A MAGYAR MADÁRTANI INTÉZET ANNALES INSTITUTI ORNITHOLOGICI HUNGARICI 1994

£ í

AQUILA

A MAGYAR MADÁRTANI INTÉZET (A K T M TERMÉSZETVÉDELMI H I V A T A L M A D Á R T A N I INTÉZETE)

ÉVKÖNYVE

ANNALES INSTITUTI ORNITHOLOGICI HUNGARICI 1994

MEGINDÍTOTTA

SZERKESZTI

HERMAN OTTÓ

KALOTÁS ZSOLT

FUNDAVIT

EDITOR

O. H E R M A N

C l . ÉVFOLYAM.

ZS. K A L O T Á S

Tom.:

101

BUDAPEST,

1994.

VOLUME:

101

AQUILA

AQUILA A MAGYAR MADÁRTANI INTÉZET (A K T M TERMÉSZETVÉDELMI H I V A T A L M A D Á R T A N I INTÉZETE)

ÉVKÖNYVE

ANNALES INSTITUTI ORNITHOLOGICI HUNGARICI 1994

MEGINDÍTOTTA

SZERKESZTI

HERMAN OTTÓ

KALOTÁS ZSOLT

FUNDAVIT

EDITOR

O. H E R M A N

C l . ÉVFOLYAM.

ZS. K A L O T Á S

Tom.:

VOLUME:

101

BUDAPEST,

1994.

101

Megjelent - Published 1994

SZERKESZTŐBIZOTTSÁG

Dr. Bankovics Attila Haraszthy László Dr. Jánossy Dénes Dr. Kalotás Zsolt (elnök) Dr. Magyar Gábor Dr. Moskát Csaba Dr. Mödlinger Pál Nechay Gábor Schmidt Egon Dr. Sterbetz István Dr. Szép Tibor

ISSN 0374-5708 Felelős kiadó: dr. Kalotás Zsolt Készült: V E S Z P R É M I OS] N Y O M D A R T . 94/1413 27,3 (A/5) ív terjedelemben Felelős vezető: Fekete István igazgató

TARTALOMJEGYZÉK

Bagyura János-Haraszthy László: Adatok a héja (Accipiter gentilis) ragadozóma dár- és bagolytáplálékához 89 Bagyura János: vide Haraszthy László 104 Barkóczi Csaba—Dómján András—Horváth Zoltán: Tüskés bibic (Hoplopterus spinosus) első megfigyelése Magyarországon 215 Danko Stefan: A kis kárókatona (Phalacrocorax pygmeus) előfordulása és fészkelé se a Szlovák Köztársaságban és a szomszédos országokban 64 Dómján András: vide Barkóczi Csaba 215 Dr. Cerven Dobroslav: vide Dr. Országhová Zlatica 182 Ecsedi Zoltán—Dr. Kovács Gábor: A vörösnyakú lúd (Branta ruficollis) horto bágyi előfordulásai 1982-1994 között 207 Dr. Faragó Sándor: A Fertő-tóról kihúzó vadlibák habitat használata, napi akti vitása és táplálkozása 86 Dr. Faragó Sándor: Az ugartyúk (Burhinus oedicnemus) fészkelése a Mosoni-síkon 216 Fenyősi László: Adatok a fehér gólya (Ciconia ciconia) Somogy megyei fészke lési viszonyaihoz 204 Fintha István-Szabó Anikó: A hegyi billegető (Motacilla cinerea) az Alföld északke leti részén 222 Futó Elemér: vide Horváth Jenő 201 Gorman Gerard: Fán fészkelő nyári ludak (Anser anser) Dél-Morvaországban . . 205 GóczánJózsef: vide Viszló Levente 210 Gyurácz József—Szanyi Katalin: A Vas megyében költő gyurgyalag- (Merops apiaster) állomány eloszlása és egyedszáma 123 Haraszthy László-Dr. Rékási József—Bagyura János: A kék vércse (Falco vesper tinus) táplálékának vizsgálata fiókanevelés idején 104 Haraszthy László: vide Bagyura János 89 Horváth Jenő—Lelkes András—Futó Elemér-Lakatos József: Botulizmus okozta ma dár pusztulások a Kis-Balatonban 201 Horváth Zoltán: vide Barkóczi Csaba 215 Dr. Jánossy Dénes: Szubfosszilis madármaradványok Görög- és Törökország ból 51 Dr. Juhász Lajos: A fenyőszajkó (Nucifraga caryocatactes) feltételezett fészkelé se a Zempléni-hegységben 221 Dr. Juhász Lajos-Vas András: Egy mesterséges fészekodútelep madárállományá nak dinamikája és költésbiológiája 183 Kalivoda Béla: Az örvös légykapó (Ficedula albicollis) oometriai vizsgálata 145 Dr. Keve András: Adatok a magyar madártan történetéből, 1300-1944 9 Konyhás Sándor: A cankópartfutó (Tryngites subruficollis) első magyarországi megfigyelésének körülményeiről 213 Dr. Kovács Gábor: Ritka partimadárfajok növekvő előfordulása a Hortobá gyon 218 Dr. Kovács Gábor: A csíkosfejű nádiposzáta (Acrocephalus paludicoh) állomány gyarapodása és terjeszkedése a Hortobágyon az 1977-1994 közötti idő szakban 140 Dr. Kovács Gábor: A pásztormadár (Pastor roseus) 1994. évi fészkelése a Hor tobágyon 166 :

5

Dr. Kovács Gábor: vide Ecsedi Zoltán 207 Lakatos József: vide Horváth Jenő 201 Lelkes András: vide Horváth Jenő 201 Mogyorósi Sándor: vide Pellinger Attila 220 Molnár Branislav: vide Dr. Országhová Zlatica 182 Dr. Országhová Zlatica-Molnár Branislav-Dr. Cerven Dobroslav: Rusovce (Orosz

vár) és környéke madárfaunája

182

Pellinger Attila-Mogyorósi Sándor: Mesterséges szigetek küszvágó csérek (Sterna

hirundo) számára

220

Dr. Rékási József: vide Haraszthy László 104 Dr. Sterbetz István: Adatok a magyar madártan régmúltjáról 41 Dr. Sterbetz István: A nagy póling (Numenius arquata) alfajok állománymozgal

mai és táplálkozása Dél-Magyarországon

111

Szabó Anikó: vide Fintha István 222 Szanyi Katalin: vide Gyurácz József 123 Szimuly György: Vándor partfutók (Calidris melanotos) Naszály-Ferencma-

jorban

212

Vas András: vide Dr. Juhász Lajos 183 Vasuta Gábor: Citromsármány (Emberiza citrinella) fészekalj felnevelésébe bese gítő őszapó (Aegithalos caudatus) 224 Viszló Levente-Góczán József: Parlagi sas (Aquila heliaca) tojó pusztulása és a hím

újbóli párba állása Rövid közlemények In memóriám Könyvismertetés Index alphabeticum avium Bejelentések

210 201 251 259 265 263

6

CONTENTS

J. Bagyura and L. Haraszthy: Data on other raptors as prey animals of Goshawks (Accipiter gentilis) 89 J. Bagyura: vide L. Haraszthy 93 C. Barkóczi-A. Domján-Z. Horváth: First record of Spur-winged Plover (Hoplopterus spinosus) in Hungary 238 Dr. D. Cerven: vide Dr. Z. Országhová 173 $. Danko: Occurrence and nesting of Pygmy Cormorant (Phalacrocorax pygmeus) in Slovak Republic and in neighbouring countries 53 A. Dómján: vide C. Barkóczi 238 Z. Ecsedi and Dr. G. Kovács: Occurrence ofthe Red-breasted Goose (Branta ruficollis) in the Hortobágy between 1982 and 1994 231 Dr. S. Faragó: Habitat use, daily activity and feeding of the geese of Lake Fertő . 65 Dr. S. Faragó: Nesting of Stone Curlews (Burhinus oedicnemus) on the Moson Plain 239 L. Fenyösi: Data on the nesting of White Storks (Ciconia ciconia) in Somogy county 226 /. Fintha and A. Szabó: Grey Wagtail (Motacilla cinerea) in the North-East of the Hungárián Great Plain 246 E. Futó: vide J. Horváth 225 G. Gorman: Tree nesting Greylag Geese (Anser anser) in South Moravia 229 J. Góczán: vide L. Viszló 228 J. Gyurácz and K. Szanyi: Number and distribution of Bee-eater (Merops apiaster) population breeding in sand-pits in county Vas 123 L. Haraszthy—Dr. J. Rékási-]. Bagyura: Food of the Red-footed Falcon (Falco vespertinus) in the breeding period 93 L. Haraszthy: vide/. Bagyura 89 J. Horváth—A. Lelkes—E. Futó—J. Lakatos: Botulism at Kis-Balaton in 1988 and 1993 225 Z. Horváth: vide C. Barkóczi 238 Dr. D. Jánossy: Subfossil bird-faunas from Greece and Turkey 45 Dr. L. Juhász: Supposed nesting of the Nutcraker (Nucifraga caryocatactes) in the Zemplén Hills 245 Dr. L. Juhász and A. Vas: The population dynamics and breeding biology of a bird Community in artificial nestboxes 183 B. Kalivoda: Oometrical studies on the Collared Flycatcher (Ficedula albicollis) . 145 Dr. A. Keve: Data on the history of Hungárián ornithology 9 5. Konyhás: The first occurrence of Buff-breasted Sandpiper (Tryngites subrußcollis) in Hungary 236 Dr. G. Kovács: Increasing occurrence of rare littoral bird species on the Hor tobágy 241 Dr. G. Kovács: Population increase and expansion of the Aquatic Warbier (Acrocephalus paludicola) on the Hortobágy between 1977 and 1994 133 Dr. G. Kovács: The nesting of Rose-coloured Starlings (Pastor roseus) on the Hortobágyin 1994 158 Dr. G. Kovács: vide Z. Ecsedi 231 J. Lakatos: vide J. Horváth 225 A. Lelkes: vide/. Horváth 225 7

S. Mogyorósi: vide A. Pellinger B. Molnár: vide Dr. Z. Országhová

243 173

Dr. Z. Országhová - B. Molnár - Dr. D. Cerven: The avifauna of Rusovce and Environs 173 A. Pellinger and S. Mogyorósi: Artificial islets for Common Terns (Sterna hirundo) 243 Dr.J. Rékási: vide L. Haraszthy 93 Dr. I. Sterbetz: Data from the long past of Hungárián Ornithology 41 Dr. I. Sterbetz: Movements and feeding of different sub-species of Curlew (Nu menius arquata) in southern Hungary 111 A. Szabó: vide / . Fintha 246 K. Szanyi: vide/. Gyurácz 123 G. Szimuly: Pectoral Sandpipers (Calidris melanotos) at Naszály-Ferencmajor . . 235 A. Vas: vide Dr. L. Juhász 183 G. Vasuta: A Long-tailed Tit (Aegithalos caudatus) as the nurse of a Yellowhammer (Emberiza citrinella) clutch 249 L. Viszló a n d / . Góczán: Mating of a male Imperial Eagle (Aquih heliaca) with a new female after the death of its old mate 228 Short Communications 225 Announcements 263 In memóriám 251 Books 259 Index alphabeticum avium 265

8

A Q U I L A 1994. V O L . : 101(9-40)

A D A T O K A M A G Y A R M A D Á R T A N TÖRTÉNETÉBŐL 1300-1944 fDr. Keve András Abstract A. Keve: Data on the history of Hungárián ornithology The present paper is the last work of the late dr. András Keve. The author, who was already seriously ill at the time of writing, attempted to summarize reference works in the history of Hungárián ornithology. The manuscript was extant only in part, and the section covering the period between 1300 and 1944 was preparedfor publication by the Ornithological Institute with no intention to cover the subject in its entirety. Unfortunately, only a small fraction of the citations occurring in the manuscript were listed in the reference section and it was not possible to correct or trace all those missing during the elaboration of the paper. The reference works presented here help to follow up the development and direction of Hungárián ornithology from the middle ages until the end of Worbd War II. The subsequent period is covered in the reviews published in Volume 100 of Aquila in honour of the centenary ofthe Hungárián Ornithological Institute in 1993.

A Madártani Intézet előszava Dr. Keve Andrásnak dédelgetett terve volt a magyar madártan történetének

megírása, és az őt jellemző hatalmas energiával, irodalmi jártassággal évtizedeken át gyűjtögette annak forrásait. Igényessége miatt azonban folyvást halogatta munkájának a megjelentetését. Végül is már csak életének alkonyán, betegen kezdett a feldolgozáshoz. Az élet pedig véges, és az elmúlás az alkotóra sincs tekintettel. A magyar madártan történetéből így azután csak nyers, vázlatos fogalmazástöredék készült el, a rendezettség és a stiláris finomítások nélkül. A szövegben említett hivatkozások jelentős hányada kimaradt a befejezetlen irodalomjegyzékből s azok későbbi pótlása is már csak részben volt lehetséges. A hátrahagyott kézirat sajtó alá rendezése a Madártani Intézetre várt és a formai elvárások, meg a kegyelet ellentmondásai között kellett annak mikéntjéről dönteni. Az utóbbit választottuk. Szeretett tanítómesterünk utolsó írását lehetőleg változatlan eredetiséggel kívántuk közölni, inkább csak a forrásmunkákat egészítettük ki az adott lehetőségek szerint. Az eredeti kézirattöredék két részből állt. Az első a régmúlttól 1945-ig tartó, a második fejezet pedig az ezt követő időszakot öleli fel. E helyen csak az elsőt, a valóban már történelmet jelentőt tárgyaljuk, részben a terjedelem, más részt pedig a két fejezetnek merőben eltérő feldolgozásmódja miatt is. Az 9

1945 u t á n i é v t i z e d e k n e k m á r a mai n e m z e d é k e k is átélői, s azzal a M a d á r t a n i I n t é z e t 1993. évi c e n t e n á r i u m á n a k a l k a l m á b ó l terjedelmes t a n u l m á n y o k foglalkoznak. Ezekre a napjainkat is j e l e n t ő é v e k r e a z é r t majd csak k é s ő b b lesz célszerű egy összefoglaló, nagyobb t a n u l m á n n y a l visszatérni.

A szerző eredményei A magyar m a d á r t a n t ö r t é n e t é t ezen a c í m e n m á r t ö b b e n m e g í r t á k , b e é r v é n a hazai m a d á r v i l á g k u t a t á s á n a k , vagyis a faunisztikai v i z s g á l a t o k n a k az i s m e r t e t é s é v e l . Hanák (1849), majd Herman (1878) i r o d a l m i j e g y z é kei a l a p j á n Chernél (1887) kísérelte m e g először a t ö r t é n e t i összefoglalást. L e g r é s z l e t e s e b b e n Schenk (1917) állította össze a m i l l e n á r i s f a u n a k a t a l ó g u s k e r e t é b e n , s ennek a m u n k á n a k t á r g y i l a g o s s á g á t Herman Ottó is elismerte. K e z e m b e n volt Schenk Jakab szerzői p é l d á n y a , amelybe maga ragasztotta be Herman Ottó kézírásos v é l e m é n y é t , mely szerint: ,A suum cuique és a tökéletes objektivitásánál fogva mintaszerű bevezetés". P e d i g Schenk helyzete n e m lehetett k ö n n y ű , hiszen f ő n ö k e , Herman a m u n k a összeállításának i d e j é n m é g java m u n k a e r e j é b e n volt. A k k o r i m u n k a t á r s a i , akiket é n is ismertem, m i n d e n tiszteletadás mellett is rettegtek a f ő n ö k ü k t ő l . Herman Ottó k u t a t ó i és szervezői kiválósága és j ó emberismerete mellett igen bonyolult é s szubjektív e g y é n i s é g volt (Lambrecht, 1934). Beosztott m u n k a t á r s a i t fiainak nevezte, és ú g y is gondoskodott r ó l u k . í g y p l . Csörgey Titusznak olyan k i k ü l d e t é s t eszközölt k i , hogy a k u t a t á s mellett D a l m á c i á b a n e g é s z s é g é t is h e l y r e á l l í t h a s s a . Schenknek kis fizetése feljavítására h á z i t a n í t ó i állást szerzett stb. Viszont a p r ó s á g o k o n is fenn tudott a k a d n i . E g y i k t a n í t v á n y á n a k , a k é s ő b b i é l e t r a j z í r ó j á n a k , Lambrecht Kálmánnak b o c s á n a t é r t kellett k ö n y ö r ö g n i e , mivel a r á t e s t á l t levelet saját n e v é b e n válaszolta m e g , Warga Kálmánt p e d i g egy o k v e t e t l e n k e d ő tréfája miatt k i u t a s í t o t t a a M a d á r tani I n t é z e t b ő l . S o k á i g a k ö z l e m é n y e k j e l e n t ő s h á n y a d á t sem engedte azok összeállítóinak a l á í r n i , azokat az Aquila MOK jelzéssel k ö z ö l t e t t e . A n n á l b e c s ü l e n d ő b b , hogy m i n d e z alig befolyásolta Schenket, p e d i g n e m sokkal a m u n k a m e g k e z d é s e előtt zajlott le egy e m l é k e z e t e s és heves vita Herman Ottó é s Madarász Gyula között. V o l t a k t e r m é s z e t e s e n k é r d é s e k , amelyekben engednie kellett. í g y Herman (1891) a t u d o m á n y o s m a d á r t a n hazai m e g a l a p í t ó j á n a k Petényi János Salamont tekintette, é s ennek volt is bizonyos alapja. H a azonban a hazai viszonyokat ilyen m é r c é v e l m é r j ü k , ilyen j o g o n b í r á l h a t n á n k a X V I - X V I I . s z á z a d o k m a d á r t a n i v i l á g i r o d a l m á t is. A k á r Herman (1878), vagy az azt k ö v e t ő Tschusi (1886) féle i r o d a l m i j e g y z é k e t n é z z ü k , csaknem é v s z á z a d d a l k o r á b b r a t e h e t ő M a g y a r o r s z á g o n is a madártani kutatások megindulása. A X V I I I . században m á r jelentős m a d á r t a n i m u n k á k láttak n a p v i l á g o t , de ezek írói, Grossinger János Keresztély, Piller Mátyás és MitteIpacher Lajos j e z s u i t á k voltak, akiket Herman nem kedvelt. Schenk a f a u n a k a t a l ó g u s céljainak m e g f e l e l ő e n n e m említi a bonc- é s szövettani, az é l e t t a n i stb. t a n u l m á n y o k a t , h i á n y o z n a k a k ü l f ö l d r e v o n a t k o z ó k ö z l e m é n y e k é s á l t a l á b a n az, hogy a magyar k u t a t á s o k milyen szerepet t ö l t e n e k be a világ s z a k i r o d a l m á b a n , hol tartott a magyar m a d á r t a n nemzet közi szinten. 10

K ö s z ö n e t e t m o n d o k mindazoknak, akik á t t a n u l m á n y o z t á k és m e g j e g y z é seket fűztek í r á s o m h o z , adatokat szolgáltattak vagy kiigazították, ha helytele n ü l fogalmaztam. í g y k ö s z ö n ö m a szíves f á r a d s á g á t a k ö v e t k e z ő k n e k : Aumüller István, Csaba József, Huszthy Sándor, Király Iván, Kiss Jenő, Kohl István, Pintér Gábor, Sasvári Lajos, Schmidt Egon, Sterbetz István, és n e m u t o l s ó s o r b a n prof Dr. Udvardy Miklósnak, aki a t é m a f e l d o l g o z á s á r a b u z d í t o t t . Schenk beve zető szavainak mindenesetre igazat kell a d n u n k , a m i k o r ezt írja: , A magyar madártan történeti fejlődésén végigtekintve leginkább az az elszomorító jelenség ragadja meg lelkünket, hogy hosszú időn át szinte végzetszerűen balsiker kísérte búvárainak működését". N é z z ü k csak a Schenk által az „ ú t t ö r ő k k o r á n a k " nevezett első időszakot: A X I V . s z á z a d b a n Nagy Lajos király s o l y m á s z m e s t e r e (?) írt egy m u n k á t . A szerzőjéről c s u p á n annyit t u d u n k , hogy Ladislaus Ungarusmk nevezte m a g á t . A m ű e l k a l l ó d o t t , p e d i g m e g b e c s ü l t lehetett k ü l f ö l d ö n is, olyannyira, hogy a X V . s z á z a d b a n Eberhard Hickfelt s z e m e l v é n y e k e t vett át belőle a v a d á s z m a d a rak i d o m í t á s á r ó l és g y ó g y k e z e l é s é r ő l . A bécsi levéltár k é z i r a t á t Schedius (1799) é s Dombrowski (1886) közölték. (E f o r r á s m u n k á k h o z a h a g y a t é k f e l d o l g o z á s á n a k s o r á n n e m lehetett h o z z á f é r n i ) . A v e s z p r é m i k á p t a l a n l e v é l t á r á b a n k é t okirat h e l y s é g n é v k é n t említi a t ú z o k o t . A z egyik 1375-ben kelt, v o n a t k o z ó szövegrésze pedig: ^ossessiones ipsorum Kaluz et Tuzoktelke Vocata". A z 1451-ben kelt m á s i k okiratban pedig Jn promontorio Thwzokmal vocato" szövegrész e m l é k e z i k h a s o n l ó k é p p e n (in: Fodor et al. 1971). Ugyancsak az elsők között j e l e n n e k meg magyar m a d á r n e v e k , 69 tétel, a Beszercei Szójegyzékben 1395 k ö r ü l (Finály, 1893). M a j d 79 tétellel követi azt 1405 tájáról az i r o d a l o m j e g y z é k b e n n e m s z e r e p l ő , és a h a g y a t é k feldolgozá s á n a k s o r á n h o z z á f é r h e t e t l e n Schacl Szójegyzék. A m a d á r i s m e r e t e t nem lehetett alacsony szinten m ű v e l n i . Stilizált mada rak m á r a k o r á b b i magyar m ű v é s z e t b e n is e l ő f o r d u l t a k . A z 1405-ből s z á r m a z ó Tétényi címeren, melyet Zsigmond királyunk a d o m á n y o z o t t , a d a r u j ó l f e l i s m e r h e t ő . A X V . századból s z á r m a z ó többi c í m e r e s m a d á r á b r á z o l á s azonban stilizált (Magyari, 1957,1960). 1432-ben Bertrandon de la Broquiere, francia lovag S z e n t f ö l d r ő l h a z a t é r ő ben M a g y a r o r s z á g r a is eljutott, s ú t l e í r á s á b a n Szeged k ö r n y é k é r ő l közölt t ú z o k - m e g daruadatokat (Szamota, 1891). A z 1480 k ö r ü l i é v e k b ő l ismeretlen h e l y r ő l s z á r m a z ó magyar festő Királyok vonulása c. m u n k á j á n m e l l é k m o t í v u m k é n t j ó l f e l i s m e r h e t ő a csíz és a tengelic (Boskovits et al. 1964). A z 1504. évi / / . Ulászló király által kiadott rendelet szabályozta a fácán és a c s á s z á r m a d á r v a d á s z a t á t (Kolosváry, 1928), t e h á t vadászati és t ö r v é n y h o z á s i vonalon is é r d e k e l t t é vált a m a d á r . A X V I . század elején egyre t ö b b c í m e r e n jelennek m e g a solymászatot vagy m a d a r á s z a t o t á b r á z o l ó jelenetek, de a század m á s o d i k felében, é s a X V I I . s z á z a d b a n ismét stilizált madarak u r a l k o d n a k a h e r a l d i k á b a n (Magyari, 1957,1960,1960a).

11

Tinódi-Lantos Sebestyén, Balassi Bálint, Gyöngyösi István és Zrínyi Miklós k ö l t e m é n y e i b e n gyakoriak a solymászati u t a l á s o k (Kálóczy, 1964). Murmeliusnál (1553), a k é t r é s z e s Kolozsvári glosszák (1550 és 1557), Szikszai (1590), i n : Melich, (1906), Verantius (1595), Megiser (1603) s z ó t á r a i b a n is megjelennek a magyar m a d á r n e v e k . (Ezeket a m ű v e k e t Dudich (1957) ismerteti, a hivatkozottak közvetlen r é s z l e t e z é s é r e n e m volt l e h e t ő s é g ü n k . ) J e l e n t ő s felfogásbeni lépéssel vitte e l ő b b r e az o r n i t o l ó g i á t a vallon botani kus, Clusius (1526-1609) is, de m a d á r t a n i vizsgálatait m á r n e m d u n á n t ú l i t a r t ó z k o d á s a idején v é g e z t e , csak m i u t á n L e i d e n b e n lett professzor (Stresemann, 1925). 1602-ben M o d o r v á r o s s t a t ú t u m a i b a n olvashatjuk, hogy a m e z ő ő r ö k 20 madarat és 2 foglyot kötelesek é v e n t e b e s z o l g á l t a t n i a v á r o s n a k (Kolosváry, 1928). 1609-ből maradt fenn egy olyan okirat, amely szerint K ö r m e n d r ő l „fajd madarat", c s á s z á r m a d a r a t , „ k a r v a l y o k a t " kellett a f ö l d e s ú r n a k N é m e t ú j v á r r a beszolgáltatni (Iványi in: Csaba, 1955). A kor az e n c i k l o p é d i a j e l l e g ű m u n k á k k o r a . A m o r v a születésű Comenius 1631-ben jelenteti m e g latinul a nagy m u n k á j á t (Comenius, 1631), melyet 1634-ben Debrecenben magyar nyelven is kiadtak. A k ö n y v csaknem 40 m a d á r f a j t tárgyal, melyek neveit latinul is megadja. F o r d í t ó j a Szilágyi Benjamin István. A 14. rész tárgyalja a m a d á r f a j o k a t , a 29. rész a m a d á r f o g á s sal, a 61. rész p e d i g a m a d a r a k r ó l alkotott h i e d e l m e k k e l foglalkozik. H a z a i v o n a t k o z á s ú adatot azonban aligha t a l á l h a t u n k benne, hiszen Comenius e k k o r m é g L e n g y e l o r s z á g b a n élt, és csak j ó v a l k é s ő b b (1650-1654) k e r ü l t S á r o s p a t a k r a t a n á r n a k . A magyar m a d á r n e v e k k ö z z é t é t e l e i n k á b b Szilágyi é r d e m é n e k t u d h a t ó be (Sóvágó, 1955). A magyar m ű v e l ő d é s t ö r t é n e t nagymestere, Apáczai Csere János 1655-ben adta ki a Magyar Encyclopediáyái. A m u n k a n e m m a d á r t a n i , az á l t a l á n o s ismeretek terjesztésére volt hivatva, r é s z b e n f o r d í t á s is, b á r t a l á l u n k benne adatokat a hazai o r n i s r ó l , de a h a n g s ú l y t a naiv m e s é k r e fekteti. 1679-ben S z e n t g y ö r g y v á r o s s t a t ú t u m a i előírják, hogy a kaszálás b e v é g e z t e előtt tilos a kacsázás, tilos t o v á b b á s z ő l ő k b e n m a d a r á s z n i (Darnay—Dornyay 1950,1950a). 1684-ben M á r a m a r o s megye kötelezi a parasztokat évi 50 v e r é b beszolgál t a t á s á r a . A helyi r e n d e l k e z é s e k t e h á t a k á r t e v ő k g y é r í t é s é t írják elő, valamint v a d á s z h a t ó vadnak tekintik a c s á s z á r m a d a r a t , a s z a l o n k á t , a fürjet, a v a d r é c é t és a galambokat (Kolosváry, 1928). Bogdány Jakab (1660-1724) f e s t ő m ű v é s z n é m e t a l f ö l d i h a t á s r a sok é l e t h ű m a d á r á b r á z o l á s t alkotott c s e n d é l e t e i b e n . K é p e i n hazai és t r ó p u s i fajok e g y a r á n t szerepelnek, sokszor e g y ü t t e s e n mutatja be ő k e t a g g a t é k o k o n vagy vivariumi k ö r n y e z e t b e n . I h l e t é s é t b i z o n y á r a külföldi m u n k a h e l y e i n szerez te, mivel 1684-től A m s z t e r d a m b a n , majd L o n d o n b a n alkotott. N é h á n y k é p e k é s ő b b k e r ü l t haza M a g y a r o r s z á g r a , így a budapesti S z é p m ű v é s z e t i M ú z e umba és a M a g y a r N e m z e t i G a l é r i á b a is. A X V I I I . század elején j e l e n i k m e g Miskolci Gáspár (1702) ,£gy jeles vadkerf'je. B á r ez is W. Franczius m ű v é n e k f o r d í t á s a és a h a n g s ú l y t a k é p t e l e n h i s t ó r i á k r a helyezi, de m á r é r z é k e l h e t ő k belőle faunisztikai u t a l á s o k is. 12

V é g ü l m é g k é t szótár m a d á r e m l í t é s e i r e kell utalnunk. Ezek: a Pápai-Páriz -féle (1767), a másik a Baróti-Szabó-féle s z ó t á r a k . Ez u t ó b b i 1792-ben jelent meg, a hivatkozás p o n t o s í t á s a n e m l e h e t s é g e s . A z 1729. X I I . t ö r v é n y c i k k kimondja, hogy a paraszt vadászati vadra nem v a d á s z h a t . Ilyen madarak a fácán, a c s á s z á r m a d á r , a fogoly. T i l a l m i i d ő k r ő l azonban m é g n e m rendelkezik (Kolosváry, 1928). Arató Antal é s László, valamint Faludi Ferenc k ö l t e m é n y e i k b e n szívesen h a s z n á l t a k fel solymászatból vett hasonlatokat. Ezzel z á r n á m az ú t t ö r ő k k o r á t . A korabeli M a g y a r o r s z á g t e r ü l e t é r ő l az első k i m o n d o t t a n faunisztikai m u n k á t egy kalandos é l e t ű olasz h a d i m é r n ö k tiszt, Luigi Ferdinando Marsigli írta. M ű v e t ö b b k ö t e t b e n , 1727-ben jelent meg H á g á b a n , latin nyelven. A z V . k ö t e t foglalkozik a T i s z a torkolata é s a D u n a csatlakozó s z a k a s z á n a k m a d á r v i l á g á v a l . A korabeli s z a k m u n k á k a t ismerte, t ö b b faj leírását adja, saját k e z ű rajzaival illusztrálja azok b e m u t a t á s á t . H a a p r i o r i t á s j o g á t nem 1758-tól s z á m í t a n á n k , a k k o r t ö b b m a d á r f a j első leírását Marsiglitől kellene elfogadni! Schenk szerint — aki latinról magyarra f o r d í t o t t a a Marsigli-íé\e szöveg m a d á r t a n i v o n a t k o z á s a i t - 45 faj vagy tojás b i z t o n s á g g a l f e l i s m e r h e t ő , s azok lelőhelyei sem pontatlanok. T ö b b olyan madarat említ, amelyek m á r a X I X . s z á z a d b a n sem k ö l t ö t t e k a K á r p á t - m e d e n c é b e n , p l . g ö d é n y e k , á s ó l ú d stb. Említi a nílusi l ú d (Alopochen aegyptiacus) e l ő f o r d u l á s á t is, leírásából a faj b i z t o n s á g g a l a z o n o s í t h a t ó . Tekintettel a r r a azonban, hogy ebben az időszak ban N y u g a t - E u r ó p a parkjaiban tartottak félvad nílusi ludakat is, így a Marsigli által leírt p é l d á n y e g y a r á n t lehetett v a d m a d á r vagy fogságból szökött. S z i n t é n latin nyelven egy magyar f ö l d r a j z t u d ó s , Bél Mátyás (1735, 1742) megyei m o n o g r á f i á j á b a n kitér a g a z d a s á g i l a g é r d e k e l t madarakra is, de m á r 1723-ban a S o p r o n r ó l szóló t a n u l m á n y á b a n foglalkozott a s e r e g é l y e k kártételeivel. F e n n m a r a d t d u n á n t ú l i jegyzeteit csak 1892-ben, illetve 1942ben p u b l i k á l t á k (a kézirat ezeket a f o r r á s m u n k á k a t az i r o d a l o m j e g y z é k b e n nem sorolja fel). Bél Mátyás m u n k á s s á g a m á r j e l e n t ő s e n hozzájárult a korabeli fauna i s m e r t e t é s é h e z . A X V I I I . századból m é g Kramert (1733) említjük, a k i a bécsi strucc költéséről és rendellenes t y ú k t o j á s o k r ó l írt, valamint Prayt (1749) is, kinek az A. Scheadhauer k i a d á s á b a n megjelent verses o k t a t ó solymászkönyvecskéjét nem i d é z h e t j ü k itt pontosan. Ugyancsak napjainkban h o z z á f é r h e t e t l e n f o r r á s m ű Csernák Lászlónak (1773) az első m a d á r a n a t ó m i a i t a n u l m á n y á n a k f o g a d h a t ó írása a légzésről. Klein Mihály (1778) könyvecskéje é r d e k l ő d é s f e l keltést szolgál, gyakran fantasztikus m e s é k e t is közöl. T é v e d é s e , hogy a B a k o n y b a n keresi a t ú z o k o t , de a siket- és nyírfajdról helytállóakat ír. Johann Baptist Molnár 1780-ban m a d á r é l e t t a n i fejtegetéseit közölte. H e l y h a t ó s á g i u t a l á s o k k a l is t a l á l k o z z u n k az egykori feljegyzések között, amelyek k á r t e v ő fajok (így varjak, csókák, s z a r k á k , verebek) beszolgáltatási k ö t e l e z e t t s é g e i r ő l rendelkeznek (Darnay—Dornyay, 1939, Rajnis, 1960). N e h é z m e g í t é l n i Scopoli (1786) m u n k á j á t , mivel ő 1766-76 között a magyar e r d é s z e t i főiskolának volt t a n s z é k v e z e t ő j e . Szinte lehetetlen, hogy

13

ne hoztak volna neki madarat, de mivel ő lelőhelyet sohasem közölt, é s krajnai olasz ember volt, a t u d o m á n y az általa leírtak s z á r m a z á s i h e l y é ü l Carniolat fogadta el terra t y p i c a k é n t . A k o r á b a n f e n n á l l ó magyar h a t á r o k o n b e l ü l e l ő f o r d u l ó m a d á r f a j o k b ó l kilencet Scopoli írt le. K ö z ü l ü k a Diomedea és az Emberiza melanocephala leírása nyilván n e m magyar p é l d á n y a l a p j á n t ö r t é n t . T a l á n a Prunella coliarisé sem, b á r ezt g y ű j t h e t t e k a T á t r á b a n is. A baglyok (Tyto alba, Athene noctua) b á r h o n n a n s z á r m a z h a t t a k . N é g y tovább fajnak leírt p é l d á n y a i t is v a l ó s z í n ű b b , hogy M a g y a r o r s z á g b ó l szerezte, mint „Carniols"-ból. Ezek: Ardeola ralloides, Anser albifrons, Oxyura leucocephal Porzana parva. Linné n e v e z é k t a n á t a magyar, illetve az e r d é l y i i r o d a l o m b a n első ízben BenkőJózsef (1778) veszi át az E r d é l y m a d a r a i r ó l szóló m u n k á j á b a n . K é z i r a t o s m ű v é n e k csak kis h á n y a d a maradt fenn (Kari, 1919). Huszthy Zakariás tollából 1781-ben jelent m e g az első magyar m a d á r m o n o g r á f i a a t ú z o k r ó l (Huszthy, 1781). 1786-ban gróf Teleki Sámuel n a g y v á r a d i főispán a bécsi k a n c e l l á r i á h o z írt levelében felsorolja azokat a r i t k á b b m a d á r f a j o k a t , amelyeket a S c h ö n b r u n n i V i v á r i u m s z á m á r a gyűjteni ajánl (Fodor et al. 1971). A f a u n i s z t i k á b a n fontos e l ő r e l é p é s Piller Mátyás és Mittelpacher Lajos b u d a i professzorok ú t l e í r á s a 1783-ban. Megfigyeléseiket B u d a é s Eszék között végezték, e l s ő s o r b a n a K o l o g y v á r i - m o c s a r a k o n , amelyeket u t a z á s u k u t á n csakhamar lecsapoltak. K ö n y v ü k b e n j e l e n i k m e g az Eszék k ö r n y é k i héja „marginatus" n é v e n , mely alfaj leírása Stresemann (1925) szerint p r i o r i t á s i joggal rendelkezik. 1793- ban j e l e n i k m e g Grossinger Természethistória)^., melynek I I . k ö t e t e tárgyalja a madarakat. A hazai szakirodalomban ez az első összefoglaló m a d á r t a n i m ű . Szerzője nyitott szemmel j á r t a az o r s z á g o t , így l e í r á s a i b a n sok az eredeti. A kettős n ó m e n k l a t ú r á t azonban n e m alkalmazta k ö v e t k e z e t e s e n . Herman Ottó ezt k é s ő b b majd kifogásolta, p e d i g Grossinger i d e j é b e n folyt a vita Linné és Buffon között a t u d o m á n y o s n é v h a s z n á l a t m ó d s z e r é r ő l és Buffon sem fogadta el a k e t t ő s n é v h a s z n á l a t o t . Schenk szerint a Grossinger által tárgyalt madarak k ö z ö t t 117 faj i s m e r h e t ő fel teljes b i z t o n s á g g a l . 1794- ben a Magyar Híradó számol be egy s z e m b e t ű n ő f e n y ő p i n y t i n v á z i ó ról, s a m a d a r a k r ó l ez volt az első h í r l a p i k ö z l e m é n y (Réthly, 1970). M i n d ezek a l a p j á n m e g é r e t t a helyzet arra, hogy 1795-ben Schönbauer József összeállítsa az első magyar m a d á r n é v j e g y z é k ü n k e t . 220 fajt, illetve a háziálla tokkal é s a felismerhetetlenekkel e g y ü t t 276 fajt sorol fel itt. A m u n k a profilja nomenclator, e z é r t n e m helytálló Schenknek az az egykor hangozta tott kifogása, hogy csak neveket t a l á l u n k benne. A z 1795-ben megjelent további h á r o m m a d á r t a n i m ű b ő l Gáti és Mittelpa cher írásait i d é z h e t j ü k csak az i r o d a l o m j e g y z é k b e n , a Kralovánszky névvel hivatkozott f o r r á s u t á n k e r e s é s e n e m j á r t e r e d m é n n y e l . Fábiánnak az 1799ben készült, gyermekeknek szánt Természet Históriáját sem áll m ó d u n k b a n itt pontosítani. 1793-94-ben utazgatott M a g y a r o r s z á g o n Johann Centurius Hoffmann von Hoffmansegg n é m e t t e r m é s z e t b ú v á r , akinek n a p l ó j á t Jahne (1800) adta k i 14

n é m e t nyelven. A m ű v e t k é s ő b b Berkeszi István f o r d í t o t t a magyarra. M é g ehhez a korhoz c s a t o l n á m Földi (1801) Természethistóriáját, amely 100 oldalt szentel a madaraknak. A X V I I I . század m á s o d i k fele t e h á t n e m s z ű k ö l k ö d i k m a d á r t a n i m u n k á k ban, s b á r azok z ö m e az a k k o r i hivatalos nyelven, latinul jelent meg, de akadt szép s z á m m a l magyar s n é m e t n y e l v ű is. C s ö k k e n a század elejét m é g j e l l e m z ő k u r i o z i t á s h a j h á s z á s , és kisebb-nagyobb h i á n y o s s á g a i k e l l e n é r e is sikeresen i n d í t o t t á k el a h o n i m a d á r t a n mívelését. A magyar k u t a t ó k azonban e k k o r m é g n e m z e t k ö z i kapcsolatokkal alig rendelkeztek. Ezzel z á r o m a m á s o d i k korszakot. A X I X . s z á z a d b a n felgyorsul a folyamat. K ö s z ö n h e t ő ez annak, hogy 1802-ben Széchenyi Ferenc m e g a l a p í t o t t a a N e m z e t i M ú z e u m o t , melyben 1814—34 közöttJány Pál lett a zoológiai g y ű j t e m é n y k o n z e r v á t o r a . H a l á l a k o r a g y ű j t e m é n y 406 p é l d á n y b ó l állott (Schenk, 1917), de Jány m é g n e m adatolta azokat. A vadászati j o g u n k alapjait az 1802. X X I V . tc. rakja le, amely ugyan a madarakkal m o s t o h á n b á n t , de m é g i s kitér rájuk. Ez i d ő tájt sokat fordult m e g M a g y a r o r s z á g o n a bécsi m ú z e u m p r e p a r á t o ra, az id. Natterer, aki nemcsak a F e r t ő p a r t j á n gyűjtött, de T e m e s v á r k ö r n y é k é n és a szegedi F e h é r - t ó n á l is. A z i n n e n , 1807-ből s z á r m a z ó p é l d á n y o k a l e g r é g i b b magyar m a d á r p r e p a r á t u m o k , amelyek egy részét m a is őrzi a bécsi Naturhistorisches M u s e u m . 1806-ban jelentek m e g Schönbauer Vince tervezett k ö n y v é n e k első füzetei, de k o r a i halála m e g a k a d á l y o z t a a m u n k a b e f e j e z é s é b e n . 1812-ben latin, 1818-ban n é m e t nyelven adta k i Leonhard József E r d é l y e m l ő s e i r ő l és m a d a r a i r ó l írott k ö n y v é t . (Leonhard 1812,1818), amely k é s ő b b sokaknak vált alapozó forrásmunkájává. Csaba (1943) ismertette Zakál György 1818-ból s z á r m a z ó leírását az ő r s é g ről, amely m e g e m l é k e z i k a m a d a r a k r ó l és a m a d a r a k k a l kapcsolatos n é p m e sékről is. 1821-ben Rockel Á r v a m a d a r a i r ó l írt (Rockel, 1821). A v a d á s z o k s z á m á r a készült, madarakat is b ő v e n t á r g y a l ó p r a k t i k u m Pák Dienes (1829) k ö z i s m e r t és k ö z k e d v e l t m u n k á j a . Megjelentek az első s z o b a m a d á r t a r t ó t a n á c s a d ó k is. í g y Mayeré (1816), majd Tscheineré (1820) n é m e t nyelven, hiszen a s z o b a m a d á r t a r t á s t n é m e t telepesek, főleg ó b u d a i a k h o z t á k h a z á n k ba. H a s o n l ó t á r g y ú k ö n y v e t Lencsés Antal József a k a n á r i m a d á r r ó l 1838-ban jelentetett m e g (Lencsés, 1838). A N e m z e t i M ú z e u m b a n szakember vette á t az állattani g y ű j t e m é n y vezetését, 1822-ben, Frivaldszky Imre e n t o m o l ó g u s s z e m é l y é b e n , aki azonban gondot f o r d í t o t t a gerinces állatok g y ű j t é s é r e is. A g y ű j t e m é n y fejlesztésének é r d e k é b e n 1833-44 között az a k k o r i T ö r ö k o r s z á g b a k ü l d ö t t gyűjtőket. A t ö r ö k o r s z á g h a t á r a k k o r m é g a D u n á i g és a K á r p á t o k i g n y ú l t fel. A k i k ü l d ö t t e k által szerzett anyag főleg botanikai és e n t o m o l ó g i a i j e l l e g ű volt, de hoztak gerinceseket, így madarakat is. A g y ű j t ő ú t részvevői: Füle András, Karl Hinke, Manolesco Konstantin, Nogel István, Terken András, Zách Ferenc, és u n o k a ö c c s e , Frivaldszky János. K é s ő b b majd Herman Ottó (1899) m é l t a t t a a vállalkozást, amely k o r á n t s e m bizonyult v e s z é l y t e l e n n e k . A h é t gyűjtő közül k e t t ő n e m t é r t vissza. Füle András e l t ű n t , Hinke pedig m u n k á j a s o r á n szerzett 15

b e t e g s é g é b e n , a mai B u l g á r i á b a n halt meg. Hinke volt, aki Frivaldszkynak a „félholdas galamb" (a b a l k á n i gerle, Streptopelia decaocto (Friv.) 1838), els p é l d á n y a i t k ü l d t e P h i l i p p o p e l b ő l (= Plovdiv). Hinke feljegyzéseit Nogel is kiegészítette, majd Naumann k ö z r e m ű k ö d é s é v e l a z u t á n Frivaldszky lett a k é s ő b b o l y a n n y i r a h í r e s s é vált b a l k á n i gerle írója. Ezzel a g y ű j t ő t e v é k e n y s é g g e l l é p t e á t m ú z e u m u n k az o r s z á g h a t á r o k a t , mely kiterjedt Kisázsiáig é s K r é t á i g is. R ö v i d d e l r á a t e n g e r e n t ú l r ó l is m e g é r k e z t e k az első anyagok. Schöft Ágost f e s t ő m ű v é s z 1836—47 között kb. 100 m a d á r p r e p a r á t u m o t a d o m á n y o z o t t a m ú z e u m n a k Calcutta k ö r n y é k é ről. Jány halála u t á n 1834-ben Petényi János Salamon k e r ü l t k u r á t o r n a k Frivaldszky m e l l é , a z u t á n t ó l , hogy v é g l e g m e g v á l t e v a n g é l i k u s lelkészi hivatá sától. Petényi sok s z e m p o n t b ó l v a l ó b a n h a t á r k ő a magyar o r n i t h o l ó g i a t ö r t é n e t é b e n . Életrajzát s z á m o s a n m e g í r t á k , így Kubinyi (1864), Herman (1891) stb. és m é l t a t t á k s o k o l d a l ú t e v é k e n y s é g é t . A p j a Petian Gábor, a kis szlovák falucska, Á b e l l e h o t a lelkésze. U d v a r a tele volt állatokkal s ezeket á p o l g a t t a fia is, aki iskoláit L o s o n c o n kezdte, majd á t k e r ü l t S e l m e c b á n y á r a , ahol k é s ő b b i p á r t f o g ó i v a l , Kubinyival és Földváryval megismerkedett. Itt kapta az első t e r m é s z e t t u d o m á n y i o k t a t á s t is SeverlaitóX. M é g S e l m e c b á n y á n vásárolt k i t ö m ö t t madarakat, amelyeket a z u t á n szétszedett, hogy r ó l u k a p r e p a r á l á s t megtanulja. 1817-ben „ p h i l o s o p h i a i k u r z u s r a " k ö l t ö z ö t t á t Pozsonyba, ahol k i t ű n ő botanikusok k ö z ö t t fejlesztette t o v á b b t u d á s á t . A p j a ő t is papnak s z á n t a , t e h á t magasabb iskoláztatás vált s z ü k s é g e s s é . E z é r t költözött B é c s b e , ahol 1822-24 k ö z ö t t tanult. S z e r é n y k ö r ü l m é n y e k k ö z ö t t élt, de megvolt a saját szobácskája. E k k o r é r k e z e t t B é c s b e Schlegel, aki m é g n á l a is s z e g é n y e b b volt. Stresemann (1951) írta le r é s z l e t e s e b b e n a k a p c s o l a t á t az o r n i t o l ó g i a k é s ő b b i n a g y m e s t e r é v e l , a m i n e v é n e k külföldi e l i s m e r t e t é s é b e n majd nagy szerepet j á t s z o t t , és az első n e m z e t k ö z i magyar kapcsolatnak is ez t e k i n t h e t ő , de fölötte a hazai életrajzírók s a j n á l a t o s a n elsiklottak. K o l d u s n y ú l t a koldus h ó n a alá. Schlegeüel e g y ü t t j á r t á k a F e r t ő t . A m á s i k nagy e u r ó p a i korifeus, Temminck n é g y évvel e l ő t t e , 1818-ban j á r t B é c s b e n , k ö n y v e , amely 1820-40 között jelent meg, sok magyar adatot is tartalmaz, de mivel Temminck a F e r t ő n é l keletebbre n e m jutott, az o n n é t s z á r m a z ó adatokat valószínű Petényitől kaphatta. Esetleg az id. Natterer közvetítésével, akivel m i n d e n k o r j ó b a r á t s á g o t tartottak fenn.

Petényi Bécsből kezdett levelezni az i d ő s b Brehmmel is, é s itt jutottak el h o z z á Naumann nagy m ű v é n e k (Naturgeschite der Vögel Mittel-Europas) első füzetei, a m e l y e k b ő l a r r a k ö v e t k e z t e t e t t , hogy saját k u t a t á s a i n á l a helyes utat választotta m e g . A neki felajánlott állásokat, ha ú g y látta, hogy azok k o r l á t o z z á k t e r m é s z e t t u d o m á n y o s t e v é k e n y s é g é t , visszautasította, viszont a m e g p á l y á z o t t a k k a l sem volt szerencséje s így n e m kaphatta m e g a Brehm, által t á m o g a t o t t szászországit sem. 1825-ben a B á n á t o t utazta be. V é g ü l is be kellett é r n i e volt i s k o l a t á r s á n a k , Kubinyinek m e g h í v á s á v a l V i d e f a l v á r a . E n n e k a k ö r n y é k n e k madarait gyűj t ö t t e be, s ezt a g y ű j t e m é n y t ismerte m e g a m á s i k b a r á t , Földváry, aki e z u t á n

16

iparkodott Petényit a saját e g y h á z k e r ü l e t é n e k megnyerni. í g y jutott a Pest közeli, cinkotai állásához, amely a pesti k ö n y v t á r a k , g y ű j t e m é n y e k látogatá s á n a k l e h e t ő s é g e i t is jelentette. Földváry s z á m á r a szép g y ű j t e m é n y t állított össze, amely k é s ő b b István főhercegével e g y ü t t a N e m z e t i M ú z e u m b a k e r ü l t . Ez i d ő tájt nyílt l e h e t ő s é g e m á s o d í z b e n b á n á t i u t a z á s r a . 1830-ban Brehm leközölte egyik, a k é k v é r c s é r ő l szóló levelét, az a k k o r i l e g t e k i n t é l y e s e b b t u d o m á n y o s f o l y ó i r a t b a n , az Isisben. Ezzel k e z d ő d ö t t Petényi n e m z e t k ö z i i r o d a l m i m u n k á s s á g a is. Részt vett B é c s b e n a t e r m é s z e t vizsgálók ü l é s é n stb. Gyűjtőútjai főleg R á k o s k e r e s z t t ú r r a , P e s z é r r e és A p a j r a i r á n y u l t a k . H i v e i azonban gyakori eltávozásait n e m n é z t é k j ó szemmel, főleg azt kifogásolták, hogy azzal a kézzel osztja s z á m u k r a az ú r v a c s o r á t , amellyel r ö v i d d e l azelőtt m é g boncolgatott. í g y a z u t á n 1833-ban t ö r é s r e k e r ü l t sor. Petényi e k k o r nagy m e r é s z e n otthagyta C i n k o t á t . H a z a l á t o g a t o t t , majd Pestre költözött. 1834-ben Jány halálával m e g ü r e s e d e t t a N e m z e t i M ú z e u m k o n z e r v á t o r i állása. B a r á t a i felhívták Petényire József nádor figyelmét, aki a z u t á n az év végétől alkalmazta is. A s z e r é n y fizetésű, s z e g é n y kustos azzal kezdte m ű k ö d é s é t , hogy a 365 m a d á r b ó l és egy sorozat kisemlősből álló g y ű j t e m é n y é t s z e k r é n y e s t ő l a M ú z e u m n a k a j á n d é k o z t a . A z egyre j o b b a n k i é p ü l ő n e m z e t k ö z i kapcsolatai mellett személyes i s m e r e t s é g e k e t , b a r á t s á g o k a t is k ö t h e t e t t azáltal, hogy t ö b b neves k u t a t ó t elkísért m a g y a r o r s z á g i u t a z á s a i k r a . Kísérte Vieregget, Heckelt, Landbecket, Löbensteint, Tóbiást, Baldamust, Fritscht stb. Pártfogójával, Földváryval megegyezve 1835-ben m e g h í v t á k M a g y a r o r s z á g r a Johann Friedrich Naumannt, aki augusztus 2 0 - á n m e g is é r k e z e t t Pestre. Vele a z u t á n o k t ó b e r 3-ig j á r t á k a D u n a - T i s z a közét és a B á n á t o t . A huzamosabb e g y ü t t l é t , a folytonos m e g b e s z é l é s e k k ö l c s ö n ö s e n m é l y nyomokat hagytak m i n d k é t szakemberben. Naumann k ü l ö n t a n u l m á n y b a n is b e s z á m o l t e r r ő l az u t a z á s á r ó l (Naumann, 1837) és a Naturgeschichte k ö v e t k e z ő k ö t e t e i n is m e g é r z ő d t e k az itt szerzett b e n y o m á s o k (Stresemann, 1957). Naumann szelleme p e d i g á t h a t o t t a a magyar o r n i t o l ó g i á t . Petényi 1845-ben 298 m a d á r f a j t ismert M a g y a r o r s z á g r ó l . A Naumanntól kapott ö s z t ö n z é s e k a l a p j á n belekezdett a magyar m a d á r t a n Naturgeschichtéjének m e g í r á s á b a . E h h e z a m u n k á h o z iparkodott s e g í t ő t á r s a k a t szerezni, akiket t a n í t g a t o t t és segítette publikációikat. K ö z ö t t ü k volt Adolf, Gasparetz János, Grinneusz Nepomuk János, Kuckta Sámuel, Rainer György, Rokosz István. K ü l ö n ki kell e m e l n ü n k Stetter Frigyes Vilmost, aki Petényit nevezte m e s t e r é n e k az E r d é l y m a d a r a i r ó l szóló nagy m ű v é b e n (Stetter, 1845). A másik k i e m e l k e d ő n é v Herman Károly orvos, aki fiát is Petényi szellemé ben nevelte, ő volt Herman Ottó, a magyar m a d á r t a n k é s ő b b legnagyobb egyénisége. A m ú z e u m i g y ű j t e m é n y Petényi keze alatt k o r s z e r ű s ö d ö t t . Z á r k ó z o t t t e r m é s z e t é t sokan f é l r e é r t e t t é k , s az ö s s z e f é r h e t e t l e n s é g vádját s ü t ö t t é k r á . 1839-ben, a balatoni ú t j u k a l k a l m á v a l n é z e t e l t é r é s ü k t á m a d t Hartlaubbal, de a m á s i k h á r o m útitárssal, HeckeHel és a k é t Natterervel n e m . K é s ő b b azt is kifogásolták, hogy Petényi külföldi folyóiratok b o r í t ó l a p j á n hirdette m a g á t , mint m a d á r p r e p a r á t o r és azok szállítója, é r t é k e s í t ő j e . A k o r s z e l l e m é b e n 17

bírálva tekintetbe kell v e n n ü n k , hogy m i n d e z a m u z e i s t á k k ö r é b e n a m ú l t század k ö z e p é i g bevett szokás volt, s csak a k é s ő b b i e k b e n l é p t e k fel ellene. A z é r e m m á s i k o l d a l á t n é z v e azonban Petényi is tudott élesen b í r á l n i , ahogyan tette azt Wiedersperggel, aki nagybátyja, Woborzil s z á m á r a szép g y ű j t e m é n y t fejlesztett k i az alsó D u n á n á l , melyet m a is őriz a p r á g a i m ú z e u m . Sem az ilyen személyes e l l e n t é t e k , sem Petényi k o r a i halála, sem kéziratá nak mostoha sorsa, a fennmaradt részletek kései p u b l i k á l á s a n e m a k a d á l y o z ták meg s z e l l e m é n e k továbbélését. E b b e n a v o n a t k o z á s b a n igazat kell a d n i Herman Ottónak, hogy petényiben kell k e r e s n ü n k a m á i g is k i h a t ó szellem gyökerét". Petényi az első magyar o r n i t o l ó g u s , akit n e m z e t k ö z i l e g is s z á m o n tartottak. K é z i r a t á n a k felszínes kezelése helyrehozhatatlan h i b á n a k bizonyult. E z i d ő tájt Frivaldszky is közölt összefoglaló faunisztikai m u n k á k a t , h a t á s a azonban nem ebben, hanem azon t é n y b e n n y i l v á n u l t meg, hogy ő vetette fel e l s ő n e k azt a gondolatot, mely szerint a magyar m a d á r t a n n e m rekedhet m e g bizonyos f o k ú p r o v i n c i a l i z m u s n á l , lépést kell tartania a n e m z e t k ö z i k u t a t á sokkal, í g y lassan t o v á b b i k ü l d e m é n y e k is befutottak a t e n g e r e n t ú l r ó l , az e m l í t e t t Grineusz 1847-ben 26 madarat k ü l d ö t t a m ú z e u m n a k az A m e r i k a i Egyesült Á l l a m o k b ó l . Á k o r t á r s i r o d a l o m b ó l m e g e m l í t h e t ő k itt Emődy t a n k ö n y v e (1809), Vajda Péter Cuvier-fordítása (1841), de első helyen Hanák (1849, 1853) t a n k ö n y v e i és az első magyar m a d á r t a n i i r o d a l o m j e g y z é k , ReiszingemeV. a gerinces állatokról í r t k ö n y v e , amelyben 247 m a d á r f a j szerepel (Reiszinger, 1848). V a l ó s z í n ű , Petényi adatai a l a p j á n készítette Kornhuber (1856) a m á s o d i k magyar m a d á r n é v j e g y z é k e t , mely 292 fajt t á r g y a l . A s z a b a d s á g h a r c l e v e r é s e u t á n e m i g r á n s a i n k sem feledkeztek m e g a nemzet m ú z e u m á r ó l . 1856-ban Doleschall Lajos h o l l a n d katonaorvos 30 m a d á r b ő r t k ü l d ö t t J á v á r ó l . A z ugyancsak katonaorvos, de angol s z o l g á l a t b a n álló Duka Tivadar kb. 500 madarat a d o m á n y o z o t t I n d i á b ó l , Mayerffy István kolibriket é s h a r k á l y o k a t k ü l d ö t t M e x i k ó b ó l , Kovács János p e d i g E g y i p t o m b ó l a j á n d é k o zott madarakat r é s z b e n a Debreceni K o l l é g i u m n a k . 1859-1864 k ö z ö t t t u d o m á n y o s k ö z l e m é n y e k b e n szólalt megXántus János, melyekben új taxonokat írt le K a l i f o r n i á b ó l . A m ú z e u m n a k 824 b ő r t és 140 fészekaljat juttatott, mely a d o m á n y o k v e t e t t é k m e g a N e m z e t i M ú z e u m m a d á r g y ű j t e m é n y é n e k v i l á g h í r é t . N é p s z e r ű s í t ő könyveivel nagy sikert é r t el Lázár Kálmán, főleg az 1866-ban megjelent, A lég u r a i c. m ű v é v e l . E r d é l y madarait ő is j e g y z é k b e foglalta (1859, 1861, 1862, 1863). H a z á n k b a n ő foglalkozott e l s ő k é n t m e s t e r s é g e s c i n e g e t e l e p í t é s s e l (1874). Hunfalvy Jánosnak az 1865. évi, h a s o n l ó célkitűzésű p r ó b á l k o z á s a e l ő d e i nek színvonalát n e m é r t e el. A k ü l d e m é n y e k t o v á b b g y a r a p í t o t t á k a m ú z e u m a n y a g á t , így Tóth Kálmán m é r n ö k 1864-ben 176 b ő r t k ü l d ö t t B a h i á b ó l (Brazília), Scherzenlechner Sebestyén 1865-ben 161 b ő r t M e x i k ó b ó l , Tengely Ferenc 1872-ben 90 b ő r t G u a t e m a l á b ó l , Sarkady Károly 1876-ban t ö b b k ü l d e m é n y t adott fel B a h i á ból stb.

18

Naumann l á t o g a t á s á n a k é v é b e n született Petényi egyik tisztelőjének, Her man Károlynak fia, Ottó. A z apa s z e m é l y e s e n is találkozott NaumannaX. K o r a i halála, az 1848-as és az azt k ö v e t ő e s e m é n y e k a fiút e l b i z o n y t a l a n í t o t t á k . Pályája nagyon nehezen indult. M á r apjával is sokat j á r t á k a B ü k k ö t , és ott jegyezte el m a g á t a szabad t e r m é s z e t t e l . É d e s a n y j a v é g ü l is lakatosinasnak adta, hogy ezen a p á l y á n szerezzen é l e t r e való képesítést. M a j d a z u t á n Bécsbe k ü l d t é k é r d e m l e g e s e b b t a n u l m á n y o k folytatására, de, hogy ott beiratkozott volna a főiskolára, ennek n e m maradt nyoma. T ö b b e t l á t o g a t t a a N a t u r a l i e n kabinetet, ahol felfigyeltek r a j z k é s z s é g é r e . A z o r t h o p t e r o l ó g u s Brunnernek t ű n t föl ez, Herman pedig ő t nevezte m e s t e r é n e k . A z önfejű fiú bécsi é l e t é n e k az vetett véget, hogy n e m jelentkezett a katonai s o r o z á s o n , g o n d o l v á n , hogy s ü k e t s é g e miatt erre úgyis alkalmatlan. E z é r t k a t o n a s z ö k e v é n y k é n t D a l m á c i á b a k ü l d t é k b ü n t e t ő s z á z a d b a . A szerencse itt sem hagyta e l , mert olyan parancsnok alá k e r ü l t , a k i m é l t á n y o l t a t e r m é s z e t t u d o m á n y o s ambícióit. M ó d o t adott neki a g y ű j t é s e k r e , majd kieszközölte, hogy n a g y o t h a l l á s á t hivatalosan is elismerjék, s így i d ő előtt leszereljék. B é c s b e visszatérve b a r á t a i azt t a n á c s o l t á k , hogy t á r s u l j o n egy kőszegi f é n y k é p é s s z e l . E z a vállalkozás azonban c s ő d ö t mondott, és h o s s z ú p e r e s k e d é s lett az e r e d m é n y e . M á r k o r á b b a n t a p a s z t a l h a t ó volt, hogy a Petényi által elhintett m a g K ő s z e g e n is t e r m é k e n y talajra talált, mert egy helyi f ö l d b i r t o k o s , Chernél Kálmán beha t ó a n foglalkozott ott a m a d á r t a n n a l s p u b l i k á l t is, Herman Ottó b e j á r a t o s lett a h á z á b a , tanulgatott a k ö n y v t á r á b a n és p r e p a r á l t is p á r t f o g ó j á n a k . Chernél hívta fel Herman figyelmét arra, hogy Brassai Sámuel K o l o z s v á r r a állást hirdet. Biztatta, hogy p á l y á z z o n r á és b e a d v á n y á t t á m o g a t t a . S z á m á r a e s z m é n y i b b és h a s o n l ó b b s z e m l é l e t ű f ő n ö k ö t n e m is t a l á l h a t o t t volna Herman mint Brassait. A z ő vezetése alatt v é g e z h e t e t t s o k o l d a l ú gyűjtéseket, t a n í t h a t o t t , de tanulhatott is. A p a i ö r ö k s é g e , Petényi a j á n d é k a , a Brehm Naturgeschichtete vele van, m o n d h a t n á n k az volt a Bibliája. 1866-ban jelent m e g az első m a d á r t a n i k ö z l e m é n y e , melyet r ö v i d e s e n t ö b b követ. K ö z ü l ü k l e g j e l e n t ő s e b b a k é k c s ő r ű r é c é r ő l szól, s az azzal kapcsolatos t a p a s z t a l a t a i r ó l a M e z ő s é g tavain (1873). E z a t a n u l m á n y a é l e t é n e k legkie m e l k e d ő b b írásai között szerepel. T o v á b b i h á n y a d t a t á s a , a p ó k m o n o g r á f i a stb. e m l í t é s e életrajzához, de n e m a m a d á r t a n fejlődésére tartozik, ugyanak kor egyes n e m i d e v á g ó n a k látszó m o z z a n a t o k r ó l v é g ü l k i d e r ü l t , hogy nagyon is kihatottak o r n i t o l ó g u s i m ű k ö d é s é r e . 1875-ben k e r ü l t , mint p ó k á s z , a M a g y a r N e m z e t i M ú z e u m h o z . A z első m ú z e u m i évei alatt (1875-78) k i m a g a s l ó t e v é k e n y s é g e a Természetrajzi füzetek b e i n d í t á s a . A z t ö r t é n t ugyanis, hogy a k é k c s ő r ű r é c e t a n u l m á n y a egy ízben k ü l f ö l d ö n is szóba k e r ü l t , és Hermant s z e m r e h á n y á s é r t e , hogy azt m i é r t csak magyarul közölte. Most a m ú z e u m b a n alkalma nyílt, hogy a t a n u l s á g o t l e s z ű r h e s s e e b b ő l a beszélgetésből. Szerinte a magyar k u t a t ó k n a k olyan folyóiratra van s z ü k s é g ü k , melyben h o z z á f é r h e t ő v é teszik e r e d m é n y e i k e t a külföld s z á m á r a is, amelyben fejleszteni t u d j á k a magyar szaknyelvet. Herman az u t ó b b i n a k a m ú g y is nagymestere volt, amelyet l e m é r h e t ü n k a T e r m é s z e t t u d o m á n y i T á r s u l a t k i a d v á n y a i b ó l , de m i n d e n e k e l ő t t A madarak hasznáról és káráról c. m ű v é b ő l (1901), amely m i n d m á i g az i s m e r e t t e r j e s z t ő k i a d v á n y o k m i n t a k é 19

pe. í g y született meg k é s ő b b majd az A n n a l e s elődje, a m ú z e u m folyóirata Herman s z e r k e s z t é s é b e n . A gyakorlati k é r d é s e k , a n é p r a j z i k u t a t á s o k , de főleg az o r s z á g g y ű l é s i képviselőség nem illeszkedhetett kellően a m ú z e u m i m u n k á b a . K r i t i k a i k é s z s é g é n e k , kihegyezett t o l l á n a k e k k o r r a m á r h í r e ment. S z e n v e d é l y e s bírálataival tekintélyt, de sok e l l e n s é g e t is szerzett, akik halála u t á n t á m a d t á k majd. A hazai faunisztikai k u t a t á s o k i r á n y í t á s á t ebben az i d ő b e n m á r az ifj. Frivaldszky, azaz János tartotta k é z b e n . Feldolgozta H e r k u l e s f ü r d ő , Orsova, M á r a m a r o s és Pest m e g y é k m a d á r v i l á g á t . 1868-70 k ö z ö t t elindult az első hivatalos e x p e d í c i ó is a T á v o l - K e l e t r e , melyen a magyar zoológiát Xántus János képviselte. Eljutottak J a p á n i g , de o n n a n Xántus visszafordult és főleg B o r n e ó n , majd J á v á n t e v é k e n y k e d e t t . A z u t a z á s b a v o l t a k é p p e n csak u t ó l a g t á r s u l t , így ideje nem maradt előzetes t u d o m á n y o s felkészülésre. A k ü l d ö t t a n y a g á b a n , melynek z ö m e n é p r a j z i t á r g y ú , 771 m a d á r b ő r és 220 fészekalj is szerepelt. Xántus azokat n e m tudta m e g h a t á r o z n i . E r e d e t i j e g y z é k é b e n a m e r i k a i fajok latin neveivel j e l ö l t e meg ő k e t és Frivaldszkynak, aki m á r végzett m a d á r t a n i k u t a t á s o k a t K r é t á n és Kis-Ázsiában, kellett a neveket kiigazítani. Frivaldszky János ezzel is b i z o n y í t o t t a , hogy ismeretei nem k o r l á t o z ó d t a k csak hazai fajokra. Schöft, Duka stb. k ü l d e m é n y e i u t á n a budapesti m ú z e u m dél-ázsiai g y ű j t e m é n y e Xántus a n y a g á v a l e k k o r m á r magas s z í n v o n a l ú n a k bizonyult. A madarak i r á n t i é r d e k l ő d é s t bizonyítják az e g y m á s t k ö v e t ő vadászati t ö r v é n y e k is. í g y az 1872. V I . t e , az 1876. X L I V . t e , az 1883. X X . t e , amelyek felsorolják a v a d á s z h a t ó s z á r n y a s o k a t (siket- és nyírfajd, c s á s z á r m a d á r , fácán, t ú z o k , reznek, fogoly, fürj, haris, r i g ó k , vadgalambok, ludak, r é c é k , s z a l o n k á k , vízityúk, szárcsa, sirály és m á s v í z i m a d á r ) , valamint a d ú v a d n a k m i n ő s í t e t t k á r t e v ő k e t , amelyben a mai szemlélet s z á m á r a m e g ü t k ö z t e t ő m ó d o n m é g az összes keselyű és sasfajt, a kerecsent, meg e g y é b becses r a g a d o z ó m a d a r a k a t is szerepeltettek. 1875-ben írta alá az O s z t r á k - M a g y a r M o n a r c h i a és O l a s z o r s z á g az ú n . ,J)eklarációt" az é n e k e s m a d a r a k v é d e l m é r e , melynek i n k á b b d i p l o m á c i a i , mint gyakorlati m a d á r v é d e l m i j e l e n t ő s é g e volt. H a az angol k e z d e m é n y e z é s ből 1869-ben létrejött Act of the Preservation of Sea Birds e g y e z m é n y t , amely a tengeri madarak v é d e l m é t szolgálta, n e m t e k i n t j ü k s z i g o r ú a n vett e u r ó p a i nak, a k k o r ez az o s z t r á k - m a g y a r - o l a s z m e g á l l a p o d á s f o g a d h a t ó el f ö l d r é s z ü n k legelső n e m z e t k ö z i m a d á r v é d e l m i m e g á l l a p o d á s á n a k . A z 1894. X I I . sz. m e z ő ő r i t ö r v é n y k i t é r t a madarak f é s z k e l ő h e l y e i n e k ó v á s á r a is. K i m o n d o t t a n m a d á r v é d e l m i k ö r r e n d e l e t csak 1901-ben látott n a p v i l á g o t , k ö z v e t l e n ü l a párizsi N e m z e t k ö z i E g y e z m é n y aláírása előtt. E r r e 1902-ben k e r ü l t sor, s azt 1906. I. tc. s z á m m a l ratifikálta a magyar o r s z á g g y ű l é s (Herman, 1906,1907) T ö b b „novella" egészítette k i a rendelet ben részletezett, v é d e t t fajok n é v s o r á t . K i e m e l k e d ő k ö z ü l ü k az 1912-es, mely a magyar t ö r v é n y h o z á s b a n először használja a t e r m é s z e t i r i t k a s á g kifejezést, a m i k o r a k ó c s a g o k a t is v é d e l m e alá helyezi.

20

A t u d o m á n y o s é l e t b e n új n é v t ű n i k fel: Madarász Gyula, aki 1879-ben egyetemet végzett k u t a t ó k é n t k e r ü l t a Nemzeti M ú z e u m m a d á r g y ű j t e m é n y é n e k é l é r e . D o k t o r i é r t e k e z é s e a c i n e g é k b o n c t a n á r ó l szólt. Madarász-sza\ friss szellem á r a d t a m u z e o l ó g i á b a . ízig-vérig m u z e o l ó g u s volt, aki sok külföldi anyagot is feldolgozott. 122 új taxont írt le, m e l y e k b ő l 47 validus maradt. K ö z ö t t ü k az 1877—80 között lezajlott Széchenyi-expedíció aránylag kis, de a n n á l j e l e n t ő s e b b anyaga T i b e t b ő l , a Tetraophasia Széchenyivel. Sokfelé gyűjtött az o r s z á g b a n , hiszen m é g azok közé a k u t a t ó k közé tartozott, akik a megfigyelésnél t ö b b r e b e c s ü l t é k a gyűjtést, de ezek viszont az ö k o l ó g i á b a n maradtak el. G y ű j t ő t e r ü l e t e i e l s ő s o r b a n E r d é l y és a Bácska. M a g a is vezet e x p e d í c i ó k a t , így Ceylonba és S z u d á n b a . M i n t lelkes fiatal k u t a t ó , kiadta a madarak h a r m a d i k névjegyzékét (1881). Zeitschrift für die gesammte Ornithologie c í m e n 1884-ben folyóiratot i n d í t o t t el, és ezt n é g y é v f o l y a m m a l s i k e r ü l t fenntartani, 1885-ben, bécsi t a n u l m á n y ú t j a s o r á n August PelzelnneX m e g í r t á k a Pipridae-ía]ok m o n o g r á f i á j á t (MadarászPelzeln, 1887). A Petényi-hagyaték m e n t é s é b e n is részes volt, a r é c é k r ő l szóló rész feldolgozásával (Madarász, 1884). A j ó l k é p z e t t l o k á l f a u n i s t á k s z á m a egye n ő t t . K ö z ü l ü k említést é r d e m e l Kuhn Lajos, aki T e m e s megye m a d a r a i r ó l í r o g a t o t t , és m e g i n d í t ó j a volt a t e m e s v á r i Természetrajzi Füzetnek. Jukovics Antal a F e r t ő k u t a t ó j a , Pfenningberger József a Délvidék, Nagy József N y i t r a , Malesevics Emil Losonc k ö r n y é k e , Mojsisovics August a D u n a - D r á v a m a d á r t a n i é r t é k e i t vizsgálták. E z u t ó b b i volt az Osztrák-Magyar Monarchia képekben és írásban c. k ö t e t s o r o z a t állattani fejezeteinek feldolgozója is. Igen e r ő s volt abban az i d ő b e n az e r d é l y i o r n i t o l ó g i a , ahol Lázár Kálmánon és Stetter Frigyes Vilmoson kívül Zeyk Miklós, Hausmann Ernő, Bielz Ede Albert stb. neveivel t a l á l k o z u n k . O r n i t o l ó g u s a i n k sok biztatást kaptak Tschusi Victortól, aki kiadta az 1881-1887 közötti m a d á r v o n u l á s i adatokat. E b b e n a m u n k á b a n Chernél István, Szikla Gábor, Csató János, Buda Ádám, Greissinger Mihály, Czynk Ede, Koczyán Antal stb. vettek részt. K ü l f ö l d r ő l is kaptunk jeles v e n d é g e k e t . í g y E r d é l y b e n kutattak Danford Charles-Harrye Brown, az Obedska B a r á b a n C. W. Eagle stb. A m a d á r t a n ebben az i d ő b e n kapott h a t h a t ó s p á r t f o g ó t Rudolf trónörökös ben, aki az ifj. Brehm, Homeyer és Hodek Ede t á r s a s á g á b a n m a d a r á s z o t t a D u n á n , a m e l y r ő l n é m e t és magyar n y e l v ű k ö n y v e jelent meg (Rudolf trónörökös, 1890). A t r ó n ö r ö k ö s p á r t o l á s á v a l ült össze 1881-ben B é c s b e n az első n e m z e t k ö z i m a d á r t a n i kongresszus. E kongresszusok e s z m é j e a k k o r m é g g y e r m e k c i p ő b e n j á r t . B é c s b e n is h o s s z ú vita bontakozott k i a r r ó l , hogy hol r e n d e z z é k meg a k ö v e t k e z ő t . V é g ü l a t r ó n ö r ö k ö s szava d ö n t ö t t , aki olyan t e v é k e n y r e n d e z ő t nyert meg az ü g y n e k , mint Herman Ottó. A z első kongresszus t a n u l s á g a i b ó l okulva találkoztak a világ o r n i t o l ó g u s a i m á s o d í z ben, 1891-ben Budapesten! Felismerve a t u d o m á n y o s k o n c e p c i ó j e l e n t ő s é gét, amely n é l k ü l kongresszus nem r e n d e z h e t ő , Herman f e l k é r t e a legtekin télyesebb szakembereket, hogy s z ű k e b b s z a k t e r ü l e t e i k állásáról n y ú j t s a n a k összefoglalón á t t e k i n t ő h e l y z e t k é p e t . í g y Sharpé és Reichenow t é m a k ö r e lett a

21

rendszertan, Fürbringeré az anatómia, Blasiuse a zoológia, a vonuláskutatás ról pedig Palmén és Herman Ottó számoltak be. Az utóbbi témát e g y é v e s munka előzte meg (ne feledjük, hogy a PalménHomeyer vita idejében járunk). Herman Ottó elgondolása szerint a kérdés e l d ö n t é s é b e n csak a rendszeres megfigyelés segíthet. 1890 tavaszán 16 munkatársat nyert meg ennek a vizsgálatnak, akiknek h á r o m h ó n a p o s fizetett szabadságot eszközölt ki. N é v szerint a következőknek (zárójelben a megfigyelőhelyek): Buda Ádám (Rea), Chernél István, (Velence), Csató János (Nagyenyed), Czynk Ede (Fogaras) Fászl István (Sopron), Geyer Gyula (Igló), Greisinger Mihály (Szepesbéla), Herman Ottó (Tótszentpál = Somogyszentpál), Honig István (Sövényháza), Kimakovicz Mór (Nagyszeben) Kunszt Károly (Csallóközsomorja), Koczyán Antal (Zuberec), Kuhn Lajos (Nagyszentmiklós), Lakatos Károly (Horgos), Madarász Gyula ( H e g y k ő ) , Medreczky István (Ung vár), Szikla Gábor (Drávatorok). A közös munka e r e d m é n y e k é n t vaskos kötet jelent meg, s ez vezetett el majd a vonuláskutatás radikális reformjához, meg a későbbi madárvárták alapításához is.

A kongresszus szakemberei kézhez kapták azt a jegyzéket, amely a g y ű j t e m é n y e k b e n található bizonyítópéldányokat sorolja fel. Ezt Frivaldszky János készítette, Madarász Gyula és Vastagh György illusztrációival. U g y a n í g y készítette el Lovassy Sándor a tojásgyűjtemények jegyzékét. Madarász írta a kongresszus alkalmából rendezett kiállítás vezetőjét, Herman Ottó pedig Petényi János Salamon életrajzát dolgozta fel. A kongresszusnak külföldön is akkora sikere volt, hogy m é g fél évszázad múltával is Stresemann (1934) az oxfordi kongresszus m e g n y i t ó b e s z é d é n ú g y emlegette a budapestit, mint amelyik iránymutatója volt a későbbieknek. A r e n d e z v é n y itthoni hatása a Herman Ottó köré g y ü l e k e z ő táboron volt l e m é r h e t ő . A bazai ornitológusszervezet adva volt, a kongresszusi iroda bútorai megmaradtak, s e l e h e t ő s é g e k e t mérlegelve 1893-ban gróf Csáky Albin kultuszminiszter megbízta Hermant, hogy terjeszen be javaslatot a Magyar Ornithológiai Központ (a közismert rövidítéssel M O K ) felállítására. A terv év v é g é r e valósult meg a Nemzeti M ú z e u m keretében. Herman lett a főnök - igazgatói címét, mint volt ellenzéki országgyűlési képviselő nem kívánta elfogadni - s első tiszteletdíjából a nagy Dresser m u n k á t vásárolta meg az új intézmény könyvtárának. A M O K hivatása kezdetben a madárvonulás kutatása és e célból a vidéki megfigyelőhálózat szervezése és irányítása, a beérkező adatok feldolgozása volt. E feladat ellátására publikációs lehető ségre is szükség volt, így indult meg a Aquila 1894-ben.

A budapesti kongresszus k ö v e t k e z m é n y é n e k könyvelhetjük el, hogy ezután, ahogy a politikai helyzet ezt megengedte, a további kongresszusok n é g y é v e n k é n t ismétlődtek. Párizs, London, Berlin m é g az első világháború előtt, mely kongresszusokon Herman, Chernél és Madarász jelentek meg. A háború utántól e rendezvénysorozat 1926-ban, K o p p e n h á g á b a n folytató dott, ahol Schenk Jakab voltjelen. 1930-ban m á r nemcsak Schenk Jakab és Csörgey Titusz képviselték Magyarországot, hanem a m e g n y i t ó nagy előadást is magyar kutató, Lamrecht Kálmán tartotta. 1934-ben, az oxfordi rendez vényről hiányzik a magyar állami kiküldött. A Tiszántúli Madárvédő Egyesület 22

d e l e g á l t a Nagy Jenőt, s ö n k ö l t s é g e n utazott k i a kongresszusra Keve (Kleiner) András és Studinka László. 1938-ban R o u e n b a n ugyanezek u g y a n í g y jelentek meg, de hivatalos k i k ü l d ö t t k é n t m á r szerepelt Schenk is. A m á s o d i k világhá b o r ú majd s z ü n e t e t parancsolt, és a kongresszusok csak az U p p s a l á b a n , 1950-ben r e n d e z e t t ő l folytatódtak. T e r m é s z e t s z e r ű l e g ezek a s z e r e p l é s e k hatással voltak a magyar m a d á r t a n fejlődésére is. A z első magyar o r n i t o l ó g u s , a k i az American Ornithologists Union ( A O U ) levelező t a g g á választott, M a d a r á s z G y u l a . Ezt k ö v e t ő e n lett Schenk Jakab tiszteletbeli tagja az Ornithologische Gesellschaft in Bayernntk ( O G B ) , levelező tagja a Deutsche Ornithologische Gesellschaft-nak (DOG), az AOtV-nek, az Ornithologisk Föreningen i Finlandnak, a British Ornithologists Union-nak (BOU). Csörgey az A O U é s az O G B levelező tagja, Keve az Österreiches Verein für Vogelkunde tiszteletbeli tagja, a O G B levelező tagja. A n e m z e t k ö z i kongresszusok közül az 1927-es budapesti zoológiai k o n g resszus is kihatott az i n t é z m é n y e s magyar m a d á r t a n j ö v ő j é r e , mivel egy n é p e s k ü l d ö t t s é g kereste fel Herman i n t é z e t é t az a k k o r m á r Herman Ottó ú t o n . A k ü l d ö t t s é g tagjai k ö z ö t t volt Rotschild, Hartert, Lönberg, Sushkin, Mayr, Stresemann stb. 1898-ban j e l e n i k m e g Molnár Lajosnak a m a d á r n e v e k összegyűjtésére vállalkozó m ű v e (Molnár, 1898). 1898-ban adta k i a M O K az első hivatalos m a d á r n é v j e g y z é k h e z , az e l ő z ő k e t nem is számítva a negyedik n o m e n k l a t ú r t . E n n e k szerzője ugyan nincs f e l t ü n t e t v e , csak annyi, hogy M O K , de k é t s é g t e len, hogy az Cherneltől s z á r m a z i k , a k i 1918-ban m á r k i í r h a t t a n e v é t a k ö v e t k e z ő k i a d á s r a Chernél, 1918). A M O K k i a d v á n y a i b a n az itt f e l t ü n t e t e t t nevek h a s z n á l a t a volt kötelező. N e h é z s é g e t okozott azonban, hogy m i n d k é t j e g y z é k a s z á z a d f o r d u l ó i , á l d a t l a n n o m e n k l a t ú r a h a r c o k idején született. Chernél ugyan p á r t a t l a n b e n n ü k , b á r csak elvben, mert a v a l ó s á g b a n az o r t o d o x linnéi elveknek volt híve. A g g ó d o t t ugyanis a z é r t , hogy a h á r o m s z o r is i s m é t l ő d h e t ő , azonos nevek a t u d o m á n y t n e v e t s é g e s s é teszik. E k o r á b b i n e v e z é k t a n o k miatt 1938-ig, a Schenk-fé\e n o m e n k l a t o r k i a d á s á i g k ü l f ö l d r ő l sok t á m a d á s é r t e az i d ő k ö z b e n M a d á r t a n i I n t é z e t t é fejlődött, egykori M O K - o t (Schenk, 1938). Lambrecht Kálmán k ü l ö n v é l e m é n y e is b o n y o l í t o t t a a helyzetet, aki kijelentette, hogy a n é v a d á s t a n n e m t u d o m á n y és mindent ú g y vett föl a k ö n y v é b e , ahogy azt eredetileg írták (Lambrecht, 1933). E n n e k a z u t á n az lett a k ö v e t k e z m é n y e , hogy egyes csoportok e s e t é b e n (pl. Gavia, Podiceps é s Colymbus, Aquila, Turdus fajok) n e h é z e l d ö n t e n i , v o l t a k é p p e n minek tekintette ő k e t ? T e h á t volt a k é r d é s n e k ilyen gyakorlatilag k e d v e z ő t len k i h a t á s a is. A n o m e n k l a t o r n á l is fontosabb volt azonban egy k o r s z e r ű m a d á r t a n i kézikönyv. E z Herman Ottónak és Madarász Gyulának e g y a r á n t á l m a . A k é t szakember e d d i g e g y m á s t t á m o g a t t a . Madarász részt vállalt a Herman szervezte m i n t a m e g f i g y e l é s e k b e n , m e g is l á t o g a t t a ő t S o m o g y s z e n t p á l o n . Publikált az Aquilában, sőt egy ú j - g u i n e a i madarat Hermanvól nevezett el. Herman Ottó is a M O K levelező t a g j á n a k nevezte k i Madarászt stb. A kézikönyv k i a d á s á n azonban k e m é n y e n s z e m b e k e r ü l t e k . 1899-ben Madarász saját k ö l t s é g é n jelenteti m e g k ö n y v é n e k első füzetét, és ugyanebben az é v b e n adja 23

ki a F ö l d m í v e l é s ü g y i M i n i s z t é r i u m a Herman m e g b í z á s á b ó l Chernél által írt vaskos k ö t e t e t (egyes k i a d á s o k b a n h á r o m k ö t e t e t ) , amely a hazai m a d á r t a n i t u d o m á n y n a k m i n d m á i g egyik a l a p m ű v e . (Chernél, 1899). M á r Schenk( 1917) is leszögezte, hogy a k é t m ű célja és i r á n y z a t a m e r ő b e n m á s , hogy azok e g y m á s egészítik k i és, hogy s z ü k s é g volt m i n d k e t t ő r e . A k e m é n y vita azonban a k é t v e z e t ő szakember e g y ü t t m ű k ö d é s é n e k t ö k é l e t e s szakításához vezetett. Madarász k ö v e t t e Reichenow v o n a l á t . A g y ű j t e m é n y t fejlesztette, feldolgoz ta, és s z á m o s új fajt írt le akkor, a m i k o r m á r jelentkezett új elveivel Ernst Hartert, és m é g sokan m á s o k , sőt Kleinschmidt Ottó egyik a l a p v e t ő t a n u l m á n y á t é p p e n az Aquila közölte le (Kleinschmidt, 1901). Madarász feljutott k o r á n a k t u d o m á n y o s csúcsára. A z általa fejlesztett g y ű j t e m é n y t a világranglista é l é r e emelte, a m i egyben jelentette a N e m z e t i M ú z e u m e l i s m e r t s é g é t is. A m á r e m l í t e t t ceyloni és s z u d á n i , majd b a l k á n i és a f é l b e m a r a d t k o l u m b i a i gyűjtőútjain kívül - az u t ó b b i n ugyanis m e g b e t e g e d é s e miatt Újhelyi vette át s z e r e p é t - egyre t ö b b e x p e d í c i ó jutott el a t e n g e r e n t ú l r a : 1891—93 között Fenichel Sámuel Új-Gui n e á b ó l 206 madarat k ü l d ö t t , de t o v á b b i m u n k á s s á g á b a n halála m e g a k a d á lyozta. N y o m d o k a i b a l é p e t t Biró Lajos, a k i 1895-1901 k ö z ö t t t ö r e t l e n e n e r g i á v a l gyűjtött Ú j - G u i n e á n . M e g b e t e g e d é s e is csak r ö v i d ideig gátolta ebben, de a k k o r is gyűjtött S z i n g a p ú r n á l . 1895-ben Festetics Rudolf a B o u g a i n v i l l e - s z i g e t e k r ő l k ü l d ö t t é r t é k e s anyagot. 1898-ban Zichy Jenő veze tett e x p e d í c i ó t a K a u k á z u s o n , S z i b é r i á n és M o n g ó l i á n k e r e s z t ü l Pekingig. A z e x p e d í c i ó b a n részt vett Csiki Ernő, akinek m i n d i g volt é r z é k e az o r n i t o l ó g i a i r á n t , b á r r o v a r á s z k é n t dolgozott. É r t é k e s feljegyzéseik mellett 82 madarat is hoztak e r r ő l a hatalmas u t a z á s r ó l , azokat Madarász dolgozta fel. 1900- ban és 1906-ban Almásy György j á r t a a Tiensant. A z első e x p e d í c i ó m a d á r t a n i a n y a g á t , 715 b ő r t a bécsi, a m á s o d i k é t , 503 b ő r t a budapesti m ú z e u m n a k ajándékozta. 1901— 1904 k ö z ö t t Kittenberger Kálmán a K i l i m a n d z s á r ó l á b á n á l , 1907-ben a D a n a k i l - f ö l d ö n , 1908-1912 k ö z ö t t a V i k t ó r i a - t ó n á l , 1913-1914 k ö z ö t t U g a n d á b a n gyűjtött. KönigseggFidél 1911 -ben Madarász-sza\, 1912-ben egye d ü l gyűjtött S z u d á n b a n . 1911 -ben Kovács Ödön azzal az e l h a t á r o z á s s a l utazott E t i ó p i á b a , hogy k ö n y v e t írjon annak m a d á r v i l á g á r ó l . Útjáról, a m í g l e h e t ő sége volt r á , á l l a n d ó a n k ü l d ö z g e t e t t Madarásznak anyagot, aki azt m e g is h a t á r o z t a és le is írt belőle n é h á n y taxont. K í s é r e t é b e n volt Gajdács Mátyás, de m i n d j á r t útjuk elején k i d e r ü l t , hogy anyagi n e h é z s é g e k k e l kell s z e m b e n é z n i ük. Gajdács A d d i s - A b e b á b a n k é n y s z e r ü l t m a r a d n i , ott n é z e t t m e g é l h e t é s u t á n , és csak 1965-ben t é r t v é g l e g haza. Kovács Ödön eljutott a K é k - N í l u s i g , Gamella mellett hunyt el. U t o l s ó gyűjtését e l á r v e r e z t é k , é p p ú g y mint a h á b o r ú k i t ö r é s é n e k a l k a l m á b ó l Kittenberger a n y a g á t . A z előbbit Rothschild vásárolta m e g mint h a d i z s á k m á n y t . K ö n y v é b e n fel is dolgozta, Kittenberger n e v é n e k e m l í t é s e n é l k ü l . Rothschild a M a d á r t a n i I n t é z e t n e k a j á n d é k o z t a Kovács magyar nyelven vezetett n a p l ó j á t , amelyet Vasvári Miklósnak kellett volna leközölni, de, m i n t sok m á s b a n , korai halála ebben is m e g a k a d á l y o z t a . A n a p l ó a m á s o d i k v i l á g h á b o r ú s o r á n é g e t t el. 24

1903-1904 között Vezényi Árpád j á r t a be Paraguayt, a h o n n a n gazdag anyagot k ü l d ö t t a m ú z e u m n a k . Kisebb j e l e n t ő s é g ű gyűjtései voltak Bíró Lajosnak T u n i s z b a n (1903), majd K r é t á n (1906). Ugyancsak 1906-ban Lendl Adolf j á r t Kis-Ázsiában, kinek neve mint a F ő v á r o s i Á l l a t k e r t fejlesztője maradt e m l é k e z e t e s és mint a z é , aki Herman Ottót n o r v é g i a i ú t j á r a elkísérte. A magyar e x p e d í c i ó k anyagain kívül Madarász j e l e n t ő s b e s z e r z é s e k e t is e s z k ö z ö l h e t e t t . í g y m e g v á s á r o l t a t t a a N e m z e t i M ú z e u m m a l Harms liviandi, transcaspiai és i r á n i a n y a g á n a k j ó részét, Floericke m a r o k k ó i és kanári-szige teki gyűjtéseit, Everet i n d o n é z i a i a n y a g á t , Forster P a r a g u a y b ó l s z á r m a z ó madarait, Gabaldon é s Cherrie venezuelai, Bardy columbiai g y ű j t e m é n y e i t . H o z z á k e r ü l t Kmunke tanganyikai a n y a g á n a k nagy része, p a p u c s c s ő r ű gólyákkal stb. Ezeknek az anyagoknak a feldolgozása t e r m é s z e t e s e n l e k ö t ö t t e Madarász m i n d e n idejét. H a z a i fajokkal t ö b b é m á r n e m foglalkozhatott, az á l d a t l a n viták elől kitért. Herman Ottó útja a m á s i k i r á n y b a csapott á t . M á r az első Aquila t a r t a l m á b ó l k i t ű n t , hogy a M O K t e v é k e n y s é g e n e m r e k e d m e g a v o n u l á s i adatok f e l d o l g o z á s á n á l . 1900-ban ú j a b b l e h e t ő s é g e k nyíltak m e g . Készült az 1902. évi párizsi n e m z e t k ö z i e g y e z m é n y , melynek f o g a l m a z á s á ban Herman Ottó is é l é n k e n részt vett, m u n k a t á r s a i v a l egyetemben. Ugyanak kor Darányi Ignác f ö l d m ű v e l é s ü g y i miniszter a magyar m e z ő g a z d a s á g fejlesztésére t u d o m á n y o s k u t a t ó i n t é z e t e t alapított. E b b e n a s z e r v e z é s b e n Istvánfy szőlész mellett Herman Ottó a fő t a n á c s a d ó . A m a d á r v é d e l m i e g y e z m é n y felett is Darányinak kellett d ö n t e n i e , t e h á t s z ü k s é g e volt m a d á r tani ismeretekkel r e n d e l k e z ő szakemberekre. 1901-ben á t v e t t e a M O K - o t , eredeti feladatainak m e g t a r t á s a mellett a gyakorlati m a d á r v é d e l e m fejleszté sére. A M O K k u t a t ó i közül a legelső i d ő s z a k b ó l Gál Gaszton neve emelkedik k i , mint a v o n u l á s i j e l e n t é s e k f e l d o l g o z ó j á n a k , é s a Balaton k u t a t ó j á n a k . R ö v i d e s e n elszólítja azonban b i r t o k á n a k gondja é s a politikai élet. Voltak, akik á l l á s u k a t csak u g r ó d e s z k á n a k t e k i n t e t t é k , hogy befolyásos álláshoz jussanak m é g Herman Ottó s z á r n y a i alatt, hogy a z u t á n a n n á l é l e s e b b e n forduljanak ellene. A k a d t a k azonban h ű s é g e s m u n k a t á r s a k is. E g y i k ü k Csörgey Titusz, akit a d a l m á c i a i k i k ü l d e t é s é b ő l visszatérve a gyakorlati m a d á r v é d e l e m t e e n d ő i v e l bízott m e g Herman. 1903-ban t a n u l m á n y ú t r a k ü l d t e Seebachba, Berlepschhez, akinek e l g o n d o l á s a i t ü l t e t t e át, és alkalmazta hazai viszonyokra, így Csörgey lett a magyar m a d á r v é d e l e m atyja. Nagy s e g í t s é g é r e volt ebben a m u n k á j á b a n Kühnel Márton, az általa a l a p í t o t t f é s z e k o d ú g y á r r a l . Csörgey, mint m a d á r i l l u s z t r á t o r is k ü l ö n l e g e s e t s s z é p e t alkotott. Herman Ottó k ö n y v e i b e n is szerepeltek rajzai, s m é g k ü l f ö l d r ő l is kapott m e g r e n d e l é s t . Herman Ottó Csörgeyre bízta Petényijegyzeteinek feldol gozását is. A M O K m á s i k k i m a g a s l ó e g y é n i s é g e Schenk (a későbbi Vönöczky Schenk) Jakab. A Bácska szülötte, ahol m á r g y e r m e k k o r á b a n s z e n v e d é l y e s e n m a d a r á szott. Szarvasi középiskolai t a n u l m á n y a i n a k végeztével matematikusnak készült. Herman a v o n u l á s i adatok k o r s z e r ű b b f e l d o l g o z á s á n a k céljából matematikai m ó d s z e r e k e t kívánt bevezetni, s e z é r t ö r ö m m e l é r t e s ü l t , hogy a 25

kolozsvári egyetemen tanul egy m á s o d é v e s matematikus h a l l g a t ó , akinek a madarak i r á n t is van é r z é k e . A z o n n a l m e g h í v t a i n t é z e t é h e z és rábízta a m a d á r v o n u l á s s a l kapcsolatos k é r d é s e k g o n d o z á s á t . 1899-ben a d á n Mortensen ú g y vélte, hogy mégiscsak a l e g p o z i t í v a b b m a d á r v o n u l á s i e r e d m é n y e k e t a k k o r kapjuk, h a a befogott, vagy a fióka k o r b a n lévő m a d á r l á b á r a k ö n n y ű f é m g y ű r ű r e írt j e l z é s e k e t e r ő s í t ü n k . A m ó d s z e r t 1903-ban á t v e t t e a Rositteni M a d á r v á r t a vezetője, Thienemann, m o n d h a t n á n k n a g y ü z e m i m é r e t e k b e n . Schenk ennek a m ó d s z e r n e k b e v e z e t é s é t javasolta Hermanmk 1908-ban, aki m i n d e n újításért lelkesedett. í g y a világon h a r m a d i k k é n t M a g y a r o r s z á g o n is megindult az ilyen k u t a t á s , az A m e r i k a i E g y e s ü l t Á l l a m o k k a l egy i d ő b e n . M é g p e d i g véletlen folytán olyan sikerrel, hogy az első évi g ó l y a g y ű r ű z é s b ő l egy p é l d á n y m á r D é l - Á f r i k á b a n k é z r e k e r ü l t . E z elhallgatatta az e l l e n t á b o r t . Schenk foglalkozott a m a d á r v o n u l á s és a m e t e o r o l ó g i a i t é n y e z ő k összefüg géseivel, a holdállás és a m a d á r a k t i v i t á s viszonyával, és az ilyen t a n u l m á n y a i k ö z ö t t az erdei szalonka tavaszi v o n u l á s á n a k t ö r v é n y s z e r ű s é g e i h e z talált é r d e k e s m e g l á t á s o k a t . 1905-ben Herman Schenkre bízta az Aquila s z e r k e s z t é sét is, amelyet a z u t á n haláláig n e m adott k i a k e z é b ő l . SchenkrőX bebizonyoso dott, hogy k i t ű n ő k o m p i l á t o r . R é s z b e n Hanák (1849), majd Chernél István (1887), k é s ő b b p e d i g Gaál Gaszton kezdte el a magyar m a d á r t a n i i r o d a l o m összegyűjtését, amit a z u t á n Schenk hozott t e t ő alá a m i l l e n n i u m i f a u n a k a t a l ó gus k e r e t é b e n (1917). C é d u l a k a t a l ó g u s a a H e r m a n O t t ó ú t i M a d á r t a n i I n t é z e t egy szobáját töltötte meg, és p u s z t u l á s á i g ez volt a z u t á n m i n d e n n e m ű k u t a t á s k i i n d u l ó p o n t j a . E z adott alapot az új magyar Brehm (1929) m e g í r á s á hoz, amelyet Schenk arra h a s z n á l t fel, hogy az e d d i g i faunisztikai ismereteket benne összefoglalja.

Schenk harcosa a t e r m é s z e t v é d e l e m n e k . A z Aquilában t e r m é s z e t v é d e l m i rovatot nyitott, melyet az Országos Természetvédelmi Tanács m e g a l a k u l á s á i g vezetett, mivel amint m e g is írta, ettől fogva ennek a szervnek kellett volna ezt a feladatot á t v e n n i e . A hazai t ö r v é n y h o z á s u n k b a n először megnevezett t e r m é s z e t i r i t k a s á g o k , a k ó c s a g o k v é d e l m é b e n hozott rendeletet is Schenk sugallta, akinek ez kedves madara volt. Kaán Károly a magyar t e r m é s z e t v é d e l e m r ő l alkotott nagy m ű v é b e n (1931) is sokat m e r í t Schenktől. Schenk élete v é g é n majd a magyar solymászat é s s ó l y o m n e v e k t ö r t é n e t i feldolgozásával foglalkozott. Herman Ottó a M a d á r t a n i I n t é z e t s o k o l d a l ú s á g á t szorgalmazta, e z é r t egy r é g i barátját, Pungur Gyulát, a t ü c s ö k m o n o g r á f i a szerzőjét is m a g á h o z vette azzal a megbízással, hogy gyűjtse össze a n é p i e s m a d á r n e v e k e t . E z meg is t ö r t é n t , de csak kis r é s z e k e r ü l t k ö z l é s r e , a szerző halála miatt a nagyobbik h á n y a d p u b l i k á l a t l a n u l maradt. Lambrecht Kálmán is eredetileg n é p r a j z k u t a t ó volt, s ez m e g is felelt Herman Ottó a k k o r i é r d e k l ő d é s é n e k , így n e m kifogásolta, hogy a M O K - b a n fejezze be a magyar s z é l m a l o m r ó l szóló disszertációját. Lambrecht előtt azonban fontosabb feladat állott. Herman m i n d i g is é r d e k l ő d ö t t az á s a t a g madarak k u t a t á s a i r á n t , s k ü l f ö l d r ő l k é r t ilyen t a n u l m á n y o k a t az Aquila r é s z é r e . A m a d á r p a l e o n t o l ó g i a i r o d a l m a e d d i g az i d ő p o n t i g f ö l ö t t é b b szétszórt volt, hiszen a cikkek nagy része f ö l d t a n i , á l t a l á n o s t e r m é s z e t t u d o m á n y i stb. folyóiratok26

ban jelent meg. Áttekintésük csaknem lehetetlen volt. Lambrecht, aki ugyan ismerte a madárcsontokat, de magukat a madarakat már nem, és már több ásatás anyagát dolgozta föl, most azt a feladatot kapta, hogy foglalja össze az eddigi irodalmat, és írja meg a ,JLandbuch der Paleoornithologie"-t. Ezt a feladatot világszínvonalon teljesítette (1933). Lambrechtnek másik, Hermannal közös képessége is volt, amennyiben a legszárazabb témákról is olvasmá nyos könyveket tudott írni. Ezen adottságára tekintettel lett Herman biográfusa. A másik fiatal Greschik Jenő, aki munkásságát a bagolyköpetek vizsgálatával kezdte, de rövidesen nemzetközi elismertséget szerzett szövettani vizsgálata ival, amelyek ma is rangosán szerepelnek a k ü l ö n b ö z ő kézikönyvekben. Schenk katonai szolgálatának idején Greschik szerkesztette az Aquilát. E kiemelt példák igazolják, hogy Herman kiváló e m b e r i s m e r ő volt, mindenkit a m e g f e l e l ő t é m a k ö r b e n tudott foglalkoztatni. Tanácsaikat elfo gadta, ezek alapján is fejlesztette intézetét, tökéletesítette annak felszerelé sét, könyvtárát, gyűjteményeit (pl. megvásárolta a híres Bau-íéle tojásgyűjte m é n y t is). Ezzel szerzett nemzetközi elismertséget, magának és a Madártani Intézetnek egyaránt. Már mint főnök a madártannal kevesebbet foglalko zott. Kiváló ismeretterjesztő k ö n y v é n , a nemzetközi m a d á r v é d e l m i egyez m é n y történetén kívül vitairatokat írt, de főleg a néprajzban merült el. Madártani témákhoz ekkor már nem mindenkor nyúlt szerencsés kézzel (pl. tarvarjú). Csörgeyn kívül más festőnek is adott illusztrátori munkát. í g y a Hollósy-tanítvány Nécsey Istvánnak, Háry Gyulának, és Koszkol Jenőnek, aki Székely Bertalan meg Lötz Károly keze alatt tanult. Később Vezényi Elemér vette át azok illusztrátori szerepét. A f é n y k é p e z é s terén szerzett kellemetlen kőszegi tapasztalatainak e m l é k e életen át kísérte Herman, ezért szívesebben rajzolta tott le egy madarat, minthogy azt fényképről mutassa be. E fölfogása megváltozott azonban, amikor 1907-ben R. B. Lodge felkereste Magyarorszá got, és korát messze m e g e l ő z ő , nagyszerű madárfelvételeivel a hazai érdeklő d ő k n e k sok biztatást adott. Ennek az ösztönzésnek e r e d m é n y e k é n t is Szlávy Kornél és Szlávy Tibor m á r a század elején színvonalas madárképekkel szerepeltek. A M O K megfigyelőhálózata rohamosan fejlődött és ebben a m u n k á b a n a trónörököstől az e r d ő k e r ü l ő i g minden r e n d ű - r a n g ú résztvevő akadt. A csak példaként kiragadott nevek: Fászl István, aki a Fertő kutatása mellett két olyan tanítványt is nevelt, mint Chernél István és Csörgey Titusz, Herman utódját kereste egykori pártfogójának, Chernél Kálmánnak fiában, Istvánban, és Almásy Györgyben is. Almásy azonban túlságosan kiszámíthatatlan e g y é n i s é g volt ahboz, hogy egy kutatóintézetet irányítson. Chernelben viszont nem csalódott Herman, valóban ő lett majd a m é l t ó utód. Herman Ottóval és munkatársaival szoros kapcsolatot tartott fenn Cerva Frigyes, a magyar oológia atyja, az elismert állatkerti szakember. A tojásgyűj tés t u d o m á n y o s igényű mívelése ebben az i d ő b e n élte fénykorát. Dicsőség volt, ha valakit a londoni tojásbörze tagjai közé fogadott. De é p p e n az ebből áradó szellem vezetett el csakhamar a gyűjtögetés elfajulásához, melynek 27

s o r á n mindjobban ü z l e t t é vált az o o l ó g i a . A t o j á s g y ű j t e m é n y e k faunisztikai j e l e n t ő s é g é t p e d i g n e m volna szabad lebecsülni, és voltak kiváló o o l ó g u s a i n k , akik nagyban h o z z á j á r u l t a k gyűjtéseik r é v é n is a hazai m a d á r v i l á g megisme r é s é h e z , í g y Ertl Gusztáv, Lovassy Sándor, Radetzky Dezső, majd fia Radetzky Jenő, valamint Agárdy Ede stb. A minta m e g f i g y e l é s résztvevőin kívül is majd egyre t ö b b t e r e p o r n i t o l ó g u s jelentkezett, akik a m a d a r á s z á s f á r a d a l m a i n a k vállalása mellett n a p l ó v e z e t é s re, k ö z l é s e k r e , i r o d a l m i t e v é k e n y s é g r e is vállalkoztak. K i m a g a s l ó nevek k ö z ü l ü k B u d a p e s t r ő l Dorning Henrik, H ó d m e z ő v á s á r h e l y r ő l Bodnár Bertalan, B é k é s c s a b á n Tarján Tibor, a H o r t o b á g y v i d é k é r ő l Szomjas Gusztáv és fiai Gusztáv és László, a D é l - B á c s k á b a n Schenk Henrik, T e m e s v á r k ö r n y é k é n Lintia Dénes, az északi o r s z á g r é s z b ő l Mauks Károly és Mauks Vilmos, Szeőts Béla, Medreczky István, Hrabár Sándor, Thóbiás Gyula stb. N y u g a t - M a g y a r o r s z á g o n Barthos Gyula, Breuer György, Király Iván, Molnár Lajos. E r d é l y b e n Mannsberg Arvéd, Salmen János, Komis Károly, Hausmann Ernő, Sylvia Stein Spiess stb. A déli v é g e k e n Menesdorfer Gusztáv, Wahl Ignác, az A l f ö l d ö n Molnár Béla, Müller Géza, Csath András stb. A z á l t a l u k b e s z o l g á l t a t o t t v o n u l á s i adatokat meteoro lógiai s z e m p o n t b ó l Hegyfoki Kabos dolgozta fel. A budapesti e g y e t e m r ő l k e r ü l t Keszthelyre m e z ő g a z d a s á g i a k a d é m i a i t a n á r n a k Keller Oszkár, aki n e m z e d é k e k e t nevelt.

Folyik a madarak táplálkozásvizsgálata, de e g y e l ő r e csak a klasszikus h a s z o n - k á r m é r l e g e l é s s e l . S o k a n „ b e g y e l e m z é s n e k " n e v e z t é k ezeket a korai vizsgálatokat. Csiki Ernő, Thaisz Lajos, Lósi Lajos, Bittera Gyula dolgozatai követik e g y m á s t , Vollnhofer Pál p e d i g a vízirigó t á p l á l k o z á s m o n o g r á f i á j á v a l alkotott nagyot. K ü l ö n e m l í t e n d ő , hogy Herman Ottó az a k k o r m á r neves n é p s z e r ű s í t ő író, Kurt Floericke a l k a l m a z á s á v a l is m e g p r ó b á l k o z o t t , de annak m a g y a r o r s z á g i p á l y a f u t á s a r ö v i d e s e n v é g e t é r t . T é n y azonban, hogy nagyon é r t é k e s t a n u l m á n y maradt u t á n a a D u n a - T i s z a k ö z é n e k szikeseiről. A gyakorlati m a d á r v é d e l e m főleg a c i n e g e t e l e p í t é s és téli e t e t é s feladataira súlyozott. Csörgeynek t e v é k e n y m u n k a t á r s a i k voltak ebben Mádai Izidor, Fernbach Károlyné, Dabassy From Géza, Bohrandt Lajos, Tolvaj Ferenc, Kukuljev József stb. E m l é k e z e t e s e g y é n i s é g e z e k b ő l az é v t i z e d e k b ő l Lakatos Károly, aki terjedel mes v a d á s z a t i - m a d a r á s z a t i irodalmat hagyott h á t r a saját vizsgálataiból. Sok t é v e d é s e , m e l l é f o g á s a e l l e n é r e is é r t é k e s e r e d m é n y e k e t k ö s z ö n h e t ü n k neki, e l s ő s o r b a n a Délkelet-Alföld egykori t e r m é s z e t i á l l a p o t á n a k feltárásairól (szegedi F e h é r - t ó , H o r g o s , A l s ó - T i s z a v i d é k á r t e r e i stb.) 1899-ben Herman részt vett a szarajevói m a d á r t a n i é r t e k e z l e t e n , és ott ő javasolta a h o r v á t m a d á r t a n i k ö z p o n t felállítását Z á g r á b b a n . E gondolatot t e k i n t é l y é n e k súlyával folyvást t á m o g a t t a , m í g csak meg nem valósult az, Rössler Ervin vezetése alatt. A kongresszusi é l m é n y e k s z á m o s külföldi k u t a t ó b a n t á m a s z t o t t a k nosztal giát M a g y a r o r s z á g i r á n t . A század elején Hugo Weigold f i 9 / i ) „ m e d i t e r r á n o á z i s n a k " nevezte O r s o v a k ö r n y é k é t . M á r a kongresszust k ö v e t ő e s z t e n d ő ben visszatért Alexander Homeyer, és a V e l e n c e i - t ó , meg a Balaton v i d é k é n 28

utazgatott. Üzleti ü g y e i t ö b b é v e n á t M a g y a r o r s z á g r a szólítják Ch. F. J. Waydelint, aki az általa a Velencei-tavon talált k é k c s ő r ű r é c e fészekaljat a N e m z e t i M ú z e u m n a k a j á n d é k o z t a (magam m é g t a l á l k o z t a m vele Budapes ten, 1934-ben). K ö z v e t l e n ü l az első v i l á g h á b o r ú k i t ö r é s e előtt l á t o g a t t a m e g Schenket H. F. Witherby, hogy az itteni m a d á r g y ű r ű z é s t t a n u l m á n y o z z a , és tapasztalatait A n g l i á b a n g y ü m ö l c s ö z t e s s e majd. K ö z b e n a m ú z e u m b a n Madarász Gyula helyét Fényes Dezső foglalta el. J ó l i n d u l ó kezdet u t á n azonban é r d e k l ő d é s e a m a d á r t a n i r á n t sajnálatosan lanyhult. K é s ő b b vidéki m ú z e u m o k b a k e r ü l t át és n é p r a j z z a l kezdett foglalkozni. T á v o z á s a u t á n a m a d á r g y ű j t e m é n y t hosszú i d ő n át e g y é b gerinces csoportok k u t a t ó i n a k kellett á t v e n n i , s ez a fejlődés m e n e t é n is s z e m b e t ű n ő e n megmutatkozott. A M O K m e g s z ü n t e t é s é t is k e z d t é k hangoztatni, és hogy ez a magyar m a d á r t a n r a m e k k o r a veszélyt jelentett volna, ezt csak Csaba József ú j a b b k u t a t á s a i tisztázták. Chernél István n a p l ó i n a k f e l d o l g o z á s á n á l erre t ö b b utalás is t ö r t é n t . í g y p l . 1916. V I . 2 1 - é n Chernél ezt írja: ,JWoránd sógorom (Roth Loránd) a földmívelésügyi minisztériumban tartott értekezletről tudósított, mely az Ornithológiai Központ dolgában ült össze. Dr. Horváth Géza Múzeumi Állattári igazgató, Jablonowsky József, a Rovartani Állomás főnöke, dr. Dégen Árpád, a Vetőmagvizsgáló Állomás vezetője, Mágócsi Dietz, Csörgey Titusz stb. részvételével. Notóricus céhbeli emberek, kik közül a többség — szinte kiválogatva — eleve nem jó szemmel nézte az Ornithológiai Központ működését s merő irigységből, féltékenységből már régóta mesterkednek az önálló intézet ellen." E b b e n a nevezetes é r t e k e z l e t b e n k ü l ö n ö s hangok emelkedtek a k ö z p o n t ellen, szinte m e g d ö b b e n t ő k , p l . Dégen azon á l l á s p o n t o n volt, hogy a k ö z p o n t m á r b e v é g e z t e f e l a d a t á t , s e z e n t ú l fölösleges! M i n t h a bizony egy t u d o m á n y szak 23 évi m ű k ö d é s e alatt m e g o l d h a t n á egész k o m p l e x u m á n a k feladatait s e l v é g e z h e t n é fejlődése f o l y a m a t á t ! H i s z e n ilyen f o r m á n az egész m e t e o r o l ó giai i n t é z e t e t és szervezetet is m i e l ő b b m e g kellene s z ü n t e t n i , mert biztos haszna nincs s k á r a r á f o r d í t o t t k ö l t s é g e k é r t . A s z e r é n y Csörgey Titusz n e m é r v é n y e s í t h e t t e érveit. N a g y o n e l k e s e r í t e t t e ez az a k n a m u n k a és c s ú n y a cselszövés, mely Herman Ottó zseniális alkotását így akarta t ö n k r e t e n n i és m e r ő alacsony é r d e k b ő l vagy t á j é k o z a t l a n s á g b ó l m e g s e m m i s í t e n i oly i n t é z e t létét, melyet az egész külföld igényel t ő l ü n k , s m i n t a s z e r ű n e k ismert el. Dégen ezt megtoldotta egy m e m o r a n d u m m a l , melyben saját m a g á t javasolta az összes f ö l m ű v e l é s ü g y i egyesített t u d o m á nyos i n t é z e t i g a z g a t ó j á n a k , t e h á t i n n e n fújt a szél. R ö v i d e s e n azonban Máday Izidor erélyes választ ad neki, és V I I I . 13-án Chernél átveszi az igazgatói kinevezését, t e h á t e r e d m é n y t e l e n ü l v é g z ő d t e k az i n t r i k á k . Mutatkoztak azonban belső bajok is, melyek m a szinte é r t h e t e t l e n e k . A M O K - b a n az i d ő s e b b g e n e r á c i ó , Csörgey és Schenk szorgalmas k u t a t ó k , de sem az a d m i n i s z t r á c i ó h o z , sem p e d i g a h a t ó s á g o k k a l folyó t á r g y a l á s o k h o z n e m volt é r z é k ü k , egyetemi t a n u l m á n y a i k a t p e d i g f é l b e h a g y t á k . Csörgeyt k é s ő b b a debreceni egyetem D r . H . C . c í m m e l t ü n t e t t e k i . V e l ü k szemben a „fiatalok" j ó l iskolázottak, t e v é k e n y e b b e k , főleg Lambrecht, de GreschikJenőis. Ilyen t e r m é s z e t ű p r o b l é m á k b ó l t á m a d t a k belviszályok, amelyeket Chernél 29

szelíd, csendes modorával, de ugyanakkor a tekintélyéből fakadó eréllyel is simítgatott. Anyagilag független ember lévén a felettes hatóságok tisztelettel fogadták, szakmai tekintélye pedig nagy könyve és számos publikációja révén folyvást növekedett. í g y segítette át n e h é z helyzetein a most már Magyar Madártani Intézetnek nevezett intézményét. Chernél elsősorban faunista. Jól ismerte Kőszeg, Pozsony és Sopron környékét, járta a Fertőt, a Csallóközt és a Kis-Kárpátokat. Almássy György-gyei járt a Bánátban és N ó g r á d b a n , vadászott Máramarosban, kutatta a Velencei-tavat. Mint Her man, ő is felkereste az északi m a d á r h e g y e k e t s útjaikról mindketten könyvet írtak. Chernél N o r v é g i á b a n ismerte meg a lábszánkózást, s az erről írt könyvecskéjével ismertette meg Magyarországon a síelést. A n e h é z gazdasági viszonyok között is tudta az intézet t u d o m á n y o s színvonalát emelni. Sajnos a háborút követő spanyolnáthajárvány áldozata lett és korai halála ismét válsághelyzethez vezetett. Az általa szerzett intézeti tekintélynek hála, azonban most m á r ezt k ö n n y e b b volt áthidalni. Chernél halála után másodszor is Csörgey vette át az intézet vezetését. Igazgatói m ű k ö d é s é t a hírhedt B-listázással kellett kezdenie. E létszámcsökkentő kényszernek lett áldozata GreschikJenő és Lambrecht Kálmán, bár az utóbbinak akkor már megjött a kinevezése a Földtani Intézethez. A Madártani Intézet e létszámapasztással jól képzett, n e m z e t k ö z i l e g elismert munkatársait vesz tette el. A Nemzeti M ú z e u m viszont nyert az elbocsátásokkal, mert CsikiErnő Greschiket a m a d á r g y ű j t e m é n y kezelésére vette át. Greschik Madártani Inté zetből magával vihette hosszú lejáratú kölcsönként a hisztológiai felszerélését (mikroszkóp, m i k r o t ó m stb.) és a munkájához szükséges könyveket. Az elbocsátásával j á r ó bizonytalanság azonban lelkileg annyira m e g t ö r t e , ame lyet túlzott önkritikája m é g csak fokozott, hogy letargiájából évekig képtelen volt fölocsúdni. Ez m é g nemzetközi kapcsolataira is kihatott. Lambrecht Kálmán is csakhamar j ó helyet talált a pécsi egyetemen, ő is magával vihette a szakmai felszerelését, könyveit, csontgyűjteményeit, s így nyílt l e h e t ő s é g e a folyamatban lévő kézikönyvének befejezésére. 1930-ban az amszterdami kongresszus tudva paleontológiái e r e d m é n y e i r ő l , m e g n y i t ó előadásra kérték fel. A Madártani Intézetben az elcsatolt országrészekből m e n e k ü l ő k , mint a két Szemere (László és Zoltán) töltötték be a m e g ü r e s e d e t t helyeket, de csakhamar nem kisebb szaktekintéllyel bővült a kutatógárda, mint Vasvári Miklóssal Méhely és Fejérváry tanítványával. Hihetetlen szorgalma és alakisme rete már Méhely Lajos és Dudich Endre professzorok elismerését is kiváltotta. Ez a hatalmas jártasság hivatta őt a madarak táplálékvizsgálójává. Ilyen felkészültség szükséges ahhoz, hogy amikor a tápláléknemek csak kivétele sen kerülnek é p e n a vizsgáló szeme elé, a meghatározást a maradványokból is el lehessen végezni. Á t f o g ó meglátásai új szemlélethez vezettek el. Ökológiai síkra vitte a korábbi begyelemzéseket, és ezzel a Heim deBalsac által bromatológiának nevezett táplálkozásbiológiai és ökológiai t u d o m á n y o k hazai élharcosa lett. Az a látásmód az élővilág kölcsönös kapcsolatainak kérdéseit kutatja a feldolgozott táplálékspektrumokból. Ilyen felfogással dolgozta fel a hazai gémfajok, búvárok, vöcskök, ragadozók táplálkozását. 30

T ö b b monográfiaszerű feldolgozása is készült, de közülük csak a parlagi sassal foglalkozót fejezhette be. Sem a kerecsenről, sem a kékcsőrű récéről, sem pedig a gyöngybagoly táplálkozásáról szóló munkát, meg a már említett Kovács Ödön naplót már nem vethette papírra. A gyöngybagoly-monográfiá hoz pedig csaknem világszerte gyűjtött köpetanyag állt rendelkezésére. Gémvizsgálatainak egyik hányada is posztumusz publikáció maradt. Vasvárinak ugyanaz a hibája volt, mint Greschiknek. A túlzásba vitt, t ö p r e n g ő önkritika, valamint a zárkózottság is, amelynek viszont ellentmondani látszik, hogy témáit, elgondolásait roppant kiterjedt levelezéssel próbálta előzetesen megbeszélni. Amikor azután tanulmányai nagy nehezen elkészül tek, jöttek a kiadási gondok, sokszor évekre elhúzodottan. Ennek e r e d m é nyeként azután többször előfordult, hogy nyilvánosan felvetett gondolatai nak feldolgozását nem győzték kivárni, s megelőzték őt. Az évekre nyúló, hosszas t ö p r e n g é s e k m é g olyan következményekkel is jártak, hogy mire a témáját leközölte, az alapgondolat már természetesnek tűnt, és írásban már csak az abból sarjadzókat fektette le. í g y azután sokak számára érthetetlen nek tűntek a dolgozatai. A levelezés Vasvárinál napokat vett igénybe, amikor egyszer ahhoz hozzákezdett. Ezzel egyrészt erősítette az intézet nemzetközi kapcsolatait, másrészt szőtte a megfigyelőhálózatot, szakmailag nevelte a munkatársakat. Amint az Aquila közleményeiből is láthatjuk, a megfigyelők legjava Vasvári köré tömörült, mint Beretzk Péter, Sághy Antal, Sóvágó Mihály, Csornai Richárd, Vuja Markov, Uttahorszky Antal. Porgányi László, Radó András, Jánossy Tibor, Szabó László, Studinka László, a vadbiológus Péterfay József, Csaba József, Bársony György, Smuk Antal stb. Vasvári fiatalsága egy részét Erdélyben töltötte és később, ha módját ejhette, visszatért oda. Erdélyi tanulmányai során ismerkedett meg Danford írásaival, s így támadt az az ötlete, hogy állatvilágunk ökológiai értékelését úgy végezhetjük el valószerű e r e d m é n y e k ígéretével, ha azon területből indulunk ki, ahonnan annak j ó része származott. Ez a felfogás vezetett kis-ázsiai utazásaihoz. 1927-ben, a zoológuskongresszus alkalmával a már kész terveit feltárta Streemannak, akinek megnyerte tetszését. Mivel azonban Vasvári m é g évek múlva sem tudott elindulni, a nagy n é m e t szaktekintély a saját embereit küldte el oda. Ezek már a második útjukról is visszatértek, s e r e d m é n y e i k e t is leközölték, amikor végre Dudich Endre, Réthly Antal, Mannsberg Arvéd stb. támogatásával az A k a d é m i a szerény keretet biztosított az utazáshoz. A Kis-Ázsiában d o l g o z ó magyar m é r n ö k ö k és m é n t e l e p v e z e tők azonban annál lelkesebb támogatóknak bizonyultak (Ásvány László, Radomszky Árpád stb.) Az 1936-ban megvalósult első úton a Márvány-tenger m i n d k é t partját járta be. Megmászta a bithyniai Olympost (= Ulu Dagh), tanulmányozta az Ankara környéki szikes tavakat, és a Fekete-tenger déli partján Tokát, Bafra, Samsun környékét. Második útjára (1937) magával vit te a m é g egyetemi hallgató Pátkai Imrét preparátornak, akivel az iraki határig jutottak el. Gazdag gyűjtött anyagukból kollégái több állatcsoportot dolgoz tak fel, de a madáranyagot Vasvári csak a tervezett harmadik útja után szán dékozott bemutatni, amelyre viszont halála miatt már sor nem kerülhetett. 31

A m a d á r v o n u l á s k u t a t á s á n á l is Vasvári az ö k o l ó g i á r a helyezte a fősúlyt az ú n . s z i n k r o n k u t a t á s o k bevezetésével, amelynek l é n y e g e , hogy mely terepek helyettesíthetik e g y m á s t az egyes fajok é l e t é b e n , s m i k ennek az ökológiai feltételei, hogy milyen m e n n y i s é g e k b e f o g a d á s á r a k é p e s e k azok stb. K ö z v e t l e n ü l Vasvári előtt k e r ü l t a m i n i s z t é r i u m b ó l a M a d á r t a n i I n t é z e t h e z Warga Kálmán, akit annak i d e j é n Herman egy f é l r e é r t é s miatt i n n e n kiutasí tott. Csörgey most m e g h í v t a , mivel tudta róla, hogy m i n d a z o k a t u l a j d o n s á gok, amelyek belőle és Schenkből h i á n y o z n a k , Wargában adottak. Kiváló a d m i n i s z t r á c i ó s és személyi ismeretekkel rendelkezett. C s a k h a m a r e l ő is teremtette az i n t é z e t fejlesztéséhez s z ü k s é g e s feltételeket, ezen a t é r e n é r d e m e i e l é v ü l h e t e t l e n e k . V é g z e t t s é g e h i á n y á t p ó t o l t a , hogy alaki m i n ő s í t é s alól a miniszter, volt iskolatársa, felmentette, de ez viszont a s z a k k é p z e t t k o l l é g á k r a tett rossz b e n y o m á s t . Schenk először a v o n u l á s i adatok feldolgozá sát bízta r á , k é s ő b b majd a g y ű r ű z é s t is, valamint a Kis-Balaton k u t a t á s á t . A g y ű r ű z é s e k s o r á n szerzett társulási és viselkedési tapasztalatai igen é r t é k e sek. A budapesti egyetemen ez i d ő b e n m á r Ábrahám Ambrus, a k é s ő b b i szegedi á l t a l á n o s állattani t a n s z é k v e z e t ő professzor j a v á b a n v é g e z t e hisztológiai k u t a t á s a i t , melynek k e r e t é b e n a m a d a r a k k a l is foglalkozott. Schvahulay Sándor viszont technikai o l d a l r ó l fordult a m a d á r v i l á g felé, mint s p o r t r e p ü l ő , a madarak r e p ü l é s é v e l kísérletezett. A m a d á r t a n n a l szemben m e g n y i l v á n u l t ellenszenv kezd m e g v á l t o z n i . A budapesti egyetemen t ö b b disszertáció készült a madarak s z ö v e t t a n á n a k és a n a t ó m i á j á n a k t á r g y k ö r é b ő l . Sólymosi László a m a d á r l é p szövettani szerkeze t é r ő l , Homonnay Nándor az alsó g é g e f ő b o n c t a n á r ó l írt d o k t o r i é r t e k e z é s t Méhelyi Lajos p r o f e s s z o r n á l . Kalmár Zoltán a mellcsont t a r a j á r ó l é r t e k e z e t t Entz Gézánál, Gál Geláz p e d i g Mödlinger p r o f e s s z o r n á l a belső elválasztású m i r i g y e k r ő l . Ezek az é r t e k e z é s e k szerzői k i a d v á n y o k voltak, s k o r l á t o z o t t p é l d á n y s z á m b a n jelentek meg, így k ü l f ö l d i e k n e k alig volt l e h e t ő s é g ü k a megismerésükre. 1928-ban Navratil Dezső orvos, egyetemi m a g á n t a n á r m e g a l a p í t o t t a a Magyar Ornithológusok Szövetségét ( M O S Z ) , lévén maga is tojásgyűjtő. A z a l a p s z a b á l y o k szerint a szövetség feladata az i n t é z e t m u n k á j á n a k t á m o g a t á sa, de m á r kezdetben az e l l e n k e z ő j é n e k jelei mutatkoztak meg. 1934-ben, az e r d ő t ö r v é n y parlamenti t á r g y a l á s á n Navratil, mint o r s z á g g y ű l é s i képviselő, az i n t é z e t m e g s z ü n t e t é s é t javasolta, azzal az i g é n n y e l , hogy a f ö l d m í v e l é s ü g y i miniszter az így f e l s z a b a d u l ó d o t á c i ó t az ő j ó l m ű k ö d ő m a d á r v á r t á i n a k adja át. E m a d á r v á r t á k közül azonban egy sem volt szakmailag ú g y felszerelve, hogy az a n e m z e t k ö z i v á r t a f o r g a l o m n a k megfelelt volna, e z e n k í v ü l a g y ö n k i t be is kellett z á r a t n i , mivel az egy volksbundista s z e r v e z k e d é s r e j t e g e t ő j é n e k bizonyult. A d i n n y é s i h á z b e d ő l t . Ezek a t á m a d á s o k sok k e l l e m e t l e n s é g e t okoztak a M a d á r t a n i I n t é z e t n e k . A v á r t á k vezetői a m a g u k útjait j á r t á k , és csak kevesen maradtak h ű s é g e s e k az a n y a i n t é z e t h e z , mint p l . Dreher Jenő, vagy Király Iván. Navratil sikertelen kísérlete u t á n , és m i k ö z b e n megkapta a k o r m á n y - f ő t a n á c s o s i

32

rangot is, m á r kevesebb é r d e k l ő d é s t mutatott az általa alapított szövetség i r á n t , de a Herman-érmet osztogatta és kerti ü n n e p s é g e k e t rendezgetett. A M O S Z - n a k azonban é r d e m k é n t kell betudni a Kócsag c í m ű folyóirat m e g i n d í t á s á t , mely bővítette a közlési l e h e t ő s é g e k e t , és amelyet Greschik fölöttébb i g é n y e s e n szerkesztett. Ez k é s ő b b le is k ö t ö t t e m i n d e n idejét, és ismét p u b l i k á l á s o k r a serkentette. Ebből az időszakból m é g Annók Szabó János, a bugaci „ m a d á r k a p i t á n y " ö n á l l ó m ű k ö d é s é t kell m e g e m l í t e n ü n k . A f a u n i s z t i k á b a n 1932-től új szemlélet kezdett kibontakozni Beretzk Péter szegedi orvos, k é s ő b b a m a d á r t a n c í m z e t e s egyetemi t a n á r á n a k m ű k ö d é s é vel. A publikációs l e h e t ő s é g e k ezekben az é v e k b e n is s z ű k ö s e k voltak, m é g az Aquila is csak t ö b b év összevonásával tudott megjelenni. 1929-ben e z é r t Schenk felhasználta a magyar Brehm-fordítás m á s o d i k kiadását, hogy benne foglalja össze a faunisztika e d d i g i e r e d m é n y e i t . Ez a kísérlete azonban az akkori i g é n y e k e t m á r m a r a d é k t a l a n u l nem e l é g í t h e t t e k i , és ez a h i á n y é r z e t is megalapozta az új s z e m l é l e t ű k u t a t á s o k b e i n d í t á s á t , amelyeket Vasvári és Beretzk neve fémjelzett. Beretzk e l s ő s o r b a n Vasváritól tanult, de sokat j á r t Greschikhez és Schenkhez is, illetve azok ő h o z z á , a szegedi F e h é r - t ó h í r e s s é váló t e r ü l e t é r e . Beretzknek az volt a vezérelve, hogy faunaelemeinket meg ítélni csak a k k o r tudjuk, ha m e g f e l e l ő helyen és i d ő s z a k b a n kutatjuk azokat. E r r e a célra a Szeged melletti F e h é r - t ó fölöttébb alkalmasnak bizonyult. E t e r ü l e t ökológiai s o k o l d a l ú s á g a mellett egyben a hazai szikesek j e l e n t ő s é g é nek figyelemfelkeltője is volt, é r z é k e l t e t v e az ilyen j e l l e g ű k ö r n y e z e t védel m é n e k szükségességét. E n n e k t u d a t á b a n Beretzk m e g e l ő z v e a hazai t e r m é s z e t v é d e l e m j o g i r e n d e z ő d é s é t , Szeged v á r o s p o l g á r m e s t e r é n e k r e n d e l e t é vel á t m e n e t i l e g megoldotta a F e h é r - t ó t e r m é s z e t v é d e l m é t . Beretzk é l é n k publikációs és o k t a t ó t e v é k e n y s é g e nagyban hozzájárult elvei k e r e s z t ü l v i t e l é h e z , de ehhez e l é g t e l e n volt a F e h é r - t ó egyetlen a d o t t s á g a , k ü l ö n b ö z ő r o k o n j e l l e g ű helyeket, és azonos s z e m l é l e t ű m u n k a t á r s a k a t kellett találni az o r s z á g t ö b b p o n t j á r ó l is. í g y Máté László és Nagy László b e k a p c s o l ó d á s á v a l az 1930-as évek m á s o d i k felében megalakult a nagy szakmai t r i u m v i r á t u s , Szeged, N y í r e g y h á z a és S z é k e s f e h é r v á r k ö r z e t e i b ő l . V a n n a k e g y é n i k e z d e m é n y e z é s e k is, mint Nagy Jenőé a Tiszántúli Madár védő Egyesülettel, Páldy Gézáé a Mecseki Madárvédő Egyesülettel, vagy Thóbiás Gyuláé a Miskolci Madárbarát-körrel, k é s ő b b pedig maga a M a d á r t a n i I n t é z e t is, a h a g y o m á n y o s s á vált b a r á t i k ö r é v e l , de ezek a kellemes és tartalmas személyi kapcsolatokon kívül e g y é b k é z z e l f o g h a t ó t m á r alig tudtak n y ú j t a n i . A g a z d a s á g i helyzet n é m i j a v u l á s a az I n t é z e t fejlődésére is k e d v e z ő e n hatott. 1930 k ö r ü l m é g szigorú miniszteri utasítás volt, hogy a földmívelésügyi tárca f ő h a t ó s á g a alá t a r t o z ó i n t é z m é n y e k b e n egy évnél hosszabb ideig fizetés n é l k ü l n e m dolgozhat senki, nehogy kinevezés e s e t é n j o g c í m e k r e hivatkozhasson. E z é r t a z u t á n illegálisan j á r t be a M a d á r t a n i I n t é z e t b e az u t á n p ó t l á s is és végezte így az intézeti m u n k á t . K ö z ö t t ü k első volt Vertse Albert, aki majd m e g s z a k í t o t t a az ilyen szolgálatát, de egyetemi t a n u l m á n y a i t is, m i k ö z b e n a sajtónál keresett m e g é l h e t é s i l e h e t ő s é g e t . K é s ő b b é r k e z e t t Keve (Kleiner) András és Pátkai (Patatics) Imre. U g y a n a k k o r sem fizetésben, sem e l ő n y ö k b e n nem részesülve, pontosan l á t o g a t t a az intézetet a n y u g d í j a s 33

Hegymeghy Dezső, aki m i n d e n k i n e k és m i n d e n f é l e m u n k á b a szorgalmasan besegített. Dudich Endre m e g k a p v á n a budapesti Á l l a t r e n d s z e r t a n i T a n s z é k e t , kifogá solta, hogy a madarak r e n d s z e r t a n á b a n f ö l ö t t é b b t á j é k o z a t l a n o k vagyunk, hiszen Almásy György m u n k á s s á g a u t á n m á r n e m t ö r t é n t e k ilyen vizsgálatok. Ezzel szemben Ernst Hartert nagy m ű v é n e k (1903-1938) m e g j e l e n é s e ó t a E u r ó p a nagy r é s z é n m á r v é g b e m e n t e k az ilyen t é m á j ú k u t a t á s o k . A m u n k a i r á n y í t á s á t Greschikre bízta, aki s o k o l d a l ú t u d á s a r é v é n nagy segítséget jelentett a n á l a d o l g o z ó k n a k (Keve, Pátkai, Kalmár). A gerinctelen á l l a t c s o p o r t o k n á l Dudich a c ö n o l ó g i a b e i n d í t á s á t is szorgal mazta. F ü g g e t l e n ü l Dudichtól a m a d a r a k o n ezt kísérli meg Homonnay, aki Greschik m e l l é k e r ü l t a m ú z e u m b a . M i v e l azonban abban az i d ő b e n a c ö n o l ó g i a i fogalmak kiforratlanok voltak m é g , kísérlete n e m hozta meg a kívánt e r e d m é n y e k e t . Greschik nemcsak szakmai segítséget adott a fiatalabb k o l l é g á i n a k , de a t e r m é s z e t f é n y k é p e z é s t e r é n is t á m o g a t ó j u k k á vált. T ő l e kapta Homoki Nagy István az első ú t b a i g a z í t á s o k a t , majd Beretzket és a széki liléből d o k t o r á l ó Weisz Tibort is ő vezette be a m a d á r f é n y k é p e z é s t e r ü l e t é r e . Greschik Jenő, Beretzk Péter, Homoki Nagy István, Müller Géza és Tildy Zoltán m a d á r f é n y k é p e z ő m u n k á s s á g á b ó l n e v e l ő d ö t t k i csakhamar az a n é p e s g á r d a , akik k é s ő b b majd ezen a t é r e n is világszerte m e g b e c s ü l é s t szereztek a magyar o r n i t o l ó g i á n a k . A k é t v i l á g h á b o r ú k ö z ö t t a m ú z e u m t r ó p u s i m a d á r a n y a g á n a k fejlesztése csak nagyon akadozva haladhatott e l ő r e és ha Gajdács Mátyás i d ő n k é n t nem k ü l d ö t t volna p r e p a r á t u m o k a t E t i ó p i á b ó l , ez a t e v é k e n y s é g v é g k é p p megre ked. N a g y v a d v a d á s z a i n k , így Kittenberger Kálmán, Széchenyi Zsigmond sem foglalkoztak m á r e x p e d í c i ó i k s o r á n m a d á r g y ű j t é s s e l . Almásy György fia, a s i v a t a g k u t a t ó Almásy László készült ugyan egy k i m o n d o t t a n m a d á r g y ű j t ő szaharai ú t r a , de a h á b o r ú miatt ez elmaradt. Huszár László tett m é g meg annyit, hogy a m o z a m b i k i u t a z á s a előtt felkereste B e r l i n b e n Matschie professzort ú t b a i g a z í t á s o k é r t , de a gyűjtött madarainak csak t ö r e d é k e k e r ü l t majd a h á b o r ú u t á n m á r a N e m z e t i M ú z e u m b a . Gyűjtő céllal levantei h a j ó u t a t tett Homonnay A l e x a n d r i á i g , de rendszeres g y ű j t é s e k r e n e m nyílt l e h e t ő s é g e . Vasvárinak k é t kis-ázsiai útjáról k e r ü l t csak nagyobb zoológiai anyag a m ú z e u m b a , m e l y b ő l egyes csoportokat, így a kisemlősök egy részét, Molluscákat, n é h á n y Coleoptera c s a l á d o t stb. fel is dolgoztak ott. A madarakat Vasvári maga szerette volna leírni, de tragikus halála közbeszólt. A n y a g a a M a d á r t a n i I n t é z e t h á b o r ú s p u s z t u l á s a s o r á n s e m m i s ü l t meg. Itthon majd a Balaton k e r ü l a k u t a t ó k é r d e k l ő d é s é n e k k ö z é p p o n t j á b a , m i u t á n az U t r e c b h b ő l h a z a t é r ő Entz professzor á t v e t t e a T i h a n y i Biológiai I n t é z e t vezetését. Sebestyén Olgával e g y ü t t á t f o g ó m ű m e g j e l e n t e t é s é r e készültek a Balaton é l e t é n e k ö s s z e f ü g g é s e i r ő l . E z é r t e l ő b b Nagy Jenőt, majd Homonnay Nándort hívta meg, sőt Haller Lászlót alkalmazta is. A m i k o r azonban p r ó b a k i a d v á n y u k a t b í r á l a t céljából széles k ö r b e n s z é t k ü l d t é k , a m a d á r t a n i résszel szemben m e r ü l t fel a l e g t ö b b kifogás. Entz Kévétől kapott javaslatot, hogy m i n d e z e n m i k é p p lehetne segíteni. E n n e k n y o m á n kezdtek h o z z á 1941-ben az új m ó d s z e r ű k u t a t á s o k h o z , amelyeket az első évi e r e d m é 34

n y é k e t m é l t á n y o l v a Entz r e n d s z e r e s í t e n i kívánt. Entz halálával azonban a h o s s z ú t á v r a tervezett k u t a t á s s o r o z a t megrekedt. A D u n a - k u t a t á s t e r é n is m e g t ö r t é n t az első nagy l é p é s . Homonnay Nándor Bellyén egy k u t a t ó á l l o m á s t szervezett, és m e g i n d í t o t t a annak a t u d o m á n y o s k i a d v á n y s o r o z a t á t is, az A l b e r t i n á t . A k é t v i l á g h á b o r ú között sok neves külföldi k u t a t ó is felkereste h a z á n k a t . E l s ő k é n t kell e m l í t e n ü n k a Nemzetközi Madárvédelmi Tanács (az egykori I C B P ) r é s z é r ő l G. Pearson, k é s ő b b Ph. Barclay-Smith látogatását, melyek folyomá n y a k é n t M a g y a r o r s z á g az a l a p í t ó tagok s o r á b a k e r ü l t . A Holland MadárvédőEgyesület n e v é b e n J. Drijev és Pearson t e t t é k anyagilag l e h e t ő v é , hogy Gulyás József s z e m é l y é b e n k ó c s a g ő r t alkalmazzanak a K i s - B a l a t o n n á l . T ö b b é v e n át rendszeresen v e n d é g e s k e d e t t n á l u n k G. Charteris és H. G. Gilbert, főleg oológiai é r d e k l ő d é s s e l , A. Brook m a d á r f o t ó s , akivel e g y ü t t Gilbert k ö n y v e t is írt M a g y a r o r s z á g r ó l . K é s ő b b i útjaikhoz G. Tomkinson is csatlakozott. M i u t á n Entz professzor feladta az utrechti t a n s z é k é t , és á t v e t t e a T i h a n y i Biológiai K u t a t ó i n t é z e t igazgatását, t ö b b h o l l a n d szakember is e l l á t o g a t o t t h o z z á n k , így Fr. Haverschmidt, C. B. G. Ten Kate, stb. A Biológiai I n t é z e t b e n végzett állatlélektani k í s é r l e t e k e t B. Schmid kis-balatoni g é m f i ó k á k o n . Eve ken á t becses költésbiológiai t a n u l m á n y a i voltak itt O. SteinfattnaW, a Kis-Balatonon, a H o r t o b á g y o n stb. A l k a l m i v e n d é g e i n k közül k i kell emelni a Heinroth h á z a s p á r t , M. Morse Nicet, a territoriális e l m é l e t kidolgozóját, Rev. F. C. R. Jourdaint, az oológia világtekintélyét, Fr. Groebbelst, a k é t k ö t e t e s m a d á r f i z i o l ó g i a szerzőjét. I s m é t felkeresi M a g y a r o r s z á g o t H. Weigold, és r ö v i d l á t o g a t á s o k a t tettek R. Drost, W. L. Mc Atee, Takatsukasa professzor, M. D. Brindley (Szibéria és B e s z a r á b i a k u t a t ó j a , E. Korb, J. Berry, Fr. Blatter a Berni Madártani Egyesület e l n ö k e . M. Sassi stb. B e t e g s é g e hosszabb t a r t ó z k o d á s r a kényszeríti Cl. Thibaut de Mausiéres-t, a belga o r n i t o l ó g i a nagy r e m é n y s é g é t . Á t u t a z ó b a n é r i n t e t t é k M a g y a r o r s z á g o t is H. Kumerloeve, G. Niethammer, W. M. Congreve, A. V. Jordans, St. Bergman, E. C. Stuart-Baker. A z u t ó b b i k e t t ő é r t é k e s a d o m á n y o k a t ( m a d á r b ő r ö k e t és tojásokat) adott a M a d á r t a n i I n t é z e t n e k . E v e k e n át Sir Peter Scott a H o r t o b á g y o n végzett v a d l ú d k u t a t á s o k a t , de a t u d o m á n y o s i n t é z m é n y e k k e l n e m vette fel a kapcsolatot. A h á b o r ú s viszonyok között is, ha olykor b á r k e r ü l ő ú t o n , n e m z e t k ö z i kapcsolataink a z é r t az egész világgal fennmaradtak. 1940-ben m é g Ph. Barclay-Smith és W. Higham is eljutott A n g l i á b ó l M a g y a r o r s z á g r a , sőt m a d á r filmezésre is l e h e t ő s é g ü k nyílt a k k o r itt. A z 1942/43. a k a d é m i a i é v r e Keve ö s z t ö n d í j b a n részesült, hogy B é c s b e n , Sassi mellett Almásy tien-sani e x p e d í c i ó j á n a k teljes m a d á r t a n i a n y a g á t feldol gozhassa. 1943-ban sikerült m e g ü n n e p e l n i a M a d á r t a n i I n t é z e t 50 éves fennállásá nak é v f o r d u l ó j á t , amelyen CsikiErnő k ö s z ö n t e t t e fel az I n t é z e t e t . Beretzk Péter vetített k é p e k k e l mutatta be a szegedi F e h é r - t a v a t . Schenk Jakab, aki 1935-ben formailag is á t v e t t e az I n t é z e t igazgatását, a j u b i l á r i s Aquila k ö t e t b e n (1944) b o r ú l á t ó n n é z e t t a j ö v ő e l é . 1944 elején szívbajával k ó r h á z b a k e r ü l t , o n n a n a b a l a t o n f ü r e d i s z a n a t ó r i u m b a . Orvosai 35

n e m t a n á c s o l t á k , hogy a b o m b á z o t t Budapestre visszatérjen. Fiánál h ú z ó d o t t m e g K ő s z e g e n , ahol egy b o m b a t á m a d á s a l k a l m á v a l szíve felmondta a szolgálatot. M í g Budapesten f e k ü d t a J á n o s k ó r h á z b a n , naponta r e f e r á l t a tott m a g á n a k az I n t é z e t r ő l s ez f o l y t a t ó d o t t B a l a t o n f ü r e d e n is. A posta és a k a p c s o l a t t a r t á s b á r egyre a k a d o z ó b b a n t ö r t é n h e t e t t , azonban n e m é r e z t e i d ő s z e r ű n e k , hogy az I n t é z e t vezetését b á r k i n e k á t a d h a s s a . K ö z b e n i s m é t egy kiváló m u n k a e r ő v e l gazdagodott a M a d á r t a n i I n t é z e t k u t a t ó g á r d á j a . Udvardy Miklóssal, aki D e b r e c e n b ő l Soó Rezső n ö v é n y t a n i i n t é z e t é b ő l j ö t t át. Hankó Bélánál d o k t o r á l t a H o r t o b á g y m a d á r t á r s u l á s a i r ó l és m a d á r t a n i s z e m l é l e t é t is a Soó-féle c ö n o l ó g i a i i r á n y z a t hatotta át. 1944 m á s o d i k é v n e g y e d é b e n hirtelen megfogyatkozott a m u n k a t á r s i g á r d a . Schenk Jakab b e t e g á l l o m á n y b a k e r ü l t , Keve András f r o n t s z o l g á l a t r a , Vasvári Miklóst s z á r m a z á s a miatt e l h u r c o l j á k és kivégzik. Warga Kálmán Budapest b o m b á z á s á n á l k a r s é r ü l é s t kapott. M a r a d t a k t e h á t Vertse Albert, Udvardy Miklós és P átkai Imre. 1944. december 2 4 - é n d é l e l ő t t , m i n t teljesen biztos helyre, a M a d á r t a n i Intézetbe hozták a Földművelésügyi Minisztérium páncélszekrényeit. Estére m á r az orosz csapatok e l é r t é k a H e r m a n O t t ó ú t i k í s é r l e t ü g y i telepet s b á r e l ő t t ü k az ú t nyitva állt, m e g á l l t a k e l ő t t e . A z é p ü l e t e k k ö z p o n t i f ű t é s é n e k csöveit a század elején alagutakon át vezették egyiktől a másikig. Ezt az SS hamar felfedezte, és e r ő d k é n t h a s z n á l t a k i . A z ezt k ö v e t ő t ö b b h e t e s harc s o r á n l e é g e t t a f ő é p ü l e t m á s o d i k emelete, valamint egy traktus a földszintig, é p p e n ott, ahol a M a d á r t a n i I n t é z e t r a k t á r a és a p r e p a r a t ó r i u m a volt telepítve. M i n d e n a t ű z m a r t a l é k a lett. A T e r m é s z e t t u d o m á n y i M ú z e u m g y ű j t e m é n y e a Baross u t c á b a n ez a l k a l o m b ó l m é g megmenekedett. Vezetője e k k o r Homonnay Nándor volt, de a k k o r ő is katonai szolgálatot teljesített, így csak Greschik Jenő t a r t ó z k o d o t t ott, nyugdíjasként. Budapest ostromakor a M a d á r t a n i I n t é z e t teljesen m e g s e m m i s ü l t . A z o r n i t o l ó g i a hivatásos, és k u t a t ó k é n t elfogadott a m a t ő r m ű v e l ő i szétszéled tek, 1944 telén a túlélés volt az egyetlen, a m i a k k o r egy embert M a g y a r o r s z á gon é r d e k e l h e t e t t . 1945 tavaszától a z u t á n m i n d e n t a s e m m i b ő l kellett e l k e z d e n i . . .

Irodalom-References Apáczai-Csere, J. (1655): Magyar enciklopédia. Utrecht Benkő,J. (1778): Transsylvania. Vindobonae: 132-135, Kolozsvár: 1-5. Bél, M. (1735—1742): Notitia Hungáriáé novae historico geographica... etc. I - I V . Pozsony és Pest, 1-696 + 1-587 + 1-642 + 1-768 pp. Boskovits, M.—Mojzer, M.-Mucsi, A. (1964): Az esztergomi Keresztény Múzeum képtára. Budapest, 126 pp. Brehm, A. (1929): Az állatok világa, V I I I - I X . Madarak, I—III, Budapest, 1-372 + 1422 + 1-488 pp. Chernél, I. (1887): A honi madártan történetéből. Term. T u d . Közi. XIX:415-418. Chernél, I. (1899): Magyarország madarai különös tekintettel gazdasági jelentőségük re. Budapest, 830 pp. 36

Chernél, I. (1918): Nomenciator avium Regni Hungáriáé. Budapest, 76 pp. Comenius, J. A. (1631): Janua linguarum reserata. Lissa (1634. Debrecen) Csaba, J. (1943): Madártani adatok a Vendvidékről. Aquila, 50:356-358. Csaba, J. (1955): Régebbi madártani adatok Vas megyéből. Aquila, 59-62:428-430.) Darnay-Dornyay, B. (1939): Hivatalos verébirtás a 18. században. Term. T u d . Közi. Pótf.LXXI: 128-131. Darnay-Dornyai, B. (1950): Néhány régi adat Balatonszentgyörgyről. Aquila, 5 1 54:177. Darnay-Dornyai, B. (1950): Balatonszentgyörgyi halászcéhek 1826. évi kötelezettsége a „kótyagmadarak"-ra nézve. Aquila, 51-54:177-178. Dudich, E. (1957): Megiser, G . (1603) szótárának magyar madárnevei és határozó kulcs kísérlete. Annales Univ. Sc. Budapest de L. Eötvös. I. Sect. Biol: 41-52. Endrődy, I. (1809): Természethistória. Első rész: Az állatok országa. Az állatok, a madarak felsorolása káruk és hasznuk alapján. Finály, H. (1893): Besztercei szójegyzék. Budapest. Fodor, T.-Nagy, L-Sterbetz, I. (1971): A túzok. Mezőgazdasági Kiadó, Budapest,: 124— 125. Földi, J. (1801): Természethistória Linné systémája szerint. Első tsomó: A z állatok országa. Pozsony, 428 pp. Frivaldszky, J. (1891): Enumeratio systematica avium Hungáriáé. Budapest, 197 pp. Gáti, I. (1795): A természet históriája, melyben az ásványoknak, plántáknak és az állatoknak három világa stb. Magyar nyelven legeiészer botsátja ki Gáti István Posonban 1795-ben. 300 pp. Grossinger, J. K. (1793): Universa Historica Regi Hungáriáé, I - V - I I . Ornithologia. Posoni et comaromii, 462-472 pp. Hanák, K.J. (1849): Az állattan története és irodalma Magyarországon. Pest, 220 pp. Hanák, K. J. (1853): Az emlősök és madarak természetrajza, vagyis azoknak természethű képekkel ellátott leírása. Pest, 343 pp. Hartert, E. (1903—1922): Die Vögel der paläarktischen Fauna. Friedländer & Sohn, Berlin + Ergänzungsband, 1932-38. Herman, O. (1873): A Mezőség és a Mezőhát-Tóháti, továbbá Méhesi-Báldi és Mezősály-tósorozat természetrajzi, jelen allatain szempontból tárgyalva. Erd. Muz. Egy 1. Évk. 6:42-67. Herman, O. (1878): A magyar madártan irodalma. Természetrajzi Füzetek, 2:80-88. Herman, O. (1891): Petényi János Salamon a magyar tudományos madártan megala pítója. Életkép, 1799-1835. Budapest, 128 pp. Herman, O. (189á): Petényi der Begründer der wissenschaftlichen Ornithologie in Ungarn. Budapest, 139 pp. Herman, O. (1899): Frivaldszky János emlékezetének. Aquila, 61:323-325. Herman, O. (1901): A madarak hasznáról és káráról. Budapest, 280 pp. Herman, O. (1906): A z 1902-ik évi nemzetközi madárvédelmi egyezmény. Budapest, 220 pp. Herman, O. (1907): The International Convention for the Protection of Birds Concluded in 1902 and Hungary. Budapest, 241 pp. Hunfalvy, J. (1865): A Magyar Birodalom természeti viszonyainak leírása. Pest, 725-732 pp. Huszthy, Z. (1781): Der ungarische Trappe. Ungarische Magazin, Pozsony. 1. sz.: 466-474. Jahne, J. (1800): Reise des Gf. Hofmansegg in einigen Gegenden Ungarns bis am die türkische Grenze. Görlitz. 37

Kaan, K.(1931): Természetvédelem és a természeti emlékek. Révai Kiadó, Budapest, 312 pp. Kari,]. (1919): Benkő Ferenc: Magyar Linneuszának állatneveiről. Állattani Közle mények, 18:42-45. Kálóczy, L. (k964): Sólymászati és madártani emlékek a régi magyar szépirodalomból és hivatalos írásokból. Aquila, 69-70:231-243. Klein, Aí. (1778): Sammlung merkwürdigster Naturseltenheiten Königreichs U n garn. Pozsony, 135 pp. Kleinschmidt, O. (1901): A Falco hierofalco alakköre, s a magyarországi kerecsenek benne elfoglalt helyzete. Aquila, 8:1-49. Kolosváry, B. (1928): Vadászati jog. Budapest, 364 pp. Kornhuber, G. H. (1836): Die Vögel Ungarns in systematische Übersicht nebst einer kurzen Angabe ihrer entscheidenen Charaktere. Pozsonyi Reáliskola programja. 36-72 pp. Gramer,]. (1733): De Camelo-Struthionibus Viennae ova ponentibus et eademexcludentibus et de gallinis Dotensibus in Hungáriáé feliciter exludentibus. 306 pp. Kubinyi, F. (1864): Petényi János Salamon életrajza és hátrahagyott munkái. Pest, 50 pp. Lambrecht, K. (1933): Handbuch der Paleoornithologie. Berlin, 1024 pp. Lambrecht, K. (1934): Herman Ottó élete. Budapest, 264 pp. Lázár, K. (1859): Kurze Beiträge zur Ornithologie Siebenbürgens. I—II. Ver. u. Mitt. h. d. Sieb. Ver. Naturw. 10.244-248 + 13. 59-61 pp. Lázár, K. (1861): Aquila pennata ésA. minuta. Erd. Muz. Egyl. Évk: 1. 153-155. Lázár, K. (1862): Madarainkról. Vadász és Versenylap, 6:155-158, 203-207, 223225. Lázár, K. (1863): Erdély madarainak jegyzéke. Erd. Muz. Egy 1. Évk. 2:50-53. Lázár, K. (1866): A lég urai. Pest, I - I X V . : 134 pp. Lencsés, A. (1838): A kis selyemdalnok. Útmutatás a kanáriveréb tenyésztése, ápolása és tartására. Pest, 24 pp. Leonhard, J. (1812): Systematica mammalium et avium transylvanicarum enumeratio. Nagyszeben, 46 pp. Leonhard, J. (1818): Lehrbuch zur Beförderung der Kentniss von Siebenbürgen. Nagyszeben, 388 pp. Madarász, Gy. (1881): Rendszeres névsora a magyarországi madaraknak és az ezekre vonatkozó irodalom. Budapest, 46 pp. Madarász, Gy. (1884): Über die Entenarten Ungarns. Zeitschrift f. Ges. O r n . 1:26-40 Madarász, Gy.-Pelzeln, A. (1887): Monographie der Pipridae oder Manakin-Vögel. Budapest, 13 pp. Magyari, L (1957): Madárábrázolások a középkori címeres nemesleveleken. Aquila, 63-64:249-258. Magyari, L (1960): Madárábrázolások török hódoltságkori címeres nemesleveleken. Aquila, 55:237-255. Magyari, L (1960 a): Érdekes sólymászati és madarászati leírás a X V I I . századból. Aquila, 55:257-258. Marsigli, L. F. (1727): Danubius Pannonico-mysicus in sex tomus digestus. V . Aves Aquaticae Danubium et Tibiscum viventes. Hága, 786 pp. Mayer, A. (1816): Vollständiger Unterricht Wie Nachtigallen etc. zu fangen und halten sind nebst einer kurzen Naturgeschichte dieser Vögel. Pest, 91 pp. MelichJ. (1906): Szikszai F. Balázs szójegyzéke 1590-ből. Értekezések a nyelvtudomá nyok köréből. X I X : 45. 38

Miskolczy, G. (1702): Egy jeles vadkert vagy az oktalan állatoknak öt könyvekbe foglaltatott teljes históriája. 2 fej. A repeső madarak. Lőcse, 731 pp. Mittelpacher, L. (1795): Primae lineae históriáé naturalis. Pest, 1-6. Molnár, J. B. (1780): Physiologicon complexum históriáé naturalis regna. Budae, 78 pp. Molnár, L. (1898): Adatok emlősök és madarak népies elnevezéseihez. A Természet, 2:8-10. Murmelius, J. (1553): Latin-német szógyűjtemény (ismeretlen szerző magyar résszel bővítette) Krakkó. Naumann, J. F. (1837): Ornithologische Reise nach und durch Ungarn. Im Jahre 1835. Archiv f. Naturgeschichte 3(1):69-110. Pák, D. (1829): Vadászattudomány, vagyis a vadászat és madarászat egész kiterjedésé ben... I—II. Buda, 1-218 -I- 1-224. pp. Pápai-Páriz, F. (1767): Dictionarium Latino-Hungaricum. Hongarico-latinum. Cibianu, 1767. Piller, M.-MitteIpacher, L.(l 783): Iter per Poseganam Slavoniae provinciám mensibus Junio et Julio anno 1782. Budae, 147 pp. Rajniss, L. (1960) Madárbeszolgáltatás a X V I I I . században. Aquila, 66:301-302. Reisinger, J. (1846): Állattan a gerincesekről. I—II. Buda, 1-412 + 1-221. Réthly, A. (1970): Registration of the Migration of the Fringilla montifringilla. Aquila, 76-77:196. Rockel, A. ( i ^ í j . N a t u r h i s t o r i s c h e Miscellen Über den nordwestlichen Karpath in Oberungarns. 119pp. Rudolf (Habsburg) trónörökös (1890): Fünfzehn Tage an der Donau. Wien, 148 pp. Schönbauer, J. (1795): Conspectus Ornithologiae Hungaricae sive enumeratio avium quas in regno Hungáriáé observit et secundum systema Linnei digessit. Budae, 32 pp. Schönbauer, V. (1806): Icones et Descriptiones partim rariorum partim venustissimarum avium Hungáriáé. Pest. 1-12. Schenk,J. (1917): Fauna Regni Hungáriáé. Aves. Budapest, 114 pp. Schenk, J. (1938): A történelmi Magyarország madarainak névjegvzéke. Aquila, 42-45:9-79. Scopoli, G. A. (1786-1788): Deliciae florae et faunae insubricae... Ticini. Sóvágó, M. (1955): Madártani adatok Comenius 1631. évi könyvéből. Aquila, 59-62:425-428. Stetter, F. V. (1845): Adatok Erdély ornithológiájához. A magyar orvosok és természetvizsgálók munkái. Kolozsvár, 139-161 pp. Stresemann, E. (1925): Der älteste Name des mitteleuropäische Habicht. Orn. Monatsb. 33:92. Stresemann, E. (1938): Presidential Adress. Proc. VIII. Int. Orn. Congr. Oxford, 1934.6-22 pp. Stresemann, E. (1951): Die Entwicklung der Ornithologie. Berlin, 431 pp. Stresemann, E—Thomson, P. (1957): J . F. Naumann, der Altmeister der deutschen Vogelkunde. Leipzig, 212 pp. Szamota, I, (1891): Régi utazások Magyarországon és a Balkánon. Budapest. Szamota, I, (1894): A Schlägeli magyar névjegyzék a X V . században. Budapest, 76 pp. Tscheiner, D.J. (1820): Vögelfänger und Vögelwärker und Naturgeschichte unserer beliebsten Sing und Zimmervögel. Pest. Tsuschi, V. (1885): Bibliographia. Die ornithologische Literatur Österreich-Ungarns, 1884. Zeitschr. f. Ges. Orn. 2. p 525-530 4- 1886, 3. évf: 184-192.. 39

Vajda, P. (1840): A z állatország felosztva alkotása szerint Cuvier báró után. Buda, 634 pp. Weigold, H. (1913): Egy mediterán oázis Dékelet-Magyarország madárvilágában. Aquila, 20:179-212. A szövegben nem hivatkozott, de a szerző irodalomjegyzékébe felvett forrásmunkák: Keve, A. (1941): A madárfényképezés Magyarországon. Fotószemle, 1:10—11. Keve, A.-Sámuel, N. (1969): Hungárián Ornithologists and Bird Collectors Abroad and Overseas. Opus c. Zool. IX:339-356. Madarász, Gy. (1902): Madarak in: Szalay, I. et al. A Magyar Nemzeti Múzeum múltja és jelene. Budapest, 228-233 pp. Schenk, J. (1944): Ötven év. Aquila, 50:9-141. A hagyatékfeldolgozók címe: K T M T v H Madártani Intézet H-1121 Budapest Költő u. 21.

40

A MAGYAR MADÁRTANI INTÉZET ANNALES INSTITUTI ORNITHOLOGICI HUNGARICI 1994

Recommend Documents