig utazott, azután közben egy-két napot pihent. útját a katonai és a polgári hatóságok a bécsi részletes utasításnak meg­ felelően kellőképen előkészítették. Az előre megjelölt köz­ ségekben az éle lmicikkeket és a szükséges szakácsokat előre küld ték. A nagy podgyászt külön előfogatokon mindig egy nappal előbb szállították lovább. Az előfogatokat, sze­ kereket a községeknek kellett kiállítani. Minden éjjelező állomáson a lakosság kellő számú lepedőt és párnát is kénytelen volt összehordani a törökök kényelmére, mivel Sumlából egyfolytában utaztak s ezért csak a legszük­ ségesebb holmit hozták magukkal. A meghatalmazo tt követ kísérete a következő szemé­ lyekből á l lott : Ghediklu Agaiár, azaz egy magasrangú palotástiszt, Mustafa Beg Chogikan, Divan Effendi, azaz követségi titkár, aki egyúttal Ralib ' Effendi veje, Ahmed Effendi, Hiaga, azaz főudvarmes ter, ChaJib Aga Chasnedar, azaz kincstárnok , Hadzsi Ahmed Aga, Miri achor, azaz fŐlovászme ster, Ali Effendi Emir Imam, azaz lelkész, Hagi

1929 május 1.

CSEND ORS ÉGI LAPOK

363

t al a d\'a J> határ

Jészség-

Képek a csendőr gépjárművezelői lanfo/yamró/: Vezelógyakor!al ulán á!vizsgálják a gépeket.

Mehmed Aga Kapugileler Kiajasi, azaz főkamarás, Mustafa Aga Silikdar, azaz fegyvermester, Salih Aga, Itsch Csioha­ dári, azaz benső komornyik, Latif Aga Muhmdar, azaz pecsétőr, Kagi Szolejmán Aga, Ch af tán Agasi, azaz ruha­ tári felügyelő, összesen 11 személy, mint a meghatalmazott miniszter szűkebb környezete. A felsorolt személyeken kívül a kísérethez tartozik még : Janku Rossetti Murusi, hivatalos tolmács, 5 segéddel, 25 másodrendű Enderum Agaiár, azaz palotástiszt, 19 Csio­ hadár, azaz háziszolga, 23 külső szolga ( lovászok, étel­ hordók, patkolók, kovácsok, vízhordók ) , Veli Aga, Vetil Chardsch, azaz konyhafelügyelő, 2lJ szakács, inas, szabó, szűcs, stb., 1 Bezikan Basi, azaz házi zsidó (»Hausjud. , valÓSZínűleg a számadások vitelére) , végül 2 németül tudó görög fiatalember tolmácsi szolgálatra, összesen 112 személy. A követnek és nagyszámú kíséretének napi ellátására a következő élelmicikkekre volt szükség : 295 adag kenyér, 5 adag klllács, 7 drb birka, 12 drb szárnyas, 30 oka hagyma (1 oka valamivel több mint 1 kg). 50 fej édes káposzta, 50 fej karfiol, 200 drb póréhagyma, 30 csomó petrezselyem, 30 csomó papsajt ( faszer), 10 oka spenót, 50 drb zeller, 100 drb tojás, 10 oka aszaltszilva, 20 oka só, 6 oka tej a pihenő napokon, 5 oka ecet, 150 drb faggyú­ gyertya. Ha az előírt zöl dségek nem kaphatók, akkor hozzájuk hasonló veteményeket kell beszerezni. A birkákat és a szárny asokat élő állapotban kellett a szakácsoknak ótadni, hogy azokat saját szokásaiknak megfelelően vágják le,

mert a törökök megölt állatokat nem vesznek át. Naponta 8 ö l fát és /j veder szenet használtak el tüzelésre. A török küldöttség 3/j saját lóval érkezett. Ezek szá­ mára minden á l lomáson 6 veder árpát kellett előkészíteni. A továbbutazásra szükséges lovak és előfogatok tekintetében az udvari haditanács intézkedése így szól: Az utazási terv­ ben naponként megjelölt községekben az indulást megelőző napon már délben elő kell készíteni 85 létrás szekeret, amelyek közül legalább 30 ponyvával vagy takaróval legyen befedve az értékesebb podgyászok szállítására. A megy ei hatóságoknak kell megál lapítani az útviszonyok figyelembe­ vételével, hogy a szekerek négyes- vagy hatosfogatúak legyenek-e. A török követ és szűkebb környezete 8 hatfogatú és 2 nyolcfogatú díszes udvari kocsin utazik. Ezek részére kellö számú felszerszámozott elöfogatot rendeltek. Süp­ pedékes, rossz utakon gondolni kelleti arra is, hogy 5 udvari kocsi különösen nehéz, ezek elé tehát több és erősebb lovat kell fogni. A kíséret egyik része lóháton utazik. Napon­ ként /j0 hátas lóra lesz szükség, a nyeregszerszámot a törökök azonban maguk hozzák. Szinyérszegen és Sorok­ sáron lJO helyett 90 hálas lóra lesz szükség, mert a török követ Temesvárra, illetőleg Pestre nagyobb, diszesebb kí­ sérettel akar bevonulni. A bécsi udvar az egész küldöttség i rányitására 3 udvari biztost küldőtt Ratib Effendi elé. Ez az udvari küldötts 'g állott egy udvari tolmácsból, egy udvari élelmezési bIztos­ ból és egy udvari kamarai írnokbót. Kiséretükben volt még

1929

K CS EN D öR SÉ Gt LA PO

május

l.

a a múhe lyben . Képek a csendör gépjó rmúvezetöi tanFol yamró l .' Munk egy szakács és két inas. Minde n helysé gben, amelye t a kül döttség érintett , 1 1 2 személy számár a kellett kényelm es szá l l ást csinálni . Természetes, hogy a követnek különös en jó szállása legyen. Tolmács ai t, valamin t a bécsi udvari bizottságot a követ lakása közelében kel l elhelyezn i. A követ részére azért is kellett kényelmes szállásról gon­ doskodni, mert hír szerint váltólázban szenved, de utazását azokon a napokon, amelyeken lázas, sem akarja félbe­ szakítani. Mivel Ratíb Effendi hivatalos minöségben, mint a magas porta képviselöje utazott Magyarországo n át, az udvari haditanács intézkedésére á llandó katonai díszkíséret kirendeléséről is kel lett gondoskodni. Ezt a diszkíséretet - kellö felváltással - a lovasság adta, még pedig 50 lovast, egy százados parancsnoksága a latt. A kővet lakása közelében minden éjjeli szá l l áson 1 hadnagy- és 25 köz­ emberből álló diszőrség vonult fel . A kővetet mindazokban a városokban és kőzségekben, ahol katonaság van elhelyezve, az előírt katonai díszes fogadtatásban kel lett részesiteni, dobpergéssel , trombita­ jelekkel és hat ágyúlövésse l . Katonai személyek vele szem­ ben kellő udvariassággal viselkedjenek s katonás tisztel­ géssei köszöntsék. Ogyelj enek azonban arra, hogy lén!)eg­ telen beszélgetéseket kivéve semmiféle más társalgásba sem a követte l, sem kíséretével ne bocsátkozzanak. Ha pedig módjukban van, akkor el lenörizzék azt is, hogy a törökök a polgári lakossággal mit beszélgetnek. A téli időj árásra és talán a követ gyengélkedésére való tekintettel az előírt uti tervet pontosan betartani nem

díszes lehete tt. Teme svárra j anuár 9-én kellet t volna a 1792 j anuár küldöttsé gnek beérke zni. Melas al táborn agy d­ 15-én ]' e lentette Cobur g herceg , táborn agy, budai föha 1 parancsn oknak, hogy a követ csak j anuár l l -én de' l i órakor érkezet t Temesv ár külsö g y á rvárosá ba. A rossz utak gy és i döjárás miatt szekerei annyira megrong álódtak, h� azok rendbeho zatalára és a , szüksége s bevásárlá sok elveg­ zésére lj napra vo lt szüksége , tehát csak 15-én reggel 9 órakor

indult

tovább

Pest

felé.

A menetter vezetet késöbb sem lehetett pontosan betar­ tan i , több pihenö napot kel lett közbeiktat n i . A kiut alt szekerek száma sem bizonyult elégnek, m i n t azt Scf/lvilld József udvari biztos egyik értesítéséböl olvashatjuk . Azért azoknak számát 1 1 0-re emelték s a szükséghez képest ökröket i s fogtak eléjük. N a gyon lelkére köti ez az érte­ sítés a megy ei hatóságoknak, hogy az elöfogatokat pon­ tosan az e lindulás elötti nap déli óráiban menetkészen á l l ítsák elö, mert a követ kijelentette, hogy szál lásáról csak akkor indul e l , ha m inden podgyászát már elözö nap délben új rendeltetési helyére útba i n ditották. Tartalékló is több kellett, m i n t gondolták. Az élelmicikkek átvételére mint udvari megbízott Isel Dcíl'id zsidó utazott min dig egy nappal a követ elött. Az idöjárás azonban j anuár közepe után enyhébbé vált. A küldöttség a befagyott Tiszán még át tudott ugyan kelni, de j anuár 22-én este Izsákra beérkezve, Schw ind udvari biztost Pest vármegye al ispánj ána k az az értesitése várta, hog!) a Duna jege felengedett, tehát Peströl Budár a

hirt Ratib

almenni

e

Pesire érk, \ asárna p I

is a Dun. t. i, '

-

\'eszlegel ni

E vál

adá t oko, rozta az Szereden

SChlosSh f

�

a z ez ut lehetőle g ra ngu tŐ azután a febrUá r 7 az e g esz

1 2-en

in

lk o- rrn est

5ereté re I

Béi:s b

ottan bet,i é l

az

IratO

k lalo' Sz.i n ISill étel t Szab a Qi ,

m á i us l .

1929

Képek díszes

szerint

lehetetlen.

Schwind

közölte

ezt

a

hirt Ratib Effendivel, aki azt az utasítást adta, hogy 26-án

f 1ad'

Pestre érkezve, ott legfeljebb 3 napig fog pihenni és 29-én,

{ ellég'

1

ezidö

csendőr gépjármüvezetői tanfolyamról : Munka a műhelyben

a

lanuar dé li 1 z ulah

,

átmenni

hogy

reggel

vasárnap is -

a

reggel

Duna i.

t.

útját

balpartján, s

vesztegeini a'd ást

fogja

addig,

mert

amíg

ezáltal

folytatni, még

a

a

nem

Duna

akar ismét

magyar

pedig

továbbra

bizonytalan befagy

kincstárnak

-

ideig Pesten

felesleges

ki­

okozni.

E rozta

változott az

új

Szereden,

utitervnek

megfelelöen

menetvonalat,

Diószegen,

Schlosshofon

amely

Cseklészen

Szobon,

át

Érsekújváron,

Pozsonyba

s

onnan

szigorúan

meg tilt ja,

kirendelt, megbizható

katonákón

kezhessék

vagy

mint

az

a

követte I

oaktákból

Magyarországon

tábornagy hogy

kívül

bárki

kíséretével.

kitűnik

-,

hogy

keresztülutazó

figyeimét erre a hivatalosan más

IS

SzokJsban

a

volt

megelőzö

török

érint­ -

években

követeket

a

budai

föhadparancsnok ünnepélyesen fogadta s nekik ajándékokkal, még

pedig

számmai, kedett.

arany

zsebórákkal,

aranyozott

Coburg

ezüst

herceg

diszes

pisztolyokkal, lószer­

sorbetkelyhekkel,

úgy

látszik,

nem

stb.

kedves­

rokonszenvezett

a

tanács

rangú

a következö érdekes

a

február

török

7-én.

egész

12-én

. séretére

Úgy

tavaszt

indult az

pasa

zavartalanul

látszik,

a

ott

még

jól

1

az

úton

érkezett

1792

érezhette

pedig

haditanács

Ezen

Bécsbe

császárvárosban

hazafelé, udvari

pihenjen.

töltötte hajóval

magát,

mert

csak

júl ius

s a

századost,

is

és

herceg

lehetöleg nagyobb községeket jelöljenek ki, hogy a magas­ azután

arra

körülményre

Coburg

Biztonság kedvéért azonban mégis kérdé t intézett az udvari

kényelmesen

Egyúttal

a

felhívja

az ez út mentén fekvö hatóságokat, hogy pihenöállomásokul föúr

Bécsbe.

meghatá­

amelyben

törökökkel, mert ezt az ajándékozást feleslegesnek tartotta.

török

vezetett

Schwind

udvari haditanács erre szigorú utasításokat küldött Budara,

kérte

az

át

365

CSENDORSÉGl L1I.POK

Dunán. 1

Kí-

hadnagyot,

1 örmestert, 2 tizedest, 'I örvezetöt és 50 gya logost rendelt

ki Bécsböl. Ezt a katonai kíséretet Budán és Pélerváradon az ottani helyőrség csapataival

váltották fel.

bécsi életének egy mozzanatáról iratok.

Előfordult

valószínűleg

eröszakkal

sl.� ba(J i lflsukal és ismételten

ugyanis,

felkeresték

a

török

emlékeznek meg az akkori

hogy

császári

besorozott követet

Rati/) Effendi

és

szolgálaiba

hadseregbe

töröl,

kíséretét, való

-

alattvalók kérve

felvételüket,

ki­ Az

útján

Az

Ö

utóbbi

Felsége

idöben

föudvarmesteri

hivatalához.

Inncn

választ kapta : Bécsbe

gyakran

utazó

török követek

minden rendszer nélkül szerették felkeresni azokat a nagyobb városokat, ahol magasabb rangú I,atonai parancsnokok tar­ tózkodtak, mivel azt remélték, hogy dús ajándékokkal foly­ tathatják maj d útjokat. Nyi lvánvaló tehát, hogy I ii togatá­

saiknak

nem

annyira

megnyilvánuló oka.

Ezért

ménye, térjen

fogadná, szerinti (Iásokra

a

hogy ki

a

az

tiszteletet,

föudvarmesteri Coburg

követ

akkor

herceg

látogatása

nehezen

ajándékozást. p�rJi9

i lle tö mint

a

katonai

inkább

az

megfelelö

tapintatos

elöl,

mert el

költséges

kincstárnak

fede7et\'

az é

ha

irant

volt

hivatalnak

kerülhetné

I lyen

parancsnok

haszonlesés vot1

a

az

\'élc­ módon

ünnepélyesen

eddigi

szokasok

fele leges niJl��Cll ,

kiod,i ­

órai szakadatlan pészték ki az apjától, mik or ez 24 , alélt módjára ordítás és tombolás után kim erü Uen összerogyott. . Oóliát péter egyedül maradt a ket rec ben Min den áldott nap, ami kor az esti 6 óra el­ ebbe n az órában múlt ki a fia - kínos érkezett ó or4ításban nyöször ésben kezdődő, min d foko zód tört ki, melyhez hasonló hang okat sem az Allatkert vflldégei, sem az Afrikát járt vadászok nem hallottak. Oóliát péter sírt. Az orangután zoko gott gyermeke után. Ez az orangutánzokogás egyszeriben reklámja lelt az állatkertnek. Oóliát péter zokogo tt. Az Ember pedig örömmel dörzsölte össze a két tenyerét, mert a góliát péter hangjára kíváncsi látogatók száma egyre szaporodott. Oly reklámok, elhelyezett ujságcikheh stb. hirdettéh góliát péter zokogó hangját, akár a Meiste r-szappan vagy Diana sósborszesz hitiinő k valitását. Oóliát péter zokogott. És az Ő orangatán-hönnyein keresztül befolyó pénzt sóvár szent/nel leste az Ember. Ezekneh a panaszos, jajgató állati hangohn ak a meg­ haLLgatására külföldröl is jötteh vendége k. Oóliát péter rendesen egy óra hosszat tartó fáj­ dabnas ü völtés után lehaporgott a ketrec egyik sar­ kába, ímmel-ámma l belekóstolt a vacsorájába és más­ nap reggelig ebben a huporgó helyzetben maradt. Reg­ geltől este hatig egyik /tezén az uj jait számolta esze­ lősen. A hetrec előtt sohan mondták : »Érdekes!« »szegény góliát péter!« - De a forgalom élénkült. A zohogó góliát péter pénzt jelentett. Soh pénzt. Igaz, hogy sokahnah eszébe jutott: »hátha nagyon szenved ez a szegény orangután!?« Egy látogató azt is mondta, hogy ez a hí nzás több mint amennyit az Embernek saját maga aljasságaival szemben oly bő­ kezüen alkalmazott toleranciája elbír, - góliát péter­ nek egy dumm- dummal kellene szétlőni a fejét, hogy a mérhetetlen kínoktól megszabaduljon. Persze ez a dumm-dumm ? s gondolat nem az Embertől, hanem csa� egy (kiS betűvel irott) embertől indult Ili s így , ben maradt mindaddig, amíg . . . góttát péter elet . . . különös ám a Sors! Egy reggel góliát péter szokatlanul hénye/mes , pozban hevert ketrece sarkában. Még akkor is amikor baLLonos kis fiúk, elviruLt arcú frajlanok kí;érefében a k �trece előtt szokás szerint megjelentek : »Schau . . PISÜ, da� ISt der koliath peter, - er sc/zlaft, si e list . . elll lVas er fuI' Faulian ist!« Az ápoló is megunta a hosszas hellerészést. Egy hosszu, vasbottal megbökte : »Kelj fel péter! - nem leszel kész a szám­ adással! - Hé! - Hallod-e!« Oóliát péter azonban az Ember lIleukérdezése és jóvá��agyása !zélkül lezárt minden szám dást. Elment a nos ténye es fattya után. Az orvoso k nem tudtak . semm i szervi elváltozást találni rajta Oóliát péter, az ÉSz, Értelem, É;zés nélküli állat belepusztuLt a fájdalmá ba.

g

Portyá�ás-

Irjuk az Embert nagy »E« - vel, az állatot kis »á« - val, nehogy sérelem essék a /lagy felsőbbrendű­ sége/l, me/y a két fogalmaí egymástól elválasztja. Az Ember a teremtés /wrollája, tehát rangsorban felette áll mindPfl más teremtett lénynek. Felsőbbsége olyan sokféle és soknemű, hogy évszázadok óta- szakadat­ lanul bányásszák azokat a kincseket, melyelmek összes­ ségéböl ez a Felsőbbrendüség llifevődik. Elmondok két kis esetet, melyek n(,l71régibell történtek, hátha ezeket is be lehet illeszteni ékkövek granánt a Koronába. . . . az Ember díszére s a Felsőbbrendüség dícséretére. *

Az egyi/t történet góliát péterről szól, akiről miután nevét nem írtam nagy kezdőbetül'el - mindjárt sejteni fogja az olvasó, /zogy nem Ember, hanem állat. Ez a góliát péter Pgy ritkajajtájú orangután volt s mint ilyen, különös látványossága állatkertünknek. A másik kis történet főszC'replője ugyancsak néuylábú. Egy . közönséges farkaskutya . Azért közönsége mert a'!Yf a az �gyik tavaszon nem ügyelt eléggé a pedig­ relere, amlllek az lett a f1övetkezmén)le lzouy Bodri - mert Igy hívták ezt a mi közönséges farkaskutyánkat - orrán egy világos barna folttal jött a világra.

;'

'

b

'

*

Kezdjük góliát péteren. Ez a góliát péter családostul került Szumatra szigetéről a Fővárosi Állatkertbe. Felesége volt és egy csemetéje, utóbbit az állatkertben »Péterke « névvel becéztek. A vasrács l1l�gül apatikusan kibámll/Ó Szülőknek ez a kis Petr:rke pótolt� a szumalrai meleg, derűs napfényt, , ami !wgyon hlanyz ott az orangután-családnak . 5za­ matr� ban melegebb az égalj, mint a Városligetben és az oserdo..be� ozo �d�sabb a levegő, mint a nyugati .. pályau �a� lustok ado kömyékén. . az anya /lCzdett Eloszor köhögni. Elpusztult. A nagy, péte; /tettesben maradt fiával. . B.lzo �y,ar� ba�kódtak, de bánatuknak nem adtak Sel1l1nt kulonos modon kifejezést. Azután toroklobot kapott Péterke és elment az . any!a után. Szemtanuk azt mondják, Ilogy amikor Péterke ott maradt élettelenül elnyúlva cl földön az apja ol i rettene� e� üvöltésbe kezdett, hogy az ' állatkert val ­ men�r l allatán ideges nyugtalanság vett erőt és féle­ lemt?l felborzolt szőrrel bújtak össze a ketr ecekben sztett orangután rettenetes erővel rázta va . l t k � m a?, . t�hetetlen dühében ketrecének kar vastag­ s gu v�srlldlatt : Egy teljes éjszakán és e te[ "es napo� at ta� tott ez cl dühöngés. Étellel sen Y lehe ett , elll a . eld megkoz ketrecet. Péterke tetemét akkor csem-

�

� �� j

1 929 máíus l .

CSENDORS�GI LAPOK

366

d

;�

f

f

_

;

*

Oóliát péter kimulása nagy veszteséget jelen tett az Emb erne k. Igy heresztül húz ni a számításokat! Nem volt szép tőle. *

A másik eset a Bodriról szól Ez a Bodri egy kilenc éves ;üs gyerek nek volt . . , a /átsz6pa/tasa. S ez a kilenc éves kis gyerek az ő •

•

l

I

1929 május l .

'l .

()� , Ora ,. - k' el. ordí /á nbOS an ll A /k rl h allott ak ot � t

�

a e

"

gYer�

klá

fllia lefl

� .�rOmmel

?L!a/

péler 2aporOdaU

k

: hirdet/é 'er-szappan n- k Onnyein az Ember , nak a meg: tarló fái. egyik Sil!. �a és más. �radl. Reg. noltu esze· iek es!" II élénkü/t. pénzl, ;'ha nagyon átogaló azl -

fll/)'it oz ;e ol)' bó' [itit péter· ,r

j"etJ IlOgJ'. 'erszl' fZ a hanem

It r' r

k i S IgI

,

(f

,

•

•

•

Iifn)'clllllS

amikoI 'b lé refe ln

;. )J

,

,sehol

, ;/, si ehsl

' I t-szt's .

E,r /I-

disztingválni nem tudó kilenc évével úgy szeret/e ezt a ku vaszt, mintha lailiszta pedigrés kutya lett volna. Kilenc éves serdülő szí vénell minden melegével szerette ezt a farkasba oltott ku vaszt, mely el tudott iátszalli kis gazdáiával, a birkákat is visszaugat/a, ha nagyon közelébe "zentell a vasúti töltésneh, Csak egy nagy hibáia volt a Bodrinak. Szeretett vadászni. Ezt a szenvedélyt az Osterrnészet oltotta be/éie és néha bizony vadásziegy nélkül is üzőhe vett egy­ egy Ilyulat. Néha olyan területen is, mely a telekkönyv szerint nem az ő gazdáiáé volt, hanem más valakié. Ez a Valaki pontos, preciz és iogi dolgokball iártas ember lévén, BodrU egy ilyen vadászata után töltött puskával üldözőbe vette. Bodri, farkát behúzva, I.itenc éves kis gazdáia háta mögött kereseti menedéllet. Lehet, /zagy szégyelie magát a Bodri, /zagy ő /Ilost megszalad Valami, Valaki elől, de viszont egy ösztöllszerű seités azt stÍgta neki, hogy ez nem a bátorság hiánya, /zanem természetszerű folyománya anllak a viszonylatnak, amelyben egy kutya taga és egy duplacsövű Winc/zester egymással szemben állanak .

Hangos sikoltással tárta ki llét kariát a Gyermek. Jai, bácsi! A ;ó lsten áldia meg, ne bántsa a Bodrit! . . . a Bodrit ne! Nem, IleIfl pngedem! és . . . . . . kis testével elta/wria az ő Bodri ludyáiát, az arca krétafehér, a fogai össze vacognak, tágra nyitott Ilagy szemében ott ül a rémület. Bácsi . . . kedves ió bácsi! Vigyázunk maid a Bod­ rira! Most az egyszer ne bántsa! A másik, az Ember egy pillanatra tétovázik. A Gyermek azt hiszi, hogy /Ileg van me/ltlle a Bodri és ráüt szurtos kis kezéllel a Bodrira : »Te semmiházi, fogsz még nyúl után szaladni? Nesze . . . /lesze . . . « és az arca boldogságtól ragyog, hogy a Bodri /IIeg­ menekült a puskától. A bácsi azonban csak e
h

.

,

A Bodri kétszer -ltáro/llszor tel vonított (:s elnylÍ/t a vérében.

'r ól/al !Iéi/ill t

A Férfiasságon nem eitett foltot a Szentimentalizmus. * A kis fiú meg Ilővé meredten áll . . . Először nem akaria érteni . . . .. , . Nagy táidalmat érez és valami olyasfelet, hogy ot //lost rútul becsapták . . . Bodri! . . . Bodri! - tör ki be/őle. A Bodri csall feliszik f'lflytíit\!a, a száiából I'éres hab szivárog.

dall, tudlat Ilflll

Lelőttéll a Bodri{ . . ' ! Jai! Kilenc éves kis teste elkezd rángatózllÍ és mint egy zsák, odazuhan paitása mellé a vérlócsába. A szülei ott találtak rá később. Alig sillerült életre dörzsölni. Az Ember pedig ezalatt Ilimért, férfias léptekkel !taladt visszafelé. Az egyik táblánál megállt és úi töltény t töltött az üresen maradt puskacsőbe. *

Az eset négy évvel ezelőtt történt s a kilenc éves gyermel? azóta tizenhárom lett. liedős. A szemét lesütve ' hordia. Éiszakállflént felriad. Bodri! Jai! Ne bántsa ! Bácsi! . . . *

Viziói val1l1all a gyermeknek . . . Nem tadia elfeledni Bodrit , . , A vért . . . és az . . . E m b e r t.

A

durranást . . .

Figyelő.

Az ember, a másik lIadász, /zaragos volt, szí vében indulat és a zsebében a vadásziegy. Igen. ,Hert az ElJ/ber a Jogot, az Igazságot keresi. Haragszik, ha sérelem esett raita. Meg/orolia. - Álli félre ! Hadd 7Jutta/ltsam le azt a dögöt! - szólt rá az Ember a kilenc éves gyermekre - és vállához kapta a duplarsövüt.

" C (S ,I. rt/ez/'l " Elnlf'" 1< •

367

CSENDORSÉGI LAPOK

*

Az Ember fwragia {ecsillapodott.

A

francia csendőrség története.

Irla: NEMESSZEGHY LÁSZLÓ ezredes. Természetes,

hogy

(8, közlemény,)

ettől kezdve

még

szorosabb kötelék

füzle a kormányt a csendőrséghez, melynek sikerei jelenté� keny

részét

kőszönhette.

volna

részéről ,

ha

a

IIál átlanság

csendőrséget

és

oktalanság

nem

támogatj a.

lett Ezért

187 1 �ben is egy mobit (mozgó) csendőrlégiót á l l i t fel, mely� nek létszáma 1 100 emberből állott. Ezen légió egész 1879�ig ál lott

fenn ,

keztek

be

hadsereg

Ezen

értél<es

csendőrséget 1885�ben

i d őszak

Franciaországra.

alatt a nyugalom Jl.z

támaszát lelte

1879�ben

erősen a

leszállitolták

napjai

követ�

szervezés nek

indult

csendőrségben. A mobil egy

zászlóa ljra,

szabadságoltatott.

mely

A világh áború alat! a csendő rség ből önkén t jelent kezés folytán vonult ak be embere k 1911j- 191 5�ben a haurak eIt seregh ez, hol az ujonna n felál litotL lovas ezredek keretel c lettek beosztv a. !i\ükőd tek a Champ agne csatatcrctn, majd

�

a

Rheims kőrüli harcoknáI. Il.

l.

RÉSZ.

Városi (köz/{ÍI sasligi) glirda.

alatt a csendőrség különbö ző a l aklllata it, melyekn ek hivatása volt az állam területén ek összcss �e fölött örködni , említettü k fel s azok történeim ét ismertetIuk, szükségessé vált azonban azon erőket is ismertet ni, melyek Párizs városába n tartották fel a rendet, A I I . Rész ezen Jl.z

Rész

alakulatok történel mével foglalko zik.

�

1 929

CSE ND OR SÉG I LA PO K

368

�z L Fran ciaor szág I(ülönbözö korszaka inak történelme .. rovlden Részben a csendörség törté nelm ével kapc sola t?san . alta­ már ismertetve lett, igy a testörség történeténel ezen ek a I�no s [smertetés elma rad. Csup án egyes epiz ódok leszn szükséghez képest bövebben m"gv ilágit va. KOl/zulátus és elsö cslÍszlÍrsfÍ.t<: .

Mint már az L Részben ( 1\ forra dalm i korsz ak) em Ii­ tettük a páriz si városi gárda 1802 október. 3-.án szer�ez­ tetett. Létszáma erede tileg 2 ezred g!)alo gsag e.s I szaza d lovasság volt. I\z ezred2k egyikének kötele�s�.ge volt a város védöf alaina k és kapui nak felügy elete. Kesobb maso d­ sorban, mint karhatalomnak felada tává vált nagy tömegben a belsö rend fentartása. 1\ városi gárda 1804- 18í2-i g élénken résztvett a :s�­ suírsá g különb özö hadjár aitaiba n . I\melle tt .oda.haza l2szal lltott létszámmal látta e l különl eges szolga latat . . Napole on Hollan dia, Nápol y és Spany olorsz ág, valam mt több kisebb ország uralkod óházait elűzvén , trónjai kat csa­ ládtagj aival töltötte be. I\ggoda lommal nézte ezt y l . Frigyes Viimos porosz király s mikor Napoleo n az el�� b Por? sz­ országnak átengedett Hannove rát titokban I\nghana k aJan­ lotta fel hadat üzent Napoleon nak . 1\ f �ancia-por osz háborúoa n 1806-180 7-ben ott látjuk harcolni a városi gárda két zászlóalját is, midön Jenánál és I\uerstadtnél a híres két csatában ( 1806 okfóber 14. ) söpri maga elött az utakon futó megfélem lített poroszokat. 1\ toborzott nem nemzeti porosz hadsereg nem képes helyt állani a franciák ellen. Egyedül Danczka ( Danzig) városa áll ellent makacsul a franciáknak védelmezve az árvíztöl és kétszeres sáncaitól. Hogy a város körülzárásától nagyobb eröt legyenek képesek elvonni a párizsi városi gárda lett 1807 május 7-én a kiválóan megerösített »Kalk-Schanze« meg rohamo­ zásával megbízva. Danzig városa Báthory István egykori diadalainak színhelye, megadja magát. 1\ városi gárda kiváló szereplése sokkal inkább, mint a többi csapatoké, hozzá­ járult e nap eredményéhez. Késöbb a poroszok oldalán Oroszország is beavatko­ zik a franciák ellen a háborúba. I\z orosz hadsereggel vívja Napoleon 1807 június 18-án a friedlandi véres csatát, melyben azt szétszórja. 1\ párizsi gárda ott harcol a fried­ landi csatában is. Kiváló magatartása hadseregparan csban is meg lett említve. 1\ friedlandi csata eredménye az 1807 július 8-án kötött tilsiti béke lett, melyben Poroszország birtokaina k felét el­ vesztette. 1807 -ben a porosz-orosz tl1iborllban résztvett két zászló­ alj visszatért Párizsba , ott a városi gárda két más zászlóal ját váltotta fel, melyeket haladék talanul Spanyo lország ba indi­ tottak útba. 1\ spanyol országi háború s a viszony ok, melyek között s ahogyan az lejátszódott. már az r . Részben ismertetve lett. Dupont táborno k hadseregéhez lett beosztva a gárda ezen két zászló aljd. Ezen I\ndalu siába bevonu ló hadser eg­ nek felada tává vált Cadiz fontos kikötöjének megsz állása. Dupontnak sikerü l is I\lcolé ánál a Guada lquivir hidján ál szétverni az andal uziai nép[ö lllelést s beven ni Cordo vát ( 1808 június 7.). 1808 júniu s 6-án a páriz si város i gárda felad atává téteti k, hogy a spany olokt ól az alcol éai hidat Burg os be­ járat ánál elvegye. 1\ súlyo s léptekkel indu ló gárd isták jobb ­ olda lt erösen elsán colt ellenségre talál tak. Felv i llany ozva Ratenot hadn agy vakmerösé gétö l, a gárd isták az ágyú k lőrés ein keresztül behatoltak a sánc okba , elfog laltá k azok at és erős küzdelem után utat nyitotta k a fran cia 11adsere gnek. Az ellen állás azonb all zs�k mán �olás ra é� ke9!Jetle nségre

majUS

l.

nép most utol só raga dtatj a a fran cl· a· kat . I\z and alus iai ' n. Dup o � t ken � láza s erej ét szed te össze a fran ciák elle l�n o . Bay fekv ban aljá ena . tele n vlss zaVJ nu I nl a Sier ra Mor ser(?g d rekl nyo spa a t alat e � felé . El lene Cas tano s vezé rlet szem . vel tuie reje .JS meg Je l eOl' k . 1\ spa nyo lok háro msz orJS . ' a, ml. nt a hatr . ben Dup ont tábo rnok nak nem mar ad mas a le na rakj kato cia fran " 7 OOO 1 t min bb ' . fegyv er l e te te I . To . .. nyo lok. � fog ­ . a fegy vert júli us 2 1 . és 2'1-i ke koz t. 1\ . spa ztek meg ferto el segg etlen kegy ó aszt bJrz lve, kimé nem lyok at diadalukat. .

n

66.

K.étségtelen Öl/gyilkosság esetél/ efegendő - e léllyl ismerlelő, a k özigazgatási hatóságnak tef{ ielentés.' Kérdés. 1\

Bp. 88 . §-a értelmében minden oly esetben, nmikor valaki nem természetes halállal halt meg, a rendőri hatóságok és közegek kötelesek erröl a kir. ügyészségnzk vagy a legközelebb eső j úrásbiróságnak jelentést tenni. I\z ilyen holttestet csak a kir. ügyészség vagy a bíróság engedelmével szabad eltemetni. Ebből a járőrnek adott esetben a következő kötelesség 2i folynak. KI I(ell nyomoznia részletesen és alaposan , mi volt az elhalálozás oka . Tanukat kell esetleg kikérdeznie és más bizonyitékokat kell beszereznie. öngyilkosság esetében OIeg kell rögzitenie, hogy milyen helyzetben találták a hullát, őrizetbe kell vennie az öngyi l­ kosság elkövetésére használt eszközt. Ki kell derítenie azokat az egyéb adatJkat, amelyek az öngyi lkosság mel lett vagy ellene szólnak ( az öngyilkos viszonya környezetéhez, halála előtt tett nyí latkozatai, hátrahagyott levele, a szomszédság tanuságtétele, stb. ) . Erőszakos halál esetén tehát a legalaposa bb nyomozás t kell teljesíten i. hogy eldönthesse a kir. ügyészsé g a bűn­ cselekmé ny fenn vagy fenn nem forgás�n ak kérdését . Bármily nyilvánva ló legyen is a j á rő r előtt, hogy vala­ mely erőszak os halál nincs ősszefüg gésben bűnös cselek­ mény elkövet ésével, a részlete s nyomoz ást s a Bp. 88. §-a értelmé ben szükség es jelenté s megtét elét nem mellőzh eti. Ez egyébk ént a Szut. lj23. pont 2. bekezd éséböl és a 21. mellék let 16. pont b ) alpont jából is vílágo san kitűnik . 67. Kérdés, ,l1it kell érteni közeleb bről »�özl('lfünh,t kelfő blll/cselekm ényen ?« ( L . Szut. 396. és 518. pont. ) Válas z. Közfe lWnés t keltö bűncs elekm ény az, amely a társa dalom nak a megs zokot tat felülm uló érdek lődés ét, fel­ hábo rodá sát, csod álkoz ását \'agg megr etten éspt i dézi feJ . 1\ társa dalom nak i lyen külön ös izgal mára a bünc selek mén y elkövetésének szok atlan mód ja, kegy etlen sége vagy körm ön ­ fonts ága, a bűnc selek mény ben részt vevö k nagy szám a, a tetl eseknek vagy a sértettnek meg külö nböz tetet t társa dalm i ál lása aci rend szer int oko t. I lye n bünc selek mén yek első sorb an a� á l lami rem fel­ i forg atás a vag � az !lllw tmá nll meg vált ozta tása vég ett s z ött Válasz.

•

1929 maI U S 1 . összeeskü vések, l"eszelt

terv

ha

szereplök

a

végrehaj tásához

szám á n á l

laló

fogva

közelség

vagy

miatt

a

komoly

veszedelme t rejtettek magukban a köznyugalo m szempontjá ­ ból. I lyen bűncselek mény volt a 80-as években az a rabló­ g y i l kosság, amelynek á l doza l a Mailáth György orszilgbír ó

vo l t ,

vagy a tiszaeszlá ri bírn p 2 r , amelynek tárgya zsidók á l tal v a l l ási okokból egy I<ereszlény leányon e l követett g y i l ­ kosság voll. Közfeltűn ést kell ett az a bűncselek mény i s legutóbu,

amelynek

tettese e g y , a z értelmiség i osztályhoz tartozó, kényes i zlésű, páruajozó gava l l érként viselkedö, de egyébként telj esen zül lött és munkaker ülö fiatalembe r volt

�

al
közfeltűnést

keltő

országban, v i l l ában Igaz tesz

ese Ibin,

c
sls2gnzk

,

12nni.

biróság

esseg:i

vit az

,

gazdag

esetleges

Iq

és

történt

egy

15

éves

örega,szonyt

hogy

sokszor

kellövé

s i k a m l ós

fiú

megölt

maga

valamely

részleteit

legulóbb

Francia­

egy

és

magános

k i rabolt.

a sajtó mesterségesen bűncselekmény t,

a

közönség

elé

amely ­

tárj a ,

nqyil­

a zokal tt va gy halala ,zédsa9

a Btk. 238. §-a értelm ében az, hogy az eljárá s magá n i n d i tvány ra indul meg, a Ilérdé sben jelzet t bűncs e­ lekmé nyt csak a sértet t le�nyz ó törvén yes képvis előjén ek magun l n d l. tvanya. ra lehet bűnvá di ül dözés a l á vonni. 1\z eset­ nek ugyan is n i ncs olyan körülm énye, amely a Btk. 239. §-a ert�lm eben a cselek ményt hivata lból üldözh etövé tenné.

70. A idrőr tettc", ,.! a te!test , amidd" II ,ö'drc­ !e!,ert ;ertet!e! Ilag}' késsel szur/uíli". A iárőr felszól ítására II {elles {( szurktílást abba/ta,!.!, virI, mirc (/ járör át kikér­ dezés l'éKel! " községhdzfÍra elu l'czcfi. Az cldhíl'u ll on'os ml'gl'i2.sgtÍ"'lÍ l a s rtet te f, rajta 0/)' sérülé!>ckel észIcI, lIlIlelyek 20 lll/pOJl tlll gy og.\'" lna ll. ri kell-e fognia II járúrll(' k a Ic/lcs!, millt letlef/érl <, (()'éll t .'

�érdés.

de

�

�

Válasz.

Mintho gy

a tettené rt

tettes büntett e lkövetesé­ vel gyanúsí tható, semmi ok sincs arra, hogy a járőr eltérjen a Szut. 3 1 2 . pont 2. a l pont j á nak rendelkezésétő l. 1921 : X X V I I I .

L-c. 8.

§-a, amely újabban a tetten­

kapásnak különleges perjogi je lentöséget adott, szintén sza­ ba lyként rende l i , hogy tettenért egyént a k i r . ügyészség ele. k e l l á l l í ta n i . H a a tettenért egyén egyesbirósagi hatás­

á l tal ában azt kel l közfeltűnést k e l t ö bűncselekmény nek tekin­

Ilörbe

teni,

a k i r. ügyészség vádiratot szerkeszteni

amely

vagyis

a

önmagában véve valamely fogva

az.

1\

mostani

felötlő és

viszonyok

polgárháború előkészítése

munista ) a

szervezkedés

címen

bűncselekményeknek

mert

maga

furfangos. akkor

a

Mikor

a

e l k ö vetett

j á rőr

hogy

ily

szokatlan

között

méltán

ezekről

a

szerezzen.

Módjában

így

kísérni

és

az

adnía,

valamint

68. "omatra

ily

kamatot nem

Ezeknek

ügyességet

igényel,

rendkívül ügyes és tii rgyában

szárny )

a

Törvényeink után

20

értelmében 8 " ,, - n á l k i kötni

és

i dején

meg­

tartozó

testi

sértést

vagy

a terheltet harom napon belül hatj a

s

itt

1\mint gásnak

a

vádat

látjuk

nagy

a

je lentősége

követett

terjeszti

tettenkapás

van

el,

akkor

nem köteles, hanem

a kir. törvényszék elé á l lít­

élőszóval

tehát,

lopást

az

elő. miatt

történt

igazságszolgá l tatás

c!fo­ gyor­

sitása szempontjából éppen azokban az esetekben, amelyek­ ben az elkövetett bűncselekmény nem főbenjáró j�lentőségű. A\aga

terhelt is nyer, mert ügye három nap alatt eldől het.

a

I lyen el járást a k i r. ügyészség rendszerInt akkor kezde­ ményez,

ha

nyomozás

a bizonyitékok

az

eldöntésére

ügyről

teljes

szükséges

rendelkezésre képet

ad

bizonyitékot

a llanak, vagyis

s

minden,

az

a

ügy

számbavett.

tüneteket,

á l l anak.

péllz t ?

kö/csöllöz

a7.

tudomást

társa d a l m i

maglÍlleg.1'éll

ha

nyomoz,

figyelemmel

utasításokat

bűncselekmények h á tterében

kölcsön

idején

nyomozást

azokat

Uzsora -c,

( kom­

bűncselekményekről

a

szükséges

értékelni

Kérdés.

Válasz.

van

is

bolsevista

gaztettek.

bűnesetek

( szakasz,

esetleg

nagy

propaganda

parancsnokság

amelyek

végett

nyomozása

bolsevista

megokolt,

e l ő l j áró

'113\

mil yen

ped i g

Az

IleItenek közfeltűnést és aggoda lmat a társadalmi forradalom,

I I I 'Illn.�

si

egy

ugyan,

je lenség nél

gl'!ldo-I'

]

bűncsel ellmény

közfeltűnést

nek

N.

ahol

lakó

369

CSENDORSÉGl L1\POK

b í ró i

szlÍza/é/ws

nagyobb mérvű

úton

lehet. Magában véve azonban az, hogy

érvényesiteni

valaki

80 ,, - n a l

magasabb kamatot szed kölcsön adott pénze u t a n , m é g nem teszi

szükségképen

( 1883 : X X V .

uzsoratörvény g á ltatás

és

uzsoraii g y letté t.-c.)

ellenszolgáltatás

a

kölcsönügyletet.

az

eset

szerint

között

ugyanis

a

Az szo l ­

körülményeihez

képest szembeötlő aránytalanságnak k e l l mutatkoznia. L2h2t­ nell az esetnek olyan körülményei, amelyek 8 0 0 - n á l nagyobb kamat k ikötése esetén sem mutatnak szembeötlő aránytalan­ ságot

a

elöny

között.

lezésnél

kapott

h i te l

Lehet

vál lalt

kamat

sainál

figyelembe sőt

szo l g á lt.

a

h i telezőnek

ugyanis

k i kőtését.

az

a

kockázat

mérvű sága,

és

például

nagysága

1\z

uzsora

nyújtott

eset,

vagyoni

amikor

megokolja büntetőjogi

a

a

hite­

Mindazoná l t a l

is,

amelyre

a

véleményünk,

az

a

megállapítá­

kölcsönvett pénz hogy

20" ,,-os

kamat mellett ac\ott kölcsön akkor is m i n t uzsora büntetendő, ha

a

sértett

ha

m ó d j á ban

ha

bármily

ugyanis

a

talansag

!lC/JI

{(Illi

ezt

vagyoni

nagy

is

A

!c!!es

helyzetben,

kamatot

igénybe

is

e l lenszo l g á l tatás hogy

azon

fl Z

{,III/C','

Net/lOrlÍlla/.-

bt'lec.!!.\'czl'sl'

pénzét. az

eset

/2.

W/.1!I' I1ltfgfÍll inr/ft,.dflyra

e1jriníst?

közt

az

vagyis

megfizetni

h i telezöje

vá I toztathatllak.

leLÍnyzó I11I!,

blllll'lÍdi

rrü�zill
a

vette

liil'{{fallJ61

Válasz.

szorult

szembeötlő,

nem

Kérdés.

{(j//ölt a

volt

célra

olyan

I�özösiif.

volt

szol g á ltatás és

körü Iményei 69.

nem

Irta: CZEGLÉDY JEN Ö százados.

nagyobb

jön továbbá a sértett nyomasztó szorult­

rendel tetés

Egy eredményes lesállás.

s Itt

arany­

semmiféle

';" é!

,,1<');

IJi '

IIl cl!ct{ Ill'lIIi/c,!!.'

ke/l -c

lill'{(ill dí­

Mintilo gy a BUc 232. §-ának 2. panIjá ba ütközö Hemi Ilijzösü lés 11iin leHcrö l van szó, Q �Lilhull J

Új szolgálati utasításunk 78. §-a magjban fog l a l j a mind­ azon renclelkezéseket, melyek a Iesallasok megtarlásara, azok előírására

stb.

vonatkoznak.

intézke dett ; Szolgá lati

a

hiányt

pótlandt\

Határo zványo k.

valami nt 33.

pont

a

utasitá sunk

szolgá lati

Régi

6.

a

eim ű

alpont jában

lesek

mcgta rtás
Cs. 5.

jclzctű

utasil!i s

VII.

talliltun k

nem

._o,ltalan os Iq . ,

fejezet

rendell< ezéseke t.

1\z itt előlrta k is azonba n csak nagy á l talúnossilgban foglal­ lcs­ koztak e kérdés sel. Csupán e rendel kezések alapjún a :lIlásolI haszná ról, szükségessegérö l , az ott szerzet t adatok késöbbi

felhaszn ú lásáról,

nyerheIünk

i l lelve azok értékclé serlil stb. nem

tájél
hivatko zolt szakasz a alonba n mur Idtcr­ jeszkeclik részletes en a lesóllaso kkal k'l pcsolatos összes szol­ gillati levéllcny ségel
Szu!.

n!]crhcl iink

fent

nz

i tlcvona tkolO

Illdnirü ltllHtl1 ,

111l'1!1l'1<

Ilirl,'I" I -

370

1 929 május 1 .

CSE NDO RSÉ GI LAP OK

ezettsé� ban sikeresen tudunk megf eleln i szolg álati kötel günknek. . . tok A lesál lások ra vonatkozó rend elkezésekre nem ohaJ en lénye ges kiterjeszkedni. A Szut. fenti szakaszában mind szük� meg van mondva ; az alább iakba n csupá n a lesál lások solatosan ségességét óhajtanám röviden kifejt eni s ezzel kapc i. egy eredményese n teljes ített lesál lás történetét elmo nda� I­ Elsö látszatra úgy tűnik fel. minth a a lesek nek kezze . fogható gyakorlati értelme, i l letve haszna nem volna juk Ha összeszámí tjuk, hogy egy örsparancsnok - mond elö, egy hónap vagy egy év alatt - hány lesáll ást ír i lletve a járörök ezidö alatt önkéntes elhatá rozásu kból hány lest tartottak, úgy arra az eredményre jutunk , hogy a megtartott lesállások száma az eredm énnyel , vagyis az olyan lesállá sok számáv al, melyné l tettenérés forog fenn, bizony nincs arányban. söt azt látjuk, hogy a néha-néha sikerül t tettenérések száma a teljesít ett lesek számáh oz viszony itva elenyészően csekély , miből - tekintve a sok időt és fárad� ságot - azt a következtetést lehetne levonni, hogy les� álJások tartása egyáltalá n nem áll a szolgála t érdekéb en. Azonban a dolog nem így áll. Az eredmény es les� álJások csekély számából nem lehet arra kővetkezte tni, hogy a leseknek nincs gyakorlati jelentőségük, mert hiszen a lesál lások megtartása főképen preventív, tehát .megelőzö« jellegű, ami alatt az értendő, hogy e szolgálatot főképen a büntetendő cselekmények meggállása, valamint egyes gya� nús helyek, egyének megfigyelése céljából teljesítjük. E célt világosan kiolvashatjuk a Szut. 472. pontjának ama rendelkezéséböl, mely előírja, hogy milyen esetekben célszerű a les tartása. ( P I. a kőzségben elöforduló gyakori lopások, betőrések, egyes helyeken való gyanús összejővc� telek, vasúti kocsik rendszeres fosztogatása stb.) Lest tehát csakis ott tartsunk, ahol arra valóban szük� ség is van. ötletszerűen, minden különösebb indok vagy cél nélkül tartott lesnek értelme nincs. Ez esetben valóban merő véletlen, ha a járőr eredménnyel végzi lesállását. Azok a lesek, melyek értelemszerűen, tehát a fent vázolt esetekben és helyen lesznek megtartva, rendszerint ered� ményre is vezetnek. Eredmény alatt azonban nemcsak a maximális, mondhatni lOOoo -os eredményt, a »tettenkapást« kell érteni. hanem eredményes lesnek számít az is, midőn a járőr értékes és felhasználható adatokat szerez, melyek akár közvetve, akár közvetlenül támpontokat nyújtanak a megfígyelendő egyén törvénybeütköző magatartás'ához stb. Ha pl. Kiss Péter gyanúsított házatáján tartom a lest s azt észlelem, hogy nevezett rendsze rint éjjelenk int 2-3 ���ra e �távozik vagy pedig azt észlelem, hogy Nagy Pálhoz e) )elenkmt kommunista gyanús egyének járnak stb., már i s eredményes a lesállá s, habár a tettenk apásró l vagy pedig a� ese � leges bűnösséget megerősítő, kézzelfogható bizony íték­ rol szo nmcs. A továbbiakban a j árör, i lletve az örsparancsnok I{öte� lessé � e in tézkedni azirán t, hogy Kiss Péter, i l letve Nagy Pál . gyanus VIselk edése tisztáztassék. I ly módon kell a les szükségességét értel mezn i. Aki a les alatt csupán arra törekszik. hogy tettest kerit sen kézre , az nincs tisztá ban a lesáll ások céljáv al. T � rmészetesen ilyen esetek is előfo rduln ak, de a tetten­ . �a�asl � rendsze�i�t csak a lesállások sorozatos meg tartá sa aran Jut � l a jaro.. r. Azer . t tehá t nem kell az ered mén y� te le� ne� velt lesá lJáso k fölött elke dvet lene dni, mert ha csak . n�ml tampontot is szer zünk a meg figy elt egyé n mag atar ­ . tasára vonatkoz olag , már is meg van a les haszna. . A k't I artas, törekvés és állh atatosság a les meg tart ásá nál .. . .. lozhet nelku etlen. Hog y a Szív? s ki!artás, a lesek köv etkezetes megtartása . .. es a csendor faradsagot nem ism erő tevéken ysége mily im

k i l lusztr á� szép eredm ényt tud e téren is felmu tatni , anna lásár a elmon dom a következö esetet. *

H . . , községben egy tolva j szöve tkeze t á l landó an kiseb bnagy obb lopás okat, betöréseket követett e J . Bűnö s üzelm eiket olyan ügyes en leplez ték, hogy sem a káros ok, sem pedig az örs nem tudtak semm i terhel ő adato t ellenü k beszer ezni. A bizon yítékok beszer zése azért volt nehéz, mivel a tett helyén sohasem marad t vissza semmi fé le nyom, ami a tettesek ki létére enged" tt volna követk eztetni. Nap-n ap után érkeze tt a h . . . i örsre feljele ntés, me ly szerint a bezárt kamrá ból, pincéb öl vagy egy bödön zsír, vagy 25-30 liter bor stb. ellünl. OA fel j e lentők rendsze rint a cselédség re, hozzáta rtozóik ra gyanak odtak, mivel az ajtón semmi sérülés , eröszak nyoma nem volt felfedez hetö, az pontosa n be volt zárva, mintha misem történt volna. Az örs egyík tagját, F. Ferenc csendör t, módfele tt bosz­ szantotta a sok eredmén ytelen nyomozá s s elhatáro zta, hogy ha törik, ha szakad, végére jár a dologna k. Feltünt a községbe n mindenk inek az eddig szerény viszo� nyok között élt K. család költekezés e s jóléte ; F. csendőr is úgy vélte. hogy a mindinká bb megismét lödő lopások s K . család tagjainak költekezése közöl t összefüggé snek kell lennie, amiért sűrűn tartott úgy szolgálatba n, mint azon­ l{Ívül a gyanúsított házatáján lesállást, sőt elfoglaltsága esetén ilyen lesállások megtartására egyik megbízható be­ súgóját is felhasználta. A sikertelenség már�már kedvét vette az ambiciózus csendőrnek, midőn 1924 j únius 29�én este tartott lesállása alkalmával azt észlelte, hogy K. Gábor, a gy anúsított család egyik tagja, deszkákat vitt be a házba, mely deszkák, a besúgólól vett értesülés szerint, valószínűleg lopásból szár� maztak. F. csendör - ki M. János csendörrel j e len aJl{alommal rendes szolgál atban állott - sürgösen egy bizalmi egyént kerített s ezzel együtt meglépetésszerűen behatolt a gyanú� sítottak lakására, hol K. Gábor és F. Lajos gyanúsította� kat azonnal megmotozta. K. Gábornál két hamis ku lcsot találtak s a házkutatás folytán a padiáson lévö lopott deszkák is elökerültek. E bizonyitékok következtében a laror m i ndl{ét egyént elfogta s őket a községházárd kísérte, hol m indkét gyanú� sitott beismerő vallomást tett. ' A járör gyors és ügyes fellépésével nem remélt » j ó fogást« csinált. Ugyanis a gyanúsított ak a lopásoknak és betöréseknek egész sorozatát ismerték be azzal, hogy e bűncsele kmények et bandába tömörülv e követték e l s hogy bűncselek mények e lkövetésé vel á llandóan foglalkoz tak. A banda tagjai a fentneve zett két egyénen kívül a követke zök voltak : K. Gábor atyja K . Mihály 35 holdas kisgazd a, ennek még egy másik fia, G. László s végül Ö. Gábor ottani lakosok . F. csendő r az elfogo ttak örzésé re a laktan yából segély t kért, ő maga pedig azonn al örizet be vette az esetrő l még mit sem sejtő bűntá rsaka t is. A h irte � en őrize tbe vett gyan úsítottak megl epőd öttsé ik� gi ben, valam mt a j á rör által ügye sen elébük tárt - bár kevés - bizon yíték hatás a alatt sokk al több et i s beism ertek ' mint amir e szám ítani lehe tett.

�

Az. 1 769-ben kiad ott Lasc y-fé le szab á Iyzat a köve tke zö .. etese un k et . s � a�ta meg : �e !il yelm i feny itésk épen tiszt � ekn ek . es . ason lo. a ! lasua knak hazl es foglá rfog ság ; örme stere kn ek, � ltJsz te�n ek es hang ászo knak vasb an tölt d o" f I ' a f gs ' . orvezetok � ek és k?zleg ény ekn ek 50 ó botü s va o emb �r kozt v�ssz ofut as. A kato nai bűnö ket a had icikk ek .. . �es biintetteket szer � nt,. a koz se f ? ! pedi g külö n bűn p erre nd� . tartas sze nnt I te ltek el. A hal álos ítéle tet goly óva l ' köté llel . . . ssel vag y kere. kbe tore hajt ottá k vég re.

��

�� � � �g

1929 máj us I . ln k isebb_

g s y ellt

e l ő adat a ot ' zer t V ol s m i t e m féle 'e tkeztetn' tés , 3

1lt�1�

�

od ön z ir s

'endszerin

;

az ajtón �zh eto.. , az

I

ol na,

� l e tt bosz-

Ma , hogy ény vis zo­ " . cs en dör

lop ások

és nek kell s

li nt azon­

'og lallsága

í zható be-

amhiciózus

A beismerések folytán a j árőr hosszas munl
Fentiek elmondásával azt akartam bemutatni, hogy a kitartás s fáradságot nem ismerő kötelességteljesités - még sorozatos eredménytelen lesáll�sok dacára is - milyen szép eredményre vezetett. Kitartás, türelem és éberség azok az irányelvek, melyek a szolgálat sikeres ellátásánál nélkülözhetetlenek. Ha ezeket szem előtt tartjuk, úgy a fáradozás meghozza a maga gyümölcsét.

t l esállása

tol t család

J�'zkak, a

('ból szár-

tll
egyéni

g yanú­ " 'Isitott a ­

t,

l

�•

kulcsol lopott

egyéni

gyanu(Németország.) Der Gendarm. 1929

április

371

CSENDORSÉGI LAPOK

6.

Szomorú rekordot ért e l a porosz csendőrség folyó év március 27-én : három betörő Grosalmerode városkába,: agyon­ lőtte ULlrieh csendőrt, aki 1919 január l-e óta eppen a századik áldozata a csclldőrsé«i szo/«dlatllak. A porosz csendőrségn ek körülbelül 8700 ..fő.nyi I�tszám,át tek!ntve, o' a szolgálatban meggyilkolt csendorok szarna . tobb ml � t 1 o l akik . 1919 H a ehhez hozzászámí tjuk azt a 49 csendort aldo­ ste� január l-e óta halálos szerencsétle nségeknek !! �, allal:)ltanun meg zatul, összesen 149 főnyi veszteséget " kell . es s suly teheto fore � nem is számítva a néhány száz , könnyű sebesülte! . Ennél bizony a :ni . �.iszon � a1l1k . oss� e­ hasonlíthat atlanul jobbak, aminek vaIoszlIlu okaira mar tobb izben rámutatlunk. t � tást � d arra KöLlner csendőr százados praktikus :t I tmu . nézve, hogy mi mindenr e kell a cse.ndo � ftgyelme nek a . . mozgóképs zínházak ellenörzésé nél klteqednte , Hindenburg elnök rendelet et adott k l , amely "sze � l " német hadsererr toborzo tt tagj ai a hadsere g kotele { b o való kilépés ük bután is engedé lyt nyerhet nek , arra, ho g r egyanrllhát visel;ék , Nem szabad egyen ruhát . vlselnt a. p , foglalk ozás űzése közben és olyan politik ai l' yu lése�e. . nnto amely eken a hadse reg tagjai nak nem szab � d �esztve

IS,

l� � �� :� � /e�g�t s »Akin ek nem laltet tanácso/ni, azon Segl.!�nl ft' d � � or � elo , e" a csendőröket a lap egy isméte lten

inti o cso n­ kifoly óan amiko r egy zsidó uzsorás nagyh angu k m�� ­ nyen érzéke rt csendő igérete kk�l több tisztvis elöt és gyors kolkáros itot!. Hirdetésekben fizeté sletilt ás eltené ben

csönt ígért, amit persze nem tudott megszerezni, az előzően már kezei közt levő fizetésleti Itást azonban prágai bankok­ nál levő tartozásaira fedezelül használta. A lap óva inti a csendőröket az ilyen zúgkölcsönügynököktől. »Megint egy hazug ll;sdg;c/entés« cím alatt Irte Kreuz­ tali csendőr a Vossiselle Zeilllnli - nak egy február 28-i1d híré­ vel foglalkozi�, amelyben egy, a littfeldi rendőrség által klllyomozott es elfogott pénzhamisító bandáról esik szó. A Vossisella Zeitung az esellel kapcsolatban a legmelegebb elismeréssel adózik a Iittfeldi rendőrség ügyes detektivei­ nek a szép eredményér!. Irlr csendőr most közli, hogy az egész esetet elejétől végig a csendőrség nyomozta ki és jelentette fel, detektív az egész nyomozásban egyáltalá­ ban részt sem vett, a Iittfeldi rendőrség annál kevésbé. Hevesen kikel a rendőrség elj árása ellen, amely a csendőr­ ség tollával akart ékeskedni . Erdekes a lap nak a z a megállapitása, hogy Berlinben még mindig 28 »diplomata« van, akik az egyes német kis­ ál/amokat képi'iselik. Ebből egyedül a szász követség re 10 fő esik, mig például az egész német követség nek London­ ban csak 6 hivatásos diplomatája van. Poroszországnak csak Bajoroszágban van kÖI'etsége, Bajorországnak Berlin­ ben, Stuttgartban és a papai államná I önálló követsége van. Egyes kisállamoknak konzulátusai is vannak s - ami a legérdekesebb - a német birodalom, amelynek Bajor­ ország is tagja, külön követséget tart fenn Münchenben. A német »beldiplomáciai kar«-nak körülbelül 40 főnyi lét­ számában a segédszemélyzet nincseA benne. Ime - mutat rá a lap - egy kilünő takarékossági alkalom! Ezen taka­ rékoskodjanak, ne a csendőrségen. 1929 április

16,

Dr. Delius titkos tanácsos a magántársaságok és kaszinók

zárórai kötelezettségeiről értekezik. Az értekezés minket nem érdekel, mert a német törvények és rendeletek alapján bírálja el a kérdés!. Dr. Oriinewa/d orvos azt fejtegeti, hogy mikroszkópikus vizsgálatoknál miröl lehet az emberi hajat az állati szörtől megkülöpböztetni. A hajszál keresztmetszetéből, kopásából stb. legtöbbnyire meg lehet �l IapItani : . hogy Il z � test melyik részéröl származik, az al lalt szorok legtobb Ismer­ tetőj elét a keresztmetszetben találj uk. A Seftullmbllrg - [ ippei tartományi gyűlés � lhatáro�la, hogy a tisztviselők il letményeit a magasabb Ílzetesl osztalyokban lO u u -kal, az alacsonyabb fizelési osztályJkban pedig 50 0-al leszállít;lI . Dr. Leo Sehwerin� ezt a hata �o� atot, amelyet , rendklvul vesze�,elmes az agráriusok befolyásának tulajdontt, precedensnek tartja, mert hiszen a né� et t! sztV! s� l � l kar még nagyon messze van a lwboru eiotIt ele�ntvotol, az i lletményeket tehát még egy jó darabig emeInt kell, nem csökkenteni. Az Elszász-lotlwrinrrilli csendőrök a tartományi kormány­ tól külön pótdíjat élv�ztek, amelyet most .a német kincs­ tártól is követelne k. A belügymin iszter a kerést elutaslto!ta azzal, hogy az új fizetésrendezés fol � tán "valan:t.er:nyl .cs,:ndor­ nek egyform a i lleték j ár s a haboru elottl kulon potdlJakra igényük nincsen. .. . Részletesen leírja a mult számban említett Ul/nell cs�ndor esetét, akit három tettenér t betörő agy ? n.lőtt. � �sendor ".ek a járási hivatal felhívás ára _éjjel l óratol 6 orálg .a ko�­ lekedö gépjáróműveket kellett a község kijára.táp al sza­ molnia ; ezen szolgál ata közben igazoltatta a �etoroket, akik éppen a zsákm ányuk at cipelté k, mikor . pedig . be a.karta őket kísérn i, az egyik betörő pisztol yt r�ntott es I�lotte a de csendő r!. Il sérülés nem volt ugya.� felt�ttenul halalo s, t!. elverze r csendo lt a néptele n utcáR a sebesü . ' Ü'Sl'gtl . a szer i Emilia Samll/eI'Sll l'-Döring, egy csendőr /� n az foly ol eset� lrichkesztőséghez írt levelé ben az U1 I�!ne l. e az életet örök kíván ja, hogy az állam a csend e Jeli hogy al, . azált �ott eneke ! hathatósabban meg védje-. Mind a alatb szolg \a�,y nek yelje vezén őrt időb en csak két csend csendorok pedig bocsássanak jól kil<épzett rendörl
��

� e;

�; {t; ��I�Sڭ

A II/ag)'ar népet szerl'lCII/ fS (s��lálol/!, l� o/�/oF . vagyo!l, hog)' néhány íróia /lCl'CII/Ct az o /lagl' ko/tol uk /levéL'd, Petöli Sá/ldodval hazta kapcsolatba.

( BER. �i\'aER. 17S0-1857.)

372

i 929

CSE N DOR SeG I LAP OK (Ausztri a.)

1029 tÍJlrili:;

Der I.

Gendarm eriebeam te.

dőr­ Mult számunkban megemlékeztünk az osztrák csell lap­ 110 t mul a ! . sul�o ség úgynevezett ügyeleli J1úldí;tÍ�'úl, amel �2t s lapja ban rendszercsitettek. Az osztrak csen dorseg sulet egye dőrvádakat emel ezzel kapcsolatban az .osztrák . cse � � sz­ el len. amely a tárgy aláso k folya m.an sztra J kllll'eket t�!J . lSIts{[ /l .'Il1!gf � tett azért . hogy az ügy k�dvezo mego ldasa t a l lv m � . Ha ugya nis az ügy kedvező meg?, ldást nyer" nmc� muk,o ­ es llasát fenna ulet egyes az és ni izgat et csendörség r­ csend ? dését igazo lni. ( Anny i tény, hogy a »dem :Jkrat tkus« dor­ cse a hogy rola, ak � skodn gondo dóan állan egyesületek ség elégedetlen legye n, ök magu k pe�lg sohase f:JgYJ anak ki a .kiharcolniv alóbó l., amm az eXlsztenclaJ ull alaps zIk, Szerk . )

egy képvis elö fel­ szólal t és kérte, hogy a bécsi rendörség által kiadot t ter­ flö,özciseket egysze rűsítsé k, mert azok most ,mar olya � la�ba szolga jedelmiiek. hogy a csendőr nem képes ma � aval vinni s ha ez tovább így tart, a csendornek . nems? kara kézikocsi n kell majd a körözéseket maga ut�n huzma . mert t . i. el van rendelv e, hogy azokat a csendorn ek szol­ gálatba magáva l kell vinnie. Csak a főnyiivá ntartás ezer oldal s ehhez minden hónapba n egy-egy újabb pótlék is járul . .\'yagdí;- e vagy ag!!kori biztosítás« cím alatt a lap állást foglal egy felmerült idea ellen, hogy az á llam a maga alkalmazottait ngugdíj helyett aggkori biztositásb an részesitse. A nyugdij nem száz százalékos teher az á llamra nézve, - írja a szerzö - mert hiszen a nyugdíjas i llet­ ményeiböl nyugdíjjárulék címén tekintélyes összegeket levon­ nak, olyanoktól is. akik késöbb nem nyernek nyugdíjjogo­ suI tságot. A lap hosszabb cikkben válaszol egy rendőrségi szak­ lapban megjelent közlemén!)re, amelyben a szerző - gya­ nithatóan a rendőrség tagja -, a rendörség és a csendör­ ség szolgálatát összehasonl itva, kífogásolja a csendőrség számára engedélyezett ügyeleti díjakat. Jellemző a közfel­ fogásra a cikknek az a nagylelkű megállapítása, hogy a píhenöidő alatt eszközölt figyelmeztetéseket. felvilágosítás­ adásokat és a bejelentölapok átvétel2t a rendörség tagjai nem tekintik külön hivatalos ténykedésnek és azért külön díjazást nem követelnek, Ol/Imallll fózsei örsparancsnok rámutat arra, hogy a csendörség kiváló minöségű ruházattal való felszerelése mennyire fontos és takarékos dolog lenne. H áború előtt a cse�,dörnek -- írja - 1 .20 korona tömegátalánya volt s , ebbol nemcsak ruhazkodm tudott, hanem megtakarítani is mert ? koronáért már egy méter jó szövetet és 31 koronáért tell kopen�t lehetett kapni. A tömegátalány ma 200 silling ( !60 pengo. SZ/:rk.), de ,egy , mé��r SZ?V�t 28 silling és egy �open.� 130 sllhng_ A haboru elottI. n1vot csak LJ80 sillinges eVI to:n egátalanny a! lehetne elérni, vagyis a jelenleginek csak tobb mmt, a ket�zeresével . , Kívánatos lenne megenged ni, hogy a csendor a tomeg terhere fehérnemüt és börnemü t �ülönö�en szijazato t is beszerezhessen, mert az osztrák csend� orseg Jelenleg i szíjazat i felszerelése minden re alkalma s csak arra nem. hogy a tekinté lyt emelje. »Egr �undőr« dícsér i a .peler ines« vers szerzö jét s a maga res�erol IS kIemel !, hogy a vállga llén-a a csendő r­ nek , a �op�ny mellett " felléll enül szüksége van. A váll­ gal1er t alhtol ag egy elofor dull, esetböl folyóa n törölté k el, amIkor egy , gonosztevo" a csendort a vál1ga l1érjáb a formá lisan becsavarta es llymodon tette a�talm atlann á. Szerző azt vitatj a, hog � ez az egyet len eset kopen yben is éppen úgy meg­ tortenhetett volna. ü! dwig FlI�fls járás a lancsnok a skísp ortnak az osztrák p .: , csendorseg koreb en ,,�alo, o�ven ctetes terjedeséröl számol be amelynek m�gteremtoJe es ebren tartó ja Bilgeri szkv. es ' a neves sklsportsman. ( Igaz. hogy terepük is van ezred hozza" , S zerk .) A z alsú{[l/szlriai tanom áll}'i .'-' I,ülésclI

•

*

� m nyen

(Fran ciaor szág ,)

Revu e

de la

Gend arme rie.

( Váb r) jog taná r a fran cia esküdtbíróság inté , z­ e, me � w eformál.ásár�il értekezik , Az újjászervezés kér­ d�se azal t� l . v � l t aktuahssa, hog y a fran cia eskü . dtbirósá ( Jury . zsun) uJab ba � olya n feltű nö ítéle teket hoztak ame l ok ek az egesz muv elt VIlag krit ikáj át kihí vták ' söt ' es etben e g Y Itáli áva l poli tika i feszültség re is adta k a'lka lma t . MO�,lIallO ( III Mod unJo ) ° I aSZ emlg rans clég ecJet lell vol t a fas iszta rencJ V�lbr s

�

"

'

május

1.

szerre l. Érzelm einek oly módon ad ? tt . kif� j � zést. l�oQ)J Páris­ ban lelötte az olasz kormá n!) kepvls e�oJet . anelk u l. ho�y ismerte volna csak azért mert IjZ faSIsz ta volt. Ez gyl l­ lwsság, amit �inde nütt ha'lállal bün �etnel<- De, a . fran�i � jury ezen is felüle melke dett és csak ket éVI elzara sra Itelte a gyilkost . Ez az ítélet eg!Jenes arculc �a p ás volt az olasz fasiszta kormá nyra nézve. egyen es klhlva s �rra, hogy ne küldjö n többé fasiszta képvis előt , Franc ia o. rszagb a. mert ott nem véd ill mcg a fasiszt ákaL ( Ten � leg tobb mmt 32 ,olasz fasiszt át gyilko ltak meg Francl aorsza gban az � tolso 2 evben. Szerk.) Szerző azzal igyekS ZIk a franCIa eskudt eket mente­ getni hogy nem ölI a hibásak , hanem a rendsz er. A franCIa lélek ' mindig haj lott a misztik us, a titokza to� ,felé. E.zt i 9, 8zolják a régi itéletho zások. mint : Az Isten-It eletek es par­ viadalo k, amelye knél sohasem lehetett tud �I, hogy hO Q yan fognak végzödn i a bűnö � re nézve. E,rre e1!.l1 � keztetne� nemI­ leg az esküdtb íróságo k I.S. H a .� � �pszeru �egre vala tekm­ tettel nem is lehet mmdJart eltorles uket kovetelm . annyIt a jó diplomác iai viszony fentartás a érdekébe n meg ke�! te!l� i , h0 9 ll külföldi politikai bűnösöket nem szabad eskudtbl ro­ ságök elé állitani. hanem rendes törvénysz ékek elé kell öket utalni. CfwmllOlI ( Sambón ) és hí&re ( Fábr) hadnagyo k jegy­ zetei a »Biil/tetörel/dőrségi flimtalos lap « ról már több füze­ ten húzódtak végig, míg véget értek, Minthogy a csendör­ ség veszi a hivatalos lapnak legtöbb hasznát, úgy kell a csendörörsö n berendezke dni, hogy helyesen lehessen azt érté­ kesiteni. Ezt a célt szolgálja. hogy a csendőtörsö n nyilván­ tartott nevek mind betűrendbe legyenek szedve ; mert a hivatalos lap többnyire névszerint rendel e l nyomozásokat , a nevek felkutatása tehát nem fog idővesztesége t okozni. A kettös. sőt többnevű személyeket m i nden egyes névvel kell a kezdöbetünek megfelelő betünél a jegyzékbe felvenni, a többi nevet pedig zárj eiben hozzátenni. Férjezett nöket pl. a leánynevükön és férjük nevével kell llimutatnL Szerzök végül néhány kívánságot fejeznek ki a hivatalos körözö lappal szemben, hogy az jobban megfelelhessen a célnak. Benson ( B anzón ) lovas százados megjegyzéseket fűz az új szabályzathoz a hadsereg részvételéröl a nyilvános rend fentartásában. Kíélezi a különbségeket a régi rendszer között, amikor a katonaság csak nagyobb rendzavarások esetén vonult ki a rend fentartása vagy helyreál litása érdekében. de akkor maga intézte el az ügyet - és az új rendszer között. Utóbbi a katonai szolgálati idő csökkentésével vált szükségesse, }\ mai francia hadseregben nincs más, mint ujonc. Ezekben nem lehet feltétlenül megbízni. felállították tehát a Köztársasági Mozgó Gárdát. amely azonban már nem áll katonai vezetés alatt, hanem a megyei prefektus ren­ delkezik vele. Az új szabályzatot tehát minden csendörnek és katonának jól kell ismernie. nehogy félreértések kelet­ kezhessenek a régi szabályzattal való összetévesztés folytán. Famel százados leírja a skí alkalmazását a csendör­ ségnél és különösen a Brianconi ( B rianszó n ) osztagnál. K�pekkel, kiegé � zített összefoglalást nyújt az eddig a sklsportrol megjelent javarészt német és svéd művekből . Egyes" e�etek meg vannak eml ítve, melyekben a Brianconi cs �ndo �.se.g a magas" he �� ek�en eredményes en használta a " sklt. kulonosen mentoakcl Oknal, hólavinák által okozott sze­ rencsétlenségeknél. Plique ( PI ik) . t�nk. a »Marécflallssée« ( Marésos szé) szá­ _ , yerol fol yt tja zado� mtez:nen történel mi tanulmá nyát. A , � b i ( 1790 ben .marech ausse �«. volt a k �,sol keletkez ett) »gen­ ? � dar:nen e« elodJe . a csendor segl szolgala tban, amint azt elne­ veze � e IS mutatj a. ( Ugyanis két szóból van összevo nva : Mare� hal - maresá l - lovas őrmest er és chauss ée sossze -:-:- orszá� út_) Régebb en � nemess ég mind fegy­ verbe n , J ar.t. tehat nem szorul t vedele mre ; a polgár ságga l nem torod? tt senkI. A háború skodás álland ó lévén, az ide­ o�a vonulo csapat okat a polgár ság volt kényt elen ellátn i, kul �" nben . rabolt ak és gyújto gatta k. Elsőíz ben Louis XIII. ( LuI = LalDs ) fr�nc ia király minde n nagyo bb helységben egy- � gy tisztet, bIzot t meg, a I�kós ság védel méve l ( prévo t = p:!< vo . = por�o lab ) . aki. �,e g!tsé gul egy száza dot kapo tt. Cikk 11 o, tobb szaza dnak a tm-te ne!m ét í :-.i a le. Atlag a d a prev.ot, 2 ,hadn agy" 5" a l�lszt es . 20 1 Jászb ól á llott. Ezszáza alkot ta . t � laJdo � kepe n . a keso bbl csen dors ég első foga lmát . ( Foly ta­ tasa kovetkezlk .) BOlll'l/IeallX ( Burm ó ) sz�z ados elök " , t észít i a csen d orsege . a habo ru' b a � .h. �'" sl e�en Vise lked ett csen d örök emlé kéne k terv : . re. Erre bevett m�Q orok ltese anná l is inká szük ség van mer t a y'l la g ha:nar ,fele jt és külö nöse n nembbakar , a csen dors eg habo rus tette Ire, ( Ami nek köve tkez emlé kezn i mén ye pl ' hog \I nem acltllk meg eddi g neki k a fron thar cos igaz olva l1!:)L

-

)

PariS_ , hog y 9Y i l_ la . r t ' I tIU y a z � �l O asz ogy n� ler t o tt .olasz eVb e n m2nte: francia zt i gá_ . es Par­ h og yan I nim i_ tekin_ n n yit a I te nni, Jd tbiró_ l i kell

�

2

jegy_ lb fü ze­ sen dőr _ kel! a Izt érté­ /yi lván ­ mQrt a zásokal oko zni: n2\'\'21 l,enni , t nőket Szerzők köröző célnak.

1 929

május l .

eSENDORSÉGI LAPOlt

Mos� a csendö ��éJJ para � c� noka részletes tervet dolgozott ki a hosles csendorok emlekene.k tisztetetére, ami a napokban . mar m �g IS log valósulm es abban a l t, hogy a csen dör­ lakta �)J akat, azok udvarait, folyosóit és szobait egyes hös . csend � rok után . fogjak e l llevezni , akiknek tettei az il tető hely lsegben k l fuggesztett tablan lesznek o lvashatók, . . Lcl/�IOII!' ( Lam.� l') ügyvéd a csendörsége t érdeklő bíró­ sagl v�gzest kozol. A. .. csendörségí esőköpenye k szál t í tása a l k a lmaval . ug�ams �lofol'c1 u l t a � z�rzői jog megsértése, egyik szá t l l toceg al�al. . a m ,! slk. k arara, ami nagyszabású . . . perhez vezetett es vegul a suto Izl e l I telésével végzödött dacar � annak, ho!:!� azt az elsöfokú b í róság felmentette'. . Fabr ( fabr) Vegrd . h�clnag � színházi és irodalmi ismer­ � . . . tetest k�zol. Tobbek kozott Idezl Vilmos császar mondásat a háborurol :. • A. haboru neIJrajzí törvény, amit semmi sem . kepes megvaltoztatm, csak az Isteni hatalom.«

fr,

•

ekből. neon I

aa a sze-

és véd elem nemeit. Ezer évvel ezelőtt tehát H MagijaI' . hadViselés mmden mozzanatá val éppen úgy tísztában \'olt mint ma, a legmodern ebb had v(selés korában. Honfoglal

Ó

őseínknek korukat meghaladó bámulatos harcás;ati és hadii­ s;.:ali ismereteik voltak, hiszen csak az előbb vázoltakb61 i< lillj ulc, hogy amit ma a modern harcelvek a világMbor tapaszlalata l gyanánt elfogadnak, azt őseink már �zer ,",v vel

�

eze iőtt

alkal�a zták. Erdélyi könyve azt is bebizonyítja , hogy . hC1r.foglaló ősemk hadviseléseikkel nem rabolni akartak, ha­ r.rm a megszerze tt hont akarták bíztosítani . 19�

vezet

végig bennünket a könyv a nemzet h lC\íti;r­ dldo
t� nelmén Szent István koráig. Látjuk a minden

tl1l'elemre és nélkülözésre kész, engedelmes, fegyelmez�tt min­ magyar katonát, látjuk

denl:ori

a lovagias magyar harcosI

s ,. mű átolvasása után büszkén tesszük le a könuvd, mert 8mkat

az érzéseket, amelyeket a magyar harci eréniJelcről

"ddíq tápláltunk magunkban, a tudományos kutatás II�tség­

{

tűz az , rend között, esetén ek zben, 'l szer .; , \'�It mint ' Itották , nem l' ren)roek Ke lel­ • ,ly tán . ldőr ­ ;.gnáL ' i 'q a

tillnad6� il

telell bízonyosságával erősítette meg bennünk. A.z clösz.jb�n azt igérí

a szerző, hogy a többi évszázadok hauoiszat:\t is

mpgírj�. Várjuk. Oszinte örömmel fogadjuk s ajánl,uk olvasóink figyelmébe

< T elekes művet, melynek ára postaköltséggel együtt 10 P.

Megrendelhető a szerzőnél : dr

' Z 1

Erdt'/l'i OI'rr/fI Bocskai reál­

no.' r!őinlézeli tanárnál, Budapest, Hüvösvölgy.

� I) N . '. I M I • • I . í l.

Dr. Erdélyi Gyula : II magyar

katona, II magyar hád­

szervezet és hadmüvészet fejtödése.

Katonanemzet vagyunk,

m.t tudjuk magunkról nagyon jól. A. történelemből e,�t men­

művekből azt is olvastuk,

tanultuk és szépirodalmi magyar faj

már az

írott

hogy

megelőző időlIben

történelmet

a

ís

Katonai multjára, hadi dicsösp.gcire

úll?ndéJ harcokat vívott.

miilden nemzet büszke, mí is azok vagyunk. S hogy

ehlwz

jogunk ís van, azt bebizonyítja dr. Erdélyi Gyula most meg­ Jl'Ienl kitünő könyvében. A. többi nemzeteknek már pdLlíg is megvollak a maguk hadtudományi munkái, csak éppen nniunk

8. Az emberi test szerkezete.

hianywtl az egész mostanáig, Erdélyi könyve megj el'�n�sl!ig, holott a hadtudomány terén mi valóban mesterei voltunk a ti\hbi nemzetnek, Ez a könyv az első, amely teljes egészé­ ben és hűségében tárja elénk mindazt, amit eddig csak Irt­

oCL talált részletekből, hagyornányokból és sokszor lern egé­

szen helylálló leírásokból olvashattunk.

A mii az írott történelem előtti ősmagyarok hadviselé­ sével

kezdi

magyar Il admű vészet és lladszer­ A. könyvnek ebben a részében olvas:Jnk

ismertetni

l'eLet törléneimét.

a

a;·. oSlllagyar magakészítette fegyveréről, az íjról, itt ol'JJs,l'Ic �7t, hogy ebben a korban a lónak még nyoma sincs a ma­

gHaro\( hadviselésében, akkor még rénszarvas által vont �zá­

l]() I I ,

gyalog

és

ladikon járt a

harcos

magyar.

A.

más'ldilc

korszak a hunok hatása alatt alló kor, amikor a hun nép­ elemu(

való

beolvadásunk a hadviselésünket

hagyla

sem

rnamJ ar könnyű lovasság. A. hadtudomány ekkor ígell fejlel t,

hatás nélkül. Ekkor született meg az annyira rettegett h:ll1már t�rvszerű hadmozdulatokkal és előre kíszámított csele'k­ kel

dolgozik.

Nagyon

érdekes

a

parancsnoklási kat és a hadkiegészítést tárgyaló lejezet.

viszanHo­

a hadjáratok jellegét,

a melletet,

eihe­

Iyezésl, biztosítást, felderítést, összeköttetést, a hareeljárús Ilc­ retpben

a mozgást és

tartaiéiIOkat,

harcmódot,

közelharcot, kiterjedést, a támadás

nevezn i.

szokták emheri

hasonlat

A.

tagO tÓd:lst,

általános alapelv.�it,

a

is

nagyon

mert

sántít,

az

elme évezredek óta egészen a mai napig még csak

messze megközelítőleg találni,

amely

emberi

testnek

a

sem volt képes olyan gépezetet fel­

csodálatosan,

akárcsak az

isteni

árnyéka

is

módon

megalkotott

lehetne.

í szer­ A.z alább iakba n meg fogun k ismer kedni az ember sp2cí alis vezet egyes alkolórészeivel, azok rende ltetés ével, mLiköd ésél'e I. A. legfontosabb életmegnyl lvanulásaink közül mar lattuk eddig a szív, a vér, a lélegzés, a tap l a lkozás, a látas, a

hallás

működésél.

szerveinek

fogunk ismerkedni

a még

alábbi

Az

hiltralévő

fejezetben

meg

fontosabb szen'einkkel.

végül egy külön fejezetben a fogamzás. az agy, az ideg­ rendszer, rövíden a szellemi életünk müködésél'el, hog !! aztán a mindennapi élet fontosabb betegségeíre térhessünk át. a)

Ismerteti a könyv a honfoglaló magyar hadsereg�t. lüilön

fejezetben tárgyalja

A.z emberi testet általában a legbonyolultabb masinának

A.

csontrendszer

az

A

a

(wlI/tI'lIdsz",.

szilárd

váz,

amclwc

al

összes

szervei nk ni vannak nőve, i l letve ra vallnak erősítve. i\ csont­ rendszer

- mint egy

erős oszlop - a d j a meg

a

testünk

alakj a I, nagyságát és form á j a!. A. csontok védik meg puha

él szolgálják ! oltsók ! Hliseink emlékél és leslülelünk dltsílség ek, észi Mü, ! ail lapj lezö leve lap Has znál juk a tsen dörs égi emléka

CSE ND 6RS ÉGI LA POK

374

az agy� és nemes szervei nket mind en külsö behatástól, pl. �elöt. Magának a csontrendszernek is van külö n támasztó oszlopa, ez a gerincoszlop. anna k Közismert dolog, hogy pl. a friss, élö f(ízfabotról épen a háncsát mily en könnyen le lehe t húzn i. Tula j donk naz Ugya ez a háncs (cam bium ) a vesszö, a bot táplá lója. tot a heJyzet az élő csontokm íl is. Mind en egye s cson itt egy ilyen háncs (kőtőszöveti tok) vesz körü l, amel yet csonthártyának nevezünk. A csonthártya is a csontrál egé� szen könn yen lehúzható. Ez a csonthártya tarta lmaz za a csontot táplá ló ereket, idegeitet, stb. A csont ot ért ütéskor is sohasem maga a csont, hanem ez a csonthértya fáj , mert magá t a csonthártya nélkü li csontot már fájdal am nélkül lehet fürész elni. Ha a csonthártyát bármi lyen kicsi helyen is lehúzzuk a csontr ól, a csont ott elhal, mert nem jut táplálékhoz. A csonttöréseknél is ebből a csonth ártyáb ól (és nem a régi csontból) lesz az új csont. Ha csonthár� tyát a testünk bármel y részébe átültetünk, akkor ott is mindig csont fejlődik ki belőle . Igy érthetök a csont� átültetések. Minden csontnak a vége rugalma s és puha porckoro nggal van bevonva, hogy a csontvégek egymásh oz való ütödéseit felfogja. A csontok belsejében csatorna van, amelyet a csont­ velő tölt ki. A lapos csontokban ( lapocka, bordák) és a hosszú csontok végei ben ez fl csontvelő vörös. Részben ebben a vörös velőben készülnek a vörös vérsejtek. A többi csontokban sárga csontvelő van, amely majdnem tiszta zsírból áll. Az emberi test csontjainak a száma összesen 233, amely szám a következőképen oszlik meg : van 33 csigolyánk, 211 bordánk. A fej 22, a kar 3 1 , a láb pedig 29 csontból van összerakva. A csontok összsúlya a test egyhatod részét teszi ki, tehát egy 70 kg.-os emberi testben tizenegy és fél kg. a csont. b)

Izületek,

forg6k.

Az emberi � estet alkotó 233 csontból kb. 200 nincs egymással összenőve, hanem csak egyszerüen egymáshoz vannak kötve, mert ha ez nem így volna, akkor minden testi mozgás egyszerüen lehetetlen volna. A csontoknak ezt a roppant komplikált összekapcsolását kb. 200 izület végzi. Az � gymással szembenálló csontok végén porc van, amely mlfltegy ütközőként ( Puffer) szerepel és így rugal� mas mozgásaink létrehozásaban igen nagy szerepe van. A porccal fedett csontvégeket igen erős tok (orvosi nyelven : toksz � lag) ka? CSolja egymashoz, amely tokszal ag � szemb�n allo csontvegekre erösen rá van nőve. Ezt az osszetarto tokot még sok�sok különálló szalag és az onk'IVU'' l . " 1et �� IZU mellett elhala dó izom is meger ősíti. Mindezekhez Jarul mé9 az az igen fontos körülmény, hogy a z izületi . . toko/l belul /l1/lCS levegő,

tehát pl. a térd' a kö Ilyo"k ,

Slb

(forgo' ) légme�tes és így a külső légny omás is segít . az I�uletek os szetartasában. H a az izüle teink nem volná nak . , ��k� r a szem ennyire biztOSitva ben álló csontvégek mind ig . , ak a helyu krol, klUgranan azaz kificamodna'nak. A 1.·· Koz··onseg . . Igen soksz�� jön azza l a pana sszal , hogy »kificamo dott« p � a boka ja, pedig ez a legn agyo bb ritkaság. Amit : a , J Iyenkor kozo.. nseg ficam nak nevez, az nem más , mint rán� . " let IZU ..

•

»Európa sohasem há/álhatia meg Magya rország­ nak azt a szolgálatot, amelyet azzal . tett ho safát testéve� védelmezte a török és tatá r eUdn. M lat a ',!Z�gyar gatat emel a barbár betörés elé nyu",aa !o n a mu veszetek szabadon virulhattak . A t " , a uzv olla[on tul . harCl. zaf. du'[ , ldeát Provence édes dalai ltangzottak .« (Mlchelet francia történetíró. /79 8- /8 74 .)

�

'

1� �

1929 május 1 .

dulás ( distorsio ) , amik or is az izüle tnek néhá ny külső ö segít őszal agja megs zaka d, innen van az ilyen kor feJlép duzza dás és belső vérzés. Magu k a csontok azonb an i lyen� kor is helyü kőn mara dnak . A törött lábú embe r esetle g még továb b tud menn i, de a kifica modo tt láb olyan ször� nyen fáj . hogy arra nem rálép ni, de még hozzá nyúln i is alig lehet. A légme ntese n záró tokszalago n belül minden izület ben sárgá sszínü , elég sűrű olajsz erű folyad ék van, amely a csontvégek olajoz ására szolgá l. H a ez az olaj ( synov ia) nem volna, akkor a csontvégek érintkezése igen fájdal mas volna és akkor, akárcs ak a gépek surlód ásnak kitett fém­ alkatré szei, idővel ezek a csontv égek is lesurló dnának , elkopnának. c) Az izmok. Láttuk, hogy az emberi test szilárd vázát a csontok alkotják s hogy ezeket a csontoka t izületek, forgók, csuklók rögzítik egymásh oz. Előttünk van tehát egy valóságo s emelő� rudakkal ( lábak, karok) és olajozott csapágya kkal ( izüle� tek) ellátott emberi gépezet, amely a legkomp likáltabb moz­ gásokra is képes. Mi mozgatja azonban ezt a gépezetet? Az izomzat, amit közönségesen »hús«�nak szoktunk nevezni. Ez adja a mozgató erőt. Az emberi izmok száma 3ljO. Az egész testsúly 1I50,o-át izom képezi ; tehát egy 70 kg.-os emberen kerekszámba n 3 1 kg. hús és 1 1 kg. csont van. és

Az

hogy

izomnak

össze

hog)'

II1cgl'a/l az a relldkíl'ül lonlos kfpessége,

lud luíz6dlli,

újra

el

iud

ami

által

em)'edlli,

viszon l

amikor

Illeg

tíjra

is

rövidül

I'isszanyeri

Az összehúzódás olyan nagy is lehet, hogy az izom a felére rövidül meg. Természetes, hogy amennyivel az izom megrövidül, ugyanannyival meg is vas­ tagszik. Legszemléltetőbben lehet ezt látni a "behajl ított és megfeszített felkar izomzatán (biceps) . A legtöbb izom két vége inasan végződik. Az izom egyik inas vége az izület - a forgó - fölőtt, a másik vége pedig az izület alatt rá van nőve a csontra. Ha most egy ilyen izom összehúzódik, vagyis meg rövidül, akkor azokat a csontvégeket, amelyekkel össze van növe, maga után húzza és így a csontokat az ő »csapágyuk«�ban, az izületekben mozgásra kényszeríti. Egy izom természetesen rendszerint csak egyfelé mozgást tud végezni. Ezért vannak külön haj lító, külön feszítő és forgató, kőzelítő, távolító stb. izmaink. így pl. csak az egyik egé�z lábat 56, az egyik egész kart lll, az egyik szemet 6 Izom mozgatja. A rendkívül sokoldalú arcjátékot pl. 2lj különböz ő izom végzi. Tudjuk azonban, hogy a testmozg ások mindig összetettek, I,� y ha mondju k lehajolu nk, akkor nem csak egyedül a labak, hanem egyéb testrészek is mozogn i kénytel enek. Ezért van az, hogy pl. csak egy leesett tárgyn ak a földről való feleme lé�énél is 1J2 izomnak kell munká ba lépnie . Az Jzmok legnag yobb része akkor húzódi k őssze amikor � i akarj uk ( harán t csiko lt izom ) ; vanna k azonb a� olyan Izmok is, amely ek sohas em enged elmes kedne k a mi akara � tun�nak � ú. n. sima izmok ) . Igy pl., h a valak i a szem ünk fe : e Iegym t, � kkor a szem eink, akár akar juk, akár nem, . mmd lg . becs ukod nak. Vagy pl. a szívü nk éjjel �nap pal , álmu nk� ban, so. � esz�életl en állap otba n is folyt on dolg ozik, ebbe n a mun kaba n ot meg akad ályo zni egyá ltalá ban nem áll hata l� mun k� an . Ugy � nilye n a léleg zés, a gyom or és a bele k . � ozga sa JS Mm den � gyes izom nak meg van a mag a külö n . :. Ideg e, a surg onyd rotj a , ame ll! ideg egyi k vége mag ában . az lzo � ban , a más ik vége ped ig az agy velő ben van ' Az ag � velo. ben kiad ott para ncs egy szer üen vég igfu t a z i deg � . � roton az Izom hoz, ame ly erre mun káb a lép. lia ez az eredefi

hosszúságát.

Idegdr6t valaho� meg szak ad (pl. sérülésnél), akk or a kiad ott parancs /lem fulh at el az izom l!oz s Igy ' az I/CI/l tild

�

CSENDőRSÉGI LAPOK

1929 május I .

kÜlső fel lé " . po IlYen_ e Set l eg n sz'·Or_

mlll//wképlelenné, azaz bé­

össze/llíz6dlli. Ityenkor az izom nává "álik.

d)

A.

A máj szerepe.

máj működése amellett, hogy a legtitokzatosabb, egyúttal a legnélkülözhetetlenebb is. A. jobb bord a ív alatt elhelyezkedő ezen két és fél 'kg.-nyi hatalmas mirigy való­ ságban a testünk táplálkozását dirigálja.

Úlni i s

ZÜ letben mely a

.Yno Via )

;

�

í

CSontok

csuklók

�

e lllelő_

( i z ü le-

�b 1ll 0z­

pezetel?

nevezni . na 340.

11

) kg.-os

-'

nyomó kotJ a ; e ben

I

�

rŐl'idü{ S"'.Gllyoi

/lak

\z

izom

a

másik

is vas

­

ha j litott

mosl

- azoka l in húzza

11

JT BT

,;t'tő és r- egy ik

Sz R

t s zeme l

'dC dü l a

Ezérl

\a ló

a

I'esék.

a raitllk átmenő foll'adékot Ilem maguk termelik, hal/em azt

:I1Q zgásl

sdettek,

?

�

test I'ízforgalmá/lak a szabóIJ'ozái, eg)'szcrü zsilipek, amelyek

!ldekben

pl .

táplálkozás tárgyalásánál láttuk, hogy testünk túl ­ részét (85 °;0-át) egy százalékos ( 1 " 0 ) sós víz al­ ebben a s s vizben van feloldva minden táplálék, , nak a versejtek, a nyirok stb. is . Hogy ez a sós us

H a mármost bármilyen okból több víz halmozódik fel a testünkben, ezt a fölösleget a vesék a vizelet útján azonnal kiürítik (pl. sok víz, sör, tea, stb. i vása esetén). E �zel szemben viszont csodálatos igazság az ís, hogy nagy kamkulal melegben, sivatagi meneteléseknél, nagy fokú izza­ dással járó munkáknál stb" amikor a bőrünkön át nagy az izzadás, amikor tehát a bőrünkön át is veszítünk e l vizet, akkor a vesék szinte beszüntetik a működésüket, ilyenkor a munkájuk csak a káros anyagok Iliürítésére (sűrü vizelet) szoritkozik. A I'esék tehát az emberi és állati

s lehel, hogy

.

f ) A vesék.

I'/ � , m il/dig csak eg)' százalékos legyen és hogy a ..íz a . se több, se kel'esebb /Ie leg)'e/l, erre I'igl'ázszullségesl/él .

I"Sségl,

s,

�

!

JI..

/ I

mt van.

Ir , l

�

A. lép a májja l szemben az ellen kező oldal on, a bal­ . oldal t bO d � lv alatt fekszik . Hatalmas mirig y. amelynek a . , biztos mukodese meg ma is ismeretlen. Tény azonban hog � azok az emberek is, akikn :íl a lépet valam ilyen okbó . ( ser � lés t. dagan at) ki kellet t operá lni, akár az ember i kor . legveg �o határ ái � is életbe n marad nak. JI.. mandu lákhoz . hason loan fer ozo betegségeknél ( typhus , malári a, vörheny : stb. a ep mIndig megna gyobb odik. Mai tudásunk szerint . a lep foszerepe a vérsejtek készítésében van.

lak , el-

ékot

�

s rülés ei mind ig igen súlyosak és é jetveszélyesek még a verzés eláll itása is szint e leküz dhet etlen nehézség . . k. ekb U "tkOZI Itt emlitem meg aZ u. · n. »fehér má,'at« ( pancreas) amel y k� reken 100 gramm súlyú miríg yes szerv ' de a ha ellenk.ezo . - bal - old a I an · f k e ·k SZl a · lep mell ett. Részben . a fehermaJ megbetegedése okozza a hires cukorbaj t ' azonb an az Insu ltn felfedezése óta m{Jr ez az évezredek en át o I yan sulyo s betegség is vesztett veszedelmes voltá ból. e) A lép.

J dallllas It félll_

.'1

375

M L

= = =

= = =

jobb lüdó ba l szív rekeszizom máj

JV BV K

H S

lép

=

= =

=

=

jobb vese ba l köldök hugyhólyag gyomor

"

A gyomorba n( de főleg a belekben megemész tett étele­ ket a bélrendsze r vére szívja fel. Míg pl . a fejünkbe, a lábainkba , a kezeinkbe stb. menö vér a tüdőn kön át egyene­ sen a szívbe megy vissza, addig a gyomor és a bélrend­ szer I'ére a be/Ille lé "Ö lápllÍléf.okat együtt előbb az 1I10lsá cseppig a máiba kerül s csak aZlltán illt {f tüdő/,őll át a szíl'be. A. felszív ott, a vérbe jutott táplá lékoko n ugyani s az

utolsó rostálá st, simítás t a máj végzi el s csak ezután a tisztító munka után kapja meg egész testünk a kész tápanyagokat. Egy másik haso nlóan éleLfo ntoss ágú hivat ása a májn ak, hogy a fölösleges tápal/yagaink, liliI/t I'alami raktárbal/, lenes . bel/I/e rakádl/ak le. Ez a lerak ódás azonb an csak ideig r Ha példá ul sok tészt át, krum plit, rizst stb. eszün k, akko két-három szor anny i cukrot termel a testünk, mint amen nyire a máj­ szüksé günk van. Ez a fölös leg ideig lenesen mind újra aztán ban rakó dik le. Inne n, a máj rakt árbó l kerü l hiány vissz a a cuko r a vérbe akko r, amik or ott cukorban lép fel.

A mái

/Iészíli az epét

is,

amely nélkül (mint a táp­ lil lkozás címíi fejezetben látluk) nincs zsiremésztés. A. máj

megsztirés A.

céliábál maguko"

egyszcrúel/

átbocsátiák.

vesék nélkül már pár nap mulva halál következik be, azért, mert a vesék, mint az emberi test legfinomabb szűrői, a szervezetünkbe jutott mérges anyagokat (mérgek) és a testünkben mindig és állandóan termelt káros bomlás termékeket onnan lehetőleg a leggyorsabb an mintegy kilö­ kik, eltávolítják. A kél I'ese szúri meg a vérii/lkben lél'ő összes anya­

go/wt. Ami /lem oda valá, ami

a

testre /.áros, azt a I'esék

Illeg egyel/eseti I/em eresztik ki, ha/lem a I'érárammal tOl'ább I'izelel alakiáball elttÍl'olíliák, ami eliel/ben értékes, ió, azt

/lIi/dit. a

testbe.

Vesebaj esetén betegek a szürők és nem tudják ezt az osztályozást elvégezni, ami aztán rövid idő mulva az egész szervezetet romlásba dönti. A. vesék hátul a keresztcsont felett a gerincoszlop mellett jobbra és balra helyezkednek el. tehát valamivel feljebb azon hely felett, ahol ruháinkat megköt jük. A. tapasz­ talat azt mutatja, hogy egy vesével is el lehet élni, csak az egyik vese eltávolítása után pár évig az orvosi előírás szerint kell táplálkozni addig. amig az egyedül maradt és megnagyobbodott vese az elveszett társa nllm­ káját is át tudja venni. .A.

g)

A

dr",,,k.

szív« CI mu fejezetben láttuk már. hogy az öt liter­ nyi vérün ket a sziv, mint valami közpo nti dugat tyú, foly­ s­ tonos összehúzódásai és elerny edése i révén tartja mozgá ban. A. sziv a benne összegyii l t vért az ősszehllzódáskor

l

A P O It

,- � ====-::

-_ �G�L��f\ SÉ n� �N�b�o� S8 e� �--_ �

�� �"

__ __ __ �__ � __ __ __ __

lorn ahá lóza lon jut kilö ki az. erekbe s a vér eze n a csa ö csa torn a ( aor ta ) , e l az ege sz l es tbe . A sz[vből illd ul ki a fő-f . szam ta I an o Idal csa­ . ebb öl a föcs ator nab ól ped ig útkö zbe n . . . por tba osz tJ uk . cso I,et t inke ere zes öss · ki 1 o d·k · agaz torn a . uln ak k·1 ; .10 .1 0 dig . . a \ .{'Jöaek ( arteriák ) : a sZIv bői ind . uek aze l t , s SZln él ben futnak azért nem láts zan ak. Piro ' kbcll a z ('rckbC'fl er a sziv ből j Ó piro s vért visz nek . Eze

s l. máju ! 92� �� �� ----�

---

� �

Május.

ej fés p

m,ellkasi

3-----'l�

z

re�z I

,

SZIV

� � ,

lúbak ,-ele állandá

/ük lelés

iI1i{"h'lI iLi/ ilelés II/egje/el egl' - egy l'agyis eg.1' , eg.l' pulzusllak. Pulzust bár­

PWI.

sZÍI'összelllízódásllak,

hol, bármelyik verőéreo számolhatunk, de mert az összes veröerek igen mélyen vannak, csak a csuklón és a nyakon fekszik a verőér felületesen, azért számoljuk a pulzust mindig ezen a két helyen. Viszerek ( venák) . A (estből a szív felé, tehát visszafelé haladnak, mindig felületesen a bőr alatt futnak, ezért lát­ szanak meg. A víszerek szine kék, mert az elhasznált rossz, tehat kékszílltl "ért hozzák "issza a lüdökbe s Ol1flan a szíp/}c. A legtőbb verőeret két víszér kíséri, ezért a visz­ erek száma igen nagy. Ismeretes szójárás a .kékvérüekx, ami alatt a mághások magul,at szeretik érteni. Azoknál ugyanis, akik kevésbé vannak a két kezU k munkájára utalva, a kezek fehérek, puhák, vagyis vékonybőrüek maradnak s az ilyen finom kezeken a frhér bör alatt futó és rossz vért hozó viszerek átlátszanak, míg a cserzett, dolgos, munkáskezek vastag, barna bőrén viszont nem látszanak át. Innen van a .kékvérüek« elnevezés. A valóságban azonban a teremtésben mindenki egyforma : a legszegényebb munkás­ embernek hajszálig ugyanolyan vére van, mint a legrégibb »családf ájú« emberne k. Az emberi testet el látó főcsatorná k, a nagy veroerek száma 174, a nagy viszereké pedig kereken 300. Ebből az óriasi csatorn arendsz erből sok-sok ezer apró csatorn a indul ki és hálózza be az egész testünk et. Az erek végága i, a finom hajszá lerek eljutna k testünk legrejtettebb zugába is. Ahová az ér és igy a vér valam ilyen betegség vagy m�s ok miatt el nem juthat , az a testrész pár nap mulva tap­ lá lék és meleg hiány ában egysz erüen elroth ad és leesik , leválik a testünkről. Dr. Kemény Gyula altan. orvos.

Csukjuk le a ..szclI/iillk el s álmodju k l 'issza a li/ás/éi Ih'lized clölli II/a/lls clsejél. Felejlsük helt' egI' "iI/aI/aIra ielkiil/kel ehbc az IÍlolI/l'ilá[!bu, lépitink be a "irlÍ!!poll/l'lÍs, !ide 10ll/bos, lIapsu!!aras INmésze l birodalm ába. Ezell a llliÍsjél él 'tized ,. hi l f i májusolI II/ég; boldog 1 '01/ az (,II/I)e!", II/erl a l'irdgok lI yílásá ball , II Ir'l'r!ck IwjllÍslÍlwl! a II/af!;a szíl'e dobbanásá l is érezle. Ali/lOr a z emln·r az mltjlÍlisra - od" I/{I//a él'/lck le!!aldbb cgyetle!l !lapjlÍrII hll[!l'lIi Idiházail, ezell az egy /IapolI /lCII/ hh 'alkOllol/ kicsi/{ I'cs lI!ÍwllÍsaipal, II/eslerke déseh·el, a maga lelsőhbre/ldüségt'f m Cll/her akkor II/él! IleIIl ,·iwlla a Tertllt!sul lel szell/b!'II, ahon/lall II/aga is lélél Ilyel ll' s all/ely"ek lIliIIdörökkön I'0rszell/e marad. Azo!l a lIláslél ,:vlized előiIi lI/ájllSOIl icl­ lIöll l?s !!yermek, Itldós és ügyelog.1'oll , milliomos és sze­ génl' C'!!yesüll a I'irág és lIal'sugár imádaláh a!l. S lJ iz ? ,';!' . azon a IIllÍjuSOI1 a Természel is megháidlla a < ember II/Isl'­ kellrér ges öröII/él, meri a lombok közül hazaIéri ell/ber! I'lÍrla o/fholl az a szia lá II . A Végzel azollball lIem surefi a !!olldlalalllll kaNI!!o emberI. Jl1egir'igye((e ezl a I!'mérdek örömö( s elhallÍro zia, hOf!;1' május elsejél ezu láll lIuískénl relldezi. A köpel/u'ző lIlájUSOII mlÍr I'ér borílal/n ({ lavasz elsö riil! l'eil s az{(Í1I még lIégy ",ájasofl ál IÖnlcgsírokoll S2O­ mo ;lwdoll az els ö I'irágocska S a komor piharjellllil.. 11'1la l tlÍk a bdrdlll'lelhökel. A kacagásból sírás, az örömből kélségbersés le((. De mi a/ikor még hifl!inl, az úi IlllÍjus eliöl'elelébclI, hillü/lk abball, hogy a mC'glámadoll Hazál Ill e!! Iur/jllk men /e/li. Azláll pergell 10 l'ább a lragédidnk. Az IgazslÍg álharapoll torkdból palakzó vérI kéjesell szürcsö//e a dCII/({l!ógia, liorlálollsóg és It a {a lO Ill Fágy szörnyű lorzalallja : (( forra ­ dalom. S mire a I"ÖFelkező majál;s lIapja rállkl 'irradl, der­ lIIedtell lálluk a rügyező fáll kísérlelie. gYrlmö/csé!: II mag l'arslÍl!óérl kh1égzell magyari. A pompázó ICrlt/hut ckl.-or üldözölt m1lgl'arol.. menedéke lelI. S ezclI a mríjusolI is hl'iflell lel! az ember a természeI hez, meri riadlalI kel/,'II figyelllie a páros liőbllrkolu/(Ít/ak a dübörl!é sél. E/liólj'aJl el.1'él/ék a Hazál, az ember eldobta u szerszá, számol, kézil!rlíllá((al üdl'özúl/ e a kikelcIci s II Z a � zl({lokról cl",aradl a kellyér. Azóla pereg 10l'ább II Triallol lllal is sz6Y11I'e bbé Icll lilm meddig még? A I'lÍrosak kÖl ·C'zele milItINI ri' májusá !Jall /cldiihörög, az embern eh IlilltS majálisa. A kil.. ('IC'/ tidC'. zöldjh I'tlrösbc próbdlja az I'm her öl/özle llli s IIZ líjjlÍ­ szüle/és tilIlIepél a !'Ombolás I.. öpel(,/i magdl lak. A z cml)CY fejelelejére allarjll fordíla lli II IC'rmt's zel relldjé l, hadaI tizell (t frl'mészet förl'éJlyeiJlek s 1110f[cíf (''')ízl/ a 1'cri {/ melléf, /rogl' majd mosl ő lerem l maglÍllak líj l 'iilígo l, löbb I'S jobb kellyerel, IÍj {/IfIjáiisI a barrik ádOIl s piros ember ­ pért lüz ki a malta líj maiálislÍllok színé til. Mi rsendőrök, lliklle l, úljll ezell a mái" solI is a mcz"k pirdgll, a lák zöld lomb ja l.. öz/ s az Isicll napjá Ilak mel,,? : sll?:am alall l'isz el, szállalomlllal lIézztiil a le/li i !ÍII'C's zlüIJ" kel'eredeft embe rtárs aink lIIajálisltamis íló ,'erg üdés él.

1929 m ájus l . kis

Szemünk

figyel s ha

országnal,

rendezők

kezét!

Lelkünket

a

romlása

a filmet úira

ennek az éledező pergeln él,: megragadiuk a

felé

kiláriul,

pedig

líiiászülető magyar Haza

a

ldllelet

csodáiánal,

Iriiének.

és

az

Ez a mi máilIsu n k : lIllIlO 1929. Hiszünk a természetnek , amely a feltámadási Irirdeti. Hiszünk nelli!

-0-

Beötby Kálmán század os: Szemtő l-szemb e. Beöllly Kál­

nuín százado s, az eszterg omi gyalog tanalos ztály parancs noka,

-

lIIó.llrl

!,ilhllla1ra Igpolllpas 11

,

' ldog

I'olr

ajllÍslÍblll/

('mIJer

il" IlI,dllI (IZ

kirsil/I'CS

II Sl'!!l'(

il ZCmbf'1/, in

",Ir/roHa,

'l/SOtl II'. l'

�Z, ·

hi?OIlI

l )j r

III

lui'f ­

"/'II/á

k(/(II�ó

z,,,túrnzlll,

/1" )romb

� -'l·

I II

I Oll

Előléptek : A budapesti I. sz. kerületben lörzsőrmeslerré :

/1) n, , {lfW�

f,

'lu-. IJ!!I

I

,

w{fr/ifJ (/J"

It/liO"

,

I

kI

/I '

"

' I

lapunk írógárdá jának egyik legtehet ségeseb b tagja, legszebb elbeszélé seit a közelj övöben könyvala kban is sajtó alá ren­ dezi, »Szemtöl-szembe« eim alatt. Beöl"y Kálmálli nem kell o l vasóink elött külön bemutatnu nk, hiszen a Csendőrségi Lapokban évek óta megjelenő szebbnél-s zebb elbeszélés einek mindegyik e nemcsak a csendörség körében, hanem a testü­ leten kívül is mindig komoly irodalmi sikert j e lentett. Mestere a tollnak, lebilincselö elbeszélö s az érzelmek skálájából az igazi tehetség biztos könnyedségéve l csalja ki a leggyönyörűbb akkordokat. És - ami még értékesebbé kell, hogy tegye előttünk minden sor írását - szereti, nagyon szereti a magyar csendőrt és a csendőrs2get. Költői lelke mindig a magyar csendőr délceg alakját repdesi körü l ; szeretettel simogatja, dédelgeti, hajlitgatja a jóra, szépre fogékony csendörlelkeket s fenkölt ideálok szimbolumává magasztosítja a komor kakastol lat. Lapunk mai számához csatoljuk megjelenö könyvének megrendelési felhívását. Milyen könyvet támogassunk most, a magyar könyvnek szentelt héten, ha nem azt, amit egyenesen nekünk írtak, s amely­ nek minden szava a mi vérünkből és lelkünkből fakadt. Beöt"y százados könyvével szemben tegyük félre a ltözöm­ bösséget, rendelje meg mindenki, akinek módja van reá s aki egy Vele a törhetetlen magyarságban és testületünk igaz szeretetében. örök időltre kedves o lvasmányai és szép emlékei lesznek mindenkinek ezek az érdekes, gyönyörűen megírt csendőrtörténetek, aki megveszi őket. öszinte meleg­ séggel ajánljuk a könyvet olvasóink szíves figyelmébe. Lukács Laios

Lászl6, Gerőcs Anlal, Veréb András és Kemecsei őrmesterek. Ormeslerré: Nagy Isipán IV., Egerszegi

Sándor,

Szabics

Kölelcs

Ferenc,

Hainal

ls/pán,

Ke­

mecsei Sándor, Borsos János, Kulasi Imre, Zabiáczki János,

J6zsef

Elek,

Korcsmár

Darázs

Jdzsef,

csendőrök. - A szegedi

őrmester",: Gyepes Mikl6s

SkraMk

V.

sz.

Isipán

és Siroki csendőrkerületben

Mihály, Balogh J6zsef, Dékány Ferenc,

és M6cza J6zsef csendőrök.

Tanulmányi ösztöndíjban részesített csendőr gyermekek.

A mult iskolai évben tanulmány i ösztöndíjba n részesült névsorában középiskol a i és egyetemi, föiskolai hallgatók it is. A gyermeke a tagjainak örömmel látjuk testületü nk tanulmán yi ösztöndíj ban tudvalevő leg csak a valóban kiváló tanulóka t részesiti k a tanári kar javaslata alapján s mert a mi szegén y országu nknak erre a célra sem igen á l l sok pénz rendelk ezésére , a jutalma zás ténye a legnag yobb dicsé­ retet és elisme rést rejti magáb an. ösztön díjban részesültek a következő közép iskola i hallga tó csendő r gyerm ekek : dr. Valló József alezre des fia József, Paior Tamás ny. száza do� fia Elemér Szab6 Kálmán ny. tiszthe lyettes fia ZOltáll, J6zsef /iMly tiszthe lyettes fia J6zsef, Kárpáti Gelencsér fIa tiszth elyettes fia Károly, /JaiM Ferellc g . . tiszt ,elyettes /, M�rrlz György, néha i Imre József tiszt helye ttes Ita . Jozs: Karoly Bmz Sándor ny. törzsőrmester fia Laios, néha I czky Oyl/la törzsőrm ester fia Károly. Főis kolai hal lgató k : Oore leán ya ny. ezre des fia O VI/la, Varga Isi't'lÍlI I. alha dnag y án, Hllba IsipálI Ann a, Barasics Kdllllán alha dna gy fia Islv FereNC fia Árpád, Eberlrard! Sándor fia Sálldor, Baria

h

,I (

Pál,

Fürész Mihály, Gáspár Laios I., Jakus János, T61h J6zsef V., Dabas

377

CSEN DORS ÉGI LAPO K

!

fia Szép Ernő, Metzner Károly fia Károly, Novolny János fia Jál1�s vala ":� nnyie n ny. tiszth elyettesek fiai és néha i Fátyol Istvan ny. ormester fia Zoltán. Grat ulálu nkl Tová bbi hala ­ dásukhoz kitar tást, siker t kíván unk. Vége

tért a gépjármúvezetőí tanfolyam. A m. kir. hon­ véd gépk ocsiz ó tanosztagnál Buda peste n a mult évi novem ber 5-én 20 fővel csendőr gépkocsivezetői tanfolyam vette kez­ d�tét, amel� a nyom z ó osztá ly és a közlek edési csend őrség számá � a szuks�. ges gepjárómü vezető csendőr ök első C50po rtjflt volt hIvat va kikép ezni. A nehéz, sok szorgalmat és tanulást igény lő tanfo lyam áprili s végén fejeződött be teljes sikerrel. 11. tanos ztagp aranc snoks ágtól csak elism erést hallottunk a tan­ folyam tagja inak igyek ezetéről és viselkedéséről. E7. az első lépése az ötven éves csendőrségnek a moto­ roh, a gépek világa felé. Il. magyar csendőr félév5zázadon át gyalog és a nehéz terepek en lóháton rótta a kilométereket s ma, amikor az országutakat és egyáltalá n járható LI Lakat a gépek tömege járja, amikor az egész gazdaság i éf,ü , a motoros jármüvek gyorsaságát is szolgálatá ba állította, amikor már a bűnözők világában sem ismeretlen az automobil , a csendőrség sem zárkózhati k el a motoros jármüvek alkalma­ zása elől.

�

Pillanatnyilag talán csak a 20 csendőr sikeres vizsgájá­ nak tűnik fel ez a dolog, nekünk azonban meggyőződésünk, homl ezzel a vizsgával lépett testület ünk a modern f�j lődés útjára anélkül, hogy a mult nemes és hasznos tradicióihoz hiitlenné kellene válnia. Az eszmények és célok örökérvé­ nyüek maradnak, de az eszközök változnak, fejlődnek s a most levizsgázott 20 derék bajtársunk bebizonyította, hogy a cspndőrség minden követelménynek, mindenkor teljes érték­ kel képes eleget tenni. II tanfolyam tagjai megtanulták a gépek hibakeres�sét, javítását, karbantartását, szerkezettanát elméletben és gya­ korlalban s az autók és motorkerékpárok vezetését. Ma már használható gépjárműve zetők s tudásukat remélhetőleg ha­ marosan bemutathatjá k a közbiztonság i szolgálat Lerén is.

Szorgalmu khoz s az elért szép eredméngh ez őszintén gratulálun k mindannyi uknak. A tanfolyamról több felv�t,�lt készíteUünk, azok közül hármat a mai számunkban közlünk. Ugyancsak a gépkocsiz ó tanosztagnál mult év Irovembllr 5-én kezdődöt t tiszti tanfolyam hallgatói közt van ltét csendéIrtiszt is : Kontra Kálmán százados és Bernáth Sándor százados A tiszti tanfolyam előreláthatóan a nyár i{öupéig tart.

Házasságot kötöttek : A budapes ti I. sz. csendőrkerület­ ben : Nagy Islváll ll. tiszthely ettes SZI/dillka Anl/iÍl'al Pócs­ petrin ; Dankó Oyözö g. tiszthelyettes Farkas Rozáliáml Pesterzsébeten és Csiki András törzsőrmester KOllcz !r1áriál'al

Vácon. - A székesfehérvári II. sz. csendőrkerületben : SI/Iyok Do,:Ii­ J6zsel törzsőrmester özvegy Höller S,ílldorrzé született r­ Ilek ,HcíriiÍl'al Keszthelyen. - A szegedi V. sz. csendo kerület ben : Sipos Isll'LÍIl tiszthe.1yettes BalogIr Rozálití,.,,1 mf Magy arcsa nádon és Szél András őrmester PilbiÍl lr Etclkrí Gyálanagyréten.

volt csendőr tudományos és megérő szépir odalm i müve kből álló s több száz pengőt ár köny vtárá t - esetleg dara bonk int is - a besz�rzési . ( Bacs­ feléér t eladj a. Nevezett lakóhelye Hercegszant() level­ tt bodro g megy e ) , az érdeklődőlt válaszbélyeggel ellato ben hozzá fordu ljanak . - Bódi László csend őr tiszth elyet­ test, aki 1922-ben a Tolna megyei öcsény ben teljesitett szol­ gálato t, kéri Nénreil, Laios tal1ltó (Tiszacsege ), h0911 cimét Kérelmek.

Palarics

IslviÍll

vele közölje. 35

ajünlk ozik nagyobb örsre főzőnőnek. Cime : Csollki ViiI< CII<', Bekcsszcntandras 79. éves,

gyakorlott

fözőnő

378

1 929 má.i u � l .

CSE N DöR S�G I LAP OI{ <

Nemzeti HiteliDtézet Budapest-krisztiDavárosi f!ók­ !'ük (Budapest I., KrisztiDa kőrut 141). 167�. szam!l áDa sekkszámlájára befizetDi, a csekkre � ed,.g fel.!eg,yezDI, hogy a befizelés a CseDdőrségi Lapo!,- ,av�ra torteDt.,,­ A hozzáDk iDtézett leveleket igy kell clmezm� "A CseDdc:r . ségi Lapok szerkesztőségéDek, Budapest �. ker., Var, Országház ..tca 30. szám".

k

�

.r�'__�==

-=

== --

1. �vente egy festés vagy meszelés minden olyan lakásban. amelyet rendben . és L i � ztá ,: tartanak, ele­ gendő. Sőt a festés g0.n�os la�oknal ev�klg I S kItart, de a mesze lésnek is egy eVlg f�1t2.�le.nul . eleg � ek kell lenme. Ha a laktanyatulajd onos ·a szerzodes .ertell!leben a szobakat évenkint egyszer kötel.e s ld � esze�tetm, masods�on mes.z el­ tetésre nem kötelezheto, a klllcstar pe.d lg ter� eszetszeruleg nem vállalja ezeket a költségeket. Mast tehat n.em tehet­ nek, mint vagy ügyelnek arra, ..h09.y . a falak hsztan . m �:ad­ janak, vagy pedig a maguk koltsegen me�.zeltetl� evko� ben azokat. Ebben az esetben természet\?se!; a � ors .�gesz legeny­ ségének egyenlő arányban kell a koltseg.ek �ol kIvennIe a résüt, közgazdálkodás terhére ezt a kla.dast e.�szamo�m semmi szín alatt sem lehet. Nem arra valok a kozgazdal­ kodások, hogy minden címen és módo n. elöálló . ter�leket arra hárítsanak hanem azért, hogy a notlen leg.mysegnek ol�só és jó m �gélhetést nyújtsanak. A nősök közül sokan azt hiszik, hogy a nősülesükkel egészen . elszakadtak . . a laktanyától holott az nekik nemcs3k allando munkahelyuk, ahol a na p nagy rész2t töltik, hanen: második otthonuk is. 2. A mai Csendőrség i Közlönyben lelemk meg a gazda­ sági átalányokra vonatkozó beliigymi � isz.ter! körrendelet, az a világítási költségekre vonatkozólag IS II1tezkedtk . 3., 4 . Az örsparancsnokság szolgálati úton felte� jesztheti a ké�eln:et a belügyminiszter úrhoz ( VI . b . osztaly ) , ahol a kerdest elbírálják s ha lehet, a költségek megtérítését enged2lyezik. 5. H a egy csendör az örsön.. megbetegszik és a na.gyobb távolságra lakó orvoshoz elofogattal megy, � z e �ofogah díjat a ' kincstár nem lérítheti meg. Ma mar aUg van nagyobb község, ahol orvos ne volna. 6. I lyen esetekben, Turul madár.

Cikket Demcsak a cseDdőrség tagjaitól, h!Dem bár­ kitől eUogadunk s azt közlés eset�!' me;feleloeD �ODO­ ráljuk. A IapuDkban megjeleDt kozlemeD�e� tula',do�­ jogát feDDtartjuk, azokat tehát beleegyezesünk Delkul Dem szabad ut�DyomatDi. - Kéziratokat nem ad11l!k vissza. A közleméDyeket kérjük az iVDek csak az euik oldalára, félhasábosaD és írógéppel vagy kÖDDyeD olvas­ ható írással írDÍ. Kézíratok sorsárol csak a szerkesz­ tői üzeDetek között adunk választ, azért kérjük miDdig me girn i' hogy milyeD jelige alatt válaszoljunk. - A szer­ kesztői iizeDetekbeD mindeDkinek válaszolunk, levelet Dem iruDk. Jeligéül kérj� ��eb� hely�égek Deveit v'!­ , , . szarmazo, felreerte­ laszlaDÍ mert az aZODOS ,ebgekbol seket c�ak igy lehet elkerülDi. Ha jeli2:e nincseD meg­ jelölve, az ér�e�elt �ev�Dek kezdőbetüi! é,s az �lIo!"á� ­ . , helyét haszDal,uk Jebge gyaDaDt. Kozerdeku kerde. sekre a "CseDdőr LekszikOD" rovatban válaszolunk. Előiizetni csak legalább félévre lehet. A cseDdőrség téDyleges és DyugállomáDYu le2:éDysé�i egyéDei az elő­ fizetési ár felét fizetik. Az előfizetéseket kérjük pODtO­ san megujitaDÍ, mert a felszólitás költségét külöD fel­ számitjuk. - A Dekünk náDt péDZküldeméDyeket kér-

Egyedüli magyar hangszergyár az országban ! Általánosan elismert ! Világmá rka ! Hegedü, lárogaló, harmonika és az ósszes vonós és fúvós hangsze rek. Romlolt hangszerek javítása. Zenekarok felszerelése közvetlen a gyári áron. Árajánl atot ingyen küld az

�

Első Magyar Hangszergyár S T O WA S S ER

kir. udvari szállító, a Rákóczi -tárogató leltaláló ja. - Bpest, ll., Lánchíd-u. 5.

Alapíttatott :

1770.

N �m k.1I li..la �Ián . Irásr8 kesz. mindIg

k......i ! Helenkénl egys ze< ujralöllve. zsebben hordozható, el puszlihalallan

Járörszolgálatben nélkülözhetetlen.

Ára

6

pengő.

Levelezőlap megrendelésre bérm entve. kezelési ulasilé.. al küldi vidékre. lelje. gara nciál véllal ,

fl

évben.

�

Csendörökoek kedvezményes részletfizetés !

lI '" a ....1I a 11\ a w. ..ml.m"�ll ,... . ,.. � ., ., .,

' HATTYU PAPIRKERESKEDE S

Világmárkás

Budap est, IV., Múzeum krt.

ke rék pá rok , va rró gé pe k

gramofoDok \ego\� sóbban, részleire is

LENGYEL Gépáruhá(Bpesl, JÓkai.u. a.go\ motorkerékpárok árb an és minőségben

I) 1) "

444.1)

. kerület, Király-utca

85.

Modern jav ítóm üh ely és alk atr ész rak tár .

.

�

R É S ZL ET RE

szám.

I g e D kedvező fiz e t é s i f e l té t e l e k

�II

li-

utólérhetetleDek

IlINIiI>...l>l ' VezérképD E M E N Y I E' S F I A viselet : B U D A P E S T;.VI vil lan yvilágítással

1.

21

Wmmim mffi mffl

12- 20 hónapra

VlIl. kerület, Baross-utca

34

és

készpénz­

árbaD, meg bizh ató minóség­ ben. ROYAL butorcsaraok 42.

Közalkalmazollak állandó szállitója.

1 929 május

!S In i n d Inall, k I ta rt ti : 1 1 l enni e e . Sz obakai 1 rn�Szel . ets ze rü le g ?rn t2h2\. n rna rad . evk özben ;z legen . y :Iven n ie a e.!s za rnolni : ozg azd á l. I . te rhekel

el��

I��y segnek

Ikadtak a r�kahel : yu"k, z u l sokan

: t honuk is. a ga zda. . nd e let, az a

3., 4. Az

kére lmel a kerdisl

gedél yezlk il nagyobb

e löfogal: al i g van es etek be n,

roszerek ;,Jld az

l.

amilwr a közgazdálkodás lagjai valami kérdesben nem tud­ nak megegyezni, egyetlen megoldás az, hogy az örsparancs­ nokuknak erről jelentést legyenek, alti aztán igazságot tesz vag!) jelenti az ügyet felfelé . A magunk véleményit a levélben eml itett kérdés felől már többször is megirtuk. Nem helyeseljük, hogy a I<özgazdálkodás tagjai minden pihenésről, szórakozásról és kényelem ről lemondva, minden munkát, ami a közgazdálkocJással kapcsolatban felmerül, maguk végezzenek, de azt sem helyeseljük, hogy urizálás­ bó l mindent fizetett munkással végeztessenek. Láttunk mi már láblabirót i s , aki időlőltésből fát vágott, megteheti tehát azt a csendőr is, nem árt azzal se az izmainak, se a tekintélyének. Egy 150 lIégyszögöles konyhakert meg­ munkálását a közgazdálkodás tagjai egész nyugodtan elvé­ gezhetik. 7. Az örsiroda fütési átalányát az egész fütési időre kiutalják, azzal ki-ki úgy gazdálkodik, ahogyan tud. A pazarló esetleg már március elején a maga zsebéből fűthet, a takarékos pedig az átalányból tüzelhet akár eset­ leg augusztusban i s , h a kedve van.

�

lelhelik. Persze csak ott, ahol katonai fogBszat van, vagy pedig be kell oda menniök, ami azonban már költsége­ sebb is lehet, mintha a fogukat otthon, polgári orvossal kezeltelik. A p01gári fogorvosnál felmerült költségekböl nem csak a családtagoknak, de maguknak a csendöröknek sem téri t. meg a kincstár semmit. Megy a gőzös. Az, amit a mai számunkban .Tátra H.c jeligére üzentünk, Bltalános�ágban önnek is szól. Semmi módunk ni ncsen arra, hogy ál lást szerezzünk vagy ajánljunk, ha azonban módunk lenne rá, akkor is - ne vegye rossz néven az ősziniesiget - nem azoknak szereznénk, akiket a testületből eltávolítottak, hanem azoknak, akik tisztességgel távoztak el tőlünk. Lám-lám, igy van ez, ahogy mi mindig mondjuk és irjuk : legtőbben csak akkor tudják megbecsülni azt a kicsi, de biztos darab kenyeret, amit a csendőrség nyújt, amikor már elveszílették. Buchhammer őrm. Zákány, .Gondolkozzunk-, K. Temes­ vár, L. F. Pusztavacs, Biaesi th. Szeged. Rejtvényeik idő­ vel talán sorra kerülnek, dc egyhamar nem számíthatnak a közlésre.

Orvos. Orvosi oklevelet kell felmutatnia, egy éves katonai szolgál atot k e l l elöbb teljesitenie, továbbá nőtlennek és 30 éven a l u l i n ak k e l l lennie akkor, amikor a hon vid orvosi Ilarbu való felvételét kéri. Erre van lehetőség, de kívánatos, hogy a fia személyesen keresse fel a honvédelmi minisz­ tériumban Bergma/lll törzsorvos urat ( l l l . em. 25. ajtó ) . aki egyes kérdésekben csak szefT1i lyesen adhgt felvilágositást.

Kéziratok: Tavasz.

Bélabánya 1929. Regénnyel e l vagyunk látva, nem kérünk.

Karcag. Csendőr egyének családtagjai a katonai fogászaton nagyon kedvezményes áron

Nagyon

nem

közölhető.

P. J. szds., Szombathel!!. A rendelkezésre álló hely szerint jönni fog, a lehetőség s'zerint azonban oly �n köz­ leményt kérünk, amelyet nem kel l folytatasQkra szakltanunk. A közlés idejét nem tudjuk megmondani, mert nagyon sok a közlésre váró kéziratunk. A Csendőrségi Lapokra csak félévre lehet elöfizetni. Kirjük az i lletőket, hogy az első félévi előfizetési díjat előre küldjék be, mert .Igy .IfJ ak . elő az alapszabályok. A rajzokat minél nagyobbakra ker­ jük, hogy kicsinyithessük őket. Tollforgató. Erről a témáról már közöltünk egy risz­ letes szakközleményt, a beküldött : ikk .c sak ismétlése lenne . a már elmondottaknak. Nem kozolheto. Dr. Jönni fog, de türelmet kérünk, � ert sok a kéziratunk. Halápy. Nem rossz, de nem nekunk valo. . 1891. II. 3. Fogalm unk sem volt róla eddig, hogy Ilyen rossz verset is lehet írni.

fogaikat a gyógykezel-

HALÁSZ József fóherceg Ö kir.

:�::: L

I

rossz wrs,

Gál. Van közte közöllwtö. Leveléből mintha egy kis elbizakodottság ot olvasnánk ki a jővőjét il letően. Ettől óva intjük, mert még nagyon messze van aitól az időtöl, amely­ nek az elj öttét máris várja. Lehet, hogy még fejlődni fog, de az is lehet, hogy nem .

Fegyvernek. Hi ba, hogy a laktanyába bárkit, aki akár­ mi lyen árút megvételre a j á n l , beengedtek, mert a Szu\. 126. pontja megtiltja, hogy ügynőkök a laktanyában árúsítsanak vagy megrendeléseket gyCijtscnek. Aki vásárolni akar, annak lapunkban elegendő számú, teljesen megbízható cég á l l ren­ del kezésre, rendelje meg azoknál s ismeretlen emberekkel ne á l ljon szóba. Ami a levelében em l i tett vételt i l leti, .. végeredményében nincs ellene szavunk, mert azok � t a konyve­ . ket, amelyeket bnök megflletlek, a Magyar Kulugyl Tar­ saság valóban Ang li ába küldi ki egyetemi tanároknak, inté� ­ . ményeknek, púlitikusoknak s általában az angol vezeto­ körökhöz tartozóknak. Az al
..

II

379

CSEND6RSJOGI LAPOK

'

fensége udvori sztillitója

: :: ::E 1

V

NDÖRTISZTI ATI INTÉZET M. KIR. EGYEN FELS ZERE LÉSI CIIi:KEK ÁRUHÁZA ? 1 1. osztályu A Honvé delmi Minisz lerium állal kioszl oll szövetanyagokb . tem e l : keszI n munk ával készülő ruhad arabo kat a következó árako Szalon .nadrág . . P 64.Köpeny . . . . p 48.Lovaglo .. Zubbo ny Bocskai sapka -5.60 t szá ,:" ilom ; A csomagból hiány zó anyag okért a következő áraka nagy· es klS KÖ PENY N É L : bá.rsonyg allé:, szegélyposztó, parol in, 13.60 . gom bok, kopen ycsatl o . . . . . . . . . . " . ' . SUJ las, parol In, p ZUB BON YN Á L : főtisz li. valód i nikke l aran) ozoJJ 8. . . . . ' . . . . . . csillag, nagy · és kis gomb ok . . . . P 16.ZUBB ONYN Á L : lörzs tiszli . . P IO. -, tábornoki

. . � 5�:= p

_

�

ete o h és felszerelési intéz m k'" . egyen,uh.(za eieJ) (Itiem M, SZÁ BUDAPEST, IV , APPONYI.TER I .

HALÁ SZ GYU LA

el

n

u om

lik ' a l - uhukal ne mdtózttlssanuk óS8ze . hogy ti ,no. ,a . Felhívom 8 Tisz.1 urak fLgyelm.cl. sl-il6 Ol8kulo.tokkal. meri nélam hakc e�z 1 m k i .sz�mlló urakat sóbb ol esetleg az veszteni r\ ti sztlkmúban múr l'vlizedcs gyo' I ne c erek keszIlenek 6e1 . · 6.k'k minden ruhadarabot szakemb ko rlatuk van.

zték angol zubbo ny Nagy raktár speciális sapkákban. - Dús válas . .. etekben d·Ivatszov , ló nadrág anya gokb an, vala mint url és lovag

és fehérnemüekben.

� �

I �c!�

c .IlJ1J' �� � ru l. I t f n n . 33 .n �� � T�� � :� � A� l��; n I. ;; 8; � .. nJ1Sln�runJ1rUn � nJ lS ü1 st ru lS lr Ul st �nti�.llJ1J' U1� nJ 1SLn nJ tr ln n n. .. l S n. . n n. � n. . n n. n. .. .n f1 ru n. . n n. . n. n . 1 J n....rl.� n.... �....M � r' � n n u M � , � u _ .... .... .... u Su n. n. . rl , 1 U f CJl

l

__ __ __ __

�3�9�.

�

380

1 929 m á i u s l .

CSENDÖRSÉGI LAPOK

Csak Iwmoly szakcikket foga� valamit, laikus I{özönségnek lehet tanulni amiböl el dunk nem. használ.� at� nk. cikkeket sági közbizton való ri portszerű szamara szukseges rek szakembe témát a �ék talán Méltóztas A pél � ákat l{özöljük. szivesen akkor i, al feldolgozn alaposságg meléitelll ; kból viszonyain mi a ék lehetöleg is méltóztass egé� mindig is nem és történt Párisban és Londonban kevésbé csendört a történetek i ékszerlopás szen hiteles érdeklik. Palics-fürdö. A téma jó, de nincs alaposan kidolgozva, a történelmi visszapillantá s is nagyon hiányos, söt egy-két helyen téves is. Az idegen szavak nincsenek mindenütt helyesen használva. Tessék talán megpróbálni ugyanezt a témát a csendörre vagy a csendörségre vonatkoztatva kidol­ gozni, mert ez nem üti meg a mértéket. Rendelet. A cikkben foglaltakkal tökéletesen egyetértünk, azt azonban - öszinte sajnálatunkra - nem közölhetjük, mert témája nem a mi lapunkba való. Egyébként is , minisz­ teri rendelkezéseket nagyon kényes dolog bírálni, akár egyen­ kint, akár általánosságban, különösen nehéz pedig ezt egy olyan szaklapnak megtennie, mint amilyen mi vagyunk. Tanulságos szakcikket kérünk ! Dr. B. B . ügyvéd, Szeged. Alkalomadtán közölni fogjuk. Székely paraszt. Az egyik jönni fog, a másik nem sikerült. Terjedelméhez képest túlságosan sovány a cselek­ ménye. Kassa város. Nem jó vers. Nem közölhetö. H. P. testörörmester, Budapest. Amint helyünk lesz rá, közölni fogj uk. Berettyó. Hazafias érzéseit megdícsérjük, a versét ke­ vésbé. Nem közölhetö. Gendarm. Jól van megírva, de a történet nagyon való­ színűtlen. Az. írói fantázia csapongásának is határai vannak, amelyeken tul az ember már nem hajlandó az írót követni. Aztán egy kis ténybeli tévedés is belecsúszott a dologba : Marathon Attikában van, a marathoni gyözelem pedig nem 1j60-ban, hanem 1j90-ben volt l{r. e. Nem közölhetö. R. Zs. fhdgy., Székesfebé rvár. »Légcsavar Mindkettö jó, jönni fognak. T. M. ny. rtan., Miskolc.

•.

Fényképez őgé pek prizmás látcsövek 6-12 hónapig terjedhető részlet­ fizetésre készpénzáron, el lenőr iz· helő eredeti

gyári

árjegyzék

szerin t.

HATSCHEK ÉS FARKAS

optikai és fényképészeti szaküzlet

B U D APE ST,

IV., Károly-körut

Fiók : VI., Andrássy-ut 31.

Kérjen árajánlatot I

26.

szám.

(Nagymező.u. sarok.)

HegediJ Harmonium Tárogató csak itt a valódi Ci_b a 1o,., Ha,.,.,onll.a Clte,.a és az

összes hanRszerek, legjobbak, csaki. , a gyárban kaphat6k. lit

Múvés�iesen javit. legjobb hurokal készit

kir. szab. m. MOGYORÓSSY..: GYULA _-:-�=�.::.:... ..:...: .:: :.:::� hangszergyára Árjegyzéket ingyen küld

Egyedúli magyar hangszergfár

1%

orszátbaa

BUDAPEST, VII., RÁKÓCZI.ÚT 71. Csendórségnek részletfizetési kedvezmény

Részletre olcsón !

Budapest, VII., Erzsébet kö rút Telefon : József

418 -9 0.

4.

Ugyanott : réz, vas és kerti butorok malracok paplanok. stb. Vidékre meg rendelést azo . I r tezfink. - Képes árajánlat dijta lan. Legelónyösebb fizetési · relt e . In

��� �

oP -uBulcdaapest 3

Postások és rendőrség szállítója.

Dohány-utca

közalkalmazottak bevásárlási forrás a.

HOCHMANN LAJOS-nál

BUTO R

'

,CORVin" BUTDRC SARnO K

a legdúsabb választékban

ri sZ1elre OIcs 6ft VI. ,

Az önzetlens ég, hogy tiszteletd íjr a nem reflek­ tál. nagyon szép dolog s meg i� � ícsérjük é.rette. Öszintén sajná ljuk hogy azt nem tudjuk IgenlJbe vennI. Vannak t. i. cikkek , ámelye k ingyen sem kellen ek. I lyen az öné is. B . G., Budapest. NagyOll érdekes téma, retten etes 2n unalmasan megírva. Abból. hog.y a � ember sz � kcikket ir, nem következ ik, hogy annak feltetlen ul unalmas ertekezésne k kell lennie. Szakkérd éseket is lehet érdekese n. eleven en s a figyelmet lekötö módon tárgyalni. Arra, hogy a cikket átdolgozzu k. ne� . érünk rá, á�fésülés pedig nem segi t rajta. A szenvedo Ige� lak h � sznalata !la�yon � agya�t aI3n ná teszi a stilusát. Tessek talan megproba lkozOl a z atdol go­ zással, mert ebben a formájá ban nem közölhe tö. Ne bántsd a magyart I Ez már jól sikerült, szíve sen közöljük, de türelmet kérünk, mert egyelöre nincsen helyü nk. F. J. th. szakpk., TopOl1ár. Közölni fogjuk. H át ez tényleg érdekes. Nincs számu nk Erdekes. amelyben ne kérnök o lvasóinkat arra, hog y : 1 . félhasábosa n' 2. ol vashatóan és 3. a papirnak csak az egyik oldalár á írjanak. Ezzel szemben ön : 1 . az oldal egész szélességébe n 2. olvashatatlanul sűrű gépírássa l és 3. a papírnak mind � két oldalára írta a közleményét. Természetes, hogy nem bosszankodtunk vele, hanem a papírkosárba dobtuk. Gyümölcsfa. Szépen, jól és érthetöen megírt munka ' kár, hogy nem aktuális időben kaptuk. H a most közöljük öszig feledésbe megy, ezért augusztusra jegyeztük elö. Söpör-e más a más háza elöt t ? Némileg átfésülve közölni fogjuk. Igy nagyon személyes éle van, azt pedig nem szabad. Lippai. Közöljük, de csak késöbb. öreg csendőr. Mindenféle . a csendöréletböl vett törté­ netet szívese.n közl�nk . . H a maga a .történet jó, nem baj, ha IlIncs IS irodalmI SZlllvonal;Jn megIrva, m l maj d átfésül­ jük. Csak küldje be egész bátran, azt hisszük, sohasem adtunk okot arra, hogy féljen tölünk. M i csak a fűzfapoéták­ k� l . szemb� n vagyunk harapósak, de hát ezt muszáj. mert kulonben Igy tavasz felé élni se tudnánk tölük. ( A többi kéziratr6l a iövö számball.) önzetlen .

.

39.

-- . KEREKP�ROK LEG-J O&MK ' LEErOLCsde,e,AK •

•

•

K E DV EZe; ·

RE'SZLETFIZETE'SEk': CSEN DÓRÖKNEK - K. ÜLÖN ..... -

,

•

.­

'

-

ARKE DV E ZMENY.

•

1 929 m ájus l .

381

CSENDÖRSÉG! LAPOK

pihen őt tartot tunk. E két nap alatt nyolc sukur it ejtett ünk el. Az itthag yott bőrök et és élelm iszere ket magu nk­ hoz vettü k s 28-án regge l továb b indult unk a Rio Verde torko lata felé, hova március 3-án érkez tünk meg. Otközben még bat óriásk ígyót ejtett ünk el. Csak az éjsza kát töl� . tottuk a torko latnál , regge l elosztva a terhek et, nem feled­ kezve meg az itthag yott bőrök ről sem, továb b mentü nk. Márci us 6-án délutá n négy órako r a Presid ente Epi­ tacio végál lomas fondá jának udvar ába érkez tünk. A. gyéren lakott község lakói és az üzlet tulajd onosa nagy óváció val fogad tak. A. tulajd onos ismét rendelkezésünkre bocsátotta szobáj át, hova lerakt ároztu k a7. összes bőröke t. Másna p kifizet lük a négy ideval ó ember ünket, akik azonb an fel­ ajánlo tták a szolgá lataika t még arra az időre, amig dol­ gaink a község hez fognak kötni. Kevés élelmiszerkészletünk et ' ami még megma radt, kioszto ttuk a munkás aink között s a jutalom ról sem feledke ztünk meg. Öszvére inket, bár némi vesztesé ggel, de sikerült eladnun k, maga a vendégl átó gaz­

két napi

SZívesen

helYunk.

l

SZámunk �asabosan: . ol dalára essegeben k m índ ; �o g y nem �tuk . ·t munka

közöljük' elő. ' á tfesülve

lk

azt pedig

;�l t törli. nem baj,

a
sohasem z ap oelák· sz ij. meri

,

Brazilián keresztül. Irta : KALETSKY ZOLTÁN. Nemsokára

egy

,�.t készit, ir.

:I

_

ÚT 71.

meg

a

patak iszap­

a többlek e l lenben gyors iramban tüntek e l a sürü bozótban.

a

vonatra

a

vezető

hatalmas

kant

vettilk

célba, mely

ott

is maradt,

A llis epizód után rövidesen hajnalodott s ránk köszöntött várva-várt

reggel.

Hozzá

fogtunk

a

bőrők

lehilzásához

A

bőröket

v o l t , mikor odaérkezLünk.

is

Már

minket

ejtettük,

m i n denki

lenül

és

éhes

eredménnyel

otthon

nagyon

Február 2 1 -ig alatt

nem

várt

volt,

gyomorral. meg

csak Ök

is

voltunk

maradtunk e

eredményt

vártak

hoztak

két

türelmet­

jaguárt,

az

értünk

el ;

hat

nap

ki lenc

leforgása

jaguár,

négy

de

a

láttuk

nem

ötszáz

elégedve.

helyen,

érkeztünk

lag

külön

saö-paulói

a

és igyekeztünk táborunk felé. Dzl

a

címünkre.

fövárosba.

örültünk, hogy éppen ezt a helyet szemeltük ld vadászatunk Mivel

határoztuk beosztva

el,

hogy

időnket,

néhány

kivételével,

valami

súlyuk.

meg

élelmiszerkészletünk

már

roham;:>san

visszaindulunk kiindulási jól

ki

a

Paramihoz

pontunkhoz.

voltak

fogyott,

száradv3,

A.

és

bőrök,

alig

volt

Mikor

a

fárasztó

utat ;. 25-én

érkeztünk

a

torkolaLhoz,

hol

B lJ T O R H I T E L

ÚJ ALAPON, készpénz'rhaa, t8 havi részletfizetésre. Ezen_ rendki­ vüli fizetési kedvezményl vidéki vevóknek is megadom. Sándor Ignác butoJ'áruháza Budapesi, VI., Dessewffy-ueca 18-20• . Vilmos csá�záT ú t és Nagymezö utca közöt l (saját házában), 2-es és to-es villamos megull6.

és

!q-én

adtuk

már

meg

végelszámolásunkat

meg­

és a

mégis,

eredménnyel felszerelés

hogy

végződött.

fele volt

egészségünk

a

Háromezer­

tiszta kereset,

épségben

maradt

i

*

Hogy a

Santos

fáradalmainkat kipihenhessük, barátommal melletti

Guarnja

fürdőre

utaztunk,

hol

együtt néhány

hetet akartunk tölteni. Két hétig voltunk ott, mikor barátom levelet

kapott.

nagyobb

hogy

felmérési

azonnal

utazzék

Saö-Paul6ba,

mert

munká latokra vonatkozólag akarnak vele

Barátom

el

is

utazott

azzal, hogy

ha

sikerül

a b irtokossal megállapodnia, akkor engem táviratilag értesít és

a

munkálatokat

közösen

vállaljuk.

Elutauísát

követő

Csendörségí szállító ! Khaki posztó, Loden, szinlartó gyapju, a legerősebb - - 15'20 P .strapára, méterje 1 Ugyanaz " Herkules Loden" mi nőségben - - 7 . ­ Kbaki kammgarn, szintartó, tiszta gyapju - - - 18'50 22'50-25.- " - - Ugyanaz extra finomban Csendörkalap.toll, valódi kakastoll, csak dupla, dus kivitelbp� van raktáron. tollforgótokkal együll 7.60 " -

OK 39,

Saját készilméayü

BÚTO RAIMAT mstmentességet M ÜLL ER engedélyezek. G ri telefon : 980-95.

10 százalék árkedvezménnyel kaphat· ják fényképes igezolványuk felmuta­ tésa mellett 6 csendőrség tagjainak 12 havi rcszlelvásérlásnál teljes ka-

LAJO S bútorgyáros Doh ány- n. 37 -0-

Miniaraktár telefon : J. 373- 18.

3:1 év 61e ft világol uraló

eredeti. aagol

;

K.,ékpárok 130 P.·lől reljebb.

a

40

év óta

fennálló

és a

csendörségnél elismeri

M Á R E R

egyenruházati intézetében

kerékpáralkatrészeket

a Keleti p.·udvar érkezési oldalán, a Baross·szoborral sze mben.

t'inyu kerékpárhoz l óncol pedál! kormány lámpái , nyersekel stb . bá rmeIY SYárlm belsők; ! 2 .10 penslS !61 . aagy ani, e edeti gyári árban külső gumm ikel 6.50,

b

-

árokat The Champion kerékpl!iIüly e zt611

bill � és elsorongu CCD'ral, Bob rész­ varr6gépen' 5 évi j61állássol 20 P hovl letre szállilunk.

B JA K Akedők LÁNG eres agyk gépn varr6

ES

F IA

kerékpár- és Iele egbizhal6bb keré kpár cl z. Magya rország legnagyobb, legrégibb és legm önai 41. azám. Badape.', VU)., JÓzsel.k

1000 képpel ingyen 60 éve óJl fenn I - Árjegyzék

s

hogy minden komolyabb baj nélkül úsztuk meg a kirándulást.

megegyezni.

A Paranáig m i n den emlitésreméltó epizód nélkül tettük

csomagoltuk Március

csak, hogy veszélyes kiránduláSlnk anyagi�

legszebb

Mil lreis

örültünk

osztályozva

tap i r és tizennyolc erdei kutya lett a zsákmányunk. Nagyon

szab.

'.'VUlT'c'lY

..

jel�nt n

dánk vásároit a meg őket. Jó vásárt csinált, mert bár nagyon el voltak csigázva , mégis kipróbál t á l latok voltal" mert a nehéz erdei utat m i n den baj nélkül tették meg.

o;.zel'f)'ára

rsd:bu

csoport

társammal együtt s olyan szerencsétlenül, hogy m i n daketten

azt

•

álló

jában rovarok és férgek között. Majdnem egyidőb�n lőttem

onnan

Ira -;,tera bo:.:k .;:;Il.Ls

tapirból

patak medrében, gondtalanul keresve élelmet

végpont j á u l .

VB .ldi

hét

(13).

Budapest, vm., Baross-tér 9. Telefon : József 321 -78.

EgyearaL'k külön _érték atib. 3-6 havl hUolre.

Egycnruho-szabóstigom és sapkamühelyem fl .h�.lyszinen szemelyes szakkepzell vezelésem mellett mukodlk.

CSENOöRSÉGI

napon már meg is kaptam hívó értcsi tését, azonn al csoma ­ goltam s még az est folyam án Saö-P auloba érkezt em. Másn ap barát omma l együt t elmen tünk a birtol
Mivel nagyon meg voltunk terhelv e, csak nagyon lassan haladtunk elöre, az irányt állandó an megtarl ottuk, mert tudtuk, hogy 2-3 nap mulva kereszte zni fogjuk a Pirapo folyót, melyet elsönek fogunk felmérn i . 23-án este célunkho z érkeztün k. Csak függöág yainka l hoztuk magunk kal, a sátrak nagy terhet képezne k, azért azokal Sgö-Pau lóban hagy tuk. Másnap reggel már hozzá is fogtunk a mérés előmunk álatai hoz . Először is ösvényt vágatlunk , me ly párhuzam osan haladt a folyó medrével . Két csoportra szakadtu nk, az egyik felfelé haladt, a másik pedig lefelé, A felmérö út a »picada«, szélessége egy és fél méter volt és úgy lett vágatva, hogy az ötven méternél távolabbra csak kivételes természeti akadályok m iatt tér­ hetelt el a folyótól. Az irányt m inden 100 méter után megadtuk a munkásokna k, kik közül csak kettö vágta az ösvényt, a harmadik az élelmet és a felszerel2st hozta részletenkint elöre, Ennek volt kötelessége, ha alkonyodott, tábort ütni 'és tüzet gyujtani, hol vacSClránkat készíteitük el és az éjszakát töltöttük. A munkának ez a folytonossága tíz napig tartott igy, amiIwr visszatértünk kiindu lási pontunkhoz, hol megbeszé­ lésünk értelmében barátommal és embereivel találkoztunk. I nnen az egész csoport a telepre indult, hogy élelmisz21'eket vegyünk magunkhoz. Odaérkezve, kél napig maradtunk a telepen. Mikor kétheti élelemmel megrakodva ismét a Pirapónál voltunk, most már valamennyien a forrás irányába mentünk és pedig úgy, hogy magunk mögött felmértük a már elözö­ leg kivágott utat. Embereink államlóan vágták elöl az utat, ha néhány Id Iométer elkészült, azt felmértük, pontosan fel­ jegyeztük az adatokat és vázlatot készitettlink. A felmérést nem lehet nehéz fizikai munkának mondani, természetesen a picada vágását nem értve illalta. az egész nem egyéb pontos háromszögelési müveletnél, hol a beállított mü­ szerekről csak az adatokat kel l pontosan leolvasni és fel­ j egyezni. A munkálatokat azonban nagyon zavarj ák a moz­ kitók ezrei, melyek ellen csak ó l landó dohányzássa l véde-

királyi hangszergyár BUDAPEST

a

Rák6czi út

60. - Képes árjegyzi'k ingyen

H a megbizható

akar venn i, [01'­ duU on hozz ám

beszabályozolI. p o n l o s a n járó

S10 ew er iró gépek fjordo:fja1ó mo de 11je sajtolt acélváz )f kiemelhető betükarok leemelhető kocsi

A csendörség tagjainak legkedvezőbb árak és ieltételek ! SaJa " t

erdekeben kérjen ajánlatot a vez érképviselel töl : •

•

V., Vilmos csás:ár-u1 60. T E C. E l' o ,...

1

Világcég : Sfernberi!

Végre megjelent

Páratlan ujitások :

mÁjus

1 929

LAPOK

:

248".65.

===

' 4 a li · ,

lA

. w�• I ,.. � WI ,

BUDAPEST, IV_ KERÜLET, KIGYÓ-UTCA

5

bizalo mmal Alepílve , Kolozsvór 1 895, királyi

udvari

ékszerész

SZAM_ - Klotild.palola_

Uj, képes árjegyzék ingyen . bérmentve !

A világmárkás

német

�

" kerekparok " REX ,

,

és a legk i �lóbb ném et Central-Bo bbin varr ógép ek dul! magyarországi iőelárusitó

helye:

REX

Kerékpár és Varrógépke le�kedelmi Vállalat Budapest, IV. ker., Petőfi Sándor utca 6. szám, iéiemelet.

Vég lege sile ll cse n dör ökn ek

a lege löny öse bb részletfizetési kedvezmény,

� �k lasSan

Iliert � p. r I apo ,

g Ya i nka

lek

iiÍ

l

. I aZ"erl n a r 1. .s '. " OZZa ,

O SV é n yt tn edr evel

llIásik

e e gy és a

tnete rnél In ia tt lér_ I �t e r után V ágta az 2St h l oz ko nyod

a

oll

észitettü

k

artolt igy,

1 iÍ Ikoztullk. megbeszé_

ra d tunk a

m lszerek el

Plrapóná l a mentünk

ól az ulai. ltosan fel­

m, r elözö­

l fel m é rési

egyéb

'meszetesen lill

l' ott

is.

záporoktól

A

bennünllel.

ért

vihal'

várt

nem

éjszalla

v i l lámok

rDlltva

magukkJI

össze.

d ű l tek

várakként

kártya­

fák

hatalmas

"

követte,

másikat

a

annak

köszönhettük,

táboruak

hogy

történt

sem

senkinek

közülünk

Hogy

csak

mentünk,

egy

kis

tisz­

a

horizonton.

a

meg

mikor

reggel,

lesz

"il1ám lás,

á l landó

az

1'2gre

mig

enge d n i .

kezdett

alább

A felhők szétbontakoztak és reggel a

le

!üzötl

hévvel

menedéket

lelenel,

művelt.

száritottuk

<J Z

A

nap

ezzel

mikor

a

mégis,

szatot, olyan

felmérési m u n k álatok

á l l atot,

Éjjeli nyávogását

hogy

kosztunkon

az

és

megszlint .

mi lyen

melynek h úsa

táborozásunk és

mu­

a

nagy

hamar

rendbe

a

meg­

a

vad á ­

lőttünk

néha

h a l lottuk

tapiroknak mozdonyfüttyöt

a

ulánzó

jaguárok hangj át,

\'éd�-

telepen

a

kénylelenek

voltunk

van

fel

helyen

maradni,

I,értük méresi

a l vá l l a latba

részünKre

adjon

hogy

gondnokot,

részére.

telepesek

jött

újonnan

méréseket

tünk

Augusztus 6-áig dolgoztl!nk a telepen. mikor egy kilenc

fiatal

hogy

Ioíptem

Érintkezésbe

ők m i n t braziliai

radalomban.

('soport

á l ló

emberből

kerestek.

engem

j ött velük

s

telepre

a

és

ott

megludtam.

lisztek résztvettek a most zajló for­ el

következőképen mondták

A

kitört a

Mikor Saö-Paulóban

a dolgoka t :

forradalom. minden üzem

városban.

a

szünetel t

kereskedelem

néger

Benszülött és

hordák verődtek össze, amelyek az idegen negyedeket áll an­ dóan

asszonyokat

fosztog atták,

megtámadtak

é l vezhető.

a l a t t gy'lkran

több

munkálatokat. Ezt meg is kaptItk, a telep közelében végez­

voltunk,

erős Gcélcsővek. belső erősílések. hegyi gu mmik. tölcséres sines . nyereg, erős küllők,

k a moz­

a

k2n!J­

melyek

engedik meg

javitsunk,

vasútvonal

a

és

I lyenformán

esö

és nem

ki

ütötl

volt,

Saö-Paulóban

e l , mert

je lent

munkához fogtunk. Bár

forradalom

utazhatunk

nem

hogy

porosz kul turmérnök

egy

gondnokától, ki

meg,

csik

k i d ö n lve, hevében

visszatérjünk

és

robbantva, ügy hogy a vonatok nem is közlekedhetnek_ J\\ivel

vollunk

orkán

az

telepre

a

befejeztük,

magunkat

szedjük

rendbe

nélkü lözések­

nehéz,

larló,

Mikor

ez.

volt

munka

hogy

telep

tudtuk

magyar volt

\'eszél yeztettek.

soha­

nyolc órakor már olyan

fa

ruháinkat S

nedves

dörgés

lett

hogy

lel j esen

árnyékban

hogy

igazán,

Rengeteg

a k a d á lyozták.

erősen

haladást

hogy

keresni.

csak

láttuk

Most puszlitást

nap,

h a l vány

csak

egyszer

lehetetlen

fővárosba. A

a

madarak

ijedt

ál1atok hangj a volt h a l lható. I\zt gondol lull,

sem is

oldalról

Minden

hogy

alá.

miatt

hónapig

hosszú

teljes

r;jazdag

ben

azt

zúdul t

tömegekben

o l yan

a k a d á lyozta.

is

lélegzést és

Az esö

elöl.

éielenl

az

átlót.

tást t a l á l tunk, m e l y menedéket n y új tott a ledülö fák agyon­ tiprása

hordozása

Rio Bonito kisebb folyókat is. majd ezek után a keresz­

és

baja,

közelében

és

kerültek

ulunkba

Négy

k i sebbeket i s . V a l óságos Istenitélet I'o l t a z orkán v a d pusz­ titása.

bőrők

A Pirapó méréseit befejezve. felmértük még a ]akutinga tező

álló

útjukban

az

és

műszerek

nehéz

is

amligy

a

mert

lesre,

mentünk

mégsem

de

amelyek

gyakori

ismétlödése á l l andó megvilágitáshan tartotta a terepet, egyik v i l l ámcsapás

383

volna. Kigyót rengeteget öltünk meg, de mindig csak azokat,

egy

hogy

történt,

munki il a ta i m i l

felmérési

Pirapó

A

trópikus

gyakori

a

és

höségtöl

kimondhatatlan

a

vedtünk

nem szeretik. Sokat szen­

füstöt

kezhetünk lIémileg, mert a

, l és fel­

al

CStNDöRSÉGI LAPOK

l Y29 május 1 .

nitsék

őket.

A

jobb

elcipeltek

és

érzésű

idegen

és

leányokat hogy

lakás3ikból. férfiak,

mikor

éjnek

idején

megbecst2le­

látták,

hogy

az

csak az ara ,

Megjelent az 1929. Modell, nehéz kivitelü csendörségi szolgálati kerékpár, járása azonban pehelykönnyű, mert sza b. csapágyrendszere van .

for·

-

lzem

, ,, - sz

..I(IiIJ ��.11

TT

r ára felsze relve

Havi részlet 20 pengő,

�JI) I)

rségi kerékpár­ �y.ösen ismeri csendő Ne késlekedjék, hanem sajál érdeké ben még m a írjon egy levele.zólapo � az elő szállít ó cégnek és kérjen díjlala n. kepes musza ki lellast .

.nllll 1<1)'.11 I., �

árok "k eS

�:a �r����-

e

�zív-utca n: b. GLOBUS Kerékpár és Varrógép Vállalat BUDAPEST, VI_, e s z I e I r e I s i r Alka lrészek, gum mlk (Ezelőtt Podma niczky ucca 18.)

P FA F F

ye

a legj o b b va rró gé p

__

Herbster Károly

ul 9_ IZ, BUDAPEST, VII., Károly kór sza küz let. .. Legrégibb varrógép és ker ékp ár

I

O eg nel kul EI"1 '

"

reszletre

vasbulorok, szalongar niturák. sezlonla karók

'

készpénzárban

Budapest, Magyar-utca 8.

PAPLAN. ••elóll

sezlonok szőnyegek, mat racok. paplanok,

sz_,

.. kárpttosmühelyben

és szőnyegáruház

ám. most Rákóczi-út 82k .' oksz mnlracok,

Rákóczi.ul 66. yege k. lert'lök I k ők Na(lY vtílaSzlek pap! anok . sz6n ar. " kbo n SZtllongarnl luru k. ágytl sC'zlo nok. bóröndök. nyug

Mc:j.��colé.6 hb

...-

CSE NDO RSÉ GI LAP OK

,

1 929 m ájus 1 .

te� idegenell mole sztál ása mind ig nagy obb és nagy obb mére ket ölt, elérkezettnek látták az idöt, hogy személyesen lép­ jenek fel és akad ályoz zák meg a féktelen hord ák gazte tteit. A magyarok közü l egy tartalékos tüzér föha dnag y volt, aki� be nek virág zó vegyészeti üzeme volt Sao� Paulo ban. Ez kezé a vette a bántalmazott magyarság ügyét. Lépéseket tett városban tartózkodó különbözö külké pvise letek nél, hogy szó­ laljanak fel az idegeneken esett sérelmek miatt , de mert a kielégitö választ nem kapott, személyesen jelen tkezett forra dalm i kormány és a hadsereg parancsnokainál , hogy egy »csendör« zászl óalja t szervezhessen, melynek célja volna , hogy a rende t fentartsa és az idege nek vagyo nát és testi épségét megv édje. A magyar föhadnagy ajánla ta megn yerte a vezetö forrad almi köröket s azonn al megbi zták, hogy egy zászló aljat toborozzon a magya rságbó l, mert maguk is beláttá k, hogy sok kilengés törlpn ik s az mind meg­ torolat lanul marad . Vállalt ák a csapat teljes felszerelését,

a tiszteknek havi 3000, a legény ségnek pedig havi 300 Mill­ reist igértl'k , arra az esetre pedig, ha a forrad alom gyözn i fog, valame nnyine k 10.000 Millre is végkie légitést és 10 al­ quer földet ( 1 alquer 14 magya r hol d ) . Az idegen ek valame nnyien munka nélkül voltak már a forrada lom elsö napjaib an is, keresetük nem volt, a szó szoros értelmében éheztek. Futótűz ként terjedt el a hír, hogy nötlen fiatalem berek jelentkezhetnek felvételr e a magyar »csendör « zászlóal jhoz. Rövid hat nap leforgása alatt már állott a zászlóalj , amelyet vadonatúj ruhába öltöztetlek és ellátták fegyverrel , 200 ember részére lovat is adtak úgy, hogy a zászlóalj fe le lovasítva lett. Több, mint 2000 magyar jelentkeze tt felvételre, de bár a ve�etöség nem Iwrlátozta a felvehetö létszámo! a föhadnagy mégis csak 1400 embert vett fel, kik leg­ nagyobbrészt már katonaviselt és nötlen emberek voltak. ( Foly tatj uk.)

Ki milyen bűnös ?

lovait és kocsiját felismerte s látva, hogy m i történt a lakásában, azonnal az örsre sietett s meg tette a feljelentést.

(A Csendőrségi Lapok pályázata).

1928 május 27�én éjjel tizenegy órakor Bertók János földmives - miután meggyöző dött arról, hogy Partos Elek nyug. intézö a nála látogatóban lévő, Amerikáb ól megérke� zett nagybátyj ával együtt a szomszéd faluba ment vendég� ségbe s otthon csak a szakácsné tartózkodi k egy hét és egy öt éves gyermekkel - elhatározta , hogy a faluban szóbeszéd tárgyát képezö amerikai dollárokat megszerzi magának. A te�t elkövetése elött kis fiát, a 11 éves Jánost, egy darab mergezett kenyérrel a Partos házához küldte, ahol a gyermek a kutyát megmérgezte. Azután három felnött fiával együtt (mindannyian bekormozott arccal ) a Partos házához mentek, ahol az élösövény kerítés eröszakos szétfeszítése után behatoltak az udvarba. A házörzö eb már nem..él! é� ..ott!eküdt a serté.sól elött . . . A sertés a mozgolódásra rofoQ.m , k,ndett, amIre az az elhatározás érlelödött meg be,nnuk, hogy . a .ser�ést is ellopják. Bertók azt mondta a két flanak, hogy mtezzek el a sertés t, addig ö majd az amerikai vendég pénze után lát. . A .k�t fi� - János és István - megpróbálta a sertés� o�at �aro . er�s lakatot levenni, de az nem sikerült. Erre a kozeh szmbol két ásót hoztak s a laza homokban ásni kez�tek s . mivel az ól padlózva nem volt, könnyen a serteshe.z. jutottak. Az egyik erre hazaszaladt kocsiért és kukon.caert s a sertést ki<:salva a kocsira feltették. . .. Ko�ben .az apa , a.. harmadik fiával, Péterrel, a nyitva levo el.osz�ban keresztul behatolt az egyik szobába. A zajtól a cs�led. es a . gyermekek felébredtek és kiáltozni kezdtek Berto� .es � fl.� azonban a náluk lévö fejszékkel annyirá megremItettek oket, hogy elhallgattak. A cseléd ijedtében megm.ondta, hogy az amerikai vendég vaskazettá ja a ruha(­ szekrenyben van. Ezután a nyitott ruhaszekrényböl a kazet� tát magukhoz véve eltávoztak. .A tett. elk?vetése . után mindnyá jan felültek a kint vára� k�zo .kocs�ra es elhajtattak, hogy sógorukhoz men' enek aki het �llo�etemyi távolság,ra la�ott egy másik köz é gbe�. . ., utk��.�en. azonban VIhar erte utól öket s a közelbe n levo I!tdoorhazb.an akartak menedéke't keresn i azzal az ürügy� gyel, hogy v�sarra mennek X. községbe, ahová korán reggel akamak megerkezm. . Az erdö.ö r azon�an nem volt otthon , de mert öt Bertók Já os s emel �.2sen Ismerte, feltörte a lakás gyeng e zárját 's � � .egyutt bement a IV� . . lak�sba, hogy ott megvá r'ák a vih � �9 et. !:..t0va�at bealh tottak a szin alá, s az zobá­ ból a· 1 ? . er? �orl akasban elhely ezked tek. A szobaegysarká . va s llonYI zabot talált ak egy zsákb an, amit a lovakban kal � � m et t:k Közben ki váncsiak. leven, " h ogy m i van a vaskazettában a szobában ' " fe . sz Vel felfesz � ! tett�k ; a feszítés fo lytán á fejsze te ljes O h j alhata tla nna valt. A kazettá ban csak húsz ?ollárt talá . . Ifj. Bertók J ános " �ncs.lsa�b o� ' kiny itotta az erdö örnek a szobában lév " rkul�assz . ekr nyet ( nem volt becsukva ) � .. s az egyik polcon o p ngost magához vette. Közben � t a vihar elmult és a arta � . Alig men . tek azon ban . . néhá�y lépést, megérk az erdő ' akm ek a kiál tásá ra ?:. Bertokék nem áll tak meg . Az erd oor azo nba n a Bertók

s'

�

s'

� i� �

��

�::k � �;ö �����

=

Kérdés :

i milyen bűncse/elwll'nyl flöl/etett cl az itt leír! J. esetben ? Minden bűncse/ekmrnynél le flell írni lzoul' az melyik fö!,vén)', ren e et, szabó�yrendelet stb., / elyi sza­ kaszába uffloZlk s rovlden azt IS meg flell indolwlni hO"I' �. ' miért? 2. K�ket kell a Szut. alap;án elfogni és miért? . A. valasz -:- amelyet csak a csendőrség legénységi 6110.. manyu egyénedol fogadunk cl - két gépírásos vagy /légI' kézírásos hasábot meg n em h�/adhat. A pátyázatokat hozzánk . má/us fO-éig kell belmtdem s aZOIl az örsparancslloknak (örspara/lcslloknál a , szakaszparancsnoknak lltábbinál a 'választ va/áball a számyparancslloknak) IgazolIlia kell hog V . ' maga a pálytlzá szerkesztette. .A leg;obb válasz� l�pll �lkb(/11 flözöllli jog;ufl, szerző;éf . pedig egy aranyhegyu. joglufl meg;lIfalmazlli. A pályázat eredmén)'ót a mól'IIS 20-iki SZá/1/lIlIl,ball közöl;tik.

K

��

�

Ít

tolt% l/al 'y

A folyó évi 1 1 . számunkban közölt keresztrejtvény megfejtése :

Vizszintes

sorok :

1 . Magyar hiszekegy, 114. anód, 15. Európa, 16. apró, 17. tc, . 18. Spaa, 20. p � ls, 22. az, 23. San, 25. ülj 26. ez, 27. Km, 28. Ja.no, 30. el, 31. és, 32 . kinai, 33. ti, 3lJ. erö, 36. cár, 38. g�t, 140. S. H . S., 142. ist, 1414. árva, 145. az; %. gy, 147 . ?Jl � , 148. mo! 149. akó, 51, si, 53. VácI 514. Iba, 56. cs, 57. aldas, 59. gomba, 61 . gyaloghuszárs ág. Függöleges sorok :

1 . Macsói bánság, 2. antant, 3. gól, 14. Ady, 5. repülö� harc, . 6. hus, 7.. l.r, 8. s. o. s., 9. Zalescsyki , 10. kap, 1 1 . ep, 12 . . granat, 13. Jorki grófság, 19. al, 2 1 . ez, 214. na, 27. m, 35. R . S., 37. át 39. Éva 141 ' szó 142 ' . 143. Olt, 148. násó, 50. Olga, 52. Ily, 53. Vál, ' 55. 56. a. b . c., 58. da, 60. som.

��::

A keresztrejtvény t helyesen feitetlék meg : Lázár A aios fh. Zalagereszeg, Árkosi O)'lIla fh. Buda-

7;, est,

l

th. Kisklinfélegl'háza

Papp Tr/usz Laszló Ferellc / Orlll . PlIszfa �'acs, Plagh Ká/ oly őTm. S ikszó, Sipos Imr; őrm. N agYbatony, fiordós Oyula őrm. Csurgó Bellllő József ' őrm. s zek szárd.

�

-

A sorso/ásnál a díszes hamlltartót Plagh Károly szikszói örsbeli tJrmester l1yerte meg, akillefl azt egyide;üleg postáll ell,üldöttük. --

A szerkesztésért és kiadá sért felelö s : PINCZÉS ZOLTÁN százados.

HELlOS-nyomda Budapesten VII S' lp-Ut ca 3 . sz. Telefon : Józs ef 4 1 3-27. •

,t

Felelö s vezetö : Weilz Károly.