2010
Tartalom 1. 2. 3. 4. 5.
Ismerjük meg a diszlexiát Ismerjük saját problémáinkat, erősségeinket Tanulási készségek és vizsgákra készülés Segítő technológiák Mikor kérjük szakértő segítségét
Készítette a szlovén projektcsoport: dr. Marija Kavkler, dr. Lidija Magajna mag. Milena Kosak Babuder Lia Janzelj Minka Andrejcic Barbara Zemljak és Dr Éva Gyarmathy Dr Margaret Meehan Dr Ian Smythe Dr Vivien Ward
2
Tartalom Előszó...........................................................................................................................5 1.Ismerjük meg a diszlexiát........................................................................................6 A diszlexiáról..............................................................................................................6 Mi a diszlexia?........................................................................................................7 A diszlexia elterjedtsége .......................................................................................9 A diszlexiás agy....................................................................................................10 Mik a diszlexia jelei?............................................................................................10 A diszlexiások erősségei......................................................................................12 További olvasmányok: ........................................................................................13 2.Ismerjük saját problémáinkat, erősségeinket ....................................................14 Azonosítás ..............................................................................................................14 Szorongás................................................................................................................18 Önképviselet ..........................................................................................................19 Mi a fontos az önképviselet szempontjából? ......................................................20 Stratégiák önképviseleti tervhez..........................................................................21 3. Tanulási készségek és vizsgákra készülés........................................................23 Tanulási készségek.................................................................................................23 A tanulási készségek felmérése...........................................................................24 Vizsgára készülés................................................................................................26 Időkezelés............................................................................................................28 Koncentráció – hogyan javítsuk a figyelmet.........................................................30 Tanulási módszerek.................................................................................................33 Az ismeretek demonstrálása felmérés idején......................................................39 Prezentációk.........................................................................................................40 Esszéírás..............................................................................................................42 Társas tanulás az előadásokon és egyéb szervezett tevékenységeken kívül....43 Vizsgákra készülés és a tesztszorongás kezelése.................................................45 Memória stratégiák...............................................................................................45 Vizsgák ................................................................................................................49 A mindennapos stressz és a tesztszorongás kezelése ......................................55 4. Segítő technológia................................................................................................60 Egészségügyi kérdések...........................................................................................61 Hardware..................................................................................................................62 Érzékszervi preferenciák.........................................................................................63 A szöveg hozzáférhetősége....................................................................................64 Szkennelés...........................................................................................................64 Szövegfelolvasók (képernyőolvasók)...................................................................65 Összefoglalók.......................................................................................................65 Felvétel.................................................................................................................66 Egyéb módszerek.................................................................................................66 Szöveg létrehozása.................................................................................................67 Gondolattérkép-készítés......................................................................................67 3
Ellenőrző olvasás.................................................................................................68 Beszédfelismerők.................................................................................................68 Gépírás oktató programok...................................................................................68 Egyéb készségek.................................................................................................68 Hogyan hozzuk ki a legtöbbet a MS Word és Open Office programokból..............69 A böngésző használata...........................................................................................70 Útmutató ingyenes segítő szoftverekhez.................................................................71 5. Mikor kérjük szakértő segítségét.........................................................................73 Mellékletek .................................................................................................................75 A melléklet: Diszlexia, jogszabályok és fogyatékosságok.......................................75 B melléklet: Terminológia........................................................................................77 C melléklet: A diszlexiás agy néhány gondolkodást és tanulást befolyásoló jellegzetessége........................................................................................................78 D melléklet: Figyelem...............................................................................................79 E melléklet: Agyi dominanciabeli eltérések.............................................................80 Agyi dominancia-kérdőív......................................................................................81 F melléklet: Stratégiák a vizsgaszorongás csökkentésére......................................83 G melléklet: Kognitív viselkedésterápián alapuló szakértői segítség .....................85
4
Előszó Ezt a könyvet elsősorban a diszlexiás tanulóknak készítettük, azonban az itt ajánlott stratégiák és javaslatok bármely tanulónak segíthetnek, aki tanulási készségeit szeretné fejleszteni. Az egyes tanszékek és karok sokszor nem nagyon segítenek a hallgatóknak az általános tanulási készségek elsajátításában, ehelyett azt várják, hogy majd tanulmányiak során megtalálják saját módszereiket és kifejlesztik a szükséges készségeket. A jelen könyv célja, hogy tananyagok hozzáférésében segítsen a tanulók számára a megfelelő készségekre fókuszálva, illetve különböző IKT (információs kommunikációs technológiai) alapú megoldások ajánlott használatával, melyekkel hatékonyabb tanulóvá válhatunk. Hogyan használjuk ezt a könyvet A könyv öt nagyobb részből áll: az első kettő, az „Ismerjük meg a diszlexiát“, illetve „Ismerjük saját problémáinkat“, a diszlexia természetét járja körül, valamint hogy az emberek miként élik meg azt; a harmadik és a negyedik rész a tanulási készségekkel foglalkozik, illetve azzal, miként lehetnek hasznunkra a segítő technológiák; az ötödik rész a szakértői segítségkéréssel kapcsolatban tesz javaslatokat. Bár igyekeztünk úgy összeállítani a könyvet, hogy az azt végigolvasó tanulót végigvezeti a fontos tanulási készségek kifejlesztéséhez szükséges stratégiákon, azonban reményeink szerint a tanulók célzottan is megtalálják az épp szükséges készségekhez kapcsolódó részeket, és tanulmányaik során időnként előveszik majd a könyvet segítségül. Tanuljon akár alapképzésben bármely szinten, hallgasson akár posztgraduális szinten oktatott vagy kutató kurzusokat, biztosan talál itt valami hasznosat magának. Így akár az a célja, hogy jobban megértse a diszlexia természetét, akár tanulmányírással, ismétléssel vagy vizsgára készüléssel kapcsolatban van szüksége segítségre, itt megtalálja, amit keres. Ha más nem, legalábbis linkek segítik majd tájékozódni a további információval és a készségfejlesztésekkel kapcsolatban.
5
1. Ismerjük meg a diszlexiát Tanulási célok A jelen részt elolvasva az alábbiakat éri el: 1. Megismeri a diszlexia természetét 2. Megvizsgálja a diszlexia néhány meghatározását 3. Lesz némi ismerete arról, hogyan élik meg az emberek a diszlexiát 4. Tisztábban látja majd a diszlexiás felnőttek erősségeit és nehézségeit
A diszlexiáról A diszlexia egy csoport különböző, ám egymással kapcsolatban álló tényezőt ír le, melyek egész életén át hatással vannak az egyénre. A sok hasonló tapasztalat ellenére mindannyian egyének vagyunk – mindenki, aki megtapasztalja a diszlexiát, másképpen tapasztalja azt meg. Ebben a modulban a diszlexiások nehézségeit mutatjuk be, és elmagyarázzuk, miként vezetnek bizonyos tanulási készségekkel, illetve vizsgára készüléssel kapcsolatos problémákhoz. A diszlexiás diákok bizonyos adottságok és erősségek birtokában is vannak, melyeket szintén megvizsgálunk. A különböző erősségeik értékes ellensúlyt jelentenek a nehézségeikkel szemben, és lehetővé teszik több lehetséges kompenzációs stratégia alkalmazását. Úgy érzi majd, hogy az alábbi állítások közül némelyek jobban megragadják saját élményeit mint mások. Egyes állítások pedig inkább múltbeli tapasztalatait írják le, semmint a jelenlegi helyzetet. Diszlexiásként igen fontos tisztában lenni azzal, mit jelent a diszlexia mind általános, mind egyéni értelemben.
6
Mi a diszlexia? A diszlexia fogalmát gyakran használják tanárok, szülők és mások is az iskolai problémákról szóló mindennapi beszélgetésekben. Sokszor azonban nem értik eléggé a fogalmat, és összekeverik más tanulási nehézségekkel és problémákkal. A leggyakoribb diszlexiával kapcsolatos tévhitek a következők: Ttévhitek a diszlexiáról (Raduly-Zorgo, 2009): • • • • • • • •
betegség hiányos képesség a tanulás hiányának eredménye lustaság eredménye figyelemhiány eredménye csak a gyermekeknél jelenik meg az érési folyamat előrehaladtával eltűnik a tanulási idő növelésével eltűnik
A diszlexia sokféleképpen definiálható, és a meghatározások különböznek a céljaiktól és felhasználóiktól (tanárok, diákok, kutatók, döntéshozók stb.) függően. A diszlexia szó, mint sok orvosi és tudományos kifejezés, a görögből származik. Szó szerint a 'diszlexia' azt jelenti, hogy nehézség (dys) a szavakkal vagy a nyelvvel (lexis). Azt sugallja, hogy a probléma nem csak az olvasást érinti, hanem a nyelv egyéb aspektusait is. Sok ember, különösen a diszlexiás diákok és felnőttek, választ tud adni arra a kérdésre, hogy „Mi a diszlexia?”. A gond ott kezdődik, hogy ha összehasonlítjuk a válaszokat, azt találjuk, hogy mindegyik különböző. Ennek oka nem csupán az, hogy a „diszlexia” különböző embereknek mást jelent, hanem az is, hogy egyénenként különböző a hatása. Alább megtekintjük a legtöbbet hivatkozott definíciókat. Ne aggódjon azonban, ha nem érti mindegyiket, vagy ha egyiket sem érti teljesen. Ez a rész csupán arra szolgál, hogy képet kapjon arról, milyen nehéz még a szakembereknek is megállapodni egy definícióban, tekintve, hogy a diszlexia ennyire széles körben elterjedt és ennyire eltér egyénenként.
7
A Brit Diszlexia Társaság definíciója http://www.bdadyslexia.org.uk/: A diszlexia elsősorban az írás-olvasással és a nyelvvel kapcsolatos készségek fejlődését érintő specifikus tanulási nehézség. Nagy valószínűséggel már születéskor jelen van, és hatásai egész életen át tartanak. A diszlexiásoknak problémáik lehetnek a munkamemóriával, a fonológiai feldolgozással, a gyors megnevezéssel, a feldolgozási sebességgel és egyes készségek automatikus fejlődésével, melyek nem érnek fel az egyén egyéb kognitív képességeinek szintjével. Általában a diszlexiával szemben hatástalanok a bevett tanítási módszerek, hatásai azonban enyhíthetők megfelelően célzott beavatkozásokkal, többek között információs technológia és segítő tanácsadás segítségével. A diszlexia definíciója (EDA, 2007) http://www.dyslexia.eu.com/ A diszlexia olyan eltérés, amely megnehezíti az olvasási, helyesírási és írási készségek elsajátítását. Ez az eltérés neurológiai eredetű. Az eltérések hátterében álló kognitív nehézségek befolyással lehetnek a szervezési készségekre, számolási képességekre és egyéb kognitív, illetve emocionális képességekre is. A fonológiai feldolgozás, munkamemória, gyors megnevezés, szekvencialiás és az alapkészségek automatizmusában megjelenő nehézségek együttese okozhatja. A kutatók több lehetséges okát ismerik a diszlexiának, köztük a genetikai eredetet is. Nincs kapcsolat az egyén intelligenciaszintje, egyéni elkötelezettsége, illetve szocio-gazdasági helyzete, valamint a diszlexia megjelenése között. Ezen problémák mellett a diszlexiások számára folyamatos kihívást jelent az életbeli boldogulás a jelenlegi, nagyrészt nem diszlexiabarát világban. Az Európában lévő nyelvi és kulturális, valamint az oktatásbeli lehetőségekben tapasztalható különbségek mind befolyásolják, hogy a gyerekek miként élik meg a diszlexiát és így milyen jövőre számíthatnak felnőttként.
8
A diszlexia elterjedtsége A diszlexia és az egyéb tanulási zavarok folytonos skála mentén helyezkednek el. Nem úgy van az, hogy valaki vagy diszlexiás vagy nem. A kognitív nehézségek mértéke határozza meg, kinek mennyi problémával kell megküzdenie. Világszerte az iskolai populációban a diszlexia általános elterjedtsége nagyjából 10%, de a különböző országokban az egyes kutatók és a gyakorló szakemberek által megfigyelt százalékos arányok 1,3 és 10% között mozognak (Salter és Smythe, 1997). Egyes vélemenyék szerint a fiúk között magasabb lehet a diszlexia elterjedtsége, de a legújabb eredmények szerint ez az eltérés inkább kísérleti hibáknak tudható be, semmint valós különbségnek. A diszlexia nemzetközi probléma, azonban hatalmas elterjedtségbeli eltérések vannak az egyes országok között az adott nyelv nyelvtani felépítése miatt, amely meghatározza, miként valósul meg a diszlexia. Az egyik nyelvet használó diszlexiások problémáinak hátterében alkalmasint más okok állnak, mint egy másik nyelvet használók esetében. Például közismert, hogy az angolban legnagyobb probléma a fonológiai hiányosság, minthogy annál a nyelvnél gyenge a betű-hang megfelelés. A magyarban viszont, ahol jó a betű-hang megfelelés, az auditív feldolgozás az, ami inkább fontos. A diszlexia gyakorisága magas Finnországban, Nigériában, Oroszországban, az Egyesült Királyságban és az USÁ-ban, míg alacsony Olaszországban, Szlovákiában és Norvégiában. Természetesen a bejelentett gyakoriságot befolyásolják az eltérő mérési módszerek, az egyik vagy másik diszlexia-meghatározás alkalmazása, valamint az oktatási, egészségügyi és egyéb kapcsolódó rendszerek diszlexiatudatossága.
9
A diszlexiás agy Agyvizsgálatok kimutatták, hogy az emberek agya eltérően „huzalozott”, és ezek az apró eltérések lehetnek például azért felelősek, hogy az egyes embereknél nagy különbségek mutatkoznak az írás-olvasási készségek elsajátításában. A vizsgálatok kimutatták,hogy a diszlexiások agya eltérő anatómiát, szerveződést és működést mutat, a nem diszlexiások agyával összehasonlítva. Ezek a neurológiai eltérések felelősek azért, hogy egy-egy ember egy adott módon gondolkodik és tanul. Ez általában azt jelenti, hogy a diszlexiás egyének kognitív képességeinek mintázatában mind erős, mind gyenge területeket megfigyelhetünk. Egyesek szerint a diszlexiások inkább 'jobb agyféltekei gondolkodók'. Az agy jobboldali féltekéje a laterális, kreatív és vizuális gondolkodási folyamatokhoz kapcsolódik. Az agybeli eltéréseknek számos oka lehet. A diszlexia nem függ az egyén rasszától, szociális hátterétől, illetve intellektuális képességeitől, viszont a diszlexia gyakran családi vonás, ami arra utal, hogy a diszlexiát okozó agyi eltérések örökletesek lehetnek.
Mik a diszlexia jelei? A diszlexia különböző módon van az egyes emberekre hatással; minden diszlexiás egyénnek saját, rá jellemző profilja van. Ugyanakkor egyes jellemzők nagyon gyakorisággal jelennek meg a diszlexiásoknál: •
• •
gyenge írás-olvasási készségek - nehézségek az írás és az olvasás elsajátításában - lassan olvas és ír, és/vagy sok hibát/tévesztést ejt - nehezen ért meg írott szövegeket - helyesírásbeli problémák - írás/olvasási helyzetekben fáradtság mutatkozik - nehezen fejezi ki magát írásban (nehezen rendezi gondolatait papíron) gyenge verbális memória gyenge a részletek elemzésében
A diszlexiásoknál jelentkező problémák között találjuk a nyelv elsajátításában és használatában megjelenő nehézségeket—a betűk rossz sorrendben történő 10
olvasása, illetve lerása a diszlexiának csak egyik megjelenése, és nem is minden esetben figyelhető meg. Az alább felsorolt nehézségeket gyakran kapcsolják a diszlexiához, amennyiben az nem tükrözi az egyén korát, iskolai végzettségét vagy kognitív képességét. Egy képzett szakember fel tudja mérni, hogy egy illető valóban diszlexiás-e.
A diszlexiás egyetemi tanulók és a diszlexiás felnőttek a következő területeken küzdhetnek nehézségekkel: • • • • • • • •
Idejük, tananyagok és feladatok tervezése, rendszerezése és szervezése Az írott és beszélt nyelv rendszerezése, mivel igyekeznek minél inkább elkerülni az írást Betűk és a hozzájuk kapcsolódó hangok megtanulása Idegennyelv-tanulás, noha gyakran igen jók a beszélt nyelvben Számokkal kapcsolatos tények megjegyzése Helyesírás, illetve másokra támaszkodik, akikkel kijavíttatja helyesírását Olvasás, illetve elfedheti olvasási problémáit Matematikai műveleteket helyes elvégezni
Azonban könnyen lehet, hogy: • • •
•
Jók az „emberekkel kapcsolatos” készségei, és könnyen lehet, hogy nagyon jól tudja „olvasni” az embereket (intuitív módon) Jóval intellektuális képességei alatt lévő munkákban dolgozik Téri tehetséget mutathat; a diszlexiások gyakran a következő szakmákban helyezkednek el többek között: mérnök, építész, designer, művész vagy iparos, matematikus, fizikus, orvos (különösen sebész és ortopéd szakorvos), valamint fogász Jó vállalkozó.
Az írás-olvasás megfelelő kifejlődéséhez számos különböző készségre van szükség. Az egyes területeken jelentkező hiányosságokat más területeken mutatkozó jó képességekkel orvosolni. Fontos ugyanakkor észben tartani, hogy a kérdéses készségeket ne csak írásolvasásra használjuk. A munkamemória területén mutatkozó nehézségek számos különböző tevékenységben okozhatnak problémát. Vagyis nem csak az írás és olvasás területén találkozhatunk problémákkal, hanem egyéb területekhez kapcsolódó készségek esetében is. A C mellékletben felsoroljuk a diszlexiás agy néhány jellegzetességét, amely hatással lehet a gondolkodásra és a tanulásra. 11
A diszlexiások erősségei Ha a diszlexiásoknak megadják a lehetőséget, hogy saját stílusukban tanulhatnak, illetve dolgozhatnak, akkor fogjuk tudni igazán értékelni erősségeiket és a problémamegoldásban mutatkozó eltérő megközelítésüket. A diszlexiások néhány erőssége: •
jó problémamegoldó készségek
•
jó képzelőerő
•
meglepő összefüggéseket tud felfedezni
•
divergens gondolkodó, eredetiség és kreativitás jellemzi
•
jó vizualizációs képesség
•
szimultán információ-feldolgozás
•
globális megértés
•
intuíció
•
“művészi” gondolkodásmód
•
új meglátásáival bővíti az ismereteket stb.
Egyes, tanulási nehézségekkel küzdő egyének egy, a sikerhez vezető életutat járnak be, a társadalom termékeny tagjai lesznek és elismert és kielégítő életet élnek. Mások csak folyamatos „kudarcot” élnek meg, és alig tudják megakadályozni, hogy „összecsapjanak fejük felett a hullámok” érzelmileg, szociálisan és pénzügyileg is. Hogyan lesz a diszlexiás diákokból sikeres felnőtt? A kutatások (Gerber és mtsai, 1997) kimutatták, hogy a kiemelkedően sikeres diszlexiás/tanulási zavarokkal küzdő felnőtteknél megfigyelhető a siker iránti vágy és a célorientáltság, illetve képesek diszlexiájukat pozitívabb és termékenyebb folyományra fordítani. A belső döntés külsőleg nagyobb egyéni elhatározottságban, egy sor megküzdési stratégiában (vagyis „tanult kreativitásban”), az egyén képességi és a környezete közötti jobb illeszkedésben, valamint a tevékenységek, illetve a személyes támogatások megtervezésében és megszervezésében nyilvánul meg, melyek mind a sikert mozdítják elő.
Összefoglalás A diszlexia neurológiai eredetű specifikus tanulási nehézség, amely miatt az egyén nehezebben tudja elsajátítani a nyelvi alapú készségeket. 12
A diszlexia világszerte mindenhol megjelenik, és az iskolai populáció maximum 10%ánál van jelen. A diszlexia az egyén nyelvétől függően máshogy jelentkezik. A diszlexiás diákoknak vannak erősségeik (például eredeti és laterális gondolkodók, jó vizuális képességekkel rendelkeznek) és gyengéik is (például lassan olvasnak, problémáik vannak a helyesírással és az idegennyelvek tanulásával).
További olvasmányok: •
Hammond, J., Hercules, F. (2003). Understanding Dyslexia: An Introduction for Dyslexic Students in Higher Education. Glasgow: The Glasgow School of Art.
•
Krupska, M., Klein, C. (2004), Demystifying Dyslexia. London: Development Agency.
•
Margalit, M. & Idan, O. (2004). Resilience and Hope Theory: An Expanded Paradigm for Learning Disabilities Research. Thalamus, 22(1), 58-65.
•
Reid, G., Kirk, J. (2001). Dyslexia in Adults, Education and Employment. Chichester: John Wiley and Sons.
•
Smythe I and Everatt J (2001) A new dyslexia checklist for adults. In Smythe I (Ed) (2001) The Dyslexia Handbook 2001, BDA, Reading, UK.
•
Smythe I (2004) What is dyslexia? Dystrain (E-learning) teacher training module. Welsh Dyslexia Project.
•
Smythe I, - Gyarmathy E. (2007) Adystrain, Leonardo da Vinci Project
•
Snowling, M.J. (2006), Dyslexia, 3rd ed. Oxford: Basil Blackwell.
•
http://www.interdys.org/index.htm
Hivatkozások •
Gerber, P. J., Reiff, Henry, & Ginsberg, R. (1997). Exceeding Expectations: Successful Adults with Learning Disabilities. Austin, Texas: Pro-Ed.
•
Salter, R. & Smythe, I. (1997). The International Book of Dyslexia. London: World Dyslexia Network Foundation.
•
www.dfes.gov.uk/readwriteplus/understandingdyslexia
•
http://www.dyslexia.eu.com/
•
http://www.bdadyslexia.org.uk/
13
2. Ismerjük saját problémáinkat, erősségeinket Tanulási célok A jelen részt elolvasva az alábbiakat éri el: 1. Jobban látja majd, mely területeken lehet szüksége segítségre. 2. Felfedezheti, vannak-e figyelmi/koncentrációs nehézségei, bal- vagy jobbagyféltekei dominancia jellemzi-e, illetve hogy hajlamos-e vizsgák miatt szorongani. 3. Megismeri, mi az önképviselet. 4. Kipróbálhat néhány stratégiát, ami segít a hatékony tanuláshoz szükséges segítség megszerzésében.
Azonosítás (forrás: Eva Raduly-Zorgo, 2009)
Hasznosak lehetnek az azonosítólisták, kérdőívek, amelyek segítenek meghatározni, miként jelenik meg Önnél a diszlexia. A kérdőívek nem érnek fel egy felméréssel, és és az, hogy valakinél megjelenik néhány nehézség, még nem jelenti, hogy diszlexiás. A kérdőívek útmutatóként szolgálhatnak azt illetően, hogy érdemes-e a nehézségeit érdemes alaposabban kivizsgálni, illetve rávilágítanak a specifikus nehézségekre. Ezeket a kérdőíveket széles körben terjesztik, és könnyen elérhetők mind a diszlexiásoknak segítők, mind a diszlexiások számára. A megértést segítendő, a következőkben megvizsgálunk egy konkrét, Smythe és Everatt (2001) által kifejlesztett kérdőívet, amelyet nagy számú diszlexiás és nem diszlexiás felnőtt válaszai alapján állítottak össze. Minden kérdés „súlyozva” van, vagyis egyes kérdések fontosabbak, mint mások.
14
1. Össze szokta-e keverni a vizuálisan hasonló szavakat, úgymint kas és kos? _____Ritkán (3) _____Néha (6) _____Gyakran (9) _____Legtöbbször igen (12) 2. El szokta téveszteni, hol tart, vagy kihagy sorokat, amikor olvas? _____Ritkán (2) _____Néha (4) _____Gyakran (6) _____Legtöbbször igen (8) 3. Össze szokta-e téveszteni tárgyak neveit, például az asztalt és a széket? _____Ritkán (1) _____Néha (2) _____Gyakran (3) _____Legtöbbször igen (4) 4. Nehezen különbözteti meg a jobb és a bal oldalt? _____Ritkán (1) _____Néha (2) _____Gyakran (3) _____Legtöbbször igen (4) 5. Összezavarja, ha térképről kell tájékozódnia, vagy ha ismeretlen helyre kell odatalálnia? _____Ritkán (1) _____Néha (2) _____Gyakran (3) _____Legtöbbször igen (4) 6. Többször el szokott olvasni egy-egy bekezdést, hogy megértse? _____Ritkán (1) _____Néha (2) _____Gyakran (3) _____Legtöbbször igen (4) 7. Összezavarja, ha egyszerre több instrukciót kap? _____Ritkán (1) _____Néha (2) _____Gyakran (3) _____Legtöbbször igen (4) 8. Telefonüzenetek átadásánal szokott-e hibázni? _____Ritkán (1) _____Néha (2) _____Gyakran (3) _____Legtöbbször igen (4)
15
9. Nehezen találja meg a megfelelő szavakat? _____Ritkán (1) _____Néha (2) _____Gyakran (3) _____Legtöbbször igen (4) 10. Milyen gyakran ad kreatív megoldásokat egy-egy problémára? _____Ritkán (1) _____Néha (2) _____Gyakran (3) _____Legtöbbször igen (4) 11. Mennyire tud szavakat szótagolni, mint például azt, e-le-fánt? _____Könnyen (3) _____Nem annyira könnyen (6) _____Nehezen (9) _____Nagyon nehezen (12) 12. Írás közben mennyire nehéz papíron összeszednie a gondolatait? _____Könnyű (2) _____Nem annyira könnyű (4) _____Nehéz (6) _____Nagyon nehéz (8) 13. Mennyire volt könnyű megtanulnia a szorzótáblát? _____Könnyű (2) _____Nem annyira könnyű (4) _____Nehéz (6) _____Nagyon nehéz (8) 14. Mennyire könnyű felmondania az ábécét?
_____Könnyű (1) _____Nem annyira könnyű (2) _____Nehéz (3) _____ Nagyon nehéz (4) 15. Mennyire nehéz hangosan felolvasnia egy szöveget?
_____Könnyű (1) _____Nem annyira könnyű (2) _____Nehéz (3) _____Nagyon nehéz (4) _____Most adja össze a pontszámokat!
16
Pontszámok: 45 alatt a nem diszlexiások eredményeivel egyezik.
Figyeljük meg az "... eredményeivel egyezik" szóhasználatot! Ez azt jelenti, hogy a kutatásokban részt vevők közül azok, akik pszichológus felmérése szerint nem diszlexiások és önmagukat sem gondolják annak, 45 pont alatti pontszámot értek el. Ez nem jelenti azt, hogy ha valaki 45 alatti pontszámot ér el, nem diszlexiás. Lehetséges, hogy a nehézségeket ellensúlyozandó kompenzációs stratégiákat fejlesztett ki. Ez azt jelenti, hogy a kutatásokban részt vevők közül azok, akik egy pszichológus felmérése szerint enyhén diszlexiások és önmagukat is annak gondolják, 45 és 60 közötti pontszámot értek el.
45-60 az enyhe diszlexiával összehasonlítható jegyeket mutat. 60 felett – mérA kutatások következetesen azt mutatták, hogy akik 60 pontnál többet sékelt vagy súlyos értek el ezen a kérdőíven, súlyos diszlexiások voltak. diszlexiával összehasonlítható eredmény.
Ha kitölti a kérdőívet, jobban tudatában lesz azoknak a pozitív és negatív eltéréseknek, amiket Ön is tapasztalhatot, például:
• • • • • •
gyakorlatias, innovatív és kreatív megoldásokat ad a problémákra (többek között tanulmányai során is) a hagyományos kérdéseket új megvilágításban látja, újszerű gondolatai vannak nincsenek hatékony tanulási készségei nehezen veti paprra gondolatait alacsony önbecsülés önpusztító viselkedés
Ha Ön diszlexiás, akkor figyelmi problémái is lehetnek. Ha fel szeretné mérni koncentrációs képességét, kitöltheti a D mellékletben található figyelem kérdőívet.
17
Szorongás Fontos tisztában lenni szorongási problémánkkal, mivel a stressz megnehezítheti a tanulást – Önnél csökkenti-e a teszt-szorongás a siker lehetőségét a tesztből álló vizsgák esetében? Teszt-szorongás Kérdőív http://web.ccsu.edu/fye/teachingresources/pdfs/test%20anxiety%20questionnaire.pdf
Nist és Diehl (1990) kidolgozott egy rövid kérdőívet az enyhe vagy súlyos tesztszorongás azonosítására. A méréshez olvassa végig az összes állítást és gondolkodjon el múltbeli tesztkitöltéssel kapcsolatos tapasztalatain! Végiggondolhatja az összes tesztkitöltési elményét, vagy koncentrálhat egyszerre egy tantárgyra (történelem, fizika, matek stb.). Egy és öt közötti szám választásával jelezze, milyen gyakran jellemzik önt az egyes állítások! A számok értékét alább találja meg [ügyeljen arra, hogy a stressérzékenység kérdőívéhez képest éppen ellenkező sorrendben állnak a számok].
Soha 1
Ritkán 2
Néha 3
Gyakran 4
Mindig 5
Látható jelei vannak idegességemnek, például izzad a tenyerem, remeg a kezem ___ stb. közvetlenül a teszt előtt. ___ A gyomromban érzem az idegességet a teszt előtt.
___ Teszt előtt hányingerem van. ___ Átolvasom a tesztet, és úgy érzem, egyik kérdésre sem tudom a választ. ___ Pánikba esek a teszt előtt és a teszt alatt. ___ Teszt közben teljesen kiürül az agyam és nem jut eszembe semmi. ___ Amint kijövökről a tesztről, eszembe jut, ami ott nem ugrott be. ___ Nehezen alszom a teszt előtti éjszaka. ___ Könnyű kérdéseket is elhibázok, illetve rossz helyre írom a válaszokat. ___ Nehezen döntöm el, melyik választ válasszam. Adja össze mindegyik állításra adott pontszámát! A pontszámok 10 és 50 közé esnek. 18
Az alacsony pontszám (10-19 pont) azt mutatja, hogy nem szenved tesztszorongástól. Sőt, ha túlzottan alacsony (10-hez közeli) volt a pontszáma, egy kicsit több szorongás hasznos lehet, hogy jobban tudjon fókuszálni és segítse a véráramlást vizsgák alatt. A 20 és 35 közötti pontszám azt mutatja, hogy bár a teszt-szorongás némely tüneteit mutatja, a stressz és a feszültség valószínűleg az Ön esetében megfelelő szintű. A 35 feletti pontszám azt mutatja, hogy Önnél a teszt-szorongás egészségtelen szintet ér el. Át kellene gondolnia, mi okozza (vagy mik okozzák) Önnél a distresszt, és találjon kompenzációs stratégiákat! Ha Ön túl szorongó és stresszes, érdemes lehet tanácsadóhoz fordulnia.
Önképviselet Diszlexiás diákként Ön valószínűleg nap mint nap kénytelen megküzdeni a tanulással. Az önismeret és az önképviselet elengedhetlen jövőbeli boldogulása szempontjából, hogy megtanulja kezelni a különböző kihívásokat és akadályokat az életben. Minél korábban tanulja meg az önképviseletet, annál inkább felkészült lesz az Ön előtt álló életre. Az önképviseletbe beletartozik saját erősségei és szükségletei ismerete, személyes céljainak azonosítása, jogainak és kötelességeinek ismerete – valamint hogy mindezeket kommunikálni tudja mások felé. Az „önképviselet” kifejezést arra a fogalomra vezették be, amely az ember saját képviseletének képességét fedi. Az „önképviselet” meghatározásaiban többek között az alábbiak szerepelnek: •
képes felismerni és hatékonyan kommunikálni szükségleteit mások felé,
•
megtanulta, hogyan szólaljon fel saját maga mellett,
•
saját életével kapcsolatban maga hozza meg a döntéseket,
•
megtanulta hogyan szerezhet információt, így megismerheti a számára érdekes dolgokat, illetve megfelelő segítséget kereshet,
•
ismeri jogait és kötelességeit, megoldja a problémákat stb.
19
További ovasmányok: Hol talál több információt az önképviseletről: •
http://www.wrightslaw.com/info/sec504.selfadvo.ld.johnson.htm , http://www.texasprojectfirst.org/SelfAdvocacy.html,
•
http://www.mnddc.org/parallels/seven/7menu.html
•
http://www.ldonline.org/article/Students_with_Nonverbal_Learning_Disabilities
•
Dawson, J.: Self-Advocacy – A valuable Skill for Your Teenager with LD
Mi a fontos az önképviselet szempontjából? 1. Ismerjük erősségeinket, szükségleteinket és gyengéinket Ismerje fel, melyek erősségei, szükségletei és gyengéi! Tudjon megminél többet tanulási stílusáról és ismerje azokat a stratégiákat, amelyek segítik a tanulásban! Gondolja végig, a múltban a tanulásban mi volt sikeres és mi nem működött! Találkozzon tanáraival és az előadókkal! Ezzel lehetősége lesz megbeszélni erősségeités és gyengéit, illetve visszajelzést kapni tőlük, amely alapján megtervezheti, miként tudna még jobban teljesíteni. 2. Fogadjuk el gyengéinket Fogadja el, hogy a diszlexia nehézségeket támaszt az Ön számára. Ha dühös a felmérés eredménye miatt, illetve nem tudja azt elfogadni, még nem kész az önképviseleti készségek kifejlesztésére. A nehézség elfogadása ott kezdődik, hogy elismeri, hogy szenved tőle, és képes a hatásait másoknak elmagyarázni. 3. Szerezzünk információt a körülmények esetleges kiigazításairól Érdemes tudnia, hogy a különböző helyzetekben milyen jellegű módosítások és kiigazítások szükségesek ahhoz, hogy sikeresen teljesítsen – az egyetemen, a munkában, otthon és így tovább. Ehhez először tudnia kell, miként befolyásolja a diszlexia a különböző tevékenységeket életében. Azután ezt meg kell tudnia osztani másokkal. Fontos tisztában lennie azzal, milyen segítségre és támogatásra van szüksége másoktól, többek között társaitól és a felelős személyektől. Arról is érdemes elgondolkodnia, hogy viszont milyen fajta segítség vagy támogatás nem segít Önnek. Például ha túl sok segítséget kap, vagy ha valaki túlságosan, szinte fojtóan védelmező. 4. A kommunikációs képességek fejlesztése Kommunikálja mások felé, mire és milyen okból van szüksége! Utóbbi attól függ, mennyire ismeri és fogadja el problémáját, illetve milyen segítségre van szüksége. A 20
megfelelő szavakat kell a probléma pontos leírásához használnia, és azt kifejeznie, mire van szüksége az adott helyzetben. Az információ átadása (gondolatai kifejezése) mellett gondolkodjon el arról is, hogyan szeretné azt kifejezni. Ehhez alkalmasint nagyobb önbecsülést és önbizalmat kell kifejlesztenie. Tanulja meg, hogyan lehet jó hallgatóság, hogyan cseréljen felváltva szerepeket a beszélgetésekben és hogyan kommunikáljon hatékonyan! A kommunikációs készségek magas szintű készségek,azonban nélkülözhetetlenek a hatékony önképviselet szempontjából. Azt is meg kell tanulnia, hogyan kommunikáljon különböző helyzeteben és környezetben. Néha könnyű lesz, máskor nagyobb kihívást fog jelenteni. 5. Azonosítsa személyes céljait Tisztában kell lennie saját céljaival – vagyis hogy mit akar elérni. Döntse el, mit szeretne elérni maga számára. Tanuljon meg reális célokat kitűzni, illetve felismerni, hogy céljai idővel változnak és megújulnak. 6. Ismerje jogait Tudja meg, mi az ami törvényes, etikus, illetve ésszerűen kivitelezhető! Mik a kapcsolódó törvények, irányelvek és eljárások, és mik az Ön jogai? És ne felejtse el, ha jogai vannak, akkor kötelezettségei. Tudja meg, hogy működik a döntéshozatal, pl. hogy ki és milyen döntést hozhat! Minél jobban tisztában van ezekkel a kérdésekkel, annál jobban ki tudja fejteni álláspontját és a hallgató annál jobban megérti. Ugyanakkor meg kell tanulnia kompromisszumot is kötni. Tanulja meg kordában tartani dühét, tanulja meg más úton közelíteni a helyzeteket, és a problémák elébe lépni! Nem mindig szerezzük meg 100%-ban, amit akarunk.
Stratégiák önképviseleti tervhez Íme néhány stratégia, amelyek segítenek önnek egy önképviseleti terv kidolgozásában. A stratégiákat követve mind hat fent felsorolt szempontból segítséget kap az önképviselethez. 1. Ismerje meg Önmagát Írja le magát – mit szeret, mit nem szeret, mi érdekli, mik az álmai, erősségei, gyengéi, milyen jellegűmunkát szeretne, hol szeretne élni, mit szeret szórakozásból csinálni stb. 2. Készítsen egy listát igényeiről A lista elemei között olyanok lehet, mint fizikai szükségletek (megfelelő ülőhely), több idő, a tananyagnak a szükségleteihez igazítása stb. 21
3. Készítsen egy listát a prioritásairól Írjon össze néhány lényeges elemet! A kapott listát rendezze fontosság szerint! Egy ilyen listán olyanok szerepelnek, mint tanulási erősségek, igények, célok, érdeklődések, remények és vágyak, karrier stb. 4. Gyakoroljon Különböző emberekkel: ismerős felnőttel, ismeretlen felnőttel, ismerős kortársakkal, ismeretlen kortársakkal és felelős emberekkel, valamint különböző környezetekben: az egyetemen, otthon, társaságban stb. 5. Ellenőrizze, megértették-e mondanivalóját Miután kommunikálta véleményét, kérje meg a hallgatót, hogy ismételje el, mit mondott neki! Gyakorolja, hogy egy témára koncentrál! 6. Problémamegoldás Azonosítsa a problémát és soroljon fel különböző megoldási lehetőségeket! Gondolja végig, mit kell csinálja, ha probléma merül fel...amikor segítségre van szüksége, amikor beteg, amikor valami balul üt ki, amikor valaki nem megfelelően bánik Önnel stb. Válasszon a megoldási lehetőségek közül! 7. Kommunikáció • Gyakoroljon egyedül (tükör előtt), kis csoportban és nagy csoportban is! • Használja ki a különböző hangerőszinteket – lehet csendes, normális és hangos. • Különböző érzelmi töltetet adhat hangjának – lehet passzív, normális, agresszív. • Gyakorolja a dühkontrollt! • Gyakorolja a kérdésfeltevést és a válaszolást! • Tanuljon meg összefoglalni, legyen konkrét, specifikus! • Gyakorolja, hogy különböző módokon kér segítséget, vet fel javaslatokat stb. • Tartsa tiszteletben az Önétől eltérő véleményeket! 8. Fedezzel fel a támogatási rendszert (találja meg, ki és hogyan tud Önnek segíteni) Ez lehet tanár, szülő, barát vagy más diákok is. Döntse el, milyen fajta segítség az, ami valóban segít, és milyenfajta nem (mert túl sok vagy túl kevés)! 9. Különböző feladatok Találja meg mi segít különböző helyzetekben: tanóra alatt, vizsgára készülve, a kapmpuszra utazáskor. 22
3. Tanulási készségek és vizsgákra készülés Tanulási célok A jelen részt elolvasva az alábbiakat éri el: 1. Meg tudja mondani, melyek a tanulás készségei. 2. Felismeri, mely tanulási készségekre kell összpontosítania. 3. Különböző stratégiákat ismer meg, amelyek segítséget nyújtanak a szervezettebbé válásban, a jobb koncentrációban, olvasásban és jegyzetelésben, a projektekben és a prezentációkban, a tanulmányírásban, a memóriajavításban, az ismétlésben és a vizsgázási technikákban. 4. Megtanul néhány, a stressz és a szorongás leküzdésében segítő stratégiát használni.
Tanulási készségek A hatékony tanulási készségek nélkülözhetetlenek a tanulmányi sikerekhez. Érdemes megismernie a különböző tanulási stratégiákat, és az Ön számára legmegfelelőbbet kiválasztani. Az alábbiakban a hatékony tanulási stratégiákat három részre osztjuk: vizsgára készülés, a tananyag megtanulása és az ismeretek prezentálása.
A tanulási készségek meghatározása A specifikus tanulási stratégiák arra szolgálnak, hogy segítsenek megfelelni a tanulmányi elvárásoknak, mégpedig ami a tudás megszerzését és tárolását, valamint az ismeretek felmérését, illetve demonstrálását illeti. A sikeres problémamegoldáshoz kapcsolódik a szituációnak megfelelő stratégia kiválasztása és hatékony alkalmazása. A tanulmányi helyzetekben a sikeres problémamegoldás receptje tehát a következő: megfelelő tanulási stratégia + személyes erőfeszítés = sikeres problémamegoldás (Edwin S. Ellis és Marths J.Jarkin (1998). Strategic Instruction for Adolescents with Learning Disabilities. In Wong, B. (Ed.), Learning about Learning Disabilities (pp. 585-656). Academic press: Toronto.)
23
A tanulási készségek felmérése Ha azonosította erősségeit és gyengéit, a következő részekben találhat Önnek megfelelő stratégiákat, melyek segíthetnek. Ha fel szeretné mérni, hogy a tanulási készségek mely területein lehet szüksége segítségre, kérjük, töltse ki a tanulási készségek felmérésére szolgáló kérdőívet! Tanulási készségek felmérése Független tanulási készségek 5. Ismeri tanulási stílusát? Az a következő típusba tartozik: Vizuális Aktív – cselekvés által tanul
Szenzitív – a tényeket és a valóságot szereti Szekvenciális – lépésről lépésre tanul
Verbális Reflektív – átgondolja a munkát, mielőtt nekikezd Intuitív – beleugrik a feladatba
Globális – a teljes képet látnia kell, hogy megtanuljon valamit
Olvasási készségek 6. Meg tudja a következőket csinálni? Boldogul az olvasnivaló mennyiségével
Rangsorolja az olvasnivalóit
Képes átfutó/pásztázó olvasással olvasni
Kritikusan tud olvasni
Kiemelni/összefoglalni, amit olvasott
Lépcsőzetes technikával tud olvasni
Első olvasásra megérti a szöveget
Kutatási stratégiák 7. Meg tudja a következőket csinálni? Elemzi a kutatási céljait
Kutatásához megszervezi idejét
Azonosítja a fő pontokat
A kutatásokhoz gondolattérképeket használ
Hatékonyan használja a könyvtárat/keresőmotorokat
Hatékonyan kezeli a kivonatokat/folyóiratokat
Jegyzetel
24
Tanulmányírási stratégiák 8. Meg tudja a következőket csinálni? Rendszerezi a kutatási anyagot Bevezetőket ír az egyes részekhez Kritikusan ír Ír egy kivonatot is Hatékonyan strukturálja az írást Átfogalmazza, amit olvasott Valamely tételt képvisel Tudományos írás – oktatási (módszer)
Megtervezi az írást Összefoglalásokat ír az egyes részekhez Módszeresen ír Ír egy beszámolót is Jó kifejezéseket használ Kifejt egy-egy érvet Használja az alap terminológiát Tudományos írás – magyarázat (diszkusszió) Szakdolgozat írás Központozás Hivatkozás Tudja, mit jelent a plágium
Disszertáció írás Helyesírás Nyelvtan Ismeri a hivatkozás fogalmát és módszerét Strukturált korrektúraolvasási stratégiákat használt
Szerkesztés
a statsztikát
Betartani a határidőket
Elkezdeni a munkát, amint megkapja
Hatékonyan átvenni az anyagot Jó prezentációt tartani
Matematika 9. Hatékonyan tudja-e alkalmazni: A matematikát (számolás, adatreprezentáció, mérések)
Időkezelési stratégiák 10. Képes Ön: Rendszerezni mappáit és előadásjegyzeteit Kezelni a stresszt
Vizsgázási stratégiák 11. Képes Ön: Vizsgákon strukturálni az idejét Memóriasegítő módszereket használni Helyesen elemezni a kérdéseket Forrás: Margaret Meehan (2009)
Most, hogy képet alkotott erősségeiről és gyengéiről, már jobban ki fogja tudni választani a megfelelő tanulási készségekhez kapcsolódó stratégiákat.
25
Vizsgára készülés Ahhoz, hogy legtöbbet kihozza tanulási idejéből, megfelelő munkakörnyezetre van szüksége, amely segít a munkára koncentrálni. Tegye szabaddá asztalát és rendszerezze a szükséges tananyagokat. A rendszerezés nagyon fontos, mert akkor az agy nyugodtan koncentrálhat csak a tanulásra. Ugyanakkor fontos tudni, hogy a rendszerezés időt igényel, viszont ha szentel egy kis időt erre a feladatra, erőfeszítéseit siker koronázza majd. Ebben a részben a rendszerezéshez, az időkezeléshez és a koncentrációhoz kapcsolódó készségeket tárgyaljuk. Fontos az időt megszervezni, hogy elég ideje legyen elvégezni a tanulási feladatokat és betartani a határidőket. Emellett motivációt is jelent, tanulási célok felállítására és elérésére késztet (a végső cél a diploma/fokozat megszerzése). Ha a munkát nehéznek találja és fel akarná adni, akkor a rendszerezéskor felállított célok elég motivációt adhatnak ahhoz, hogy folytassa a tanulást egész a záróvizsgákig. Könnyen meglehet, hogy amikor leül tanulni, gondolatai elkalandoznak és képzelete átveszi az irányítást. Ezzel sok értékes időt tud veszteni. Ha megtanulja kontrollálni gondolatait, több ideje marad a tanulásra.
Rendszerezés Az asztal felszabadítása mellett hasznos lehet a szobában is rendet rakni, de ne töltsön túl sok időt ezzel, különben nem fog neki a tanulásnak.
A munkaterület rendszerezése Ha az asztalunkon rend van (akár csak félig!), akkor nem fogunk elfelejteni dolgokat amiatt, hogy más papírok elfedik. A tanulás előtt elő kell készíteni az asztalt. Több mód is van erre, így például a következő weboldal is ismertet egy stratégiát, amely segít a helyet a tanuláshoz rendbe rakni: http://www.additudemag.com/adhd/article/6487.html
Mappák és noteszek Egy jólszervezett rendszer segít abban, hogy egy helyen tartsa minden papírját és megtaláljon minden fontos iratot, valamint megelőzi, hogy mindig egy köteg felesleges papírral járkáljon. Segít a vizsgákra készülésben is, ha rendszeresen 26
elvégzi és összefoglalja a teendőit. Érdemes mindig egy napi noteszt használni, amelyet minden előadásra elvihet, és amely minden aznapra szükséges iratot, handoutot és információt összefog. Bármilyen A4-es gyűrűs iratrendező megteszi napi noteszként, de számos típusú iratrendező be tudja tölteni ugyanezt a célt.
A noteszben a következők lehetnek: • külön helyen szövegkiemelők, ceruzák, tollak, gemkapcsok, • öntapadós post-it lapok stb. • napló vagy naptár..
A nap (vagy minden hét) végén iktassa a befejezett munkákat és az előadásokon többé nem szükséges anyagokat egy Archív mappába (használhat külön mappát minden tantárgyra vagy modulra is). Ezt a mappát otthon tarthatja és így egyetlen helyen tudja rendszerezni és tárolni a befejezett munkákat. Emellett nem lesz mindig tele a használatban lévő notesze. Rendszeresen nézze át az anyagokat (az előadás-jegyzeteket és a handoutokat), készítsen egy listát az órán tárgyalt főbb kérdésekről és saját szavaival foglalja azokat össze, akár egy sematikus ábrán, akár egy mini-tanulmányban. Ezt az összefoglalót azután csatolja az előadás-jegyzeteihez, amiket a félév végén át kell ismételnie. Néhány dolog, amit érdemes a napi noteszben tartania: •
egy személyes helyesírást segítő lista a legtöbbször használt szavakkal, amelyek különösen nehezek.
•
handoutok és olyan információk listája, amelyekhez órákon gyorsan hozzá kell tudnia férni.
•
átvezető szavak és kifejezések egy listája, amelyek használatával emelni tudja írásai minőségét (pl. olyan szavak, mint ugyanakkor, így például, végezetül, ennek megfelelően, összefoglalva, emellett, először is, másodszor stb.)
•
egyes matematikai vagy egyéb tudományos tények táblázatai és grafikonjai (pl. történelem esetében események egy idővonalon elhelyezve, kémai esetében a periódusos táblázat).
•
hogyan-csináljam listák (úgy mint hogyan válaszoljunk meg egy esszékérdést) és sablonok (például kémiai kísérletekhez).
27
Egyéb rendszerezési stratégiák is léteznek, amelyek hasznosnak bizonyulhatnak. Ezeket több helyről is összegyűjtheti: •
Edwin S. Ellis and Marths J.Jarkin (1998). Strategic Instruction for Adolescents with Learning Disabilities. In Wong, B. (Ed.), Learning about Learning Disabilities (pp. 585-656). Academic press: Toronto.
•
http://www.dyslexia-college.com/organization.html
•
http://www.studygs.net/
•
http://www.dyslexia-adults.com/a41.html
Időkezelés Az időkezelés arról szól, hogy: • • • • •
tudja, mit akar elérni, eltervezi, hogyan éri el céljait, elég ideje van a tanulásra, kisebb darabokra szabdalja fel a feladatokat, és közben van magánélete is!
A diszlexiás diákok számára az időkezeléshez a következőkre van szükség: •
Tanulási idő: ⇒ Tanulás közben igyekezzen váltogatni a feladatait: Fél óra írás után más fajta tevékenység következhet – olyan munka, amelyhez járkálni vagy telefonálni kell.
•
Határidőnapló: ⇒ Használja a mobiltelefonja naptárfunkcióját, mivel így mindig követni tudja feladatait, az eszzéleadási határidőket, a vizsgákat és a találkozókat. Így az összes szükséges telefonszám is mind egy helyen lesz. ⇒ Egy órarend (akár a mobiltelefonján) segíthet megfelelő mennyiségű időt szánni a tanulásra. Legyen realisztikus, jegyezze fel az evésre, sportolásra és a társasági életre szánt időt is. Egy fali tervezővel egyszerre látja az összes tanulási határidőt. ⇒ Sokan egy „Tennivalók” listát is tartanak a határidőnaplójukban (ld. alább). 28
•
„Tennivalók” listája:
⇒ A 'Tennivalók' listán vezethet minden elvégzendő feladatot. Minden munkáját egyetlen helyen foglalja össze. Ez alapján rangsorolhatja ezeket a feladatokat, így először a legfontosabbaknak tud nekilátni. ⇒ Ezzel irányítása alatt tartja tennivalóit. Gondoskodik arról, hogy ne felejtsen el feladatokat, ráadásul ahogy az ember az elvégzett feladatokat kipipálja, az valódi elégedettséggel tölti el! ⇒ Az egyik módszer az ABC lista. Ez a lista három részre tagolódik: A, B és C. Az A szekcióba tartozó dolgokat aznap kell elvégezni. A B szekcióba tartozó elemeket a héten kell megcsinálni. A C szekcióba pedig azok az elemek kerülnek, amiket az adott hónapban kell elvégezni. Ahogy a B és C szekcióbeli elemek egyre sürgetőbbé válnak, átkerülnek az A vagy a B listába. • • • • • • • •
Naponta frissítse listáját! Használa határidőnaplóját, és ne papírfecniket! Tartsa egyetlen jól látható helyen a naptárát, határidőnaplóját és „Tennivalók” listáját! Rendszerszerűen ellenőrizze listáit minden reggel, ebéd előtt és a nap végén! Kiemelővel jelölje meg a fontos elemeket és dátumokat! Húzza ki az elvégzett részeket! Tervezzen el különféle jutalmakat magának egy-egy projekt befejezésének örömére.
Tanuljon meg 'Nem'-et mondani ⇒ Például egyik ismerőse szeretné, ha elmenne vele ma este egy filmet megnézni. Ön holnapra barátaival tervezett el egy társasági eseményt, ma este pedig úgy tervezte, hogy tanulni és mosni fog. Nem is érdekli a film. 'Nem'-et szeretne mondani, de nem szeret senkit elutasítani. Ekkor udvariasan mondjon 'Nem'-et. ⇒ Ha 'Nem'-et mond, sok időt fel tud szabadítani az igazán fontos dolgokra.
• Kerülje a zavaró tényezőket: ⇒ Sokaknak nehéz egyszerre két dologra koncentrálni. Ha csörög a telefon, vagy valaki meglátogatja, az kizökkentheti a koncentrációból. Sok időbe telhet, mire vissza tud térni az eredeti pontra. ⇒ Próbálja külön tartani a társas életet és a tanulást. http://www.dyslexia-college.com/schedule.html
29
Koncentráció – hogyan javítsuk a figyelmet A figyelemhiány az egyik leggyakoribb panasz az egyetemi hallgatók részéről. Ha úgy gondolja, Önnek is problémái lehetnek a koncentrációval, érdemes lehet kitöltenie a D mellékletben található figyelem kérdőívet. A koncentráció az a képesség, mellyel gondolkodásunkat szándékainknak megfelelő irányba tudjuk terelni. Mindannyian képesek vagyunk olyan tevékenységekre koncentrálni, amiket élvezünk (például amikor filmet nézünk), máskor azonban gondolataink szétszóródnak, agyunk egyik dologról a másikra ugrál. Ilyen esetekre kell megtanulnunk és begyakorolnunk a koncentrációs stratégiákat. Ezek abból állnak, hogy (1) megtanuljuk a mentális önszabályozást, és (2) olyan tényezőket választunk ki, amelyek felett közvetlen kontrollal bírunk. A koncentrációs készségek javításához:
a. Szabdalja a munkáit kisebb részekre rövidtávú célok mentén : •
Ne legyen túl homályos, illetve túl ambíciózus a célja.... „Egész szombaton tanulni fogok!” Ezzel könnyen kudarcba fulladhat a dolog.
•
Hasznos, ha vannak hosszú-, közép- és rövidtávú céljai is. A hosszútávú cél a diploma megszerzése lehet, a középtávú az, hogy sikeresen elvégezze az adott évet, a rövidtávú cél pedig az, hogy átmegy a következő vizsgán. A tanulásra elkülönített időben tűzzön ki egy rövidebb távú tanulási célt is, amit egészen biztosan el tud érni (ilyenek például: elolvasom a pszichológia könyv 7. fejezetének három alfejezetét; megcsinálom az egyik matematika feladatot; megírom az angol irodalom esszém bevezetőjének vázlatát).
b. Aktív tanulás Sokkal könnyebb koncentrálni, ha minden érzékszervét bevonja a feladathoz. Rajzoljon ábrákat, képeket vagy akár csak firkáljon, használjon szövegkiemelőt, készítsen gondolattérképet, beszéljen magában, használjon színeket. Ez mind segít a feladatra összpontosítania.
30
c. Ha elkalandozik a figyelme Finoman irányítsa vissza figyelmét arra, amire kell. Mindig, amikor elkalandozik, irányítsa vissza! Eleinte ez egy percben többször is megtörténhet. De minden alkalommal terelje vissza figyelmét újra feladatra! Ne pazaroljon azzal energiát, hogy megpróbálja a többi gondolatot kizárni elméjéből (a tiltott gondolatok mágnesként vonzzák agyunkat!), csak arra törekedjen, hogy az elkalandozott figyelmét visszairányítsa! Eleinte ezt többször is el kell játszania egy héten. Később viszont azt veszi majd észre, hogy az elkalandozások közötti idő egyre növekszik, ezért tehát legyen türelemmel és igyekezzen mindig újra összpontosítani! d. Váltogassa a tevékenységeket Ha megakadt egy munkával, rakja félre, és később térjen rá vissza! Mialatt valami mást csinál, agya továbbra is dolgozik rajta. Később meglepve tapasztalja majd, hogy már sokkal jobban látja, merre érdemes továbbmennie. A koncentrációs időszakok között végezzen olyan tevékenységeket, amelyek másfajta fizikai és mentális működést kívánnak – pl. járjon egyet, hogy felpezsdítse vérkeringését, ha sokáig ült egy helyben, és keressen egy másik fajta feladatot, amire agya összpontosíthat! e. Személyes problémák •
Kevés olyan diák van, akinek egyetemi évei alatt nem kell valamilyen személyes problémával, szerencsétlenséggel megküzdenie. Egy szakítás a barátunkkal vagy barátnőnkkel például súlyosan befolyásolja koncentrálási képességünket. Legtöbbször ezek a bomlasztó problémák rövidtávúak, és általában hamar visszatér a koncentrálási képességünk. Súlyosabb esetekben, illetve hosszan elhúzódni látszó kevésbé súlys esetekben is érdemes esetleg segítséget kérnünk egy tanácsadótól.
További olvasmányok: Hol talál olvashat még a koncentrációról: http://www.dyslexia-college.com 31
Léteznek egyéb koncentrációs stratégiák is, amiket hasznosnak találhat, például:
⇒
Idegeskedési avagy Gondolkodási időszak
Minden nap nevezzen ki egy adott időszakot, amikor nyugodtan gondolkodhat azokról a dolgokról, amik folyton eszébe jutnak és zavarják a koncentrációban! Például nevezze ki a délután 4:30 és 5:00 közötti időszakot idegeskedési / gondolkodási időszaknak! Ha napközben figyelmét eltereli valami, ami miatt aggódik, akkor emlékeztesse magát, hogy erre van egy külön időszak. Rakja tehát félre a gondolatot egy időre, és figyelmét fordítsa ismét az adott feladatra. Ha hiszi, ha nem, erről még kutatásokat is végeztek! Azok, akik idegeskedési időszakot használnak, 35 százalékkal kevesebbet idegeskedtek négy hét alatt. Ez nagyon nagy változást jelent!
A legfontosabb lépések a következők: (1)
minden nap különítsen el egy konkrét időszakot erre a célra,
(2)
ha zavaró gondolat jut a eszébe, emlékeztesse magát, hogy külön erre a célra van egy elkülönített idő,
(3)
eressze el a gondolatot, mondja azt, hogy „Erre még később visszatérünk, most másra kell koncentrálnom” és
(4)
mindenképp használja is ki azt az elkülönített időszakot, és gondolja át a napközben felmerült zavaró gondolatokat!
⇒ Pihenő/Nyújtózkodó Idő Ne felejtsen el rövid szüneteket tartani! Az előadások általában 45 percesek, és a legtöbb ember nagyjából ennyi ideig tud egy adott feladatra koncentrálni. Ez azonban pustán egy átlagos érték. Az Ön koncentrációs időtartama lehet rövidebb (20-35 perc) és hosszabb (akár 90 perc) is. Ha szünetet tart, ügyeljen a fizikai aktivitásra és mozogjon, mert így több oxigén kerül az agyába, amitől éberebbé válik. ⇒ Váltogassa a témát Sok diák úgy segíti a koncentrációt, hogy egy vagy két óránként áttér egy másik témára, netán egy másik tantárgyra. Jobban tudunk olyasmire figyelni, ami különbözik az addig végzett feladattól. 32
⇒ Motiváció és jutalmazás Adjon magának jutalmat egy-egy feladat befejezéséért. Lehet ez kisebb feladat is, például az, hogy végig egy nehéz feladatra tud koncentrálni. Egy nagyobb feladat, például egy projekt feladat, egy recenzió stb., nagyobb jutalmat érdemel. ⇒ Növelje aktivitási szintjét Jobban elkalandozik a figyelme, ha egyszerűen csak elolvassa a kiadott feladatot elejétől a végéig. Ehlyett inkább vegye minden külün rész címét és formáljon belőle kérdést. A jelen szekcióra például az lehetne a kérdés, hogy „Hogyan tudom növelni aktivitási szintemet tanulás közben?”. Ha tanulás közben a szeme előtt tartja ezt a kérdést, jobban tud az egyes részekre figyelni, és aktívabban vesz részt az anyag feldolgozásában. További olvasmányok: Hol olvashat még a koncentrációról: •
http://www.k-state.edu/counseling/topics/career/concentr.html
Tanulási módszerek
Ebben a részben a tanulási készségeket vizsgáljuk meg részletesebben, így például az olvasást és a jegyzetelést. Az egyetemen könnyen megesik, hogy új tantárgyakat tanulunk, melyeknek korábban nem ismertük a terminológiáját, így meg kell azt tanulni használni és helyesen leírni. Ha egy új szó saját tapasztalatunkhoz kapcsolható, annál valószínűbb, hogy emlékeink részévé válhat. Nem az a legjobb módszer az új szavak megtanulására, ha újra és újra elismételjük. Ehelyett felszabdalhatjuk a szót kisebb részekre, és mindegyik részhez hozzákapcsolhatunk valamit. Például az „endotermikus” szót a következőképpen oszthatjuk fel: 1. endo/term/ikus 2. end/o/term/ikus 3. en/dot/er/mi/kus 4. end/o/termi/kus 33
Hasznos, ha olyan felosztást találunk, amelyhez vizuális képet tudunk kapcsolni. Például az utolsó felosztáshoz azt a képet kapcsolhatjuk, hogy a vizsga végéig ('end', angolul) sajnos ('o', avagy 'ó') a teremben ('termi') csendnek kell lennie ('kus'). A Memóriatechnikák részben részletesebben van szó arról, miként érdemes felosztani egy szót és hogyan kell utána vizualizációhoz kötni.
Olvasás A legtöbb egyetemi kurzushoz rengeteget kell olvasni. Ahogy egyre magasabb szintre kerülünk, olvasnivalónk mennyisége és bonyolultsága is egyre nagyobb lesz, így érdemes stratégiákat kidolgoznunk, amivel a lehető legtöbbet tudjuk az olvasásra szánt időből kihozni. Amikor olvasunk, az általában az alábbi típusokba sorolható: • Általános háttérolvasmányok • Adminisztratív levelek az egyetemtől stb. • Esetleg szórakozásból? A tanulmányok során alapvetően négyféle olvasnivalóval találkozunk: • Folyóiratok •
Cikkek
•
Tankönyvek
•
Könnyebb háttérolvasmányok
Hogy mennyire hatékonyan tudunk olvasni, alapvetően függ az olvasáshoz valóhozzáállásunktól: •
Legyen pozitív
•
Ne essünk kétségbe a nagy mennyiségű olvasnivaló miatt
• •
Osszuk fel a nagy feladatot kisebb, kezelhető részekre – egyszerre egy részre vagy fejezetre Összpontosítsunk
•
30-40 perc olvasás után adjunk magunknak 10 perc szünetet
•
Olvasásunk interaktívan történjen – hozzunk fel kritikákat és kihívásokat a szerző számára, ahogy az alábbi ábra is mutatja
34
Olvassunk aktívan Kérdezzük meg: Miért is olvasom ezt?
Jegyzeteljünk
Olvassunk kritkusan
Milyen információra van szükségem?
Emeljük ki a kulcsszavakat és azokat a szavakat/fogalmakat, amit nem értünk
Amikor tankönyvet olvasunk, hajlamosak lehetünk az első oldalon elkezdeni, és aztán végigolvasni. Azonban az egyetemen olyan sokat kell olvasni, hogy fontos a lényeges részeket megcélozni. Az alábbi vázlat segít kiválasztani a könyv leglényegesebb részeit.
Hogyan olvassunk egy tankönyvet 7. Részletes olvasás
6. Olvassuk el minden bekezdés első sorát
5. Olvassuk el a fejezetcélokat, -kivonatot és összefoglalást
4. Válasszuk ki a fejezeteket, amiket át kell futnunk
KÖNYV
1.Olvassuk át a tartalomjegyzéket
2. Olvassuk át a hivatkozásokat, a táblázatokat és a mellékleteket 3. Nézzük meg, hány oldalas és hány fejezetből áll a könyv
35
Hasznos lehet, ha többször átvesszük az anyagot különböző stratégiákkal, például lépcsőzetes olvasással, ami áttekintést nyújt egy könyv minden fejezetéről. Ezt a technikát azonban nem tudjuk a sűrű szövegű, például a kvantummechanikáról szóló természettudományos könyveknél alkalmazni. Fontos tehát ezt a készséget begyakorolni és felmérni, mikor lehet alkalmazni.
Lépcsőzetes olvasás A lépcsőzetes olvasás segít a lényeges információt megcélozni egy könyvben. 1. Olvassuk el a fejezet első bekezdését – mivel ez általában elmondja, miről szól a fejezet. 2. Olvassuk el a fejezet utolsó bekezdését, mivel ez általába összefoglalja a fejezet tartalmát. 3. Olvassuk el minden köztes bekezdés első mondatát – a bekezdés első mondata általában elmondja, miről szól a bejezdés. Ha túl rövid a mondat, kettőt olvassunk el. 4. Legyen a kezünk ügyében ceruza, hogy megjelölhessük azokat a bekezdéseket, amikhez később vissza kell térni és alaposabban elolvasni. 5. Pavey, B., Meehan, M., and Waugh, A., 2009 Dyslexia-friendly Further and Higher Education, London, Sage A legjobb módja a tananyag megértésének a multiszenzoriális, több érzékszervet bevonó tanulás. Segíthet, ha olvasáskor hangosan olvasunk fel vagy járkálunk a szobában. Számos helyen találunk információt konkrét, olvasást segítő stratégiákról. Ezekből néhányat alább felsoroltunk. További olvasmányok: Hol olvashatok még az olvasásról és az olvasott szövegértésről: • http://www.dyslexia-adults.com/a41.html • http://www.helium.com/items/629362-tips-for-increasing-readingcomprehension-for-college-students • http://www.dyslexia-college.com/reading.html • http://www.studygs.net/ • Rzadkiewicz C.: How to Improve Reading Comprehension: A Proven technique for Improving Reading Skills. http://educationalissues.suite101.com /article.cfm/how_to_improve_reading_comprehension Forrás: Barnwell, W. & Dees, R. (1999) The Resourceful Writer: A Basic Writing Course. New York: Houghton Mifflin.
36
Jegyzetelés A jegyzeteléssel értelmet adhatunk az információnak. Igenis megtanulható, hogyan kell jól jegyzetelni, és a jelen rész ezt segítendő kiemel néhány hasznos stratégiát.
•
Rövidítések
Használjon rövidítéseket a gyakran használt szavakra, mert így gyorsabban tudja az előadást vagy az olvasmányait lejegyzetelni. A jegyzetek saját használatra vannak, és nem számít, ha rendetlenek és kibogarászhatatlanok, ha Ön el tudja olvasni. Néhány példa: • • • • • • • •
•
oktatás = okt kurrikulum = kurr történelem = tört földrajz = földr könyv = kv valószínűleg = vsz feladat = fld 18-dik század = 18sz
Legyen tömör
Hajlamos lehet az ember egész mondatokat lemásolni az olvasnivalóból, illetve az előadó minden szavát leírni. Így azonban lehetetlen tartani az iramot. A legfontonsabb szavakat és kifejezéseket írja le, amiket aztán az előadás után, illetve ha több ideje van, kibővíthet. A jegyzetelést úgy képzelje el, mintha SMS-eket írna. Például ha az előadó azt mondta, hogy 'A globális felmelegedés fontos környezeti tényező.', a jegyzetbe írhatja azt, hogy: GF font körny tény – 37
•
Flash kártyák
Az úgynevezett Flash kártyákat főleg az ismétléskor érdemes jegyzetként használni. Nagyon hasznosak, ha vizsgára készülve képleteket kell megtanulnunk. A kártya egyik oldalára a téma vagy a fogalom megnevezését írjuk, míg a másik oldalra a magyarázatot vagy a leírást (ld. alább), ezzel tesztelhetjük magunkat.
TÉMA
Elülső oldal
Főbb részletek
Hátsó oldal
Előadás vagy tanulási időszak után felsorolásokba tömörítheti jegyzeteit, amikből készíthet flash kártyákat vagy gondolattérképeket a fontosabb pontok összefoglalására.
38
Az ismeretek demonstrálása felmérés idején Egyéni vagy csoportos projektek Ha egy projekten dolgozik akár egyedül, akár csoportban, a következőket kell végiggondolnia: •
Ki fogja megnézni ezt a projektet?
•
Milyen módon fogják értékelni a projektet – poszter, portfólió, esetleg egy kiterjedt tanulmány alapján?
•
Döntse el, milyen tartalommal szeretné feltölteni, melyek legyen az egyes témák és a részek.
•
Ha csoportban dolgoznak, el kell dönteni, ki mit fog csinálni.
•
A határidő. Dolgozzon ki egy időbeosztást, hogy a projekt minden szükséges része időben meglegyen.
•
Esetleges problémák és megoldásaik.
Ne homályosan körvonalazza ezeket a kérdéseket, hanem nagyvonalakban tervezze el, hogy mi kerüljön az egyes részekbe, mi kell az egyes konkrét célok eléréséhez! Kísérje figyelemmel, hogyan halad és rugalmasan módosítsa a tervezett tartalmat, illetve a kitűzött célok határidejét, természetesen a végső határidőt folyamatosan szem előtt tartva! Forrás: Edwin S. Ellis and Marths J.Jarkin (1998). Strategic Instruction for Adolescents with Learning Disabilities. In Wong, B. (Ed.), Learning about Learning Disabilities (pp. 585-656). Academic press: Toronto.
További olvasmányok: Hol olvashat többet a projektek megtervezéséről: • http://gsi.berkeley.edu/teachingguide2009/writing/researchPrep.html •
http://www.studygs.net/
39
Prezentációk A diszlexiás diákok számára rémálom lehet, ha előadást vagy prezentációt kell az egész osztály előtt tartani! Azokra az alkalmakra emlékeztetheti őket, amikor az iskolában hangosan kellett felolvasniuk. Ha ilyen nyílvános előadást kell tartani, az mindenkiben stresszt és szorongást ébreszt. Gondos tervezéssel azonban mindenképpen csökkenthető a szorongásérzés. • Használjon flash kártyákat • Ossza fel előadását kisebb részekre, melyeket egy képeslap méretű kis kártyán össze lehet foglalni. Ne írjon túl sokat egy-egy kártyára! • Előadás közben a kezében tarthatja ezeket a kártyákat, amik segítenek strukturálni az egyes részeket. • Minden kártyán válassza ki a kulcsszavakat és azokat írja pirossal vagy húzza ki színes kiemelővel.
• Tervezés o
Tervezze meg prezentációját az A-B-A felosztás mentén: A – Mondja el, miről fog beszélni, B – mondja is el, A – és végül mondja el, hogy mit mondott el!
o
A gondolatait anekdotákkal, példákkal, statisztikákkal és tényekkel támassza alá! Ne féljen megfelelő mértékben humorizálni!
o
A csoport minden tagjával vegye fel a szemkontaktust az előadás során!
o
Legyen tudatában a testbeszédének, és ne izegjen-mozogjon beszéd közben, mivel az eltereli a közönség figyelmét!
• Lassítson le o Gyakori hiba prezentációknál, hogy a diák siet és túl gyorsan beszél (valószínűleg hogy hamar túlessen az előadáson!). o Tegye az ellenkezőjét! Tudatosan lassítson le! 40
o Ne felejtse el, hogy amit mond, az újdonság lehet a közönségnek, és kis időre lehet szükségük, hogy mind megemésszék. o Beszéljen tisztán, ne hadarjon és ne motyogjon, illetve beszéljen kicsit hangosabban, mint amennyire szükségesnek látná! o Megkérhet egy másik diákot, hogy előadás előtt figyelje meg, hogyan beszél, így megtudhatja, vannak-e idegesítő szokásai, fordulatai vagy hogy nem használja-e túl sokszor a „Na jó”, „Ööö..” és a „Hát szóval” jellegű kifejezéseket.
•
Vizuális segédanyagok o Ha vannak a prezentáció során felhasználható vizuális segédanyagai, úgy mint rajzok, írásvetítővel kivetíthető diák stb., azokat mind jegyezze fel a megfelelő kártyán, hogy tudja, mikor kell azokat bemutani. o A Microsoft Powerpoint (vagy az Open Office prezentációs modulja) olyan program, amivel egy egész prezentációt elkészíthet egy laptopon, képpekel, címsorokkal és mindennel. Projektorral összekapcsolva gépét az előadása alatt kivetítheti az elkészített diákat. o Ha írásvetítőt használ, ne sétáljon a képernyő elé, és ne olvassa fel a közönségnek a diákat! Hivatkozzon rájuk, de arra valók, hogy illusztrálják/megerősítsék/összefoglalják, amit tényleges mond – a rajzok pedig általában hatékonyabbak erre a célra, mint a szavak.
•
Hogyan kezelje a kérdéseket • • • •
Minden kérdést először köszönjön meg annak, aki feltette A közönség kedvéért ismételje meg a kérdést Válaszolja meg a kérdést legjobb tudása szerint Ismét köszönje meg a kérdést a feltevőjének
Az előadás végén köszönje meg a közönség figyelmét!
További olvasmányok: Hol talál olvasnivalót a prezentációkról: • http://www.dyslexia-college.com/presentation.html •
http://www.studygs.net/
41
Esszéírás A diszlexiás diákoknak az esszéírás, az esszéírás jelenti az egyik legnagyobb kihívást. A gondolat, hogy be kell tartani a leadási határidőt sokaknak elég ahhoz, hogy máris essenek! A diszlexiások szervezésbeli nehézségei miatt duplán nehéz egy esszé felépítését kialakítaniuk. Nehéz megfelelően elrendezni mindazt, amit tudnak – a helyesírásról és a nyelvtanról nem is beszélve. Fontos jól megtervezni az esszét, és egy gondolattérkép igen sokat tud segíteni. http://www.isheds.eu/mindmap/en.html Számos fontos dologra kell figyelni: •
A bevezetésben fogalmazza meg újra kérdését!
•
Ne használjon kollokviális, hétköznapi nyelvezetet!
•
Ne használjon rövidítéseket, például azt, hogy pl., stb.
•
Bizonyítsa be, hogy ismeri a releváns szakirodalmat!
•
Különösen ügyeljen a hivatkozásokra – Harvard módszer?
•
Ne használjon túl sok idézetet!
•
Ügyeljen a plagiarizmusra – a hivatkozás lényege, hogy pontosan feltüntet minden forrást!
Egy jó esszé: •
Válaszol a feltett kérdésre.
•
Leírásokkal „kibontja” a dolgokat – de nem csak leírásból áll.
•
Bizonyítja, hogy ismeri a főbb szövegeket – elvégezte az olvasnivalót.
•
Bizonyítja, hogy elolvasta az újabb/releváns könyveket, cikkeket (az utóbbi 5 évből).
•
Kritikus elemzést alkalmaz.
Az alábbi ábra segítséget nyújt egy esszé megtervezéséhez.
42
Az esszéírás fontosabb aspektusai
1.Írjon kritikusan
2.Pozitív hozzáállás. az utolsó verzióig Feledkezzen meg a helyesírásról
Kulcsszavak Kifejezések
Bekezdésenként egy gondolat
ÍRÁS
3. Tervezés – gondolattérkép
5.A gondolatok prezentálása
4.Közelítő vázlat Világos érvek Bevezetés Egyszerű mondatok
Tárgyalás
Tények, dátumok stb.
Összefoglalás
További olvasmányok: Hol olashatok többet az esszéírásról: • http://www.dyslexia-college.com/essay.html • http://www.studygs.net/
Társas tanulás az előadásokon és egyéb szervezett tevékenységeken kívül A társas tanulás nem csak az osztálytermi munka elengedhetetlen része, hanem otthoni tanuláskor is alkalmazható. Ahelyett, hogy egyedül tanul, párban vagy kiscsoportban is átveheti az anyagot, készülhet vizsgákra és egyéb tanulmányi kötelezettségeket is elvégezhet így. 43
Ne féljen megkérni társait, hogy tanuljanak együtt magával. Ne gondolja, hogy csak akkor van szüksége társas tanulásra, ha tanulmányaiban nehézségbe ütközik. A tanulást mindig gazdagítja, ha tásas kontextusba helyezzük, amelyben ellenőrzhet, mennyire ismeri az anyagot a többieket történő beszélgetések során. Mindenkinek hasznos látni, mások hogy látják a dolgokat, és hasznos ha visszajelzéseket kapunk gondolatainkra vagy mások gondolataira, illetve ha társainktól biztatást kapunk. Természetesen ha nem értjük az órái anyagot, akkor különösen nagy segítséget jelenthet a társas tanulás. Egyes emberek néha szégyellnek segítséget kérni, de fontos megérteni, hogy nem kell tudni mindent egyedül megoldani. Forrás: AAP – Academic advancement program http://www.aap.ucla.edu/peer_learning/index.html
Párban dolgozni Egy másik diákkal párban dolgozni majdnem olyan hatásos, mint egy nagyobb segítő csoport. Sőt, a páros tanulás gyakran hatékonyabb, mert nem kell túl sok különböző embert végighallgatni arról, hogy épp min dolgozik. A hátránya viszont, hogy ha csak egy emberrel beszéljük meg a tananyagot, akkor kevesebb visszajelzést kapunk, és nem adja meg azt a lökést, illetve kreatív impulzust, ami egy csoportban gyakran megjelenik. Ennek ellenére erős motivációt jelent a feladat elvégzésére, ha rendszeresen összeülünk tanulótársunkkal. A nagyobb segítő csoporthoz hasonlóan itt is világosan meg kell fogalmazni a célokat. Néha talán túl formálisnak tűnhet pusztán két ember esetében tisztázni, hogy ki fog kit felhívni, illetve mikor legyen a találkozó. Tekintsük kihívásnak, hogy komolyan kell venni a másikkal szembeni kötelezettségünket! A diákok gyakran komolyabban veszik kötelezettségüket egy osztállyal vagy egy csoporttal szemben, mint egy másik emberrel szemben. Fontos: Az összes megbeszélt időpontból, amibe beletartozik az órák látogatása, az orvos felkeresése, a tanácsadóval való találkozás is, a legnehezebb saját magunkkal szemben pontosnak lenni. A legkönnyebb a saját magunkkal szembeni kötelezettségünket megszegni. Ha úgymond találkozót beszélünk meg magunkkal délután 4 órára, mert egy órán át szeretnénk az egyik írásbeli feladatunkat csinálni, akkor hihetetlenül könnyű nem betartani ezt a kötelezettséget. Legyen ugyanolyan felelősségteljes Önmagával szemben, mint bármely más segítő társsal szemben lenne! A Dissertation Workshop Website: http://www.dissertationworkshop.com/peersupport.html
44
Vizsgákra készülés és a tesztszorongás kezelése Memória stratégiák A diszlexiás diákoknak gyakran nehézségeik vannak az adatok megjegyzésével, illetve előhívásával. Fontos tehát memóriánk javítására különféle módszereket keresni. Diszlexiás diákként könnyen lehet, hogy az átlagosnál gyengébb a rövidtávú memóriája, ami a tervezéssel járó feladatokat nagyon meg tudja nehezíteni. Valószínűleg tanulmányai során végig kénytelen lesz vizsgákat, dolgozatokat írni és tényeket memorizálni. Ha megtanul néhány hatékony memória stratégiát használni, az nagyban megkönnyíti ezt a terhet. Ezekkel a stratégiákkal megértheti és elsajátíthatja az új tananyagokat és készségeket. Azonban meg tanulnia ezeket a stratégiákat saját szakterületére adaptálni és begyakorolni ahhoz, hogy sikeresen tudja használni őket. Ha a memorizálandó anyagban mintákat fedez fel, illetve összekapcsolja a hasonló tényeket/gondolatokat, akkor sokkal könnyebben meg fogja tanulni az anyagokat a vizsgákra. Gondolja végig, milyen módszerrel memorizálna bizonyos tényeket egy vizsgára, vagy akár ténylegesen próbálja is memorizálni azokat – esetleg írja össze, milyen stratégiákat alkalmaz már eleve. Az alábbiakban különböző memória stratégiákat gyűjtöttünk össze, melyekből némelyik Önnekis hasznos lehet és hozzáadhatja az eddig használt stratégiák listájához: 1.
Kezdőbetű stratégia – Minden szó első betűjét felhasználva próbáljon összeállítani egy igazi vagy egy nem létező szót. Példa egy szó összeállítására Az Egyesült államokbeli Nagy Tavak nevei: Huron, Ontario, (Lake) Michigan, Erie, Superior. A tavak nevének kezdőbetűi a nagy detektív nevét adják: HOLMES. 45
2. Vizualizációs Stratégia – Szedje össze a kulcsszavakat vagy a főbb tényeket és képzelje el őket egy jelentben együtt vagy akár külön is. Ha tanulási stílusa vizuális, akkor az egyik legjobb módszer lehet a vizsgákra tanuláskor a vizualizáció és a képek használata. Az alábbi ábra bemutatja, miként kell fejünkben egy egyértelmű képet kialakítani. Képzeljen el mentálisan egy képet
nagy
A hatékony vizualizáció hasznos, ha:
színes
összetett
kellemes dinamikus
vicces
3. Útvonal-stratégia – Ez arra a képességre épít, hogy a helyeket könnyen megjegyezzük, például magunkban elképzelve, vizualizálva azokat, majd azokat a tényeket és kulcsszavakat, amiket meg szeretnénk jegyezni, azon különböző helyekhez, dolgokhoz kötjük, amiket „belső” utunk során látunk. Egy példa az útvonal stratégia alkalmazására Képzelje el az egyik szokásos útvonalát, például amikor otthonról az egyetemre megy. Képzelje maga elé az út jellegzetes pontjait, amilyen például egy postaláda, egy-egy ház, egy bolt, egy park stb. Gyakorolja be az útvonalat, hogy mélyen az elméjébe íródjon! Vegye a memorizálandó szavakat/tényeket és kapcsolja össze az útvonalnak egy-egy pontjával akár vizualizáció által, akár valamilyen szóbeli asszociáció segítségével. 4. Számvizualizációs stratégia – Először is vizualizálja a jól ismert számokat 1től 10-ig, ahogy az ábra mutatja. Ezek lesznek a fogasok, amikre a megtanulandó tényeket aggathatja. 46
Az egy-egy számhoz tartozó képek nem fognak változni, így először ezeket a számképeket kell megjegyeznie.
9 Nyalóka
8 Méh
Szám/Alak Vizualizáció
7 Sétabot
6 Síp
10 Kés és tányér
1 Gyertya
2 Hattyú
3 5 Kígyó
4 Vitorlás
Madár
Based on E.E. Wood, 1974
Példa a számvizualizációs stratégiára – Vegyünk néhány adatot Mozart életéből: 1. 1756 születési éve 2. 1762 első turnéja 6 évesen 3. 1763 Első általa szerezett zeneműve 4. 1764 Londonba látogat Az első szám vizualizációja egy gyertya (de lehet világítótorony, toll stb.),ezért képzeljen el mondjuk egy olyan képet, amelyen egy két méter magas gyertya tövénél egy újszülött gyermek fekszik, rajta egy papirossal, amin a lángok megvilágítják az 1756 feliratot. A második, kettes számot hattyúként vizualizálja, ezért például képzeljen el egy csoport hattyút, akik körbeutazzák a tavat, és az első hattyú szárnyára 1762 van írva, míg egy fiatal hattyúfióka szárnyára pedig hogy kora = 6 év. Folytassa ilyen módon a főbb tények vizualizálását, de ellenőrizze, hogy helyesen tanulta meg a tényket. 47
Ha megtanulta a számok képeit, kiterjesztheti a használható számok körét úgy, hogy tizes csoportonként veszi őket és apró változtatásokat tesz. Például: Csatoljon egy színt minden számképhez, hogy meg tudja különböztetni az 1-et (piros gyertya) a 11-től (kék gyertya)! 100 felett különböző témákat használhat, például a 101 lehet egy gyertya, amire a Napot, a 111 pedig egy gyertya, amire a Merkúrt festették. Téma: 1-10 11-20 21-30 31-40 41-50 51-60 61-70 71-80 81-90 91-100
Szín Piros Kék Zöld Sárga Lila Rózsaszín Narancsszín Barna Szürke Vajszínű
101-110 111-120 121-130 131-140 141-150 151-160 161-170 171-180 181-190 191-200
Galaxis Nap Merkúr Vénusz Föld Mars Jupiter Szaturnusz Uránusz Neptunusz Plúto
Ez igen bonyolult lehet első látásra, de ha vizuális a tanulási stílusa, akkor ez a rendszer igencsak hasznosnak bizonyulhat. Ezeket a készségeket persze gyakorolni kell.
További olvasmányok: Hol olvashatok még a memória stratégiákról: •
http://www.dyslexia-college.com/essay.html;
•
http://www.dyslexia-parent.com/mag39.html (Dr. Lorraine Cleeton)
•
http://www.studygs.net/
48
Vizsgák Vizsgákra készülés A vizsgákra készülés több, mindenfajta tanuláshoz szükséges tevékenységet egyesít magában,így elengedhetetlen, hogy alaposan elsajátítsa a tanulásnak ezt a fajtáját. Ha képes vizsgákra tanulni, akkor bármilyen más fajta tanulást is meg tud oldani. Az ismétlés edzésnek tekinthető, és ugyanaz a hozzáállás szükséges hozzá, mint ami egy atlétának egy fontos versenyre készülve.
Az ismétlés egyfajta edzés •
Időben kell elkezdeni – a vizsgák előtt egy hónappal
•
Kiegyensúlyozott napokat és heteken tervezzen be – ne dolgozza túl magát
•
Egyen és aludjon rendesen
•
Mutasson pozitív hozzáállást
•
Ne váljon remetévé – járjon társaságba
•
Adjon magának pihenőidőt – ne vállalja túl magát
•
Időnként jutalmazza meg/kényeztesse el magát – ez motivációt jelent
•
Időnként tartson szünetet – felfrissülve tér vissza
Az ismétlés idején a már megtanultakat szilárdítjuk meg, és a lehetséges vizsgakérdések tükrében tekintjük azokat. Ezért tehát:
49
Gondolja át, miket tanultak
Sorolja fel a témákat
Válassza ki az átismételendő témákat – kétszer annyit, amennyi vizsgára kell
Ha utolsó pillanatra hagyta az ismétlést:
Pozitív hozzáállás: ÁT FOG MENNI a vizsgán!
Szánjon rá időt és tervezze meg a tanulást
Ne görcsöljön
Adjon magának pihenési időt
Az ismétlés aktív legyen
Az ismétlés nagyon unalmassá válhat, kivéve, ha a tanulás során interaktívan közelíti meg a tananyagot. Először érdemes lehet gondolattérképen feldolgozni a tanult témákat, hogy rálátást kapjon a kurzus anyagára. Ha eldöntötte, melyik témákra összpontosít, rövidítse le kulcsszavakra jegyzeteit! Számos módon érdekesebbé teheti az ismétlést, ahogy az a következő ábra is mutatja.
50
Mnemonikus emlékeztetők Ének/zene
Megbeszélni a barátokkal
Érdekfeszítőbb ismétlés Gondolattérkép
Színes ábrák Kazetták
Gondolkodjon el, milyen jellegű vizsgakérdéseket tehetnek fel. Ha hozzáfér korábbi vizsgalapokhoz, nézze meg, milyen témák térnek újra és újra vissza, és próbálja megválaszolni az egyes kérdéseket a lenti módon.
Válasszon ki egy kérdést • •
• •
Próbálja megválaszolni anékül, hogy utánanézne. Szánjon 2-3 percet arra, hogy megjöjjenek az ötletei – jegyezze fel a kulcsfogalmakat / készítsen gondolattérképet – vegye végig az érveket pro és kontra - készítsen folyamatábrát Vegye végig a szükséges grafikonokat, ábrákat, képeket Érvek – esettanulmányok stb. - szerzők/cikkek
Ellenőrizze válaszát • • • • •
A meglévő anyagok, jegyzetek, gondolattérképek stb. alapján Pótolja, ha valami hiányzik Ha lehet, strukturálja át esszéjét Írja át esszéjét jegyzet-formátumba Próbálkozzon meg újra a kérdéssel anélkül, hogy használná a jegyzeteit, vagyis 'vizsgakörülmények között'.
Az egyetemi kurzusokon nagyobb iramban és bonyolultabb anyagot tanítanak, mint az iskolában, így a régebbi ismétlés-technikák némelyike már lehet, hogy nem elégséges. Nézze át az alábbi felsorolást, és gondolja át, hogy nem „vétkes-e” valamelyikben! 51
Az ismétlést NEM segítő megoldások/tényezők 1. Utolsó pillanatra hagyja az ismétlést 2. Újra és újraolvassa a jegyzeteket 3. Újra és újra átírja ugyanazt a jegyzetet 4. Egész esszéket magol be 5. Pótcselekvések miatt nem kezdi el az ismétlést 6. Elveszti a motivációját, például mert unatkozik 7. Annyira stresszel a vizsgák miatt, hogy nem képes összpontosítani 8. Elárasztják az egyéb kötelezettségek 9. Nem mélyíti el a már átismételt anyagot
A vizsga előtti este Ellenőrizze, hogy mindene megvan-e
Ellenőrizze, hogy pontosan beírta-e a vizsgaidőpontokat a naptárjába!
tollak ceruzák
számológép
52
A vizsga napján: •
Ellenőrizze, hogy tudja, hol van a vizsga, és hagyjon elég időt, hogy időben odaérjen!
•
Ellenőrizze megint, hogy mindene megvan, ami kell!
•
Ne ájuljon el közben! Étkezzen rendesen!
•
Koffeinből ne vigyen be túlzottan sokat!
•
Mély lélegzetvételekkel nyugtassa le magát – hamarosan túllesz rajta!
A vizsga során ne feletsen el minden kötelező kérdésre válaszoljon, mert: •
A kérdések első 50%-át könnyű megszerezni – ezért válaszolja meg az összes kérdést!
•
A kérdések következő 25%-át nehezebb megszerezni.
•
Az utolsó 25%-ot nagyon nehéz megszerezni.
•
Ezért válaszoljon meg minden kérdést, amit kell! Így nagyobb eséllyel megy át a vizsgán.
•
Ne próbáljon meg a szükségesnél több kérdésre válaszolni! Néha egy vizsgán 4-ből csak 3 kérdésre kérik a választ. A 4-dik nem fog a jegyébe beleszámítani, de értékes időt veszthet vele.
53
Kövesse az utasításokat a háromszög aljától a csúcsáig!
Emelje ki a kulcsszavakat! Készítsen gondolattérképet! Rövid mondatok! Ha letelt az idő, térjen rá a következő kérdésre!
Válassza ki a megfelelő számú kérdést és ossza fel a rendelkezésre álló időt köztük! Rangsorolja őket – először a legjobb kérdéssel foglalkozzon!
Ha elkezdődik a vizsga, vegyen mély lélegzeteket és őrizze meg a nyugalmát! Fordítsa meg a vizsgalapot és LASSAN olvassa végig az EGÉSZET! Nézze meg, hány kérdésre kell válaszolnia! Hány részből áll a vizsgalap?
A vizsga után a legjobb elfelejteni – úgysem tudja megváltoztatni az eredményt. Kerülje a post mortem boncolgatásokat, mert komoly stresszt tud okozni! Tartson inkább egy kis szünetet és összpontosítson a következő vizsgára! Forrás: • http://www.dyslexia-college.com/ • http://www.isu.edu/~kingkath/exam.html •
Access Summit, (1999) Dyslexia Guidance for Staff, Joint University Disability Resource Centre for The University of Manchester, Manchester Metropolitan, UMIST and The University of Salford
54
További olvasmányok: Hol olvashatok többet a vizsgákra készülésről és a vizsgázásról: •
http://www.studygs.net/
•
http://www.dyslexia-parent.com/mag45.html
•
http://www.dyslexia-adults.com/a41.html
A mindennapos stressz és a tesztszorongás kezelése A diszlexiás egyetemi diákok által felsorolt leggyakoribb érzelmi probléma a szorongás. Könnyen azt vehette észre, hogy a tanulási nehézségekkel nem küzdő diáktársainál Ön sokkal több stresszt él meg. Ennek hátterében az állhat, hogy nem biztos tanulási képességeiben, illetve a múlbeli kudarcaira emlékszik. Ez a fajta szorongás nem csupán a tanulmányai során jelenhet meg, hanem számos társas helyzetben is éreztetheti hatását. Ez a rész a szorongás és a stressz kezeléséről szól, és segíthet erre a célra különböző stratégiák kifejlesztésében, különösen vizsgaszituációkra.
Stressz Stresszválasz egy módja, hogy (valós vagy képzelt) érzelmi, illetve fizikai veszélyhezet esetén az ember megvédje magát, és gyakran hívják megszoksz vagy megszöksz válasznak is. A stressz lehet pozitív is; segít összpontosítani, és általa energikus, éber marad az ember. Vészhelyzetekben a stressz életet menthet (például plusz erőt ad az embernek, hogy megvédje magát). A stressz a kihívásokkal is segít megküzdeni, és a stressz az, ami egy munkahelyi prezentáció során tartja bennünk a lelket, ami sportoláskor élesíti a figyelmet, és ami vizsgára készüléskor tanulásra ösztökél a TV-nézés helyett. Egy ponton túl azonban a stressz már nem hasznos, hanem súlyos kárt okoz egészségünkben, hangulatunkban, produktivitásunkban, kapcsolatainkban és életminőségünkben.
55
Vizsgaszorongás Akkor mondhatjuk, hogy ez jelen van, ha a vizsgákra gondolva a következő tünetek közül bármelyikben megmutatkozó nyugtalanságot tapasztal: izomfeszülés, fejfájás, gyomorfájás, álmosság vagy álmatlanság, túlzott izzadás, aknés kiütések, szájherpesz, reszketegség, depresszió, ingerlékenység, düh, pánik, önbizalomhiány, tehetetlenség, illetve emlékezetkihagyás. Ekkor elképzelhető, hogy vizsgaszorongást él meg. A vizsgaszorongás hatásai jellegükben és erősségükben meglehetősen különbözhetnek az egyes diákok között. Egyeseket csak gyengén érint a szorongás és csak egy vagy két tünetet mutat, míg mások olyan súlyos szorongást élnek meg, hogy átmenetileg szinte teljesen munkaképtelenné válnak.
Mik a vizsgaszorongás okai A testünk nem tud különbséget tenni pozitv és negatív stressz között. A stressz egy bizonyos mértékben javít a teljesítményünkön, egy bizonyos mértékben pedig gátolja a teljesítményt. A vizsgák esetében a szorongás gyakran az alábbi okok közül egy vagy több miatt jelenik meg. Ismerősen hangzik valamelyik? Igaz-e esetleg Önre, hogy: • • • • • • •
nem szereti az adott tantárgyat, kurzust vagy tanárt képességet illetően negatív énkép és önbizalomhiány mutatkozik vizsgákon rendszerint rosszul teljesített rájön, nem készült fel megfelelően a vizsgára a vizsgára készüléssel kapcsolatban nem voltak megfelelőek az elvárásai nyomasztja a megtanulandó információk mennyisége nem tudja, mire számítson a vizsgán
Stratégiák a stressz és a vizsgaszorongás kezelésére Mivel a stresszt leggyakrabban az okozza, ha az ember nyomás alatt van, kudarcra van kilátás, illetve rossz az időszervezés, nagyban csökkenthetjük, vagy akár kezelhetjük is a stresszt a következőkkel (ahogy azt az előző részben is említettük): •
Vegyünk fel pozitív hozzáállást – koncentráljunk arra, hogymit tudunk elérni! Állítsunk fel célokat! 56
•
Vegyük irányításunk alá a dolgokat – tervezzük meg, szervezzük meg és osszuk be időnket!
•
Tanuljunk meg kikapcsolni és: • relaxálni (találjunk rá módot, hogy a szünetekben mindig tudjunk egy kicsit relaxálni – hallgassunk zenét, játszunk valamilyen hangszeren, jógázzunk, álmodozzunk stb.). • megtanulni irányítani lélegzésünket – vegyünk mély lélegzet szájunkon keresztül és lassan fújjuk ki a levegőt az orrunkon, kilélegzés közben a lélegzetünkre összpontosítva.
•
Az életstílus tekintetében: • víz (vigyünk be minél több folyadékot, mivel a vízfelvétel jó hatással van az agyi működésre), • étrend (étkezzünk rendszeresen, és tartsuk észben, hogy egyes ételek növelhetik a szorongási szintet, különösen a cukros ételek, tea és kávé), • alvás (a legértékesebb időszak az alvásban az este 8 és 12 óra közötti) • mozgás (minden nap rendszeresen mozogjunk – ha csak napi 15 percre felgyorsítjuk a szívverésünket, már azzal sokkal hatékonyabban működik majd agyunk).
Íme néhány egyszerű lépés, amivel csökkenthetjük a vizsgaszorongás érzését: • fejlesszünk ki jó időszervezési készségeket, • vegyünk fel megfelelő vizsgára készülési szokásokat, • rendszerezzük a vizsgára készüléshez szükséges anyagokat Az F mellékletben összegyűjtöttünk néhány tesztszorongást csökkentő módszert.
A vizsgaszorongás belső forrásainak kezelése Mentális állapotunk befolyásolhatja a vizsgákon nyújtott teljesítményünket, illetve a szorongásra való érzékenységünket. Az alábbiakban olyan stratégiákat ismertünk, melyeknek segítségével megküzdhetünk az önmagunkból fakadó vizsgaszorongással:
57
Pozitív énkép kialakítása Ha már buktunk meg vizsgákon, könnyen negatív képet alakíthattunk ki magunkról. Próbáljunk a sikeres vizsgáinkra összpontosítani. Tanuljunk a kudarcainkból, de ne rágódjunk rajtuk, hanem pozitívan beszéljünk önmagunkhoz! Írjunk össze egy listát pozitív tulajdonságainkról és emlékeztessük magunkat rájuk! Ezután a vizsgára készüléssel kapcsolatban készítsünk el egy specifikusabb listát a pozitív tényezőkről!
Javítsuk a motivációnkat és igyekezzünk ne halogatni az ismétlést Már korán kezdjük el a vizsgára készülést arra gondolva, milyen kudarcok értek korábbi vizsgáinkon a halogatás miatt. Emlékeztessük magunkat, hogy minden fél óra vagy óra, amit jóval a vizsga előtt tanulással töltünk, az eggyel vagy kettővel több helyes választ jelent. Ne felejtsük – minél jobban felkészülünk a vizsga előtt, annál kevésbé kell majd a vizsga előtt aggódnunk.
Növeljük önbizalmunkat Tegyen meg mindent annak érdekében, hogy minél magabiztosabb legyen a vizsgára való felkészülését és a vizsgázási képességeit illetően! Az önbizalom erősen csökkentheti a szorongásérzést, mivel ha úgy gondoljuk, hogy jól fogunk teljesíteni, akkor valószínű, hogy így is lesz. Ha a szükségesnél is többet készülünk a vizsgára, az jó módja az önbizalom növelésének. „Álmunkból felkeltve” is tudjuk az anyagot, és értsük is teljesen! És igyekezzünk ne arra gondolni, hogy a kurzuson legjobban teljesítő diák hogyan készül a vizsgára; összpontosítsunk magunkra!
Hogyan kerüljük el és engedjük ki a stresszt és a feszültséget Az egyik módja a vizsgaszorongás csökkentésének, ha eleve elkerüljük a stresszt és a feszültséget. A következő irányelvek (Pauk, 1989) segíthetnek elkerülni azokat a viselkedésformákat és helyzeteket, amik stresszt és feszültséget váltanak ki: • Kerüljük azokat a helyzeteket, amikről tudjuk, hogy stresszt és feszültséget okoznak • Mindig teljesen vagy még annál is jobban készüljünk fel a vizsgákra és egyéb felmérésekre • Álljunk ellen a kísértésnek, ne halogassuk és ne lógjuk el a munkát 58
• Fogadjuk el, hogy jó dolog az időbeosztásunkba egy kis szabadidőt is beletervezni Ha a stressz és a feszültség eléri azt a szintet, amikor már gátolja feladataink teljesítését, így például a vizsgázást, próbáljuk ki az alább felsorolt stratégiákat a stressz és a feszültség kieresztésére (Pauk, 1984 alapján):
• Beszéljen valakivel – próbálja megérteni, mennyire súlyos ezeket az érzéseket magába fojtani. Nem Ön az egyetlen ember a Földön, aki szorong; valamikor mindenki átéli ezt. • Átmenetileg szökjön meg a feladat elől – menjen el egy rövid sétára vagy végezzen valami egyéb gyakorlatot! Ha nem képes megfeledkezni arról, amitől stresszes, próbálja elképzelni, amint egy csendes tó partján ül vagy egy erdei ösvényen sétálgat. • Terelje el dühét és szorongását – dúdoljon egy dalt vagy számoljon el tízig, ha úgy érzi, nő magában a feszültség! • Aggódjon valaki más miatt – hallgassa meg egy másik ember gondjait, és éreztesse vele, hogy érdekli Önt az ő jóléte és azért van ott, hogy segítsen neki megküzdeni a szorongásával. Ezzel Ön eltereli figyelmét saját gondjairól és talán azt is eszébe juttatja, hogy nem Ön az egyetlen, aki feszültséget érez. • Egyszerre egy feladattal foglalkozzunk – próbáljon nem gondolni arra, mi mindent kell még elvégeznie! • Fogadja el magát olyannak, amilyen – néha akkor jelentkezik a szorongás, ha túl sokat várunk magunktól. Igyekezzen a legtöbbet kihozni magából ahelyett, hogy tökéletes próbál lenni! • Fordítson időt a rekreációs tevékenységekre – a rekreáció nélkülözhetetlen a jó mentális, érzelmi és fizikai egészség szempontjából, mivel lehetőséget nyújt arra, hogy „kiengedjük a gőzt” és eltereli gondolatainkat is.
A kognitív viselkedésterápia segíthet a vizsgaszorongás csökkentésében. Lásd a G mellékletet.
59
4. Segítő technológia Tanulási célok A jelen részt elolvasva az alábbiakat éri el: 1. Meg tudja majd mondani, mire használják a segítő technológiákat, illetve hogyan segíthetnek Önnek. 2. Megismeri, milyen hasznos funkciókat lehet az Office szoftverben kihasználni. 3. Kipróbálhat számos más jellegű szoftvercsomagot, és eldöntheti, melyik segít esetleg Önnek. Üdvözöljük a Segítő technológiai szekcióban! Ebben a részben bemutatjuk, milyen segítséget nyújthat Önnek a számítógép az információ hozzáférésében és rögzítésében, kezdve többek között a jegyzeteléstől a fogalmazások megírásáig. A jelen szekció három alfejezetből áll: Általános információk Az Office szoftver használata Útmutató konkrét szoftverekhez Általános információk Néhányan ezt elméleti résznek hívnák. Én szívesebben tekintek erre a részre úgy, hogy ez olyan információk gyűjteménye, amikre feltétlenül szükségünk van a szoftverek használatához, valamint ahhoz, hogy el tudjuk dönteni, melyik szoftvert válasszuk. Az Office szoftver használata Sokan nem is gondolják át, mennyi diszlexiabarát funkció van beépítve a Microsoft Office-ba és az Open Office-ba. Ez a fejezet arról szól, hogyan lehet a legtöbbet kihozni ezekből a szoftverekből. Útmutató konkrét szoftverekhez Kiválasztottunk néhány egymást kiegészítő szoftvert, amelyek segíthetik Önt tanulmányaiban. Számos egyéb program is elérhető természetesen, de a kiválasztott szoftverek ideális kezdőlépést jelentenek. Ráadásul a legtöbb itt javasolt szoftver elérhető ingyenesen. Nem egy kurzust állítottunk itt össze, hanem csupán egy tömör bevezetést arról, hogy miként javíthatja Ön esélyeit arra, hogy demonstrálhassa valódi tudását. Fontos azonban észben tartani, hogy nem a szoftver tanul, hanem az ember. Bármilyen jó is egy szoftver, ha a felhasználó nem elég gyakorlott a használatában, vagy nem kész felfedezni a programban rejlő lehetőségeket, az adott szoftver csak kevéssé bizonyul hasznosnak. Ne felejtse el, nem egyedül Ön küzd nehézségekkel, és ha tovább keresgél az interneten vagy akár a YouTube-on is, minden bizonnyal több hasznos ötletet is össze tud majd gyűjteni. Megkérheti egy tanárát vagy egy barátját is, hogy magyarázza el jobban az alábbiakat. 60
Egészségügyi kérdések Mielőtt elkezdenénk a tényleges ismertetőt, fontos kitérni az egészségügyi kérdésekre. Mindenkinek megvannak a maga tanulási preferenciái, amibe beletartozik az ülőhelyzet, a megvilágítás és a tanulásra szánt napszak is. A téma alaposabb ismeretéhez érdemes egy munkavédelmi szakértővel konzultálni. Alább azonban összegyűjtöttünk néhány kulcsszempontot, amit érdemes figyelembe venni biztosítandó a maximális kényelemérzetet. 1. Ellenőrizzük, hogy a számítógépet a szobában a legjobb helyre raktuk a visszatükröződések szempontjából! 2. Ügyeljünk arra, hogy testünk helyzete a számítógéphez viszonyítva kényelmes legye és végig az maradjon! 3. Figyeljünk arra, hogy a könyvek, papírok és egyéb fontos kellékek optimális helyre kerüljenek. Érdemes akár könyvtartót is beszerezni, ha szükséges. 4. Ügyeljünk arra, hogy legyen elég hely a számítógép körül! Könnyen hozzá kell tudni férni például az USB csatlakozókhoz és a nyomtatóhoz. 5. Használjunk megfelelő megvilágítást és amennyire lehet, csökkentsük a visszatükröződéseket! 6. Enyhén lefele tekintve kell a képernyőt nézni, az orrunk pedig legyen a felső menüsorral egy magasságban. 7. Pihentessük a szemünket és rendszeres időközönként fordítsuk el tekintetünket a képernyőről! 8. Ügyeljünk arra, hogy hátunk egyenes maradjon és megfelelő támaszt kapjon! 9. A combunk legyen magasabban, mint a térdünk! Használhatunk lábtartót is, ha lábunk nem éri el a földet. 10.Érdemes rendszeresen felkelni és sétálgatni kicsit.
61
Hardware Laptopok A legtöbb diáknak manapság feltétlenül szüksége van számítógéphez való hozzáférésre. Sokan a laptopot választják, ami a diszlexiás diákok számára a hordozhatóságot és a kényelmet jelenti. A legújabb kisméretű laptopok már olcsóbb árakon kaphatók, így ezeket már jobban megengedheti magának az ember. A legolcsóbb megoldás Linux operációs rendszert használni. Ez a legtöbb esetben teljesen megfelelő, lehet rajta Open Office-t használni és elérhető vele az internet is. Azonban ha speciálisabb szoftvert akar valaki használni, a legtöbb oktatási anyagot egyelőre még Windows operációs rendszerre fejlesztik. Sokat jelent, ha van egy saját laptopja, mivel előadásról előadásra és otthonról az egyetemre is magával viheti, így folyamatos hozzáférése van a segítő technológiákhoz. Amire fontos azonban figyelni, hogy mi történik a vizsgázáskor. Ha minden anyagát a számítógépen állította össze, és hirtelen egy vizsgán a számítógép segítsége nélkül kell esszét írnia, akkor problémái lehetnek nem csupán a kézírással, hanem a helyesírással, a rendszerezéssel, sőt, a szövegellenőrzéssel, átolvasással is. Ezeket a készségeket ezért rendszeresen kell használni, hogy vizsgán se legyen velük probléma.
Kézi eszközök Számos kézi eszköz létezik, ami segítheti a diákokat, így például helyesírásellenőrzők, fordítógépek és szinonímaszótárak. Ezek azonban egyre inkább megtalálhatók a mobiltelefonokban is, ami azt jelenti, hogy nem kell mindenre külön magunkkal eszközt cipelni. Hasznosak lehetnek ezek a kézi eszközök arra az esetre is, amikor a diákok nincsenek számítógép közelében.
USB hordozható memória eszközök Manapság könnyű akár 32 gigás USB memória eszközt is találni, amit kulcscsomóra is csatolhatunk, így kevésbé veszítjük el. Ennek az eszköznek két fontos szerepe van. Egyrészt biztonsági másolatot tarthatunk rajta a file-jainkról, ami fontos biztosíték arra az esetre, ha a számítógépünk tönkremenne, elveszne vagy ellopnák. Másrészt tarthatunk rajta úgynevezett „hordozható” szoftvereket, amiket magunkkal vihetünk. Ezek igen hasznosak, ha nincs saját gépünk, vagy állandóan egyik gépről a másikra kell váltanunk. Van hordozható formában például Open Office és Skype is. A www.portableapps.com weboldalon több ilyen programot is találhatunk. (Megjegyzendő, ezen az oldalon angol nyelvű programokat találunk, de néhány szoftver több nyelven is elérhető.) 62
Érzékszervi preferenciák “Érzékszervi preferenciák” alatt azt értjük, hogyan tudjuk legjobban a képernyőn megjelenő információt feldolgozni, milyen megjelenést szeretünk jobban. Ide tartoznak a színek, a nagyítás és a grafikus elemek (pl. a betűtípusok).
Színek Sok diszlexiás túl fényesnek találja a képernyőt. Még ha lejjebb állítják is a képernyővilágítást, akkor is fejfájást kaphatnak tőle. A háttérszínek megváltozatásával azonban nagyban javítható a helyzet. Sok diszlexiás halvány sárgára vagy halvány krémszínűre állítja az Office dokumentumok és a böngésző hátterét. (A későbbi részekben bemutatjuk, hogyan kell ezt megtenni.) A kutatások azonban bebizonyították, hogy minden ember különbözik ebből a szempontból is, ezért érdemes saját magunknak megtalálni a számunkra legjobb megoldást. Bár a képernyő legnagyobb részét a háttér foglalja el, néhányan szeretik a szöveg színét is átállítani. Ez szintén elég könnyen elvégezhető a leggyakrabban használt programokban. Azonban ügyeljünk arra, hogy ha kinyomtatunk egy dokumentumot, érdemesebb visszaállítani a fekete-fehér beállítást, mivel így kevesebb tintát fogyasztunk.
Méret A szövegolvasáshoz érdemes megtalálni az optimális betűméretet. Ha túl kicsi, vagy túl nagy, az lassítja az olvasást. Szánjunk arra időt, hogy kikísérletezzük, számunkra mi a legjobb. Dokumentumok készítésekor érdemesebb a nagyítást változatni, mint a betűméretet, hogy nyomtatáskor ne kelljen megint megváltoztatni azt.
Grafikus elemek Ez általában a betűtípust jelenti, de vonatkozhat az esetleges képekre is. A kutatások szerint a képernyőn az egyszerű, apró kacskaringók nélküli betűtípusok a legkönnyebben olvashatók. Ez alapján érdemesebb például Arialt használni Times helyett. Egyesek szerint pedig a kerekdedebb betűtípusok, így például a Comic Sans, könnyebben olvashatók a diszlexiások számára. A legfontosabb magunknak kikísérletezni, hogy számunkra mi a legjobb.
Találjuk meg, mi a legjobb a számunkra Ha meg akarja találni az Ön számára legjobb színkombinációt, ellátogathat a következő angol nyelvű weboldalra: www.wdnf.info/preferences
63
A szöveg hozzáférhetősége Ez a rész arról szól, ha valaki más által szolgáltatott információhoz akarunk hozzáférni, például egy könyvben, egy előadáson vagy az interneten található információhoz. Az alábbi ábra a fő összetevőket mutatja be.
Szkennelés Ha a szöveg nem elérhető elektronikus formátumban, akkor használhatunk szkennert és optikai karakterfelismerő (OCR) szoftvert. Az eredmény minősége lehet kimondottan jó is, de az eredeti szkennelt anyag minőségétől függ. Egy eredeti példánnyal jobb eredményt lehet elérni, mint egy fénymásolat fénymásolatával. Ha már a szöveg elektronikus formátumban van, hozzáférhető és szerkeszthető egyéb szoftverekkel. Tudni kell azonban, hogy korlátozva van, hogy egy könyvből mennyi anyag szkennelhető.
64
Szövegfelolvasók (képernyőolvasók) Sajnos míg angol nyelvre számtalan szövegfelolvasó létezik, más nyelvekre sokkal nehezebb találni. Ráadásul ha valamelyik nyelvre létezik, általában igen drága. Angolra viszont sok ingyenes is van. Ugyanakkor folyamatosan bővül az elérhető nyelvek köre, és érdemes néha megnézni az interneten, van-e egy számunkra megfelelő szoftver. A szövegfelolvasó sok célra felhasználható, így például •
Egy-egy szó kiejtése
•
Elektronikus handoutok olvasása
•
Hozzáférés az internethez
•
Saját munka ellenőrző olvasása
•
Szkennelt könyvek olvasása
Emelett egyes szoftverek felveszik a hangzó szöveget és elmentik mp3 formátumban, így később akár az mp3-lejátszónkon vagy a telefonunkon is meghallgathatjuk. Ezzel a módszerrel tehát a szöveget a számítógépünk nélkül is meghallgathatjuk. Angol szövegfelolvasó Sok diáknak kell angol nyelvű információhoz hozzáférnie. Néhány tipp a szövegfelolvasó használatához •
Ne higgyük, hogy minden szoftver egyforma. Némelyik jobb, mint a másik.
•
Ha szoftvert vásárolunk, mindenképp győződjünk meg róla, hogy minden fajta elektronikus anyaggal működik, vagyis az Office programunkkal, a böngészővel és a pdf-ekkel.
•
Derítsük ki, milyen sebesség- és hangmagasság-beállítási lehetőségek vannak, különösen angol hang esetében.
•
Próbáljunk ki különböző hangokat egy hosszabb szöveggel. Némelyik hang, bár elsőre jól hangzik, igen hamar fárasztóvá válhat.
Összefoglalók A legtöbb embernek csak a szövegfelolvasó jut eszébe mint a szövegolvasást könnyítő segítő eszköz. Van azonban más módja is ennek. Automatikus összefoglalókkal csökkenthető az elolvasnivaló szöveg mennyisége. Így például egy 65
10 000 szóból álló szöveget 2 500 szavasra lehet csökkenteni. Ez a szolgáltatás elérhető a Microsoft Word angol verziójában, és számos (ám nem az összes) más nyelvű verzióban is.
Felvétel Hallgatóként nagy mennyiségű beszélt nyelvi információ jut el Önhöz, többek között az előadások és a szemináriumok alatt. Sok diszlexiásnak memóriabeli nehézségei vannak, ami miatt problémát jelent a tananyag átismétlése. Néhány ember valamilyen speciális szoftvert vagy eszközt használ erre a célra, azonban gyakran egy egyszerű hangrögzítő is megfelel a célnak. Ez lehet akár egy kézi digitális eszköz, vagy akár egy mobiltelefon is. Lehet azonban egy szoftvert is használni a laptopon. A laptop kevésbé kényelmes, viszont kevésbé korlátozott a rögzíthető hangfájlok mérete. Fontos azonban néhány szempontot figyelembe venni, hogy a legtöbbet tudjuk kihozni a felvételből. Íme néhány tipp: • Amikor csak lehet, használjunk iránymikrofont •
Ügyeljünk arra, hogy az elemek megfelelően töltöttek legyenek
•
Amint lehet, készítsünk biztonsági másolatot
•
Még az éles használat előtt ellenőrizzük, hogy a gép működik
•
Kérdezzük meg, elhelyezhetjük-e elöl a mikrofont
•
Kérje meg az előadókat, hogy igény esetén viseljenek mikrofont
•
Győződjünk meg, hogy van elég digitális hely a felvételhez
•
Írjuk át, és ha magnóra rögzítettünk, digitalizáljuk a felvételt, amint lehet
Néhányan videófelvételt is szeretnek készíteni. Sok előadó azonban ebbe nem egyezik bele, mert attól tartanak, megjelennek a YouTube-on. Erősen ajánlott felvétel előtt az előadó engedélyét kérni hozzá, és videófelvételt csak akkor készíteni, ha valóban szükséges.
Egyéb módszerek Vannak egyéb módszerek a jegyzetelésre és az információ rögzítésére. Az egyik legnépszerűbb a gondolattérképek használata. Sok ember papíron készít gondolattérképeket, míg néhányan számítógépes változatokat is használnak. Erről azonban a következő részben lesz bővebben szó. Egyes szoftverek egyesítik a hangrögzítést és a jegyzetelést, mint például a One Note a Microsofttól, vagy sok egyéb kisebb, interneten fellelhető csomag.
66
Szöveg létrehozása Szöveg létrehozásakor az írásfolyamat több összetevőből áll. A legfontosabbak között vannak a következők: Gondolattérkép készítése Ellenőrző olvasás Beszédfelismerő Gépírás oktató program A gondolatkialakítás azt a képességet jelenti, hogy információt tudunk összegyűjteni, és valamiféle rendbe foglalni, mielőtt végül leírjuk. Ebben a fázisban a legfontosabb eszköz a gondolattérkép-készítés. Hosszabb íráshoz igen hasznos segítségnek bizonyult emelett a diákoknak a beszédfelismerő eszköz használata. Az ellenőrző olvasás során ellenőrizzük a helyesírást és a nyelvtani helyességet, valamint szövegfelolvasó segítségével meghallgathatjuk a szöveget, amint azt fent tárgyaltuk.
Gondolattérkép-készítés A gondolattérkép-készítés hasznos készség, aminek segítségével gondolatokat tudunk kialakítani és kidolgozni anélkül, hogy le kéne írnunk a részleteket is. A gondolattérképek segítik a tanulást, használatukkal könnyebben tudjuk megjegyezni a tananyagot és jobban tudjuk rendezni gondolatainkat. A vizuális anyag könnyen érthető áttekintést biztosít egy adott témáról, és papíron vagy számítógépen is előállítható. A megfelelő csoportosításokkal és kapcsolatokkal kialakított struktúrák használatával a legtöbb téma összefoglalható egyetlen vizuális reprezentációban, amely segíti a tanulást és az előhívást. A gondolattérképeket például a következőkre tudjuk használni: •
Segítik az anyag memorizálását tanuláskor és vizsgákra készüléskor
•
Fogalmazásokat, tanulmányokat tudunk velük megtervezni és kialakítani
•
Előadásokhoz tudunk jegyzeteket készíteni
•
Projekteket tudunk velük tervezni és könnyen elmagyarázni másoknak
•
Könnyebben ötletelhetünk
Az alábbiak egyszerű útmutatót nyújtanak gondolattérképek készítéséhez. • Kezdjünk egy központi képpel vagy gondolattal, amiből elágaznak az „algondolatok” • Használjunk sok képet, mivel az segíti az előhívást • Használjunk vonalakkal összekötött dobozokat vagy a vonalakra írt szavakat az érthetőség kedvéért 67
• Használjunk színeket jelentések és sorrend kódolására • Nyugodtan csináljunk piszkozatokat, és aztán ezek alapján rajzoljuk meg a végleges gondolattérképet • Használjunk különböző megjelenítési megoldásokat, formátumokat (például hierarchiákat) a fogalmak közti kapcsolat értelmezéséhez Az interneten számos példát találhatunk gondolattérképekre. A legjobb minél többet gyakorolni. Lásd még a segítő szoftverekről szóló részt konkrét gondolattérképkészítő eszközökért.
Ellenőrző olvasás Az ellenőrző olvasás arra való, hogy biztosan az legyen a papíron, mondani akarunk, és hogy ellenőrizzük, az olvasó valóban azt fogja-e a szöveg alapján érteni, amit szerintünk mi mondtunk benne. Az ellenőrzés legfontosabb részei a helyesírás- és a nyelvhelyesség-ellenőrzés. Mindkettőt el lehet végezni az Office szoftver segítségével. Egy másik jó ellenőrző olvasási módszer, ha szövegfelolvasó programmal meghallgatjuk a szöveget.
Beszédfelismerők A beszédfelismerő technológia igen hasznos a diszlexiások számára, de csupán néhány nyelven érhető el (pl. holland, angol, francia, német, olasz és spanyol). Nagyon hasznos esszék és jegyzetek diktálásához. Volt már néhány olyan diák, aki angol beszédfelismerőt használt, noha nem angol volt az anyanyelvük. Ekkor azonban sok gyakorlás kellhet ahhoz, hogy jó eredményt érjünk el.
Gépírás oktató programok A diszlexiás diákok számára az információs-kommunikációs technológia (IKT) területéről az egyik leghasznosabb „életkészség”-fejlesztő eszköz a gépírás oktató program. Az automatikus gépelési készség tanítása fontos szerepet kell, hogy kapjon azoknál, akik IKT-alapú diszlexiasegítő eszközöket terveznek alkalmazni. Nem csak az a fontos, hogy gyorsan tudjunk gépelni, hanem az is lényeges szempont, hogy a gépelési folyamat megerősíti és javítja a helyesírást. Sajnos viszont kevés olyan program van, amely az adott nyelv írásának alapelvein alapuló rendszerre épít.
Egyéb készségek Számos egyéb jellegű, a diszlexiások számára hasznos segítő szoftver létezik. Ilyenek a memóriasegítők, a biztonsági mentéseket készítő rendszerek, a vizuális segítségek (pl. vonalzók és nagyítók), illetve a fordítóprogramok. Ezeket a Segítő szoftverek szekcióban tárgyaljuk. 68
Hogyan hozzuk ki a legtöbbet a MS Word és Open Office programokból Sokan szeretik a számítógép beállításait módosítani egyéni preferenciáik szerint, például halvány krémszínű hátteret és Arial betűtípust állítanak be alapértelmezettként. Létezik olyan szoftver, amivel globálisan beállíthatók a színek és a betűtípusok az egész rendszeben. Ezzel időt nyer az ember, mivel nem kell minden egyes programban külön beállítani ugyanazt. De persze ezek a módosítások a Microsoft Wordben is megoldhatók.
Sortávolság A sortávolság vagy sorköz a szöveg sorai közötti függőleges irányú távolságot jelenti. Az egyetemen a kurzusokra beadandó írások és egyéb feladatok esetében gyakran megkövetelik, hogy minden sor között hagyjunk ki egy teljes sort, mivel így a szöveg könnyebben olvasható. Ezt hívják „dupla sorköz”-nek.
Háttérszín A háttérszín megváltozatásához az MS Wordben menjünk a felső menüsorba (ami a Fájl – Szerkesztés menükkel kezdődik), és klikkeljünk a Formátum menüre. A legördülő menüben megtaláljuk azt, hogy Háttér, amely mellett egy kis nyíl mutatja, hogy jobbra tőle helyezkednek el a választási lehetőségek. Ha ezt a nyilat követve jobbra megyünk, megjelennek a színminták. Az alapszíneken kívül választhatunk a További színek vagy a Kitöltési effektusok közül is, ha az oldalon mintákat szeretnénk! (Ha nem látjuk a Háttér szót, vigyük a kurzort a dupla lefele mutató nyílra, és máris megjelenik a kiterjesztett lista.)
Színek és kiemelés A háttérszín mellett sokan szeretik a szöveg színét is megváltozatni. Ez könnyen megtehető a betűszín gombbal, ami az ábrán látható. Egyszerűen jelöljük ki a szöveget, majd klikkeljünk az „A”-ra. Más színeket is választhatunk, ha az „A” melletti lefele nyílra klikkelünk. Balra tőle található a kiemelő eszköz. Egyszerűen jelöljük ki a kiemelendő szöveget, majd klikkeljünk a kiemelő eszköz gombjára. Itt is választhatunk több színből.
Betűtípus Alaposan meg kell fontolni a megfelelő betűtípus kiválasztását, mivel a számunkra legjobb típus kiválasztásával jelentősen kisebb megerőltetésnek tesszük ki szemünket. Nem csak saját dokumentumainkat, hanem másokét is megváltoztathatjuk saját preferenciáink szerint. Sok betűtípus elérhető az itt mutatott betűtípus választón keresztül. Bár rengeteg betűtípusból lehet választani, az emberek 95%-a a leggyakoribb betűtípusok egyikét fogja választani. Érdemes lehet a sortávolságot is beállítani, amit a Formátum/Bekezdés/ alatt tehetünk meg. 69
Helyesírás-ellenőrzés Háromféle helyesírás-ellenőrző létezik: van olyan, ami a standard programcsomagokba van integrálva, van olyan, ami kiegészítő, és vannak különálló eszközök. Az MS Word különálló eszköz, amelynek helyesírás-ellenőrzője különböző alternatívákat kínál fel. Feltételezi azonban, hogy a felhasználó tudja, melyik a helyes alternatíva. Nem fogja megmondani neki. (Például az angol helyesírás-ellenőrző a “thiere” alakra felkínálja mind a “their”, mind a “there” szavakat. Tudnunk kell tehát, melyiket akarjuk épp használni!) Ezért kell egyéb helyesírás-ellenőrzőket is megfontolni.
Automatikus javítások Az MS Word Automatikus javítás funkciójáról sokan megfeledkeznek. Ennek segítségével a felhasználó összegyűjthet olyan szavakat, amiket gyakran elgépel vagy rosszul ír le, és ezeket a program automatikusan kijavítja. Meglévő listák alapján például az „egésszég”-et automatikusan „egészség”-re változtatja. Ez szakszavak vagy tulajdonnevek (helyek vagy személyek neve) esetében lehet hasznos. A funkciót az Eszközök menüben lehet megtalálni.
Nyelvhelyesség-ellenőrzés Az MS Word egy másik elérhető funkciója a nyelvtan helyességének ellenőrzése. Ez igen hasznos lehet. Azonban ügyeljünk arra, hogy az algoritmus nem mindig tökéletes, és időnként nem helytálló javaslatokat tesz. Angol szöveg esetében pedig figyelni kell arra, hogy ha brit angolt használunk, esetleg azért nem jó a program javaslata, mert az amerikai angolra van beállítva.
A böngésző használata • • • • • •
•
A böngészőkben megváltozathatjuk az alapbeállításokat, így például a háttérszínt, a betűtípust és a betűméretet. A betűszín és betűtípus testreszabását az Eszközök/Beállítások/Tartalom/Színek alatt tehetjük meg. Egy másik hasznos eszköz a Ctrl ++ lenyomása, amivel a betűméretet tudjuk növelni. A Foxtabs kiegészítő a Firefox-ra, amivel egyszerre láthatjuk az összes megnyitott weboldalt. Látogassunk el a https://addons.mozilla.org/hu/firefox/ weboldalra egyéb kiegészítőkért! Egy másik hasznos kiegészítő az AnswerTips, ami definíciókat, kiejtéseket és fordításokat ad meg. A következő weboldalon található: http://www.answers.com/main/firefox_plugins.jsp A Google-höz is hozzáadhatunk hasznos kis eszközöket az iGoogle-on keresztül (pl. ragadós cetlik, fordítók és linkek a kedvenc weboldalainkhoz). 70
Útmutató ingyenes segítő szoftverekhez Szövegfelolvasó az Ön anyanyelvére Egyelőre kevés eszköz érhető el az Ön anyanyelvén, azonban rendszeresen jelennek meg újabb weboldalak. Érdemes tehát a legújabbakat megnézni. Azonban az imtranslator a legtöbbnél többet tud nyújtani. Elérhető a http://imtranslator.com oldalon.
Szövegfelolvasó angol nyelvre Angol nyelvre számos helyen elérhető szövegfelolvasó eszköz az interneten. Az egyik, amelynek funkciói számos nyelven elérhetők a http://imtranslator.com. Aki offline, internetkapcsolat nélkül is működő változatot szeretne, annak számára a www.readplease.com weboldal kiváló eszközöket nyújt.
Fordító szoftver Az interneten számos, szövegek fordítására alkalmas weboldal található. Sok ezek közül azonban a Google eszközeire épül. A legjobb ezért magánál a forrásnál kezdeni: http://translate.google.com. Egy másik oldal, amely jó fordításokat tud csinálni, bár a nyelveknek sokkal korlátozottabb körében, a http://imtranslator.com.
Képernyős vonalzó Ennek a szoftvernek kétféle felhasználási módja is lehet. Egyeseknek a vonalzó segít a képernyőn méretet venni. Fontosabb előnye azonban, hogy képernyős „vonalvezetőként” is használható, amely olvasás közben segít követni a sorokat. Elérhető a http://www.portablefreeware.com/?id=1250&ts=1258712098 oldalon.
Gondolattérkép-készítés (www.ikonmap.com) Az Ikonmaps alkalmazás több különböző nyelven is használható. Használata intuitív, és kifejlesztésekor a diszlexiások szükségleteit tartották szem előtt. Kevés menüpontja van, többnyelvű, az eredmény pedig Word-be exportálható.
Képernyőmentő Számos programmal lehet képernyőről képet vagy képsorozatot menteni, többek közt a PicPick programmal (állóképek mentésére), illetve a Jing nevű programmal (mozgóképek rögzítésére, például szoftver-bemutatókhoz).
Online emlékeztető (Reminders online) A diszlexiásoknak komoly problémáik vannak a határidők betartásával. Ezzel a szoftverrel emlékeztetőket állíthat be, és a program a megfelelő időben e-mailt küld a felhasználónak. 71
Stickies – Ragadós cetlik (http://www.zhornsoftware.co.uk/stickies/) A ragadós cetlik apró emlékeztetők, amiket az Asztalra tehetünk. A Windows 7-hez automatikusan járnak. Számos helyről le is lehet őket azonban tölteni. Ezeknek változatható a színük, a betűtípusuk stb., illetve beállítható hozzájuk emlékeztető.
Audacity (http://audacity.sourceforge.net/) Az Audacity egy ingyenes hangrögzítő szoftver, amellyel bármit felvehetünk, majd elmenthetünk mp3-ban is. A hangot manipulálhatjuk is többféle módon. A kereskedelmi csomagokban található legtöbb szolgáltatás ebben a programban is elérhető.
Gépírás oktató programok Számos nyelvre elérhetők már gépírás oktató programok. A következő weboldalon például több ilyen programot találhatunk összegyűjtve: http://www.typingsoft.com/all_typing_tutors.htm
PicPick (http://picpick.en.softonic.com) Ez egy egyszerű képszerkesztő program. Vannak azonban egyéb előnyei is, például nagyítóként, valamint vonalzóként is használható. A vonalzót félig áttetszővé lehet beállítani, így szövegolvasáskor sorkövetésre használható. Hasznos képernyőrögzítő eszköz is, amely a Print Screen képernyőmentéskor egyből jpg formátumba ment. Számos különböző nyelven elérhető, illletve hozzá is adhatunk nyelveket a szoftver nyelvek könyvtárába belépve.
72
5. Mikor kérjük szakértő segítségét Könnyen lehet, hogy úgy érzi, még sokat tanulhat tanulási stílusáról és a kapcsolódó módszerekről, érdemes tehát egy listát készítenie arról, melyek a szükségletei, illetve hogyan tudja azokat elérni. Ilyen módon könnyebben tudja azokat a területeket azonosítania, ahol megfelelő önképviseletet kell mutatnia és jogait érvényesítenie. Könnyebben találja meg azokat a szervezeteket és forrásokat is, amelyek segítségére lehetnek. Most, hogy végzett a jelen, tanulási készségeket tárgyaló könyv főbb fejezeteivel, érdemes lehet visszatérnie a legelejére a tanulási készségek kérdőívhez, hogy megnézze, mennyit fejlődött.
Kiegészítő szöveg Margaret Meehan (2009) alapján Tanulói kérdőív Jogszabályok, ésszerű kiigazítások, illetve szakértői segítség és segítő Yes szervezetek 1 Tud-e olyan jogszabályról, amely a felsőoktatásban tanuló diszlexiás hallgatók számára ésszerű kiigazításokat enged meg? 2 Az Ön egyeteme, illetve felsőoktatási intézménye rendelkezik-e a diszlexiás hallgatól számára nyújtandó segítségről? 3 Nyújt-e az Ön egyeteme, illetve felsőoktatási intézménye diszlexiás hallgatók számára specifikus támogatást a tanulási készségek terén? 4 Kapnak-e a diszlexiás diákok specifikus segítséget más intézményektől, például az alábbiakban: • Hallgatói tanácsadó központ • Egészségügyi intézmények (Mentális egészségre szakosodott központ vagy intézmény) • Közösségi egészségügyi központok • Egyéb (kérjük, írja le) 5 6 7
Tanórák és előadások Van-e az egyetemen publikus hozzáférés személyi számítógépekhez? A tanórákon (és így például a beadandó dolgozatoknál) figyelembe veszik-e, hogy diszlexiás? Használ-e olyan forrásokat, amelyek segítik a tanulmányaiban? Jelölje az alábbi felsorolásban: • Számítógép? • Hangrögzítő? • Weboldalak?
73
No
• • 8
9
Tanuló fórumok/csoportok? Tanulási készségekről szóló könyvek?
Vizsgák Vizsgákon részesül-e bármely alábbi segítségben: • Több idő • Számítógép-használat • Valaki felolvassa önnek a vizsgakérdéseket • „Írnokot” használhat Elérhetők-e alternatív értékelési módszerek a diszlexiás hallgatók számára, például: • Szóbeli vizsga írásbeli helyett • Portfólió • egyéb
Értékelés 10 Alternatív értékelési módszerek • Levonnak-e pontokat a rossz kézírásért? • Eltekintenek-e a gyenge helyesírástól, nyelvhelyességtől és központoztástól, vagy levonnak-e ezekért pontokat? 11
•
•
Önértékelés Mely erősségei segítenek megküzdeni a diszlexiával? Sorolja fel néhány hasznos erősségét:
Mely tanulási stratégiák segítenek Önnek jobb tanulmányi eredményeket elérni? Írja le őket:
Reméljük, ez a könyv segít Önnek kihasználni lehetőségeit és szakmájában sikeres karriert befutni.
74
Mellékletek A melléklet: Diszlexia, jogszabályok és fogyatékosságok Európa szerte a legtöbb törvénykezésben a diszlexiával nem foglalkoznak külön, hanem a fogyatékosságok gyűjtőnév alá sorolják. Sajnos, ahogy látni fogjuk, bár a fogyatékossággal kapcsolatos törvények megfelelő ellátást tudnak biztosítani a fizikai, illetve érzékszervi károsodásban szenvedőknek, valamint az enyhe és súlyos tanulási nehézségekkel küzdőknek, ezen törvények nem feltétlenül nyújtanak segítséget a specifikus tanulási nehézségekkel küzdők számára. A diszlexia meghatározásának néhány alternatív megközelítése a diszlexia mint tanulási eltérés megközelítést hangsúlyozza ki, és rávilágít a diszlexia előnyeire is. A diszlexiások divergens gondolkodása alternatív megközelítést jelent a problémamegoldásokban számos tanulmányi és munkahelyi helyzetben. Azonban a a tanulási eltérés kihangsúlyozása és a „tanulási eltérés” kifejezés használata, bár sok esetben sokkal megfelelőbb lenne, gyakorlati problémát jelenthet a diák számára. Sok országban a törvények csak akkor biztosítanak lehetőséget a kiigazító tanulmányi megoldásokra, illetve az IKT-alapú támogatásokra (ilyen pl. az anyagi támogatás számítógépes hardware és szoftver vásárlására), ha a diák fogyatékosságot bizonyító dokumentumok birtokában van. Amennyiben a diák pusztán az „eltérő” címkét kapja, akkor azt mondhatják, hogy mindenki különböző, így vagy mindenkinek kellene támogatást kapnia, vagy senkinek sem. A bírálónak beszámolójában meg kell mutatnia, hogy a diák egyértelmű hátrányt szenved más tanulókhoz viszonyítva, és külön támogatásra van szüksége. Az első, mindenkinek támogatást biztosító megoldás túl drága, így a diszlexiások számára továbbra is nélkülözhetetlen a fogyatékosság címke, legalábbis még a belátható jövőben. Az EU szerint fogyatékos személynek minősül, aki olyan fizikai vagy mentális károsodással rendelkezik, ami jelentős és hosszantartó káros hatással van a mindennapi tevékenységek elvégzésének képességére. A fogyatékkal élők esetében alkalmazott eljárás általában két kategóriába esik – az “orvosi modell”-be vagy a “szociális modellbe”. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint a fogyatékosságok az egészségügyi kategóriába tartoznak, másszóval az egyént korlátozza a fogyatékossága. Tehát az egyént megfelelő “rehabilitációs” szolgáltatások segítségével “rendbe kell hozni”, a jogosultsági feltételeket pedig a károsodás súlyosságának alapján kell megállapítani. 75
Ezzel szemben a szociális modell szerint, amelyet Európában széles körben alkalmaznak, az egyén megfelelő ellátását a társadalmon belül lehet biztosítani olyan intézkedésekkel, módosításokkal, amelyek lehetővé teszik a napi tevékenységek végzését. Ezek az intézkedések a közösségben megjelenő akadályok eltávolítását célozzák, különböző segédtechnológiai eszközök és más segédeljárások segítségével, amelyekre a jogosultság alavető jognak tekintendő, és amelyeket a szokásos szolgáltatók biztosítanak. A diszlexia esetében jelenleg Európában a támogatások legtöbbször a “szociális” modellbe próbálnak illeszkedni, és az emberek szerint inkább ezt a modellt kellene követni. Azonban ez problémás lehet, amit jól illusztrálhat a diszlexiások segítését végző egyetemi szakemberek esete. Míg a szakértői segítség jól illeszkedik a fent bemutatott szociális modellbe, nem fér össze azzal, hogy a szociális modell szerint a környezet inkluzív, és nincs szükség külső segítségre. Lehetséges persze, hogy jobb lenne az általános szolgáltatókat felkészíteni arra, hogy mindenkit el tudjanak látni, ami egy valódi “szociális” modellt tükrözne. Ez szélesebb körben biztosítana támogatást, viszont ekkor meg kellene vonni a szakértői segítséget.
76
B melléklet: Terminológia Nemzetközi kontextusban a diszlexia kifejezést különbözőképpen használják. Oroszországban például a diszlexia csak az olvasásra vonatkozik, míg a diszgráfiát használják az írásra. Olaszországban a diszgráfia motoros nehézségeket takar, és a diszortográfiát használják a helyesírási nehézségek megnevezésére. Lengyelországban viszont a diszgráfia motoros nehézség, míg a diszautográfia szót használják kézírásbeli nehézségekre. Az Egyesült Királyságban sokan a “specifikus tanulási zavar”, avagy STZ kifejezést használják. Régebben úgy gondolták, a diszlexia ugyanaz, mint a STZ, de manapság általánosan elfogadott, hogy a diszlexia egy a számos specifikus tanulási zavarból, amelyek közé tartozik emellett például a diszkalkulia, amely a matematikával kapcsolatos nehézség, illetve a diszpraxia, amely motoros nehézség. Az Egyesült Államokban gyakran a “tanulási fogyatékosságok” kifejezést használják. Ez a STZhoz hasonló gyűjtőnév. Szlovéniában pedig a diszlexia kifejezést felváltva használják a legasthenia kifejezéssel, és a tanulási fogyatékosságok gyűjtőfogalma alá tartozik. Egyesek szerint a figyelemhiányos (hiperaktív) zavar (avagy ADHD) is idetartozik. Ez azonban inkább viselkedésbeli, semmint tanulási nehézség. Tovább bonyolítja a képet, hogy a diszlexia és a STZ kifejezések igen közeliek, és történetileg kapcsolatban állnak. A probléma még összetettebb lesz, ha azokat az eseteket vesszük, amikor többféle specifikus tanulási zavar is jelen van, ami igen gyakran előfordul. Ezek a specifikus tanulási zavarok mögöttes kognitív feldolgozási nehézségekből adódnak, amelyek azonban több STZ-nak is lehetnek mögöttes okai. Ebből adódóan jelentős átfedés tapasztalható, és így számos diszlexiás küzd bizonyos fokú diszpraxiával, illetve más nehézségekkel is. Nemzetközi kontextusban ezért figyelnünk kell, hogyan használjuk ezeket a kifejezéseket. Esetleg ajánlott inkább leírni a nehézségeket, ahelyett, hogy címszavakat használnánk, különösen, ha azok nem jelentenek külön támogatásra való jogosultságot.
77
C melléklet: A diszlexiás agy néhány gondolkodást és tanulást befolyásoló jellegzetessége •
Nem hatékony a sokszor munkamemóriának is nevezett rövidtávú memóra rendszer: Különbség van a munkamemória és a memória egyéb formái között. A munkamemória az a képesség, amellyel az információt képesek vagyunk megragadni és manipulálni.
•
Nehezen dolgozza fel és értelmezi a hangokat: Gyerekként beszédképességünkön keresztül erősítjük meg az elsajátított tudást. Diszlexiásként ez a folyamat nehezebben megy, mivel nehezebben értelmezi a gyerek a hangokat, és így nehezebben is tárolódnak el emlékezetében.
•
Koordinációs és motoros készségekbeli nehézségek: Gyerekként a diszlexiások gyakran ügyetlenek és nehezebben sajátítják el a megfelelő koordinációt. Felnőttként ilyen gondjuk nincsen, azonban ez hatással van a szem/kéz koordinációs képességeik kifejlődésére.
•
Vizuális feldolgozási nehézségek: Ez nem azt jelenti, hogy a diszlexiások gyengén látnák a dolgokat, azonban befolyásolja a vizuális információ feldolgozásának sebességét, főleg ha az információt sorba is kell rendezni. Ez azt is jelentheti, hogy nehezebben tudják a betűk és a szavak alakját mentális képként eltárolni.
Ezek az írás-olvasási készségek elsajátítását gátló és a diszlexiások nehézségeiért felelős kognitív jellemzők. A rövidtávú memória nem csak önmagában fontos; más jellemzőket is befolyásol. Például ha nehezen jegyezzük meg egy lista elemeit, akkor az elemek sorrendjét is nehéz lehet megjegyezni. Emellett fordítva is igaz, ha nehezen jegyezzük meg a sorrendet, vagyis ahogyan a dolgok egymáshoz kapcsolódnak, akkor nehezebb megjegyezni magukat az egyes elemeket is. Ne felejtsük el, hogy ezek a kognitív gyengeségek nem érnek fel kognitív erősségeinkkel. Erősségeink alkalmasint jóval többet jelenthetnek más diszlexiás és nem diszlexiás egyénekhez hasonlítva!
78
D melléklet: Figyelem (forrás: Eva Raduly-Zorgo, 2009)
A diszlexiát figyelemhiány is kísérheti, ami még súlyosabb problémákhoz vezet. Nem feltétlenül van Önnek is figyelemhiányos zavara, még ha általban figyelmetlenebb is, mint az átlagos emberek.
Az alábbi teszt alapján kiderítheti, hogy jelentkeznek-e Önnél az esetleges figyelemzavar jelei. Értékelje a szempontokat az alábbi skálán, és minden egyes tétel mellé írja oda az Ön által ítélt számot. 0 = soha 1 = ritkán 2 = időnként 3 = gyakran 4 = nagyon gyakran Lehetséges figyelemzavar jelei 1. Könnyen elterelhető a figyelme miközben tanul, olvas vagy másokra figyel 2. Figyelmetlen, kivéve ha valami nagyon érdekli (amely esetben néha egyenesen hiperfókuszált) 3. Jobban tud figyelni valakire, ha közben egyéb tevékenységeket végez, például rajzol, szöszmötöl, sétál 4. Nem tud a részletekre figyelni 5. Nehezen képes követni a beszélgetéseket 6. Elveszt tárgyakat 7. Olvasás közben átugrik sorokat, nehezen követi a sort 8. Nehezére esik hosszú, több feladatból álló instrukciókat követni 9. Hajlamos arra, hogy könnyen elunja magát
A kiértékeléshez adja össze a pontszámokat! 15 felett – rossz a figyelme 25 felett – figyelem problémák 30 felett – súlyos figyelem problémák
79
0
1
2
3
4
E melléklet: Agyi dominanciabeli eltérések (forrás: Eva Raduly-Zorgo, 2009)
Az agy két fele, a bal és a jobboldali félteke hasonlóan néz ki, de különbözőképp működik. A baloldali agyfélteke alapvetően a verbális és számszerű információ szekvenciális, vagyis egymásutáni és rendezett módon történő feldolgozásáért felelős. Ez az agy aktív, verbális, logikus, racionális és analitikus része, amely az információt katalogizálja és elemzi. Ez az agyfélteke végzi a nyelvi, matematikai és a logikai műveleteket és dolgozza fel az egymás után jövő információkat. Ennél az agyféltekénél előnyben részesülnek a részletes és sebességre optimalizált tevékenységek, amelyek szükségesek az akaratlagos izomkontrollhoz és a finom vizuális részletek feldolgozásához. A jobboldali agyfélteke tekinthető agyunk intuitív, kreatív, elsősorban nemverbális részének, amely a háromdimenziós formákat és a képeket kezeli. Inkább az erdőt látja, mintsem a fákat, és képes összetett elrendezéseket és struktúrákat felfogni. A jobb agyfélteke erősebb a mintafelismerésben, az arcfelismerésben, a téri kapcsolatokban, a nemverbális fogalmakban, a szótagolásban és a nyelv intonációjában, valamint a változatos jellegű információ párhuzamos feldolgozásában. Inkább a zsigeri mozgásokért felelős és nagyobb idősávokban dolgozik. Ha kíváncsi, milyen az Ön agyi dominanciája, töltse ki az alábbi agyi dominancia kérdőívet!
80
Agyi dominancia-kérdőív (az alapjául szolgáló kérdőív: Brain Dominance Questionnaire. English Teaching Forum, 1994.; átdolgozta Mariani, 1996.) Ez a kérdőív fogalmat adhat Önnek arról, hogy bal vagy jobb agyféltekei dominancia jellemzi-e, esetleg bilaterális (mindkét agyféltekéjét nagyjából egyforma mértékben használja). Instrukció: Válassza ki azt a választ, amely a legjobban illik az Ön hozzáállására, viselkedésére! Ha végzett, térjen a pontozási útmutatóra!
1. Jobban szeretek tanulni, ha a a dolgokat előbb nagy általánosságban átlátom, és a teljes képet nézem b részleteket és konkrét tényeket tanulok meg c Körülbelül mindkét módon egyformán szeretek tanulni 2. Jobban szeretem az olyan munkákat, a amikor egyszerre több feladaton dolgozom b amelyek egyszerre egy feladatból állnak, amit befejezhetek, mielőtt a következőre rátérnék c Mindkét típusú munkát egyformán szeretem 3. A problémákat jobban szeretem a a megérzéseimre hagyatkozva megoldani b logikával megoldani c mind logikával, mind a megérzéseimre hagyatkozva megoldani 4. Azt szeretem, ha a munkám a több lehetőséget nyitva hagy menet közben b megtervezett, így pontosan tudom, mit kell tenni c meg is van tervezve és lehetőségeket is nyitva hagy 5. Jobban szeretek úgy megtanulni egy tánclépést vagy egy mozdulatot valamely sportban, ha a látom, majd megpróbálom én is megcsinálni b szóban elmagyarázzák, majd magamban elképzelem, elismétlem a mozdulatot c látom, majd megpróbálom utánozni és beszélünk róla 6. Könnyen emlékszem az arcokra a Igen b Nem c Időnként igen, időnként nem 7. Ha el kell valamiről döntenem, hogy igaz-e vagy hamis, a ösztönösen megérzem, hogy igaz-e vagy sem b a rendelkezésre álló információ alapján döntöm el c A két megoldást ötvözöm általában 8. Vizsgákon jobban szeretem a a fogalmazási feladatokat b a feleletválasztós feladatokat c Mindkét típusú feladatot egyformán szeretem
81
9. Ha össze kellene szerelnem egy biciklit, valószínűleg a rápillantanék az ábrára, és nekilátnék az épp kéznél lévő szerszámokkal, kipróbálva és ráérezve, melyik alkatrészek illenek össze b kiraknám és megszámolnám az összes alkatrészt, összeszedném a szükséges eszközöket és követném az utasításokat c felidézném hasonló múltbeli élményeimet 10. Iskolában jobban szerettem a a geometriát b az algebrát c Nem igazán kedveltem egyiket sem jobban a másiknál 11. Izgalmasabb dolog a feltalálni valamit b javítani valamin c Mindkettő izgalmas számomra 12. Általában a problémát jelent számomra tevékenységeimet határidők közé szorítani b szánok arra időt, hogy megszervezzem a munkámat és a szabadidős tevékenységeimet c könnyen határidők közé szorítom tevékenységeimet 13. Az álmodozás a hasznos arra, hogy megtervezzem a jövőmet b időpocsékolás c szórakoztató és pihentető 14. Elég pontosan meg tudom mondani, mennyi idő telt el anélkül, hogy az órára néznék a Nem b Igen c Néha 15. Olvasás vagy tanulás közben a szeretek zenét hallgatni b a teljes csendet szeretem c akkor hallgatok háttérzenét, ha szórakozásból olvasok, nem pedig ha tanulok
Pontozási útmutató: Adja össze egyenként az ‚a‘ és ‚b‘ válaszait! A ‚c‘ válaszokat nyugodtan figyelmen kívül hagyhatja. Az ‚a‘ és ‚b‘ válaszok aránya mutatja, mennyire domináns az Ön jobb (a), illetve bal (b) agyféltekéje. a = ______________ b = ______________ Pontozás Akár az ‚a‘, akár a ‚b‘ válaszok számát tekintve: 15 és 13 között 12 és 9 között 8 és 5 között 4 és 1 között 0
= nagyon erősen domináns = domináns = enyhén preferált = gyengén preferált = egész agyi dominancia (bilaterális)
82
F melléklet: Stratégiák a vizsgaszorongás csökkentésére Hogyan csökkentsük a vizsgaszorongást (D. Applegate, CAL): • Hol és mikor lesz a vizsga megtartva? • Milyen témákat, könyvfejezeteket, olvasmányokat kell ismerni a vizsgára? • A kérdések mekkor hányada lesz kialakítva az előadások alapján? Az olvasmányok alapján? A gyakorlat alapján? • Mik a kulcsgondolatok? • Milyen típusú kérdések lesznek – fogalmazás, feleletválasztós kérdés stb.? • Lehet-e a vizsgán könyvet használni? • Meg kell-e tanulni a képleteket, vagy használhatnak-e „puskát” a vizsgázók? • Milyen kiegészítő eszközöket kell vagy lehet bevinni – függvénytáblát, számológépet, vonalzót stb.? • Milyen részletesen kell megválaszolni a kérdéseket? • A tanár bemagolt tények pontos visszamondását kívánja, vagy inkább interpretálni kell az információt? • Ki tartja majd a vizsgát – a tanár vagy esetleg egy tanársegéd? • Ki pontozza a vizsgákat – a tanár vagy esetleg egy tanársegéd? • Levonás jár-e a helyesírási és nyelvtani hibákért? Számos módon megtalálhatjuk ezekre a kérdésekre a választ. Mi alább felsorolunk néhány tippet, részben Lunenfeld ésLunenfeld (1992), illetve Kesselman - Turkel és Peterson (1981) alapján. • Nézzük át a tematikát – a legtöbb tanár leírja a sillabuszban, hogyan folyik majd a vizsga, beleértve hogy milyen kérdések lesznek és milyen kiegészítő eszközök vannak engedélyezve. Nézzük meg a kurzus tematikáját; az ott felsorolt témák valószínűleg benne lesznek a vizsgában! Nézzük át a sillabuszt, mielőtt a tanártól kérdeznénk, mert könnyen elkedvetlenítheti,ha olyanokat kérdezünk tőle, amiket világosan leírt a sillabuszban! • Kérdezzük meg a tanárt – Az egyik legjobb módja, hogy kiderítsük, mit várhatunk a vizsgán, ha jóval a vizsga előtt konzultálunk a tanárral. Beszélhetünk vele erről az órák alatt vagy után, vagy ami még jobb, megkereshetjük a tanárt a fogadóórájában. Előre tudjuk, és írjuk össze, hogy miket akarunk tőle kérdezni. Egyes esetekben a tanár már csak azért is szívesen ad információt, hogy megjutalmazzon, amiért felkerestük. Ha viszont láthatóan nem szívesen válaszol azzal kapcsolatban, hogy milyen témákra fókuszál majd a vizsga, ne erőltessük a kérdést. 83
• Elemezzük a tanár viselkedését – Ha a tanár nem ad sok utalást arra, hogy mi lesz a vizsgán és még nem vizsgáztunk nála, érdemes viselkedését elemezni. Figyeljük meg, milyen jellegű információkat szokott kiemelni az órákon, milyen jellegű feladatokat ad és milyen módon ad elő! • Nézzük meg a régebbi vizsgalapokat – A régebbi vizsgalapok értékes információforrást nyújtanak arról, milyen témákra fókuszál a tanár, milyen fajta kérdéseket tesz fel, hogyan fogalmazza meg a kérdéseket, milyen részletességgel kell tudni a válaszokat és hogyan történik a pontozás. • Beszéljük a többi diákkal – Beszéljük olyan diákokkal, akik korábban már elvégezték a kurzust! Nem csak a régi vizsgákat kérhetjük el tőlük, de a tanár elvárásairól, főbb témáiról és a pontozásról is tudnak információt nyújtani. • Használjuk a tankönyvet – A legtöbb tankönyvben minden fejezet vagy rész végén vannak áttekintő kérdések. Ezek fogalmat adhatnak arról, mit kérdezhetnek tőlünk a vizsgán. Vagy akár a fejezetcímeket is átalakíthatjuk kérdésekké. Nézzük meg az egyes neveket és fogalmakat a tárgymutatóban; minél több oldalon szerepelnek, annál fontosabbak! • Használjuk a munkafüzeteket – A tankönyvekhez tartozó munkafüzetek kiváló forrásai az áttekintő kérdéseknek. Fogalmat adnak arról, milyen témák és milyen jellegű kérdések szerepelhetnek a vizsgán.
84
G melléklet: Kognitív viselkedésterápián alapuló szakértői segítség A kognitív viselkedésterápia a pszichoterápia egy konkrét formája, amely mentális folyamataikkal ismerteti meg az embereket, és megtanítja őket, hogyan lehet más, egészségesebb módon tekinteni adott helyzetükre. Viselkedésmódosítással is segít az embereknek egészségesebb válaszreakciókat adni, és javítani a szorongást kiváltó körülmények következményein. A kognitív viselkedésterápia annyiban tér el a pszichoterápia más fajtáitól, hogy nem egyszerűen a szorongás mögött álló okokat deríti fel, hanem arra fókuszál, hogy lépéseket is tegyenek ezzel kapcsolatban. Az egyén felelős saját gondolataiért és viselkedéséért, és végső soron felismeri, hogy ha megváltoztatja gondolatait és viselkedését, akkor az érzelmi reakciói is megváltoznak, így például a szorongásérzése is.
A szorongást alapvetően három fajta gondolat táplálja, amelyek együttesen ördögi körben tartják a szorongásérzést: •
Gondolatok a szorongást kiváltó helyzetekről – a szorongó emberek úgy gondolják, nem fognak tudni megküzdeni az általuk nehéznek tartott helyzetekkel. Hajlamosak azt gondolni, hogy (katasztrofálisan) rosszul fognak elsülni a dolgok, és sem ők, sem bárki más nem fog tudni könnyen segíteni rajtuk. Ezektől a gondolatoktól méginkább szoronganak és egyre feszültebbek lesznek. (Minél inkább szorongunk, annál több szorongó gondolatunk van. Minél több szorongó gondolatunk van, annál jobban szorongunk.) Példa: El fogok hasalni a vizsgán. Egy kérdésre sem fogok tudni jól válaszolni.
•
Gondolatok a szorongásról – a szorongás fizikai jeleitől még inkább szorongani kezd az ember. Ettől még erősebb testi jelei jelennek meg a szorongásnak. Már maga az, ha azon aggódunk, nehogy elkezdjünk szorongani, önmagában elég ahhoz, hogy szorongani kezdjünk. (Minél inkább szorongunk, annál jobban aggódunk a szorongás miatt. Minél inkább aggódunk a szorongás miatt, annál jobban szorongunk.) Példa: Hülyét fogok magamból csinálni.
85
• Az önbizalomhiány alapját képező gondolatok – az önbizalom az a hit, hogy sikeresen el tudjuk érni a célunkat. Ha azt látjuk, hogy nem tudjuk elérni azokat a célokat, amikről azt gondoltuk, hogy igen, akkor veszítünk önbizalmunkból. (Minél kevesebb érünk el, annál kevebb az önbizalmunk. Minél kevesebb az önbizalmunk, annál kevésbé hajlunk a cselekvésre.) Példa: Sosem fogok átmenni ezen a vizsgán.
Az alábbi három lépéssel meg tudjuk tanulni kontrollálni szorongásos gondolatainkat, és kitörhetünk az ördögi körökből:
• Ismerjük fel szorongó gondolatainkat! Példa: Sosem fogok átmenni ezen a vizsgán. • Találjunk helyettük realisztikusabb és hasznosabb alternatívákat! Példa: A legrosszabb, ami történhet, hogy nem megyek át a vizsgán. De tanultam, és valószínűleg eléggé felkészültem rá, szóval van rá esély, hogy átmegyek a vizsgán! • Tettekben is valósítsuk meg ezt! Ha szorongunk és feszültek vagyunk, nehéz egyszerűen nem gondolni arra, hogy hogyan érzünk, és lehetetlennek tűnik „kikapcsolni” ezeket a gondolatokat. Ebben az esetben segít, ha gondolatainkat mással kötjük le – tereljük el figyelmünket, és máris nyugodtabbak leszünk: • Fókuszáljunk arra, mi történik körülöttünk • Mentális aktivitás (mentális aritmetika, versfelmondás stb.) • Fizikai aktivitás A figyelemelterelés olyan készség, amit rendszeresen gyakorolnunk kell, azonban ne azoknak a problémáknak az elkerülésére használjuk, amiket igenis végig kellene gondolnunk (hasznos rövidtávú stratégia arra az esetre, ha nagyon erősen szorongunk).
86
