Tartalom. Gyógyszertár. a Magángyógyszerészek Országos Szövetségének Kiadványa

Tartalom

20 éves a MOSZ . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2 Beszámoló OECD felmérés Magyarországról

...................................6

Aktuális A szakgyógyszerész-képzés reformja 2. fázis . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 9 Jogszabály készül a patikai kintlévôségekrôl . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 10 Patika Napok a Szent Margit Gyógyszertárban – Jászárokszálláson . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 11 Jogszabályváltozások II. rész

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 14

GYOK 2011 Programelôzetes

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 17

Az egészségügyi felsôfokú szakirányú szakképesítéssel rendelkezôk, valamint szakképzésben részt vevôk folyamatos továbbképzésérôl . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 18

Tanulmány Prosztata – veszélyeztetett férfiak

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 21

Felhívás Kedvenc Patikám . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 22

Vélemény Hozzászólások a „nyílt levél az érintettekhez” c. témához . . . . . . . . . . . . . . . . . 23

A kozmetikus tanácsolja A barnaság megôrzése

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 27

Továbbképzés Gyógyszertári menedzsment3 2011. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . B III.

Gyógyszertár a Magángyógyszerészek Országos Szövetségének Kiadványa Felelôs kiadó: dr. Mikola Bálint

Szerkeszti a szerkesztô bizottság: dr. Feller Antal, dr. Herczeg János, Mátyásné dr. Simon Zsuzsa, dr. Mikola Bálint, dr. Samu Antal, dr. Sándor Árpád, dr. Schlégelné dr. Békefi Csilla, dr. Simon Kis Gábor, dr. Varga Imre A MOSZ címe: 1135 Budapest, Kerekes u. 9. V. em. 6. Telefon/fax: 236-0974 E-mail: [email protected]

ISSN 1588-8231

Nyomdai elôkészítés: Recsi István Telefon: 06 30 950-6866 E-mail: [email protected] Nyomda: Innova 2000 – Innovariant Nyomda Hirdetés felvétel: MOSZ Iroda Ára: 1000 Ft + 5% ÁFA

Gyógyszertár X. évf. 8. szám 1

20 éves a MOSZ 20 éves a MOSZ 20 éves a MOSZ


20 éves a Magángyógyszerészek Országos Szövetsége A politikai rendszerváltást követô események 1989-90-ben reményt, optimizmust és bizonytalanságot egyaránt sugároztak. Reményt arra, hogy demokratikusan szervezôdô társadalmi és politikai szervezetek, és az általuk mûködtetni tervezett „szociális piacgazdaság” felé haladunk. Optimizmust arra, hogy a szakértelem válik dominánssá a társadalmi-gazdasági folyamatok irányításában. Bizonytalanságot abban, hogy a lebontásra illetve átalakításra ítéltetett struktúrák újraépítése, vezénylése és az új környezet kialakítása milyen feltételek és idôtényezô mellett várható. Az egészségügyi ellátó rendszer alapvetô átalakításának igénye már a 80-as évtized utolsó éveiben egyértelmûen megfogalmazódott. Összefüggésbe hozható ez az orvos-diagnosztika és a gyógyszerkutatás dinamikus fejlôdésével, a költség- és árrobbanással ugyanúgy, mint az elavult mûködési szerkezettel, de az ellátás gazdasági és támogatási feltételei korszerûsítése, az esélyegyenlôség biztosítása, a szolidaritási alapelvû koncepció fenntartása igényeivel, az indokolt és gazdaságilag még megengedhetô egészségügyi ellátás fejlesztésével is egyaránt.

2 Gyógyszertár X. évf. 8. szám

Ebben az idôszakban körvonalazódott a gyógyszerellátás szervezeti, strukturális és tulajdonosi átalakításának gondolata (egyfajta rehabilitációja), a privatizáció. Az elsô lépést a 9/1990. évi. SZEM rendelet adta, amely – megfelelô feltételek mellett – lehetôvé tette a gyógy szertárak létesítését és azok privát mûködtetését, a személyes gyógyszerészi ellátási felelôsség kinyilvánításával. Ezzel egyidejûleg került meghirdetésre a szándék a gyógyszertárak privatizációjára. A jogelôd nélkül létesült elsô magángyógyszertárak kezdeményezését és mûködtetését a vállalkozó kedv mellett egyéni gyógyszerészi elhivatottság és a kitörési pont felismerése egyaránt motiválta. A privátgyógyszerészi tevékenységgel kapcsolatos számtalan új feladat spontán alakított ki egy konzultációs elvárást, amely eleinte a gyakorlati, operatív kérdések megoldását, majd egyre inkább – a jövôtervezés igényével – egyfajta stratégia kialakítását szorgalmazta. Ezzel összefüggésben létrejött egy fórum, amely a kérdésben érintett gyógyszerészek aktív részvételével, közgazdászok, orvosok (civil családtagok!) bevonásával, a gyógyszerellátás és piac várható változásait prognosztizálva trendeket állított fel, és modelleket vázolt. Elsôdleges sürgetô feladatnak tekintettük a közvetlen lakossági gyógyszerellátás szakmai, gazdasági és szervezeti feltételeinek megfogalmazását és kialakítását. Ebben a tevékenységben jelentôs segítséget kaptunk a „gyógyszerészet nagy öregjeitôl”, azoktól a kollegáinktól, tanárainktól, akik az államosítás elôtti idôszak gyógyszerellátásában szerezték tapasztalataikat. Ez a fórum hívta életre 1991- ben a Magángyógyszerészek Országos Szövetségét (továbbiakban MOSZ), amely alapító 85 tagjával, lelkes, jól felkészült, a teljes országot lefedô megyei referensi hálózata aktív és önzetlen közremûködése mellett deklarálta fô célkitûzését, a gyógyszertár régi/új arculata kialakítását, a közvetlen lakossági gyógyszerellátás ars poetikája felépítését. Négy területen fogalmaztuk meg a hosszú távú stratégia szükségességét, nevezetesen a gyógyszerész-szakmai-, gazdasági-, kommunikációs- és képviseleti kérdések vonatkozásában. A napi praktikum határozta meg a stratégiai elemek dominanciáját, így eleinte értelemszerûen a gyógyszertár-mûködtetés – teljes mértékben kialakulatlan – gazdasági és strukturális feltételeinek kidolgozása kapott kényszerûen prioritást. Ebben az idôszakban

(1991-94) a Magyar Gyógyszerész Kamara (továbbiakban MGYK), mint egyesület, érthetô módon nem a gyógyszertár-mûködtetés gyakorlati kérdéseivel, hanem kizárólag a privatizáció elôkészítésével volt elfoglalva.

legáknak, akik privatizálni nem tudtak és forráshiány okán jogelôd nélküli gyógyszertárat sem tudtak létesíteni, tartós, kamatmentes kölcsön kihelyezésérô gondoskodott a MOSZ.

A stratégia gazdaság-irányítási aspektusa A MOSZ épített ki elsôként informális-, munka- és szerzôdéses kapcsolatokat a Szociális és Egészségügyi- (majd Népjóléti-), és a Pénzügyminisztériummal, az APEH - al, a hitelt nyújtó és számlavezetô bankokkal, pénzintézetekkel, informatikai rendszergazdákkal az eleinte egy, majd számos gyógyszer-nagykereskedôvel ugyanúgy, mint a támogatást elszámoló Országos Társadalombiztosítási Fôigazgatósággal (késôbb OEP). A gyógyszertármûködtetés során megfogalmazott, összegyûjtött és egységesített tapasztalatainkat számottevô közérdeklôdés mellett, rendezvényeken, sajtóban és konzultációkon bocsátottuk a döntéshozatal, és a privatizációs várakozásban – indokoltan – egyre feszültebb kollegáink rendelkezésére. A MOSZ- ra hárult számos feladat az ÁVÜ-, ÁVRT-, ÁPVRT-, majd önkormányzati tulajdon-alapú gyógyszerellátás egyes kérdéseinek feltárásában, a tulajdoni elemek (központi-, nagykereskedelmi-, mûködtetôi-, gyógyszer-vagyon) definiálásában, a privatizációs technikák, szerzôdések kidolgozásában, gyakran végrehajtásuk segítésében. E sorok írója az országban elsôként vezényelte le a legnagyobb megye, BácsKiskun 93 gyógyszertárának teljes privatizációját. A folyamat 3 hónap alatt teljes körûen lezajlott. Egy kivétellel minden korábbi gyógyszertárvezetô – 3 évvel korábbi vagyonértékelés alapján (!) – személyi jogos tulajdonos lett, mûködési engedéllyel és TB szerzôdéssel, nevére írt közmûvagyonnal, és egyhavi forgalomnak megfelelô készletet tudhatott magáénak. Valamennyi megye – másodikként Csongrád- a késôbbiek során a Bács megyei modell szerint 2-3 év alatt privatizált. Azoknak a gyógyszerész kol-



A közvetlen lakossági gyógyszerellátás szakmai stratégiai elemei Megfogalmaztuk az európai és a kontinensen túli gyógyszerészet tanulmányozásának szükségességét, a magyarországi gyógyszerészet lehetséges fejlôdési irányait és ütemét. Nemzetközi kapcsolatokat építve legutóbb 12 ország részvételével tartottunk nemzetközi szakmapolitikai satellite fórumot a 2009. évi GYOK-n. Ma is élô együttmûködési szakmai, oktatási megállapodásunk van a Tennessee Egyetemmel (USA) (1994). A MOSZ alapításkor megfogalmazott, ma is hiteles „Gyógyszert szed? Beszéljen a gyógyszerészével” deklarált filozófiánk peremén vázoltuk fel a gyógyszerészi szerepkör, a házi gyógyszerészi szolgálat, az orvos - gyógyszerész - beteg kapcsolatrendszer fô vonalainak kialakítását, az öngyógyszerezés, öngyógyítás, a gyógyszerészi gondozás szakterületekkel kapcsolatos kérdések meghonosítását egyaránt. Ezzel a gondolattal függ össze a stratégia súlyponti (szakmai/gazdasági) átgondolása, a közvetlen lakossági gyógyszerellátásban dolgozók élettani-, terápiás és gyógyszer-hatásta-

ni ismereteinek felújítása és bôvítése irányában. Ezt a törekvésünket támasztotta alá a gyógyszerpaletta igen jelentôs bôvülése, az OTC és receptköteles gyógyszer-arányok változása, a FIP 1993. évi deklarációja és az EuroPharm Fórum által megfogalmazott célkitûzések is. Ehhez az idôszakhoz kötôdik kezdeményezésünkre, a – graduális oktatást végzô egyetemekkel kötött megállapodásunk alapján – „szintentartó” postgraduális továbbképzések tematikája formálása, a térítéses hétvégi gyógyszerész továbbképzô programok beindítása, ami a mai kötelezô akkreditációs rendszer alapja volt. A következetesen felépített szakmai célkitûzések végrehajtását derékba törô liberális törvénykezés alkalmával a MOSZ volt az, aki elsôként felemelte szavát a gyógyszertár létesítési moratórium meghirdetése ügyében (2007). Feltárva a nemzetközi környezetet, a Luxemburgi Bíróság határozatait a döntéshozatal számára – magyarra lefordítva – juttattuk el, követelve a piaci folyamatok azonnali leállítását. Három évig lobbiztunk minden szakmai-, politikai-, társadalmi fórumot felhasználva, míg eredményt tudtunk elérni. Jóllehet a babért most más aratja le.

A kommunikációs stratégia A gyógyszerellátásban dolgozók informálása, a szakmai muníció és a gazdasági folyamatok és elemzések, vélemények és érdekek megfogalmazása, azok ütköztetése és formálása felvetette a kommunikációs stratégia megalkotását. Létrehoztuk a mai napig hatékonyan mûködô, rendszeres, országos gyógyszerész fórumokat, az ôszi kongresszusok, késôbb a tavaszi munkakonferenciák, majd az akkreditált továbbképzések formájában. Leraktuk a szakmai könyvkiadás alapjait. Létrehoztuk a Gyógyszerészi Kézikönyv sorozatot, amelynek három kiadása és két addendum – a jelent meg (hirdetések nélkül!). Így került a patikák polcaira a „Gyógyszertár-mûködtetés szakmai-, jogi és számviteli alapjai” 1996. c. könyvünk valamint annak I. és II. sz. addenduma, a „Kórképek, Tünetek Terápia” 1997., és a „Gyógyszerész ismeretek az öngyógyításban” 1998. c. kötetek. A kiadványokat térítésmentesen, vagy önköltségi áron bocsátottuk kollegáink rendelkezésére, az egyetemek könyvtárainak és a záró


20 éves a MOSZ 20 éves a MOSZ 20 éves a MOSZ évfolyamok hallgatóinak pedig ajándékba adományoztuk. A kezdeti kiadványokat késôbb számos hasznos szakmai kézikönyv követte. Így jutottunk el a húszéves jubileum alkalmával a „Geriátria” kézikönyve kiadásáig. Lehetôséget kerestünk – többek között – a gyógyszerpaletta változásai, a támogatáspolitikai elvek, a gyógyszertári-forgalmazási profil alakulása és a gazdasági monitorozással összefüggésben megfogalmazott gondolataink kiközvetítésére. Ennek a tervnek volt része – jelenleg is részben aktuálisan – a tudományos-, szakmai-, szakmapolitikai informatív és populáris sajtó harmonizálása, közös gondolatok peremén való vezénylése is. Megalapítottuk a hiányt pótló, folyamatosan nagy népszerûségnek örvendô, havi rendszerességgel megjelenô szakmapolitikai lapunkat „Gyógyszertár” címmel, amelynek tizedik évfolyama van jelenleg kiadás alatt. Az informatika lehetôségeit kihasználva, professzionális segítôtársak közremûködésével, a MOSZ honlappal összefüggésben információs portált alakítottunk ki, ami lehetôséget ad a gyors véleménycserére is. A megújult MOSZ portál mai, átlagosan 3- 4000-es napi látogatottsága arra enged következtetni, hogy megyei szervezeteink fokozódó aktivitásával egyidejûleg az érdekérvényesítés hatékonysága jelentôsen növelhetô. Felszínre kerültek a gyakorló gyógyszerészek közgazdasági felkészültségének hiányosságai. Ennek megoldását célozta a gyógyszerész menedzser oktatás megalapítása (1993.), amely kiváló szakmai, gazdasági/szellemi mûhely építésére adott lehetôséget. Kezdeményeztük a MOSZ megyei referensi köre induló évfolyamra való beiskolázását a Menedzserképzô Alapítvány „Magángyógyszertárak Mûködtetése” c. kollégiumára. Az elsô évet követô minôsítô vizsga után felvételt nyertünk a Budapesti Közgazdasági Egyetemre (ma Corvinus Egyetem), ahol a szakközgazdász-képzés keretein belül elôször 1995-ben, azóta folyamatosan már több mint száz gyógyszerész kapott másoddiplomát gyógyszerész menedzser szakon. Megteremtettük tehát az alapját annak, hogy a szakmai mellett aktív gazdasági szerepre „kényszerülô” gyógyszerész kiteljesedett feladatkörét magasabb színvonalon lássa el.

A képviseleti és érdekérvényesítô stratégia A MOSZ megfogalmazta az érdekek feltárásával, a szakmai véleményformálással, az érdekérvényesítô gyakorlattal kapcsolatos tennivalóit. Megkezdôdött a „hídépítés” a szakmán belül érzékelhetôen fellelhetô markáns érdekcsoportok között, törekedve a rétegérdekek felszínre kerülésére, szakmán belüli ütköztetésére, egyeztetésére és harmonizációjára. Ehhez az idôszakhoz kötôdnek (dokumentáltan) az országos küldöttközgyûlés által is elfogadott, részben megvalósított javaslataink a Magyar Gyógyszerész Kamara országos és megyei vezetô szervei munkamódszerének átalakítására, a képviseleti rendszer elveinek megfogalmazására, a tagozatok létrehozására és képviseletük kötelezô (vétójoggal rendelkezô) reprezentációjára az országos elnökségben, a szolgáltató célú kamarai hivatal létrehozására (1996). A Magángyógyszerészek Országos Szövetsége megkezdte érdemi feladategyeztetését a Magyar Gyógyszerész Kamarával és a Magyar Gyógyszerészeti Társasággal. Folyamatosan történtek törekvések a szakértô gyógyszerészi képviselet egységesítésére. Ezt célozta a MGYK Vállalkozói Tagozat életre hívása is. A Galenus Kft. a Pharma-Data Kft megalapításában, késôbb a gyógyszerpiaci szereplôk érdekközössége kiépítésében (MGYRt.) való aktív MOSZ részvétel mind a kijelölt stratégiai területeken való együttmûködési szándékot aposztrofálta, hol részben sikerrel, hol a nélkül. Az immár 20 éves jubileumát is méltósággal megünneplô, 1991 óta vitathatatlanul sikeres és látogatott ôszi MOSZ kongresszus kibôvítésének kezdeményezése a MGYK és Magyar Gyógyszerészeti Társaság (továbbiakban MGYT) reprezentáci-

ójával (1998) a harmónia iránti elkötelezettségünket tanúsítja. A MGYK érdemi feladatot végzô munkabizottságaiban (ügyeleti-, képzés/továbbképzési-, PR-, TB ár és támogatási) való korábbi, a gyógyszerellátás gazdasági környezetét alapvetôen befolyásoló – gyógyszerész szakma és kormányzat között ratifikált – „Szándéknyilatkozat” elôkészítésében és formálásában, a GVH, GTV, IBR és más aktuális szakmapolitikai kérdések megoldásában való aktív szerepvállalásunk mind a szakmai együvé tartozáson alapuló hatékony szakértôi csapat igényét mutatja. A Magyar Gyógyszerészeti Társasággal alapszabály szinten rögzített éveken keresztül harmonikusan mûködô „társult szervezet” kapcsolatban nyilvánultak meg a tudományos reprezentációval öszszefüggô hazai (továbbképzések) és nemzetközi (FIP, EuroPharm) érdek- és képviseleti egyeztetések.

Resume A MOSZ – meggyôzôdésünk szerint – élve a történelmi lehetôséggel hatékonyan segítette és segíti ma is a gyógyszerellátás átalakulásának fénysebességû idôszakát. Megkaptuk a lehetôséget a szakma önálló és felelôsségteljes mûködtetésére, a vállalkozás szabadságára, a gyógyszerészi és a gazdasági egzisztencia visszanyerésére, a társadalmi megbecsülésre. Minôségileg új fejezetet nyitott a MOSZ történetében az új évtized. Megszerzett eredményeink megtartása, a gyógyszerészi gondozás fejlesztése, a gyógyszertári minôségbiztosítás, a gyógyszerellátás nemzeti érdekkörben tartása, gazdasági környezete stabilizálásának segítése, összességében a gyógyszertárakat személyi jogon mûködtetô kollegák érdekei és azok érvényesítése gyakorlatának megfogalmazása, formálása és képviselete tartozik a jelenleg közel 1000 önkéntes regisztrált taggal rendelkezô szövetség gondolkodásának homlokterébe. A társszervezetekkel együttmûködve végre siker koronázta a gyógyszerészek fél évszázados erôfeszítését az alanyi jogú praxis doktori cím elnyerésében. Törekvéseink a gyógyszerész szakma által motiváltak, tervszerûek és célirányosak, nem hatalmi vagy politikai kurzustól függôek. A Magángyógyszerészek Országos Szövetsége önkéntes tagsága és vezetése több mint egy évtizede a pozíció és gazdasági elônyszerzés igénye nélkül, nem a kötelezô tagságból adódó költségvetéssel dolgozik jelenleg is eredményesen. Nem a szimpátiára törekszünk, hanem arra, hogy felülkerekedvén az intellektus, a gyógyszerésztársadalom megtartsa megbecsült helyét a társadalomban és az egészségügyben egyaránt.

Dr. Mikola Bálint a Magángyógyszerészek Országos Szövetsége alapító elnöke


Beszámoló Beszámoló Beszámoló Beszámoló Beszámoló Beszámoló

Beszámoló Beszámoló Beszámoló Beszámoló Beszámoló Beszámoló

OECD felmérés Magyarországról

a korábbi pozíciókat, amelyek a szektor egészségügyi ellátó rendszerbeli helyét megerôsítették. Az egészségpolitika megfogalmazta a progresszív egészségügyi ellátás szintjeit, az alapellátás definitivitásának igényét. Felmérve a háziorvosi rendszer átmeneti gyengeségeit (humán-, és eszköz erôforrás hiány), rögzítette a gyógyszeres terápia menedzsment és a gyógyszerészi gondozás létjogosultságát, a gyógyszerészet népegészségügyi szerepvállalása kötelezettségét.

Az OECD Gazdasági Fejlôdést Vizsgáló Bizottsága (Economic Development Review Committee) kétévente átfogó országtanulmányt készít a tagországok gazdasági helyzetérôl, a strukturális politika aktualitásairól. A Magyarország helyzetét leíró következô tanulmányt 2012 februárjában tervezi a szervezet megjelentetni. Az OECD ez alkalommal Magyarország makrogazdasági helyzetét, a munkaerô-piaci politikákat, valamint az egészségügyi, illetve a pénzügyi szektort vizsgálja. A tanulmány elkészítése érdekében az OECD szakértôi csapata 2011 júniusában a Nemzetgazdasági Minisztérium szervezésében, több államigazgatási szervet, kutatóintézetet és szakértôt felkeresett, hogy az

elemezni kívánt témákról autentikus forrásból, minél hitelesebb képet kapjon. Az egészségügyet érintô gyakorlati kérdéseket bemutató prezentációknak a Magyar Tudományos Akadémia adott otthont, ahol Bogsch Erik a Richter vezérigazgatója a gyógyszerpiac-, dr. Mikola Bálint a Magángyógyszerészek Országos Szövetsége elnöke a gyógyszerellátás helyzetét mutatta be.

A következôkben a misszió program-összefoglalóját ismertetjük, majd dr. Mikola Bálint prezentációjának egyes lényegi elemeit közöljük.

STRUCTURAL MISSION TO HUNGARY – 2011 In preparation for the 2012 Economic Development Review of Hungary The purpose of the structural mission is to obtain necessary information for the next OECD Economic Survey of Hungary by interacting with the authorities and private sector experts. The OECD Economic Development Review Committee is scheduled to consider the draft Survey on 17 January 2012. The Survey is expected to be published one month later.

written answers and other supporting materials around one week before the mission (i.e. on 6 June). We would also appreciate having the name(s) of the institution(s) and a contact person for each answer, so that we can follow-up if needed. Several different institutions can answer the same question. For queries please contact one of the members of the mission team.

The questionnaire aims at collecting background materials for the four main topics around which the upcoming survey will be structured: i) macro-economic, monetary and fiscal issues (group of questions A); ii) labour market issues (group of questions B); iii) health issues (group of questions C); and iv) banking and financial issues (group of questions D). The mission team would appreciate receiving

Mission team Head of Division Senior Economist, Head of Hungary Desk Economist, Hungary Desk External expert to the Hungary Desk

Organisation of the structural mission The mission team would like to meet the following representatives or institutions (NB: In terms of scheduling, meetings indicated with * could be run in parallel to other meetings):

Institutions of relevance for the whole survey Ministry for National Economy (macro, fiscal & labour issues; notably, András Kármán, Roland Nátrán, authors of the forthcoming National Employment Programme) MNB (macro, fiscal, labour & financial issues; notably, Csermely Agnes, Kovacs Mihaly, Gereben Aron & Peter Tabak) Permanent IMF representative in Budapest (Iryna Ivashenko) GKI (Economics Research Institute; macro policy, fiscal, labour & health; notably, Laszlo Akar & Andras Vértes) MTA KTI, the Economics Research Institute of the Hungarian Academy of Sciences, macro policy, labour & health; notably László Halpern and the authors of the report on the Hungarian Labour Market) Kopint-Datorg-Tarki (macro policy, labour & health, notably: Eva Palocz & György Toth; Bartha Attila) Central European University (Peter Mihalyi) Chikan Attila, Corvinus University & Pres. Of Economic Policy Section of MKT Labour market Ministry of National Resources (recent changes in education and impact on the labour market)


Dr. Mikola Bálint a szakértôk által felvetett kérdések alapján a gyógyszerellátás elmúlt öt esztendejének változásaira fókuszált expozéjában, különös figyelemmel a szakterület egészségpolitikai-, szakmai-, kereskedelmi-, társadalmi- és gazdasági aspektusaira, majd javaslatokat fogalmazott meg összefoglalásában, és számos kérdésre válaszolt. I. Egészségpolitika, Szakma

QUESTIONNAIRE

Pierre Beynet Rafal Kierzenkowski Mehmet Eris Olena Havrylchyk

Gyógyszerellátás 2011 OECD – MTA

Figyelemmel arra, hogy a GDP és az egészségügyi ráfordítások egyaránt alacsonyak, viszont ezen belül a gyógyszerkiadások relatíve magasak, a szakmával közösen körvonalazták a gyógyszeralkalmazás hatékonysága növelésének realitásait. Így került a már említett szakmai programok mellett fókuszba az adherencia javítása, a generikus program fejlesztése, a nagy értékû terápiák nyomonkövetésének igénye, s a 650.000 kontakt, paciens/patika/napra figyelemmel a gyógyszertári egészségmegôrzés, az egészségfejlesztés, a szûrôvizsgálatok, a kardiometabolikus szindróma protokoll helyzetének stabilizálása, programjaik fejlesztése egyaránt.

Budapest Institute (Zsombor Cseres-Gergely, Ágota Scharl) Károli Gáspár University (Attila Kun) – labour market programmes on youth employment Kezdi Gabor, labour market, education expert

Health Ministry of Health National Institute for Strategic Health Research – ESKI The Health Insurance Fund Administration The chamber of physicians Semmelweis University WHO country office (Szabolcs Szigeti) Corvinus University (meeting on health technology assessment) The National Institute for Quality and System Development in Healthcare and Pharmacy (if already operational and staffed as the agency was established on 1 May 2011) Pharmaceutical industry representatives [Erik Bogsch (Richter), Bálint Mikola (HPPA)] Banking and financial issues HFSA (notably Adam Farkas and experts from Credit Institutions and Financial Enterprises Supervision Department; Pension Funds Supervision Department; Financial sector analysis department) Hungarian Banking Association Hungarian Association of Pension Funds Stabilitas (Julianna Baba, president)

A 2006. évi XCVIII. tv. azzal, hogy meghirdette a liberalizációt és a versenyt, kereskedelmi orientációt jelölt ki a gyógyszerellátás számára, ezzel nagyban veszélyeztetve a szakmai prioritást és a gyógyszerbiztonságot. Az ekkor már folyamatban lévô perben az Európai Közösségek Bírósága 2009. május 19-i döntése C-531/06. és C-171,172/07. ügyekben Luxemburgban hozott ítéletében megállapította, hogy „a kedvezôtlen európai liberalizációs tapasztalatokra és a közegészség felelôs védelmére figyelemmel az Európai Unió tagállamai célszerûen elôírhatják, hogy a gyógyszereket olyan gyógyszerészek értékesítsék, akik tényleges szakmai függetlenséggel rendelkeznek”. Leszögezi, hogy „a gyógyszerészeknek az üzemeltetônek munkavállalóként való alárendelése megnehezíti számukra az említett üzemeltetô által adott utasításokkal való szakmai szembehelyezkedést”. Egyben megállapítja a „gyógyszerek különleges, a kereskedelmi árucikkektôl élesen elkülönülô jellegét”. A gyógyszerész társadalom a MOSZ kezdeményezésére már 2007 augusztusában felvetette a hatályos törvény egyes elemeinek felfüggesztését, kérve a gyógyszertár létesítési moratóriumot. A parlamenti választásokat követô kormányváltás után a 2010. évi CLXXIII. tv. rendezte a helyzetet azzal, hogy egészségügyi szolgáltatásnak minôsítve a gyógyszerellátást, helyreállította a többségi gyógyszerészi tulajdonosi szerepvállalás kötelezettsége mellett mindazokat

Az egészségpolitika és a szakma egyetért abban, hogy ma, amikor az aktív hatóanyagok 80%-a kínai és indiai eredetû, a gyógyszerbiztonsági feltételek erôsítése, a gyógyszerhamisítások kiküszöbölése az elsô helyen kell, hogy legyen. A gyógyszerellátás megerôsítése stratégiai kérdés, nem igényel azonnali költségvetési támogatást. A társadalmi közfigyelem átmenetileg levehetô a háziorvosi ellátás disszonanciáiról, mindemellett gazdasági-, (alapellátásban tartható a paciens) és egészség-nyereség oldalról megfogható hosszú távú elônye egyértelmû. Ezen túlmenôen a gyógyszerészi hivatás társadalmi megerôsítése megegyezik az Európai Uniós gyakorlattal.

II. Kereskedelmi A gyógyszerellátás, mint egészségügyi szolgáltatás sajátos kereskedelmi környezetben zajlik. A kereskedelmi jelleg a gyógyszerek beszerzésében és elosztása területén nyilvánul meg, amihez elengedhetetlen a gyógyszerész kar közgazdasági és marketing ismerete. Ma már az egyetemi curriculum része a gazdasági ismeretek oktatása. Annak a személyi jogos gyógyszerész körnek, akik korábban nem részesültek ilyen irányú képzésben, a Budapesti Corvinus Egyetemen szerveztünk másoddiplomás kurzust. A 2006-ban meghirdetett piaci verseny egyik nemkívánatos következménye a befektetôi kör patikamûködtetôként való reprezentációja, ennek összes zavaros pénzügyi machinációja ágazati megjelenése. Másik kedvezôtlen vonzat a forrásallokáció torzulása, ennek negatív hatásai a gyógyszertár-mûködtetés „üzleti eredményeinek” alakulására, amelynek következménye – többek között – a patikai fizetôképesség kedvezôtlen alakulása. Ez a jelenség ma már olyan súlyos (18. Mrd-os lejárt kintlévôség), hogy a gyógyszerbiztonságot veszélyezteti. A megoldást célozzák a kormányzati konszolidációs törekvések és a nagykereskedôi tartozások folyamatos monitorozása érdekében kezdeményezett jogszabályalkotás egyaránt.


Beszámoló Beszámoló Beszámoló Beszámoló Beszámoló Beszámoló mi-, sem egészségpolitikai szempontból nem kívánatos. Ugyanakkor a születéskor várható élettartam és egészségben eltöltött életévek, valamint a társadalmi korfa, a multimorbiditás és adherencia alakulására figyelemmel egyértelmûen szükséges a gyógyszerészet, a gyógyszerellátás népegészségügyi feladatinak erôsítése, amit a forrásbeszûkülés tesz kétségessé.

III. Társadalmi A gyógyszerkiadások magánkiadásokban való megjelenésének aránya folyamatosan növekszik. A jelenség nemkívánatos következményeket hordoz, amennyiben a kiadásnövekedéssel összefüggô gyógyszerkiváltás-elmaradás egészségveszteségi következményekkel jár, s az ellátó rendszer magasabb és költségesebb szintjeinek lakossági igénybevételét eredményezi (1997. 01.01. tapasztalatok).

Mindezeken túlmenôen a gyógyszerészek – költségvetési kiadás nélkül – jelentôs szerepet tudnának vállalni a kormányzati prioritást élvezô humánerôforrás-politika támogatásában, s egy erôs középosztály kialakítása a politikai elkötelezettség erôsítése terén is hatékony, pozitív befolyást eredményez.

Aktuális Aktuális Aktuális Aktuális Aktuális Aktuális Aktuális

A szakgyógyszerész-képzés reformja 2. fázis Elôterjesztés a 2011. aug. 16.-i megbeszéléshez javaslatának elôterjesztésére. A 2011. júniusi ülésen Tósaki Professzor Úr kimentette magát, távollétében az Elnök felkérte az elôterjesztôt a szakmai szervezetekkel történô egyeztetésre (tekintettel az elôtte is ismeretes eltérô álláspontokra) és a napirendi pontot elnapolta.

IV. Gazdasági Az egészségügy fejlesztése forrásigényes. A szakmailag indokolt és gazdaságilag megengedhetô balansz, az egyensúly fenntartása érdekében kialakított konvergencia program iránti elkötelezettség ma igen szûkre szabta a mozgásteret. Ezzel összefüggésben számos problémát vet fel a Semmelweis (szakmai) Terv és Széll Kálmán (gazdasági) Terv harmonizációja.

2. Továbblépést indukáló tényezôk

1. Elôzmények

További aggodalom, hogy a gyógyszerkiadások költségvetési és magánkiadásainak arányai a Széll Kálmán Terv hatására még kedvezôtlenebb irányba tolódhatnak, ami sem politikai-, sem társadal-

Mindezeken túl a 2011. évi, a gyógyszerpiac gazdasági feltételeit meghatározó tervek, amelyek jelentôs része július 1-tôl jogszabályban is elôírt kötelezettségeket tartalmaz, már most is negatív irányban befolyásolják a patikai eladósodás helyzetét. Ennek okán, a gyógyszerpiaci helyzet folyamatos elemzésére hozta létre a MOSZ a vertikum teljes szereplôinek részvételével a Magyar Gyógyszerügyi Egyeztetô Fórumot, a kormányzattal való konstruktív együttmûködés igényével.

Javaslat Konstruktív, folyamatos együttmûködés szakma (practicum = MOSZ, szakmai köztestület = MGYK) és Kormány között. Kötelezô és folyamatos monitoring (2011- 2014) (gyógyszerpiaci szereplôk és Kormány) Társadalom megnyerése érdekében proaktív kommunikáció. Gyógyszerészi gondozási programok intézményes támogatása. Népegészségügyi team felépítése az alapellátásban (orvos – gyógyszerész – védônô – szoc. munkás – házi gondozó). Stabilizációt követôen, a gyógyszertár-mûködtetés, gondozás forrásbôvítés tervezése.

Stratégiai szövetség a kormányzat és a gyakorló gyógyszerészek (MOSZ, MGYK) között a Semmelweis és a Széll Kálmán Terv végrehajtásában. MOSZinfo 8 Gyógyszertár X. évf. 8. szám

A 2010. 09.14.-én lefolytatott szervezetközi egyeztetés eredményeként az alábbiakban állapodtunk meg: Három alap szakirányt célszerû megnevezni: gyógyszerellátási, kórházi/klinikai és gyógyszeripari területeken (elnevezések alakíthatóak), Legyenek ráépített szakirányok az alap szakirányokon belül (konkrét javaslatok az illetékes szakmai kollégiumok részérôl, pl. gyógyszerellátás-gyógyszertárvezetésüzemeltetés), Mindannyian az 1. évet azonos tematika alapján közösen végeznék („törzsképzés”), a 2. évben szakágak szerint tanulnak (a szakágra specifikus általános ismereteket tanulják, pl. gyógyszerellátás, ipar, kórház); a 3. évben a ráépített szakterületüknek megfelelô képzést kapnának. A szakirányok elnevezéseit a tudományterületek helyett célszerû a kompetenciaterületek szerint megalkotni, A „régi” szakképesítések legyenek megfeleltetve az „új” elnevezésekkel, A szakvizsga megléte legyen elôírás adott munkakörök esetében (kidolgozandó, hogy hol) és legyen hozzá megfelelô bérezés is, Az állami és az önköltséges finanszírozás kombinációban kell biztosítani a pénzügyi hátteret (szakképzési hozzájárulás), A képzôhelyek akkreditációs rendszerét is változtatni kell (szigorítás) Ezzel a javaslattal a Gyógyszerésztudományi Karokat az ESZTT-ben képviselô Prof. Tósaki Árpád nem ért egyet; véleménye szerint a korábbi – diszciplinák szerinti felosztást kellene továbbra is fenntartani némi módosítással. Az MGYT Oktatási Szakosztály e témában szervezett 2010. októberében fórumot, az ott kialakult szakosztályi vélemény nem áll rendelkezésünkre. Az ESZTT elnöke 2011. februári ülésén felkérte Prof. Tósaki Árpádot a gyógyszerészek

a) Az egészségügyért felelôs államtitkár az eü. szakképzési rendszer reformját hirdette meg és ez év ôszére kérte a szakmai javaslatokat. A koordinálással megbízta az ESZTT elnökét. E minôségében Bodosi Professzor Úr felkérte az ESZTT tagjait, az újonnan megalakult szakmai kollégiumokat és a Kamarát, hogy tegyék meg javaslataikat. Az egységes szakmai állásfoglalás érdekében célszerû az egyeztetést tovább folytatnunk, annak érdekében, hogy a szakma érdekeit minél hatékonyabban képviselhessük a jogalkotási folyamatban. b) Tekintettel arra, hogy még mindig nincs teljesen egységes – minden képviselettel rendelkezô szervezet/delegált részérôl elfogadott álláspontunk, a jogalkotásig (ôsz) ezt egyeztetnünk kell. Jelen esetben az ESZTT-ben két gyógyszerész képviseli a szakmát: a Kamara delegáltja képviseli a szervezetközi egyeztetés eredményét, míg az egyetemek delegáltja egy – ettôl eltérô álláspontot. Ehhez érkezik be a szakmai kollégiumok javaslata. c) További nyomós érv a szakképzési rendeletben [16/2010. (IV. 15.) EüM rend. az egészségügyi felsôfokú szakirányú szakmai képzés részletes szabályairól: „Tutori tevékenységet az láthat el, aki adott szakképesítés vonatkozásában szakvizsgával és legalább öt éves szakmai gyakorlattal rendelkezik.”] foglalt rész, mely szerint csak olyan szakirány választható, ahol a munkahelyen szakirányú végzettségû szakgyógyszerész található. Ez azt eredményezi (saját tapasztalat munkahelyemen), hogy hiába van oly sok szakirányunk jelenleg, a jelöltek kb. 3-at választanak, a többi elhal. Ebbôl következik, hogy akkor is lépnünk kellene, ha ezt a minisztérium nem forszírozná. d) Az eü. hatóság képviseletében az ESZTT elnöke a gyógyszerész szakképzési rendszer meglétét példaértékûnek tartja és szándéka szerint javaslattal élne európai elterjesztésre is.

MIT? Továbbgondolkodásunkban javaslom annak megfontolását, hogy ténylegesen milyen területeken van szükség olyan plusz kompetenciákra, amelyekre az egyetemi képzés nem készít(het) fel. Ezeket fogalmazzuk meg nagyon pontosan; ezekhez a tevékenységekhez írjuk elô a szakvizsgát és ehhez igazítsuk a szûkebb szakirányokat. Fordítsuk meg a logikát, mert csak akkor lesz életképes a rendszer, ha ezt a szükségletet elégíti ki. Igyekezzünk elkerülni ami az orvosszakmánál akut probléma: ne üresedjen ki az egyetemi diploma! (melyek azok a tevékenységek, amelyekhez az is elég és hova nem?) Ennek tükrében javaslom a korábbi vélemények finomhangolását, amennyiben szükséges. A képzés idôtartamának (3 év?) és a szakgyakorlati idô (összesen 5 év?) tartamának összehangolása.

HOGYAN? Azt gondolom, hogy az alapszakirányok tarthatóak, praktikussági okokból is (elkerülni a párhuzamosságokat). Megfontolás tárgyát képezi, hogy külön „hatósági/oktatási” legyen-e vagy ez legyen a gyógyszerellátásira ráépített szûkebb szakirány – mindkettô járható út (akkor fog mindenki számára kiderülni, hogy mennyi a párhuzamosság, ha elkezdjük kidolgozni, hogy hova milyen modulok (tanfolyamok) kellenek) Moduláris képzési struktúra a költséghatékonyságot segíti, az egyetemek munkáját és együttmûködését is támogathatja (pl. 20 óra GMP tanfolyam, amely elôírás lehet, akár különbözô szakirányoknál is, de csak 1x kell megtartani és mindenki beül, akinek szükséges az adott kimenethez). Az oktatási módszertan „tölcsérelv” mentén: törzsképzés egyetemi oktatók, késôbb egyre több gyakorlati szakember bevonása és munkahely közeli képzés, önálló egyéni feladatokkal. 4. Összefoglalás Felelôsséggel tartozunk szakmánknak mindannyian, akik abban a helyzetben vagyunk jelenleg, hogy a gyógyszerészek érdekeit képviseljük és a döntés elôkészítésben részt veszünk. Szánjunk tehát idôt és energiát a gondolkodásra annak érdekében, hogy ebben a – szakmánk számára meghatározó kérdésben valóban életképes és hosszú távon mûködôképes rendszert alkossunk meg.

3. Jelenlegi teendôk, javaslatok Az augusztusra összehívott megbeszélés célja a minél teljesebb és egységes javaslat elôkészítése a nyitott kérdésekben: mit és hogyan akarunk?

Csóka Ildikó MGYK titkár, ESZTT tag SZTE GYTK, oktatási dékánhelyettes GYTK Szak és Továbbképzési Tagozat vezetôje Gyógyszertár X. évf. 8. szám 9



A kígyó megmutatja magát Patika Napok a Szent Margit Gyógyszertárban Jászárokszálláson Dr. Horváth Beatrix Fôosztályvezetô Asszony részére Nemzeti Erôforrás Minisztérium Gyógyszerészeti és Orvostechnikai Fôosztály Budapest Arany J. u. 6-8. 1051

Tisztelt Fôosztályvezetô Asszony! A gyógyszer-nagykereskedôk és a gyógyszertárak közötti gazdasági kapcsolat optimalizációjának szándékával a gyógyszertárak kintlévôségeinek folyamatos követése érdekében tervezett Kormányrendelet elôkészítésében való részvételre felkérô levelét köszönettel vettük. Korábban kifejtett véleményünkkel összhangban valljuk, hogy a gyógyszerellátás biztonsága fenntartásának egyik alappillére a kereskedelmi szereplôk közötti harmonikus gazdasági egyensúly biztosítása. Ezzel is összefüggésben a Magángyógyszerészek Országos Szövetsége már 2011. február hónapban életre hívta Magyar Gyógyszerügyi Egyeztetô Fórumot, amelynek ülésein a gyógyszer-vertikum valamennyi szereplôjének részvételével eddig összesen nyolc alkalommal történt az aktuális információkra épülô tényfeltárás, mozgástér feltérképezés és hatásvizsgálat. Több alkalommal, visszatérôen foglalkoztunk a gyógyszertári kintlévôségek helyzetével, amely kérdés megoldására a tavalyi évben felvetett és idén is megerôsített kormányzati segítséget várunk. Konszolidáció nélkül nincsen esély a tulajdonosi szerepvállalás törvényben deklarált realizálására. Parlamenti szakbizottságokkal, országgyûlési képviselôkkel és kormányzati szakpolitikusokkal való egyeztetés során a felszínre került legjelentôsebb probléma, hogy a gazdálkodó szervezetek önállóságára figyelemmel nehezen disztingválható a kintlévôségek belsô tartalma. A liberalizációs idôszakban születtek ma már bevallottan rossz gazdasági döntések a nagykereskedelmi szervezetek részérôl, amelyek „következményei” becsülhetôen megközelítik a 15 Mrd-os tartozást. A fennmaradó, ma alig több mint 3 Mrd-os kintlévôség hozható összefüggésbe a gyógyszertárak jövedelmezôségcsökkenéssel kapcsolatban lévô, és a nem megfelelô gazdálkodási gyakorlatával. Elsôként ennek a helyzetnek az objektív feltárását tartjuk fontosnak, hiszen ez lehet az alapja a konszolidációban való állami szerepvállalásnak is. Természetesen a gyógyszerpiac valamennyi szereplôjének egybehangzóan közös érdeke a tartozások felszámolása és a megelôzés irányában történô jogi lépések megtétele. Fontosnak tartjuk azonban fentiekre figyelemmel azt határozottan rögzíteni, hogy a már gyógyszerbiztonságot is veszélyeztetô lejárt tartozások aggasztó mértékû növekedése nem varrható a gyógyszerésztársadalom nyakába. Az utólag igazoltan rossz vezetôi döntések gazdasági veszteségei nem hozhatóak be a gyógyszertárakon. A jelenség gyógyszergazdálkodásra is kiható kedvezôtlen következményei nagyban hozzájárulnak a nagy és kiskereskedelmi kapcsolatok gazdasági kondícióinak jelenlegi romlásához, a gyógyszertár-mûködtetés jövedelmezôségének aggasztó méretû csökkenéséhez. A jövôre nézve a kintlévôségek folyamatos figyelemmel kísérése érdekében tervezett jogi lépések megtételét Szövetségünk támogatja. Nem szeretnénk viszont, ha a nagykereskedelmi szervezetek jogi és gazdasági önállóságára való hivatkozással a leendô intézkedés kizárólag a gyógyszertárak amúgy is már elviselhetetlen számú jelentési kötelezettségeit szaporítaná, – fentiekre figyelemmel – érdemi eredmény nélkül. Ugyanúgy nem tartjuk kívánatosnak a jelenlegi helyzetben rendkívüli mértékben egymásra utalt gyógyszer-nagy-, és kiskereskedelem közötti feszültség generálását. Ezzel is összefüggésben Fôosztályvezetô Asszony szíves figyelmébe ajánljuk a Magángyógyszerészek Országos Szövetsége által szóban több alkalommal kifejtett, és írásban is megerôsített (legutóbb 14892-5/2011-JOGI, I: MOSZ 150-I/1-11 2011. június 27.), ám reflexió nélkül maradt javaslatunkat. Annak okán, hogy a 2011. évben bevezetésre kerülô gazdasági, elszámolási és támogatáspolitikai intézkedések áthúzódó hatásuk révén hozzájárulhatnak a következô évek strukturális átalakításához, a következô javaslattal élünk. A 2011. év II. féléve meghatározó lesz a Széll Kálmán Terv gyógyszerkasszát érintô késôbbi lépései szempontjából. Sem a kormányzat, sem az ellátó rendszer nem érthet egyet az ellátás minôsége-, a hozzáférés esélye-, és a gyógyszerbiztonság csökkenésével, a betegterhek tartós növekedésével. Javasoljuk, hogy a rendeletek hatálybalépésével együtt jöjjön létre egy monitoring bizottság, amelynek feladata a következmények folyamatos vizsgálata és azokról visszajelzés a döntéshozatal részére. Úgy ítéljük meg, hogy a 2012 januárjában, és a késôbbiek folyamán bevezetésre tervezett változtatások finomítását, a gyógyszerellátás biztonsága fenntartását, egy hatáselemzés jelentôs mértékben tudja segíteni. A monitoring bizottságban való részvételre javasoljuk az ipar, a nagykereskedelem, a gyakorló gyógyszerészet 2-2 képviselôje mellett az egészségügyi kormányzat és az OEP szerepvállalását. Meggyôzôdésünk, hogy amellett, hogy ezzel a rendszerrel meg tudnánk elôzni a kintlévôségek további növekedését, a gyógyszergazdálkodásra és elszámolási kapcsolatokra vonatkozóan is hasznos módszertani javaslatokhoz tudnánk muníciót szolgáltatni. Tisztelettel: Budapest, 2011. augusztus 08.

Dr. Mikola Bálint a Magángyógyszerészek Országos Szövetsége elnöke


„A lelki egészség nem valami olyasmi, amit készen kap, vagy amire rátalál az ember. Sokkal inkább valami olyasmi, amit meg kell teremtenünk magunkban” (Thomas Stephen Szasz) Patikám, a Szent Margit Gyógyszertár a Jászság északi csücskében fekvô 8000 lélekszámú kisvárosban, Jászárokszálláson található. Nagy öröm számunkra, hogy több országos elismerésben is részesültünk az utóbbi években: A 2008. évi V. Országos Patika Nap Pályázatán I. helyezést értünk el. 2010-ben a Magángyógyszerészek Országos Szövetségének pályázatán elnyertük az Év Patikája címet. 2011- ben az Országos Patika Nap hagyományának megôrzéséért, kiemelkedô megvalósításban való közremûködéséért, a VII. Országos Patika Napra benyújtott kiemelkedô pályamunkánkért a Magyar Gyógyszerészi Kamara elismerését vehettük át.

hamar vissza tudjanak térni a munka világába. Elkötelezettség csak akkor alakul ki, ha érzik: a mi patikánk több, mint gyógyszerkiváltó hely. Munkatársaink, a patika dolgozói rég kimozdultak a kiszolgáló szerepbôl: a betegek gondolkodásában ôk kapcsolódnak a gyógyulási folyamathoz. Ebben egyre nagyobb szerepe van az évrôl-évre megrendezett Patika Napnak. A rendezvény sikeréhez hozzájárul, hogy gyógyszertárunk „családi patika”, alkalmazottjai a városban élô, a helyi lakosokat jól ismerô szakemberek. Elônyként értékelem a munkatársaim személyes kapcsolatrendszerét: Életkoruk szerint különbözô korosztályhoz tartoznak, így széles ismeretségi körük különbözô korosztályt hoz be a patikába. Ez az ismertségi hálózat növekedhet például a Patika Naphoz kapcsolódó „suttogó propagandával”. Szerettük volna, ha erôsödne az a kép rólunk, hogy munkánk nem a betegségrôl szól. A Patika Napok hatékony kezdeményezésnek bizonyultak: középpontba állították az egészség mint érték megôrzését, egyben javították a páciensek közösségével kialakított kapcsolatunkat.

Hogyan bonyolíthat le 7 fôs állománnyal rendelkezô patika 150 fôs rendezvényt? Egy-egy ilyen rendezvény csak csapatmunkában szervezhetô meg és bonyolítható le. Ezt már az elsô alkalommal, a 2006-ban megrendezett Patika Napunkon is tudtuk, de az egyre nagyobb érdeklôdés annyira megnövelte a résztvevôk számát, hogy külsô segítôkre volt szükségünk a vendégek fogadásához, kalauzolásához és a vizsgálatok lebonyolításához. A régi vidéki családi házban kialakított patikánk méretei nem teszik lehetôvé a kb. napi 150 látogató fogadását, de nagy elônyünk, hogy a házhoz egy szépen parkosított kert is tartozik. Azokat kellett tehát megkeresnünk, akik segítségével az egész napos kerti rendezvény megszervezhetô, menedzselhetô és eredményesen lebonyolítható.

Mi vezetett bennünket az országos kezdeményezés követésében? A Patika Nap bevezetésében, hagyománnyá fejlesztésében az a vezérelv irányított, hogy a gyógyszertár nem termékeket árul, hanem egészséget nyújt. Csak úgy lehetünk sikeresek, ha képviselni tudjuk a gyógyszerészi hivatásból fakadó küldetésünket. Az ide betérôk a számukra legfontosabb kérdésben, egészségük helyreállításában vagy megôrzésében keresnek megoldásokat. Az „egészséget nyújtó” gyógyszertárunkban minden szakfeladatot ellátó dolgozó kiemelt feladata: a betegek egészségügyi felvilágosítása, a gyógytermékek ismerete, azok hatásainak ismertetése. A mögöttünk álló évek tapasztalata megmutatta, hogy a sikeres mûködésünkben a gyógyszertári kommunikáció legalább annyira fontos, mint a gyógyítási folyamat végeredménye. A betegek napjainkban elvárják, hogy gyorsan, szövôdménymentesen gyógyuljanak, és Gyógyszertár X. évf. 8. szám 11



Három éve a helyi középiskola, a Deák Ferenc Gimnázium, Közgazdasági és Informatikai Szakközép Iskola tanulóinak adtunk projektfeladatot: bekapcsolódhattak a rendezvény elôkészítésébe és lebonyolításába. Az alapötletet a középiskola 10. B osztályának osztályfônöke, gyógyszertárunk rendszeres látogatója adta. Osztálya a 2007-2008-as évben egy nyelvi kommunikációs éven esett át, melynek jó gyakorlati folytatása volt ez a feladat. A projektfeladatokat ellátó diákok elôtt feltárult egy mûködô rendezvény, a terv és a megvalósítás közötti különbségek, pl. milyen tényezôk befolyásolják a tervtôl való eltérést, mikor kell gyors döntést hozni, hogyan dolgozhatunk egyéni felelôséggel csoportmunkában. Az elôkészítés következô feladataiba kapcsolódtak be a diákok:

Meghívók megtervezése és kinyomtatása Plakát tervezés és – készítés A helyszín elôkészítése Büfé irányítása Ajándékok csomagolása

Úgy gondoljuk, ez a „munkamegosztás” mindkét fél számára hasznot hozott: a gyógyszertárnak sikerült szorosabb kapcsolatot kialakítani a helyi középiskolával, a diákok bevonásával megnôtt a rendezvényen résztvevô, az egészségügyi mérést kérô fiatalok száma. Mi lepôdtünk meg a legjobban, hogy megfelelô elôkészítés után a diákok milyen jól mozogtak idegen környezetben, foglalkoztak a vendégekkel, fényképeztek, mûsort vezettek, büfét irányítottak, kicsiknek ajándékot osztottak. Ugyanakkor az egészségügyi és gyógyszerész – hivatást is népszerûsíteni tudtuk azzal, hogy megmutattuk: a gyógyszerész nem csupán „méregkeverô”, hanem egészséget támogató munkás, akinek a munkája akkor lehet igazán sikeres, ha mások is csatlakoznak hozzá. Ebben a munkában az egész gyógyszertár személyzetére szükség van, de olyan páciensekre is, akik meg akarják ôrizni egészségüket.

Miben hoz újat a rendezvény? Az egészségtámogatás élethosszig tartó folyamatát érzékeltetjük, mikor Patika Napunkon összetalálkoznak óvodások, az általános iskolai osztályok, középiskolai korosztály, a fiatal felnôttek, a középkorúak és az idôsebb korosztály, és mindegyiket meg tudjuk szólítani. Programjaink bátorítást adnak a változtatásra, az egészségünkkel való foglalkozásra. Felismertetik, nem mindegy, milyen minôségben töltjük el életünket. Egészségtámogató munkánk így ráveszi a látogatókat egészségi állapotuk megôrzésére, kontrollálására, szemléletváltásra. Az egészségvédelem üzenetét hordozó Patika Nap a Magyar Gyógyszerészi Kamara és a Galenus Kft. kezdeményezésére jött létre.

Fontos, hogy jó témák álljanak a középpontban, amelyek behozzák a közönséget, és amelyeket tevékenységünkkel vagy meghívott elôadóinkkal támogatni tudunk. Az indulástól napjainkig a következô területeket karolta fel a gyógyszertári nyílt nap:

2004. 2005. 2006. 2007. 2008. 2009. 2010.

– – – – – – –

Középpontban a dohányzás Koszorú – és agyérrendszeri megbetegedés megelôzése Középpontban a család. Házipatika és úti patika Láz- és fájdalomcsillapítás Megelôzés és az egészségmegôrzés Allergia Fájdalomcsillapítás: ezen belül a fejfájás

Az idei Patika Nap a kezdeményezés lényegére tapintott, központi témája a gyógyszerészi gondozás, szív- és érrendszeri betegségek – ezen belül is a magas koleszterinszint, a túlsúly. A gyógyszeres terápiáról való felelôsségteljes gondoskodással az a cél, hogy határozott eredményt érjünk el a betegek életminôségének javulásával. A gondozás középpontjában az ember áll, aki ha egészséges, akkor az egészségmegôrzésérôl kapjon megfelelô információkat, ha beteg, akkor orvosával és gyógyszerészével együtt az elérendô cél a következô: 1. a betegség gyógyítása vagy meggyógyítása, 2. a betegség tüneteinek enyhítése vagy megszûntetése, 3. a betegség folyamatának lassítása vagy megállítása. Nagyon fontos alappillér ehhez a felhôtlen, egymás szakmai tudását kölcsönösen elismerô orvos-gyógyszerész kapcsolat, amelyben a szakemberek ismerete nem összeadódik, hanem megsokszorozódik a beteg ember érdekében. Ezt a kapcsolatot jelzik a Patika Napra hívott elôadóink is. Idén elôadást tartottak: Dr. Samu Antal (MOSZ alelnök): a gyógyszerészi gondozás fontosságáról Dr. doc. Simon Kis Gábor (MOSZ elnökségi tag): „Egészség a gyógyszertárból” Daiki Tenno: a gyógyszerészi gondozás informatikai támogatottság lehetôségeirôl Dr. Olajos Gyula belgyógyász szakorvos: az orvos-gyógyszerész együtt mûködése a gyógyszerészi gondozásban Dr. Váradi István gyermek szakorvos: a kardiovascularis megbetegedés megelôzésérôl Komplex méréseket végeztünk (vérnyomás, vércukor, koleszterin, triglycerid, húgysav, haskörfogat, magasság, testsúly) és egy számítógépes program a szûrés után helyben kiértékelte a páciensek jelenlegi állapotát és jövôre vonatkozó betegségi kockázatát. Errôl a szûrésben részt vevôk dokumentumot kaptak. A statisztikai értékek 102 regisztrált fôre értendô, melybôl 79 nô és 23 férfi volt.


A méréseket megelôzte a kérdôíves felmérés, amibôl az általános egészségi állapotra lehet következtetni.

A mérési eredményeknél az emelkedett mutatók jelzik, mennyire fontos még most odafigyelni az egészségünkre. Itt lép be a gyógyszerészi gondozás fontossága, hogy ezeket a statisztikai adatokat a jövôben az egészség irányába fordíthassuk. Hagyományosan társult programunkhoz az Országos Mentôszolgálat jászárokszállási Mentôállomásának bemutatója. Minden rendezvény megnyitóján azt tapasztalom, hogy egyre többen foglalkoznak egészségük megôrzésével. Gyógyszerészként ezt elismerésnek veszem, hiszen kitartó munkánk meghozta gyümölcsét, elértük azt, hogy pácienseink figyeljenek magukra, higgyék el, hogy ez megéri. Gyógyszerésztársaimnak pedig azt tanácsolhatom, éljenek a Patika Nap lehetôségével. Ezek a rendezvények évrôl-évre erôsítették kisvárosi gyógyszertárunk egészségtámogató szerepét, felvetett témái szélesítették azt az ügyfélkört, amelyet ezzel a hangsúlyozott tevékenységgel behívhattunk gyógyszertárunkba, és tartalmassá tehettük szlogenünket:

„Szent Margit Gyógyszertár, ahol egészségre talál”. Dr. Dobos Józsefné dr. László Erika szakgyógyszerész a Szent Margit Gyógyszertár vezetôje




Jogszabályok változásai II. rész

II/B. Közúti betegszállító gépjármû az elsô mûködési engedélyének kiadásakor a gyártás évétôl számítva 6 évesnél idôsebb nem lehet, és legfeljebb a gyártás évétôl számított 15 évig üzemeltethetô, feltéve, hogy az idôszakos vizsgálaton a mûszaki feltételeknek megfelelt. A 2009. április 1-je után betegszállító jármûként üzembe helyezett betegszállító gépjármûvek legfeljebb a gyártás évétôl számított 10 évig üzemeltethetôk. A gépkocsi valamennyi ülésének rendelkeznie kell biztonsági övvel. A szolgáltatónak a mûködési engedélye módosítását kell kérnie az Országos Tisztifôorvosi Hivataltól, ha az általa üzemeltetett és mûködési engedéllyel rendelkezô közúti betegszállító gépjármûvet más közúti betegszállító gépjármûvel váltja ki.

A kötelezô egészségbiztosítás ellátásairól 1997. évi LXXXIII. törvény 20. § (4) A keresôképtelen biztosítottat – a (3) bekezdés szerinti miniszteri rendeletben meghatározott esetben – a beutaló orvos kezdeményezése alapján az ellátásra kötelezett szolgáltató az (1) bekezdés b) pontja szerinti ellátások /járó beteg ellátás betegfogadási lista alapján/ tekintetében a (3) bekezdésben foglaltaktól eltérôen – a várólista alapján nyújtható ellátások szabályairól szóló kormányrendeletben foglaltak figyelembevételével – köteles soron kívül fogadni, amennyiben a keresôképtelen biztosított az ellátást a keresôképtelenségét okozó betegsége miatt diagnosztikus vagy terápiás célból veszi igénybe. A keresôképtelenség miatti soron kívüli ellátás nem elôzheti meg a (3) bekezdés szerinti szakmai indokoltság, valamint az ellátás várható eredménye miatti soron kívüli ellátásokat. Az Ebtv. 20. § (4) bekezdése alapján a 3/A. § (10a) bekezdése szerinti beutalót – a miniszteri rendeletben meghatározott esetben – a keresôképtelen állományba vevô orvos vagy a felülvéleményezô fôorvos állíthatja ki. Az Ebtv. 20. § (4) bekezdése szerinti esetben a beutalónak – a kötelezô tartalmi elemein túl – tartalmaznia kell a) azt a tényt, hogy a beutaló orvos a biztosítottat a keresôképtelenségével összefüggô betegsége miatt soron kívül utalja be, b) azt, hogy a biztosított keresôképtelensége ugyanazon betegségbôl adódóan folyamatosan hány napja áll fenn, valamint c) a biztosított táppénzes naplószámát.

az OEP közvetlenül elektronikus úton ellenôrzi, hogy a biztosított a beutaló kiállításakor táppénzre jogosultságot szerezhet-e. 42. § (1) A táppénz és baleseti táppénz folyósításának 240. napját követô tizenöt napon belül a táppénzt folyósító szerv köteles a keresôképtelenséget igazoló orvost értesíteni a biztosított táppénz, baleseti táppénz jogosultsága megszûnésének idôpontjáról.

napot megelôzô hónap vonatkozásában – a 6. számú melléklet szerinti adattartalommal jelentést küld az Országos Egészségbiztosítási Pénztár részére. A jelentés formáját tartalmazza a módosított jogszabály.

A betegszállításról szóló 19/1998. (VI. 3.) NM rendelet 4/A. § A betegszállító szervezet saját maga vagy megbízottja útján folyamatos ellátás biztosítására kötelezett. Ha a betegszállító szervezet más betegszállító szervezet közremûködésével biztosítja a folyamatos mûködését, akkor a feladatot átadó betegszállító szervezet köteles írásban megállapodást kötni a területi ellátási kötelezettség átvállalásáról és az átvállalás idôtartamáról a feladatot átvállaló másik betegszállító szervezettel, és errôl tájékoztatni – az OMSZ-ot, az OEP-et, valamint az Országos Tisztifôorvosi Hivatalt. 7. § A betegszállítást végzô személy azonnal értesíti OMSZ Irányító Csoportját, amennyiben a beteg állapotának szállítás közbeni rosszabbodása miatt mentés szükségességét vélelmezi. A segítség megérkezéséig köteles a tôle elvárható beavatkozásokat megtenni, majd a mentôegység vezetôjének utasításai szerint eljárni. 8. § (1) Minden mûködési engedéllyel rendelkezô betegszállítási tevékenységet végzô szervezet elérhetôségét (telefonos és elektronikus elérhetôség) be kell jelenteni az OMSZ-nak. (2) Amennyiben tömeges baleset vagy katasztrófa indokolja, az OMSZ Irányító Csoportja az (1) bekezdés szerinti betegszállítási tevékenységet végzô szervezetek aktív betegszállító gépjármûveit riasztja. A riasztott szervezet köteles az OMSZ riasztása szerinti helyszínre kivonulni és a kárhely parancsnok utasításai szerint eljárni (3) A (2) bekezdésben foglaltakkal kapcsolatos költségek megtérítésérôl az OMSZ által igazolt részletes költségkimutatás alapján a betegszállítást végzô szervezet részére az egészségügyért felelôs miniszter gondoskodik.

A várólista alapján nyújtható ellátások részletes szabályairól szóló 287/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet

II. Tárgyi feltételek

Keresôképtelenség miatti soron kívüli eset: az Ebtv. 20. § (4) bekezdése szerinti ellátás.

II/A. Betegszállító állomás: minimum 30 m2 alapterületû épület vagy épületrész, amely

A betegfogadási lista összeállításánál a jogszabályban elôírtakon túl figyelembe kell venni a betegforgalmi adatok alapján a keresôképtelenség miatti soron kívüli esetek számát, azzal, hogy a keresôképtelenség miatti soron kívüli esetek ellátása nem veszélyeztetheti a nem keresôképtelen betegek folyamatos ellátását.

1. alkalmas: a) a betegszállítási feladatok fel-, illetve átvételére és a betegszállító egységek irányítására, b) a szolgálatban lévô szakszemélyzet – a vonatkozó építészeti, közegészségügyi, munka-egészségügyi, munka- és tûzvédelmi normák szerinti – elhelyezésére, c) a betegszállító gépjármûvek és egészségügyi felszerelésük készenlétben tartására, tárolására, takarítására és fertôtlenítésére; valamint 2. megfelelô hírközlô eszközökkel (vezetékes telefon és elektronikus elérhetôség) rendelkezik.

Az egészségügyi szolgáltató az intézményi várólistáról és a betegfogadási listáról, az azonnali ellátást igénylô, valamint a keresôképtelenség miatti soron kívüli esetekrôl – a (4) és a (9) bekezdésre is figyelemmel – elektronikus úton, személyazonosításra alkalmatlan módon, minden hónap 15. napjáig – a tárgyhó-


1. Ülôbeteg-szállító kocsi: gépkocsivezetôvel és szükség esetén betegkísérôvel kivonuló, finanszírozási szerzôdéssel rendelkezô betegszállító szolgáltatók esetén EDR rádióval és globális helymeghatározó rendszerrel, amely alkalmas a gépjármûvek napi futásteljesítményének jelentésére, a finanszírozási szerzôdéssel nem rendelkezô betegszállító szolgáltatók esetén pedig URH rádióval vagy rádiótelefonnal, továbbá megfelelô fertôtlenítôszerekkel, mosható, fertôtleníthetô vagy cserélhetô üléskárpittal ellátott gépkocsi, mely teljesíti az alábbi mûszaki paramétereket: a) az oldalajtók száma minimum 3, b) férôhelyeinek száma minimum 5 (ideszámítva a gépkocsivezetôt is), c) minimális tengelytávja 2500 mm, minimális szélessége 1650 mm, minimális magassága 1420 mm. Az ülôbeteg-szállító kapacitással rendelkezô szállítóknál minden harmadik ülôbeteg-szállító gépjármû lehet csak hét férôhelynél kisebb kapacitású.

2. Fekvôbeteg-szállító kocsi: gépkocsivezetôvel és betegkísérôvel kivonuló, hordágytartóval, hordággyal és finanszírozási szerzôdéssel rendelkezô betegszállító szolgáltatók esetén EDR rádióval és globális helymeghatározó rendszerrel, amely alkalmas a gépjármûvek napi futásteljesítményének jelentésére, a finanszírozási szerzôdéssel nem rendelkezô betegszállító szolgáltatók esetén pedig URH rádióval vagy rádiótelefonnal, továbbá megfelelô fertôtlenítôszerekkel, mosható, fertôtleníthetô vagy cserélhetô üléskárpittal ellátott gépkocsi, mely teljesíti az alábbi mûszaki paramétereket: a) a hordágy méretei: minimális hosszúsága 1950 mm, minimális szélessége 450 mm.

Az emberi felhasználásra kerülô gyógyszerek rendelésérôl és kiadásáról szóló 44/2004. (IV. 28.) ESzCsM rendelet 08. 19-tôl A gyógyszer kiszolgáltatás egyéb formái közül az automatából történô gyógyszerforgalmazásra vonatkozó egyetlen mondat hatályon kívül került.

A fokozottan ellenôrzött szernek minôsülô gyógyszerek orvosi rendelésének, gyógyszertári forgalmazásának, egészségügyi szolgáltatóknál történô felhasználásának, nyilvántartásának és tárolásának rendjérôl szóló 43/2005. (X. 15.) EüM rendelet

Gyógyszertár: a közforgalmú, intézeti formában mûködô egészségügyi szolgáltató és kiskereskedelmi tevékenységet végzô egészségügyi intézmény; (a fiókgyógyszertár kikerült a fogalomból) Ellenôrzött szer közforgalmú és közvetlen lakossági gyógyszerellátó tevékenységet is végzô intézeti gyógyszertárban forgalmazható. Ellenôrzött szer rendelése orvosi vényen, illetve megrendelôlapon Ellenôrzött szerek rendelésénél az orvos a vényen a) a készítmény hatáserôsségét arab számmal és kézírással történô rendelés esetén betûvel, A rendelt mennyiséget úgy kell meghatározni, hogy az adagolási egységre számítva megegyezzen valamelyik forgalomba hozatalra engedélyezett csomagolási egységben lévô adagok számával vagy a legkisebb csomagolási egységben lévô adagoknak egész számú többszöröse legyen. A háziorvos a betegnek legfeljebb 30 napra, a külföldrôl érkezô, vagy oda távozó beteg esetén pedig legfeljebb 90 napra elegendô mennyiségben írhat fel ellenôrzött szert. A kiadott ellenôrzött szer átvételét a gyógyszer átvevôje a vényen aláírásával és személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolvány számának feltüntetésével igazolja. 9. § (1) A gyógyszert kiadó gyógyszertár köteles a visszaszolgáltatott ellenôrzött szert a (3) bekezdésben foglaltaknak megfelelôen visszavenni. (2) Az (1) bekezdés szerinti visszavételrôl a gyógyszerész az R. 6. számú mellékletének megfelelô 5 példányos dokumentumot (a továbbiakban: EEKH megrendelô) használva jegyzôkönyvet készít. Visszavétel esetén az EEKH megrendelôn megjegyzésként feltüntetendô a visszavétel jelzés. A Megrendelô helyére a gyógyszer visszaadója, visszaszolgáltatója kerül, személyi igazolvány számának feltüntetésével. Az EEKH megrendelô 1. példánya a gyógyszertárban marad, a 2. példányt a gyógyszer visszaszolgáltatója kapja meg. A 3., 4. és 5. példányt selejtezéskor a selejtezési jegyzôkönyvhöz kell csatolni. A visszavett selejtezendô ellenôrzött szer mennyisége a lap Megrendelt mennyiség részében jelenik meg. A Kiadott mennyiség részbe adattartalom nem kerülhet. Rendészeti és/vagy szakfelügyeleti ellenôrzéskor az ellenôrzô itt rögzíti az általa talált anyagmennyiséget aláírás, bélyegzô, dátum alkalmazásával. Külföldre távozó vagy külföldrôl érkezô, ellenôrzött szerrel történô kezelés alatt álló beteg ellátása esetén a 72 órát 3 nap váltja fel, valamint a külföldi kint tartózkodásra3 naptól 90 napig szól a szabályozás.

A közforgalmú, fiók- és kézigyógyszertárak, továbbá intézeti gyógyszertárak mûködési, szolgálati és nyilvántartási rendjérôl szóló 41/2007. (IX. 19.) EüM rendelet 2011. 08.19-tôl hatálytalan a vényköteles gyógyszerek orvos, gyógyszerész vény nélküli vásárlásakor a nyilvántartás vezetés.

A gyógyszertárban forgalmazható, valamint kötelezôen készletben tartandó termékekrôl szóló 2/2008. (I. 8.) EüM rendelet 3. § (1) Kizárólag gyógyszertárban forgalmazhatók – a (2)-(5) bekezdésben foglaltak figyelembevételével a) a – 4. § 1. pontjában meghatározott gyógyszerek kivételével – Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minôség- és Szervezetfejlesztési Intézet (a továbbiakban: GYEMSZI), illetve az Európai Bizottság által forgalomba hozatalra engedélyezett emberi felhasználásra szánt gyógyszerek; Gyógyszertár X. évf. 8. szám 15

Aktuális Aktuális Aktuális Aktuális Aktuális Aktuális Aktuális b) a GYEMSZI által kizárólag gyógyszertári forgalmazásra engedélyezett, gyógyszernek nem minôsülô gyógyhatású anyagok és készítmények; c) az emberi felhasználásra kerülô gyógyszerek rendelésérôl és kiadásáról szóló 44/2004. (IV. 28.) ESzCsM rendelet (a továbbiakban: R.) 3. §-ának (5) bekezdése alapján bejelentett, illetve 4. §-ában meghatározott engedély alapján behozatalra engedélyezett gyógyszerek; d) a gyógyászati célra engedélyezett, a hatályos Magyar Gyógyszerkönyvben, illetve Európai Gyógyszerkönyvben (a továbbiakban együtt: Gyógyszerkönyv) szereplô gyógyszeranyagok; e) a Gyógyszerkönyvben és a hatályos Szabványos Vényminták Gyûjteményében (Formulae Normales, a továbbiakban: Fo-No) szereplô magisztrális gyógyszerek; f) az orvosi vényen rendelt egyedi összetételû (magisztrális) gyógyszerek és a gyógyszertár labornaplójának „Gyógyszertári manuális” mellékletében szereplô saját elôállítású magisztrális készítmények; g) a speciális gyógyászati célra szánt tápszerek. (2) Fiókgyógyszertárban az (1) bekezdés a) pontja és a 4. § 1. pontja szerinti gyógyszerek, az (1) bekezdés b) pontja szerinti anyagok és készítmények, az (1) bekezdés e) és f) pontja szerinti gyógyszerek felhasználásra kész kiszerelésben, az (1) bekezdés g) pontja szerinti tápszerek, valamint a 4. § szerinti termékek forgalmazhatók. (3) (4) Kézigyógyszertárban az (1) bekezdés a) pontja és a 4. § 1. pontja szerinti, továbbá az (1) bekezdés e) pontja szerinti gyógyszerek felhasználásra kész kiszerelésben, valamint az (1) bekezdés g) pontja szerinti tápszerek forgalmazhatók. (5) A HIV, valamint a hepatitisz B, C és D diagnosztizálására szolgáló in vitro diagnosztikumok (gyorstesztek) csak intézeti gyógyszertárban tarthatóak fekvôbeteg-gyógyintézeti felhasználásra.

4. § Gyógyszertárban – a 3. §-ban foglaltakon túl – az alábbi termékek is forgalmazhatók: 1. a GYEMSZI által forgalomba hozatalra és gyógyszertáron kívül is forgalmazásra engedélyezett gyógyszerek, 2. az orvostechnikai eszközökrôl szóló rendelet szerinti követelményeknek megfelelô orvostechnikai eszközök, valamint az in vitro diagnosztikai eszközökrôl szóló rendelet szerinti követelményeknek megfelelô in vitro diagnosztikai eszközök a 3. § (5) bekezdésében meghatározott diagnosztikumok kivételével, 3. a sorozatgyártású gyógyászati segédeszközök, 4. beteg- és csecsemôápolási, valamint szájápolási cikkek, 5. csecsemô- és gyermektápláláshoz szükséges eszközök, csecsemôk és kisgyermekek számára készült, feldolgozott gabonaalapú élelmiszerek, bébiételek,

6. szoptatási kellékek, 7. orvosi, laboratóriumi vizsgálatokhoz szükséges vegyszerek, vegyszeroldatok, 8. gyógyszernek nem minôsülô gyógyhatású anyagok és készítmények, 9. fertôtlenítôszerek, 10. palackozott ivóvíz, 11. gyógyvizek, 12. gyógynövényteák, 13. a Gyógyszerkönyvben szereplô növényi drogok, 14. az étrend-kiegészítôkrôl szóló 37/2004. (IV. 26.) ESzCsM rendelet hatálya alá tartozó termékek, 15. anyatej-helyettesítô, anyatej-kiegészítô tápszerek, 16. vitamin és ásványi anyag tartalmú, valamint felsôlégúti tünetek esetén ajánlott gyógycukorka, 17. intim higiénés termékek, 18. magas vitamintartalmú zöldség- és gyümölcslevek, 19. külön jogszabályban meghatározottak szerinti engedéllyel forgalomba hozatalra engedélyezett állatgyógyászati készítmények és premixek, 20. emberen élôsködô rovarok irtására, rovarcsípés megelôzésére és kezelésére szolgáló, forgalomba hozatali engedéllyel rendelkezô külsôleges készítmények, 21. a kozmetikai termékek biztonságosságáról, gyártási, forgalmazási feltételeirôl és közegészségügyi ellenôrzésérôl szóló 40/2001. (XI. 23.) EüM rendelet 1. számú mellékletében felsorolt készítmények a parfümök, toalettvizek, kölnik, a hajkezelô és hajápoló termékek fôcsoportban a színezôk, festékek, világosítók, hullámosítók, kiegyenesítôk, fixálók, tartós hullámhoz használandó termékek, fodrászati termékek (lotion, lakk, brillantin) kivételével, 22. kontaktlencse tárolásához és tisztításához szükséges oldatok, folyadékok, edények, 23. nyomdai vagy elektronikus úton elôállított egészségügyi felvilágosító, tájékoztató, egészséges életmóddal, prevencióval, betegségek kezelésével kapcsolatos, gyógyszerészi gondozást támogató könyvek, kiadványok, brosúrák, 24. közegészségügyi vizsgálati tartályok.

Gyógyszerészek Országos Kongresszusa 2011. Magángyógyszerészek Országos Szövetsége 2011. október 06-09., Siófok „A gyógyszertár, mint egészségcentrum” Programelôzetes 2011. október 6. (csütörtök)

14.00 – 15.30 15.30 – 15.45 15.45 – 17.15 17.15 – 17.30 17.30 – 19.00 19.00 – 19.30

Dr. Takács Gézáné dr. a Magyar Gyógyszerésztudományi Társaság Gyógyszerügyi Szervezési és Közigazgatási Szakosztálya elnöke

09.00 – 10.30

10.30 – 10.50 10.50 – 11.05 11.05 – 11.15

2011. október 7. (péntek) 11.15 – 11.45 09.00 – 09.30 09.30 – 10.00 10.00 – 10.15 10.15 – 10.45 10.45 – 11.15

összeállította:

Innováció a gyógyszerészetben akkreditált (kötelezôen választható) gyógyszerész továbbképzés (12 pont) Innováció a gyógyszertechnológiában – Dr. doc. Vecsernyés Miklós Szünet Innovatív megoldások a biofarmáciában – Prof. Dr. Halmos Gábor Szünet Innováció a farmakoterápiában – Prof. Dr. Tósaki Árpád Tesztírás

2011. október 8. (szombat)

11.15 – 11.45 11.45 – 12.15 12.15 – 12.45 12.45 – 14.00

Gyógyszerészi Gondozás I. Geriátria az orvosi gyakorlatban – Dr. Boga Bálint Geriátria a gyógyszerészi gyakorlatban – Dr. Samu Antal „Gyógyszeres Terápia Menedzsment – Geriátria” könyv bemutatója – Kárpáti Judit Szünet A láz- és fájdalomcsillapítás farmakoterápiája I. – Dr. habil. Gáspár Róbert A láz- és fájdalomcsillapítás farmakoterápiája II. – Dr. Klukovits Anna A láz- és fájdalomcsillapítás gyermekkori vonatkozásai – Dr. Márkus Rita Dr. Zacher Gábor Ebédszünet

11.45 – 12.15 12.15 – 12.45 12.45 – 14.00 14.00 – 14.25

14.25 – 14.50 14.50 – 15.15 15.15 – 15.30 15.30 – 18.00

Gyógyszerészt keresünk balatonlellei gyógyszertárba. Érdeklôdni:

dr. Kovács Zsolt

06 (30) 620-9996 16 Gyógyszertár X. évf. 8. szám

Gyógyszerész munkatársat keresünk igali gyógyszertárba. Pályakezdô és nyugdíjas gyógyszerész is lehet. Ügyelet és szombati nyitva tartás nincs. Szolgálati lakás és autóhasználat megoldható.

Érdeklôdni: dr. Kovács Zsolt, telefon: 06 (30) 620-9996

14.00 – 14.25 14.25 – 14.50 14.50 – 15.40

15.40 – 16.00

16.00 – 18.00

16.30 – 16.30 –

Nemzetközi fórum – Tájkép a gyógyszerellátásról Európában és a tengeren túl (Különterem) Prof. Dr. Dick Gorley, Prof. Dr. Lawrence M. Brown, Dr. Linda Stone, Dr. Michel Buchmann, Dr. Tommy Westerlund Cégelôadások NOVODATA konzultáció LX-Line konzultáció

Plenáris program 20 éves a Magángyógyszerészek Országos Szövetsége – Dr. Mikola Bálint 5 éves a MOSZ és a DE OEC közös együttmûködése – Prof. Dr. Halmos Gábor A MOSZ és az „Egy csepp figyelem” Alapítvány – Erôs Antónia Pharmaceutical education and cognitiv services – Dr. Michel Buchmann Pharm.D education int the US – Prof. Dr. Dick Gourley A Szív- és Érrendszeri Nemzeti Program 5 éve és a gyógyszerészi gondozás – Prof. Dr. Kiss István Ebédszünet A gyógyszerészképzés anyagi igényei, és finanszírozási lehetôségei – Prof. Dr. Noszál Béla, Dr. Stampf György A gyógyszerellátás 4M modellje – Dr. doc. Simon Kis Gábor A gyógyszerészi gondozás aktualitásai – Dr. Samu Antal Szünet Fórum Fogadás – a Kongresszus résztvevôi számára

20.00 –

Gyógyszerészi Gondozás II. Rizikóelemzés – Prof. Dr. Nékám Kristóf Kardiometabolikus szindróma orvosi vonatkozásai – Dr. Barna István Kardiometabolikus szindróma gyógyszerészi vonatkozásai és informatika támogatása – Dr. Samu Antal, Daiki Tenno Szünet

Szakmapolitikai Nap – 20 éves a MOSZ Ünnepélyes Megnyitó Elismerések átadása Pályázatok eredményhirdetése Társszervezetek üdvözlése

2011. október 9. (vasárnap) 09.00 09.30 10.00 10.30

– – – –

11.00 –

09.30 10.00 10.30 11.00

Szakmapolitika Dr. Bódis Lászlóné Dr. Bidló Judit Dr. Borsy János Szmicsek Sándor a Magángyógyszerészek Országos Szövetsége Közgyûlése

Szakmai és szervezeti programok MOSZ Ifjúsági Fórum Szûrési módszerek Cégelôadások Rendszergazdák Szövetsége konzultáció




Az egészségügyi felsôfokú szakirányú szakképesítéssel rendelkezôk, valamint szakképzésben részt vevôk folyamatos továbbképzésérôl – (kihagyva a kihagyandókat)

a) a 6. § (2) bekezdése szerinti, minôsített elméleti továbbképzési tanfolyam, b) munkahelyen belül szervezett rendszeres továbbképzés, c) szakmai célú tanulmányút, d) az adott szakterületen végzett tudományos tevékenység, e) egyéni továbbképzés.

1. Általános rendelkezések 1. § (1) Az egészségügyi tevékenységet végzô a) az orvos, fogorvos, gyógyszerész szakképzettséggel, valamint b) az – a) pontban foglaltakon túlmenôen – egészségügyi felsôfokú szakirányú szakmai képzés során szerzett képzettséggel (a továbbiakban együtt: szakképesítés) rendelkezô személyek (a továbbiakban: továbbképzésre kötelezett) folyamatos szakmai továbbképzésben (a továbbiakban: továbbképzés) kötelesek részt venni. (2) A továbbképzés továbbképzési idôszakokban történik. A továbbképzési idôszak tartama öt év. (3) Az elsô továbbképzési idôszak kezdete a továbbképzésre kötelezett mûködési nyilvántartásba történô felvételének napja. A további idôszakok kezdete a) a mûködési nyilvántartásba már szereplô szakképesítés esetén a továbbképzésre kötelezett mûködési nyilvántartásának az egészségügyrôl szóló 1997. évi CLIV. törvény (a továbbiakban: Eütv.) 113. § (2) bekezdése alapján történô megújításának napja, b) további szakképesítés megszerzése esetén, annak a mûködési nyilvántartásba történô bejegyzésének napja. (4) A továbbképzési idôszak alatt a továbbképzésre kötelezettnek e rendelet szerinti kötelezô és szabadon választható elméleti, valamint gyakorlati továbbképzési formákban kell részt vennie. Az elméleti és gyakorlati feltételek teljesítésének mérése pontozással történik. Az egyes elméleti továbbképzési formák elismerhetô legmagasabb pontértékét az 1. melléklet tartalmazza. 2. § (1) A továbbképzési idôszak teljesítéséhez a továbbképzésre kötelezettnek e rendelet szerinti, a) szakirányú szakképesítésnek megfelelô, szakterületenként szervezett kötelezô szintentartó továbbképzésen, b) szabadon választható elméleti továbbképzésen és c) gyakorlati továbbképzésen kell részt vennie.


(2) A továbbképzésre kötelezettnek – függetlenül a megszerzett szakképesítések számától – egy továbbképzési idôszak alatt legalább 250 pontot kell teljesítenie. (3) A továbbképzésekre mûködési nyilvántartási számmal, ennek hiányában – figyelemmel az egészségügyrôl szóló 1997. évi CLIV. törvény (a továbbiakban: Eütv.) 113. § (6) bekezdése szerinti esetre – alapnyilvántartási számmal lehet a képzést szervezônél bejelentkezni. (4) Egy évben – az Eütv. 113. § (6) bekezdése szerinti eset kivételével – 100 pontnál több elméleti pontérték nem ismerhetô el. Egy továbbképzési idôszakból a következô idôszakba legfeljebb 50 – a továbbképzési idôszak utolsó évében szerzett – továbbképzési pont vihetô át. Az így átvitt pontérték szabadon választható elméleti pontként kerül elismerésre. 2. Kötelezô szintentartó továbbképzés 3. § (1) A továbbképzési idôszak alatt a továbbképzésre kötelezettnek legalább 50 pontot olyan kötelezô szintentartó továbbképzés teljesítésével kell megszerezni, amelynek a célcsoportjában a továbbképzésre kötelezett szakképesítése (szakképesítései) szerepel (szerepelnek). (2) A (3) bekezdésben foglaltak kivételével, a több szakvizsgával rendelkezô továbbképzésre kötelezettnek – amennyiben több szakképesítésnek megfelelô szakmát önállóan gyakorol – a kötelezô szinten tartó továbbképzést valamennyi önállóan gyakorolt szakmára vonatkozóan teljesítenie kell. (3) Az a továbbképzésre kötelezett, aki több szakképesítésének megfelelô szakmát önállóan gyakorol, a (2) bekezdés szerinti kötelezettségét egy tanfolyammal is teljesítheti, amennyiben az adott kötelezô szinten tartó tanfolyam az önállóan gyakorolt szakmákra vonatkozó szakirányú szakképzettségeinek megfelelô szakterületeken került meghirdetésre. Az így teljesített tanfolyam pontértéke a 2. § (1) bekezdése szerinti pontokba egyszer számítható be.

(4) A kötelezô szinten tartó továbbképzést a (7) bekezdés alapján meghatározott témakörök alapján a) az egészségügyi felsôoktatási intézmények (a továbbiakban: felsôoktatási intézmény) és b) az adott szakma szerinti országos szakmai intézmények szervezik és bonyolítják le. (5) Az írásbeli vizsgával záruló kötelezô szintentartó továbbképzést úgy kell megszervezni, hogy az azon való részvétellel – sikeres tudásszint felmérô teszt esetén – megszerezhetô legyen 50 pont. A kötelezô szintentartó továbbképzés minden esetben magába foglalja a reanimációra vonatkozó továbbképzési elemet. (6) A kötelezô szintentartó továbbképzés szervezôje a továbbképzés szervezésével és lebonyolításával összefüggésben anyagi támogatást gyógyszert, vagy gyógyászati segédeszközt gyártó, illetve forgalmazó gazdálkodó szervezettôl nem fogadhat el. A kötelezô szintentartó továbbképzés reklám, vagy üzleti érdeket szolgáló programelemet nem tartalmazhat. (7) A Szakmai Kollégium illetékes tagozatai és a (4) bekezdés b) pontja szerinti intézmények javaslatára a Szakmai Kollégium legalább ötévenként meghatározza a kötelezô szintentartó továbbképzések kiemelt témaköreit. A kiemelt témaköröket a Szakmai Kollégium az egészségügyért felelôs miniszter által vezetett minisztérium honlapján folyamatosan hozzáférhetôvé teszi. Kiemelt témakörökre, valamint a kötelezô szintentartó továbbképzés célcsoportjainak meghatározására az egészségügyért felelôs miniszter is tehet javaslatot a Szakmai Kollégiumnak. (8) A továbbképzési idôszak alatt egy kötelezô szinten tartó tanfolyam a továbbképzésre kötelezett számára térítésmentes, amelyre vonatkozó költségvetési támogatás a (4) bekezdés szerinti intézmény részére utólag kerül biztosításra. 3. Szabadon választható elméleti továbbképzés 4. § (1) A szabadon választható elméleti továbbképzésnek minôsül:

(2) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti továbbképzések minôsítése elôzetesen történik, a b)e) pont szerinti továbbképzések minôsítését az 1. mellékletben foglaltak alapulvételével a felsôoktatási intézmények utólag végzik. (3) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti tanfolyamok távoktatási formában is megszervezhetôk. A távoktatással szerzett pontokból évente legfeljebb 20 pont számítható be. (4) E rendelet értelmében távoktatás: sajátos információtechnológiai és kommunikációs taneszközök, valamint ismeretátadási-tanulási módszerek használatával az oktató és a továbbképzésen résztvevô interaktív kapcsolatára és önálló munkára épülô, tudásszint felmérô teszttel záruló képzési forma, ahol a tudásszint felmérése a szolgáltató birtokában lévô adatbázisból egyénenként véletlenszerûen kiválasztott kérdéssor alapján történik. A szintfelmérést meghatározott idôtartam alatt, megszakítás nélkül kell teljesíteni. A programot a munkahelyen kívüli továbbképzési programmal azonos módon kell elismertetni. (5) A továbbképzési idôszak alatt a továbbképzésre kötelezettnek legalább 25 pontot olyan, az (1) bekezdés a) pontja szerinti tanfolyam teljesítésével kell megszerezni, amelynek a célcsoportjában a továbbképzésre kötelezett szakképesítése (szakképesítései) szerepel (szerepelnek). 5. § (1) A 4. § (1) bekezdés a) pontja szerinti tanfolyamot bármely gazdálkodó szervezet szervezhet. (2) A továbbképzés szervezôje a felsôoktatási intézményhez évente 2 alkalommal – január 15-ig és szeptember 1-jéig – nyújthatja be a továbbképzési programját. A továbbképzési program leghamarabb e bekezdés szerinti határidôk lejárta elôtt 90 nappal nyújtható be. (3) A továbbképzési programnak tartalmaznia kell a továbbképzés a) címét, b) formáját, c) célcsoportját, d) részletes szakmai tartalmát, e) elôadóit, f) szervezôjét és annak elérhetôségét, g) helyét, h) idejét, i) díját,

j) tudásszint felmérô teszt esetén annak módját, k) jelentkezés határidejét és l) a jelentkezés helyét. (3) A továbbképzési program befogadásáról a felsôoktatási intézmény dönt. A felsôoktatási intézmény a hiányosan vagy a határidô lejártát követôen benyújtott programot elbírálás nélkül visszaküldi, a szakmailag elfogadhatatlan színvonalú, a bizonyíthatóan reklám vagy üzleti érdeket szolgáló programot indoklás megjelölésével visszautasítja. (4) Aki a 10. § (3) és (4) bekezdésében írtakat nem, vagy nem határidôre teljesítette, attól – annak pótlásáig – nem fogadható el új továbbképzési program.

ab) a továbbképzésen tudományos fokozattal rendelkezô személy üléselnökként vagy elôadóként vesz részt, b) egyéni továbbképzés, illetve szakmai célú tanulmányút esetén, ha ba) továbbképzés a szakmai képzés biztosításához szükséges személyi és tárgyi feltételekkel rendelkezô felsôoktatási intézményben, valamint oktató vagy gyakorló egészségügyi szolgáltatónál történik és bb) a továbbképzésrôl kiállított írásos igazolás annak tematikáját is tartalmazza. (2) Az (1) bekezdés szerinti értékelést a felsôoktatási intézmény évente két alkalommal végzi. 4. Gyakorlati továbbképzés

6. § (1) A felsôoktatási intézmény az 1. mellékletben foglaltak figyelembevételével pontszámajánlással látja el az egyes továbbképzési programokat, és valamennyi hozzá benyújtott, elbírált programot január 31-ig, illetve szeptember 15-ig közvetlenül megküld a Szakmai Kollégium illetékes tagozatának, valamint az Egészségügyi Szakképzési és Továbbképzési Tanács illetékes bizottságának (a továbbiakban: Bizottság). (2) A programra és a pontértékére a Szakmai Kollégium illetékes tagozata február 15ig, illetve szeptember 30-ig tehet észrevételt a Bizottságnak. Véleményeltérés, a Szakmai Kollégium illetékes tagozata észrevételének hiánya vagy az 1. mellékletben foglaltaknak meg nem felelô pontszámajánlás esetén a pontértékrôl a Bizottság dönt. A Bizottság elnöke a jóváhagyott továbbképzési pontértékeket március 1-jéig, valamint október 15ig elektronikus úton hozzáférhetôvé teszi. (3) A Bizottság elnöke a minôsített továbbképzési programok 5. § (2) bekezdés szerinti adatait, valamint a megállapított pontértéket – az egészségügyben mûködô szakmai kamarákról szóló 2006. évi XCVII. törvény (a továbbiakban: Ekt.) 2. § k) pontja szerinti közzétételi kötelezettség teljesítése érdekében – megküldi az illetékes szakmai kamarának. (4) A továbbképzés szervezôje köteles a továbbképzési program 5. § (2) bekezdése szerinti adatait, valamint a megszerezhetô pontértéket az oktatási évhez igazodóan az érintettek számára hozzáférhetô formában közzétenni. 7. § (1) A 4. § (1) bekezdés b) c) és e) pontja szerinti továbbképzés pontértékének elismerése akkor lehetséges, a) munkahelyen belül szervezett rendszeres továbbképzési tevékenység esetén, ha aa) a munkahely vagy szervezeti egysége egészségügyi felsôfokú szakirányú szakképzés végzésére akkreditált és

8. § (1) A továbbképzési idôszak gyakorlati részének teljesítéséhez a továbbképzésre kötelezettnek legalább 3 évet kell hazai vagy külföldi egészségügyi szolgáltatónál a szakképesítése szerinti szakterületnek megfelelô munkakörben eltöltenie. Egy év gyakorlati idô értéke 20 pont. (2) A gyakorlat idôtartamát munkavégzésre irányuló jogviszonyban álló kérelmezô esetén a foglalkoztató, ennek hiányában a mûködési engedély kiállítója igazolja. A munkáltató lehet a foglalkoztatástól függôen a kérelmezô jelenlegi vagy korábbi munkáltatója. Az igazolás tartalmazza a kérelmezô természetes személyazonosító adatait, a gyakorolt szakképesítés megnevezését és a gyakorlat idôtartamát. A gyakorlat idôtartamát a kérelmezô foglalkoztatójának jogutód nélküli megszûnése esetén szerzôdés vagy a munkavégzés igazolására alkalmas és a gyakorlat idôtartamát alátámasztó egyéb dokumentum igazolja. (3) A továbbképzési pontok számításánál egy évnél rövidebb gyakorlati idô is figyelembe vehetô, amennyiben a továbbképzésre kötelezett a (2) bekezdés szerinti módon igazolja, hogy adott naptári évbôl legalább két hónapot összefüggôen hazai vagy külföldi egészségügyi szolgáltatónál a szakképesítése szerinti szakterületnek megfelelô munkakörben töltött el. Az így teljesített gyakorlati idô értéke két havonként 3 pont. (4) Aki a továbbképzési idôszak alatt az (1) és a (3) bekezdés szerinti módon a szükséges 60 pontot nem szerezte meg, a gyakorlati rész teljesítését felsôoktatási intézményben vagy oktatógyakorló egészségügyi szolgáltatónál 1-3 hónapig tartó, felügyelet mellett végzett kiegészítô gyakorlati továbbképzéssel pótolhatja. Az így teljesített gyakorlati idô értéke havonta 20 pont. (5) Az Eütv. 110. § (3) bekezdése szerinti felügyeletet ellátó személy e tevékenységéért havonta 10 szabadon választható elméleti továbbképzési pontra jogosult. Gyógyszertár X. évf. 8. szám 19

Aktuális Aktuális Aktuális Aktuális Aktuális Aktuális Aktuális 9. § (1) Annak a továbbképzésre kötelezettnek, aki a továbbképzési idôszak alatt kizárólag külföldön végzett ténylegesen és jogszerûen egészségügyi tevékenységet és a külföldi államban az egészségügyi tevékenység végzéséhez szükséges elméleti és e rendelet szerinti gyakorlati továbbképzési kötelezettségét teljesítette, ennek – a továbbképzés elméleti részének igazolására adott államban jogosult szerv által kiállított – igazolása esetén a továbbképzési ciklusa teljesítettnek minôsül. (2) Az a továbbképzésre kötelezett, aki a továbbképzési idôszak alatt kizárólag külföldön végzett ténylegesen és jogszerûen egészségügyi tevékenységet, azonban a külföldi állam joga alapján kötelezô elméleti továbbképzésen nem vett részt, a gyakorlati továbbképzés e rendelet szerinti igazolása, valamint a szakképesítésének megfelelô e rendelet szerinti kötelezô szintentartó továbbképzés teljesítése esetén a továbbképzési idôszak teljesítettnek minôsül. 5. A továbbképzési pontok nyilvántartása 10. § (1) A továbbképzésre kötelezett továbbképzésre az általa választott hazai felsôoktatási intézményhez jelentkezik be. A továbbképzésre kötelezett a bejelentkezéssel egyidejûleg nyilatkozik arról, hogy hozzájárul a (4) bekezdés szerinti adatainak a kezeléséhez és a mûködési nyilvántartás vezetése érdekében történô továbbításához. (2) A felsôoktatási intézmény a továbbképzésre kötelezetteknek az egyes továbbképzé-

1. melléklet Folyamatos továbbképzés alapján megszerezhetô legmagasabb pontértékek (továbbképzési pontok) 1. Elméleti továbbképzési tanfolyamok 1.1. Engedélyezett kötelezô tanfolyamon való részvétel: óránként 2 pont. 1.2. Engedélyezett kötelezô tanfolyamon elôadóként való részvétel: óránként 4 pont. 1.3. Más szakterület számára kötelezônek meghirdetett, a résztvevônek szabadon választhatónak minôsülô tanfolyamon való részvétel óránként 1 pont, írásbeli vizsgával történô befejezés esetén 2 pont. Sikertelen tudásszint felmérô teszt esetén a tanfolyam részvételi pontszáma a 2. § (3) bekezdés b) pontja szerinti továbbképzésen szerzett pontként ismerendô el. A legmagasabb adható pontérték – a rendezvény idôtartamától függetlenül – 50 pont. 2. Intézményen belül szervezett továbbképzési formák Rendszeresen szervezett oktatási rendezvény, konferencia, folyóirat referálás. 2.1. Intézményen belül szervezett továbbképzésen részvétel 2 pont, 2.2. Elôadástartás vagy referálás esetén alkalmanként 3 pont, A legmagasabb adható pontérték évente 15 pont.


si formákban szerzett pontjait folyamatosan nyilvántartja, és az adott szakképesítés (szakképesítések) tekintetében teljesített továbbképzésekrôl folyamatosan, de legalább havonta egy alkalommal értesíti a mûködési nyilvántartási szervet.

(3) A továbbképzés szervezôje – legkésôbb a továbbképzést követô 5 napon belül – a programon való részvételért járó pontértékrôl aláírásával ellátott igazolást ad a résztvevônek. Az igazolás tartalmazza: a) a résztvevô aa) természetes személyazonosító adatait, ab) mûködési-, ennek hiányában alapnyilvántartási számát, ac) szakképesítését (szakképesítéseit) b) a továbbképzés szervezôjének nevét, c) a továbbképzés ca) helyét, cb) idejét, cc) címét és d) a továbbképzés teljesítésével megszerzett pontértéket. (4) A továbbképzés lebonyolítását követô 15 napon belül a szervezô összesített kimutatást készít, feltüntetve a) a résztvevôk nevét, b) mûködési-, valamint ennek hiányában az alapnyilvántartási számát és c) a részvétellel megszerzett továbbképzési pontok számát és megküldi annak a felsôoktatási intézménynek, amelyhez a továbbképzésre kötelezett bejelentkezett. (5) A pontérték meghatározásának alapjául szolgáló dokumentumokat az adatszolgáltató 10 évig köteles megôrizni.

3. Szakmai célú tanulmányút 3.1. 3 hónapnál rövidebb tanulmányút 5 pont, 3.2. 3 hónapos vagy azt meghaladó, de 6 hónapnál rövidebb tanulmányút 10 pont, 3.3. 6 hónapos tanulmányút 15 pont, 3.4. 6 hónapot meghaladó tanulmányút esetén minden további hónap 2 pont. A legmagasabb adható pontérték évente 25 pont. 4. Tudományos tevékenység 4.1. Elfogadott vagy megjelent tudományos közlemény lektorált folyóiratban elsô szerzôként 30 pont, társszerzôként 10 pont. 4.2. Lektorált folyóiratban megjelent referátum 5 pont. 4.3. Impakt faktorral rendelkezô folyóiratban elfogadott vagy megjelent tudományos közlemény elsô szerzôként 50 pont, társszerzôként 30 pont. 4.4. Elôadás tartása vagy poszter bemutatása tudományos konferencián magyar nyelven elsô szerzôként 10 pont, társszerzôként 5 pont. 4.5. Elôadás tartása vagy poszter bemutatása tudományos konferencián idegen nyelven elsô szerzôként 30 pont, társszerzôként 20 pont. 4.6. Részvétel hazai vagy külföldi egészségügyi tárgyú tudományos konferencián: 4.6.1. egy napos konferencián óránként 1 pont, de legfeljebb 6 pont, 4.6.2. több napos konferencián naponta 6 pont,

11. § (1) A továbbképzési programoknak az 5. § (3) bekezdés és a 6. § szerinti továbbítása minden esetben elektronikus úton és írásos formában történik. A 10. § (2) és (4) bekezdés szerinti adatátadás minden esetben elektronikus úton történik.

Tanulmány Tanulmány Tanulmány Tanulmány Tanulmány Tanulmány

Veszélyeztetett férfiak

(2) A mûködési nyilvántartást vezetô szerv a 10. § (2) bekezdése szerinti értesítés megérkezését követô 30 napon belül honlapján hozzáférhetôvé teszi a továbbképzésre kötelezett számára a mûködési nyilvántartásban szereplô szakképesítése (szakképesítései) tekintetében a továbbképzési kötelezettsége teljesítését. 12. § (1) Adott továbbképzési idôszakban PhD fokozat vagy habilitáció, vagy újabb szakképesítés megszerzése esetén a továbbképzési idôszak elméleti része teljesítettnek minôsül. (2) Akadémiai doktori cím megszerzése esetén az adott továbbképzési idôszak teljesítettnek minôsül. 13. § A Magyar Orvosi Kamara és a Magyar Gyógyszerészi Kamara az Ekt. 2. § k) pontjában foglaltak alapján folyamatosan ellenôrzi, figyelemmel kíséri, elemzi és értékeli a továbbképzô helyeket és a továbbképzô helyek által lefolytatott képzési programok minôségét. A MESZK az általa lefolytatott utólagos értékelésrôl szóló beszámolót minden naptári negyedév végégig megküldi a Bizottság részére.

4.6.3. európai akkreditációval rendelkezô konferencián: a konferencián kapott és igazolt pont. 4.7. PhD fokozathoz vagy doktori disszertációhoz kapcsolódóan végzett opponensi tevékenység 20 pont. 4.8. PhD témavezetô a jelölt sikeres védése idején 30 pont. 4.9. Tudományos szakkönyv, tankönyv írása 4.9.1. fejezetenként 40 pont, 4.9.2. társszerzôként 20 pont, 4.9.3. szakkönyv vagy tankönyv szerkesztési munkájáért 30 pont. 4.10. Egyetemi, fôiskolai jegyzet vagy más oktatási anyag készítése 4.10.1. fejezetenként 20 pont, 4.10.2. társszerzôként 10 pont, 4.10.3. a jegyzet szerkesztési munkájáért 10 pont. 5. Egyéni továbbképzés Az egyéni továbbképzés célja az adott szakterületen belül új szakmai ismeretek elsajátítása, új metodika begyakorlása. 5.1. Egy hetesnél rövidebb tanulmányút 5 pont, 5.2. Egy hetesnél hosszabb tanulmányút esetén 10 pont; de legfeljebb évente 20 pont. 5.3. Az egyéni továbbképzés irányítója számára a pontérték fele. A legmagasabb adható pontérték évente 30 pont.

Az „erôsebb nem” számára nyilvánvalóan csalódást jelent az a tény, hogy a férfiak átlagosan mintegy 8 évvel élnek kevesebbet a nôknél. Ennek számos – e cikk kereteit messze meghaladó – tényezôje közül az egyik legfontosabb oka a férfiak többségét érintô prosztata (dülmirigy) betegségei. Sok férfi nem is tudja, hogy van ilyen szerve és azt sem tudja, hogy ez mire való. Akkor szembesülnek e kicsiny, izmos szerv meglétével, mikor alhasi, deréktáji vagy vizelési problémáik miatt az urológus megállapítja a prosztata gyulladás vagy már a megnagyobbodás tényét. Az esetek többségében azonban semmilyen tünettel nem jár a prosztata megbetegedése. Rossz közérzet, levertség, látszólag minden okot nélkülözô visszatérô lázas állapotok, a vérsüllyedés magas szintje, potencia problémák megléte utalhat a dülmirigyben zajló változásokra. A férfiaknál a prosztata vizsgálata a góckeresés kötelezô eleme kell, hogy legyen. Fiatal korban a ma elterjedt szabadosabb – óvszert sajnálatosan mellôzô – szexuális élettel járó gyakoribb fertôzések (STD-sexually transmitted diseases) gyakori szövôdménye a prosztata gyulladása. Az életkor elôre haladtával, a szexuális élet gyakoriságának csökkenése, az ülô életmód vagy foglalkozás túlsúlya, a dohányzás és mérték nélküli alkohol fogyasztás mind hozzájárul a prosztata hypertrophia kifejlôdéséhez. Ez a szerv ugyanis olyan mirigyekbôl áll, amelyek a szövettani metszeteken lombik alakot mutat, vagyis öblös hasa és szûk

nyaka van. Ezért sokszor a mirigy váladéka nem tud a szûk nyakon kiürülni, egy – a mitesszerekhez hasonló – kis „dugó” keletkezik a mirigy nyakában, amelyet csak az urológus szakorvos tud kiüríteni egy fájdalmatlan prosztata maszzázs keretében. Ha ezt elmulasztjuk – tudatlanság, információ hiány, igénytelenség, felelôtlenség vagy indokolatlan félelem miatt – szinte minden esetben prosztata megnagyobbodás, majd az esetek nagy részében prosztata rák következik be. Minden férfi – önmaga és családja iránt érzett felelôssége miatt – köteles lenne 45 éves kor felett legalább évente egyszer urológusnál megjelenni, aki a tapintás és masszázs mellett a PSA vérvizsgálatot is elvégzi, ami már a korai stádiumban is képes kimutatni az esetleges daganatsejtek jelenlétét. Ha ehhez még társul az egészséges étkezés, mindennapi testmozgás, a dohányzás mellôzése és néhány kipróbált és eredményesnek ítélt étrend kiegészítô alkalmazása, szinte garantált, hogy senki nem fogja megkapni ezt a rettegett betegséget.

cink) tartalmazó Prosztata komplex a több évezredes népi gyógyászati megfigyeléseket felhasználva került kifejlesztésre a Magángyógyszerészek Országos Szövetségének ajánlásával. A likopin mint fontos antioxidáns – egyébként a paradicsomban levô fontos alkotóelemek egyike – hozzájárul az oxidatív stressz által a prosztata sejtjeire kifejtett káros hatások csökkentéséhez, a kiegyensúlyozott szövet növekedéshez, a sejtek DNS tartalmának védelméhez. A Prosztata komplexben levô hatóanyag mennyiség eléréséhez azonban több kilogrammnyi paradicsomot kellene elfogyasztani. A csalángyökér kivonatának hatóanyagai szerepet játszanak a prosztata normál méretének megôrzésében, a vese és a húgy utak egészséges mûködésének fenntartásában. Ennek az alkotóelemnek természetes fogyasztása azonban sokszor nehézségekbe ütközik, hiszen a csalán meglehetôsen ritkán szerepel étlapjainkon. A cinkrôl és magnéziumról közismert, hogy számos enzim szerves alkotó részei, fontos antioxidáns funkciót töltenek be és hozzájárulnak a normál sejtosztódási folyamatok optimalizálásához. Köztudomású, hogy a táplálékok magnézium és cink tartalma az optimális alá esett, mindenképpen fontos tehát pótlásuk, lehetôleg jó minôségû, komplex termékek formájában. A Prosztata komplex minden tekintetben megfelel a korszerû étrend kiegészítés követelményeinek. Kúraszerû, napi 1 kapszulás szedése 2-3 hónapon át, évente kétszer megismételve – a fent részletezett életmód optimalizáló programmal és szûrô vizsgálatokkal együtt – a tapasztalatok szerint nagymértékben hozzájárul a prosztata megbetegedéseinek csökkentéséhez. Fogyasztása minden 40 év feletti férfinek rendszeresen ajánlott

A népi gyógyászat évezredes megfigyelései szerint a prosztata problémák bizonyos növényi hatóanyagokkal eredményesen megelôzhetôk és kezelhetôk.

dr. Bakanek György szakorvos

Igazán azok a készítmények hatékonyak, amelyek komplex módon tartalmazzák azokat a legfontosabb hatóanyagokat, amelyek a prosztatára a legelônyösebben hatnak. A likopint, csalángyökér kivonatot illetve fontos ásványi anyagokat (magnézium, Gyógyszertár X. évf. 8. szám 21

Felhívás Felhívás Felhívás Felhívás Felhívás Felhívás Felhívás

Vélemény Vélemény Vélemény Vélemény Vélemény Vélemény

Hozzászólás a „Nyílt levél az érintettekhez” témához

Kedves Fiatal Kollégám! Nagyon-nagyon sajnálom, hogy pályád kezdetén, mindjárt az elsô években ennyi negatív tapasztalatot sikerült összegyûjtened. Az a borzasztó, hogy legtöbb gondolatod nem cáfolható. Sok mindennel – majdnem mindennel – egyetértek, oly anynyira, hogy a leírtak közül egyet s mást a saját bôrömön tapasztaltam. Veled szemben nekem megvolt az a szerencsém, hogy több, mint 20 éve vagyok gyógyszerész, és az elsô 20 évben büszke voltam rá, hogy gyógyszerész vagyok, meg voltam gyôzôdve róla, hogy jó szakmát-hivatást választottam. Élesen él emlékezetemben, amikor egy gyógyszerész – akit kollégámnak nem neveznék – kormány-kitüntetést kapott a patika-liberalizációs törvény végig viteléért. Akkoriban minden napilap címlapján ott mosolygott önelégülten az, aki miatt azt találtam mondani: na, akkor most inkább visszaadom a diplomámat. Persze-persze, elsô dühömben mondtam ezt, és természetesen nem adtam vissza a diplomámat. Vettem egy nagy levegôt, összeszorítottam a fogaimat, és … küzdöttem tovább. ... az önelégült mosolyt nem feledve, és soha meg nem bocsájtva ...

Te, kedves Fiatal Kollégám, a beosztott gyógyszerészek sanyarú sorsát taglalod, amit nem tudunk vitatni. Hagy tegyem hoz-


zá, hogy a beosztott gyógyszerész-kollégákénál csak a beosztott-személyi-jogos(!) gyógyszerész kollégáknak sanyarúbb a sorsa. Tudok olyat, aki elhitte, hogy a szakmai tudás, a tapasztalat, a megfeszített munka meggyôzheti a hozzá nem értô tulajdonost, mondván, hogy a világot nem tudjuk megváltani, de saját környezetünkben apró-pici pozitív változtatásokkal elôrébb vihetjük a dolgokat. Sajnálattal kell mondanom, ez tévedés. Akinél a tulajdon és a pénz, annál a hatalom. A politikai hatalamról nem is beszélve. A beosztott-személyi jogos gyógyszerésznek csak a felelôssége több, gond esetén „ô viszi el a balhét”, esetleg még többet is dolgozhat a többieknél, de joga, lehetôsége, és jövedelme sincs több, mint a többi munkatársnak. Egy lelkiismeretes, beosztott-személyi jogos esetleg dolgozhat kétszer annyit, mint mások, mert ugyan ki maradna benn két mûszakra, amikor a tulajdonos által megígért pendlizô, vagy helyettesítô gyógyszerész nem érkezik meg, vagy ha valamelyik kolléganônek belázasodik a gyereke. Persze, a létszám „csúcsra járatott”, minimális tartalék sincsen benne, a tulajdonos meg csak megvonja ilyenkor a vállát: Oldd meg! Való igaz, néhány tulajdonost nem különösebben érdekel, van-e benn a patikában gyógyszerész. Végsô esetben, ha nincs senki, aki gyógyszerész nélkül vállalná a nyitva tartást, legfeljebb zárva lesz nyitvatartási idôben a patika. A betegek meg kit érdekelnek?! Ja, és az etikáról, meg a (jog)szabályokról nem is beszélek. Még egy dolog, amivel vitatkoznék, az általad leírtakból. Te az ellenôrzés fontosságát mindenek felettinek tartod. Én meg azt hiszem, nem azért kellene rendet tartani, szabályokat-, elôírásokat követni, mert félünk. Nem kellene félnünk az ellenôrzésektôl, a megtorlástól, a retorzióktól. Az ÁNTSZ utolsó betûjének jelentése: Szolgálat. Szerintem valóban szolgálni kellene a szakmát, segíteni a tapasztalatlan, ámde jószándékú kollégákat. Aki meg nem jószándékú, azt meg meg kellene gyôzni, hogy a betegek érdeke mindenek elôtt való. Meggyôzôdéssel mondom, sok olyan ellenôrzést végzô kollégával találkoztam munkám során, – nem nevesítve mindenkit, hiszen nagyon sokan vannak, – aki

maximális jó-, sôt jobbító szándékkal végezte ellenôrzô munkáját, a potenciális büntetést, retorziót is hordozva, ámde annak fenyegetését soha nem éreztetve. Sokféle gyógyszerészi- szakmai szervezetnek vagyok tagja. Találtam egy igen szûkkörû, de a szakma iránt igen elkötelezett csapatot. Velük volt módom néhány szomszédos ország gyógyszerészetét személyes találkozásokkal, beszélgetésekkel, ott, a helyszínen megismerni. Hagy hivatkozzak ezek közül a tapasztalatok közül az osztrák példára. Ausztriában a kamarai tagság – természetesen – kötelezô. És nem formális. A kamarai tagoknak meg kell felelniük bizonyos kritériumoknak. A kamara látja el – a fentieknek megfelelôen – a szakmai felügyeletet. Vagyis mindenfajta panasz-, vagy bejelentés a szakmai szervezethez érkezik. A panasz kivizsgálását pedig a szervezet által kiválasztott kollégák végzik. A vizsgáló bizottság tagjai között van egy közeli, mondjuk szomszédos patikában dolgozó, aki a szakma ismeretén kívül, még a helyi viszonyok, vagy akár a helyiek személyes ismeretével is bír. És persze vannak további tagjai a vizsgáló bizottságnak, általában még ketten, akik „ellenôriznek”, kivizsgálják a bejelentést, kontrolálják, hogy a patika az elvárásoknak megfelelôen mûködik-e. A magam részérôl nagy-nagyon szeretnék egy ehhez hasonló szakmai kamarát, és annak a tagja lenni. Sokat gondolkodtam azon, hogy a kialakult helyzetrôl mi magunk, gyógyszerészek mennyire tehetünk. Szerintem bántó, amikor elhangzik, hogy nem kellett volna a kollégáknak munkát vállalni itt, vagy ott, mert akkor gyógyszerész nélkül nem mûködhetett volna patika a bevásárló központokban. Megjegyzem, ôk a családjukért, a megélhetésükért dolgozó kollégák. Nagyra becsült professzorom megjelölésével élve: „fô-, és még fôbb-kollégák” ugyanígy hivatkoztak arra, hogy ha ôk nem adják nevüket, egyetértésüket, beleegyezésüket bizonyos elhibázott egészségügyikormányzati intézkedésekhez, akkor lett volna más, aki ezt így is-úgy is megteszi. Hogy is van ez?!


Vélemény Vélemény Vélemény Vélemény Vélemény Vélemény Kedves Fiatal Kollégám! Mi rossz idôben vagyunk rossz helyen. Az állami patikák privatizációjakor, még korunkra való tekintettel, nem voltunk sehol. Igazából a sokszor emlegetett megyei gyógyszertári központokat sem ismerjük. Bérbôl-fizetésbôl esélyünk sem volt, és persze nincs is, hogy patikányi tôkére tegyünk szert. Marad hát a sanyarú, bizonytalan, rettegett beosztott gyógyszerészi sors, azzal a fenyegetéssel, hogy ha tovább romlik a rentabilitás, a beosztott gyógyszerész lesz az elsô, akit majd leépítenek, elküldenek. Vagy a pénzzel rendelkezô tôkéstárs keresés, aki majd pénzt ad, meg „észt oszt”, hogyan kell vezetni egy patikát. Ez pedig a beosztott-személyi jogos gyógyszerészi sors.

tulajdonos pusztán pénzügyi be- és elszámolást várt, a patika napi ügyeibe, szakmai kérdésekbe egyáltalán nem szólt bele. Ez a legkiválóbb állapot! Ehhez a tulajdonosoknak valami mérhetetlen okossága, intelligenciája szükséges. Sokan vannak ôk is! Nagy baj, hogy a patika liberalizáció lehetôséget adott sok alulképzett, semmihez sem értô, pénzhajhász tulajdonosnak is. Ugyancsak saját tapasztalatból mondom, hogy egyetlen ilyennel történô találkozás egy életre elveszi az embernek az élettôl is a kedvét, nemcsak a patikai munkától. Hát ezért olyan sok az apatikus patikus.

Nekem volt részem a liberalizáció elôtti, nem túl fényes, ámde büszkeségre okot adó gyógyszerészi idôkben és a liberalizáció utáni érhetôen depressziós, apatikus helyzetben.

Azt is el kell mondjam, hogy volt szerencsém olyan patikában is dolgozni, ahol a pénzügyi befektetô tulajdonos, vagy társ-

Kedves Fiatal Kollégám! Az elôzô politikai rendszer szakmánk ellen elkövetett bûneit nem tudom megváltoztatni, a libe-

Üdvözlettel:

ralizációt sem tudom visszafordítani. Egy hitet és reményt vesztett nemzedék belôletek, fiatalokból akar erôt meríteni. Hát fel a fejjel!

Kívánok nagyon sok erôt, és kitartást!

Reménykedjünk, hogy eljön még az az idô, amikor büszkén mondhatjuk: gyógyszerészek vagyunk.

Dr. Sánta Zsuzsa

Reflexió a „Nyílt levél az érintettekhez” címû íráshoz mindenkit érint. Sôt, tapasztalatom szerint a legnagyobb gondban épp a 45-60 éves korosztály van, akiknek a választási lehetôségei már sokkal szûkebbek, mint ifjabb kollégáiké, így az elhelyezkedési lehetôségek drasztikus csökkenése ôket sújtja leginkább. A fiatal még könnyebben vált, munkakört, várost, ma már akár országot is, de az idôsebbeknél ez már nem megy és józan ésszel belegondolva: nem is mehet. Az élet rendje nem ez.

Kedves Fiatal és kevésbé Fiatal Gyógyszerészek! „Csakis akkor beszélj, amikor kell, s felét mondd csak annak, amit gondolsz, csakis azt írd le, amit aláírhatsz, és csakis azt cselekedd, amit elmondhatsz. Sohase feledd, hogy a többiek számítanak rád, s hogy te ne számíts rájuk. Ne becsüld a pénzt se többre, se kevesebbre annál, amennyit ér: a pénz jó szolga, de rossz úr.” (Alexander Dumas) Úgy gondolom, hogy ez a levél minden korosztályt megszólított és a fiatalság inkább csak a levél írójára vonatkozik, a probléma


Ahogy az sem, hogy egy fiatal, kezdô gyógyszerész pendlizve vagy töltelék munkakörben kezdje a pályáját, épp a legfogékonyabb éveiben, amikor az egész életét meghatározó hivatásszeretete és szemlélete kialakul. A gyakorlati idô megágyaz ennek, a mag ekkor, az egyetemi évek alatt kerül a legtöbb diáknál elvetésre, de az elsô idôk gondozási körülményei bizony meghatározzák, mi virágzik ki belôle. Egyetemen töltött tanári pályafutásom alatt pontosan láttam, évrôl-évre mennyire változik a hallgatói értékrend és a hozott felkészültség is. Egy azonban közös és körülnézve a világban a is marad: az emberek (nem csak a fiatalok!) ki vannak éhezve a

jó szóra, a szeretetre és az értelmes, hasznos életre. A nagy probléma, hogy otthonról egyre nagyobb hányaduk nem hozza ennek a felépítéséhez szükséges készségeket, mert nem lát PÉLDÁT. A szakmaszeretet sem magától alakul ki, ehhez is példa kell. A fiatalok nagy része fogékony és végtelenül hálás, ha megfelelô következetességgel és fegyelmet is követelve feléjük fordul az ember. Épp nemrégiben jött oda hozzám egy igazán ifjú gyógyszerész, hóna alatt egy tôle is fiatalabbal. Azt mondta, szeretné bemutatni, mert én mentoráltam az ô mentorát, ô pedig Petit, akinek szóltak, hogy most, hogy ötödéves lesz, itt az ideje kiválasztani, ki az, akinek ô fog majd mint idôsebb, tapasztaltabb segíteni. Mit mondjak, szívet melengetô élmény volt. Soha nem beszéltünk ilyesmirôl, de ilyenkor látja az ember azt, hogy van értelme annak, amit csinál és van értelme a Fiatal Gyógyszerészek Klubjának. Ahol ugyan eddig kevesebb volt a személyes összejövetel, mint szerettük volna (ezen változtatni fogunk), de hiszem, hogy különösebb hírverés nélkül már pozitív nyomot hagy-

Vélemény Vélemény Vélemény Vélemény Vélemény Vélemény tunk nemcsak az egyes emberek, de a magyar gyógyszerészet életében is. Ez nem jöhetett volna létre, ha nincsenek lelkes, tehetséges emberek, akiket gyakorlatilag csak kicsit szervezni, koordinálni kell. Lassan háromezer tagot elérve és saját tapasztalataim alapján sem gondolom általánosnak azt, amit a levélíró ír. Valóban, vannak olyan munkahelyek, amik így mûködnek, de ha az ember ismeri a saját értékrendjét és azt követi, akkor kisebb valószínûséggel fut bele olyan helyzetekbe, amelyek a kiégés felé viszik. Egyértelmû, hogy vidéken kevesebb a választás lehetôsége és az is, hogy nem kell álszentnek lenni, mindenkinek, de a fiataloknak különösen fontos a pénz, hiszen a családalapítás, az önálló élet megteremtése anélkül lehetetlen, fôleg, ha otthonról nem tudnak segíteni. Mégis: van választás. Szinte mindig van. Annak idején, amikor államvizsga elôtti gyakorlatra kellett helyet választani, sokan nem néztek normálisnak, hogy miért megyek le „vidékre” (Sopronba) „Budapestrôl”, mikor a budapesti helyem még fizetést is adott volna. Egyszerû: valóban tanulni akartam. Meg akartam tanulni a szakmát. Ott meg lehetett. És ezért vállaltam az egyetemi oktatás mellett külön munkákat is, mert azt akartam, hogy rálátásom legyen a gyógyszerészet egyes ágaira. Hogy amikor majd eljön az idô, már én is tudjak adni, irányt mutatni és megfelelô, kompetens, tapasztalatokon nyugvó véleményt tudjak formálni. Engem soha életemben nem a pénz vezérelt elsô számú helyen és az sem, hogy „hol mennyit adnak”, noha természetesen ez is egy fontos tényezô ahhoz, hogy normális, értelmiségi léthez méltó életet tudjon élni az ember. Fontos és kell, de nem mindegy, hogy minek mi az ára. Nem vagyok „az 1994. évi LIV. törvény bíborban született gyógyszerészgyermeke” (idézet), hiszen a családunkban én vagyok az elsô gyógyszerész és nem vagyunk „gazdagok” (szintén idézet) sem, hiszen a tanári, egyetemi kutatói, oktatói fizetések sosem verdesték a plafont, mégis szereztem még két diplomát közben, amelyekrôl úgy gondoltam, szélesítik a látókörömet és alaposabb tudást adnak. De mindig olyan embert kerestem (és valahogy ebben az élet is segített), akire felnéztem és akitôl rengeteget tanultam. Szemléletet, hozzáállást, szakmai tudást. Mert lelkesedni csak magasabb rendû dolgokért lehet. Sok gyógyszerész úgy vállalt el 2006. óta személyi jogot, beosztotti állást, hogy pon-

tosan tudta, hogy a beígért összegért „mit várnak el” és szemet hunyt a szabálytalanságok felett is. Pedig az elmúlt években szinte soha nem látott mennyiségû állás közül választhattak (igen, vidéken is!) és senki sem kötelezte ôket erre! Keresleti piac volt, de nem vették észre illetve sokakban nem volt anynyi tartás, hogy azt mondják, köszönöm, ehhez én nem adom a nevem. Mostani helyzetükben legtöbben az 5 évvel ezelôtti döntésük következményeit viselik, ráadásul közben fordult a kocka a gyárakat érintô megszorító intézkedések, a megnövekedett képzési létszám és a patikák ismert problémái miatt (a már tapasztalható és egyre növekvô mértékû humánerôforrásproblémára hónapokkal ezelôtt felhívtuk a Kamara figyelmét). A honlapunkon hosszú ideje ott virít a figyelmeztetés (a törvényi háttérrel):

Senki ne hagyja, hogy hülyének nézzék, mert a szabálytalanság büntetôjogi következményeit neki kell aztán viselnie !!! Hányan tartottak ki mégis ilyen cégek mellett?... Hányszor „hunytak szemet”? És miért is? Aki nem akarja, azt nem lehet szabálytalanságra kényszeríteni. „Lepaktálni” senkivel nem kell. Nagyon rossz, pejoratív értelmû szó ez. Amikor valaki leteszi a gyógyszerészi esküt, eleve az etikus magatartásra esküszik fel. Tehát hibás gyakorlat megkülönböztetni „etikus” és „nem etikus” gyógyszerészeket. Vagy szabályok szerint mûködô gyógyszerész valaki vagy nem, és ha nem, az büntetôjogi kategória. Ki is döntené el, ki vagy mi az „etikus”? Ez egy szubjektív, változó fogalom, ami az adott kor erkölcsi közmegegyezésén alapszik. Magának az etikának is számtalan ága létezik. Az viszont könnyen megállapítható, hogy valaki törvényt, jogszabályt, esküt sért-e. És azt vita nélkül szankcionálni kell. Mégsem lehet minden gyógyszertárba, minden dolgozó mellé hatósági ellenôrt állítani és a „forró drót” intézménye sem old meg igazából semmit, ahogy a világtörténelem során eddig még soha. Egyrészt a szak-és szabályszerû munkavégzésnek belülrôl kell fakadnia, másrészt a gyógyszertár VEZETÔJE (aki a személyi jogos, akkor is, ha csak a nevét adta …) FELEL a beosztottjaiért. Azért is, hogy a hierarchiát a tudás és ne az öntudat alakítsa. A gyógyszertár megjelenése, munkája és híre ÔT MINÔSÍTI.

Vannak a nehézségek között csodálatosan mûködô családi gyógyszertárak és vannak olyan lánchoz tartozó gyógyszertárak is, ahol nagyszerû, felkészült, a beteget valóban szolgáló gyógyszerészek dolgoznak. Soha nem lehet általánosítani. Olyan közeget kell keresni, ahol az ember jól érzi magát, ami egybevág az értékrendjével. Ha nem talál ilyen gyógyszertárat (bár azért szerencsére szép számmal akad, ahol rendes munka folyik), akkor gyárban, hatósági vagy adminisztratív területen és ott is dolgozhat a közösségért. Az egymásra mutogatásnak azt hiszem, épp ideje véget vetni. A környezetünket mi alakítjuk és együtt kell dolgoznunk azért, hogy elôbbre jussunk. Ebben a fiataloknak is nagy, egyre növekvô szerepe van. De anélkül kapni, hogy elôször adnánk, nem lehet. Teljesen egyetértek dr. Valiskó Jánosné szavaival, aki azt írja, hogy a túlnyomó többség JÓL akar dolgozni. Én is így látom. És szilárdan képviselem azt az irányvonalat, hogy a Kamarában MINDEN gyógyszerészi ágnak és azok képviselôinek helyet kell kapnia. Mert a túlélés kulcsa az egységesség és a nyílt, építô, kreatív kommunikáció. Innováció, dinamizmus és a környezetre adott gyors, hatékony válaszreakció e nélkül nincs. A kötelezô kamarai tagsággal olyan lehetôséget kapott a gyógyszerészet, hogy egy ilyen komplex fórum, vagy nevezzük inkább tudásbázisnak, létrejöjjön. Ha ügyesen koordináljuk, félretéve (vagy nem is ismerve) a régi ellentéteket, a közös cél miatt csodákra lehet képes. A Kamara „zsíros” tagdíjbevételéhez meg annyit, hogy jómagam a Budapesti Kamara alelnöke vagyok, rendszeres meghívóval az Országos elnökség üléseire (nem csak dísznek, mert oda is figyelnek rám, noha mint mondottam, nem vagyok „dinasztia”), de soha nem voltam még egy FIP-en sem és a Kamara költségvetését tudomásom szerint indokolatlanul egy tisztességes ember sem terheli. De ugyanezt tudom elmondani a többi szakmai szervezetrôl, így a MOSZ-ról (pedig nem is vagyok magángyógyszerész, ahogy sok fiatal nem az, mégis odafigyelnek rájuk) és hatóságról is. Vagy élô példa a Fiatal Gyógyszerészek Klubja, amire ma már mindenhol figyelnek, és ahol mindenki segít (a másiknak is!), hozzáteszi, amit tud, pártállásra való tekintet nélkül. Tehát van, ahová lehet jönni, tenni, alkotni és egymás akadályozása helyett: haladni.

Dr. Dinya Mariann


Vélemény Vélemény Vélemény Vélemény Vélemény Vélemény A szaklapban elindított vita felbátorított arra, hogy néhány szóval bemutassam helyzetemet, tanulságként, hogy ilyenre is van példa szakmánkban. Ki is a gyógyszertár vezetôje!? Az utóbbi hónapokban elkeseredésemben százszor is feltettem magamban ezt a kérdést. Talán a jogszabályokból lehetne tudni, de az élet sokszor mást produkál. Megjegyezném, amikor ebbe a gyógyszertárba jelentkeztem nem ezek a tulajdonviszonyok voltak, akkor biztosítottak a teljes szakmai függetlenségemrôl. Az én történetembôl is levonható az a tanulság, hogy óriási hiba volt a szakma részérôl megengedni, hogy nem gyógyszerész is nyithasson patikát. Súlyosbítja a helyzetet, ha az egyik tulajdonos munkáltató, 1-2 éves gyorstalpaló asszisztensi, sôt gyakorlat nélküli szakasszisztensi végzettséggel ugyanabban a gyógyszertárban dolgozik „beosztott vezetôként”, hatalmas önbizalommal. A személyi jogos vezetô gyógyszerész emberi, erkölcsi, szakmai kiszolgáltatottá válik. Minden nap meg kell vívnia a harcot a szakmaiatlan hozzáállásokkal, szemléletekkel. A sokéves szakmai tudáson és gyógyszerészi szemléleten felülkerekedik a tulajdonosok által diktált merkantil szemlélet. Nemcsak a munkáltatói jogot gyakorolja, hanem jogot érez beleszólni a munka minden területére,mondván ô adja a fizetést. Ebben a helyzetben hogyan lehet szétválasztani a feladatokat a munkáltató és a szakmai vezetô között? A személyi jogos évtizedes szakmai múlttal és gyakorlattal rendelkezô szakgyógyszerész rettegjen a rendeléseknél, új gyógyszerek bevezetésénél, akcióknál stb. hogyan fogják kritizálni munkáját, hiszen egyáltalán nem kell szakmai rutin a rendeléseknél, hangoztatják. Csak az kell tudni, hogy melyik kereskedô ad nagyobb jutalékot. Az akciókat köteles a tulajdonossal engedélyeztetni, benne van a munkaszerzôdésében. A profil kialakításába sem szólhat bele. A gyógyszertárat elözönlötték a kozmetikumok, melyeknek szabad az árrése, de harcolni kell néhány 10 ezres új gyógy-

szer bevezetéséért, készletezéséért. Retteghet azon is milyen dolgok történnek a tudta nélkül. Szégyenkezhet a beleegyezése nélküli etikátlan reklámügyek miatt. Félhet a szabálytalan házhozszállítás, gyógyszerpostázás miatt. Expediáláskor a betegek nem értik, hogy a személyi jogos gyógyszerész miért nem ad ki vény nélkül vényköteles gyógyszert, hiszen a Fônökasszony mindig kiadta. A jelenlegi szabályozásban pedig be lehet írni az orvos férj bélyegzôszámát, és aztán aláírni a dokumentumot! A gyógyszertárban kettôs vezetés van, hiszen a dolgozók nem tudják kire hallgassanak, hiszen mégis a tulajdonos adja a fizetést. Hol van itt tekintélye a gyógyszertárvezetônek? Elég pl. a szabadságot a tulajdonossal egyeztetni. Ez nem tartozna a szakmai vezetôre? Hiszen a folyamatos munkát neki kellene biztosítani. Hasonló az irányelv az új dolgozók felvételénél, elküldésénél csak bejelentés van, nem véleménykérés. A szakmai vezetônek joga volna részt venni a dolgozók kiválasztásánál, hiszen csak azokkal tudja az általa elképzelt feladatokat végrehajtatni, akiket ô választ. Szintén benne van a munkaszerzôdésben, hogy a személyi jogos köteles végrehajtatni a dolgozókkal a munkáltató döntéseit. Vajon ez miért dolga a szakmai vezetônek? Sorolhatnám még a tisztázatlan kérdéseket, de úgy érzem ennyi elég a címben feltett kérdés megértéséhez.

Nos, valameddig igen, (kell a munkahely, kell a fizetés) bízva abban, hogy valahogy helyére tudja tenni a dolgokat, talán helyre tudja állítani szakmai tekintélyét, tudja tartani a mûködés szabályosságát. Próbál megbeszéléseket kezdeményezni, eredménytelenül. A mindennapos harcba bele lehet fáradni.

Segíteni ki tudna ezen a helyzeten? Hiába a személyi jogos gyógyszerész jogszabályi védettsége, mert mi történik, ha a tulajdonos nem tartja be? Tegyünk feljelentéseket, menjünk alkalmazottként etikai bizottságokhoz, vagy munkaügyi bíróságra, miközben ott dolgozunk? Mit érünk el vele? Lehet, hogy pokollá válik az életünk és miközben évekig perelünk, ellehetetlenítik helyzetünket. Egy idô után azonban nem küzdhetünk az egyéniségünk ellen. Ha meg akarjuk tartani a szakma iránti elkötelezettségünket, függetlenségünket, emberi önbecsülésünket, egészségünket, szakmai tekintélyünket, odébb kell állni, amit végsô elkeseredésemben én meg is tettem, bízva abban, hogy van még számomra olyan hely, ahol szakmaközpontú értékítélettel fogadnak és dolgoznak. A követômnek nagyon könnyû dolga lesz egy jó munkaszervezésû, kiváló szakembergárdát kap. Egyetlen dolga lesz elfogadni a tulajdonos „fônök” irányításait és irányelveit, ameddig tudja. A döntésemet úgy hoztam, hogy jelenleg fogalmam nincs, hol fogok tovább dolgozni, maradok-e a szakmámban.

Természetesen a gyógyszertárban folyó minden szakmai munkáért a személyi jogos felel.

Remélem és bízom abban, hogy a példám nem általános, de úgy éreztem a szakma valódi helyzetének áttekintéséhez fontos megismerni az ilyen jellegû kapcsolatrendszert is.

Lehet-e ilyen körülmények között felelôsségteljes szakmai munkát végezni?

Tisztelettel:

Lehet-e ezt elviselni egy betegközpontú, évtizedek óta szakmailag elismert gyógyszerésznek?

Egy szomorú személyi jogos (név a szerkesztôségben)

A pilisszentiváni Ureusz Gyógyszertárba gyógyszerészt felveszünk. Jelentkezni lehet: Kocsisné dr. Bártfai Katalin gyógyszertárvezetônél Telefon: +36 (30) 9228-990 e-mail: [email protected] 26 Gyógyszertár X. évf. 8. szám

A barnaság megôrzése Az elôzô lapszámokban sokat írtam a napsugár tulajdonságairól és bôrre gyakorolt hatásairól. Most nézzük mi a teendô egy kiadós napfürdôzés után bôrünkkel, hogy megôrizzük a barnaságunkat. A megfelelô napvédôk használatával, leégés nélkül elért barnaságot, a mérsékeltesség jegyében folytathatjuk egy megbízható szolárium szalonban. A szoláriumozásnak igen sok ellenzôje, de annál több használója van. A baj csak ott van, hogy néha még maguk a szoláriumot üzemeltetôk sem rendelkeznek megfelelô tájékozottsággal a gép használatát illetôen. Mivel minden gépnek más a sugárzási teljesítménye, nincs egy általános besugárzási idô, ami mindenkire érvényes, ezért szoláriumonkét és bôrtípusonként, egyéni szolárium tervet kell készíteni. Alapszabály, hogy évente átlagosan 50 napot tölthetünk, természetes és mesterséges napfürdôzéssel együttesen. Sajnos nagyon sokan elfelejtik, hogy mi közép-európai emberek nem vagyunk felkészülve „bôrileg”, arra, hogy az év 365 napján napozzunk. A napimádók nagy része, a bôrén tapasztalja, hogy ezt nem lehet büntetlenül mûvelni. Sokan érvelnek azzal, hogy a már megszerzett barnaság kellô védelmet nyújt. Ez ellen szól a rengeteg frissen diagnosztizált bôrrákos eset, melyet bôrgyógyászok adatai támasztanak alá. Az adatok alapján rengeteg a fiatal páciens, akik nem veszik komolyan a napozás szabályait. A mesterséges úton történô barnulásnak ugyanúgy, mint a napfürdôzésnek, feltétele, hogy szoláriumozás után a bôrnek nem szabad még kipirulnia sem. A szolárium használatakor feltétlenül védôszemüveget kell viselni, a szemkárosodás megelôzésére, lehetôleg a gép gyártója által ajánlott minôségût. A kontaktlencsét viselôk is bátran „szolizhatnak” a védôszemüveg használatával.

Egészséges embernél, nincs ellenjavallata a szoláriumozásnak. Még terhes nôk is élvezhetik a szolárium áldásos hatását. Náluk inkább a forróság lehet káros, mely a gép üzemelésekor keletkezik, így mindenképen konzultálni kell a kezelôorvossal. A barnaság megôrzésének másik fontos része a megfelelô bôrápolás. Minden este napozás utáni testápolóval kenjük be magunkat. Az arc bôrére, ilyenkor egy kicsit táplálóbb – kompenzálandó a nap szárító hatását – kozmetikumot használjunk. A nyaralás ideje alatt kicsit kényeztethetjük is a bôrünket, különbözô pakolásokkal. Tehetünk pakolásokat az arcra, a dekoltázsra, a szemre és a hajunkra is, de pakolás hiányában a szokásos arckrémünket, testápolónkat tegyük fel kicsit vastagabb rétegben és 15 perc múlva, benedvesített kézzel a felszívódásig masszírozzuk. Extra száraz bôrûeknek inkább jó minôségû olíva, vagy egyéb növényi olajos masszázst javasolnék. Kiváló nyugtató és tápláló hatással rendelkeznek az aloe vera tartalmú napozás utáni szerek. Mivel ezek általában gél állagúak, érdemes hûtôszekrényben tartani ôket, így a nagy víztartalommal bíró hideg gél remekül enyhíti a napon „kifáradt” bôrt. Amikor már elértük a kívánt barnaságot, lehet enyhe bôrradírral frissíteni az arc és a test bôrét, melyet gondos hidratálás követ. A hajunk védelmérôl és ápolásáról se feledkezzünk meg. Mivel a strandoláshoz nem kell tökéletes frizura és manapság dívat is a nedves hatású haj, különösebb problémát nem jelent egy pakolás felhelyezése. Speciális, a nap káros hatásait kiszûrô hajpakolást tegyünk napozáskor a hajunkra. A nap melege és a pakolás hatóanyaga együttesen selymessé teszi hajunkat. Kívánom a Kedves Olvasónak, hogy a nyári szabadságról, ne csak kipihenve, hanem megszépülve, lebarnulva térjenek haza.

Barabás Éva


Rendhagyó nyárvégi keresztrejtvény… „London körzetrôl körzetre” sorozatunkat most egy szám erejéig megszakítjuk, hogy így az ôsz kapujában felidézzük az elmúlt nyarat, vele a mi „tengerünk”, a Balaton néhány nevezetességével, látnivalójával. Elvarázsolva érezheti magát az, aki ellátogat ebbe az öt hektáron elterülô faritkaság-gyûjteménynek otthont adó parkba. Az Ábrahám-hegy nyugati oldalában található hatalmas élôfa-gyûjtemény látványa magával ragadó, nem csoda, hogy oly sokan keresik fel ezt a még háborítatlan paradicsomot. A park „lakóit” zömében örökzöldek alkotják. A lélegzetelállító látványhoz a karcsú ciprusok, az egzotikus ágrendszerû hamvaszöld atlanti cédrusok, a mamutfenyôk, a jegenyefenyôk, a meszszirôl illatozó pikkely- és tûlevelû borókák vagy a varázslatos alakú hamisciprusok mind-mind hozzájárulnak. S mindehhez egy olyan csodálatos panoráma társul, amit nehéz lenne mással összehasonlítani. A fák lombjai közül kitekintve láthatjuk a megcsillanó Balatont, észak felôl az Ábrahám-hegy, nyugatról a Badacsony vonulatait vehetjük szemügyre, tiszta idôben pedig a tó túloldalán elterülô Fonyód ikerhegyei is feltûnnek elôttünk a varázslatos kertbôl. A park magántulajdon, de 1997 óta a Balaton-felvidéki Nemzeti Park gondoskodása alá tartozik. Nevét a vízszintes 1. sorban olvashatják. Tihany nevének említése során két dolog biztosan eszünkbe ötlik: a bencés apátság égbe törô tornyaival, no meg a legendás tihanyi echó. Kétségtelen, hogy az apátság Tihany s egyben az egész Balaton környékének talán legismertebb mûemléke, de e helyütt most mégsem errôl teszünk említést. Most ugyanis a szinte egyedülálló, Közép-Európában az egyetlen, aránylag épségben megmaradt középkori remetetelepét keressük fel. Az Óvár keleti oldalán húsz méter magas bazalttufa sziklába vájt barlangok sorakoznak, ezek az ún. …, nevét a függôleges 16. sor tartalmazza. Az ortodox görög szertartású remeték a XI–XIV. század között készítették el sziklafalba vájt celláikat, kápolnájukat és ebédlôtermüket. A cellacsoportokból ma már csak három látható, a többit az 1952. évi sziklaomlás betemette. Ezzel együtt is ez a telep Közép-Európa egyetlen fennmaradt remetetelepe, mely szabadon látogatható. Címe: Tihany, Óvár-hegy Ha kíváncsiak vagyunk egy lenyûgözô látványt nyújtó geológiai képzôdményre, akkor vegyük az irányt a Tapolca-Zánka-mûúton Monoszló felé. Az itt található természeti érdekesség kimondottan természetjáróknak való csemege, hiszen ide leginkább gyalogosan vagy kerékpárral juthatunk fel. A településrôl már jól látszik a szôlôhegy fölé 337 méterre magasodó, félig elbányászott hely, melynek nevét a függôleges 17. sorban olvashatják. A magasba törô bányafal kôoszlopai hazánkban egyedülállóak, de Európában is csak kevés hasonló található. Vulkáni kúpjának oldalában, a régi bányaudvarban természetvédelmi, geológiai és bányászattörténeti bemutató várja az érdeklôdôket. A csúcsra vivô egykori bányaút hangulatos, cseres-gyertyános erdôben kanyarog felfelé. A bányán átvezetô turistaútra ma már csak belépôvel lehet bejutni, ezért cserébe azonban csodaszép kilátóhelyet, szabadtéren elhelyezett tájékoztatót, információs táblákat, fedett pihenôhelyet, egy apró büfét, az egykori kôbányászatról szóló fotókiállítást s végül, de nem utolsósorban egy igazi geológiai múzeumot kapunk. Hazánk hetedik, a Dunántúl harmadik leghosszabb barlangja Balatonederics közelében található. A Keszthelyi-hegység keleti peremén található, három kilométeres hosszúságával és dunántúli viszonylatban páratlan cseppkôgazdagságával hazánk egyik legújabb természeti kincsének nevét a függôleges 62. sorban találják. A fokozottan védett barlang a bejárata mellett is látható szúrós örökzöld cserjérôl kapta nevét. A barlangtúra élménydús kikapcsolódást ígér mindazoknak, akik érdeklôdnek a barlang létrejöttének története iránt, és szeretnének bepillantani ebbe a gyönyörû és különleges földalatti világba.


Vízszintes 1. MEGFEJTÉS 2. Ford típus 13. … et labora 14. Száraz növény 15. Az abc eleje 18. Kedvelt vágott virág 20. Ázsiai vadló 21. Menyasszony 22. EM 24. Borítékméret 25. … Trans 26. félfémek közé tartozik névelôvel 27. GAR 29. Alapvetô 31. Cipelé 32. …. Montand, híres francia sanzonénekes volt 34. Becézett nôi név 36. Francia tej! 37. Ismert bank 39. Kukkol 41. Kalória röviden 42. Sarok, szeglet 43. Pascal jele 45. Reszket 47. Kicsinyítô képzô 48. TD 49. Mókusfajta 51. Óg-móg 53. Borospalack zárja 55. Egészség a víz által 56. Kiejtett betû 57. CDA 59. Low Incidence Cooperative Agreement 61. Lefújja a bíró 62. … Zsuzsa, neves komika 63. Sors betûi keverve 64. Spanyol bika! 65. Nyári rövidnadrág 67. –ke párja 69. Tartó (például szemüveg) 70. Abba az irányba 71. Sok idô múlva 73. Fiú nyuszi Függôleges 2. Rendben! 3. Házikó 4. Vitorlásfajta 5. Menyasszony 6. Rádium vegyjele 7. Antilopfajta 8. Ravasz állat 9. Utol..., elkapja 10. Állóvíz 11. Betegek 16. MEGFEJTÉS 17. MEGFEJTÉS 19. Juttat népiesen 20. Amirôl a történet szól 21. Ló eledel 23. A legjobb bolgár tiszta aromájú vörösbor 25. Nem üres 26. Amerikai Világcég – internet, média, telekommunikáció 28. Lusta 30. Római 51 33. Üres sut 35. Vízzel letisztít 38. Vágyakozik 39. Stanisław …, világhírû sci-fi író 40. A hegymászók hordárja a Himalájában 44. Lent 46. Híres kínai tengerparti üdülô 50. Gyógyszergyárunk 52. Színmû névelôvel 54. Értéktelen holmikkal kereskedô 56. Kábítószer 57. Varázslat 58. Nôi kórus egyik hangneme 60. Menyasszony 61. Lengyel légitársaság 62. MEGFEJTÉS 66. Idegen játék 68. Kórus 71. Üresen súg 72. KÓ 73. –be párja 74. KL

A helyes megfejtést beküldôk között 1 fô regisztrációt sorsolunk ki a Gyógyszerészek Országos Kongresszusa 2011. rendezvényünkre.

Beküldési cím: MOSZ (1135 Budapest, Keresek u. 9.)

Az elôzô havi keresztrejtvényünk nyertese: Kránicz Józesfné – 3232 Mátrafüred, Béke u. 6.

Magángyógyszerészek Országos Szövetsége X. évf. 9. szám • 2011. szeptember

Magángyógyszerészek Országos Szövetsége

Missziós nyilatkozat A Magángyógyszerészek Országos Szövetsége 1991-ben a gyógyszerészek civil szervezôdése során jött létre a gyógyszerészet új ars poeticajának megfogalmazása, a gyógyszerészi hivatás fejlesztése és társadalmi megbecsülése elômozdítása érdekében.

Érdekérvényesítô tevékenységünket a nemzetközi szakmai folyamatokra is figyelemmel tényszerû adatokra, elemzésekre és következtetésekre támaszkodva, a gyógyszerészet stratégiai érdekeit szem elôtt tartva végezzük.

Kiegyensúlyozott kapcsolatot alakítottunk ki és tartunk fenn a mindenkori állami-,

GYÓGYSZERTÁRI MENEDZSMENT3

Kedvezô-e a magángyógyszerészet számára az új törvény? Csak abban az esetben, ha tudatosan felkészülünk alkalmazására, hogy soha többé ne fordulhasson elô egy neoliberális ámokfutás a gyógyszerügy területén. E célból szerveztük meg az ez évi, kötelezôen választható továbbképzésünket.

Helyszínek: Szombathely

szeptember

17 – 18.

(szombat-vasárnap)

Budapest II.

szeptember

24 – 25.

(szombat-vasárnap

Szolnok

október

01 – 02.

(szombat-vasárnap)

Nyíregyháza

október

15 – 16.

(szombat-vasárnap)

Veszprém

november

12 – 13.

(szombat-vasárnap)

Budapest III.

november

26 – 27.

(szombat-vasárnap)

szakmai irányítás vezetôivel, egészségügyi- és civil szervezetekkel egyaránt.

A továbbképzô tanfolyam – az akkreditációs bizottság döntése alapján – részvétel esetén 15 kreditpont értékû, sikeres tesztvizsgával együttesen 30 kreditpont értékû. A képzés bonyolításával a Simon Patika Bt. foglalkozik

Filozófiánk homlokterébe tartozik a magángyógyszertárak mûködési feltételeinek

(Címe: 1149 Bp., Nagy Lajos király útja 158.)

javítása, a kiszámítható szakmai-, gazdasági- és jogi környezet megteremtése.

Részvételi díj: 9 750,- Ft tanfolyamdíj + az egyetemi elektronikus pontelszámolási költség: 500,- Ft. A számlát a tanfolyam végén kapják meg a hallgatók.

Kiemelkedôen fontosnak tartjuk a gyógyszerpiac szereplôivel, a gyógyszergyártók és nagykereskedôk szervezeteivel való érdekazonosság hangsúlyozását, a harmonikus szakmai és gazdasági együttmûködést.

Tudatosan törekszünk a gyógyszerészi érdekek megfogalmazására, tagságunk

Információ: Bihari Erzsébet tel/fax: 06-1 252-4948, 06 30 662-8102, illetve Takács Gézáné dr. tel: 06 30 955-8125.

JELENTKEZÉSI LAP

tájékozottságának növelésére, felkészültségének javítására.

Célkitûzésünk a gyógyszertárak szakmai-, gazdasági-, jogi- érdekérvényesítésének és az egyéni érdekérvényesítésnek magas szintre való fejlesztése.

Törekszünk a gyógyszerészet társadalmi presztizse növelésére, a szakmai szolgáltatások színvonala emelésére.

Fontosnak tartjuk a betegek életminôsége javítását, a gyógyszerész gyógyszerterápiás tanácsadó szerepének növelését, a betegorientált gyógyszerészet elterjesztését.

Elôsegítjük a gyógyszerészeti szakterületek érdekérvényesítési gyakorlata harmonizációját, felvállalva a gyógyszertárak és azok mûködtetésével összefüggô kérdések képviseletét.

Gyógyszertári menedzsment3 2011. év A továbbképzés választott helyszíne: Jelentkezô neve: . . . . . . . . . . . . . . Leánykori név: . . . . . . . . . . . . . . . . Mûködési nyilvántartási száma: . . .

. . . .

. . . .

. . . .

. . . .

. . . .

. . . .

. . . .

. . . .

. . . .

. . . .

. . . .

. . . .

. . . .

. . . .

. . . .

. . . .

. . . .

. . . .

. . . .

. . . .

. . . .

. . . .

. . . .

. . . .

. . . .

. . . .

Jelölje meg, melyik egyetemen tartják nyilván továbbképzéseit! Debreceni Egyetem ❏ Semmelweis Egyetem ❏ Szegedi Egyetem ❏

. . . .

. . . .

. . . .

. . . .

. . . .

. . . .

. . . .

. . . .

. . . .

. . . .

. . . .

. . . .

. . . .

Pécsi Egyetem

. . . .

❏

Levelezési cím Címzés: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Ir. szám, város, utca: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Telefon: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . E-mail: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Számlázási adatok Számla címzés: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Ir. szám, város, utca: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Fizetési mód:

Átutalás

❏

Készpénz

A részvételi feltételeket elfogadom, magamra nézve kötelezônek tartom, a tandíj határidôre való befizetésérôl gondoskodom. Kelt: 2011. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . ...........................................

SZÖVETSÉG A MAGÁNGYÓGYSZERÉSZETÉRT

aláírás Beküldési cím: Simon Patika Bt., 1149 Budapest, Nagy Lajos király útja 158. Tel./fax: 06 1 252-4948

A jelentkezési lap szabadon sokszorosítható!

❏

A gyógyszerészet paradigma váltása – Health Promoting Pharmacy (elôadó: Dr. Simon Kis Gábor) A lakosság kb. egyharmada egészséges, vagy annak tartja magát. Kiaknázatlan terület a közforgalmú gyógyszerellátás szempontjából, mert ezekkel az emberekkel az egészségügyi ellátás egyáltalán nem foglalkozik, ugyanakkor jelentôs hányaduk megfordul a gyógyszertárakban, vagy a banális tüneteire vesz valamilyen szert, vagy mint szívességi gyógyszerbeszerzô, több-kevesebb rendszerességgel jár a patikába. Népegészségügyi programnak megfelelôen be kell „cserkésznünk” ôket hogy az egészségük minél tovább meg is maradjon. E célt szolgálja a Health Promoting Pharmacy. Egészségpolitika (elôadó: Dr. Mikola Bálint) Szemléletváltás van az egészségpolitikában. Ha komolyan vesszük és nemcsak az óhajok szintjén állítjuk, hogy a gyógyszerellátás az egészségügyi ellátás szerves része, akkor a gyógyszerészeknek naprakész ismeretekkel kell rendelkezniük az egészségpolitika minden rezdülésérôl, és minden olyan témához be kell csatlakoznunk az egészségügyön belül, ahol a mi interdiszciplináris tudásunk a betegellátás érdekében hasznosítható. A szakmai felelôsség jogszabályi, erkölcsi, etikai vonatkozásai (elôadó: Dr. Sándor István) A törvényi változások lehetôséget teremtettek a személyi jogos gyógyszerész társadalom számára, de egyúttal veszélyeket is rejtenek magukban, elsôsorban megjelenô alsóbb rendû jogszabályok formájában. Elsôrendû feladatunk és kötelességünk minden ránk vonatkozó jogszabály figyelemmel kisérése és erkölcsi, etikai vonatkozásainak lemodellezése, annak érdekében, hogy soha többé ilyen neoliberális ámokfutás ne következhessen be hazánkban. Lehetôség, vagy nyûg? – Minôségbiztosítás (elôadó: Dr. Samu Antal) Ha a fejlett országokban minden rendben lenne az ellátás minôségével, nem esne ennyi szó, és nem jelenne meg ennyi rendelkezés a minôségbiztosításról és újabban a minôségirányításról. Kétségtelen, hogy nônek az adminisztrációs terhek, de ez a biztonságot szolgálja mind a betegek, mind a szakemberek vonatkozásában. Saját jól felfogott érdekünk is tehát a minôségbiztosítás bevezetése és tudatos mûvelése. Epidemiológia és a gyógyszeres terápia menedzsment (elôadó: Prof. Dr. Vincze Zoltán) A gyógyszer különleges áru! Ez abban is megnyilvánul, hogy a gyógyszerellátásnak mikroszinten, (azaz egy-egy patika szintjén) és makroszinten, tehát országos méretekben is figyelemmel kell kísérnie az epidemiológiai adatokat és változásokat annak érdekében, hogy megfelelô színvonalon történhessen a gyógyszeres terápia menedzsment. Ez egyúttal egy újfajta kapcsolatrendszer kiépítését is igényli az alapellátás orvostársadalma és a közforgalomban dolgozó gyógyszerészek között.

Kérjük, hogy a mellékelt jelentkezési lap kitöltésével és visszaküldésével jelezze részvételi szándékát. Tisztelettel:

Dr. Simon Kis Gábor s.k. egyetemi docens

Tartalom. Gyógyszertár. a Magángyógyszerészek Országos Szövetségének Kiadványa

Recommend Documents