XIX. ÉVFOLYAM
BUDAPEST, 1929
4. SZÁM.
.
FEBRUÁR 1.
,
SEG�DSZERKESZTÖ:
FŐSZERKESZTÖ :
PINCZÉS ZOLTÁN
MAHÁCS LAJOS
SZÁZADOS
MEGJELENIK
HAVONTA
SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: BUDAPEST,
HÁROMSZOR
1.,
ORSZÁGHÁZ UTCA
30.
SZÁZADOS
SZ.
XIX. évfolyam.
Budapest, 1929 február l.
4. szám,
FŐSZERKESZTŐ: PINCZÉS ZOLTÁN SZÁZADOS, SEGÉDSZERKESZTŐ: MAHÁCS LAJOS szÁZADOS. ELŐFIZETÉSI ÁRA: Egész évre iéiéne 6 pengő.
12
pengő,
Megjelenik havonta háromszor
Hiszek egy Istenben, hiszek egy hazában, Hiszek egy isteni örök igazságban, Hiszek Magyarország feltámadásában.
uta.kon halillJdnak. A. férfit, aki azért nem mer meg� nösülni, mert
Amen.
A
házasság válsága.
. Mai, .na1gy\sz,erüen a fejetetejére állitott korunk társa.dalmának egyik, hllJ egyelőre nem is világraszóló, de mindenesetre eu rópa i problémája : a családnak, mint egész. társ 2.dalm i berendezkedésü nk fu ndamentu m án a,k éj; megmentés'e. Es miután a család viszont a házasság i'nté zmén yé ben gyö�eredzik , két ségtelen, hogy a h ,z��� ság pro blémáj a, két�két embemek ez a legegyembb társulásBl is olylllJn k érdőj el1é dag a dt , amelynek meg� oldásél már tu h Jőtt llJ közv et len ül érdekeltek e g!:!,én i akaratán és �épess0gén s hely'et foglaJt az egész e m b eriség sorsát iráil1Jyító, ugynevezett n 2.gy pro blémák sorá:b Bln. A. hálZassá,gkötések statisztikája állandó' csökke� nést mutart, nemcsak nálunk, hllJnem az u9,!:!uevezett g'yőztes áLlélJmokban is, amelyekne'k pedi:g négy legyő� zött ország v,er ejté�ez i a. �eserves mi11iá:rdokat. Es ha ebből 2. csökk,enő stllitislZtikából még a válással vég:z:ő� dött ház assá g ok ijesztő számát is 1eszámitjuk, ��y va.lÓbéJon gondolko dóbllJ �ell esniök a nemzetek sor�aert f'elelősökne k, hog'!:!' mi lesz ennek a követ ez m�ny és fől,eg a vé , ge? Mi lesz azzali a százezer es mllllO leálnnyllJl, akik bizva egl:! évezredes, tradicionáHs �l�� b erendezk edés megdönthet etlen szilárdsá!gábél,n, a b, ékes házBlS,éL0tre és n em llJrrllJ készültek eloő, hog,!:! megelhe� tésükért BI fér f i akka l ökölre menjoenek, de mi le ' sz viszonrt a.zzal a másik millió leá1lJn!:!,a l is, akik talán idej ekoráJn felisme voe a veszedelmet, mllJguk szer tn é� nek � eny'eret keresni, de nem tu dn ak, mert m eg él férfiaknak sem jurt elegendő. . , . !tt el, üt lvegre e , A. b ajt 'nem nehéz felismerni, terjed, itt fenyleget közöttünk s ahhoz sem kell nSJg� s :z:ociológusn ak lenrui, hogy okáJt t á lj u� a fenyegeto kartasztrófá,nllJk az általá nos elszeg,enyedesben. De hol 32 orvos. aki al gJ!Jógyul á st hozza? Hol va?, az . a tudós, llJnnyi sok kÖlZÜl, aki nem cSllJk k?n!l�et Ir" arrol " h09y8Jn 1ehetne megment,eni a kiv,es z� 1 kesz lo csa, M{\fák8Jt és az azokka1 eg,yürtt korh ado, pusz tu lo l � �ket, h8Jnem azt vllJlóban meg is cselekszi? Ma meg
�
o
l
,
,
�
,
'
�
,
�
r
�
,
,
�
,
l
u , e;l
sehol.
, �
�
,
pa:pir� Pedtg, de könnylŰ lenne. CSllJk e.9Y n há n rongyo t .�el[.ene széjjeltépni: �SllJ�. egy n�hany IgllJZS �: talllJnságot kel1e ne beismerm es Jovate �m,. �sak . a g�� löletet kell�me végre v8JIllJhára a lelkelibol k u :t am,.mllJl'ls esen nagyobb d arab �en yér jutna a:L'Joknak, .aklk sZIv mego sztllJná k azt egy. szerető f,eleséggel. . e rt OOllJn llJki ma a megoldást keresik, � A k s megtalálni, a nők, biwny teve elOOso a.n d ekü
� �
k
S Z E R KESZTŐSÉG ÉS K I ADÓHI VATA L Budapest, I., Országház-utca 30.
�
vesznek maglukra. Mintha bizony ezek eloszlatnák a lel kiismeretes férfi agg o dalmait , hogy miből fognak megélni. A.2'ok éli MzaS'Slágok pedig, amelye , k egyedül ennek a csábitásna,k kös,zönhetik a létrejöttüket, leg� többször nem éli temetőben, hanem az ügyvédi imdák ban nyernek befejezést. I g az, hogyl a helyzet en krinolinnal is csak éppen ily'en semmit sem lehetn<e segíteni. De a - mondjuk va.lamiv,el komol!:!,abb és főleg a készpénz nyujtotta lehetőségekig ollcsóbb öltözködés talán mégis valahogy több biwdalmClJt, több bátorsá'got, na.9 yobb merészsé� 9'et ke1tene CI nősülni hajlamos férfiakban a »mégis csruk« nekivágáshoz. Nem osztjuk nagya ' nyáink fe1fo� g,ását, hogy a. női láb bokán felül és a kar csuldón felül már okvetlenül az erkölc stel enséget jelképezik, de ainnál inkább O,sL'Jtjuk például a pénzügyminiszter fe lfogásá�, ruki nllJgylon is illetlen dolognllJk tartj a, hogy mm szefjléJnységünk dllJcára is évente milliókat kell kiBldnunk drág,a külfö,ldi női divatcikkekért, mert még CI mllJ samódlálnwka i,s az ajk át biggyeszti, ha nem va� lódi frlllnc ia selymet va�l'!:!' p ar fűmöt tesznek eléje, ha� nem taLán éppen azt, amit a bátyja szőtt v�gy . készitett Bu d8ipesten Hát ez bizony nem meg oldasllJ . a házassági pro blémáj ának De miért irjuk mi le mindezt eppen a C sendor ségi L 8ip Qkban? .. Csak a,zért, hOgJ!J go n , do lko zz unk felette, . vajJon . ?k veHenül igy. kell�e ennek nálunk is lenme? cs8ikugyan olyllJ . n nagyhatalom-e egy néh ny pa : lSl " . szooó és sely,emg'y,ár üzle-ti érdeke, amely elott � u rgo z�
.
_
ol
�
V8l�J?�
�
� ! � ,
dön vBlgy SárosfllJlován is okvetlenül térd t� eJ,et k�l hajt llJniok nemesllik a nőkn ek, hanem a fer l. aknak IS éli kiüritett péJnztárcáJk al ak jáb an Es hog� vaJJon "c ak� ugy/lJn még jobb/lJn csök�enne�e a ha zassagk�.te�ek száma. ' ha a női ruhák francia selyem helyett példaul ? . r batisztból készülnQn l ya , ur élIm bocsá' - m!!g la h � EIYben CI kis országban is sokan vagyun�,
.
�
�
_
Istennek, 8ikik nemzetünk és drága magyar �e-a � yamk jövőJét a szivünkön viseljük. Már a ho � veds,egb n, csendőrségben, rendő rségben is valamennYien , ez�k�n kivül még többen. Eppen elegen ah.hoz, . . hog külo n 120nyos. div ato t merészeljünk magunknak csmalm. hogy (lj házasS!álg európai válsáQát ne m .�o 9 uk e�el , mego ld a.ni, de hátha�hátha meg�s valami. csoda. tör� ténik és mégis si�erü1ne legal,abb a ml orszagu n házassá'gi statisztikáját e�:J!:! �éh ny száz�l�kkal _ Mert !ll batisz t ot a kiCSI fizet esbo i megls cs �k �nka bb meg lehet fizetni, min t például fl �elour-c�Iffon�. , Azok fl coondőrök a:z:onban, akik egy eve varnak . , e, ne ir Janak nek?nk levelet Mert , r a nösülés'i eng<edély számukra aztán már külön mondamvalónk lesz.
e
i
�
� � J
� �e1';lle�ru.
90
Láto gatás a szegedi csillagbörtönben.
Tudvalevő, hogy a büntető rendelkezéseknek min denkor közel kell al lniok és elkalmazkodniok a gya korlati élet követelményeihez, A bün el követésével kapcs:>latba n m indig az a követelmé ny lép elötérbe, hogy ez megtorolt assék, vegyis hogy a büntetés nek meg legyen az el égtétel edasi j el lege, Ez a megtorl as elsösorb an az e légtételt, másods orben j avitast s harmad sorban az el rettenzst tüzte kl feled ataul Büntetőtörvé n!:jköny vűnk a XIX, szazad beli k l asszi kus büntet őiskJl e elvein épülvé n fel, szinté n a meg torló j el l egü bünte tési rendsz ert követe l i . Uj abb iranyt j elent, hogy fl moder n szaba dsag vesztés bü ntetések nem anny ira a megféleml ités és el rettentés utjan való megtorlás ra irany ulm: k, hanem e bünte tísek tényl eges cél j a inkáb b az, h ogy a társa da lome llene s elem ekbö l megf elelő indiv iduá lis irany i tas, ellen őrús és fegy elmezés mel l ett -- hasz nos em bere ket jutte ssan ak vissz a a dol gozó társ adal omb a, Visz ont azo kkal szem ben , akik ny ers erős zak kal, e l dur vult erkö lccs el, ez a l lam - és a társ ada lom érde keit szo lgál ó t rvén y ket nem tisz telő szaba dos sag gal vag y � a mas ok J ogo s 2rd eke it sem mib e nem vev ő nye reség vag gya l Igy eke zne k elö seg iten i az alla mi és tár sad alm i k telé ,ek meg l azitéí ,át vag y szétesését, kel J, hog y a bun tet o Igazsagsz olg altatás hat éko nya bb esz köz öke t a l ka lm azzon, B ntetötö rvé n�k öny vün kne k t e l a n épp en az vol t él l egfobb fog yat koza sa, hogy eze kke l az utóbb em l i _
?
?
1 929 febr uár
CSE N D óRSÉGI LI\POK
�
�
Magyar föld
Ak i ezt a marn'ar ha zá t Más hazáért odahag l'iCl , Az (' földnck hív ó szavát Egyre l1a(lja , egyr e' hallja,
Jl1i is az CI bű vö s erú Mt:ly S2 Ül/te!en ha za v�l/ia? A nádtödte piciny IWI/)'Izó Vagy a szőtö lank ás dombja? Az
a rét {áll, ahol egykor Várta al/ny i játsz ótársa ? Vagy cl szép m( 'séket Slíg6 Lomb os akác , karcS IÍ hársfa?
Hívja
ta.lán az a Ilönl/) 'csepp' Amely arcál1 végig pergett Mikor látta 'legat oiszol' ' Azt a la/ut . azt fl berk d? \'�gy
az a SZl'Ilt domb , hol pih('fl Reg porladó édes anyja ? HISZ {eIkében vissza csel1dü/ Mos t is aZ rí drága hangja,
sem tudja , Itogl' Illi vallja , 1I11,ndörökre, mil1ddrökre az, ami viss zahívja , ' \ ISsza , magy ar sirg ödörbe ,
a
�1.t
Feleki Sándor,
l,
tett elemekk el szembe n nem nyujtot t kellő védelm et. Hovato vább emiatt tarthata tlanná is vált a hely zet, ame l y természetszerű en vonta maga után az 1 928, évi X , tc, megal kotását, mely a többek között o l y a n i n téz kedése k megté telét is l ehetöv é teszi, m e l y e k egyrész ről megk isérl i k ugya n a megr ögzött büntettesek nek törvé nytis ztelő , rendszeret ő és munk as embe rekké ne velés ét, de másr észrő l ártal matla nná is teszi k őket m i n d eddig , amig közv eszél yessé gük tart. A bört önü gy nagy j el entő ségé re figy elem mel a szeg edi csen dőrk erü] eti para ncsn oksá g mód ot kere sett arra , hog y a h ires szeg e d i csil lagb örtö nt a t é l i tisz ti fog lalk ozá sok sorá n ' ) - egy előr e lega labb a tisz ti kM ral - meg jsm erte sse s ezé rt érin tkeú sbe lépv e a bör tön igazgat ósá gga l, j a n u á r I D -én Verbó Ján os ezr e des vezetése elat t és dr, Csi kI' Jen ö iga zga tó sza k sze rü kal auzolása m el l ett azt meg tek inte tte , . . Dr , Csiky igaZf!a tó a bör tön űgy á l tal áno s pro blé �a Jat e l m 21e hJe g es gye kor l atil a g is ism ert ette , A res ztv evő k me ggy őző dhe tte k, hog y bör tön űgy űnk ma gas szi nvo nal on á l l . A ma gya r bör töniig yne k ura l kod ó go ndo lata az ogy a � zab s g v esz tés sel suj tot tak m u n k ake dvű k fel � ebr e� zte, sev eJ es fok ozá sáv al r e n des éle tm ód h oz, tisz tesseges mU h oz szó kja nak , okt att ass ana k és a l eg sZl go rub b k u l so, fegy ele m me l let t be lső l el kig on do zás be n i s rés zes itte sse nek , A �z� ge di csi l l agb ört ön , am ely et 1 88 2-b en lI'ag.'IN OJ'u�a " epI tet t, ere de tile g a b ü n tet ő tör vén ysz , ék eIh e lye ze seu I I S szo lgá lt " ) s a tör vé ny sz ék i és á l l a m fag há z
�
�
I1k�
l) A ker� leli parB ocanok ság lervbe veHe mé.'!' d u lé SO k me gléleret fl has onl ó Itln U /S8g0S . gyá dohany kirlin_ rha , .6 vill any - és gáz es fl Back- rel e hen gY8,ba . ti ken derfon ger_ és göz mo lom ba. ógYárott
;) 1906
Tűzben, víz ben, leve ő g ben . . . Irta : KARIKA KÁLM ÁN őrmester (Székesfeh érvár),
�
1 9 1 6 j u n i usában ' ki tUriJ' a . hány adszor ' ' "l - uJr a me gI en k u t a po zs :m yi h i dá sz lak ta ny a, Az 18 97 -e s ko ro sz ell uJo nc ok , ki� tá lykö z2 2n is ta rto zta m , be let tün k OS ZtV 3 e gy u J " a harc terre indul ó mene tszáz adba , �e ha ny na pp al az i n d u l ás elö tt m á r fe 1tü zt ük va sap kankra a do na tUJ' háro m s zO " V etse' ge s al lam ne mz et fia ta los jó ke d i sz ine it s , vve I , m2g nagy rem eny2k k e l ad k at a gond u k t át magun�latn ak, hogy , néhá ny nap m ulva ismeretlen o:sza g�kb a fog unk menn i , ahonn an m á r visszaté rt . ki " , ann y i ba jtársunk rokkantan ' ki pedig d ICS os eg es en , kit ün tet sekkel telerakva 2, , " A várva várt nap v egre ' e l kovetk " ezet t. ]unius 15-én délu tán megk aptu k a para ncso t az ln ' d u las ' ra , Há ro m ór ak or délutá n • Verga tter ungot. fujl a »B a t al'U ons fel v i rágozott h ornista« és m i Pusk ákka .. l ' b usz " k en, ' hang osan és mond ottuk az határ ozottan esk" USZo veget felo , lvasó Na gy S ' ur után hogy , and or sza zad os » T uz " b en, vIzb ' en, It!ve , gőbe n ! " ,. A z esketes u tan rÖvid buc su z a t o t ' besze' d kö ve tke z2 után a a .Ver tt s gatterun g ot fu'J a Bata J, i l o " katonada l vid nsho rm st« kezdetü ám han Jal ; � � l Ie t t k I m entü n k az áUomá B i zony igy sra, , volt z eze ott tIze nhár m á r csak emlé , om eszte ndővel. Ma , k min de z ' pedIg akk or, dolog volt egy o Iy a n m egs zok ott -egy m � tszáz ad e l � n d ltá lakta nya közel sa. hogy még a 2ben l a k ' gye �mek ek I S m a, r az egész kivül ről tudták e l in d i tási ce e m onla lefo lyás á t H át meg ' mikor az áUo máson megkez' kOdás. az v o l t dodo tt a bucsuz, ám "még csak az Igaz i sziv Én me' g etfa csaró la'tva'ny ' csak konnye n megv a' I tam Pozsony városá tól -
,
.
"
�
�
'
"
"
1929 fp.bruár 1.
CSENDöRSÉGI LAPOK
ma is és még mindig - egy komp1exumot képez a börtönne!. Az eIőbbiek befogadó képessége 250...L 20, 1}Z utóbbié 700. J ellen1egi rabállomány 802. NClgymagyarorszá,gon ,kilenc ors7Jágos büntetőinté zet volt, melY'0k közül éppen a legjobban berendezette ket : a Upótvárit, az illavait és a nagy,enyedit vesz tettük ,el. MegcsotlJkitott orszálgunk területén m8iradt országos büntető in t,é2ieteink:' él váci és soproni fegy há'z, 81 szegedi börtön, a márianosztrai ,és hartai büntetőinté2ietek, végül a budapesti gyüjtőfogház. Ezek összbefo-gadó képesség.e 3884.
�1.
Az 1928. évi X. tc. alapj,án a megrögzött bün tettesek száméÍlra a soproni feg,yházban férfi, a mária nosztrai büntetö inté2ietben női »szigoritott dologház« állíttatott fel. A s2ieg,edi csillagbörtön a város belterületén f'ek szik, minteg,y 2 holdnY'i területen. Az egész épület tömböt magas kőkerités övezi. KözveUen szomszéd ságáb3in van a faüz,em-iparjdepe. .Maga a börtön ke reszt alaku s ez,ért a Mznép, építése idején, cSIllag börtönnek nevezte el. S2iemélyzete: az adminisztrációt és az őrsz.ol,gá latot ellátókból alakul. Utóbbi létszáma 137, amely� ből 3 munkavezető, 8 őrmester, 126 közöl'. Gazdasálg,a:' 52 hold bérelt kertgazdaság Ujszege den, amelY'en az intézet tényl,eg beltujes kertgazdálko dást is folytat és több rabmunkást foglalkoztat. A börtön k,ertgazdasága egyben a közvetitő intézet sze repét is betölti, nevezetesen azok az elitéltek, akik a Btk. 44. §-a szerint a büntetés kétharmad részét már letöltötték, itt Iesznek alkalmazva. A kertgazdaság ban máT nincsenek sz1goru és állandó elLenőrzés alatt, hanem a munkájukat és feladatukat naponta egyszer közlik velük és mindenkinek egyéni akaratára van
bizva, hogy az t m1�or végzi A munkanap végezté . . . k elbl : vel Ies.� munkaju ralva es azok, akik a feladatot nem ve$,ezték el, amivel megbízh ataüanságukat 'és a szabad el,etre való alkalmatlanságukat bízonyítják, ma . .. guk elol él � tk . 48. §-aban meghatá r07Jott feltételes 5lze.badsagra Jutás utjáit zárják el. A közvetitő intéz�t ! el�d�ta tehá� az e1itélte�et erkölcsiley megerösiten . i, onalla munkara szoktatni és ezzel a szabad társa. dalomban való , tisztesség,es életre előkészíteni. A oo rtönben 11 kertgazdaság mellett a kézmüves . . : �paTa
- nem. gondoltam, hogy ilym hosszu időre kell megválnom
jó
tőle
sötétbe.n.
__ o
-
mert
másoknak és gyon
nem
volt
kütönösen
nehezen
gyermek
senki
benne,
az öreg rezervistáknak,
akaródzott
tartott
hozzátartozóm
vissza,
kit
f-21szállani egy
a
bizony na
vonatra.
asszony,
kit
de
Kit
egy
egy
Leány ...
időbe
Amikor
menetszázadba
beosztott.ak,
csak nyolc hónapos kat·Jna. A háb,HU
még nem
alatt már
voltam
ez ls sok
idő volt, szin�e már "öreg« voltam a többi fiatalabb regruta mellett,
de
hát
az,ért
igazság
szerint
mégis
csak
regruta
sorba számibottam. A vonaton eszembe jutott az eskü szö ' vege. Azt még csak megértettem, hogy; »Tüzben, vizben ...«, de
hogy
delmeskedni,
ai
nem
már
harcolni és
hogy lehet
levegőben
a
sehogyse
ment
az
főleg én
enge
regruta
koponyámba. A repüLő embert én ugy képzeltem valahogy, hogy az mi:nden és mindenki fölött van a világon, annak senki sem parancsol, azt csinálja, amit akar, ha akar leszáll,
ha
akar
szék n
dé A
elrepül,
tessék
hozta
magával,
és
hadtörvény
állitani.
sors
gyözödtem
A
utánamenni
aztán
levegőröl
ugy mind nem,
a
kettőről; de
azt
a
meg
hogy tüzröl
mástól
személyesen ls,
a
vizről
meg is
.
..
hallottam.
Gyorsan hagytuk magunk mögött az örökké eml,ékezetes lengyel városokat. LuMin .., Ivangorod ... Kov",I... Ugy látszik,
sürgös
szükség
volt ránk.
Ejjel érkeztünk meg a vasuti végállomásunkra s mindjárt menetelni is kezdtünk. Nagyon kiváncsi voltam, hogy vajjon
mit fogok látni az idegen országban majd reggel, ha virrad. Egyszer csak a közvetlen közelünkben elsütőttek egy ágyut. UilY szét Nosza, volt nagy riadalom a reilruták között ." ugrottunk, mint a birkák. Az ágyulövés hirtelen, villámgyors és vakitó fénye a szemünk világát is elvette ugy, hogy
A
amig
harcteret
min,ket. In
aztán járt
tovább
ön�gek
bizony
én
tudtunk
a
bot0rkálni
hasukat
bennem
fogták.
már
a
ugy
akkor kez
dődött megérlelődni az az érzés, hogy ahol ekkorákat lőnek, az
nem A
a
tellett,
kinevettek
Eng,em senki.
n
91
lehet
gyerekjáték.
tu1nyomó számban volt oroszok állandóan és erősen
támadták frontot
a mi vonalainkat. Egy erősebb támadás az egész
áttőréss,el
feny.egett�
s
a
veszedelem
elháritására
az összes tartaLékokat harcba .kellett. vetni. Igy aztán én is a
tüzbe
emwr,
jutottam,
életemboo
bömbölés, a
robbanása,
elsö
ütközetbe.
el
nem
csattogás,
sebesüaek
Nem
azért
de
az,
voltam
sem
akkor
keresztséget lárma,
az
vagyok
azt
felejtem. i\z
srapnellek,
szivetfacsaró
tüz
rettenetes
a
süvitése,
gránátok
jajgatása,
gyáva
elsö
az
a
mind�n
pillanatban bekövetkezhető halál vagy a talán még annál is borzasztóbb sulyos megsebesülés gondolata, másfelől azon ban
a
harc
törekvés,
termésoetes izgalma,
az
»Előre'"
bizony
a
gyözelemre
hibátlan
idegzetet
való
lázas
kivánnak.
Megértettem, hogy mit jelent az eskü szava: »Tüzf>el/«. e döben az olasz harctérre kerülteITl. A követ.kezö esztn Az Isonzó és a Ta.gliamento folyókon történt átkelés után a nekem legemlékezetesebb folyó, a Piave következett. Szu
éjszakában, rögtőnzött csónakokon, egyetlen ágyu t lövésJ1yi segitség vagy támogatás nélkül fiatal rohamistáka kellett átvinni a Piave tulsó partjára az olasZJkhoz. Elin
roksötét
dulásunk alkalmával az olaszok siidin jelezték, hogy ébren vannak, mig végre, megneszelve valamit, a folyó tulsó part ján lévö összes harcgépeiket müködésbe h2lyezték. Az egész vonalon
csak
lehetett
látni.
sürün
szikrázó
géppuska -
és
golyószórótiizel
Az egészen megvIlágitott Piave nyugodt viztükrébeII, uz b ol asz részen, s!irii cserjés bok rot fcdeztflnk fel. amel� öl
1 929 rt' br uá r I .
sENDORSÉ61 LAPOK helyben dolg;:>zik, amely iparok elsösorban a z i n tézet házi szük,tgle tét elégitik k i , ezenkivül egy maflán rab munkEl v a l l al kozó szövetkezet bulor, illetve h aj l itott hutoripari n amPbb terjedelmü üzemet tart fenn, ar e y � heu többszáz rab dolgozik, napi 1 P 60 f. berert. A kapott i n formáció szerint ez az ugy Mvezett \' J l l al ati kezel2s csak kisegitéskcpe n jön alkalmazasba ulHankor, amikor a rabok mun kaerejét az á l l am i l ag üziitt iparokban nem lehet megfelelöen fogl al koztatn i . A szegedi börtöll telj esen fel van szerelve a tech nika korszerü vivmányaiv al. Kórháza, villany fejlesztéi telepe, központi füt2se, vizvezeté k�, modern gépekkel felszereli munkaterm ei, gözmosój a, p:?kmiihi!I Y2, für döje, tanterm e, stb. vannak. Az igazgatós ágon, a katonai fegyelem alatt álló örszemé lyzeten és az i p a r i alkal mazoItak on kivül orvos, lel kész es tanitók vesznek tevéken y ré zt h i vatáskö rükön belül az clit;,lIek erkölcsi nevelésé ben és fogl alkozta tásáb an. Egyes iparaga kat k i is tanulha tnak a rabok és maguka t azokbJn seg2dr:k ké Ilcpezhe tik Ili és fel is szab adulna k. Az i ntézetnek van egy gyönyö rü ll!ipoln ája, a tan terem pedig egyben reform átus imaház ul is szolgá l. Az cl iteltek szellem i fog l a l k oztatas ára és gondo zasára szolgá l nak az olvasm ánY
!
élénk mar En
pusk atüz
nem
kike rülte m
roha mist ak Ez
szar at, A
hábo ru
o l \'astam
aka rok
( Toln ai
elm ond om,
sehase
gens
hog y
a l tisz tet
A
és
kikérdezzék
ute guk
,ele m
én
a
a
bev itt2k
hos.sza bb
halá lba . . ,
köz ül
harctérre
Ami t a lább
han em
csak
1Q3- 1QS. o l d a l ) ,
hely re,
ném et
k i v á l asz tott ak
vez érk ari
a
leve gőb ':!,
l
fog
inte l l i
h i rszerző i rod ába a n émeteknek egy elre j ker esz tül óri ási vesztes égeket
Tud nii l l i k
idő n
fran cia
meg,
1 9 1 Q-1 S,
har mad ik
a
a
tört ént
fran ciák töb b
fog ly�k őke t.
aztá n
nag y erdŐ sigb e.
Vi l ágtö rtén elem
ker ülhe ttem , E�y alk alo mm al
lyu l ejte ttek .
tett
balr a egy
mer t
bizt:> s
de bizo ny a fiata l 31 -es ott mara dtak , . . az eskü szöv egén ek mas odik
kőzb en
nem
a
vissz aford ulni
s:lka n
VizbeJl , . . ' .
Ver dun től
csóna kIlal
előre
belő le,
szám omr a
forg atag a
A
kelle tt
kőzü l nagy �n
hog y :
elm ond ani
menn i
vala hogy
jelentette
kerü ltem ,
de
foga d:>tt mink et.
I�het ett,
�
okozott a fra ncI akn ak, de az üteg hel y2t seh ogy sem . tud ták me gta laIl lI. Ezt szerett2k vol na a két ném et a ltis ztb ől k i ,'e n n i . ,
Az
üte g
h o l lété ről
azo nba n a két ném et , m ind en f e l , I'l lag oslt ast " rtIe9 tag ad:> tt. A fra nciá k mé reg be jött ek. Eg y . fr� ncl a r�p u l olis zt azt a j á n l o tt'a . hogy a két ném ete t, aki meg ele tebe". .sohase m ü l t rep ülő gép en, teg yék fel egy franCi, a r�p ll log epr e, m a j d olt , at ég és a föl d köz ött , me g fog jak mu tat lll, ho l az iit� g, Ug y is lett . Fel köt özték őke t a rep ülő g?p re s egy , fr anC la lis zt fel rep ült vel ük Ak , i éle t2b en e l ősz ör ült rep üJö ge. pen , csa k az tud ja fel fog ni azt az érz ést . a m i az ily en ; ssal me. . uta za g ny ug od t bé ke . vis zo ny ok kö zö tt is vel e . h� t me g . ha bo rub �n , am iko r a l igh og y fel sz ál lot t a rep l gep, a nemet tllz ers �g . má r irg alm atl an ul lüz eln i I<e zd ett rá.
d ��
1 929 feb
kivüli munkára a l k a l m a zás csall a k el l ő meg válogatás al apján történi k. a m i nd en irányu A rabokkal sze� beni bánásmód . legéberebb ell enör2!es � ellett - teljesen h u. ma � us. Kül . fö l d i szakemberek, a k i k orszagos buntetolOtezete ink2 1 i dőnkint megl,atoga.tjá,k és t a n u l m á n y ozz� k , e tek in tetben is min taszerü á l l apotokról s7.11 m o l n a k be. Kény szerbünte tések ( m ag,ánzárk ába zárás, kur la. vas ) egeszen k i vételes es<>tekben a l k a l m azta tnak. Sok kal liatásosabbnak bizon y u l t b ü ntetési módok a kü lö n bözö kedvezm 2nyek e l vonása, a m u n k a j uta l om lesz álli_ tása, a l usták kal slIemben a m u n k a m egvoná s stb. Az ugy,nevezett progres sziv börtönr ends zern él a megtor l ás m2rték inek a j av u l á s fok á h o z kell igazo dnia A magánzá rkába zárás heteken, söt hóna poko n át még a megrögz ött lel,kületü e m berr;? is jóté kon y ' hatássa l van a magába szállást i l l etöen. Egyetle n olva s mány , amit a k e2l2he z k ap, az i m a kö n y v és egyetl en ember, a.kivel besúl het, a pap. Ez az éjjel-n a ppali magáne lzárás a l eg kérge sebb l el k ületet is rnegtö ri. A m agálne l zárást a bünte tés megk ezdés e id�jél 1 a l k a l m azzák és pedig a bü,nte tési i d ö e g y h arma dr észe_ nek letel1 éig, de J eg f21 jebb egy évig. A szeg edi bör tönb en 70 i l y en mag 3n zár-k a van, tehá t 1 0 százalék a a rablé tszám naJk. A mag ánelzárás - féröh ely hiány á ban - � ends ze i n t rövid bb ideig t a ,t. H a a magába r. � . ! sza l l as es a b u ncse lekm eny elkö vete se felet ti öszinte töre dele m és meg b!i nás idej e bekö vetk ezet t, a rab fog lalk ozta tása i s kezd etét vesz i. Szc:kvélemén y ek ame llett szó l n a k , h ogy a bün tetö i ntéz etek böl k i kerü lö emb erek csek ély száz alék a lesz vi ssza esö, a m i a bün tető intézete kb en meg hon oso dott pro gre sszi v bün tetö rellid szer nev elö é s j avit ó hatását iga zo l j a . A
k e' t
rob ban ó
�I kor
�te get
. nem et
csak
sra pne l l -fe lhő k
abb a
az
irá nyb a
ült
a
köz ött ,
rep ülő gép en
de
ker ült ek,
egy
a h ;> l
szó t a
a
sem
fra nci a
szó l;>!t ak. tisz t
a7
;
, A m ási k né me tet az on ba n m ásn ap ujr a f,,' vit ték a rep iiló ge pe n. En lll pe rsz e e l fel ejtettek a d n i n e k i . H i á ba vo lt m i n de n, né me t � á s n a p i s n é m a vo l t , m i n t a sir , . . oz be n a n em ete k . szo ka tla nu l erő s tüz " a l á veflék a . repu l�g epe t s egy s r a p n el lszi l á n k a rep ülő gép pro pell e rjet me gs ert ett e És zre ve tte e z t a fra nc ia, a gé p ino gn : i ke z d� tt, fra nC Ia ter ület fel é m á r n e m leh ete tt irá ny ani a it g�pet s Jgy kén y � l en vol t a n é m e t raj'v:> nal hoz kőul. " ne me t teru " I e ten les za l l all l. M iko r a . fra nc ia tis zt lát ta, h;>gy me ne kv és2 , elő ve tti! a pis zto lyá " t és a rep iilőgép r� koto zott néme t altisz tre l o "tl , de a slet . ' segb en és izga l maba n csak a vállá n s e b esi", ' .- tte m e g , azutá n m a g a e l l2n fordl to�ta a . feg yv ert é s ön gy i lko s ak ar t lenni ' de eb ben az eloroh an o n é met ka t:> na sá g m e g a k ad ál Y:J zta . Az ese trő L j e len tést tet tek V i lm os csá szá rn ak is, ak i az L . 0s Zf ály u va sker es ztt el tii nt ett e k i bá to r és hü s�es kato . na )al , ak it Fa rll! János őrm est ern ek hiv tak . Me gé rd em l i. hogy m l IS m e g ö röki tsük a nevét. () tar tot ta be az eskii szö ve gé ne k h a r m a d i k I:>ga rla l má t :
K
�
TIl��S
. . . és (cl'f'göhrfl .
mag ára a két szer a k ser eg és atlagba n '
zar va bór nö van a j il1tézetek ' isszes ma! pessége.
Mi nd e sela eg y k �IB po t szol .
A
A
Közlem ' hogy a cse ne ség, min t a hetö vo lt és
m i n den f21e
s.ej tet te,. j e lek kel kér dez te, h o g y mu tas sák me g az ute g a l las po nt) at, a né me tek aZ:J nb an n é m á k m a rad tak min i a Az erő s nz me t lüz . m ia tl a fra nc ia rep iitő gé p isszaterm k é nys ze.r u "It s az e g y i k ném ete t a lesz á l lás utá n az on na l ko rha zb a ke lle tt szá l l i t a n i , a n n y i ra me gv ise lték az I z g a l mak.
Si:.
Magi sze r nin c egCsZ v i I . ug é ppe n o r A rek d
.
csen dörsé g k L Ezt a szere pe' állandó bizon
uze net j u tt att A PfJal1l nokságn ak an ved el mi m i nis patok fel á l l í t, Il yen cs apa to� ran cs nok s ágr a h ala skö réb . en l le vö cse nd ogö lt sz akas;. 1 9 1 4- 1 5 tét megerösi tet t cs z AO K. * III aev � á t ette este ne k b eh at , eze n c s en d or " s eg . a e] min is zt e r két n . 1 -" 1 9 1 5. )
��
�
á .'
'
') AOK
�
- hadserel _
""'""
1929 február l.
CSENDöRSÉGI LAPOK
Magára a bünö,z2s médegére azonban ez a rend SZler nincs ,különösebb befoly,á1ssal. A. bün mérkge az eg,ész világon éli bun emelkedését mutatja, hazárrkban éppen Ugyl, mint éli külföLdi áHamok bármelyikében. A. N�kmdot az Eg!j' (l;sült Allamok viszik, ahol egy magára a bünőZlésif,e s az az eJ.I�mi kü�delemre tizen k,étsLJer élIkkora ö,ssze9' fordittatik, milnt amely.et a had sereg és haJditengerésZJ0t együttvév'e felemészt. Pedig áJtlagban v,év'e 75.000-100.000 férfi és nő van be ZJálrva börtönö'kben 0S ezeken kivül 200.000 férfi és nő van a javitó inrtézeteikben é s dologiháza.kban. A. fegy intézetek száma 3700, tehát közel annyi, mint az összes malgyl8Jrországi biilntetőint,ézeteink befogadó ké pessége.
Min'denesetre a slZJeg,edi csiJ.lagbörtönben tett kör séta, egy kis elmélkedésre és utáng,ondolásra. elegendő alaport sZJ01gáltatott. Dr. Py.
A
magyar csendőrök a déli harctéren 1914-18.
Irta: SUBAY IMRE tábornok. III. csendőrség
mint
harcoló
csapat.
�
hogy a csendőrség - ·és pedig ugy a tábori csen �r mint
a
belterületi
hető
volt
és
hog'YI e z
né fölk:lőkkel meg' �:�sIt . � nepfo.Ikelokke1 megerosltett
a
csendőrség különösen Erdélyben nagy SZlerepet játszott. Ezt a szerepet különösen ét Romániával való viszonyunk
állandó biZiOnytalransága, üzenet
juttatta a
A.
majd
később a román had
csendőrség nek.
Pflanzer-Baltin-féle hadsereg csoportparancs nokságnak ana az előter eszté�ére, ame ybe.n a hon . . védelmi miniszternek Erdely vedelmer,e onkentes csa patok felállitását j 8JvasoIta, a honvédelmi mini� e . . . iI!j'en csapatok ,esetleges felalhtasat a hadseregfo�� ra,ncsnoksálgra bizt8J, a határőrizetet az,onban a saJat . hatáskörében ugy s2Jervezte meg, h ?gy 81 hata� men , tén levő csendőrörsö�et átlag 401ore emelte es ezek mögött szakasz- és lőtartalé/ o/
�
�
�
�
�
�
p
0)
AOK
- hadsel'egl6psl'sncsnokstig.
�O�OO���OO�OOOO�O�O�
'Átok
akii" Magyarországall e piflanatball z emberi jogo/wt és iste11i törJJ IlJ'c lábbal tiporják ket. E hős nell/zet 176hérait fl1egátfwzJJCI, CI martlro/wt vigasztaljuk Illeg gyászos sorsuMalI. Atok (/ zSClmo,"'olim
azokra
�
d
is áldás a
I/Pfl1Zele/lfe.
(V/CTON
h), I-/lI,,(
�
a
a
a
ZI
a
21. 22. 23. 24. 32.
népfelkelő
parancsnokságtól
" " " "
" " " "
Összesen
700 45 125 205 425 1500
népfelkelő adatott át a brassói VII . csendőrkerilletnek. A. kiutalt leglénység magyar vagy siász. nemzeti ségü volt, politik8Jilag és erkölcsileg mindannyian meg bizható eg!:l'2nek. A. központi fegyvertár ezt a legéll,!j� slég,et Wemdl pus�ával" szuronny.al és fejenkknt 50 tölténnlJlel lá�télJ el. Amikor élJzután 1914 15 telén a politikai viszony Romániával rosszabbodott, ez a csendőrség, amint ezt már jeleztem, ujból megerősittetett. A. H. M. ezirány bem következők2p intézkedett: Az I. (kolozsvári) és VI!. (brassói) csendőrkerüld területén lévő csendőrség megerősitendő és pedig:
_
Közleménll'em első r,észében megemlék,eztem arról, ség,
A. honvéde1mi miniszter Erdély biztonságáról már csak azért is a csendőrs�g megerősítése utján óhajtott gondoskodni, mert ezirányban a m. kir. belügyminiszter i s megkicreste. Az erdélyi csendőrség első ilyen meg erősitése még 1914 ben 1500 népfelkelő kiutalásával történt meg. A voní'Jtkozó rendelet szerint az erdélyi r k által és pedig: népfelkelő pí'Jrancsnokságo
A.) Egyes csendőrörsö/? megerösités(' népfelkelő csendőrkarhatalmi osztagok által, amely célra a két csendőrkerüJ,etnek 3500 kiképzett népfelkelő engedte. tett át.
(4. közlemény.)
A
93
1°5"J . I
."
Ruházat, felszerelés: Téli óvóruházat, sátorlap, kisásó V1!gy csákánybalta, hátizsák, 2-2 sebkötöző csomag, 1-1 öngyujtó, 30-30 ember 2-2 drb. zseb� lámpa . A.zonkivül hegumászó botok vasak stb. � . .. Fegyverzet: Ismétlő puska, hadttaska loszer: 120 . töltény. . . B) Belt erülc ti csclldörtarfalél, osztllgoli alht!at nak fel egyes fontosabb központok?an. Erre a celra . 1500 népfelkel,ő bocsáJttatik rendelkezesr�. U� O?bl�k ren .. delke2Jési helyükön folytatjlik katonai klkepzesu et, az metékes csendőrkerületi parancsnokság rendelkezese ezdik. s-zerint pedig csendőrségi kiképzésüket . .. .. Ruházat, felszcrc1és: Teljes harcszeru, hatborond
�
�
heI!j'ett második tClJrisznya.
FegyJJerzet : Wemdl puska, kard szuronnyal, 100
drb. töltény. C) Azonfeliil
. . l1ép/dlidő twlafl:k �sztagok alht _ , tatnak fel. Erre a célra további 61 nepfelkelo h:zt és 4000 népfelkelő legénység bocsáttatik a csendor-
rendelkezésére. ' . Ezen inbézkedésekből látni, hogy mar a haboru első féIévében, az erdélyi csendőrség oly aránl,lok �n erősittetett meg, hogy hamarosan epnek magasabb 0. telékbe való szervezése vált szüksegesse. A.z alka1mat ·erre az 1915. évi tavaszi hadihelyzet . szoIgal �atta. Az . osztrák-magyar haderők az oro�z tuIcro nyo;nasa folH . tán a Kárpátokba vonultak vIssza . cs n �hez harco ball állották; a német főerők tovabbra IS a franCIa , , ugy hogy. az oroszok hadszintéren vo1tek lekötve , küzdésére nagyobb erőket nem bOCsi'ltha�tak rendc . cs keZJésre. 1915 március h8ivában Przemysl IS c1csc ug9 Mtszott ' hogy a központi hatalmak az cl1enscgcs tulerő nyomása aLatt hamarosan összeroskadnak: Ezen benyomás alatt 1915 április havában Olaszorszag tel , j,esen az ántánthoz pártolt és amint ismeretcs , 11avábao mC'q is ü7.(>ok il h�hOl'llt. Rnll1ill11n 11\ ls\.)J�q kerületek
%
�
�
1�
t:!
,n��l�ls
•
1 929 fpb r u 4 r
CSEN DÖ RS IOG l LA PO K e már akkor el volt határozva, hogy szintén fegyv a resen fordul volt szövetségesei ellen, csak meg akart kel még várni, amig azok Olaszország fell épése által I
l
l
ttek a meg erős it ett cse nd Par ancsnoksága élá helyezte re nde lk �ésre boc sát ott nép őrsé g és a foly tató lago san. . zke des ek foly amány o.kén t mte n Eze ok. tag osz felk elő rán l évő népf elkelő cse nd elsősorb an az Erd ély hatá mag asa bb kötelékbe. őra laku l8l!:o k von atta k öss ze 5 j uni us 15- é n Nag y Err ől Gol dba ch táb orn ok 191 j elen ti az AO K. -na k : sze ben ből a köv etk ező ket rcse nd őrörsök és A szervezés első foka volt a hatá k, vala min t a hatá r SZ8 azok népf elke lő legé nysé géne beos ztá� a zász l óalj és k&sz tarta léko k és föta rtalé kokn ak a szak aszok be osz ezre d köte lékb e ; ezen szer vezé snél tekin tetbe vétetett. tása és a fegyv erek szám ará n y a a állomá A p aranosnokok e h ó 1 lI-én e l i g azitv most megal a kitott saikra utba indultak A jövőb en a b a van terv be ztály lj ezred nek szerv ezése egy hados v v � ol yk é� , h �gy az � mükő.dő ser�g mozgéko ny . sitó szolgá saga val blrjo n es szuk seg esete n a blzto latra a � okvet 1 �rLü szü s2ges csend őrök vissza hag yása utan mas hadsz mtere n IS alkalm azhat ó le9!.J en. A had osztá lypa.r ancsn okság Nagy szebe nben alak l meg.
�
�
�
u
Erdélyi csendőr badosztál y paraDcsDc kság.
Csapalrend .. Parancs nok ; Goldbach Antal vezeron agy. Parancsn okheJye\le s : Sándvr László
Beoszlollak : Lauschmann
Keutler örn. Meroshévizen
Parancsnok :
kir. csendőr ezredes.
k i r, h o n v. alezrpdes, Kissling vkt, szd o s
3. Erdélyi csendórezred
4. Erdélyi csendórezred
Per8csnOK :
m.
m.
Deutsch sIcu, Csikncredón
2. Erdélyi csendőrezred Parancsnok :
lármy ó , n , Brass6ban
I . Erdélyi csendőrezred
Par.-nok :
DugafJtsy Őrn. Nagyszebenben
----+-- I ----�-- - --l/l. kb. 870 puska. Par.·nok : 3 I kb 420 pus ka. Par.'nok : 4 I. kb. 360 puska. Par.'nok : 2/1. kb. 660 puska. PRT.-nok : Ra' t vay szd s. Gyimeskőze·plah. Alakul a gyergyósze ntm iklósi alszakaszbóJ.
4 II . kb . 440 pus k6. Par.·nok : Márialaky cs. szds. Maroshéviz Alakul a marosvásárhelyi sza' kaszbóJ.
A III . kb. 420 pus ka. Par.'no k : '" ·· szd s. E··t o vos P,hucza. Alakul a besztercei alszakasz ból, a tölgyesi és a beszterce i szakasztartale·kbo·l .
Megjegyzés. •
.
I .
M ayer cs. őrn. Kászonujfalu,
Alakul a csikszered ai alsza, kaszból és a csikszeredai sza· kaszlartalékból.
3/11. kb. 500 puska. Par.· nok : Keresztes népr. őrnagy. Csiksze,·eda. Alakul a csikszereda,' talékból.
1 ' •.
fo-tar'
3 lll. kb. 500 'puska . Par.-nok : SzakolI őrn. Gsikszereda. AI a k u I a esi kszeredai 1'2 főtartaiékból.
l . M i n den zli. 3 - 4 századot alakit.
2. Jelenlegi fegyverzet : s7abványos
�:� � í
Hátszeg
LIszay szds. Törcsvár. Alakul a fogarasi és zernesti alszakaszak ból és a fogarasi szakasztartalékbóJ.
Koh I bach őrn. Alakul a hátszegi szakaszból .
Marich szds. B�assó Alakul a brassói alszakas zból és szakaszt� rtalékbóJ.
Alaku I a nagyszebeni szakasz
2 II. kb. 860 puska. Par 'nok . '
2"11. kb. 680 puska. Par -nak " Herold cs. szd.. Sepsiszen/györgy. Alaku l a sepsiszentgyörgyi al' szaka szból és a magy arbod za, és kezdiv ásárh elyi szaka sz tarlalékokbóJ.
.
�� b 2Ó t ::b���
l iiI. kb. 1 030 puska. Par.-nok : Pap, Kovács szds. Nagy/almács. oóJ.
1:111. kb. 500 puska. Par.·nok : Nagyselyk. Fülöp szds. Alakul az e rzsébetvárosi lötar' talékbó l, amely Nagyselykre helyeztetik .
'f
sk e rn d I puska 3 ; 8 : l aránybAn . - Jelen �usk és O� . 8 er : u .kánk�r t 120 tölté K '. a n a on ent gyakorlatra. - Jelenlegi élelm ezé s : e e mez 8. a nagyszeb eni kato nai para ncsn oksá � g 10 ez ke ése szer in I. 3. Illeték és gazd. közigazg. ügyekben a zIJ. ' és ezre doar ancs noks ágok a nagy szeb . e nl k a tonal· paranc snoksa'g' hoz vannak utalva.. 4.
�
r
h
d
fzred. és zászlóali törzsek a legszükebb d é;t�k b�n �z .alárendelt
csapat okból alakitandó k . Ezrede nki nt tiszt beosz t ása il ánt go n o k h . dá t ortemk. 5. Csendörtisztek olvké nt oszta ssana k be " , ogy edd ,g, szo lgál ati kör let u " kb en megmarad .ianak - 1 gazdászati
1 929 fel
-
L6sl
tölté ny
,
Élei
dése i S21€ Ezre J rnány áb ó
[éfs, f.
2. 3. 4.
Goldb gadt a és tartóztatá.s, h. 0.« al A h. () századokb ből álló cs azon ban e helyeiken � vcgezték. latokat és Elle rendelkezés · biztonsági s séges nyom, tak tikai kö�
A h. o kező beoszU
Z/i- pa Mayer Herold MáriaJ.a H. o. Endes Végh I.
ezred Gernyes� Simon Gayer J bár6 OrlJ 2. ezred Pajor T Orbán l'. Szendröa Ju hász fl 3. eZred br, Di6s . 4 . ezredn Erdélyi Ringbau e Besser B
latos� B. M.. n
a
95 1
1929 február 1.
CSENDűRSMr LApOl{
Lőszer:
Feg,!:)v,erenként 120 haditáska löszer ' 20 . töltén!:) gyakOiI'lart:i célokra. Élelmezés: !\ I1agylszebeni katonai parság intézke . , . desel s2Jennt, mlllJt békében. E,zJ :ed és zlj. tö;zsek : Az alárendelt csapatok állo . manyábol a legosehiely,ebb kimércl szerint alakitandók.
�eregtestnek hadmüveletekre alkalmassá tételére mtézkedett. E21ek az intézkedések vonatkoztak : , .�
Létszám: J. ezred.
2. ezred.
3. ezred. 4. ezred.
'
1. zlj. 2. 3. " 1.
! VQr 870 fegy 1030 500 660 " 860 680 420 5QO .� " ." 500 36.0 ' -440 420 "
"
-�. 3.
1.
2.
3 . . 1.
2. 3.
"
"
"
"
.;/'
"
"
"
"
"
"
,-o
"
'II
"
'....\
'. _,
.
_
"
.
.... '
\"
9ss���en
72,40 f,eg!:)ver
'
Goldbach táibomok: ,ellen já-v'aslatát az AOK. elfo gadta és igy eg!:) esetleges ToJnán betöres első fel� taa-tóztatására 19!5 ·jurHus havában az »Erdélyi csendőr , h. 0..« alakult meg: A h. 10. kötelékébe tehát az ö SS21es , ezr-e d�, zIk és . l b n�pf.elkelök szaZéldol�ba 'Osztott csendőrörsök és ,eglyé ből álló csendőralakuJéI(tok tartoztak. Ahatármenti örsök - s uMn is megmaradtak állomás a210nlHI11 'ezen szerwzé hel!:)leiken és a közbiztonsági szolgálatot tovabbra is végezték 11.z ÖSS21es legén!:l'ség azonf.eIül halfcgyakor� : Irnokat es h!l!rCSllerü löviészetet is végillett. Ellenséges ' betörlés es-etébel'\ az örsök akiadott r'endelk,e2Jés'ek, s2Jerirut .állomáshél!:)ükön maradva köz biztollJsági srolgá!rnuJmrt tO.vább v,égzi.k, mig az el1en� ségles nyomás elöl visszavonulva a most megállapitott . taktikai kötelékbe Mpnek. .
.
A h. o. ...nál II hivatásos ke2Jő boosztásokat 'll!:l'erték:
cs·endőrtisztek a követ�
Z/j. parancsnokok: Mayer József ömag!:) Kászonujfalun. Herold Gyula szds. Sepsisllentg:yörgyön. Márialaky Imre s21ds. Ditrón. H. o. törzsné/:
Endes Anta:;. őmag!:} csend. előadó. Végh l(álmán hd9'!:l'. számvivő szakM:ileg. J. ezrednél :
l
Gernyeszegi Oszkár főhadgy. ezr. segédtiszt. Simon Balázs sllds. századpa[ancs:nok. Gayer József hdg!:l'. báró Orbán Bódog hdgy. 2. ezrednél :
Pajor Tamás fhg!:). ez:r. seg.édtiszt. Orbán László hdg'!:l. századp!lJr!linCsillok. Szendrődi Béla Juhász Ferenc 3. ezrednél:
l
br. Diószeghy Tibor 4. ezrednél:
fhdgy.
Erdélyi Richárd fhdgy. Ringbauer Győző hdgy. Besser Béla hdgy.
I
törzsek,
- y�1. géppusKa osztag, 12 g 48 szazad távhes21éLö járőr, 2 llOvas�zá�ad és � törzs 9yalogszázad felállitására, 44 �erekparo� kmmddésére, továbbá a hadosz�
taL1j'nak lS2101gál art:i M.nyve , kkel, e. ü. smmélY21ettel és at1Jyaggal stb. ellá
"
..
'
.
a hiányzó
is
századparancsnok.
n k. századparancs o
A H. M. a osendőr h. o. meg-alakulásával kapcso� li:1tosa'll a 9518/dn. 1-1915. számu rendel·ettel ezen
Alig, hogy ez il �h ad�itálll m'egalakult, két irány . ban �utat�ozt�k néhezse.g ek. -Az AOK. eg!:)részt a csen-d?Thad?sztal!:)� oo is szivesen látott. volna. ol!:)an héldmuveJ.�Íl egy'segeJ, amell!:)el �rdél!:)en kivül is ren delkezhehk, ez el.�� éI2l?nban- a mtlg!:)ar belügyminiszter, a belrend fent!l!rtasara es az IOrszághatárok biztositására . h l�at'?tt csendörökről lévé - n szó, éléllJken tiltakozott. Mas:-e�zt a hadlOsztáL!:)p.!l!rancsnok rendszeres pótláso� kart: l!9'eny elt, �el,y-e et azonban a H. M. - killönJ.eges : . al akul atrol Lev e - n SZ ? - foly�atólagosan, ug!:) mint a. a hCldr�elt sereg-nel, nem blztosithatott. l sára a H. M. 1915 julius . Ezen �érdés0k árt;hi � alá 21-:m . 1?03�i �ln. 1. szam aLatt »az erdélyi csendőr
�
. , folytán fellnerült kérdések rendezése« h. o. onollosttasa
eimén javaslwttal fordult az AOK>hoz. A miniszter ebb en az .előterj :esztésébgn a h. o. átszervezését j ava . sol) 3, n:e.� pe�lg �gy, hogy a csendőrhadosztál!:) a .. . -klvormsa által rendes honv-éd h. o.-á csendororsok alakittassék .át, amel!:) a hadrendben a 70. h. g!:)alog h. ,oA képezné. Az AOK. "a H. M. ezen javaslatát elfogadta és az 1915. évi szeptember hó 18�áill kelt 11 . 498/eIn. 1. sz. - ztetett. rendelettel a csendörhadosztál!:) ujjászerve Ez a rellJddet nagyjában a következő intézkedé seket ölelte f, el: A hadseregfőparancsnoksággal és a belüg!:)minisz� ter urral eg!:J'etértőleg elrendelem: Az -erd0yi csendőrhadosztály a csendőralakulá soktól telj-esen elválasztatik és mint tábori hadosztá/l' ats21erveztetik. A hadosztál!:) kötelékében marad min'� den, ami jelenJ.eg a csendőrhadosztál!:)t alkotja, kivéve az alábbi csendőrleg'énységet és az összes csendőr ' nak tiszteket, akik ujra a csendőrkerüJ.eti parancsnokság r,endel�etnek alá. Intézkedések az átmenetre: 1. A csendör:kerül,et köteLékében maradnak és ujra ' nak rendeltetnek alá: a csendőrkerü}.eti parancsnokság o) A határörilleti örsök és a határörsök még pedig csak a Hadrend függelékében rendslleresitett (mozgó sitá�i), tehát nem a később feJemeIt áI1omán!:)on. b) Aron 8 belil.erületi csendörörs a hozzájuk bQ osztott .népklkelőkkel eg!:J'ütt, mel!:)ek a hadosztál!:) szer v-e2Jésébe bevonattak. (EzQn intézkedés által a h. o. -körtellékéből kb. 1500 csendőr kivonatott, a megerösitésül llJorábban a csendörslégnek . átadott népfelkelő legény s-éJg zöme azcmboo a h. o.�ban megmaradt.) 2. Az át nem alakitott orosz f.eg!:)verek a cse.nd 1egén!:)ségénél őrkerü1eti parancsnoksálg visszaadandó maradnak. Ezen intézkedések alapján a csendörhadosztály 70. hon\'édhados2Jtál-lyá váltowtt át. A volt csendörezre dek megs"üntek, illetv,e átszervezve, mint uj 312., - s 315. honvéd g!:)alogezredek a hadrakelt 313. 314. é sereg hadrendj,ébe állittatt!lJk be. Az ujonuan f.elá1litott 70. h. h. o. alakulatai most már r-endszeres pótMsokbélll részesültek, a cscndórsé�
1 929 február 1 .
LAPO K CSEN DÓRS EGI
o.- ba olv ad t, korább an ' . a 70 honvéd h. n ba at lT árt: � en ez ) lgá,ló , tekintélyes számu ' 1e szo ros).',wsér mege őrseg a csend ce oz. ·e1o- 1 egénységre népfe1," mészetesen a "gy m�n iszter urn ak ter a bel II " an H. M J'th " t nem ny uk ga ran cia �" l>ll től ' lle l t · ' . . a as h . o.cl fe 1h llsznál IZ8 ren deIkezesl Jog osztá Jlya l val ó tott, mert a h ad .
_
.
.
•
sé9ge alatt M agy
elSŐ elege(
T.. h u c. .o
az
Vá z la t /
tenné! oyom l
e rd élyi c se n dő r h a d o s ztály csapatre ndj éh ez .
mozgl
a hat �n V!
e!köve Erre I álta lá!
ll.
katani
t�,
1; 1,2000,oOb .
IT
aldun,
Erool�
amely!
egy IX
rendel
követk
szeben 1\
nokság rendés
nokság
amelyl
Nagyv. tották
Az sen ne eletet
paranc
beküld.
niszter ezt az álMspontot nem fogadta el, amiről 1 915. évi október 26-án kelt 5287/Res. számu átirata a H. M. urhoz tanuskodik. Az átirat ekkép{m szól :
�
�
a cse� dőrhadosz ly �jj ászer »Nagyméltóságodn . IOtezett nb. atlTatar � y an hozzam vezése tárgyáblln . szerencsém tisztelettel tudatni, hogy a magam reszerol fenn kell tartanom azon álláspontomat, amelyből ki folyólag azt kértem és kérem, hogy ezen hadosztály , amely Nagyméltóságod átirata szerint i s k i fejezetten az erdélyi hart:árszélek védelmére szerveztetett, mind· addig jelenlegi rendelrtetési helyén m aradjon, mig a külpolitikai helyzet RomániávaI szemben tisztázva nem lesz és onnan jövő támadásoktól tartani nem lehet. Mert annak idején is csak ennek biztoSitása e'1Lenében járulhattam hozzá, hogy a határszéli csendőrség és ennek megerösitésére adott népfölke:lő legénység is ezen hadosztály alakitásához igénybe vétessék. Ha pedig ezen hadosztály a csendőrségnek megfelelő helyreálli tása nélkül onnan elvitetnék : az erdélyi határszél kellő őrizet nélkül marad/Ul. Az ottani betörés által elő idézhető zavarok esetére pedig az igy megfogyatkozott csendőrség mellett nem "!erném vállalni a felelősséget a belső rend fenJtartasáert sem. (A belügyminiszter
rólag az l\OK-t iHette, llinnál is inkább, mivel az . átszervezésl1lél az összes hivaltásos csendörseg a h. o. kötelék éből kilépett. . A 70. honvéd h . o. tényleg nem is m aradt soka lg Erdélyben. 1 9 1 5 vége felé a hadihely'zet a központi hat � l m aknak kedvezett. Az orosz haderő a gorUcei áttör est követő hadmüveletek ala,tt sulyos vereséget szenvedet t. Az osztrák-magyar �német h a(\seregek nemcsak hogy visszafoglaltáJk az elvesztett osztrák-magyar területe ket, hanem mélyen bent állottak Oroszországban, az orosz hadseregek ped,ig hosszu időre meg voltak fosztva hadm üveleti ütök.épességüktő l. , Ol aszország végleg megakadt az l sonzonál, seregel sorozatos csatákban vereséget szenvedtek. .
Ezzel szemben az osztrá.k-magyar és német sere
gek átkelrt:ek a Dunán és földre teperték Szerbiát. Ezen hadmüv,e1ert:ekben már a központi hatalm akhoz csatl akozott BulgáJria i s résztvett. A hadihe1yzet ilyetén való kialakulá sa melle tt az oláh veszedelem is erősen csö.kk enJt és az AOK. 19 16 ia mlár h6 e/eién a 70. hado zt ljlf nz észak s á . i hnt!szintérre szállitofta. ( Folytatj uk. )
magyal
a csen <
teni ,
a
és kuti
ugy ani�
megyék
nem tn fenn áll
lyozva hOVá h
II
az Uj m ár p< Sá g, d tneg f ék
II
a m el
Ye néZV e h el Y
meg tij. ly
�
�
z t kü
II
a eg a la a kO SSá L "arc
1929 február l.
CSENDORSÉGl LAPOK
Az osztrák zsandárok első működése MagyarorSZágOD. A HadtörténelnlÍ Levéltár adatai alapján írta; báti BERKÓ IS rvÁN ezredes.
�
A m gyar függetlenségi harcnak 181!9-ben orosz segit . séggel tortén t leverése után a CSászár) hatalom az uralma alatt álló egész területen csendörséget szervezett, amely nek Magyarországon, bár a közbiztonság fentartása lett volna első feladata, I{>gföbb hivatását azonban mégis a politikai elégedetlenek szemmeltartása képezte. Az elégedetlenek alatt termész{>tesen mindazokat k{>llett érteni, akik hazájuk el
oyomatása
nüatt
bánkódtak
{>lkövettek,
hogy
bárm,iféle
s
akik
a
lezajlott szabadság mozgalmaknak bárrniképen részesei voltak. Abban az idöben a hatalom élvezöinek szemében a magyar nemzeti értelem ben vett hazaijság a forradalmisággal volt egyenlö s mindent megmozdulásnak
elejét
vegyék.
Erre kellettek elsősorban a csendörök, vagyis az akkori idök általánosan ism{>rt »zsandárjak
A Magyar
Korona
Szent
terüldét
ugy
politikai, mint
katonai és közbiztonsági tekintetben is, négy részre osztot
t !tk , még pedig a tulajdonképeni Magyarországra, azután az aldunai
Ehhez
Erdélyre.
határörvidékre,
horvát-szlavonországi
a
és
fel
állitották
képest
végül
csendőrezredeket,
a
ünnepély ember,ileg teljesen érthetö, a hatalom élvezöi ebben tüntetést láttak s féltek mindenféle ilyen megnyilvánulást.61. De ezt a gyászmisét talán mégsem tarto tták annyira v>!Sze delmesnek, mint a Kossuth Lajos névna pjára, augusztus 25-re, te veze tü tetést, amely alkalomra a csendörség . f ko ott eberseget Javasolták. A csendőrség tényleg fel is keszult. azonban Lajos-napi tüntetést sem a fövárosban sem a vidéken nem rendeztek vagy legalább is nem a be avatkozásra okot adó mértékben.
�
� �
�
�
�
�
]e entett még a rendészeti osztály egyebet is; igy a . sopronI es nagyváradi csendörségröl megállapitotta, hogy hasznos te ekenységet fejt ki, noha a politikai hatósá gok . kal sur odaso k fordulnak elö, amelyeknek ezek a hatóságok
�
�
az
okaJ.
�
mert
a
csendörség
kényelmetlen
nekik. Persze hogy kényelmetlen volt. mert a csendőrséggel nem lehetet t ugy rendelkezni, mint azelőtt a városi vagy megyei hajduk kaI ; aztán meg a csendőrök, talán fölösleges buzgalomból. olyasmibe is beleártották magukat, amit annak elötte uri szeszéllyel intéztek el a közigazgatásnál. A csendörséggel szemben táplált
általános véleményére
vonatkozólag a »Magyar H,irlap« vezércikket közölt. amely ben ezt
intézményt
az
mondotta. A h,irlap"nak tárgyilagos,
egészen hazafias
hasznavehete tlen nek
ez
és
céltalannak
a megállapitása talán nem volt csendőrség leginkább csak a
a
mert
akadályozta,
megnyilatkozásokat
egyéb.
mig
nem
amely{>k közül három a tulajdonképeni Magyarország, egy
politikai ügyekben iparkodott a legjobban eljárni. Bizonyos
egy pedig a két határörvidék, illetöleg Erdély számára volt
azonban.
A csendörezr{>dek számai
rendelv{>.
köv{>tkezők voltak: 5. Kassa, 6. Pest,
szeben, 9.
10.
T.:!mesvár,
a
csendörök
nemzetiségü
idegen
az
hogy
nép
és törzsállomáshelyei a
szellemét nem ,ismervén és uj hivatásukban is többé-kevésbé
7. Nagyvárad, 8. Nagy
még
Zágráb.
gyakorlatlanok
lévén,
némelykor
követ
ügyetlenséget
tek el. csendőrséget,
A miskolci
A három elsö ezred a Budán székelö hadseregparancs
a rendészeti osztály jelentése
nokság rendelkezésére is állott, am{>lyet ezenfelül még külön
szerint, a közönség gyülölte s ennek az érzelmének minden
rendészeti osztállyai is elláttak. Ez alá a hadseregparancs
alkalommal kifejezést is adott; sőt a csendörökkel szemben
tartozott,
tettlegességre ragadtatta magát. Az egyik tüzvész alkalmá
nokság
alá
am{>lyeknek
öt
katonai
székhelye
kerületi
BUGa,
parancsnokság
Sopron,
Pozsony,
Kassa
és
vegyen
oltásában
akit a csendőr nógatott, hogy a
paraszt,
val például egy
részt,
annyira
ezért,
felháborodott
Nagyvárad volt; a két határörvidéket és Erdélyt nem osz
tüz
tották {>nnek a hadseregparancsnokságnak a hatáskörébe.
hogy öt a saját országában idegen cseh, német vagy morva
Az {>mlitett öt katonai k{>rületi parancsnokság termész{>te sen nemcsak katonai ügyekben intézkedett, hanem a politikai
csendör
hogy
nógatja,
megsebesitette
alaposan
karját
f{)kosával
s
a
csendör
miként
a
jelentés
odasujtott vagy,
életet is szemmel tartotta s ezért a t{>rületén lévö csen dör
mondja, egészen szétzuzta. A parasztot elfogni nem lehetett,
parancsnokságok állandóan tájékoztató jelentéseket tartoztak
mert
beküldeni
hozzájuk.
A
uj
csendőrség
magyar közönség már csak azért
sem
lévén, a látta sziv{>sen, mert intézmény
a csendőröket állandóan szolgálatban lévöknek kellett tekin teni,
akiknek
jogában
állott
bárhol
és
bárkinél
nyomozni
és kutatni, s adott esetben bárkit letartóztatni. Megelözöleg ugyanis Magyarországon a közbiztonsági szolgálatot a vár
m{>gyék és városok hajdui látták el, akik ezt a feladatukat nem mindig a kellő alapossággal teljesitették és az 181!8-ig fennállott nemesi kiváltságok mellett mzglehetösen akadá lyozva is voltak abban, hogy a teljes rend érdekében bár hová
hivatalosan
beléphessenek .
A lakosság egyik része tehát ellenséges érzelmekkel látta az uj zsandárokat; a másik rész{> azonban örült, hogy ha már politikai szempontból nincs is meg a kivánt szabad ság, de legalább a betyárok és utonállók garázdálkodásait megfék{>zik.
A mult század közepéröl, 1850-böl valók azok az iratok, amelyeknek adataiból az alábbi részleteket elmondjuk arra nézv{>, hogy milyen volt az ujonnan relállitott csendőrség t helyzete Magyarországon és milyen nehézségekkel kellet
szolgálatának ellátásában. osz A Budán székelő hadseregparancsnokság rendészeti törzse tiJlya jel{>ntette, hogy mihelyt II 6. csendörerred a átköltőzött, m{>galakulási székhelyéröl, Györböl Pestre a szabadság lakosság mind j árt gyászistentlszteleti!t tartott kegyeletes harc alatt elesett honvédekérL Bár az ilyen megküzdenie
;
.
mielött segitség érkezhetett
megugrott.
Másik
tiizvész
volna,
alkalmával
a
kereket oldott és csendőrök
szintén
az oltáshoz akarták kényszeriteni a bámész népet s jutalmuk az lett,
hogy egy
dobálta
öket
s
a
csomó
kamasz
szidalmak
és
sárral és egyébbel meg csúfolódások
egész
árját
zud,itotta feléjük. Miskolcon egyébként a politikai hatóságok ellen szintén merült fel panasz, amennyiben azok a csendőrség intéz kedéseivei szemben ellenintézkedéseket tettek va9!J azokkal szemben passzív ellentállást tanusitottak. Ez a panasz külön ben az ország egyéb területein müködő politikai hat6ságokra
amelyek sehogy sem akarták megszokni, l hogy most már nem az ő parancsaiknak vakon engedi! dolguk. meskedö és teljesen tőlük függő hajdukkal van erőhöz hanem fegyelmezett testiilettel, amely a fegyveres el. tartoz,ik és parancsokat csakis előljáróitól fogad esetek A csendör) szolgálat teljesitése közben kellemetlen tejárust is fordultak elö Pesten, a ]Ózsefvárosban. Egy ellenszegült, valamiért le akartak tartóztatni, aminek az hogy a csendör lelötte. Mi sem természetesebb, mint mire ' te a nép ezért mód nélkül felháborodott s az alsóbb népré val gek meg)gérték, hogy bosszut fognak állani. A bosszu ilyen persze csak a fenyegetözésnél maradtak, lI\iként az t. elöre beigért megtorlásoknál általában történni szokot Az (>mlitett 5 katonai parancsnokságnak II csendör ség müköd éröl beküldött jelentései körülbelill olyan pana oszszosak voltak, mint a hadseregparancsnokság r('nd�szcti is
vonatkozott,
�
192 9 feb ruá r 1 .
CSENDőRSÉG! LAPOK g haso nló talyának a jelentései . A buda pesti parancsnoksá hogy nem képen kiemelte, hogy a ,polit ikai hatóságok nem ellenségesen támogatják a csend őrséget, hanem határozottan a kerületi . viseltetnek vele szemben S ennek mag yará zatát !Lii meg van parancsnokság abban látta, hogy a nép szen a fog jőnn i. győződve, miszerint Kossuth hamarosan vissz szta latIa nsá Ez a mag yará zat persze a parancsnokság tapa nál azok, gán alapult, mert hiszen bárm ely levert mozg alom i szoktak ak,ik a vesztesek, minden komoly ok nélkül hinn vezetőiket az elmult viszonyok visszatérésében és elmenekült ikai ható rendületlenül várják vissza. Ami pedig a polit már előbb ságo k ellenséges magatartását Weti , arra nézve szerepet láttuk a legfőbb okot. De az a kőrülmény is a kőz játszott abban az időben, hogy a császári hatal om amiko r igazg atásn ál a magy ar tisztviselöket megh agyta s csak akkor azok nem akartak hazaf,i as felfogásukból enge dni, ne alkalm azott helyettük megalkuvóbb lelkeket, sőt idege
ket hozott. Az emlitett jelentésben egyébiránt az is foglal tatott, hogy M,iskolcon már beleny ugodtak a csendőrségbe és ujabb eJlenszegüJések nem fordultak elő, Érdekes, hogy ez a jelen tés csak két hánapp al később i időről szólt, mint a had sereg parancsnokság rendészeti osztályának ugyancsak Mis kolera vonatkozó, de éppen ellenkező tartalm u jelentése. Lehetséges, hogy l'i\iskolcon csak éppen a legelső napokb an találták ' ellenszenvesnek a csendőrőket, de aztán m.ihama r megszokták. A buda-pesti kerületi parancsnokság a politikai észle leteken kivül igazi rendészeti hi rekkel is szolgált. Bejelen tette, hogy a csendőrők a Szeged szomszédságában fekvő Kisteleken az egyik parasztnál hamis bankjeg yeket talá ltak ; azonkivül li felfegyverzett rablót láttak, akik kőzül egyet lelőttek, mig a tőbbi háromnak sikerült elmenekülnie. A sqpronj kerületi parancsnokság is arról adott hirt, hogy a csendőrséget nem min denütt szeretik, pl. Veszprém ben sem. Szombathelyen pedig egyenesen gyü lőletes, aminek a csendőrők ügyetlensége az oka. Hasonló az eset Győrőtt, ahol a csendőrők kőzőtt még sok az iskolázatlan és nem oda való egyén, akik balfogásokat csinálrlak. Ezen nem is lehet c odálk zni , m � a csendőr legénységet a hadsereg csapatai : . tol vettek at es oktatásukra alig volt egy -két hónap idő. Sopronban �é9 később is ellenszegültek a csendőrségnek, . am�lynek letsz ama kevés volt, emberei pedig az imén t . emlitett okoknal fogva gyengék és erély telen ek. Azonban a néhány hónap mulva beküldött jelentés már arról szólt hogy csendörséget mindenütt napról-napr a jobban meg� dve k. Lehet, hogy ez igy is volt, bár az egyik korábbi . J� lentes rosszJ.TIdu l tu koholmányokat emlitett, pl. hogy Pécs � �ol ne � messze ket csendőr betört egy plébániá ra és onnan ertéktarg �kat rabolt ; a p.arasztok azonban elfogták s a � lopott ezust kanalakat nyakukba kötve, kisérték be őket. . Termeszetesen nem felelt meg a valóságnak ez a hi resztelés azonban eg lehet magya rázni, hogy a nép nem váloga tt .. � .az esz ozoket ahhoz, hogy a csendőrnek s jgy az egész . Jntézmenynek �eszett hirét keltse. Nem olyan csendörök voltak azok, mmt a m i mostani csendöreink, akik hivatá suk telJ� kon olySá gát átérzik s feladataik mego ldásához kellö : . tudasuk es rate rme ttsegu · "k van ; a szóbanforgó idöben sebbel-lobbal felállitott csendőrségnél nagy on sok o I yan ember szolg ált ' ak'1 t a I an ' a katonaságnál az egykoru merev . zártrendben 19en Jo lehetett, önáll ó szerepre, leleményes és , megfo ntolt cselekvesre azonban vag y nem vo It h aJlam . a, vagy erre nem �s neve lték. . Az összes kerü let·l para ncsnoksagok jelentései között . !"alán a pozsony le volt a legtart a J masa b b és volt abb an szó halál ról , oss " zeesk-uves . rol .. ' rémh'Irekro" 1 es .. Nyi tra' egyebr ' ol. . megye egy ik községében p . l. vas arna p del ben a vendé glőb en
o.
�e
� �
�
�
.
.
.
y má s has onl ó nevezetes nap tán col tak ; biz ony ára buc su vag és a tán cot bet ilto tta. A nép lehetett. Két csendör meg jele nt n ; hiszen való szin üle g má r természetesen meg lep ődö tt eze lehetett, hog y ilye n alka l hosszu évti zed eken át szo kás ban mis e �tán megkez dhessék. mak nál a táncot a vas árn api leg nem is idéz ett voln a A hosszura nyu lt arcokon kivü l eset bea vatk oz.ás , ha véle t elő egyéb keltemetlenséget a csen dőri kisz olgá lt husz ár. Ezel\ lenü l ni ncs a viga dozók közö tt két ak egyf olyt ában s a legények tizennégy esztendőt szol gált már részt életU kben . jó egyn éhán y roha mba n is vettek akik bizo ny egész Ismerni kell az ilyen edze tt vitéz eket , magu kkal k i életükben vitézek mara dnak s nem enge dnek esked ni ; nekik kuJw ricáz ni. Most sem voltak haj landók enge delm szegü ltek parancsoljon az a cseh zsand ár ? Hogy isne. Ellen azni. tehát, am ire a csend őrök erősz akot akart ak alkalm Véres verekedés lett a vége, melyn ek eredm ényeképen a
két csend őr megsebesült. A ny itrame gyei eseten kivül Losoncon is folyt vér, még peclig halálos sebből . Ott az egyik gya logzász lóalj vonu lásakor P. losonci polgár hazafiu i elkeseredésébe n , azt ki áltotta a pantalló s cserep árok felé, hogy »Élj en Kossuth Lajos.« Ennél nagyobb merén!:) letet ab'ban az i dőben aligha lehetett volna elkövetn i s igy csak természetes, hogy P.-t a
csendőrök le akarták tartóztat ni, azonban akármenn yire is fogták a karját, az elkeseredett ember ellenszegü lt, m i re a csendörök lelőtték. Magától értetődik, hogy a z i 1 y 2n eset legkevésbé sem mozditotta elő a csendőrinté zmény nép szerüségét. Másik halálos végü csendőrségi beavatkozás tör tént Barsmegyében, Nevéden, ahol a katholikus plébánost egyik tem plomi prédikációjának , az összmonarchiára vonat kozólag kedvezőtlen tartalma m i att fogták el. Persze vizs
gálat indult ellene, melynek folyamán a fölösleges nagy képüséggel vérig zaklatott pap izgatott lett s o damondoga tott a bi ráknak, mire csendőrőkkel hurcoltatták vissza bör tönébe, ahol meghalt. Valószinüleg szivszélhüdés ölte meg, a kiállott nagy izgalmak következtében. Erre sem voit okvetlen szüksége a hatalom urainak, még kevésbé a csen d őrségnek. A politikailag gyanus egyéneket állandóan megfigy elés alatt artották a pozsony i kerület egész területén, s Nógrá d megyeben a nemességnél összeesküvés nyomait vélték fel fedezni a minden magyarban lázadó gonosztevőt sejtő zsandá rok. Összeesküvésről persze szó sem volt, hanem a köz biztonság del'ék őrei az egyes uri családoknak egymásnál tett látogatásait minősitették veszedelmes irányu ' titkos összejöveteleknek. Rémhirekről is tett jelentést a pozsonyi kerületi parancs noks g. I en volt pl. az, hogy Coburg herceg Magyar � I : alya lett or�zag hogy erre a hirre Hontvárm egye . s :ékhelyerol, Ipo ys grol, e lkergették a csendőrs éget. Ezt a . hlrt IS csak a hlszekeny egyszer ü nép felbujtá sára terjesz . egyes tettek �k, k lőnősen azokon a v idékeken, ahol Coburg hercegnek b lrtokal V ltak, s a nép igy könnye bben hitelt ? . adott a ���enek. rrol persze szó sem volt, hogy Ipolys ágról a csend oroke t eluzték ' hiszen abban az I' d o" ben o tt egy ' . . ,� aza d d zslda s is állom ásozo tt s az alig kétezernyi � lakos . sag feken tartás ára ekkora erő n agyon is elege ndő lett volna. Arra is kitér t a kerü leti para ncsn oksá g , hogy a h I' r lapok ban Ausz triára nezv . e kedv ezőt len hi rek közl ése a köz. h an.�� at s e pont Jábó l nem elön yös, mert min dig nag!:) � � káro rom et ldez elő és az emberek m'In den ilyen ujság . h 'I rből k' o�e h háb oru ra következtetnek, ami től a mag yars ág .. . ugy enek Jobb rafo rdul ását rem élik . A kass ai kerü leti para ncsnok sag ' a cse ndő rség en k i vü I . . . meg ero-s meg bIzh ató rendőrség szervezesé t is ajá nlot ta .. amely k'T u onosen a városokb an bizo nyul t voln a áldá sosna k
�
�
�
�
� �
�
�
�
!
�
:
•
1929 febT u á r l .
CS EN DŰ RS ÉG I LA PO K
Révisz István tábori püspök temetése. A várbeli helyőrségi templomban felravatalozolt holttestet január 2 1 -én kisérték utolsó utjára a Kerepesi· uti temetőbe. A temetésen megjelent Kormányzó ur 6főméltósága és József kir. herceg 6fensége is. Ugyanis a városi rendőri szolgálatra a régi haj duk marad tak, akik
a
császári kormány
A
szempontjából nem tartoztak
az egészen megbizh ató elemek közé. A kerüteti parancsnokság véleménye volna
a
sze r i n t
városi
a
jobbérzelmü
haj duk
helyett
közönség
sziV2sen
el,égedet lenségrő l,
kezett
a
osztá l y a
Budán is.
m int
szervezett Tendörséget.
székel ő
A
fentebb
láttuk,
már
megemlé
hadseregparancsnokság
kerületi
para ncsnokság
ezt
a
rendészeti hangulatot
külön is vázolta és különösen azt emelte ki, hogy li 'lakos
ság panaszo l j a , m i szerint a csendőrök részére gyorsan kellett
gondoskodni
lakásról
kellett e l türn i :
a
s
e m iatt
laká�ok
sok
most
hajszát és háborgatást
készen
is
ál ltak,
azonban
a csendörök nem jöttek meg m i ndnyá j a n , tehát sok szobát kellett lakatlanut hagyni h i ába.
Az ugynevezett jobb érzel
müek a na gyváradi kerületbe is szi vesen vettek volna minél több cse n dőrörsöt, amelyek a rendőrség a közbiztonságot n a gy Szóval a érzés
között
egyéb i ránt
császári
kezdte meg
számitottak
tapasztalatokon site n i .
Ha
adták volna nyára
oku l va ,
nem
tényt, hogy
nem
müködését
is
a
politikai szivesen
a közbiztonság
valami
nagy
rokon
MagyarországoD.
hatalom
igy ek,eztek
az
urai,
s
a
intézményt
nyomozásokllal
a legtöbb dolgot
m i n denki
hiányát is pótolva, .
arányokban növel ték volna. csendőrség
és
Erre
szerzett tökélete
ü ldözésekkel
a csendörségnek, akkor b izo
vette
volna
azt
hasonlithatlanul
a
tagadhatlan
jobb lett, m i n t
volt a megyei é s városi hajdukkal végzett rendészet idején .
Az
uj
román kormány
Vaida
ban
küldött
Sándor
ki
a
A
j anuár
8-án
megalakulása utáni elsö napok
belügy min iszt.er
rendörség,
átszervezés'ére.
a
tartotta
három
szakbizottságat
csendörség
és
bizottság
első
csendőrségi
termében Joallitescu
Bukarestben
a
a
sziguranca
teljes
ülését
vármegyeház
nagy
belügymi niszteri á l lamtitkár, a közbiz
tOJlsági alakulatok min iszteri hatáskörrel felruházott vezető jének elnökletével.
JoanitesC/l
megnyitó
l a tot
szervezzen,
nyujtson és
arra,
mely
hogy
befolyástalanu,l
kijelen tette : a kor a csendő rség ből elit-alaku
beszédében
mány határozott akarata,
hogy
minden
minden
teljesiti
tekintetben biztos politikai
a
áram lattól
kőtelességét.
Azért
garanciát szabadon van
erre
szükség, mert az utóbbi években a csendőrséget nagyon eltéritették �redeti hivatás'átó l és politikai talajra siklat ták
át.
1907 -ben
hatása a l att
a
véres
parasztlázadást
valóságos kawnai
követő
ijedtség
alakulattá tették a csendőri
intézményt, holot! lényege szerint Inkább falusi rendőrség� nek kel lene lennie, mely a közigazgatással egyetértőleg voltaképen
a
biróságnak
legyen
az
eszköze.
Éppen
ezért
hivatásos csendőrökre van szükség a mostani r ndszer he lyett, mely abból á l l , hogy a min denkori besorozott katona
ság egy
A politikai hajszák tették e l l enszenvessé az elnyomott ország
ez
ban a �zsandár«
neki
nevét.
átszervezése.
látta
A nagyváradi kerütetben a csendőrséggel szemben fenn á l ló
román csendőrség
a
részét
rendelik ki csendőri szolgálatra. Visszaélés
csendőrség az,
hogy
hivatásával
több
mint
szemhen
s
joga lapot
nent
ad
20 éve érvényb<'TI van. 1\ ci I"i l i -
100
CSEN DöR SÉG I LAP OK
zált állam ok sorába kell Romá niának is lépnie azzal, hogy a csendőrök csak továbbszolgá ló altisztekből rekrutá lódja /lak s felada tuk preven tiv intézkedések fogana tositása legyen, ne pedig a megto rlás. Ehhez a szükséges átszervezé�h�z csak pénz és ember kell. Az állam i költségvetés 803 millIó leit vett fel a csendőrség fentartására , 1 11.000 emberben maxlm álván a csendőrség létszám át. A pénz tehát meg van ember sem kell több, csak más. Kőrülb elül ezer lakosra elég egy csendőr. Ma azonban a csendőrség 6� ép tisztből, 6645 továbbszolgá ló altisztből és 23.0q2 katona i szolgálatát teljesitő soroz;)tt hadseregbeli legénységből áll. Ez még a Bratianu-uralomból való maradv ány s a M �niu kormány 12.000 i lyen katona-csendőrt rögtön szabads agolt is. Helyettük l Q.OOO továbbs zolgáló altisztből akarja ki ál litani a csendőrség legénységét. Egy továbbszolgáló csen d őraltiszt évi eltartási költsége 56.000 lei, egy besorozott katonáé 13.000 lei, minden három beosztott katona költ ségéből el lehet tehát tartani egy hivatásos csendőrt, ka tonákrá eső mel lékes kiadások beszámitá sával. A csendőr ségi szolgálatra beosztott katonák elbocsátás ával, a lak tanyák és egyéb CS1?ndőrségi lakóhelyiségek költségeinek re dukálásával a hivatásos csendörlegénység létszámát lQ.OOO főre fel lehet emelni anélkü!. hogy a csendőrségre forditott jelenlegi kiadások emelkednének. A m iniszter programmja az is, hogy csökkentsék 8 csendőrörsök számát. Ma körülbelül 6000 örs van, de ennek egyharmada is elég. Az ország 870Q önálló faluja közül elég ha minden negyediknek van csendőrörs2, vagyis minden járásban q ; miután pedig a járások száma az egész ország ban 503, 2000-2500, egyenkint 3-8 főnyi hi vatásos csen d őrből álló örssel teljes mértékben fenn lehet tartani a közrendet. A csendőrségi számvevőséggel kidolgoztatott költ ségvetés szerint 573 millió lei kellene 2000 örs és 1 0.0000 hivatásos csendőr fentartására. 2500 örs költsége kijön 7 1 6 millióból, söt 15.000 hivatásos csendőr 3000 örsön csak 860 milUóba kerülne, ami még mindig 30 millióval kevesebb, mlnt amennyit a Bratianu-kormány költött a 66Q5 hivatásos és 23.0Q2 katona-csendőr eltartására. Azután kifejtette ]oanitescu, hogy rögtön a törvény életbeléptetése után ekkora létszám u ( lQ.OOO ember) hivatásos csendOrlegényseget dM! lehet kt ál litani, e'iér't korilUielül négy évig tartó átmeneti á l lapotra van szükség, amig a fel á llitott csendőriskolák kiképzik a még hiányzó több mint 7000 főnyi hivatásos csendörlegénységet. Egyelőre azt kell keresztülvinni, hogy az átmeneti i dő tartamára megbizható és szakszerüen kiképzett örsparancsnokok kerüljenek minden örsre. A kormány gondoskodik arról is, hogy a különböz ő minisztériumoknak és mindenféle hatóságoknak ne legyen módja i génybevenni az elképzelhető legtarkább ügyek el i nMzésére a csendőrséget mint eddig, hanem a csendőrség kizárólag közbiztonsá gi szolg álatot lásson el a falvakon. Az egész csendőrséget kizárólag a belüg yminiszter hatás köre alá helyezik, hogy egyőntetü vezetés alá kerül jön és megszünjék a csendőrséggel való minde n vissza élés ; a h�d� gy� és igazs ágüg yi minisztérium is csakis a belüg y mlllJ Sztén. umon keresztü l érintkezhetik a csen dőrséggel. A csendőrséghez kizárólag csend őrile g képz ett tisztek fogn�k ke �ülni és megszüntetik azt a vissz aélést is, hogy .. a pe�ZUgYl stb. hatóságok hatáskörébe tartozó felügyele ti m u��at a �ndőrséggel vége ztessenek és hogy az 19az . . agok sa�ugyl hatós az idézéséket az örsökkel kézbesittessék. Mllldezekre a munkákra ál litsa nak az illetékes min isztériu mok saját közegeket.
1929 febr uár 1 .
. .. ök elhely ezésének s és fontos uJ' i tás les z az örs Surgo . " : nag yobb . falu b an ors .. ren dezese I' S . Ezután nem lesz min den zett ors o"kb e ��nés me gfelelő laktanyában elhe lye u zám léts . atasos . .. .. . 7htszórt és igen sokszor egy . hiv Jak ossze a m81 s� ZO ��g rvI sze A örsöket. . .? csen dőr rel sem ren delkezö kisebb ben Jovo a se veze elne dás és az egyes parancsnokságok a köv€tkezö lesz :
�
ooo�_o�___ o_�_______
» Dicsö származástok régiségével méltán busz " kéLkedh ettek! « (Napoleon 1809 - i kiáltvál/ya II /Ilagyarokhoz .)
,
Révész lstván tábori püspök temetése. A ravataL
Az örs felett lesz a szakasz. Az eddigi század a légió nevet veszi fel ; i lyen légiója lesz minden megyének. Több megye együttvéve légiócsoportot alkot. Ezt eddig ezred nek nevezték. A dandár nevet kerületté változtatj ák. Vége zetül a csendőriskolák ügyét i smertette az államtitkár. Eddig egy ilyen iskolája van Romániának : a nagyváradi, ezt k i akarják fej leszteni, a tisztikart pedig kizárólag jogvégzett jelentkezőkből szándékoznak kiegészibeni. Az örsök összevonásával jobban lehet megalapozni a csendőrlel1énység anyagi helyzetét is, javitják a fizetésü ket is s igy remélhetö, hogy a továbbszolgáló katonai altisztikar legjobb elemei fognak felvételre jelentkezn i. A leendő csendőr altisztektől legalább négy középosztály vag!:! polgári iskola elvégzését kivánják meg. Mindezekkel az ujitásokka l remélik, hogy sikerül a csendőrsé g fegyelmé t megerősíteni, nevelését komollyá tenni, ugy hogy idövel a falusi lakosság nem ü ldözöjét és k inzój át látja a csendő r� ben, akire eddig a legnag yobb bizalnlatIans ággal tekintet, hanem éppen az önkényeskedéstől való megóv óját és a törvény védőjét. Az államtitkár beszéde nagy tetszést arato tt a szak értő i bizottságnál, mely azután rögt ön meg is kezd te rész l�tes mun kála tait a CSen dőrség átszervezésére irán yuló tör� . venY Java slat megszeJ1Kesztésére. Vaj d a belü gym inis zter a ja� vaslatot m á r a jövő hón apb an a par lament elé aka rja vinn i. Gagyi Jenö.
...
1929 február 1.
A
CS EN Dö RS ÉG I LAPOK
t01
Réoész istoán tábori püspök {emelése. A gyászmenet
Kellogg-paktum.
Irta: POLlTOVSZKY VILMOS alezredes.
Az Északamerikai Egyesült A. 1 !amok államtitkárának az az :szméje, ?ogy egy nemzetközi megállapodás segi tségével a . �� b� r �� , m�nt a nemzetközi ellentéteknek végsö megoldását . . � Je, � lkuszobo az 1908 február 1O-én az Egyesült A.llamok es FranCiaország között kötött döntöbirósá9i szerződésböl ered, mely szerződés már akkor a nevezett két állam között felmerülő v-itás kérdéseket a hágai nemzetközi biró ság fóruma elé utaIta. (A há'gai nemzetközi biróság fel állításának értelmi szerzöje I I . Miklós orosz cár volt.) Ez a szerzödés a vil ágháboru elején lejárt. Ezért 191/j szeptember 1 5-én a két állam a háboru tartamára egy uj döntőbirósági sz,erződést kötött. A vitás kérdések eldöntése a hágai döntőbiróság he-lyett, m inden egyes esetben külön külön összi?'állitott vegyes nemzetközi biwttságra lett bizva. Minthogy az ÉSzakamerikai Egyesült AlIamok a genfi Népszövetségbe nem léptek be, 1923 julius 19-én Washing tonban az 1908 február 10-én kötött döntöbirósági szer zödést 5 év tartamára ujból érvény re emelték. 1 927 juniusb an a szerződés lej árta előtt tárgyalások indultak meg Páris és Washin gton között, hogy a fennálló döntőb irósági szerző dést k iegészi tsék. Briand francia kül ügyminiszter ekkor felvetett� a gondol'a tot egy kétoldal i háboruel lenes megállapodás létesitésére. Ezt a gQndolatot az USA. magáévá tette azzal a ki egészitéssel, hogy a háborunak mint politikai eszköznek kiküszöbölését célzó megállapodást nemcsak Amerika és Franciaország, hanem a világ összes hatalmai elfogadják.
I lyen tartalm u válaszjegyzék Washingtonból 1927 december 28-án érkezett Páris ba. 19�8 ! anuá� 5 -én Briand válaszáb an értesitette Kellogg . .. .. . �ulu � YI allamtitkart, hogy az eszméhez hozzájár ul. Már Jan �ar 1 1 : én "?egérkezett a válasz Ameriká ból, me ly a tovabbl. targyalasok alapjául az 1927 juniusában Briand részéről a háboru kiküszöbölésére szerkesztett kétoldalu szer. ződés szövegét jelölte meg. A háboru kiküszöl>őlését célzó nemzetközi szerződés ügyé be.n folyó francia-amerikai tárgyalások ezen stádiumában közbelépett !\nglia. Ilyen . arányu amerikai kezdeményezés -ugyanis maga után v::mhatná, hogy Amerika feladva eddigi desinteressement-ját az európai ügyek tekintetében a NépszövetséQ.ben is helyt fog lalna. miáltal Anglia eddigi be folyásának csökkenésétől tartott. 1\z angol kormány elsö lépése abban állott, hogy figyel meztette Franciaországot az eddig kötött, az európai status quot biztositó, szerződéseire. Ennek hatása alatt Briand 1928 január 21 -ih jegyzékében válaszol,t Kelloggnak. Ez a jegyzék. az angol befolyás figyelembe vétele mellett, ké pezte az alapját azon tárgya lásoknak, m€lyeket Claud€1 washingtoni francia követ Kelloggal folytatott és amelynek eredményeként Kel logg 1928 ápri lis 13-án jegyzéket kül dött a nagyhatalmaknak. ( Anglia. Franciaország, NémetoT szág, Olaszország, Japán.) Ez a jegyzék 3 pontban fej{'zi ki Kelloggnak a háboru kiküszöbölését célzó gondolatát és alapköve a Kellogg -fél€ békepaktumnak. Tartalma : 1. ünn€pélyes kijelentés arról, hogy a háborunak nem zetközi vitás kérdésekben politikai eszközként való fclhas7. nálása elitéle.ndö.
1 929 febr uRr L
CSE N D O R SÉG I LA PO K
102 2.
E lismerése
hogy
ann ak,
nemzetl\özi
kérdések
vi tás
i ntézen dök el. ai Egy esül A l lamol\, 3. Az egy ezm ény t alái rj ák : Am erik , Ném etor szag , Olas zFran ciao rszu g, Nag ybri tann i3, Iror szág
csak
békés uton
orszá g
�
Japán .
és
.
�
. gyes lllt tárg ya láso któl függ etlen ül az 928 febr uár 6-an meg A lIam ok es Fran ciao rszá g közö tt. 1 fenn álló dönt öbir óság i hosszabbították az 1 923 juliu s 19 óta . 1, Ame nk8
Ezen
szerzödést.
��
at t tett. E szm j t Apri lis 2 1 -én Bria nd egy ellen java sl ? . . . szov eget ol enek odes 6 pontban fogla lta össze. Kello gg szerz f galom sze � epelt: lényegesen eltért, amen nyibe n az az uj ? Joga van vede l� 1 hogy egy joga iban megt ámad ;>tt á l lamn ak yének keretem háborut folyta tni a fenná lló szerződések érvén k éri nthetetlen belül. Továbbá utalt a fenná lló szerz ödése ak hozzá ségére és a j ogerőre emeléshez az összes hatalm
járulását
kivánta .
szemben,
várako zási
A
franci a
a
javasI atra
Kellog g
hatalm ak,
á lláspo ntra
helyez kedtek .
"
. Jegyze kevel
y Aprilis 29-én Kellog g államt itkár az »Amer ican Societ of International Law«-b an tartott elöadá sában elvileg hozzá Ezen k i foglalta khoz. járult a francia ellenj avaslat ban jelentésére a d i p lomácia i tárgyalá sok kezdetiiket vették. A
láat utá n haj lan dó a pak tum a ségességére. Ezen ma gya ráz
irására .
' logg -pa ktu� terv Ilez h OZZ llAz al/gol vdlasziegyzék a Kel lalt m a g y a raz a kka l. j áru lt, a fran cia jeg yzékben fog rszá g, Jap an, Len gye l Azó ta hoz zájá ruLt ak még O lasw B r i a n d java sla,t ára Spa orsz ág, Bel gium és Cse hszlová kia. nyol orsz ág is meg hivá st kapo tt. . . .. , a l a. i rasa. t zod szer a ára nság kivá r ibká amt � KeIl ogg á l l Bna nd � e g e. végr k ottá hajt tt közö ák ünne pély es form . augu sztu s 28-á n Pan s hivá sára az ünne pély es aktu st 1928 beje lente tt hata lmak on ban tarto tták meg . Az aláir ásná l a kat, sőt az oros z kivül , más hata lmak is képv iseltették magu
�
szovje tkorm ány is. A KeIlo gg-fé le amiko r
ameri kai
napig sem
ami
ratifik á ln i,
fogja
n em
szená tus
mert a z
i.
Amerik a
az
hogy
mai
tényle g az
elébb
elnök
történ t meg,* )
" aIairv a,
volt
hango ztattá k,
Allam okban
Egye sült
az
. IS
nem
még
békep aktum
USA- ra
flottap rogram mot akarja a szenát ussal elfoga d tatni. Azonki vül az amerik ai szen átorok egy csoport j ának aggálya i vannak azért, mert a békepak tum tól a 1\'\onroe oly
fontos
elv
átütését
(t.
féltik
a
könny ü
lesz
vá ltoztatni
helyzeten
nemzetk özi
paktum
Kellogg -féle béke
a
hogy
A z egészbő l megálla pitható,
arnerika iaké ) .
az
mivel
fog,
nem
eredményeként junius 23-án KelIogg egy m a gyarázó jegyzéket küldött a nagyhat almakna k e s a locarnoi egyezményt aláirt többi hatalomn ak is, melyben az április
ugy a francia jegyzék tartalma , valamint Kellagg magyará zó jegyzéke annyi hátsó kaput hagy, hogy szükség esetén
talma :
madja,
tárgyal ások
2 1 -iki
francia
fenntartása it
jegyzék
figyelembe
vette.
» A védelmi háboru j ogosultságát elismeri. látja A locarnoi szerződés megerősitését
ményben. A
háboru
megkötöttsége
n yu l .
kiküszöbölését meg5ZÜnik,
ha
tartalmazó
valamelyik
az
paktum fél
a
Tar
egyez
aláiróinak fegyverhez
A z aláírást kiterjeszti a nagyhatalmakon kivül a locarnoi
egyezmény
aláiróira is.
gium.)
Ezen
magyarázó
valamint a
(Lengyelország, Csehszlovákia, Bel
jegyzék
alapján
a
francia
kormány,
többi nagyhatalo m is, hajlandóna k n y i latkozott a Kellogg-féle békepaktumhoz hozzáj árulni. Az adandó vá l aszjegyzék megszővegezése e lőtt azonban összeültek Páris
ban tanácskozásra Fromageot francia, Cecil Hurst angol és dr. Gaus német jogászok, akik a Kellogg -féle békepaktumot
�
a
francia reszről támasztott kifogáso kat alaposa n meg targya lták. Ujságh írek szerint ezek a tanács kozáso k nem lettek volna hivat alos jelleg üek.
A tanácskozások befejezése után 12-én elsőne k Német � ország nyujtotta át a hivat alos válas zjegy zéket, mely sze . nnt a megkötendő szerz ödés szővegéhe z fennt artás nélk ül . arult . hozzaJ . Ennek kőzt udom ásuv á válá sa után j ulius 17 -én . FranCIaország és juliu s 20-á n Ang lia i s meg adta a vála szt. A francia vátasziegyzék ujbó l rám utat ott a véde lmi h á boru j ogos ságá ra é s a locarn0i alái rók bevo násá nak szük -
.......:::: .", ........... ... :::: .. � :: ....... ........ .. ........ ... .. .... ::: ... .... .... .......... ........ .......
Magyarország Jnultja fényes, de a jövü még di csa"bb sorsot tart fenn számára, E job b sorsra érdemes nemzetet Au sztria ugysz6lván elf alazta Eur6pát61 hogy , �yreszt annál sz� b��abban zsákmányolhassa ki, ' má seszt, h �gy a kulfold a függet lenség után s6vár 6 � �arsalf panaszait meg n e hallhassa. Magyaror sz g sz tnt ugrsz6!.ván Au sztria ker esk ede lmi gyar n t , u le �mb erek ! zelyes n tennék � , ha , Ausztria e . etlen . e �eve .� etésbe ozv oss zek oU lép nének e {e . II emes es me gbizhat6 néppel.
� :� �� � e;;,
{��:%:
�
k
!
(VAUTIER, /9/3, francia politikus.)
r
kibuj n i .
George
Lloyd
az
bej árja
grammbeszédében, a
készülődés
a
senki
sem
ontástól,
hogy
az
hábarura.
tarthatja
csak
az
A n g l i ának
a manchesteri
azt mondja
n i sztere
v i lágot.
egész
vissza
egész
Ott a
Ke l lo g g -paktumot t á
a
amellyel
szava,
választóinak adott pro
v i l ágon
nagyban
ahol
tartunk,
nemzeteket
egy
ujabb
A Kellogg -paktumról n e m n y ila tkozott másként,
kal
pedig Ez
szidja
azt,
kétségtelenül
foly i k
1 913-ban
Isten.
kétarcu emberröl, amely
mi
h á borus
és
vér
mint a
az egyik orcájával nevet, a másik
akivel
beszél .
Amerikának
szólott,
mert
a
Kello g g
az
E g yesül t
paktummal kapcsolatban azt mondta, hogy nem lehet Ameri
kának
békés
Államok
e llenes
szándéka
átkü l di
Európába
javaslatnak
Egyesült
Á l lamok
az
igéretét,
ne
a
akkor,
m i n denekelőtt
feledjék
nagyhatalo m
siteni uj h a dihajók épitésével. is
amikor
külügyminiszterét
elfogadtatására
e l nöke
a kongresszust, hogy
fontosabb
őszinte
és
egy
háboru
ugyanakkor
arra
e l Amerika
az
figyelmezteti
e l ső
megerősité sét
és
leg
törvénye
»Nem azért á llunk uj háboru küszöbén , mert azt v a l aki akarná, de azért, mert n i n csen senki, aki meg á l litaná
azt a
lovat,
szekéren .« »Ami óta
amely
a
háborus
az európ ai
dinami tot cipeli egy
nemze tek
rozoga
a l áirták
a Kello gg-pa k e tört ik egesz Euró pában más, mint fegyv erek � � , , es hadlh aJok yarta sa es ebbe n Ame rika a d j a a példá t. � . . nkke l a hábo Aml egy kezu ru e l lenes j a vasla � . tot ir tuk a l á , a mas Ikka l meg tömjük a hátiz sáku nkat mun icióv al és e lké szül n a legv resebb hábo rura , mely sokk al kegy etlen ebb . eszkozokkel fogj a az emb erek et a vágó hidr a hajt ani ' m int az elmult háboru tette .«
:umot,
�
� �
�
�
Llo yd George zt n fi yelm ezte ti a hall gató � ság ot arra , � h gy szembe kel l nez l1I a haboru s esé llye l, sok kal bát rab ban � , mm t 1 9 1 Q-b en, mer t sok kal tisz táb ban l a' tszi k m .m de n nem , . zetnek a sz n eka , m i n t akkor, am i!!':>r telj es sötétség ura � lkOd ot Eu rop aba n a hat alm i egy ens uly me gte rem tés ébe n. » k a nem zetek, am ely ek á ldo zat ai lettek � a bék e .. esekne szerzod k, természetesen soh ase m fog nak bel eny ug od ni
�
é$
�
') Edd ig - es jelenl�klelen óll8mokló IlekIOtve - csak Oros; ország mO8' legujabba" azellYE� esQIt A1I8mQk rogad,.�.. el I végle gesen • pa�tumot. Szerk, c
,
1 929 február 1 .
CSENDűRSÉGI
abba, hogy ugy és olyan csufosan megcsonkitottan foly tas sá]{ a nemzeti létüket, mint ami lyenekbe a szerződések kényszeritették. H a a hatalmasok nem ébrednek ennek a tudatára idejében, akkor va,k on rohannak abba a helyzetbe, amelybe a legyőzőtteket taszitották és guzsba kötötték«, *
Akármit is mond Llo'yd George vagy akárki a Kellogg paktumról, az Lényegében azzal a szándékkal, hogy a vi lág békét biztositsa. a jeLen ál lapot fenntartását veszi a világ béke alapjául, ami pedig lehetetlen kivánság, bármennyire is tetszik az azoknak, akik a békeszerződéseket a saját hasz nukra forditották. űrökbékének csak az örőkigazság lehet megdőnthetetlen al apkőve. Amig tehát a nép2'k kőzőtt ni ncs igazságos béke. addig a KelLogg-féle békepa'ktum'l1ak sem lehet nagyobb jelentőség,e, mint akármilyen más jó vagy rossz szerző désnek.
Portyázás. L e Jouma{ a
január
1 8 - illi
számának
vezér
cikkében. Egy egész hasáb ot, a legelsőt szenteli annak
kl
megaiL,lapitására,
embere.
Tiz
hogy
esztendő
a
magyar
kellett
millió magyar szen vedése a
tol
meg. Vajjon tudja -e a mozilátogató, hogy . Tolszto! Karenin Annájában mennyi érték van össze hord �a? S hogy mit kap ő az igazi értékek helyett az Amor- vagy a z Elite-mozgóban To!sztojból? Egy . tro/kát, egy müha vazást, egy-két bundába burkolt szakáLLas muszkát s egy -két amerikai filmszinészt és szin sznőt, hik Tolsztojró! talán azt hiszik, hogy Lelllngrádon filmdrámákat ir és végtelenül boldog, ismerje
�
hogy drámája főszereplőjét m:ss X. vagy Y. -ban Iisz . telhetl. Egyébként önmagukban véve nem rosszak ezek
a Tolsztoj -film eh. Csak éppen hogy Tolsztojból nincs bennük semmi. A cs ;kágói hercegnő. Operett. Megnézzük. Régi , edes -bus , mámoros- derüs operettek h6boruelötti rózsa szinü e"úéke kisért. Leány vásár. Tatárjárás . Hej! »Sárgaréna citronád, megjöttek a flatonák, sej-haj a _
k �lo . . . hej a katonák . . . « Tehát l11ef!nézzük. Sajnos, luába keresünk régi emléheket. Hiába kutatunk Lőrenthey főhadnar;yok és Riza bárónők után. Akik itt szerepelnek er!észen ma{(áig a csiká!!ói herce!{nőiJZ
» L e /zongrois est l' honlIne soulfrallt de l' Europe «', tr/a a
LAPOK
Európa
hozzá,
hogy
/:lÍn
�
�
!
�
;
sak arra jók , ogy erontsák, tönkre ef!vél, szé r: . . . , dluzlOl11kat. Lerontmk. tonkreteszIk, anflkül, hogy
h elyükbE' más valamit kapnánk.
szen vedő tizenkét
Le Joumalig jusson, de
Ne me.ll;ünk színházba. L ef!alább szinházba.
Na!!)!
kiábrándulás
is ne operett
vár ránk.
Az operett
odajutott és mi most ezért is hálásak ' vagyunk. Valamikor
szövef!ek ré!!ebben is maid míndie: felszinesek és kissé
Törökországot
naivak voltak. Nem voltak azonban bántóan ostobák. Az alakok. a történet ler!alább ma!!UMn viselték a
szellemes
francia
megá,,�apitja, betegek
Európa
beteg
emberének
diplomaták,
hogy
v?lgyunk,
mi
nem
hanem,
a
Le
azért
mert
nevezték
a
Journal azonban szen vedünk,
m ert
szétdaraboLtak.
Sőt,
elZIzek dacára is oly a n egészségesek vagyunk, hogy az utódáli!lInokból
kiábrándulni
kezdő
Franciaországnak
is érdemes lenne nagy obb figyelmet fordítania Magyar országra, egyelőre mindenesetre csak az irodalmi kap csol Atok fel vételével, mert különben ' A nglia népszerü sége teljesen eltávolitfvatja a magyarokat Franciaorszlíg tót. Minden baráti jobbo t szivesen fogadank. Azt hisz szük
azonban,
sem
volt
h iány
hogy
irodalmi
!<özöttünh.
kapcsolatohban
Csak
meg
IwLl
eddig
nézni
a
szin/uízaink operett jeit, meg a hönyvkereshedőh hira hataiban a leghelendőbb regényehet. Tisztelői vagyank a francia irodaiomnah, de - bocsásson meg a Le Joar /wt - az irodalom és Kassa meg Kolozs vár a Szen
vedő Ember szempontjából éppen olyan !liilönböző fo
gr4mah, mint - mondjak - Clemenceau és Rotltermere.
*
mindgyakoribb szokás , hogy rI lumyt nagy irók 11lüveí t »fil111re« ültetik át. Hát cz az átültetés bizo/zy nemc sak Itogy nem szoko tt sihe rülni, de a z én szem embe n olyasféle valam i, mintha halottat rabolnánah meg. Itt vann ak a Tolsztoj //lunkái. Ha jól tadom, a » Háb oru és béke «, » Karenin A11n a« hü után mos t a » Kozálwk « - kal harmadik örökérté gény alko tását nyoJ1loritják agy on a filmgyárah . Sz � Mtfl t a Tols ztoj! Életében nagyon soh al szen vedett. .. 11111 y hog lte, eme érd legtöbb kivála szto tt. Méltáll meg z1l01l és ne veU az u t6kor Ile torzalakb an , /Ie a vás l luresztül szellemes leliratkészitők allr.obataprodukciói/ Utóbbi
időben
lehetősée:nek. a
valószillü sé!!flek leffalább a Látszatát.
Ma már nem is fels zinesek. nem is naivak. hanem . - ismétlem - bántóan ostobák . Ennek né/dán l az a meséie. hoe:v elZ V csik'Í.!!ói herre[!nő Európába íön és mef!vósárolia e!!)I trónörökös kaslélvát a trónörökössel ee: vütt . . . A humor!? Hová lett Wallenstein tartalékos
bakahaana!!v? A darabban mindazo n1ltal van cgv-két vicc. Ezek lee:;obbikát. a sláe:erviccet sikerült is meg je!!veznem. Az elZvik szerenlő azt /Ilondja: Hogv, hoJZy
,
elit? Na a !! v hog )! izraelit. Ebben a viccben csucso sadott ki 1928-as életünk tartalmának, derü;ének szel lemi sziporMzása . Ne, n e I1zen;ünk operett-szinházba. Százszor inkább nézzük mee: Biharuf!rán a »Piros bugyelláris « -t. Sokkal kisebb csalódás fog érni. "
A
zene
azonba!l
szén.
A
ze nc
szerzőie
olvan
pa/aki, aki akkor se/ll tudna I/em szén zellét kom p011á/ni, ha akarna. Igy azol/ball annál élesebb a z ellentét. K i szereti a nezse:őt cserénbögréből, vagy a sztrapacskát bpfőttes iil 'egtányérkál/ ? *
A
Hála IstelI IIek . jól IIlCf!JI a dolf!llllf.. . Farsang van.
fővárosban nem kevesebb. mint 150 bálbizottság fejt !li lázas tevéke/l )!sé[!et. A báltermek !if'l'ésnek bi zonyultak, ezeknek tllla;dollosai nap-I/ap mellctt "aló sáf!oS ostromot áLLana!, ! li s a városházán I!ülön flO'cz tető értekezleteket tartanak, hogy fl bálbizottságokat egYl1lással /libékitsék. Most le[(lljabbal/ - Illert a far sang mindössze 37 napig tart s ez /lckünk, trianoni magyaro/mak tulságosan rövid - elhatározták az illc tékes bá/rendező fórulnok, hogy hall/ l 'azá surdál'af,
1 929 február I .
CSE ND ORS ÉGI LAP OK
104
kitoliáfl l'IIS /5 -éig b '' 'ltel lIem törodve , egeszell .. ' ! Jovore ta/all r,o'arsall ot ' EgI'szóval 37 Ilap Ilem ételpg /LO�záad%rk lIlég husvét llagYPéllt�l<: is sl<;��!t����/�b;� is ilyell iól megy a dolg�lIIk , :':lIl' :��; l- ől ccm t de ill /ÚJla ki fogiuk Illondalll , hor!.J , al ba 31-ig - farsang. Figyelő. "
.
. " .C "tnl
•
"
000.... ... ::: 0 .. 00::.. 0 ... :;::: ;;:000::::::...... ::: ::::::: ::::0
. l n a . a z egés z h a d von as Ile' [kü' l elm ulasztha tott vo . .. . . " le t es esz-é lyes en - a b ecsu t n é m d e ed te!J l k a ályr oszt � �� vivt a m I ' önfe lál dozá ssal a t J va I köte lesség foga _ � . len Iva l o v t ZSége t és rett enth etet ki s e csel ekme nyne . m a atar tásá val egés z szá férf ias báto rság ot tan usIt ott. m y e r telje s kivi vásá ig « . zadá t mag ával raga dta a z e er t SI . . . . pedi g a kö tol saga alan kápt d Ren a i res The A M á ri a abg et kapt a '. »Da s am 1 2 okto ber 1921 .. ok many vetke zo
s é gr e
�
tn:
� �"l� � � ��
_
�
A mi hősein k.
SZINTE GÁBOR főbadnagy_ ancsn oksá gtól 1 9 1 q szeptember hó 26-án a hads ereg föpar e z. Eb en egy átirat érkez ett a honv édelm i minis zterh _ arco o kert a átirat ban a föparancsnokság csend öitis� t:>ket
� .��
részére.
csapatok
SZ2tvl tte _
aznap
még
s
volt
sürgös
kérés
A
_
ta' � l- r ó
a
. o � sa jelen tkezésre vonat kozó feihiv ast a szel :. kozo azok volt elsö az nagy föhad Szinte mi11den irány ába. . . oktob er l akik csa patszo lgálat ra jelent kezte k. öt nap mulva ' . z esz k I l -én már negyven tiszttá rsával együtt mdult utba a oszto hads intérre . ahol aztán különbözö csapat testek hez
��
önkéntes
az
\
�
ták be öket.
tájékozódá sra.
a
volt
i d ején
harcok
dettebb
A
beosztásá t.
nyerte a
csapatjába
volt
nem
legkeve� e :
legv� dabb. a
� e�
ezredehez .
be
vonult
alezred2 s
honvéd
Sándor
Hauser
föhadna gy
Szinte
��
Ido
mert
k i kepzesre.
a
idö
sok
mint sz akaszpara nc� . tvennIe. "ett a ke vezzteset század egy nok szerepelt. �s . . egy g anat századparancsnokát közvetlen közel2ben tept2 szet � . s igy mi11djárt az els5 napokban szembe n �zett a h a l a l l a l . Rövid idö alatt h i re volt az egész ezrednel s h � valami párnapi elönyomul ás
ahol
után.
:'
kényesebb feladat végrehajtásáról volt szó. Szinte fohadnagy mindig kéznél volt.
Különösen k i tüntette magát az »Oblasc� .. nevü magaslat visszahóditásánál.
� ��
el c� a . _ . pataink. A z oroswk azonnal m egsz á l lták s eros tu � erseguk Ezt a
lIel
a
hegyet
messzi
1915
április
környéken
tetlenné tettek.
A
hó
1 1 -én
ugyszólván
magaslat
vesz ett
minden
visszafog la lása
mozgast
lehe
életkérdés
volt.
'\ támadás végrehajtásával egy kombinált hadosztá ly t biz �k
e
meg.
Ilott.
amely
E
lnihá\Jj
támadásban
ezredes
alezredes hadosztály s
és
német
birodalmi
Szinte
Gábor
főhadnagy
dandárához tartozó
csoportjában
vett
jobb szárnyára
A hadosztály hajnali
midőn
oroszok a
honvéd
a
hajnali
szörnyü
hadosztál yra.
3
állitva.
támadás
és
a
�
pedig
és
a
kőd
gyalogság i
megakadt .
a
a támad �st kezdett. az
tüzet
Ekkor
�10nvéd
szazadavai
oszlani
Sz inte Gábor százados.
Gombos
Sán or
órakor kezdte meg
virradatban
tüzérségi A
részt
Hauser
csapatokból
zuditottak
lépett
közbe
Szinte föhadna gy század ával. A rettenetes felfordu lásban átvette a parancs nokságo t a jobb szárnyon összeka varodot t két birodal mi német és egy honvéd had tápszáz ad felett is. Mi11den parancs nélkü l . saját
kezdeményezésébö!. Az igy megerösitett század ával elönyo mult a nagyki terjedésü magas lat bal o l d a l a irányá ba. A drót akadályokon áthala dva személyesen vezette század át roham ra s oly erővel tört be az orosz á llások ba. hogy az oroszok visszavonultak s a hado sztá ly meg akad t táma dásá t tovább folytathatta.
E támadásn ál Szi11te főha dnag y oly sulyo san megs e besü lt . hog y jObb karj át elvesztette. Egy előlj árój a azt irj a : »Szi11te Gáb o r csen dör föha d nag y e par ancs nélk ü l. sajá t kezdeményezéséből fölő tte veszél yes kőrülmény ek köz őtt vég hez vitt tám a dásánál s az ezt kö vetö személyesen veze tett roh am<> zásn ál. ame l yeke t fele lös-
sh lossene 6. Ordenskapite l des Weltkrieges h a t Euer Hoch vohlgeboren für die nachfolgend e kurz gesch i lderte Waffen tat der Zuerkennung der G o l d enen
Tapfe-rkeits-Meda ille
erachtet. Kampf q. die
um
1 915.
a ls
Hat
mit
für
Offiziere
Höhe
Obolazce öst!. Uzsoker Gefechtsgrup penko mman dant.
hervor ragend er
Hőhe
Oblazce
Wien
am
Seil1'2
Tapfer keit
a ls
Reserve
Pass
beim
würdig am
22.
Angrif f
auf
der 2. Angriffswell e bestim mte Komp agnie i m Augen blicke . a ls der Angri ff stockt e i n itiativ in d i e erste U n i e vorge führt . dem Angr iff neuen Impu ls gegeben und zum Erfol ge gefüh rt. Er wurd e schw er verwu ndet vom Kamp fplatz e getra gen. 12.
oktob er
Der Ordenskanz le r :
Der
Frallz COllrad fm. Szin te
1 92 1 .
föha d nag y
Prii ses des
Ord ensk apit els :
Herrmal/fI BarOIl K.ó'vess fm.
kivá lóan
vité z
mag a tartásáva l meg rend et. a II. oszt áIy u ném et vask eresz te t. maj d késő b b a Fere c n József rend lova gkeres zt jéve l is kitüntették s igy e g y e ik a legszebben dek orá lt mag yar csen dőrt iszte kne k.
szerezte
a 3.
oszt .
vasko rona
1 929 február 1.
CSENDORSÉGt
CSENDŐR LEKSZIKON.
Kér dés . A z i�eiglelles nyugállom ányba helyezettek . . � nllly en Illelmény alaplall kap/'ák az dlÁ lG 11ozk o" déSt. álaláll!'l, . .. ' ltd6 I.lk6 /ll. á1 helyukre mar a nYIIgállományban költöznek d l ;> V � lasz. �zok az i de i glen es nyu gál lom ány ba hely ezett csen dor egye �ek, akik nek idei g lene s nyug állo mán yban léte al � tt � haso nlo rend foko zatu tény lege s csen dőr egyé nek i l let me�ye � e :ne l � e �e � , azt a havi dijat (hav izsoi dot) szám olha t j ák . . el atkol to. � odes l atalány eimé n, amel yet tényl eges szolg álatu k alatt utolJ ara e, lveztek. 15. Kérdés. .:'a � kincslá,. !ellllondja a bérlelet, amely " cselldor !tszl vag.v legénységi állom ben nos ány u eg I éit . lakik s ti felmon dás kÖl'ellleztében a lakásból kikÖltÖ ik, . !elszamt tltat-e álköltözködési költséget? IgénYio fToslllt- e 10" pábM az illelő álköltözködési költségre abb/lit az esetben Ita (I k illcslári bérlet megszűl/ése Illáll is belli mari/d a lakás : ball, mint a saiát bérletébell ? Jl j .
�
_
_
"
"
�
Válasz. Az elsö esetben il letékes a helyi átköltőzk ödési költség, mert a bérletet a kincstár szüntette meg s igy . a kmcstár idézbe elö, hogy az érdekeltnek más lakásba kellett költöznie . Ha ez valóban megtörténik és az i lletö tényleg más Jakásba költözködik, az átköltözködési költséget felszám ithatja. A második esetben azonban erre igény jogo sultsága nincs, mert az átköltözködési kőltség kiutalásának alapfeltétel e az, hogy az átköltözés valóban megtörténjék. 16. Kérdés. Van - e országos érvél/ I'tl intézkedés ft lIlIiI pállas étkező- és sz6rako zó!tdyek Szill'eszter-I/api zárórfÍ idra vonatbz6lag? Válasz. A fennálló rendeletek a nyi lvános étkezö- és szórakozóhely iségek záróráját általában szabályozzák és Szent Szilveszter nap;ára vonatkozó különös i n tézkedést az 1928. év december 31-éig nem tartalmaztak. (Ez a z á róra az 1920. évi 80.365. sz. B, M. ren delet érbelmében 1 1 óra volt a vi déken .) A m. k i r. belügyminiszter 192/1 . évi 1 16.025. sz. kör rendeletével az ország egész terü letére nézve, a m. kir. á l lami rendőrség budapesti fökapitányának műkődési terü letét kivéve, az esetenkint megadandó záróra meghosszab bitások engedélyezéseinek jogát az i lletékes elsöfoku rendőr hatóságokra ruházta át. E rendelet kiadását követőleg tehát mindig az e lsőfoku rendőrhatóság n á l á l lapítható meg 2se tenkínt hitelesen, hány órában van megállapítva valamely kocsma, vendéglő vagy kávéház zárórá j a . A záróra-rendelet megszegői a Kbtk . 7li. §-ába ütköző, közrend ellen való kihágást követik el. 1928 december 31. napjára szóJó érvényességgel a m . kir. beJügyminislJler 330.325. B . M . 1928. sz. a. 1928. évi december havában k i vételes körrendeletet bocsátott ki. E sze rint 1928 december 31 -én az ország területén levő m i n den nem ü nyi lvános étkező- és szórakozóhelyiség, hangverseny, egyéb előadás és t áncos vigalo m záróráját 'haj n a l i négy órában állapitotta meg . Ez tehát k i vételes rendszabály. A hatálya erre az egy esetre szólt. Mindaddig tehát, mig esetleg ujabb kivételes i n tézkedés nem történik, a jogi helyzet változatlanul ugyanaz, mint a körrendelet kibocsátása előtt. 17. Kérdés, A !őszolgobir6 !elllÍl'ására végzett nyomo zást be kel/-e llezetnie a csclldőmek rr tel'ékenységi napl6ba? Kell-e minősitenie a bŰl/cselekményt s kell-e a z illetékes hat6ságnak is ie/et/ tést lennie ?
Válasz. A Szut. li17. pontja értelmében a tevékenységi naplóba a csendőr az általa nyomozott összes büni!seteket bejegyzi. A tevékenységi napló vezetése s adatai szempont jából közömbös, hogy a csendör a nyomozást parancsra, felh ivásr a vagy saját kezdeményezésből végezte e. Bár milyen alapon fogott i s hozzá a nyomozáshoz, a lényeg
LAPOK
105
az, hogy a nyom ozás t ő végezte, a nyom ozás az ö teve' . kenységét � overI S Igy ezt a tevékenységi napl ójáb a be kell veze tnIe. Ami. a m inősitést és az i l Jetékes ha t 05ag · . hoz . . . leen do" Je I en t es · � I l lett, ugya núgy kell eljárn i a felhi vásr a v�. g � tt n � omoz asok esetében, mint ha azt saját kezdeménye zesb oi vege� te volna a j árőr . Ha pl. a főszolgabirónak t � d� másá ra Jut, hogy gyilkosság történt s az örs a föszo lga , e szert. nt biro megt telés még nem tudh at az esetről term e' sze lesen f� �� vj a a z örsöt a nyom ozásr a Már mo�t, h a a . . megá llapít nyom ozo. J � ror j a , hogy nem gyi lkoss ág, hani!m gOn datla nsa gbol okozo tt emberölés vétsége forog fenn, nem . . fO � J a a buncselek �� nyt gyi lkoss ágnak minős iteni csupán � ze�t, mert a f�lhlvasban. a büncselekmény igy van meg . J e. lo �ve. � a a foszo lg�blr o bi � tJsan tudná , h:Jgy gy ilkoss �ortent �s a gya� ustlottat IS ismerné s a bíz.:m yitékoágk IS a kezeb en vo lnanak , fölösl eges volna a nyDmozásra fel hi vast adnia . A föszol gabiró tehát éppen azért adja ki a felhiva. st, hog � az örs a legjob b tudása szerint álJapit sa . � e� a tenyt es a megál lapitot t tényeknek m2gfelelö jelen . s hatósá teset az IlIeteke ghoz és persze a föszolgabi róhoz is, aid a felhivás t adta - legye meg. "
�
18.
Kérdés. A Szal. JOO. pOI/tiánah I. a/pOlltia értelmé b m 1/ palloszo,t panaszával a kir. iLÍriÍ,biróságllOz k�ll ulasilani, Ilii a kir. iárásbir6ság .\zékhc/yél/ lakik. K.érdés, hogy azol lllafl a tunyáklwll a lakosriival szembeli is alkal IIlI/Zlli kell-e ezt a rel/delkezést, akik közigazgatási/ag a IliI'. idrásbiróság székllelyéhez tarlouí, de azon kivül eső tanyákon lakna k ? Válasz. A kérdésben emlitett tanyai lakos:Jk panaszai t a Szut. liOO. pontjának 2. alpont j a szerint kell elintézni. Az 1 . alpont azoknak a panaszoknak a feljegyzésétől és bejel�ntésétől akarja mentesiteni a j árőröket, akik a kir. járásbiróság közvetlen közelében : annak a székhelyén lak nak, akik tehát számbajöhető távolságvk m egtetele nélkül is személyesen adhatják eló panaszukat a kir. j árásbiróság nál. Hiába tartozik egy 10 km. táv:JLságra eső tanya köz igazgatásilag a k i r. járásbiróság székhelyéhez, ezt a 10 km-et csak meg kellene tenni2 a panaszosnak, ha az 1 . alpont szerint kezelnék a járőrök a panaszát. Igy a jár örök nem segitenének a panaszt tenni óhajtókon. H a tehát a panaszt tenni óhajtó nem lakik bent a \'árosban vagy községben, amelyik a kir. j árásbiróság székhelye, akkor a 2. alpont szerint kelJ a panaszát kezeln i. 19. Kérdés. A telles kellő engedelemmel !rrgyöngyöt szed az erdőbell. Munkáia közben egy la oduiáball I/yeslre óuk!irrll. Meg!ogia, agyonűti s bőrét értékesiti . A-fily bün tetendő cselekményt követett el a tettes? Válasz. A cselekmény a V. T. 26. §-ába ütközö vadá szati kihágás. A tettes engedele m nélkül vadászato t üzött oly területe n, amelyen a vadak kizáróla gos elsaj á titására vonatko zó jog mást i l le t meg. A vadászá s tág fogalom . Bele kell érteni m inden oly cselekményt vagy magata rtást, amely a vadás zati üzem gyako rlását vagy a gyako rlásna k jelent i. lehetőségét bárme ly pillan atban megva lósitható de A vadn ak kézze l elfog ása nem vadás zias mód ugyan , l a V. T. 26. §-a szem pont jából a vada t jogos ulatla nul kézze
elfogó tettes is orvvadá sz. 20. Kérdés. A t;>{(esl/cll lonít (i/osbrr/l <'s kárbaII talcília előlilÍróslÍg a közsé[!i II mezőőr, zálogba I'eszi s II közsé[!i '/I, ll/ld biró i,tállóitíbal/ hP/yezi cl. A teltes erről értesült'. III'ilol! II "'iiI, h ogy ügyét egyébkélll rellllezll/', I",hlltol t'UI'I islá/lóbrr s oll/lét II lapal hazll!lIIitirr . . lfily bÜ/lcsc/ckm II /1 1'0köpe/eU el ft le{((ls ? .Hill' illlézkcdésr kcll le/l"i mozás sordll � . t'isszll!lf1it� tt IÓt'a!? ami Válasz. A tettes önkényesen és jogta lanul járt cl, ében dön törvényes zálogjogga l terhe lt s a hatóság orizet azony levő lovat eng.? delem nélkü l elhlla jdoni totta, A\l nthog
106
1 929 február t .
CSEN DOR SéG I LAP OK
ket is azonn al értesi tettem azzal, hogy az elmen ekiilt cigány házasp ár e lőkeritése végett a nyomo zást haladé ktalan u l vezessék be. Magam pedig a gyanus itott cigány nőt őrizetbe vettem és kikérd ezéséhez kezdte m, melyne k folyam án nevezett Mohácsi Róza békéscsabai lakosnak adta k i m agát. Ezek után a kőzségh ázához vezettem , hol egy megbiz ható nővel rajta személy motozá st végezte ttem, de ez eredmé nyre nem vezetett. A. büncsele kmény elkővetését, valamin t azt is, hogy t�t testársai is lettek volna, tagadta, Beismert e ugyan, hogy a lopás ideje alatt az emlitett ruhássátor ban tartózkodo tt, de onnan távozott, mert azt gondolta, hogy a büncseI2k m�ny nyeL őt fogják gyanusita ni, azért, mert cigány. Mivel a vásáron szolgalatot teljesitő j árőrőkn(!k gya nusitott társait nem sikerült kézrekeriteni , felt�teleztem, hogy azok a 12 óra /j0 perckor Orosháza fe�é induló vonatot elérendő, a vasutállomáshoz mehettek. Hogy az esetlegQs elutazásukat megakadályozzam , az indulás előtt egy órával 2 1 . Kérdés. A lopás miatt /illÍr keltszer megbüll tC'tett járőrtársammal magam is a vasutállomáshoz siettem. Gya tt'/ú's minü'gy 30 pellgő érték Ü törekcl és szalmát lop el nusitottat ez i dőtartamra egy kőzségi rendőr őrizetér? biz a község határábafl lepő bekerítetlen szériiske rtbiJl, Mily tam. Utkőzben egy 10 éves kisfiu megszólitott és kérdezte cselekm(ny ez? tőlem, tudom-e, melyik j árőr fogott el cigány asszonyt és Válasz. A. cselekmén y az 189Q, évi XII. t. c. 93, §-ának mi tőrtént vele ? FelWnt nekem ezen szokatlan érdeklődés , a) pontjába ütköző kihágás, Minthogy a törvény az el I<övetésnek csak a Btk, 336, §-ának p:>ntjaiban felsorolt ezért megkérdeztem a kisfiul, miért akarja ezt tudni. A fiu módjai esetén ( itt is kivéve a bemászást) minősiti a cselek azt válaszolta, hogy az itllomás kőzelében lévő Ress-féle ményt tekintet nélkül az értékre, lopás büntettévé, nyilván vendéglőben egy cigány asszony és férfi bizta meg őt való, hogy a Btk. 338, §-ának esete ( a visszaeséses t�lva; annak megtudasával s ezért 10,000 kOIomit igértek neki. Ezután a kisfiutól megtudtam a kérdezőskődő cigányok lás) az 189/j. évi XII. t. c, 93. §-ának a) pontja esetén nem jöhet figyelembe, mint a cselekményt lopás bün tet pontos személyleirását, m ajd a fiut azzal küldtem a vásárba, tévé minösitő körülmény, tekintet nélkül a lopott tárgy hogy az ott lévő csen dőrőktől érdeklődjék. Tettem ezt azért, mert feltételeztem, ha a gyermeket magammal viszem, értékére. a gyanus cigányok messziről észreveszik és elmenekülnek előlem. , , Ressné kOIcsmájába érkezve a cigányokat már nem találtam ott. iOrdeklődésemre a tulaj donosnőtől megtudtam, hogy keresettek a vasutállomásra távoztak. A férfi kőrül Cigányiuriang belül 170 cm. m agas, fekete puha kalapot, fekete szemüve,g et, barna ruhát, a nő cigányos tarka ruhát és piros(A "CseDdőrségi Lapok" Dyomozási pályázatáD dicséretet rózsás nagykendőt visel. Ezek után a vasutállomásra s' ettünk. Dyert pályamű). Ideérkezésemkor az utasok beszálltak már a vonatba, A vonat Irta és Dyomozta : ILLE SÁNDOR tiszthelyettes őrsmel lett elhaladva, feltünt, hogy egy 3-ad osztályu kocs: paraDcsok (Békéscsaba). ból egy cigány nő az ablakon kihaj olva figyel s amint 192/j junius �ó. 28-án a csanádm egyei Battony a kőzséga j árőrt észrevette, hirtelen visszahuzódott. Ebben a vasuti ben orszago vasar tartottak. A. vásárügyelet i szolgálatot kocsiban, ahová természetesen j árőrtársamm al azonnal fel� �, a, �atton al ors legeny sége és a szomszédos őrsök kisegitő szálltunk, megtaláltuk a keresetteket. A. személyleirás mind� , Jarorel latták el. Ilyen minőségben vezényeltettem én is k i kettőjükre pontosan i l lett, bár a férfi akkor m a' r mássz'lnu" Ramp a István csend őrrel. kalapot viselt és a fekete szemüvege t is eltüntette már. Java'b� fOl t � vásár, mikor Zsika Gergely batto nyai Igazoltatá suk alkalmáva l a férfi Mohácsi János békéscsab ai ,� lakos hozzam Jott es egy cigánynöt a karj ánál fogva azon " osn.ak" mig a nő Nagy K álmánné sz. Nagy Angyel lak panaszt ,tette, hogy pár perccel elöbb a szomszéd sa' tor- tJszafure dJ lakosnak mondott a m agát. Nevezett eket azonnal ban kab ato t akart ve ni, miér t is saját kabá tját levetette, a , vasutáll más egyik váróterm ébe kisértem , hol rajtuk sze? � ho.gy a megvenn , szan diko ltat felpr óbálh assa . A. kereske- melymotozast foganatositotta m, de sem az ellopot t össze� . dove l folytatott rovld alkudozás után meg is vette a kabá g�t, sem a pénztá,rcát nem találtam meg, a személy mototot, , de aml� O� en�ek árát ki akar ta fizet ni s levet , volt eredmé nye, mert Mohác si János ett zas.n � azonba n megls kaba tJa zsebeboi, penztárcájál elő akarta venni rém , a, nak belső zsebéből a fekete kalap és szemü veg u" Iten ka � atl .a vette észre hog y p enz ' . t ' arcaj 3 darab 1 milliós' bank jegy , rult. " eloke �rtalma" al egy ütt eltünt. Kérdezősködésére Maj or �zon kö�ülmén y, hogy a férfi a vásárb an még fekete attonyal� lakos egy a sátortól elsie tő cigá nyn őre Józsefné mut atva szemu veget VIs lt s most, hogy fel ne ismer jék, ezt magá ról azt mondta hogy az 10 Pt a e l a pen ,: ' ztárcájá t ; ezért után a levette, továb ba, hogy az , elfog ott cigán yno" t l'S Moh a' csl' nak ment mikö'zben l atta , ' , , hog y az egy fiat al cigá nyn őve l és h IV) ák, csak m egerősitette azon gyan umat , hogy neve zette , any egy ' fl'atat CIg k , emberre 1 b sze' I get. Hoz záju k érkezve a a l op ásb� resz � esek Dac . ára, hogy gyanusitott' nőt m, egfogta, tars az elJop ott pénz nem , , " panasz vetele után al a nag y tömegben elil 1ant ak ' keru I t elo, felté telez tem, hog y ez még a cigá nyok na' l van, Ilo ez , a "vá árba n szol - ezér t a vas t' , en ' r?l u pen ' zt ar ' ,n ok ot megkér deztem, hog y M ohác si gálatott teljesitő J' árőr"k t es a LOpaS � , z tt� I , o v le ' o = =o e�,,;==�: k zs e ' g � i : r� � ő � d � n : e T : ö Jegy � � vaIt � : " � ' asna ' � � l o: � � = " " r a pen = ::::�= m I lyen pen zzel fize tett ?. E IOszo [:::::=:=� := � ztar nok Használjuk a csendörségi emlékala p levelezíllap,'al'l 1. Müvésziek, olcsók ! W oselDk emIe' kél és leslülelünk dicsőségét szolgálják !
ban hllajd onjog a a lóra a zálogb a vételle l meg nem szünt, cselekménye nem lehet lopás, mert saját dolgát senki sem lophatja el. A. cselekmény ennélfogva a Btk, 368. §-ába ütköző jogtal an elsajá titás vétsége (u. n. birtok lopás ) . Van olyan nézet is, amely az ilyen cselekményt, kiilönö sen, ha eröszakosan hajtjá k végre , hatós ág ellen való erösza knak minős iti, tekintve azt, hogy hatósá gi eljárá s megh iusitás á val jár. A lónak ebben a vétség i ügyben bünje lként való őri zetbe vétele nem indokolt, Ellenben indoko lt az, hogy a ló a községi előljá róság által megkezdett hatósá gi elj árás folytatása végett annak ujból átadassek, illetőle g a ló tulaj donosa arra szorittassék, hogy a mezőg azdasá gi kihágá si eljárás során ellene támasz tott kárkövetelést rendez ze, a ló tartásd iját megfizesse vagy kellö biztositékot adjon. Ha pedig a tettes azt nem teszi meg, arra kell szorita ni, IlJgy a lovat az elöljáróság őrizetébe adja vissza,
TANULSAGOS NYOMOZASOK.
.
1929 februá r
1.
CS EN Dö RS ÉG I LA PO K
nem i s ismerte fel, de ami kor a fekete kala po t es ' szem .. u veg et veI e f� ltetette m, hat áro zott an emléke zett arra , h ogy . 1 m i l liós bankjegg yel akar t fizet ni , de miv e I a z utasok , , sokan volt ak, apr'o penz t kért tőle , m iért I' S a b an k'Jegy nek , . Uly � _ n á l kell meg a crgc lenn i . A bankjegyek e lőkeritése végett mos t azon vasu ti kocs it, me.lyben neve zettek tartó zkod tak, a mozd onyvezető . Je l en , uz�t� en
�
azt közösen elfogyasztották. A szembesités alkalmáva l ugy Mohácsi János, mint ennek anyja, Mohácsi Róza, a büncselekményeket beismerté k. Ezek után a blinjelek előkeritésére törekedte m. A pénz tárcát dr. E lezsánszky K ázmér n y . főszolga biró házának pincéjé be n megtal áltam, majd dr. Bogdán Győrgy orvosh oz mentem s előadv a az esetet, kértem őt, hogy h ánytat ót vagy pedig olyan hasha jtót adjon , ami a lenyel t bank jegyeket kihajt j a tettesek gyomrábó l. Dr. Bogd án Györ gy orvos kérésem nek elege t téve, ugy Nagy K á lmán néna k, m int Mohá csi János nak 20-20 gr. ricin us-ol ajat adott be, mely nek meg is lett a hatás a, de csak Nagy K álmá nnén ál. Az ürülé kkel együ tt előke rült az egymi l lió koronás bank jegy. Mohá csi Jáno snál a hasha jtó nak nem lett hatása , dacára , hogy az még egy 20 gr.-os adagot kapo tt . ely ük Min de zek után - m ivel a tetteseknek álla ndó lakh nem voll és vásárró l-vásá rra csavar ogtak - a lényvá zlat sl meg szerkesztése ulán m i ndhá rmuk at a steg edi kir. ügyé sé gnek adtam át. "om ásu k� t A kir. ügy ész ség nél Mo hác siné ra telt , va. al tnl< . vissza von ták s igy a lopá st Nag yné és Moh acsl váll
107
Ezen b � cselekményért a szegedi kir. törvényszé k Nag y nét 3, Moh acsl Janost 2 havi fogh ázra büntette. Nem a cselekmény sulyo sság a vagy feltünősé ge kész tetett e en �y�mozás leirás ára, hanem az, hogy a fiatal " �ket taJekoztas csendoro sam, mire képes a minden ravaszsággal meg �e� t Cigán y, ha a csendőr elől menekülni nem tud és a bun) elet nem tudja elrej teni.
O� � � �V� �� �� �� ��
ö
v l l (J
Lapszemle.
�O��O
90SZ lávia l Zsandermeriszki vesznik 1928 decem ber a L brad t;send . a len: . az alkohol befol yásá ról i r az emberi . �ze.rv�etre es a bunozesre. Az iroda lomb an a le ré ibb Idok tol kezd ve t � lálha �ó nyilatkozatok érdekes őssze fo laPása. Nll1cS benn e mas, mll�t amit mindenki tud az alkoholról, . de csak kev�e� sZlvle hk meg. Megmérgezi nemcsak az ivót . hanem Ivade kaJt . IS. H a nem is mindi g igaz, hogy részeg� , e:nber gyermekei IS reszegesek lesznek, de hogy a része g segben foga� zott . gyermekek tulnyomó része gyengeelméjü ' az be van bIzony itva. .f. Nyom?zás s �iritizmus segitségével. Három esetet mond a � Ismert nemet alomlá tó Günther Geffers asszon yról, aki f,; lálomb an g!JIlko ss�gok at felderi t. ( A berlini rendőrfőnők �eg �Ivatal os )el� tése s� erint ( Neues Wiener Journa l 1929 J anuar � 1 . szamab an) mll1den egyes bünténynél a »látno . kok« raja arasz,tj a el a rend ő!séget,. de eddig nem végez tek cfJ yetlen ese �be� sem mast, mll1tbogy hamis nyomra , . vezették a ren dorseget es rengeteg főlősleges munkát okonak.) " Ca.:�vic: �!l. hadb. hadnagy magyaráz za a jugoszláv bu�teh)tor �eny�onyv 1 17 . §-át, amely 2 hónaptól 5 évig , , te!Je?� buntetést mer arra, aki szolgalati titkokat elárul. Clkklro szennt ezt a rendelkezést 3 alfejezetre kellene szét bontam" �zerint, amint valaki gondatlanságból , kőtelesség mulasztasb? 1 vag):! ro�zakaratból k.ővet . el ily cselekményt. Aki Ily modon allamerdek e llen vetkeZik, az ellen más §. (86.) kerül alkalmazásra. Zs. T. Drag . Kőzbiztonság Prilep vidékén. Propa gandacikk Dél-Szerbia mellett, mert oda senki sem szeret menni, ugy mint annakidején a kőzős hadseregben Bosznia Hercegovina á l lott rossz hirben. Az persze nincs benne a cikkben, hogy Dél-Szerbia Macedónia annektált része, ah:JI a szerbek a m acedónokat tüzzel-vassal irtják. Nem csoda, ha azok kétségbeesésüklJen késsel, revolverr'el, puskával , po kolgéppel, bombával védekeznek, ami persze nem teszi kelle messé az odavezényelt szerb hatósági kőzegek életét. Jankol'ics T. csen d. őrn. a csendőrségi utasitás kiegé szítését tartj a szükségesnek, mert a még kőzvetlen a háboru utáni időből, 1919-ből származó, hirtelenül ősszehevenyé szett könyv nem tartalmaz elegendő támpontot a csend őrség tekintélyének fentartására. Külőnősen szükségesnek tartja a g on osztevőknek csendőrségi laktanyákba n való őrzé séről, valamint az azok őrkiséréséről szóló rendelkezések kiegészitését. Zsebfoll'aiok. A »szász rendőrség« cimü lapból forditott közlemén y. Ismerteti a zsebtolvaj egyéniségét és munkáját . Valamen nyi tolvajfaj ta kőzőtt a legveszedelmesebbnek ta�j�, mert eszköz nélkül dolgozik , nehezen lehet nyilvántartam es ellenőriz ni , mivel gyakran változtat ja helyét, sőt külföl�re i s utazik. Annak dacára ajánlatos veszedelmes zsebtolv a)o kat állandó el lenőrzés alatt tartani. Szép eredmény. óbecsén hamis kétdinárosok k,er�ltek forgalo mba. A csendő rőrsnek besugták, hogy ki gyartJ�. a ham is pénzt, de az nem volt elegen dő a kőzbelépésre. Elobb meg kellett kerite ni a pénzverő eszközt és tetten é�l , a hamis itókat . Amiko r hire j árt, hogy a pénzprés 30.000 dll1ar a készpénzért eladó , az őrspa rancsno.k kieszelt �gy tervet oda ezt t, dll1ar 1I000 t hamis itók kézrekeritésére. Kölcsőnvet or adta egy volt csendőmek, aki a vevőt »�ar k!roz ta • . fUnik sze es alt targy rol a »vevő« éjfélk or a pénzverő megvételé )a az melá ttára készi tették a hamis pénzt, hogy »megtanul ke kézre és �it� t eljár ást«, a lesbenálló csendörők tettenérté� orors A .csend ték a főcin kost, ősszes szerszám aival egyu tt. van IS be legénysége és a pénzverő szerszám képekben mutatva. . . , on Eredmény a szolgálaIban �Im. �Iatt a szerkeszto. se.g k11" l " sére, rovat ott ny itott m in dazon kul.?n?s eredménYQk kozle ban honap t lefoly ek a orell1 csend amelyeket a birod alom or csend kczö li kővet a kieme rovat elérn iük siker ült. A jelen Szerlj n, kamc i-Slan Sztar vica, Mitro örsők éroemeit : Szerb "o. Kam� nica, Zajec sár, Krive lj, Vrata rnic8 , Botje l'ac , Lllkol
�
.
és Jezsek J. A bőr tisztán tartása. Egészségügy i ér!e�e� a bör szerepéről a szervezet életében a lélegzés kiegeszltese szempontjából . R.adics J. ny. tanár : A füge. A mai SHS. biroda l<;>m klimá ja nagyon változékony , ugy h
�
L'�cho
l
-rél;)
o
1929 február 1 .
CSEND ŰRS ÉGI LAP OK
108
�
A Sí henilr�zgése oly m8g0S. hogy emberi fal nem veheti fel, csak fl rendomás onográha vehe!!. tit. amil fl ro noaráf 8ip�16 8S81 jelez Szerk.
frankot csendörség mükő dése év�nte több, mint 150 mil.lió bb áldo hoz az állam kincs tárna k, az 'p e�ig még . a legk � kellene. a hozm e�en é.rdek orseg zattó l is huzó dik, amit a csend . lap állás alos hl�a! a Bllisson ( Büiss ZÓll1 ) ezr ismerteti .. ellen htese en fogla lását a nyug dijak követelt k�egy A csendőrség épp ugy tüntette kl magá.t a. nagy habo �u ban, mint a többi csapat .. 1928- ban a koztarsas�.g elno�e a gyalog csendörség zászló alj át is és a. lovas cse��ors�gét IS a becsületrend keresztjével tüntette kl, me ly ék � tmenyeket katonai ünnepségek keretében erősitetté� � zás.zlokra . December 16. Uj ből a mozgó !" e� zet?rseg .ker?ése. A I.ap az áthelyezés i átalán y elégtelen.geget targya.lja. es sze� ere veti a kormá nynak, hogy az önkéntes .JJárdls�ak m á r �v� óta tartó türelm es várako zását helytelenul fogj.a . f�I, :,ulll don a feltétlenül szükséges követeléseket sem elegltI kl. A francia rendörök arányla g sokkal több kitün�tésben részesülnek, mint a csendőrség. Az. ok ott .. ker�se� do, �ogy a rendöröket a bőkezü belügymlruszter tuntetI kl, mig a �n dőröket a szükmar ku hadügym iniszter. A lap a katonai téren kiváló német mintát ajánlja követni, ahol a csendőr1)k számára kü lönféle különleges kitüntetése� és jutalmak van�.ak rendszeres itve. Inditványt tesz egy egesz sorozat csendor ségi jelvény és rendjel bevezetésére, melyek adományo zása pénzbeli j avadalmazással legyen egybekapcs olva. A csendőrség €Zentul aut6kkal lesz felszerelve, de csak akkor ha lesz autó. Addig motoros kosarakban kénytelenek a cWndőrök mozogni, ami semmiképen s€fi.! .��Im� a tekintély fentartá5ára. A lap a rendelet mlelobbl vegre. hajtását követeli. Gendarmene-ban la de SérÍll ( Szerin ) őrnagy a Revue az utforgalmi fegyelemről irt cikkében azt állitj a, hogy évente 3000 sulyos forgalmi baleset történik, kerek 100 millió anyagkárral. Dr. Bommier kiegészíti a cikket pontos statisztikai adatokkal. 1\.zt inditványozza, hogy a közönséget a forgalmi fegyelem rendelkezéseiröl bővebben kell tájé koztatni, ami pl. Itáliában már tavaly óta be van vezetve. MOllcey ( Monszéi) francia tábornagy, Conegliano ( Ko nelyiánó) hercege, sokszor adta nemeslelküségének bizonyi tékát. Napoléon alatt a spanyolok ellen vivott harcaiból i déz a lap, néhány példát, melyekböl kitünik, hogy még az ellenség i s tisztelte öt. Amidön egy alkalomm a l a csá szár hivására maj dnem egyedül 10vagoH hazafelé, a spanyo lok elfogták. Amint azonban felismerték, ők maguk kisérték át a Py reneusok,on, hogy baja ne tőrténjék. December 23. A mozgó nemzetőrség lakáskérdését nem lehet azáltal megoldani, hogy családostul a hadsereg által elhagyott régi laktanyákba szállásolják öket. 1\ lap fel sorolja azokat a lakás-, azaz epitkezési követelményeket, amelyeket az államnak minden köriilmények között telje sitenie kelL Az egyik novemberi szám felvetette a kérdést, hogy a �ndörörs parancsnokát miért nem különböztetik meg egyenlö rendfokozatu al áren deltjeitől ? Erre azt az inditványt kapta a lap, hogy a csendőrörs parancsnoka kapja meg cimze tesen a következő rendfokozatot, ami annál is igazságosab b, mert a csapat altisztjei sokkal gyorsabba n lépnek elő ' mint a csendőrők. A . Iap szószerin� .közli a csendörség költségvetéséről a �él!IIarab an .lefolyt. Vitat, mely 1 929/30-ra eUogadt a a z elö rranyza!ot es pedig a . es;en dörségnek 174 millió, a mozgó nemzetorségnek 7.5 mlllio frankkal . A ka!l1ara b e�ejezte a pénzügy i és nyugdij költségvetést 19�.�re es fe.lteTJes�ette a szenátus elé, amely azt való sZlJlule g .. csekely modositásokkal el fog j a fogadn i. 1\ lap nagy korvon alakban jelzi a törvényj avasla t aion részeit, a�elyek . a CS�d?rséget különösen érdekl ik, u . m . : 1\ nyug dlJak . kl€!! y-:nhtése, . rokkan tak és hadiöz vegyek nyugdi j a, csal á d.1 p?tlékok, .tenyleges katon ák özvegyeinek nyugd ij il let�enYeI, nem tiszti rangb an levö csend őregy ének nyug enátasa. December 30. A mozg ó nemzetörség Páris ban más pát .. dlJaka t kap,. m!nt vidéken . Elöbb iek : Lovas 2 fr., gyalogos 1 fr. 25 ; utób�! a'k : lovas . 1 fr., gyalogos O fr. 50-et . 1\ lap az egész .testulet szám ara a maga sabb pótdijaka t kéri . 1\ S�aj na m�!!ei �endőrség gyóg ysze rtára ellát ja a� Uj !",ozgo nem �oröket es egy müs zaki ezredet is. Csa lád tagJaikkal . egyu t � k�ek. 15. 000 emb ert. Ezt a szol gála tot edd l � � yogysze r� -onkentesek végezték. felelos�get, f.elkértek a had ügy minisztert, Tekintve a n a . a gYÓ!Jyszertarnak az elér� egy kat ona i hog y ál litson enn gyó gyszerészt . " Olrardot. (Zs irar dó) tábornok a csendő r tisztikar' lDn l dosebb t � gja . A lap a tábornok -" életteirását köz !i A »hlre k« rovat nagys zám u kitü ntetésröl sz�ol be, -
2�
1929 febru ár . r .
C� EN DÖ RS ÉG I LA PO K
mel yeket a csen dőrség ta,gj a i a kőzb izto ns g á l' sz-o-l gá lat ba n szerzett k ü lönös érdemeikért kaptak . . (Németors zág I Der Gen dar m. A lap időn k'l n t k oz " rI mllld azok at a tudomására juto tt eseteket , ame l y ek b y.á r?sok' Itren d °" rOO' gel" a Ltal k! a dott s jtók őzl emé en az egye s ny·ek. a csen d� , , orwg a " a i e ler t nyo mo-z asl ered men yek et ugy tun . terk I ,fel, mintha azotkat . a rend őrség érte volna e l' . Ebbe n a szam ban a V:OSSl. SChe · Zel· tungn ak egy cikk éről bizo nyit ja be , hogy valoUans·agot tarta Lmaz ' mert egy soro zatos gyuJ 't 0 -' · · . ugy ·· • ,,k i de n. """ g ataSI ,: nem - mint a lap irta - berlin i detekt lvek, han� harom csendő r érdem e voU. Egy det,! kltvet a b i róság sulyo s bőrtő nbün tetés re 'télt mert eQY b �zalma s ):>irósá gi ügy darab tartaim át a n mef kommunlStapartnak � Iszo�.g áltatta .. Nem vette a birósá g te kLTI�tbe , hogy az l l leto detektiv a komm unista p.ártnak tagja volt. ( I) Hildebrand Landjii germe ister egy orvvad ászüldőzéssel , a pcsolat �an k itér porosz cs·e ndőrségnek 1928 julius 1 1 -én k� kl adott uJ. fegyver has,ználati utasitás ára, amely az orwadá s��al ��m be;n valo fegyverh asználatot maj dnem teljesen . , eltiltja, so! meg . .az� �� en.gedl meg, hogy a csendőrku tyát . a� :? rv� adasw�. l:I.ldozesere e � elfogására a lkalmazzák . Ilyen korulmenyek �oz.ott a csendol" nemcsa:k hogy eredményes en nem tud fel!epm, hanem ef!yenesen nevetségessé válik. A lap reszLetes utmutatast tartalmaz arra vonatko,zóan hogy a cs �.dőr�knek ho'9 y kell az a �óbel!al!dsi iveket meg� . , . szeIikeszteTIwk es az adot behzetnlOk. ( Nemetországban a csendőrŐlk éppen ugy f iz.:�tnek adót, mint a többi polgári egyének, ) A porosz cse:ndőrségnek van egy alapia, amelyből a z elhalit csendőrŐlk hdtramamdottiait segélyezik. A lap lj7 nevet kö�ő l , m i n d a csendőrségen kivül á l ló polgári egyénekét, �I?k csendőrök megsértése miatt - valószinü1eg biróság i Itélet vagy kiegyezés kővetkeztében - 5-100 márkáig ter jedő összeget fizettelk be ennek az alapnak a j avára. Az összegeket a lap n y i lvánosan nyugtázza. A személyi hirek kőzőtt közli a megüresedett j árás pa rancsnok i hel yeket, ameLyet az érdeklődők megpályáz. hatnak A nyugálLományba helyezett és kitijntetett egyének neveit egyenkint kőzli. Egy német csendőr régebben azt inditványozta, hogy adjana'k a csendőrségnek ernyőnélküli sapkát, mert az ernyős sapka igen nehéz. Draeger csendőr most erélyesen kikel az i lyen komolytalan és nevetséges panaszkodások e l len, ame lyekkel a csendörség·et csak nevetségessé teszik. Szeretné tudni, hogy 'ki az az ennyire gyengefejü ember. Auskunftei: kérdések és feleletek.
�
TISZTIKASZINÓI HIREK
Jlz Országo s Tiszti Kaszinó 1929. évi február hó 9-én (szombatonl este 9 órakor kezdődő jelmezes télyének rende zési terveze te. 1. Meghivás és belépés a Kaszinó januári »Tájék oztljtó .. -j ában közőlt módoz atok szerint . öltözet : 2. Hőlgyeknek : jeLme z- vagy estély i ruha. Urakn ak : j e lmez, ati l la ( zubbon y ) vagy fra.k k ; összes rend}e lek- és kitün tetésekkel ; valamennyi en álarc nél/dit! A jelme zek tetszés zeti szeri;ntiek , de izléSeSek Legyenek ( lehet őleg magyar nem vomatkozásb an ) . 3. A ielmezcsoportok ( csapa ttestek, intézetek vagy társaságok ) a Kaszinó I . emel eti klub helyi sége inek gyül e I1ermeiben , vala mint a I I . eme ],eti kis diszteremben a te� keznek egy óráv al az esté ly kezd ete előt t. E célra - a Kas zinó ügy �ezet ó l!Iek - legkésö bb febr uár ' l -i-g alyo zza iga zgat óját ól igén ylen dők , ki az elhe lyez kedést szab szer int s az I. emeJ.i!ti hird ető táb lán kifü gge szte ndő váz rajz és a csop or irán yi tja. lj. A felvonulásban résztvenni óha/lÓ � , ..,. � � '-'....O
�O��OO��������
�
X VII . szá �.a� �égén jÖ! t Az egy enr uha tud val� vőle g a �ul onf ele s�.ITIU , álta lá nos has zná latb a ; 3dd Lg a kat oná k �s acélszl:lr�e le g inkább azo nba n vör ös, kék , l i l a , me ggy s.� I � �)O o��n a tőro!< ruhá zatot vis elte k. A z ő l d szi nü ruh átó l ku� . ok t, t o ellen vise lt háb oru kba n óva kod tak , m ,:� t a t uz ' ' . i ly en ruh ába n elfo gta k, irg alo m nél kul k:ar fi l azm . a ggy me te zel rés me az lj szent szl nük et, a zől det ,
�b � :� r::�
109
�hoz nem tartozó vendégek a II. eme leti kis disz teremben 9yuleke �k, honnan egy rendező irán yitja besorolásukat és csatlakozasukat. 5. Minden csoportot egy rend ezőj elvén nyel ellátott ( l : ole g a csoport kebe léböl kij elő It) rendező , �r ve eh es l anyi tja ugy, hogy az egye � s csoportoknak egy � mashoz val� csatlakozása és meg indit ása egysz erre - vagy is e�y adott Jelre - történ hessék. 6. A !öméltósdg ok és nota bllddsok a felvOillulás tartama alatt a nagy diszte rem szin padá fogla lnak helye t, mig a felvonuló menetben részt � vernll nem óhajtó vendégek a nagy diszterem falaza tának mentén és a karzat on helyezkednek el. 7. A felvonulás az adott kürt jelre - este 9 óra 15 perckor kezdő dik a ka�zaton lhelyezkedő zenekar ( i d. Fricsa y) kisérete mellett . : Elol a vlgalm i bizottság elnöke és a főrendező haladn ak, kik a bevomu lást vezetik és tovább irányitják. Utánu k a kő vetkező sorrendben csatlak-oznak a megala kult csoportok : a) saroksza lon, b) kis diszt'erem, c) tanácsterem, d) olvasó terem , e) nagy olvasóterem, f) kártyaszoba, g) biliá rdterem h) zöld társa lgóterem, i) zeneterem, iJ kék társalgóterem : 8. A felvonulás irdnya : Beér-kezés a nagy diszterembe, a sarokszalOilI kitárt nagy bej áratán ; előrevonu lás a szinpadig ; honnan -kanyarodva ( vagy szétválva kétoldalt) visszavonulás a bejáratig s innen jobbra ki a folyosókon és lépcsőkön át ismét vissza a kiindulási terembe. 9. Felvonulás után : 10 perc szünet s azután tetszéssz'2 rinti tánc a nagy- és kis diszteremben egyaránt. A nagyteremben : katonazene s a kisteremben cigányzene mellett. Min dkét részleget id. Fricsay zeneügyi igazgató állit ja fel és szervezi meg. A zene karolt játékát csakis a főrendező vagy annak helyettese szabályozhat ja. 10. Nagy bilI/et: Az I-ső eme leti télikertben, a I I . emeleti sarokszaloooan és a II. emeleti buffetfolyosón. Meleg vacsora a földszinti étteremben. 1 1 . Átö!tözködéshez füllkék a Kaszinó elnökségének hivatalában állanak a ven dégek rende lkezésére. 12. Az estély beteiezése: legkésőbb reggel 6 órakor. 13. VigaImi bizottsdgi ütés a részletek megbeszélése végett : j anuár hó 19-én ( szombaton ) délután 5 órakor az Orsz. Tiszti Kaszinó r . emeleti tanácstermében. Ezen ülésen a Kaszinó vigaimi bizottságának összes tagjai, valamint az egyes jelmezcsoportok rendezői (csapattestek képviselői stb . ) is megje1ennek. Önként j elentkező rendezőket a viga Imi bizottsági ü lésen szivesen lát a Kaszinó vezetősége. l lJ . A diszitéseket ( v i rág disz stb.) a Kaszinó igazgatója _
végezteti.
HIREK -
Husz évi sulyos börtönre itélte a hadbiróság a csendőr 'g yilkos ' Hunya di Józsefet. Hunya di József, a volt kassai cs. és kir. 3lj. gyalo gezred szőkevény őrvezetője 1918 junius lőtte e l.ején Hejőcsaba határ ában bekisérés közben agyon aszöke Diósz eghy Imre csendőrörmestert. aki őt mint katon forradalmi vényt elfog ta. H unya dit annakidején el fogtá k, a sra követte zavaros időkben a.zon ban kiszabadult és egyre-má Bonta József el a külő nbőz ő büncselekményeket, közben ári biró ságt ól máv . éjjel iőrt is agyo nlőtt e, amiért a polg ág ügyé ben ez 15 évi fegy háza t kapo tt. A csendőrgyi lkoss rgya lást MiSKolcon év janu ár hó 18-á n tartották a főtá azza l védekezett, igen nagy érdeklődés menett. A vádl ott őrmester őt durván hogy az elfogást eszköz !ö Diószeghy rte magának, kard dal szid alma zta, majd milkor ő ezt kiké l lőtt r� a csendőr ütieg e Ini kezd te. Ö mint egy önvédelembő dőrtiszthely"ttC's f őrmesterre. Az első tanu Márkus Józse csen társ szemtanuja volt volt. aki e lmondotta, hogy mint járör nllszökevény tlirs:lt a gyilkosság nak. Hlmy adit és egy kato
�
an. Feléb res álom ba merii ll'e talál ták az \!gyik erdö aljáb Utközben a ket tették , igazo ltatták és örizetbe vették öket. Diós zegh y Imre fogoly két irány ban szökést kisér elt meg. hátra ordu lt s örmester Huny adi után futot t, aki hirte len . azuta n adi egy revolverlövessé l megölte DiÓszeghyt. Huny �l mond tta megszökött. Kiss Lajos csend örtiszthelyettes reszl � eLt. ezután Huny adi késö bbi eIfog atásá nak izgal mas adl a H A Diószeghy-gyilkosság után pár nap mulva . ororm es zsolcai állom áson tünt fel. Tomp ai Menyhért csend Tomp aira, ter akkor el akarta fogni, Huny adi azonb an r á lött Sajó feM akinek az arcát érte a golyó. Hunya di ezután a
�
?
��
a
1929 február 1 .
CS EN DO RS ÉG I LA PO K
110
kivüli
halálbüntetés
a
és
szakaszt
enyhitö
20 évi
helyett
11
már
óta
év
vád lott j avára alkalmazta a ren d
a hadbiróság a
telt el,
azonban
Tekintettel
elkövetése
büncselekmény
a
hogy
arra,
által
védö
a
hadbirós ág
a
fenforgón ak.
l átta
nem
elévülést
kért
beszám i
fegyház büntetést
évi
indokol ás ában
Az itélet
totta.
15
kiszabott
ügyből
más
�
törvény
állapított
börtönt
su lyo s
kimondandó
á ltal
meg
büntetésként.
A
budapesti
László és
Paba.r
Wal/ner János, Gonda Károly,
�
KO l'ács
I.
törzsőrmesterré:
Sándor örmesterek.
Mátyás,
IS/I'án,
k�rületben
Isáll
Bujdosó B.
György,
Ormes(erré :
Józse!,
Pomázi
Szen(miklósi
Józse!,
Koro ll/wi
Ormesferré :
SlÍlldQr, Gyapjas
_
tiszthelyettes
községb0ll ;
Báli/lt
székesfehé rvári Tóth KlÍlmán
II.
I.
és Cser György örmesterek. Ormes(erré: Pldz György, Papp IS/I'án, ]l.
Botló
Vince
szombathelyi
Ish'áll
/.,
Böröez
Ill.
és
kerületben
lsh·án
Palkol'ies György,
Koppállyi
Fejes
Károly
csendörök.
törzsőrmeslerré :
/., Néme(h Aaldár és
Vendel,
Horváth
Csik
György,
Ferenez János
örmes-
T Á R O G AT Ó legkönnyebb fuv6h8ngszer I Saját telálmány I Ovakodás utánzatoktól I mert mind melyek n !m gyáramb61 erednek. silány, külföldön készüll utón· zatok. Hegedük. Trombiták, Harmon és sz összes hangszerek és hurok legf nomabika b kivitel· ben szállitja i ELSÖ MAGYAR HANGSZERGYÁR
f!
STOWASSER ki��ál��r Budapest, II., Lánchíd uo 5.
Igllác
tiszthelyettes
Emi/iál'al
Ferelle
Agyagos
( Sopron m . )
SzaLai
tiszthelyettes
MárilÍl'al
IV. kerület á l l om ányáb an : Hor
váth Alldrás /. alhadnagy Kardos MlÍria özveggyel Gyönkön ;
Pindes
Józse!
tiszthelyettes A
örmester
őrmester
Pintér
tiszthely ettes szegedi Icsa
V.
Simoll/ai Iiadltázy kerület
Rózával
Margittal
II
kir.
Szakcson ;
Piroskával I
ál lományában :
Gyomán ;
Mezöhegyesen.
VI. kerület állományában : Ludmány
Gazsó Sáráva!
/lonál/al
Imre
Puszta -
A
HajduBll/Og Kálmán
debreceni
tiszthel yettes - K.
Szentpéters zegen. honvédség
története 1868-1918 c. müvet lapunk mult évi 35. számában ismertettük. ]l. m. kir. had történelm i levéltár felkérésére ismerteté sünket szivesen ki-
m.
Csendörségí szállító !
Csend6rkalap-toU, való di kak asto ll, csak dup la, dus kivit elbt> 'l van raktáron, tollforgó tokk al együ tt
Kivánatra árjegyzék bérmentve
Az egyedlil! magyar hangszergyár az o�szágba n,
Csendóroknek kedvezményes részletfizetés I
a
39 év óta fennálló és
� .csendőrség véglegesitett tag
" fizeté ,amak kedvezo si feltételek
Rák6czi
út
90 .
(Közvetlen a Ke leti pályau dvarnál.)
a
22' -
7.60 ..
csendörségnél elismert
M Á R. E R
Ó R ÁK, É K SZE R E K Budapest,
csendörök.
Is(ván
Khaki poszt6, Lode n, szint artó gyapju. a l;ger őseb b strapá ra, méterj e 15'2 0 P Ugyanaz "Her kules Lode n" mi nősé gben 1 7.- " Khaki kammgarn, szin tartó . tisz ta gya pju 18 '5 0 .. Ugvanaz extra fino mba n - - - -
az
lAUB
Varga
Zalaegerszegen . - ]l. pécsi
György
A
IsIl'áll,
Imre
]l. szombathelyi I I I . kerül02t áll omány ában : vitéz Kercse
Alajos
-
S;;wbó
ÖZI'. Diera Jeromosné szül. Pápesch ELeonórál/al Budap esten.
-
csendörök.
D.
és
LlÍszló
Weszerle
Kisgörbön ;
Erzsébeffel
Libo/'
hadházán.
Imre
Varga
Hazasságot kötöttek : A b u dapesti I I . kerület állományá ban : Kovács Béla törzsörmester özv. Varga György/lé szül.
Sándor, Egerszegi Zsigm:J/Id, Kiss András, Szalóki Fere/lcz Izsó
Ferellc,
Béla, MiháLy Joachim és Zaprel
László
és
IS(l'lÍII ,
Lajos és Csombok István őrmesterek. Ormesterr é: Verebélyi István, Zaja Béla, Szekré/lyes PáL, Tó(h /(álmán, Takács
Sebestyén
kerületben törzsőrmesterré : Nyakas
Toba k
Imre ,
Csikl'lÍr
csen dörök. - A debreceni VI. kerül.et ben őrmes(erré : Fülöp János és Belme György csendörö k. - A miskolci VII. kerü Letben törzső/'mes(erré : D:Jbai Gábor, Erki Józse!, Eszlári
II., Böszörményi Józse!, Domokos Pál, Szőke
Szabó Jállos
Józse!,
l, Halm os GYl/la, Mo/nár Sálldor, Paksicza Ferell c, Szár lS(l'lÍl z /(lÍroly, Ballicz VOllyik MiltlÍly, Néme(1t IS(l'áll X., /(lIruc di V. kerü Istl'lÍII és Ko vlÍcs Lajos V . csen dőrök . - A szege s Ferenc ör letben (örzsőrmes(erré : Szécs i Ista'án és TanlÍc mesterek. (J/,mes(erré : Császár Islván , Rompa Istváll, RlÍcz
János
Előléptek :
Kelemen
Párizs György, Simo l! Ormesíerré : Nagy János IV., z Laios, Nagy Sálldor VII., Józse! II., Czillk Károly, Mozsolic e! II., Csa I'masz Dezső, fiorl'lÍ(1t AIl(a / lll., /(oll dor Józs n, Elekes JállOS, Gyllk hJO/lllÍr Józse! III., KO l'ácsics IS(IIá csen dörö k. - A pécsi IsiválI Hapsz IS(l'án és Major Ferellc ! V . örme ste r. IV. k rü letben (örzsőrmeslerré : Horl'lÍth Józse
terelL
egyenruházati in tézetében Budapest, VI II.. Baross-tér 9.
a . Keleti p.-udvar érkezési olda lán, a Baross-szoborral szeIIbeD,
Telefon : József 321 -78.
FIGYELEM I A legmessz
ebbmenő lL.elés! lell élelek I gyenruha·sz8.b6ságom és sa kam üh l �ú� ���k . i nen személyes szakképzett vez�ésem ��i�t
E
1 929 febru ár l .
CS EN DŰ RS EG I LA PO K
. egé szítj ük azz al, hog y az em litett mun ' ka meg n á sa' b an Bal , . , ' BNko {s Imli ny. ezre desn zk i s jelen . tős ré szz van , aki a ' kiv ehe tő rés zlzt ek m tar Ia lom J' � gyz e'kb"l D ,JS egi rás án kiv ül a szerk eszte s és klad as fárad ságo s munk áJ'át . is m 3ga veg ezt e. ll � � a�� ar Ott hon « sze rke szt ős& ge és kia dóh iva tala , izet Olt es . ken elof olva sóit , h:Jg y az előf i zetési di ' t be Ja k"u ldem' S Zlve , s k e dJ' enz k , Ugy ancs ak kér i a csen dőrs g az::lO 2 . tagJ � '1 t es ' parancsno k sága jt, " akJ!( , i l letve ame lyek az edd igi péld anY okat átve � ték, lwgy a z elöfi zetés diját vagy a lap , t J, á r ? ossze get s� á � oker küld jék be, Ha az őrsők tagja i , , J áratj ák, egy- egy tagra pár fil lér megt erhel kozosen ést jelen t. Miné l széleszbb körbe n való párto lást megé rdem li ez a t a � -talma s m a gyar lap, mely érték es ny eresé ge a magya r Irodalomna k és a szépet , jót kedve lö olvasó nak, A » Magyar OU!zon « szerkesztős�ge, Helyre igazItás. Lapunk folyó évi 2, számán ak 42, oldalán közölt felvétel Kerekes A n tal turkeve i örsbeli tiszthel yettes, volt lovas tábori csendör és Grban:Jv ic horvát-s zlavon lovas táborI csen dör feldiszilés i ünnepségé t ábrázJlja , amely a belgrádi konak udvarán 1 9 1 4 december 8-án fvlyt le fény2s külsöségek között. A cikk szövegébe és a képaláirásba a szerző e l irása folytán kerülI a -Magyar« név, Halálozás. Németh Józse; g. tiszthelyettes, aki legutóbb a debreceni VI. kerület törzsgazdasági h i vatalában tel;esitett szolgá latot, Debrecenben h:JssZll és kinos betegség után meghalt, Az elhunyt 26 évet szolgált a m, kir. csendörség tény leges á l lományában s ezen idő alatt a reá háramló teendőket i g en nagy köte l ességtudással és szakértelemmel látta eL Előlj áróihoz való törhetetlen ragaszk:Jdásával, pél dás magaviseletével és fáradságot nem ismerő szorgalmával elölj árói szeretetét és baj társai tiszteletét vivta ki magának. Utolsó utjára részvétteljes elölj áróinak és baj társainak h:Jsszu sora kisérte, Az elhunytat özvegye és négy kisk:Jru gyer meke gyászolja. Kérelem. Egy szerencsétlen sorsu intelligens fiatal leány . egyetemi hal lgató, bárm i l y"n á l lásra aján lkozik. Elmenne .
.
,
_
�nfU1..n..n.n.nstn..nstn..nstn..nstn..nstn. 2
w
l� áZ ��z� t� nőnek nevelö nönek , iroda i munk ára, könny ebb örsre : , orsfozonone k JS, Az esetleges ajánlatokat kérjük lapunk szerkesztőségéhez küldeni . Kérjü k baj társainkat, hogy amenn yiben számá ra a testületen kivül is tudná nak valami elhelye zkedés i lehetőséget, sziveskedjenek azt velünk közöln i.
��� ��������������� ��
SZERKESZTŐI ÜZENETEK
Cikket nemcsak a csendőrség tagjaitól, hanem bár k!t?1 elfogadunk s azt közlés esetén megfelelően hOno rálJuk. A lapunkban megjelent közlemények tulajdon jogát fenntartjuk, azokat tehát beleegyezésüok nélkül nem szabad utáDnyomatni. - Kéziratokat nem adunk vissza. A közleményeket kérjük az ivnek csak az egyik oldalára, félhasábosan és irógéppel vagy könnyen olvas ható irással irni. Kéziratok sorsárol csak a szerkesz tői üzenetek közölt adunk választ, az6rt kérjük mindig megirni, hogy milyen jelige alalt válaszoljunk. - A szer kesztői üzenetekben mindenkinek válaszolunk, levelet nem irunk. Jeligéül kérjük kisebb helységek neveit vá lasztani, mert az azonos jeligékből származó félreérté seket csak igy lehet elkerülni. Ha jeJi �e nincsen meg jelölve, az érdekelt nevének kezdőbetüit és az állomás helyét használjuk jelige gyanánt. Közérdekü kérdé. sekre a "Csendőr Lekszikon" rovatban válaszolunk. Előiizetni csak legalább félévre leheL A csendőrség tényleges és nyugállomány .. legénységi egyénei az elő fizetési ár felét fizetik. Az előiizetéseket kérjük ponto san megujitani, mert a felszólítás költségét külön fel számitjuk. - A nekünk szánt pénzküldeményeket kér jük a Nemzeti Hitelintézet Budapest-krisztinavárosi fiók jának (Budapest I., Krisztina körut 141) 1672. számu csekkszámlájára befizetni, a csekine pedig felje eJezni, hogy a beiizelés a Csendőrségi La ok javára törtenL A hozzáuk intézett leveleket igy kel cimezni: ,,A Csendőr ségi Lapok szerkesztőségének, Budapest I. ker., Vár, Országház utca 30. szám".
r
-
�==�-r�v�--===-
Többeknek. Ismételten kérjük o lvasóinkat, hogy minden közlemény t, ami t hozzánk beküldenek, lélhasábosan és a papirnak csak az egyik oldalára irjanak. Elengedh etetlen
KIRÁLYI BIORPALOTA
I
GYULA
HALÁSZ Józ8ef főherceg
fen8ége udvari szilli ilője
Ö kir.
1913.
ALAPITVA :
�
M.
ÉVBEN
KIR. EGYENRUHÁZATI INTJliZETE ÉS CSENDŐRTISZTI FELSZERELÉSI CIKK EK ÁRUHÁZA
lanyagokb? I 1 osztál yu A Honv édelm i Minis zleriu m állal kioszt ott szöve . árako n kesztt em el , kező munk ával készü lő ruhad arabo kaI a követ p 24,Szalon nadrág p 64, Köpe ny 32,P ' " Lovagló p 48,Zubb ony S P ző áraka t szám itom v 1 A csom agbó l hiány zó an in, nagy- és kiS KÖPE NYNÉ L : bárso nygal lér. szegé lypos ztó, parol i> 1 3 60 gom boko l,öpen ycsatló . yozo tl sujlás, parohn, ZUB BON YNÁ L : főtisz !i. , való di nikk el aran . p 8. . . ' . , . csillag, nagy- és kiS gombo k p 16., tábo rnok i ZUB BON YNÁ L : törzs tiszti ' . P 10, .
.
�:;;�:; : �: �;�� , . . .
�
.
él
,
. '
, .
.
,
,
.
ak ósszetr· nálam kt'szül6 ruhákat ne méltóztassen t nálam rne �ka kulato 8 szlt ruhake i alkalm tó v szteni az esetleg olcsóbb tír� kflt száml r Ize t's ID'a'" v en mör m 5Z0 ft k el. akikne minden ruhadarabot szakemberek készItenek korl aluk van.
F Ihlvom a Tiszt urak figyclm t:t hORY
:
HA LÁ SZ GY UL A
si intczete m Im egyenruházAti és felszerelé SZÁM, (fdemelet) BUDAPEST, IV , APPONYI-TIOR l Telefon
Auto mAta 813-39
�
t �b
d
Dús választék angol zubbony . , l d·Ivatszovetekb en . ur és lova gló nadr ág anya gokb an, vala mmi
Nagy raktár speciális sapkákban.
-
és fehé rnem üek ben
••
� �
S
1 929 február l
CSEN DöR SÉGI LAPO K
112
követelmény tovabb li, hogy a szöv(>g gépírás sal vagy I\ön y nyen o lvasható kézírással legyen irva, mert olvash atatlan irások betiizgetésére nincs<.n időnk. Minden kézirat , ameiy ez"knek a ,fellételeknek nem felel meg, a papirk osárba keriiJ . G . P. örm., Encs. A szerzőket kellene ismern ünk, hogy őnzk a könyvekre rátalá ljunk. Irjon Kókai Lajos könyvk eresk2d sorolja . ) . sz 3. -utca Károly rmayer ( Budapest , IV., Kamme f"l levelében a könyvek{!t s lehetől eg az irók nev�t is. Ha a könyveket me g találják , e lküldik önnek. Srdekelt II. Már fel i s állított ák, csupán az a kérdés, nlikor kezdi meg a müködését. J\ tanfolya m február közepén ke2dődik. Felhivás teljesitése. 1 . Válasz a leksziko n r;Jvatba n. 2. A maga helyén m indhárom szót használh atja, mert mind egyik mást és mást fejez k i . A duda régi népies hangszer. Felfújt oortömlő sípokkal , főleg hegyi pásztoro k használjá k. Ennek a hangszernek a hangja a dudálás. Hasonlat os ennek a' hangszernek az alaphang jához egyik-má sik gyár szirénáj
és a z adm inisz tr áció Az első két évbe n ame l l2"tl a juta lék nem k�pn ak vis� za: összege is jelen tős, amit pers ze a fe lek 2-3 e�lg fenn él Ilo Legr ossza bb üzlet a felek.nek . � z . I lyen. uség 2 felo l m egny ug életb iztos itás. Hvg y az intn et J oll lszem fent ek enyn . e� litett táblá za tát tassu l<, meg irjuk , h o g y e kötv , u.l !'lem . 12h�tett enelk Jová, él pénz ügym iniszt er ur hag �.ta aki eletb lztosltást hogy volna kiadn i. Tanu lság ebbo l az, edvét k - ez igen a köt, az 2-3 év után n e veszí tse el gyak ori és tipiku s eset - vagy pedig ki-ki nézze meg jól. hogy mi az. amit aláir. Ha esetle g e.� ek után is az volna a megg yőződése, hogy az intéze t a kotvé ny adata itó l eltérően számo lt az ö n rovás ára, i r j on a z i n tézetn ek s ha annak a válasz ával sem volna megel égedv e, k ü ldje el nekün k az intézet válaszá t. Ditró. Nem kel l visszak üldenie , mert az első ízben kapott 10 p"ngöt jutalom eimén, a másik összeg et pedig a köz lésért, irói tisztel etdij gyaná nt utaltu k k i . K . R., Hajdusá mson. Lapunk at u j eimére k ü l dj ük. B . V . előfízetése mult év végéve l lejárt. Csendő r legénys égi egyé neknek egesz évi előfizeté si dij 6 P, félévre a fQle, 3 P. Rrad. Olvassa e l az 1926. évi 3. sz. Csen dőrségi Köz lönyben közzétett 121 .tl00 1(> ln. VI. c. 1925. sz. B. M . ren delet 6. pontj ának c. a lpont j át. Ott megta l á l j a , hogy 3 évet. Remeteség II. 1 . Az életkort nemcsak a cS02ndörség nél , d e mindenütt naptól -napig. vagyis a szü letés napj ától a kiszámitás napjáig számitj ák . Ön 1928 december 26-án volt pontosan 26 éves és 26 évesnek tekintik mindaddig, amig a 27. é letévét be nem tölti. E z a folyó év d e cember 26-án lesz. Ugy látjuk, mintha valami okból ( ta l á n nősülés) siet tetné az éveit. Később m a j d lassubbra fogn á - ha lehetne. 2. Olvassa e l az 1925. évi 9. sz. Csendőrségi Közlöny meJlékleteként kiadott 156.600,'VI. b. 1925. sz. B. M. ren delet 1 . §-ának c) vonatkozó a lpontj ait. Látj a azokból, hogy az előfogat igénybevételének volt-e j ogos a lapja. Leve Léből ugy vesszük ki, hogy a szállitásnak vasuton kellett volna történnie s valószinü, hogy ön nem nézte meg jól a tarifát. Másként nem tudjuk megérteni a q6 P és a 15 P közötti k ü lönbséget. A gazdasági hivatal a l i gha tévedett a ta � if.asze.rintí összeg megál lapitásán á l , de ha ugy látja, hogy , forog fenn, adja e l ő ügyét örskihallgatáson. megis . tevedes TIbet. 1 . A gyalogsági gyakorlati szab ályzat 2. füzeté nek 137 pontjában .az »Oszolj !« vezényszót találj uk, amelyre ; a honve �ek beosztas�at elhag )l j ák . K ü lön a kihallgatásra v c;>natk? zolag . sehol SI;'1CS �zabalyozva, hogy a kihallgatás vegezt�ve l m J l� en yezenyszoval kell a kiha l lgatáson állókat elbocsatam s Igy ertelo2m szerüleg itt is ugyanazt a vezény szót kell alkalmazni, amelyet a Gy. G y . Sz. erre vonatkozólag általában elöí � , vagyis : »Oszo l j !« Persze, ha csak egy emb2r van . klhal�gatasoJ}" akk:Jr . helyesebb a »Végeztem !«. 2. Az e � lit�tt klm!l r.adasl e !1 gedell y e l nem birók örsparancsnokuk tol kimaradasI engedelyt kaphatnak, d e ébresztőig hetenkint
HegedO Hal'monlum Tápogat6 cBak 'u a valódi Cim balom Hapmonlka CIte,.. es az
.
öSBz.es hen R'szere k legjobbak, csaki s IH 8 gyérb8n kaphat6k. MiiVéa
G: Y-:::O� _ M-: O:Y.:: L A ha m. ..:...;S;;.;:S:..:. RÓ YU G:..:. . . ::..: ::: E" ,dúll magyar BUDAPEST,
Csend6rségnek
hugszergJú
al
kir. szab. rg Yá ra országb..
ngsze
VII. , RÁKÓCZI.ÚT
részletfizetési
71 " kedvezmé ny
�EGEDO, VIOLA. CELLÓ é. alkatrésze i kvint tiszta b.ngve�scnyhurok TÓTH. (KOA iÁROMY TÓTH) muvéozhegcdücpitónél IV Kossu tb 8Jos-u. 10. Eböraogu mflvészhegedfiépit6 mü.. . . terem. Csere, vétel, becsl�s mO é .
t
\
\
��1 ��á�!� ".
fizetési feltételek. Müvésze t heb e• Altalam épitelt hegedün nag} okl. hegedOmüvész ős tanár hrmgve.r
t:�:�16 sdmu p��t. SajAt se
k
A világmárkás
*rdek�ben
k�rjen
és
dijtal';' pr_
62 Butop nallJl IIlIlaa. (ékban éa c. ahl. Jó mInu u. ug • ben I A m. kit. cBend6rség logjolna
k kedvezm. úrak 68
a leg kiv áló bb ném et Ce nlral- Bo bbI' n varr óge, pel< egy e du " l I' magyarországi főelá
rusil ó helye :
DAPEST, VII, "Palace" butorcsarnok BU DO HÁNY-U
"R EX " kerékpárok
n ém el
•
•
fizelé8i lelt6lelek. T,I.I•• J. 392.74
REX
Kel'ékpár és Varrógépkere skedelmi V lIalat Budapest, IV. ker" Petőfi Sandor UCCa 6. szám , félemelet.
�
Véglegesi te " cse n dö rö kn el< a leg elö ny ös eb b . zle lftz . eté si res ke dv ez mé ny .
1 929
február
1.
CSE ND űRS EGt LA"P ÖK
c�ak eg� s�e r. Eb� ől a z k�v etk ez ik, hog y röv ide bb tartam u k1f11ar a?as l en� ed e. l y t az orsp aran ésno k több ször i s adh at .. bar bajo sa n l1 lssz uk, hog y a csen dőr hete nkl'llt t o" bb szor IS .' ' , se pén ze ninc k·lma ra dhasson . E rre se szu" ksege sm, sa.. e l l a (>un� 1926 . évi 1 . szám ába n »K. J. B.« . �. P.k u.9l dl v�s .ellgere ott UR� -2 tu� d. fl. H unya dI. neve t n zm l . ka Pl'a meg, mert torténeIm I nev. �.I!öldi. B anj't oSi Balo gh Ben edek _ a turá ni I,öny vsor ozat . szerz� l �ek clme : B�da pes�, V I I . , H e rn á d -utca 42-lj'l. szám (elem i Isk.o I � ) . JI. k-ert szam.ot elkül dö.uü k. Cikke ire vonat k ? zólag leye l b en vá laszo ltunk , , de
Olva ss u n k, vásá rolj u n k Magyar a n ye lve, magyar az I R O DAL M I I N T É Z E T
i rója,
magyar
magyar
U3
z.etet talál, amely szerin t a jegyzéket alá kell iratni az ometb e vett tárgy tulajd onosá val, esetl
Kérjük a rendelést lehetőleg ezzel a szöveggel lev.-lapra le másolni s hozzánk beküldeni.
könyvet I
a l el ke a
PANT H EON
. kiad ásáb an m e g j e l e n t rem eksz ép soroz atnak
KÖNYVRENOELÉS
M agya r I rá so k. I.
cso port.
l . Krudy Gyula :
Mohács
2. Darnay Gyula : Testlírszerelmek
3. Andai Ernlí : Soha ilyen tavaszt 4. Balla Irma : Vaskulhy Gábor
5. l{iszely Gyula : Csereházasság
A
II.
részletosztálya
B U DA PE ST.
cso port.
V., Vilm os csás zár út 28,
R Ezen nel meg rend elem a "MA GYA IRÁ SOK " sorozat an, . első cso por tját P 36,- árb letekben rész havi ős peng y nég n, árba 36.P t ortjá . más odik csop ben letek rész navl ős n égy peog an, árb 72.P t m i n d két csop orto hat peng ős havi részletekben
6. Mokcsay Zoltán : Szól a tárogató 7. Dormándy László : Sólyommadár 8. Törökné Kovács Hermin : Varju
tanya. - A bujdosó 9. Darnay Kálmán : Gyöngysor án 1 0 gr. Königsegg Lajos : Szolim ben Darja.
�
� ;�:�
gp ró bá ltat á� � ka te ma gy ar m u lt, a me .. . . on vo JO r ya ag m b eb a só vá ro gv a vá gy ot t sz
d i cső ség es
I ROD . I NT.
T. PANT H EO N
.
•
(*
Az e1s6 részletet kérem utáuveanl, 101ytal6. . lagos részletek beUzetéséhez belizetGlapot kérek
jelen és
.
.. n d ísz kő té sb en zo tt eg és zv ás zo Eg y.e g y cs op or t á r a z o l d ar an yo
P 3 6.-
mód ozat törle ndő.)
nem kivá nt
.
I
N év ;
. . . . . .. . .
.
.......
.
Ren dfo koz at : Ponto s c i m :
.
. .. .
.
.
..
. . .
. . . . . . . . . . . . . . . . . . _. . . . . .
.. . . . . . .. . . . .
..
.
.
...... . . .. . . .
1 929 február l .
CSEN DŐR SÉGI LAPO K U. J. f\ volt 6. honvé d gyalo g�zrc cl iraltá ra Baján , 1 7 alispáni hivata lban van. Csaba. Folyó évben lesz az utolsó vitézav atás. H ogy azt nem a vitézi r"ndet i!zzel végleg lezárjll k-e vagy sem. tlldhatjllk. Héreg . Komár omban , a 3. honvéd gyalog ezred I I I . zászló alján á l teljesit szolgálatot. Remény telen élet. Ön ugyan j ó l csinálja . Még meg sem kezdte az életet, máris reményt elenked ik. Legaláb b is ezt �rulja (!l a jeligéje. Reméljü k, hogy ezen később veliink együtt ön is mosJlyo gni bg. I(érdéseire a válaszun k : 1 . . Ez tényleg reményte len, mert a megszak ltás tulsok és semmive l sem lehet indokoln i. 2. öt évi csendőrsé gi szolgálat után őrmesterré előlépteth ető. Ön 1931 j anuár 1 -én jőhet sorra. V. F. örm., Lébén!!. Nem kőzőlhetö. Arva nemzet. önnek előszőr meg kelhme tanulnia, hogy egyáltalába n mi az a vers. M"rt az Öné nem az, hiába állit ja. T. J. th., Garadna. Van egy-két sikeriiltebb mondata, de általában nem üti meg a mértéket. Mezöcsát. Cser1tlő�gi zsebkönyvre vonatkozó magán . , endeléseknek nem tesziink eleget, mert csak annyit nyo mattunk, amennyivel az együttesen beérkezett megrendeléseket ki tudjuk elégiteni. . E. L. g. th., Sopron. Nem érdekes. Aránylag nem i s volt olyan viszontagságos utazás. Kérdezzen csak meg valakit, aki Délalbániában volt, hogy hogyan utazott szabadságra, mo ndjuk, Montenegrón keresztü l ? Nem közölhető. Kálmán. Az t>gyik j ön , a szomorujátékot lehetetlen le közölni. Türelmet kérünk azonban, mert rengeteg a már közlésre váró kéziratunk. K. Z., Bpest. Az ill atos kőpeny. Jön n i fog, de csak később, mert nagyon sok az elmaradt kéziratunk. 1891. XI. Nagyon rossz. Nem közölhető. Botond II. Elbeszélni elég jól tud, csak témáj a nincsen. Kezdetnek min den2setre jó. de még sJkat kel l magát gyako rolnia ahhoz, hogy közölhetőt tudjon i m i . Három a kislány. Gyenge történet. gyengén leirva. Nem közölhetö. Hnnyadvár. Ez sem sikerült. N i ncs tehetsége az íráshoz, . Jobb lesz. ha végleg abbahagyja. Egészen jól meg leh2t lenni nélkül�. Leonidas. Olvassa el lapunk 1926. évi 1 . számában -K. J. B." jelig�re küldött ü zenetünket. Az ott l;!irt e l j árás . vonatkozik mlllden m agyar allampolgárra. a polgári egyé . nek terI?észetesen kozve lenü l terjesztik fel kérvényüket a _ belugymlll1Szte:r urhoz. Valaszthatja a német hangzásu nevé nek megfelelö Kovács(}t.
�
-� �!!!P.!� ,
.. T a r r 6 , 6 p o t, terétp4rok, gramo!o.o' LENG YEL JÓkal·utca 1. SZ�
Fehérbulorok :I�g�:�r.n
�O százalék árkedvezménnyel kaphat Ják fén)képes igazolványuk felmuta tása mellett 8 csendőrSég tagjai nak 12 havi részlelvllsárlésnál teljes ka· m81menlesséiel enK�élyezek. MÜLLE - R LAJOS bútorgyáros Dohány·u. 37 Gvéri lelefon , 980 9:; o Mintorakiér t l f n J. 173 1 8
Saját készitményü
RÚT ORAIMAT
e e o
Előleg nélkül részletre
!
Végre megjelent a
'
8.
S10 ew er iró gépe k fjordo:fjaló m od e1lje lt acélváz to s aj aratla n " e Ih etoil b etu.. karok klem k IlJ"t I ' leemelhetö ko csi
P·
aso
:
l
A csendőrség tagjainak legkedvezőhb árak és felté telek !
sez lon ok sző nye gek . ma trac ok. pap lan ok . "
keszpenzarban
Budapest, Magyar-ucc a
l.
�
konyhák, e aszobák, k61önleges leány szobák, leher hálószobák k i z á r ó I a g
H a vas asztalosmesternél IV., Semmelwel.-al�a 9 és VII., R6zlIa"lltca 20. Ir Fizetési kedvezmény. �
v� sbulo rok , szalongarmlurék. sezlon lakarók
Csak lisztek és tisztvl selbk gyer mekeit veszik igy fel, de ezekné l is csak .szlgortl feltétz l"k fennfo rgása esetén . 2. Igy k2rhe � i. A pályaz atot a Hon �éd ségi Közlön yben kihirde tik. kisérje fIgyele mm zl. V � lószmu leg máj usban j elenik meg. fogalm unk sem l ehet arrol . . hogy a ft>ltételeknek a gyerme k meg fog-e felelIl l s arro l , hogy men n y i lesz a p á lyázó. igy nem tudhatj uk felvesz ik-e maj d a fiát. Azt előre j e lezhetjü k, hogy a b 2 j u tás nagyon nehéz. sok magasr angu tiszt gyerme ké � is visszau tasitJ � k . A fel vételi vizsgát általába n csak J eles tanuló tudja leloznll l . Vál. N incs belőle tartalék példány unk. Nagykun ság 75. Irja meg p ontosa.n. hol. mettől m lige alatt. Esery. Egyik sem vált be. Rádió 30. Egy vizsgalap ára 5 fillér s egy évig hasz nálható. ön a levelére 16 filléres hélyeget ragasztott. hogy megkérdezze tőlünk. ki köteles a vizsga J apokat beszerez ni. Az örspara ncSn OI(-2 az i rodaátalányból, avagy a csendőr a sajátj ából. A levelére ragasztott bélyeg árából 3 évre elegendő vizsgalapot vehetett volna magának. amellett nem használt volna fel egy kibgásta l a n bontékot, egy iv papi rost. nem vette volna i génybe fölöslegesen a drága i d ónk2t és a még drágább nyomdánkal - évi 5 fillér miatt. Az ilyen kicsi nyesked2s, amely már a szörszálhasogatás hatá rán mozog. sen� inek sem l � het hasznára. Drágább mu . latsag. mmt am ennyit a dolog erdeme megér. N em szemre hányásból mondjuk , hanem csak okulásuJ. Tudni szeretném 19011, Csikszereda. Válasz a lekszikon rovatban j ön . Tanulságos nyomozások. Sorrendben közlésre kerülnek : CZ. J. s.zds .• Debre cen. - Gy. J . alhadnagy, Szigetvár. . B . . J. tiszth., ZselIckisfalud . - K . J. tiszth., Győrszent marton. - Esetleg közlésre kerii l nek : -Lécfalva«. - -Acci dentia«. - Nem közölhető : B . A . tiszth., Somogyszob . H. J., Mátés zalka.
sz., kárpifosmühelyben
Saját érdekében kérjen ajá nlatot a vez érk épv ist' lell ől :
V., Vilmos csás:ár-I d 60 . T E C. E F O N : 24 8". 65 .
1 929 fe bruár l .
CSE NDÚ RSÉGI LAP OK
Brazilián keresztül. .
?
Gyava
(4).
�
legn agyobb
részén ek csipése g y u l l adást idéz e l ő , melyek , gyakr � n merge s � ebekké i s v á l n a k . Az é j j e l i nyuga lmat is . zavarJ a k , nagy tuzeket r akva véd2kez nek e l lenük, mert a tüz és füst távol tartja őket n ém i le g . De ez sem nyugalo m, amugy
is nagy hőségben tűz m e l lett a lu d n i , csak e lcs i g ázott ember képes. V a n n a k legyek, melyek p i l l a n a tban
óvatlan
kezd,
éledni
petét
fejLődik
s
raknak
ezzel
az
szurásszer ü
Elt�vol i t a n i e férget, a m i g k i cs i , nem séges
mig
talált
lakásból.
k i fe j l ő d i k Egy
s
akkor
erdei
ember
mely
fájdalmat . okoz.
lehet, 3-If hét szük
m a gától
utam
oőrébe,
távozik
a lk a l mával
a
hét
szüknek
darab
i ly
féregnek voltam bo ldo g t a. l an tulajdonosa, m é g ma is viselem lakóhelyük az e l ső a l a tt
II közöns éges moszkitók csipéseit csak
nyom a i t.
i d őoen
érezzük
megszokjuk
már
'21viselhetetlennek,
őket
mégsem okoznak n a g y
s
bár
de
a,k kor
egy-két
sem
hét
kel lemesek,
fáj d a l m akat.
A r a g a d ozók kőzül első he lyet érdemel a z otta n i őserdők az
királya
»'Onca«,
II
j aguár.
t a p i rt
k i v,éve,
mely
is
nem
ragadozó, n i n cs·en á l lat, mely ne respektá l n á hatalmát. Ő az
erdők
királya.
erdőség·ek
hol
.a
rettegett
vad-,
m i mt
vannak. a
Eg'ész
Sok
h á z i á l lat
B ra z i l i a
kárt
és
területén
pusztitást
á l l o m á n y ban.
Sao
talá lható,
friss
hust
allat, nagyon
f1!1
eszik,
melyeket
maga
ejtett
a z embertől, csak abban
el.
az eset
Rendszerint párosával csatangolnak, hím és nőstény. Nyávo gásra eml ékeztető hanggal r a.kv�
virrasztunk
az
hivják
erdőn,
egymást.
Éjjel,
10-15
néha
lépésre
ha tüzet is
mey
kozehtenek, de nem támadnak. Egy tiz tagMI á lló magyar társaság nak kik a braz i l i a i forrada lomban részt vettek s most menekü ltek a le,gális csapatok ü ldöz1!s2től neutrá l i s területre voltam egllszer vezetője a Matto-G rossoi erdőkön keresztül hol I osvenyek � t m á r j ó l ismertem , akkor tőrtént v?lünk egy _
_
��.
•.
•
�J Jeh
Plhenonk a lkalmáva l , hogy 1 1 darab j aguár villogó . szemet szamoltu k meg táborunk kőrül. Teljesen kőrűl vettek de támadni nem mertek, a hajnal beáJJtával lassan e l
széledtek.
Egy
másik
a lka lommal
e l lenben
i�
»G:Jyaz«
á l l am e r. dei ben tőrtént, hogy a kisirő emberek kőzül négwm egy . . r? gtonzott satrat csi n á lva, al>ban nyugalomra tértek, még tuzet sem raktak bejáratához : egy merész jaguár az egyet len nég,er munkást megtárnadva, kieme tte az alvó társai
közü l s csak elhaló segélykiálltásai t h a l lottuk a söt1!t, járat lan rengetegből. Másnap kora hajnalban követve a véres nyomokat, még
a
csak
husát rágták
a
combok
szerint a
délelőtt folyamán megtaláltuk a hul láját, le a csontok ró l . Brazi li a i
néger husát szen>ti k
csak ritka
esetben
látunk
hit
a jaguárok legjobban, azért
szines
embert erdei munkálatok
n á l . A munkások nagy része rendszerint az európai beván dorlók soraiból kerül k i , braz i l i a i bennszülött fél az erdőtő l . J" ivel értéket,
sok
Rioban
j aguárt vagy
vadásznak,
Sa:J
bőre
sem
150
Paulóban már
képez
nagy
Millreisért is
ugy
kapni
darabját ( ki d O lgozatlanul ) . Az erdők k i sebb telepes.ei
nyugati
el>ből
pénzelik
cs i n á l
Paulo
Csak
ben tám a d , ha nagyon k i van éhezv,e s ha többen vannak.
A mér ges mos zkit ókró l, legy ekrő l és rova rokr ól köny ve ket lehet ne I r m , d'2 itt csak a legsz ükség esebb '2n arra . szontkowm , hogy ezek azok, melye k sokba n nehez itik meg . s teszI' k m a j' dnem elVIse lhetet lenné az erdei baran g o l as ' t. N i n �s l1el y , mely megv den'2 k e l lemet len csíp-éseiktő l , a leg. paran y l bb n y t l asok:m IS a testhe z férkőz nek. A moszk itók
n a g y on
�
ma ara .
Irta : KALETSKY ZOLTÁN
m ivel a z
115
magukat.
Vadászata
igen
könnllü
s
éjjel
á l l a m határához k ő z e l ker'2�tem f e l egyszer egy sertéshi z l a l ó
törté n i k , m a j d később, expedicióim I'e irása alkalmával, fogom
telepet,
részletesen ismertetni . Igen sok a tapir is a braziliai erdők
hely
hol
vol,t
töob ezer
ez,
d isznót tartDttak.
m elynek
n y o lcvan
úserdőktől övezett
fegyv,eres
őre
vo lt,
ezek
csak a j a guárok táma d á s a i t voltak hivatva visszaverni . Több napot és éjszakát töltöttem mulott a
el
anélkü l ,
jaguárok.
A
h0911
e
2-3
legéberebb
telepen,
de egy
sertést
el
fe lügyelet
ne
dacára
éjszaka sem v i ttek
vol n a
beosontak
a
másfél méter m a gas keritésen, mely a telepet övezte, áldo z a tukra
vetve
m a gukat,
a
sokszor
80-tOO
kg.-os
teherrel
szájukoan egy ugrássa l átvetették m a gukat s m á r i s az erdők rengetegét
rótták,
honnan
csak
a
sertés yis itását
haUottu'k
má.r. Támadásaikat csak é j j el h a j t j á k végre. N a p p a l j aguárt csak legritkább esetb'2n láthatunk, mert i lyenkor a legsürübb s
megközelithetetll'.n
helyeken
a l usznak.
Fő
táp l á l,ékllk
a
mocsaras vizi
vesznek
észre,
erdők siirüiben hető,
bőre
pedig
jó
és
részei n ,
rovarakat s
még
hol
a
szelt
vidékein.
Nagyon
fákat
Ugy
jaguár,
a
v i zoe
éber
merü Inek
m�edéket. erős
t á p l á lékát a
jaguártól
k i sebb
á l lat,
Az
ottaniak
igen
nehéz
sem
kö.nnyedén mint
a
partot
érn
az
Busa és zsirja élvez
talpbőrt
szolgáltat.
Szint'2n
partok i ngoványos, mocsaras
férgeket talál. fél,
s
ha
Nag!JQn erős állat,
mene'k ül,
az
töri
ki,
utat
tapir,
jól
megtermett
utjába
csinálva
álló
magának.
állatok,
bár
Világcég : Síernber� királyi hangszergyár BUDAPEST Képes árjegyzt'k ingyen Rák6czi út 60. -
P FA F F
optikai és fényk
. IV., Károly-körut 26. szám (Nagymező-u. sarok.) Fiók : VI ., An dr ás sy-ut 31 . B U D A P E S T,
a legjobb varrógép
Kérjen 8I'ajánltJlol l
g szállít6ja. Postások I:s rendőrsl:
keresn2k
meg
RKAS HATSCHEKépéÉsszeFA ti szakiizlet
BU TO R
azonnal
éjjel keresi
6-1 2 hónapig terjedhető részlet fizetésre készpénzáron, e l l e nőrizhető ered eti gyá ri árje gyz ék sze rint.
-
á ltal
hivják.
Para na homokos szigetein ezrével tanyáznak, de amint embert
pr izm ás látcsövek
· Budapest 3 O ulca
folyók is
vadászni, mert nehezen közelithető csak meg. Az Amazon és
Fénykép ez őg ép ek
rlszlelre 0lcs6n V I. .
vagy
disznón a k
Herbster Károly
•
I
...
BUDAPEST, VU., Károly koru! 9.
t. Legrégib b varrógép és keré kpár s7.ak üzle
U.
..
I
-
1 929 február 1.
CSENDO RSÉGI LJl.POK
ll6
elefán tra,
az
emlékeztet
nagyob b,
es
zömökebb
ar utóbbi
nél csakhogy jóval kisebb , egy jól táplál t s megnő tt sertés csak valami vel nagyo bb. JI. jaguár nagysá gra és testalk atra a tigrish ez hason lit, a m acskafajok család jál>ól. Világo ssárga foltok kal van sürün tarkitv a.
alapon fekete
Emlitésre méltók az erdőkben élő majmo k is. Ök min al dcnütt és minde nkor találhatók, ha embert látnak azonn , csoportokba verődn ek s hango s szisze gő füttye ikkel kisérik a ügyesen ugrálv a a fák tetején . Mint a papagá jolI, ők is
pálmák bogyói val s különböző erdei gyümő lcsőkkel táplál koznak. Itt csak négy-ö t faja ismeretes, általáb an nem nagyobbak házi macskáinknál, egy fajt kivéve, miilyne k teste nem nagyobb egy jól megtenmtt egérnél, ellenben hosszu lompos farka van. Braziliai házakná l gyakran látunk ilyen majmokat, könnyen szelidüln ek és i d omitható k, keves2t vadásszák , bőrük kis értéket képvisel.
Sok erdei vállalkozást hiusitottak már meg az ott »cara patos« néven ismert kullancsszerü férgek. Bármennyire óva kodunk
tőlük,
hogy
mindig
tele
melyek
szabad
testiinkhöz
vagyunk
velük,
summel
is az ember bőréhez
ne
oly
alig
férkőzhessenek,
aprók
láthatók.
férkőznek,
hol
mégis
is
vannak
köztük,
A
I"gkisebb
résen
beeszik magukat,
csak
a törzsüket hagyva kivül. Csipésük égető fáj d a lom s erősen viszket.
Csak
egyenkint
óvatosan, nehogy a fej dásnak
indul
s
metlenkedőknek. magas
A
páfrányokon
dobják magukat, ragadhassanak. erdei
utamra,
el lepték
a
bőrből
gennyes
fekélyt
százait szedtük kisnővésü
Egy
a
Nérót
a carapatok, hogy
kezelésem és ugy hogy voltam
ugy
ott
az
s
később erdők
maga
az
alig
legkisebb
-
mert
is
zörejre
hivtam
az é letébe került.
a
állandóan
JI.
hiába
le
állatra egyik
-
ugy
teste
tele
felkapart,
volt
sem
volt
agyonlőni,
képes, hogy
megváltsam
kinzó fájdalmaitól. Jl.z erdők legrettegettebb betegsége az erdei láz, melyet ha megkapunk s első jeleit észleljük, azonnal vissza kell for dulnunk, nehogy a láz teljes ki tőrése az erdőben találjon, mert akkor menthetetlenek vagyunk. A láz j elenségei ugy
�utatkoznak, hogy h iába iszunk akármenny it, mégis szom J azunk, majd később gyengesé get érzünk, ugy hogy 2-3
nap mulva már a j árás is teher, mig végre a láz eléri a '11 fokot, amikor már eszméletet vesztve tehetetle nek vagyunk . Van az erdei fiikélyeknek is egy »ferido brabo� néven ismeretes tünete az ugynev ezett rosszseb. Allitóla g ugy keletke zik, hogy az erdők moháv al benőtt tőrzsei ről lehul lot.t p'ók
a
t�st
pórusaiba
kerülve
ott
gyulla dásnak
indul,
eloszor egy kiS jelentéktelen pattan ás képző dik mely állan dóan viszket, azt felvakarva gennyes V3r ké ződik felette s a seb ál landóa n nagyo bbodi k, terjeszkedik . Nem ismerik a �ázi �:ze�ét, mely a terjeszkedést megg átolná , ha meg ISmeTJ�k tünetei után, hogy ez a rosszseb, ugy azonn al .. ��nekülnunk kell az erdőb ől, hogy minél előbb ott lehes s�'l1k a l�:lső kórházban, hol álland ó gondo s, tiszta keze lesse l tudják csak gyóg yitan i. Az ál lamh atár felmé rései nél Olt egy osztrák származásu munk ásun k, ki az állán kapott gy Ilyen siibet s az olya n roha mosa n terje dt, hogy két . hét leforgasa alatt félar ca már nyito tt seb volt. Messze . voltunk a vasuta' llomas . to' l , ket ' heh eros menetelés után .. éTkertün k csak oda , mik or már a seb a szemeire is kiter . zkedet:. E9.y emberünkkel a sao pau lói kórházba kül ds ket honap mu lva , hog y I>efejeztük mu nká nka t, én
�
:
..
�
tult, mert a szemürege n keresztül az agyába került a fer tőzés. Leggy,akrab ban a végtagokon jelentkez ik, különősen
a lábszárakon. A bennszülöttek egy fának a nedvével gyó gyitják, de eredményekr ől nem volt alkalmam meggyőződni . len
A felsoroltak volnának ugy nagy vonásokba n , kellemet
azoknak,
A nappalok
természetért.
szép
a
rajonganak
kik
külőnösen
életnek,
ottani
az
is
oldalai
kellemes
viszont
vannak
de
barangolásna k,
őserdei
az
oldalai
nagyon
halotti csendben telnek el, csak néha zavarja azt meg egy elvonuló maj omcsoport vagy a felriasztott madarak lár A
mája.
fJg lalhat
méltán
melyek
győnyőrü szép virágok,
nának helyet virágházainkban, m i n denütt találhatók, a szebb
nél-szebb lepkék sok száz faja keresi csak őket fel, j átszva a nap sugaraiban. mas
növesü
szédos
Itt egy
cédrusok
bambusz tőrtet
a
pirobák,
magasba
»piueiro«-t,
mint
faja,
legy2zőpálma -CS:lport, ott hatal
és
a
tul
ott
egy
akarva
braziliai
sége itt nyilvánul meg
nagy
szárny alni A.
fenyőt.
csoport a
szom
bujaság
teljes
csak igazán. A kuszó növenyek sok
az ezüst s
a ranyfonalak
a
karácsonyfán ,
tesz ik
diszessé a fákat, sajnos, egyuttal az erdőt is j árhatatlanná, de viszont előnyőket is nyujtanak, mert völgyet keresve, a lecsüngő
indákon
megláthassuk s folyók
vize,
kuszunk
fel
a
magas
fákra,
hogy
azt
benne vizet találjunk. Az erdei patakok és
dacára
a
nagy
hőség nek,
kellemesen
é l vezhető. Brazilia folyóvizekben i g e n gazdag, az
hideg
s
Amazonon
kivül még két nagy folyója van, a Parana és Paranapanema, mely Sao az
utóbbi
a
Paulo, vizi
Paranába
Parana
Amazon,
egyéb
m i nt
a
és
torkolva
Matto-G rosso
Parana,
állatokban
hármas
határt
államok
hajózható
képez,
között.
folyók,
Ug!}
halban
és
bővelkednek.
A braziliai magyarok.
minden
kénytelen
seb következt ében elpusz
a
osztrákom
ott hallottam , hogy
vezetett,
kórházba
a
utam
első
keriiltem ;
Paulóba
Sao
e
kutya napról-napra gyengült,
kővetni mélyén
után. méter
magammal
igy
elmérgesedtek, hogy
fáradozásom,
már
azt
le testünkről e kelle
vittem
volt már nyitott sebekkel, melyeket sebek kesőbb
s
az ott haladó emberre vagy
farkaskutyát
szegény
hagy
lombokon
tartózkodnak,
hogy
kitépni
beszakadjon, mert az akkor gyulla
később
Voltak napok, mikor
lehet
is
Braziliáról
irva
nem
mulaszthatom
munkásviszonyokra
általánosságban,
braziliai
sorsára
magyarok
jeszkedjem.
Különősen
pedig
annak
el,
ott
hogy
élő
ottani
testvéreink,
különősképen
örülök,
az
hogy
ki
ezt
a
n e ter éppen
a
Cselldörségi Lapok hasábjain tehetem meg s csendőreinket a való helyzetről felvilágosithatom. Lelketlen ügy nökők titok ban ugyan, lásra
való
de
anná l
csábitást
lelkiismeretlenebbül s
mert
becsempész n i ,
vándorlókat
üzik
Északamerikába
főleg
a
a kiván dor
lehetetlen
Délamerikai
ki
államokba
ezek kőzőtt Braziliába is, igyekeznek kivándorlókat toborozni: Természetes, hogy ezek az ügy nökők füt-fát igérnek a szerencséjét hajhászó magyarnak, ánnak sem
festik
vetni
kivándor lót
a
nem
délamerika i kell,
�t�atették
csak és
a
tej jel-mézzel folyó
á l l amokat, mindig maguk
á:10 l
aratni.
sem
Amikor
jutalékát
kána
szántani aztán
�
zsebrevá gták,
�em sokat t o�odne� vele, hogy áldozata ik megélne k-e vagy . . . . ok mans Ujabb aldozato k után néznek ' mert hiszen ebből élnek és pedig nem is rosszul. Kérem csendő reinke t, hogy az itt leirtak at olvass ák el . figyel mesen s mond ják el minde nkinek , aki Délam erikáb a akar kiv�n dor � lni. . �em meséket, hanem a maga m két sze . m�ve l latott es atelt dolg� kat beszé lek el, amik et jobb . . meg Ittho n elhlll nI, mlllt kime nni és megp róbá lni.
ehenhaln ak,
(Folytatj uk . ) � � �����������
....� ....,. ....� ...
A szerkesztésért és kiadásért felel ös : PINCZÉS ZOLTÁN százado�.
HELlOS-nyomda Bud ape sten Vll " S'IP'U tca 3 . sz. Telefon : József 4 1 3 - 27. Felelös vezetö : We il z Ká roly . '