VERTEBRATA MUSEI
HUNGARICA
H I S T O R I C O - N ATURALIS
Tom. I.
HUNGARICI
1959.
Fase. 2.
Adalok a közönséges hörcsög (Cricetus cricetus LINNÉ) kölykeinek fejlődéséhez Irta: Eíry Miklós Természettudományi Museum, Budapest
1959.VIII.22-én b i r t o k o m b a került közönségéé hörcsög
egy
/ C r i c e t u e c r i c e t u s L./
vadon
befogott
nőstény jól f e j
l e t t 11 kölykével együttesen. Nagy meglepetésemre két n a p p a l később
/VIII.24-én/
az anyaállat - h a t óra 14 perctől
óra 40 p e r c i g - k i l e n c kölyköt e l l e t t .
A
nagyobb
hét
flókákat
a z o n n a l eltávolítottam a ketrecből, nehogy az anyát zavarják is a k i c s i n y e k felnevelését akadályozzák. Ekkor határoztam e l , hogy meg fogom f i g y e l n i a f i a t a l o s fejlődését és az anyaállat f i a i v a l
szembeni magatartását.
A f i a t a l o k testfejlődését elsősorban hossz- és r e t e k felvételével állapítottam meg.
sulymé-
Ezáltal u g y a n i s a t e s t
súlyának gyarapodását g r - b a n , a különböző testrészek növeke dését p e d i g mm-ben
t u d t a m lerögzíteni. A méretek felvételé
vel
párhuzamosan f i g y e l e m m e l kisértem a f i a t a l o k
nak
kialakulását, a f o g a k :seg jelenését, a szemek kinyílását,
stb.,
melyek; i g e n
czűrruhájá
jól kiegészítik m e t r i k u s a i a t a i m a t .
Minden egyes ujazülöttről az első naptői kezdve /tolómérőével/ négy teBtméretet v e t t e m f e l . így a: hossz-t
/orrhegytől a faroktőig/,
naponta 1/ test-
2/ f a r o k h o s s z - t
/farok
tőtől a f a r o k hegyéig, a végezŐröket nem számítva/, 3/ t a l p hossz-t
/saroktól a leghosszabb 4 / fülhozsz-t
mérve/,
u j j hegyéig, a karmokat
fülkagyló hegyéig a legtávolabbi p o n t i g mérve/. p o n t a kétszer - r e g g e l lyát levélmérlegen.
nem
/a külső hallójárat aleó szélétől és
a
E m e l l e t t na
e e t e - mértem meg az állatok sú
Különös
gondot
fordítottam a szoptató
nőstény változatos táplálására, nehogy a k i c s i n y e k fejlődése ebből kifolyólag kárt s z e n v e d j e n . Táplálékul cát,
tejes
kukori
búzát, sárgarépát,dinnyehéjat, napraforgót, n y e r s h u s t ,
szöcskéket, t e j e t
és
természetesen f r i s s v i z e t adtam n e k i .
A szülés lefolyása és az anyaállat vieolkedéee fiaival Szülés alkalmával ugy
szemben.
a nőstény gerincét erősen behajlítva
ült, hogy közben t e l j e s e n medencéié hátoldalára
támasz
k o d o t t . M i k o r p e d i g m e g j e l e n t egy-egy fióka f e j e , a k k o r met szőfogaival megragadta
ée
lassú, de erőteljes
húzással
a
napvilágra h o z t a . Ezután - a legtöbb emlőshöz h a s o n l a t o s a n e l h a r a p t a a köldökzsinórt, f e l f a l t a a m a g z a t b u r k o t
és az ú j
szülöttet tisztára n y a l t a . Szt valamennyinél véghezvitte. A kicsinyek lanok v o l t a k .
születésük pillanatában t e l j e s e n
legzetvétel előzte meg a mozgást. A mozgás azonnal
szopni
mozdulat
Tizenöt-husz másodperc elteltével görcsös lé k e z d t e k , miközben az
megkezdése
anya
után
csaknem h a n y a t t
f R k Ü'i f .
Az anya az első négy napban annak ellenére, keit
- a meretek felvétele céljából - naponts
v e t t e m a|físzekből,teljesen nyugodt
hogy köly
kétszer i s k i
v o l t . A ketrecbe vissza-
. i ^ l y e z e t t k i c s i n y e k e t metszőfogai közé véve maga szállította vi?„rza
a
fészekbe. Ärdekee, hogy i l y e n k o r nem a nyak, vagy
egyéb testrész
bőrét
r a g a d t a meg,
hanem a z egész éllatkát
átfogta metszőfogaival, miközben azok t e l j e s e n m o z d u l a t l a n o k maradtak. Némelykor az i s előfordult, hogy a k i c s i n y e k e t a fészekbe v i t t e v i s s z a ,
nem
hanem a k e t r e c v a l a m e l y i k sarkába,
vagy valami nagyobb tárgy mellé
/ p l . vizeeedény/ i g y e k e z e t t
orrának erőteljes tömködéeével eltüntetni, ami természetesen nem sikerült. Az anyaállat magatartása kölykeivel szemben nap
estéjén váratlanul megváltozott.
zül kettőt, visszahelyezésük után
a
a negyedik
A k i l e n c újszülött kö tarkón e j t e t t
két-há
rom harapással megölt.Jelentkezett tehát a szakirodalomból i s ismert /H. PETZSCH/ ée a fogságban fogva t a r t o t t
hörcsögökre
jellemző kannibalizmus. Magyarázatot k e r e s v e a hörcsög val
szembeni h i r t e l e n megváltozáeára, ugy vélem,
fiai
közre ját
s z o t t az le,hogy a féezekből k i v e t t k i c s i n y e k e t mérés közben kb.
1/2 órára egy olyan papirdobozba helyeztem e l ,
elŐzeteeen
fiatal
fehér
patkányokat
tartottam.
amelyben A patká
nyok eeaga bizonyára megérződött a f i a t a l hörcsögökön, e t a lán ez váltotta k i a nőstény g y i l k o e dühét. Tény a z , hogy az anyaállat magatartása ettől kezdve megváltozott. I z g a t o t t a b bá vált, a k e t r e c ajtajának kinyitására a z o n n a l hörgő dörmögést h a l l a t o t t , f o g a i t erőteljesen, gyorsan „csiszolta" öszsze.ami éles sziszegő, fenő hangot a d o t t . A későbbiek f o l y a mán a hatodik nap két, a n y o l c a d i k , t i z e n k e t t e d i k , ée t i z e n harmadik napokon pedig egy-egy kölykét ölte meg. A megölt f i a t a l o k közül kettőt
teljeeen
f e l f a l t , a többit pedig réez-
legeeen megcsonkította, de e l nem f o g y a s z t o t t a .
A
tizenne
gyedik napon a hetedik fióka elpusztítása után a még életben maradott két állatkát e l v e t t e m az anya mellől. Bz a magyará z a t a annak, gyedek a d a t a i
hogy a közölt mérettáblázatokban a különböző elegnagyobb
v o l t a k megadhatók.
Bajnálatomra
nem
egyforma i d e i g
Testméretek változása, súlygyarapodás A testméretek
és
a testsúly növekedésének számadatait
táblázatokban állitottam össze. A eulygyarapodási adatok /I.táblázat/ a z t mutatják,hogy itt
b i z o n y o s mérvű szakaszosságról beszélhetünk.
A súlygya
rapodás az első hát napon meglehetősen egyöntetű
és határo
z o t t a n növekedő tendenciát m u t a t . ugrásszerűen a n y o l c a d i k
Legerőteljesebben, s z i n t e
és a t i z e n e g y e d i k napok között mu
t a t k o z i k . Később l a n y h u l , bár ekkor i s e m e l k e d i k . A t e s t h o s s z növekedés /II.táblázat/ az első
három-négy
napban a legerőteljesebb, később egyenletessé válik, a f a r o k viszont
/III.téblázat/ a n y o l c a d i k - t i z e d i k napon nő a l e g n a
gyobb mértékben.
A talp
/IV.táblázat/
n a p i g fejlődik g y o r s ütemben.
különösen a t i z e d i k
A fül növekedése /V.táblázat/
a l e g e g y e n l e t e s e b b , fokról f o k r a a l a k u l k i . A bór színezete és a szőrzet. A bőr születésükkor selymesfényü,
halvány
lilásvörös,
szürkés árnyalattal. E l e i n t e f e s z e s , de a harmadik nap végé i g petyhüdté válik. Érdekes, hogy a szőrruha különböző szinü foltozottsága már a szőrök kibúvása előtt jól észlelhető.így a f e k e t e , fehér és vörösesbarna szinü szőrmezők h e l y e i , i g a z , hogy csak árnyalatbeli
különbségek
révén - világosabb vagy
sötétebb szürke f o l t o k alapján - már a látszanak.
negyedik
napon
jól
Ez a foltozottság csak az ötödik napon kezd e r e
d e t i színeiben differenciálódni. pén egyedülálló, magános, durvább
A szőrruhából e l e i n t e c s u szőrszálak - a fedőszörök
- .jelentkeznek az állat hátoldalán .amelyek napról-napra sza porodnak.A t i z e n k e t t e d i k napon már jól felismerhető az előb bieknél rövidebb gyapjuszőrzet i s . A bajuszszőrök a negyedik napon tűnnek elő, l e n t k e z i k mindkét o l d a l o n alakjában.
az
oldalszerv
ekkor j e
i s k i s világos sáv
Fogazat és táplálkozás Az újszülött
hörcsögöknek
A felsők 0.2 mm-re, A l a k j u k egyenes,
csak
metazőfogaik
vannak.
az alsók 0.5 mm-re állnak k i az Ínyből.
hengeres és a végük kissé hátrafelé hajló,
tompa kúpban végződik. A metszőfogak a h a r m a d i k napon válnak a felnőttekéhez hasonlóvá;
laposabbak l e s z n e k ,
a tompa kup
eltűnik ée a metszőfogakra a n n y i r a jellemző vágóéi k i a l a k u l . A f o g a k növekedésével egyidőben az erősen ránött Íny rohamo san
húzódik v i s s z a , /l.ábra./
Fig. Die
1.
E n t w i c k e l u n g des u n t e r e n Schneidezahnes der jungen Hamster
A zápfogak csak a harmadik napon j e l e n n e k meg.
Az ötö
d i k napon a metsző- és zápfogaikat már használták. Az eléjük t e t t puha körtébe b e l e h a r a p t a k és a z t rágni próbálták. A h e t e d i k napon az e s t i mérés alkalmával a 8-as a z . f i a t a l
ijed
tében kiürítette pofazacskóját.amelyben 5-6 k b . 1 / 3 - a d nagy ságú
tejee
k u k o r i c a s z e m d a r a b k a v o l t . Miután
nem t a r t o t t a m
valószínűnek, hogy i l y e n k i s állat képes l e n n e a k k o r a táplélékdarabokat a már fejlődő de még m i n d i g gyenge szétmorzsolni,
a r r a a feltevésre j u t o t t a m ,
fogazatával
hogy minden b i
z o n n y a l az anya készítette e z t elő számukra. Ez a feltevésem a k i l e n c e d i k napon beigazolódott, mert az anya evés után pofazacskói tartalmát a fészekbe ürítette, a m e l y e t a k i c s i n y e k nagy mohósággal saját
pofazacskóikba
szedtek f e l .
Az « n v n
által a fészekbe
rakott
teljesen
v o l t . Nyilvánvaló, hogy az anyaállat által
száraz
előzetesen szétaprózott
táplálék ás
durván
v o l t megrágva ée
a fészekbe szórt magdarabokat a
k i c s i n y e k a z z a l a szándékkal szedték f e l saját pofazacskóik ba, hogy a z t elfogyasszák.
Bbbo"l következik,
hogy a metező
ée zápfogaikat a 7. napon már t e l j e s biztonsággal használják táplálék szétzúzáséra, sen a szopás m e l l e t t
v a g y i s ekkor próbálkoznak eredménye
az önálló táplálkozással.
A 14. naptól
kezdve nem s z o r u l t a k az anya által előzetesen megrágott táp lálékra,
hanem a z t saját maguk végezték e l .
Ezt bizonyltja
az a két kölyök i s , amelyeket e l v e t t e m anyjuk mellől és kü lönböző tápanyagokkal- /tejporból
t e j , péppé vag
kéezitett
d a l t máj, sárgarépa, csiráztatott buza, szöcskepotrohok/ ne veltem f e l , A szopás befejezése, i l l e t v e az önálló táplálko zásra való áttérés időpontja tehát
valószínűleg a 14. napra
tehető. Végtagok ée érzékszervek. A végtagok az ujezülöttnól aránytalanul nagyok, e s e t l e nek.
A lábak a 3-4. napon kezdenek arányoeodni, de gyengék.
Ekkor még a járáera,vagy táplálék megfogáséra a l k a l m a t l a n o k . Az 5-6. napon a járás inkább csak botladozás, A táplálékot
azonban
mellső
haaoncsuszás.
lábaikkal már megfogják, azaz
inkább c s a k rátámaszkodnak. Az újszülött f a r k a
18
aránytalanul v a s t a g .
A második
napon a f a r o k vége befüződésszerüen elvékonyodik,majd a 3-4. napon ez a részleges vékonyodás a f a r o k hegyétől a f a r o k tővéig bekövetkezik és a f a r o k f e l v e s z i rendes alakját, ^ . á b ra./ A fül egész a 7. napig rövid, húsos,
vastag
k i s zárt
a z e r v , mely csak ekkor nyílik k i . A fülkagyló végső formáját a 12-14. napon éri e l . A szem a 4.napon kezd áttetszeni a bőrön, de csak a 16. napon n y i l i k k i .
w
P i g . 2. Die E n t w i c k e l u j i g dea Schwanzes d e r jungen A fiókák hangja az első egy h e t e s
korukban
a
napokban
Hamster
panaszos nyivakolás,
csapócserebogár / P o l y p h y l a f u l l o L./
„airáeához" hasonló,később erőteljesebb, nyújtott tüsszögés. Ez utóbbi hangot ceak ijedtségükben hallatják. rukban p e d i g az öregekéhez hasonló fújás
és
Kéthetes k o darálás. Érde
mesnek t a r t o m még megemlíteni, hogy a f i a t a l hörcsögök annak ellenére, hogy csak i g e n
sokára
nyílik k i a szemük, nagyon
hamar az önálló életmódra térnek és a n y j u k támogatása nélkül i s képesek táplálékszerzésre.
Daten zur Entwickelung der J u n g e n d e s gewöhnlichen H a m s t e r s (Cricetus cricetus L.) Von M. Eőry Zoologische Abteilung des Ungarischen Motional Museum, Budapest
Der A u t o r g i b t uns ckelung c e t u s L./
I n seinem A u f s a t z e Daten z u r E n t w i
d e r Jungen des gewöhnlichen Hamsters / C r i c e t u s e,
Der V e r f a s s e r des A r t i k e l s i s t am
22.VIII.1959
B e s i t z e i n e s w i l d e i n g e f a n g e n e n trächtigen men, w e l c h e r
neugeborenen
Jungen
hat
und
Er h a t
d i e Körpermasse b e t r i f f t ,
fel
den B n t w i c k e l u n g s -
d u r c h Aufnahme d e r Masse d e r
Körperlänge was
gekom
i n d e r G e f a n g e n s c h a f t /am 2 4 . V I I I . 1 9 5 9 i n an
d e r t h a l b S t u n d e n / 9 Jungen w a r f . Er gang d e r
i n den
Hamsters
des Körpergewichtes täglich
kontrolliert.
d i e Körperlänge /Ta
I I / d i e Länge des Schwanzes / T a f e l I I I / , d i e Sohlenlänge
/ T a f e l I V / und d i e Ohrenlänge / T a f e l V/ täglich e i n m a l , Körpergewicht h i n g e g e n
/Tafel I /
das
zweimal - i n d e r Früh und
am Abend - genommen. Da das Weibchen s e i n e Jungen i n z w i s c h e n i n g e w i s s o n Zeiträumen tötete,so war es natürlich n i c h t mög lich fel
v o n a l l e n Jungen d i e Masse k o m p l e t t zu e r h a l t e n / s . Ta I - V / . Von den neun Jungen
hat
d i e M u t t e r s i e b e n umge
b r a c h t , zwei wurden i h r aber vom A u t o r am 14.Tage abgenommen um zu verhüten, dass auch d i e s e h i n g e r i c h t e t werden. Im der
Zusammenhange m i t d e r Farbe
Verfasser f e s t ,
F l e c k i g k e i t des
d e r Neugeborenen
stellt
dass d i e s e schon m i t der E n t s t e h u n g d e r
Haarfeldes
sich differenziert,
r a s c h e n Wachsen d e r Behaarung
nach einem
s i n d d i e Deck - und W o l l h a a r e
schon am 12.Tage vollkommen e n t w i c k e l t , D i e Haare des S c h n u r r b a r t e s und das S e i t e n o r g a n kommen b e r e i t s am 4.Tage zum Vor schein. Bezüglich d e r Zähne bemerkt e r , dass Tierchen
nur
zylindrisch wärts
Schneidezähne
sind
biegenden
besitzen,
die
neugeborenen
welche
geradlinig,
und i h r e S p i t z e i n e i n e r etwas nach rück stumpfen
K e g e l f o r m e n d e t . I h r e Stockzähne
kommen am 3.Tage h e r a u s . Von dem 5.Tage an benützen s i e i h r e Zähne zum Kauen.
Zunächst b e r e i t e t
f e s t e Nahrung v o r und zwar so,
für
s i e d i e Mutter d i e
dass s i e d i e s e l b e
sammennagen i n i h r e r Backentasche sammelt,
nach Zu-
um s i e sodann i n
das Nest zu schütten. Diese f e s t e Nahrung f r e s s e n d i e Jungen vom 7. Tage an zusammengekaut. Von den S i n n e s o r g a n e n geht das Ohr IG.
Tage a u f .
am 7. das
Auge
am
Tafel I . Gewichtszunahme
i n Gr.der neugeborenen Hamster
/Cricetus cricetus Zeitpunkt 1959.
Messungsdaten d e r 2 1 3 4
ß
24.
3,2
VIII.
25.
3,7 4,4
VIII.
26.
5,4 6,6
VIII.
27.
7,9 9,8
VIII.
28.
VIII.
29.
9,9 10,0
VIII.
30.
10,9 11,2
VIII.
V I I I . 31.
2,4 3,8 4,7 5,7 6,3 7,9 8,4
L,/
n u m e r i e r t e n Exemplare,
2,8
3,3
3,0
3,4 4,8
4,3 4,5
5,9 6,8
4,1 5,0 5,8 7,0
7,7 8,6 9,0 9,3
7,7 8,8 9,2 9,7
5,4 6,7 7,7 8,5 9,1 9,6
3,8 3,4 5,2 4,7 5,7 5,3 6,0 7,5 6,8 8,1 8,2 9,5 8,9 10,0 9,1 10,6 9,4 10,9 9,7 11,2 10,0 11,4 11,0 12,0 11,4 12,3 13,5 15,0 17,0 19,0 17,8 23,0 21,0 25,0 23,0 26,0 25,0 28,0 26,0 30,0 27,0 31,0 28,0 32,0 29,0 33,0
22,0 22,5 23,0 24,0
34,0 36,0
24,5 25,0
3,6 5,5 6,4 7,0 7,8 9,3
10,2 10,5 10,7 10,9 11,2 11,6 11,8 14,0 15,0 16,0 18,0
IX.
1.
IX.
2.
IX.
3.
IX.
4.
IX.
5.
IX.
6.
25,7 26,0
IX.
7.
IX.
8.
27,0 27,4 28,0 29,0
IX.
9.
30,0 31 ,ü
I X . 10.
31,8 32,7
20,0 21, C
Tafel I I . Körperlänge i n »».der neugeborenen Hamster /Cricetus c r i c e t u s L./ Meseungedaten der numerierten Exemplare
Zeltpunkt 1959. V I I I . 24. V I I I . 25. V I I I . 26. V I I I . 27. V I I I . 28. V I I I . 29. V I I I . 30. VIII.
31. 1.
1
2
3
4
5
39 48 56
44 52 59 66 70
54
42
36
51 58
44 57
67
65
64 69
6
7
36
46
47
53 56 63 64 6$ 68
63 68
75 75 82
62 64 65 73
8
9
38
33
38
42 56
43
50
50
54 70 70
70 72
2.
73 77 82
IX, II.
3. 4.
85
87
89
II.
5.
91 93
II.
6.
II.
7. 8.
II. II.
II. II. II.
9. 10.
63 65 66
73
69
74
69 70 71 72
75 78
74 76 78 83 85
75
80 82 85 89
89 90 91
92
Tafel I I I . L.'inge des Schwanzes i n mm.der neugeborenen Hamster /Cricetus cricetus
L./
Mes8ungadaten d e r n u m e r i e r t e n Exemplare 1959.
1
2
3
4
5
6
7
8
9
V I I I . 24. V I I I . 25.
6,3 6,8 7,2
6.1 7,0
6,5
6,4 6,7
6,2
6.7 7,2
6,1
7
7,1
7,1
7,5
7,5 7,8
5,9 7,0
6.8
6,7 8,9
9,1 9,7
8.9 10,0
V I I I . 26. V I I I . 27. V I I I . 28. V I I I . 29. V I I I . 30. V I I I . 31. IX.
1.
IX. IX.
2.
IX. IX. IX. IX. IX.
3. 4. 5. 6. 7. 8.
IX. 9. , I X . 10.
9,0
,4 8,0
6,9 8,4 9,7
7,3 8,2 8,9
9,5 10,0 10,6
10,1
10,3 10,3 11,0 12,0 13.0 13,0 14.5
7,3
7,4
7,4 8,5 10,0 9,0 10,1 10,0
10.3 1 8 , 7 10,4 12,0 12,0 13,0 13,2 1 4 , 7 15.0 14,0 14,4 14,9 15.7 14,6 14,9 15,1 15,9 1 4 , 8 15,0 16,0 15.0 15.1 15*1 15,2 15,3 15,5 1 5 , 8 15,9 16,0 16,3
Tafel
IV.
Sohlenlünge i n mm.der neugeborenen Hamster / C r i c e t u s c r i c e t u s L./ -1
Zeitpunkt 1959. V I I I . 24. V I I I . 25. V I I I . 26. VIII.
27. V I I I . 28. V I I I , 29. V I I I . 30. V I I I . 31. IX. 1. IX. IX.
2. 3.
IX.
4.
IX. IX.
5. 6.
IX. IX. IX.
7. 8.
9. I X . 10.
Me8«ungsdaten der n u m e r i e r t e n Exemplare g — - -\ 2 1 3 6 4 7 5 7,8
7,6 7,7
7,3 7,7
8,2
7,5 7,8
6,9 7,8
8,4 8,8
7,9
8,9
8,1
8,4
8,3
8,9
9,2 9,7
9,1 9,5 10,0
9,8
7,7
7,6
7,0
7,0
7,9 8,0 9,0
7,4 8,0 9,0
7,7
7,3
7.9 8,9
7,6
9,3 9,3 9,4 9,6 10,0 10,0 10,3 10,1 I C , 3 10,5 11,7 12,0 11,0 13,0 13,5 13,0 14,0 14,3 14,0
8,9 10,0 10,2 10,8 11,8
13,2 14,
T a f e l 7. Ohrenlange i n mm. der neugeborenen Hamster / C r i c e t u s c r i c e t u s L./ KesBungsdaten d e r numerierten Exemplare
ZeitDunkt 195 9 . VIII.
24.
VIII.
25. V I I I . 26. V I I I . 27. V I I I . 28. V I I I . 29. V I I I . 30.
1
2
3,3 3,6 3,8
3,6
3,9
3,7
3
4
5
6
7
8
9
3,0
3,1
3,2
3,0
3,6
3,0 3,2
3,1 3,2
3,2
3,4 3,7
3,5 3,7
2,6
3,2
3,9
3,8
3,9
3,1 3,8
3,5 3,8
3,9 4,0
4.1
4,2
3,9
4,1 4,2
3,9 4,0 4,2
4,7 5,0
4,5 5,0
3,9 4,0
4,4
4,1 4,3 4,5
4,0
3,4 3,6
4,9
4,2
VIII. IX.
31. 1.
5,1 5,6
4,8 5,8
2.
5,9
6,0
5,9 6,2
6,0
IX. IX.
3. 4.
6,1
6,2
6,3
6,5
6,3
6,4 6,7
6,5
6,7 6,8
IX. IX. IX. IX. IX. IX.
5. 6. 7. 8.
9. I X . 10.
4,5
6,9
7,0 7,3 7,5
6,4
7,4 7,6 7,8 8,0 8,3
