V E R T E B R A T A HUN GA RIC A MUSEI HISTORICO-NATURALIS fom.
II.
HUNGARICi
1960.
Adatok Magyarország I. A T i s z a
Fase.
1.
halfaunájához
halfaunája
Irta: Vásárhelyi István, Lillafüred
Halászati i r o d a l m u n k f a u n i s z t i k a i szempontból elég s z e gényesnek mondható.
Nevesebb
szakembereink
közül,
többen
/HECKEL / 1 / , HERMAN / 2 / , KRIESCH /3/,VUTSKITS /4,5// f o g l a l koztak
ugyan
szabadvizeink
halfaunájával, munkáik azonban
nemcsak, hogy hiányosak, hanem ma már e l a v u l t a k i s . Hogy a régi faunakutatás
ezen a téren valóban m e n n y i r e
nem mondható t e l j e s n e k , annak szemléltetésére az alábbi ada t o k a t tudom felemlíteni. HECKEL 1868-ban a Tiszából még csak 9, KRIESCH ugyanebben az évben /1868/ 24, HERMAN p e d i g 1887ben 32 f a j t 41,
e m l i t , m i g az 1900-as években VUTKITS /1904/ már
s a FAUNA REGNI HUNGÁRIÁÉ /továbbiakban: F.R.H./ szintén
41 h a l f a j t
s o r o l f e l . E z z e l szemben saját idevágó kutatásaim,
* Szerző" a f e n t i összefoglaló c i m a l a t t f o l y a m a t o s a n köz l i a Tiszából, Szamosból, Krasznából, Bodrogból, Hernádból, Sajóból, Bodvából és a Zagyvából több évtizedes gyűjtéseinek az eredményeit. T e r v b e v e t t munkájának első részét, a j e l e n dolgozatban i s m e r t e t i .
melyek kisebb-nagyobb megszakitásflldcal kb 40 évig /19101 9 5 2 - i g / t a r t o t t a k , az említett folyóból pusztán csak a T i szabecs és a Nagyrév-i szakaszon, 56 f a j t eredményeztek. Az alább f e l s o r o l t f a j o k , egyes, ma már ritkább t o k f a joktól e l t e k i n t v e , mind m e g f o r d u l t a k kezeim között és p o n t o san meg i s határoztam a z o k a t . A t o k o k r a vonatkozó a d a t o k a t , megbízható és a h a l f a j o k a t jól ismerő, öreg halászoktól, fő l e g i d . BOGÁR FERENC t i s z a t e l k i lakostól kaptam, a k i a T i szát régebben, Vásárosnaménytól-Szolnokig, több éven k e r e s z tül halászta.Az a d a t o k közléséért i t t mondok n e k i köszönetet.
A gyűjtött és meghatározott f a j o k jegyzéke: 1. Magyar i n g o l a /Lampetra d a n f o r d l REGAN/ Valószínű, hogy az egész Tiszában g y a k o r i . Kicsinysé ge és r e j t e t t életmódja m i a t t azonban csak ritkán kerül szem elé. I n n e n egyedül VUTSKITS e m l i t i . Mind lárváit, mind a kifejlődött példányait Újkenéz, T e l e k t a n y a , Vencsellő és Tokaj környékén megtaláltam. 2. Vágótok /AclpenBer güldenstädtl BRANDT/ Régebben g y a k o r i l e h e t e t t , mert előfordulásét HERMAN VUTSKITS és az F.R.H. i s e m l i t i . Én Telektanyén / 1 9 2 2 . V I I I . : 46 k g . / és Vencsellőn / 1 9 2 0 . : 31 k g . / kaptam róla a d a t o t . 3. S z i n t o k / A c i p e n s e r n u d i v e n t r i s LOV./ HERMAN, VUTSKITS és a F.R.H. i s közli. A Felső Tiszának a kecsege után,még ma i s ez a l e g g y a k o r i b b t o k f a j a . Adataim: T e l e k t a n y a / 1 9 2 1 . V I I . : 26 k g . , 1922. I X . : 7 k g . , 1929.: 11 k g . , 1 9 5 0 . : sok ivadék./, S z a b o l c s v e r e s m a r t / 1 9 4 4 . : 5 k g . / , T i B z a p a l k o n y a / 1 9 5 2 . : 11 k g . / és T o k a j /1957. V I . 6 . : 1,5 kg./. Ma, m i n t a z t az 1 9 5 0 . a v i g y a k o r i ivadék fogás m u t a t j a , a tiszalöki duzzasztó f e l e t t szaporodóban v a n .
4. Sőregtok / A c i p e n s e r s t e l l a t u s
PALL./
Régebben g y a k o r i b b l e h e t e t t , mert HECKEL, KRIESCH, HER MAN, VUTSKITS és az F.R.H. i e megemlékezik róla. Nekem, Te lektanyán, az 1920-aa években f o g o t t e g y e t l e n , 15 kg-oa pél dányról van ceak adatom. 5. Kecaege /Acipenaer ruthenue L./ HECKEL, KRIESCH, HERMAN, VUTSKITS éa az F.R.H. i a f e l s o r o l j a . Megfelelő h e l y e k e n az egész Tiazában g y a k o r i . Lelő h e l y e i m : G e r g e l y i , Váséro8namény, Újkenéz, S z a b o l c 8 v e r e a m a r t , Dombrád, T i B z a t e l e k , T o k a j , Tiszalök, T i a z a d o b , T i a z a l u c , T i a z a p a l k o n y a , Tiszafüred, Tiazasüly, Szolnok, Cibakháza és Nagyrév. 6. V i z a /Huso huso L./ E fajról HERMAN, KRIESCH és az F.R.H. szintén közöl a d a t o k a t . Régebben g y a k o r i l e h e t e t t . A XVII.századból irásos bizonyítékaink vannak, hogy Tiszaszederkény m e l l e t t vizafogó állott, e ebben 1691-ben egyet f o g t a k i s . Nekem csupán egy vásérosnaményi feljegyzésem v a n . 1920-ban szintén i t t f o g t a k egy 86 kg-os példányt. 7. Sebes pisztráng /Salmo t r u t t a morpha f a r i o L./ HERMAN, VUTSKITS éa az P.R.H. e m l i t i . A felső szinttáju vizekről csak ritkán kerül a l e n t i s z a k a s z o k r a .
Magam Váaá-
roanaménynál és Cibakházánál f o g t a m , v a l a m i n t Tokajból, szapalkonyáról
éa
T i -
Szolnokról 8zármazó példányokat határoz
tam. 8. Szivérvényoa pisztráng / T r u t t a
l r l d e a GIBB./
Csupán egy előfordulási a d a t a i 8 m e r e t e a , a váaárosnamén y i gyűjtésemből. 9. Dunai galóca /Hucho hucho L./ A fajról egyedül csak
VUTSKITS
t e s z említést, s nekem
le csak egy /Vésárosnamény,1950. : 2 k g . / adatom v a n . A T i s ? a f e l s 5 folyásán és mellék p a t a k j a i b a n Vise/
/Tarac, Talabor,Nagyág,
elég nagy számban él; az a l s o s z a k a s z r a azonban csak
ritkán kerül.
A Dunában v i s z o n t minden évben fognak pár da
r a b o t , és mellékvizeiben található aránylag 10. Angolna
kevesebb.
/ A n g u i l l a a n g u i l l a L./
Ez a t i t o k z a t o s életű, vándor h a l u n k i s aránylag r i t k a . Régi szerzők
említést
sem
tesznek
/1909.: 2 drb.,1914.: 1 d r b . , 1
róla. Adataira:
Szolnok
kg-os/, Vésárosnamény /1913.:
1 d r b . / , T i s z a d o b /1944.: 1 d r b . / , Tiszalök /19H9.:
1 drb.:
72 cm. 0,60 k g . / , T i s z a t e l e k /1959. X I . 16.: 1 d r b . / és To t
k a j /1959. X I . 9.: 1 d r b . , 110 cm., 1,50 k g . / . 1 1 . Tőponty / C y p r l n u s c a r p i o L. / Mindenütt közönséges. Utóbbi időben az évről-évre ismétlődő tervszerű ivadék behelyezéssel,
száma
meg
gyarapszik.
Lelőhelyeim:Tiszabec8, Jánd, K i s a r , G e r g e l y i , Vésárosnamény, Újkenéz, S z a b o l c e v e r e s m a r t , B a l a a , T o k a j , Tiszalök,
Dombrád, T i s z a t e l e k , Vencsellő,
Tiszadob,
Tiazaluc, Tis^apalkonya,
T i s z a c a e g e , Tiszafüred, Tiszasüly, S s a j o l , Szolnok, Cibakha za éa Nagyrév, 12. Compó /Tinea t j r . c a L. / Általánosan pontynál
elterjedt.
közöltekkel
Általam
ismert
lelőhelyei
a
egyeznek meg /lelőhelyeit lásd o t t ! / .
13. Má-'na /Barbus b a r b u a L./ Szintén általánosan e l t e r j e d t . A ha^áez-k ják.
Lelőhelyeim
ugyancsak
öregesen f o g
T
a jontynál k zb. ékkel egyeznek :
rr.íg /lelőhelyeit srintáa lásd o t t * , 14. Magyar márna /Barbus m e r l d l o n a l l e petényi HECK./ Régebbről KRIESCH, VUTSKITS és az F.R.H. e m l i t i .
Ritká
nak látszik,de alaposabb kutetáseal bizonyéra még több h e l y -
ről i s előkerülne. Lelőhelyeim:Tiezatelek, Venceellő, T o k a j , T i s z a d o b , és
Tiszapalkonya.
15. Fenékjáró küllő /Goblo g o b l o L./ Általánosan e l t e r j e d t ,
kicsinysége m i a t t
azonban
alig
kerül hálóba. Adataim: Tiszabecs-Nagyrév közé esnek. 16. Felpillantó küllő /Gobio uranoscopus AG./ Ritkának látszik,
de l e h e t ,
hogy
m i a t t kerüli e l a fogó szerszámokat.
csupán
kicsinysége
Nekem i s csak e g y e t l e n
adatom / T i s z a t e l e k / van.A fajról a régebbi i r o d a l o m nem t e s z emlitéfct. 17. Dévér keszeg /Abramis brama L./ Mindenütt található g y a k o r i f a j . 18. Lapos keszeg /Abramis b a l l e r u s L./ Bár ugyancsak mindenütt megtalálható, azonban korántsem o l y a n nagy számban, m i n t a dévér k e s z e g . 19. B a g o l y keszeg /Abramis sapa PALL./ A T i s z a magyarországi szakaszán mindenütt előfordul. 20. S z i l v a o r r u keszeg /Vimba vlmba L./ Általánosan e l t e r j e d t
h a l a a Tiszának.
2 1 . K a r i k a keszeg / B l i c c a b j o e r k n a L./ Mindenütt nagyszámban fogható, közönséges h a l f a j . 22. Garda /Pelecus c u l t r a t u s L./ Általánosan e l t e r j e d t .
Érdekes,
hogy a Tiszában, a h o l
a 1,5 kg-os példányok sem ritkák, j o b b a n fejlődik m i n t a Ba l a t o n b a n . Ősszel
békával
cealizott
horoggal
a v i ; 6zinér
fogják. Lelőhelyeim: T i s z a b e c s ás Nagyrév közé esnek.
23. Szivárványos ökle /Rhodeus s e r l c e u s amarue EL./ Csupán az F.R.H. s o r o l j a f e l . Ahol kagyló él o t t közön séges. Tiszabecstől Nagyrévig mindenütt előkerült. 24. Xárász / C a r a s s l u s c a r a s s l u a L./ Főleg az i s z a p o s fenekű részeken,
csendes öblökben t a
lálható. Tiszabecstől Nagyrévig általánosan
elterjedt.
25. Állasküsz / A l b u r n u s mentő AG./ VUTSKITS és az F.R.H. e m l i t i . L e g n a g y o b b termetű küszünket megtaláltam: Vésárosnamény, Újkenéz, S z a b o l c s v e r e s m a r t , Dombrád, T i s z a t e l e k , Vencsellő, T o k a j , T i s z a d o b , T i s z a l u c , T i s z a p a l k o n y a , T i s z a c s e g e , Tiszafüred és Tiszasülyön. 26. Küsz / A l b u r n u s a l b u r n u s L./ Általánosan e l t e r j e d t és közismert.
Lelőhelyeim T i s z a -
«• becstől Nagyrévig t e r j e d n e k . 27. Sujtásos küsz / A l b u r n o i d e s b i p u n c t a t u s BLOCH/ Ritkábbik küszfajunk. KRIESCH, VUTSKITS és az F.R.H. i s felsorolja.
Adataim:
K i s a r , Jánd, G e r g e l y ! , Tiszateíek
és
Tokaj. 28. Bodorka / R u t i l u s r u t i l u s L./ A Tiszának legközönségesebb és legértéktelenebb h a l a . L e g f e l j e b b m i n t ragadozó táplálék jöhet számításba. Csuka, h a r c s a és nagyobb süllők fogyasztják. Nagyra ritkán nő. T i szabecs és Nagyrév között mindenütt megtalálható. 29.
Leányhal / R u t i l u s p i g u s v i r g o HECK./ Ritkának látszik. Lelőhelyeim: T i s z a t e l e k és T o k a j .
30.
K u r t a b a i n g /Leucaspius d e l l n e a t u s HECK./
Régebbi szerzők nem i s m e r t e t i k . Kicsinysége m i a t t a f o gószerszámokat könnyen kikerüli, s i g y csak elvétve kerül
kézre. Adataim: T i s z a t e l e k , T o k a j és 3 1 . Nyuldomolykó / L e u c i s c u s
Tiszapalkonya.
l e u c i s c u s L./
Régebbi i r o d a l m i felsorolósokból hiányzik. Lelőhelyeim: T i s z a t e l e k és T o k a j . 32. Domolykó./Leuciscus c e p h a l u s L./ Az egész Tiszában mindenütt előfordul.
A halászok és a
horgászok g y a k o r i zsákmánya.A kilón felüli példányok azonban elég ritkák. 33.
Lelőhelyeim: Tiszabecstől Nagyrévig t e r j e d n e k .
Jászkeszeg / L e u c i s c u s
i d u s L./
Általánosan e l t e r j e d t . Lelőhelyeim szintén Tiszabecstől Nagyrévig t e r j e d n e k . 34.
Vaskos csabak / L e u c i s c u s
s o u f f i a a g a s s l z i VAL./
Régebbi szerzők egyáltalán nem e m i i t i k .
I g e n r i t k a . Én
i s csak e g y e t l e n példányát ismerem Vásárosnaményból,
ahol a
halászok fogták. Valószínűleg a felső szakaszról kerülhetett le,
mert o t t elég g y a k o r i mind a Tiszában,
lyóiban, i g y a T a r a c b a n , T a l a b o r b a n ,
mind mellék f o
Nagyágban és a Visóban.
35. Fürgecselle /Phoxinus p h o x l n u s L,/ " A k a v i c s o s fenekű részeken mindenütt g y a k o r i , bár az i r o d a l o m általában m i n t kizárólag h e g y i p a t a k o k lakóját i s m e r t e t i . M i v e l elég k i c s i n y ós főleg a fenéken él, a halá szok, horgászok szerszámait elkerüli. T i s z a b e c s és Nagyrév között mindenütt megtaláltam. 36.
Vörösszárnyu keszeg / S c a r d i n i u s e r y t h r o p h t h a l m u s A legközönségesebb
és
L./
l e g g y a k r a b b a n hálóba kerülő s i
lány h a l . Aránylag k i c s i . M i n t a nagyobb ragadozók tápláléka, nagy számukkal, a v i z e k életében i g e n f o n t o s s z e r e p e t tölte nek be. Tiszabecstől Nagyrévig mindenünnen ismerem.
37. B a i i n / A B p l u s a a p l u a L./ Általánosan e l t e r j e d t ,
nagyra növő,
ragedosó pontyfé
lénk. Tiszabecstől Nagyrévig mindenütt megtalálható. 38. Paduc /Chondrostoma nasus L./ Általánosan e l t e r j e d t
fenéklakó
h a l . ősszel,
amikor
csapatosan a sebesebb folyású,kavicsos fenekű részekre húzó dik,
a halászok tömegesen fogják.
Lelőhelyeim T l s z a b e c s és
Nagyrév közé esnek. 39. Kövicsik /Memachilus b a r b a t u l u s L./ Közönséges fenéklakó f a j . ritkán kerül hálóba. van jelentősége.
Ezért, és kicsinysége m i a t t ,
Csupán mint k e d v e l t h a r c s a tápláléknak
Lelőhelyeim T i s z a b e c s és a Nagyrév közötti
szakaszon v o l t a k . 40. Vágócsik / C o b i t l s t a e n i a L./ A Tiszának az
előbbi
fajjal
ritkábban szem elé kerülő h a l a .
egyenlő
jelentőségű, de
Lelőhelyeim: Jénd, T i s z a t e
l e k , T o k a j , T i s z a p a l k o n y a , Cibakháza és Nagyrév. 4 1 . Réti e s i k /MJBgurnus f o B s i l l s L./ Régebben a Tiszával
összefüggő
mocsarakban
i g e n nagy
mennyiségben élt és fogták i s .
Ma a csendesebb, i s z a p o s f e
nekű részeken,
holt
eliszaposodott
h a r c s a táplálék,
melyek gyomrában
Tiszabecstől Nagyrévig,
a neki
ágakban él. elég
Elsőrendű
g y a k r a n található.
megfelelő h e l y e n
mindenüt
megtaláltam. 42. Harcsa / S i l u r u s g l a n i s L./ Az egész folyóban mindenütt megta,áinató. Hogy a T;ász ban él a z t KRIESCH, HERMAN, VUTSKITo munkáiból és az F.R.H. adataiból t u d j u k , sőt ugyancsak e z t bizonyít iák a gári rézkori
tiezapol*
és a tiszalöki Árpádkori településekből c-lőke-
r i l l t h a t a l m a s es ont maradványok i s . Ma már a mázsás súlyúak ugyan csak ritkán f o r d u l n a k elő, a k i s e b b e k azonban gyako riak. 43. Törpeharcsa /Amiurus n e b u l o s u s LE SUEUR./ Ezt a külföldről betelepített h a l a t területemen, mindenütt megtaláltam.
az egész kutatási
44. Lápipóc /Umbra k r a m e r i WALB./ Nem i s o l y a n régen már k i p u s z t u l t n a k válták. elterjedési a d a t o k
azonban
Véleményem s z e r i n t
a
váró lelőhelye v a n .
Az e d d i g i
ennek ellenkezőjét bizonyitják.
lápipőcnak
még i g e n s o k felkutatásra
Adataim: T o k a j , T i s z a l u c , T i s z a d o b , I g
r i c i , Mezőcsát, Ároktő, Cibakháza és JászkaraJenő. 45. Csuka /Eeox l u c l u s L./ Általánosan e l t e r j e d t s z e i b e n , mind p e d i g legértékesebb
tiszai
a
mind az anyameder csendesebb ré
növényzettel halunk
táplálékot jól hasznosítja.
benőtt h o l t ágakban. A
e g y i k e , mely az e l f o g y a s z t o t t Ssabad v i z e i n k biológiai egyen
súlyának fenntartáséban i g e n f o n t o s szerepe v a n . Lelőhelyeim T i s z a b e c s és Nagyrév közé esnek. 46. Menyhal / L o t a I o t a L./ Egyedüli tőkehalunk általánosan e l t e r j e d t . A halászok télvégi iváskor /főleg varsával/ kiadósan fogják. 6,5 kg-os példányát 1949-ben láttam T o k a j b a n , varsával k i v e n n i . Lelő h e l y e i m T i s z a b e c s és Nagyrév közé esnek. 47. Sügér /Perca f l u v i a t l l i s L./ Mindenütt található, g y a k o r i
halfaj.
48. Durbincs / A c e r i n a c e r n u a L./ A T i s z a magyarországi szakaszán mindenütt előfordul.
49. Selymes d u r b i n c s / A c e r i n a s c h r a e t z e r L./ Mindenütt található, de v a l a m i v e l ritkább
a
durbince-
nál. 50. Süllő / L u c i o p e r c a
l u c l o p e r c a L./
Az egész Tiszában előfordul ás szaporodóban v a n . Egyike a l e g j o b b a n értékesíthető h a l u n k n a k . 1943 nyarán T i s z a l u c és T i s z a d o b között egy 52 és egy 26 k g - o s t f o g t a k a halászok. Lelőhelyeim Tiszabecs-Nagyrév közé esnek. 51.
Kősüllő / L u c l o p e r c a v o l g e n s i s
GM./
Az átkutatott területeken, bór nem nagy számban,de min denütt megtaláltam.A nagyobb termetű süllők elszaporodásénak arányéban számuk egyre csökken.
Ennek oka, hogy f i a t a l j a i a
süllők k e d v e l t és g y a k o r i tápláléka. 52. Magyar bucó /Aspro z i n g e l L./ Az általam
átkutatott
területeken
általánosan e l t e r
jedt. 53. Német bucó /Aspro stréber SIEB./ Szintén általánosan elterjedt.kicsinysége m i a t t azonban legtöbbször elkerüli a fogószerszámokat. kivétel!
Bér ez alól i s van
1949 tavaszán Tiszapalkonyán, egy szövetkezeti ha
lász, ebből az apróságból, fenékhoroggal, mintegy
50 i z g - n y i t
fogott. 54. Naphal /Lepomls g i b b o s u s
L./
Az általam átkutatott területen ma már mindenütt közön séges.Betelepitése a törpeharcsa meghonosítása után történt. K i s termetű, falánk, i g e n szapora f a j . 55. Fekete sügér / M i c r o p t e r u s salmoides Ezt a h a l a t i s a törpeharcsával
LACÉP./
és
a n a p h a l l a l együtt
hozták be. A Tiszából csupán egy,Tiszadobról származó h a r c s a gyomrából ismerem. 56. Botoe kölönte / C o t t u s g e b i e L./ Bár a T i s z a felső folyásában ás mellék p a t a k j a i b a n gya kori, lejjebbre
ritkán húzódik. Ezt abból következtetem,hogy
csak egy lelőhelyen, Vencsellőn találtam néhány példányt.
Beiträge zur Fischfauna Ungarns I. D i e F i s c h f a u n a d e r
Tisza
Von I. Vásárhelyi, Lillafüred
Der V e r f a s s e r h a t m i t mehreren oder w e n i g e r e n U n t e r b r e chungen nahezu v i e r J a h r z e h n t e f a u n i e t i s c h e S t u d i e n über d i e F i s c h e u n s e r e r Flüsse gemacht. Er p u b l i z i e r t s e i n e r Forschungen u n t e r träge
z u r F i s c h f a u n a Ungarns".
Flusses
die
Resultate
dem zusammenfassenden T i t e l Die
i s t der e r s t e T e i l dieser
Fischfauna
„Bei
des
Publikationsserie.
Tisza Der
V e r f a s s e r w e i s t insgesamt 56 F i s c h e d e r T i s z a a u s , d.h. mehr a l s d i e aus d e r L i t e r a t u r bekannte Z a h l d e r s e l b e n .
L i t e r a t u r 1 . HECKEL, J . : res
étnézete
s
Magyarország édesvízi h a l a i n a k
rendsze
az u j f a j o k rövid leírása /A Magyar Orvosok
és Természetvizsgálók VIII.nagygyűlésének évkö^yve,Budapest, 1863,
p. 193-216/. - 2. HERMAN, 0.: A Magyar Halászat Könyve
/Budapest, 1887, 1-2, pp. 860/. - 3. KRIESCH, J . : H a l a i n k és
haltenyésztésünk /Budapest, 1868/. - 4. VUTSKITS, Gy.: A ma g y a r b i r o d a l o m halfaunájáról /Természet, 1904. p. 265/. - 5. VUTSKITS, Gy.: P i s c e s /in:Magyar B i r o d a l o m Állatvilága /Fau na Regni Hungáriáé/, Budapest, 1918, p. 1-42/.
