VERTEBRATA MUSEI
HUNGARICA
HlSTORlCO-NATURALIS
Tom. I.
HUNGARlCl
1957
Fase. t.
A közgyűjtemények tigríslóanyaga determinációjának nemzetközi heiyezete Irtó: Anghi C s a b a Budapest Főváros Állat- és N ö v é n y k e r t j e , Budapest
Minden közgyűjteménynél kiállított,
alapvető
követelmény,
hogy a
• agy vizsgálati anyagot képező objektumok a tu-
domány mindenkori állásának megfelelően pontosan, helyesen a speciális és általános meghatározva.
kívánalmaknak
megfelelően
Csakis ebben az esetben bírnak
legyenek
o l y a n oktató,
nevelő, ismeretterjesztő és tudományos értékkel, amely hivatásuk betöltésénél elengedhetetlen,mert
ez as a l a p v e t ő célja
rendeltetésüknek. Kovás,
annyira elhanyagolt területe van a
mint éppen a tigrislovak területe.
zoológiának,
Már a 30-as é v e k elején,
amikor a budapesti Állatkert Emlőoosztályának v e z e t ő j e
let-
tem, meglepetéssel láttam, hogy egy-egy tigrisló egyed rendszertani hovátartozóságának megállapítása r e n d k í v ü l körülményes feladat. Kizárólag hazai studiumok alapján n e m Is lehet maradéktalanul
megoldani.
Ezért vettem irányt
speciálisan
ennek, a Hlppotlgris subgenus-nak,feldolgozására m á r a 30-as évek elején.
Több hasai és külföldi Állatkertben, Muzeumban, tudományos intézetben folytatott munka, a mai napig több mint
200
forrásmunka, több 100-ra menő képanyag tanulmányozása és külföldi,
speciálisan
evvel
a
kutatási
témakörrel
dolgozó
két, napjainkban mér elhunyt /Prof.ANTONIUS,Wien, RZASKICKI, Warszawa-Cçstochowa/
nemzetközi
szaktekintéllyel
felvett
személyes és levelezési permanens kapcsolatok alapján a kérdés megoldása ma már olyan stádiumban*van, hogy ez anyag elrendezése időszerű.
Időközi
vizsgálataim
eredményeit
ugy
kül-, mint belföldön több közleményben, előadásban, külföldi szakemberekkel folytatott konzultációkon publikáltam. A problémakosaplexumot
nem
is vi s ágálták a 30-as
évek
óta többen, mint hárman: ANTONIUS, RZAáNXCKI és én. Ezt megelőzően LYDEKKER, POCOCK, SCALTBR, RIDGEWAY, MATSCHIE, EILZHEIMES foglalkoztak a kérdéssel intenzivebben, de csak egyea részletekkel s alkalmilag, nem rendszeresen. Az első valóban
ennek
tigrislovekról ANTONIUS
mondható
posthumus
pferde, Prankfurt am Main 1951/ volt, dezett sajtó alá. Ez a mű azonban következett halála miatt -
összefoglaló
tanulmánya
munka a
/Die Tieger-
amelyet E. MÖHR
ren-
- a szerzőnek 1945-ben be-
nem volt teljes. RZASHICKI
tol-
lából szintén jelent meg Összefoglaló tanulmány /Zebras quaggas, Warszawa 1951/, a
szerzőnek
1954-ben
and
de ez nagyon csekély terjedelmű bekövetkezett halála folytán nem
s íe
várható, hogy esetleg valamelyik lengyel honfitársa rendezni fogja az értékes hagyatékot. Az
emiitett
egyik
forrásmű
sem
tekinthető
azonban
olyannak, amely a tudományos alapossággal feldolgozott anyagnak
pozitivista
felfogásán
tulmenŐleg
olyan
tekintetben
nyújtana támpontot a szakembereknek, hogy annak segítségével a determináció
kérdése
az
adott korban megnyugtató
módon
nyerne megoldást. Éppen ezért munkámban azt a célt tűztem magam elé, hogy az egyetemi, múzeumi, állatkerti, tudományos tézmények,
cirkuszok
ée
nevelő in-
/Hagenbeck, Sarrasani, Krone, Gleich,
Busch Btb./ szakemberei számára 1/ teljes történelmi adattárat, 2/ a lehetőségig pontos kritikáját,
jellegleirást
3/ az áttanulmányozott anyag
és
az eddigiek
leírását, tároló-
és lelőhelyét, 4/ határozó kulcsot és 5/ a helyes rendszerezést közre adjam. A tanulmánysorozatnak ebben az I. Részében
pragmatiku-
san kívánom kifejteni a kitűzött cél szükségességét és a h e lyes determináció nemzetközi
jelentőségét.
A vizsgálati módszer és anyap; Az az anyag,
amely
a
tudományos
dolgozók elé kerül,
rendszerint a muzeumok, egyetemek, szakintézmények szekrényeiben nyer elhelyezéet.
A nagyközönség,
tűzmentes vagy a nem
specialisták ezt nem látják, de nem is tudnak róla. Az a gyűjtemény,
amely a nagyközönség, az egyetemi
és
középiskolai ifjúság, nem specialisták elé kerül,a muzeumokban, állatkertekben,
ismeretterjesztő irodalomban
/ilyenek
az Állatkerti Útmutatók is/ jut közszemlére. Saját vizsgálati anyagomat tehát a muzeumok preparátumai, tudományos gyűjteményének bőrei,
kiállítási az állatker-
tek, a cirkuszok élő anyaga, az Állatkerti Útmutatók
képei,
fényképek, rajzok, leirások képezték. Megjegyzem,hogy külföldi vizsgálataimat ugy 1945 előtt, mint utána, saját költségemen végeztem. A kérdést a következő muzeumokban /kiállítási és
tudo-
mányos gyűjtemény/, állatkertekben tanulmányoztam: Budapest: Természettudományi Muzeum,Állatkert ; Wien: Naturhistorischee Museum, Tiergarten Schönbrunn; Halle a/S: Zootechnisches Institut der
Universität,
Museum, Zoo Hellabrunn; Doggenburg;
Tiergarten;
Nürnberg: Zoo;
gicka Zahrada;
Berlin:
München: Zoologischos
Stuttgart: Naturaliensammlung, Praga: Narodni Muzeum,
Zoologisches
Museum,
Zoo
Zoolo-
Tiergarten;
Drezda: Zwinger Museum, Tiergarten; Leipzig:Zoologisches Institut
der
Universität,
Tiergarten;
Museum, Zoo Stellingen /Hagenbeck/; Tiergarten /Ruhe/;
Hamburg Zoologisches
Hannover: Landesnruseum,
Alfeld: Heimatmuseum;
Bamberg:
Museum;
Prankfurt a/M: Seckenberg Museum, Tiergarten; Mainz: Museum; Roma: Museo Civico Coloniale, Giardino Zoologico ;
Warszawa:
Ogrod Zoologicne. Az eddig leirt, feldolgozott
anyag
300-nál
több bőr,
preparatum. Ez a munka jelenleg is folyamatban vem. A felsorolt helyeken lévő állatkertekből Utnmtató-k
is
állottak rendelkezésre, ahol a képanyagot és szöveget vetettem egybe a meghatározás pontosságának megállapítása végett. Ezeken felül még a következő külföldi állatkerti anyagát vizsgáltam át:
Útmutatók
Anglia: London, Whipsnade;
szág: Wuppertal, Augsburg;
Németor-
Franciaország: Vincennes; Svájc:
Basel; Hollandia: Amsterdam, Rotterdam; Japán: Osaka,Nagoya; Dél-Afrika: Krüger Nemzeti Park;
U.S.A.: Chicago; Csehszlo-
vákia: Li,berac; Lengyelország: Wroclaw, Lodz; USSR: Moszkva; Dánia: Koppenhága; Kína: Peking. A rendelkezésemre álló tárgyi ugy csoportosítottam, hogy az az
és adott
pontjából világosan áttekinthető legyen.
irodalmi
képanyagot
meghatározás Majd
az
szemanyagot
rendszereztem helyesen,helytelenül,illetve felületesen
meg-
határozott éB meg nem határozott, illetve meg nem határozható anyagra. meglepően
Ezeknek az adatoknak %-ban kifejezett eredménye érdekes
tájékoztatást adott a kérdés
nemzetközi
állásáról.
A vizsgálat eredméinye Az anyagot alfajok szerint csoportosítva mutatom be: Az Equus burchelll böhmi-t a következőképpen határozták meg:
Az Útmutatók-ban:
Steggezebra
/Prankfurt 1958/,
Ost-
2iri*??i?£ke_Ste|>£enzebrae /Augsburg 1957/, Zebra /Hannover, Amsterdam 1953, Rotterdam 1958/,
Zebra « B. Quagga
/Prága
1955/, Zebra.burchellova /Prága 1954/, Zebry «_E.auagga_Grajrti /Lodz 1956/,Zebra » HiE£Otigrie_guagga_granti /Wroclaw 1957/, 0rant-Zebra /München 1958, Halle Grant Zebra » ^_<juagga_böhmi
a/S
háború előtt ás 1951/,
/Leipzig 1957/. Négy
esetben
azonban a meghatározás helyes volt. Állatkerti élő példányok esetében: esetben/.E^Jjurchelli /1 e./,
E. guaggaGranti /5
Masszaizebra /1 e./.
Sensmi-
féle meghatározáa nem volt 1 esetben és 3 esetben helyes volt a meghatározás. Muzeumokban és más tudományos lntésményekben: E^ guagga granti /5 e./, Ei_burchelll_granti /1 e./, E 1 _granti /2 ©./, Grant zebra /1 e. /, Zebra /8 e./, HÍ££Otigris /2 e./,
Higgo-
E^^HË /1 e'/» E ^ b ^ c h e l l i /19
/1 /,
?i_®®bra_böhMÍ
/2 e./,
e
*/»
Böhmzebra
/2 e./, E^ guagga çunninghamei /3 «./. 9 esetben azonban helyes volt a meghatározás,
viszont 52 esetben semmiféle meg-
határozáa nem volt. Cirkuszokban; Zebra /3 e./. Az Bquus burchelll chapmani-t
következőképpen határoz-
ták meg: Az Útmutatók-ban: Zebra /Berlin, Hamburg 1926, HamburgStellingen 1939, 1957, Rotterdam 1958, Moszkva 1955/,Steppen oder Chapmanzebra oder
HiggotigriE^ehagmani /Leipzig 1955/,Zebras
Tigergferde /Wuppertal 1957/,Zebra dl Chapman » H Í £ p o z /Hóma 1935/, Zebres /Vincennes 1948,
Zebra - Eguus_çham£ani /Basel/,
1957/,
2j__c[uagga_chagmanl /Osaka/,
Zebra « a_Burchen_zebra_cha2man_yarietasa /Pretoria/, Chapman Damara hybrid
chapmani-nek határozva /Prága 1934/,
5 esetben volt helyesen meghatározva. Állatkerti élő példányok esetében:
Higgotigris
fjuagga
chagmani /2 e./, Böhmzebra /1 e./, E.çhagmani /4 e./, Grantzebra /1 e./, E r auagga_chagmani / 2 ••/*
m á s
alfa
Jok»
amelyek
meghatározása kétes lett volna,chagaan-nak határozva /14 e./, semmiféle megíiatérozás nem volt 2 esetben és 15 esetben
he-
lyes volt a meghatározás. Muzeumokban: E^jwahlbergi /1 e./,
E^ böhmi /3 e./,
g.
chagmaní /6 ®./, B._auagga_cha£mani /3 e./, E. zebra /1 e./, /1 s./t
kétes esetekben B^b 1 chagmani-nek /1
a./ s E i _çhagmani-cok /3 e./, chagmanzebrának /4 e./, végül 5 esetben helyesen történt a meghatározás, aessmifél© meghatározás nem
2 esetben
azonban
volt.
Cirkuszban; Zebra 5 esetben. Az gquuB burchelli antiquorum-ot a következőképpen
ha-
tározták meg: Az Utmutatók-ban: Steggezebra /München 1957/, 1 esetben helyesen. Állatkerti élő példányok esetében» Kétes esetekben
Da-
m a r a z e b r a / 2 e,/, 2 esetben helyesen. Muzeumokban ; HijJgotigris /3 e./,
nincs
meghatározás 1
esetben. Az Equus burchelli wahlbergl-t a következőképpen
hatá-
rozták meg: Állatkerti élő példányok esetében: 4 esetben kétes példányokat határoztak meg wahlberg-nek,
1 esetben
wahlberg_x
damara^hjbrid-neks, 3 esetben helyesen határozták meg. Muzeumokban:
kétes
eset 1,
Higgotigris wahlbergi
/1
e./. " Equus burchelli burchelll-t 13 esetben
nem
határozták
m e g egyáltalán. Az Equus burchelli zambeslensis-t a következőképpen ha*' irozták iBOg: Muzeumokban; E . ^ u a g g a zambesiensis /1 e./,
E. selousi
/1 Q„/, Hi£20tigrls_zambesiensis /1 e./. Az Equus burchelli crawshayl-t a következőképpen
hatá-
rozták meg: Muzeumokban: kétes esetek /22 e./, A
HÍ£E2£igris /1
e*/» Rippotigris_zasibe§iens£8 /1 e./.
e,/$
Az Bquus zebra hartmannaa-t a következőképpen
határoz-
ták meg: Az Dt mat a tők-ban; goya 1934/ 6
Hartmann
zebra » E ^ h a r t m a x m a e
/Ha-
3 esetben helyesen.
Állatkerti élő példányok esetében: 2 esetben
semmiféle
meghatározás nem volt, 2 esetben helyesen történt a meghatározás . Muzeumokban : Hijsgotigris /1 e./, e./«
Higgotigris zebra
/2
/1 e./, S^hartmannes /1 e./« nem volt m e g -
határozás 8 esetben és 6 esetben helyes volt a meghatározás. Megjegyzésre érdemes, hegy az
egyik
muzeumban,
HARTMAHH kapitánytól származó /!/ bőrt találtam, volt
ahol 6 egyik
db sem
meghatározva. Az
Bquus zebra zebra-t
a
következőképpen
határozták
meg: Az Útmutatók-ban: 1 esetben helyesen.
Állatkerti élő példányok esetében: E. ..zebra esetben helyesen. Muzeumokban ; Higgotigrig / 1 £*£?ie_zabra A b e n helyesen
E^SOBRA / 3
®./» Higjio-
e./t 9 esetben n o s Telt m a g h a t á r o z á s ^
eset-
történt.
Az Equua grevyl-t a következőképpen határozták Az Utrout a tók-ban:
Zebra
/Praga 1957/,
/Amsterdam
1958/,
Zebra -
uegi
Zebra » E. /Libérée
1957/, 10 esetben helyesen. Állatkerti él6 példányok esetében: 1 e s e t b e n
nem
volt
meghatározás, 18 esetben helyesen történt. Muzeumokban; Grevyi_zebra /6 ©./» 6 esetben helyesen és 1 2 esetben nem volt
meghatározás.
Végül v o l t a k olyan esetek is, amelyekkel a Muzeumok t u dományos gyűjteményeiben találkoztam, amikor az anyagot lehetett a csikozatjelleg alapján pontosan meghatározni, az illetékes kutató azért igyekezett valamilyen zást adni. Ilyenek voltak a következők:
nem de
meghatáro-
/ 2 ®-/» / e./»
2
e
'/»
E._burehelli /2 e./,
Hipgotigris
/3 e./,
Eguue /1
_guagga_burchelli /1 e./, A fenti meghatározások, Illetve szükség esetén azok ál-
talam adott korrekciója
a
csikozatjelleg
alapján történt,
figyelembevéve ott, ahol ez ismeretes volt, a lelőhelyet is. Sajnos ez nemcsak az állatkerti, de még a auzeumi
példányok
esetében sem volt mindig megállapítható. A lelőhely
hiányá-
ban a csikozatJelleg volt az egyetlen eligazító bázis. Tekintettel arra,
hogy a muzeumi bőrökkel,
preparátu-
mokkal a koponyákat nem kezelték együtt, ez alapon a
deter-
minálás nem is volt lehetséges. De,mint máe helyen publikált dolgozatomban kimutatom /Állattani Közlemények 1959/,
a ko-
ponyák a tigris lovaknál rendszertani szempontból még a jok elhatárolása tekintetében sem nyújtanak
fa-
tájékoztatáut,
az alfajok tekintetében még ugy sem. így ANTONIUS,aki poethumus müvében /Die
Tigerpferde 1951/ 39 tigrisló koponyáról á
48 méretet közöl, evvel a rendkívül nehéz munkájával
azt
a
negatívumot bizonyította be, hogy a tigrislókoponyavizsgálatok a finomabb rendszertani analysis céljára
alkalmatlanok,
bárha elsősorban ez volna hivatásuk.
A bemutatott anyagot 1930-1958. években lyen
tekintélyes
anyagot
ezideig
még
gyűjtöttem. I-
senki nem vizsgált
meg. Ez érthető, mert a vizsgálati anyag annyira dispergélt, •hogy egy-egy helyen igen kevés, csak néhány bőr, preparatum, vagy élőpéldány akad belőle. As anyagnak a felvetett szűkebb probléma
szempontjából
megítélésem szerint kétségtelenül megvan az a meggyőző hatása, hogy a tigrisló meghatározások tekintetében
nemzetközi
zűrzavar van, amelyet a tudomány igazságkereső természetének megfelelően el kell
oszlatni.
A kérdésfeltevést tehát
jektiven támogatja, ha az anyagot összesitve vizsgáljuk:
ob-
Die procentuelle Auawertung der Determinierung wiesenschaftlieh
unrichtig
nicht
Unterart determiniert E.b. chapmani
21
75
3
E.b. antiquorum
31
60
10
E. zebra zebra
14
54
32
E.z. hartmannae
45 70
26
E.b. wahlbergi
29 30
E.b. crawahayi
-
E.b. böhmi
13
22
E. grevyi
50
27
E.b. zambesiensls
100
E. burchelli sp.
-
Undeterminiert
-
-
100
-
65 23
_ _
-
100
100
-
Hem a felsorolt %-ból,hanem a vizsgált egyedek számából kalkulált %-os megoszlás
végeredményben
a
következő ered-
ményre vezetett» helyes, tudományos pontosságú meghatározás
22 %-ban
helytelen, felületes, elnagyolt
46
"
a meghatározás teljesen hiányzott
32
"
Az utóbbi két % összege
78 %,
a
helyes
meghatározás
22 %-ával szamben. Amint fentebb már ismertettem, vizsgálati anyagom zetközi jellegű. voltak.
Ennek megfelelően az eredmények
is
nsmazok
Ha pedig nemzetközi vonatkozásban egy közismert,
a
laikusok körében állandóan
nagy
subgenus fajainak, alfajainak
érdeklődésre
Meghatározása
számot tartó szempontjából
ilyen nagy a bizonytalanság, akkor bizonyára nem felesleges, ha ezt a zavart megszüntetendő, a problémát tisztázni igyekszünk . Ha azonban még alaposabban
elemezzük az egyes fajoknál
alkalmazott „meghatározásokat",
még Jobban meggyőződünk an-
nak szükségességéről,
hogy a
probléaakomplexumot
rendezni
kell. Csak néhány esetet elemesek részletesebben: Az E. burchelll böhal-t MATSCHIE 1892-ben Irta le.Utána 1896-ban ugyanezt a subepeciest
DE WINTON 1896-ban E.b.gran-
tl-nak is leirta, Az alföldi, azaz burchell tigrislovak HZÓbanforgó alfaja tehát minden körülmények között: böhm-alfaj. Ennek ellenére pontatlanul hol gt©E2ezebra-nak,
zebra-
nak, de nem egyszer cjuagga-nak, sőt nagyvonalúan Hippotigrienek, tehát a subgenus névvel jelölve nevezik,
holott a tig-
rislovak esetében a genus név az Equus, tehát a
binominalis
nomenclatura értelmében a tudományos név első szava az Equus kell hogy legyen
nemzetközi
konvencio
azok a meghatározások meglepők
és
szerint.
rendkívül
Különösen
megtévesztők,
amikor pl.ezt irj^kt zebra /zebry,zébre stb./ » /azaz aequale!/ E. quagga, vagy E. quagga Grant1 /hol nagy,hol kis kezdőbetűvel/. De az ÍB elég nagyfokú pongyolaságra vall,amikor a böhm-tlgrislovat,
teljesen figyelmen kivül hagyva a tudo-
mányos prioritást grant-tigrisló-nak, vagy éppen
grant-zeb-
rá-nak nevezik. Egészen különös azonban az egyik
meghatáro-
zás: Grantzebra = E. quagga böhmi /!/. Így van, de minden különösebb
Kétségtelen, hogy ez
magyarázat
nélkül ezt kiirni
egy állatkerti Utmutató-ban elég felületességre vall. esetekben a gondolkodó laikus aligha tudja magát mihez tani.
Ilyen tar-
Nagyon különösek egy minden nagyobb nehézség nélkül a
habitusból és csikozatjellegből rozható alfajnál,
viszonylag könnyen meghatá-
mint amilyen a böhm_tigrisló,
hogy azt a
.fa.ji névvel illetik. Hol E. burchelli-nek, hol E.granti-nak,
hol
egyszerűen
cirkuszokban hibának
a genus névvel Bquus-nak Írják!
Az, hogy a
zebrának mondják a tigrislovakat f
ne« »ondható. De hogy
tudonányos
különösebb
intézményekben,
nyomtatott Utmutatók-ban, amelyek a nagyközönség tájé-
avatry
koztatására készültek, hasonlóképpen jelölik az alföldi tigrislovakat, az nagy mértékben helyteleníthető. Más példa: a tulajdonképpeni zebra a hegyi
zebra,amely-
nek törzsalakja az E. zebra zebra,
egyik alfaja pedig az E.
zebra hartmannae. Az alfaj nőneme
onnan
MATSCHI, az
alfaj
leirója,
származik,
a tipusos példány
hogy
elejtőjének,
HARTMANN kapitíny feleségének tiszteletére nevezte igy. ban a muzeumban, ahol a típusos példányt őrzik,
Ab-
6 hartmann- '
alfajhoz tartozó bőrt találtam - de egyik sem volt
meghatá-
rozva. Ez azonban nyilván csak hanyagság s nem az alfaj jellegei ismeretének hiánya.
Különös, hogy ez az anyag éppen a
tudományos gyűjteményben van. 1898, azaz a tudományos leirás óta, meg lehetett volna határozni. Bár a hegyizebrának
elég
egyöntetű a csikozatjellege,
hiszen Délafrlkéban viszonylag kis területen élt
és
él
ma
is,
tehát az eltérő környezethatás a csikozat-variabilitast
nem
segítette
elő, mégis
előfordul, hogy
tudománytalanul
Hlppotigris-nek, Hippotlgris zebra-nak határozták. a hartmann alfajt
még
grevyi-nek
is
Ugyanigy
elnevezték. S nem is
cirkuszban - hanem muzeumban. Már több mentség található fajjal
kapcsolatos
az E.burchelll chapmanl al-
szakszerűtlenségekre. Ez az alfaj olyan
változatos csikozatu, hogy nem egyszer nagyon nehéz helyzetbe hozza a meghatározót. A törzs, végtagok, fej főcsikozata, a
főcsikok
lefutása, a vendégcsikok jelenléte
viszonya, lefutása -
mind olyan
komplikációkkal
- hiányának szolgál,
amelyek alapos próbára teszik a szakembert. Mindezek ellenére is azonban
alapos
tájékozatlanságra vall, hogy hol csak
zebra-nak, hol a fajnévvel E.chapmanl-nak.esetleg a subgenus névvel kombinálva Hippotlgris chapmani-nak Írják,avagy éppen a burchelll varietásának jelölik.Holott elterjedésének, lét-
száminak ismeretében már régen kiérdemlete a subspecies rangot. Az is elég furcsa,hogy Böhmzebra-ként is regisztrálják. Bbben az esetben
erősen redukált vendégcsikozatu példányról
van szó - ami a böhm tigrieló északzambezii előfordulási területén is megtalálható. Ha a lelőhely nem ismeretes, a hiba előfordulhat és megokolható. Nagy kényelemre,
de ugyanakkor
meghatározás tekintetében, ha
csak
nak, vagy alföldi_zebra-nak, még
felületességre egyszerűen
csak
nem
vall a
steggezebra-
is tigrisló-nak
nevezik. A részletesebb kritikai elemzések tekintetében a felhozott példákat elegendőnek vélem annak alátámasztására, a kérdés rendezése
hogy
nemzetközi vonatkozásban valóban szüksé-
ges mind a muzeális, mind az állatkerti, mind más közgyűjtemények szempontjából és a tudományos igazságkeresés vonatkozásában. A bemutatott vizsgálati anyag
bő bizonyítást
tartalmaz
a felvetett probléma szempontjából, mert kitűnt belőle, hogy a tigrislovakat
csak
22 %-ban határozták meg pontosan, mig
78 %-ban azok felületesen, pontatlanul,
hanyagul,
vagy se-
hogysem voltak meghatározva. Tekintettel arra, hogy az anyag polyglott eredetű /angol, ausztráliai, csehszlovák, délafrikai, dán,északamerikai, egyiptomi, francia, hollandi, japán, kinai, lengyel, magyar, német, olasz, orosz, osztrák.svájci/ nemzetközi vonatkozásokban is jelentős alapos
határozókulcs
latkerti,
zoologiai feladat az
megállapítása, mind muzeumi, mind ál-
de az afrikai gyüjtőexpedicick tudományos pontos-
ságú determinációja vonatkozásában is.
Die i n t e r n a t i o n a l e Lage der D e t e r m i n i e r u n g d e s in ö f f e n t l i c h e n S a m m l u n g e n befindlichen Tigerpferdematerials Von C t . Anghi Z o o l o g i t c h e r und Botonitcher
Garten
der Hauptstadt, Budapest
Der Verfasser befasst sich mit dem Problem der systematischen Determinierung der Tigerpferde. Hiezu hat er lebendige und präparierte
Exemplare
zahlreicher Institutionen und
Museen untersucht und stellte im Laufe dessen fest, dass nur in cca. 22% der Fälle die terart
dieser
Tiere
ersten Teile seiner
Zugehörigkeit
erkannt an
zur richtigen
einem sehr grossen Material
fähr 300 Exemplare/ gemachten Studien betont er die digkeit einer genauen Revision.
Un-
wurde. Im jetzt publizierten /ungeNotwen-