VERTEBRATA
HUNGARICA
M USE! HlSTORICO - NATURALIS Tom. VII.
1965.
HUNGARIC! Fase. 1-2.
A kardoskúti Fehértó m a d á r v i l á g a 1 Irta: Sterbet! látván Országos Természetvédelmi Hivatal Madártani Osztálya, Budapest
A mindinkább pusztuló, ósi jellegű tájformák állatvilágának feltárása, természetvédelmi kiértékelése sürgető feladata a magyar zoológiának., Ezt a célkitűzést kivánor szolgálni tanulmányommal, melyben a kardoskúti Fehértó /régebbi nevén Vásárhelyi-Pehértó vagy Pusztaszél/ madárvilágát az 1940-64 időközét felölelő, folyamatos megfigyeléseim alapján ismertetem. A terület madártani érdekességeiről, sajátos ökológiai problémáiról több alkalommal beszámoltam. Biológiai értéke azonban megkívánja, hogy madár faunájának képét teljességében is megrajzoljuk, és ezt az áttekintő összefoglalást a megfigyelések idejét huszonöt esztendőre kikerekitő évforduló is időszerűvé teszi. A dolgozat korlátolt terjedelme csupán katalógus jellegű módszertani megoldásra ad lehetőséget, ezért az irodalmi felsorolásban a területről ezideig megjelent madártani és a madártant érintő tanulmányok teljes bibliográfiáját is öszszefoglalom. 1 Előadta a szerző az Állattani Szakosztály 1965. január 8.-án tartott 569. ülésén.
A kardoskuti Fehértó jelentőségét nalába eső,
egyrészt a Tisza vo-
rendkívül forgalmas madárvonulási gyülekezőhely
voltának köszönheti.
Másrészt
a hazai szikesek
valamennyi
típusát felölelő talajösszetételéből adódó ökológiai
viszo-
nyai teszik a maga nemében egyedülállóan érdekessé. A terület az ősmaros postglaciális mellékágai egyikének elszikesedett maradványa.
A tó Orosházától mintegy 14 km-re
délre, ÉK-DNY irányban fekszik. és 500 m között váltakozik.
Hossza 3 km, szélessége 100
Telitett vízálláskor sekély to-
csogó és 60-70 cm közötti értékeket mutat. tornahálózat
A kiépített csa-
nyár közepére azonban rendszerint teljesen ki-
szárit ja a tómedret. Makrovegetációja szegényes. Nádast csak a keleti szegélyén találunk, foltokkal tarkitva.
kisebb-nagyobb
Bolboschoenus-
Nyugati oldalán kb. 2 k h terjedésű fél-
sziget nyúlik a tóba, ahol kopár zátonyokon keverten diszlik az európai szikesek kiszáradása után
jellegzetes
maritim növényzete.
a sziksótól fehérlő tómedret
Nyári
is felveri a
sós puszták törpe, halofita vegetációja. A tavat déli szegélyén 1, északi oldaláról kb. 10 km-es mélységben elgazosodott szántóföldekkel steppe határolja. érintkezik.
és
elszórt tanyákkal tarkított Festucetum-
Nyugati és keleti oldala
szántóföldekkel
A táj részletesebb leírását ós ökológiai viszo-
nyainak aprólékosabb tárgyalását teti /STERBETZ, 1958,
az idézett irodalom ismer-
KISS, 1959,
MEGYERI, 1963/.
Fészkelő madárfajok Ixobrychus minutus /£./: néhány párban rendszeres fészkelő.
Ciconia cioonla /L./î
évente fészkel.
a környékbeli tanyákon 2-3 pár
Anser anser /I»./:
egyébként rendszeres átvonuló,
1961-ben 1 pár fészkelt,
Anas platyrchynchos L . , Anas
querquedula L . Î néhány párban rendszeres költő és tömeges átvonuló. /l./î
Anas acuta 1 . ,
Anas strepera L . »
Spatula clypeata
2-3 pár évente költ, jelentős mennyiségekben átvonul.
Aythya ferlna /L. A Aythya nyroca /GÜLD/: 1940-42 között igen sok fészkelt; 1945-51 időközében évente 2-3 pár,azóta a megromlott vízviszonyok miatt csak szórványos átvonulók. Circus aeruginosus /L./:a tószéli nádasban ritkán költ, rendszeresen
átvonul.
pg-lco tinnunculus L.ï
fasorokban szórványosan költ. coturnix / L . / ,
a környékbeli
Perdlx perdlx / L . / ,
Coturnlx
Phaslanua colchlcus L . Í gyakori fészkelók.
Porzana porzana /L./, Galllnula chloropus / L . / Ï
1940-43
időközében rendszeresen fészkeltek, azóta szórványos átvonulók.
Fulica atra L . ?
Otis tarda L . :
szórványos fészkelő.
1941-ben még kb. 50 db élt a területen,
lllománya fokozato-
san csökkent; 1961-ben már csak 10 db körül lehetett,
és
a
környéken ma is megvan ez a kis populáció. Vanellus vanellus /l./í
közönséges,
nagy szánban fészkel.
SCOP.i szórványos átvonuló. rlus alexandrinus L.:
Charadrlus dublus
1964-ben 1 pár költött. Charad-
közönséges
költő faj.
Minimális fé-
szekszáma 20,maximum 60-70 pár a kedvező években. Llmosa 11mosa / L . / Ï
a tó körüli steppe vizenyős foltjain
rendszeresen költ. Vonuláskor tömeges. 1954-ig 15-20 pár költött,
néhány pár
Tringa totanus / L . / Í
azóta csak 1-2 pár rendszertele-
nül. Hlmantopus hlmantopus /L./: 1957 és 1961 években l-l pár költött.
Ritka átvonuló.
Recurvirostra avosetta L.: B0DNÍR
BERTALAN szerint a század elején rendszeresen költött. figyeléseim évente költ.
első
évtizedében
Meg-
hiányzott; 1954 óta 5-15 pár
Glareola pratlncola /L./: B0DNÍR BERTALAN sze-
rint a század elejéig
jellegzetes fészkelő
volt Hódmezővá-
sárhely környékén. 1940-ben, 1942-ben és 1944-ben néhány pár kardoskuti költéséről volt tudomásom. ben 2 pár költött itt. 5 pár fészkelt.
1957-ben 1 pár, 1959-
Chlidonlas hybrlda
/PALL./Í
Vonuláskor elvétve észleltem.
1961-ben
Chlidonlas
leucopterus /TEMM./í 1957-ben 6 pár, 1958-ban 1 pár költött. Chlldonias niger /L./: 1957-ben 40 pár, 1958-ban 30 pár költött. Streptopella turtur /L./: tanyaudvarokban gyakori fészkelő.
Streptopella decaocto /PRIV./:
1957-ben jelent meg a
tanyavilágban, azóta rohamosan gyarapszik a populáció. Cuculus canorus L. : nádirigó fészkekben elvétve megtaláljuk fiókáját. Athene noctua /SCOP./: tanyaházakban, romos tanyaépületekben gyakori fészkelő, üpupa epops L.: tószéli tanyákban rendszeresen költ. Galerlda eristata /L./: közönséges fészkelő. Calandrella brachydactyla hungarica HORVÁTH:elsőÍzben 1956-ban jelent meg a tó környékén;
1957-ben apró fiókáival látott példány
igazolta költését. Azóta állandósult egy 6-8 párból álló kis populáció. látvány.
Kora áprilisi
és
augusztusi vonuláskor gyakori
1959.XII.9-én PÁTKAI egy Calandrella brachydactyla
brachydactyla LEISL.
példányt gyűjtött
/PÁTKAI, 1962-63/.
Alauda arvensis L.: közönséges költőfaj a Pestucetumon. 1963. XII.27-én 2 db. Alauda a. cinerascens EHMCKE alfajhoz tartozó példányt gyűjtöttem,
Hlrundo rustlca L., Dellchon urbica
/L./: tószéli tanyákban rendszeresen költenek. Oriolus oriolu8 /L./: tanyaudvarokban elvétve költ. Pica pica /L./: sorokban elvétve fészkel.
fa-
Parus malőr L.: kertekben elvétve
költ. Panurus blarmlcus /L./: 1964-ben 2-3 pár fészkelt. Oenanthe oenanthe /L./: néhány pár rendszeresen költ. Luscinia 8vecica /L./: 1964-ben költött először. oides /SAVI/ és
Locustella luscinl-
Lusciniola melanopogon /TEMM./:
rendszeresen költ.
Acrocephalus arundinaceus /L./,
phalus palustris /BECHST./, állandó költőfajok.
Acroce-
Acrocephalus schoenobenus /L./:
Anthus campestris /L./: rendszeres köl-
tőfaj. Motacilla alba L., Motacilla flava L.: kelők.
néhány pár
Lanius minor GH.:
állandó fész-
fasorokban, tanyaudvarok fáin ál-
landó költőfaj. Sturnus vulgaris L.: Fasorok odvaiban elvétve költ. Passer domesticus /L./, Passer montanus /L./: rendszeres költőfajok.
Emberlza calandra L. :
szórványos költő-
faj. Emberiza schoeniclus L.: egy-két pár rendszeresen költ.
Átvonuló,
kóborló és telelő madarak
Podlceps ruficollis BREHM,
/PALL./,
Podiceps nlgricollls C H . L .
Podiceps eristatus /L./:
megfelelő vizállás esetárn
vonulási időben rendszeres fajok. Podlceps griselgena BODD-s 1964.V.2. 1 db megfigyelve. Ardea cinerea L., Ardea purpurea L., Ardeola ralloides /SCOP./: szórványos jelenség, alba /L./i 1940-43
időközében
néhány
1953.VI.2.-án 3 db-ot figyeltem meg. igen szórványos nyári kóborló.
esetben
Egretta garzetta /1./:
Nycticorax nyctlcorax /L„/„
Botaurus stellarls /L./: szórványos átvonuló. Clconla /L,/:
Egretta
előfordult.
nyári vendég a steppen.
nigra
Ple^adis flaclnellus /L./:
1952.V.3-án, 1 db; 1961.IV.29-én, 1 db lett megfigyelve, kaser fabalis /LATE./, Anser alblfrons /SC0P./: rendszeres tömeges átvonuló és telelő. Anser erythropus /L./: néhány esetben gyűjtve. széli steppén
Branta ruficollis /PALL./í 1964.XI.21-én a tókb. 500 főnyi
lilik
6 db legelésző vörösnyaku ludat.
csapatban figyeltem meg
Tad orna tad o m a /L./i elő—
fordulásai :I960.IV.3, 1 db; 1964.IV.2, 2 db. Anas crecca L.„ Anas penelope L.: vonulási időben tömeges fajok.
Ayth.ya fu-
llgula /L./: előfordulásai: 1957.V.26, 2 db; I960.V.7, 2 db. Aythya carila /L./: előfordulása: I960.IV.3, 2 db. Bucephala clangula /L./:
előfordulásai:
1958.1.20, 4 db;
I960.IV.3,
6 db. Milvus migrans /BOLD./: szórványos nyári vendég. piter gentills /L./:
Accl-
1964.IV.2-án 1 db lett megfigyelve.Ac-
cipiter nisus /L./: rendszeres téli vendégfaj. Buteo rufinus /CRETZSCHM./: előfordulásai :1942.IX.2, I960.VI.19» 1964.111. 31.
Buteo buteo /L,/, Buteo lagopus /POîïT./: rendszeres ké-
sőőszi-téli vendégfajok.
Aqulla hellaca /SAV./: előfordulá-
sai: 1957.VIII.21, 1959.VIII.3. Aquila clanga /PALL./: 1953. IX.23-án
lőtték a tó környékén.
előfordulásai: 1943.XI.6,
Haliaeetus albicllla /L./:
1954.III.il,
cyaneus /L./, Circu3 macrourus /GM./:
1954.III.14. Circus rendszeres vonuló fa-
jok. Clrcae-ëus galllcus /GM./: előfordulása: 1954.IV.1. Pal-
J
co cherrug GRAY? TUEST. Ï
előfordulása?
1964.X.5.
Falco peregrinus
későősztől koratavaszig szórványos jelenség.
Falco
subbuteo L. : nyáron-koraősszel rendszeres a steppéken. Falco columbarius L . :
rendszeres téli vendég. Falco vespertinus L . :
vonulási idejében szórványos faj. Grus grus / L . / Í tavaszi-őszi vonuláskor rendszeresen és tömegesen jelenik meg a tavon, ősszel, mig a környékbeli kukoricások táplálékát biztosítják,
hetekig elidőzik, és több
száz főnyi csapatai
tőmederben
kardoskuti Fehértó
a
kiszáradt
éj jeleznek. A
- Biharugra és Kelethortebágy után -
az
ország harmadik leglátogatottabb daruvonulási állomása. Rallus aquatlcus L. : őszi
vonuláskor
előfordulása: 1963.XI.5. elvétve
Crex crex /L./:
észleltem. Porzana parva /SCOP./:
1943.V.2-án 1 db lett gyűjtve. Otis tetrax L.: előfordulásai : 1956cXI.6, 1959.XI.8, 1960.7111.20, l-l db lett megfigyelve, 1959.XII.25-ről 1 db gyűjtött példány került a Madártani Intézetbe.
Haematopus ostralegus L.:
PÉCZELY /1962-63/ 1961.
IV.7-én figyelt meg egy példányt. E fajjal 1962.IV.30-án találkoztam
a tavon.
Squatarola squatarola /L./,
Charadrius
apricarlus L. .Charadrius hiatlcula L.: vonulási időben rendszeresen megjelenő fajok.
Charadrius morinellus L.: előfor-
dúlásai:1953.x.6, 6 db; 1959.7.2, 1 db? 7III.3, 13 db; I960. 7III.20, 12 db; XII.16, 1 db; 1961.XI.4, 1962.XI.3, 1 db; X.13, 7 db;
1963.17.5, 8 db;
X.14, 1 1 + 7 db; XI.4, 2 db;
1953 előttről is
10 + 8 + 8 + 1 db;
VII.9, 1 db; IX.8, 1 db;
ismétlődő megfigyelések
1964.IX.22, 1 db. bizonyitják rend-
szeres előfordulását. Numenius arquatus /L./: tavasszal-őszszel
ezres
tömegekben
vonul
át;
nyáron kóborló csapatok
rendszeresek. Humenlus phaeopus /L./: későtavaszl vonuláskor ezres tömegekben látni, ősszel rendkívül ritka jelenség, flumenlus tenuirostrls VIEILL.: előfordulásai: 1959-VIII.3, XI. 8, I960.VIII.20o
Tringa eryhtrópus /PALL./: rendszeres, tö-
meges átvonuló»
Tringa stagnatllls /BECHST./: vonulási idő-
szakban éppúgy9
mint a nyári nomadizálások idején a kardos-
kuti Fehértó gyűjtőhelye
a Tisza vonalában mozgó
tavi can-
kóknak.
S kis csapatokban vonuló faj sokszor többszáz főnyi
mennyiségben van jelen,
amikor kedvező viszonyok között
az
utjukat megszakitó kis egységek Itt tömörülnek. Tringa nebalaria /GUNN./, Tringa ochropus L., Tringa glareola L« : vonulási időben
mindhárom faj gyakori;
a réti cankó rendszeres
1959.V.
tömegjelenség. Xenus cinereus /GULP./: előfordulása? 2.
Actitis hypoleucos /L./: tavasszal-ősszel gyakori.
aria lnterpres /i./í előfordulásai:
I960.V.7,
XI1.16.
1959.VIII.3. zönséges.
Gallinago media / L A T H . / ï
Gallinago gallinago /L./: Scolopax rusticola L.:
észlelhető.
Aren-
1953.IX.16, 1957.VII.26, előfordulása:
vonulási időben kö-
őszi vonuláskor elvétve
Lymnocryptes minimus /BRÜNN«/:
néhány esetben,
csak tavaszi vonuláskor figyeltem meg.Crocethia alba /PAll./:
előfordulásai:
1952.VIII.11, 1953.VIII.28, 1957.X.4. Calid-
ris canutus /L./: /LEISL./,
előfordulása:
1957.X.4*
Galidris minuta
Calidris tennnlnckii / L E I S L . / í mindkét faj rendsze-
res tavaszi-őszi átvonuló.
Calidris alpina /L./: vonuláskor
és nyári kóborlása idején közönséges, tömeges fajé testacea / P A L L . / í lási esetek száma,
mind az észlelt példányok mennyisége
utóbbi 1 0 - 1 5 évben feltűnően lecsökkent. lus
/PONT/:
/1./:
Calidris
rendszeres átvonuló, de mind az előfordu-
előfordulása:
az
Limicola falcinel-
1957.X.5, 5 db. Phllomachus pugnax
mindkét vonulási időszakban és a nyári kóborlási idő-
ben sokezres tömegekben van jelen.
Phalaropus lobatus / L . / :
előfordulása: I960.V,7. Larus canu3 L.:
előfordulásai: 1964«IV.2, 2 db; XI.24,
3 db juv. Larus argentatus PONT. î többnyire fiatal példányok áprilistól
októberig
évente
előfordulása: 1958.1.20. lenlévő faj PALL.:
előkerülnek. Larus fuscus L.:
Larus rldlbundus L. î állandóan je-
a* nyilt vizű
aspektusok idején.
Larus minutus
előfordulásai: 1953.X.8, 1 db; 1959.V.2, 1 db; 1961.
IV.29, 4 db;
1963.IX.8, 5 db;
1964.VI.7, 30 db. Sterna hl-
rundo L.: szórványos,kóbor jelenség. Sterna alblfrons PALL.: fészkeié si Időben jelenik meg igen ritkán. Columba oenas L. :
leginkább
őszi
vonuláskor
elvétve
látható.
Columba palumbus L . í
aluco L.f À8lo otus /L./ï flammeus PONT.:
szórványos átvonuló.
Strix
szórványos őszi-téli vendég,
néha csapatosan
is
Asio
megjelenő téli vendég.
Caprlmulgus europaeus L.í előfordulásaíl964.IX.12. Apus apus /L./: junius és augusztus hónapokban évente megjelenik. rop8 apiaster L.:
néhány esetben nagy magasságokban,
ősszel átvonult.
Mekora-
Coracias garrulus L.í szórványos jelenség.
Picus viridis L., Dendrocopos maior /L./, Dendrocopos syrlaCU3 /EHR./í darai.
tanyakertek, fasorok szórványosan megjelenő ma-
Eremophila alpestrls /L./: előfordulásai: 1958.1.20,
9 db; XII.7, 3 db; 1959.XI.8, 1 db; XII.9,14 db; 1964.XI.21, 14 db.
PÉCZELY /1959/
1958.III.15-én figyelt meg
4 db-ot.
Rlparia riparla /L./: vonuláskor közönséges. Corvus corax L.:
előfordulásai: 1954.IV.1, 1 db; 1955.
III.14, 1 db; 1958.IV.20, 1 db;
VII.21-én birkahullán 2 db;
1959.IX.13,1 db. Corvus cornix L.í szórványos jelenség. Corvus frugilegus L . Í
minden időszakban
tömegesen
van jelen.
Coloeus monedula / L . / Í kóbor,kis számú faj a szikesen. Remiz pendulinus / L . / , /L./,
Parus caeruleus L . t Troglodytes troglodytes
Turdus pilaris L.í
rendszeres téli vendégek.
Turdus
merula L.Í előfordulása kopár szikes zátonyon /!/: 1963.111. 16. Saxicola torquata / L . / , resen átvonul.
Saxicola rubextra / L . / Í rendsze-
Erithacus rubecula /L./: téli vendégfaj. Ac-
rocephalus scirpaceus /HERM./í nlsoria /BECHST./,
rendszeres átvonuló.
Sylvia borin /B0DD./,
Sylvia
Sylvia communis
/LATH/: vonuláskor útszéli bokrosokban, tanyakertekben szórványosan megjelennek. Phylloscopus trochllus /L./,Philloscopus collybita /VIEILL./,
Phylloscopus sibilatrix /BECHST./:
rendszeres átvonulók. Muscicapa striata /PALL./ínéhány esetben megfigyelve. Anthus pratensis /L./,Anthus triviális /L./, Anthus cervinus /PALL,/, Anthus spinoletta /L./í átvonulók.
Motacllla cinerea TUNST.í
rendszeres
szórványos átvonuló.
Lanius excubitor L.í rendszeres téli vendég. Lanius collurio L . Í szórványosan tanyakertekben.
Chloris chloris /L./, Car-
duel ÍB carduelis /L./, Carduells cannabina / L . / Í rendes téli
vendég. Carduelis spinne /l./: Néhány esetben megfigyelve. Carduelis flavirostri3 / L . / : gyűjtési adata.- 1952.XII.16. Carduelis flammea / L . / Î szórványos téli vendég. Serinus serinus /L./í előfordulása: 1958.IY.20. Fringilla montlfrlngilla L. F Emberiza cltrinella L . : szórványos téli vendégek. Plectrophaenax nivalis /L./: a kopár szikesek legjellegzetesebb, tömegesen megjelenő téli madara. 1953 óta MURVÁT ÁRPÁD, majd az utóbbi években Dr .MEGYERI JÁNOS és az általa szervezett munkaközösség kapcsolódott be a kardoskuti Fehértó kutatásába, utóbbiak monografikus elgondolásokkal mivelve az egyes kutatási ágakat. Mindannyiunk egybehangzó véleménye volt, hogy az ősszikes komoly biológiai értéket képvisel. Védettségének érdekében több oldalról is megtörténtek a javaslatok.
T h e Bird Fauna of the Fehértó of Kardosku« By I. Sterbet! Institution for Ornithology, Budapest
The Fehértó /White Lake/ of Kardoskut is the rest of a postdiluvial river-bed of 3 km length, 100-500 m in diameter, of a high salt content. It is situated In the SE part of the Great Hungarian Plain /Alföld/ S of Orosháza at 4-6° 30'-20° 38'. The maximum depth of the water is 70 cm. Owing to the canalization in the surroundings the bed generally dries out by the middle, of summer. The surroundings are barren, a salt steppe of Caiaphorosmetum and Festucetum character® It has a double biological significance .For once it plays an important role as one of the great collecting stations of the busy pathway of the passage of birds along the Tisza river. On the other hând it is rendered uniquely interesting by its
peculiar ecological conditions arising of the soil
including all types
from the composition
of Hungarian alkali /szik/
soils. The study
is
a
result
of
from
1940
observations conducted
continuous ornithological to
1964
and
among the
References lists all papers appeared on the lake.
Irodalom - References
1. KEVE, A.
St
STERBETZ, l.ï Tentative counts of geese
and ducks in Hungary. Proc. First Eur. Meet. Vildf. Cons. St. Andrews, Scotland,
16-10,
1963,
p.39-43.
-
Mikrovegetation des Fehértó vom Kardoskut. isk. Évk., 1959, p . 3 - 3 7 . hydrofaunistische Acta Biol.,
-
Untersuchungen
an
Vergleichende
zwei Natrongewässern.
1 9 6 3 , p . 2 0 7 - 2 1 8 . - 4 . PÁTKAI, I.s
Shore lark
1962-63,
p.254.
Oyster catcher
Hódmezővásárhely. Aquila,
1962-63,
Short toed -
5.
PÉCZE-
Aquila, 1 9 5 9 , p .
near Hódmezővásárhely.
313. - 6. PÉCZELY, P.i
Die
Szegedi Ped. Fő-
3 . MEGYERI, J.î
lark occuring in winter. Aquila, LY, P.ï
KISS, I.s
2.
at the Fehér Lake of
p.268.
-
STERBETZ, I.:
7.
Data on the nesting of the kentish polver in the surroundings of Hódemzővásárhely. Aquila,
1956-57,
p.
337.
-
8.
STERBETZ,
I.ïThe birds of the sodaic areas in the surroundings of Hódmezővásárhely. Aquila, 1 9 5 8 ,
p.189-208.
-
9 . STERBETZ, I.:
Data from 1955-56-57 about the avifauna of Hódemzővásárhely. Aquila, 1958, p . 3 6 2 . - 1 0 .
STERBETZ,I. Î Recent data on bird-
life in the Sasér reserve and the Fehértó near Hódmezővásárhely. Aquila, 1959, p .3 2 0 . pfeifer in Ungarn.
1 1 . STERBETZ, I.: Mornellregen-
Allatt. Közlem., £7,
1959,
p.
143-147.
-
12« STERBETZ, l.ï Der Adlerbussard in Ungarn. Orn. Mitt.,10, I960,p. 181-198« - 13. STERBETZ, l.ï Experimentelle und Freilebendbeobachtungen der Westblindmaus.
Állatt. Köziem., 47,
I960, p.151-153. - 14. STERBETZ, I.: Terek sandpiper at Hódmezővásárhely. Aquila, 1960-61, p.248. Observations
-
15. STERBETZ, I.s
on the insecticide activities
of shore birds.
Aquila, 1960-61, p.247-248. - 16. STERBETZ, I.ï Beiträge zur Verbreitung des Hundfisches
und der marmorierte Meergrundel
in dem Karpathenbecken. Vertebrata Hung., 17. STERBETZ, I.:
Umsiedlung
der Vögel
1963,p.15-17. infolge
der Land-
schafttlichen-Umwandlungen des Szegeder Fehértó« illat t. Közlem., 50, 1963, p.129-134. - 18. STERBETZ, I.s
The problems
concerding the conservation of the Hungarian Bustard. Állatt. Közlem., 51, 1964, p.135-142.
I. tábla: 1. A kardoskuti Fehértó. oldalán*
-
2. Fea tueetum steppe a tó északi
3. Nád és széki kákavegetáció a kiszáradt tóme-
derben. - 4. A kiszáradt tófenék nyárvégi vegetációja /A szerzó felvételei/
II. tábla: 1. Átvonuló darucsapat a tószéli kukoricás felett. - 2. Havasi lile a steppén. - 3* Széki lile a fészkén. - 4. Költő gulipán / A szerző felvételei/
