VERTEBRATA
HUNGARICA
MUSEI HISTORICO-NATURALIS Tom.
II.
HUNGARICI
1960.
A
Mecsek
Fase.
1.
ragadozómadarai
Irta: Cseresnyés Szilárd, Pécs
Tis alatt
éven keresztül /1949-59/ f o l y t a t o t t
megfigyeléseim
s o k a t változott a Mecsek hegység erdőinek képe.
rábbi e l h a n y a g o l t erdők
jobban
A ko
kedveztek a ragadozőmadarak
megtelepedésének, m i n t a mai g o n d o z o t t erdőterületek. Az e r dők változásával változott a f a u n a összetétele i s . Egyes f a jok
s z i n t e t e l j e s e n eltűntek,mások egyre gyakrabban kerülnek
elő. Átlagosan azonban a f a j o k száma csökken. A Mecsek faállománya a D - i o l d a l o n tölgy, l a k o n bükk és gyertyán. K i s e b b f o l t o k b a n
az É - i o l d a
előfordul
a fenyő
i s . Általában k e v e r t az állomány, öreg erdő a l i g v a n , közép korú állomány még sokfelé akad, de legtöbb h e l y e t a vágáste rület , bozótos
ás
összefüggő erdőket visszamaradó
u j telepítésű f i a t a l erdő f o g l a l vágásterületek
el.
Az
szabdalják f e l , s az i g y
és egymástól elhatárolt erdőfoltokban húzódnak
meg a ragadozőmadarak. Az erdőmenti legelőkön ma már nem tű r i k meg a b o k r o k a t ,
ami a bokorlakó madarakra
és
közvetve
egyes ragadozőmadarakra i s kedvezőtlen hatással v a n . Az énekes ós egyes ragadozómadár-fajok között egymásra utaltságot i s m e g f i g y e l t e m . A ragadozók g y a k r a n vadásztak az
énekes madarakra, mig az egyes énekes f a j o k /leginkább a me z e i T e r e b e k / a ragadozók fészkeit
használják
f e l költőta
nyául. Ahonnan eltűntek az énekesek, e z t a területet elhagy ják a ragadozók i s . A magyarürögi h e g y i legelőn kiirtották
a
bokrokat.
együtt a környéken fészkelő karvalyok e s e t e t f i g y e l t e m meg
1952
telén
Az apró madarak eltűntek, de velük
a
és
héják i s .
K e l e t i Mecsekben i s ,
hegyen lévő bokrok kiirtásával eltávoztak
Hasonló
ahol a Cigány
az
apró énekesek
Egymásrautaltságot f i g y e l t e m meg továbbá
egyes ragado
és a héják, karvalyok zók között i s .
A
is.
lakatlan
ölyvfészkeket
leginkább
héják
foglalják e l költésre. Ha azonban az ölyvfeszekben csak egy s z e r i s költött héja, az ölyv többet nem ment v i s s z a abba. A K e l e t i Mecsekben i s t a p a s z t a l t a m
hasonló e s e t e t : egy ölyv
fészekben,melyet éveken át használtak az ölyvek 1952-ben egy kaba sólyom fészkelt. Bár a
sólyom
tojását
elszedtem, i g y
azok csak rövid i d e i g lakták a fészket,az egerészölyvek vég l e g e s e n elhagyták azt.Még öt éven át f i g y e l g e t t e m a fészket, de
abban
többé
nem
volt
költés, mig végül i s l e h u l l o t t .
Ugyanígy elhagyottá vált egy egerészölyv fészek Kantavárnál, a h o l egy alkalommal darázsölyvek költöttek abban. Mielőtt az egyes f a j o k tárgyalására térnék, megemlítem, hogy a
Mecsek
területén 18 f a j u k került elő. Ezek közül 11
f a j költését és 3 f a j előfordulását /költés nélkül/ sikerült megállapítanom. fordulásáról
Az irodalomban még további 4 olyan f a j elő
találtam
emli.'-ést, melyek részben előforduló,
részben költő f a j o k v o l t a k , azonban ma már t e l j e s e n hiányoz nak a Mecsek területéről.
Egerészölyv /Buteo b. buteo L./ A
leggyakoribb ragadozómadár a Mecseken. Az utóbbi idő
ben ez a f a j i s erősen megfogyatkozott. 1949-50 telén még 82 darab jó állapotban lévő fészket t a r t o t t a m nyilván, melyeket
évenként f e l k e r e s t e m . A fészkeknek általában 20 %-e v o l t l a kott 1949 és 1952 években. Azóta
a
nyilvántartott
fészkek
száma 46-ra ősökként ugyancsak 20 %~OB lakottsággal. A költő ölyvpárok csak végszükségben építettek u j fész ket,
legtöbbször a régi fészkeket javítják k i .
Előfordult,
hogy 5-6 év után újra megtelepedtek e l h a g y o t t fészkükben. Uj fészket c s a k elvétve találtam.Az elmúlt évtizedben a s i s m e r t 82 féezekből 43 p u s z t u l t
e l és
csak 7
uj
fészek épült. A
fészkek 40-80 cm. átmérőjűek.'magasságuk 10 és 60 cm. között váltakozik. Leginkább a fák felső harmadában épültek. A még meglévő fészkek közül 18 tölgyfán. 14 bükkfán, hárson.
4 fenyőn,
2 gyertyánfán,
épült.
A legalacsonyabb 6,
/Átlagos magasság 12 m./. tölgyfán
találtam
6
2 pedig vadcseresznysfén
a legmagasabb
28
méteren van
Egy alkalommal o l y a n f i a t a l gyenge
fészket, hogy a fára
lehetetlen
mászni
v o l t , s a z t a szomszéd fáról tudtam csak megközelíteni. A fészkes fáknak 70 St-a völgyekben,
20 St-a a völgy f e
l e t t i o l d a l a k o n és 10 % - a a gerinceken,vagy
magasabb fekvésű
erdőréezeken van. A költés legkorábbi i d e j e I V . 12-én v o l t ,
legkésőbben
pedig V.23-án találtam t i s z t a fészekaljat.Általában az a l j a k I V . 20-ra t e l j e s e k . Tapasztalatom s z e r i n t a
Mecseken
szekaljak
mint a környeső
10-15
nappal később találhatók,
síkvidéki erdőkben.
/Igy p l . a
sumonyl erdőn
a fé
az a l j a k már
I I I . hó végén t e l j e s e k . / Fészekaljuk 50 %-ban 3-as, 20 %-ban 4-es
és
30
Jt-ban
2-es. Gyakran csak egy tojás van a fészekben, de ezek inkább pótköltéeből erednek. Egy alkalommal
/ A b a l i g e t 1952.IV.18./
tudtam 5-ös fészekaljat. Az általam begyűjtött a l j a k közül 12 a l j 3-as 9 a l j 2-es 3 a l j 4-es v o l t .
Gatyásölyv /Buteo 1 . lagopus PONTOPP./ Csak ősszel ás télen láttam 1954. X I I . 8-én Kővégószőllősön, 1955. I I . 7-én Mánfa és Sikonda között,
1958. I.2-án
Pécsváradnál és ugyanezen a napon Kisujbénya környékén. Leg korábban 1952. XI.10-én Pataceon, legkésőbben III.20-án lát tam
Zobákpusztán
néhányat
az
erdőszéleken, mezőgazdasági
területeken.
P a r l a g i sas / A q u i l a h. h e l i a c a
SAV./
Mindössze egy a l k a l o m m a l költött a Mecsek területén. Az első példányt 1951 mérc. 23-án f i g y e l t e m meg
a Szuadó völgy
környékén, a Kispohár forrás közelében,ahol egy öreg bükkfán régi sasfészek v o l t .
Mérc. 29-én már a fészek mellől láttam
felszállni. Április 5-én lerakták az első, jást.
majd 9-én a második t o
Már az első tojás lerakása után a tojó a kotláét meg
kezdte.
Nagyon óvatosan v i s e l k e d t e k ;
lerepült a fészekről. gőben köröztek
3-400 m.
távolságból
A fészkes f a megmászása a l a t t a l e v e
és rövidebb időközökben hallatták h a n g j u k a t .
A fészekben, mely 21 m. magasan v o l t ,
a kányafészkekhez ha
sonlóan p a p i r , lótrágya, egy nyulláb, f o g o l y
/Perdix
perdix
L./ és örvöegalamb /Columba palumbus L./ - t o l l v o l t . A fészek átmérője 160 cm magassága 95 cm v o l t . A saspár egész éven ét a fészek környékén tartózkodott. Táplálékért a közeli pellérdi h a l a s t a v a k r a lyamán kóboroltak, h o l i t t , párosan.
jártak. A tél f o
h o l o t t bukkantak f e l , de m i n d i g
Egy alkalommal a ZBongorkő szikláiról repültek f e l
/1951. X. 20/. A b a l i g e t f e l e t t
1952. I . 19-én láttam.
Darázsölyv / P e r n i s a. a p l v o r u s L./ Nem fészkel minden évben,bár egy alkalommal /1950/ egy-
e z e r r e két pár i s költött a Mecseken. AGÁRDI EDE már 1921.V. 29-én gyűjtött darázsölyv tojáeokat a K e l e t i Mecsekben.1950. V.23-án a melegmányi dombtetőn találtam költve.Fészkük 25 m. magasan cserfán v o l t
s 3 /!/ tojást t a r t a l m a z o t t . A tojé ült
a fészken. A fészek megmászása a l a t t
a
szomszédos fán nyu
g o d t a n ült. Fészkét f r i s s zöld l o m b b a l bélelte, a tojások i s zöld l e v e l e k e n feküdtek. Ugyanebben az évben VI.2-án vár f e l e t t
Kanta-
találtam fészkére 10 m. magasan hársfán.
fészekből I V . 26-án
6-os
a l j a t , két hét múlva 2-es
e r d e i fülesbagoly
/ A s i o o. o t u s /
egerészölyv /Buteo -b. b u t e o / a l
j a t , VI.2-án p e d i g már a darázsölyv / F e r n i s / a l j a t Ez a fészek i s zöld lombbal v o l t t a tojásból állt. A tojó
Ebből a
találtam.
bélelve. Fészekalja 2 t i s z
o l y s z o r o s a n ülte a fészket, hogy
csak a k k o r repült l e , amikor már majdnem elértem. Ez a madár i s a szomszéd fáról nézte végig a f a megmászását. 1954. V. 4-én a Szuadó völgyben láttam egy példányt. 1959. V. 28-án a vágoti völgy f e l e t t repült egy d r b . 1959. V I . 26-án a Jakabhegyen
2
flókáját találtam egy
12 méter magasan lévő fészekben.
I t t ugyancsak m e g f i g y e l t e m
a P e r n i o túlzott bizalmasságát.
A fészkéé f a megmászása nem
zavarja,
nyugodtan v i s e l k e d n e k ,
de h a n g j u k a t
sohasem h a l
latták.
Barna kánya Csak a
/ M i l v u s m. migrans BODD./
K e l e t i Mecsekben
látszik ezek i s a
dunamenti
észleltem
néhányszor, de ugy
erdőkből húzódtak a Mecsekbe.
1928-ban a Zengő környékén látta AGÁRDI EDE. A 30-as években a Dobogón költött egy pár. Magam 1950. IV.28-án a K e l e t i csekben
/Vöröshegy/ találtam fészkelve.
Fészkében
3
tojás volt.1952.IV.19-én a Kecskeháton talált fészkében tojás v o l t .
Május végén a fészekben két fióka v o l t ,
meg i s f o g t a m tem.
Me
friss egy
melyeket
és Pécsett V I I . hó végén meggyürüzve e l e n g e d
Rétisas / H a l i a e t u s a l b i c l l l a L . / Egy alkalommal költöttek a Mecseken* 1952. februárjában l e t e l e p e d t e k a Szuadóban lévő saefeszeknél. Március elején lerakták e g y e t l e n tojásukat, mely a g y a k o r i zaklatás követ keztében megzápult.Ezt a tojást III.15-én elszedtem és praeparáltam. J e l e n l e g a NEMZETI MÚZEUM gyűjteményében van. A saspárt még többször megfigyeltem ebben az évben a Szuadó völgy környékén és a Jakabhegyen. ősszel már egyedül jártak és leginkább a Jakabhegy D-i oldalán tartózkodtak. Táplálékért a pellérdi h a l a s t a v a k r a jártak, a h o l a l e e r e s z t e t t tó visszamaradó vizgyülemléseiben lévő h a l a k r a vadász t a k . 1953.februárjában ismét megjelentek a fészek környékén, de március elejére elhagyták a vidéket.
Kígyászölyv
/ C i r c a e t u s g. g a l l i c u s
GM./
Előforduláséról és fészkeléséről A q u i l a i g y i r :
„Nagyon
kevés h e l y e n költ. 1924. I V . 27-én a Zengő közvetlen tövében költött 15 m. magas fenyőfán.A tojás kissé k o t l o t t v o l t már. Másodszor 1926.V.16-án ismét költött ugyanebben a fészekben. A tójáéban
már
nagy
embrió
volt."
Utolsó fészkelése ál
lítólag 1940 körül v o l t a Szuadó völgyben lévő sasfészekben. Állítólag klgyászölyvek készítették melyet később
az o t t lévő sasfészket,
a p a r l a g i sasok feljavítottak és költöttek i s
benne. 1959.mérc.7-én a Jakabhegyen egy vadász kézzel fogott egy t e l j e s e n átázott him példányt, melyet BUCHERT ÁDÁM praeparátornál k i i s tömetett.A még élő madarat magam i s láttam. Költését még nem sikerült megtalálnom.
Karvaly
/ A c c i p j t e r n. n i s u s L . /
Az utóbbi években határozottan m e g r i t k u l t a Mecsek
te-
m i e t e n . A B 1950-es évek elején több fészkét ismertem a Mi s i n a D-i oldaláréi.ahol f i a t a l tölgyfákon költöttek. Előfor d u l t nég a Jakabhegyen, a Hármaehegyen, Óbánya környékén, Zengővárkonyon, Brdősmecekén, Fékednél. Néhány napos fiókáit 1948.jun. 9-én a Mandulásnál f i g y e l t e m meg. Ugyanebben a fé szekben 1949. V.9-én 4 tojásból álló fészekalj v o l t . Télen igen gyakran láttam, amint apró madarakra vadásztak. Költés időben és a fiókák nevelésének időszakában nagyon óvatosak. Ha költését elszedtem mindig pótolt, de már csak 1-2 tojást r a k t a k . F i a t a l j a i t a n n y i r a félti, hogy a fészekhez mászót i s gyakran megtámadja. 1949. V.14-én ismét találtam egy fészket a Tube8től D-re, melyben 5 f r i s s tojás v o l t . 195©.júniusában egy fészekben 5 f i a t a l r a bukkantam. 1951-ben ismét 3 tojásos fészekalját tudtam az üdülőszálló mögött.
Héja / A o c l p l t e r g e n t i l l e g a l l l n a r u m BREHM/ Gyakori fészkelő.
Fészkét leginkább l a k o t t helyek kör
nyékén magas szálerdőben épiti. Költésideje április első f e lére e s i k , s rendesen 4 tojást raknak. Ritkábban 3 vagy 5 t o jást i s találtam fészkében.
Az irodalom s z e r i n t régebben i s
gyakori fészkelő v o l t . Magam 1949. IV.24-én a K e l e t i Mecsek ben
/Szt.Imre hegy/ 2 erősen k o t l o t t 1950.
tojására akadtam.
I V . 21-én pedig Kantaváron találtam egy igen
fészekalját.
fias
1952. áprilisában a Szuadó völgyben két pár i s
költött bükkfákon. Ezekben a fészkekben 3
és
4 tojás v o l t .
Ugyenez évben a K e l e t i Mecsekben két fészkét ismertem. Ápri l i s 4-én
az egyik
fészekben
4*
a másikban 2 f r i s s tojás
volt. 1953.áprilisában ismét Kantaváron költött egy pár,mely* nek 1956.
április 12-én 3 tojásból álló fészekaljuk v o l t . 1955. és években Orfü környékén találtam egy-egy fészket. 1958.
j V. 4-én /!/ a Szuadó völgyben
/Bögréé k u t / lévő
fészekben
3 tojás v o l t . Ez a fészek 19 m. magasan fenyőfán v o l t .
%
1959. I V . 16-án a Zengőn két pár költött.
Mindkét
szekben 5-5 tojás v o l t . Az egyik 18 m-en tölgyfán, 16 m-en bükkfán v o l t .
a
fé másik
Mindkét fészekalj tojásai kissé zápok
v o l t a k mér, - valószínű, hogy az április elején történt nagy felhőszakadás alkalmával átáztak a tojások. A költő héjapárok számát
a Mecsek területén 6-7-re be
csülöm.
Vándor sólyom / F a l c o p. peregrinus TUNST./ Egy alkalommal láttam a Zsongorkő szikláin. Fészkét nem találtam,
bár megfigyelése költésidőben /1953. ápr.
19-én/
történt.
Kerecsen
/ F a l c o c . cherrug GRAY/
Az első mecseki költését
nekem
sikerült megfigyelnem.
1953.márciusában a Szuadó völgyben lévő sasfészekben ütöttek tanyát. Április 12-én fészkükben 3 tojás v o l t . 1954.marc.13án a Zengőn f i g y e l t e m meg egy párt,amint a költéshez készülő hollópárt űzték e l fészkükről. ket,
A hollók elhagyták a környé
de a kerecsenek sem költöttek,
1959. ápr. 15-én újból
megtaláltam fészküket a Szuadő völgyben
4
erősen
kotlott
tojással. /A fészkes fát 1959. decemberében kivágták./
Kaba
/ F a l c o s . subbuteo L . /
Első előfordulását környékéről 1931-ben.
AGÁRDI EDE
Zengőn 22 m. magasan, bükkfán. fias
tojás
gattam,
emliti
a K e l e t i Mecsek
Magam 1952. V I . 17-én találtam meg A fészekben e g y e t l e n
a
nagyon
v o l t . A fészket a következő években i s megláto
de a sólymokat többé o t t m e g f i g y e l n i
nem sikerült.
1953.
nyarán
őbányán
láttam egy példányt.
Láttam a Szuadó
völgy környékén i s , de fészküket sohasem találtam többé.
Vörös vércse / F a l c o t . t l n n u n c u l u s L . / A mecseki erdők szélén,hol szántok és rétek vannak,elő f o r d u l . Inkább csak az erdőtől
nem
messze
lévő
különálló
fákon költenek, ritkábban az erdő szélén i s akad egy-két fé szek. Hegfigyeltem Kővágószőllős,
Pécsvárad,
llecseknádasd,
Apátvarasd és Mánfa környékén.Egyik fészekben KővágószŐllősnél 5 tojás v o l t . Bakonya határában s z i k l a f a l o n
i s költött
/1950.V.4./. Cserkuton 1959. I V . 26-án láttam egy párt.
Törpe s a s /Hieraaétue p. pennatue
CM./
Az 1930-as években állítólag költött a Zengőn,Első b i z tos fészkelését
a
Szuadő völgyben találtam 1950. V.2-án. A
fészke 18 m. magasan bükkfán v o l t és f r i s s tojásokat
tartal
mazott. A tojások zöld l e v e l e k e n feküdtek. Fészekaljuk 2 t o jás v o l t .
Másodszor 1951. V. 26-án u g y a n i t t költött a törpe
sas és fészekaljuk 3 /!/ tojás v o l t .
1954 tavaszán egy egé
szen kifehéredett himet láttam ezen a területen,de fészküket nem sikerült megtalálnom. Végül szeretném megemlíteni azokat a f a j o k a t i s , melye ket az irodalom e m l i t ugyan, de ma már
teljesen
eltűntek a
Mecsek- vidékéről.
Kék vércse / F a l c o v . v e s p e r t l n u s L./ AGÁRDI EDE 1931. őszén látta a K e l e t i Mecsek környékén. Én sohasem találkoztam v e l e .
K l e sólyom
/ F a l c o oolumbarius ágét .on TUKST./
Bgyetlen példányt lőttek / 1 9 2 4 . jan.10-én/ a K e l e t i Me csekben.
Bákássó s a s /Aquila p. pomaxina BRBHM/. Régebben előfordult a Mecsekben,ma már hiányaik.Utoljá r a /1924. V. 11-én/ a Zengőn költött és fészkében két
tojás
•olt.
S z i r t i sas /Aquila c . c h r y s a e t o s L . / Egy előfordulásáról van tudomásom: a Zengő környékén 1929. februárjában találtak egy e l p u s z t u l t példányt.
Die Raubvögel d e a M e c s e k g e b i r g e s Von S z . Cseresnyés, Pécs
Der Aufsatz p u b l i z i e r t d i e i n den Waldungen des Mecsek gebirges i n der Periode von 1949 b i s 1959 beobachteten sowie aus d e r früheren L i t e r a t u r gesammelten Daten. E r l i e f e r t zunächst Beiträge zu den mit dem Brüten der Vögel im Zusam menhange stehenden Beobachtungen,so dann zu den Verbindungen zwischen den e i n z e l n e n Vogelarten. 18 Raubvogelarten s i n d vom Gebiet des Mecsekgebirges bekannt.Hievon hat I 4 Arten der V e r f a e s e r s e l b s t beobachtet:
11 A r t e n beim Brüten, 3 ohne Brüten. Uber d i e w e i t e r e n 4 A r ten fand er nur heute
schon
i n der L i t e r a t u r Erwähnung.
gänzlich aus dem
Gebiete
waren a b e r früher h i e r z u f i n d e n
und
Diese f e h l e n
dee Mecsekgebirges,
haben
auch e v e n t u e l l
h i e r gebrütet. Von den gegenwärtig h i e r n i s t e n d e n A r t e n , e i n e A r t brütet i n 9-10 Paaren, 2 A r t e n i n 3-4 P a a r e n , d i e übrigen i n 1 höchstens 2 Paaren. Da d i e a l t e n Waldungen,
Hochbäume immer s e l t e n e r
sind,
nimmt d i e Z a h l d e r Raubvögel immer mehr ab.
L i t e r a t u r
1 . AGÁRDI, E.: A K e l e t i Mecsek madárvilága / A q u i l a , 4649, 1942, p. 269-284/. - 2. CHERNÉL, I . :
Magyarország mada
r a i /Budapest, 1,pp.XXIV,127, 2,pp.XIX,830/.
-
3. HORVÁTH,
L.:
The O m i s o f t h e Mecsek Mountains /Ann. h i s t . - n a t . Mus.
Nat.
Hung., 4,1953,p.211-225/. - 4. HORVÁTH, L.:
SZÉKESSY V.:
Madarak i n
Magyarország Állatvilága /Budapest, X X I , 1958,
p p . V I I , 4 5 6 / . - 5. LOVASSY,S.i Magyarország g e r i n c e s
állatai
/Budapest, 1927, pp.XI,895/. - 6. MADARÁSZ, Gy.;Magyarország madarai /Budapest, 1899-1903, p p . X X X I I I , 4 5 0 / .
