Az Inklúziós Index (Booth & Ainscow 2011) és a P2i partnerországok együttnevelési gyakorlatának értékelésére és a fejlesztésére szolgáló egyéb eszközök alkalmazásának és használati értékének vizsgálata. 2012. május
A projekt az Európai Bizottság társfinanszírozásában valósul meg. A jelen kiadvány kizárólag a szerző véleményét tükrözi, a benne foglalt információk bárminemű felhasználásáért az Európai Bizottság nem vállal felelősséget.
A „Befogadáshoz vezető utak” (P2i) projektcsoport tagjai: Goedele Avau, Fogyatékos Személyeknek Szolgáltatást Nyújtók Európai Szövetsége (European Association of Service Providers for Persons with Disabilities (EASPD)), Belgium Phil Madden, Fogyatékos Személyeknek Szolgáltatást Nyújtók Európai Szövetsége (European Association of Service Providers for Persons with Disabilities (EASPD)), Belgium Franz Wolfmayr, Chance B / Stájerországi Egyesület a Fogyatékkal Élők Segítésére (Die Steirische Behindertenhilfe), Ausztria Karel Caesar, Katolikus Gyógypedagógiai Iskolák Flamand Szövetsége (Vlaams Verbond van het Katholiek Buitengewoon Onderwijs (VVKBuO)), Belgium Annemie Jennes, Katolikus Gyógypedagógiai Iskolák Flamand Szövetsége (Vlaams Verbond van het Katholiek Buitengewoon Onderwijs (VVKBuO)), Belgium Sisko Rauhala, Finn Egyesület az Értelmi és Fejlődési Rendellenességgel Élőkért (Finnish Association on Intellectual and Developmental Disabilities (FAIDD)), Finnország Jenni Sipila, Finn Egyesület az Értelmi és Fejlődési Rendellenességgel Élőkért (Finnish Association on Intellectual and Developmental Disabilities (FAIDD)), Finnország Henna Kara, Finn Egyesület az Értelmi és Fejlődési Rendellenességgel Élőkért (Finnish Association on Intellectual and Developmental Disabilities (FAIDD)), Finnország Veli-Pekka Sinervuo, Finn Egyesület az Értelmi és Fejlődési Rendellenességgel Élőkért (Finnish Association on Intellectual and Developmental Disabilities (FAIDD)), Finnország Yannick Lucas, Mutualité Française Indre-Touraine, Oktatási Intézet (Institute d’Education Motrice Charlemagne), Franciaország Dr. Johannes Schädler, Siegeni Egyetem Szociális Szolgáltatások Tervezési és Értékelési Központja (Zentrum für Planung und Evaluation Sozialer Dienste (ZPE)), Németország Prof. Dr. Albrecht Rohrmann, Siegeni Egyetem Szociális Szolgáltatások Tervezési és Értékelési Központja (Zentrum für Planung und Evaluation Sozialer Dienste (ZPE)), Németország Orosz Beáta, Szövetség az Életen Át Tartó Tanulásért (ALLL), Magyarország Várkonyi Zoltán, Szövetség az Életen Át Tartó Tanulásért (ALLL), Magyarország Brian ODonnell, Önkéntes Szervezetek Országos Szövetsége (National Federation of Voluntary Bodies (NFVB)), Írország Miguel Valles, Mira Cintra Oktatási Központ Sajátos Nevelési Igényű Személyeknek (Centro de Educação para o Cidadão Deficiente (CECD)), Portugália Marianne den Otter, Fontys Tanárképző Főiskola Sajátos Nevelési Igényű Diákok Tanárainak (Fontys OSO), Hollandia Ronald Haccou, Fontys Tanárképző Főiskola Sajátos Nevelési Igényű Diákok Tanárainak (Fontys Opleidingscentrum Speciale Onderwijszorg (Fontys OSO)), Hollandia Valerija Bužan, Draga Képzési, Foglalkoztatási és Gondozási Központ (Draga Training, Occupation and Care Center (CUDV)), Szlovénia Barbara Hegeduš, Draga Képzési, Foglalkoztatási és Gondozási Központ (Draga Training, Occupation and Care Center (CUDV)), Szlovénia
Hivatkozás a jelen dokumentumra A jelen dokumentumra az alábbiak szerint kell hivatkozni: EASPD (2012). Az Inklúziós Index (Booth & Ainscow 2011) és a P2i partnerországok együttnevelési gyakorlatának értékelésére és fejlesztésére szolgáló egyéb eszközök alkalmazásának és értékének vizsgálata. Brüsszel/Tilburg, Fontys OSO.
A P2i projekt összes dokumentuma elérhető a www.pathwaystoinclusion.eu honlapon.
2
Tartalomjegyzék 1.
Bevezetés és előzmények......................................................................................................................................................................................4
2. Az együttnevelés gyakorlati megvalósításának támogatása és javítása – a vizsgálat indoklása........................................................................................................................................................................................................................................6 3. Az Inklúziós Index ............................................................................................................................................................................................................7 4. Önértékelés................................................................................................................................................................................................................................9 5. A vizsgálat – alkalmazott módszertan..................................................................................................................................................10 5.1
A kérdőívek – előzmények és tervezés............................................................................................................................................................................10
5.2
A kérdőívek – tervezés és kipróbálás..................................................................................................................................................................................10
5.3
Iskolai szintű kipróbálás............................................................................................................................................................................................................................10
5.4 Megvalósítás..........................................................................................................................................................................................................................................................10
6. Megállapítások – a kérdőívek kiértékelése..........................................................................................................................................11 6.1 Eredmények ............................................................................................................................................................................................................................................................ 11 6.2
Adatgyűjtés – Kérdések és korlátozó tényezők......................................................................................................................................................18
6.3 Következtetések ..............................................................................................................................................................................................................................................18 6.4 Ajánlások ..................................................................................................................................................................................................................................................................19
7. Hivatkozások:........................................................................................................................................................................................................................22
3
Az Inklúziós Index (Booth & Ainscow 2011) és a P2i partnerországok együttnevelési gyakorlatának értékelésére és a fejlesztésére szolgáló egyéb eszközök alkalmazásának és értékének vizsgálata. A jelentés a Fontys OSO Főiskola munkatársai (Ronald Haccou és Marianne den Otter, valamint a szövegezésben résztvevő Chris Lloyd) P2i projekt keretében végzett munkájának összegzéseként készült. (Az összes közreműködő partner listáját lásd alább)1
1. Bevezetés és előzmények együttműködést tartanak fenn az egyéb érintett felek széles körével.
A jelentésben a „Befogadáshoz vezető utak” (P2i) európai projekt második szakaszának előzményeit, célját és eredményeit foglaljuk össze.
A projekt első évében megvalósított első szakasz irányítását a németországi Siegeni Egyetem végezte. Az első szakaszban a konzorciumi partnerek megvizsgálták az együttnevelés helyzetét a saját hazájukban, amely alapján elkészült a tíz európai ország együttnevelési helyzetéről szóló EASPD Barométer (Schädler et al 2012). Ezt az eszközt az eltérő nemzeti körülmények felmérésére és összehasonlítására használták azzal a céllal, hogy az adott országokban érvényben lévő szakpolitikákat és gyakorlatokat, valamint az országok előtt álló távlatokat és kihívásokat általános és átfogó formában mutassák be. A vizsgálat során összegyűjtött információkat az együttnevelésről való tájékoztatásra és az együttnevelés folyamatának támogatására kívánták felhasználni. A P2i projekt első szakaszának eredményeként többek között az alábbi következtetéseket fogalmazták meg:
A P2i projekt az Európai Unió finanszírozásában valósul meg, a projekt koordinálását a Fogyatékos Személyeknek Szolgáltatást Nyújtók Európai Szövetsége (EASPD) végzi. A P2i projekt 2009 és 2012 között valósul meg. A P2i projekt központi célja a sajátos nevelési igényű személyek együttnevelése megvalósítási folyamatainak elősegítése és támogatása nemzeti és európai szinten. A projekt keretében létre kívánják hozni az együttnevelés megvalósítását és fejlesztését elkötelezetten támogató partnerek fenntartható hálózatát, melynek célja az érvényben lévő szakpolitikával és fennálló gyakorlattal kapcsolatos információk megosztása és terjesztése az elkötelezett és érdekelt közreműködők és egyéb érintett felek adatbázisának létrehozása
A törvényalkotásban, a szakpolitikákban, számos állami testületnél és szervezetnél, valamint egyéb érintett feleknél növekvő figyelmet fordítanak az együttnevelés kérdésére.
az együttnevelés megvalósítási fokának felmérése és értékelése és az együttneveléssel foglalkozó internet alapú „tudásközpont” létrehozása és elérhetővé tétele.
A sajátos nevelési igényű gyermekek többségi iskolán belül megvalósuló együttneveléshez való jogát illetően vegyes kép mutatkozik, és hiányoznak az együttnevelés lehetőségét biztosító megfelelő erőforrások, feltételek.
Ebben – a továbbiakban konzorciumként megnevezett, tíz EU tagállamot tömörítő – hálózatban két egyetem és nyolc, a szolgáltató ágazatban tevékenykedő szervezet vesz részt. A hálózat kialakításánál célzottan törekedtek a sokszínűség biztosítására, ezért a tagjai az együttnevelés legkülönbözőbb területein tevékenykedő szervezetek, szolgáltatók és közreműködők, akik/amelyek szoros
A legtöbb országban a gyermekek felmérésénél és beiskolázásánál továbbra is az orvosi megközelítésű csoportosítás és megkülönböztetés van fölényben.
1 Fogyatékos Személyeknek Szolgáltatást Nyújtók Európai Szövetsége (EASPD), Belgium; Stájerországi Egyesület a Fogyatékkal Élők Segítésére, Ausztria; Katolikus Gyógypedagógiai Iskolák Flamand Szövetsége (Vlaams Verbond van het Katholiek Buitengewoon Onderwijs (VVKBuO)), Belgium; Finn Egyesület az Értelmi és Fejlődési Rendellenességgel Élőkért (Finnish Association on Intellectual and Developmental Disabilities (FAIDD)), Finnország; -Mutualité Française Indre et Loire, Oktatási Intézet (IEM Charlemagne, Franciaország); Siegeni Egyetem Szociális Szolgáltatások Tervezési és Értékelési Központja (Zentrum für Planung und Evaluation Sozialer Dienste (ZPE)), Németország; Szövetség az Életen Át Tartó Tanulásért (ALLL) Magyarország; Önkéntes Szervezetek Országos Szövetsége (National Federation of Voluntary Bodies (NFVB)) Írország; Mira Cintra Oktatási Központ Sajátos Nevelési Igényű Személyeknek (Centro de Educação para o Cidadão Deficiente (CECD)) Portugália; Fontys Tanárképző Főiskola Sajátos Nevelési Igényű Diákok Tanárainak (Opleidingscentrum Speciale Onderwijszorg (Fontys OSO)), Hollandia; Draga Képzési, Foglalkoztatási és Gondozási Központ (Draga Training, Occupation and Care Center (CUDV)), Szlovénia.
4
Annak ellenére, hogy az EASPD Barométer vizsgálatában az együttnevelés törvényalkotásban és szakmapolitikában megfigyelhető növekvő jelentőségéről számolnak be, nyilvánvalóan még mindig számos akadály nehezíti az együttnevelés gyakorlati megvalósítását, amit a témában elkészített több más tanulmányban is megerősítenek. (pl. az Európai Alapítványi Központ VC/2008.12142010 jelentése).
Ugyanakkor elmozdulás történt a sajátos nevelési igények felmérésére és meghatározására jellemző hagyományosabb – elkülönítést okozó – módszerektől a személyközpontúbb, befogadó megközelítés felé. A beiskolázási rendszerek sok esetben korlátozóak, rugalmatlanok és besorolás függőek, ami az egyetemesebb, átfogóbb szerveződéssel ellentétben nem támogatja, hanem akadályozza az együttnevelés terjedését.
A projekt második szakaszában azokat a különböző eszközöket vizsgálták, melyek tervezett feladata az együttneveléssel kapcsolatos változtatások, javító és fejlesztő folyamatok támogatása az iskolákban.
Az együttnevelés arányának növekedése nem járt együtt a speciális iskolákban folyó nevelés arányának csökkenésével. A tanulói létszám a többségi és a speciális iskolákban egyaránt nőtt.
A jelentés középpontjában ezek az eszközök állnak.
Az együttnevelés fejlődését sok helyen továbbra is az akadálymentesítés és egyéb szükséges erőforrások, feltételek hiánya gátolja.
Ezek az eszközök tulajdonképpen tekinthetők a minőségbiztosítás egyik formájának is. A minőségbiztosítási rendszerekhez hasonlóan a lényegi elemek itt is az értékek, az eredmények, az elemzés, az értékelés és az előrehaladás tervezése. A projekt második szakaszának irányítását végző Fontys OSO Főiskola munkatársai megvizsgálták a rendelkezésre álló eszközöket, és fontolgatták egy ellenőrző lista elkészítésének lehetőségét is. A legnagyobb figyelmet a kifejezetten erre a célra kidolgozott, széles körben ismert Inklúziós Index (Booth & Ainscow, 2011) elnevezésű eszköz kapta, amelyet mára már számos nyelvre lefordítottak, és az egyes országok sajátos jellemzőit figyelembe véve átalakítottak. Az Index széleskörűen és VALAMENNYI tanulóra és diákra vonatkoztathatóan alkalmazható. Az Indexben nem játszik szerepet a fogyaték jellege.
Növekedett a szülői részvétel a döntéshozásban, a tényleges részvételt azonban gyakorta korlátozza a többségi nevelésben jelentkező erőforráshiány. Az érintettek nem ismerik kellően és nem tudják megfelelően használni a támogató technológiákat az együttnevelés támogatására. A tanárképzésben nem helyeznek hangsúlyt az együttnevelés kérdésére, a sajátos nevelési igényekkel többségében csak a speciális nevelés-oktatás témakörében foglalkoznak. Az együttnevelés nemzeti szintű nyomon követése nem egységes és nem megfelelő színvonalú. Bár egyértelmű előrelépés figyelhető meg az együttnevelés megvalósításában, aggályos, hogy az Európát sújtó közelmúltbeli és jelenlegi gazdasági válság hatásai gátat vethetnek a további fejlődésnek.
A projekt keretében
Minden országban jelentős fejlődés figyelhető meg az együttnevelést szolgáló pedagógiai modellekben, viszont az osztálylétszámok csak kis mértékben csökkentek, kivéve ott, ahol ezt a népesség fogyása idézte elő.
megvizsgálták, hogy használják-e az Indexet a partnerországokban, és ha igen, hogyan, összegyűjtötték az Index erősségeivel és gyengeségeivel kapcsolatos véleményeket, és felmérték, használnak-e egyéb, hasonló eszközöket a partnerországokban.
5
2. Az együttnevelés gyakorlati megvalósításának támogatása és javítása – a vizsgálat indoklása az együttnevelésre vonatkozó tudás és információk létrehozása, kölcsönös megosztása és terjesztése a minőség javítása, a változások és a fejlesztési folyamatok támogatása céljából;
A P2i projekt céljait megerősíti a Fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló 2006. évi ENSZ-egyezmény 24. cikke is, amelyben az együttnevelést elsődleges eszköznek tekintik, mely segítségével az oktatásban is mindenki számára biztosítható az esélyegyenlőség joga. Ehhez olyan rendszerre van szükség, amelyben mindenki, többek között a fogyatékkal élők is a lakóközösségük többi tagjával azonos alapon vehetnek részt az oktatásban az iskolarendszer valamennyi szintjén. A fogyatékkal élőket a fogyatékosságuk alapján nem lehet kizárni az oktatásból, és biztosítani kell számukra a szükséges támogatást.
a fenti folyamatokat elősegítő stratégiák és (segéd)eszközök kidolgozása és átadása. Ezek célja a sajátos nevelési igényű tanulók többségi iskolában megvalósuló együttnevelésének lehetővé tétele és támogatása, és ezáltal felnőttkori lehetőségeik javítása; és
„A részes államok elismerik a fogyatékossággal élő személyek oktatáshoz való jogát. E jog hátrányos megkülönböztetés nélküli, az egyenlő esélyek alapján történő megvalósítása céljából a részes államok befogadó oktatást biztosítanak minden szinten, továbbá élethosszig tartó tanulási lehetőséget nyújtanak.” (24. cikk)
valamennyi embernek magas színvonalú oktatás igénybevételéhez való jog biztosítása, amely az egyéni szükségletek kielégítésével, befogadó környezetben valósul meg. Az együttnevelés megvalósítását érintő nyilatkozatok és valós helyzet között jelenleg még számottevő különbség érhető nyomon. Ez a változás és a fejlődés útjában álló akadályok egyike. (Slee, 2001; Booth, 2003; Lloyd, 2008). Az oktatásban dolgozók naponta értesülnek újabb és újabb szakpolitikai változtatásról és fejlesztésről, amelyeket prioritásként kezelve kell megvalósítaniuk, miközben ehhez hiányzik a megfelelő felkészítés, szakmai továbbképzés és szaktudás, valamint sok esetben a szükséges erőforrások is, ami összességében feszültségekhez és zűrzavarhoz vezet. Ezek az elvárások a változással szembeni ellenállást és az aktuális állapot fenntartására törekvést idézhetik elő. Ebből adódóan rendkívül fontosak azok a gondosan megtervezett eszközök, amelyek egyértelműen meghatározzák a szükséges változásokat és fejlesztéseket, keretet adnak a végrehajtandó intézkedésekhez, cselekvésekhez, valamint támogatják a változási folyamatokat.
Fontos megjegyezni, hogy az említett ENSZ-egyezmény progresszív eszköznek tekintendő, amelyben figyelembe veszik, hogy a befogadással kapcsolatos aktuális helyzet az egyes országokban még nem minden hiányosságtól mentes. Ugyanakkor a részes államok az egyezmény aláírásával vállalták, hogy a helyzet javítására terveket dolgoznak ki. Ez jelentős hatással van az Indexre és hasonló értékelő eszközökre, mivel azt az elvárást eredményezi, hogy az értékelések nem lehetnek statikusak, hanem támogatniuk kell az előrehaladást és cselekvési tervek kidolgozását. A P2i projektben szem előtt tartott együttnevelési alapelveket az 1994. évi Salamancai Nyilatkozatban is megerősítik, amelyben az alábbiakat rögzítik:
Az együttnevelés előkészítési és megvalósítási folyamata során változtatásokat kell végrehajtani a szervezeten belül, a tantervben, a tanításban és tanulásban, az ellenőrzési és értékelési folyamatokban, a feladat- és felelősségkörökben és számos egyéb alapvető fontosságú területen, mint például a közösségi környezet és jellemzők. Ennek megfelelően nagyon fontos, hogy kezdésként az összes fél közösen meghatározza, mit fog az együttnevelés az ő intézményük számára jelenteni, és kijelölje a változáshoz szükséges prioritásokat, kidolgozza a változtatások megvalósítását támogató stratégiákat, megtervezze az ellenőrzés, értékelés és vizsgálat hatékony és egyértelmű folyamatait, melyek segítik a változás átmeneti időszakában elért eredmények nyomon követését.
2. pont: „az ilyen befogadás orientált iskolák a hátrányos megkülönböztetés elleni küzdelem leghatékonyabb eszközei, mivel támogatják a befogadó társadalom megteremtését, és mindenkinek hozzáférést biztosítanak az oktatáshoz”; és 3. pont: „az egyéni különbségektől és nehézségektől függetlenül valamennyi gyermek nevelése befogadó környezetben történjen, és az együttnevelés alapelvét rögzítsék törvényi formában“. A P2i projekt céljai a fenti alapelvekkel összhangban, összefoglalva az alábbiak:
6
3. Az Inklúziós Index „A segédanyagok a pedagógusok, a gyermekek, a fiatalok és családjuk birtokában lévő, a helyzetükkel és annak javításával kapcsolatos jelentős mennyiségű ismeretre és tapasztalatra épülnek. Az Index alkalmazásának folyamatában lehetőség van ezeket az erőforrásokat másokkal megosztani, és ezáltal változást előidézni. Az Index átfogó dokumentum, amely segítségével mindenki meg tudja határozni, mik az inkluzív környezet megteremtésének következő lépései. Az Index még azon intézmények számára is hasznos lehet, ahol az együttnevelést már többékevésbé megvalósultnak tekintik, mivel támogatja a mindenkire kiterjedő tanulás és részvétel fejlesztésére, illetve a kirekesztés felszámolására irányuló soha véget nem érő folyamatok végrehajtását.” (19. old.)
Az Inklúziós Index fejlesztő célú, önértékelő eszköz (Ainscow and Booth, 2011), melyet kifejezetten az együttnevelés fejlesztési folyamatának elősegítésére és támogatására dolgoztak ki. Az Indexet a helyi felhasználásra tekintettel át lehet alakítani, és az adott intézmény egyedi igényeihez lehet igazítani. Az Index célja az, hogy önellenőrzés és önértékelés folyamatán keresztül támogassa a kritikus visszajelzést és a szükséges intézkedéseket. „Az „Inklúziós Index: a tanulás és részvétel fejlesztése az iskolákban” valójában egy segédanyag gyűjtemény, amely az önértékelést segíti az iskolai élet teljes spektrumában, beleértve az osztálytermekben, tanári szobákban, játszótereken, valamint az iskola környezetében lévő közösségekben és területen folyó tevékenységeket is. Az Index ösztönzi az összes pedagógust, szülőt/gondviselőt és gyermeket az inkluzív fejlesztési terv létrehozásában, illetve megvalósításában való közreműködésre.” (9. old.)
Az Indexben található segédanyagok három összekapcsolódó dimenzió megismertetésén keresztül segítik elő és támogatják az együttneveléshez vezető utak meghatározását: Inkluzív szemlélet – olyan meggyőződések és értékrend meggyökereződésének ösztönzésére utal, melyek révén egy adott közösség minden tagja számára biztonságos, elfogadó, együttműködő és ösztönző környezetet lehet megteremteni. Az adott intézményen belül meghatározó tényező a szívélyes és barátságos légkör, valamint az inkluzív értékek megléte. Az embereket bátorítják mások segítésére és a másokkal való együttműködésre. Mindenki (azaz az összes érintett személy) tiszteletteljes bánásmódban részesül.
A segédanyagok – melyek középpontjában folyamatok állnak – célja az iskola/intézmény egészére összpontosító, a szükséges módosításokat és intézkedéseket tartalmazó keretterv kidolgozásának támogatása. Kiemelt figyelmet kapnak a részvétel tanuláson túlmutató kérdései, melyek elősegítik, hogy mindenkit a társadalom teljes jogú és tevékeny tagjaként ismerjenek, fogadjanak el és tiszteljenek. A befogadás útjában álló akadályok felszámolásának folyamatában a sokféleség és a másság tiszteletben tartása játszik kulcsszerepet, míg a tartós változás és a tényleges együttnevelés megvalósítása elképzelhetetlen a részvétel jelentős növelése és a kirekesztés csökkentése nélkül. Azt mindenki elismeri, hogy a befogadás és az együttnevelés meghatározása nagyon összetett és nehéz feladat, és hogy a jelentését illetően még nem sikerült teljes egyetértésre jutni, valamint azt is, hogy az iskola/intézmény és a hozzá tartozó közösség egészének közösen kell meghatároznia, mi szükséges az együttnevelés eléréséhez. A segédanyagok célja a változtatás és a fejlesztés folyamatának támogatása, de kiindulópontjuk egy olyan folyamat, amely önellenőrzést, kritikus visszajelzést és az intézményben meglévő ismeretek értékelését tartalmazza.
Inkluzív programok – ebben egyértelmű célokat fogalmaznak meg a befogadás az intézmény összes tervébe és egyéb vonatkozó dokumentumába való beillesztésére. A középpontban az intézmény dolgozói és tanulói felvételi rendszerével, az épületek (akadálymentes) megközelítésével kapcsolatos programok, valamint azok az irányelvek állnak, melyeket a sokféleség támogatásának, esetleg ünneplésének megszervezésére dolgoztak ki. Inklúzió mindennapi gyakorlata – ebben a dimenzióban az intézmény napi tevékenységével foglalkoznak: az inkluzív szemléletet és programokat tükröző gyakorlatokat és olyan tevékenységeket határoznak meg, melyek az összes tanuló részvételét támogatják.
7
A szemlélet, a programok/irányelvek és a gyakorlat átalakítása a sokféleség és mindenki azonos értékűként való tisztelete érdekében.
Mindhárom dimenzióhoz tartoznak indikátorok és kérdéssorok, melyek az alábbi célokra használhatók fel: aktuális gyakorlatok áttekintése és értékelése
Az oktatás összeegyeztetése a helyi és a globális valós helyzettel.
kritikus visszajelzés, megbeszélés és vita ösztönzése és
A gyermekek bizonyos csoportjait érintő akadályok csökkentése nyomán szerzett tapasztalatok felhasználása a gyermekek szélesebb rétegeinek segítésére.
megfelelő intézkedési keretterv kidolgozásának segítése. Szintén hangsúlyt kap az, hogy az együttnevelés fejlesztése szempontjából nagyon fontos a fejlesztési tervezés szakaszában a tervezett intézkedéseket összekapcsolni az inkluzív értékekkel.
A gyermekek és felnőttek között jelentkező különbségek tanulási erőforrásként való kezelése.
„Az értékrend határozza meg és irányítja cselekedeteinket. Az értékek visznek minket előre, megmutatják a helyes irányt és meghatározzák a célt. A tetteink és az értékrendünk közötti kapcsolat megértése nélkül nem tudhatjuk, hogy helyesen cselekszünk vagy cselekedtünk-e. Minden, másokat is érintő tett mögött valamilyen érték áll. Ezek a tettek – tudtunkkal vagy anélkül – erkölcsi állásfoglalássá válnak. Olyan, mintha azt mondanánk: ez a helyes cselekedet. Az értékrendszer meghatározásával kinyilvánítjuk, hogyan akarunk most és a jövőben élni és egymást nevelni-oktatni.” (21. old.)
A gyermekek jogának elismerése a saját lakókörnyezetükben megvalósuló magas színvonalú oktatáshoz. Az iskolák fejlesztése a dolgozókra, a szülőkre/ gondviselőkre és a gyermekekre tekintettel. Az iskolai közösségek és értékek fejlesztésének, valamint az elért eredmények kiemelt kezelése. Az iskolák és a környezetükben lévő közösségek közötti kölcsönös és tartós kapcsolatok ápolása. Az együttnevelés a társadalmi befogadás egyik vonatkozásaként való elismerése. (11. old.)
Az Indexben meghatározott és az Index alapjául szolgáló inkluzív értékek az alábbiak:
A fentiek alapján a konzorcium az Indexet a gyakorlati és hasznos eszközök egyik példájának nevezte, amely segíthet
Minden élet és minden halál azonos értékűként kezelése. Az odatartozás érzésének erősítése mindenkiben.
az együttneveléssel kapcsolatos tudatosságot növelni
A gyermekek és felnőttek részvételének növelése a tanulásban és tanításban.
az együttnevelés alapelveinek megismerését és megértését növelni és
A helyi iskolák kapcsolatainak és közösségeinek fejlesztése.
az iskolákban az együttnevelés megvalósulására irányuló változtatások és fejlesztések, valamint a nagyobb arányú inkluzív oktatás megvalósításának elősegítésében és támogatásában szerepet vállalni.
A kirekesztés, a hátrányos megkülönböztetés, valamint a tanulás és részvétel útjában álló akadályok csökkentése.
A konzorcium további előnyként értékelte azt, hogy az Index széles körben ismert és fordításban számos nyelven elérhető.
8
4. Önértékelés Smith és Barr (2007) Írországban és másutt vették górcső alá az együttnevelés megvalósítását, amelynek eredményeként meghatároztak több, az együttnevelés gyakorlati megvalósításához szükséges stratégiát és eszközt. Ezek között szerepeltek az önértékelési eszközök is, amiket az egész intézménynek vagy tanszéknek javasolnak használni a fejlesztési tervezés irányításánál. Ezzel a nézettel az említett „Felnőttkori egész életen át tartó tanulás önértékelése” (SEALLL (2007)) dokumentumban is egyetértenek, amelyben három nagyon lényeges ok megnevezésével magyarázzák, miért játszik kulcsszerepet az önértékelés a változások és a fejlesztés előidézésében, különösen az együttnevelés területén.
Az Index egyik legfontosabb jellemzője valószínűleg az, hogy nyomatékosan az önvizsgálat és önértékelés folyamatára épül. Ennek a módszernek a változás és a fejlesztés előidézése szempontjából játszott értékét és jelentőségét egyértelműen leírták a „Felnőttkori egész életen át tartó tanulás önértékelése” (SEALLL; Alden Biesen, 2007)2 elnevezésű, az EU SOCRATES oktatási együttműködési programjának részét képező Grundtvig 1 projektben. A projekt témája az egész életen át tartó tanuláshoz kapcsolódó tanítás és tanulás, valamint szervezés és irányítás színvonalának javítása volt az önértékelés elősegítésén és támogatásán keresztül, amelyet az alábbiak szerint határoztak meg: „…az egyének, csoportok vagy szervezetek (intézmények, stb.) oktatási folyamataira vonatkozó adatok módszeres összegyűjtésének, elemzésének és cseréjének folyamata, melynek célja, hogy az összes érintett fél tanulást érintő értékítéletei és döntései ne megérzésen, hanem bizonyítékon alapulhassanak. ” (8. old.)
Az önértékelés az önirányítás lehetőségét adja az emberek kezébe. A saját gyakorlatukról formált közös vélemények révén megszerzett tudás birtokában sikeresebben lesznek képesek megvédeni, ami jó és megtartandó, és változásokat vagy fejlesztéseket kezdeményezni ott, ahol arra van szükség.
Ezt a nézetet nem csak több tanulmány és szakirodalmi mű szerzője népszerűsítette és támogatta nyomatékosan (McBeath et al, 1996; Smith & Barr, 2007; Bubb & Early, 2008; Roelande et al 2009), hanem a közelmúltban – például Nagy-Britannia – iskolafejlesztési állami szakpolitikájába is beillesztették. Az említett tanulmányokban és szakpolitikában az önértékelést a magas színvonalú szakmai továbbfejlődés és iskolafejlesztés kulcsfontosságú elemeként és a kiváló minőség indikátoraként nevezik meg.
Az önértékelés a birtoklás és a kötelezettség érzését teremti meg. A munkáját mindenki ténylegesen a sajátjának érezheti. A pedagógusok, szakképző tanárok és oktatók nem csupán alkalmazottak, hanem elhivatott szakemberek, akiket megillet a szabad döntéshozás joga. A függetlenül meghozott döntésekért ugyanakkor felelősséget is kell vállalni. Az önértékelés ebben a tekintetben nélkülözhetetlen eszköz lesz. Az önértékelés lehetőséget teremt a tanításban és tanulásban érintett összes fél közötti párbeszédre. Az önértékelés átláthatóságot biztosít, és a segítségével sikeresebben össze lehet egyeztetni a tanulók és egyéb érintett felek részéről származó igényeket a pedagógusok, szakképzők és oktatók munkájával. (7. old.)
„Az iskolai önértékelésre és az iskolák színvonaIára vonatkozóan a kutatásunk eredményeként megerősíthetjük azt a feltételezést, hogy azokban az iskolákban, ahol nagyon kevés önértékelési intézkedést valósítottak meg (1-es klaszter), a matematikai eredmények jelentősen gyengébbek lettek. Ezen túl, szoros kapcsolat volt felfedezhető a tanító-tanuló folyamat színvonala és az iskolai önértékelés klaszterek között. A fejlett önértékelési rendszert működtető iskolák érik el általában a legjobb eredményt a tanítási és tanulási skálán. Ez arra enged következtetni, hogy a fejlett önértékelési rendszert működtető iskolák általában magasabb színvonalt képviselnek (a Felügyelőség álláspontja szerint) a tanterv, a rendelkezésre álló tanulási idő kihasználása, a tanárok pedagógiai és didaktikai teljesítménye, az iskolai légkör, a tanulók oktatási szükségleteinek összehangolása, a tanulók tevékeny és független részvétele és végül a tanulók támogatása és tanácsadó irányítása terén, mint a tanulmányban vizsgált egyéb iskolák.” (66. old.)
Ahogy azt már az előzőekben is leszögeztük, az együttnevelés fejlesztésének sikeres megvalósításához mind a három említett folyamatra szükség lesz. Az Inklúziós Index is ezekre épül, és ezektől függ. A konzorcium, amely egyetért azzal, hogy a fejlesztési eszközökkel támogatott kritikus, teljes iskolát lefedő önértékelés nagy jelentőséggel bír, a P2i projekt második szakaszában gyakorló szakemberek részvételével folytatott vizsgálatokat a szakemberek saját hazájában, azzal a céllal, hogy a hálózaton keresztül megosztható és terjeszthető további információkat gyűjtsön.
2 http://www.sealll.eu/docs/manual/Sealll01_UK_web.pdf
9
5. A vizsgálat – alkalmazott módszertan 5.1 A kérdőívek – előzmények és tervezés
álló, az együttnevelés, az Inklúziós Index alkalmazása és a szakmai továbbfejlődés témakörével foglalkozó kérdőív készült el. A kérdőívek fő témái: az intézmény jellemzői; az együttnevelés; az Inklúziós Index és/vagy egyéb eszközök alkalmazása; a szakmai továbbfejlődés; javaslatok az Inklúziós Index és/vagy egyéb alkalmazott eszközök fejlesztésére/testreszabására/módosítására és egyéb megjegyzések.
A Fontys Főiskola munkatársai először elkészítették az önértékelés ellenőrző listáját, amelyhez módosításokkal felhasználták az Inklúziós Index segédanyagait. Az ellenőrző lista célja az együttnevelés helyzetének meghatározása volt az iskolákban. Azonban Tony Booth professzorral, az Index egyik szerzőjével folytatott megbeszélések során nyilvánvalóvá vált, hogy az új eszköz használata félreértelmezésekhez és az eredettel kapcsolatos problémákhoz vezethet.
5.3 Iskolai szintű kipróbálás Az iskola szintű kérdőívet először Hollandiában próbálták ki. A próba célja annak ellenőrzése volt, hogy a kérdőív elég gyakorlati és hasznos-e, és hogy az iskolákban könnyen tudnak-e dolgozni vele. A próba során kiderült, hogy a kérdőív kitöltése körülbelül egy órát vesz igénybe. Ehhez azonban hozzá kell tenni, hogy a Fontys OSO Főiskola jelenlévő munkatársai bemutatták a projektet és céljait, válaszoltak a felmerülő kérdésekre, és párbeszédes formában segítették a kérdőív kitöltését. Noha ez a módszer fontosnak és hasznosnak bizonyult az iskola szempontjából, ugyanakkor nyilvánvalóvá vált, hogy a válaszok befolyásolásának elkerülése érdekében a kérdőív kitöltése közben mellőzni kell a beszélgetést. Szintén a próba világított rá a kérdőív Egyéb megjegyzések című résszel való kiegészítésének szükségességére, mivel ebben a részben lehetett hozzáadott értéket adó információkat közölni.
A felmerült aggályok az alábbiak voltak: az ellenőrző lista túlságosan statikusnak bizonyulhat és az Index anyagainak részleges használata, illetve átvétele az Index félreértelmezéséhez vezethet. Ezen túl, az említett megbeszélések időpontja egybeesett az Index harmadik kiadásának megjelenésével, amelyet követően érdemes volt megfigyelni, hogy bővül-e az Index használata. Mindezek tükrében a P2i partnerek, illetve elsősorban a Fontys Főiskola munkatársai a vizsgálat középpontjában álló Index alkalmazására vonatkozó két kérdőív elkészítése mellett döntöttek.
5.2 A kérdőívek – tervezés és kipróbálás
5.4 Megvalósítás A konzorciumban résztvevő partnerországok feladata volt a nemzeti szintű kérdőívek kitöltése, melyhez helyi információkat gyűjtöttek, és szükséges esetben helyi szakértőket vontak be. Szintén az ő feladatuk volt az iskola szintű kérdőívek lefordíttatása, kitöltetésének lebonyolítása és kiértékelése. A kérdőíveket az oktatás minden szintjére és formájához, így általános, közép- és speciális iskolákba valamint iskola előtti felkészítést nyújtó intézményekbe is el kellett juttatni. A megegyezés szerint minden országban legkevesebb 5 és legfeljebb 10 helyi intézményt kértek fel a vizsgálatban való részvételre.
Két kérdőív készült, az egyik nemzeti szintű, a másik iskola szintű felhasználásra. A kérdőíveket az Inklúziós Indexszel vagy egyéb eszközökkel (ld. az 1-es és a 2-es mellékletet) együtt kellett alkalmazni. A két különböző szinten végzett adatgyűjtés célja az egyéni iskolai válaszok nemzeti keretbe helyezésének megkísérlése volt, amivel az együttnevelés megvalósítását érintő nemzeti szintű kérdéseket és hátráltató tényezőket el lehetett különíteni a helyi szintű eseményektől. A kérdőívek hosszát illetően kialakult némi vita, amelyben a válaszok nagy számát rövidségükkel ellensúlyozni kívánó szándék állt szemben a megbízhatóság feltételének tekintett elegendő mennyiségű adat összegyűjtését szorgalmazó törekvéssel. Végezetül két, 23-23 kérdésből
A 2011. december és 2012. február közötti időszakban bonyolódott le a kérdőívek lefordíttatása a partnerországok hivatalos nyelvére, majd kiküldésük és kitöltést követő visszaküldésük.
10
6. Megállapítások – a kérdőívek kiértékelése 6.1 Eredmények
A megállapítások, következtetések és ajánlások ismertetése előtt fontos leszögezni, hogy jelen vizsgálat csak jelzésértékű információval szolgál a 10 partnerországban megfigyelhető együttnevelési gyakorlat megvalósítási fokáról, illetve az Inklúziós Index és/ vagy egyéb eszközök szerepéről. A P2i projekt szűkös költségvetése és időbeli korlátai következtében csak a „light touch” módszertanra épülő kutatás lefolytatására volt lehetőség, így a konzorcium a gyakorlati kérdésekre összpontosító vizsgálat mellett döntött, mely reprezentatív minták és trendek meghatározására alkalmas kvalitatív adatok gyűjtésére szolgált. A kutatás célja nem az volt, hogy az egyes országokban az együttnevelés terén tapasztalható folyamatok tekintetében gyors és határozott következtetéseket vonjunk le, hanem sokkal inkább az, hogy olyan gyakorlati információt sikerüljön összegyűjteni, mely mind helyi, mind pedig nemzeti és európai szinten párbeszédre sarkallna az együttnevelés fejlődéséről, illetve működőképessé tételének mikéntjéről.
A nemzeti szintű kérdőív A nemzeti szintű kérdőív összeállításának célja a P2i első szakaszában az EASPD-Barométer segítségével összegyűjtött információ kiegészítése volt. A kérdőív középpontjában az Inklúziós Index és/vagy az együttnevelés megvalósítása során segítségül hívott egyéb eszközök alkalmazása állt. Az információgyűjtés számos forrásra kiterjedt, úgymint kiadványok, egyetemi kutatási jelentések, sajátos nevelési igényű tanulók oktatására szakosodott tanárképző központok, az Inklúziós Indexet lefordító és/ vagy az együttnevelés megvalósítását támogató és /vagy az Inklúziós Index vagy egyéb eszközök alkalmazását ösztönző szervezetek. Ezen túlmenően a partnerországok konkrét példákat gyűjtöttek és fogalmaztak meg olyan jó gyakorlatokra, melyek a későbbiekben megjelennek a P2i projekt eredményeként megvalósuló internet alapú együttnevelési tudásközpontban.
A válaszok viszonylag alacsony aránya óvatosságra int, bár ez önmagában valószínűleg csak a munkatársak leterheltségére és/vagy az Index alacsony fokú ismertségére hívja fel figyelmünket. 1. táblázat: Az Inklúziós Index alkalmazásával kapcsolatos nemzeti szintű megállapítások Összes
Magyarország Hollandia Finnország Németország
1 Index alkalmazása
Igen 6 Nem 4
I
I
2 Egyéb módszerek alkalmazása 3 Indexszel kapcsolatos kutatás 4 Konkrét példák
Igen 5 Nem 3 ? 2 Igen 6 Nem 3 ? 1 Igen 10 Nem
I
I
I
I
I
5 Együttneveléssel foglalkozó szervezet 6 Index alkalmazása szervezet által
Igen 8 Nem 2
I
I
I
Igen 4 Nem 5 ? 1
I
n
I
I
Belgium Ausztria Írország Portugália Franciaország Szlovénia Flandria I I N N N N I
N I
I
? I
N
I
I
N
N
I
I
N
? I
I
I
N I
? I
I
I
I
I
I
I
I
I N
I
I
I N ?
A sárga szín az Inklúziós Index alkalmazását jelzi.
11
N
N
N
N
N
Azonban ezek közül csupán 4 alkalmazza az Inklúziós Indexet célja megvalósítására.
Az 1. táblázatban ismertetett, az Inklúziós Index alkalmazásával kapcsolatos nemzeti szintű megállapítások az alábbi tényekre mutatnak rá:
A 10 partnerország mindegyike rendelkezik az együttnevelés módszereit/eszközeit érintő legjobb gyakorlati példákkal.
Az Index fordítása Szlovénia kivételével valamennyi partnerország nemzeti nyelvére megtörtént.
Következésképpen elmondható, hogy az Inklúziós Index 4 országban viszonylag jól ismert eszköz nemzeti szinten, és ezekben az országokban mind iskolák, mind pedig egyéb szervezetek alkalmazzák a befogadás gyakorlatának tevékeny terjesztése és elősegítése érdekében. Fontos azonban kiemelni, hogy valamennyi válaszból kiderült, hogy az Inklúziós Index csupán egy az együttnevelési célból használt eszközök széles tárházából és csak részlegesen alkalmazzák. Az egyéb eszközök közül nem mindegyik került széles körben lefordításra.
Az Inklúziós Indexet 6 partnerország alkalmazza. Az Indexszel kapcsolatos kutatások szintén 6 partnerországban (ezek nem azonosak az előző 6 partnerországgal) zajlanak. Az Inklúziós Indexet (részben vagy egészében) alkalmazó hat országból négyben egyéb eszközöket használnak az együttnevelés fejlesztésére. 8 partnerországban találtunk az együttnevelést tevékenyen terjesztő és/vagy fejlesztő szervezeteket.
2. táblázat: Az Inklúziós Index alkalmazása a szegregált, speciális iskolákban az EASPD-Barométer megállapításai fényében. Magyarország
Hollandia
Finnország
2.6 2.7 1.2 % speciális nevelést biztosító intézményben elkülönített A Jogszabályi háttér Támogató Támogató Nagymértékben támogató Nagymértékben Nagymértékben támogató támogató Részben támogató Nem támogató
B Együttnevelés = Teljesen megvalósul Nagymértékben megvalósul Részben Részben megvalósul megvalósul Nem valósul meg C Előrelépés = Rendkívül jelentős Jelentős Lassú Lassú fejlődés Nincs
n
Belgium Flandria 5.3
Németország 4.8
Ausztria
Írország
Portugália
Franciaország
Szlovénia
1.5
0.8
0.1
0.6
1.7
Támogató Részben támogató
Támogató Nagymértékben Nagymértékben támogató támogató
Nagymértékben támogató
Részben támogató
Részben megvalósul
Nagymértékben megvalósul Részben megvalósul
Nagymértékben Nagymértékben Nagymértékben Nagymértékben Nagymértékben megvalósul megvalósul megvalósul megvalósul megvalósul Részben megvalósul
Lassú
Lassú
Lassú
Jelentős Lassú
Lassú
Lassú
Lassú
Lassú
A sárga szín az Inklúziós Index alkalmazását jelzi.
Az iskolai szintű kérdőív
A nemzeti kérdőívekkel összegyűjtött adatok összevetése az EASPD-Barométer segítségével megfogalmazott megállapításokkal az alábbi tényekre mutat rá:
(Az Egyéb megjegyzések rovatban adott válaszok összefoglaló áttekintése a 2a mellékletben található.)
A 6 partnerországban, mely jelezte, hogy az Inklúziós Indexet iskoláiban alkalmazzák (lásd 1. táblázat), magasabb a speciális iskolákban elkülönített sajátos nevelési igényű gyerekek és fiatal felnőttek aránya (az Indexet használó partnerországok esetében ez az arány 3,0%, míg az Indexet nem használó országok esetében ugyanez az arány mindössze 0,8%).
Az összes válasz 50%-át elérő vagy azt meghaladó válaszokat kékkel jelöltük. Az adott kérdésre adott válaszok 50%-át elérő vagy azt meghaladó válaszokat zöld szín jelöli. A fent ismertetett színkódolást az indokolta, hogy az iskolák nem minden esetben válaszoltak valamennyi feltett kérdésre. Akadtak például olyan iskolák, amelyek nem töltötték ki az Inklúziós Index fejlesztésére tett javaslatokat taglaló E jelzésű részt, mivel nem alkalmazták az Indexet.
Az Inklúziós Indexet nem használó partnerországokban az együttnevelés látszólag biztosabb jogszabályi háttérrel (A (meglehetősen) támogató) és magasabb megvalósultsági fokkal (B meglehetősen nagy mértékben megvalósul) rendelkezik az Inklúziós Indexet alkalmazó országokkal összevetve. 12
Iskola jellemzői 3. táblázat: Az iskola jellemzőire vonatkozó iskolai szintű megállapítások Összes
Magyarország Hollandia Finnország Németország
N Összes
41
4
8
2
2
Válaszadók
Ig. K.V. Tanerő Tanács Mások
20 1 7 3 3
4
4
1 1
1
I.E.F. Á. I. K. I. Sz. I.
11 33 4 5
2 4 1
A1 Korcsoport
A2a Tanulók száma
<100 5 <200 7 <300 12 Magasabb 17
A2b Iskola mérete
< Nemz. sz. 5 > Nemz. sz. 5 = Nemz sz. 13
A3 Iskola könnyen megközelíthető A4 Konzorcium tagja-e A5 együttműködik másokkal
Igen Nem Némileg
38 1 1
Igen Nem Igen Nem
4
Belgium Ausztria Írország Portugália Franciaország Szlovénia Flandria 3 7 5 5 5 2
4
3
3
2
7
1 2
2
6 6 1
1 1 3
1 1 2 4
4
2 2 4 3
1 3 1 1
3
2 3
2
2 1 2
3 1 1
2
5
1
1 4
2 1 1
1
3
3 3 1
4
8
2
1 1
22 19
2 2
8
2
28 6
2
7 1
7
3
5
4
5
2
5
5
5
2 1
1 4
5
5
3
1 7
2 2
1 1
3 4
(Ig. = igazgató; K.V. = középvezetők; I.E.F. = iskola előtti felkészítést nyújtó intézmények; Á.I. = általános iskolák; K.I. = középiskolák; Sz.I. = szakiskolák; Nemz.sz. = nemzeti szint)
n
A sárga szín az Inklúziós Index alkalmazását jelzi.
Együttnevelés
Az iskola jellemzőivel kapcsolatos adatok kiértékelése az alábbi tényekre mutat rá:
Az együttnevelés terén gyűjtött adatok kiértékelése az alábbi tényekre mutat rá:
Az általános iskolai oktatásra vonatkozó válaszok nagy többsége konzorciumhoz tartozó, könnyen megközelíthető iskoláktól származott.
A válaszadók által meghatározott jövőképek alapján az együttnevelés:
Az iskolák mérete általában az országos átlagtartományon belül mozgott.
valamennyi gyermekre vonatkozik – mindannyian egyediek; senki sem maradhat ki és az együttnevelés pozitív hozadékkal bír valamennyi gyermek számára;
Az iskolák többsége együttműködik az együttnevelés terén tevékenykedő más szolgáltatókkal/ügynökségekkel.
olyan jog, mely az optimális fejlődés szükséges előfeltétele;
Az A5 jelzésű, más szolgáltatókkal/ügynökségekkel való együttműködést érintő kérdésekre adott válaszok (valamennyi válasz megtalálható a 2a mellékletben) alapján 7 partnerország jelezte, hogy az együttműködés leginkább külsős szolgáltatók vagy szervezetek által nyújtott tanácsadás illetve támogatás formájában valósul meg.
egymás elfogadásáról szól – az elfogadás mindenkit érint az iskolán belül, illetve azokat is, akik az iskolával bármilyen kapcsolatban állnak; a sokféleség értékeléséről szól; érinti az állampolgárságot, lehetőség és kihívás is egyben.
13
4. táblázat: Az együttnevelés megvalósítását támogató struktúrákra vonatkozó iskolai szintű megállapítások. Összes B2 Formális párbeszéd indítása B3 Együttnevelés kezdeményezője
B4 Együttnevelés elindításának legfontosabb szereplői
Igen 19 Nem 9 ? 8 Tanács 10 Vezetőség 12 Csapat 6 Szülők 4 Mások 12
4
Csapat Tanács Konkrét Külső Egyéb
Igen B5 Speciális támogató rend- Nem szerek felállítása ?
n
Magyarország Hollandia Finnország Németország
2 1
5 2 1 3 4 2
1 1
1
4
11 11 12 17 14
2 3 4 1 2
1 1 4 2 3
2 1 1 2
33 7 1
1 3
5 2 1
2
2
2 1
Belgium Ausztria Írország Portugália Franciaország Szlovénia Flandria 4 2 1 3 1 1 1 5 2 5 2 2 1 1 3 4 2 2 2
1
3 1 1
2
5
2
6 1
2 5
3 1
5
2 1
5
5
2 1
2 2 5
A sárga szín az Inklúziós Index alkalmazását jelzi.
Az iskolák többsége rendelkezik a befogadást elősegítő speciális struktúrákkal, úgymint kiegészítő támogatási formák, speciális tantervek és módszerek.
Az együttnevelés megvalósítását támogató struktúrákra vonatkozó iskolai szintű megállapítások kiértékelése az alábbi tényekre mutat rá:
Az iskolák többsége kezdeményezett az együttnevelésről szóló formális párbeszédet.
14
Az Inklúziós Index / egyéb eszközök alkalmazása 5. táblázat: Az Inklúziós Index és/vagy egyéb eszközök alkalmazása az együttnevelés megvalósításának támogatására. Összes C1 Egyéb eszközök megfontolása C2 Index választásának oka
Magyarország Hollandia Finnország Németország
Igen Nem ?
14 18 5
1 1 1
3 3 2
Már ismerték Ezt ajánlották Döntés 1 2 3 4 5 6
7 10 6 5 6 7 4 8
1 3 1 1 1 1 1 1
1 3
Igen Nem ?
9 18 2
2 2
1 6 1
Egyszerű 9 C4 Mutatók kiválasztásának Nem egyszerű 9 ? 10 egyszerűsége
3
C6a Index hasznossága viták elindításában
Igen Nem ?
15 2 4
1
C6b Index hasznossága érintettek által hozott intézkedésekben
Igen Nem ?
10 5 2
2
C6c Egyéb megjegyzések
Igen Nem ?
2
1
C7 Index iskola Igen igényeihez való Nem testre szabása ?
10 12 4
2 1
C8 Index egyértelmű kimeneteket biztosít
Igen Nem ?
22 4 4
4
C9 Index hatékonyabb párbeszédeket eredményez
Igen Nem ?
17 2 8
4
C10 Egyéb módszerek
Igen Már megoldott Ismerős Egyszerűbb Egyéb Nem ?
2 3 7 2 1 4 1
C3 Teljes Index alkalmazása
1
2
1 1
2
Belgium Ausztria Írország Portugália Franciaország Szlovénia Flandria 1 3 5 4 2 5 2
2 1 1 1 1 2 2
2 2 4 3 3 4 1 2
1 1
1 1
4 2 1
4 2 2
1 1
1
5 1 1
1
1 3
2 3
1 1
2 1
5
1
5
6 1 1
6
1 1
1 2 1
4 1
1
1
1
1
1 1 4 2
1
4 2 2
1
5 1 2
1
1 1
5 1
5
2 5 1 1 2
8
1 1 4 1 1
1
5
2 2 2 1
1 5 1 1 2 1
1
1
(C2: Döntés 1. Összefüggő felépítés: dimenziók - mutatók – kérdések; 2. Hasznos kézikönyv, mely végigvezeti az iskolát a folyamat lépésein; 3. Az érintett felek bevonásának lehetősége; 4. Az a tény, hogy az Inklúziós Index egészéből választhattunk; 5. Egyes mutatók egyértelmű összefüggést mutattak azokkal a kihívásokkal, amelyekkel mi is szembesülünk; 6. Egyéb döntések)
n
A sárga szín az Inklúziós Index alkalmazását jelzi.
15
hangsúlyozta a szülők részvételének fontosságát, ami pozitív megítélést kapott;
Az Inklúziós Index és/vagy egyéb eszközök alkalmazása az együttnevelés megvalósításának támogatására - az összegyűjtött adatok kiértékelése az alábbi tényekre mutat rá:
a csapatmunkára helyezte a hangsúlyt, mely nagy kihívást jelentett;
Azokban az esetekben, amikor az iskolák alkalmazták az Inklúziós Indexet, az
bepillantást nyújtott az együttnevelés fejlődésébe;
nem teljes egészében került alkalmazásra, hanem csak részlegesen;
segített hatékonyabb párbeszéd indításában és a párbeszéd folyamatának alakításában;
segített világos, egyértelmű és releváns célok és célkitűzések megfogalmazásában, amiket azonban később nehéz volt a gyakorlatba átültetni;
pozitív hangsúlyt helyezett az egymástól való tanulásra; segítséget nyújtott az óratervezés folyamatában; segített az érintettek által elvégzendő feladatok meghatározásában;
arra ösztönözte az érintett iskolákat, hogy a nem létező lehetőségek helyett a létezőket keressék;
segített kiemelni a más ügynökségekkel, a közösséggel, stb. való együttműködés szerepének fontosságát.
segített az iskolai vitafórumok keretében tárgyalt témák meghatározásában; Szakmai fejlődés 6. táblázat: Szakmai fejlődésre vonatkozó megállapítások Összes
Magyarország Hollandia Finnország Németország
Igen 1Módsz. 27 D1 Tanár 2Tant. 20 szerepe 3Egyéb 12 megváltozott Nem 3 ? 4
3 2 2
D2 Az Index Csap.képz. kiértékelése Teszt.képz. Bel.képz. új képzési terv létrehozásához vezetett
1
8 6 8
6 5 3
1 1
1 2 1
1
4
2 2 2
Belgium Ausztria Írország Portugália Franciaország Szlovénia Flandria 2 3 5 1 5 2 1 3 4 1 2 3 2 1 3
1 1
4 3 2
(D1: 1 Tanítási módszerek; 2 Tanterv; 3 Egyéb szempontok) (D2: Csap.képz. = Csapat képzés; Testr.képz. = Testreszabott képzés; Bel.képz. = Belső képzés fejlesztése az együttnevelés különböző szempontjainak lefedése érdekében)
n
A sárga szín az Inklúziós Index alkalmazását jelzi.
Szükség van új tanulási és tanítási módszerek kialakítására illetve a régiek megváltoztatására, úgymint: csoportos tanítás; egymástól tanulás; kiegészítő (egyéni) támogatás biztosítása tanulók (csoportok) számára; módszerek, instrukciók megkülönböztetése és az egyes tanulók egyéni szintjéhez történő hangolása.
A szakmai fejlődésre és az együttnevelés megvalósítására vonatkozó megállapítások elemzése az alábbi tényekre mutat rá: Az együttnevelés megvalósítása következtében megváltozott a tanári szerep jellege.
16
Az Inklúziós Index fejlesztése, testre szabása, módosítása 7. táblázat: Az Inklúziós Index fejlesztésére, testre szabására és módosítására tett javaslatokra vonatkozó megállapítások Összes E1a Iskola szervezeti felépítése E1b Tanterv
Igen Nem ?
9 1 10
3 1
1 6
Igen Nem ?
14
4
4
E1c Tanári kar Igen Nem hozzáértése ?
13
E1d Iskolavezetés
Igen Nem ?
12 1 7
4
E1e Tárgyi feltételek
Igen Nem ?
8 4 9
E1f Iskola környezete
Igen Nem ?
13
E1g Egyéb tényezők
Igen Nem ?
10
3
3
8
1
3
n
1
Belgium Flandria 3
1
1
1
3
1
1
1
3
1
1
1
3
1
1
1
2
2 2 1
1
1
3
1
1
1
1
1
2
Magyarország Hollandia Finnország Németország
6
2
2
3 4
7
3
2
4 2 1 4
2
1 1 2
3 1 3
2
4
3
2
7
4 2
Ausztria Írország Portugália Franciaország Szlovénia
1
1
1
1
1
A sárga szín az Inklúziós Index alkalmazását jelzi.
Belgium: Az Index túl kevés gyakorlati választ és stratégiát nyújt a tantermi és iskolai helyzetekhez. Jelenlegi formájában ezen kívül túl hosszú és bonyolult is. Egy egyszerűsített változat vonzóbb alternatíva lehetne.
Az Inklúziós Index fejlesztésére, testre szabására és módosítására tett javaslatokra vonatkozó megállapítások: A sajátos nevelési igényű tanulók számára kidolgozott tantervek fejlesztésére szolgáló oktatási komponensek
Magyarország: Az Index szakmai segédanyag vagy kézikönyv, mely nem csak a sajátos nevelési igényű gyermekek társadalmi integrációját segíti elő, hanem az inkluzív szemléletmód formálásában is fontos szerepet játszik. Érdemes lenne az anyagot széles körben terjeszteni, illetve esetlegesen a tanárképzés részévé tenni. A felsőoktatási intézményekből frissen kikerülő tanároknak csak rendkívül kis százaléka ismeri ezt a szemléletmódot. Mind az óvodai nevelők, mind pedig az iskolai tanárok számára rendkívül hasznosnak bizonyulhatna mindennapi munkájuk során, ha akkreditált képzés keretében megismerhetnék ezt a módszert.
A tanári kar kompetenciái Iskolavezetés Az iskola környezetének jellemzői N.B. A válaszadók csupán pipával jelezték válaszaikat, ezekkel kapcsolatban további információval nem szolgáltak (Lásd 2a melléklet). A P2i partnerországok által megfogalmazott egyéb észrevételek: Az Inklúziós Index fejlesztésével, módosításával, testre szabásával és alkalmazásával kapcsolatosan a konzorciumi partnerek által megfogalmazott egyéb észrevételek:
Hollandia: Az Indexet csak részlegesen, nem pedig teljes egészében alkalmazzák. Ahol alkalmazása ily módon megtörtént, ott hasznosnak és egyértelműnek bizonyult.
Ausztria: Az Index alkalmazásához az iskolákban a jelenleginél több erőforrásra és egyértelmű miniszteri rendeletre lenne szükség. Fentiek hiányában minden a tanárokon múlik. Általánosságban elmondható, hogy az együttnevelés támogatásához az igazgatók több erőforrást igényelnek. Az Index jellegű eszközöket hasznosnak tartják.
Az Index hatékony eszköz az együttnevelés fejlesztésének megkezdésekor; hasznos kiindulópont az együttnevelés körül megfogalmazódó vitához olyan esetekben, amikor a szándékok nincsenek összhangban az elvárásokkal.
17
Portugália: Volt egy olyan eset, amikor a módszer alkalmazása az egész iskolát gyökeresen megváltoztatta. Az inkluzív iskola létrehozására törekvés közben VALAMENNYI tanulóra pozitív hatással volt az eredetileg konkrét fogyatékosságokra kidolgozott feladatokban történő részvétel. Lehetővé tette továbbá az iskolák számára, hogy egyéb szervezetekkel partnerségre lépjenek és megnyíljanak a helyi közösség irányába. Az Inklúziós Index szélesebb körben történő megvalósítása terén mutatkozó késlekedés legfőbb oka a Portugáliában a közelmúltban kijelölt új iskolai körzetek, melyek következtében az iskolák részlegesen elvesztették autonómiájukat. Az is előfordult, hogy a tanárok úgy érezték, hogy az Index alkalmazása következtében még több munkájuk lesz és így a minisztériumhoz benyújtott jelentésükben az Inklúziós Index alkalmazásához szükséges munka mennyiségét jelölték meg az Index elutasításának okaként. Az Index széles körű alkalmazásához minisztériumi határozat lenne szükséges.
„Az inkluzív oktatás keretterve” (The Inclusive Education Framework) (letölthető innen: www.ncse.ie) elnevezésű útmutató a sajátos nevelési igényű tanulók együttnevelése terén alkalmazandó jó gyakorlatok ismérveinek lefektetése mellett interaktív eszközzel is segíti az iskolákat az érintett tanulók számára nyújtott támogatás megtervezéséhez, méréséhez és fejlesztéséhez. Az ír példához hasonlóan Finnországban is napirenden van a fogyatékkal élő gyerekek együttnevelésének újraszervezése, amihez új módszereket próbálnak ki.
6.2 Adatgyűjtés – Kérdések és korlátozó tényezők
Sikerült meghatározni azokat a témaköröket, amelyek az együttnevelés megvalósítása során alkalmazott folyamatok megértését célzó kritikus vitákat és kutatásokat indíthatnak el.
Fontos azonban újra leszögezni azt a korábban már ismertetett tényt, hogy a kutatás célja az együttnevelés megvalósítása és fejlesztése körül folyamatosan felcsapó viták és megbeszélések alapjául szolgáló információ gyűjtése volt. Az összegyűjtött adatok szűkössége ellenére is rengeteget tanulhatunk a beérkezett válaszokból és az elért eredményekből.
Annak ellenére, hogy valamennyi partnerszervezet megtett mindent annak érdekében, hogy a vizsgálatban szívesen részt vevő iskolákat találjon, és ennek érdekében gyakorta ismételten kérte az iskolákat részvételre, az általános tapasztalat valamennyi országban azt mutatta, hogy nem könnyű a vizsgálatban szívesen részt vevő iskolákat találni. Fentiek következtében a vizsgálat során összegyűjtött válaszok és adatok mennyisége meglehetősen alacsony.
6.3 Következtetések A válaszok alapján az alábbi következtetéseket és kérdéseket fogalmaztuk meg, melyek alátámasztják és kiegészítik a Barométer elemzés eredményeiből levont következtetéseket. Valamennyi partnerországban található példa az inklúzív nevelés fejlesztése terén megvalósuló jó gyakorlatokra. Ezek a fejlesztések elterjedtebbek az általános iskolai oktatás területén, illetve a konzorciumokhoz tartozó, kis osztálylétszámú (az osztálylétszámot meghatározó nemzeti irányvonalak keretein belül), és a tanulók számára elérhető helyen található iskolákban (tehát ahol valamennyi tanulónak helyi iskolába kell járnia).
Ez részben az iskolákban tapasztalható leterheltséget tükrözi. Ezen túlmenően azonban számos iskola nem alkalmazza és/vagy nem is ismeri az Inklúziós Indexet. Előfordult azonban az is, hogy a munkatársak ismerték ugyan az Indexet, de nem alkalmazták vagy saját eszközt fejlesztettek ki. Olyan reakció is elhangzott, hogy az Index nem illeszkedik megfelelően az adott ország konkrét jellemzőihez, lásd Írország és Finnország esete.
A legtöbb válaszadó iskolában az elmúlt tíz év folyamán már megkezdődtek az együttnevelés kérdését tárgyaló formális viták. Speciális struktúrákat fejlesztettek ki továbbá az inklúzív nevelés megvalósításához szükséges folyamatok támogatására, úgymint kiegészítő támogatási formák, speciális tantervek, illetve tanítási és tanulási módszerek. Együttműködést alakítottak ki a tanácsadói és szolgáltatói ágazatokban tevékenykedő szolgáltatókkal és ügynökségekkel.
Az alacsony válaszadási arányhoz az is hozzájárult továbbá, hogy egyes országokban új nemzeti szakpolitikák, irányelvek vagy stratégiák kerültek bevezetésre. Ez volt a helyzet Írországban például, ahol a Speciális Oktatásért Felelős Nemzeti Tanács új útmutatót adott ki az iskolák számára a sajátos nevelési igényű tanulók együttneveléséről.
18
Paradigmaváltásra van szükség, melynek következtében olyan jövőkép fogalmazódik majd meg, amely felismeri, hogy az inklúzív nevelés megvalósítása feltételezi és egyben meg is követeli, hogy a kölcsönös elfogadás és tisztelet jegyében biztosítva legyen minden gyermek teljes körű részvétele, illetve a nevelésükkel foglalkozó pedagógus szakemberek teljes körű fejlesztése is.
Az inklúzív nevelés megvalósítása által megváltozik a tanári szerep jellege, különösen a tanítási módszerek területén, mint például a csoportos tanítás, kölcsönös tanulás, tanulócsoportoknak nyújtott kiegészítő egyéni támogatás, illetve az egyes tanulók speciális igényeihez és tanulási szintjéhez igazított tanítási módszerek széles tárháza.
Olyan új szervezeti felépítésre van szükség az iskolákban, amely teret ad az érintettek között megvalósuló folyamatos párbeszédnek, beleértve magukat a tanulókat, illetve a támogató ügynökségeket és szervezeteket is.
Az Inklúziós Index használatával kapcsolatos következtetések: A legtöbb résztvevő országban nemzeti szinten ugyan meglehetősen jól ismerik az Inklúziós Indexet, a szervezetek illetve iskolák szintjén azonban jóval kevésbé ismerik és sokkal szűkebb körben alkalmazzák azt.
Szükség van a pedagógus szakemberek olyan jellegű szakmai fejlesztésére, amely a többségi oktatás szempontjából is lényeges, és nem csak a sajátos nevelési igényű tanulókat, hanem valamennyi gyermeket érintő kérdésként kezeli és mutatja be az együttnevelés témakörét.
Szoros kapcsolat mutatkozott az Inklúziós Index alkalmazása és a szegregált iskolákban tanuló sajátos nevelési igényű gyerekek és fiatal felnőttek százalékos aránya között, ahol is a szegregáció magas arányához az Inklúziós Index magasabb mértékű alkalmazása társult. Ez abból fakadhat, hogy az együttnevelést gyakorta még mindig a speciális iskolák problémakörébe tartozó, a többségi iskolákat nem érintő kérdésként tartják számon, illetve, hogy még nem ismerték fel az eszközök szükségességét az együttnevelés megvalósításának előmozdításában. Az is előfordulhat azonban, hogy erős összefüggés ugyan valóban kimutatható, de az nem ok-okozati jellegű. Ugyanakkor az alacsony mintaszám óvatosságra kell, intsen a következtetések levonásakor.
Az Inklúziós Indexhez hasonló jellegű, jól átgondolt fejlesztési önértékelő eszközök rendkívül értékes szerepet játszhatnak az iskolákban és egyéb, oktatás orientált intézményekben az együttnevelés irányába történő elmozdulás elősegítésében. Természetesen számos út vezet az együttnevelés megvalósítása felé. Ezek az utak módszertanukban és tartalmukban partnerországonként változóak lehetnek. Valamennyi országban működnek az inklúzív nevelés megvalósítását célzó eszközöket és módszereket kidolgozó iskolák és szervezetek. Egyes országok hasznosnak találják az Inklúziós Indexhez hasonló testreszabott eszközök teljes egészében vagy legalább részlegesen történő alkalmazását, míg más országok inkább saját fejlesztésű eszközöket alkalmaznak.
Az Indexet alkalmazó iskolák többsége csak részlegesen használja azt. Azonban a felhasznált részek egyértelmű segítséget nyújtanak a vitafórumok keretében tárgyalt kérdések meghatározásában, az együttnevelés köré felfűzött párbeszédek megfelelő alakításában, illetve az érintettek által elvégzendő feladatok meghatározásában.
Az azonban bizonyos, hogy az iskoláknak és szervezeteknek segítségre van szükségük ahhoz, hogy biztosítani tudják az együttnevelés megvalósítását és folyamatos fejlesztését. Olyan stratégiákra és eszközökre van szükségük, amelyek segítségével felismerhetik a jelenleg is megvalósuló jó gyakorlatokat és előremutató cselekvési terveket dolgozhatnak ki a rendszeres kritikus önértékelés és nyomonkövetés biztosítására.
Az Inklúziós Index fejlesztésére illetve módosítására tett válaszadói javaslatok az Index második közzétett változatára vonatkoznak. A harmadik változat megjelenésének küszöbén hasznos lenne újabb kutatások keretében további információt gyűjteni a témáról.
6.4 Ajánlások A 10 partnerország által a P2i projekt második fázisában összegyűjtött korlátozott adatmennyiség kiértékelése során kapott eredmények alátámasztják az együttnevelés és annak megvalósítása terén végzett egyéb tanulmányok és kutatások megállapításait. Az elemzés tehát megerősíti a konzorcium által megfogalmazott általános ajánlásokat, úgymint:
A P2i projekt elsődleges célja az inklúzív nevelés előmozdításához és támogatásához nyújtott tudás és tudatosság biztosítása.
19
Tökéletes rendszer nem létezik. Igaz ez a minőségbiztosítás egészére, még ha léteznek is minden problémára megoldást nyújtó csodaszerként hirdetett rendszerek.
Az Index értékelésére adott válaszok alátámasztották azt a korábbi üzenetet, miszerint az inklúzív nevelés: valamennyi gyermekre vonatkozik – mindannyian egyediek; senki sem maradhat ki;
A sikeres rendszer kritériumai: világos, egyértelmű értékrend
olyan jog, mely az optimális fejlődés szükséges előfeltétele;
világos, egyértelmű intézkedések a megfelelő kimenetek biztosítására
egymás elfogadásáról szól – az elfogadás mindenkit érint az iskolán belül, illetve azokat is, akik az iskolával bármilyen kapcsolatban állnak;
nem túl költséges nem túl hosszú
a sokféleség értékeléséről szól; érinti az állampolgárságot, lehetőség és kihívás is egyben.
rugalmasság személy-központúság.
Az üzenet, miszerint az inklúzív nevelés VALEMENNYI gyermek befogadását feltételezi, jelentősen befolyásolja a fogyatékkal élőket érintő oktatási stratégiákat is. Nyilvánvalóan elengedhetetlen, hogy bizonyos fogyatékosságok esetében tisztában legyünk az általánosan megfigyelhető, jellemző tulajdonságokkal, azonban elengedhetetlen, hogy mindvégig „az egyes embereket kell a középpontba helyezni”. Lényeges ugyanakkor, hogy a fogyatékkal élők integrációja az összes potenciálisan hátrányos helyzetű csoportot lefedő, szélesebb körű megközelítést igényel.
A tapasztalat azt mutatja, hogy a fenti kritériumok nem teljesülése esetén: a résztvevők nem tudják, mi a célkitűzés és hogyan érhetik el azt bele sem kezdenek, vagy hamar feladják a rendszerekhez igazítják az embereket, ahelyett, hogy az emberekhez igazítanák a rendszereket Az alábbiakban ismertetett ajánlások különböző szintek köré csoportosulnak. Az értékek és felelősségi körök azonban mindenkire egyaránt vonatkoznak, csak úgy, mint az alapvető tevékenységek.
Egyre növekszik a fogalom és a megvalósításához szükséges lépések ismertsége. A válaszokból azonban az is kiderül, hogy számos aggály övezi azt a kérdést, hogy miként lehet az együttnevelés gyakorlati megvalósítását szavatolni a jelenleg tapasztalható idő- és szakértelembeli korlátok és szűkös erőforrások közepette. Az iskolák önmagukban képtelenek megvalósítani az inklúzív nevelés gyakorlatát, így mindenképpen szükség van más iskolákkal, szülőkkel, és a rendelkezésre álló tanácsadó és támogató ügynökségekből és szervezetekből álló konzorciumokkal folytatott együttműködésre. Lényeges, hogy a P2i konzorcium típusú hálózatok továbbra is folytassák az ilyen jellegű együttműködések nemzeti és nemzetközi szintű elterjesztését a meglévő tudás, tudatosság, ötletek, és jó gyakorlatok átadása segítségével. Az ilyen hálózatok alkalmasak arra is, hogy az Inklúziós Indexhez hasonló hasznos eszközök elterjedését előmozdítsák és támogassák, és megfelelő fórumot biztosítsanak a gyakorlati szakemberek számára tapasztalataik megosztására.
A P2i projekt széles körben terjeszteni kívánja az általános eredményeket és üzeneteket. Európai szintű ajánlások Elfogadásra és támogatásra kell, kerüljön az inklúzív oktatás-nevelés határozott jövőképe, mely segítséget nyújthatna az együttnevelést érintő kérdések tekintetében szükséges paradigmaváltás bekövetkeztéhez. A jövőképnek tükröznie kell a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ-egyezménybe foglalt értékeket, illetve a 24. cikkben részletezett intézkedéseket. A jövőképnek tükröznie kell továbbá az Európai Fogyatékosügyi Stratégiája, illetve az Európa Tanács Fogyatékosügyi Akcióterve által megfogalmazott értékeket is Az Európai Unió által finanszírozott, fenntartható európai hálózatokra van szükség, hogy a jövőkép által inspirált oktatásügyi szakembereknek lehetőségük nyíljon támogatni, megosztani és együtt ünnepelni az együttnevelés terén megvalósult jó gyakorlatokat.
Végül, de nem utolsósorban pedig legalább ilyen lényeges, hogy biztosítva legyen az együttnevelés megvalósítása köré szerveződő, átfogó és hatékony szakmai fejlesztés és fejlődés. Hasznos lenne, ha a szakmai fejlesztés részét képezné például az Inklúziós Indexhez hasonló önértékelési eszközök alkalmazásának módja is.
Európai Uniós pénzügyi támogatással fel kell állítani európai szintű, internet alapú erőforrásbankokat és tudásközpontokat (pl.: P2i Tudásközpont) az inklúzív nevelés különböző aspektusainak támogatására. A felál-
20
Szükség van az inklúzív nevelés gyakorlati megvalósítása terén tapasztalt problémás és ellentmondásos kérdéseket taglaló országos szakmai fejlesztési programok kidolgozására.
lított adatbázisok szakmai fejlesztési erőforrásbankként is szolgálhatnak. Az adatbankok fenntartásának finanszírozását szintén Európai Uniós források biztosítanák. Nemzeti szintű ajánlások
Az inklúziós nevelést támogató nemzeti szakpolitikák ösztönözzék az Inklúziós Indexhez hasonló fejlesztési önértékelő eszközök alkalmazását.
Felismerve a tényt, miszerint az együttnevelés megvalósításának és fejlesztésének számos megoldási módja lehetséges, fontos, hogy az inklúzív nevelés alábbi előfeltételeinek valamennyi érintett megfeleljen, még ha az egyes országokban más és más utat választanak is az együttnevelés megvalósítására.
Iskola szintű ajánlások Hálózatok létrehozásával kell lehetővé tenni az eszközök, módszerek és jó gyakorlatok cseréjét, megosztását és terjesztését az iskolák és az érintett szervezetek között.
Valamennyi érintett szemléletváltása: a kirekesztés megakadályozása és annak felismerése felé, hogy az együttnevelés nem csupán a sajátos nevelési igényű gyerekek, hanem mindenki más számára is egyaránt pozitív hozadékot kínál.
Az önértékelő eszközöket az iskolákban kifejlesztendő kritikus visszacsatolási gyakorlatra épülő stratégia részévé kell tenni, és biztosítani kell, hogy a kérdéses eszközök segítséget nyújtsanak a változásokkal, fejlesztésekkel és fejlődéssel tarkított folyamatokban. Támogatást kell nyújtani mind a tanároknak, mind pedig más érintett szakembereknek, hogy korábbi szerepüket az együttnevelés által támasztott kihívásokhoz igazítsák.
Párbeszéd és viták valamennyi érintett fél, köztük a tanulók, bevonásával. Tanácsadás, támogatás és erőforrások biztosítása a kérdéses folyamatok elősegítése érdekében.
Fel kell ismerni és támogatni kell a külső támogató szolgáltatók által betöltött kulcsfontosságú szerepet.
Országos internet alapú tudásközpontok felállítása valamennyi partnerországban az együttnevelés terén megvalósuló jó gyakorlatok támogatására, terjesztésére és ünneplésére. Az adatbázisok az érintettek anyanyelvén kerüljenek felállításra a részvétel maximalizálása és a nyelvi akadályok leküzdése érdekében.
Ki kell dolgozni egy olyan stratégiát, ami újfajta, erőforrás központ jellegű szerepkörével ruházza fel a meglévő, szegregáltan működő speciális iskolákat.
21
7. Hivatkozások: Booth, T. & Ainscow, M. (2002). Index for inclusion: Developing learning and participation in schools. [Az Inklúziós Index: a tanulás és részvétel fejlesztése az iskolákban] Bristol: Centre for Studies on Inclusive Education Booth, T. (2003) Views from the institution: overcoming barriers to inclusive teacher education?, in: T. Booth, K. Nes & M. Stromstad (Eds) Developing inclusive teacher education . London, Routledge/Falmer. Booth, T. & Ainscow,M. (2009) Index voor inclusie (2e druk). Tilburg / Antwerpen / Apeldoorn: Fontys OSO / Garant. Booth, T. & Ainscow,M. (2011) index for inclusion developing learning and participation in schools, Bristol: Centre for Studies on Inclusive Education Bubb, S & Earley, P (2008), From self evaluation to school improvement; the importance of staff development. Institute of Education and CfBT Education Trust, London Claasen, W., de Bruïne,E., Schuman,H., Siemons, H., van Velthooven,B.(2009), Inclusief Bekwaam, Generiek competentieprofiel inclusief onderwijs onderwijs [Competencies for Inclusion, a generic competency profile for inclusive education] . Antwerpen/ Apeldoorn: Garant European Foundation Centre Report (EFC), Study on challenges and good practices of the UN Convention on the Rights of Persons with Disabilities VC/2008.1214 2010 EASPD (2009) Manifesto on Inclusive education, Dublin Lakerveld van J en Caals,A (2006): SEALLL: Self Evaluation in Adult Life Learning; Grundtvig (www.sealll.eu/docs/ SealllframetextJaapAnita.pdf) Lakerveld, van J. & den Otter,M.(red) (2009): Perspectief op Inclusief: vruchten van praktijkonderzoek [Perspective on inclusion: fruits of practical research]; Apeldoorn/Antwerpen: Garant Lloyd, Christine ,(2008) ‚Removing barriers to achievement: A strategy for inclusion or exclusion?’, International Journal of Inclusive Education, Vol 12, No.2 . pp 221-236 MacBeath, J., Boyd, B., Rand, J. & Bell, S. (1996) Schools must speak for themselves: towards a framework for school selfevaluation (Glasgow, Quality in Education Centre, University of Strathclyde). Roelande H. Hofman, Nynke J. Dijkstra & W. H. Adriaan Hofman (2009): School self-evaluation and student achievement, School Effectiveness and School Improvement, International Journal of Research, Policy and Practice, 20:1, 47-68 Schädler, Johannes / Dorrance, Carmen (Eds.) (2012): EASPD-Barometer of Inclusive Education in Selected European Countries, European Association of Service Providers for Persons with Disabilities (EASPD), Brussels/Siegen, ZPE-Schriftenreihe, University of Siegen Slee, R. (2001) ‘Inclusion in practice’: does practice make perfect? Educational Review, 53(2), 113 Smith, Ron and Barr, Séan (2007) ‚Towards educational inclusion in a contested society: from critical analysis to creative action’, International Journal of Inclusive Education, 1 - 22 UNESCO Salamanca-i világkonferencia a sajátos nevelési igényű gyerekek neveléséről, Spanyolország, 1994 A fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ-egyezmény (2006), 24. cikk: Oktatás
22
További információ: www.pathwaystoinclusion.eu EASPD – European Association of Service Providers for Persons with Disabilities Oudergemselaan / Avenue d’ Auderghem 63, B-1040 Brussels Tel: +32 2 282 46 12 | Fax: +32 2 230 72 33 | E-mail:
[email protected] | Website: www.easpd.eu
A projekt az Európai Bizottság társfinanszírozásában valósul meg. A jelen kiadvány kizárólag a szerző véleményét tükrözi, a benne foglalt információk bárminemű felhasználásáért az Európai Bizottság nem vállal felelősséget.
23
