II. évfolyam 2. szám
Megjelenik havonta
2006. február
A VÁROSVÉDÔ honlap:www.erdivarosvedo.uw.hu • drótposta:
[email protected]
ÕSZINTÉN A MADÁRINFLUENZÁRÓL
Fotó: Máté Bence Idén a tövisszúró gébicset választotta a Magyar Madártani Egyesület az év madarának, amelyet a madárvédõk világszervezete, a BirdLife International bizonytalan jövõjû madárfajnak ítélt Európában. Forrás: http://www.mme.hu/cgi-bin/cikk.pl?id=9 (Folytatás a 6. oldalon)
FUNDOKLIA-DÍJ Az érdi Környezetvédõ Egyesület megalapította a Fundoklia-díjat, amelyet terveink szerint évente egyszer, elõször 2006 decemberében adományozunk annak a magánszemélynek, vállalkozásnak, egyesületnek, aki/amely legtöbbet tett idén Érd város környezetének védelméért. A díj egy emlékplakett, amely Domonkos Béla szobrászmûvész alkotása, valamint pénzjutalom. A díjazottat a Környezetvédõ Egyesület közgyûlése választja ki, ehhez várjuk érdi lakosok javaslatait. A törzstõke növeléséhez kérjük mindazok támogatását, pénzbeli adományát, akik értékelik az élõ világért tett erõfeszítéseket, akiknek fontos, hogy városunk környezete egyre szebbé, tisztábbá váljon. Számlaszámunk: Érdi Környezetvédõ Egyesület 10403136-31324171-00000000 Közlemény: Fundoklia-díj Bõvebb információ:06-30-3282750
A vonuló madarak jelentenek-e veszélyt a háztáji madarakra? Okoznak fertõzést? A madárinfluenza a különféle házi baromfiállományokban világszerte elõfordulhat. A vadon élõ madárfajok közül elsõsorban a vízimadarak (vadkacsák, vadlibák, hattyúk, gázlómadarak) lehetnek fertõzöttek, és ezek azok, amelyek többnyire tünetmentesen hordozhatják a vírust. Azok a fajok, amelyek megbetegszenek a madárinfluenzától, legyengülnek és elpusztulnak, még mielõtt messzire vihetnék a vírust. Az influenzavírussal fertõzött madarak a vírusokat minden testváladékukkal és az ürülékükkel ürítik. Az állatokból kijutott vírusok a természetes vizekben rövid ideig életképesek maradnak. Az állatok fertõzõdése bekövetkezhet közvetlen egymás közötti érintkezéssel, a vírus belégzésével, testváladékokkal szennyezett takarmány felvételével, ivóvízzel stb. A vadon élõ és a vándormadarak fertõzést terjesztõ szerepét az is alátámasztja, hogy a szabadban tartott házi baromfifajok (pulyka, kacsa) influen-
zás megbetegedése sokkal gyakoribb, mint a többnyire zártan („iparszerû körülmények között”) tartott csirkeállományoké. Miért a hattyúk betegedtek meg? Vannak-e olyan madarak, amelyek szervezetében kevésbé vagy egyáltalán nem található meg a vírus? A vad madarak közül a vízimadarakról, és közülük is elsõsorban a récefélékrõl tudjuk, hogy szervezetükben szinte minden madárinfluenza altípus megtalálható, méghozzá úgy, hogy nem betegszenek meg. Az egyes madárfajok vírusra való érzékenysége azonban eltérõ. A hattyúk könnyen megbetegszenek, és mivel a jégmentes helyeken, az úgynevezett „lihogókban” nagy sûrûségben fordulhatnak elõ, így nagyobb az esélye, hogy megfertõzik egymást. Ráadásul egy elpusztult hattyút sokkal valószínûbb, hogy észrevesznek, mint egy kisebb testû madárfaj tetemét.
(Folytatás a 6. oldalon)
KÉRJÜK ADÓJA 1+1 SZÁZALÉKÁT Érdi Környezetvédõ Egyesület 18692354-1-13 Magyar Rákellenes Liga 19653417-1-43 Egyházak technmika száma: Evangélikus Egyház: 0035 Református Egyház: 0066 Katolikus Egyház: 0011 Buddhista Misszió: 0341
Az érdi KÖRNYEZETVÉDÕ EGYESÜLET új helyszínen és új idõpontban várja a környezetükért tenni akaró érdieket: minden hónap elsõ keddjén, a Szepes Gyula Mûvelõdési Központban, 18 órától. Telefon: 06-30-3282750.E-mail:
[email protected], Honlap: www.erdivarosvedo.uw.hu
A VÁROSVÉDÕ
2
2006/2
Nemesítés
Törvény
Nem a történelem elõtti korokig visszavezetett családi származásra, hõstettekért adományozott címekre gondolok, hanem a számos, lassan követhetetlenül sok biológiai egységre. Ojtás, szemzés, dugványozás. A sokféle krumpli, rózsa és szõlõfajtára, ma divatos szóval a génmanipuláció a jellemzõ. Az állatvilágból, csak kiragadott példaként a kutyára, macskára is. Mert van ugye a burgonya. Ella, Gül-baba, kifli, Deziré, stb. Rózsák: tea, bokor, mini, futó, piros sárga, sõt kék-lila. Szõlõ: otelló, muskotály, zalagyöngye. Kutya: dogtól a tacskóig, macska: sziámi, perzsa, és a cirmos. Össze-vissza keresztezés. A végeredmény: új fajta, vagy életképtelenség, zsákutca. Egykor nemességet kaptak a nemesítõk, ma megvetést. Ne feledjük, egy fának nem csak koronája, szétágazó lombozata, hanem gyökere, sõt a lényeg, törzse is van. A kutyából sosem lesz macska, ahogy a rózsából sem krumpli. De a hideg éghajlaton elõállították az ún. 100 napos búzát. Ez alatt kell beérnie, mert ennyi a tenyészidõ. Ez baj? A jó értelmû átalakítás célja emberközpontú. Kevesebb munkával bõvebb és olcsóbb termést. Vagy szebbet, jobbat. Mellébeszél az, aki ebben a kétfejû és négykezû embert véli kitenyészteni. Aki dupla okos és kétszer annyit dolgozik. Döntse el a természet rendezõ elve. Rá-érünk. Zelenák Eszter
Van a természetnek, a hitnek és nekünk köznapiaknak. Egyik sem stimmel a másik kettõvel. A kertben három madáretetõnk van, havonta tízkilószám vesszük nekik a magokat. Gerle-párok, rigócsaládok, cinkék és verebek tömege jár ide. A veréb is madár.. Egy (harcinak minõsített) kutyám fütyül rájuk. Befogadott jószág, dõl belõle a szeretet. Azért, idegenül ne mássz át a kerítésen! Öt jóltáplált macskám viszont vadászgat a madárkákra. Nem éhségbõl. Törvénybõl, ösztönbõl. Nem eszik meg, csak megölik és ami a rosszabb, még be is hozzák megmutatni, az elkapott kóbor egeret is. A napokban egy szigorúan védett vörösbeggyel jön az egyik. Semmi külsõ sérülés, sokkot kaphatott, még meleg. Feleségem szájból csõrbe lélegeztette, vizeztük a kis fejét, de semmi. Eltemettük. Külföldi vadászok meg százával csempészik a csomagtartóban, levesnek. Hallom, hogy az állatvédelmi tv. ellenében a kóbor kutyákat, most már lakott területen belül is kilövik. A tv. szerint csak bekerített vadászterületen engedélyezett. A megunt, kidobott, éhezõ kutyát. A madárkákat etetjük, a megunt õsi barátot kilökjük és lelõjük. A világi törvényeket a jogászok találták ki, maguknak. A Tízparancsolatot az Úr adta, de a macskám nem olvassa. Õ, a természet rendje szerint él. És a kutyakidobó, aztán kilövõ ember? Idõnként egymást is. Nem csak madarat, kutyát is lehet etetni! Hihetetlenül meghálálja. Az éhezõ ember is elvadulhat. Levadásszuk, vagy etessük? Kuchen Zoltán
Ezúton mondunk köszönetet mindenkinek, aki a 2004 évi
JÓGATANFOLYAMOK
személyi jövedelemadója 1%-át a Felsõ úti Óvoda
ÉRDEN A JÓGAEGYESÜLET SZERVEZÉSÉBEN Paramhans Swami Maheshwarananda JÓGA A MINDENNAPI ÉLETBEN rendszere szerint ÉRD, Kutyavári út 34 sz HÉTFÕ: 18.00 – 20.00, kezdõ Szakács József (30) 950-1696 KEDD: 9.00 – 11.00, középhaladó Szakács József (30) 950-1696); 18.00 – 20.00, középhaladó Muzik Péter (30) 944-1349 SZERDA: 18.00 – 20.00, kezdõ Jankovics Zoltánné (30) 419-6746 CSÜTÖRTÖK: 16.00 – 18.00, kezdõ Fehér Zsuzsa, (20) 381-8452; 18.00 – 20.00 középhaladó Kaderják Gyula (20) 480-3184 PÉNTEK: 18.00 – 20.00, kezdõ Hall Zsófia (30) 231-6690 Koós Károly Szakképzõ Iskola ÉRD, Ercsi út 8. CSÜTÖRTÖK: 18.15 – 20.15 kezdõ - ÁPRILISTÓL Csatlós Zoltán (70) 218-0078 Teleki Sámuel Általános Iskola ÉRD, Törökbálinti út SZERDA: 14.00 – 16.00 kezdõ - ÁPRILISTÓL Szakács József (30) 950-1696
TÜNDÉRKERT ALAPÍTVÁNYÁNAK ajánlotta fel. Az összegyûlt pénzt (212.000 Ft) az óvodás gyermekek eszközfejlesztésére és udvari játék vásárlására fordítottuk. Kérjük, amennyiben tehetik továbbra is segítsék alapítványunkat. Adószámunk: 18698381-1-13 Bányay Zoltánné Óvodavezetõ, Kuratóriumi elnök
A VÁROSVÉDÕ környezetvédelmi hírlevél II. évfolyam 2. szám Kiadó: Környezetvédõ Egyesület Érd Felelõs kiadó az Egyesület elnöke Szerkesztõ: Bartos Kornélia Csilla
honlap:www.erdivarosvedo.uw.hu drótposta:
[email protected] Telefon: 06-30-328-2750 Kéziratot, fényképet nem õrzünk meg és nem küldünk vissza!
A VÁROSVÉDÕ
2006/2
3
Gyógynövényeink 3. – A C-vitaminról E rovatban most azért foglakozunk a C-vitaminnal, mert télen, a megfázások, illetve influenza idején fokozottabban szükségünk rá, azonban szervezetünk ezt a nagyon fontos vitamint nem tudja tárolni. Napi C-vitamin szükségletünk általában 75 mg. A C-vitamin hiánya fáradékonyságot, fertõzésre való hajlamot, lassú sebgyógyulást, az ellenálló képesség csökkenését, skorbutot okozhat. Gyakran hallani-olvasni, hogy fogyasszunk sok zöldséget, gyümölcsöt. Ezzel egyet is értek, de jó lenne tudni, hogy melyikbõl mennyit. A fõ gond pedig, legtöbb esetbe, az agyonkemizált (mérgezett) áru. Tehát minél többet fogyasztok, annál jobban mérgezem magam. Mi a megoldás? Elsõsorban a kistermelõkre, kerttulajdonosokra gondolok, mivel õk családjuk részére termelnek, így fogékonyak a környezetbarát, bio vagyis vegyszermentes termelésre. Ezen kívül a zöldség és gyümölcs kb. 50 százalékát állítják elõ, valamint az EU is ezt a termelési módot támogatja. Sajnos akadnak még magas képzettségû, felelõs beosztású, de felelõtlenek, akiknek még ma is vörös posztó ez a termelési forma. Jó lenne, ha elgondolkodnának ezen, mivel hosszú távon nem tudnak szembe futni a széllel a 21. században. FONTOSABB ÉLELMISZEREK C-VITAMIN TARTALMA (MG/100GR.): ZÖLDSÉGEK bimbóskel 90, brokkoli 114, burgonya nyári 20, téli 10, cékla 13, cikória saláta 10, endívia saláta, fejes saláta 20, feketegyökér 105, görögdinnye 7, karalábé 80, karfiol 60, fejes káposzta 48, kelkáposzta 45, kínai kel 36, kelbimbó 65, kukorica (tejes) 7, padlizsán 0, paradicsom 25, pasztinák 18, petrezselyemgyökér 30, petrezselyem levél 166, póréhagyma 30, rebarbara 10, retek (hónapos) 20, sárgadinnye 35, sárgarépa 2, sóska 40, spárga 25, spenót 40, sü-
tõtök 30, fõzõ tök 8, uborka 5, vörös hagyma 10, zellergyökér 8, zöldbab 20, zöldborsó 25, zöldpaprika 170. ZÖLDSÉGKÉSZÍTMÉNYEK paradicsompüré 50, savanyú káposzta 16. SZÁRAZHÜVELYESEK bab 0, borsó 0, lencse 0. GYÜMÖLCSÖK alma 5, banán 10, birsalma 10, citrom 45, cseresznye 8, csipkebogyó (friss) 200, dió 25, eper (fán termõ) 40, grapefruit 40, kajszi barack 10, körte 5, egres (köszméte) 30, mandarin 42, málna 25, meggy 10, narancs 50, naspolya 12, õszibarack 7, ribiszke (piros) 30, ribiszke (fekete) 150, szamóca (földieper) 40, szeder 20, szilva (besztercei) 40, szõlõ 5. EGYEBEK zsázsa 59, madársaláta 35, zellergumó 7, karotta (sárgarépa) 19, takarmánykáposzta 134, gumóskömény 93, leveléleskel 105, vöröshagyma 8, metélõ petrezselyem 166, pepínó 21, mandula 5, dióbél 2, gesztenye 27, mogyoró 3, gyermekláncfû 30, articsóka 7,6 GYÜMÖLCS LEMOSÁS Sajnos a piacon és az üzletekben kapható zöldség, gyümölcs nagy része szermaradványos (mérgezett). Erõsen mérgezõ anyagok: ólom, arzenát, szerves higanyos szerek. Lemosószerek: vízüveg, sósav, fahamulúg vagy egyéb, nagy kovasav tartalmú szerek. Magam a fahamu lúgot használom, de általános használatra a vízüveget javaslom, 0,4 százalékos töménységben, 10 liter vízben. A gyümölcsöt, zöldséget 5 percig tartjuk a folyadékban, megszárítjuk, majd tiszta vízzel (már ha van ilyen csapvíz?) lemossuk. Bármilyen formában tárolt zöldség vagy gyümölcs folyamatosan veszíti vitamintartalmát, de az egyéb tápelemek megmaradnak. Vidéki Ferenc
Levél a pedagógusokhoz Tisztelt érdi Iskola és Óvoda Igazgatók, Pedagógusok! Az érdi Környezetvédõ Egyesület szeretettel meghívja Önt 2006. február 28-án (vagy március 7-én) 17 órára egy munkamegbeszélésre a Szepes Gyula Mûvelõdési Központba. Egyesületünk tagjai õsszel minden érdi általános iskolába eljuttatta környezetvédelmi vetélkedõjének felkészítõ munkafüzetét. Szeretnénk összegyûjteni a kitöltött munkafüzeteket, és megbeszélni Önökkel tapasztalataikat, kíváncsiak vagyunk véleményükre. A vetélkedõ további lépéseit is itt tudnánk megbeszélni. Ugyanakkor szeretnénk, ha megismerkedne Egyesületünk néhány tagjával, eddigi tevékenységünkkel, és az
idei évre tervezett programjainkkal. Nagyon örülnénk, ha eljönne, vagy ha Ön nem tud, akkor egy kollégáját megkérné rá. Mûködésünk hatékonyságához fontosnak érezzük, hogy minden iskolából kapcsolatban legyünk egy tanárral, akinek segítségével eljuttathatjuk az egyesületi híreket, programjaink tájékoztatóit az intézetekbe. Célkitûzéseink között szerepel a környezettudatos életszemlélet, életvitel terjesztése. Hisszük, hogy a környezettudatos nevelést kisiskolás korban, vagy még inkább elõtte el kell kezdeni. Ebben szeretnénk mi is szerepet vállalni. Nemcsak saját gyermekeinket akarjuk
nevelni ebben a szellemben, hanem ezen túl közösségi szinten szeretnénk ezt végezni. Ebben lenne jó összefognunk, ötleteket adnunk egymásnak, segítenünk egymást. Igen, gondolhatja, ez is egy új „divatos” kezdeményezés! Civil környezetvédelmi szervezet. De lássuk be, ha jól csináljuk nagyon hasznos lehet. Különösen most, amikor városunk dinamikus fejlõdés elõtt áll, amikor a helyi közösségek a civil szervezeteken keresztül aktívan alakíthatják környezetüket. Ispány Judit Érdi Környezetvédõ Egyesület szakmai elnöke
4
A VÁROSVÉDÕ
2006/2
A kikelet vámszedõi, kufárai Télvégi csendben szunynyadnak még az északi lejtõk, a jeges szurdokok, a hideg láprétek, ám a harkályok dobolása, cinkék, csuszkák kiáltása, éneke üdvözli az új fény eljövetelét. A napsütötte lejtõkön és a meleg völgyekben már dolgos méhcsapatok járják a kikelet elsõ virágait. Akármilyen fagyos is lehet az ország nagy részén a februári idõjárás, hazánk déli-délnyugati tájain enyhül a fagy Hóvirág szorítása, a Dráva-menti ligeterdõk és a Dunántúli-dombság üdébb erdeiben hamar kibontakozik az erdõk kora tavaszi aspektusa. Hazánk legelsõnek nyíló virágai fõleg dél-európai elterjedésûek, így ezek is már - ha enyhe az idõ - novemberben, illetve decemberben hajtani kezdenek. A téli hidegek ugyan megállítják a folyamatot, de a növekedés szinte minden fagymentes szakaszban folytatódik. Így azután a február végi olvadó hóból valósággal elõtörnek ezek a növények. Sajnos a természet tagjainak legkárosabb faja is elõbújik, és ki marokkal, ki gereblyével, de vannak, akik földgyaluval igyekeznek a kikelet elsõ virágszõnyegébõl részesedni, nyerészkedni. Védett természeti területeken történõ gyûjtés (pl. virág- és gombaszedés, mohagyûjtés, stb.), illetve védett fajok gyûjtése eddig is engedélyhez kötött – gyakorlatilag tiltott – volt, legfeljebb a természetvédelem nem volt elég erõs, olykor következetes a jogszabályok betartatásában. Azonban a hóvirág-kérdés eddig megoldhatatlannak tûnt. Hiszen a nem védett területen gyûjtött, nem védett hóvirág-milliók kereskedelme ellenõrizhetetlenné tette a védett területeken élõ hóvirágok sorsát is. Nos sokak számára megdöbbentõ fejlemény történt: az európai uniós jogharmonizáció következtében a Környezetvédelmi és Vízügyi Miniszter 23/2005. (VIII. 31.) KvVM rendeletével módosította a védett és a fokozottan védett növény- és állatfajokról, a fokozottan védett barlangok körérõl, valamint az Európai Közösségben természetvédelmi szempontból jelentõs növény- és állatfajok közzétételérõl szóló 13/2001. (V. 9.) KöM rendeletet. A rendelet 7. számú melléklete az Európai Közösségben természetvédelmi szempontból jelentõs növényfajokat tartalmazza. A listában szerepel a hóvirág (Galanthus nivalis) is, ez által jogi státusza hasonlóvá vált a hazai védett fajokéhoz. A rendelet 4.§-ban foglaltak alapján, a 7. számú melléklet fajainak természetvédelmi értéke 10 000 Ft, és a természet védelmérõl szóló 1996. évi LIII. törvény 42. § elõírásai vonatkoznak rájuk. Ebbõl következõen a hóvirág (Galanthus nivalis) egyedeinek károsítása tilos, gyûjtése, termesztése és árusítása engedélyköteles. Így bárhol, bármikor számonkérhetõvé válik az, aki a kezében hóvirágokkal, hóvirághagymákkal közlekedik. Gyakorlatilag 10 példány engedély nélküli birtoklása akár bûntetté is minõsülhet… A közismert hóvirág és a nála jóval nagyobb, szintén fehér virágú rokon, a tavaszi tõzike az Egyszikûek osztályán belül az Amarilliszfélék családjába tartoznak. (Ide olyan ismert dísznövények tartoznak, mint a klívia, vagy a nárcisz.). A rokonság tró-
pusi, szubtrópusi elterjedésû. A hóvirágok és a tõzikék a dél-európai és a kis-ázsiai hegyvidékek üde erdeiben honosak. A tíz hóvirágfajból egy, a tizenegy tõzikefajból kettõ él nálunk vadon, ám díszkertekben, kastélyparkokban akár 4-5 hóvirágfajt is megcsodálhatunk. A náluk honos kikeleti hóvirág (Galanthus nivalis) kistermetû hagymás. Kettõ-három élénkzöld, vagy szürkészöld, keskeny levelet növeszt. A fehér virág magányos, bókoló. A belsõ három lepellevél rövidebb, mint a külsõk, levágott vagy kicsípett csúcsúak, zöldesek. A termése bogyó. A földre szóródó magok tápanyagban gazdag függelékeit a hangyák fogyasztják, becipelik a talaj mélyebb, védettebb részeibe, segítve a növény szaporodását. A hóvirág nedvesebb erdeinkben, bükkösökben, gyertyános-tölgyesekben és a folyók menti keményfa-ligetekben található. Sajnos mindig a nagyvirágú példányokat szedik, így csak a kisebb virágúak tudnak szaporodni, ezért a génállomány fokozatosan “leromlik” (elvész a nagyvirágúak leírása). Budapest térségében, ahol mintegy 100 éve szedik ezt a növényt, gyakorlatilag már csak kis példányokkal találkozhatunk. A tavaszi tõzike Tavaszi tõzike (Leucojum vernum) az elõzõ fajnál lényegesen látványosabb, és sajnos ritkább. Magyarországon megtalálható a Kisalföldtõl a Dráva-vidékig, és az észak-alföldi síkságon. Az utóbbi évtizedben felgyorsult pusztulása a látogatottabb erdõkben. Például hajdani keleti-bakonyi állományai kipusztultak, Bakonybél közelében, a Molnár-kúti-árokban húsz éve még több százas populációja élt, mostanában jó, ha tíz-húsz virágot össze lehet számlálni, mivel az autós pihenõbõl érkezõ kirándulók rendszeresen szedik, néhányan valószínûleg ki is ássák a töveket. Testfelépítése hasonlít a hóvirágéhoz, de minden mérete jóval nagyobb. Harangszerû, sárga csúcsú virágai egyesével vagy kettesével bókolnak a tõkocsányon. Ugyancsak a völgyalji és az ártéri erdõk kora tavaszi dísze a ligeti csillagvirág (Scilla vindobonensis). A virágzat 3-12 kék, ritkábban rózsaszín vagy fehér csillagocskákból áll. Virágzása olyan tömeges lehet, hogy az erdõ aljnövényzete kék virágszõnyeggé válik, melyet alig szakít meg egyegy hóvirág fehére, vagy egy-két tyúktaréj sárga csillaga. Bár e védett növény kistermetû, mégis sokan gyûjtik. Itt Érden, a szigeten
Ligeti csillagvirág
A VÁROSVÉDÕ
is mindennapos látvány a hagymákat kiásó kiránduló. Elterjedése igen szeszélyes, a középegységekben ritkább, az alföldi részeken gyakoribb. Egyik legérdekesebb, és legritkább erdei hagymásunk a kakasmandikó (Erythronium dens-canis). Hagymagumója olyan, és akkora, mint a kutya tépõfoga (= dens canis). A két lándzsás tõlevél ezüstös zöld alapon barna foltos, vagy fordítva. A fagyos éjszakában összecsukva tartott nagy, liláspiros virág a hideg reggeleken csak lassan nyílik, de az erõsödõ napsütésben aztán gyorsan hátracsapja lepelleveleit, így a kakastaréjhoz hasonlóvá válik. A rokon fajok sárgás színûek, ezeket díszKakasmandikó növény-kertészetekben meg is vásárolhatjuk. A nálunk is honos faj Európa déli felének hegyvidékein fordul elõ. Magyarországon a fõ elterjedése a Délnyugat-Dunántúl, ám megtaláljuk a Tornai-karszton és a Bükkben is. Az Alföld erdõs területein is növényritkaságok csalogatják a méheket. A sáfrányok (Crocus) egyszikûek, a Nõsziromfélék családjába tartozó, jól ismert hagymások. A mediterrán, szubmediterrán régióban alakultak ki, majd szétterjedtek a középeurópai magashegységekben is. Több õsszel nyíló faj létezik, de a hazai kertekben inkább csak a színpompás tavasziakat ültetik. Vadon öt faj él nálunk, de igen kevés helyen, ezért védelmet élveznek. Az alföld homoki tölgyeseinek féltett kincse, a néhol még tömegesen elõforduló tarka sáfrány (C. reticulatus). A keskeny fûszerû, középen fehércsíkos levelek közül egy-két halványlilás vagy fehér virág bújik elõ. A belsõ lepelkör három lepellevele halvány kékeslila, a külsõk általában fehérek, három barnás lila csíkkal. A jégkorszak utáni meleg kontinentális klíma - a mogyorókor - maradványa. A másik négy sáfrány a környezõ magashegységekbõl ereszkedett le hozzánk, ebbõl kettõ (a fehér és az illír) csak egy-egy helyen található, ezért avatatlan szemek nem is láthatják õket, azonban a másik kettõ idõnként megjelenik az illegális piacokon. A kárpáti sáfrány (C. heuffelianus) Felsõ-Tiszánál levõ telepei a hatalmas kárpátaljai populációkból váltak le. A virágok lilák, sötétebb V-alakú rajzolatKárpáti sáfrány tal. A halvány sáfrány (C. vittatus) nálunk csak a Bakonyalján él, az elmúlt években felismert új faj. Korábban kárpátinak hitték, de genetikai vizsgálatok alapján kiderült, hogy az alpesi fehér sáfrány és a kárpáti sáfrány jégkorban kialakult hibridje. Mindkét faj ártéri ligeterdõben, illetve gyertyános-tölgyesben él. A tarka sáfránnyal gyakran együtt fordul elõ az ugyancsak ho-
5
moki tölgyesekben élõ egyhajúvirág (Bulbocodium versicolor). Ez a növény a kikericsek közeli rokona. A sötét lilás piros vagy sötét rózsaszín virágok alsó része nem hosszú lepelcsõ, mint a kikericseknél vagy a sáfrányoknál, hanem majdnem végig szabad a hat lepellevél. Ezért az öregebb virágok szokatlan módon szálakra szétesnek. Az egyhajúvirág fokozottan védett, ritka faj! Erdeinkben nemcsak az egyszikû hagymások képeznek tavasszal virágszõnyeget, hanem a kétszikû Boglárkafélék is. Az egyik legkorábbi vadvirágunk a téltemetõ (Eranthis hiemalis) mediterrán jövevény, kolostor és kastélykertekbõl szökött ki. Elsõsorban a Dunántúl gyorsan felmelegedõ, de nyáron is üdén maradó erdeiben találjuk, de megtelepedett az Északiközéphegységben is. A gömbölyded gumócskából február végén hajt ki az egyvirágú szár. Az aranyNemes májvirág sárga virág csak a napsütésben nyílik ki, a hidegben bimbószerû gömbbé záródik. Magról – öntözött helyen - jól szaporítható, de kereskedelmi forgalomban is kapható. Ugyancsak Boglárkaféle a májvirág (Hepatica nobilis). Sötétkék virágai, háromkaréjos, sötétzöld levelei szokatlanok az erdõk zömmel világos színû kora tavaszi aszpektusában. Nevét onnét kapta, hogy leveleinek alakja a lebenyes májéhoz hasonlatos, ezért azt gondolták róla, hogy a májbetegségek gyógyítására teremtették. A növény északon ritka, inkább a dunántúli erdõk dísze. Szerencsére a szártalan kankalin (Primula vulgaris) lényegesen elterjedtebb, gyakoribb, bár csak a Dunántúl délnyugati felén található. Az egyik legelsõ virágunk, igazi szépsége márciusban, esetleg áprilisban bontakozik ki. Halványságra pomponjai virítanak az erdei avarban. Virágai nagyok, hosszú kocsányokkal bújnak elõ a tõlevélrózsából. Fõleg bükkösökben és gyertyánostölgyesekben láthatjuk. Gyakorta árusítják, ami bocsánatos bûn, ha kerti állományból származik. A mi feladatunk megvédeni ezeket az értékeket, hogy évtizedekkel, évszázadokkal késõbb is büszkélkedhessenek utódaink a hajdani paradicsom csodáival. A digitális technika világában nem szabad a természetet gyorsan pusztuló értékeit a vadonból begyûjteni, sokkal szebb és tartósabb néhány jól sikerül kép. Ezeket manapság gyorsan átküldhetjük ismerõseinknek is az interneten… Halász Antal
Szártalan kankalin
2006/2
A VÁROSVÉDÕ
6
2006/2
A tövisszúró gébics az év madara (Folytatás az 1. oldalról) A gyászos nyugat-európai adatok mellett Magyarországon még igen jelentõs állomány, mintegy 600 000 pár tövisszúró gébics található, ami az Európai Unióban élõ állomány 30%a. Ez is azt bizonyítja, hogy Magyarország páratlan természeti értékekkel gazdagította az uniót, amelynek megõrzéséért most már a közösség elõtt is felelõsséget vállaltunk. A régebbi tagországokban a gébicsek és számos más, agrárterülethez kötõdõ faj eltûnéséhez nagyban hozzájárult az EU földalapú agrártámogatása, amely még a kedvezõtlen adottságú területeken is intenzív gazdálkodásra ösztönözte a földtulajdonosokat, illetve földhasználókat. A vegyszerezéssel lassan elfogyott a gébicsek rovartápláléka, a bokrok, sövények, fasorok felszámolásával pedig eltûnt a fészkelõhelye is. A Magyar Madártani Egyesület bízik abban, hogy az agrár-környezetgazdálkodási és vidékfejlesztési források elosztásánál a magyarországi döntéshozók tekintettel lesznek arra, hogy hazánkban Európában egyedülálló természeti értékek, rendkívül gazdag állat- és növényvilág található, amely megõrzésének egyik záloga a természetkímélõ gazdálkodási módok alkalmazása. A tövisszúró gébics a verébnél valamivel nagyobb madár, vaskos, a végén kampós csõrrel. A kiszínezett hímet hamuszürke fejtetõje, a szemén áthúzódó széles fekete csík és gesztenyebarna háta jellemzik. Torka fehér, oldalain rózsás árnyalat látszik.
A tövisszúró gébics hazánkban még viszonylag gyakori, galagonyával, vadrózsával benõtt domboldalakon, bokorsorban, folyóárterek szegélyein, öreg temetõkben találkozhatunk vele. Jellegzetes vártamadár, mindig valamilyen kiemelkedõ ponton üldögél, könnyû észrevenni. Késõn, csak április utolsó, május elsõ napjaiban érkezik Afrika felõl, ebben az idõszakban lehet hallani az udvarló hímek viszonylag halk, de rendkívül sok utánzást tartalmazó énekét. A párok évente egyszer, májusban költenek, de az elpusztult fészekaljat pótolják. A fészket a tojó alacsonyan, többnyire tüskés bokorban, 4-6 nap alatt építi. Az 5-7 tojáson egyedül kotlik, de idõrõl-idõre elhagyja a fészket, hogy eleséget keressen. Néha párja is eteti. A fiókák 14-16 nap alatt kelnek ki, és ugyanennyi idõ alatt el is hagyják a fészket. Mindkét szülõ eteti õket. A tövisszúró gébics tápláléka fõként rovarokból áll, de néha apró gerinceseket is fog. Zsákmányát gyakran tövisre tûzi. Õszi vonulása augusztusban indul, elõször az öreg madarak repülnek dél felé, fiatalokkal még néha október elején is találkozhatunk. Gyakorlati védelmét elsõsorban élõhelyének biztosítása, a bokrosok, bokorsávok védelme és telepítése jelenti. Schmidt Egon Forrás: http://www.mme.hu/cgi-bin/cikk.pl?id=9
KÖZÖS NYILATKOZAT
A Százhalombattai Környezetvédõ Egyesület, a Százhalombattai Faluvédõ Egylet és az érdi Környezetvédõ Egyesület január 31-én megbeszélést tartott és a következõ nyilatkozatot tették: A három Egyesület 2006. január 31-ei közös megbeszélésén megismerte közelebbrõl egymás eddigi tevékenységeit, céljait, tervezett programjait. Megállapítottuk, hogy a továbbiakra vonatkozó elképzeléseinkben, terveinkben több kapcsolódási pont, azonosság található. Megegyeztünk abban, hogy • mind a természetvédelem, mind pedig a környezetvédelem témakörében kölcsönösen támogatjuk egymás akcióit, rendezvényeit, és közös programokat is tartunk, • amint lehetõség nyílik rá, az érdi egyesület hírlevelét regionális, közös újsággá fejlesztjük, szakmai kérdésekben rendszeresen konzultálunk.
Döntést hoztunk arra vonatkozóan, hogy • közösen lépünk fel a Százhalombattát és Érdet összekötõ Duna-part, a hozzá tartozó természeti tájak: Kakukk-hegy, Földvár, Sánc-hegy, Érdi-magaspart, Sírhalmok, botanikai, természeti, és régészeti értékei védelmében. Közös tevékenységeink elsõ, kiemelt lépéseként összefogva • ösztönözzük Százhalombatta és Érd városok vezetõit a Beszédes József programban való részvételre, ami lehetõvé tenné az említett értékek megõrzését és egy komplex régészeti - ökoturisztikai Natúrparkká való továbbfejlesztését, a világörökségi rendszerbe való bevonását. Százhalombattai Környezetvédõ Egyesület elnöke Százhalombattai Faluvédõ Egylet elnöke Környezetvédõ Egyesület Érd elnöke
MUSTÁRMAG
2006/2
7
MAGYAR RÁKELLENES LIGA ÉRDI SZERVEZETE REÁLISAN A MADÁRINFLUENZÁRÓL (Folytatás az . 1. oldalról) Igaz-e, hogy a városi madarak, a galambok, házi verebek, varjak nem terjesztenek madárinfluenzát? Néhány galambfajból, ragadozómadárból, illetve énekesmadárból is kimutatták már a madárinfluenza-vírust, de ezek elszigetelt, egyszeri esetek voltak, igazából a vízimadarak érintettek a betegségben. A sokkal kisebb termetû énekesmadarak valószínûleg sokkal hamarabb elvesztik röpképességüket az egyes betegségek során, így nem is játszhatnak jelentõs szerepet azok hordozásában. Fontos hangsúlyozni, hogy a téli madáretetés, az odúk kihelyezése, tisztítása, az eresz alatt lévõ fecskefészek semmilyen veszéllyel nem jár, hisz az eddigi vizsgálatok alapján a hazai énekesmadarak nem terjesztik a madárinfluenzát. Vándormadaraktól elkaphatja-e az ember a madárinfluenzát? Madaraktól emberek csak extrém körülmények között kaphatják el a vírus. Ehhez az szükséges, hogy valaki folyamatosan nagy mennyiségben találkozzon egy fertõzött madár testváladékával, ürülékével. Vadon élõ madarakkal nemigen kerülhet ilyen közeli kapcsolatba az ember. Nálunk is megkaphatják-e baromfitól a fertõzést az emberek? Az eddigi humán megbetegedések kivétel nélkül nem megfelelõ higiénés körülmények között baromfival dolgozó/együtt élõ személyeknél fordult elõ. Az Ázsiában észlelt madárinfluenza vírusa által okozott megbetegedések azok között jelentkeztek, akik a madarakkal nap mint nap érintkeztek, és a munkájuk során nem használtak védõmaszkot. Az teljes
Életmódnap Március 4-én 9–18 óráig az érdi Szepes Gyula Mûvelõdési Központban a Dragon Heart Orvos-Természetgyógyász Társaság szervezésében – díjtalan kezelések, felmérések – könyvek, egyéb termékek – egyéni gyógyítók, grafológia, asztrológia A Mustármag Magyar Rákellenes Liga Érdi Szervezetének részvételével. Szórólapok, információ, ajándék könyv belépési lehetõség a Ligába. 15 órakor DR. KARÁCSONY ISTVÁN onkológus elõadása: Karcinofóbia (Félelem a ráktól)
bizonyossággal kimondható, hogy a madárinfluenza vírusa emberrõl emberre nem képes átterjedni. Az influenzavírusok ellenálló képessége kicsi. A testváladékok beszáradása, a különbözõ fertõtlenítõszerek, a 60 °C feletti hõmérséklet az influenzavírusokat hamar elpusztítja. A hazánkban általában alkalmazott konyhatechnológiai mûveletek (pl. fõzés, párolás, sütés) az influenzavírusok elpusztításához biztosan elegendõek! Jelenthet-e veszélyt a téli madáretetés? Egyáltalán etessük-e a madarakat? A téli madáretetés nem jelent veszélyt. Az etetõkre járó madárfajok jellemzõen nem érintettek a madárinfluenzával, ahogy az elõzõekben is említettük a vízimadarak az elsõdlegesen hordozók. Egy cinke, pinty stb. valószínûleg nagyon ritkán kerülhet a vírussal kontaktusban, de ha megfertõzõdik is rövid idõn belül legyengül és elpusztul így átadni azt már nem képes. Érdemes jobban figyelni a higiénés szabályok betartására, azaz mossunk kezet ha madárürülékkel kontaktusba kerülünk és idõnként tisztítsuk le és fertõtlenítsük a madáretetõket, de ezen kívül nincsen más teendõ. Mennyire jelent veszélyt a parkokban, játszótereken lévõ madárürülék? Különösen figyelni kell a higiénés szabályok betartására, kerülni kell az állati eredetû ürülékkel, vagy az emberi eredetû hulladékkal való érintkezést! Ez függetlenül a madárinfluenzától, minden esetleges fertõzés esélyét nagyban csökkenti. Bõvebben a következõ internetes címen: http://www.mme.hu/cgi-bin/mmehir.pl?sorszam=230
Madárinfluenza és kergemarha-kór ellen legjobb védekezés a vegetariánizmus. Érdi Jóga Egyesület
MUSTÁRMAG Magyar Rákellenes Liga Érdi Szervezet
[email protected] honlap: www.erdirakliga.fw.hu telefon: 06-30-328-2750 cím: 2030 Érd, Alsó u. 8. ügyelet: minden hétfõn 17 órától számlaszám: 12001008-00102329-00400001 csak postacím: 2030 Érd Bölömbika u. 6. Lelkisegély telefonszolgálat a 06-80-505-675 ingyenes zöld számon hétfõtõl szombatig 9-21 óráig.
Szíves figyelmükbe
8
K LASSZIKUS
2006/2
BALETT - TANFOLYAM
INDUL FOLYAMATOSAN AZ
M-M MÛVÉSZETI
SZÉKHÁZBAN, 5–7 ÉVES GYERMEKEK SZÁMÁRA, DIPLOMÁS BALETTMÛVÉSZ VEZETÉSÉVEL. ÉRDEKLÕDNI: 06-70-622-3070
F ELNÕTT
KONDICIONÁLÓ TORNA
DIPLOMÁS BALETTMÛVÉSZ VEZETÉSÉVEL.
JELENTKEZÉS FOLYAMATOSAN. ÉRDEKLÕDNI: 06-70-622-3070 SZENNYVÍZSZIPPANTÁS DUGULÁSELHÁRÍTÁS, CSATORNATISZTÍTÁS NAGYNYOMÁSÚ WOMA AUTÓVAL. FÜLÖP SÁNDOR VÁRJA MEGRENDELÉSEIKET! Telefon: 23-377-062, 06-20-9368-062 Festést, mázolást, tapétázást, hideg-, melegburkolást vállal Majoros József. Telefon: 06-30-320-0988
Jogsegélyszolgálat A Városvédõ és Városépítõ Egyesület minden héten pénteken 17 és 19 óra között ingyenes jogi tanácsadást tart. Helyszín: Érd, Diósdi út 4/1 (a Ritmus Áruház mellett, a vasút felõli bejárat) Dr. Szabó Ferenc ügyvéd. Tel.: 06 30 352-1275
DOHÁNYZÁS LESZOKTATÁS TESTSÚLY CSÖKKENTÉS Telefon: 23-371-637 vagy 06-70-381-3540 2030 Érd, Bajcsy Zs. út 119. HAGYOMÁNY, KÉZMÛVESSÉG, NÉPMÛVÉSZET Egyedi kerámiák igényes kivitelben, nagy választékban a készítõtõl. SZÛCS LÁSZLÓNÉ keramikus 2030 Érd, Fürdõ utca 32. Telefon, fax: 06-23-374748
MÉRLEGKÉPES KÖNYVELÕ TELEFON: 06-30-850-3047 Híreinket, programjainkat közli a HETI HÍRÖZÖN címû ingyenes hetilap, az ÉRDI LAP és az ÉRDI TELEVÍZIÓ. Köszönet érte! Érdi Környezetvédõ Egyesület Mustármag Magyar Rákellenes Liga Érdi Szervezete
A VÁROSVÉDÕ a NEMZETI CIVIL ALAP és a KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM támogatásával jelenik meg
