BUDAPEST 1929 DECEMBER 1

XIX. ÉVFOLYAM 34. SZÁM.

I

VAltar

BUDAPEST 1929 DECEMBER 1.

,

SEGÉDSZERKESZTÖ:

FŐSZERKESZTŐ:

PINCZÉS ZOLTÁN

SZÁZADOS

MEGJELE N IK

MAH ÁCS LAJO S

szÁZADOS

HAVO N TA HÁROMSZOR

SZERKESZTŐSÉG ÉS KlADÓIUVATAL: BUDAPEST, 1., ORSZÁGHÁZ UTCA

30.

SZ.

XiX. évfolyam..

Budapest, 1929 december

l.

34. szám.

' FŐSZERKESZTŐ'. PINCZ ÉS Z OLTAN szÁZADOS, SEGÉDSZERKESZT Ö: MAHÁCS LAJOS sZÁZADOs. ELŐFIZETÉSI ÁRA: Egész év re 12 pengő, Megjelenik havonta háromszor

félén e 6 pengő.

!

Hiszek egy stenben, hiszek egy hazában ' Hiszek egy lsteni örök igazságban , Hiszek Magyarország feltámadásáb an. Amen..

VESZPRÉMI

ANTAL

őrmester

, AI? figyelem�e� kisérte rejtvényeink megfejtőinek n�vsorat: y ,eszprem1 Antal lébényi örsbeli őrmestert �m ?en s��munkban közöttük találta. De egyébként is

)01 lsmertuk a nevét: szinte havonkint felkeresett min­ k'et ügyesen, szépen megírt Ieveleivel, amelyeknek min­ den sű:ából szer,etet és tiszta rajongás sugárzott a testü� letr� �s - mint írta - eddigi életében a legjobb . barat)ara, a Csendőrség i Lapokra. Most idekerült a nev·e szegény Veszprémi Antal .. ormesternek az első oldalra. Agyonlőve találták az erdöszélen. Hogy és miként történt a tragédia: ma még egy n ány Igonosz �elk.iismeret titka, de nyugodtak vagyunk felole, ho9'!:l megtudjuK. nemsokára. Előkerül a gyilkos a föld fenekéből is, mert vérnek nem szabad úgll folynia, hogy senki se feLeljen ér,ette, csendőrvérnek annál kevésbé. De hát ami most még hátra van, az már csak a földi igazságtevésre tartozik, Veszprémi Antal baj� társunk nincs többé. Csak a szelleme maradt közöttünk, hogy fellemelje az élőket abba az erkölcsi magasságba, . amelyben az ember :)k mások,ért nemcsak élni tudnak,

et:

hanem meghaJni is. Veszprémi őrmester 'egy vadászterület védelme köz� ben, tehát oLyan érdekekirt áldozta fel az életét, ame­ lyek nélkülözhetetlenek ugyan egy ország gazdasági rendjének és biztonságának tényezői sorában, de ame­ lyekn �k j1el,entősége egy emberélet áldozata mellett mégís csak eltörpül. Mutasson nekünk valak i ennél tiszteletre­ méltóbb halált, ennél magasztosabbat! Egy hazáért, egy eres egés z nem7;etért meghalni dicső dolog, de kétsz kis glória kell, hogy övez ze azt, akiben a mindennapos, ségéig: kötelességek érzete is az önfeláldozás végtelen a haMli g terjed. ' lehet. ele sokf yon nag dás égtu Oh, mert köteLess �erjed. Va�, Van, amelyik csak az utasítás be� űjéig 1g, a szeme­ amelyik add ig sem, han em csak a kenyelem éppen csak a lyes előn yök ig vagy érdekekig, esetleg . De van olyan büntethető mulasztások innenső határáig m a � ecsül.et é� a is, amelynek nem a szabályzat� ha�,e . csendor kotelesse g­ lelkiismeret sza b határ t: ez az 19az1 tett vol�a �z �t�­ tud ása. Veszprém i őrmester is eleget a vador�ok uldoze­ sítáls előírta köteLességének, amikor odtan tovabb alhatott sére járőr t vezén yelt, mag a nyug

S Z E R K E S Z T ÖS É G ÉS KIA DÓ HIVATA L: Budapest, I., Országház-utca 30.

volna, s �nki e tehetett volna szemrehányást miatta. .� A cs �nd?. r�'elkllsmeret azonban kitörülte az álmot a sze� . . méb o : �)Jel 1 t. ór�kor felkelt és maga is a járőr után me�t . hatha szukseg lesz reá? Es amikor a járőr t nem . találta, megint csak a utasí�sra hivatkozva nyug odtan � bevon� lh�itott volna, h1szen eJJel nem is szabad egyedül portyazm. Nem tette meg, hanem az orvvadászok nyo­ . ma�a bukkanva, egyedül is űzőbe vette őket s felvet te ve , luk a haroo: Mellette találták a sebkötöző csomagját, : . a�� l,lyel a l,előtt orvvadaszt még sebesülten is be akarta . otözm; �kkor oltotta ki nemes életét egy idomtalan olomgolyo. Ez nem véletlen baleset, nem váratlan támadás volt. A csendőr i ól ismeri a va? orzót, tudja róla, homl még . . ket csendorrel szemben �s meg nappal is veszélyes, . m ll he � ek tehat e�lranyban kétség ei annak, aki �� � . e)�ek 1de)en egyedul mdult ellenűk. Es mégis ment . elo re' h�b?zas e, � gondolkozás nélkül, személyes biz� . tonsaga Ifa nt valo aggodalma egy lépését sem lassította mer� a bátorság nem tartalom nélküli fogalom volt � le1!keben, hanem katonai egyéniségének, csendőrvoltá� . nak termeszetes alkateleme és ékessége.

�

�

. .

A kötelesség mezején kivétel nélkül mindenki elé tornyosulnak olyan alkadályok, olyan feladatok, ame­ lyeknek megoldása az átlagosnál nagyobb kockázatot, kivételes bátorságot és tettrekészséget kiván. Vannak, akik nem az erejüket és bátorságukat viszik neki az aka­ dályoknak, himem az oldalutakat keresik és találják meg, amelyen azokat elkerülhetik. Ezeknek az embereknek jelszavuk : becsületesen végezni a szolgálatot, de csak addig, amíg áldozatot nem kell hozni érette. Vonat­ kozik ez minden hivatásbeli emberre, akinek másokkal szemben kötelességei vannak, de ennek a típusnak a csendőrségben teljesen hiányoznia kell. Veszprémi Antal őrmester sem tartozott közéjük s ennek tudata reá­ sugározza az ő áldozatának fényét a testületre is. Nem siránkozunk tehetetlenül a sírhantja felett: a könnytelen, de szivekből jövő néma bajtársi kézszorítás méltóbb őhozzá. Lelkésze mondta a temetésén, hogy legbuzgóbb híveinek egyike volt Veszprémi őrmester. Negyedévenkint pontosan megismételt gyónását mindig ezzel a mondattal végezte: »Lelkem az Istené, testem a szolgálatomé!« - Elvégeztetett: teste a szolgálatáé hez Mt, lelke pedig - nincs kétségünk benne - Isten b emelkedett. Lehet�e csendőréletnek ennél gyönyörűb befej ezése? ségi Legigazabb barátodnak fogadtad a Cs�ndőr azert, hogy Lapokat, jó Veszprémi Antal, engedd meg id soraból és e barátság jussán kiálljunk a gyászoló meg nem külön is búcsút vegyünk Tőled. Barátságunk fog élni a szí� szakad a Te eltávozásoddal : tovább tteinké vünkbe zárt emlékezetedben. Sírhantodat szere se hiánUozközé soroljuk s gondunk lesz rá, hogy soha ai. zanak majd ró1a a Csendőrségi Lapok virág

•

'*

CSEND6RS�GI LAPOK

1078

A csendőr, mint tanu. Irt a : Dr. MISKOLCZY ÁGOST, a budapesti kir. ítélőtábla bírája. A tanusko dás, vagyis bizonys ágtétel érzé�ei nk ész­ lelte tényekr ől, a biróság ok és hatóság ok felhÍ1rás ára, i dézésére polgári köteIesség. Ez a kötelesség követ­ kezik az állampo lgári engedelm ességbő l s teljesíté sére az állampol gárok különböz ő kényszer ítő intézked ések­ kel is szoríthat ók ( »tanuzás kényszere « ) . A. bü ntetőjogi bizonyít ás forrásai közt a tanuk­ nak kiemelked ő szerepe van. A. legtöbb bűnügy, sok­ szor még azok is, amelyekb en a vádlott beismeré se, okiratok és a b űncselekm ény nyomaina k megrögzit ése kétségtele nnek látszó b i ztosságot ad a gyanú igazo­ Jására, tanuvallom ásokon dől el . A. bűnper tanuja tehát fontos személyiség s mert vallomásának döntő j elentősége lehet, el kell készülnie arra, hogy vallomását tü2íetes vizsgálat alá veszik, és ,előadóképes ségét, emlék-ező megbirálják felfogó, elemzés a l á veszik megbízh atóságát. A. mai b ű nvádi perrendtartások magukévá tették a bizony ítékok szabad mérlegelésének elvét, ami elvileg annyit j elent, hogy a bíró nincs kötve semmiféle bizonyítékhoz, ha ezt a bizonyítékot megokoltan elfogadhatatl annak minősíti. Elfogadhatatlannak minősíteni valamely tanuvallomást száz, meg száz okból lehet. Igazi tanubizonyíték tehát csak a minden tekintetben kifogástalan tanu vallomása lehet. Nem célunk most a tanubizonyítás nagy és szerte­ ágazó kérdésével részletesen foglalkozni. Néhány olyan gyakorlati megj egyzést kívánunk csak tenni, amelyeket

1929 december 1

dőrn ek, h a tanu ként j ó S2íem e lőtt tart ania m i nde n csen . jelen ik meg a b í rósá gok előtt . . . b I T l mer­ 8Ik c nem s oma ? � Min thog ll mín den tanu vall erde nper ea u b él tve v legel és tárg y a, h anem alá van .� , an ugy u d atab szem élyei bírál atán ak is, a cs'en dor e n n ek t mása eHen j elenj ék meg vallo mást tenn i , hogy vallo komo ly ,kifog ást ne tehes sen senk i s vaU,o másá ban olyan egyé niség et kell eláru l n i a , amel yből hátrá nyos köve t­ ­ �eztetést ne vonh asson Ie senki sem reá, sem a testü letre vonat kozóa n, amely nek tag j a . Miko r kifogástal an a tan u ? ' Minth ogy fejteg etése inkbe n kivált képen csend ő r­ ségi vonat kozásokat tartun k szem előtt, elsőso rban arra kell rámuta tnunk, mily esetek ben van rendsz erint szük­ ség a csendő rre, mint tanura . A. b í róságo k általáb a n a követke ző négy esetben szokták el-rende lni a nyo­ mozást végző csendőr öknek kihallgatását tanukén t : .

,

�

1 . H a a csendőrs égi j<elentésb ől olyan tények vagy mozzanat ok leírása h iánllzik, amelyek a nyomozás során megtörtént ek vagy felmerülte k s ezeknek megállapít á­ sát a b í róság a b űnper elbírálása végett fontosnak

tartj a . 2 . H a a b ű ncselekmény helyszínén v agy a nyomo­ zás más helyén b i zonyos dolgok vagy j elenségek meg­ létét kell meg,rögzíteni s ezek utólagos megrögzítése másként nem lehetséges. 3. H a a nyomozás során nem ugyan közvetlenül a nyomozás tárgyává tett b ű ncsel,ekménnyel összefüg­ gően, h a nem eseUegesen, de a b ű nperben szereplő felek érdekeire vonatkozóan bizonyos esemény�k történtek s ennek a csendőr tanuja volt. 4. Ha b i2íonyos állítások vagy gyanúj elek merül­ tek fel a csendörségi nyomozás szabálytalanságára

egész század, mert soha annyiszor még nem kellett a defilirungot megisméteLrli, soha még annyi szidást nem kap­ tak a virágszálak, mint amióta Duftig közöttük volt. Mindent ő rontott el, mindent miatta kellett megismételni.

Duftig Efraim csodálatos kalandja. Irta : AXA ROLF. a többi rekrutával Mikor Duftig Efraim együtt bevonult a tizennegyedik századhoz, örmester úr Gaj dacsi három álló napig búskomor volt. E búskomorsá g onnan eredt, hogy az örmester úr antiszemita, Duftig Efraim pedig szemita volt. Gajdacsi elvböl, Duftig pedig meggyözödés ből. De őrmester úr Gaj dacsi ismerte a fórsriftot és - bár semmi jót sem nézett ki Duftig cingár alakjából - egyelőre nem akart igazságtal an- lenni. Ezért vésztjóslóan csak annyit mondott : - Duftig, Duftig, jó lesz iparkodni ! Hát hiszen nem mondom, iparkodott is az istenadta. Próbált volna csak nem iparkodni őrmester úr Gaj dacsi keze alatt ! De hát nem ment a dolog, sehogy se m.m t. Az ujonckiképzés végén éppen olyan esetlenül mozgott, mintha csak tegnap húzták volna rij a mundért. Haragud ott is rá az

Különösképen egy olyan tulaj d::msága volt a h2ber infan­ teristának, amit a zalai bicskások gyomra sehogyan S 2 tudott bevenni : Duftig gyáva volt. Félt. Félt mindentől és mindenkitől . Az éleslövészetn él mindig csak cugszfürer úr Gyárfás erélyes többrendbe li »biztatásár a« merte a pus­ kát e !sütni, természetes en görcsösen behunyt szemmel és minden izében reszketve. Ha őrségre á l lították éjjel, minden recsegő faág halálra rémítette . Atlag minden öt percben megnyom ta a villanycse ngőt, mely az őrsz:Jbába j elt adott. A felriaszt ott őrség egyebet se csinált egész éjszaka , mint kl-be szaladg ált Duftigh űz és vissza és hallgat ta a szaka­ datlan siránko zását. Megpok rócoztá k, nem is egyszer . Nem haszná lt. Duftig üvöltö tt és - tovább félt. Végre aztán történt valami , ami elszakí totta ömlest er úr Gajda csi türelm énzk amúgy is gyöng e fonalá t. Egy szé � ? apon kint a gyako rlótére n főhadn agy úr . . . . zolgal . atról tartot FOlde � sy a jarors t isko lát a legén ys2gg el. . Oktat as kozbe n észrev ette. hogy Dufti g elbób iskol. Infanterist Dufti g ! - H í r ! - motyogta Duftig, - Mag a most elme gy ezen az úton , át a kis erdő n az orsz ágút hídjá ig. Meg állap ítja, hogy a híd:J n átme het� ml nden fegy vern em, azut án vissz ajön és j elen ti az ered ­ , t. meny Duft ig gyan akod va pislo gott az erdő felé . - Egy edü l ? - kérd ezte . - Mar s ! - fele lt2 a föha dna gy llr e l l entm ond ást n2m .. .. turo han gon . Duf tig elol dalg ott. Örm este r úr Gaj dacsi meg vető en néz ett utá na.

1"929

december 1.

CSE ND űRS eGl LAPOK

vo na tk ozóan s e kérdés tnegvilágítását a bíróság els6� sorban a� érdekelt cse ndöregyének Idhallgatásával óh aj tja tárgyalni. Vegyük sorra ezeket az es
�

- Biztos, hogy megint megijed valamitől, - mormogta. És valóban ! Midőn Duftig mintegy tiz perc múlva újból előbukkant az erdőcskéből, viselkedése határozottan feltünő volt. Inkább futott, mint s;etetl és ijedten nézdeg2lt hátra, mintha attól félne, hogy üldőzik. Lihegve ért a századh:lZ. Haj a csapzottan lóg::>tt a homlokába, arcán verejték c�l�rgott , végig, nadrágj a hátsó részéből pedig hianyzott egy JO te� nyérnyi darab. Gajdacsi dühösen forgatta rogyadozó térdekkel állt meg

a szem2it, mi�latt y uftig a főhadnagy ur elott.

- Végrehaj totta a parancsot? - kérdezte szigorú arccal főhadnagy ú r Földessy. Hát nem haj tottam ? tárta szét kezeit Duftig siránkozva. - Nos ? Atmehet-e a hidon minden fegyve rnem ?. . Herr Ob2rl ájtnan t, j ach melde gehor samst . . . Lovas sag és tüzérs ég átmeh2t, gyalog ság nem. ., Megb olond ult? H a lovak átmehetnek, mlert n2m mehetn ek emberek is ? , . H ogy miér t nem ? Tess � k megn eznl a nadr ágomat, , nyög te Duft ig. - Én megp roba ltam . _

_

_

_

, ? - No es. , felelte : Duft ig egy lép2s t tett előr e és félig sugv a - Hara pós kuty a van a hido n . . . , ye lett. Az első men tkez köw két ek tésn elen kij lepő E meg sza val. nyo volt a legén ység h�h otá'J a, . am ely Duftig . bev onu láskor őrmán kitő rt. A masodik pedi g az, h ° � y . . Gy árfáshoz . G aj' dacsI I'gy szólt cugsz f'urer úr mesler ur g vol t . Ennek Azt ped ig meg mon dom , most ma'r elé a Duf tign ak pus ztul nia kell inn en. - A század tól ? . l l' k sZ aza dpa ran csAzt his zed talá n, vál laln á őt bárme Y . sz ezr ede t. Ncm . Végleg nok ? His zen csu ffá tes zI az egé _

iÓ79

�

lenségéne rovasara, mert előfordul hat telj�sen kifo­ gastalan )elentésnél is. Minden hiv atását értő csendőr­ n�k tudnia kell ugyan azt, mily lehetséges esetek kepzelhetők a bűnper sorsát illetőe n, a gyanúsitott változó védekezésmódját tekintve, de vannak esetek, amikor ily előrelátás m�"'ett is fontos lehet valami, ami egyébként lényegtelennek látszott. Igy például meg­ hal birói kihallga�ása előtt egy fötanu vag y elvész egy bűnjel. A csendőr erre nem számítva, mel lőz bizonyos helyszíni adatot megrögzíteni. A bíróság abb an a föl­ tevésben, hogy a helyszinen járt csendőr figy eimét az illetö adat nem kerülte el s arra emlékezni fog, rendeli el a tanukihallgatást. A harmadik esetre például szolgálhat egy legutóbb megtörtént eset, amikor azt állították, hogy a gyanú­ sított a nyomozás megkezdése előtt, bár a járőr szeme­ lát t ára, arculütötte a sértettet, majd a nyomozás közben bizonyos kijelentése�et tett s ezeknek a bíróság a gya­ núsított akkori J,elkiállapotára való tekintettel súlyt tulajdonított. A negyedik eset arra vonatkozik, amikor rend­ szerint a védelem a nyomozó járőrt különféle szabály­ talansággal gyanúsitja, hom; pl. bántalmazta a gyanú­ sitottat vagy a sértett javára valamely szabálytalan­ sággal (kártalanítás kikényszerítésével, stb.) pártos­ ságot árult el. A csendőr egyének tanukként való szereplésének valószínű eseteit vá.zlatosan érintve, döntsük el a fent felvetett kérdést, mikor kifogá,stalan a tanu? Kifogá,stalan a tanu akkor, ha egyéniségéből és vallomásából nyilvánvaló, hogy érzékei nem ejtették tév,edésbe a tényekre nézve s megvan benne az igaz­ mondás szeretete, vagyis megerösíti bennünk azt a el kell k2rülnie a garnizon ból . CSináljatGk, amit akartok, én nem látok, nem hallok semmit, de . . . Cugszffuer úr Gyárfás arca felderült. Feszesen szalutált. - Értem, őrmester úr! *

Két nap mulva a tizennegyedik század került őrszol­ gálatba . örmester úr Gajdacsi, mielőtt megcsin �l�a volna az őrség elosztását, beható és bizalmas megbeszelest foly­ tatott cugszfürer úr Gyárfással és káplár úr K�es�te�s�l. , E megbeszélés eredmények2p lett a régi löporraktar orsege­ nek a parancsnoka Gyárfás. Az őrség Czepe, Balog, Kerekes és Duftig infanteristákból állott. " . A régi lőporraktár a városon kiv ül, � temeto szelen . volt. Elhagyatott, kevéssé bizalmatgeqeszto hely volt biZ ez, különösen éjjel. De az örség derűs nyugalommal re? dez­ kedett be az őrszobán, - Duftig persze nem volt e�pen . . kedvéb en. A tőbbiek pedig, mintha a rendes�el IS vlragos I okban osszejobb kedvüek lettek \'olna. Söt, mintha t·t összevihognának . . . ,. a A ködös ' barátságtalan novembervegi este ráborult . .. ttázgattak a kalyha ' világr a. A legények egyked�uen. C1gare űen sétált k··oru"1 , a soros őrszem pedig epp oly . egy..kedv .. . a min tegy száz lépésre fekvő lőpGrraktar korul 1 " Egyszerre csak megszólal t Czepe : . tessék már valamit meseIllI . . C ugsz f··urer ur, Aztán mit mesélje k? - kérdezte ,Gyár f'as. Akármit. Nag yon unalmas ez az eccaka. Balog felkapta a fejét: . . . ' akad na el29 . . Meg aztán meséllll valo IS z A a �. mondta baljóslatú hangGn . ál oporraklárn l" egl r a Itt, . éppen . h . felelte Gyárfás Hag yjuk nyug od 111 a alottakat , '

_

_

_

_

_

komoran�

-

..

1080

CSENDORS�GI LAPOK

hitet, hogy a tanu nem akar hazudni. Kifogás alá esik a tanu tehát akkor, ha valamely körülményből arra kell következtetest vonni, hogy a tanu csalódott vagy ncm akarja megmondani az igazat. Látjuk ebből, hogy az egész csendör testület tekin­ télye érintve van abban az esetben, ha egy csendör­ tanura kimondhatja az itélkezö bíróság a nagy nyilvá­ nosság elött, hogy vallomása nem érdemel hitelt, mert az eseménye k megfig!:)elésére nem volt képes vagy éppen azt állapíthatják meg róla, hog!:) szavahihetö­ ségéhez fér kétség. A. csendörnek tehát ezt az eshetöséget mind saját önérzete, mind a testület erkölcsi érdekeit tekintve mindenképen el kell kerülnie. Hogyan kerülheti el? Elkerülheti akkor, ha elsösorban is hozzászokik a pontos megfigyeléshez s megfig!:)eléseinek logikus el­ rendezéséhez, ami hivatása b etöltésének is egyik kel­ léke. Ez azonban még nem elég. Megfigyeléseit és észleleteit meg kell, természetesen az emlékezötehetség határain belül, rögzítenie és szerves összefüggésben és megfelelö sorrendben kell elöadnia. E tulajdonsá­ goknak hiánya szüli azokat a tanuvallomásokat, amelyek a beléjük szőtt »úgy hiszem«-ekkel, »úgy emlékszem«­ ekkel és »úgy tudom«-okkal a bizonytalanság és két­ ségesség beny omását keltik. A. vallomásnak tehát hatá­ rozottnak kell lennie, a tudomásnak okát kell adni. Ugy hiszem, hogy így és így volt -, mit ér az ilyen vallomás emellett: láttam, hallottam, hogy így és így történt. VimJázni kell, hogy a vallomásnak még a me1lé�es részletekben is meg legyen a hiteltérdernlösége, mert a vallomás részleges tévességéböl könnyen követ­ keztetnek az egész vaJlomás értéktelenségére. Idevág különben a régi latin közmondás is : mendax ín uno, - De hiszen éppen hogy nem tud nyugodni szegény me9bo ldogult Kocsis örmester úr ! Meg aztán itt van egy rekruta is, a Dufting, aki még semmit se tud. Pedig hát muszáj neki is tudni a dologról, ha kedves az élet". De most már Duftig i s beleszólt : - Te jó Isten ! ? Mi az, hogy, kedves az életem ? Hát nem kedves ? Hát van itt veszély ? Cugszfürer úr, é n kérem, hogy közöljön velem mindent nyiltan és őszintén. Nekem jogom van . . . - Hallgatni ! - felelte Gyárfás rendithetetle n nyuga� galommal. - De hát h a mindenáron akarjátok, én elmon­ dom, amit tudok. Feszült csend támadt. Kint kísértetiese n süvöltött az öszi szél. A kályha zúgott. Duftig kidülledö szemekkel, elörehajolva figyelt. - Hát úgy volt a dolog, hogy vagy öt évvel ezelött szolgált itt az ezrednél az örmester úr Kocsis. Nagy, hatalmas darab ember volt és két dologról volt nevezetes. Elöször is arról, hogy ha ö valakit képen törölt a hatal� mas tenyerével, annak két zápfoga menten kiugrott. Másod­ szor meg arról, hogy ti z-tizenkét !itu bor meg se kottyant neki. Egyszer kijön ide éjjel vizitálni a posztot a löszer­ raktámáI. Rekruta volt a poszt, nem tudta a gevergriffet . Amint jött az őrmester úr, rosszul vágta fertigbe a puskát. Oszt kérdi a feldrufot. De az őrmester úr Kocsist csak elfogta a méreg, hogy a bundás nem jól csinálta a fertiget, hát nem mondta a feldrufot, hanem csak azt mondta : - Az a vén rosseb egyen meg, te büdös I Oszt jött neki, hogy megigazítsa a puskát. De abban a szent pillanatban elsült a puskg, és az őrmester úr Kocsis holtan bukott a földre. - Schrecklich ! - sóhajtott Duftig. - Itt temették zi, ebben a temetöben, - folytatta cugsz�

1929 decem ber 1 .

mendax in toto ( aki részJ.etké rdés ben hazug, arról fel kell tenn i, hogy a több i kérd ésre ís hazug választ adott ). Nem szabad a vallo J? ásnak e�len tmondón ak lenni e, vagyis a tanu nem nylla tkoz hatlk ug � anab an a vallomásában ugya narra a tárgy ra vona tkozolag Igy, utóbb pedig amúg y. A. hiteltérdemlöség rovására megy , ha a tanu változtatja a vallomását, vagyi s kíjavítj a azt amit előzöleg mondott. Termé szetes en, ha ez a változtatás elsö pillan atra gyanú t kelt, a gyanú elosz­ lik , ha a tanu okát adja, miért változtatta meg előbbi vallomását. Ha helyes érv helyett pusztan annak a kijelentésére szorítkozik, hogy tévedett vagy haszon­ talan ürügyet hoz fel, a vallomás m egváltoztatása a hazugság vagy könnyelműség gyanúját idézí fel ellene. A. helyes érv felhozása azonban esetleg növeli a vallo­ más hiteltérdemlöségét, mert eZ2Jel azt bizonyít ja, hogy komolyan veszí vallomását. Példáiul korábbi vallomá­ sában azt mondta a tanu, hogy valamely esemény j úniusban történt ; utóbb azt vallja, hogy az esemény j úliusban játszódott le s ezt megokolja azzal, hogy közben megtekintette írásos felj egyzéseit, amelyekben megtalálta a pontos keletet. Vagy: ugyanabban a vallo­ másban megokolja a változtatást a tanu azzal, hogy elözetes'e n félreértette a k,érdést s a vallomás anyaga olyan, hogy a kérdést valóban félre lehetett érteni. Fontos az is, hogy a csendör a vallomás meg­ tételekor pártatlanságának adja tanujeIét, vagyís se rokonszenvet vagy ellens2ienvet, se semminő érdekelt­ séget ne árulj on el a vallomás. A. Szut. 72. §-a meg­ szabja e tekintetben a csendőr kötelességét, tehát az igazi csendört nem fogja megvádolni senkisem azzal, hogy vallomása valakinek a javára vagy kárára elfogult. Oly vallomástéteJ,ekröl van itt szó, amelyekben

?

.

fürer úr Gyárfás rendületlen komolysággal - oszt azóta nincs nyugta se neki, se a rekrutának, aki i dekerül posztra. Mert ahányszor egy rekruta kerül posztra éjjel, mindig eljön megvizitálni, tudj a-e a fertiget. Oszt ha nem tudja, úgy teremti pofon, hogy a rekruta képe menten olyan kertájhot csinál, hogy kitörik a csi golyáj a . - Igy j árt a múlt évben a N agy János, - vetette közbe Czepe. Meg a Steiner harmadéve , - szekundált Kerekes. Schreckl ich ! - sóhajtot t Duftig újból. Hófehéren jön k i a temetöbö l, csak a sapka van a fején és a két szeme villo g sötéten - szónokol t Gyárfás tovább. - Hej, de sok rekruta emlegeti, aki látta. É n is láttam. Mert csakis rekrután ak jelenik meg. Azért ide ne is jöjjön bundás , amelyik nem tudj a a fertige t. - Schreckl ich ! - sóhajtot t Duftig immár harmads zor. Cugszf ürer úr Gyárfá s nyújtóz ott egyet, ásított, m2g� nézte az óráját , azután felál lott. No, Duftig , pakkal j fel. Megyü nk ablözo lni. Te vagy soron. Ééén ? ! É éé n ? - riadt fel sápadt an Duftig . - Nincs az a pénz . . . - Ne j á rtasd a szá d ! főrm edt rá Gyár fás. - Mozg ás! De bizony mégi s rábes zélés és fenye getés kelle tt ahho z, . hogy Duftig felsz erelj en. Talá n nem is sike rült voln a ha ' Kere kes biza lmas an félre nem hívj a : Te Duf tig, - súgt a neki - van- e pénz ed ? - Mié rt? - Mer t akb r nem lesz baj. Nem mon dott el a cug sz­ .. fure r ur min den t. Azt hal lott ad úgy -e, hog y az örm este r úr . KOC SIS men nyir e szer ette a bor t. No hát m e' g mos . t , h a I o' por a' b an sem ha g y j a ny ugt on a nag y szo mju ság . Iga z, hog y . . on, oly an vac ak mod mITI t te, sen ki S2 csin álj a a fert iget . ,

1929 de ce m be r 1.

CSENDORSÉGI L}\POK

a csen dő r szolgálati eljárásában észlelookről tan . us� k?dlk. Sokszor ho ssz ú idő telik el az észleléstő l a kIhallgatás�g, éppenségg el nem csodálható tehát, ha bIzonyos ke mtek elh alvány ulnak vagy .eltünnek. Ezért, �. ha a csen � ()r el akarja kerülni a tanukihallgatáskor a fent�b Jel:�ett hel y tet, amely a val lomás bizony� � tala ns�gaval eseUe hat rán yos meg ítél . $ ésével járhat, fel . kel l fnssIteme emlékezetét. Az idézés kézhezvétele után tehát át keH néznie az illető szolgálati 1I:énykedésekre . vonatkozo. h1V at � � eljegyzésekeí és fogalmazványo� . at. Ha az Idez bol esetleg nem tünnék ki, mily � ugy ben van szük seg vallomásra hivatalosan Iel lehet kérn a bíróságot � ügy megj�lölé sére azzal a meg� okolassal, hogy a tanu előzetesen az ügyr,e vonatkozó szolgálati feljegyzésekben foglalt adatokat átolv ashassa.

?

�

!

�

Szolgálati ténykedésekröl lévén szó, vigyáznia kell arra, hogy hivatalos titkot el ne áruljon. ASzut. 74. §� a előírja a csendőrre a titoktartás kötelemttségét, amelyet a tanuvallomás megtéteIekor is szigorúan szem előtt kell tartania. A Bp. megtiltja ugyan, hogy köz� szolgálatban levő vagy abból kilépett egyént a hivatali vagy szolgálati titkot érintő kérdésekre kihallgassa� nak, ha � ilLetékes fel1ebbvaló hatóság vagy parancs� nokság a titoktartás köteLessége alól a tanut f,el nem mentette, mégis megtörténhetik és elég gyakran meg is történik, hogy a tanuknak ily természetü kérdést ad fel akár maga a bíróság, akár a kérdezésre jogo� suLt perbeli két fél. Természetesen ez tévedésből törté� nik, mert a tanunak kell elsősorban tudnia, mily ter� meszetü és terjedelm ü az ő titoktartó kötelessége. A csendörnek tehát nagyon kell ügyelnie, hogy a titoktartó kötel1ességét meg ne szegje s ha ezt a köte� lességét érintve látja, jelentse ki, hogy a kérdésre

De ha jön, oszt k i akarja csavarni a nyakadat, mondj n�ki csak annyit: »Egy�két l i tyi nem a világ !«, oszt nyomj ál o d a vagy két koronát. Én is így, csináltam rekruta korom� ban, oszt csakis ezért élek. Hát, most tudod. E bizalmas közlés némileg visszaadta Duftig lelkiere� jét és végre nem ellenkezett, mikor cugszfürer úr Gyárf�s kilódította öt az örszoba ajtaján. öt perc múlva DuftIg egyedül állt az öszi éjszakában, szemben a temetöveI és vacogó fogakkal hallgatta a cugszfürer úr és a leváltott Czepe távozó lépteit. Jó félórán át nem történt semmi és Duftig kezd11tt némileg megnyug odni. }\z elsö ijedtség után nyugodt abban j ártak a gondol atai. Nem elöször ugrattá k öt . a bakák. H át persze , most se lesz máské p. Kísérte t, aki bort ISZ � ? Nem lehet az igaz. Lassan �lassa n elmúlt a nagy halal� félele m. Nem minth a nem rezzen t volna össze minde n meg� ; reccs enö galy neszére , nem minth a nem várta " volna s �o rrol . rong va a levál tást. De az a histó ria a "halott o :meste , � lant� tt Bizt osan mese . önké ntele nül i s a teme to .. fe �e pI , . , hofeher es Ime . }\lig húsz méte rre töle, a temeto arká bol I, k a to �asapká � alak eme lkedett elö, vil logó , tüzes szem ekk e koze lede tt val a fején és lassú , mélt óság telje s lépte kkel Dufti g felé. . o� dve a remu"I� tn Duf tig ped ig csak álll , állt, meg d � rme ong ott át agy an ]\z örm este r úr Kocsis! - ZSib ott. Térdei meg rog gy � n� gon d o lat . Els zala dt volna ' de nem tud . . rem pe di g meg alIt }\ rol. � váll a tt úszo lecs ka pus a tak, elötte és dör gö han gon megszol alt : , te bu"d "os I. H ogy az a vén ros seb egy.en meg ' d re esél te . DuftIg ter Épp en, aho gy a cugsz f"ure r . ur. m t. rog yo tt, han g ta la � U mo z g tv _ kérdezte a túlv ilág i f ld f ' l - Ho l a fe r t 19. Ho _

\

hang.

: : ;: �'

1081

n�� v�laszolhat, mert a szolgá lati titoktartás köteles� . s�get en nti. Vigyá nia kell azonban, hogy ez a kijelen� � . tese valoban szolgalatJ. tItok megtartására vonatkozzék, mert ha h l1Jtelenül �téli meg a dolgot, a vallomás � . megtagadasa val nevetseges vag!:] a bíróság;)t is bosszantó helyzetbe kerülhet. Itt . e mli tjük fel példa g!:]anán t a besúgókra vonat� . . kozo kerdest. A Szut. 360. pontja szerint a besúgó . neve es szereplése szolgálati titok. Adott esetben vala� mel� érdekelt fél firtathat ja, nem ug!:]an a besúgó n�vet, hanem magát a besúgás tén!:]ét. A tanuként klh�llg�tott cs ndőr lehetőleg kerülje a szolgá,lati titokra � valo hIvatkozast, nehogy fontosko dónak lássék. Mikor �ehát �z a� �set, hogy a csendőr nyomozása a besú gó , , bol ertesltese lOdult el s értesülése forrására adnak fel kérdést, mondja ezt: az ügyről szolgálati úton értesül� tem" más részletekről nem n!:]ilatkozhatom, mert ezek a reszletek a szolgálatnak belső vitelére vona tkoz� nak. Nagy hiba természetesen, ha magában a csend ör� ségi jelentéSben ilyen kifejezés fordul elő: besúgás folytán a járőr arról értesült . .. Erre nincs semmi szükség, mert hiszen ha a besúgást a nyomozás nem támogatja, annak hangoztatása szükségtelen, ha pedig támogatja, maga a besúgás tényének ismerete a bűn� cselekményt elbíráló hatóságra nézve lén!:]egtelen. Legkényesebb és legnehezebb hel!:]zetbe a csendőr akkor kerül, ha oly kérdéseket kap fel, amel!:]ekről fentebb a li. pontban szóltunk, vagyis eljárásának sza� bál!:]szerüségét érintő kérdésekre kell nyilatkoznia. Itt a csendőr vallbmását n!:]ilvánvalólag eleve érdekeltnek fogják vélelmezni, mert hiszen ha eljárása teljes sza� bályszerüségéről tesz vallomást, az érdekelt üg!:]fél bizo� nyára azt fogja róla gondolni, hog!:] saját jól felfogott

Duftig talán nem is hallotta. Már félholt volt a féle� lemtö l. A kisértet egészen közel jött. - Dögölj meg, bundás! ütésre emelte hatalmas tenyerét. Duftig már érezni vélte a hatalmas pofont, amely eltöri a csigolyáját. Most, a végsö rémület megoldotta a nyelvét. Eszébe jutottak a varázsigék : E . . . e.. . egy . . . gyg!J . .. két . . . l i . . . Li... tyityi� tyi . . . - makogta. .. lve. megenyhu kísértet a szólt más, - ]\z már Látom, van legalább tisztess2gtudás benned. ]\ztán mit adsz az életedért ? Minthog y kezét ismét leeresztette, Duftig feléledt egy kissé. - Két . . . nem, harom koronat! - liheg te. Hahha haha ! - harsogott örmester úr Kocsis szelleme. Három koron at? Mikor még a fertiget se tudo d ? Azt már nem ! ts újból ütésre emelte a kezét. Nem, négy . . . nem, fogok adni öt koro nát! -::- sirán � ster kozo tt Duft ig. - J ach melde gehórzám" nagysagos orme zoll adi úr, hato t fogok adni ! Nincsen több penzem, zOJ Iébe n ! ma - H azudsz, pimasz.I Ha' t az a tiz koro na, amit kap tál a postán ? ! a I\isér� D e Duft ig nem azért volt Duftig, hogy még tettel is alku dni meg tie próbálta volna . . . . mi Nagyságos örmester úr, melde gehórzam ? Fogok adni mara d akkor nekem ? Miböl fogok én megélni nyol cat l ster úr Nyo lcat? Nem bánom ! - mondta az őrme vele ! szel leme némi megfontolás utan. - Ide _

_

_

_

1082

J. b e�r� �� m e� �e�c� 9�d 2� 9= �1�

OK P� A� I L� G� CS END ORS� �

érdeké ben nem vallott a' be elj árása hibáját vagy sza­ bálytal anságá t. A Bp. szerint nem köte1ezhető a tanu vallomá stétel re vagy valame ly kérdés tárgyáb an fe1e­ letre, h a abból reá vagy hozzátartozói r a j elentékeny kár vagy szégye n háramo lnék. Elvileg tehát éppen nem mi nősíthe tő helyesn ek, ha val amely hivatal os el­ járás szabály osságá t vagy szabály talansá gát a h i vatalos eljárást végző egyének kel óhajtják éppen tanuvall omás alakjáb an tisztázn i. Meggya núsíth atj á k a tanut, hogy saját érdekébe n védte magát, ha pedig megta gadja törvénys zerűen a vail lomástételi1 a szabályt alanság be­ ismerésén ek fogják ezt tekinteni . A biróság mégis el­ rendeli néha ily esetben is a tanukiha llgatást, mert nem tételezi fel a csendőrsé gről a szabálytal an eljárást és súlyt h elyez arra, hogy ezt a főtá rgyalás termében maga az érdekelt csendőr j elentse k i , hiszen alaptalan gyanúsítás esetén nem kicsinylend ő érdeke l ehet a szabálytalan sággal gyanúsitott hivatalos szem élynek az is, hogy g y anúsitóival szembeszáll jon s a g y a n ú alap­

talanságát meggyőzően kimutassa. Mi e kérdés megoldásában nem tudunk más taná­ csot adni, mint azt, hogy a csendőr mindenkor a Szut. rendelkezéseihez tartsa m a gát, hogy attól való eltérés esetén ne kerüljön seholse kínos helyzetbe. A Szut. rendel kezéseinek ker ete minden körülmények közt a cselekvésnek oly törvényes szabadságát biztosítja szá­ mára, hogy hivatásának a szabályok megtartásával a legtökéletesebben megfdelhet és semmiféle olyan esz­ köz igénybevétel ére nem szorul, amit meg vallani utóbb szégyelnie k,ellene . Összefog,lalva a mondottakat, a tanuként kihall­ gatott csendőrnek kifogástalan személyes tulaj donsá­ gokat kel l elár ulnia, vallomásának a valósag benyo-

Duftig reszketö ujj akkal szedte e lö a p2nzt. A. szellem zsebrevágta, majd így szól t : - Most a z egyszer megkegyelmezek . D e elj övök, ahány ­ szor posztra kerülsz. És jól jegyezd meg, hogy mindig legyen nyolc korona a zsebedben ! Hogy pedig m>?gemlé­ kezzél a fertigröl is . . . Két vil lámgyors, hatalmas pofon csattant e l Duftig képén, . kl menten csil lagokat kezdett látni . Mire magához tért, a kísértet eltünt . . . Ugy volt megírva a sors könyvében, hogy a megmentett . ket k� rona se m ar � djon Duftig zsebében . Mert amikor magá­ . . hoz tert, esz nelkül futott az örszobára . Ott min denekelött a c� gszfü :er úrtól kapott ismét két pofont, amiért otthagyta . � z orhelyet . De mIUtán elmondta a történteket, a cugszfürer ur � eg �esen megengedt e, hogy azon az éj szakán Duftigot a lobblek helyettesítsék az örtállásban . Ketten vállalták is, - fujenként egy-egy koronáért . . . Duftig egész éjjel s í rt. Másnap egész nap számolt. H armadnap pedig kérle a ki hal lgatáson az áthelyezését egy másik ezredhez . - Miért? - kérdezt2 a kapitány úr. - Mert nem bírom a posztolást ! - H ogy-hogy ? - Nem bírom - anyag i lag ! - hangzot t a rej tély es válasz. A. kapit� y úr nem firtatta a dolgot, örült, hogy szaba­ dU l DuftJ gto l . A. Kocsis örmester kísérteti felszerelése pedig . .. . szepen vlsszakerult - Gajdacs! raktárába . És azt se firtatta senki , hogy honnan van Czepének, . Balognak es Kere.i<esnek, no meg a dörgö hangú, hatalmas te �metü káplár úr Keresztesne k az a tíz koronája, amit meg aznap este a kantinban bevacsoráztak. Űrmesler ú r Kocsis jótevö szellemét is meghívták . . .

__ __ __ __ __ __ __ __ __

csen dőr , m in t tanu hite lt más át kell kelt eni,e, hog y a sát a b írós ág meg bíní l ja , érde mlő legy en. Mik or vall omá a l a d . Itt kell meg jegy ez­ a bírá lat min dig e két sí nen h vahi hetö sege és vall o­ nün k egyé bkén t, hog y a tanú sza ő dolo g. A tanu más á n a k bizo nyít ó ere} e két külö nböz más azon ban a legfe ljebb hitel t érde melh et, a vallo m i att nem ad bizo ­ benn e fogla lt tény lény egte l,ensé ge ő tény t a tanu , nyos ságo t ; viszo nt hiáb a vall dönt ha szó fér igaz mon dásá hoz. Egys zóval a csend őr, h a tanu is, mara djon meg csend őrnek . V al lomá sa értel mes, komo ly, j ellem es, meg­ gond olt férfi vallo mása legye n s m i nt a csend őr egész munk ája, vallom ása is az i g azság scolgá ltatás támasz­ téka és segítsé ge legyen . Vallo m á sából az igazság tiszta fénysu garán ak kell kivilla nnia, nem szaba d rossz fák­ lyának lennie , a h ol a füst elfedi a l á n got. Minde z azonba n nem j elenti azt, hogy a csendő rt m i nt tanut áItaláb an külön

kiválts ágos h el y

illetne .

l'

•

Régi bűnesetek, regl nyomozók. A. regl bűnözök lelki világát kutatva, i g en érd.2kes és figyelemre méltó körülmény az. hogy a bLincselekrnényre índító ok, annak mi!rvéhez képest, aránytalanul cseké ly, sokszor semm i : virtus . Unalmukban diskuráló pásztorlegények, csár­ dában mulató korhely cimborák egyetlen szava : - »Nem mernéd leütni az elsö embert, akivel találkozol", - elegendö egy véres bLincselekrnény elkövet2sére . Ha pedig egy kapca­ betyár ( apró lopásokon tengödö) magasabb s elismert társa­ ságba vágyott, akkor biz::my sokszor egy min den ci!1 és érdek nélküli gyi lkosság végrehajtása volt a felvétel próbáj a. Ez az oka annak, hogy az ötvenes-hatvanas éV2kben, a R á day-korszak elötti i dökben, az emberélet e l leni véres bűncselekmények száma rendkívül magas é s mert a bűn­ cselekmények nagysága nem áll egyenes arányban az i n d ító okok nagyságával, e véres bűncselekmények elköveti!sében a kiderítetlen nyomozások száma i s ren dkívül magas . Mai nap egy g y i lkosság kiderítése aránylag a l eg ­ .. kon nyebb, mert a bűnözö l e l k i kultúr á j a szerint m a az indító ok, az elérhetö cél nagysága egyenes arányban á l l a biín­ cselekmény súlyosságával, nagyságával. De akkor, amikor a virtuskodó legi!ny, a betyárjelölt kiáll a keresztútra s az e �ö embert, legyen az öreg. asszony, leány vagy gyermek, . leuti, � ogy bebizonyíts a : van hozzá kurázsija, a n y omozók­ nak blzon � nagyon nehéz volt a nyomozás során o lyan nyo­ mot kapm, amely a bűnös e lfogásáig vezetett. �sak egy esetet említek meg. K i de r ítetlen régi g y i l ­ kossagot. �ötúr � Szarvas között egy vándorló esernyöcs ináló . h �llaJa � t alaltak meg. A szerencs étlen ember fején hatalmas . feJsz: vagas Holmija , esernyöi , ruhái megvolt ak, bizony soha : se� 1 se a lJapíto:ta volna meg azt, hogy e szerenc sétlen , haza tlan, csav� r �o mester,e mber rablógy ilkosság á ldozata , ha . a tettes bosszu sag an és virtusb ól ezt el nem áru l j a . . dozat A.z al mellen ugyan is egy cédulá t helyez ett e l a bes­ .. . tlalIs ember , amely en ez á l lott : » Könny ebb 85 krajcá r;'!rt egy ember életét venni , mint ugyan ezért napsz ámba dolgo zni.« Ebbe n az esetben ' a bűnöz ö tudta , hogy egy szegeny . .. esern yosse I van dolga , akiné l nem sok pénz lehet , tudta azt IS, ho � y azt a pár krajc árt ráij eszté ssel is elveh eti . a � doza tatoJ . Tudt a azt is, hogy az i lyen mód on elköv etet t . . selek meny bunc é.rt, ha a törvé ny előtt szám olnia k e l l , nem .. kapo�t v ?I a suly os bunt etés t. Nem kelle tt voln a tehá t g y i !�. koss ag utJa n meg szab adul n i a egye tlen tanú játó l. -

�

�

1929 december 1.

:�

CSENDORSiOGl L1\POK

�

z ismeretlen ü nös mégis a gyilkossagot valasztotta, . . való n , hog y estJalis megszokásból, vagy virt usból. Ez utóbbi mell � tt szol hetnnked ö, borzalmas levele is. A rablogytlkossag soha nem . derült ki ' meg ped'19 . azert nem, mert az . . . mdlto ok aranytalanul csekély volt egy I'1yen borzalmas bűncselekm2 ny elkövetésére. Akkor, amikor az emberélet a bűn özök elött ilyen olcsó volt , akkor, amikor nap-nap után ilyen és hasonló bűncse­ . le �eny �k sokszorozták a nyomozó hatóságok hatalmas mun ­ . t, kaJa bl zony a nyomozást irányitó csendbiztoso knak egy-egy . gyllko�sag ?agyobb gondot okozott, mint manapság, a telefon, t �l:graf, radIO. , daktiloszkópia koraban, a mai kulturalb vIlagban, �m or a bűnözö a bűncselekmény elkövetése elött pontos �zamltast csinal: érdemes-e az eredmény ért a bűn­ cs:lekmenyt elkövetnie, nem lehetne-e ugyanezt az eredményt k ? nnyebb �n, kevesebb kockazattal vagy leleplezés esetén . kisebb buntetés reményében elérni. e �t ma a bűnözö így számít, így spekulál s ugyanezt a szarnita. st megtesz i a jó nyomozó is és addig kalkulál, . nyomra mig nem talál, míg a tettest hurokra nem keríti. Eppen ezért ma a legtöbb gyilkossag eredményes nyomozassal kerül napvilagra. 1\ kiderítetlen gyilkossagok szarnat ma inkabb a kéjgyil­ kossagok szama szaporítja. Miért? Az indító ok elrejtettségé­ nél fogva, mert a nemi ösztön kiel2gitésének elfajúlasa pilla­ natnyi elmezavart idéz elö, amely a kielégítés után megszű­ nik, de a tettes borzalmas cselekedetének eredmény it titkolja s nemi gerjedelmek nélkül norméilis, úgy, hogy ilyen állapo­ tában borzalmas hajlamaira még a lelkigyógyászattai fog­ lalkozó legnagyobb tudós se tud következtetni. Az indító ok elrejtettsége is csak fenti teóriámat igazolja, mert az elrejtettség és kicsinység fogalma e teóriában csak­ nem f.edi egymást, Olyan gyilkosság körül, ahol az inditó ok nincs arányban a bűncselekmény nagyságával, a nyomozas rendkívül nehéz. Ha a nyomozás eredm2nyt ér el, az csakis a nyomozó rátermettségét és kiválóságát dícséri. Elmondok egy esetet, amelyet Sztraka György, Békés­ vármegye főcsendőrbiztosa bogozott ki, amely iskolapéldája annak, hogy a bűncselekmény indító okának sejtése nélkül milyen nehéz nyomra találni, de iskolapéldája annak is, ha a bűncselekmény nagysága nincs egyenes arányban az indító ok nagyságával, milyen váratlanul megdöbbentő fordulat állhat be a bűncselekmény kiderítésének pillanatában. 1 867. márciusában Galambos-pusztáról*) juhászok azt a hírt vitték be Szarvasra, hogy Cservenka János tanyáján a 17 éves Miska fiút átlőtt koponyával halva találták a tanya szobájában az ágyon fekve. Elmondták a hírthozók azt is, hogy a nagyobbik fiú, a 2 1 éves János eltűnt a tanyáról. Eltűnt vele a kocsi s két ló szerszámostól. Nyitva találtak ott mindent, szobát, kamarát, magtárt. Nem tudják, mi

�

�

!�

�

történt? ... Szarvas községben pihent ekkor Dombár János perze­ kutor hadnagy néhány pandúrral. Bobály bandáját kerí­ tették, aki Kondoros tájékát tette kellemetlenné. 1\ perzekutor , hadnagy nyergeltetett, de mielőtt a helyszínre kiment volna Cser­ egy szarvasi esküdttel elkísértette magát az öreg eset­ venka János gazdához, hogy kikérdezze fiairól s hogy ozás leg olya n körülményeket tudjon meg, amelyeknek a nyom során majd hasznát veheti. tt, csak 1\z öreg Cservenka feleségével Szarvason lako fia vezette, ritkán ment ki tanyájára, ahol a gazdaságot két álkodní és akik vasárnaponkint felváltva jártak haza tiszt ény embereit, elemózsiáért. Sírva fogadták a háznál a törv me �ölt C �e.�·­ mert a gyászos hírrel érkező juhászok elősz.ör a . . A gyaszbaborult szulok fel sték kere eit venka Mihály szül

.t scsaba térkepcn. �z Csabacsüd. Sz�� i .) Golombos pusLta mo mtir nincs Békc ��) �:b� hO � reküdt. �omos erd�Jé[gr., d andrés és Szarvas 'kÖLötti háromszögben . M l1 ijzun o �ok vlldIJtll6mb fészkeli, nl"vf""t(.'k Golnmbosnnll. kÖ�IIC:'R h«lUróhnn -

t

�

1083

elmondták, hogy mind a két fiuk nagy on jó fiú. Szorgal­ masan do �goznak a tanyán s ha kétheten kint bejött az egyik v �gy �ásl � , vasa. rnap 10 krajcárt kapt ak, azzal elmentek a . delutam tancba, onnan rendes2n hazajöttek estefelé s újra . kimentek a tanyara. Soha semmi panasz sem volt ellenük Elm�ndtá k, hogy a szomszédtól kocsit kérnek s kimennek a . tanya :a fIUk holttestéért. Csak ennyit tudott meg a nyomozast vezeto. Dombár perzekutor hadnagy, aki kis csapa taval lóra pattant s kilovagolt a helyszinre, ahol a nyom ozást meg­ kezdte.

Pandúrjait s:e:t �sz2jjel küldte, ő maga pedig a helyszí� alap ?s megvlzsgalasahoz bgott. M:ndent úgy talált, ahogy a p �sztoro� :nO�dták. A hulla fekvéséről latszott, hogy a szegeny Mlskat agybanfekV2 érte a halálos lövés, mégped:g . egesz közelről. Ha a sebhely nem a koponya hátsó részén lett vol �a, ha a nagy:lbbik fiú, a ló, kocsi nem hianyzott v ?ln �, konn �en megállapítható lett volna még az öngyilkos­ sag IS, de Igy csakiS komoly bűnesetröl lehet2tt szó. A messzebb lakó szomszédok sem a lövés zaját n�m hallották, sem pedig a tanyára bejönni vagy kimenni nem láttak senkit. Valamennyi szomszéd csak jót tudott mondani a két Cservenka fiúról. Közben a szülők is kiérkeztek a tanyára s megtették az intézkedést a hulla elszálIitására, ami­ kor a tanya felé egy szekeret láttak kocogni az egyik pandúr kíséretében, amelyen ketten ültek: az eltünt Cservenka ján::Js és egy uradalmi csősz. A szekér és a lovak Cservenkáéké voltak. Az uradalmi csősz azután elmondta, hogy a Hármás-!{örös partján talaita meg a kocsit és a befog::Jtt lovakat . Ott legeltek a friss gyepen. A kocsin két félzsák búzát talaIt. A lovak nem voltak hajszoltak. Majd a lovak gazdája után nézett. Azt is megtalálta hosszas keresés után. Egy fáhn volt kötéllel kötözve, szája pedig ronggyal volt betömve. Ki­ szabadította az ifjú Cservenka ]anost, akit ismert s akit éppen Szarvasra akart bevinni, amikor a pandúr rájuk akadt, mert a fiatal Cservenka feljelentést akar tenni ismeretlen kóborcigányok ellen, akik az elmúlt éjjel rajuk törtek, öccsét legyilkolták, őt magukkal ragadták s a magtárt kifosztották. Dombár János ezután az ifjú Cservenkát kérdezte ki. Cservenka elmondta, hogy hajnalban a lovak után nézett az istállóban. A tanyaépületbe vezető ajtót nyitva hagyta. Mikor a lovak elé szénát hányt, lövést hallott. Vasvillával a kezében a tanyaépületbe futott. A sötét konyhában bekormozott arcu szakállas cigányok lefogták s meg akarták gyilkolni, de könyörgésére megkötötték, száját felpeckelték és saját kocsi­ jukra dobták, amelyen több zsák búza volt s elvágtattak vele. 1\ Körös hajlásánál a búzát más kocsikra rakták, őt egy fához kötözték s a lovakkal, kocsival együtt otthagyták. Ott talált rá a csősz, majd megkérdezte, hogy öccsével mi történt, nem lett-e neki valami baja, mert nem tud róla semmit, mivel a tanyaszobába nem mehetett be, mert a rablók le­ fogták. Mikor megtudta, hogy öccsét agyonlőtték, sírva fakadt. Ebből a vallomásból kiindulva, Dombár pandúrjaival az ismeretlen kóbor cigányok után vetette magát. Az útjába eső útján községekből a gyilkosság hírét és körülményeit staféták -Kun­ juttatta tovább s csakhamar Békés-, Bihar-, jász-Nagy szatot Szolnok vármegye halóságai nagyobbszerű hajtóvadá alaposan rendeztek kóbor cigánykaravánok után, amelyek és Cservenka gyanúsíthatók a Cservenka-tanya kirablasával Mihály meggyilkolásával. tagjait erős EI is fogtak két-három karavánt, amelyek mindent vallatás alá fogták. Ezek be is ismertek sok venka-tanyán kisebb-nagyobb bűncselekményeket, de a Cser mennyi cigany­ történteket nem vállalták, sőt csaknem vala ni. karaván elfogadható alibit is tudott bizonyita 'enka l Két-három hét is elmúlott, de bizony a fiata Cscn Miska gyílkosa nem került kézre. ad;l" Dombár János perzekutor hadnag!) az esetről, e1mar

1084

1 929 december 1.

CSE ND ORS ÉGI LAPOK

saról részletesen beszámolt akkori főnökének, Sztraka György Békés vármegye föcsendbiztosának, aki az eredménytelenség.!t nem igen szerette. Meg is mondta nyiltan és igen nagy lármá­ val (süket volt, azért beszélt nagy hangon ) alantasának : - Nem tudtok nyomozni ! Majd ha arra lesz utam, kezembe veszem az ügyet, hátha lehet valamit csinálni. Majd ha arra lesz utam . . . ? Pedig Sztraka Györgynek sűrún akadt arra útja. Hol csendbiztosi ruhában lóháton. Hol gyalogszerrel parasztnak öltözve mezitlábasa n, mert az Alföld egyik veszedelmes vadjára, a messzeföldön hires Bobályra és bandájára vadászott, aki gyakran volt vendége a kondorosi, szentmiklósi, csabacsüdi csárdáknak. Ezeket az utakat magányosan járta, mint ahogy magá­ nyosan fogta el Bobályt is ; ennek a történetét is megírom majd egyszer. Rövidesen eljutott Sztraka György a Cservenka-ta nya tájékára. De hát az ő portyázása mindig különös 2S sajat­ ságos \"Olt. Az ember sohase tudta róla, hogy hivatalos úton jár-e ? Sohase tudta senki, hogy milyen ügyben nyomoz. Akkor, amikor az ember azt hitte, hogy kedélyesen nevetgéll'e beszélget, akkor adta fel a legfogasabb kereszt­ kérdéseket, am21yekre mindenki gyanú nélkül válaszolt. Kisze­ melt áldozatát úgy járta körül óvat::>san, mint a macska a forró kasát. A bizonyítékokat oly szorgalmasan gyűjtötte össze, mint a méh a mézet, mikor már minden biz::>nyíték a kezében voJt, úgy csapott rá a delikvensre, mont az oroszlán. Fizikai ereje is meg volt hozzá. Akit ö megfogott, az meg volt fogva a bizonyitékak erős hálójában. Akiket a törvény elé állított. azoknak a bűnpere s::>hasc végződött felmentessel. Valószínű, hogy nem akk::>r kezdett foglalkozni ö már ezzel az üggyel, amikor a Cservenkáék tanyaházába belépett, sőt bizonyos, hogy útközben megtud ta azt, hogy a fiatal Cservenka jánosnak biz::>ny 112m elég az a picula, amit két­ hetenként apjától kap, hogy a szarvasi vasárnap d21utáni bálat végigtáncolhassa, megtudta azt is, hogy Cservenka jános hétköznapokban is este sötéttel hol kocsin, hol lóháton ellátogat a csabacsüdi csárdába, ahol a csapláros leánya körül taposta a földet, ahol felirásra mulatott, ahol azután a számlát búzával fizette. Dehát ez nem volt ujság Sztraka György előtt, mert úgy volt az akkor is, úgy van az most is, hogy a gazda­ fiúk, kik a tanyán robotolnak, de munkájukért a szülő nem fizet, úgy szereznek pénzt, hogy a magtárt megdézsmálják. De hát Sztraka Győrgy, mert nyom:lZott, ezt is feljegyezte magának a nyomozása során. mert nem tudja, hogy minek hol veszi majd hasznát. Kint a tanyáo ott volt az ifj . Cservenka jános, meg egy béreslegény féle, aki a tragikus halált halt fiút helyettesí­ tette a gazdálkodásban. Sztraka Györgyöt ismerték az egész vármegyében, ismer­ hette a fiatal Cservenka is, mert amikor a főbiztos belépett a szobába, egy pillanatra zavarba jött, de azután szépen letessékelte a lócáskanapéra a föbiztost, aki nem váratott �ag,ára, de megmondta, hogy a Miska gyerek meggyilkolá sa ugyeben szeretne tisztán látni, majd felszólította a fiatal­ em.bert, hogy mutassa meg, hogy tartotta a vasvillát maga elott, amIkor a konyhába belépett, honnan ugrottak rá a bekormozott rablók, cigányok voltak-e és ha cigányok vol­ tak : a�t honnan tudj a? H ogy könyörgött az életéért, hogy kot�. ttek meg ? Be volt-e már a ló a kocsiba fO,9va ? Miért VIttek el? Miért kötötték meg ? Miért nem vitték el a kocsit, lovat? Ugy hullottak a kérdések, mint a pörölycsapások. A fiatal Cservenka János hom].okán kiütött a verejték, amíg minden kérdésre megfelelt. Fel is lélegzett mélyen, amikor látta, hogy a híres főpersekútor abbahagyta a kérdezést. Sztraka György be is fejezte a kérdezgetést, felállt a lócakanapéról,

l a csiz ma­ két-három hata lma s ütés t mért aga rász ó osto ráva l­ szár ára, kifo rdul t a pitv arba , kim ent az istá llób a, iskörü érte , járta a tany át. A csizmaszárat már vagy száz ütés venk amik or újra visszatért tany aszo bába . A fiata l Cser iga még ott ült, ahol elébb hagy ta. A hom loká t még mind törülgette az ingeujjába . Sztra ka Györ gy maga elé intette a legényt, majd rászólt nem mérg esen , de nagy on meg­ győző határozottsággal : Most már csak azt mond d meg nekem , édes fiam, hogy miért lötted agyon az öcséd et?! A fiatal legény lesütötte a szemét a csendbiztos előtt s elhaló hango n így válasz olt : - Hát maga tudja , hogy én öltem meg az öcsémet? Majd sírva fakad t és beismert minde nt. Elmond ta, hogy ö a csabacsi.ldi csárdás leányáb a szerel­ mes volt s csaknem minden este o dajárt. Ivott, mulatott és a számlát búzával fizette. A tanyai magtár alaposa n megapad t. öccse ezért sokszor szemreh ányást tett neki, söt utoljára azzal fenyegette meg, hogy szüleinek elmond min­ dent. Ö attól félt, hogy öccse a fenyegetést beváltja s ekkor fogamzott meg benne az a gondolat, hogy öccsét megöli, hogy az egész komédiát végig játsza s a rabló­ támadás meséjével a nyomozást hamis irányba tereli. Volt egy régi pisztolya, amiröl csak öccse tudott. Ezt megtöltőtte s amikor öccse elaludt, ágyához lopódzott s közvetlen közelröl kop::>nyájába lött. Ezután a pisztolyt a tanya kútjába dobta. Odahajitott 15 üres zsákot is kövekkel megrakva, hogy a magtár kirablását valószínüvé tegye. Majd kocsira ült s egy hosszú, többszőr görcsölt kötelet is vitt magával és a Hármas Körös haj lásához kocsizott, itt a kocsit, lovakat elhagyta, egy fát keresett ki, ahhoz kötötte magát. A kötél nem is volt megkötve. Annak egyik végét a markában tartotta. Hogy a csősz ezt nem vette észre, az azért történt, mert a régi gőrcsöket oldotta ki s amikor a kötél így meglazuit, engedte el a markában lévő kötél­ véget. A zsákok és a pisztoly is elökerült a tanya kútj ából s a beismerésben lévö fiatal legény a vármegyeház tömlöcébe került s fiatal korára és bűnbánó beismerésére való tekin­ tettel csak életfogytiglani fegyházra ítélték el. Ime egy eset a teóriám bizonyítására. A bűncselekmény súlya nem volt arányban a bűncselek­ mény indító okára!. A nyomozást megindító persekutor-hadnag yot is a nyomo­ zásában ez zavarta meg. Nom gondolt, nem is gondol­ hatott rá, hogy egypár zsák búza eJcsenésének eltitkolása hogy egy szülöi dorgálástól való félelem elegendő ok lehe t e�y testvérgyilko sság elkövetésére. De mert csak ilyen cse­ , volt a búncselekmény indító oka, a tettes kelyseg nyo­ mozás köréből kikerÜilt s a nyomozás más irányba terelődött . Hogy a tettes mégis az igazságsz olgáltatás kezébe került ahhoz szükség volt Sztraka György zseniális nyomozó talen � t� ára, amellyel számos nehéz és sötét bünügyr e derített . vIlagossagot. Lássuk most már azt, hogyan és mi módo n j uthatott a

_

a

�z lSQS-q9-iki szaba dságh arc utáni időkben az e ik
1929 d ec e m be r

1.

CSEN DO RSÉGI LJI.PO K

14)85

Mexikói letartóztatási intézet férfiak részére. e l Sztraka György csendbizto s o dáig, hogy a tettest ott találta meg, ahol a z t senki sem sejthette. Ennek az o ka az, hogy a nyomozó csendbiztosn ak soha sem volt szokása egy teóriát kitalálni és felállítani elöbb s ennek a teóriának a beigazolásához gyüjteni a bizonyíté­ kokat azért, hogy kitalált teóriáját alátámassza, hanem ő induktív módon a szerzett bizonyítékok alapján rekonstruálta a bűncselekmény t, amely után m á r csak a tettes kézrekeritése hiányzott a befejezéshez. Láttuk, hogy mielőtt kiment volna a Galambos-pusztára, több helyen érdeklődött Cservenka János egyénisége felől. Igy tudta meg, hogy a nagyon szolidnak hitt Cservenka szívét szerelembe borította a csabacsüdi csapláros leánya, így tudta meg, hogy az ifjú Cservenka édesapja búzás­ zsákjait á l dozza fel a csabacsüdi Vénusz szerelmi oltárán. Ez az a d at látszólag semmi, de mégis valam i. Egy szem az induktív következtetés láncában. M. é g pedig olyan fontos szem, amely nélkül az egész következtetés nem ért volna semmit. Ez a látszólagos semmi volt az i n ditó ok, amely­ nek tudata nélkül a nyomozás csak sötétben tapogatódz ik . A siker második fontos alapja volt a gyorsan feladott kérdések özöne. A delikven s gondolko zni sem tudott, oly gyorsan kellett vá las2lOIni a a látszóla g összefüg géstelen kér­ désekre . És ezek a látszóla gosan összefüg gés nélküli kér­ dések, a nyomoz ó agyába n rendszerbe foglalt kérdések vol­ tak ané lkül, hogy azt a delikve ns tudta volna. Néhai Sztrak a Györg y, amiko r erről a bűnesetről be­ szélge ttünk, elmon dta, hogy a kérdés eire adott felelet ek közbe n szerze tt gyanú okoka t az ifjil Cserv enka János ellen. Csak két kérdésre és válasz ra em léksze m már vissza .

- Hát vasvilla volt nálad, amikor az istállób ól a tanyába szaladtá l ? Igen. - Hogy tartottad a vasvill át. - M.ellemhe z szorítva elöre, úgy mint a katonák a szuronyos puskát. - Honnan ugrottak rád a sötét pitvarban. - Egyik előlröl, a másik az ajtó mögül hátulról. Látod öcsém, mondotta, itt már láttam, hogy a fiatal Cservenka gyanús, mert h a a sötétben az egyik támadó elülről támad, úgy akkor a vasvillába szalad. De meg­ zavarodott a fiatal legény akkor is, amikor megkérdeztem, hogy be voltak-e már a lovak fogva a szekérbe s ekkor azt válaszolta, hogy igen. Pedig mig lefogták és megkötöz­ ték, az ő elbeszélése szerint pár percig tartott, de kérdezös­ ködésem közepette már elfelej tette, hogy elöbb azt mondta, hogy a lovaknak szénát dobott, amikor a lövést hallotta. - S mert a szomszédok senkit bejönni, sem kimenni a tanyára nem láttak, a szomszéd ku tyái is csendben voltak, akkor, amikor a bűntény éjszakáján a kocsi a Cservenkáék tanyájáról ki fordult, azok idegen emberek, de cigányok semmiesetre nem lehettele - Igy állapitottam meg, hogy öccse meggyilkolásában CservenlIa János bűnös lehet, de az inditó ok még e löttem sem vo It tiszta, azért kérdeztem meg tőle : - Most már csak azt mondd meg nekem, édes fiam, hogy miért lőtted agyon az öcsédet?! Bizonyára néhai Sztraka György is a búncselekménn inditó okát sokkal nagyobbnak tartotta. mint ami tényleg volt. -Ih-JI.

CSENOöRSEGI LAPOK

t086

Az italmérési helyiségek rendészete és a csendőrségi szolgálat_ Irta : Dr. TtiREI-OSVÁTH ISTVÁN rendőriogalmaz6. (2. közlemeny).

Viszont ténl) az, hogy a háborút követö években az ipari életben a nök részére tömeges elhelyez kedési lehetö­ ség kínálkoz ott az italmérö helyiség ekben. Nem képez akadályt ebböl a szempon tból az italméré ssel foglalko zó iparágak bizonyos mérvű éjjeli üzeme sem. Mert az ipari üzemekb en alkalmaz ott nök éjjeli munkájá nak eltiltásár ól alkotott 1911 . évi XIX. tc. 2. §-a határozot tan kimondja , hogy a nöi alkalmazottak éj jeli munkaszü netére vonatkozó tiltó rendel­ kezés nem terjed ki a vend2glők re, kávéházak ra és más olyan üzletekre, amelyek élelmicikkeket az üzletben való elfogyasztásra szolgáltatnak ki. Ezidöszerint az italmérö helyisé.gekben a nöi személyzet alkalmazását csak ott lehet eltiltani, ahol erre vonatkozó­ lag érvényes, tehát kormányhatósági jóváhagyást nyert őn­ kormányzati szabályrendelet kifejezett tiltó rendelkezéseket tartalmaz. Sok szó férhet mind enesetre ahhoz, hogy szociális, de különösen erkölcsrendészeti szempontból kívánatos-e az ital­ mérési helyiségekben a nöi alkalmazottak tartásának a megtürése. Szociális szempontból a kérdés mellett szól, hogy a nőfölöslegből valamit így sikerül levezetni a társadalom munkanélküli tömegeinek a lecsökkentésére. Hátránya ellen­ ben az, hogy a n ö sok munkaalkalmat von el a férfi­ nemtől, az olcsóbb női munkaerő túlz:Jtt kihasználását ered­ ményezheti. A gyakorlati tapasztalatok ugyanis azt mutatják, hogy legyen bár a hatósági ellenőrzés a lehetö legszigorúbb, a vendéglökben, korcsmákban, kávéházakban, szállodákban alkal­ mazott női személyzet erkölcsi életnézete és felfogása vesze­ delmesen hajlik a könnye lműség, a züllés, a prostitució felé. Mintha az erkölcsi erök ezen a pályán felmondanák a szolgálatot, mintha az akarat a józan, tisztességes kenyér­ keresetre nem tudna itt oly mértékben érvényesülni, ami a normális életszínvonal fenntartásához feltétlenül szükséges. Az italmérési helyiségekben alka lmazott nők erkölcsi fel­ fogása hamarosan levetkőzi a szemérem köntösét és az alkohol állandó élvezete folytán mindig mélyebbre és mé­ Iyebbre süllyed. Alkalmaztatásuk szinte megkövete li, hogy munkájuk közben a lehetöségig tetszetösek, csinosak legyenek, mert ez a körülmény vonzza a fogyasztóközönséget. Szinte kötelességük, hogy hajszolják a férfiak tetszését. Itt kapcsolódik bele az italmérési helyiségekben alkal­ mazott nök társadalmi helyzetébe a prostitució. Hiszen a feilt ismertetett viselkedésük tulajdonképen felkészülés, elö­ készületi cselekmény a titkos prostitucióra. Ezek a nök a véletlen kivételektöl eltekintve - valamennyien titkos prostituáltak. Ha ma még nem azok, azok lesznek holnap vagy holnapután. De a sorsukat elkerülni aligha lesznek képesek. Vannak olyan italmérések, amelyek egyenesen arra van­ nak alapítva, hogy a pincérnöt kihasználják. Ott a pincér­ nöt csakis azért tartják, hog!:) ott a férfiakat minél bösé­ gesebb fogyasztásra bírja. Titokban - esetleg nyiltan is velük együtt fogyasszon . Természetes, hogy az ilyen nökkel is csak úgy bánnak, mint a szabad prédával. Megfizetik a szolgálataikat. Ilyen körülmények között nem csodálható, hogy e nők erkölcsi nívója állan dóan süllyed. Züllésnek indulnak. A kizsák­ mányolásuk szüntelenül folyik. Ezzel pedig egyenes arány-

1 929 december

l.

fertő ző nem i ban nőve kedn ek szer te a világ on a külö nféle betegsé gek. k is És mégi s mit tapas ztalu nk ? H ogy o lyan italm érése mazá sáh:J z, külőn ös elősz erete ttel raga szko dnak a nö alkal ahol annak indok a és szüks ége nem forog fenn . Az okok gazda sági termé szetűe k. A női alkalm azott tetem esen olcsób b, mint a férfi mun­ kaerö . Munk aerőbe n van kínála t böség esen. II rossz üzleti viszon yok mellet t az italmé rők szemp ontjáb ól valóba n logiku s álláspo nt az, hogy az üzletvi tel minél kisebb költség et emésszen fel . Köztud omású , hogy az italmé rési hely iségek forgalm a észreve hetően megélé nkül ott, ahol nöi a lkalma zottat tartanak . Ez az oka annak, hogy ma már olyan helyeke n is találunk nöt az üzletekb en, ahol a kiszolgá lást a j ogtulaj donos vagy családtag ja is kényelme sen elvégezh etné. Erkőlcsr endészet i szempon tból megemlí tésre méltó ren­ delkezés még az, hogy a bejegyzet t kéjnökne k, akik a kéjelgést keresetsze rűen és hatóság tudtával űzik, nyilvános étkezöhelye ken való megjelenés ét az illetékes ren dörhatóság egyes vendéglökre, kávéházakra korlát:Jzhatja . Ezeken a helyeken a kéjnők kötelesek a feltűnö viselkedéstöl, a férfiak csábitásától, hangos mulatozástól tartózkodni ( L . az emlí­ tett prostitució rendelet ilS. §-át ) . Korlátlan kimérés és kizárólagos pálinkamérés célj aira szolgáló helyiségeknek tem plomtó l , iskolától, kórház­ tó I, gyermekgondozó intézettöl és temetőtől lehetöleg táv:J1 kel l feküdnie. Különösen indokolt esetben lehet eltérni az előírástól. II kimérésül szolgáló épületnek olyan fekvésűnek kell lennie, hogy az ellenőrzés könnyen gyakorolható legyen. Az italmérési üzletnek külőn kij árattal kell bírnia az utcára. Pincehelyisigre csak a legkivételesebb esetben a d­ ható engedély. Istentiszteletek, egyházi ünnepélyek, kör­ menetek alkalmával a tem plom, körmenet, egyházi ünnepély közelében lévö korcsmák és pálinkamérő üzletek az isten­ tisztelet vagy kőrmenet tartama alatt zárva tartandók. Ez idö alatt a kimérési üzletekben vendégeknek tartózkodni és azokat ott étellel vagy ital l a l kiszolgálni tilos. Nyi lvánJs házakra, kéjnőtelepekre, találkahelyekre italmérési engedély nem ad­ ható ( L . a 94.1!53 192 1 . B. M. r. 6. §-át ) . Allandóan ellenőrizni kell a z italmérési helyiségek zár­ óráját. A záróra el lenőrzés kétirányú. Vonatkozik a nyi­ tási és vonatbzik a zárási időpont ellenőrzésére. A szolgálati utasítás 362. pontja érte1m2ben a csendőr j árörnek a hatóság által megál lapított zárórák betartását e llenőriznie kell. E célból az:mban a korcsmába, vendéglőb2, stb. belépnie nem szabad, hanem a vend2gek eltávolítására és a helyiség bezárására a kiszólított tulajdonost kell fel­ hívni. Ha a vendégek a tulajdonos felszólítására a helyi­ séget e l nem hagyják, neveiket a csendőr j árőr a tulajdonos­ tól tudj a meg és jelentse fel öket. Csupán a záróra túl­ lépése miatt a vendégekkel szemben közvetlenül a csendőr nem léphet fel. Ha a tulaj donos a vendégek neveit nem mondaná be - ami sűrűn megtörténhetik, hiszen ezzel a fogyasztóit üldözni! e l magától és az üzletétől -, akkor öt kell felj elenteni a záróra túl lépése miatt. Az italmérési helyiségek zárórája ezidőszerint még kor­ látozva van, II korlátozás nem egyforma. D e a korlátozás egyformán kiterjed a fővárosra és a vidékre egyaránt. Nem befolyásolhatja azt sem ünnepnap, sem vasárnap. Egy­ forma akár nagy ünnepen, akár más pirosbetűs, de hét­ köznapra eső ünnepnapon. Csupán a kizárólagos pálinkaméréseknél van kivétel. Ezeket az üzleteke t vasárnap és Szent István napján kl­ n � itn � nem szab � d. ( ; . 94.537 921 . K. M. r. 6. I I . Belügyi . Kozlony 192 1 . evf. 2177. oldal.) A hétközn api záróráj uk ls vidéken ként különbö zö, de a kora esti órákban van meg­ állapítv a, legtöbb helyen 9 óra,

1929

december

1.

1081

CSENDORSE:Gl LAPOK

,

.

Mexikói

letartóztatási intézet nők részére,

; a töb bi italmérő hel yis égeket el lév éte kiv k áza véh ká A . a z 1922. év i 9600. B . M. at, zak há sör , kat má rcs ko , ven dé glőket old a­ yi Kö zlő ny 1922. évf . 27 1 . számú rendelet ( L . a Be lüg tar ny itv a túl órá n 2 ni utá fél éj n ébe elm ért lán ) tani tilos .

t

'

pen zés t értelmezni? Semmiké lke de ren a t ez ll ke nt Mi ké ­ után az italmérési he lyi óra 2 ni utá éjW gy ho se úg y , b a ba do n fol yta tha tó tov áb sza tt gő mö tók j a rt ség be n zá i ör vé ny kö ny v 74. §- a, am tőt nte bü i ás ág kih A . szó rak oz ás re n­ kétséget kizáró mó do n en nd mi n, va en yb vén mo st is ér a ita lm ér és i he lyi sé ge kb en os án ilv ny gy ho l, ró de lk ez ik ar ek ne k t zárórán túl ve nd ég ot pít lla gá me lag gi sá kormán yh ató po nt ita lm ér őn ek a zá ró ra idő az t há Te . ad ab sz id őz ni ne m kell. zá sr a fig ye lm ez te tn ie vo tá a eit ég nd ve a kö ze le dé sé ve l od ni a, sZiempo nt ho z kell ig az a z ho ah s i k ne A cs en dö rs ég vendég a he ly isé gb ől m in de n án ut ja t on őp id ho gy a zá ró ra el táv ozz ék. okon oz i:k a va sú ti állomás t� na vo m ne s zá to A zárórakorlá az ly isé g ny itvatartását he a a h e, kr lő é,g éj je li lévő MA.V v.end . Va gy is, h a a z ák j án v kí g e, m i �e de kez­ ut az ók öz őn ség ér llomásra vo na to k ér tá sú va a n ba ák ór lévő va gy ko ra ha jn aJ i az on az állomáson , ak ln du in k to a nc vo ás aié nek, va gy on na n empontjábÓl korlátoz sz artás nyitvat vasúti vend.églő a nem von ható . iniSzaz említett belügym a pontj tt vitato t Fontos és soka eg yl et ek , ye sü let ek be n eg az gy ho , az t szin tén te ri rencLeletnek a zárási i dőpon stb. , klubok kaszinók, körök , at ja meg tv,a , Nem ál lh pí la ál eg m n va an yesületek é j fél ut án i 2 ór áb ho gy e zárt ,eg t, on sp lá ál , s e v \é a a tehát a hely ét , a z ki, hogy ott d terje nem s látozá ől � helyiségei re a zárór akor alwzhat nak. Ezelo' szór eddig bárm tagok bármikor é s

dégeknek kivQtel nélkül helyekről is távoznia kell a ven 2 órakor éjf2 l után . a zárórá ja, amelyek }\zo n � k a� ital� 2r2si helyiségeknek .. . . , is rendelkeznek, az 1925, u!on kav eha zl lpa ng azo lvá nny al delet értelmQben éjfélLLtáni eV! 2 5.7 24. B. M. . .számú ren . De ez csak a kávéházakra 3 ora ban van me gal lap ítva ny 1925. évf . 268. oldalán . ) vonatkozik. (L . a Be lüg yi Közlö ületi rend6rfőkapitány, II . fokú rendőrhatóságok - ker � en, . tva arra, hogy olyan hel yek al1span - fel van nak j og osí kö zbi zto nsá gi okok indokolttá ahol ezt a kő rül mé nyt komoly órát eletekkel megállapított zár teszik, az említett kormányr end t. tben már meg is történ ese y án néh Ez . ják t ha korlátoz g­ őrökérvényű. Az ok me nem n nba azo s ozá lát kor Ez a űn ik a korlát:>zás is. szűnésével ren de sen me gsz tó­ szter az I . fokú rendörha Fe ljo go sít ott a a belügymini ével B. M. . számú rendelet 5. 02 16. 1 i év 4. 192 az t ka ságo arra is, évi év f . 8ljO. oldalán) 4. 192 ny zlő i Kő y lüg Be a . (L ott záróráját ő helyiség megállapít ér lm ita k i , ely rm bá gy ho abbíthassák, ha kitolhassák, meghossz t kin en et es n se tele et vé ki lnak. Ilyen �n dok leh lá ta iát nc ra ga és ot s lamegfelelő ind ok iláris, ün ne pi , hazafia ub j , ég ps ne ün mi al valami társad említeko m a, st b. rlátozást meg k211 ko ra ró zá ű er sz om al M. in t alk alk almával képviselőválasztások i és ül gy ág sz or az rendel el. nem, ho gy általános szes zti lalma t esen rend ány korm a belüg y i üzemének italmérési helyiségek az ő nl ye eg ül el lb Ami körü el. ára való beszünt etésév a választás időta rtam egy ségesen Szilveszter éjsz akáj ára os szokás óta Évek k zárórájá­ az ita lmérési helyisége re té le rü te ág sz or z az egés sszabbítása, való általános megho g ái ór lj li na j ha tó­ nak tre hivatott összes ha ele gy lü fe a t sá rtá ta B. lY\. A záróra be znak lL. a 9lj.ll53,1921. tarto ni nőriz elle ságok pontosan

�

.

?

�

1088

CSE NDö RSIO: G1 LAP OK

szumú rendelet 7. §-át ) és ahol a rendelkezések megsér­ tése nyilvánvaló , az elj arásra hivatott rendőri hatóságnak késedelem nélkül jelentést kell tenni. E llérdéssel kapcsolatba n rá kell mutatnom arra, hogy a záróratúllépesnél mindig a megfelelő elővigyázat tal kell eljárni. Vannak olyan esetek, amelyek látszólag már mulasz­ hi nak tűnnek fel, de viszont valójában mégsem vonhatók büntető elj árás alá. Például, ha a pincir a tulaj donossal az italmérő helyiségben a szokásos elszámolást e j ti meg a zárórántúli időpontban, az kihágássá nem minősíthető. Mert a pincér nem vendég. A helyiségek szükséges takarí­ tásával foglalkoztatott egyéneknek a helyiségben zárórán­ túli tartózkodása nem kihágás, mert ezek szintén nem vendé­ gek. A takarítás viszont elsőrendű kővetelmény. Az italmérési helyiségek nyitási időpontjára vonatkozólag ma is érvényben van az 1917. évi 3382. M. E . számú ren­ delet 26. §-a. E rendelet szerint azokat a helyiségeket, ahol ételkiszolgálás nincs, reggeli 6 óra előtt, azokat pedig, ahol ételkiszolgálás van, reggeli 5 óra előtt kinyitni nem szabad. Az italmérési helyiségekkel kapcsolatosan gondoskodni kívánt a kormány a serdületlen fiatalság szeszesital fogyasz­ tásának a korlátozásáról is. Nem vitatható, hogy a serdülő ifjúság sikeres erkőlcsi nevelésének egyik leggonoszabb ellensége az alkohol. A túl­ fiatal életkorban élvezett alkohol a még ki nem alakult akaraterőt gyengíti, a fejlődésben visszatartja. A testi szer­ vezet satnyulását elősegíti. Az értelmet, a j ellembeli érté­ keket pedig megsemmisíti. Bizonyos az, hogy az alkohol a fejlődő szen'ezetre bármiféle vonatkozásban gyorsan ható méreg. Tőrténjék bár a fogyasztása nyilvános i talmérési helyiségben, akár tiltott zúgkimérésben, akár a magánház­ tartásokban. Bizonyos az is, hogy a magyar jővő megmentését tar­ tották a hatóságok szem előtt, amikor a gyermekek, serdülő ifjak italmérő helyiségben tartózkodását, részükre ott sze­ szesital kiszolgáltatását bizonyos mértékben korlátozták. Az 1927. évi XXXIII. tc. szerint - életbelépett 1928. évi január hó 12-2n - olyan ifjú egyén számára, aki élete 18-ik életévét még be nem töltötte, nyilvános helyiség­ ben vagy helyen - akár vendéglőben, kávéházban, szállodá­ ban, kimérésben, korcsmában, automatabüffében, üzletben, akár kirándulóhelyen , vásáron, búcsújáróhelyen , táncmulat­ ságon stb . ; szeszesitalt, bort, gyümölcsbort, pezsgőt, sört, pálinkát, likőrt, stb., sem fizetésért, sem ingyen kiszolgál­ tatni nem szabad még abban az esetben sem, ha felnőtt kiséretében van. Nyilvános helyiségben vagy helyen ilyen ifjú egyén számára szeszesitaIt felnőtt sem rendelhet és a törvényes képviselő, vagy a felügyeletre jogosított egyén sem engedheti meg neki ilyen ital fogyasztásá t. Ha kétséges az, hogy az ifjú egyén betöltötte-e életé­ nek 18-ik évét, számára szeszesitalt csakis az esetben szabad kiszolgáltatni , ha hatósági bizonyitvánny al igazolja, hogy életének 18-ik életévét már betöltötte. Ilyen igazolás hiányá­ ban a szeszesital kiszolgáltatását meg kell tagadni. Nem terjed ki ez a tilalom olyan esetekre, amikor az ifj ú egyén a szeszesitalt a nyilvános helyiségen vagy helyen kivül történő fogyasztásra olyan egyén számára viszi, aki e törvény értelmében szeszesital fogyasztására fel van jogo­ sítva. A tőrvény 2. §-a értelmében elzárásbüntetéssel és eset­ leg pénzbüntetéssel kell megbüntetni azt az egyént, aki szándékosan vagy a köteles gondosság elmulasztásáva l az italmérési helyiségben életének 18, életévét még be nem töltött egyén számára szeszesitalt kiszolgáltat, továbbá azt a felnőtt egyént, aki életének 18. életévét még be nem töltőtt egyén számára szeszesitalt rendel az italmérés­ ben vagy neki ott ilyen ital fogyasztását megengedi, továbbá

1 929 dece mber l ·

azt az itaimé rőt vagy felelő s üzletv ezetőt , aki szánd é­ kosan , vagy gonda tlansá gból eltűri, hogy az italmé résben bármif éle alkalm azottja a fenti büntet endő cselekm ényt el­ kövesse. E mulasz tások elbírál ása a köziga zgatási hatósá gok szolgab írói hivatal -, az állami rendőrs ég műkőd ési terü­ letén pedig az állami rendőrk apitánys ág hatáskő rébe tartozik . A feljelen téseket tehát ide kell megten ni. Az ellenőrzést azért is fokozott gonddal kell foganato­ sítani az ezirányú mulasztá sok miatt, mert az említett tör­ vény lj. §-a értelmébe n attól, akit mint jogtulajdo nost vagy annak felelős üzletvezet őjét, vagy más alkalmazo ttját az e törvénybe ütköző kihágás miatt őt éven belül háromizben j ogerősen megbüntett ék, az italmérési engedélyt e körül­ ményre hivatkozássa l el kell vonni. De el lehet vonni már akkor is, ha csak egy-kétszer lett megbüntetve. Az említett tőrvény végrehajtásaké nt kiadot! 1928. évi 329.609. B. M. számú rendelet ( l . a Belügyi Közlöny 1929. évf. 282. lapjá n ) a csendőrség által gyakorolt e llenőrzésre vonatkozólag is határozott rendelkezéseket tartalmaz. Utasí­ tást ad, hogy az el lenőrzés körül a lehető legnagyobb tapintattal kell elj árni. Nehogy az ellenőrzés az egyéni szabadság kőrébe mélyebben belenyuljon. Kerülni kell azt, hogy a törvény rendelkezései - a kiméletlen ellenőrzés folytán - szembe találj ák magukat a népesség általáno, felfogásával és szokásaival. Éppen ellenkezőleg, arra kell Étőrekedni, hogy a törvény célzata, az ifjú egyének nyil­ vános italozásának a megakadályozása, mind szélesebb körök­ nek megértésére és támogatására vezessen. Nem avatkQzik tehát bele a csendőrjárőr a magánélet kőrében rendezztt szórakozásba e törvény alapj án. Otthon, a család körében vagy vendégképen másnak a lakásán. más családnál a szeszesital fogyasztását kifQgásolni nem nem lehet. Kivéve, ha ez a szórakozás túllépi a társadalmi szokások által megszabott kereteket és elfajul tisztess-é gb'2 ütköző módon, talán éppen a törvény kij átszása végett. Ezekhez már nem lehet hatósági segédkezet nyuj tani és az i lyen üzelmeket szigorúan üldőzni kell. Az említett rzndelet értelmében a korcsmában, vendéglő­ ben, kávéházban, stb. tőrténő szeszesital fogyasztás sem tekinthető a törvény vonatkozó rendelkezései megsértésének abban az esetben, amikor valamely család vagy tőbb család együtt saját tagjaira vagy barátaira szorítkozó meghívás alapján az italmérő helyiségben tart összejövetelt pusztán szórakozás célj ából. Különősen ha az összejövete l alapja a családi élet : pl. keresztelő , elj egyzés, házasság, stb. Az ily családi összejőve teleken résztvevő és 18. életévüke t még be nem töltött egyének felelősségrevonása elmaradh at, ha a szeszesit al fogyasztása a család körélnn történik . Viszont büntetőj ogi felelőssé ggel tartozik az, aki saját magánlakásán ellenérték fejében ifjú egyéneknek az italozás t megeng edi, hogy a szeszesitaLokat ott helyben való elfogya sz­ tásra ellenérték fejébi!n rendsze resen kiszolg áltatj a. A tör­ vény szellem éből kifolyó lag az ilyen zúgkor csmák felku­ tatása az egyik legjele ntőseb b felada ta az e l lenőrző köze­ geknek . A szesze sital mértéktelen fogya sztásá t korlát ozza továb bá az 1879. évi XL. tc. 85. §-a. E jogsz abály szerin t, aki mást korcs mába n, vendé glőbe n vagy más nyilv ános helye n szán­ dékosan lerés zegít , továb bá, ki szesz esital ok eladá sával ipar­ szerűleg fogla lkozi k vagy enne k a megb izott ja, ha része g­ nek - jólle het ezt az állap otot látja - még szesz esita It ad, kihá� ást kő �et �l. A �i � ágás büntetése 600 peng őig . � . rasr terJe heto p�. n �bunt etes . Elja a a közi gazg atás i ható ság - fosz olga btfO - vagy a m. kir . rend őrka pitá nysá g az illeté kes. A szán déko s leré szeg ítés t és a rész egn ek szes zesi l ta kisz olgá ltat ását a csen dőrs égn ek is szig orúa n elle nőri znie kell .

1929 december I.

CSE NDö RSÉ GI LAP OK

V. t.-c., az

1089

1 920. évi 42. 126. M. r. - Belü gyi Közlö ny 1 920. évf. 887. lapo n, ) Az 1926 . évi 1 37.000. B , M. r . (L. a Belü gyi Köz­ löny 1 926. évi évf. 41j5, olda lán) egységes en szab

K.

ályoz ta az egész ország területére az italm érési helyi ségekben a cigá nyze ne kérd ését. E rendelet értel mébe n nyilv ános italmérési helyi ségbe n csakis olyan cigán yzen ész zenél het hivatásszerűen, tehát kereset céljá ból, aki az illetékes rendörhatóságtól főszo lga­ biró, rendö rkap itány ság működési enge délyt kap:Jtt, Ez a műkö dési enged ély az ország egész területére érvé­ nyes, tehát azzal bárho l lehet alkalm azást válla lni. Ilyen műkö dési enged élyt rendszerint csak olyan egyén kapha t, aki valam elyik országJS zenészszővetség tagsá gi jogo­ sultságát igazol ja. Kivéte les méltá nylást igényl ő és érdem lö esetekben olyan egyéne k is kapha tnak műkődési enged élyt, akik nem tagjai semmi féle ország os szövetségnek, de ily esetekben az engedé ly kiadás a előtt - a kérelmezö zenei tudásá ra vonatkozólag - az Országos Magyar Zenészszö­ vetséget vagy a Magya r Cigány zenészek Országos Egyesü­ letét, illetve ezekne k az egyesületeknek a helyi képviseletét meg kell hallgatni. Nem kell ilyen működés i engedély a zeneakad émiai végzettsé ggel rendelkez ö egyének vagy olyan zenekarok részére, akik valamely intézmény , szervezet vagy testület postás, rendőr, cserkész, stb. zenekar - kebelében csoporto­ sulnak. De ha ezek az egyének a testületi zenekaron kívül más helyen és alkalommal is zenélnek hivatásszerűen, akkor ők is kötelesek a működ2.si engedélyt megszerezni. Aki nyilvános italmérésben működési engedély nélkül h ivatásszerűen zenél, kihágást követ el. A kihágás elzárás büntetéssel büntethető. Illetékes a közigazgatási hatóság, illetve m, kir, rendörkapitányság. _

Néhai Veszprémi Anlal lébé ny i örsbeli ő rmester , aki november l5-én orvvamászokkal vívott harcban elesett.

A szándékos lerészegités vagy a részeg egyénnek szeszes­ ital kiszolgáltatása mint kihágás önál lóan érvényesül a 18. életévüket még be nem töltött egyének esetében is, ha családi jellegű mulatságról vagy szórakoztató összej övetelröl van szó é s ezt a mulatságot vagy összej övetelt italmérési helyiségben tartják. . Szigorúa n kell gyakorolni az ellenörzést e mulasztas miatt azért is, mert h a az italmérés i helyiség engedélye ­ sét felelös üzletvez ető jét vagy más alkalmaz ottj át azért, me t mást szán dékosan lerészeg itett, vagy részegne k szeszes­ italt szolgál tatott ki és ezirt a kihágás ért az 1 879, � vi XL. tc. . 85. §-a alapjá n öt éven belül háromi zben l ogeros� n meg ­ , . büntet ték, akkor az italmé rési engedé lyt a Jogtula Jdon� stol el kell vonni. Ennek a jogell enes magat artásn ak tehát sulyos követ kezm ényei vanna k, es­ Olya n üzlet helyi ség - italm zrés -, amel � b � n szesz Imer � ek vagy italo kat akár korlá tlanu l, akár korlá tolta n asul nem szesz esita loka t kism érték ben árús itana k, mag aniak 7, §, 3. behasz nálh ató. ( L . 94.1153 1921. B. NL r.

A működési engedélyt a rendőrhatóság bármikor vissza­ vonhatj a, ha a j Jgositott egyén a hazafiasság követelmé� nyeinek nem felel meg vagy vele szemben egyéb olyan körülmény merül fel, ami az engedély megvonását a közr2nd, vagy közerkö!csiség szempontjából indokolttá teszi.

�

f

�

kezdés.) " J d 'a I yoz � s� ceTá A kön nyel mű költ ekez és leheto meg aka italm�resl üzlet­ ból tilto tta e l ugy ane z a jogs zabá ly az k gya kor la� át. Han y­ hely iség ekb en a kézi zálo gkö lcsö n-ü gy lete y az Italt , esel� szor meg tört ént, hog y az ital os emb e �' , hog en �� Jt ottha lege s kár tyav eszt eség ét kifi zeth�sse, �� ylel . _ atJa t vag y az ita lmé résb en egy es ingó ság ait, ora Jat, kab ruhad arabjá t. . sgá lat do' an áll l kel ben eté ker zet dés ren Az iga zga tás i . hel yisége kbe n las znaIt tár gy ává ten ni , hog y az ita lmé rés i mé röe dén y) e l leg yen min den nemű edé ny ( poh'ar, pa I a ck slté sse l. ( L. az 1 907 . év i látv a a sza bál ysz erű idö sza ki hit ele .

�;�

�

�IZ

'

.

?

é� Peh· k Kraf/sik Lajos II. o. rendőrfelü�yelőhelyette� , r a �k k_erek . György rendőr törzsőrmester talalma!l ya: I l rogzltheto, e­ pár. ta ma sz. Megálláskor láb�yomassa ,P. Megre del; induláskor magától visszacsapodlk. Ára? " e m e en, uz avtlo gépl ák gazd hető: .Somogymegyei Kaposvár, Koronfl utca 7. •

'-:.

b

•

1090

CS EN DO RS�Gl

Az italmérés i helyisége kben bánni féle zenekar álta� el? � adosra zenélésre kerülő darabokr a vonatkoz ólag az eloadasl jog �cgszerzésén2k a kőtelezettsége t?r.vényes ala�()ko� nyugszik . A szerzői j ogról szóló 192 1 . eVl . LIV., �c: ertel mében a nyilvános helyis2ge kben, tehát az Italmeres I h.ely�_ ségekben is, előadásra keru" 1 o" zenemU" vek előadás i Jogat , e lőzetesen meg kell szerezni. . A zenemíivek színpadon kívüli nyilvános eloadasl . , Joga. � nak szabályoz ása tárgyában kiadott 1924. évi 168.809. B. M. . számú rendel2t ( L. a Belügyi Kőzlőny 1924. 2,vf : 1 179: olda­ lán) leszőgezi, hogy mivel a szerzői j :Jgról sz�lo, eml.ttet,t tc. a zenemíiv2kre vonatkozó szerzői jognak nytlvanos elo�dassa l szándékosa n vagy gondatlanu l való bitorlásat v�ts2gge nYIl­ vánítja, tehát büntetendő cselekménn yé, k�te lesseg2 az ellen­ . �og,v� ? csend� őrzést gyakorló hatóság0knak - szervezet2nel őrségnek, mint a kőzbiztonság i , szolgál�t telJ�sltesere ren : delt őrtestül2tnek is - hog lj ugy, ammt mas buncselek ményekkel SZ2mben, a szerzői jog bitorlásával elkővetett bíincselekményeknek elhárítására is megte�yenek mmdent, amit hivatásuk gyakorlásában jogszabály altal nem tiltott módon megtehetnek. A.z említett tőrv2ny rendelkezései alapján a kávéházak, korcsmák, vendéglők, általában bármif2le ital�é�ési hely.i� ségek tulajdonosai vagy bérlői kötelesek a helYlsegben. el�­ . adásra kerülő zeneműv,zk előadási jogát megfel210 rllJazas

ellenében elözetesen megváltani. Ez a megváltás a »Magyar Szövegírók, Zeneszerzők és Zeneműkíadók Szövetkezet2« központja ( székel Budapesten ) vagy pedig körzetei hivatalos helyiségeinél eszközölhető. A zenélési jogdíjat kőteles megfizetni mindenki, akmek nyilvános helyiségében bármiféle állandó vagy alkalmi zene­ kar, esetleg .egyes hangszer is működik. Nincs kivonva alóla a majális, búcsú, térzen e, zenés vacsora sem. Meg kell váltani az egyesületeknek, kaszinóknak, 1< luboknak, köröknek is kivétel nélkül, ha a helyiségükben zenélésre helyet és alkalmat adnak. Vonatkozik ez a megváltási köte­ lezettség természetesen a cigányzenekarokra is. Még akkor is , ha az a zenekar kottából, hangj egyekből egyáltalában nem Játszik. A zenélés i j ogdíj megváltása történhetik esetenkénti lefizetéssel vagy átalányban való lerovás által. Az eseten� kénti jogdíj lefizetése esetében a zenéltető jogosult a kitü� zött napon és helyen a szövetkezet által védett zenemíiveket nyilvánosan előadatni. Ilyen például a táncmulatság, bál, zenés vacsora, műsoros est, bankett vagy bármiféle zenés népünnepély. Az átalányb an való fizetés feljogosí t ja a zenéltető t, hogy a szövetségtől kapott engedélyb en megjelölt helyen az ott feltÜl1tetett időtartam alatt ismétlőd ően - naponta, vagy megjelö lt napokon , hetenkin t stb. - nyilváno san zenélteth es­ sen. Az atalanyö ssz2g lerovása történhe tik egy , vagy fél� évenkint . Az átalány összegét a szövetkezet központj a, vagy a helyi képvisel ője az érdekelt tel való tárgyalá s után álla� pítja meg. Figyelem be kell venni a megállap ításnál az ital­ mérési helyiség l>efogadóképess égét, az üzlet erkölcsi szín� vonalát, forgalmá t, az alkalmaz ott szem�lyz et létszámá t, az alkalmaz ott zenekar minőségé l - pl. cigány, szalon, katona zene stb.- továbbá azt a körülmén yt, hogy a helyiségb en naponta, hetenkint vagy havonta hány izben történi k a zenél­ tetés. Az átalányöss zeg kivetéséné l figyelemb eveszik a város vagy község lakosságána k a számát is. A zenejogd ij lefizetéséről az engedély es a szövetkezet­ től vagy a helyi képviseletétől okiratot kap. Mindazok ban a helyisége kben, amelyekn ek tulajdono sai. bérlői, engedély esei stb. ilyen engedély okirattal nem rendelkez ve, a helyiségb en zenéltetést folytatnak , köteles az ellenőrző közeg a zene� karokat a további játszástól eltiltani és a jogbitorlók

1 929 december 1 .

LA PO K

bbi inté zkeflé­ elle ni büntetö eljá rás meg indi tása vég ett a tová seket meg ten ni. . I . . Vita tárgy át képe zte sok esetb en m�r az" llOg Y ..1 ta .mere sl . ' ekb en lehe t�e egyá ltalá ban barm lfele eloa dast hely ls�g t art 8m ?. Pedig ez a kérdé s precíz en kaba re stb. tiszt ázva van. . ' Az italm érési helyi ségek ellen orzes e tárg� á b an k'laelo tt 1923. évi 27.07 2. B. M. szám ú rende let (meg J ele�t a Bel­ .. . Közlön y 1923. évf. 1031 . oldalá n) értelm eben tilos célokra szeSZ2 5�;;�ban a helyis égekb en, ahol fogya sztási �zolga . ltatna k k I, italoka t ételek et, vagy kávéh ázi cikkek et . bármin�míi tánc vagy ehhez hasonl ó mutatv anyok v�gy :10adások tartása még a fogyas ztóköz önség esetleg es resz,tvet�­ lével is. Ezekbe n a helyisé gekben a tánc, vagy hasonl o elo­ adások és más mutatvá nyok csakis abba.n az .��:t�en tart�a­ tók ha a helyiség a fogyaszt óközönsé gtól e lkulomtv e e celra szí�pads zerűleg van berendez ve. Ez esetben i� azo�.ba� az előadás tartásáho z külön rendőrhat ósági engedely �zuks�g�s: Nincs kizárva tehát a lehetősége annak, hogy lIalm2r·2s1 helyisége kben alkalmi előadásokat tartsanak, d2 megvannak az előfeltételei. Az bizonyos, hogy ilyen előadások ta�that�sa s zem. pontj ából az italmérő helyiségek abszolut tobbsege �Igye­ . . lembe nem vehető. Mert szűk méretei miatt ott eloadast tartani nem lehetséges. De ez a rendelkezés nem is vonatko� kozott ezekre a kis italmérésekre. Ott ilyesmire nem gondol sem a vendéglős, S2m a fogy asztóközönség. , A nagyobb kávéházak, vendéglők pedig, ahol a fogyasz�o­ közönség igényei esetleg indokolttá tenn é� alkal?msz�r�en , ilyen előadások, szórakoztató estek tartasat, talan kivetel nélkül rendelkeznek olyan nagyobb, tágasabb helyiséggel, ahol a fogy asztókőzönségtől elkülönítetten, az elöadás�k engedély2zésének előfeltételeit biztosítani tudják. Kérde� azonban, hogy akarják�e? ( Folytatjuk.) .

.

.

Rendienntartás tömeggel szemben. Payot pansl könyvkiadó kiadásában »Emlékeim« cím alatt érdekes könyv jelent meg Lépine Louis volt rendőr� főnök tollából. A minden tekintetben érdekes könyvből egy általános érdekességíi fejezetet emelünk ki, amely a csend� őrség szolgálatáb a belevág : miképpen gondolja a szerzö sok­ évi tapasztala tai alapján nagy tömeggel szemben a rendet a legsiker2s ebben fenntarta ni. Miután ellensége i az »utca pre� fektusána k« nevezték , mindenes etre jól értett a dologhoz . Lépine a rend fenntartá sát ahhoz a feltételh ez köti, hogy minden körülmé nyek között erősebb nek kell lenni az e llenfél­ nél ; - vagyis pontos értesülés eket kell szerezni annak szán� dékairó l, a gyüleke zés helyérő l, és a tünteté s céljáró l, előbb kell a helyszí nen lenni, azt megszá llani és minden kit elfogni , aki a rendfe nntartó közegeknek nem enge� delmes kedik. Az első feltéte l tehát egy jól megsz erveze tt és jól működ 6 híradó szerve zet. Csakis értesülések hiány ával magy arázh ató az 1927. augus ztus 23�i felfor dulás Páris ban, amlko r a kom� munis ták Sacco és Vanze tti anarc histák kivég zése ellen való tüntetés ürügy e alatt tünte téssz erííen megs zállot ták a Séba s� topol boule vard� t ( Széba sztop ol bulvá r) és nagy bajok at is okoz hatta k volna , h a j obba n fel lette k voln a készü lve. Csak azon múlt a dolog , hogy, ők magu k sem hitte k a rend őrség készü letlen ségé ben. Mind enesetre kapo tt Páris egy kis ízelí­ töt a már rége bben beíg ért kom mun ista »gra nd soir« -ból (grand szoár nagy est). jl'\ás odso rban meg kell a terv ezet t gyülekez és szín hel � ét =

·

1 929 de ce m b e r . 1 .

CSE ND OR SÉG I LAPOK

szá lla ni ' A po lg an ' , h a tosa · · gok rendesen kivánJ" ak , hogy a ren dfe nnt artó csap at ne is mut atko z ze' k . azt Ilane m csak kész ültse' ? b en I egy en val aho l eld ug va. Ez téves felf ogá s . E ros " ren d" vagy csen don .. ltsé g on '" k ' eszu látt ára min den eng edé lY nélk üli . . elm arad gyu. lekez es . Más kép pen áll a dolo g , h a egy, a tom�g " a' Ita I mar ' meg szál lott hely et kell elfo glal ni' . MI'nt klasszl 'kus pe' Id a' t arra , hogya n kell e,gy nag y tére n tervezett tömegtü n. n egak ada�y , ozm , a sz·erzö bem te�est � utat ja a páriSi Plac e de la Repu bltqu e ( Plas z de la Repü blik Közt ársa ság- tér) iI)!j�. aho � a 10 utca t:Jrkoll ik. A tervezett gyül ekezés napjraj­ án . ar kora n reg el ket zászl óalj nyi kato nasá g fogla lta el zárt �. ? tomeg ben a ter nagy részét. A zászló aljak körül mara dt . s � a �a d tere � pedig lovaso sztago k porty áztak tízes sorokban. , rovld �avols agban egymá s mögött. Az egész egy szélmalomhoz hasonhtott, melyne k folyton forgó szárnya i között senkinek sem j utott eszébe gyüleke zni. �á �t h: ly iség � en tartott, a fennálló társadalm i rend meg­ bontasat celzo. gyulekezeteknél hatósági közegek jelenléte nem célszerű. Beszéljenek az emberek. amit akarnak, az késöbb úgyis kitudódik. Ellenben jól meg kell szállni a kijáratokat és a gyülekezés befejezése után kitóduló tömeget csak kis csoportokban szabad kiengedni. Minden egyes csoportot jár­ örök kísérnek a ddig, amíg az teljesen szét nem oszlik. Ez a rendszabály különösen akkor üdvös. ha a tömeg fel van izgatva és zavargásoktól lehet tartani. Ilyenkor minden egyes csoportot más irányba kell küldeni, - minél messzebb, annál jobb, mig a tömeg a szélrózsa minden irányában teljesen szét van szórva. Más megint a helyzet olyan esetben, amikor a tüntetö tömegek az utcákon vonulnak végig, ami idöközönkint meg szokott ismétlödni, mint pl. május l-én. Párisban ily, alka­ lomkor több százezer tüntető vonul fel az utcákon. A födolog ilyenkor a lázító beszédek tartását megakadályozn i. Ez csak úgy. lehetséges, h a a tömeg kis csoportokra van felosztva. E célból a fővonalakon 100 méterenkin t kordont kell vonni, melyeken egyszerre 20-nál több ember nem juthat át. Igen célszerű az ilyen védekezés három vagy még több kordonna l ott, ahol a tömeg egy irányban tolong valamilyen látványos sághoz, - a gyülekezé s tehát teljesen békés jel­ legű. Ennek dacára fenn kell a rendet tartani, külőnben egy­ mást tapossá k le kíváncs iságukb an az emberek , csakhog y előre j ussanak. Külőnö sen türelnletlenek a sportrajongók. Igy pl. egy híres labdar ugó mérkőzéshez érkező villamosok csak úgy ontják az embereket. akik azután egysze xte tolong anak a bejára t felé. Ily· alkalo mmal hevált a rend fenntartásában a hárm as kordo n. Az útat három kordo n zárja el, minde gyil< egy sor lovas csend őrből és előtte elhel yezett gyalogos sorból áll. A kord onok távol sága egymástól 50 méter. Az első kord on kb. minden 8 perc ben meg nyíli k és 1000 embert engeg­d át. A m ásod ik mind en II percben nyílik és enne k 2a tömeben perc nek a felé t eng edi át, a harm adik nál minden 250 emb ert eng edn ek keresztül . n kell azt H a túln agy, a tőm eg, akk or még I assa bha �?rdont áten ged ni, vag yis a tőmeggel szembe� �IlÓI, első az konnlJen mé g ritkábhan kel l kin yitn i . Mert kIn yitn �berek oly an me gy, de ism ét bez árn i, az más dol og.csaAz :,zakkal lehet töm ege sen tol ong nak a résen át, hog y él kterero meszetesen keőket me gál líta ni, am it békés kőzőnségn rülni kell. =

t

1091

Az első kordon tehát legyen erős. A lovasok természe­ tesen ne� lehetnek túl közel, hogy mngási szabadságukat me� tartsak. Egy második sor lovast nem célszerű felá llí­ tanI, mert az sem tehi! t semmit, ha az első sor hátrál Az elveszített . területet nem lehet visszaszerezni. mert � , VIssza bírna k szorítani egy húsz soro lovaso� t� lan s, nem egy- ketszaz . sor?s tömeget. Ha tehát az első kordont de áttörik. akkor a masodlkra kell támaszkodni, az elsö helyére pedig . mellékutcá valam elyik ban vagy közeli épületben készenlét­ ben tartott tartalék-k
l

(IEM m i m 1 1 1 1 1 1 1 1) N. 198.

Kérdés A tettes meglll dl'ál/, hog)' a sértett rész.:gcll

alszik lakásán, behatol hozzá s töle nagyobb összegű kész, pénzt ellop, Tetlél/.ek elpalástolása I'égett ezutáJl telgyl/ilia '. MUl' bÜl/fsdPlunéll l'{ kÖI'elett cl a házat. A sértett beIlnéG "

a tettes ?

A tettes a sértett pénzének ellopásával először is elkövette a lopásnak pusztán a lopott dolog értéke szerint minősűlő bűntettét. Minthogy a sértett öntudatlan állapotát nem ő idézte elő, az öntudatlan állap ot kihasználása mint minősítő kőrülmény nem szerepelhet. A bűncselekmény el­y palá stolá sa végett a ház felgyujtásával elkövetett cselekmi?n minő sítésénél a Btk. 1j22. §-ának 1 . pontj ába ütközőettéésről,a 1I2/1. §. 1 . pon tja szerint minősűlő gyuj togatás bűnt r61 lehet vagy a Btk. 278. §-ába ütköző gyilkosság bűntettévan a, szó. A két törvényszakasz együttes alkalnlazása kiforog zárv fenn. or mert a Btk. 1I21j. §-ának 1 . pontja csak akk ságnak pedig a ha a cselekmény nem gyilkosság. Gyi lkos gyu jtogatás cselekményt csak altkor lehet tekinteni, ezha a as ánd � ék előre � ha rctére� lévő �a ­ egy enesen a sértett megölésére irán yult s 3) 176 6175 ( tt ala rú bo há es A hétév y� n�?ka t, epp en ug . Az előre megfontoltsagnak az . az ndő inte tek nak ztalt és pe dig uJoszo tolt fon meg s pa tok állan dó an toborotke et � venyeky�erz:te! ismertető jele , hogy a tettesnek a gondolat megfogamzasatol ző ellenséges , t keS mi nt fol yto no san jelen ruh feg e át, felszerel � andoa ' séig módjában állj on hidegvérrel meg­ veté elkö tob orz ott ak részére sok 0J ény n ekm csel a all dig pe ás orl ak ló f
1092

CSEN DÖRSÉGI LAPOK

i\lgondo lva a tettc csclekménylÍt és a cselekmény indító okat, nem I het kétségün k, hogy a tettes a sértettet meg akarta öll11, hogy lopasána k egyetlen képzelhetö tanúj át mindörökre eltüntesse. A cselekményt tehát hideg tervszer ü­ séggel hajtoIta végre 2gyéni érdekeinek önzö és elvetemü lt megóvása végett, számbavette annak jelentöségét és követ­ kezményeit. Szó se lehet arról, hogy elhatáro zása bárminö érzelmi okból fakadt, hídeg számítás eredmén ye az. E lhatá­ roza ához szilárda n ragaszko dott, mert a cselekm ény végre­ hajtá a kitartást és körültekintíst igényelt. Ily körülmén yek közt tehát a gyujtogat ás helyett a tettest gyilkossá g bűntet­ téveI kell gyanúsíta ni, hiszen nagyon jól tudta, hogy a sútett a felgyujtot t házban van s állapotán ál fogva a halálos vesze­ delemböl meneküln i nem fog, míg a gyujtogat ás bűntette csak akkor forogna fenn, ha a tettes a sértettnek a felgyuj tott házban létét nem tudta volna biztosan, csak erre alaposan kÖl'etkeztethetett. 199. Kérdés. JI./íly jogszabá/I' én'ényes jc/en/cg {/ házi

1 929 decembe{ I.

Amikor a feljelentő is ludas. Irla és nyomozla : DOBA MIHÁLY tiszthelyettes, szakaszparancsnok (Mezőtur).

A csendör sokszor kerülhet hivatása gyakorlá sa közben olyan helyzetbe , amikor súlyos bűncselek mények részeséne k ... . Válasz. A m. kir. földmívelésü gyi miniszter 18.000. F. N vagy esetleg tetteséne k hamis beállítás ú, a valóságg al merö­ ás 1929. számú rendelete alapján, amely törvényes felhatalmaz ben ellentétes feljelentésére kell megindíta nia a nyomozás t. idökre alapján módosította a vadászati törvénynek a tilalmi Hogy a csen dör munkája még nehezebb legyen, a valóság tilos idöben vonatkozó rendelkezése it, házi galambra minden látszatát magán viselö előadásáva l igyekszik a bűnös magá­ vadászni. ról elterelni a figyelmet s a helyet, ahol a cselekmény Ez a rendelet 1929. augusztus elsején lépett életbe. elkövettetett - a helyszínt - valóságos színpadi beállí­ tással o lyanná alakítja, hogy az meséjének kellö keretül 200. Kérdés. Szabad-c II l'oslÍti töltésen I'odászni? szolgáljon. Válasz. E kérdés eldöntésénél elsösorban azt kell tudIme egy eset, ame lyböl okulhatunk. nunk, hogy a vasúti töltésnek lehet-e egyáltalában vadász­ Tollas Sámuel *) mezöturi lakos ez év február 26-án területi jellege. Jogszabályaink értelmében nincs elvi aka­ dálya annak, hogy a vasúti töltéshez, mint vadászterületh2z 9 órakor az örsön megjelenve az örsparancsnoknál bejelen­ tette, hogy hazulról jött Margit nevü leányától szerzett kapcsolódó vadászati jog gyakorolható legyen. A vasúti töltés, bármily hosszú legyen is, keskeny terület, értesülése szerint beteg feleségét Markos Gáspárné fojtogatta. Az örsparancsnok egyszerű, gyakorta elöforduló asszonyi amelyen a vadászati jogot okszerüen gyakorolni nem lehet­ séges. H a tehát a hosszú vasúti töltés területe 200 holdat perpatvarra gondolva, utasította Tollast, hogy felesége bán­ meg is üt, nem lehetséges önálló vadászterület alakítása a talmazásáról szerezzen orvosi látleletet s ha azt bemutatj a, vasút javára, mert az önálló vadászterület alakításának az is az ügyben nyomoztatni fog. Tollas megértve az adott utasítást, eltávozott, de hama­ feltétele, hogy az ingatlan megfelelö alakú és tagozódású legyen. Ily módon tehát a vasúti töltés más önálló vadász­ rosan visszatért és elpanaszolta, hogy lakásán megjelenve terület részeként fog szerepelni. 1I'\inthogy a vadász az o l y feleségét az ágyra döntve, öntudatlan állapotban, Markosnét, vadászterületen, amelyen vasútvonal húzódik végig, szabadon szomszédasszony át, pedig a szoba padlójá n hanyattfekve vér­ járhat-kelhet, a vasútvonal átszelte területen szabadon mehet tócsában találta. Hogy mi történt, nem tudja, mert a látot­ az egyik oldalról a másikra, ki lehet mondani, hogy a vasúti taktól megborzadva, azonnal ideszaladt. Most már liitta az örs parancsnok, hogy komolyabb dolog­ töltésen is lehet vadászni. Kifejezett tilalom hiányában is ter­ mészetes;m épségben vannak azonban a vasúti rendtartásnak ról van szó, szolgálatba vezényelte magát másodmagával a pálya biztonságát óvó különleges rendelkezései, valamint és a panaszossai együtt a helyszínre sietett. Tollasék szobáj ában a következö kép tárult a járör elé : azt a kérdést is esetenkint kell eldönteni, hogy a szóbanforgó vaspályarész rendeltetése, használata nem zárja-e ki, hogy Tollasnr. egy priccsszerű ágyon f2küdt. félig támaszkodó helyzetben úgy, hogy lába a fö Idet érte, ruházata gyűrött, azon a szakaszon vadászni egyáltalán szabad-e ? rendetlen állapotban, nyakán fojtogatási, arcán, valamint a Meg kell jegyeznünk még, hogy olyan esetben, amikor karj án karcolási nyomok. A szoba padlóján agyonverve feküdt a vasúti töltés a mellette elterülö árkokkal és egyéb tarto­ Markos Gáspárné, mellette balta, új jai között Tollasné haj­ zékokkaI olyan széles földsáv, amely terület már kellöleg fürtjei és ruhájának egyes darabkái. széles (pl. 300-400 m�ter) s így okszerli vadászat üzésére A szobában volt még Tollasné 18 éves leánya, ki a alkalmas, a vadászatot a tulajdonos vasút, mint jogi személy hulla közelében ült ölében kis gyermekével és ott volt Margit önállóan gyakorolhatj a, tehát abból bárki mást kizárhat, vagy nevű 13 éves leánya is. ha neki tetszik, a vadászati jogot értékesitve, haszonbérbe A nyomozást vezető örsparancsnok a pilIanatnyHag látot­ adhatja. takból ítélve valóban dulakodásra következtetett, ami a két asszony között lej átszódott s amely végül is Markosné A roubachi csata elött ( 1757) egy alkalommal amidön halálát okozta. Hozzáfogott a család fentebb emlitett tag­ Nagy Frigyesnek rosszul állt a dolga és félnie kellett a jainak kikérdezéséhez. Tollasné, valamint Ilona és Margit nevü leányai teljes telj� bukástól, a nagy porosz király katonái között egy nyalab �zalmén aludt. Egyszerre csak felkelti őt az egyik nyugodtsággal és egybehangzóan adták elö az esetet, még katona es mutatj a, hogy egy gránátost hoznak vissza aki pedig a következöképen : meg akart szökni. - »Miért akartál megszökni és kir á lyo­ Markos Gáspárné - nem tudni mi okból - legnagyobb dat elh �g� n i ?« - kérdi Nagy Frigyes. - »Azért, mert neked, kIralyom, rosszul áll az ügyed és én másutt akartam méreggel rontott be szobájukba, ahol a betegen fekvö Tollas­ sz�rencsét I?róbálni«, . - volt a válasz. - »Igazad van, - nét fojtogatni, majd az ágyról lehúzva, puszta kézzel ütle­ szolt a kiraly - meg csak ezt a had j áratot harcold velem gelni és haját tépni kezdte. A nagyobbik leány, Ilona, végig és ha nem j avul a helyzet, ígérem neked, hogy veled együtt megszököm én is.« ') A gy.nusitoll nevél megvállozlalluk, Szerk,

galamb I'adászafára l'onafkoz6/ag ?

19 29 d e c e m b e r

1.

CS EN DO RS �G I LAPO K

an yj a vé de lm ér e sietett, pr m er t ne m bí rt ve le , fo gt a ób ál ta Markosnét m eg fé ke zn i, de M ar ko sn ér a sú jto tt. Ez , mia sz ob áb an lévő ba ltá t és az za l vo ln a, to vá bb üt leg elt e To lla nt ha az ütést me g se érezte ét , mi re a leá ny most kétszer eg ym ás ut án új bó l M ar ko sn érsn a vá go tt a ba ltá va l. A. má so dik üt és az as sz on yt fe jen ta lál ta ro gy ot t és am in t később lát tá, ak i et tő l az ütéstől fö ldr e­ k, me gh alt . To lla sn é a kikérdezés fo lya tévesztő mó do n tud ta szí nle lni , má n betegségét oly me g­ rö vid idő n be lül va ló be követke ho gy a jár őr ha lál án ak ren dő rsé gg el lép ett ér intkezésbe, ahz,ésétől tar tva , az áll am i na n dr . S. Gy . rendőr­ fog alm azó a városi tiszti orv oss al a on he lyszín re jöt t ma gá évá tév e a j árő r áll ásp on tjá t, a nag y bet egn ek látszó To lla smH kih allg att a. Eze k utá n a hel yi kir ály i ásbiróság közbejöttével me gtört ént a hul la boncolása és jár a szereplők jeg yzőkönyvi kih allg atá sa s a jár őr álta l me gál lap ítot t tényállást senki kétségbe nem von ta. A. j árő r Tol las lJon any ja véd elm é­ ben elk öve tett szá ndé kos emb erö lés vétsát és áta dta a fiat alko rúa k bíró ság ána k. ége mia tt elfogta Én febr uár 28-á n vonu ltam be szem leut amr ól és az eset ről az örsp arancsno k jelentéséből értesültem, ki az álta meg állap ított tény álláshoz ragaszkodott azza l a meg jegyla­ zéssel, hogy a hely szín en meg jelen t két rend őrfo galm azó is azt foga dta e l tényként. Neke m a dolog nem nagy on tetszett . l'..z ölés elköv e­ tési módj a igen gyanú s volt előttem és nem tartottam elégsé gesne k, hogy tényk ént elfoga djuk a helysz ínen p�lla­ natny ilag látott akat és a már fentebb megne ez�tt egyen ek � , Beve­ - kik valam ennyie n érdek eltek lehettek - eloada sat. zettem a pótnyo mozás t és négy napig tartó nyomozással kiderít ettem, hogy előre megfon tolt szándé kkal � Ik?vete�t emberö lés forog fenn, melyne k tettesei : Tollasne es ket leánya, bűnrészesek : maga Tollas Sámuel és 17 éves, ugyan­ csak Sámuel nevű fia. A pótnyom ozás során, tekintettel arra, hogy a hely­ , enn�k színen semmi bizonyíté k nem volt található, egyelőre kikapcsolá sával a két család közötti viszony tisztáz�s� érd�k�­ , ben megkezdtem a közeli és távoli szomszedok klkerde�eset. Megtudtam, hogy a Tollas és Markos cs�ládok �Izony nincsenek a legjobb viszonyban. Egymást Jelen�gettek fel alamb- és falopásért s amikor Tollasne, 18 �v �s I I?� a �evű leánya teherbe esetl, tőbbizben magzatelhajtast �Ise­ reJtek meg, mely kísérletekről Markosné is tudott, azt �.Iz.�l� , kozottJ mas ismerőseinek el is beszélte, ami a két csalad rossz viszonyt még rosszabb á tette. . Megtudtam továbbá azt is, hogy a , gyilkosság elot�1. na p on Tollas Margit azzal az ürüggyel hlvt� be . Markosnet lakásukra, hogy a k'IS f"lU haldoklik és az anyja mncs otthon. Nevezett azonban, valami rosszat sejtve, nem ment be : Ez a ' .obban megerősítette azon feltevesemet, n be ° , l: y i7t �kO:: O� kö v: ttek e l e' s hO y n g kO � , e;: . , :� �: eg " " n apon akartak vegre h aj t aru. mar e I ozo , tartóz , Tollaséknál Szédtól m egtudtam továbba, hogy aze lőtt . . . t kodott huzamosa bb ideig egy I degen leany ' nevszenn B . Z ., aki a csala' d ugye " iben bennfentes vo It. F e Jkutattam a leány tartózko dási helyét, kikérdez te� , ak' me erősítette és újabb adatokat szolgáltatott ar�a, . , ogy, a �ét család valób an gyulo .. "Iettel viselte tett egymas Ira nt eS hogy közö ttük a viszo ny . o" ot a az elk é pz elhető legrosszabb volt. El b má r ré gebb Id , , azt IS, ' hogy , gyilkossá g e lo" tt néhány hó napszélte a leany pal meglá togatt a őt Tolla: né a ,f"laval ' ekkor ő megőrzésre átadta T o II as fl ának a 'Jelen legi g az dáJ' a által dugdosott, , ya�' A , To I I�s fiú szívesen vál I a It a plsztol engedé ly nélküli .. kor a pisztolyt átvette, . lenes mego," rzéset. ml a pisztol y I. delg , ezeket mond otta : »MaJd JO Iesz ez Mar kosnénak l« vettem elö, aki A leány kikér dezés� után a To !las fiút kevés tagad ás után beism erte, hogy Mar kosné meg gyilk o ­ 5

lás át az an yja inditványára az alábbiak szerint hajtották végre : Február 27-én kora reggel an yja az egész család jel en ­ létében azt a kij elentést tette, ho gy mo st már végezni ke Jl Ma rkosnéva I. l'.. p juk err e azt felelte, ho gy »C sinálj atok vel e, am it akartok!« Később édesan yja Ma gd a nev ű nővérét azz al az utasítással kü ldte ki az udvarra, ho gy ha Markosnét me glá tja , hív ja be hozzájuk azon ürü gg yel , hogy nézze meg az I lon a újszülött bab ájá t, ő ped ig bal táv al a kezé­ ben az ajt ó mögött lesbe állott. A. hív lépett az ajt ón, mir e any ja, ma jd ő is (ásra Markosné be­ a fiú ) több balta­ csapást mértek rá. Tollasné a gyi lkosság után Ma gda leányát azz férjéhez, hogy az menjen el az őrsre és ott al küldte má r ismert módon a történteket, ő ma ga pedig adj a elö a a helyszín elrendezéséhez fogott hozzá, H aj ából kise bb csomókat tépett ki s kat, valamint ruhájának dar abja it a hull a ujja i közé tettazo t magát fojtogatta és karmolta s a járőr megérkezésee,korsajá gséget színlelve az ágyon vergödött. Ezt megelőzőleg bete ban Ilon a nevű leányát kioktatta, hogy váll alja az anyjazon védése eimén kieszelt emberölést, úgyse szabhatnaka kimegrá­ nagyobb büntetést, mer t fiatalkorú, Az elsőfokú ítélet Tollasnét életfogytig tartó [egyházzal bűntette. *

Feltűnő ebben a nyomozásban, hogy a gyilkosság oka, kiindu lópon tja egyszerű szomszédság i perpatvar. Sokszor a legsúlyosabb büntetendő cselekmények lélektani oka valami ielentéktelen semmiség ; kicsiny ok sokszor jár súlyos oko­ �attal, erre a nyomozónak is gondolnia kell.

"

•

t

�:

��

�

�:� �

I

12-

'

a

1093

A nemibetegségek.

I ' a rgha is lesz , világ megteremtése óta nem vo It es " sevalaha misztikusabb valami az ember létrejöttének �erd nél . Ugy az egyesek, mint egész nemzetek, sőt ege� z O�­ szakok sorsát ..nagyon sokszor dönf'tt o e e I a múltban es fogja " , ' eldönteni a JOvoben l: az a soha meg nem er, thetö, soha , meg nem magyarazhato erz�� " ami't a .szerelem« gyűjtöneve alatt ismernek az összes élolenyek: , , A. »Csendőr ségi Lapok « :�29" e v! ma' Ju s -?O-iki számában , ' et elen , Irtam l e a fenti sorokat és a .Fogamzás« clmu.. feJez . I eztem, hogy ezt a kenyes t " t folytatni fogom már ott Je , k'I �ge'sz nyugodtan elolvashassa, olymódo n, hogy azt bar ' l asznat IS vehess2 . ' hesse es könnyen megert obb hatással az egész éleA. nemi éle� �an a . tünkre. Ez az .. orokke, ti �i::��s valami élet és halál ura volt minden I�okben. Nel, küle az emberiség már régen kihalt volna . A. nemi élet a legt"Iszta'bb örömökkel tölti meg éle­ " ke t, de ugyanakkor atko t , sze nvedést , nyomort is. ..zúdilhat tun re ánk , ha ezzel a fense, ges adománnyal visszaelunk . Rz , n: 1' e'let ugyanis tönkreteSZI, Ie3 laállatia s, rako�catlan csony itja testunket, lel nke t, kioltja lelkünk vihigosságat

:

A.

"

erna

l

�

,

1094

CSENDORSÉGl LAPO"

és a \ �gén cg�1 tönkre tett, összeroncsol !, n!]omo ruságo s t;>�tel liaqlJ I'lSSla , tS ha a faj talan, a rakoncá tlan nemiéle t bor­ la in�as kÖ\'el!<�zm eny2i csa!, magat az elkövet ö egyznt bün­ tetnék, akkor m 2g bünteté s gyanán t lehetn2 fJgadn i a sulyos kÖl'ct!ICzll1énye ket. De a biinhöd 2s nem áll meg magáná l a beteg 2mbern el, hanem anna!, ártatla n utódai t is szint2n u legsúlyos abb csapásJk kal súj tja. Nincsen rózsa tövis nélkül. A nemiéletnek is megvannak a maga tövisei. A mai cikkünk keretében általánosságban cukr2 a rossz, helytelen és kicsapJngó nemiéletből szár­ mazó csapásokra, betegs2gekre fogunk rámutatni. Ha I'alahol tífusz, vörheny , kanyaró vagy más f2ftöző betegség lép fel, ott az ajtóra kiragasz tják a piroscéd ulát. A nemibete gségek sokkal veszélyes cbbek, mert családok at, generációkat tesznek tönkre és ezekről mégis alig tud valaki. A nemiélet betegsége i mint -titkos betegsége k .. szerepeln 2k. A nemibetegségeket örökös titok, hazugság , letagadás , örökös misztikum veszi körül . Ahogy úri dolognak számít a tisztes­ séges adósságok rovására a kártyaadó sságot 211 óra múlva kifizetni, éppúgy úri dolog a tífusz, tüdővész, hímlő, kanyaró stb.-vel szemben a nemibetegséget elhallgatni. Ebben nem is az egyesek, hanem maga a társadalom a hibás, amely bár a saját rovására, de mégís megköveteli, hogy a nemibetegsé­ gek titokban tartassanak. Nem képeznek kivételt etekintetben még a leányaikért aggódó szülők sem, A társadalmi kényszeren kívül igen nagy szerepet j átszik azon emberi győngeség is, hogy az ember mindig jobban fél a közvetlen, a közel levő veszélytől, mint attól, ami messze run, ami csak ezután jöhet, '\. IIC n, lj�tegségek pedig éppen olyanok, hogy tsak 10-12 év múlva éreztetik súlyos hatásukat. Krísztus e lőtt éppúgy, mint azóta ís, örökös rákfenéje volt a nemíbetegség a társadalmi életnek. Régebben még s::Jkkal j obban, mint ma. Egy másik régi és számtalanszor be­ igazolt igazság, hogy a nemibetegségek elterjedése m indig együtt j árt a háborúkkal. A hábórú és a szabadszerelem mindig szoros viszonyban voltak egymással . Azt se lehet tagadni, hogy a gyengébb nem mindíg különös vonzalommai viseltetett a katonák iránt. A régi világban oda, ahol a háborút viselö katonaság megtelepedett, mindig özönlöttek a rosszhirű nök. Nagyon sok szakmunka egyenesen a katona­ ságot okolja a nemíbajok nagyfokú elterjedéséért. Ma aZ0n­ ban ez az állítás semmiesetre se állja meg a helyét. Régen , úgy Krisztus előtt, mint Krisztus után, a XVII-ik század közepéig azonban határozottan a katonaság révén terjedtek el a szörnyű nemibetegségek. Már a régi gőrög seregek is nöket vittek magukkal azért', hogy az őrökös menetelések alatt és a harcok után kifáradt katonákat felvídítsák. Ezzel azonban tőbbet ártot­ tak, mint használtak. A zsidók ok::Jsabban oldották meg ezt a kérdést, Az ő hadseregeiket is a nők tömege kísérte, de azok mindig messze a táboron kívül, szigorú felügyelet alatt voltak és akikre a választás esett, azok parancsra kény­ telenek voltak a prostitúció mellett még az ellenséget,. az el lenséges országot is kikémlelni . Igy hasznukat is vehették. A császárok idejében a római hadsueget is nagyszámb an kisérték a rossz nők. P I . Krisztus előtt 133-ban Numatia spanyol várost már 15 hónapjá hiába ostromolta Scipi(l Africanus római vczér. Ekkor okos ötlete támadt. Táborából . A .cs. kir. hadsereg szamara 1769-ben kiadott szabályzat �r.telmeben � ezred két zászlósának kötelessége volt halálos ,telet alkalmaval, mielőtt az ítélet végrehajtására kirendelt cs��at kivonul, az ezredparancsnoktól kegyelmet kérni az ehtelt számára. Egyikiiknek nyergelt lovat kellett magával VInnI, h ?gy ha a kegyelmet megadják, azonnal az őrnagyhoz nya �galJon a paranccsal. Tilos volt akár katonaí, akár polgári egyenhez fordulni::Jk avégett, hog!) az a keg!jelemadás útját eg!Jengesse.

1 929 dece mber l

A váro s kiko rblic solta lta az ott dorb ízol ó kile zer ross z nől. pár hét múlva el is eS2t t. ( A róma i I,alo nakn ak tilos volt a nősülés.) Való ságo s szent ségtö rés szam ba megy az a törté nelm i tény, hogy a jámb ::Jr', a szent és ideál :s célér t : Krisztus szülö ­ földjé nek a törököktől való vissz af::Jgl alásá ért indíto tt keresz­ tes hábor úk alatt terj edtek el legna gyob b fokba n a nemi ­ beteg ségek . Az első keres ztesh áború ban, 1099-ben, a három ­ száze zerny i sueg et harmi nceze r rossz nő kisért e. EZ 2ll nők minde gyike nagy bottal volt ellátv a és rende s száza dokba vol tak osztva ; miattu k a csapat ok közt nagy viszál ykodá sok törtek ki, ami aztán sok széthú zásra, az erők szétfo rgács:J ­ lására vezetet t. IX. szent Lajos francia király 1 250, körül szintén keresztes háború t vezetet t. Okulva azonban a rossz nők okozta bajokon , szigorú an eltiltott a, hogy a hadsere gét rossz nők kisírjék . Hiába v::Jlt azonban a m égis jelentke ­ zőknek a meglwrb ácsolása , sőt az S2m segített, hogy a meg­ fogott nőknek az orrát vágatta le a király, a tábori prosti­ tuciót így sem tudta megakad ályoznL Végre is minden szá­ zadnak nyolc nőt engedílyezett, akik l:>von kis2rték a tsa­ patot. Későbbi idökben a nők szépségük szerint rangot kap­ tak és feIügyelőik paranrsn::Jksá ga al3tt követték a csapatokat. Jel lemző, hogy az egyik francia vezér egyszer minden sikertelenség ért szintén a csapatánál lévő 800 nőt okolta és ezért valamennyit a tábor mellett levő folyóba fojtatta. Ez sem használt, a vízbefultak helyére új nők jöttek, Fel van jegyezve, hogy a híres Wallenstein tábornagy seregét állan­ dóan tizenötezer rossz nő kísérte. A harmincéves háborúban pedig hivatalosan is egy-egy had::Jsztálynak megfelelő csa­ patnál négyezer nő volt »be::Jsztva«. trdekes és jellemző dol:>g felemlíteni, hogy a régi ger­ mán harcosoknak meg volt engedve a nösülés. A legtőbbjük magával vitte a háborúba a feleségét is. Egyáltalában, ami­ lyen fokban megengedték a házasságot, oly mértékben mara­ doztak el a táboroktól a rossz nők. 250 év óta már meg­ szűntek a fent leirt erkölcstelen állapotok a hadrakelt sere­ geknél. Itt-ott legfeljebb csak mint visszaélés a szigorú rendeletek kijátszásaként, fordulnak e lő szórványos esetek. PI. 1905-ben az orosz-j apán háború idejéből fel van jegyezve, hogy messze-messze, Keletszibériában, az egyik orosz vezér a vonatán valóságos hárem et vitt magával és éjjel még a sebesültszállító vonatoknak sem volt szabad továbbmenniök, nehogy ama rossz nők nyugalmát a vonatok dübörgésével megzavarják. Ez is csak messze Keleten és csak az oroszok­ nál fordulhatott elő. Tény, hogy a nemibetegségek elterj esztésében a hábo­ rúknak, illetve a katonáknak oroszlánrészük volt. A társada­ lom legsúlyosabb mérgét, a vérbaj t is a Nápolyt ostromló VIII. Károly francia királynak szétszóródó csapatai, kalan­ dorai terjesztették el Európában lll95-ben. Békében a most lefolyt háború előtt az volt a helyzet, hogy a bevonúló ujoncok 39 Olo-a nemibeteg volt. A budapesti Nékám klinika adatai szerint : 1900-ban 11500, 1905-ben 5500, 1910-ben 6000, 1915-ben 9000 uj nemi­ beteg jelentkezett ambulans kezelésre. 1913-ban Nagymagyar ­ országon hivatalosan a kórházakba n 1!311.732 új nemibeteg et kezeItek. Mennyi lehetett itt még a titkos nemibeteg ! Német­ országban ugyancsa k 1910-ben minden tizedik ember nemi­ beteg volt. Nálunk pedig e téren még rosszabb ak voltak a viszonyo k. De h a csak az alapos német statiszti kát vesszük is tekintet be, akkor is hazánk ban a háború előtt két millió ember volt vérbajo s. A vérbajj al együtt 1910-b en nálunk II és félmilli ó ember szenved ett nemibe tegségb en. Ugya ncsak 1910- ben az össze s európ ai hadse regek nél st � ti �ztíkák �t ál lította k össze a katon ák nemib etegsé geiröl . A . a adata Nekam -khnIk i szerin t 10.000 katon a közül nemi­ beteg volt : a porosz hadse regbe n 200, a franc ia h adseregben

1929 de ce m be r l .

CSENDÖ RSÉGI LAPOK

26 0, a z oro sz ha ds e reg b en lIOO , az osz tni k-m agy ar had ser egb e n 550, az a n g o l had ser 2gb en 650 , az o las z had ser egb en 770 . .

�

:

Eze l h l e l es ada tok ala pja n teh át a m i had ser egü . nkb en a hab oru e lott e g y m i l l i ó I{at oná ból ötv enö teze r nem ibet egs ég­ b n sze nve det t. I\. hab orú kitö rés eko r ötm il l i ó volt a moz gó­ S l t tt kat oná k szá ma, tehá t 270 -300 ezer volt a nem ibet .. eg, a k i k b o i kereken öt h adt este t lehe tett vo l n a felá l líta n i . K ü l önös en a vérb a j j a l kap csol atos an I{e l l tudn unk , hogy m lyen borz a l m asan rette ntőe k a nem ibet egsé g . . pus tItas al a z egye sekr e, a csal ádra , az egzs z nem zetr e nézv e. m l att p n szko dik a kat: masa g , hogy kevé s az uj onc, a pap e a tamt o azt pana szol j á k , hogy dege nuá lódik a n :'! p , a . . b l rosag ok, a rend őrség ek pedig kimu tatjá k, hogy menn yire szapo rod�a k a bűnes etek. I\. kórhá zak, az elmeg yógy intéze tek p e l g a l i g tudna k h e lyet a d n i a sok beteg nek, elrneb etegn ek. S z o v a l az e gész közéle t szznve d a nemib etegsé gek hatása

:

�

?

�

�

� �

�

�

al att.

a

I\.

n e m i b a j ok

kávéhá zi

�

po ár,

a

evő és közös

elterje sztéséb en ivó

eszköző k,

kupa,

a

nagy szerep et játszan ak a

kőrbenj áró

bankjegy ek,

baráti

ivó­

v i l lamosjeg yek

stb.

n y a l azása, az oroszok n á l nagy ünnepen való á l ta l ános cSóko­ l ó d z a s . I\. szemlére kitett képek, szobrok csók o l á s a , a kör­ ben j á r ó úrvacsorake h e l y . Igen jó terjesztője a baj oknak az a

szokás, amikor valaki az embertársána k a szeméből a n y e l ­ véve l v e s z i k i a beesett p o r - , szénszemecskék et, vagy amikor a csecsemőt i degen nő szoptat j a . Gyakori nemibetegslÍg ter­ j esztők a

d a j k á k , amikor

vagy

ők fertőzik m 2 g a gyereke­

ket, vagy a gyerekek a dajkát. Természetes túlnyomó

dolog

részb e n

azonban,

mégis

csak

a

hogy

a

nemiélet

nemibetegségeket terjeszti.

Ha a

betegs get

�

telje sen

gyóg yitjá k. Lelk etlen kúfá rok ezek : kl k pen�hajhá �z�sból , kapz si érde kből kiha szná l j ák az emb e � meg

� e.

ek h l z ken yseg et, tuda tlans ágát , a szem érem érzé sét, a csa­ ' ladi koru lmen yeke t. I\.z álta luk aján lott elj árás :Jk és gyó gy­ szer ek csak is neki k mag ukna k hasz náln ak és nem a bete 9ne . Az rvos a nézv e mind ig a legle alázó bb és leg­ . keve. sbbe m gblzh ato es a leger kölcs telen ebb eljár ás az, ami ­ ko a n pllap o rév2n őnma gát dícsérve igyek szik anya gi . . elony okho z JutnI . Az ujság okba n önma guka t ajánl ó orvo ­ sokh oz soha s ford uljon a beteg , mert amel lett, hogy drág a, keser vesen ra IS fizet az ilyen gyóg yítás . ra. Ujra ismét lem, h gy m l l1 d : g tarts a szem előtl a beteg , hogy a nemib eteg­ seg ugya oIya� beteg szg, mint bárm ely más fertőzö baj . De ha megls titokb an akarj a tartan i a baját ( a mai visza­ . zt nyok nem is tehet mást ) , akkor is csak egyet len egy oko Jozan és biztos e l j árás van, ha orvosh oz megy . Igy : . .. kettoJ uk t i tka marad a nemib aja.

?

�

:

�

�

:

�

�

?

�

��

�

N e ejtsen

bennünket tévedésbe azon gyakJri eset, hogy

ugyana zon a helyen, sőt ugyanaz:ln szemzlytől az egyik . b t gseget kap, a másik pedig n;�m. Ahányan vagyunk, annyi­

�� f � lek

vagyu

��.

Rendesen az egészséges, tiszta emberek rög­

ton megkapJak a bajt, míg a kitanult, kiélt vén rókák, a min­ den

iskolát

kijárt

Vénus-lovagok

nem fertőző dnek meg.

Egy másik, magát rettenetesen megbosszúló tévhit, hogy magától egyes

is

meggyógyul

betegségek,

képessége, a

a

nemibetegség.

amelyeket

Jól

testünk

természet gyógyító

ilyen betegség minden orvosi hat.

a

jegyezzük

legborzasztóbbika :

meg a

nagyfokú

vannak

ellenálló­

ereje l e tud győzni és az

kezelés nélkül is meggyógyul­

azonban,

vérbaj

Tényleg,

hogy

soha-soha

pl.

a

nemibajok

magától

meg

nem

nemiélet csakis a csal á d i é let keretén belül zajlana l e , akkor

gyógy úl, hanem e l lenkezőleg egyre jobban fokozódik, szinte

a nemibetegségek e g y , legkésőbb két generáció után teljesen

dühöngve-dübörögve terjed e l egész testünkben, végül pedig

eltűnnének. Mert aranyigazság , hoglJ a nemibetegségek e l len

az életfenntartáshoz szükség�s szerveket támadja meg. Ettől

a legjobb védőfegyver kizárólag a házasság. Csakhogy ez az

kezdve aztán nyomorúság lesz az élet. Akiknek vérbaj uk volt

a r a n y igazság

is sántít.

megélhetésért

való

későn

nagyon

Sántít ped.ig azért, mert a

küzdelem

házasodhatnak,

miatt

a

férfiak akkor,

rendesen

létért, a

csak

hanem idöközönkint, - még évtizedek multán is - vessék

már

alá magukat e l lenörző orvosí vizsgálatnak. Sok szomorúan be­

m i a tt egyá ltalában nem lesz gyermekük, a m á s i k nemibeteg­ ség m i att pedig vagy halvaszületik , vagy pár hónapos, pár

éves korában h a l meg a gyermek, vagy pedig é letben marad, d e egész életében h ü l y es é g , idiótaság, vagy egyéb nyomo­ rékság fog j a kísérni é s a z é letét végül is az elmegyó gyinté­

zetben

fog j a befejezn i.

Fogla lkozási azoknál,

akik

ágak

szerint

rendet len

életet

leggyak oribbak folytat nak,

a

Ilemiba jok nincs

akikne k

él, ál landó otthon uk, így az utazók ereske dőkn é l , tenger észekn terjed ve a kato n á k n á l . E z e n kívü l a legjob ban e l vanna k úvókn á l , borbé ­ c i g á n y ok n á l , főleg a fúvóz enész eknél , üvegf m assző rökné l, für­ l y o k n á l , pincé rekn él, v a l amiv �!1 kevés bbé a á l , a szülé sznő knél dősö knél, diák okná l , áp0l ókn á l , orvo sokn és m o sónőknél.

ek felso r o l t terje dési mód ok és lehet őség Már a l et bale set. De h a ez a i g a z o l j á k , h ogy m i n denk it érhe t e l . E z a l att nem azt ertj uk, bek övet keze tt, a z t n e titk ol j u k gra kell hoz ni, han m azt, hog y a bete gsé get n y i l ván ossá 10rt/lIllli. S k bete g azer nem h o g y azollIlal orl' 0511 0z I,ell tOl f l, orv osra biZO ! , mer t mer i a bet egs ége gyó gy ítás át at. gys zeré sz e l á r u l j a az o tItk h o g y a z orv os, vag y a gyó nla t úgy i s m ind enk n e . �ud . Err e néz ve fele mlí tem azt , ami na otI a gyó gys zer ész t esk u kel len e, hog y a z orv ost és g me gl t e l n e á r u l j a . H a pe.d l néz ve , h o g y má sok bet egs égé i g sZi gor t! e n te n i . E z ese tbe n p e d me g ten né, akk or fel k e l l j el bün teté st l{a p m i n d a kel tő. a ku ruz S­ ten ek a nem ibe teg eh e I ge n nag y ves z é l y t j e len l<, ai nk lel ke tle n ka pzs i orv oso lók é s kli lön öse n azo k a ala tt a nem \ők enn tJi (>5 enn yi nap IIjs ilg ba n h i r det ik, hog y az

előb b

� ��

�

�

��

� � �

és azt gyógyíttatták, ne térjenek napirendre a dolog fölött,

későn,

amikor

nemibetegek. I\. házasságban aztán a z egyik nemibetegségük

c

1095

�

:

� :

�

fejezett

élet

j övöben,

ha

alatt erről

másként,

j obban

alakult

volna

s

alakulna

a

hibás szeméremérzet vagy más előítélet hatása az érdekeltek nem feledkeznének meg.

Ha nincs

baj, az e llenőrzés azért nem ártott, ha viszont megvan a baj, agyonhallgatni és titkolni nem lehet, mert felt2tlenül jel2nt­ kezik és pedig akkor, olyan súl!jos tünetekke l , hogy a segit­ ség sokszor már e lkésett. Mégegysz er

összegezv e

tehát

az

elmondottakat,

míndig

azt tartsuk szemelőtt , hogy a nemibeteg ség is igen súlyos, nem szégyelní való, tehát nem titkos betegség. Ha titokban is akarjuk tartani, akkor is okvetlen ül menjünk orvoshoz , akit

eskü és szigorú büntetés kötelez a titoktar tásra. Ne feledjiik , hogy a nemibe tegsége k lassan. lappang va és hosszú idő múlva, 10- 1 2 év múlva éreztet ik szörnyű hatásukat, ekkor pedig m á r sokkal

neheze bb

a

baj o n segíten i,

Ne

hogy

feledjü k,

nem Í{ezelt nemib aj hasonl ó bor­ re, a még zasztó követk ezmén yekke l j á r az ártatl an feleség en szégy elni, ártatl anabb gyerm ekekr e, akik egész é letükb dalom ban csak átkoz ni fogjá k apjuk at, aki miatt a társa k. szégy en, szána lom és kikőzösítés vár reáju

az eltitko lt,

az orvosi lag

Dr. KCII/nl)' OrI/la alillll.

OI"l'O S.

!

nem .. vo. t eg2Az egyi k ütkö zet után , ame lybe n N a p o.leon az utko zetb en l, a arta sava szen meg elég edve csap atain ak mag l elté. - . » K I a p � r�ncs­ résztvett ezre dek egyi k2t meg sz2m . - kerd é, . amik or a loves zek noka enne k a száz adna. k? Én, f� lseg ., .. - felel te eg!) arcv onal a előtt elha ladt N e l�l, .Kap ltan �1 o n ? tiszt és elő lépe tt a sorb ól. CSI­ kat i az lybo , ame gv ? Sirc, de abbó l a fábó l vagy ok fara � . . l, �gell szul\s les, l'o ltulllJ n ó lj ák .• - • Jól \'an, umm . l i a falwp

!

.

önre fogok gondolni..

CSENDORStGI

1096

1 929 december l .

L1\POK

skör i és illetékességi kérdés csak tétele az első , míg a hatáelem be. más odik hely en jöhe t figy .lk.ozik azzal az . es.hetőséggel 1\z író még hossz asan foglauslt3n aki ot valób an is ha a nő egy ártat lant gyan soha a nemeg,folyta tott. Ez �z � n�m ismeri s aki vele viszo nyt ao rendo� e setben hasonlo gy h , . eshetöség sem lehet ok arra ? mega lla lt. s �.t a kerelm ezo � vagy csendőr a szemé lyazon ossag nem v�l �sztnu esetek b �n ? féllel szemben megta gadja . I l}) es leheto sege, o �ogy a masIk meglesz ra, sértettnek � mO�Ja. llg . ezzel, mmt esetleg a � reven tasa félnek víszo ntíga zolta o en a ggal szemb hatósá rendor lletve i rendőr rel, csendö rrel, maga igazá t megt alálj a. egy . . lelkes �utyab �rá� »1\ Borgwardt Oberla ndjage r, tt orzoebe k csendörök őrzőebei« cím alatt a Jol betal1lto kiválós ágai t sorolja fel és �ifejezést ad azon óhaján a.k, hogy az minden csendőr mellé egy Ily ebet kellene adnt. Sajnos,csak tot, szolgála teljesít csendőr 30 ő körletében pl., ahol 3 rendelkezik szolgála ti ebbel. Miért .van �z így ? Mert �.z. államtól ebtartásra kapott átalány tavolrol sem elegendo Pedíg az államnak köteless�ge a.. közt a bűn.ö�ők�el szem­ ben megvédeni. Ezt elérend? , .!1ek�k, vegrehaJ to k.?z�gekt::e� harci eszközökre van szüksegunk es a harCI eszkozok koze kell számítani elsősorba n a szolgálati ebet is. 1\zután szám­ adatokkal bizonyítja állításán·ak helyességét, hogy az átalány kevés, cikke vigén pedig valóban megkapó példákat �oz fel arra, hogy mennyire hűséges, mennyire megbízhato tars a kutya. o

(Németország.) Der Gendarm.

o -

o

31. szám.

Dr. Drews ny. miniszter, a ponsz közigazgatási biróság elnöke, azzal a sokszor felvetődő vitás kérd2ssel foglalkozik, hogy van-e joga a csendőrnek, rendőrnek egy harmadik személy megkeresésére valakinek a személyazo,::ossá� át � eg­ állapítani olyan esetekben, amIkor nem a buntetotorveny­ könyvbe ütkőző cselekményről, hanem egy olyan valódi vagy vélt sérelemről van szó, amelynél a sértett fél csak polgári peres úton szerezhetne orvoslást. Dr. Drews a felállított kér­ désre határozott igwnel felel. Terjedelmes meggyőző indo­ kolásában számos gyakorlati példát is tár az olvasó elé. Ezek kőzül az egyik a köntkező : Egy nagyváros egyik utcáján heves gesztus;Jkkal kísér� beszéd közben egymás mellett haladnak : egy ker2kpárt tolo férfi és egy nö. Mikor a legközelebbi szolgálatot teljesítő rendőrhőz érnek, a nö elválik a férfitől és arra kéri a rendőrt, hogy a kerékpáros férfit igazoltassa, mert az a férfi házasságon kívül született gyermekének édesatyja, aki vele azelőtt hamís név használata mellett viszonyt folytatott s azután eltűnt. Emiatt nem adhatta be ellene tartásdíj irántí keresetét. Most meglátta az utcán, hozzáment, felelősségre vonta, de a férfi nem akarja őt megísmerni. Kéri a rendőrt, hogy állapítsa meg az íllető nevét, közőlje azt vele s íglJ tegye lehetőv2, h:Jgy az illető ellen keresetét benyujthassa. A rendőr megk2rdezi a férfit, hogy ismeri-e a nőt? A férfi nemmel válaszol. A rendőr erre tudomására adja a nőnek, hogy nincs feljogosítva a férfit nevének bemondására kény­ szeríteni, mert itt tisztán egy magánjogi igény érvényesíté­ séről van szó, ami pedig az arra ílletékes bíróság, nem pedíg a rendőrség hatáskörébe tartozik. Helyes volt-e a rendőr j ;Jgi felfogása és eljárása ? Erre mond Dr. Drews egy kategórikus - nemet. A német tőrvénykőnyvek és rendőri természetű rendelkezések több paragrafusát és pontját i dézve biz:myitja, hogy ez a felfogás helytelen, a rendőrnek joga, sőt kötelessége lett volna a szóbanforgó kerékpáros férfi személyazonosságát megálla­ pítani s a nővel közölni. A Dr . Drews által idézett paragrafusok és egyéb, a német birodalomban érvényes rendelkezések bennünket nem érinte­ nek, érvelésében azonban lehet találni oly általános természetű részleteket, melyek érdemesek a megemlítésre, mert nem hisszük, hogy bárhol másutt ebben s az ehhez hasonló kér­ désekben más jogi állásp:Jnt érvényesülhetne. 1\ rendőrségnek és csmdörségnek megvan a maga álta­ lános felhatalmazása arra - irja Dr. Drews -, hogy meg­ tegye a szükségesnek látott intézkedéseket arra, hogy közt és az egyest fenyegetö vesz21yt elhárítsa. Kétségen kívül áll, hogy a férfi - ha valóban atyj a a gyermeknek és a tartás­ díj fizetésének kötelezettsége elöl menekülni akar - sérti az egyes személyt s ezen keresztül a köz érdekét is. Kétségen kivül áll azonban az is, hogy a fennálló rendelkezések értelmében ebben az ügyben - a polgárí bíróság illetékes. Ezek szerínt - felületesen nézve - a férfit igazoltatni nem akaró rendőrnek igaza lenne. De nézzük közelebbről a dolgot. Ha a panaszos nő az igazoltatni kívánt férfit nem az utcán, a rendőr közelében fedezi fel, hanem, mondjuk, ennek az ügynek elintéZiésére illetékes bíróság épülete előtt és a nő ott keres orvoslást, ott kéri a férfi igazoltatását, - vajjon milyen úton-mód:Jn és mily intézkedést tehetett volna ez az illetékes bíróság a f2rfi nevének megállapítására ? Semmi kétség : csak a rendőrség útján, amelyhez jogában álJ felhívásokat intézni. De mindaddig, amíg ez megtörtént volna, feltételezzük-e vajjon, hogy a férfí kerékpárjára támaszkodva nyugodtan várt volna valamelyik utcasarkon? Egész természetes tehát - írja tovább Dr. Drews -, hogy íly esetekIJen a sértő fél felelősségrevonásának lehetővéa

-0-

(Jugoszlávia.) .f. I!l'lofyam,

Zsandarmeríszki Vesznik. 10. szám .

Stelanol'ics Mi/utill ezredes értekezést ír a gazdasági körülmények behatásáról a kőzbíztonságra. Régente a tör­ vényhozók és bírák nem törődtek a gonosztettek indító okával. Az igazságszolgáltatás a bűntett megállapításából , a bűnös kinyomozásából, a károsult kártalanításából és a bűnös meg­ büntetéséből állott. A büntetendő cselekményt büntették, de nem igyekeztek azt megelőzni. A XVIII. században jelent­ kezett első ízben az oknyomozó kriminológia, melynek célja a gazdasági viszonyok megjavítása által a bűnre vezető, vagy kényszerítő okokat csökkenteni. Szerző a bűnözőket két cso­ portba osztja: személyi okokból és gazdaságí okokból eredő bűnözőkre. Utóbbi csoport száma a körülmények szerint nagy hulJámzásnak van alávetve. Megfigyelték például, hogy búza egyenes mértéke a biínesetek számának. Ha rossz a termés és a búza ára drágul, a tulajdon ellen elkövetett bűn­ esetek is szaporodnak és pedíg annál nagyobb arányban, minél jobban drágul a búza. 1\ búza ( vagyís a kenyér) drágulá­ sából tehát már előre lehet a biínesetek szaporodására kővet­ keztetni és ennélfogva az e lővigyázati rendszabályokat meg­ kettőzni. Ezt a statísztikai következtetést Jugoszláviában ellen­ őrizték és igazoltnak találták. 1922-ben ál lott a tengeri ára a legmagasabban, ugyanakkor a legtöbb bűneset fordult elő megfigyelt 3 csendőrezred területén. (1\ délszláv népek leg­ nagyobb része kukoricalíszten él.) 1\zóta csökkent a tengeri ára 1927-íg és azóta ismét emelkedik. 1\ bűnesetek száma a tulajdon ellen ugyaníly arányban csökkent és emelkedett, amint a gazdasági helyzet javult, illetve rosszabbodott. 1\ részegség szerepe a bűncselekmények számában fordított arányban áll a gazdaságí helyzettel. Ha jobb a helyzet, akkor többet ísznak az emberek, tehát több a bűncselekmény. ( Folyt. köv.) JOl'ánovics J. ömagy a kurúzslásról és jóslásról ír. Mindkettő a népnek babonára való hajlandóságán alapszik. Miután megmagyarázta az asztrológia (csi llagból jóslás). hiromantia (jóslás áldozattal ) . spiritizmus és grafológia (kéz­ írásból jóslás) lényegét és megemlítette, hogy a középkorban halálra üldözték a jósokat és jósnöket, mint vallás elleni merénylőket, áttér a szerző a jóslás káros következménY2ire. Kimutatja, hogy a jóslások és kurúzslások miatt a nép vagyoni kára ugyan tekintélyes, de e lenyésző jelen'töségű az erkölcsi károkkal szemben. Ujabb megfigyelések bizonyít­ ják, hogy sok megbetegedés - különösen agy- és ideg­ betegségek - sőt gyakran öngyilkosság ís keletkezik jóslások nyomán. Jako vljevics SI. százados folytatja »1\ büntetés és annak végrehajtása hajdan és most« című tanulmányát. 1\ I I I . rész­ ben az ógradiskai fogházéletet írja le, ahol 600-900 rab kb. 70 őr felügyelete alatt 600 hold területen mezögazdaságí . munkával foglalkozik J . E. J. lábnyomok megrögzítésére új eljárást ismertet. Eddíg gipsszel öntöttük ki a megőrízni kívánt lábnyomat és megvártuk, míg az öntvény megszárad. Jó lenyomatot kap­ tunk így a lábnyomról, de nem tökéleteset. Müller a »Polízeia

a

1 92 9

december

1.

CS EN DO RS ÉG I LAPOK

. p'r �x is« -�an új elj ár ást í r le ' A nyo mr ova � tosan finomra or? l� sza raz gipszp ort hin tü� k vag y . f J unk . , vag y ink ább s�l tál un k, mí g eg y kb. l ern ma gas eteU . g kel etkezik. Azután vek ony fap álc iká ka t rakunk 'b Ie, m!�� t!"l a lenyomat kisőbb r:n eQf ele lő szi lár dsá got kap � r L1J � ol glp es Ism ét pál cik áka t rakunk " le �í g a nyo szp.ort szit álu nk m sz� le. ..tele tt kb. 5 cm . v� tag gipszr éte g fek s�i k' Ezt . ri} ost . . ruh áva l es las san addig f' k z ea, !efo dJük ned ves amlg az a gipszb e beszívódik. Lehet a nyo� k. � rü�l :-\J o et f . el�almozm kb . 20 cm . m aga sra , így kevesebb v I z 1. � szar s 20 percig tart. Ezz el az e lj árá ssa l a leg a pr o�� resz let ada IS pontosan meg ma ra d. . tula Jd . nságairól és Vlah O. ezr ede s az ' ll o t k �Ikl � v�d elm érő l megke. zdett Ci� /e) ezl.: Mluta� n ISmertette é b . e nehány kevésbbé s e a la hasznat, ossz eál lítás t közöl az állatok véde lmét s�ory 1 · leg� o to�abb .t udniy al.ókbó l . ésped ig : ne san yarg asd az án�t�t m er�. epp L1.gy erz.1 a fajda lrnat, min t tenm a ad ' a ragad ozo es kar:>s husev ő állatokat i rtsa d eré ly2sen.'.: - a gye:�ek�t ne enged d állattal játszani . állato és azt . kíno�.m , - ne ?IJ pusztán kedvtelésből , m ert vel�tlen!ll utadb a kerult ; - azt állat szállításán ál lé Qondos �.s f�gyelmes ; - ne terhel d a kocsit i avo�� ���� fJlet tul ; - seg íts az állatnak munkaközben,azamJnny e , - ne bantalm azd az állatot ha nem képesirea felrakot� �rhet �onni, !égy türelme s és k6nnyít :; a terhén . gondJaid ra . blro!t allatot lelkiismeretesen és értelme�en gondozd ; - eneklo madarat ne fogdoss és ne ölj fészkét ne bántsd, toj ásaihoz . � fiókáihoz ne nyúlj ; - �egíts a haszno.s r:nadar!"k0n , k�zlts nek�� mesterséges fészkelöhely e­ ket, k�zlt.s �z�ukr.a telen etetohelyet és rendszeresen gon­ doskodJ . ta p lalekuk!<J1. - Annak a reményének ad kifejezést �ogy cIkkenek m mden olvasója ezentúl védeni fogja a� allatoka t. . � »Kül?n!é.lék« rovat�an o�vassuk a lond:>ni rendőrség !etszamemel �set 1500 rendorrel es 100 tttkosrendörrel. Szov­ Jetor9sZ?rs�ag�.a� nö.v�szik az öngyilkos:>k száma. A pári si :endorsegnel kulon radlO-detektívosztály létesült ' a drótnélküli üzenetek ellenőrzésére. '

_

-

a

-

(Csehország.' Cetnicky 2 1 . szám .

0-

Obzor.

»Kellemetlen tanulságok a költségvetésböl« címmel fog­ lalkozik az ide i költségvetés csendőrségi tételeivel és mind­ járt . meQ állapítja, hogy azok a csendörségre nézve rosszab­ bodo lranyzatot mutatnak. A csendőrség részére 282 millió cseh koronát állítottak be, ebböl 2QO millió a személyi, a többi pedig dologi kiadás. A kb. 12.000 főnyi csapatcsend­ őrségnél fejenkint átlag 20.000 korona jutna évente. A való­ ságban természetesen sokkal csekélyebb összeg esik egy-egy csendőrre , mert a testületne k a csapatcsendőrség mellett nagy adminisz trációs szervezetet is fenn kell tartania igen magas illetmén yekkel és még nagyobb igények kel. - Össze­ és ujból hasonlí tja a legutób bi évek költség vetési tételeit rosszab b, megáll apítja, hogy az új illetmé nytörvén y sokkal mint az előző volt. fogya­ Az osztrák időkben a csendörség növedékemás,és külön ö­ en 2gész t téka kb. egyfo rma volt. Ma a helyze nis a cseh csendörség sen a növed ék volt abn:>r mális . Ugya10.000 fiatal embe rt vet­ mega lakul ásako r máró l-hol napra kb. fizetéssel. Ebbö l követ­ tek fel a testületbe a legal acson yabb sabb fizetési fokoza­ kezik , hogy ezek együtt jutna k magaévrö l-évr e növe ksze!lek tokba s így a szem élyi kiad ások fogy aték kal kelle ne szá­ s kb. 20 év m úlva hata lmas arán yúakor szer�ezett kisfizetésű mol ni. A közt ársa ság meg alak ulás �rre .a kvő . Öss� e.get . eme szt f�!. segv csendőrség álla ndó an növemél �tes �o koru lme nwe a ko.!t tobb min den kép pen figy elem r2 tekm tett 2l, ped ig ez elob b-utaka­ összeáll ítás áná l nincsenek ini mag á.�. Ma .min den té.re? yzatra nag yon meg fog ja bos szú a cse ndo . gne l e�r � az . lran rékoss ágr a töre kszenek, detési fok ozarsé ra. k tn2 ftze ban . levo� csak az alacso nya bb fize tok ban atok kossag �ak m��sen tak A m ag asa bb fize tés i fok ozatétele a mú lt aré éVI hez kepest Jov alh nyo ma . Az uta zás i hit elkiért l ,718.5QO kor oná t .f!zet a . �e ma gasabb . Lak tan yabére az U) lakbeEto:� lné l fig yel em be vették�og kincstár. En nél a téteme �. csendorseg gf,e led keztek a:-r ól, ve� g�l vén yt, de ugy anakkor lem � a e eljé k. Me gJe gy.rol� 1 elI.tel o,. hog lak bér illetm ény ét is f,em tlk kn mi nden !é�elé me llett az 193át0. kö lts ég vetésn ek csaknzi, ho gy Ira ny zat mo nd ha tna s azt his- am ely ikJly en �retes -: még Ism . nem g mé ől ésb vet ég év i kö lts ég ma l szo­ a le. A csendorsf�l szo mo rúbb tan uls ág ok atúll vokonhaliatn , amely � ció . bű�éül rój ja dí. mo rú he lyzetét a kim ha tyá.t, ne m�ogse ap po rtl roz ? kuEz en cse nd őr séget , mi nt t anejól t a cs � [ � ál l� vele sz ob a: béer esérte, de eg yé bk énnd ja mut án ben és e s ké dJ go yu »N : a mo el ívv keserű sz táma dj többé «.

1097

. . . .N ovember l-é n tartották meg pozson� ban a cseh legIO­ mstak szövetségéne o d'l . I { kongresszusat. Ugyanakkor az eze n szövet ' he kt öf' to gyesü letek is üléseztek . A kong resszus �� :lla�� �o szake ma �� lyzetének javí tására előte rjesztést tett a "kor!:lnyn �.ttakEbbo l az alkalomból az -Obzor« la unkb �� m r.tete tt emlé kirat alap ján együttműködésre hív ta . ��z á�e�eget . . A b l" m zterhez címzett int.�rpellációt közö l, mely et azért je�y�k� � t or� meg ne�. felelö tár­ �endnapl saság gal való ' ér�'nt�:éstiY r egyszeru fogsággal fenyítettek me g. O á plő Benko Ede csendőr SZáz :Jo; �������tm 1 1�g dóansz�szere zp kas ncsn ?k ügyében is interpe llclciót intéztek / be�!'.u�W?lmszteara ��� z az�rt, mert Benko . a hozzá utal t n t s. g nd U . cse ?rok reszére szépírási dolgozatokat r��� lt :r� � � szarm azas�kat eme kötelezettség alól Ie.gna gyob br'·eszt te Imentette, bar a cseheknek kit a th oan t ' nagyo bb iskola i .. végze ttsígü k van, mint a tótok­ �ak . A� egyik �sendort, akI a .Slovák·-ot ilyen dolgozatb an k IS' »s«-se.1 Irta, azzal büntette, hogy kétsze r ann i dol­ goza.tot �ell . Irma, mmt a többieknek. A körülm é�y ekből megal laP.lt�ato, h���. Benko részrehajlóan üldözi az ik ne .zehseg';l �sendoroket. Az interpelláció megemlékezikeagr�ól a �Iresztel�sr�I, hogy Benko lett volna parancsnoka annak a ag �el.vonatnak!. . amely 1918-ban Nagyszombatban rov.�f�r HPan anacsik csendore it, akik elsőknek küldettek az ú' terüle�k �lfo� la}ására. Ez alkalommal három csendőr �ette . eletet.Tortenelmi leg fontos volna hivatalosan is vesz! meg­ allapltan I, hogy itt szereplö Benko csendőrszázados nem azon?s-e . az �htett magyar páncélvonat parancsnokával ? Meg.a llaJlltan�o vol�a. továbbá, igaz-e, hogy Benko, aki annak IdeJ2n: tot szarmazas� magyar. tan.ít� volt, a világháborúban, akk�n magyar ezredenek legenyseget annyira kinozta hogy az allam�ordu�at idején falujából menekülnie kellett? A v!"lasztasok alka lmából az -Obzor« hosszú propa­ ganda.. �Ikkben Ismertet!. programmját és a csendőröket a lap kore val� tömörülésre hívja fel. E programm keretében lapunkban . m�r. 1;SJ!.lertetett a.�ya.gi követelésekkel foglalkozik, melyek: !eIJe.sI�ese.tol a csendorseg helyzetének javulását várja. Kulollbozo hlrek : pl csendörségi humoreszkek elkobzá­ �.áv.al kapcs?l �tban az egyik napilap azt írja, hogy a csend­ or0!rnek megls tudniok kellene, meddig mehetnek el, hogy lapJukat e l ne kobozzák. Az »Obzor« erre megjegyzi hogyha y�la�.! az államügyész gon��I!"tá� ki tudná találni, a� nagyon Jol Jovedelmezheto lI1formaclOs Irodát nyithatna. A �sendőrszolgálat veszélyességéről irva, megjegyzi, hogy az egyik csendört ügyeleti szolgálata közben lőtte le egyik haragosa, amikor a laktanyában egyedül maradt. A munkás­ nál a veszélyes munkát, a kockázatot külön fiutik s ezért újra követeli a QOOO korona csendörségi pótdíjat. Tizenegy év alatt 59 csendőrt öltek meg a köztársaság­ ban. Az »Obzor« és a napisajtó is a csendőrség célszerűtlen felszerelésében és fegyverzetében látja az áldozatok legfőbb okát s ezért ezen a téren általános reformokat sürget. A Felvidék en, Ruthénföldön és a határmentén beosztott zágba csendőrök tömegesen kérik áthelyezésüket az anyaors gal s ezt a primitív megélh etési viszonyokkal, kulturálatlanság enségével és gyermekeik megfelelő iskoláztatásának lehetetl ezeknek a indoko lják. A lap arra kéri az intézököröket, hogy csakug yan yezők kérvén a mert helyet, kérelmeknek adjon szomorú helyzetben vannak . i szabadságra Povondra József törzskapítány egészségügy Povondrát lap A ment és azután valósz inűleg nyugd ijba kerül. nalistá­ krimi ai hírű a legzseniálisabb csendörtisztnek, európ ja, mond jának lapító nak, a cseh nyomozó csendőrség mega kkel, megrongált idege aki a szüntelen munk a következ1Jében lettöl, miután fel­ testü a ik távoz testile.g-Ie lkileg meg törve értékét ma még .. fe!­ építette azt a szervezett l, amelynek ltalán nem becsultek egyá becsülni sem lehet. Munkásságát en mind 100 évben .legfeljebel.b meg , mert bár ilyen povondra rend fokoza�?t . sem e�hette. egy születik, még az ezredes i . k egys z�;Ll es kemeny fabol Azt, úgy látszik, nem tartogat)a Azt mondjak, hogy Povondral faragott emberek számára. lap . ezze dörtisztt� 1 töltik .b�. A ot hely ét közigazgatási csenegye alta la­ yzat t, bar ezt az lran az intézkedésse l nem ért ályo bc­ tén knál, melyzkhez szin ban látja a nyomozó oszt � et, akik a mostam parancslloko osztottak egy-egy ilyen tiszt �gl annak dacaEa,. hogy a csen?Ors utód jául vannak kije lölv 2 atas et Sltll tel)2 nem iszt dorl I . csen . k - tor­ lörvény szerint közigazg Valo latju t mm an, csapatcsendőri szol gálaektot.az elleságb nkezöje tört�nik . vényellenesen - ennfrancia had ügy rnin i ztérium a nag y:lb b Köz li, hogy a szülékekkel, san látja el fényképezöké csendörörsöket fokozato ­ rögzítését akarjuk gyo rsabba.. meg amivel a hely szín megnag autoforgalol11 ra I'alo tekmtettcl bízh atóbbá tenn i. pl khöz ymen töautókat is beosztottak. a forgalmasabb örsö �

1098

1 929 december 1 .

CSENDöRS�GI LAPOK

A. cseh pénzüg yöröke t ismétlö pisztol yokkal látj ák el s valósz ínű. hogy azt rendsz eresít.eni is fogják. . A. " csendő r­ ségnél 3 altiszt számár a adtak kl egy-eg y. lsme.tloplsz tolyt. de olyan utasita s van hozzá, hogy azt tulaJdo nke'pen S�h��2 lehet viselni s í'gy a pisztol Y0k, melY.2s állami üzemek és monDp óliumok zárszám adási tételeit s ezekne k s; á.z � illiós nyereségéből és az adójöve delem folyton os emelke deseboI azt a következtetést vonja le. hogy nem a pénz. hanem a meg­ értő jóindu lat hiányz ik. A.z »Obzor« csinos csokrot állít össze azokból az ígére­ tekből. amelyek kel egyes párt0k a választá s0k alkalm,ából választóikat hitegetté k. Megálla pitja. hogy a hadsereg es a csendőrség tagjaina k semmit se igértek. mert azoknak sza­ vazati joguk nincsen. Ugyancsak kevés ígéretet kaptak a bírák is, mert kevesen vannak. Legtöbb ígéretet természe tesen a munkáss ág kapott, mert az képezi a választó k zömét. Apróságok. A. legionisták jóléti alapj a, mely az orosz­ országi legklfl istáknak ki nem fizetett alapokból alakult. 1928-ban 1,700.000 koronát osztott szét. A. lap felhívj a a szegényebb volt legklflistákat. hogy ezen egyesülettől számot­ tevö segélyt kaphatnak. A. cseh tisztek egyesülete Prágában pompás palotát emelt, amely néhány mil lióba fog kerülni. A.z egyesületnek csak kétmillió készpénze volt, de az állam az összes állami alkalmazottaknak szánt 60 millió harmadrészét. azaz húsz­ milliót adta oda al építkezés céljaira, ezenfelül az egy<­ sület tagjaira 20-20 kowna hozzájárulást vetett ki. A. csend­ őrök nem szernzkedhetnek, egyesületet nem alkothatnak, őket nem tekintik nagykorúaknak. A. cseh tisztek sZÖV2t­ ségének 159 fiókja van a köztársaságban. a csendőrségnek semmije sincs. Ugyanaz az intézmény emeli az egyik testü­ let tekintélyét, amely, egyesek szerint csőkkentené a másikét. Hát ilyen komédiásak vagyunk mi! A. pénzügyminisztérium kétségbevonja a legignisták elsőbbségi jogát a tisztviselői kinevezéseknél és azt á l lítja, hogy ezen 'e lsőbbség a gyakornok kinevezésénél igénybe­ vétetvén, ezzel ki is merÜlt. l\. legionisták természetesen éles harcot folytatnak ezen felfogás ellen és a legionisták szövet­ sége hathatósan támogatja őket. A. cseh-tót légiforgalmi társaság legutóbb felemelte piló­ táinak biztosítási tételét és pedig halál esetére 100;000. tartós rokkantság esetére 150.000 koronára, ideiglenes rok­ kantság esetér;, pedig napi 60 koronára. A. repülő mechani­ kusokat 60.000, 1 00.000, il letve napi qO koronára biztosí­ tották. A. szerencsétlenül j árt polgári repülők számaránya sokkal kisebb, mint a sZ0lgálatban meghalt és megrokkant csendőröké, mégis emezeknek még a csendörségi pótdíját sem akarj ák felemelni. A nemzetvédehni miniszter a cseh-tót tisztek egyesüJe� tének �épviselőjét egy éven belül nyolcszor fogadta, ezzel szemben a csendőrség képviselője nyolc év óta egyszer S2 tudott a belügyminiszter elé kerülni. A. demokrácia mérték­ egysége tehát különböző ugyanazon a kormányon belül is. A. hads,,!:egben 9000 tiszt van, a csendőrség létszáma pedig 12.000 fo. A. cseh hadseregben törzskapitányi rendfokozat is van. A.z egyik katonai szaklap most a törzsőrmesteri rendfokozati elnevezés ellen foglal állást, mert ennek a felesé­ gét is »törzsné«- nek szólítják, mint a törzskapitányét ' ami kellemetlen tévedésekre vezethet. A. délszláv államban most nyugdíjazták Filipol 'ics Micha)lot, a csendőrség vezérfelügyelőjét. A.z »Obzor« szer­ kesztője azt írja róla, hogy »atyaisten« volt, akinek közelébe a csapatcsendőr sohase juthatott. Még akkor se szólt hozzájuk, amikor embertelen kegyetlenséggel büntette őket. A. szerkesztő legutóbb Spalatóban látta egyik sz·eml éjén. Ug·y. beszélt a csendőrökkel, mint egy lovassági zupás, csaknem meg­ botozta őket, de meg�légedett azzal is, hogy ruhájukról a port nádpálcájával verte le. A. szerkesztő kihallgatást kért tőle, de kinev.e tték, mert egy ellenzéki lap emberét látták b�nne. A. szerkesztő kárörvendve mondja, hogy mégis kollé­ gak lettek, mert most mindketten csendőrnyugdíj as:Jk. A. közmunkaügyi minisztérium 15 milliót adott a prágai rendőrség építő szövetkezetének, amely ebből 8 épületet emelt 198 lakással és egy kettős házat 37 család számára. Még 50 lakásra volna szükség. A. csendőrségnél 1500 lakás hiányzik, de pénzt sehonnan se kapnak.

-­

.,

ji

li jiI' ..

,..�

, ;fj.-;f,t

X\'1f ;'� �

li

I

li

\1

j;

A francia csendőrség .. ( 1 5 . közlemény.)

A. bekísérési rendefet az a rendelkezés, amelyben a köztársasági ügyész bűncsel,ekményen való tettenéréskor. a vizsgálóbíró pedi,g minden más esetben elrendeli a bíró­ ság kezei között lévő terheltnek valamely letartóztatási inté­ zetbe való bekisérését. A. fe/artózta/ási rC'lldefetet a vizsgálóbíró adj a ki <1 büntett vagy szabadsá.gv<,sztéssel büntetendő vétséggel ter­ heltnek elfogása végett. Hogy ez a letartóztatási rendelet valaki el len kib:Jcsát­ ható legyen, annak feltétele az, hogy a tettes olyan bűn­ cselekményt kövessen el, amelyet szabadságvesztéssel bün. tetnek. A. megjelenési, elővezetési, bekísérési és letartóztatási rendel,e�eket az azt kibocsátó tisztviselőnek vagy rendészeti tisztnek kelh,zni.e, aláírnila és pecséttel ellátnia kell s a tettest meg kell neveznie és a lehető legvilágosabban meg kell jelölnie. Ezenfelül a rendeletnek tartalmaznia kell annak a cse­ lekménynek megjelölését, ámely miatt az kibocsátva lett, továbbá utalni kell abban a törvénynek arra a szakaszára. amely szerint a cselekmény bűntettnek vagy vétségn·ek minősül. A. rendeletet írásban kell ' kiadni. A.z érdekeltnek fel kell olvasni s meg kell eng,e dni, hogy azt lemásolhassa. Mindazonáltal a csendőrség a távirati úton leadott ren­ del·eteket is vé.grehajtam köteles. 122. §. A.z ítélet-kivonatokat. amelyeknek a köztársasági ügyész indítványát magukban kell foglalnilok, végrehajtásra épp úgy adj ák ki, mint a letartóztatási rendeLeteket, azuÍI a különbsé.ggel, hogy aZ:Jkról másolat ne.m készíthető. 123. §. Kényszerítő rendszabály alkalmazható a fizető­ képes elítélt ellen a pénzbüntetésre vagy az államot ért kár megtérítésére való rákényszerítés vég·ett. A. kényszerítő rendszabályok alkalmazása iránti meg­ keresést a köztársaság ügyésze intézi a csendőrséghez. A. letartóztatott egyéneket el.éje kell vezetni. M.i ndawnáltal kérhetil{, hogy vez·essék őket fizetés végett az adószedő elé vagy döntés végett a poIgári bíróság elé. 12q. §. A.z örsvezetők és csendőrök házkutatás tar­ tására nem jogosultak ; el lenben köte[.esek a házkutatás végz,ésénél az igazságügyi rendészeti tisztnek, a vizsgáló­ bírónak, a községi előljárónak vagy segédjének, avagy a rendőrbiztosnak seg·é dletet nyujtani. I

III. A.LFEJEZET. Teftenkapásról és a teltenkapáshoz hasol/fó esetekről .

125. §. Tettenkapásról van szó : A.mikor a büntettet vagy vétség.et éppen elkövetik ; amikor azt elkövetni készülnek ' )

-'-l;.

1 929 Jecember 1 .

CSENDóRSÉGI

ami kor a gya nús ította! a szem tan úk figy elm ezte tés2 re ül döz öbe vesz ik ; ami kor a bűn csel ekm 2ny ek elkö veté se idej én a terhelt olya n eszk özö k, fegy vere k, tárg yak vagy iratok birt oká ban talá ltati k, amib ől az i l lető tette sség ére vagy részességér2 köve tkez tetni lehe t. ( Blínvádi perr endt artá s.) 1 26. §. Gya núsí tott az, aki vala mel y bűn tett el, véts égg el vagy kihá gáss al van gyan úsitv a. Terh elt az, aki azér t üldö zteti k, mert gyan íthat óan olya n csele kmé nyt köve tett el. amit a törv ény bűnt ettne k m inősí t. 1 27. §. A csen dőrti sztek és örsp aran csno kok, mint igaz­ ságü gyi rendé szeti tiszte k nincs enek feljo gosít va, hogy tetten­ érés eseté ben a nyom ozást bevez essék , ha csupán olyan cselek mény ről van szó, amely et csak javító bünte téssel sújt­ hatnak . Mint igazságügyi rendészeti tisztek csak olyan esetek­ ben j árhatnak el, amikor a törvény áthágása fenyítő vagy meggyalázó büntetéssel toroltatik meg, azaz a tettesek bűn­ tettet követtek el. 1 28. §. Tettenéré s esetében a csendőrti sztek és örs­ parancsno kok, . ha egyúttal igazságüg yi rendészeti tisztek, azonnal a helyszínére sietnek s a bűncselekm ényekről, azok álladékáról, a helyszínről, a lakók, a szomszéd::>k, a szülők és cselédek, nemkülönben azoknak az egyéneknek bem:Jndá­ sairól, akik az esetről felvilágosítást tudnak adni, jegyző­ könyvet vesznek fel. ( Bűnvádi perrendtartás. ) Kiszál lásukról egyidejűen a járás köztársasági ügyészét értesíteni kötelesek. ( Bíinvádi perrendtartás.) ]egyzőkönyvvezetőül irnokot is alkalmazhatnak, ennek azonban esküt kell t:mnie, h:lgy tennivalóit jól és lelki­ ismerelesen fogja teljesíteni. Erről a jegyzőkönyvben említést kell tenni . ( Bűnvádi perrendtartás.) 129. §. A csendőrtisztek és őrsparancsnokok, ha egyúttal igazságügyi rendészeti tisztek, kötelesek a felvett vallomáso­ kat aláírni s a kikérde,zett egyénekkel is aláíratni. Ha az utóbbiak az aláirást megtaga dfák, ezt a körülményt a jegyzőkönyvben fel kell említeni. , , . , . . Ilyenkor m egtilthatják azt, hogy a hazbol .. barkl, � l­ léphessen, vagy onnan a jegyzőkönyv lezárása elott eltavozzek. Akik e tilalomnak ell:msZ2gülnek, aZ:lkat el kell fo gm s a le­ tartóztatási intézetnek átadni : erről azonban a köztársasiigi ügyészt azonnal értesíteni kell. Megszerzik a bűnjeJüI szolgált tárgya�a �, fe.gyver:ket �s egyéb dolgokat, amelyek az igazság felderitese re es beblzo.nyt­ tására szolgálnak ; azokat felmutatjá k �. terhe ��nek, nytlat­ kozattéte lre szólítják fel öket, aláíratjak veluk a f�!v.�tt j egyzőköny vet s ha az aláírást megtaga dják, . azt a koru 1ményt a jegyzők önyvbe n megem lítik. ( Bűnvad l perrend ­ tartás. ) 130, §. Ha a bűntet t olyan termés zetű, hogy a ter�eltnek feltehe töen birtok ában lévő iratok, dolgo�: .vagy :ar�� a � annak bizony ítékáu l szolgá lhatna k, a csendo :tJsz�ek . es ors parancsnokok , ha egyút tal igazs ágüg yi rende szeti tisZte k, . a ' azsag terhel tnek lakásá n házku tatást tartan ak, h ogy a : 19 bizon yí tásár a alkal mas bűnje leket őríze tbe � e� essek ; azt:;; ban kifej ezett en oda behatolni abb,a � a� Jdobe,n, ame y jelen utasí tás 169, §-a éjjel nek nyilv amt, ttlos, Ilyen kor c:?k arra szor ítkoz hatn ak, hogy a köve tkez ö szak aszb an elotr t elővi gyáza ti intéz kedés eket megt eszik . . . 131 ' § , H a a terh eltn ek laká sán o lyan Irat ok vag y dola sag tlan árta y vag " " sége .. . gok vann ak , amel yek terhe lt b unos " - s err ol Jeg yzo mellett bizon yítana k, azok a t O'" rtZ,,tb e ves zik könyvet állítanak ki. . . nt vagy p"cs - ételni zar kell le at yak Az öríz etbe vett tárg , kb a . ke II tenn/, ezutá n a tárgya kat egy tar ta' l y ba vagy .. , 2sa .. - t , am it a csen d� arra pedig egy papírsz eletet k e II r áer osl t"n

LAPOK

1099

őrök saját pecsétjükkel s ha a terhelt kívánja, annak a pecsétjével is ellátnak. Ha a bünjel olyan nagy terjedelmű, hogy annak szállí­ tása nehézségekbe ütközik, a csendőrtisztek és örsparancsno­ kok, ha egyébként igazságügyi rendészeti tisztek, annak őrize­ tévei egy általuk előzetesen megesketett őrt biznak meg. 132, §. A csendőrtiszteknek és örsparancsnokoknak, ha mint igazságügyi rendészeti tisztek járnak el, szigorúan tilos másnak, mint a terheltn2k lakásába behatolni. Korcs­ mákat, vendéglöket a közönségnek nyitva álló egyéb helyi­ ségeket jogosultak �jjel is, a rendészeti szabályok alapján megállapított záróráig átkutatni. 133, §. Abban az esetben, ha a csendőrtisztek és örs­ parancsnokok, mint igazságügyi rendészeti tisztek, azt gya­ nítják, hogy nem a terheltnek, hanem másnak a házában olyan iratok vagy tárgyak vannak, amelyek terhelt bűnössége vagy ártatlansága mellett biz::myitanak, a járás köztársasági ügyé­ szét azonnal értesíteni kötelesek, 134. §. Ha a terheltnek háza kívül fekszik annak a járás­ nak területén, amelyen az illetö csendőrtiszt vagy örs­ parancsnok, mint igazságügyi rendészeti tiszt szolgálatot teljesit, utóbbiak csak arra szorítkozhatnak, hogy a köz­ társasági ügyésznek jelentést tesznek. 135. §. Az előbb említett ténykedéseke t, ha a terhelt le van tartóztatva, annak, ha pedig a terhelt megjelenni nem tud vagy nem akar, megbízottjának jelenlétében kell vég2zni A tárgyakat felismerés s ha szükséges, kézjeggyel való el látás végett a terheltnek fel kell mutatni. Ha a terhelt a kézjegyet megtagadja, ezt a jegyzőkönyvben meg kell emlí­ teni. Ha m eghatalmazott nincs jelen, két tanú jelenléte el­ engedhetetlenül szükséges, ( Folytatj uk. ) s

IS

(

Fegyverviselés. A agasztóall szaporodik ({Za/Nil/k az esctckllck II szám:!, " fal l,,oz,,'S hel" " ' . .' . f l" l'/lI'III/(/S egye!lc al/7lkol' 1 , ' k l'lIl al/71'1 1'."1/ o""'zl'szó bel/ zsebü"hőz kapI/ak, dőrál/tják a F'aIIImert, I'agy Bro w­

-

�':�­

szem!J['1/ ,ífli> ,IUsikat 'epl/llal/fják. , I/t6bf; cgI' l/ag l'kal/ izsai löldbirtoka.' !cittc Ic igl' a bC/''''''t, ' : el/ jóbarátja is · l'olt. Ujabbal/ tÍg l' otl:Jtal' toZlk ilZ aki cGI'b " ' éfesre I 'lISIIft l/l/drág háts6 zs:bébe a N ' I 'oft 'I'/', Ill i/d a p'I/Z­ . : táral, zseb6rn, I'agl' zsebk:'l/tlií, EI/I/ck II l/agyk:/I/!ZSal lolt/­ IS: birtokOSI/ak is ott vort I/adrágja zscfJ/'bcl/ a rCI'oh'er. A kkor , . 'ol' is olllil.'or szorak oz", · \: l ' t" és oH 't I'II t('Z ". " l{' tl' ugyel alll/kor IIZ • � " . ' "Ki tl/d/wlja, Illikor támad nl/II I'olokl I S I/iiI. 11 Ill U/t. " ezt a 100' 01, a II/agalll I'édcflll,lrc arra /1I;I/Y5Z,.,-/,II/I, hogl' CSill.' f's c� II "Ki tudhatja ?" rc oll 'ert cfőrál/Isolll ?,' , , " . ' IIZt (/ I'" f / � . ' aho"\ ugl'all b('ko" l'ell."'zelt, Igaz, IlOg.1 1/ e1/l lÍ"l' , , Fgész OS,I/ bi lokos h iggadi áflapotdball l'Igol/doftll , ,,' l'18S2ri il/dlllat hdl'.'I al'allis ub I, I'f,'or . . I/CIII 1/(;)'. A'" ' , ' " ' al.'/'>OI al/l/l" r.? 1II,'grctTel/t T, t · i I "s lol( � lel'I fl /OZ(III III c"/oll ; , , t f1'ITl'f", SIÍII'fítóf ' hogl' öl/lllaga ell 'Il /ore/iI 'llttl II l, !!. I I d . ,' (I H , a , 1/111'. ' I t frdellles l'fgoll dofkgt!l/i kiSSI' az ('srt. /(' l 'ajj,)J{ hOtD'11 l1 I'( 'r;zudotr 1'0/1/1/ /üfdbirlokos f/ál rel'oh 'cr, uÍI/got és a

I 'dük

.'

�

;

.

.

h/z(lI/� ' "

1' ;, .

. ... .

.

CSENDöRStGI LAPOK

1100 a

történt

btrlőjhcl

öS5zeszólalkozása ?

lIIár

Talú lI

perc

öt

nllilt 'lI kibéküléssel, talán kÖllllyebb té'fm észetti párbaiial Fagy becsületséftisi pörre/, de semmit'setre emberöléssel. De ott l 'O lt k7 zsebbell a rel'olt'N. Ez

rel'Oll'N pedig, ha illdul%

a

az cmber, .�zöfllytl rossz

tallácsadó. Saját védelmére

bo lgár - ma ccdólI

110mitácsi

s

hordta

mo{;ál/{íl a rel'olt'ert és saját mogdllak is pusztlílását o kozta l 'ele. Egy másik kérdés: - »Hol vagyulIII ? - a szerb­ bakollyi

a

betyárok

korát

hátsó

zsebébe

/ladrág

hözbiztollsági emberek

határol/

éljü ll ?

élete

mil/dig

és

-

mindenütl,

magánál

» ÖI/l 'édelem ; - ám

heszéf/li

IIIdlla,

dÖlltöm el, szak, - éli kallizsai

-

azt

a

hordó

-

hogy

van

revolver

a az

nélkü!

ember

azt

mindig

mondja :

zsebhez símlíló kis acél szerszám, h a

mondallá :

-

»LtÍri -fári,

majd

azt

éll

éli I'agyok az il/cselkedés, a kihívás, az erö­

I'agyo k

a támadó szálldéli!" - Ha el/Ilek a l1agy­

földbirtokosMk

VanIlak

szánalmasak

Ezt tagadjuk ! A rel'ol­

csak

20-30

lIIeg /ellllie, amíg revolveréhez h ozzájut, még a

ú

embernek

az

kell

I'eszélyeztetve

Olya nlly ira

ki se mozdu /ha tna k laktÍ5lIkból ?"

I 'er! állandóan

Miért

re l 'olver? Olyan

a

állapotok ?

között, avagy

bandák

esetek,

legbékésebb

amikor a

lépést

l1em

-

rel'olvemek

kellelt ölt

zsebben

polgár ember zsebében

is.

a

h/eg

Folna vo ll1 a

.

helye,

tudjuk

azt érteni, hogy pl. egy pénztámoll, aki egy fogadott kocsin egy

tál'oleső

telepre

Fagy

valo h o Fá

hasonló

helyre

visz

nagyobb összeget, - hogy ez a hivatalnok esetleges táma­ dások efluirítására rel'olvert vesz magához, de csak erre az rí/ra. FegYI'erl - eltekintve kil'ételes

eseteIltőI és a vadászoll

passzióitól - csak az viselhessen, akit az ál/am a személy ­ és Fagyollbiztonság l'idelmére fegyverrel ellát. Akit az állam fegY Ferrel ellátott, az mi.a/yánkszeriíen tudja, hogy mikor, k, I'llen, miMIIt szabad a fegyvert használni, bár ezek a fegy­ I 'erek általános érdekeket védenek. cr/he/ő tehát, ha a fegy ­

I'Nviselési engedélyek kiadása terén több óva/osságat és szi­

gorúságot óhajttwk, ha nell! nézzük j6 szemmel, hogy sokan

irodáball, ká�'éházban, korzón, sőt talán még i� -

zsebrevágolt rel'olve"el jelennek meg.

(t

/áncislloláboll

-o-

JI kötelesség áldozata. Megdöbbenéssel vettük a hírt, hogy Veszprémi Antal lébényi örsbeli örmestert orvvadá­ szok üldözése közben halálos lövés érte . November 15-én 23 óra tájban Csepi László vadör jelentette az örsön, hogy a polgárdi erdöben vadorzók garázdálkodna k és segitsiget kért az örstöl. A szabadságát távol töltö örsparancsn ok helyett a rangban legidősebb Veszprémi Anial örmester intézkedett, kiadván a parancsot Kovács Ernö örmesternek és Pingiczer Ernő csendőrnek, hogy az orvvadászo k üldözé­ sére a vadörrel együtt induljanak szolgálatb a. Néhány perc multán azonban maga is felszerelt és az orvvadás zok üldö­ zésére indult az elöbb elindult járör nyomában . Utiránya

Napoleon Olaszorszá g legelvetemedettebb zsiványaib ól Eugen ezredes parancsnok sága a latt külön ezredet szervezett. Az ezredes r�ndszeri!.lt így ve�ényelte rohamra ezt az ördögi sereget : �EI9re, elore, rablo urak, zsivány lovagok !« A . gonoszte�okbol lett harco�ok olyan vitézül verekedtek mindig, hogy majdnem valamennyinek a melle tele volt érdemrendd el. fi\lndam� ll� tt megIopták volna magát az ördögöt is ; A kór­ hazak reszere valo. szeszt megitták, a hadipénztár t kiraboltálc Azonban minden gonoszságuk mellett nemes érzések is lakoz­ tak ?ennük. Az egyik csatában például egy angol kapitány . h.�lálosan meg e�esit? ilyen zsi�ány vitéznek gond­ �z. ot � JaIba aJanlotta feleseget es gyermeket, akik egy közeli f�luban .várakoztak reá szegényre. A katona megígérte s a kIS csaladot felkereste és élete végéig istápolta. Egy másik . a moszk� al nagy vIsszavonu lás alatt egy sebesült ellenséges �atonát ugy gondozott, mint valami szeretö anya, lovára fel­ . � lt,:tte es maga gyalog vezette addig, amíg az üldözö kozákok ot IS le nem szúrták.

1 929 december 1 .

azonb an a járőr útját ól eltért , mert a vadőr a polgá rdi erdöt említette s így ö o d a is tartot t, míg a j árőr a vad­ őrrel együt t egy másik erdőr ész felé igyek ezett, mert útköz­ ben onnan hallot ta az orvvad ászok lövöld özését . A lövéseket később Veszprémi örmester is megha llotta s akkor a polgár di erdőn keresztül a lövések felé tartott . Pontos an nem Iehe­ tett megál lapítan i a tragéd ia részlet eit, de annyi bizony os, hogy Veszprémi örmester több orvvadá sszal vette fel a harcot és az éjfé l utáni percekb en kaphat ta a halálos fej lövést és több kisebb seb2Sülést is szenved ett. Maga Ll lövést adott le, mellett e az egyik orvvadá sz holttestét találták , a halált csendő rgolyó okozta. Veszpré mi örmest er tehát nem a mene­ külésbe n, hanem a nyilt harcban kereste annak a helyzetn ek a megoldá sát, amelybe a szolgála ta vitte. Emberb aráti köteless ­ ségéről azonban még ekkor se feledkeze tt meg : sebkötözö csoma gja felbontv a hevert mellel:!Je, s a jelek arra mutatna k, hogy még súlyos sebesülten is, amikor a többi orvvadás z további támadása ival számolnia kellett, akkor is a kötelesség szava élt benne. A sebesült orvvadász t akarta első segély­ ben részesíteni, de ereje elhagyta avagy, talán akkor kapta a halálos lövést li így a kötöszernek már nem vehette hasznát se az orvvadász, se a maga sebére. A járőr a hajnali órákig kereste a z orvvadászokat, akkor bevonult az örsre és megle petten értesültek róla a j árör tagjai, hogy Veszprémi őrmester közvetlenül utánuk i n dult szolgálatba, de még nem tért vissza. A járőr nyomban vissza­ ment az erdőségekbe, keresése azonban eredménytele:n maradt. Az örs legénys�ge délelőtt az uradalmi erdöszemélyzet támo­ gatásával átkutatta az erdöket s a mintegy 10 holdas Kár� hozó erdőben 10-11 óra tájban megtalálták az akkor már halott Veszprémi őrmestert s mellette egy fiatal vadorzó holttestét. Veszprémi Antal örmester temetése Lébényben ment végbe monostari Erreth Aladár tábornok, a m. kir. csendőrség fel� ügyelöjének helyettese, L6zsa Jenö ezredes székesfehérvári csendőr kerületi parancsnok, Hanyetz I(ároly ny. csendőr ezredes, Jalsoviczky An drás őrnagy györi osztályparancsnok, vitéz Szelltpé/ery János százados magyaróvári szárnyparancs� nok, a székesfehérvári kerület tiszti és 80 főnyi legénységi küldöttsége, a győri honvéd altiszti kar küldöttsége, Lébény község előljárósága, az uradalmi erdőszemélyzet, a lébényi tüzoltó testület, ipartestület, Mosonszenhniklós község elől­ j árósága, a »Mosonvármegye« c. Iap szerkesztője és a környezö községek lakosságának részvételével. Koporsójára koszorút helyeztek : mO/lostori Erretl/ Aladár tábornok, L ózso Jenö ezredes, Jalsoviczky A n drás örnagy, a győri honvéd altisztek nevében Csallán alhadnagy, Popper Emil uradalmi föeTdész, Vifági László uradalmi föintézö, a »Mosonvármegye« szerkesztöje, aki megható beszédet is tartott a sírnál és a ' lakosság köréből is számosan elhozták virágaikat, koszorúikat a bátor csendőr sírj ára. Zalaszabaron lakó szüleit súlyos csapás érte szeretett fiuk elhalálozásával ; fájdalmukban mi is részt veszünk, mert hiszen Veszprémi Anta l őrmester nekünk bajtársunk s testü­ letünk egyik legkiválóbb, legderekabb tagja volt. Gyászjelentés. Bátor.!' Géza százados mély fáj dalommal tudatja barátaival, ismeröseiv21 . hogy édesanyja, özv. Bátor)' Mihályn.é szül. Proske Anno f. évi november 2 1 -én, 67-ik életévében rövid szenvedés után Szekszárd on elhunyt. Novem­ ber 22-én felszállíto tták Budapest re, ahol a családi sír­ boltban helyezté k örök nyugalo mra. Bajtársu nk gyászáb an igaz részvéttel osztozu nk. Decem beri ismere tterjesz tő előadá sok az Ország os Tiszt i Kaszi nóban. Az elöadá sok minden hétfön 17 óra 30 percko r . nek a kezdod I I . emelet i diszter emben . Az elöadá sokat kaszin ó­

tagok, azok családtagjai és mozi-m eg!úvó val biró vendég ek

1 92 9 de ce mb er 1.

CSE NDO RSÉ GI LAPOK

díjtalanul láto gath atj ák . December 2-á n :

»Hadászati széles­ ségi és mélységi tagozás, hadászati tarfalék .« Zse ­ déllyi Zoltán

Elő adó : vksz t. száz ado s. Az előa dás hoz váz lato kat osz­ tana k ki. Dec emb er 9-én : »Csonka Franciaország és Jeal/n e d' Arc küzdelme az ország inte gritásáért.« Elő adó : Póka­ Pivny Béla dr. a Mag yar Kül ügy i Tár sasá g igaz ja. Az előa dást vetít ett képe k kísé rik. December 16-á n : » Agató fasizmus jelel7tösége és JÖI,öje. « Elő adó : csic seri vitéz Csicsery - R.ónay Istváll ny. áll. vkszt. alez rede s. Az előa dást vetített képek és film kisé rilL Deo emb er 23-á n : »Lel'egö mil7t robbanószer.« Előa dó : Dózsa Dezsö főel őadó . Az előa dást vetített képe kisér ik. Dece mber 30-án : » Kőrösy Csoma Sándor lIyomá­k ban.« Előa dó : Baktay Ervin, a Mag yar Főld rajzi Társ aság tagja . Az előad ást vetíte tt képek kiséri k. - Általános tudo­ mállYOS elöadások : Ezen előad ásoka t mind en pénteken lB órai kezdet tel gyergyószentmiklósi vitéz Kary Béla ny. al­ táborn agy, a Kaszin ó elnőke tartja, az I. emeleti tanács­ teremben, ha azon a napon színi- vagy más előadá s nincsen .

1101

száz ados Márky Edit Mária Erzsébet úrnővel Cegléden, továbbá : a budapesti csend őr kerületben : Kereszfes Andor g. tiszthelyettes Pfahler Emmával Ceglé den, a pécsi csendőr kerületben : Tal' József őrmester HOrt/UI/g Erzsébettel Uj ­ domb ováro n, a szegedi csen dör kerületben : Nagy Józsej tiszthelyettes Farkas Máriával Tiszavárkonyban, Kovács Oábor I. őrmes ter HOfl'áfh Máriával Szentetorn yán, Papp Istl'án őrmester Merczel Katalinnal Taksonyban, a debreceni csendőr kerületben : Kovács István II. tőrzsőrmester Kovács Irél/I/d Tiszabezdé den, a miskolci csend őr kerületben : Bárdos József tiszth elyettes Drotár Máriával Sátor aljauj helyen , Kapott A/ld­ rás őrmester Gál /lal/ával Füzes abony ban. II bajtár si kegyeletnek kőveté sre érdemes, szép példáj át adta a rétsági őrs legény sége azzal, hogy a folyó évi március hó tB-án elhuny t néhai Józsa Ferel/c csendőr emlékét szép sírkőve l őrőkítette meg.

Tisztika szinói tagsági igazolv ányok kiadása az 1 930. évre.

Az Országo s Tiszti Kaszinó elnőkség e ezúton is értesíti mind­ azon tagjait, akik tisztikasz ínói tagdíjaikat az illetékes szám-o a dótestek útján tizetik be, hogy az 1930. évre érvényes tag­ sági i,g azolványt az i llető számadótestek útján fogja részükre megküldeni, a tagsági igazolványok at tehát folyó évi decem­ ber hó 15-től onnan kell kérni. Nem tényleges kaszinótagok igazolványait - ha tagdíj aikat az 1930. év első negyedér" már befizették - posta útján kézbesítteti a Kaszinó elnők­ sége. Orsparancsnoki kinevezések. 1\ budapesti csendőr kerület parancsnoka Polyák Máté tiszthelyettest ; a szombathelyi csendőr kerület parancsnoka Garamvölgyi Ferenc, Urbán Lajos, Ember József, Katona János. Györe István, Lup IsflJán, Kiss

József I., Erdös György, Torma V. József, Baráth Sándor I.

tiszthelyetteseket ; a szegedi csendőr kerület parancsnoka

Jerka vics Péter, váth

Gábor,

Péter,

Nádas Jeremiás,

Szűcs S.illdor,

Török

Sándor,

Tóth

Varga

vité?

András Iff.,

Vereczkei

Já/ws

I.,

Tóth

IsfvlÍlI,

Hor­

LlIczkó

László,

Bucsi

Zsigmond, Lakat LlÍszló, SimaI/ Lajos, Hagyák József, Hol pert AI/tal és Ujj Sándor

nevezte ki.

:

tiszthelyetteseket őrsparancsnokokka

budapesti csendőr kerületben törzsőrll1cs­ ferd: Antal Ferenc őrmester ; őrmesterré : Tófl! Adám, Kiss István lll. és Fráter Gyula csendőrők. A székesfehérvári csendőr kerületben törzsőrmesterré : Kollár Imre, Kovács Ist­ I'áll Szeghy KárolI' és SIefáll Lajos őrmesterek ; őrmesterr'; : H e;edüs Jál/OS, Kendi Péter, T/íri Emő és Tölgyes Istvá;' csendőrök. A szombathe lyi csendőr kerületben törzsőrmesterre : Elöléptek :

1\

Beczők J6zsef, Papszt János, Sebestyén József, vitéz Dom­ őrmes­ Simon Laios bai János Valkó István

�

lerré : Sz kolics J6zsef

és csendőr.

1\

őrmesterek ; pécsi csendőr kerületben

törzsörmesterré : Schnob el Lászl6, Benkő József, Kolláth 01.'1'gely, Ném eth Imre fil., Csordás Pál, Domok os Laios, Németll ' , s Is tvan őrmes ferré : KOl'ac T6fh Pál Imre IV. V.,

Nagy

és

Pál

l/l.,

ö rmeste rek ;

rreitics

József,

Bal/di

János,

�

Kertész

�. l !\I . és B6dis János csend örők. 1\ szege di cse.�dor keruletb�Il ste�ré : K/ � S lörzsörmesterré: P6pity Tamás őrmester ; orl!le i csend or J6zsef /II. és Bó/tus Mihály csend őrők. A d �� rece� kerü letben törzsőrmeslerré : Tólh Ferenc, Koo Isúáll, Papp Nél1le�h A/� d­ Ferenc I . Kovács Mihály, Komáromi Sándor" �s lanos. �, rrás, Ben ;sik Sándor, Varga Mádon és Mésza/' rlÍs és JuracsLl, Mt/wly mesterek ; ormesterré .· Kád ' ár And o"rmesterd .. " keru" letb en .. torzs " "k . 1\ mis kolc i csen dor csen d oro , se!, Maczko Jó ' z ó S T : é sterr örmc ; stu Barsi Károly őrme Jállos és Tóth József IV. csend őrők. KálmlÍn szá zad os Dell/ /. IG' Ház ass á g ot köt ötte k : Kalltra " l B u d a pes ten, POIÓll). '1 AI/dor g. Bdál/szk )! Stíri úrn ove József I., Sándor Istl/dn

fl., Tálas Isfl'án, T6 h J Ó z

e

"

:

lll'

Cikket nemcsak a csendőrsé� tagjaitól. hanem bár­ kitől eUogadunk s azt közlés esetén me�felelően hono­ ráljuk. A lapunkban megjelent közlemények tulajdon­ jogát fenntartjuk, azokat tehát beleegyezésünk nélkül nem szabad utánnyomatni. - Kéziratokat Bem ad� vissza. A közleményeket kérjük az ivnek csak az egyik oldalára, félhasábosan és írógéppel vagy könnyen olvas­ ható írással irni. Kézíratok sorsárol csak a szerkesz­ tői üzenetek között adunk választ, azért kérjük mindig megirni, hogy milyen jelige alatt válaszoljUDk. - A szer­ kesztői üzenetekben mindenkinek válaszolUDk, levelet nem írunk. Jeligéül kérj � !dseb� hely�égek neveit v�­ , , lasztani, mert az azonos Jeligékbol szarmazo, felreerte­ seket csak igy lehet elkeriilui. Ha jeli�e nincsen meg­ jelölve, az érdekelt nevének kezc!őbetüi� �s az �U0!Dá�­ , . kerde. helyét használjuk jelige gyanant. Kozerdeku sekre a "Csendőr Lekszikon" rovatban válasz�!�. Előfizetni csak le�alább félévre lehe �, A cS�Ddors -;!! , 1 az elo­ tényleges és nyu�á1lományu le�énV�é�1 egy!,�� fizetési ár felét fizetik. Az előiiz!'teso;�et k�l'J� ponto­ . fel­ , külon san megujitani mert a felszólítás koltseget számitjuk. - Á nekünk szánt pénzk�de�én�eke" �ér­ jük a Nemzeti Hitelintézet Budapest-knszbnavarosl flók­ jának (Budapest I., Krisztina kömt 14t) 167�. szám!, . fe�!el!'VeZDl, csekkszámlájára befizetni, a csekkre f!ed"g , hogy a befizetés a Csendőrségi Lapok Jav�a tortent...A hozzánk intézett leveleket igy kell cÍDleznl: "A Csendor­ ségi Lapok szerkesztősé�ének, Budapest I. ker., Vár, Országház utc a3 O Z ám" ' S :;;�_ _.::::,.;;;,;;� '.;;: ",,'' ''iiii;;;;:==V'

Mindenkit megelőztek a hagyomá.nyos disznó­ toros képpel, le is kőzőlnők, ha nem vol�a kiSS:? korai t,a dolog ' Az is hiba hogy éppen ahhoz raJzol.!a� ke;.eszte aki a kőzgaz dálkod'ásnak nem tagja, és é!'pen o ali kozepen. a képalá írásban ez furcsa maqyarazkoddas vol�a. e a !IPban k"oz őlt Csornai örs. A lapot elküldő ttűk, �t�k9r szama r� Az . tezésre képek nem alkalm asak a bekere okltcTII, ('rro megor t máS módon fogják ezeket a képeke gondoskodás tőrténik. - I F. Gil . th. Egy levélb en méltós áQosa k es nagys ag'lsa vagyun k. 101 nem lehetünk, de 'külőnben is csak tekInte!�sek n akár azonba rl kedvec tok kézira olvasható és haszná lható lap� a� . a san, ábo egyhas minde n titulus ról lemondunk : írjon . . ctcll1" uze� amire k az egyik oldalára és olvash atóan. . kozlc . kérjül( olvasó inkat A nyomo zas ��:jén unos-untalanejtjük . nek esetleg sorát llltisztikar.

{

2-

1102

1 92Q dpcember 1 .

CSE ND O RSÉ GI LAP OK

Hodgya. Alhadnagyo l\ gyermekei utan a családi pótlék a gyermekek 20 éves koranal\ betöltéséig jar. öz\�e�y�� a gyermekeil< után nem családI pótlékot, h�nem n.evel�sl jaru­ lékot kapnak és pedig az a lhadnagyok ozvegyzl �s a gy�r­ mekek tizwhat éves koránal< betöl téséig vagy kora bban elert önálló ellátásuk ig. Ha azonban a gyermzke k kivá!ó. � red­ ménnyel iskolai tanulmá nyokat folytatnak, a nev� I'?� l ) aru­ lék a gyerm2k zk huszonn égy éves kor�nak betoltese l � . .IS folyósíth ató, ezt azonban a nyilvánt arto g. hIvatal utJ,an a belügymi niszter úrtól kérni kell. A kér.désben � gyébkent nekünk az a felfogásu nk, hogy minden logIka és foleg m!n­ den méltányosság nélkül való állapot az, hogy a . c� ala.d­ fenntartó életében a gyermekek tovább kapnak csaladl pot­ lékot, mint ameddig az apa e lhalálozá sa után árván maradt gyermekek a nevelési járulékot élvezik, ha ugyan lehet . ezt a szót itt használn i. Nem szorul bizonyítá sra és magyaraz atra, hogy az özvegyek sokkal nehezebb en nevelik az l!-pa �é�.�1 maradt g yermekeket s így legalább addig kel l� ne reszesuln!o k a nevelési j á rulékban, ameddig az apa eletb2fU11a rad.asa esetén a családi pótlékot kapták volna. Nem tartjuk kizart­ nak, hogy ha erre vonatkozó lag megfelelöe n indokolt k�rel­ met terjesztene elö a belügyminiszter úrhoz ( VI. b. osztal y ) , a kérelmet esetleg tárgyalás alá veszik. A z á llamháztartásnak ez ugyan meglehetösen súlyos kiadástöbbl etet j,elentene, de ez a többlet o lyan helyekre jutna, ahol arra valoban komoly szükség van. Lóra vitézek. 1 . Ha a hatóságoknal\ és magának az ura­ dalom nak nincs ellene kifogása, akkor önöknek is tudomásul kell venni. Mjndenesetre furcsán hangzik a dolog úgy, amint írja, annál i s inkább, mert grófi uradalomról van szo. De viszont éppen ebböl arra is lehet gondolni, hogy lénye­ gében az illetővel szemben komoly kifogást emelni nem lehet. 2. Jogilag az özvegy nyilatkozata ugyanolyan érvény­ nyel bir, mjntha azt az apa tette volna. }\mint az ügy-2t velünk ismerteti, semmi akadályt nzm látunk, söt, ha minden úgy van, amint írja, akkor csak szerencsét kívánhatunk. 3. A laktanyarend-, szobavizsgának és kihallgatásnak nem kell okvetlenül 7-töl 8-ig, i l letve 8-tól 9-ig eltartania csak azért, mert a napirend ezeket az idöszakokat j elöli meg ezekre a célokra. ll. napirend ezzel csak annyit mond, hogy az említett szolgálati ténykedéseknek ebbe az időbe ke ll beleesniök. Reggelizni tehát lehet 7, illetve 8 óra után, de lehet reggelizni természetesen 7, illetve 8 óra elött is. ll. felkelésnek, öltözködésnek, tisztogatásnak és a szobák rendbehozásánal\ nem kel l okvetlenül a napirendben meg­ határozott egy óra hosszat tartani, készen lehetnek mind­ ezekkel akár fél 7, illetve fél 8 órára s akkor semmi aka­ dálya armak, hogy nyomban meg is reggelizzenek. Ilyen dolgokon nem szabad fennal\a dni, mert az utasításnal\ távolról �e � � !l célja, hogy rende lkezéseivel megmerevítse a józan esz)arast. 929. . Ne.n;t a segé�oktató�al\, hanem a szakaszp arancsno ­ koknal\ Illetékes, Amikor tehat a ki vonuló csapat keretében szal\aszparancsnoki �.eosztás� kap, akkor a váLlszíjj illetékes. Hóp� hely. 1 . To�b, l!:l1l1t egy év a m egszal\í tás, még . �e �yelml ut � m se reme�o. a beszám ítás. 2. O l vassa el folyó eVI 23. sz amunkba n kozolt 1 38. sz. lekszik onválas zunkat . � . !\z ö�spar
Jelig éje és a vers haso nló tart al� a a vers ross z. N e saj ­ becs ület ére váli k, más külö nben azon ban mi�� amen r.yy i t e.z a k! s nál !' a úgyis sokka l több a költő nk, ) 0 csend or, mtnt szaz egy b inkáb o rs za" g elbirh at. És aztán : ' . . 1 b b " I ': e rossZ költő : legy en hát csak az l Szere ncse. Nem irta 'meg , mi �éle sorsj egyrö va� szó. a de sors)e gyet Irjon egyen esen az i l l etö pénz1 l1teze tnek, meg neve zni ne fele dje e l . 9 9 tusa. ll. Szut . 1 9 . pont 3 . alpont j a érte lmében lehet. Levélb en senkin ek se adunk választ . Bornem issza. Kérdés eire : 1 . Várjon rá. Még abb � n az esetben . is, ha két.­ ségesnek látszik, hogy az engede lyt meg fogja-e kapm , vagy sem. I lyen helyzetbe n becsülete s embernek nincs más útja mint a végsökig való kitartás. H a aztán mindent meg­ pró b ált s minden á ldozatot meghozott ahhoz, hogy a hibáját jóvátegye, de az akadál Y :Jkkal � e Q küzdeni. nem tudott, ,akk,or gondolkozhatik azon, hogy maskent oldj a meg az eletet. Néhány évig még minde nesetre bizonytalanságban kell élnie, e löre azt nem lehet m2gmondani, hogy a kérvényé nek mi lesz a sorsa. 2. Egy ikre sem. Egyszerűbbet válasszon, van böviben. Levelében 16 f . bélyeget találtunk, azt lapunk j avára bevételeztük. Rétsági örs. ll. gondolat szép, a megvalósítás még dere­ kabb és szebb dolog, de a felirat hemzseg a képtelen hibák­ tó i , éppen eZ'2It lehetetlenség a képet közölni. Nem tud magyarul, aki faragta, annyi bizonyos. Miért nem nézték meg jobban ? Valami módot kellene találni a helyesbítésre vagy kicserélésre, így 112 hagyják ! Piro s-fe hér� zöld .

Turkesztáni képek. Irta: TOLDY ÁRPÁD százados.

(2) .

Elhagyjuk Kazalinszkot és nekivágunk a Karakum siva­ tagnak. Hiába hömpölyög piszkos vízével keresztül rajta a Sírdarj a : nem ad víze életet zöldelö berkeknek. Annyira száraz a talaj , hogy csak kora tavasszal zöldül ki rajta itt-ott a fü s néhány tarka, rendesen g yérlevelü élénkszínű virág. De mindez hamar ,e ltűnik, mert amit talán meg­ hagynának a sáskahadak falánk milliárdja1, azt hamarosan leperzseli a nap. Hihetetlennek tűnik, amit most a sáskákról elmondok, mert nekünk ismeretlenek azok a mérhetetlen arányok, ahogyan ott a rovarok meglepik az utast. Vonatunk a sivatag köze­ pén lassítani kezd és hosszas prüszkölés, vergődés után megállunk. Találgattuk, vajj on miért I<el l itt vesztegelnünk . A feleletet rövidesen megkaptuk : o lyan sáskatömeg lepte e l az egész pályatestet, hogy a mozdony kerekei megcsúsztal< , nem tapadtal\ a sínekhez, hanem helyben forogtak, mint valami sikamlós kenöcs, úgy hatott a rengeteg agyonnyomott sáska a surlódást kereső vasfelületekre. LeszállotIu nk. MJnden lépésnél sürű felhökben rebben­ tek fel a sáskarajo k. Segíteni akartunk a vasszörny etegnek az apró rovarok elleni tehetetle n küzdelm ében : homoko t szórtunk a sínekre , kóróval , ujságpa pírral igyekez tünk e l ­ söpörn i a rovaro kat, de ha e l kerget tünk ezret, nyomb an ott volt utánuk kétann yi. Végre is nem volt más mit tenni, kettév álaszto tták a vonatu nkat. A mozdo ny küzde lmes erő­ feszíté ssel az elsö kocsik kal megin dult, bennU nket pedig ott hagyo tt a sivata gban. Volt idönk szétné zni elég, amíg néhán y

192 9 d ece mb er l .

CSENDőRSÉGI

óra m ú l va értün k jött Ujra a gép a legkö zeleb bi á l l omás ról , ahol e lső terh ét letet te. A végte l enség be nyúló puszta ságho z viszon yitva is impo­ náló volt az egymá s h átán gomo lygó sáskah ad hihete tlen töm ege. Északi irányb a törtete tt a rettent ő falánk had. Azon a terület en, a h o l átha ladt, nem marad t szemer nyi z ö l d sem, m intha sohase termet t volna fű : nyoma se lát­ szott annak, hogy talán pár órával e lőbb még zöldelő mező volt a helyén. Élesen e lhatáro lva várta sorsát távo­ labb a még é lő növényz et. mely lépésrőH épésre úgy tűnt e l , m i nth a hömpÖly gő lávatöme g égette volna fe l . Különös l átvány volt, mintha csak tudták voln a, hogy sokan vannak és kevés az enniva ló, hihetetlen sietséggel faltak és tör­ tek e l öre. Egy keskeny vízér húzódott a Szirdarja f212. Eszembe jutott erről Port-Arthur j apán ostroma, amikor huJlákkal telt védősáncokon keresztül mentek rohamra a friss csapa­ tok. Az ér tele volt annyi vízbefult, dög lött sáskáv a l , hogy rajtuk az utána jövök m á r veszélytelenül ugrá l tak l{eresztüJ. I tt-ott valami pú pos tömeg mozgott a sáskák alatt : zöldes- és barna foltos görög teknösök küszködtek lomhán az alka lmatlankodó törtetők e l len. Legtöbben csak a ter­ mészetrajzkönyvböl ismertük az őskori hül lőknek ezt a meg­ maradt kisebb méretű képviselöjét. ami nálunk csak a dél i vidékeken, az Alibunári mocsarak táj.ékán élt. i tt azonban annyi volt belőle, hogy érdemes lett volna barna pajzsaik felhasznál ására gyárat emelni. Jött vissza végre értünk az apró sáskákkal szemben csatát vesztett mozdony s felrakva néhány teknőcöt a

T Á R O G A T Ó 'I legkönnyebb !uvöhangszer I Saját találmány I

Ovakoclás utánzatoktól I mert mind melyek nem

gyáramból erednek, silány, külföldön ké�zü" �tán­ zatok. Hegedük, Trombiták. HarmOnika �S. az összes hangszerek es hurok legfmomabb kiVitelben száJIitja az ,

ELSÖ MAGYAR HANGSZERGYAR ki��'i� rr R SE AS OW ST Budapest, II., LáDc:hid u. 5. Kivánatra árjegyzék bérmentve.

Az egyedüli magyar hangszergyár az országban, C;sendóröknek kedvezményes részletfizetés I

00000000000000000000

LAPOK

1103

vagónba , folytattuk utunkat . Tizenöt ödik napja utaztunk már, érthető tehát. hogy a k:lCsink ban mászká ló teknöcöket is va lami változat osság::>t jeJ 2ntő szórako zásnak tartottu k. Akik össze�erő dtünk egy-egy vasúti kocsiban, már ism2r­ tük egymás él ettörténe tét : mit lehetett volna m esélni egy­ másnak a hosszú út alatt mást. mint az odahaza és a fronton átélt élmények et. Mindenki nek elsö gondja volt, hogy bajtársai e l ő tt i gaz:Jlja azt. hogy nem gyáván esett fogságba : elm::mdotta részlet2sen . hogy a túlerő, a bekerí­ tés, a szomszédba n lévő csehek árulása stb. eredményez te, hogy i dejutJtt. Hát magyar katona nem is kerül gyáván fogságba ; nagy csapás volt az valamennyiün kre. hogy mint kiütött sakkfiguráka t. letettek minket a nagy küzdőtérröl és elhoztak" ide ezer 2S ezer kilométer távolságra onnan. ahová a haza becsülete á l l ibtt. Otthagy tuk a Kárpátok bérceit és elj utottunk a Hindukus és a Pamir alá. de velünk j ött a magyar név tiszteletet parancsoló félelmet2s hire. Nem ism2rt a muszka borzalmasabb v a lamit. nem volt a háborúban olyan rém. ami úgy élt volna a tudatá­ ban, amitöl úgy rettegett volna, mint a Kárpátok. Az elvér.ző orosz seregek hal ottai nak és foglyainak százezrei a nagy birodalom minden zugába üZ2ntek s mind azt üzente, hogy a Kárpátok zúgó fenyveszi és sziklaszakadékai között - a magyar határon tért örök pihenöre ; a Kárpátok neve vitte szét a hírt be messze Szibériába épp úgy, mint Turkesztán úttalan telep2i közé, hogy hösi halált halt a szeretett fiú és az imába foglalt apa. Nem a háb::>rútól, nem a halál­ tól, nem az ágyúdörgéstöl és puskaropogástól , han2m a magyar határhegyek dacos erejétől félt minden orosz. Amerre csak mentünk és az érrleklöciőknek Kárpátjaink nevét emli-

BU TO AH ITE L ÚJ ALAPON,

ké.zpéDzárbaD, 18 havi részleUizelésre. Ezen rendkivtih fi�etesl b1l�o�.. ...·öknek is megadom. S'ador . Igu'c kedvezményt . áruház. BGdape.t, VI., De••ewffy..ucc::a 18-20. V.lmos CS8szar ':I t és Nagymezó-u, között (saját házaban) . 2-es és 10-es Villamos megálIo.

Vidéki ve

Alapíttatott 1854.

LEG SZEBB

PA P

LAN LEGJOBB

PA P

LAN

LEGOLCS ÓBB

PA P

LAN

Kárpítosárú, vas- es rézbútorgyár ,

asztalt eríló k. Szonyeg, pokro' �, függöny ágy- és , ek gyermekkoc:sik, nyugsze mi nd en kivitelben kap hato k ..

�

�

G I C H N E R JÁN O S

szám.

1 929 d ecember l .

CSENDORSÉGI LAPOK

U04

tüzelőfa kerül teveháton vagy megrakot t vagónokk al a szak­ szaul a városokba. M.i is azzal fűtöttiik táborunk konyháját. M.egtudjuk, hogy Taskentbe kerültünk. Találgatjuk, milyen város lehe t : összeszedjük egész földrajzi ismereteinket , diák­ korunkban olvasott Vámbéry és Sven Hedin útleírásának derengő emlékeit és arra a megállapításra j utunk, hogy bizony furcsa hely lehet Turkesztán fővárosa, mert emlé­ keinkben csak az élt, hoglJ . a nomád kirgizek legeltetik marháikat, vadszamarak tanyáznak ezrével a pusztákon és rabló kurdok fosztják ki az i de tévedt idegent«. Egyik barátunk azonban az orosz kísérőtő[ egészen más infor­ mációt kapott : »bolysoj kraszivüj gorod« (szép nagy város). Vo lt ugyanis egy, magyar kadét barátunk s tagadhatatlan, hogy a magyarnak jó nyelvérzéke van , de ez éppen rend­ kívüli nyelvtalentummal rendelkezett. Tizenhétnapos utunk alatt anélkül, hogy valamely szláv nyelven e lőzőleg beszélt volna, megtanult annyit oroszul, hogy m ár fordította szótár­ ral magyarra az orosz lap:Jkat és közölte velünk a leg­ újabb harctéri híreket. Jó hírek is voltak : a GrodeknéJ megkezdett nagy offenziva sikeresen haladt előre s nem titkolták az oroszok nagy vereségeiket. De lesújtott az olasz hadüzenetnek a híre és SZ:Jrongó kétséggel vártuk a fejleményeket.

Lettük, szomorú hallgatagság voll rá a válasz és a reánk néző szemek azt látszottak kérdezni, hogy lehet azokon a hegyeken élvQ keresztülju tni ? Vigasz volt elkeseredé siinkben az a tudat, hogy jól őrzi hazánkat a Kárpátok vonulata s maradt még magyar katona raj ta, ha minket rabságra is juttatott a harcos sorsa. Bizony messze Qlkerültünk erdős bérceinktől : nap-nap után hagyta maga mőgött vonatunk az ezer és ezer vjorsztokat (km-nél valaminl több). Kietlen homokteng erek2n vitt keresztül most utunk, való­ ságos Szahara köröskörül. A pályát vesszőfonatú homok­ kötők védté.l{. S mily nagy művész a természet : még a sivár homokpusztát is széppé varázsolja gazdag változatossá gá­ val. Felfodrozza apró hullámokkal , mint a tó tül{rét a májusi szellő, buckákat emel, élesen felkanyarítv a azok oldalait, tölcséreket fúr a v2gigrohanó, j átszó forgószél és ha úgy tetszik neki, máról holnapra dombot állít a tölcsér helyén vagy elsimítj a azt, amit tegnap oly mer2szen épített. Itt-ott csenevész kis bokorféle áll ki a h"mQkból. Ez a sivatag erdeje : igen, erdő ez, de nem fölfel2 nőnek a bokrok, hanem bent a földben fej lődik ki óriásivá a gyö­ kérzet. Mintha megfordítva volna is a földben lenne a fa »koronája«. Egyetlen fája a homoknak a tamariska (Tamaríx pallasii ) . amít »szakszaul«-nak nevez a szárd. Félméteres vékony kis bokrocskát csak úgy tud ellátni vízzel a gyökér, hogy hihetetlen terjedelemben, karvastagságú ágakban fúrja keresztül-kasul a talajt, hogy miNden csepp nedvességet fel tudjon szívni. Mi fákat döntünk, ha fütöany agra van szükségünk, itt ped;g gyöker2ket bányásznak s mint j ó

*

Taskent és nzpe. Éjjel ért be vonatunk a kivilágított hatalmas pályaudvarra és csak reggel szállítottak ki a vagónokból, melyekhez hosszú utunk alatt már úgy hozzá-

Rádiócikkeket

Fényképez őgé pek

árjegyzék

Kérjen árajánlatot,

lilit'"

6-12 hónapig terjedhető részlet­ fizetésre készpénzáron, ellenőriz­ gyári

szerint.

64

oldalas képes árjegyzék díjmentesen.

Hege dU

HATSCHEK És FARKAS

,...

a,.m"nlum Tárogató Cllnba/oln Harlnon/ka Citera

optikai és fényképészeti szaküzlet

I

gyári árjegyzék szerint szállít

,,51-es" R Á D I Ó H Á Z VIII., RÁKÓCZI-ÚT 5 1 .

prizmás látcsövek hető eredeti

6-12- 18 haví részletre eredetí

p . városháza " t 28. (Köz ' ly-koru BU DA PE ST, IV., K aro épületében). Fiók : VI., Andrássy-ut 31. (Nagymezo.u_ sarok.)

csak itt a valódi

és ez összes legjobb hanszszerek. továbbá legjobb rádiókésziilékek csakis itt gyárban kaphatók.

6

Kérje legujabb nagy képes árjegyzékünkel.

B

Müvésziesen javit. legjobb hurokat készit.

� Budapest 3 B U T O R OlCSIUl VI. , O - ulca rés!!elre

Áriegyzéket ingyen küld

MOGYORÓSSY GYULA

m . ki•. azab. :.:.; ;".:. :.:.; :.:.:.,:;.:... ;;; ._- hangszergyá.a

J

Egyedúlí magyar hangszergyár az orsdgbao

BUDAPEST, VU., RÁKÓCZI.ÚT 71.

Csendörségnek részletfizetési kedvezmény

I

... � � �� ...,..�

•

Postások és rendőrség szállítója.

Az. .öss zes katonai kitünfete ' sek , .

�

(minialürben is k ? lo �':l i ére � . .. luzsza l a gok, hazai keszllesu serlegek véseiek , irodai gumi-

' Morzsany ' l J oz ' se i ne ' I B udapesten ,

' mek, z � manc�elven � ek sporter : belyegzok, fel l rall , zomán � tábl ák " IV. kerulet Esku-ul 5.

verseny díj azások

Csendőrségi szállító ! ! kés:pén: áron,

.[jat

.[javi

II

céljá ra

szobrok .

Alapítva '.. 1870..

TeIef ODszam ' : Automata 822-17..

CIPŐ, lefi:etésre_

-

0

-

harisnya, ernyö és bőrdíszműárlÍ vásárolható Postán

is

rendel.[j et !

NORMA cipökereskedelmi r.-t. BUDAPEST V., Erzsébet-tér 13. Telefonszám : Automata 800-25.

'v

Kérjen árjegyzéket !

I

1 929 decemb er 1 .

CSENDORS�GI LAPOK

szokt unk, hogy szinte sajná ltuk elhag yni ; megbeszél tük azon ­ b a n , hogy ha csak lehet , továb bra is együ tt mara dunk . Jött a szám olás, a m i a musz káná l valam i ördög ien nehéz müve ­ let. » PQcse ti re« ( n égyesév e l ) felá llít ttak : ez volt későb b is m inden hivat alos tényk edésn él az első teend ő ; csak be­ k i á ltott az őr, hogy »pocs etiri« vagy kőzölték velün k, h'Jgy holna p regge l »pocs etiri« lesz és ebből már tudtuk , hJgy valam it tervez nek velünk . Előker ült egy kis számo lógép i s , amilye t az elemi iskoláb an haszná ltunk é s azon tolo g a tta a k i s golyók at a számol ó orosz, m í g végre megny ugodot t a k apott eredmé ny ben. Sokan voltunk : elindíto ttak hosszú sor­ ban a tábor felé. M o dern európai nagy állomásép ület, hófeh1!r és tiszta, előtte park, szemben széles út m i n d ké t o ldalán m agas jege­ nyefa sorral. Amerre mentünk, mindenütt ez a hazulról jól ismert barát : a karcsú j egenyenyár szegélyez te az utat és a fasor jövében keskeny árokban folyt m in d0n utcán a víz. A nyárfár a , m eg a vízre itt n agy szükség van : az első árnyékot ad, a másik é letet. Tu rkesztán területének nagy része az északi esőtlen sivatagzónába esik. N incs itt eső márciustól novemberig még véletlenül sem. Perzselően tüz a nap, h iszen Taskent k b . N ápoly széleség i kőrén fekszik és klimája szélsőséges szárazföldi. A kis utcai patakok táplálj ák vízzel a fákat és abból öntözik - lapáttal dobálva a vizet - a szárd munkások az úttestet. Itt létkérdés a víz : ameddig csator­ názás van, v a n élet, b u j a növfuJyzet, gazdag termés. A város m e l lett elfolyó Szalárból vezették már ösidök óta a vizet szerte széjjel m in d e n irányba. A szükség megtanítotla Tur­ kesztán lakóit arra, m iként kell felhasználni a vizet : óriási a csatornah á lózat. A kerteket, gyümölcsösö ket, rizs- és gyapotföl deket, általában m i n dent, ahol valami terem, csör­ gedezö patakok hálózzák be, melyeknek kiapadn i sohase szabad. De hoz is vizet m egbízható bőségben a Sirdarja és az Amudarja s Taskentne k a Szalár ; a Hindukus , a Pamir és az Alai hegység hó és jégmezői , kiapadha tatlan forrásai öntik szüntele n a vizet a szomjas talajra. A renge­ teg víz, am i a h e g y ekből lefelé rohan , mind elvész a sivatag ban : elnyeli a homok és elpárolo gtatja a n.ap . s n incs h a rm at vagy eső, ami pótolha tná. Az Amuda qa es Szirda rj a , e két h atalma s folyó is, amely legy � zi a szomja s homok ot, eltünik nagy víztöm eg ével az Aral-t oban és csak arra szo l g á l , hogy álland ósítsa annak szintjé t, mert az egész vízme nnyis ége, m i n t pára a leveg őbe vést:. ­ Turk esztá n csato rnázá sát nem a mai henyé lő szárd lakos birod a lom lág létesítette, ez az a lkotá s még a nagy mong ol

1105

fénykor ához füződik . A szárdna k nincs is sok gondja a mezőga zdaságg al : itt nem kell félni a szárazsá gtól, nem kel l félni sok esőtől, csak ki kell nyitni a csatorna zsilipjét és a többit megtesz í a kiváló talaj és a nap heve. A magas j eg'2 nyesorok kőzött haladt a foglyok hosszú sora utcáról-ut cára és rövidesen ráj öttünk, hogy nem is annyira a táborba, mint inkább bemutató sétára megyünk . Végi g vezettzk a város főbb útvonalain , hogy lássa a lakos­ ság a »nagy orosz győzelmek« eredményét. Elj utottunk az európai városrész központj áig : a Kaufmann parkig. Kaufmann tábornokról nevezték el így, mert ő foglalta e l Turkesztánt 1866-ban. A park közepén á l l imp:mins szobra négy szép bronzágyútó l körülvéve. Turkesztán addig szabad mongol mohamedán állam volt, mint ahogy még névleg szabad maradt ezután is a behódolt Bocchara és Chi va. A régi főváros Szamarkand volt, a hódítók építették az új Taskentet. Ma az egész városnak kb. 300.000 lakója van, ezek egy­ ilarmada esik az új és a többi az ó ( szárd) városrészre. A Kaufmann-park hatalmas szilfáinak ( karagács) árn.!Jé­ kában és a parkot a kormányzósági tomplomtérrel össze­ kötő Kaufmann-utcán a ki váncsiak tömege fogadott. Éppen vasárnap volt, megteltek j áró-kelőkkel e kedvelt sétahelyek. Jellemző az orosz nép jólelkületére, hogy a legnagyobb részvéttel és kedvességgel fogadott bennünket s nyoma sem volt az e l lenséges gyülöletnek. A nők fe!tünően csinosak és épp úgy mosolyogtak a sok magyarra, mintha idehaza vonult volna végig magyar leányok előtt a magyar katona­ csapat. Feltünt, hogy orosz férfit polgári ruhában nem láttunk, m i n d valami uni formist viselt. Oroszországban ugyanis a hivatalnokoknak tányérsapkás egyenruhájuk volt. Taskent európai lakossága pedig csaknem kizárólag hivatalnokokból és katonákból állJtt, rajtuk kívül még csak a kereskedők voltak számottevők. A parktól a katonai dísztérig, ahol a katonai kormány­ zósági épület és templom áll, tulsó oldalát pedi g egy nagy kaszárnya szegélyezi, mind párhuzamos és haránt utcák vannak, mig a parkba az ellenkező irányból sugárutak kör­ utakkal összekötl'e futnak, mint központba össze, Emeletes épület Taskentb en alig van egynéhán y. Oka ennek, hogy a nyolcvan as években nagy földreng és pusztított és állítólag ezért mel lőzték a magas épitést. Az óvárost az újtól semmi nem választj a el, csupán az erőd (krepos zty ) á l l a kettő között. Amíg szükség volt rá ' a város védelm ét szolgál ta, mai fogalm ak szerint azon­ b a n már nem nevezh ető erőssé gnek, mert csak valami vel erőseb b fallal és földsán ccal körülV2 tt néhány katona i épület az egész .

�

CSE NDO RS�C lt LAP OK

,, --

110ft--�

----������----

------

TaskcntbaI1 1l1lisfél évet tőltöttem s mivel sétáltatásunk­ tól kezdve hadifogoly életünkről egész regényt lehetne Irl1l, inklibb elmondok még egyet-mást a városról és a szárd okról. Nem tudom egyik magyar városunkhoz se has::)I1 litani, mert különbözik azoktól abban, hogy ott nagyon szer2tik 8 fákat és leh�töleg n�m tűrik a port 2S van az európai vórosrészn211 kb. 30 fürdőj2. Az épitkezésen látszik, hogy hely volt elég : csupa tagas utca. Villamos is van, de ezt n2künk nem volt szabad hasznsInunk. Szinháza m:Jdern , nmphitheatrum szerű, d2 sajnos, az orosz színműv2szetet nem élvezh2ttük ; csak néha-néha sikerült t:lalom ettenér� II moziba bejutni. Kavéház - olyan mint nálunk - egy sincs, hanem ezt az éttzrm2k ( Buffet) és a cukrászdák pótolják. Az üzletek nagyjában olyanok, mint nálunll, d2 feltűnő sok az i llatszerkeresked2s, ami különben a háború óta nálunk is igen elszaporodott. Jellegzetes s nem csak itt, d2 minden turkesztáni városban megtalálható : a bazár. Olyan ez, mint egy állandó bód2s kirakodóvásár, ahol minden 02lk2pzelhető árú a kócsagtol ltól a teveszőrig és a kanári madárig kapható. Hosszú bódí­ sorok, közbe-közbe egy szárd teaházzal vagy lacikonyhál'al, ahol csaknem ingyen vesztegették a nyársonsült sastikot lepjoskával (sült kerek lep2ny ) . A saslik níhány darab vöröshagymás ürühús hosszú drótnyitrson, igen ízletes étel és a nyárson sült zsivanypecseny2r2 emlékeztet. J\ török bazárban ( 'l szárd ugyanis mind mohamedán ) orosz kereskedő a lig van, de elvétve akad néhány kinai selyem- és porcellánárús és perzsa narancs- és cukorkakeres­ kedő is. A forgalom nagy itt, de nincs az a lárma, mint a ml vásárainkon, az árús nem ordit, nem kiabál, nem akarja P !rt�Í� ó csendőrnek ! nelkulozhetetlen

V

í

1 929 dpcember l �------������

�

vevőjére �rőszak olrti árúj ál, hanem csendes en ül bódéjáb an leája mellett 2gy szőnyeg en és csendbe n, valóban török nyu­ galom mal várj a, mig vevője akad. A kínai, az még kényel­ mesebb úr : 2lhizotta n ül karosszé k2ben legyezőj ével s csak szolgáin als integet, ha V2VŐ :irl<e zik. Különbözö árúcikkek szerint sorakoznak a bódék, a sorok közötti sz2les útak telv! vannak nyüzsgö tarka-barka gyalog és lovas kel;! ti nippe!. Apró keleti lovak:m ül elől a szárd, háta mögött pedig a fel2sége. Itt-ott tevék feküszn2k : árút hoztak vagy éppen málházzák ök2t. Úriási kerek egy­ lovas kocsik ( arba) hajtanak keresztül a bazáron. Az arba a két rúdjával összeépített kis rakfelületű kocsi, két kb. két méter átmirőjű magas ker2kl121, gyékény tetővel vagy anélkiil A ló, amely az erdélyi kis mokány lóra emlékeztet, a két rúd közé kerül és könnyűszerrel húzza ezt a kocsinak nevezett alkotmányt. Mindenesetre igen praktikusnak m:mdható az arba : óriás kerekei nem akadnak el sem sárban, sem homok­ ban, kátyuk, kis árkok nem képeznek akadályt e lőtte és nincs az az apró gyors ütemű rázása, mint a mi parasztszekereink­ nek. ülés nincs rajta, eg?szen lapos, kocsisa vagy a lóra ül a két rúdra felguggolva, vagy pedig a ló mögé kuporodik. Sokat útaztam arbán s mikor hegynek felfelé mentünk, mindig előre kellett ülnünk, hogy levegőbe ne emeljük az apró ál latot és birjon kel lően kapaszkodni. Olyan rossz utakon, mint amilyenekkel Turkesztán dicsekedhetik, más j árművel el S2 lehet képzelni. De visszatérek most a bazárba és pedig a gyümölcs­ . árúsokhoz. Lukullusnak nem tálalhattak külömb csemegéket, mint a turkesztáni gyümölcs ; van itl minden a legszebb és legnemesebb fajtából : óriási földieper, r2ngeteg virvörös

érum

az. egyetl �D . létező i �pregnáló szer, mely cipőt, CSizmát rovld kezel es után egyszersmindenkorra Nagy � veg ára �.- p' . 31/2 üvegnek megfelelő bádogka nnában 5 Pengő. . Z h a t l a n n á t e s z i Hasznalal! utasllas mel lekelve. Megrendelések : BACHRACH TESTVÉREK Telitő anyagok gyára, BUDAPEST, VII. kerület, Szövetség-utca 36/b. szám alá küldendők.

AXA

_

SZ •

33

The Champion kerékpárokat

Csendörségí szállító !

elsőreadü Ceatr'l Bobbia varrógépeket 5

Khaki p05Z\6, Loden. színlarló gyapju, a legerősebb 1 5'20 P - - Ugyanaz .Herkules Loden" minŐSégben - - 17, Khaki kammgarn, szintarló, tiszta gyapju - - - 18'50 Ugyanaz extra finomban - - - 22'50-25,­ Csendilrkalap-toll, valódi kakasloll, csak dupla, dus kivitelbf''l van raktáron, tollforgótokkal együtt 7.60 strapára. mélerje

•

a

40

év óta iennálló és a csendörségnél elismert

M Á R E R egyenruházati intézetében Budapest, VIII

.•

Baross-tér 9.

a Keleti p.-udvar érkezési oldalán, Telefon : József 321-78,

Egyearah6k külöa .érték atáD 3-6 havi hitelre_

Egyenruhs·szabóságom és sapkamühelyem a helyszinen személyes szakképzett vezetésem mellett működik.

•••••••••• 0 •••••••••

év óta a világot uraló eredeti aagol

évi jólállással 20 P havi részletre szé.llilunk. kerékpár aJka trészeket

láncot. pedált, kormány lámpát, nyergeket stb. bármely gyárlmányu kerékpárhoz aagyb.ai, erede�i gyári árban küls6 gummikat 6.50, belsőkel 2_10 peng6lől. - Kerekpárok 120 P.·től leUebb.

LÁNG 61

.J A K A B

ÉS

kerékpár. és gumminagykereskedók.

Budape.t, I

VUI.

J6zsel.körut 41.

FIA

ili:iii�iliiii����i azám.

8UTORT ÖN IS TOMORY és TSA

olcsó, készpénzáron vásárolhat 10-15-20 havi folyószámla hitelre

(Apponyi lernel).

t It� �:!:";':!.��7:

A csendörség tagjainak kivételes kedvezmény. HO SE R V IK T O R

109 éve s óráscé ge Budapest. L Tabán. Apród-u. ! . Telefon Au t. : 531 -39.

Ajánlj a dús óraraktárát, 100/0 enge d ­ ménny e
a m . kir. csendő rség részere .

Javításokat is v állal_

_ 1� 9 2� 9_� dec � . �e� m� b�e� r�l� ' __________________= CS�E�N�D� ORS�dI

�

�

kav iárs = e�ű go lyók al telt �� náta lma , szil van agy ság ú CS2. me:g esz ? l o , o.. k l .omnyl, edes leto l csor gó öszi bara ck, szeb bnél ­ sze b b k o : te, alm a, kajs zínb arac k és mzs 2be illö, i l l atos dinn ye. A para dlcs omb an nem tere mhe tett j ob b gyüm ölcs , mint itt. . Van eJ�g naps ütés s nem kell féln i az esöt öl, hogy meg ­ r� pesz h, m egro thas zt ja, még miel ött meg érne . A gyüm ö lcsö­ . sokb en IS csak alulr ól kapn ak vizet a fák, a dinn ye, az eper � a nap term I a pára d ús leveg öben a reng eteg cukrot : olya n . . . Itt a dInny e, mInth a I l latos méz inná át. A n á l unk ismer t fajok mind tenyí sznek i tt, de nálunk csak a »turk esztá n«-t tartju k turke sztáni nak, ott pedig mind2 n fajta erede ti tur­ kesztá ni és egyik j o b b , tökélet esebb, mint a másik. H a este meg h a gy tunk egy felvágo tt dinnyé t, abban másnap ra alko­ h o l l á erje d t a cukor. ( Igen sok fajta magot hoztam magam ­ mal, de s a j n :>s , szökésem a l att elveszett m inden podgyász om.) Olcsó volt a gyümölcs , olcsó volt minden. H árom kopekért ( kb . 7 fillér) kaptuk bnt j á t pl. a mazsolaszö lönek, am;böl házilag, teáskannákb ól szerkesztett szeszfözdébe n készült a »kismisovka« ( kismis mazsol a ) és ebböl a teához a rum. E g y k i ló príma marhahús 25 fillérbe került, a hófehér tejes fonatos kalács kilóját pedig kb. 16 fillérért vesztegették. Amint azonban a kadett, a mens2viki, majd pedig a bol­ se viki fo rradalom kitört, mindenütt nyomorúság járt a nyél­ mában : üres lett a bazár, ahol nem régen még úgy kínál­ gatták a nem2S kócsa gtol l-bokrétákat pár kopekért, mint nálunk tavasszal az iboly acsokrot. A bazárt nagyon szerettem, sokat elnéztem : olyan volt ez, mint egy tarka Bábel, összekevert egyvelege o rosznak, tatár­ nak, szárdnak, kirgiznek, perzsának, turkomannak, boccharai zsidónak és kínainak. Legtarkább a szárd : borotvált fején teljoesen o d alapuló tarka kis sapka díszes aranyszövéssel, körülcsavarva többnyire hófehér turbánnal, mind bajuszos és szak á l l as, a baj usz a száj felett rövidre van ny írva, két végén pedig a szakál ib a vész. A szakállt o ldalt szögletesre borot­ válj ák a fiatalabbak, de ha már deresedik, meghagyj ák egészen. H ozzátart,ozik a tekinbélyhez a szép szakáll : p:>lgár­ mesterüket p l . »ösz-szakáU«-na k hívj ák. Felsöruha az újjas »kalát«, térden alul érö köntös a legolcsóbb tarka gyapot­ anyagtól kezdve a legszebb selyem vagy bársonyból ki­ varrva, derékon szegénY2k nél tarka kendöveI, gazdagokn ál díszes övvel, föbb uraiknál pedig ékköves börövvel átkötve, =

A

m.

LApOK

mely ry ez reme k görbe kard ot is viseln ek. A nyak szaba don van A kalát alatt fehér gyap ot inget és cslzm aszár ba tűrt : feher gyap otvás zon nadr ágot hord anak . Télen a kalát gya­ potta l van bilel ve. A csizm a puhaszárú sarka tlan feket e többn y � re piros és zöld varro ttas diszi � éssel, talp � barn� . nyers bor, bocsk Jrsze rűen varrv a. Erre jön rá a sárcipöhöz hason ló másik csizm afe j , amire azért van szükség, mzrt a mecsetekbe nem mehet be a török azzal a czizmá val, amive l az út poráb an j á r ; h ::>gy ne kelljen mezítl ábra vetközni , egy­ szerűe n csak Jetolja az elöcsa rnokba n lábáró l a pótcsiz mákat . A szárd nö, mihely t érett leánny á serdül t, egész, fekete lószörf átyolt visel, úgy, hogy arcábó l semmi se látszik . Mint egy bö körgal lér, fejét is beborít va, földig ér szürke köntöse . A szárd nö általába n keveset jár ki, ezért több­ nyire csak férfit látni az utcáko n. Szárdot sietni keveset láttam : a fatalista nyugalom lerí minden tev.ékeny ségéröl, képes elguggo lni órák hosszat valami fa tövében vagy ház falánál s szemléli a j áró-kelö ket, vagy gondolko zik. Érdekes kép, mikor reggelenk ént imáját végzi a kis útszéli patakok mellett : kis szönyegre térdel, megmossa kezét és arcát és homlokát a földre hajtva, Mekka felé küldi áhitatát Allahnak . A szárd jóindulatú nép, verekedést sohase láttam, tolvaj alig akad közöttük és aki jó hozzá, azzal nyájas, szeretet­ teljes házigazda. Élete a lehetö legegyszerűbb : igényei sze­ rények, dolga nincs sok. Otthon a család ( az asszony ) el­ intéz mindent, a férfi pedig csak annyit dolgozik a háza körül, gazdaságában, amennyit éppen muszáj. Mulatságaik nincsenek, mert az asszony nép nyilvános helyeken nem jelen­ hetik meg ; sZ2szesitallal nem élnek, mert a »Korán« tiltja. Étkezésük egyszerű, de ízletes ; mondhatnám magyarosan föz­ nek : sok fűszer, paprika, hagyma, zöldség. Mint föétel. sze­ repel a juhhus, különböző formában, de leggyakrabban rizs­ zsel keverve, mint »pi láf«. Disznóhúst természetesen mint mohamedánok nem ehetnek : a disznó »tisztátalan« állat s még az arbáj ára se veszi f2l a szárd fuvaros a disznóhúst vagy zsírt. A bazárok vendéglői fabódék és szabadon, a vendég szeme elött megy végbe a sütés-fözés. Kis búboskemence­ szerű építmény van minden j obb konyhában : ez speciális szárd eszköze a konyhaművé sz2tnek s különös a rendeltetése.

kir. csendőrség tagjainak árjegyzéki árainkból 5% engedmény Els örangu alpacca, alpac ca ezüst-evőeszközök továb bá mi nd en ne mű chinaezüst dísztárgyakat

12 ha vi részle tfizetésre

A lpaooa áruforgalm i vállala t BUOA PEST�

v. Széchenyi-utca 5. sz.

GYERMEKKoeSIK

A l egjob b gyárl mány u

et körút 4. Budapest. VI I., Erzséb TeleloD

tézOnk

_

,

J6zul 418 - 90 .

ok " m8tr8c�k. vas és kerti bu lor . réz azo nn al ell n' U gya n o tt . st elé nd ,e megre pa pl 6n oI<, s t b.' V,'dék i tés feltélele k. . Le eló nyösebb fize g K('pes rir. ján lal dij tal an

�r"",

1107

'

a legkedvezőbb áron szállítunk

Á ,.j eg y z é k e t di}­ mentesen küldünk. Telefon : Au tom ata 219 -69.

KATONAI ESO"KO"PENY

g u m m izo II kaki·

szövei ból , csuklyával

P45

P 50 KÖRGALLÉR minden hosszban csuklyával

ók négy havi részletfizetésre is kaphal gummikereskedelmi Rt. Budapest VI, Andrássy-út 19. Tel. Aut. 268-54

PANNONIA

1 929 december 1 .

CSENDöRSÉGI LAPOK

1108

Tetején nagy kerel{ lyuk van, ami vasfedővel letakarható. belSő fala szép símára van tapasztva, A kis kemencét jól át­ fütik, azután belső falát teteragasztj ák fehértésztáb a gön­ gyölt, apróravágott , hagymásan és fűszeresen kevert juh­ hussal töltöt1 táskákkal. Olyan ez körülbelül, mint a nálunk készített hassés palacsinta, A kis tészta táskák nagYszerűen sülnek a forró kemencében és kis lapátkával fejti azután le a szakács mindig frissen a vendégek részére, Igen ízletes, jó étel : bizalmatlanul kezdi enni az idegen, de nyomban rá fog jönni, hogy megismételni is érdemes, A teaházak (csajhana ) nyitott, faoszlopos helyiségek szőnyegekkel, pokrócokka l borított padlóval. Ha télen vélet-

lenül nagy a hideg, gyékén yszöny eggel akasztják kőrül. Itt hever , vagy gugg ol néhán y szárd és kirgiz cukor talan zöld tea melle tt. A nálun k haszn álatos tealev él nemcs ak sodor va, de pörkölve is van kissé, ezért arany sárga a leve, mig a mongo l népek álta l haszná lt tea csupán száritv a és préselv e van es egésw n zöld marad , leve vi lágos, zöldes sárga. Amint vendég érkezik a csajhan ába, szónélk ül leül s szó­ nétkül teszi elé a »csajsz a« teát ( »csésze« valószi nűleg e szóból exe d ) és a n8lQY pipát a fogadós , Alig beszélne k néhány szót a vendég ek, törökösen ülnek a pipa körül vagy végig­ nyúlva szundítanak, ( Folytatj uk,)

Távolsági kimutatás .. (A Cseodörségi Lapok pályázata).

I

\3

tárgyak megnevezése

o

..:.: -

,N

tO

o::

\

Tarfö falú

2

Fokos hegy

- --

1

3

-- I

4

--

5

9 10 \\

II

,

r

,

2' 3 4' 2

7 "3

8'2

5 '3

-

I

9

I

I

1'2

N 'cc ...c tO

<í

bO '", e 'eu N

I

c/")

0'7

4' 3

3' \

\ '6

2 '3

I

I

eu u

OD cc

eu

-

OD "

N 'cc

\ "8

6' 9

4 '3

8

4"3

3" 7

4' \

3 "2

8' \

4

4' 3

3"7

8'2

5 '3

6' 1

I

6'2

4'6

\ '3

- ", e 0- ..:.: eu

O ::l ...c cl. N '"' ", o.

O

....J

I \

6,

30 p ,

5' 2

I

I

I

-

I

1

30 p,

I

I

r

4' 3

'" ol

.

32

2'\

\ '3

3'\

2'5

6'5

\ "6

6 '2

5 ,3

7'5

2'2

4'6

,n

4' \

3' 4

2'\

3

3"7

2 '3

3"2

7'3

4,2

LL.

2'8

2' 1

4'3

t.t..l

2'5

N

'cc bO > � 't> 'O

'" O ..:.:

o::

tO e

'"

'co UJ -

>. bO eu ...c

�

3"8 I

4'2

5

, eu

cc

tO ;>, cc -c bO ... . - Q,)

�

\ '2

\

-

..:.:

::l

2

::l

3 '5

I

I

I

'O bO

0' 7

4'2

3

..:.:

1 .6

\ "6

Tegze la nya

I

I

'"

:l

U

4 cc ;>, e cc -

E


I I I

I

o -c e



5

OD

tO

U

:r:

I

N 'cc ...c N

�

'eu

tO

6

6' \

3

Bögözi komp

7

I

-

I

3"7

I

,

I

\2

I

8

65

3"7

Alvósor

,

6' 3

Házletö Szénégetöház

4:

4' 8

Kundomb

Csaba bérce

'"

E-

4'8

3

7

'o > -

bO

5'2

Rugós tanya

Csöszkár

1

I

Ernöke lak

6

8

I

ro


�

bO :0

\0

oo

eu

:0

bO

I

cc ;>, e cc

E

e eu

-

I

\\

o.

cc ;>, e cc

A községe k é s terep-

\2

\ '5

I

I

A fenti távolsági kimuta tás alapján össze kell állítani egy 30 órás örjáratot a Szu!. 245, pont I . é s 2, bekezdéseiben foglaltak figyelembevétele mellett és pedig úgy, hogy az örjára tba n minden tereptárgy szerepeljen,

MegFejtést csak a csendőrség legénységi egyéneilöl dunk el, fogu n k

-

A helyes megFejtök

k isorsolni.

-

MegFejtési

között egy határidő :

Foga­

A szerkesztésért és kiadásérl felelős :

Fényképezögépet

PINCZ�S ZOLTÁN száz6do�,

20,

dP.cember

Az eredményt az 1 930, élJi január l -én megjelenö számunkban

FogJuk közölni.

HELlOS-nyomda Budapesten, VII . , Sip-utca 3, sz, Telefon : József 4\ 3-27 ,

-

Felelős vezető : Weil z Károly,

' -T T REFORM RU H A Z A I R •

(

•

BUDAPEST, VI., V �MOS CSÁSZÁR-ÚT 7. (Felemelet),

: és t Ryer':'eköltönyöökben' szövet- " selye,m-, f1anell-, vászon- kötött és Alland óan dús választék : ;;��ö��r 'ár �tg�n,és á:;_e��c=!�lt�7�:��t�:�:�, p:epi!nofékrbliun, okor9kbon, sz nyegekben, dIvotorukbon, 8z6rmékbcn stb tb t A moneh- es lélokobálokbon, ntákot, és egyes r�hadorobokot megtekintés végett, k é: z: Z I SI e Kedve 0- f'zeté ' f Itéte Ie k me IIett készpénz árak ! s�e gArúm leltünóen olcsó tirok I g e l r k ü ld u n k. - Vidéki megrendeléseket aznap elintézünk ,

Kérjen áraJ'ánlalol 1

I

Te IefODllzám : Automata 132

96.

endk'Iví1' I Jutsnyo · , s arak I

R

'