IV.
A
ANNALES MU SEI NATIONALIS HUNGARICI.
B E K E S - G Y U L A I
A R T É Z I
K U T
D l ' . FRANZENAU
D A S
G E O L O G I S C H E
A B G E S T O ß E N E N
Von
P R O F I L
G E O L O G I A I
AUG.
S Z E L V E N Y E .
ÁÖOSTON-tÓl.
D E S
IN
A R T E S I S C H E N
Dr.
1906.
B É K É S - G Y U L A B R U N N E N S .
FRANZENAU.
A tüdőbetegek részére Békés-Gyulán emelt «József főherczeg szanatórium» telkén 252 m. mélyre fúrt artézi kútból kiemelt 21 próbát az ottani főgymnázium tanára, GRÓSZ JÁNOS úr meghatározás végett a Magyar Nemzeti Muzeum ásvány-őslénytani osztályának küldte be. Mindjárt itt előre kell bocsájtanom, hogy a próbákat csakis petrografiai szempontból lehetett elbirálni, mert a rétegek geologiai korának megállapítására szolgáló kövületek erősen szét vannak zúzva. A kövületek töredékei közül a nagyobbak alig egy négyszög-milliméternyi területüek, de a legnagyobb részük még ezt a méretet sem éri el. A próbák vizsgálatából a fúrólyukról a következő szelvényt lehet összeállítani : A mélység A réteg métevastagsága rekben méterekben
0—20
20
20—41
21
41 —60
19
üO—65
5
A réteg anyagának
leírása
Szürke színű, agyagos finom homok. Iszapolás után a homokszemek mellett bőven láthatók csillámpikkelyek és mágnessel kivonható szemek, alárendelten szénsavas mészrészek. Szürke szinű, lazán összeálló finom szemű homok, melyben csillámpikkelyek nagy számmal, gyérebben mágnessel kivonható szemek és egészen alárendelt mennyiségben szénsavas mészrészek fordulnak elő. Meg nem határozható kövület töredékeket hord. Szürke szinű agyagos homok. Iszapolási maradéka kevés homokszemből, csillámpikkelyből, mágnessel kivonható szemből és szénsavas mészrészbó'l áll. Lazán összeálló, szürke szinű, durva szemű homok kevés agyagos részszel. Csillámpikkelyek és mágnessel kivonható
•">38
Dï FRANZENAU
ÁGOSTON
A mélység A réteg métevastagsága A réteg anyagának leírása rekben méterekben szemek g y a k o r i a k a h o m o k s z e m e k között. A r i t k a kövülettöredékekből a n n v i megállapítható, hogy egy részük csigáktól (gasteropodáktól) származik. 65—75
10
Ugyancsak l a z á n összeálló szürke színű h o m o k . A h o m o k szemek mellett sok a csillámpikkely, kevés a m á g n e s s e l k i v o n h a t ó szemecske és r i t k á k a kicsi m e g n e m h a t á r o z h a t ó kövülettöredékek.
75—78
3
78—88
10
H a s o n l ó a n lazán összeálló, szürke szinű h o m o k , kevés agyagos részszel. A h o m o k s z e m e k k e l k e v e r t e n sok csillámpikkely és kevés m á g n e s s e l k i v o n h a t ó szem fordul elő. A szénsavas mészrészek jelenléte n y o m o k b a n m u t a t h a t ó ki. S z ü r k e szinű d u r v á b b és finomabb szemű rétegesen elhelyezett erősen agyagos homok. A d u r v á b b szemű rétegecskékben gyakori a csillámpikkely. A p r ó b a iszapolási m a r a d é k á b a n h o m o k o n és csillámon kívül még m á g n e s s e l k i v o n h a t ó szemeket és szénsavas mészrészeket h a t á r o z t a m meg. Az utóbbiak valószínűleg a kicsi, m e g n e m h a t á x'ozható kövülettöredékektó'l s z á r m a z n a k .
88—91
3
91 — 1 0 0
9
100—109
9
109—112
3
112—117
5
117—125 125—130
8 5
Szürke szinü h o m o k . A h o m o k s z e m e k közt talált csillámpikkelyek nagyok és n e m ritkák, a m á g n e s s e l k i v o n h a t ó szemek elég gyakoriak, ú g y s z i n t é n a szénsavas mészrészek. Meg n e m h a t á r o z h a t ó kövülettöredékeket t a r t a l m a z . Kinézésre a 4 1 — 6 0 m . mélységből került szürke agyagos h o m o k h o z hasonlít. Iszapolási m a r a d é k a homokszemekből, csillámpikkelyekből, a m á g n e s s e l k i v o n h a t ó szemekből és szénsavas mészrészekből v a n összetéve. Kövületekből m e g n e m h a t á r o z h a t ó töredékeket h o r d . V a l a m e n n y i h o m o k között a legdurvább szemű. A szürke h o m o k s z e m e k csillámpikkelyekkel és mágnessel kivonható szemekkel kevertek. Szürke, erősen agyagos h o m o k , mely az iszapolási m a r a d é k b a n a h o m o k s z e m e k e n kívül sok csillámpikkelyt, r i t k á b b a n a mágnessel k i v o n h a t ó szemeket és szénsavas mészrészeket m u t a t . Meg n e m h a t á r o z h a t ó n é h á n y kövülettöredék egészíti ki a p r ó b a t a r t a l m á t . Szürke, d u r v a s z e m ű liomok, mely összetételében a 100—109 m. mélységű réteg a n y a g á h o z h a s o n l í t . Különbséget csakis a h o m o k s z e m e k n a g y s á g á b a n lehet találni. E z e n p r ó b á n a k szemei u g y a n i s jóval kisebbek, m i n t amazé. Az előbbivel m i n d e n b e n t e l j e s e n egyező anyag. Szürke szinű agyag. Csekély m e n n y i s é g ű iszapolási m a r a d é k á b a n h o m o k s z e m e k e t , csillámpikkelyeket és m á g -
A BÉKÉS-GYULAI ARTÉZI KÚT.
A mélység A réteg métevastagsága rekben méterekben
130-—158
28
158—200
42
200—209
9
209—214
5
214—234
20
234 -250
16
250—252
2
539
A réteg anyagának leírása
nessel kivonható szemeket és szénsavas mészrészeket határoztam meg. Agyagban bővelkedő szürke színű homok. Az iszapolási maradék finom homokszemek mellett kevés csillámpikkelyből, aránylag sok a mágnessel kivonható szemecskébó'l és kevés szénsavas mészből összetettnek bizonyult. A vizsgált próbák között ez a kövülettöredékek legnagyobb tömegét zárja magába. Szürke szinű, márgás konkrécziókat hordó agyag. Iszapolási maradékában a márgakonkrécziókkal vegyest alig számbavehető mennyiségben homokszemek, csillámpikkelyek és a mágnessel kivonható szemek vannak. Lazán összeálló, agyagos részeket alig tartalmazó szürke szinű homok, melynek próbája homokszemekkel keverten sok csillámpikkelyt, kevés a mágnessel kivonható szemet és szénsavas mészrészeket tartalmaz. Az átvizsgált anyagban előforduló kövülettöredékek az összes tanulmányozott próbák között a legnagyobbak, de azért még korántsem olyanok, hogy meghatározásra alkalmasaknak beválnának. Szürke szinű, erősen agyagos homok. Iszapolási maradéka igen apró szemű homokkal vegyest csillámpikkelyekből, a mágnessel kivonható szemekből és igen csekély mennyiségű szénsavas mészrészekből van megalkotva. Kövületeknek csak igen apró töredékei konstatáltattak az anyagban. Szürke szinű homokréteg. A homok finomszemű, sok közötte a csillámpikkely és a mágnessel kivonható szemecske. Szürke szinű agyag. Iszapolási maradékában finom homokszemeket hord, melyek között elvétve akad néhány csillámpikkely, a mágnes által kivonható rész és szénsavas mészdarab. Szürke szinű finom szemű homok. Ezen utolsó lerakódás csak 2 méter vastagságban táratott fel. A homokban csillámpikkelyek, a mágnessel kivonható szemek és szénsavas mészrészek fordulnak elő. Utóbbiak valószínűleg a meg nem határozható kicsiny kövülettöredékektől származnak.
Ez az összeállítás mutatja — mint már a bevezetésben is jeleztem — hogy a feltárt rétegek geologiai korát nem lehet meghatározni. A kövülettöredékek vékony héjaiból csak annyi következtethető, hogv azok szárazföldi, esetleg édesvizi alakoktól származnak.
540
O" FRANZENAU ÁGOSTON
Tekintve azonban, hogy az Alföldünknek több helyén fúrt artézi kútakból kiemelt anyagoknak tudományos feldolgozása az altalaj összetételének ismeretére már néhány támpontot nyújt, megkisérthetjük a békés-gyulai fúrásban feltárt rétegek geologiai koráról véleményt nyilvánítani. HALAVÁTS GvuLÁ-nak a hazai artézi kutak körül végzett tanulmányaiból ugyanis tudjuk, hogy a diluvium és az alatta elterülő levantei korú üledékek határa Zomborban 55 m. és Szabadkán 16 m.-nvire van az adriai tenger színe felett, ellenben Szegeden 72 m. és Hódmezővásárhelyen 98 m.-nyíre kerül az adriai tenger színe alá. Ha ezek után figyelembe vesszük Békés-Gyula földrajzi fekvését, mely egészben véve a felsorolt helységek által jelzett ÉK-i irány folytatásába esik, és ha azt a körülményt is szem előtt tartjuk, hogy az Alföldön a diluviális rétegek szintén ebben az irányban lejtenek, nagy valószínűséggel feltehetjük, hogy a fúró Békés-Gyulán az adriai tenger színe alatti 160 m.-nyi mélységgel még nem érte el a diluvium és a levantei korú üledékek közti határt, hogy tehát az összes, itt átfúrt rétegek még a diluviumhoz tartoznak. Ez utóbbi nézetet még az a körülmény is támogatja, hogy a diluvium Békés-Gvulától ÉNyNy-ra fekvő szarvasi artézi kútban az adriai tenger színe alatt 110 m., a mezőtúriban pedig 183 m. vastagságúnak bizonyult. *
Auf dem Baugrunde des in Békés-Gyula (Centrai-Ungarn) errichteten Sanatoriums für Lungenkranke wurde ein 252 Meter tiefer artesischer Brunnen abgestossen, dessen 2 1 Proben Prof. JOHANN G R Ó S Z der mineralogisch-palaeontologischen Abtheilung des Ungarischen NationalMuseums zur Bestimmung einsendete. Es sei gleich hier bemerkt, dass die Untersuchung der Proben sich nur auf die Beurtheilung ihres petrographischen Charakters erstrecken konnte, weil die zur Bestimmung des geologischen Alters der Schichten dienenden Versteinerungen ganz zerstampft sind. Grössere Bruchstücke der Versteinerungen sind kaum 1 • mm. gross, die Hauptmasse derselben erreicht aber nicht einmal diese Dimension. Aus den gewonnenen Daten ergiebt sich für die Bohrung folgendes geologisches Profil :
GEOLOGISCHES L'ROFIL DES ARTESISCHEN BRUNNENS IN BÉKÉS-GYULA.
Tieie in Mächtigkeit Schichter J 0 r Schichten ^ t in der in Metern
0—20
20
20—41
21
41—60
19
60—65
5
65—75
10
75—78
3
78—88
10
88—91
3
91—100
9
R
>41
Beschreibung des Materials der Schichten.
Grauer, thoniger, feiner Sand. Im Schlemmrückstand sind neben Sandkörner, reichlich Glimmerblättchen, mit dem Magnet ausscheidbare Körner und im geringer Menge Calciumcarbonatstücke vorhanden. Grauer, lockerer feiner Sand, in welchem Glimmerblättchen in grosser Menge, mit dem Magnet separirbare Körner seltener und kohlensaure Kalkpartikeln in ganz untergeordneter Menge liegen. Führt unbestimmbare Bruchstücke von Versteinerungen. Grauer, thoniger Sand. Der Schlemmrückstand besteht aus wenig Sandkörnern, Glimmerblättchen, mit den Magnet separirbaren Körnern und Kalkstücken. Locker zusammenhängender, grobkörniger Sand mit wenig Thonpartikeln. Glimmerblättchen und mittelst Magnet ausscheidbare Körner sind häutig unter den Sandkörnern. Seltene Bruchstücke der Versteinerungen wurden als von Gasteropoden herrührend erkannt. Gleichfalls zusammenhängender grauer Sand. Neben Sandkörnern sind häufig Glimmerblättchen, selten mittelst Magnet separirbare Körner und kleine, näher nicht bestimmbare Bruchstücke von Versteinerungen. Locker zusammenhängender grauer Sand mit wenig thonigen Bestandtheilen. Mit den Sandkörnern gemengt kommen häufig Glimmerblättchen und selten mit dem Magnet ausscheidbare Körner vor. Kohlensaurer Kalk ist nur in Spuren nachweisbar. Fein geschichteter gröberer, bald feinerer, grauer stark thoniger Sand. In den grobkörnigen Schichten sind Glimmerblättchen häufig. Im Schlemmrückstand waren neben Sand und Glimmer noch mittelst Magnet separirbare Körner und kohlensaure Kalkstücke bestimmbar. Letztere verdanken ihren Ursprung den kleinen, nicht näher bestimmbaren Bruchstücken von organischen Uberresten. Grauer Sand. Zwischen den Sandkörnern liegen nicht selten grosse Glimmerblättchen, genug häufig mit dem Magnet ausscheidbare Körner, wie auch kohlensaure Kalkstücke. Enthalt nicht näher bestimmbare Bruchstücke von Versteinerungen. Den Äusseren nach mit den thonigen Sand aus 41—60 Meter Tiefe übereinstimmend. Der Schlemmrückstand ist aus Sandkörner, Glimmerblättchen, mit dem Magnet se-
542
Dr AUG. FRANZENAU
Tiefe in M ä c h t i 8 k e i t Metern der Schichten in Metern
Beschreibung des Materials der Schichten,
p a r i r b a r e n K ö r n e r n u n d k o h l e n s a u r e n K a l k s t ü c k e n zus a m m e n g e s e t z t . V e r s t e i n e r u n g e n sind m i t n ä h e r n i c h t bestimmbaren Bruchstücken vertreten. U n t e r den S a n d e n der grobkörnigste. Die g r a u e n Sandk ö r n e r sind m i t G l i m m e r b l ä t t c h e n u n d mittelst des Magnetes ausscheidbaren Körnern gemengt. Grauer, stark t h o n i g e r S a n d , welcher i m S c h l e m m r ü c k s t a n d ausser S a n d k ö r n e r , viele G l i m m e r b l ä t t c h e n , seltener m i t d e m Magnet s e p a r i r b a r e K ö r n e r u n d einige K a l k p a r tikeln aufweist. Wenige, n i c h t b e s t i m m b a r e B r u c h s t ü c k e von V e r s t e i n e r u n g e n e r g ä n z e n den I n h a l t der P r o b e . Grauer, g r o b e r S a n d m i t den B e s t a n d t h e i l e n , wie das M a t e r i a l aus 100—109 Meter Tiefe. Zwischen beiden P r o b e n existirt n u r in Betreff der Grösse der S a n d k ö r n e r ein U n t e r s c h i e d ; diese sind n ä h m l i c h hier u m ein beträchtliches kleiner, als in j e n e r .
100—109
9
109—112
3
112—117
5
117—125 125—130
8 5
Mit vorigen ü b e r e i n s t i m m e n d e s Material. G r a u e r T h o n . Die geringe Menge des S c h l e m m r ü c k s t a n des ist aus S a n d k ö r n e r , G l i m m e r b l ä t t c h e n , m i t d e m M a g n e t ausscheidbare K ö r n e r u n d k o h l e n s a u r e Kalkstücke z u s a m m e n g e s e t z t .
130—158
28
T h o n r e i c h e r g r a u e r S a n d . D e r S c h l e m m r i i c k s t a n d besteht n e b e n den S a n d k ö r n e r n aus reichlichen G l i m m e r b l ä t t c h e n . v e r h ä l t n i s s m ä s s i g vielen m i t d e m M a g n e t s e p a r i r b a r e n K ö r n e r n u n d wenig k o h l e n s a u r e n Kalkpartikeln. U n t e r allen P r o b e n schliesst diese die grösste Menge v o n Vers t e i n e r u n g s b r u c h s t ü c k e n ein.
158—200
42
Grauer, mergelige K o n k r e t i o n e n f ü h r e n d e r T h o n . I m S c h l e m m r ü c k s t a n d sind m i t den K o n k r e t i o n e n in k a u m e r w i i h n u n g s w e r t h e r Menge S a n d k ö r n e r , G l i m m e r b l ä t t c h e n u n d mittelst des Magnetes a u s s c h e i d b a r e K ö r n e r gemischt.
200—209
9
209—214-
5
T h o n i g e B e s t a n d t h e i l e spärlich f ü h r e n d e r , locker zusamm e n h ä n g e n d e r g r a u e r Sand, dessen P r o b e zwischen den S a n d k ö r n e r n viele G l i m m e r b l ä t t c h e n , wenig m i t dem M a g n e t s e p a r i r b a r e K ö r n e r u n d k o h l e n s a u r e Kalkstücke aufweist. Die v o r k o m m e n d e n B r u c h s t ü c k e der Versteiner u n g e n sind die grössten s ä m m t l i c h e r P r o b e n , nichtsdestoweniger aber zur n ä h e r e n B e s t i m m u n g u n g e e i g n e t . Stark t h o n i g e r , g r a u e r S a n d . Der S c h l e m m r i i c k s t a n d bes t e h t aus sehr feinen S a n d k ö r n e r n , G l i m m e r b l ä t t c h e n , mittelst des Magnetes ausscheidbaren K ö r n e r n u n d kohlen-
GEOLOGISCHES P R O F I L DES A R T E S I S C H E N BRUNNENS I N BÉKÉS-GYULA.
Ti te in Mächtigkeit J ' ' 11 cler Schichten Metern ... , in Metern
214—234
20
234—250
16
250—252
2
543
Beschreibung des Materials der Schichten. ° sauren Kalkpartikeln. Von Versteinerungen wurden nur wenige, s e h r kleine B r u c h s t ü c k e k o n s t a t i r t . G r a u e r Sand. Z w i s c h e n d e n f e i n k ö r n i g e n S a n d k ö r n e r n b e f i n d e n sich viele G l i m m e r b l ä t t c h e n u n d m i t d e m Magnet separirbare Körner. G r a u e r T h o n . D e n S c h l e m m r ü c k s t a n d bilden s e h r feine S a n d k ö r n e r , zwischen welchen h i n u n d w i e d e r einige G l i m m e r b l ä t t c h e n , m i t dem M a g n e t a u s s c h e i d b a r e K ö r n e r u n d k o h l e n s a u r e K a l k s t ü c k e liegen. Grauer, feinkörniger Sand. Diese Schichte wurde nur 2 M e t e r tief aufgeschlossen. I m S a n d e k o m m e n G l i m m e r blättchen, mittelst des Magnetes separirbare Körner und k o h l e n s a u r e K a l k s t ü c k c h e n vor. L e t z t e r e g e h ö r e n w a h r scheinlich den n i c h t b e s t i m m b a r e n B r u c h s t ü c k e n von V e r s t e i n e r u n g e n an.
Diese Zusammenstellung zeigt — wie ich schon in der Einleitung erwähnte —, dass das Alter der durchsenkten Schichten auf Grund palaeontologischer Daten nicht zu bestimmen war. Die dünnschaligen Bruchstücke der Versteinerungen lassen eben nur so viel folgern, dass dieselbe von Landformen, höchstens von Süsswasserformen stammen. Aber in Anbetracht dessen, dass die wissenschaftliche Bearbeitung des Materials der an mehreren Orten des Alföldes gebohrten artesischen Brunnen schon einige Anhaltspunkte über den Untergrund desselben liefert, ist es dennoch möglich, über das geologische Alter der in BékésGyula aufgeschlossenen Schichten eine Meinung zu äussern. Auf Grund der Studien von J U L I U S HALAVÁTS über die ungarischen artesischen Brunnen ist es bekannt, dass die Grenze des Diluviums und der darunter liegenden levantischen Ablagerung bei Zombor 55 M. und bei Szabadka 16 M. über dem adriatischen Meeresspiegel liegt, hingegen bei Szeged 72 M. und bei Hódmezővásárhely 98 M. unter dieses Niveau sinkt. Wenn man ferner die geographische Lage von Békés-Gyula in Betracht zieht, welche ungefähr in die Fortsetzung der durch die erwähnten Ortschaften bestimmte NO-Richtung fällt, und auch noch den Umstand berücksichtigt, dass che diluvialen Schichten im Alföld der erwähnten Richtung entsprechend einfallen, so kann mit grosser Wahrscheinlichkeit angenommen werden, dass der Bohrer bei Békés-Gyula in der Tiefe von 160 M. unter den adriatischen Meeresspiegel noch nicht die Grenze des Diluviums und der levantischen Ablagerungen
544
TU AUG.
FRANZENAU
erreicht hat, woraus dann für sämmtliche hierorts durchstossenen Schichten die Zugehörigkeit zum Diluvium gefolgert werden muss. Diese letztere Ansicht wird auch noch durch die Thatsache bestätigt, dass das Diluvium in dem, von Békés-Gyula in XWW. Richtung gelegenen artesischen Brunnen von Szarvas unter dem adriatischen Meeresspiegel 110 M. und in jenem von Mezőtúr, welcher ebenfalls in NWW. Bichtung liegt, 180 M. mächtig angetroffen wurde.
