XXIII.
ANNALES MUSEI NATIONALIS HUNGARICI.
A FELSŐBÁNYAI Irta Dr.
KOCH
1926.
ANDORITRÓL. SÁNDOR.
(Hat ábrával.)
L ' A N D O R I T E DE Par
le
Dr
FELSŐBÁNYA.
ALEXANDRE
KOCH.
(Avec 6 figures.)
A Magyar Tudományos Akadémia 1892. évi november 14-én tartott ülésén mutatta be Dr. K R E N N E R J Ó Z S E F Felsőbányának ezt a ritka, S E M S E Y A N D O R tiszteletére elnevezett új ezüst-érczét. ) Rövid időre rá B R Ö G G E R sundtit név alatt ir le egy szép lapdús kristályokban előforduló új ezüstérczet Oruróból (Bolivia) ), a melynek pontos lelhelyét, két évre B R Ö G G E R dolgozatának megjelenése után, P Ö H L M A N N ) ismerteti. Ugyanekkor S T E L Z N E R webnerit-nek nevez el egy innen származó „ezüstben dús zinkenitet". ) 1897-ben P R I O R és S P E N C E R kimutatják a három ásvány azonos voltát ) s mivel vizsgálatuknak minden eredménye igazolta K R E N N E R adatait, az andorit nevet, de B R Ö G G E R kristallographiai felállítását ajánlották elfogadásra. K R E N N E R példányai a felsőbányai „Főteléren" fordultak elő, tűszerű antimonit s gömbös, sokszor quarzzal bevont sphalerit társaságában. A két érez az andoritnál idősebb, a quarz és az andoritot néha kisérő sárgás baryt és gömbös mangánsiderit ellenben fiatalabbak ásványunknál. De elő fordul az andorit, irja K R E N N E R , beágyazva a felsőbányai úgynevezett „tollérczben" finom quarz lepellel bevonva, gömbös incrustait sphalerit és 1
2
3
4
5
*) K R E N N E R : Andorit, új hazai ezüst-ércz. Mathematikai és
Értesítő X I . 1882. 1894. p. 497.
p. 119.
Német referátum : Zeitschrift
Természettudományi f. Kristallographie XXIII.
) BRÖGGER : Sundtit, et nyt minoral fra Oruro i Bolivia. Forhandlinger i Videnskabs. Selskabet i Christiania for 1892, N° 18. 1893. Németül : Zeitschrift f. Kristallographie XXI. 1893. p. 193. ) P Ö H L M A N N : Notizen über Sundtit von Oruro in Bolivia. Zeitschrift f. Kristallo graphie XXIV. 1895. p. 124. ) S T E L Z N E R : Bemerkungen u. Zinkenite von Oruro in Bolivia. Zeitschrift f. Kristallogr. XXIV. 1895. p. 125. ) P R I O R and SPENCER : The Identity of Andorite, Sundtite and Webnerite. Miner. Magazine. X I . 1897. p. 286. Német nyelven : Zeitschrift f. Kristallogr. XXIX. 1898. p. 346. 2
3
4
6
quarz kristályok társaságában. A kristályok gyakran összetöredezettek és részeiket quarz czementálja ismét össze. Az andorit 5—10 mm. hosszú és 1—2 mm. széles sötét aczélszürke, gyakran tarkára futtatott kristályai a c tengely szerint megnyúltak, prizmazónájuk erősen rostozott, az oszlopok vége rendesen legömbölyödött. Jól fejlett termináló lapok K R E N N E R szerint „a legnagyobb ritkaságok közé tartoznak". A rhombos rendszerben kristályo sodó ásvány igen rideg, jól hasad a 010 lappal párhuzamosan. Kristályain K R E N N E R a következő 12 formát találta ( B R Ö G G E R felállítása szerint): a b = m = l
-
{100} {010} {110} {230}
k mm {120} u = {130} x = {011} y - {021}
y = {031} q mm {221} r mm {121} ß mm {131}
és S P E N C E R előbb emiitett vizsgálataik során a londoni Britisch Múzeum ásványtárának egy „ Magyarország"-ból származó darabján talált andorit-kristályokon a következőket észlelték: A darab agyagos kőzet, quarz és pyrittel átszőve és a quarz-kristálykákon, néha mindkét végükön, de rendesen csak egyik végükön kifejlett, 1—3 mm. hosszú andorit-kristálykák ülnek, melyeket fluorit, sphalerit, jamesonit és chalcopyrit kisér. A quarz kivételével mindezek az ásványok fiatalabbak az andoritnál. Az andorit feketés, homályos felületű kristályai rövidprizmásak, ridegek, hasadást rajtok a két szerző nem észlelt keménységük valamivel 3 felett. A horizontális irányban erősen rostozott kristályokon a következő 9 formát állapították meg: a == {100} i = {430} k = {120} PRIOR
;
b =
{010}
n =
{210}
m mm {110} l =
{230}
y mm {031} t =
{091}
K R E N N E R és e két szerző tehát összesen 15 formát emlitenek a felsőbányai andorit kristályairól. 1925-ben a felsőbányai nyugati bánya Gyulaközi telérén egy viztiszta quarz-kristálykákból álló kéreg által határolt 20—30 cm. átmérőjű üregnek plumosittal kitöltött belsejéből nagyszámú andorit-kristály került elő. Az előfordulásból Dr F Ü L Ö P P B É L A udv. tanácsos ur révén gazdag vizs gálati anyaghoz jutottam, miért is Őméltóságának e helyen is hálás köszö netemet fejezem ki. A viztiszta 1—2 mm. nagyságú quarz-kristálykákból álló kéreg által körülnőve és az üreget kitöltő plumositba beágyazva fordultak az andoritkristályok elő, melyek, ellentétben a K R R N N E R és P R I O R - S P E N C E R által leirt kristályokkal, terminális végükön pompásan fejlettek. Társaságukban a quarzon és plumositon kivül 1—2 mm. nagyságú, feketés-barna gömbös sphalerit és tetraedritnek szintén 1—2 mm.-nyi simpla tetraéderei talál hatók a plumositba' beágyazva. Mindezek az ásványok fiatalabbak az andoritnál, mint ezt az elsorolt ásványoknak az andorit-kristályokon talál-
ható, sőt ezeket néha egészen beborító kristálykái bizonyítják. A quarztól körülnőtt andorit-kristályok nincsenek összetöredezve, épek. Az andorit kristályai 2 — 1 5 mm. hosszúak, 1—2 mm. szélesek, szinük sötétszürke, karcuk fekete, rajtok hasadást nem észleltem. Fényük: különösen a terminális végeken, élénk fémfény ; futtatott kristályok nincsenek közöttük ; a kristályok belseje gyakran üreges. Egyedül álló kristályok nem igen találhatók köztük, sokkal gyakoribbak a szabálytalanul összenőtt kristályhalmazokból felépült druzák és a & tengely irányában párhuzamosan Összenőtt kristályok által alkotott lemezek. Az előbbiek 2 5 mm. hosszúságot, az utóbbiak 1 5 mm. magasság mellett 1 0 — 2 0 mm. hosszúságot is elérnek. A kristály druzák felületét sűrűn boritják apró, gömbös sphalerit-kristálykák és finom szálas plumosit. A druzákká és lemezekké összenőtt kristályok csak egyik végükön fejlettek, lapokban általában gazdagok, mig a ritka egyedül álló kristályok terminális végei rendesen legömbölyödöttek. A gazdag anyagból megvizsgált 1 5 szép kristályon az alábbi 2 3 formát észleltem : a b n i m
= = = = =
{100} {010} {210} {430} {110} = {450}* = {230} = {120}
T
l k
X = {011} = {043} 71 {032} 7 = {021} F = {052}* y = {031} G = {072}* H = {092}* V
t v P q r ß D
= -= = = — = mm
{091} {112} {111} {221} {121} {131} {241}
E formák közül a v { 0 4 3 } , n { 0 3 2 } , p { 1 1 1 } és D { 2 4 1 } e-lelhelyre, mig a csillaggal megjelölt négy forma T { 4 5 0 } , F { 0 5 2 } , O { 0 7 2 } és H { 0 9 2 } az andoritra nézve általában ujak. A K E E N N E E , által emiitett u { 1 3 0 } formát kristályaimon megtalálnom nem sikerült ; ezzel együtt a felsőbányai andorit-kristályokról Összesen 2 4 formát ismerünk. A felsorolt formák a következő combinátiókat épitik fel : 1 p a . . . 2. 3. 4. 5. 6 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15.
. b
. .
m m
..... b
i
.
k
. & n i
.
k
x
k
X X X
.
b
k
1
k
X
b b n . b n . b n . 6. n .
•
b
.
b n
.
b n
.
b
a
b n
l l l .1 m l T l
. m T . m .
i
k k k k k
T
î
k k
.
l l
m
k
X X X X X
i
y y y <•? H y y
' 1. ábra. 2. ábra.
2 p .
v p
2 ? r q r r .' n ? . . V V 2 r y £ p 2 r V . • • V p 2 r y . JT . . V p 2 r y . 7T "j > F y . . V p 2. r , 71 y • . t V p. 2 r . 71 F y • . .'V p 2 r . 71 y • . . V p 2 r p p
ß ß ß .
. . . .
ß
.
ß
.
ß . .ß . ß . ß . ß D
3. ábra. 4. ábra.
5. ábra. 6. á b r a .
A formák gyakoriságát a következő összeállítás szemlélteti: A
b q k y p x r l v ß n m j i T i y F G t d v H D formák 15 15 13 13 13 11 11 10 10 10 8 7 7 3 3 2 2 2 2 1 1 1 1 combination szerepelnek.
A zónák közül a [010] és a [110] zónák a formákban leggazdagabbak, gyakran szerepelnek a [120] zónába tartozó formák is. Feltűnő e lelhely kristályainál a [100] zónába tartozó formák lapjainak teljes hiánya, ellentétben az oruroi andorit-kristályokkal, melyeken ez a zóna nagyobb számú és jól fejlett, nem egyszer uralkodó, lapu formákkal van képviselve. A kristályok, az 1. számú combinátió kivételével, oszloposak és három typushoz tartoznak. Az első typust egyetlen kristályon (1. sz. com binátió, 1. ábra) észleltem ; a kristály b lap szerint vékonytáblás, rajta a b lap az uralkodó és keskeny, élénken csillogó sávokkal a p és q formák és vertikális irányban erősen rostozott keskeny sáv alakjában az m szere pelnek. Ez a kristály külömben leihelyünk formákban legszegényebb combinátiója. A második typushoz azok a kristályok tartoznak, melyeknek termi nális végén a [010] zóna lapjai az uralkodók. Aránylag ezek is ritkák ; a b tengely irányában párhuzamosan összenőtt kristályok tartoznak ide (4. és 5. sz. combinátiók, 3. és 4. ábra). Az e typushoz tartozó kristályok hol élesebb, hol tompább vésőhöz hasonlitanak. A harmadik typushoz tartozik a kristályok legnagyobb része (2—3. és 6—15. sz. combinátiók); ezeknél az első fajta prizmák és bypiramisok lapjai körülbelül egyensúlyban vannak kifejlődve, illetőleg némelyiken a pyramis lapok dominálnak. Közülük az öt forma lapjai által felépített 2. sz. combinátió (2. ábra) pseudo-hexagonális habitusú. Ehhez a typushoz tartoznak a felsőbányai andorit lapokban leggazdagabb kristályai (5. és 6. ábra). Erről a lelhelyről eddig a 15 forma lapjai által felépített 12. sz. combinátió a leglapdúsabb. Az egyes formák lapjaira vonatkozólag a következőket mondhatom : A minden kristályon jól fejlett lapokkal szerepelő b {010} lapjai fényesek, s a rajtuk vertikális és horizontális irányban haladó finom rostozottság következtében parallelogramm alakú rajzokat mutatnak. Az a {100} egyetlen kristályon szerepelő 15. sz. combinátió (6. ábra) lapjai keskeny, sűrűn rostozott sávok. Az első fajta prizmák sorában nagy lapokkal szerepelő formák lapjai gyakran rostozottak horizontális irányban, néha gyengén homorúak, a kis lapok felülete rendesen sima, fényes. Lapismétlődések e zónában rendkivül gyakoriak. Az x {011} elég gyakori forma, de az 5. sz. combinátiót (4. ábra) kivéve, mindig csak kis lapokkal szerepel. A mindössze egy kristályon fellépő v {043} lapjai keskeny, fényes sávok ; a közepes gyakoriságú n {032} ugyancsak hol keskenyebb, hol szélesebb, utóbbi esetben gyengén rostozott,
sávokkal szerepel. Keskeny, eléggé fényes csíkok a ritka y {021} és a két c o m b i n a t i o n (12, és 14. sz. comb. 5. ábra) fellépő új forma F {052} lapjai. Az utóbbi formát a következő mért és számitott értékek alapján határoztam meg : 6 : F = 010 :052 F : y = 052 :021
Mért 41° 48' 6° 17*
Számitott 41° 54' 6° 23'
E zóna uralkodó formája az y {031}, mely majdnem minden kris tályon szerepel és lapjai, az 5. sz. combinátió kivételével (4. ábra) jól fejlett, horizontális irányban erősebben vagy gyengébben rostozott, néha kissé homorú lapok. A G {072} és H {092} új formák két (4. és 8. sz. combinátió, 3. ábra), illetőleg egy kristályon (4. sz. combinátió) fellépő
1. ábra.
3. ábra.
2. ábra.
lapjai keskeny, elég jó reflexet adó, sávok. A 4. sz. combination (3. ábra) a két forma hiányosan, csak 1—1 lappal van kifejlődve. Mért és számitott értékeik : b : H = 010 :092 H: G = 092 :072 G : y = 072 :031
Mért 26° 35' 6° 15' 3° 59'
Számitott 26° 30' 6° 09' 4° 08'
A két combination szerepelő t {091} forma, melyet PRIOR és SPENCER észleltek először az általuk leirt felsőbányai andorit kristályokon, keskeny, kissé rostozott lapokkal lép fel. E zóna lapjainak reflexei a rostozottság és a gyakori lapismétlődések következtében nem a legjobbak. A harmadik fajta prizmák sorában a lapismétlődések szintén igen
gyakoriak; a lapok részben sűrűn rostozottak. E zóna leggyakrabban fellépő és kivéve a 2. sz. combinátiót (2. ábra), mindig uralkodólag fejlett lapokkal szerepelő formája a k { 1 2 0 } . Miként P R I O R és S P E N C E R is meg jegyzik, a b és k lapok között reflexet soha sem kapunk, ellenben a k és W lapok közt a legtöbb kristály egy majdnem összefüggő, halvány reflexsort ad és ez a reflexsor élénkebb fényű, jellemzőbb reflexei jelölik a kristá lyokon rendesen csak keskeny sávként mutatkozó többi prizmát. A k jól fejlett lapjai fényesek és vertikális irányban gyengén rostozottak. A szintén gyakori l {230} forma lapjai keskeny sávok, úgyszintén a három combi nation, a 8., 1 2 . és 13. számuakon, fellépő új formának T {450} lapjai is, melyeket a következő mért és számitott adatok alapján határoztam meg : Mért 50° 02' 21° 31'
b : T = 010 :450 Tin.*— 450:210
Számított 49° 55' 21° 32'
A közepes gyakoriságú m {110} keskeny lapjai gyakran rostozottak ; a forma egyedül a 2. sz. combination (2. ábra) lép fel uralkodólag. A mindössze három combination szerepelő i {430} és a közepes gyakori ságú n {210} lapjai keskeny sávok; egyedül az 5. sz. combination (4. ábra) szerepel az n jobban fejlett lapokkal. A 6. sz. combination e zóna lapjait erősen zavart voltuk miatt nem lehetett megállapítani. A bypiramisok lapjai, ugy a kevéssé, mint a jól fejlettek, mindenkor fényesek és kitűnő reflexeket adnak. Az elég gyakori v {112} lapjai kicsiny, fényes háromszögek; a majdnem minden kristályon fellépő p { 1 1 1 } lapok közepes nagyságúak. A bypiramisok közül a minden combination szerepelő q { 2 2 1 } lapjai a kristályok legnagyobb részénél uralkodólag fejlettek, és csak az első és második typushoz tartozó combinátiókon (1., 3. és 4. ábra) lép fel e forma keskeny sávokkal, illetőleg, közepesen fejlett lapokkal. Kicsiny, élénken fénylő lapokkal szerepelnek a gyakori r { 1 2 1 } és ß { 1 3 1 } formák, mig a D { 2 4 1 } csak a 15. sz. combination (6. ábra) lép fel, hiányosan, csak két lappal kifejlődve. Lapjai, ellentétben a többi pyramisok lapjaival, homályosak. A fontosabb mért és számitott a következők : 010 120 m 230 :l . T = 450 110 :m = i = 430 n mm 210 a = 100 • t = 091
b :k b
b b b b b b
=
(BRÖGGER
Mért 36° 33' 44° 44' 50° 02' 55° 59' 62° 57' 71° 09' 90° 06' 14° 06'
értékeiből) szög adatok Számitott 36° 27' 44° 33» 49° 45' 55° 54' 63° 05' 71° 17' 90° 00' 14° 00'
b b b b b b b b m
:H G
=
y :F = •y = : TI
—.
v = : X == :
?
? •P P : v
= 110 = 221
k D = k r b ß
111 120 120 010
Számitott 26° 30' 32° 39» 36° 47' 41° 54' 48° 17' 56° 14" 59° 16» 65° 59' 32° 10' 19° 2 1 ' 16° 48» 24° 17' 42° 04' 41° 49'
Mért 26° 35* 32° 50» 36° 54» 41° 48' 48° 09» 56° 28' 59° 23' 65° 51» 32° 08' 19° 22' 16° 46' 24° 13» 42° 05' 41° 47'
092 072 031 052 021 032 043 011 221 111 112 241 121 131
4. ábra.
G O L D S C H M I D T Krystallographische Winkeltabellen cz. müvében az andoritnak mindössze a K E E N N E B által emiitett 12 formája van felvéve s ezek értékei is K R E N N E R alapértékeiből vannak kiszámítva. Azt hiszem
5. ábra. nem az
végeztem
andorit
felesleges
eddig
GoLDscHMiDT-féle
ismert
6. ábra. munkát, 54
midőn
az
alábbiakban
összeállítottam
f o r m á j á n a k BRÖGGER a l a p é r t é k e i b ő l k i s z á m í t o t t
táblázatát.
Andorit. Rhombos rendszer. a = 0-6771 log. o = 9-83065 log. ao=0-18150 ao = 1-5188 log. po —9-81849 p o = 0-6584 c = 0-4458 log. c = 9-64914 log. bo=0-35085 bo =2-2431 log. qo = 9-64914 qo = 0-4458
Sorszám
1.
Betű Symb. MILLER
—
001
0
C
e
100
2. a 3. b
Ooi
010
4.
6cv3
90°
0°00' 90°
0 ° 0 0 ' 90°
Vo
. *• 0°00'
0°00»
90°
x V
0°00'
0°00'
0
0
0°00'
0
00
Prizmák
y
(x:y)
0 ° 0 0 ' 90°
0°00» 90°00'
d
s
0 ° 0 0 ' 90°00'
0
= tg {?
00
610 83°34' 90°00' 90°00> 90°00' 83°34'
6 ° 2 6 ' 8-8614
„
- »
5. xp 5<*>
510 82°17' 90°00'
7 ° 4 3 ' 7-3845
„
„
6. n
2CXÎ
210 71*17'
»
71°17' 18°43' 2-9538
„
65°42' 2 4 ° 1 8 ' 2-2153
„
Cp
7. 0
3
h<S>
320 65°42'
„
8.
Va
430
„
i
»3
oo
9. m
63°05'
110 55°54»
82°17'
„
„
„
6 3 ° 0 5 ' 26°55' 1-9692
%
55°54' 3 4 ° 0 6 ' 1-4769
„
n
49°45' 40°15» 1-1815
„
„ „
„
10. T QâVt
450 49°45'
11.
230 4 4 ° 3 3 '
„
„
4 4 ° 3 3 ' 45°27» 0-9846
n
120
„
„
36°27' 5 3 ° 3 3 ' 0-7384
„
30°34' 59°26' 0-5907
»
1
12. k 13. g 14. u
CV)5/
15. w
o; /
16. X
01
17.
2
5
V
035
QHt
052
03
031
7
22. G
0 /2
072
23. V 24. H
04
041
9
0 '
30°44*
30°44'
021
2 6 ° 1 3 ' 63°47» 0-4923
24°01'
,j
032
„
0 ° 0 0 ' 14°59»
043
02
„
0 ° 0 0 ' 14°59' 24°01'
19.
y
„
n
18. 71 0 2
21.
26°13'
011
S
y 20. F
„
250 30°34» 130
s
36°27'
n
B
„
„
33°46
41°43'
41°43'
„
24°01*
0-4458 0-4458
„
30°44'
*
33°46' 41043f
48°06»
48°06'
53°13'
53°13'
„
1-3374 1-3374
57°21'
„
57°21»
„
1-5596 1-5596
6 0 ° 4 3 ' • ,-. 1 !» 6 0 ° 4 3 63°30'
B
76°
26. h
VsO
102 90°00' 18°13' 18°13'
1
63°30' „
c
76 00'
„
57°21»
„
60°43'
„
63°30»
„
76°00'
0-3292
0
0-3950
23°42'
w
0-4389
n
0-4389
•
0-5267
0-5267
0-6584
0-6584
5
305
• j£ • 2 1 ° 3 3 ' 2 1 ° 3 3 '
28.
o
«/«0
203
23°42» 23°42'
29.
JÎ
*/*0
405
27°46» 27°46'
30.
f
10
101
33°22' 33°22'
„
33°22»
/ 0 2
302
44°39' 4 4 ° 3 9
n
44°39'
30
301
6 3 ° 0 9 ' 63°09'
63°09'
/ 0
902
71°21' 71°21'
n „
d
60
601
35. v
Va
112
36. X , Va 37. P 1
223 111
27°46
1
:.
n 0 ° 0 0 ' 0-3292
2-0061 2-0061 40123 4-0123 0
/ 0
!
„
0-3950
8
n
1-7832 1-7832
„
&
»
1-1145 1-1145
21°33'
0 ° 0 0 ' 18°13'
27.
34.
0-8916 0-8916
„
w
2
0-6687 0-6687
„
091
9
0-5944 0-5944
53°13'
092
33. ft
»
48°06*
2
31. e
„
0-2674 0-2674
n „
09
32.
„
„
0 ° 0 0 ' 14°59* o-oo
r
33°46»
25. t
3
n
1
71°21*
n „
„
0-9876
„
29628
0-9876
1.9752
1-9752 2-9628
3-9504 75°48' „ 3-9504 „ 170491 55°54' 2 1 ° 4 1 ' 18°13' 12°34» 11°67' 0-3292 0-2229 0-3975
-
„
75°48' 75°48'
„
27°56' 23°42' 16°33' 22°49' 1 6 ° 1 3 ' 0-4389 0-2972 0-5301 3 8 ° 2 9 ' 33°22' 24°02' 3 1 ° 0 1 ' 2 0 ° 2 5 ' 0-6584 0-4458 0-7951
n
•
Sorszám
38.
e
Betű Symb. MILLER
3
Z
h
1
Va
x Prizmák (x:y)
V
y
d
= tge
332 55°54» 5 0 ° 0 1 44°39' 33°46' 3 9 ° 2 3 ' 25°27' 0-9876 0-6687 1-1928 1
2
221
3
331
4
441-
r
12
121 36°27' 47°56' 33°22» 4 1 ° 4 3 ' 26°10' 36°40' 0-6584 0-8916 1.1084
43. ß 44. s
13
131 2 6 ° 1 3 ' 56°09' 33°22' 53°13» 2 1 ° 3 1 ' 48°10' 0-6584 l'3374 1-4907
21
211
45. D
24
241 36°27' 6 5 ° 4 3 ' 52°47' 6 0 ° 4 3 ' 32°47' 47°10' 1-3168 1-7832 2-2167
46. E
26
261 2 6 ° 1 3 71°27' 52°47 69°30' 24°45' 58°17" 1-3168 2-6748 2-9814
47. A
32
321 65°42» 65°14' 63°09'
39. q 40. Q 41. B 42.
48. dû 50.
S 51. s 52.
9
0
l
'/, /
490471
3 1 ° 0 8 ' 1-9752 1-3374 2.3855
72°33' 6 9 ° 2 5 ' 6 0 ° 4 3 ' 5 2 ° 1 1 ' 32°20' 2-6336 1-7832 3.1807
71°17' 64°16' 52°47» 24°02' 50°45' 15°05' 1-3168 0-4458 1-3903 1
410431
5 5 ° 5 1 ' 21°56» 1-9752 0-8916 2-1671
2
132
26°13» 36°42' 1 8 ° 1 3 ' 33°46' 15 18' 32°28
V»8
162
13°50' 54°01» 18°13' 5 3 ° 1 3 ' 11°09» 51°47' 0-3292 1-3374 1-3772
a
T
0-3292 0-6687 0-7453
/2 Va 312 77°17' 45°21> 44°39' 12°34 43°56» 9 ° 0 1 ' 0-9876 0-2229 10124
3
r
36°27' 58°58' 44°39 * 53°13" 30°36* 43°35* 0-9876 1-3374 2-0930
/3
362
VT3
2.21.7
3
2
4
53. C
V
54.
•U
a
67 15 63°09' 5 3 ° 1 3 '
i
3
49. a
57°50' 52°47' 41°43» 44°30» 28°20' 1-3168 0-8916 1-5903 »
3
/3 V*
8 ° 0 0 ' 53°29' 10°39' 53°13»
6 ° 2 6 ' 62°44' 0-1400 1-3374 1-3506
243 36°27' 36°28» 23°42' 30°44« 20°40' 2 4 ° 0 1 ' 0-4389 0-5944 0-7389 364
39°44' 26°17' 33°46' 22°19' 30°57 » 0-4389 0-6687 0-8313
(Budapest, 1926. Készült a budapesti Pázmány Péter tudomány-egyetem kőzettani intézetében.)
ásvány-
#
L'andorit de Felsőbánya fut découverte et décrite par J. K R E N N E R . Ce rare minéral d'argent de cette localité a été étudié encore par P R I O R et S P E N C E R . Ces auteurs mentionnent les 1 5 formes suivantes de l'andorite de Felsőbánya : a = {100} b = {010} n = {210} i - {430} m = {110}
l --- {230} — {120} u = {130} X — {011} y = {021}
k
y = {031} t — {091} ? = {221} r = {121} ß = {131}
En 1925 dans le filon de Gyulaköz à Felsőbánya, on a trouvé dans une cavité de quartz rempli de plumosites, en grande quantité, des cristaux de l'andorite, dont les extrémités terminales sont excellemment développées. Les cristaux ont une longueur de 2—15 mm., une largeur de 1—2 mm. ; ils sont accolés en formant des druses dont la grandeur varie entre 1—2*5 cm. J'ai observé sur les cristaux mesurés le 23 formes suivantes:
a b n i m T
= — = = = mm
{100} {010} {210} {430} {110} {450}
l — {230} k = {120} x = {011} V = {043} 71 = {032} y = {021}
F
= {052} y = {031} G = {072{ H - {092} t = {091} v = {112}
P = {111} ï = {221} r = {121} ß - {131{ D — {241}
Les formes T, F, O, H sont nouvelles pour l'andorite. Un seul cristal est tabulaire suivant la face b (Fig. 1.), les autres ont un développement prismatique et ce sont les faces du prisme de premier ordre qui dominent sur les extrémités terminales (Fig. 3. et 4.), ou bien il présente des faces aussi grandes que les pyramides (Fig. 2., 5. et 6.). Les combinaisons observées sur les 15 cristaux étudiés, ainsi que la fréquence des formes sur les combinaisons sont données dans des tableaux du texte hongrois (pag. 265). Les cristaux de l'andorite sont accompagnés de quartz, de plumosite et de cristaux de sphalerite et tétraédrite qui ont une grandeur de 1—2 mm.
