VERTEBRATA MUSEI Tom
HUNGARICA
HlSTORiCO-N ATURAUS
I.
HUNGARICI
1959.
Fase 2.
Az 1958 évi s y n c h r o n vizimadérvonutes megfigyelés eredményei Irta: Schmidt Egon Növényvédelmi Kutató Intézet Madártani Osztálya, Budapest
Az 1951 óta tartó
egyidejű vízimadár megfigyelés e r e d
ményeit 1957-el bezárólag az
Állattani Szakosztály
511.-ik
ülésén Dr.KEVÉ-vel és Dr.BERETZK-kel együtt értékeltük k i . A z elmúlt évben újra megismételt t a v a s z i és őszi s y n c h r o n v i z s gálat módot nyújtott a r r a , vagy kiegészítsük,
ill.
E m e l l e t t egyes f a j o k ,
hogy eredményeinket megerősítsük
ujabb
megállapításokat
tehessünk.
melyek a k k o r a felsorolásból
kimarad
t a k , most kerültek feldolgozásra. Az 1958.IV.20-án t a r t o t t t a v a s z i észlelés alkalmával dunántúli
nagy
a
tavaknál 5, a halastavaknál 3, a Dunán 4, a
s z i k e s e k e n egy ponton v o l t megfigyelő. - Az Alföldön
a szi
k e s e k r e 5, a dombvidéki h a l a s t a v a k r a 2,
megfi
gyelő ment k i . A Tiszahát s a j n o s üresen
a Tiazára 1 maradt.
Az őszi /1958.IX.23./ s y n c h r o n alkalmával már j o b b v o l t a h e l y z e t . A nagy t a v a k és a h a l a s t a v a k 6-6 pontján, a Dunán 7 h e l y e n ás a dunántúli s z i k e s e k képviseletében Sárszentágo-
tán ée Sopolyán f o l y t megfigyelés. A Dunántúlon ezeken kívül még 4, ebbe a felsorolásba
nem
illeezthető
ponton
voltak
Munkátársaink. - Az alföldi s z i k e s e k e n 5 ponton tartózkodtak észlelőink,
a dombvidéki halaetavaknál 2,
a Tiszánál 1,
a
Tiszaháton 2 h e l y e n kapcsolódtak b e l e a megfigyelésekbe. S a j n o s , különösen a t a v a s z i s y n c h r o n eredményein nagyon érezhető maradtak
a
résztvevők
r e l a t i v e k i s száma. Olyan területek
k i egyes években
a
hálózatból mint p l . Hortobágy,
B i h a r u g r a , vagy az i d e i őszi megfigyelés alkalmával Fehértó, melyek kedvező fekvésüknél
és
egyéb
adotteágaiknál
fogva
mind f o n t o s a d a t o k k a l egészíthették v o l n a k i az elért e r e d ményeket. Azonban e hiányoeságok ellenére i s sikerült a l e g több e s e t b e n rámutatni a különböző területek összefüggésére, az ökológiai k a p c s o l a t o k r a a madár ée a terület között, l y e k j e l e n esetben
a
synchron
vizegálatok
me
tulajdonképeni
célját képezik. Dolgozatom
a f e n t már e m i i t e t t
kiértékelésekre támasz
k o d i k . Eredményeimet ahhoz viszonyítottam 8 az o t t t e t t meg állapításokkal hasonlítottam Ö88ze. E két munka nagyon kiegészítette egymást,
jól
s a l e v o n t következtetések a legtöbb
e s e t b e n t e l j e e e n megegyezőknek b i z o n y u l t a k . A területi felosztás t e l j e s e n tökéleteenek,
melyet
alkalmaztam
nem mondható
de a v i s z o n y l a g kisszámú megfigyelő
gárdát t e k i n t v e ez a módezer látszott a l e g h e l y e s e b b n e k . To vábbi
feldarabolás
csés e s e t b e n v o l n a , de
esetén egy-egy
i s csak
sokszor
területtipusra
szeren
minimális létszámú megfigyelő
egy
jutott
sem, ami a céltudatos ás eredményes
kiértékelést e l e v e lehetetlenné t e t t e v o l n a . Az egyee f a j o k r a nézve a következő megállapitáaokat t e hettem, továbbra i e hangsúlyozva azok i d e i g l e n e s jellegét: A buboe vöcsök /Podicepe
e r i e t a t u s / vonulásáról
múlt hét év t a p a s z t a l a t a i sorén megállapítottuk,
az e l
hogy álta
lában a nagy tavakhoz igazodik,Így mozgalmai hazánkban főleg a n y u g a t i ráezeire tolódtak. Ez természetesen azt,
hogy néha az
Alföld
nem
zárja k i
nagyobb v i z e i n ne gyűljenek Hseze
jelentősebb tömegek
/ p l . 1952.IX.21.
Geszt 107 pd ; 1956.IV.
22. Hortobágy-halastó 5C-60 p d . / , de a fővonulás mégis csak a Dunántúlra e s i k . Az i d e i két aynchron vizsgálat e z t a meg állapítást mindenben alátámasztotta. T a v a s s z a l
az e d d i g i bét
évhez viszonyítva caak kevés búbos vöcsköt észleltek ország s z e r t e . A Dunántúlon K i B b a l a t o n o n 14-15, Balatonberénynél 3, a pellérdi h a l a s t a v a k o n 1 pd. tartózkodott. B z z e l azemben az Alföldön
csak
Fehértó-n
f i g y e l t e k meg 8-10 példányt. - Az
őszi vonulás kielemzésekor n y u g a t r a tolódottsága. h a l a s t a v a k o n /3 db./ észlelték,
még
jobban
beigazolódott a f a j
Amig az Alföldön csupán a Hortobágyi és
Nyíregyházén
/Nagyszéktó 4-5 p d . /
a d d i g a B a l a t o n három pontján,
a Velencei tavon
/20 db./, három halastónál,a Duna kát pontján és a d u n a s z e g i tónál láttak bubosvöcsköket. I t t egyik
legfontosabb
alföldi
Fehértó-n ez alkalommal
nem v o l t megfigyelés.
A feketenyakú vöcsök 8ynchron vizsgálatok
meg k e l l jegyeznem, hogy az
megfigyelőállomáson, a s z e g e d i
/Podiceps n l g r i c o l l i s /
tapasztalatai szerint
érdekes módon tulnyomólag
a
az e d d i g i
vonulása
során
dunántúli nagyobb vagy k i a e b b ,
de „rősen benőtt v i z e k e t k e d v e l i , h o l o t t nálunk tudvalevőleg a k i s s z i k e s t a v a k költőmadara. - Az 1958 évi t a v a s z i jű vizsgálat erelményei némileg eltérnek ettől a tástól. A Dunántúlon csak
a
egyide
megállapí
sórszentágotai Sóstón / s z i k e s /
tartózkodott 5-6 d a r a b , m i g a Dunától
keletre
HE? jduböször-
ménynól a Tiszacsatornán és a d u n a k e s z i halastónál f i g y e l t e k meg egy-egy példányt. Az őezi synchron eredményei v i s z o n t már t e l j e s e n vágnak az
előző
évek
t a p a s z t a l a t a i v a l . Amig u g y a n i s az Alföldről
csak e g y e t l e n jelentés f u t o t t be e z z e l a f a i j a i /Hortobágyi h a l a s t a v a k P . r u f i c o l l i a
s z e g i tónál ée a meceéri Dunaholtágban 2-2, a lastavaknál
kapcsolatban
? 5-6 db./ a d d i g a duna sopolyai
ha
szintén két feketenyakú vöcsköt észleltek.Ez az
utolsó adat különösen érdekes, u g y a n i s a s o p o l y a i h a l a s t a v a k m e l l e t t egy természetes s z i k e s tó i s van
s
a madarak ennek
ellenére nem azon, hanem a h a l a s t a v a k o n tartózkodtam.
A k i s vöcsök
/Podiceps r u f i c o l l i s /
vonulásának a syn
c h r o n megfigyelések alapján történő feldolgozása az első j e lentésből k i m a r a d t s most pótlólag kerül kiértékelésre. A t a v a s z i mozgás úgyszólván kivétel nélkül a Dunántúlon ment végbe, az Alföld négy évben t e l j e s e n üres v o l t , egy-két alkalommal
s z i k e s t a v a k o n /Fehértó,Büdös-tó/, vagy egy e s e t
ben dombvidéki h a l a s t a v o n /Rákospalota/ f i g y e l t e k
meg, m a x i
mum három példányt. - A dunántúli vonulást vizsgálva már első pillanatra
szembetűnik,
hogy a f a j mennyire
ragaszkodik a
sűrűn benőtt vagy k i s t a v a k h o z . Amig a Kisbalaton-nál e g y e t l e n év /1955.IV.24./ kivételével m i n d i g megtalálhatók v o l t a k /pl.
1956.IV.22. 10-12 p d .
1958.IV.20. 22-24 p d . / , a d d i g a
;
B a l a t o n egyéb részein csak egy e s e t b e n észlelték / B a l a t o n z a márdi, 1952.IV.20./.
Az 1953-as esztendő kivételével m i n d i g
előfordult a különböző halastavaknál i s / p l . Rétszllas, P e l lérd, Varászló, Miklósfa/, de e m e l l e t t
egyéb
dunántúli v i
zeknél m i n t T a t a , Kagylózs, Csorna szintén m e g j e l e n t e k ,
sőt
1958 tavaszán „sok"-at észleltek Sárszentágotén / s z i k e s / i s . Az őszi vonulás a következő képet m u t a t j a : A nagy t a v a k közül m e g i n t a Kisbalaton-nál v o l t a legtöbb,
különben csak
Balatonberénynél észleltek /1958.IX.23./ egy példányt, a Ve l e n c e i tó-nál egy, Dinnyés-en két a l k a l o m m a l v o l t k i a vöcsök s y n c h r o n idején.
A nagy tavaknál n i n c s lényegesebb számbeli
eltérés a t a v a s z i a halastavakon
és
és
őszi eredmények között, e z z e l szemben
egyéb v i z e k e n vonulók száma a t a v a s z i h o z
képest lényegesen megnövekedett
ós elterjedésük i s kiszéle
s e d e t t . Két évben a s z i k e s e k e n , sőt a Dunánál i s m e g j e l e n t e k a vonuló k i s vöcskök
/ p l . 1 9 5 2 . I X . 2 1 . Nagybaracska, 18 pd;
Rajka 1 p d . / . - A Dunántúlhoz hasonlóan az lentős számbeli eltérések v o l t a k szemben.
a
Alföldön
is je
t a v a s z i vonulási képpel
A k i s vöcskök a különböző s z i k e s p o n t o k o n / p l . Fe
hértó, A p a j , B i h a r u g r a / kivül
a
dombvidéki
tavaknál / p l .
1957.IX.27. Diósjenő 50 pd Tápiószecső 1 p d . / és a Tiszánál ;
/ p l . 1953.IX.27.Sasér, 1 p d
;
1 9 5 2 . I X . 2 1 . Vásárosnamény 7 p d
1954.IX.19. Tiszasüly 6-8 p d . / i s m e g j e l e n t e k .
;
A tőkés réce /Anas p l a t y r y n c h a / az e d d i g i évek tanúsága s z e r i n t t a v a s s z a l e g y e n l e t e s eloszlásban
v o n u l át M a g y a r o r
szágon, néha az Alföldön néha a Dunántúlon v a n több. Az őszi vonulás nagy tömegei v i a z o n t r e n d s z e r e s e n az Alföldön v o l t a k találhatók,
a m i t a rizstermelés előretörésével h o z t u n k kap
c s o l a t b a . Ezeket a megállapításokat az i d e i nyei
mindenben
egyező v o l t
alátámasztották.
a vonulók ezáma,
s y n c h r o n eredmé
T a v a s s z a l körülbelül meg
ősszel v i s z o n t a nagy c s a p a t o k
megint az Alföldön tartózkodtak /pl.Velencei-tó 10 p d b a l a t o n 45-50 p d
ezörmény 5000-5500 p d 1000
;
Kis-
Balatonszentgyörgy 100-150 pd. - Hajdubö-
;
;
Geszt 500C p d
p d . / . Az a megállapítás
;
Hortobágy halastó 800-
i s megerősítést n y e r t ,
vonulásukban a Dunának i s szerepe van
hogy
/pl,1958.IV.20. T e j -
f a l u s z i g e t 100 pd./. Az előző kiértékelés folyamán az apró /Anas c r e c c a / és a böjti
/Anas q u e r q u e d u l a /
össze egymással
récék
vonulását
hasonlítottuk
érdekes eredményeket k a p t u n k .
és
A csörgő
récék nagy tömegei, különösen ősszel, de t a v a s s z a l i s az a l földi s z i k e s e k e t
kereaték f e l ,
mig u g y a n e k k o r a böjti récék
nagyobb c s a p a t a i gyakrabban v o l t a k láthatók
a dunántúli t a
vakon / p l . K i s b a l a t o n , Velencei-tó, Rétszilas/. Ezt a j e l e n séget a z z a l magyaráztuk,
hogy a böjti réce inkább a nagyobb
vízhez kötött, mig a csörgő récék s z e r e t i k a nedves réteket, m e l y e k e t főleg az
Alföldön
találnak meg s Így nagy tömegei
i s i t t mutatkoznak. Az i d e i t a v a s z i a z t látjuk,
synchron
megfigyelés
kielemzése után
hogy a böjti récék most 1 B a Dunántúlt részesí
tették előnyben
/ p l . K i s b a l a t o n 600 pd.,
Dinnyés
15-20-ae
c s a p a t o k / , az Alföldön csupán Apaj-on találtak nagyobb szám ban
/100-120 p d . / , Pehértó-n csak 15-20, Hajduböszörmény-nél
10-15
pd.
tartózkodott.
-
A csörgő récék, vonulásuk során
szintén az e d d i g i képet mutatták, az Alföldön jóval e g y e n l e tesebben o s z l o t t a k meg
/Apaj 150-200 p d . ,
Hajdúböszörmény
60-80 p d . , Hódmezővásárhely 5 p d . / , a Dunántul-on, K i s b a l a ton-t
/400-450 p d . /
leszámítva jóformán a l i g ésilellék.
A
K i s b a l a t o n különben az e g y e t l e n h e l y a Dunántul-on, a h o l ez a f a j a t a v a s z i synchronok alkalmával néha száznál nagyobb tömegben j e l e n t k e z e t t . Az őszi vonulás alkalmával még jobban k i d o m b o r o d o t t a két f a j különböző területtipuaok s z e r i n t i megoszlása. Az A l földnek csak egy pontján /Hajduböezörmény T i s z a c e a t o r n a / láttak megfigyelőink böjti récéket nagyobb tömegben /550600 p d . / , ezenkívül csak a hortobágyi halaatavakTÓl j e l e n t e t t e k 12 d a r a b o t . Ugyanekkor azonban a Dunántul-on, K i s b a l a t o n - o n 200-220, a V e l e n c e i t a v o n 180-190, a mlklóafai és a b a i h a l a s t a v a k o n 10 i l l e t v e 20-22, T e j f a l u a z i g e t - e n /Duna/ 3, Caorná-n /Barbacsi-té/ 30 példányt észleltek. 15-20 böjti réce a T szaháton /Hejőacaabai tó/ l a tartózkodott. A csörgő récék nagy c s a p a t a i t újra az Alföldön talál t u k , de érdekes módon amig Hajdúböszörménynél 2300-2700, Geszten 5000 ée Hortobágyon 55-80 példányt láttak, a d d i g a Nyiregyházá-nál ée A p a j - o n tartózkodó megfigyelők e g y e t l e n apró récét aem j e l e n t e t t e k . Fehértó-n s a j n o s nem v o l t m e g f i gyelés. - A Dunántul-on, bár k i l e n c helyről kaptam a d a t o k a t mégia kevésnek mindható a csörgőrécók száma. A legtöbb a K i s b a l a t o n - o n /50-60 p d . / v o l t . A Tiszaháti hejősceabai t a von u böjti récék m e l l e t t csörgőrécét i s észleltek 25-30 da rabot . A kendermagos réce /Anas s t r e p e r a / , mint az az e d d i g i évek folyamán i s b e b i z o n y o s o d o t t , a böjti récéhez hasonlóan idén i s inkább a Dunántul-on v o n u l t , de, különösen a t a v a s z i s y n c h r o n alkalmával, elég k i s számban. Érdekes összehasonlit a n i , hogy amig csörgőrécéből p l . Geszten 5000, Hajdúböször ménynél 2300-2700 példányt f i g y e l t e k meg, ugyaninnen kender magos récéből „keveaet" i l l . egyet sem j e l e n t e t t e k . A ti szaháti Hejőscsabá-n, a h o l idén v o l t először megfigyelés, e f a j n a k i s v o l t 7 képviselője. A következő négy récefaj nem s z e r e p e l t az előző f e l d o l gozóéban, Így most a n y o l c év eredményeit próbálom röviden vázolni :
A fütyülő récék /Anas nenelope/ t a v a s s z a l egy két kivé teltől e l t e k i n t v e
/ p l . 1952.IV.20./
tulnyomólag
t u l - o n , o t t l a csaknem kizárólag a nagy t a v a k o n
a
Dunán
/Kisbalaton,
V e l e n c e i - t c / v o n u l t a k , mig ősszel caak egy alkalommal talál tak
nagyobb mennyiségben /1951,X.14*Fehértón „sok száz", B i -
h a r u g r n n „sok". Dinnyés 4, Balatonberény 8 példány/,
külön
ben a l i g észlelték. Terméezeteeen számolnunk k e l l a z z a l , h o g y különösen ősszel a fütyülőrécét e s e t l e g elnézik,összetévesz tik,
de u g y a n e k k o r f i g y e l e m b e k e l l vennünk,
eeetben régi,
nagy g y a k o r l a t t a l
megfigyelők aem t u d t a k
hogy a legtöbb
és f a j i s m e r e t t e l rendelkező
ezt a f a j t
a y n c h r o n o k alkalmával k i
m u t a t n i , t e h ^ t nagyon valószínű,hogy az időpontok aem f e l e l nek meg a fútyülőréce vonulása szempontjából. A nyílfarkú réce /Anae a c u t a / érdekessége, hogy a többi récefajhoz viszonyítva
ugy t a v a s s z a l m i n t
ősszel feltűnően
eokezor észlelték a Tiszánál /pl.1952.IV.20.Váséroenamény pd;
G e l e j 2 pd • 1953.IV,27. G e r g e l y u g o r n y a 20 p d
;
35
G e l e j 2 pd ;
Saeér 1 pd./. A k a n a l a s réce / S p a t u l a c l y p e a t a / t a v a s s z a l alföldi vonulónak tekinthető.
túlnyomóan
árdekee, hogy a Fehértón ceak
egy esetben /1952.IV.20,/ v o l t nagyobb mennyiségben /250-300 pd./.három a l k a l o m m a l egyáltalán nem került o t t elő. A domb vidéki h a l a s t a v a k o n csak egy a l k a l o m m a l talált'k
/Tápióeze-
cső, 1956.IV.22. 2 p'd./, a Tiezán kétszer került elő / G e l e j , 1952.IV.20. 7 p d ; 1953.IV.19. 9 pd./. főleg a K i s b a l a t o n - o n , V e l e n c e i t a v o n ,
A
dunántúli
vonulók
egyes természetes ée
h a l a s t a v a k o n tartózkodtak /maximura 18-20 pd./, tehát az erőBen
benőtt v i z e k h e z ragaszkodtak. Az Őezl
vonulás
többnyire
kiegyensúlyozott
v o l t , de
i l y e n k o r csak k e v e s e t észleltek mindenütt. Ha nagyobb,százas tömegek f o r d u l t a k elő,
azok m i n d i g az Alföldön h e l y e z k e d t e k
el. A barátréce /Aythya f e r i n e / t a v a s z i vonulása nagyiéból e g y e n l e t e s n e k mondható,
de az i t t - o t t
hazánkban előforduló,
kiugróan nagy szánok m i n d i g a Dunántul-rcl származnak / p l . 1952.IV.20. Rátszilas 350 pd• 1954.IV.25. K i s b a l a t o n 120-1X) pd./. Az Alföldön a s z i k e s e k e n , főleg Fehértó-n, FUlöpházá-n e t b . találtak barátrécéket,de ritkán a Tiszán ée egy Ízben e Dunán /Süttő, 1958.IV.20. 2 p d . / i s m e g j e l e n t e k . - Érdekéé, hogy az őezi synchronok eredményei s z e r i n t nagyobb tömegben e g y e z e r r e az Alföldön ée a Dunántul-on nem m u t a t k o z t a k / p l . 1953.IX.27. Rétezllae 1000 p d . , K i e b a l a t o n 30-35 pd.,Pellérd 50 p d . i l l e t v e G e l e j / T i e z a / 9 p d ; / v a g y /1952.1.2. Fehértó „eok száz", - K i e b a l a t o n 25, Velence 22 pd./. A k e r c e /Bucephala c l a n g u l a / ée k o n t y o s /Aythya f u l l g u l a / récék i d e i mozgalmai e g y e t l e n eeettől e l t e k i n t v e minden ben igazolták a z t a megállapítást, m i s z e r i n t e f a j o k vonulás közben túlnyomó többeégben a Dunántúl nagy tavait,elsŐeorban a B a l a t o n - t k e r e e i k f e l . A jelenség valószínűleg nem topográ f i a i o k o k r a vezethető v i s s z a , hanem abból a tényből f a k a d , hogy a B a l a t o n mély vizével és fenekén a L y t h o g l y p h u a ée D r e i s s e n a nagy tömegeivel hazánkban a l e g j o b b táplálkozóterületet biztosítja e f a j o k részére. Sajnos a synchron m e g f i gyelések időpontjai ezeknél a récéknél a legkedvezőtleneb beknek mondhatók. T a v a s s z a l már ceak töredékei mutatkoznak a nálunk telelő nagy tömegeknek, őa8zel p e d i g l e g f e l j e b b az előőraöket láthatjuk. Idén t a v a a 8 z a l mindkét f a j t kizárólag a Dunántul-on észlelték, mégpedig a k e r c e réce: Balatonberény 50-52, T e j f a l u s z i g e t /Duna/ 7 és Csorna / B a r b a c s i tó/ 20 példány. Kon t y o s réce: Balatonberény 4, K i s b a l a t o n 10-12, Alsógöd /Duna/ 1 , Sárszentágota-Sóstó / s z i k e s / 40-50 példány. Az őszi synchron vizsgálat a l a t t k o n t y o s récét egyálta lán nem, k e r c e récét p e d i g ceak e g y e t l e n esetben /Hortobágyhalaató 27 db./ észleltek az ország területén. A ke-rce réce vonulási ritmusát az alábbi k i s táblázaton szemléltetem:
Duna
Balaton
-
1954. IX. 19. 1952. IX. 2 1 . 1958. I X . 2 1 . 1957. IX. 22. 1956. 1953. 1955.
IX. 23. I X . 27. X. 2.
1951.
X. 14.
A halászsas
Alföld
-
-
-
27
-2
15
-
-
-
-
-
7
„volt"/szám?/
1
/Pandion h a l i a e t u e /
alapján vonulása során nem m u t a t o t t
-
eddigi
vizsgálataink
ökológiai differenciáló
dást, halastavaknál való megjelenése természetesnek v o l t t e kinthető.
Nagyobbrészt
dunántúli
megjelenésekről
kaptunk
adatokat. Az i d e i t a v a s z i
megfigyelés s z e r i n t
lóefai halastavaknál.valamint
a pellérdi és m i k -
a d u n a s z e g i tónál egy-egy pél
dány, a Dunától k e l e t r e
pedig
haláezeas tartózkodott.
Az Őszi s y n c h r o n alkalmával a Dunán
Tápiószecső-n 7, Pehértó-n 1
Pake-nál ée Tahitótfalu-nál egy-egy,az Alföldön Hortobágy-on /halaetó/ 2-3 példányt észleltek. Nagyon érdekes e f a j n a k történő,
a
tápiószecsői
most már eorozatos t a v a s z i
/1956.IV.22. 5 pd; tavak r e l a t i v e
1957.IV.14. 6 p d
„tömeges" ;
halastavaknál megjelenése
1958.IV.20. 7 p d . / . A
k i s terjedelműek, széleik magas náddal s z e
gettek.
Két oldalról erdővel /nyár, akác, elszórt fenyőcso
portok/,
egyébként nedves rétekkel ill.szántókkal határosak.
S z e r i n t e m az erdő hatalmas,alvásra re egyaránt alkalmas nyárfáival i t t e n i centralizálódásénak.
és a zsákmány széttépéséegyik
fő oka a halászsasok
A további ökológiai k a p c s o l a t o k
kiderítését a jövő e g y i k feladatának k e l l A nagy póling
/Numenius a r q u a t u s /
tekintenünk. t a v a s z i felvonulása
e d d i g i s y n c h r o n a d a t a i n k s z e r i n t s z i n t e kizárólag az alföldi s z i k e s e k e n ment végbe, a Dunántul-on - főleg a Balaton-nál,a
Velencei-tó-nál
ée
egy-két halastónál - csak
éezlelték. Az őezi megfínyeiéaek egyensúlyozott v o l t itt
a helyzet,
alkalmával bár egy-két
k i s ezáraban már Inkább k i
óv
kivételével
i e határozott keletretolódásról beszélhetünk. A mozgások
eorán a különböző területek egymást helyettesitéeét vizsgál tuk és érdekéé eredményeket kaptunk. Idén /1958/ t a v e e e z a l i s az alföldi s z i k e e e k e n dominált a mozgás /Hódmezővásárhely 5?, Hajdúböszörmény 13, Fehértó 3 példány/,a Dunántul-on ceak a nagy tavaknál nv..*atkoztak /Za lavár 6,Dinnyés 4 példány/. - őeezel szintén nz Alföldön v o l tak a nagy tömegek / p l . Hortobágy-halastó 5-600 /?/,í*ajduböezörmény 70-90 példány/. kodott
A Dunántul-on a szikeeeken tartóz
a legtöbb nagy póling
/Sopolya
100,
Sárezentágota 4
pd./, a Balaton-nál, noha a vízállás alacsony v o l t , ceak Zalavár-nál i l l . dányt.
Balatonszentgyörgy-ön észleltek 4 i l l .
A h a l a s t a v a k közül Miklósfá-ról 20 darabot
1 pél
jelentet
tek,mig az alacsony Duna zátonyain vonuló pólingokat a Negybarac8kánál
látott példány képviselte.
A nagy goda /Limosa llmoea/ az előző feldolgozásból k i maradt
és i g y most a nyolc év eredményeit próbálom meg Ö B Z -
szefoglalni. alföldi
A t a v a s z i vonulás
szikeseken
ment
csaknem
végbe
t e l j e e mértékben a z
/Fehértó, Apaj, Nagykunság
etb./,de a madarak néha a Tiszánál /Gelej,1952.IV.20. 12 p d 1953.IV.19.
5 pd./ i s m e g j e l e n t e k . Fent a Tiszaháton
sem, a dombvidéki
halastavaknál
;
egyezer
nyolc év a l a t t egy eeetben
/Vácrétót,1956.1V.22./ észlelték. - Araig az Alföldön nagyobb csapatok mozogtak,addig
a Dunántol-on minimális mennyiségben
ós t e l j e s e n rendszertelenül j e l e n t e k meg a nagy godák. szólván valamennyi területtipusról
van
Úgy
előfordulás, mint
Dinnyéé,Balatonzamárd1, Feliérd, Sárszentágota, Csorna /Barb a c s i tó/, de többnyire csak
keveset észleltek.
Az őszi vonulás >
a
nagy
goda
érdekes módon a l i g találko
nevével. Az i r o d a l o c ;
szerint
vonulása
augusztus-szeptemberre e s i k , i g y valószínű, hogy negfigyelée i n k időpontjában a zöm már e l v o n u l t
és
csak töredékekkel
számolhatunk. telével
Az Alföldön a a z e g e d i Fehértó-n 1952 év kivé
minden
alkalommal
előfordult,
ezen kivül A p a j - o n
/1956.IX.23./és a Tiszánál /Gele.j, 1953.IX.27./ észlelték. A Dunántul-on kétszer látták a Kisbalaton-nál,
egyszer Cse-
p e l - e n /Duna/, 1953 őszén p e d i g Dinnyes-en
a Dunaszegi-
ós
tó-nál, ez utolsó négy év őszén s e h o l sem figyelték meg. Röviien j e l l e m e z v e a h a v a s i partfutók / C a l i d r i s
alpina/
vonulása során az e d d i g i hét év s y n c h r o n megfigyelései a l a p ján s z e r z e t t t a p a s z t a l a t o k a t a z t mondhatnám, hogy a nagy tö megek főleg az Alföldön v o l t a k találhatók lás idején f o r d u l t a k meg még
nagyobb
és csak a fővonu-
számban a Dunántul-on, de
o t t i s g y a k r a n felkeresték a r e l a t i v e
k i s terjedelmű
s z i k e s e k e t . A m e n n y i b e n a körülmények lehetővé t e t t e k , a
havasi
partfutók vonulásuk során a Duna zátonyait i s felkeresték,de ha
innét a magas vízállás m i a t t k i s z o r u l t a k , a dunántúli h a
lastavaknál i s m e g j e l e n t e k . Idén /1958/ t a v a s s z a l u g y az Alföld m i n t a Dunántul-nak csak egy-egy pontján észleltek h a v a s i partfutókat
/Hódmező
vásárhely 100 p d ; Sárszentágota-Sóstó 1 p d . / és ezek az a d a tok
t e l j e s e n egyeznek
az e d d i g i t a p a s z t a l a t o k k a l . - Ősszel,
amikor a Duna h o B s z u évek után
i g e n a l a c s o n y vizállásu v o l t
a s y n c h r o n idején szintén érdekesen és az előző megállapitáa o k k a l t e L j e s összhangban a l a k u l t a k az eredmények. Az Alföl dön,
A p a j - o n 16, Tápiószecső-n / l e e r e s z t e t t halastó/ 3,mig a
Dunántul-on Balatonszentgyörgy-ön 7,
Paks-nál
/Dunazátony/
8-10 és Sárszentágotá-n 25 példányt észleltek. I t t ismét em lékeztetnem
kell
a r r a , hogy Fehértó-n, a h o l az elmúlt évek
során m i n d i g nagy c s a p a t o k voltak,idén ősszel nem f o l y t figyelés, Hortobágy-ról p e d i g 50-60 „Calldris s p . " érkezett,
melyeknek egy része e s e t l e g l e h e t e t t
meg
jelentés
Oalidris a l
pina i s . Az e d d i g i g y a k o r l a t a z t m u t a t t a , hogy a dunántúli t ö m e gek a Balaton-nál és a Velencei-tó-nál összpontosultak.Idén, a m i k o r végig a Dunán zátonyok kínálkoztak nak,
a vonuló madarak
az előző évekhez viszonyítva C8ökkent a B a l a t o n partján
észlelt h a v a s i partfutók száma,a Velencei-tó-nál p e d i g egyet aem láttak.Viszont a p a k s i Dunaszakaszon és feltehetőleg még máshol i e ,
a h o l nem tartózkodott megfigyelő,
h a v a e i partfutók c s a p a t a i ,
de e m e l l e t t
szentágota/ aem hanyagolták e l . kintenünk annak kiderítését,
a
Jövő f e l a d a t u n k n a k k e l l t e
hogy a l a c e o n y vizállás m e l l e t t
meddig t e r j e d a Dunazátonyok azivó hatása mértékben h a t - e az Alföldre i l l . A p a j z s o s cankók
és vájjon egyenlő
a Dunántul-ra.
/Philomachus pugnax/
s y n c h r o n vizsgálatok alkalmával Alföldön figyelték meg,
megjelentek a
s z i k e s e k e t /Sár
nagy tömegeit a
az e d d i g i e k b e n kizárólag az
a Dunántul-ra csak a fővonulás i d e
jén j u t o t t a k k i s e b b c s a p a t o k , különösen t a v a s s z a l . Idén /1958/ v i s z o n t a I V . 2 0 - i k i megfigyelés alkalmával a Dunántul-on e g y e t l e n példányt
sem
Alföldön nagy tömegek /Apaj 1000 p d pd;
Hódmezővásárhely 400 p d
;
óezleltek, ugyanekkor az ;
Hajdúböszörmény 250-300
Fehértó 50 pd./ tartózkodtak.
I l y e n e s e t e d d i g csak 1956 tavaszén adódott. Valószinü. hogy e g y i k e s e t b e n sem sikerült a fővonulást elcsipnünk, további kutatások
s igy a
e téren feltétlenül szükségesek. - Ősszel
kiegyensúlyozottabb v o l t
a
helyzet.
Az Alföldön, Geszt-en
„sok", a hortobágyi-halaetavaknál 30-40 Ph.pugnax
/?/,Hajdu-
böszörmény-nél 2 példányt; a Dunántul-on,Balatonszentgyörgy ön 3, Csorná-n 30
ée
végül Sopolyé-n 10 példányt észleltek
megfigyelőink. M i n t a feketenyakú vöcsök esetében i t t
i s ér
dekes v o l t a két terÜWettipust szembeállítani egymással polyai viszonylatban.
so
A pajzeoecankók a h a l a s t a v a k mellőzé
sével az e g y e t l e n k i s s z i k e s tavacskánál keresgéltek. Az ezüst sirályok
/Larue a r g e n t a t u s /
i d e i viselkedése
csaknem t e l j e s e n m e g f e l e l
az e d d i g i synchron vizegálatokból
leszűrt t a p a s z t a l a t o k n a k .
Talán csak t a v a s s z a l v o l t egy k i s
eltérés.
Az e d d i g i e k b e n ugyanis i l y e n k o r kizárólag a Dunán
tul-on jelentkeztek,
o t t i s csak k i s ezámbtn,
egyedül Fehórtó-n észleltek 1 d a r a b o t
idén v i s z o n t
/juv./.
Ősszel,mint az e d d i g i e k b e n i s m i n d i g , a Dunántul-on mu t a t k o z t a k nagyobb számban, elsősorban a Balaton-nál / p l . B a l a -
toriszentgyörgy 26 pd ; Balatonberény 18 p d K i e b a l a t o n 7 p d . / . ;
Újból b e b i z o n y o s o d o t t az a korábbi megállapításunk i s , m i s z e r i n t abban az e s e t b e n ,
ha a Balaton-nál m e g f i g y e l t
egyedszáma a 20-at m e g h a l a d j a , halastavaknál i s megjelennek nulásuk során
csaknem
csapatok
az ezüatsirályok a dunántúli
/Iszkaszentgyörgy 2 pd./. - Vo
m i n d i g felkeresték a Dunát i s és u g y
látszik hogy mozgalmaikban a vízállás alakulása i s nagy s z e r e p e t játszik.
Amig az előző évek aorán /1951-1957/ az őszi
vonuláskor i t t látott
ezüstsirálytáreaságok között a legma
gasabb példányszám 7 v o l t , de átlagosan csak 2,2, a d d i g idén a nagykiterjedésű zátonyokat a b a l a t o n i számokat i s meghala dó c s a p a t o k látogatták /Madocsa-PakB 40-50 p d „egy c s a p a t " ;
Ráckeve 17 p d
;
Ordas! s z i g e t
Nagybaracska 2 p d . / . - Az A l
;
földön két ponton észleltek ezüetairályokat, az e g y i k h e l y e n érdekes módon nagy egyedszámban /Hortobágy-halaató 18-20+ 9; Hajdúböszörmény 1 pd./. Nagy kár, hogy Fehértó idén k i m a r a d t a megfigyelőhálozatból. A
lócsérről
/Hydroprogne c a s p l a /
m i n t ökológiai a d a t o k a t kaptunk
ás
hettük, hogy l e g r e n d s z e r e s e b b e n
a
inkább
kvantitatív
a z t a megállapítást t e s z e g e d i Fehértó-t
keresi
f e l magyarországi kóborlásai közben. Ezt az i d e i s y n c h r o n i e alátámasztotta, tózkodott
egy
amennyiben t a v a s s z a l egyedül Fehértó-n t a r példány, ősszel p e d i g egyáltalán nem észlel
ték. Bármilyen
érdekes
vizsgálatok során mindig
a
eredményeket
kénytelenek
kaptunk i s a a y n c h r o n
vagyunk b e i s m e r n i ,
munka kezdetén vagyunk
és
hogy még
nagyon sok megoldandó
f e l a d a t v a n előttünk. B e b i z o n y o s o d o t t az a d a t o k összeállítá sa során, hogy a j e l e n l e g i
megfigyelőhálózat korántsem elég,
bővítésre, szélesítésre s z o r u l . F o n t o s f e l a d a t tehát, hogy a madártan i r ^ ' n t érdeklődő csoljuk
ifjú nemzedéket f o k o z a t o s a n bekap
a s y n c h r o n kutatás munkájába és a megfigyelések a l
kalmával igyekezzünk tervszerűen,
az irányelveknek m e g f e l e
lően e l o s z t a n i őket a t e r e p e n . Hasonlóképen megoldandó
a
synchron napok bővitése i s , _
Az évi egy-egy nap
arait e d d i g e r r e a célra fordítottunk na
gyon kevés, éppen csak a
minimum
hatérén mozog eredményeit
illetőleg. Ennek következtében,mint m^r f e n t i s k i f e j t e t t e m , egyes fajokról csak részeredményeket, vagy egészen hamis be állítottságú képet k a p h a t u n k .
Ezt kiküszöbölendő meg f o g j u k
próbálni, hogy ugy t a v a s s z a l mint ősszel egy-egy n a p p a l meg t o l d j u k közös megfigyeléseinket. - Munkatársaink a z a b a d i d e j e s a j n o s szükreszabott
és
egyéb nehézségek
/utazás s t b . / i s
vannak.de azért remiijük, hogy kérésünket megértéssel fogják f o g a d n i ás tovább támogatják erőfeszítéseinket. Végezetül
köezönetet
k e l l mondanom Mindazoknak,
1958-ban a s y n c h r o n kutatásokon résztvettek,
akik
kérésünknek e-
l e g e t téve k i m e n t e k a t e r e p r e , a B a l a t o n r a , a Dunára, az a l földi s z i k e s e k r e vagy a h a l a e t a v a k r a , hogy értékes m e g f i g y e léseikkel
és
adataikkal
e k i s munka megjelenését lehetővé
tegyék.
Die E r g e b n i s s e der s y n k r o n i s t i s c h e n Beobachtung d e « W a s s e r v o g e l z u g e s vom J a h r e 1958 Von E. Schmidt Ungarisches Ornithelogisches Institut, Budapest
Der im
V e r f a s s e r g i b t i n seinem A u f s a t z e d i e R e s u l t a t e d e r
Jahre 1958. überall i m Lande
Beobachtungen des
Ziehens
gleichzeitig
vorgenommenen
d e r Wasserzugvögel b e k a n n t .
h i e r gemachten P e s t s t e l l u n g e n
Die
s i n d i m Zusammenhange m i t den
ïrgebniasen der voir Jahr« 1951 b i s 1957 schlägigen Erhebungen,
befeetigen
durchgeführten e i n -
b e z i e h u n g s w e i s e ergänzen
d i e s e l b e n . i r . i t H i l f e d e r r e l a t i v geringzähligen Beobachtungegarde i s t es gelungen
das e i g e n t l i c h e Z i e l d e r s y n k r o n i s t i -
echen Erhebungen zu e r r e i c h e n , d,h.ökologische Zusammenhänge zwischen den Vögeln verschiedenen
und
den G e b i e t e n
Gebietetypen
vom
m i t e i n a n d e r zu v e r g . e i c h e n . E i n z.B. d i e R o l l e der Donau
beim
zu f i n d e n , sowie d i e
Standpunkte
des Vogelzuges
interessantes Vogelzug.
Problem i s t
B e i hohem Wasser-
r t a n d e f e h l e n nämlich d i e Sandbänke und eoaait auch j e d e Mögl i c h k e i t eines
Ruheortes
der s y n k r o n o s t i s c h e n
der Vögel. Heuer aber war während
Beobachtungen
etand d e r Donau sehr n i e d r i g
im
Herbste
d e r Wasser-
und d i e s e E r s c h e i n u n g
h a t auch
beim V o g e l z u g i h r e Wirkung fühlbar gemacht. Die Strandläufer / C a l l d r l s a l p i n a / e i n d zum B e i a p i e l b e i den F i s c h t e i c h e n n i c h t z u r S i c h t gekommen
tranedanubiechen
/im Gegeneatze z u den
Jahren m i t hohem Waeeeratande/» auch beim P l a t t e n s e e war n u r e i n e g e r i n g e Zahl Sandbänken
der
zu Donau
beobachten, dagegen waren s i e a u f den e r s c h i e n e n . Das Gros d e r Silberraöwen
/Larue a r g e n t a t u a / s u c h t e n i n den
Herbsttagen
der l e t z t e n
Jahre' / d e r Waeaeretand der'Donau war sehr hoch/ während d e r Beobachtungen immer den P l a t t e n s e e a u f ,
und
nur
dann wenn
d o r t , i n den e i n z e l n e n Gruppen, d i e Zahl der Möwen mehr a l s zwanzig w a r , erschienen.
s i n d s i e b e i den t r a n s d a n u b i s c h e n
Fischteichen
Dass aber b e i i h r e n Zügen d i e Donau
grosse
Rolle
s p i e l t , w i r d dadurch bewiesen,
Herbste
d i e Möwen
i n Gruppen
auch e i n e
dass heuer im
von z a h l r e i c h e r e n I n d i v i d u e n
zusammengesetzt, d i e Sandbänke überfielen. Der A u t o r b e f a s s t s i c h im
weiteren
m i t d e r Auswertung
der b e i den e i n z e l n e n A r t e n e r h a l t e n e n Ergebnissen gründet s e i n e F e s t s t e l l u n g e n
mit
konkreten
und
be-
ziffermässigen
Angaben. S c h l i e s s l i c h w e i s t e r a u f die M a n g e l h a f t i g k e i t e n des Beobachtungssystems h i n ,
und b e t o n t d i e N o t w e n d i g k e i t
Vermehrung d e r e y n k r o n i s t i s c h e n Tage.
der
L i t e r a t u r
K Ë V E A.,
B E R E T 2 K P.,
SCHMIDT E:
vizimadártani kutatás f e l a d a t a i Közlem., 4 7 , 1-2, p. 119-124.
Az
egyidejű / e y n c h r o n /
éa néhány
eredménye. Állatt.
