felien
0.
B|rfs
AQUILA A MADÁRTANI (NÖVÉNYVÉDELMI
INTÉZET
KUTATÓ INTÉZET MADÁRTANI
OSZTÁLYA)
ÉVKÖNYVE ANNALES INSTITUTI
ORN1THOLOGICI HUNGARICI 1 9 5 9
MEGINDÍTOTTA:
HERMÁN
OTTÓ
SZERKESZTI:
D R. V E R T S E
FUN DAVIT:
OTTO
A L B E R T
EDITOR:
HERMÁN
D R . A.
V E R T S E
55 ábrával
L X V I . ÉVFOLYAM
T O M : 66.
MEZŐGAZDASÁGI
V O L U M E : 66.
KIADÓ
«
AQUILA A MADÁRTANI (NÖVÉNYVÉDELMI
KUTATÓ
INTÉZET
INTÉZET MADÁRTANI
OSZTÁLYA)
ÉVKÖNYVE ANNALES INSTITUTI
ORN1THOLOG1CI HUNGARICI
MEGINDÍTOTTA
HERMÁN
F U N
OTTÓ
D A V I T
OTTO
HERMÁN
/ 9 5 9 55 L X V I . ÉVFOLYAM
ábrával T O M : 66.
MEZŐGAZDASÁGI B U D A P E S T ,
V O L U M E : 66.
KIADÓ
1961»
Megjelent Február
•—Erschienen: 1960.
TARTALOMJEGYZÉK
Barthos Gyula: F o g l y o k a magas hegységben Barthos Gyula: Csonknlábú fürj Barthos Gyula: Szemellenzővel szárnyaló e r d e i s z a l o n k a Barthos Gyula: U g a r t y ú k fészkelése Dél-Zalában Béczy Tamás: H a j n a l m a d á r a révi s z a k a d é k v ö l g y b e n Béczy Tamás: A n a g y v á r a d i m ú z e u m madárjelölései Béldi Miklós: K o l o z s v á r r a y o n 1956. évi g ó l y a á l l o m á n y a Béldi Miklós: F e k e t e g ó l y a B á n f f y h u n y a d m e l l e t t Béldi Miklós: A balkáni fakopáncs K o l o z s v á r k ö r n y é k é n Beretzk Péter: K i s k á r ó k a t o n a a s z e g e d i Fehértavon Berctzk Péter: J e g e s réce előfordulása n y á r o n Beretzk Péter: A szerecsensirály ú j a b b fészkelése Festetics Antal: Ujabb a d a t o k a g y ö n g y b a g o l y táplálkozásához Festetics Antal: Ú s z ó szürkegém Festetics Antal: A lékai u n i k u m o k s o r s a és a z o k a d a t a i Gergye Imre: A barázdabillegető különös fészkelése ' Gyórfi Sándor v i d e G y u r k ó I s t v á n Győrfi Sándor: K é k v é r e s e fészkelése K o l o z s v á r közelében Győrfi Sándor: Ú j a b b g y á s z o s einege előfordulás E r d é l y b ő l Győry Jenő: B ü t y k ö s ásólúd A p a j p u s z t á n Győry Jena: A p e t t y e s l i l e n a g y s z á m ú megjelenése Győry Jenő: A z e g y i p t o m i kecskefejő Magyarországon Győry Jenő: A d a t o k a k o r m o s f e j ü cinege h a z a i előfordulásához Győry Jenő: A d a t o k a f e n y v e s c i n k e , b ú b o s c i n k e , e r d e i f a k u s z és léprigó költéséhez Győry Jenő: A vízirigó előfordulása S o p r o n k ö r n y é k é n Győry Jenő v i d e S c h m i d t E g o n Gyurkó István — Korodi Gál János — Győrfi Sándor — Ráthonyi Károly: Megfigyelések néhány v e r é b i d o m ú m a d á r fiókéinak etetéséről Habán Imre:Madártani a d a t o k a Cserhátból Homonnay Xándor: V ö r ö s n y a k ú v ö c s ö k fészkelési a d a t a i Homonnay Nándor: A h o r t o b á g y i h a l a s t a v a k kanalasgém telepéről Homonnay Nándor: D a r á z s ö l y v előfordulása K a s z ó p u s z t á n Homonnay Nándor: T ö v i s s z ú r ó gébics m i n t k a k u k k d a j k a m a d á r Hovel Haim: Madártani a d a t o k Izraelből Kakuts György: A balkáni gerle E r d é l y b e n Keve András: X X I . Gyürűzési jelentés Keve András: K ü l ö n ö s e b b v e n d é g e k a B a l a t o n m e l l e t t 1957 őszén és 1958 tavaszán Keve András: A balkáni gerle téli költése Keve András — Szőcs József: Fecskék késői költése Keve András: Pásztormadár Magyarországon 1951 — 1 9 5 8 Kittenberger Kálmán: Madártani gyűjtőútjaim Kelet-Afrikéban I I Kohl István: E g y jégverés madáráldozatai Korodi Gál János v i d e G y u r k ó I s t v á n Korodi Gál János: A d a t o k K i s b á n v a h a v a s (Báisoara) és Bélavára C^earisou n i - B e l i o a r a ) környékének madártani ismeretéhez
273 274 275 275 287 302 261 267 280 25!) 270 276 41 261 292 290 270 281 269 275 27!» 282 282 288 25 289 259 267 270 278 298 277 201 275 277 280 290 53 300 225 a
Kovács Andor: A d a t o k a M e r g a n e t t a a r m a t a életmódjáról Korcs Ervin Ottokár: Molnárfecskék r e n d e l l e n e s fészkelése Magyart László: Madárábrázolások a t ö r ö k h ó d o l t s á g k o r i címeres n e m e s l e v e leken Magyart László: Érdekes solymászati és madarászati leírás a X V I I . századból . . Marián Miklós: A Baláta madárvilágáról Mocsári Zoltán: F e k e t e g ó l y a sziklán fészkel Nagy Imre: E g r e t t a a. a l b a L . G y ő r k ö r n y é k é n Xagy Imre: Füstifecske ( H i r u n d o r u s t i c a L . ) k ü l ö n ö s fészeképítkezése Xagy László: K i s k á r ó k a t o n a B é k é s b e n Pátkai Imre: A Madártani I n t é z e t 1 9 5 4 — 1 9 5 7 . é v i madárjelölései. X X . gyűrűzési jelentés Pátkai Imre: A e c i p i t e r g e n t i l i s b u t e o i d e s M e z b . előfordulások Pátkai Imre: Téli u h u előfordulások a z A l f ö l d ö n Pátkai Imre: F e k e t e g ó l y a és ö k ö r s z e m fészekközössége Pátkai Imre: K e n d e r i k é k v ö r ö s farkcsíkkal Pátkai Imre: A z 1958. évi n a p f o l t m a x i m u m időjárási anomáliáinak hatása a m a d a r a k vonulására és költésére Péczely Péter: Madártani megfigyelések Z a l á b a n Péczely Péter: Fülespacsirta H ó d m e z ő v á s á r h e l y h a t á r á b a n Portenko, L, A.: A m a d a r a k vonulásának sajátosságai a z A r k t i s z b a n Bajniss Lajos: K ő f o r g a t ó a f o n y ó d i halastavaknál Kajniss Lajos: Madárbeszolgáltatás a X V I I I . században Randik Aladár: A füleskuvik elterjedése a K á r p á t - m e d e n c é b e n Randik Aladár: B a j s z o s s á r m á n y Dél-Szlovákiában Ráthonyi Károly v i d e G y u r k ó I s t v á n Reichart Gábor: G y a p j a s p i l l e ( L y m a n t r i a d i s p a r L . ) tojásait pusztító m a d a r a k Sá?nncl Xicolette: Gébicsek G a d n á n a z 1957-es költési i d ő s z a k b a n Schäfer Lajos: A h a v a s i fülespacsirta előfordulása M a g y a r o r s z á g o n Schmidt Egon: A réti fülesbagoly ( A s i o f l a m m e u s ) költése és vonulása a K á r p á t m e d e n c e területén Schmidt Egon — Győry Jenő: A réti t ü c s ö k m a d á r előfordulása f e n y v e s b e n . . Söregi János: K a k u k k f i ó k a a szőlőpajta a b l a k á b a n , Stt rbetz István: U j a b b a d a t o k a Saséri r e z e r v á t u m és a h ó d m e z ő v á s á r h e l y i Fehér tó madárvilágához Stein—Spiess Sylvia: H a v a s i üle a S z e b e n i h a v a s o k b a n Stein—Spiess Sylvia: D e n e v é r e k és m a d a r a k k ö z ö s v o n u l á s a Stollmann András: Őszi m a d á r m o z g a l m a k a D u n a v i d é k é n Szent-Iványi József: A háziveréb ú j a b b behurcolása Ausztráliába Szijj József: Madártani megfigyelések É K S p a n y o l o r s z á g b a n Szlivka László: A z 1957-es fehér g ó l y a ( C i c o n i a c i c o n i a ) fészkek vizsgálatának vajdasági eredményei Szőcs József v i d e K e v e A n d r á s Tiiréck, F. J.: A n y a g c s e r e v i z s g á l a t o k fogságban, m a g t á p l á l é k o n t a r t o t t f e n y ves cinegén és m e g g y v á g ó n Turfék, F. J'.: Madármegfigyelések a Szitnyán Tutman Iván: Madártani a d a t o k Lapad-szigetéről Udvardy Miklós: F a u n i s z t i k a i kiegészítések a H o r t o b á g y m a d á r v i l á g á h o z . . . . Vasvári Miklós: Fattyúszerkő T i s z a v a l k határában Vertse Albert: Madártelepítési kísérletek 1952—58 K i s e b b közlemények In memóriám ! Könyvismertetések Index alphabeticus a v i u m
299 281 237 257 211 266 261 281 259 135 270 279 288 291 294 279 280 119 275 301 99 291 283 290 107 89 289 278 293 275 296 276 300 233 262
19 288 296 217 277 9 259 327 331 353
CONTENTS
Barthos, Gy: P a r t r i d g e s i n t h e h i g h m o u n t a i n s Barthos, Gy: Q u a i l w i t h m u t i l a t e u legs Barthos, Gy: W o o d c o c k f l y i n g w i t h a „ f a c e g u a r d " Barthos, Gy.: N e s t i n g of t h e S t o n e C u r l e w i n t h e s o u t h o f t h e c o u n t y Z a l a . Béczy, T.: W a l l - C r e e p e r i n the deep V a l l e y o f R é v Béczy, T.: B i r d - b a n d i n g c a r r i e d o u t b y t h e M u s e u m of N a g y v á r a d ( O r a d e a ) . Béldi, M.: W h i t e S t o r k s t o c k o f t h e K o l o z s v á r (Cluj) a r e a i n 1956 Béldi, M.: B l a c k S t o r k n e a r B á n f f y k u n y a d Béldi, M.: T h e S y r i a n W o o d p e c k e r n e a r K o l o z s v á r Beretzk, P.: P i g m y C o r m o r a n t o n L a k e Fehértó n e a r S z e g e d Beretzk, P.: O c c u r r e n c e o f t h e L o n g - t a i l e d D u c k i n s u m m e r Beretzk, P.: R e c e n t n e s t i n g o f t h e M e d i t e r r a n e a n B l a c k h e a d e d G u l l Festetics, A.: N e u e r e A n g a b e n z u r E r n ä h r u n g d e r S c h l e i e r e u l e Festetics, A.: S w i m m i n g G r e y H e r o n Festetics, A.: T h e fate o f the u n i q u e s p e c i m e n s o f t h e M u s e u m a t L é k a a n d their data Gcrgye, 1.: U n u s u a l n e s t i n g o f t h e W h i t e W a g t a i l Győrfi, S. v i d e G y u r k ó , I . Győrfi, S.: N e s t i n g o f t h e R e d - f o o t e d F a l c o n n e a r K o l o z s v á r Győrfi, S.: R e c e n t o c c u r r e n c e o f t h e S o m b r e T i t i n T r a n s s y l v a n i a Győry, J.: C o m m o n S h e l d u c k a t A p a j p u s z t a Győry, J.: T h e a p p e a r a n c e o f n u m e r o u s G o l d e n P l o v e r s Győry, J.: E g y p t i a n N i g h t j a r i n H u n g a r y Győry, J'.; D a t a o n the o c c u r r e n c e o f t h e W i l l o w T i t i n H u n g a r y Győry, J.: D a t a o n t h e n e s t i n g o f t h e C o a l T i t , C r e s t e d T i t , T r e e C r e e p e r a n d Mistle Thrush Győry, J.: T h e o c c u r r e n c e o f t h e D i p p e r n e a r S o p r o n Győry, J. v i d e S c h m i d t , E . Gyurkó, I. — Korodi Gál J. — Győrfi, S. — Ráthonyi K.: O b s e r v a t i o n * o n t h e F e e d i n g of t h e Y o u n g o f some P a s s e r i d a e Habán, I.: O r n i t h o l o g i c a l d a t a f r o m t h e Cserhát M o u n t a i n s Homonnay, N.: C o n t r i b u t i o n s to the N e s t i n g o f t h e R e d - N e c k e d G r e b e Homonnay, N.: T h e S p o o n b i l l colonies o n t h e f i s h p o n d s o f the H o r t o b á g y Homonnay, N.: O c c u r r e n c e of t h e H o n e y B u z z a r d a t K a s z ó p u s z t a Homonnay, N.: R e d - b a c k e d S h r i k e as C u c k o o ' s n u r s e Hovel, H.: O r n i t h o l o g i c a l D a t a f r o m I s r a e l Kakuts, Gy.: T h e I n d i a n R i n g D o v e i n T r a n s s y l v a n i a Keve, A.: 2 Ist B i r d - B a n d i n g R e p o r t Keve, A.: R a r e v i s i t o r s n e a r t h e L a k e B a l a t o n ( W e s t e r n H u n g a r y ) i n t h e a u t u m n o f 1957 a n d i n s p r i n g o f 1958 Keve, A.: I n d i a n R i n g D o v e b r e e d i n g i n w i n t e r Keve, A. •— Szőcs, J.: L a t e b r e e d i n g o f S w a l l o w s Keve, A.: R o s e - c o l o u r c d S t a r l i n g i n H u n g a r y 1951—58 Kittenberger, K.: M y O r n i t h o l o g i c a l C o l l e c t i n g E x p e d i t i o n s i n E a s t - A f r i c a I L . Kohl, I.: B i r d v i c t i m s o f a h a i i s t o r m
308 300 309 309 317 325 305 307 313 304 307 310 50 305 319 318 308 314 307 309 312 314 314 i
37 318 304 307 307 311 323 311 210 310 311 313 318 53 325 5
Korodi Gál, J. v i d e G y u r k ó , I . Korodi Gál, J'.: D a t a o n t h e B i r d - L i f e o f t h e K i s b á n y a h a v a s ( B a i s o a r a ) a n d Bélavára (Scarisoara—Belioara) 230 Kovács, A.: D a t a o n t h e l i f e - h a b i t s o f t h e M e r g a n e t t a a r m a t a 324 Köves, E. O.: E x t r a o r d i n a r y n e s t i n g o f t h e H o u s e - M a r t i n 314 Magyart, L.: B i r d s f i g u r i n g i n crests o n m é d i á é v a l p a t e n t s 255 Magyart, L.: A n i n t e r e s t i n g d e s c r i p t i o n o n t h e f a l c o n a r y a n d b i r d - t r a p p i n g f r o m the X V I I . Century 257 Marián, M.: O n t h e B i r d - L i f e o f B a l á t a — L a k e ( S W . H u n g a r y ) 211 Mocsáry, Z.: B l a c k S t o r k n e s t i n g o n a r o c k 306 Nagy, I.: E g r e t t a a. a l b a L . i n t h e s u r r o u n d i n g s o f G y ő r 305 Nagy, I.: U n u s u a l n e s t - b u d d i n g o f t h e S w a l l o w ( H i r u n d o r u s t i c a L . ) 314 Nagy, L.: P i g m y C o r m o i a n t i n Békés 305 Pátkai, I.: B i r d B u i l d i n g of t he H u n g á r i á n I n s t i t u t e o f O r n i t h o l o g y i n t h e Y e a r s 1054-1957 20th Report on B i r d - B a n d i n g 200 Pátkai, I.: O c c u r r e n c e s o f t h e A c c i p i t e r g e n t i l i s b u t e o i d e s M e n z b 307 Pátkai, I.: W i n t e r o c c u r r e n c e s o f t h e E a g l e O w l o n t h e G r e a t P l a i n 312 Pátkai, I.: N e s t C o m m u n i t y o f t h e B l a c k S t o r k a n d t h e W r e n 317 Pátkai, I.: L i n n e t s w i t h a r e d r u m p 319 Pátkai, I.: T h e effect o f c l i m a t i c a n o m a l i e s c a u s e d b y t h e s u n - s p o t s r e a c h i n g t h e i r m a x i m u m , o n t h e m i g r a t i o n a n d b r e e d i n g o f b i r d s i n 1958 321 Péczely, P.: O r n i t h o l o g i c a l o b s e r v a t i o n s i n t h e c o u n t y Z a l a 312 Péczely, P.: S h o r e L a r k n e a r H ó d m e z ő v á s á r h e l y 313 Portenko, L. A.: P e c u l a r i t i e s o f B i r d - M i g r a t i o n o n t h e A r c t i s 129 Rajniss, L.: T u r n s t o n e a t t h e f i s h p o n d s n e a r F o n y ó d 309 Rajniss, L.: D e l i v e r y O b l i g a t i o n o f h a r m f u l b i r d s i n t h e e i g h t e e n t h C e n t u r y . . . 325 Randik, A.: T h e D i s t r i b u t i o n o f t h e S c o p s O w l i n t h e C a r p a t h i a n B a s i n . . 104 Randik, A.: R o c k - B u n t i n g i n S o u t h S l o v a k y 319 Ráthonyi, K. v i d e G y u r k ó , I . Reichart, G.: B i r d s d e s t r o y i n g t h e eggs o f L y m a n t r i a d i s p a r L 315 Sámuel, N.: S h i i k e s a t G a d n a d u r i n g t h e b r e e d i n g p e r i o d o f 1957 318 Schäfer, L.: O c c u r r e n c e o f t h e S h o r e L a r k i n H u n g a r y 114 Schmidt, E.: M i g r a t i o n a n d b r e e d i n g o f t h e S h o r t - E a r e d O w l i n t h e t e r r i t o r y of the C a r p a t h i a n B a s i n 97 Schmidt, E. — Győry, J.: O c c u r r e n c e o f t h e G r a s s h o p p e r W a r b l e r i n a p i n e forest 317 Söregi, J'.: Y o u n g C u c k o o i n t h e w i n d o w o f a v i n e y a r d s h e d 311 Sterbetz, I.: R e c e n t d a t a o n b i r d - l i f e i n t h e Sasér-Reserve a n d o n t h e F e h é r t ó near Hódmezővásárhely 320 Stein-Spiess, S.: M o r n e l l r e g e n p f e i f e r i m Z i b i n s g e b i r g e 309 Stein-Spiess, S.: F l e d e r m a u s z u g i m V e r e i n e m i t V ö g e l n 322 Stollmann, A.: A u t u m n a l b i r d - m o v e m e n t s n e a r t h e D a n u b e 310 Szent-Iványi, J.: T h e H o u s e S p a r r o w b e i n g s h i p p e d t o A u s t r a l i a 324 Szijj, J.: V o g e l b e o b a c h t u n g e n i n N . O . S p a n i e n 235 Szlivka, L.: R e s u l t s o f t h e W h i t e S t o r k - c e n s u s i n t h e V o j v o d i n a ( Y o u g o s l a v i a ) i n 1957 306 Szőcs, J. v i d e K e v e , A . Turcek, F. J.: S o m e o b s e r v a t i o n s o n t h e g r o s s - m e t a b o l i s m of t h e C o a l T i t a n d H a w f i n c h o n seed-diet u n d e r l a b o r a t o r y c o n d i t i o n s 20 Turíek, F. J.: O r n i t h o l o g i c a l o b s e r v a t i o n s o n M o u n t S z i t n y a 317 Tutman, I.: O r n i t h o l o g i c a l d a t a f r o m t h e I s l a n d o f L a p a d 323 Udvardy, M.: S u p p l e m e n t t o t h e b i r d f a u n a o f t h e H o r t o b á g y 221 Vasvári, M.: W h i s k e r e d T e r n n e a r T i s z a v a l k 310 Vertse, A.: V o g e l a n s i e d l u n g s v e r s u c h e i n d e n J a h r e n 1952—58 14 Short notes 304 I n memóriám ! 329 Recensio 331 Index alphabeticus a v i u m 353
6
Á B R Á K JEGYZÉKE — LIST O F I L L U S T R A T I O N S
1. Fészekodú eternitből -—Künstliche Nisthöhle aus E t e r n i t 11 2. Kísérleti o d ú p é l d a n y a k — Versuchsstücke d e r Nisthöhlen 11 3. Széncinege és m e z e i v e r é b fészekodú foglalásai a s z a r v a s i A r b o r é t u m b a n — D i e Besiedelung v o n K o h l m e i s e n ' m i d Feldsperlinge in dem A r b o r e t u m v o n Szarvas 12 4 . Széncinege és m e z e i veréb fészekodúfoglalásai a z ágasegyházi g y ü m ö l c s ö s ben — D i e Besiedelung v o n K o h l m e i s e n m i d Feldsperlinge i n d e m Obstgarten v o n Ágasegyháza 12 5. A z „ A k t o g r a f " k é p e — T h e p h o t o g r a p h o f the „ A k t o g r a f " 27 6. A z „ A k t o g r a f " szerkezetének vázlata — T h e d e s i g n of the „ A k t o g r a f " mechanism 27 7. A széncinege fiókáinak etetési száma a n a p k ü l ö n b ö z ő óráiban — T h e n u m b e r of t h e G r e a t T i t m o u s e y o u n g ' s f e e d i n g i n t h e d i f f e r e n t h o u r s o f the d a y 28 8. Összefüggés a fiókák k o r a és a z etetési s z á m k ö z ö t t a széncinege fiókáknál — C o n n e e t i o n b e l w e e n the age o f the y o u n g s o f the G r e a t T i t m o u s e a n d t h e n u m b e r o f the feedings 28 9. A kékcinege fiókáinak etetési száma a n a p k ü l ö n b ö z ő óráiban — C u r v e s h o w i n g the f e e d i n g of the B l u e T i t ' s y o u n g i n dü'ferent h o u r s o f the d a y 28 10. A m e z e i v e r é b fiókáinak etetési száma a n a p k ü l ö n b ö z ő óráiban —• C u r v e sho w i n g the feeding of the Tree S p a r r o w ' s y o u n g i n different hours of the d a y . . . . 28 11. A g y ö n g y b a g o l y - p á r etetéseinek időbeli eloszlása h á r o m éjszaka lefolyása a l a t t — D i e z e i t l i c h e V e r t e i l u n g d e r Fütterung des S c h l e i e r e u l e i i p u a r e s i m L a u f e v o n d r e i Nächten 43 12. A réti fülesbagoly fészkelő és előfordulási h e l y e i a K á r p á t - m e d e n c e terüle tén —- T h e b r e e d i n g p l a c e s a n d o c c u r e n c e s o f S h o r t - E a r e d O w l i n the b a s i n o f the C a r p a t h i a n s 89 13. A füles k u v i k fészkelése Dél-Szlovákiában —- B r e e d i n g of t h e S c o p s O w l i n South-Slovaky '. 101 14. A fülespaesirta előfordulása .Magyarországon és a környező területeken — O c c u r e n c e o f the S h o r e L a r k i n H u n g a r y a n d a n n e x e d c o u n t r i e s 110 15. H ó s á r m á n v — S n o w B u n t i n g 121 16. N y í l f a r k ú ' h a l f a r k a s — L o n g - T a l l e d S k u a 122 17. — 20. Bélavára '. 227—228 21. E c z e t h - c i m e r (1559) - T h e erest o f F a m i l y E c z e t h (1559) 238 22. F i s c h e r - c i m e r (1563) — T h e erest of F a m i l y F i s c h e r (1563) 238 23. G e ö n c z i - c i m e r (1578) — T h e erest of F a m i l y G e ö n c z i (1578) 239 24. B o r n e m i s s z a - c i m e r (1580) —- T h e erest o f F a m i l v B o r n e m i s s z a ( 1 5 8 0 ) . . . . 239 25. N a g y - c i m e r (1588) — T h e erest o f F a m i l v N a g y (1588) 240 26. C h u t a - c i m e r (1606) — T h e erest o f F a m i l v C h u t a (1606) 240 27. Madarász-cimcr (1610) — T h e erest o f F a m i l y Madarász (1610) 241 28. Méhes-cimer (1617) T h e eresi of F a m i l y Méhes (1617) -'II 29. Sándor-cimer (1622) — T h e erest o f F a m i l v Sándor (1622) 242 30. M i s k o l c z i - c i m e r (1649) - - T h e erest of F a m i l y M i s k o l c z i (1649) 242 31. N a g y - c i m e r (1660) — T h e erest o f F a m i l y N a g y (1660) 243 32. K á l m á n c z a y - e i m e r (1669) — T h e erest o f F a m i l y K á l m á n e z a y ( 1 6 6 9 ) . . . . 243 7
33. K a j o r - c i m e r (1676) - - T h e erest of F a m i l y K a j o r (1676) 34. Miklós-cimer (1678) - - T h e erest o f F a m i l y Miklós (1678) 35. —-38. M é l y v í z b e ereszkedő szürkegém — F i s h - H e r o n descends t o deep w a t e r . .' 39. F e k e t e g ó l y a fészke sziklán - - B l a c k S t o r k ' s N e s t o n r o c k 4 0 . Fészkén pihenő kanalasgém — S p o o n b i l l o n t h e N e s t 41. A jeges réce júniusi p é l d á n y a — T h e L o n g - T a i l e d D u c k f r o m J u n e 1958 4 2. A F e g y v e r n e k e n f o g o t t északi héja f r i s s e n f o g o t t á l l a p o t b a n — T h e N o r t h e r n G o s h a w k c a u g h t n e a r F e g y v e r n e k s h o r t after the c a t c h i n g 43. A z északi héja R a j k á n e l e j t e t t p é l d á n y a — T h e N o r t h e r n G o s h a w k s h o t n e a r Rajka 4 4 — 4 5 . A z északi héja I s a s z e g e n f o g o t t p é l d á n y a r ö v i d d e l a fogás után — T h e N o r t h e r n G o s h a w k c a u g h t n e a r I s a s z e g s h o r t after t h e c a t c h i n g 46. U g y a n a z a p é l d á n v 1958. I X . 29-én a z Á l l a t k e r t b e n — T h e s a m e s p e c i m e n i n the Z o o o n S e p t . 29. 1958 47. A k o r o n á b a n l e r a k o t t , széncinege által k i k e z d e t t ( k ö z é p e n ) és m é g é p ( j o b b o l d a l o n ) g y a p j a s p i l l e p e t e c s o m ó k — T h e heaps o f eggs o f G y p s y - M o t h l a i d i n t h e c r o w n o f trees. A t r i g h t i n i n t a c t c o n d i t i o n ; i n t h e m i d d l e the o p e n e d b y Great Titmouse 48. Sértetlen g y a p j a s p i l l e t o j á s c s o m ó k a h e r n y ó k kifurakodási nyílásaival és a t o j á s c s o m ó k a l a t t csoportosuló f i a t a l h e r n y ó k k a l — T h e h e a p s o f eggs o f G y p s y M o t h w i t h t h e e x i t s o f c a t e r p i l l a r s , w h i c h a s s a m b l e u n d e r t h e heaps 49. A gyapjaspüle t o j á s c s o m ó t borító szőrréteg eltávolítása után l á t h a t ó v á vál n a k a z átlátszó t o j á s b u r k o k b a n telelő h e r n y ó k — T h e w i n t e r i n g c a t e r p i l l a r s are t o see t h r o u g h t h e t r a n s p a r e n t m e m b r á n after t h e r e m o v a l o f the h a i r s t r a t u m o f egg-heap 50. Gyapjaspüle t o j á s c s o m ó két végén a rekeszszerű n e m e z b u r o k , a h o n n a n a a cinegék a t o j á s o k a t kitették. A t o j á s c s o m ó középső részén és a felső tojáscso m ó n a h e r n y ó k kifurakodási nyílásai látszanak — A c e l l - l i k e felt m e m b r á n o n t h e b o t h e n d of t h e egg-heap o f G y p s y M o t h , f r o m w h i c h t h e T i t s are e a t e n t h e eggs. O n t h e m i d d l e p a r t of t h e h e a p a n d o n the u p p e r the h e a p e x i t s o f t h e c a t e r p i l l a r s a r e t o see 51. K ö z ö n s é g e s szalonnabogár ( D e r m e s t e s l a r d a r i u s L . ) l á r v á t ó l feldúlt g y a p j a s p i l l e t o j á s c s o m ó -— T h e E g g - H e a p o f G y p s y - M o t h d e s t r o y e d b y the l a r v a e o f Dermestes lardarius 52. Szalonnabogár-lárvától kiüregesített g y a p j a s p i l l e t o j á s c s o m ó — T h e E g g H e a p of G y p s y - M o t h excavated b y the larvae of Dermestes laradrius 53. A réti t ü c s ö k m a d á r előfordulási h e l y e a Sátorhegységben — T h e H a b i t a t o f G r a s h o p p e r - W a r b l e r i n t h e M o u n t a i n s of Sátor 54. A balkáni gerle elterjedése I z r a e l b e n — T h e A r e a l o f t h e I n d i a n R i n g - D o w e i n Izrael 55. A M e r g a n e t t a a r m a t a élőhelye R i o N e g r o - b a n . R i o Q u e m q u e m t r e n f o l y ó — T h e H a b i t a t of M e r g a n e t t a a r m a t a i n P r o v . R i o N e g r o . T h e r i v e r Q u e m q u e m tren
244 244 260 267 268 270 271 271 272 273
284
284
284
285
285 285 289 298
299
M A D Á R T E L E P Í T É S I
Dr.
K Í S É R L E T E K
Vertse
1 9 5 2 — 58
Albert
Kísérleteinket a z u t ó b b i é v e k b e n e l s ő s o r b a n a z a cél irányítja, h o g y a mesterséges m a d á r t e l e p í t é s s z é l e s k ö r ű elterjesztésének, főleg n a g y ü z e m i alkalmazásának megteremtsük az eddiginél j o b b , fejlettebb módszertani és t e c h n i k a i feltételeit. E z t a célt szolgálja a z A q u i l a e l ő z ő k ö t e t é b e n m e g j e l e n t c i k k e m i s . a m e l y b e n a telepítés e r e d m é n y e s s é g é t a g y ü m ö l c s ö s ö k b e n o l y h á t r á n y o s a n b e f o l y á s o l ó v e r é b k o n k u r r e n c i a v á r h a t ó mértékére, az a z t kiváltó környezeti tényezőkre i g y e k e z t e m rámutatni. M i n d i n k á b b s ü r g e t ő v é v á l t a f é s z e k o d ú n a k a tökéletesítése i s , m e r t a n a g y ü z e m i telepítés e r e d m é n y e s s é g é t erősen h á t r á l t a t j a a f á b ó l készült o d ú k r o m l é k o n y s á g a . E z e g y b e n a telepítési k e d v e t , h a j l a n d ó s á g o t i s c s ö k k e n t i . A k i h e l y e z e t t f a o d ú k e g y részét ( k b . 1 0 % - á t ) u g y a n i s m á r a m á s o d i k é v b e n j a v í t a n i k e l l . L a k ó h á z t ó l t á v o l cső n a g y o b b t e l e p e k e n p e d i g , különösen a h o l terepnehézségekkel is számolni k e l l ( p l . erdőben), a j a v í t g a t á s g y a k r a n k ö r ü l m é n y e s s é , fáradtságossá v á l i k , a m i r e c s a k k e v e s e n v á l l a l k o z n a k . I l y e n f o r m á n a k i h e l y e z e t t f a o d ú k j e l e n t ő s része n é h á n y év a l a t t t ö n k r e m e g y , s e z z e l e g y ü t t a telepítés e r e d m é n y e s s é g e i s fokozatosan csökken. Régen felvetődött a g o n d o l a t , h o g y a fészekodúk faanyagát o l y a n ellenállóbb e g y é b a n y a g g a l v a g y műanyaggal helyettesítsük, a m e l y a faodúk legfőbb hibáit kiküszöbölné. Intézetünk már t ö b b m i n t 3 0 évvel e z e l ő t t (a 2 0 - a s é v e k e l e j é n ) , a z a k k o r n e h e z e n b e s z e r e z h e t ő f a a n y a g p ó t l á sára s a l a k b e t o n b ó l készült f é s z e k o d ú v a l kísérletezett, a m e l y a z o n b a n t ö r é k e n y s é g e m i a t t n e m b i z o n y u l t t ö m e g t e r j e s z t é s r e a l k a l m a s n a k . Né m e t o r s z á g b a n ú j a b b a n fűrészpor és c e m e n t k e v e r é k é b ő l e l ő á l l í t o t t m ű a n y a g b ó l ( H o l z b e t o n ) készítenek f é s z e k o d ú k a t , a m e l y e k a faodúkat m e g b í z h a t ó s á g és e r e d m é n y e s s é g t e k i n t e t é b e n egyaránt felülmúlják. N á l u n k a z e t e r n i t ( a z b e s z t c e m e n t ) m ű a n y a g m u t a t k o z o t t e r r e a célra l e g a l k a l m a s a b b n a k . E t e r n i t b ő l n a g y t ö m e g b e n g y á r t a n a k különféle cső i d o m o k a t és e g y é b , a r á n y l a g o l c s ó é p í t k e z é s i s z e r e l v é n y a n y a g o k a t . A m á r t ö b b m i n t fél é v s z á z a d o s h a s z n á l a t t a p a s z t a l a t a i által i g a z o l t szilárd sága, i d ő á l l ó s á g a és n e m u t o l s ó s o r b a n o l c s ó s á g a f o l y t á n a l k a l m a s n a k l á t s z o t t f é s z e k o d ú készítésére i s . A z első, S z u . i . J Ó Z S E F által k o n s t r u á l t e t e r n i t o d ú k k a l a kísérletet 1 9 5 3 - b a n kezdtük m e g e g y g y ü m ö l c s ö s b e n ( T a h i ) . Miután a széncinkék előszeretettel v e t t é k a z o k a t i g é n y b e m i n d téli szállásul, m i n d t a v a s s z a l fészkelésre, 1 9 5 5 - b e n a s z a r v a s i A r b o r é t u m b a n r e n d e z t ü n k be e r r e a célra
SMÍTHSONIAN „ „
m
_
n a g y o b b kísérleti t e l e p e t . A k i h e l y e z e t t 36 e t e r n i t o d ú m e l l e t t , k o n t r o l l k é n t u g y a n a n n y i d e s z k a o d ú t is s z e r e p e l t e t t ü n k , é s p e d i g v á l t o g a t v a , h o g y m i n d k é t odúféleség l e h e t ő l e g a z o n o s k ö r n y e z e t b e k e r ü l j ö n . A z 1 9 5 6 — 5 8 . é v i , 3 é v e s kísérlet fészkelési e r e d m é n y é t a z 1. t á b l á z a t m u t a t j a . 1. táblázat, Deszka odúk
E t e r n i t odúk
5 db A
26 db B
—
15
—
25 4 3
2
Kékcinke Mezei veréb K e r t i rozsdafark Seregélv Csóka
5
db C
5
db Ak
1 2
5
db A
14 db Bk
12 db Bsz
1
22
5
30 5 7
6
42
27
5
3 0
50
2
3
A z eredmény a z t m u t a t j a , h o g y a cinkefélék az e t e r n i t odút a d e s z k a odúval s z e m b e n feltűnően e l ő n y b e n részesítették, m i g a v e r e b e k i n k á b b a d e s z k a o d ú h o z v o n z ó d t a k . A z e t e r n i t o d ú k fészkelési e r e d m é n y e t e h á t m i n d a települt fajok minősége, m i n d abszolút mennyiség tekintetében i s m e s s z e felülmúlja a d e s z k a o d ú k é t (összes fészkelés e t e r n i t o d ú b a n 7 8 , d e s z k a o d ú b a n 5 2 ; e b b ő l cinkefészkelés e t e r n i t o d ú b a n 6 1 , d e s z k a o d ú b a n 15). A d e s z k a o d ú k b a t e l e p ü l t f a j o k n a g y o b b v á l t o z a t o s s á g á t e g y é b k é n t a B o d ú k n a g y o b b (42 m m ) r ö p n y i l á s a m e l l e t t a z o k o z t a , h o g y a d e s z k a o d ú k k ö z ö t t k e r t i r o z s d a f a r k ú fészkelésére a l k a l m a s C o d ú k i s s z e r e p e l t e k , továbbá a B odúk k b . egyharmadának röplyukát a harkályok rövidesen k i t á g í t o t t á k s í g y a z o k m é g a l k a l m a s a b b á v á l t a k a seregély, k e r t i r o z s d a farkú, s ő t a c s ó k a fészkelésére i s , m í g a z e t e r n i t o d ú k r ö p n y í l á s a i (5 d b 25 m m , 31 d b 32 m m ) v á l t o z a t l a n o k m a r a d t a k . A r o v a r o k a t kevésbé v o n z o t t a az eternit o d ú . A m í g a d e s z k a odúkból m á r a z első é v b e n n y o l c a t f o g l a l t a k e l a d a r a z s a k a d d i g e t e r n i t o d ú k b ó l e g y e t s e m , s k é s ő b b i s c s a k két. m a d a r a k által e l n e m f o g l a l t o d ú b a n t e l e p e d t e k m e g v a d m é h e k (25 m m r ö p n y í l á s ú A o d ú k b a n ) . A l e g f o n t o s a b b a z o n b a n , h o g y a m í g a h á r o m é v e s kísérleti i d ő f o l y a m á n a d e s z k a o d ú k j e l e n t ő s része k i s e b b - n a g y o b b j a v í t á s r a s z o r u l t és c s a k n e m k i v é t e l n é l k ü l m a g u k o n viselik a harkályok famegmunkáló-képességének nyomait (néhányat c s a k n e m használhatatlanná tettek), a d d i g az eternit odúk. a m i n t az várható is v o l t , változatlanul épek m a r a d t a k . A z e t e r n i t m ű a n y a g o d ú t e h á t a h á r o m é v e s kísérlet a l a p j á n b e v á l t n a k tekinthető. E l ő n y ö s tulajdonságait a k ö v e t k e z ő k b e n f o g l a l h a t j u k össze: L e g n a g y o b b előnye a n y a g á n a k szilárdsága, a z időjárás viszontagságaival, v a l a m i n t m e c h a n i k a i b e h a t á s o k k a l s z e m b e n v a l ó s z í v ó s s á g a , ellenállósága. ;
10
2. ábra. Kísérleti 2. Fig. Versuchsstücke
odúpéldányok der Nisthöhlen P h o t o A . V e r l se
Szántóföld Acker Cazdasógi
udvar •
Deszkaodu-
m 2
Eternit
Wlrtschaftshof
Nistkasten
odu • Eternit
Cinke fészkelések
Nisthohlen
- Nisten
Mezei verébfészkelések
Szántóföld Acker
des Parus malőr u. coeruleus
• Nisten des Passer nontonus
Rizsföld Reisfeld
3. ábra. Széncinege és mezei veréb fészekodúfoglalásai a szarvasi Arborétumban 3. Fig. Die Besiedelung von Kohlmeisen und Felds pe?'linge in dem Arboretum von Szarvas A . Vertse Erdő-Wald
9Ö©OQOO
W
\ /
II
\/
\i \/ \(
V
\l U
1/" W
ví
Sí lí
O
O Q
I \t V Sí W
Ní
O
O
O
o
o
" 1/
V »'
\/
V V
sl
\t
Sí
sí u
W
űooood
w Sí
si
íX-OQGO
Baromfi gazdaság Hühnerzucht
S/
1/
•it H
o
o
©
o
o
o
o
o
•
Fészekoduk-
Nisthöhlen
Széncinke fészkelések - Nisten des Parus maior 9- Mezei verébfészkelések - Nisten des Passer montanus
Gazdasági udvar Wirtschaftshof
4. ábra. Széncinege és mezei veréb fészekodú foglalásai az ágasegyházi gyümölcsösben I. Fig. Die Besiedelung von Kohlmeisen und Feldsperlinge in dem Obstgarten von Agat egyháza A . Vertse
Normális igénybevétel mellett jóformán sohasem szorul javításra. K a p a s z k o d á s r a a l k a l m a t l a n s i m a külső felülete a f é s z e k r a b l ó v a g y k o n k u r r e n s k i s e m l ő s ö k ( m a c s k a , m ó k u s , p e l e , e r d e i egér) e l l e n j e l e n t ő s v é d e l m e t n y ú j t . K ü l ö n ö s e n h a a z o d ú t a f a t ö r z s t ő l t á v o l a b b , ágra f ü g g e s z t j ü k f e l . S i m a belső felülete k o r l á t o z z a a z é l ő s d i e k m e g t e l e p e d é s é t , a m e l y e k a r e p e d e z e t t v a g y pudvás faodúkban g y a k r a n nagymértékben elszaporodnak. E z e k e t e g y é b k é n t a z odú tűzállósága folytán könnyen megsemmisíthetjük ú g y is, h o g y a z e l h a g y o t t fészket k e v é s s p i r i t u s s z a l v a g y b e n z i n n e l l e ö n t j ü k , s az o d ú t kiégetjük. U g y a n í g y s z a b a d u l h a t u n k m e g a n ö v é n y v é d e l m i s z e m p o n t b ó l n e m k í v á n a t o s , a z üresen m a r a d t o d ú k a t p e t e r a k á s r a , b á b o z ó d á s r a v a g y téli b ú v ó h e l y ü l e s e t l e g felkereső r o v a r o k t ó l i s . A h a r k á l y n e m t u d j a megmunkálni. A súlya n e m h a l a d j a m e g a fatönkodúét. A z e t e r n i t o d ú t ezek az előnyös tulajdonságai alkalmassá teszik, r e n d s z e r e s ellenőrzésre k e v é s b é a l k a l m a s t e r e p e k e n v a l ó n a g y m é r e t ű , n a g y ü z e m i m a d á r t e l e p í t é s e k létesítésére. A l t a l á n o s s á g b a n i s b i z o n y á r a f o k o z n i f o g j a a telepítési k e d v e t , m e r t e g y s z e r i b e r u h á z á s s a l a m a d á r telepítés e s z k ö z s z ü k s é g l e t e é v t i z e d e k r e b i z t o s í t h a t ó . A költési e r e d m é n y e k b ő l m é g a z t a t a p a s z t a l a t o t i s leszűrhetjük, h o g y a m í g a 12 d b széles (15 c m ) üregű B s z e t e r n i t o d ú k b a n c s a k 22 c i n k e fészkelés v o l t (összes fészkelés 2 7 ) , a d d i g a m i n d ö s s z e k e t t ő v e l t ö b b , 14 d b k e s k e n y (12 c m ) B k e t e r n i t o d ú k b a n 35 cinkefészkelés (összes fészkelés 4 2 ) . A túlságosan széles üregű o d ú t e h á t n e m v o l t v o n z ó hatással a m a d a r a k r a , a m i é r t h e t ő , h a a r r a g o n d o l u n k , h o g y a széles o d ú b a j ó v a l t ö b b m u n k á t i g é n y l ő , n a g y o b b m e n n y i s é g ű f é s z e k a n y a g o t k e l l ö s s z e h o r d a n i . A széles üregű o d ú k a z o n b a n ú g y látszik k e d v e z ő hatással v o l t a k a n a g y o b b t o j á s s z á m ú fészekaljak k i a l a k u l á s á r a . A m í g u g y a n i s a k e s k e n y o d ú k b a n a 30 s z é n c i n k e f é s z e k a l j b ó l t í z fészekalj v o l t tízes és azonfelüli t o j á s s z á m ú , a d d i g a széles o d ú k b a n 2 2 s z é n c i n k e f é s z e k a l j b ó l t i z e n e g y . A széles o d ú k előnyére írható még, h o g y a nagylétszámú fészekaljak fiókái is z a v a r t a l a n u l , e g y m á s l e t i p r á s á n a k v e s z é l y e nélkül h e l y e z k e d h e t t e k e l a széles fészek b e n és e g y e n l e t e s e n f e j l ő d h e t t e k . A f é s z e k o d ú k b a n k e l t f i ó k á k a t és a k o t l ó ö r e g e k e t , a l e h e t ő s é g h e z m é r t e n m e g g y ű r ű z t ü k , a h á r o m é v a l a t t összesen 16 ö r e g e t és 325 f i ó k á t , t ú l n y o m ó a n s z é n c i n k é t . U j r a f o g á s 10 e s e t b e n t ö r t é n t , é s p e d i g k i z á r ó l a g kotló széncinke: 1957-ben 3 db, a m e l y e k e t 1956-ban gyűrűztünk a p a r k b a n fiókakorában; 1958-ban p e d i g 7 d b , a m e l y e k közül 5 d b 1956-ban, 2 db pedig 1957-ben k a p o t t gyűrűt fiókakorában az A r b o r e t u m odúiban. A z e l ő b b i e k k ö z ü l e g y 1 9 5 7 - b e n i s kézrekerült. M i u t á n a téli s z e m l é k a l k a l mával ( n o v e m b e r , január) g y a k r a n látni gyűrűs széncinkéket, e g y csapat b a n t ö b b e t i s , v a l ó s z í n ű , h o g y a p a r k o t a p o p u l á c i ó e g y része egész é v e n át n e m h a g y j a e l . A m i n t e g y 75 k h t e r j e d e l m ű , ö r e g t ö l g y e r d ő s á v v a l h a t á r o l t , e g y é b k é n t k b . e g y h a r m a d részben t ű l e v e l ű e k b ő l és e g y é b ö r ö k z ö l d e k b ő l álló A r b o r e t u m szigetszerűen h e l y e z k e d i k e l a k ö r n y e z ő , f e j l e t t m e z ő g a z d a s á g i kultúrájú területen, a z é r t m á r e l e v e i g e n n a g y f i g y e l m e t s z e n t e l t e m a m e z e i v e r e b e k térfoglalásának, különös t e k i n t e t t e l a cinkefélékkel s z e m b e n k i alakuló konkurrenciára. A v e r e b e k fészekodúfoglalását ezért n e m befo l y á s o l t a m . A települési e r e d m é n y e k a z t i g a z o l j á k , h o g y b á r a p a r k déli 13
széléhez k ö z v e t l e n ü l k a p c s o l ó d ó v e g y e s á l l a g ú , h é z a g o s a n t e l e p ü l t g y ü m ö l c s ö s , m a j d a k e l e t i s z o m s z é d s á g b a n elterülő kísérleti r i z s t e l e p e k , állami gazdaság majorsága stb. a m e z e i v e r e b e k számára i g e n k e d v e z ő táplálkozási területet biztosítanak, tehát i g e n erőteljes verébkonkurrenciáv a l k e l l e t t s z á m o l n u n k (a r i z s v e t é s e k e t á l l a n d ó a n ő r z i k a m e z e i v e r e b e k k á r t é t e l é t ő l ) , m é g i s a p a r k b a n fészkelő o d ú l a k ó k k ö z ö t t , a z A r b o r e t u m p a r k e r d ő j e l l e g e f o l y t á n a s z é n c i n k e a d o m i n á n s . A 3. á b r a a s z é n c i n k e és m e z e i veréb fészkelésónek megoszlását szemlélteti a h á r o m é v e s kísérleti idő a l a t t . A m e z e i v e r e b e k a g a z d a s á g i u d v a r o k k ö r n y é k é n és a r i z s f ö l d e k , v a l a m i n t a g y ü m ö l c s ö s felé eső p a r k s z é l e k e n t e l e p ü l t e k , m í g a c i n k e f é l é k i n k á b b a p a r k b e l s e j é b e n , a h o l a m e z e i v e r e b e k c s a k 1—2 e s e t b e n p r ó b á l koztak. A gyümölcsösökben a cinketelepülést befolyásoló környezeti tényezők s z e m l é l t e t é s é r e m e l l é k e l e m a z á g a s e g y h á z i ( m i n t e g y 100 k h ) g y ü m ö l c s ö s b e n (1949—50-ben) f o l y t a t o t t telepítési kísérleteink e r e d m é n y é t feltüntető 4. á b r á t . A s z é n c i n k é k a g y ü m ö l c s ö s l e g ö r e g e b b á l l o m á n y ú r é s z l e t e i t és a z e r d ő v e l h a t á r o s szélein l e v ő o d ú k a t f o g l a l t á k e l , m í g a m e z e i v e r e b e k e t i n k á b b a g y ü m ö l c s ö s f i a t a l és l e g f i a t a l a b b á l l o m á n y ú részletei v o n z o t t á k , sőt m e g t e l e p e d t e k o l y a n részeken is, a m e l y e k környéke teljesen fátlan v o l t . A gazdasági u d v a r o k v o n z ó hatása is észrevehető.
Irodalom—Literatura Dr. H., Bruns: V e r s u c h e z u r F r a g e d e r B e v o r z u g u n g v e r s c h i e d e n e r Vogelnisthöhlen u . N i s t k a s t e n d u r c h h ö h l e n b r ü t e n d e V o g e l a r t e n . G e s u n d e P f l a n z e n , 1957. Szemere L.: A z új c e m e n t o d ú k k a l v é g z e t t költési p r ó b á k első e r e d m é n y e i . A q u i l a , 1923—24, p . 263. Szemere Dr.
L.:
U j a b b t a p a s z t a l a t o k a b s t o n fészekodvakkal.
A q u i l a , 1 9 2 5 — 2 6 , p . 184.
Vertse A.: A g y ü m ö l c s ö s mesterséges m a d á r t e l e p í t é s é t befolyásoló k ö r n y e z e t i t é n y e z ő k g y a k o r l a t i m e g h a t á r o z á s a . A q u i l a , 1958.
Vogelansiedlungsversuche Dr.
i n den J a h r e n
Albert
1952—58
Vertse
I n den letzteren J a h r e n zielten unsere Versuche i n erster R e i h e darauf, die techni schen Bedingungen einer verbreiteten u n d womöglich m i t Grossbetriebs-Methoden durchgeführten künstlichen V o g e l a n s i e d l u n g u n d i n einer, d e r t e c h n i s c h e n E n t w i c k l u n g m e h r entsprechenden Weise als bisher, z u gestalten. D i e s h a t t e als Z i e l a u c h m e i n i m v o r h e r i g e n B a n d d e r A q u i l a e r s c h i e n e n e r A r t i k e l , i n w e l c h e m i c h a u f das z u erwartende Mass der S p e r l i n g s k o n k u r r e n z , die die erfolgreiche A n s i e d l u n g i n d e n Obstgärten so n a c h t e i l i g b e e i n f l u s s t , s o w i e a u f d i e U m g e b u n g s f a k t o r e n , w e l e h e diese K o n k u r r e n z hervorrufen, hinzuweisen bestrebt war. D i e V e r v o l l k o m m n u n g der Nisthöhlen w u r d e a u c h i m m e r dringender, d a d i e r a s c h e V e r f a u l u n g d e r aus H o l z v e r f e r t i g t e n Nistkästen u . H ö h l e n d e n E r f o l g e i n e r Ansiedlung m i t Grossbetriebs-Methoden stark hindert. Dies vermindert gleichzeitig d i e L u s t u n d G e n e i g t h e i t z u m A n s i e d e l n . E i n e n T e i l ( z i r k a 1 0 % ) d e r ausgehängten Holzkästen u . Höhlen musste m a n nämlich schon i m z w e i t e n J a h r ausbessern. D i e A u s b e s s e r u n g i s t i n d e n grösseren G e b i e t e n d i e f e r n v o n d e n W o h n h ä u s e r n l i e g e n , u n d besonders d o r t , w o m a n a u c h m i t Geländeschwierigkeiten z u r e c h n e n h a t (z. B . 14
i n W ä l d e r n ) oft u m s t ä n d l i c h u n d m ü h s a m , w o z u s i c h n u r w e n i g e e n t s c h l i e s s e n . S o g e h t e i n b e d e u t e n d e r T e i l d e r ausgehängten Nisthöhlen i n e i n i g e n J a h r e n z u G r u n d e u n d h i e d u r e h f a l l t a u c h d e r E r f o l g d e r A b s i e d l u n g e n s u c c e s s i v e zurück. S c h o n seit L a n g e m w u r d e d e r G e d a n k e a u f g e b r a c h t d a s H o l z m a t e r i a l dieser N i s t höhlen m i t e i n e m a n d e r e n widerstandsfähigerem M a t e r i a l o d e r e i n e m K u n s t m a t e r i a l z u e r s e t z e n , w e l c h e s d i e H a u p t f e h l e r d e r Nisthöhlen e l i m i n i e r e n k ö n n t e . U n s e r I n s t i t u t hat s c h o n v o r m e h r als 30 .Jahren ( a m A n f a n g d e r 20-er J a h r e ) z u m E r s a t z des s c h w e r b e s c h a f f b a r e n H o l z m a t e r i a l s m i t aus S c h l a c k b e t o n v e r f e r t i g t e n Nisthöhlen V e r s u c h e g e m a c h t ; d e r Z e r b r e c h l i c h k e i t w e g e n w a r e n diese j e d o c h z u r M a s s e n v e r b r e i t u n g n i c h t geeignet. I n D e u t s c h l a n d v e r f e r t i g t m a n n e u e r d i n g s d i e Nisthöhlen a u s e i n e m K u n s t m a t e r i a l ( H o l z b e t o n ) das aus e i n e r M i s c h u n g v o n Sägemehl u n d Z e m e n t b e s t e h t , w e l c h e w a s Verlässlichkeit u n d R e s u l t a t a n b e l a n g t , d e n H o l z n i s t h ö h l e n überlegen sind. B e i u n s h a t s i c h e i n K u n s t m a t e r i a l n a m e n s „ E t e r n i t " ( A s b e s t z e m e n t ) a l s für d i e s e n Z w e c k a m g e e i g n e t s t e n gezeigt. A n s E t e r n i t f a b r i z i e r t m a n i n grossen .Man gen v e r s c h i e dene R ö h r e n s c h a b l o n e n u n d a n d e r e , verhältnismässig b i l l i g e A r m a t u r e n . I n f o l g e seiner, d u r c h m e h r als fünfzigjährigen E r f a h r u n g bestätigten F e s t i g k e i t , D a u e r h a f t i g keit u n d n i c h t i n l e t z t e r R e i h e B i l l i g k e i t , s c h i e n das E t e r n i t z u r H e r s t e l l u n g v o n Nisthöhlen geeignet. D i e e r s t e n V e r s u c h e w u r d e n m i t d e n v o n J . S z i . u k o n s t r u i e r t e n Eternit-Nisthöhlen i n e i n e m O b s t g a r t e n ( T a h i ) i m J a h r e 1953 g e m a c h t . D a d i e K o h l m e i s e n diese s o w o h l als W i n t e r u n t e r k u n f t , a l s i m Frühjahr z u m N i s t e n m i t V o r l i e b e i n A n s p r u c h n a h m e n , richteten w i r i m J a h r e 1955 i m A r b o r e t u m v o n S z a r v a s eine grössere V e r s u c h s s i e d l u n g e i n . U m K o n t r o l ! z u h a b e n , u n t e r b r a c h t e n w i r n e b e n d e n ausgehängten 36 Eternit-Nisthöhlen e b e n s o v i e l Holznistkästen, u z w . a b w e c h s e l n d , sodass b e i d e r A r t e n v o n Nisthöhlen möglicherweise i n diesell>e U m g e b u n g k a m e n . D a s N i s t r e s u l t a t d e r dreijährigen V e r s u c h e — v o n 1956 bis 1958 zeigt d i e 2. T a b e l l e . 2. T a b e l l e Holznistkästen 5
St A
i 26 St B
Eternithöhlen
5
St
15
Garten-Rotschwanz Star Dohle
— —
—
—
25 4 3
_
—
3 50
St
14 St Bk
1 2
1
22
—
5
30 5 7
—
—
—
—
3
6
42
27
5 St AI
C
2
5 A
12 St Bsz
5
i D a s R e s u l t a t z e i g t , dass d i e M e i s e n a r t e n i n a u f f a l l e n d e m M a s s e d e n B r e t t e r k a s t e n gegenüber, d i e Eternithöhlen v o r z o g e n , während d i e S p e r l i n g e eher z u d e m B r e t t e r k a s t e n n e i g t e n . D a s N i s t r e s u l t a t d e r E t e r n i t h ö h l e n ist also s o w o h l i n H i n s i c h t a u f d i e angesiedelten A r t e n , wie v o m G e s i c h t s p u n k t der absoluten Menge weit d e m der N i s t kästen überlegen ( i n s g e s a m t n i s t e n i n Eternithöhlen : 78, i n Bretterkästen : 52, P a a r e d a v o n M e i s e n i n Eternithöhlen : 6 1 , i n Bretterkästen : 15). D i e grössere M a n n i g f a l t i g keit d e r i n d i e Bretterkästen a n g e s i e d e l t e n A r t e n ist übrigens a u s s e r d e m grösseren F l u g l o c h d e r B - K ä s t e n (42 m m ) a u c h d a d u r c h begründet, dass u n t e r d e n B r e i ter k a s t e n a u c h z u m N i s t e n d e r Garten-Rot schwänze geeignete O-Kästen v o r h a n d e n w a r e n , a u s s e r d e m h a b e n d i e S p e c h t e z i r k a e i n d r i t t e l d e r Fluglöcher i n n e r h a l b k u r z e r
15
Z e i t e r w e i t e r t , sodass diese n o c h geeigneter für das N i s t e n d e r S t a r e , G a r t e n - R o t schwänze, u n d sogar der D o h l e n w u r d e n , während die Fluglöcher der Eternithöhlen (5 S t . 25 m m , 31 S t . 32 m m ) unverändert b l i e b e n . Insekten w u r d e n weniger v o n den Eternithöhlen angezogen. W a h r e n d d i e W e s p e n s c h o n i m L a u f e des e r s t e n J a h r e s a c h t Bretterkästen e r o b e r t e n , w u r d e i n d e r s e l b e n Z e i t k e i n e E t e r n i t h ö h l e besetzt u n d a u c h später s i e d e l t e n s i c h n u r i n z w e i v o n i h n e n W i l d b i e n e n a n , u z w . i n solche, d i e v o n V ö g e l n n i c h t i n A n s p r u c h g e n o m m e n w u r d e n ( A k - H ö h l e m i t 25 m m Flugöffnung). D a s W i c h t i g s t e j e d o c h i s t , dass i m G e g e n s a t z z u d e n Bretterkästen, d e r e n ü b e r w i e g e n d e r T e i l i m L a u f e d e r dreijährigen V e r s u c h s z e i t grössere o d e r k l e i n e r e R e p a r a t u r e n b e n ö t i g t e u n d fast a u s n a h m s l o s d i e S p u r e n d e r H o l z b e a r b e i t u n g s - F ä h i g k e i t d e r S p e c h t e t r u g e n (einige v o n i h n e n w u r d e n d u r c h sie b e i n a h e u n b r a u c h b a r g e m a c h t ) , b l i e b e n d i e E t e r n i t h ö h l e n u n v e r ä n d e r t h e i l — w i e es auch zu erwarten war. D i e E t e r n i t h ö h l e k a n n also n a c h dreijährigem V e r s u c h a l s b e w ä h r t b e t r a c h t e t w e r d e n . I h r e v o r t e i l h a f t e n E i g e n s c h a f t e n k ö n n e n w i e f o l g t z u s a m m e n g e f a s s t wer d e n : i h r grösster V o r t e i l i s t d i e F e s t i g k e i t i h r e s M a t e r i a l s , i h r e Zälügkeit s o w o h l gegenüber w e c h s e l n d e r W i t t e r u n g , w i e a u c h gegen m e c h a n i s c h e Einflüsse, i h r e Widerstandsfähigkeit. B e i n o r m a l e r I n a n s p r u c h n a h m e b e n ö t i g t sie s o z u s a g e n k e i n e R e p a r a t u r . I h r e g l a t t e , z u m K r i e c h e n u n g e e i g n e t e äussere Oberfläche d i e n t a l s b e d e u t e n d e r S c h u t z gegen d i e Nesträuber o d e r k o n k u r r i e r e n d e Kleinsäugetiere ( K a t z e , E i c h h ö r n c h e n , B u c h e , W a l d m a u s ) . B e s o n d e r s w e n n d i e H ö h l e e t w a s v o m S t a m m ent fernt, a u f e i n e n A s t aufgehängt w i r d . D i e g l a t t e Innerfläche b e s c h r ä n k t d i e A n s i e d l u n g der Schmarotzer, welche i n den r i t z i g e n u n d s c h w a m m i g e n (mulmigen) H o l z kästen s i c h oft s t a r k v e r m e h r e n . D i e s e k ö n n e n übrigens — a n g e s i c h t s d e r F e u e r f e s t i g k e i t d e r H ö h l e n — l e i c h t v e r n i c h t e t w e r d e n , i n d e m m a n das v e r l a s s e n e N e s t m i t e t w a s S p i r i t u s o d e r B e n z i n begiesst t m d d i e H ö h l e a u s b r e n n t . E b e n s o k ö n n e n w i r u n s v o n d e n , v o m S t a n d p u n k t des P f l a n z e n s c h u t z e s u n e r w ü n s c h t e n I n s e k t e n , die die leer gebliebenen Höhlen z w e c k s E i e r l e g e n , V e r p u p p u n g , oder als W i n t e r s c h u t z p l a t z e v e n t u e l l a u f s u c h e n , b e f r e i e n . D e r S p e c h t k a n n sie n i c h t b e a r b e i t e n . I h r G e w i c h t übertrifft n i c h t das d e r B a u m s t a m m höhle. Infolge dieser vorteilhaften Eigenschaften s i n d die Eternithöhlen z u r A n l e g u n g v o n b r e i t e n V o g e l a n s i e d l u n g e n i n G r o s s b e t r i e b e n a u f s o l c h e m Gelände, w e l c h e s m a n n i c h t s t ä n d i g k o n t r o l l i e r e n k a n n , b e s o n d e r s geeignet. I m A l l g e m e i n e n w e r d e n sie a u c h d i e L ^ s t z u r A n l a g e s t e i g e r n , d a d i e z u r V o g e l a n s i e d l u n g n ö t i g e n Geräte m i t einmaliger I n v e s t i t i o n a u f J a h r z e h n t e gesichert werden können. A u s d e n B r u t r e s u l t a t e n k a n n a u c h d i e E r f a h r u n g g e m a c h t w e r d e n , dass w ä h r e n d i n d e n 12 breithöhligen (15 c m ) B s z - E t e r n i t h ö h l e n n u r 22 M e i s e n g e n i s t e t h a b e n (ins g e s a m t 27 B r ü t e n ) , i n d e n 14 schmäleren (12 c m ) B k - E t e r n i t h ö h l e n 35 M e i s e n n i s t e t e n ( i n s g e s a m t 42 B r ü t e n ) . D i e z u b r e i t e n H ö h l e n w a r e n a l s o n i c h t a n z i e h e n d für d i e V ö g e l , w a s v e r s t ä n d l i c h i s t , w e n n m a n b e d e n k t , d a s s h i e z u v i e l grössere M e n g e n v o n N i s t m a t e r i a l h e r b e i g e s c h a f f t w e r d e n müssen, w a s a u c h v i e l m e h r A r b e i t i n A n spruch n i m m t . D i e breiten Höhlen waren jedoch scheinbar v o n guter W i r k i m g auf d i e P r o d u k t i o n v o n G e l e g e n m i t v i e l e n E i e r n . W ä h r e n d n ä m l i c h z w i s c h e n d e n 30 K o h l m e i s e n - G e l e g e n i n s c h m a l e n Höhlen z e h n solhce waren, die zehn oder m e h r E i e r e n t h i e l t e n , w a r e n z w i s c h e n d e n G e l e g e n i n d e n b r e i t e n H ö h l e n d e r e n elf. V o r t e i l d e r b r e i t e n H ö h l e n i s t es a u c h , d a s s i n i h n e n d i e v i e l e n J u n g e n u n g e s t ö r t , o h n e d i e G e f a h r e i n a n d e r n i e d e r z u t r e t e n , P l a t z h a b e n u n d s i c h gleichmässig e n t w i c k e l n k ö n n e n . S o w e i t es m ö g l i c h w a r , h a b e n w i r d i e i n N e s t h ö h l e n a u s g e b r ü t e t e n J u n g e n u n d d i e brütenden A l t v ö g e l b e r i n g t , w ä h r e n d d e r d r e i J a h r e i n s g e s a m t 16 A l t e u n d 325 J u n g e , überwiegend K o h l m e i s e n . Wiedergefangen w u r d e n h i e v o n n u r zehn, u z w . a u s s c h l i e s s l i c h B r u t k o h l m e i s e n : i m J a h r e 1957 3 S t ü c k , w e l c h e w i r i m J a h r e 1956 a l s J u n g v ö g e l i m P a r k b e r i n g t h a b e n ; u n d i m J a h r e 1958 7 S t ü c k , v o n w e l c h e n 5 i m J a h r e 1956 u n d 2 i m J a h r e 1957 a l s J u n g v ö g e l i n d e n Nistkästen u . H ö h l e n des A r b o r e t u m s ^ i n g e b e k o m m e n h a b e n . V o n v o r h e r g e h e n d e n i s t u n s e i n E x e m p l e r a u c h i m J a h r e 1957 i n d i e H ä n d e g e k o m m e n . I n A n b e t r a c h t dessen, dass m a n g e l e g e n t l i c h d e r W i n t e r I n s p i z i e r u n g e n ( N o v e m b e r , J a n u a r ) oft b e r i n g t e — i n e i n e r G r u p p e a u c h m e h r e r e — K o h l m e i s e n s i e h t , i s t es a n z u n e h m e n , dass e i n T e i l d e r P o p u l a t i o n d e n P a r k d a s ganze J a h r h i n d u c h n i c h t verlässt. D a s beiläufig 75 K a t . J o c h grosse A r b o r e t u m , dessen i n D r i t t e l t e i l w e i s e a u s Nadelwäldern u n d ewiggrünen P f l a n z e n besteht, liegt — v o n e i n e m alten E i c h e n w a l d 16
s t r e i f e n b e g r e n z t — i n s e l förmig i n d e m i n t e n s i v b e w i r t s c h a f t e t e n Gelände. D a h e r habe i c h schon v o n vornherein die A u s b r e i t u n g der Feldsperlinge — i n H i n s i c h t auf d i e g e g e n ü b e r d e n M e i s e n a r t e n s i c h a u s b i l d e n d e K o n k u r r e n z — m i t grosser S o r g f a l l b e o b a c h t e t . J e d o c h h a b e i c h - d i e I n b e s i t z n a h m e d e r Nesthöhlen seitens d e r S p e r l i n g e n i c h t b e e i n f l u s s t . D i e B e s i e d l u n g s r e s u l t a t e b e w e i s e n , dass o b w o h l d e r s i c h a m südlichen R a n d des P a r k e s d i r e k t e r s t r e c k e n d e , g e m i s c h t e , lückenhaft a n g e b a u t e O b s t g a r t e n , s o w o h l w i e d i e i n östlicher N a c h b a r s c h a f t s i c h a u s d e h n e n d e n V e r s u c h s - R e i s f e l d e r , die Meierei der staatlichen W i r t s c h a f t , usw. den F e l d s p e r l i n g e n sehr entsprechendes Ernährungsgebiet sichern u n d daher m i t einer recht s t a r k e n S p e r l i n g s k o n k u r r e n z z u r e c h n e n w a r (die R e i s f e l d e r w e r d e n s t ä n d i g v o n d e n S c h ä d e n d e r F e l d s p e r l i n g e geschützt), i s t t r o t z d e m u n t e r d e n i m P a r k n i s t e n d e n H ö h l e n b e w o h n e r n — i n f o l g e des P a r k w a l d c h a r a k t e r s des A r b o r e t u m s — d i e K o h l m e i s e d o m i n i e r e n d . D i e beige legte A b b i l d u n g z e i g t d i e V e r t e i l u n g z w i s c h e n d e m N i s t e n d e r K o h l m e i s e u n d des F e l d s p e r l i n g s w ä h r e n d d e r dreijährigen V e r s u c h s p e r i o d e . D i e F e l d s p e r l i n g e s i e d e l t e n s i c h i n d e r U m g e b u n g d e r Wirtschaftsgärten u n d d e r R e i s f e l d e r , s o w i e i n d e n P a r k r ä n d e r n g e g e n d i e O b s t g ä r t e n z u a n , wälirend d i e M e i s e n a r t e n e h e r das I n n e r e des P a r k e s b e v o r z u g t e n , w o d i e F e l d s p e r l i n g e m i r i n 1—-2 Fällen a n s i e d l u n g s V e r s u c h e machten. Z w e c k s V e r a n s c h a u l i c h u n g der U m g e b u n g s f a k t o r e n , die die A n s i e d l u n g der M e i s e n i n d e n O b s t g ä r t e n b e e i n f l u s s e n , füge i c h h i e r d i e A b b i l d u n g b e i , d i e d i e R e s u l t a t e d e r i m O b s t g a r t e n v o n Á g a s e g y h á z a ( u n g . 100. K a t . J o c h ) durchführten A n s i e d l u n g s v e r s u c h e z e i g t . D i e K o h l m e i s e n n a h m e n d i e i n d e n ältesten, a n d e n W a l d g r e n z e n d e n T e i l e n des O b s t g a r t e n s b e f i n d l i c h e n N i s t h ö h l e n i n A n s p r u c h , w ä h r e n d d i e F e l d s p e r l i n g e v o n d e n jüngeren u n d j ü n g s t e n T e i l e n des O b s t g a r t e n s a n g e z o g e n w u r d e n , s o g a r s i e d e l t e n sie s i c h a u c h i n s o l c h e n T e i l e n a n , d e r e n U m g e b u n g v o l l k o m m e n b a u m l o s w a r . D i e A n z i e h u n g s k r a f t d e r M e i e r e i e n ist a u c h b e m e r k b a r .
2
Aquila
—
2
17
