VERTEBRATA MUSEI Tom
HISTORICO
I.
HUNGARICA
NATURALIS
HUNGARICI
1959.
Fase. 2.
Egy hazai holocénkori r o z t o m á k ( G u l o gulo L.J előfordulásáról Irta: Bakonyi Sándor Történeti Muiotim, Budapest.
A recens faunával foglalkozó zoológia végóig
élt
területei
faunával
foglalkozó
között időbelileg
ás a pleisztocén
paleontológia
tágae
ür
vizsgálati
van, mely nagyjából
tízezer évre tehető. Ez az ür azonban nem légüres tér, hanem mai g e r i n c e s
faunánk
kialakulása
szempontjából
rendkívül
f o n t o s ldőssak. Ennek az időszaknak a faunájával f o g l a l k o z i k a régészeti vagy történeti zoológia nak a hivatása a z , hogy a f e n t i
és
ennek a tudományág
U r t , mely h a z a i r e c e n s
lősfaunánk kialakulását illetően ismereteinkben
em
i s fennáll,
a d a t a i v a l kitöltee. Ez a meglehetősen f i a t a l , vieezatekintő tudományág nevét
alig onnan
t e i t főként régészeti ásatáeokból 'izsgálata révén s z e r z i .
több
mint
nyerte,
száz
előkerült állatcsontanyag
Eleősorban a háziállatokkal,
'ímesztikációjával, vad őseivel,
évre
hogy ismere azok
a k o r a i háziállatfajtákkal
és azok további fejlődésével f o g l a l k o z i k , azonban - miután a régészeti lelőhelyeken a háziállatcsontok m e l l e t t vadál latmaradványok i s előfordulnak - vizegélatait azokra l a k i terjeszti, és a pleieztocén és a mai k o r közti Időszak vad g e r i n o e e faunáját, annak változásait i g y e k e z i k megismerni. A pleisztocén, az utolsó nagy faunahullámzási k o r s z a k után Európában v i s z o n y l a g állandóbb jellegű fauna a l a k u l t k i , m e l y b e n azonban továbbra l e létrejöttek b i z o n y o e finomabb változások,s e változásokat sikerült k i i s m u t a t n i . Ezek lé nyegében két c s o p o r t b a oezthatók, melyek közül az e g y i k cso p o r t o t k l i m a t i k u s o k o k r a , a másikat p e d i g az ember tevékeny ségére vezethetjük v i a s z a . Ami az első c s o p o r t o t i l l e t i , t u d j u k , hogy a holocénben i s v o l t a k klimaváltozé8ok, ha a pleiaztocénkoriaknál jóval k i s e b b f o k u a k Í8. A holocén klímája a n e o l i t h i k u m első harma dában v o l t a legmelegebb /klimaoptlmum/,utána a b r o n z k o r vé géig e g y r e hűvösödött,a lehűlés mélypontját a b r o n z k o r végén, a k o r a v a a k o r elején érte e l , m i k o r i e az átlaghőmérséklet a mai alá került,azután újra felmelegedée következett és azóta - k i s e b b ingadozásokkal - a mai k l i m a u r a l k o d i k . Természete sen ezek a klímaváltozások hatással v o l t a k a faunára i s , p l . a n e o l i t h i k u s melegbetöréesel déli állatok, m i n t p l . az Equus / A s i n u e / h y d r u n t i n u e REG. / 2 . p.9-24; 3 . p.45 s k . 14. p, 1 1 1 . / , sőt ázsiai formák, i g y p l . az i n d i a i b i v a l y /Bubal u s a r n i / / 1 . ; £. p. 45 s k k . / l e b e j u t o t t a k Közép- és Délkelet-Európába, eőt még az i s a meleg, száraz klímának köszön hető, hogy az őstulok /BOB p r i m i g e n i u s BOJ./ e korszak f a u nájában uralkodó s z e r e p e t játszott /5.. p . 2 4 1 . 6 . / . A n e o l i t h i k u m második harmadától kezdve bekövetkezett lehűlés hatá sára aztán e f a j o k k i h a l t a k , m i n t az Equus / A s i n u s / h y d r u n t l nus /2. p. 22 s k k . 2«; 5 . p. 240, 2 4 1 . / , vagy visszahúzód t a k dél vagy délkelet felé, m i n t a b i v a l y Közép- és Dél kelet-Európából /£. p. 49./, vagy a mocsári teknős /Emys o r b i c u l a r i s L./ Dániából /8. p.93./, úgyhogy b r o n z k o r i faunánk csupa hidegtürő, e r d e i fajból állt. ;
;
;
A f e n t i változások; második c s o p o r t ját,mely az ember t e vékenységének eredményeként Jött létre.további két a l c s o p o r t ba t a g o l h a t j u k , a s z e r i n t , hogy az ember k i i r t o t t , vagy b e t e lepített állatfajokat. Az ember által k i i r t o t t k l a s s z i k u s példája a z őstulok, tevékenységén kívül /15.
illatok
egyik
melynek kiirtásénál az ember
Bemmiféle tényező nem játszott
szerepet
p . 58./, de ugyancsak a z ember szorította k i Közép- és
Nyugat-Európából a jávorszarvast /Alces a l c e s L./ i s , m e l y p e d i g a n e o l i t h i k u m b a n p l . m i n d e n svájci lelőhelyen előfordult /10.
p. 272./. E z z e l szemben az ember t e l e p i t e t t e be
Közép-
és Nyugat-Európába a dámvadat /Dama dama L./,mely p e d i g e r e d e t i l e g csak Dél-Európában, K i s - és Elő-izsiában élt / 7 . p . 7./, a m u f f I o n t
/Ovis muslmon PALL./
ós egész s o r
kisebb
emlőst. A történeti zoológia fő célja tehát az,hogy a f e n t i idő szakban az egyes k o r s z a k o k tált
csontanyag
faunáját minél több, p o n t o s a n da
vizsgálata révén a
meghatározza, hogy i g y a mai g e r i n c e s
lehető
legpontosabban
faunánk
kialakulását
s z i n t e lépésről-lépésre nyomonkövethessük. E munka keretében a közelmúltban összeállítottuk a magyarországi régészeti ős k o r /a n e o l i t h i k u m kezdetétől-
a római u r a l o m kezdetéig/ g e
rinces
E z t a munkát részint
adatok
faunájának
listáját.
irodalmi
feldolgozásával, részint pedx^ az általunk meghatáro
z o t t c s o n t a n y a g alapján végeztük e l , s végeredményben a f e n t i korszakból 118 g e r i n c e s f a j t m u t a t t u n k
k i /_6./.
A f e n t i f a u n a v a d emlőseinek e g y i k legérdekesebb f a j a a rozsomák /Gulo g u l o L./, melynek
összetartozó
ulnáját /1-2. kép/ a b u d a p e s t i Remete-barlang vaskori
rétegéből
humerusát és bronzkor-kora
határoztuk meg /Vértes L. ásatása; 9_. p.
3-21.; 16_. p. 10-16./. A két c s o n t
meghatározásánál
súlyos
problémával vívódtunk.A rozsomák u g y a n i s Magyarországon csak a pleisztocénben f o r d u l t elő
s ma hazánkban és egész Közép-
Európában i s m e r e t l e n , k i m o n d o t t a n északi állat. /Németország ban v o l t egy-két utalás, hogy a rozsomák o t t az újkor k e z d e tén még élt v o l n a , ezeket
azonban ZIMMERMANN /17. p, 20-21./
Abb.
1. M.:
1:1.
V i e l f rase /Gulo g u l o L./
- Humerus
Abb.
2. M.:
1:1.
V i e l £ r » S 8 /Gulo g u l o L./
-
Ulna
és HILZHEIMER
p.
/12.
t e t t két c s o n t
219-221,/
egyáltalán
k o r i a k lennének,
s o r r a megcáfolta./
Az e m i i
nera ugy h a t , m i n t h a pleisztocén
nem fosszilizáltak, könnyűek, szinük szür
késfehér, szinük és fajsúlyuk a b a r l a n g b a n talált háziállatcsontokéval /melyek tehát kétségtelenül holocénkoriak/ töké l e t e s e n 4H~gegyezik. jellegzetesek,
A rozsomák c s o n t j a i
egyébként
annyira
hogy más állatokéval öasze nem téveezthetők.
A b o r z /Mêles mêles L./ csontjaitél, melyekhez még a l e g j o b ban hasonlítanak, a l a k b e l i
eltéréseiken
kivül óriási mére-
t e i k k e l ütnek e l . A kérdéses humerus diaphysisének szélessége u g y a n i s 10,7 mm, d i s t a l i s ge p e d i g k b . 43 mm / p r o x i m a l i e erősen rágott v o l t u k m i a t t E z z e l szemben a varból 34 s z u b f o s s z i l i s lessége 7 , 9
és
legkisebb
epiphysisónek szélessé-
epiphysiséről
és
az ulnáról
nem t u d t u n k méreteket f e l v e n n i / .
Lambrecht Kálmán-barlangból azármazó
borzhumerus
diaphysisének
10,0 mm között i n g a d o z i k ,
Ugyané humerusok d i s t a l i s
epiphyeisánek
legkisebb
átlagosan 8 , 9
szélessége
szé mm.
28,5 ós
34,5 mm között v a n , átlaguk 30,8 mm. A rozsomák e b r o n z k o r - k o r a v a s k o r i h a z a i előkerülése ál talában f e l v e t i a iégkorszaki állatok továbbélésének problé máját,
m e l l y e l nem ártana bővebben f o g l a l k o z n i .
u g y a n i s nem az e g y e t l e n
A rozsomák
jégkorszakból v i s s z a m a r a d t emlős Ma
gyarországon. KRETZOI éppen a közelmúltban m u t a t o t t
k i a ba-
jóti Jankovich-barlangból a jégkorszakot túlélő kisemlősöket /Ochotona, C r i c e t u l u s / /13. p. 1 6 - 2 1 . / ,
ezek
azonban
csak
óppenhogy túlélték a pleisztocén végét, m i g a Remete-barlang rozsomákja mélyen belenőtt a holocénba.
Ennél az időszaknál
tovább már csak b i z o n y o s alacsonyabbrendü f a j o k éltek, egye sek a mai n a p i g i s . Ha e z t a problémát vizsgáljuk, hogy miért éppen a C u l o , üchotona és C r i c e t u l u s
t u d t a túlélni a jégkorszakot,
arra a
meggyőződésre k e l l j u t n u n k , h o g y ezek az állatok fennmaradásu k a t minden valószinüség s z e r i n t k i s testüknek specializáltságuknak mukra szükséges
köszönhették.
táplálékot
és k i s e b b f o k u
K i s testük m i a t t a szá
könnyebben
meg tudták
szerezni
/különösen a húsevő rozsomák/
és
kevésbé
specializálódott
szervezetükkel p e d i g j o b b a n t u d t a k a megváltozott élet körül ményekhez a l k a l m a z k o d n i , ellentétben a nagytestű, túlspecia lizált f a j o k k a l ,
mint
egyes
v a d l o v a k , a mammut, s t b . / 1 1 .
p. 205/.
D a s V o r k o m m e n d e s V i e l f r a s s e s (Gulo gulo L.) a u s der heimatlichen Holozänzeit Von S. Bokönyi Archäologische Abteilung des Ungarischen National Museums, Budapest
Wir haben d i e zusammengehörigen Humerus und Ulna 1-2/ des V i e l f r a s s e s
/Gulo g u l o L./
/Abb.
aus e i n e r S c h i c h t e d e r
Bronz-Prüheisenzeit d e r E r e m i t e n g r o t t e /Remete-barlang/ b e i Budapest d e t e r m i n i e r t /Ausgrabung des L. VÉRTES/. Die F a r b e der b e i d e n
Knochen
i s t grauweias,
sie sind
l e i c h t , gar n i c h t f o s s i l ;
was d i e Farbe und das s p e c i f i s c h e
Gewicht b e t r i f f t , stimmen
s i e m i t den Knochen d e r
i n der
G r o t t e gefundenen s u b f o s s i l e n Knochen von H a u s t i e r e n überein /welche a l s s o l c h e somit
i s t es
überhaupt
nicht
fossil
sein
können/,
a u s g e s c h l o s s e n , dass o b r i g e zwei Knochen aus
i r g e n d «iner t i e f e r l i e g e n d e n P l e i s t o z a n s c h i c h t
m i t den
chen des
Holozänalters
Humerus:
d i e k l e i n s t e B r e i t e d e r Diaphyse 10,7,
Kno
vermengt worden s i n d . Die Masse des
der d i s t a l e n Epiphyse c c a , 43,0 mm.
die Breite
Dae Vorkommen des V i e l f r a e e e s i n Ungarn aus dem Holozänalter z e i g t e i n W e i t e r f o r t l e b e n von d e r B i s z e i t . E i n e ähn l i c h e E r s c h e i n u n g h a t KRETZOI auch h i n s i c h t l i c h der Qchotona und C r i c e t u l u s ausgewiesen. Die Gründe des W e i t e r f o r t l e b e n s obiger A r t e n erachten w i r i n ihrem kleinen Körperbau una i h r e r k l e i n g r a d i g e r SpezialiBierungsgabe.
L i t e r a t u r
1 . BOTEZ und NECRASCV: / i n Matesa, G.: Frumusice./ /Buc u r e s t i , 1955./. - 2. BCKöNYI, S.:
Eine Pleietozän-Beeleart
im N e o l i t h i k u m d e r Ungarischen T i e f e b e n e
/Acta A r c h . Hung.,
4. 1954, P. 9-24/. - 3 . BÖKÖNYI, S.: A léből
1956-oa áeatés
g e r i n c e s faunája /Móra F. tíuz. Évk. , Szeged, 1957, p.61-78/. -
4. BÖKÖNYI, S.:
Mitteleuropäische v o r g e s c h i c h t l i c h e Büf
f e l f u n d e / F o l i a A r c h . , 9 , 1957, p. 39-45/. - 5. BÖKÖNYI, S.: Zur U r g e s c h i c h t e d e r H a u s t i e r e und d e r Fauna d e r archäologi schen U r z e i t i n Ungarn / Z e i t s c h r . f.Tierzüchtg. u.Züchtungsb i o l . , 7 2 , 1958, p.239-249/. - 6. BÖKÖNYI, S.: Die frühallu v i a l e W i r b e l t i e r f a u n a Ungarns /Acta A r c h . Hung.,12, 1959, Im Bruck/. - 7. BOESSNECK, J . : Zu den T i e r k n o c h e n aus n e o l i t h i schen S i e d l u n g e n T h e s s a l i e n s
/Ber. d. röm.-germ. Komm., 36,
1956, p . 1 - 5 1 / . - 3. DEGERBÖL, M. - KROG, H.: Den e u r o p a e i s k e Sumpakildpadde
/Erays o r b i c u l a r i s L./ i
Denmark
Geol. Undersögelse., 2, R, 78, I 9 5 1 , p p . 1 3 0 / . M.:
A Remete-barlang
ásatásának
-
/Danmarks
9.
GÁBORI,
eredményei /Bud. Rég. 18,
1958, p . T-52/. - 10. HESCHELER, K. - KUHN, E.: Die T i e r w e l t d e r prähistorischen S i e d l u n g e n d e r Schweiz / I n s TSCHUMI, 0.:
U r g e s c h i c h t e d e r Schwei«. I I . / / F r a u e n f l e d , 1 9 4 9 / . - 1 1 . HTLZHEIMER, M.: Das A u s s t e r b e n d e r grossen Säugetiere M i t t e l europas am Ende d e r E i s z e i t /Porech. u . P o r t e c h r . , 9, 1933, p. 204-205/. - 12. HILZHBIMER, M.: Hat d e r V i e l f r a e e noch i n der H e u z e i t i n H o r d d e u t s o h l a n d w i l d g e l e b t ? / Z e i t e c h r . f . S ä u g e t i e r k u n d e , 8, 1933, p.219-221/. - 13. KRETZOI, M.t W i r b e l t i e r f a u n i e t i e c h e Angaben z u r Quartärchronologie d e r Jankovlch-Höhle / P o l i a A r c h . , 9, 1957, p. 16-21/. - 14. NECRASOV, 0. - HAAS, N. - HAIMOVICI, S. - MAXIMILIAN, C. - NICOLAESCUPLOBSOR, D. : Date a s u p r a f a u n e i d e e c o p e r i t e i n 1956 /Met. e i c e r c e t . e r h e o l . , 5, 1959, p. 110-112/. - 15. SZALAY, B.: A magyar őstulok. Az őstulok /Bos p r i m i g e n i u e B o j . / magyaror szági története / M a n u s k r i p t . Ohne Jahrnummer/. - 16. VÉRTES, L.: Néhány u j őskőkor! lelőhelyünkről / P o l i a A r c h . , 6, 1954, p. 9-21/. - 17. ZIMMERMANN, R.: Der V i e l f r a e e i n Sachsen / M i t t . d. Sachs. H e i m a t s c h u t z . , 12, 1923, p. 20-21/.
