Tartalom. Gyógyszertár. a Magángyógyszerészek Országos Szövetségének Kiadványa

Tartalom

Szemelvények a XX. GYOK Kongresszushoz . . . . . . . . . . . . Dr. Mikola Bálint

2

Paradigmaváltás a közforgalmú gyógyszerellátásban . . . . . . . . . . Dr. doc. Simon Kis Gábor

8

Monopólium magyar módra . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Dr. Bartal Éva

10

Aktuális Ismerjük meg az egészségügyi döntéshozatalt . . . . . . . . . . . . . Szerkesztôség

12

Beszélgetés a gyógyszer-mellékhatásokról . . . . . . . . . . . . Dr. Potocsny Mária

15

Bemutatjuk az egészségügy új vezetôit II.rész . . . . . . . . . . . . . Szerkesztôség

16

A gyógyszerészi feladatok kiterjesztésérôl . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Tóth Ilona

18

Adóreformot . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Dr. doc. Simon Kis Gábor

19

Tájékoztató Egyetemi tanári kinevezések . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . MOSZinfo

19

Tanulmány Régi problémák – új megoldások avagy a bôrbetegségekrôl általában . . . . . . . . . . . . . . . Dr. Kvintovics Pál

20

Beszámoló FIP 2010. Liszabon . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Dr. Samu Antal

22

Sikeres Doktor Regatta II. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Balázs László

24

A kozmetikus tanácsolja A természet szépítôszerei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Barabás Éva

25

Nyitott szemmel Nemzetközi és hazai sajtófigyelô . . . . . . . . . . . . . . . . . . Dr. Horváth Csaba

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Dr. Pintér László

26

Továbbképzés Gyógyszertári menedzsment3 2010. . . . . . . . . . . Dr. doc. Simon Kis Gábor

Gyógyszertár a Magángyógyszerészek Országos Szövetségének Kiadványa Felelôs kiadó: dr. Mikola Bálint

Szerkeszti a szerkesztô bizottság: dr. Feller Antal, dr. Herczeg János, Mátyásné dr. Simon Zsuzsa, dr. Mikola Bálint, dr. Samu Antal, dr. Sándor Árpád, dr. Schlégelné dr. Békefi Csilla, dr. Simon Kis Gábor, dr. Varga Imre A MOSZ címe: 1135 Budapest, Kerekes u. 9. V. em. 6. Telefon: 236-0974 E-mail: [email protected]

B III.

ISSN 1588-8231

Nyomdai elôkészítés: Recsi István Telefon: 06 30 950-6866 E-mail: [email protected] Nyomda: Innova 2000 – Innovariant Nyomda Hirdetés felvétel: MOSZ Iroda Ára: 1000 Ft + 5% ÁFA

Gyógyszertár IX. évf. 9. szám 1

A nagy történet

Kicsi volt a Duna Palota, kipróbáltuk Szegeden az új Forrás Hotelt, mint bázist, emellett még három szállodát foglaltunk. Ekkor már 350 magánpatika volt az országban. A konferencia résztvevôi létszáma megközelítette a 800 fôt, 105 volt a kiállítói standok száma.

Szemelvények a XX. GYOK Kongresszushoz

Fô téma: gyógyszer-kereskedelem, pénzügyi mûveletek. Elôkészületben a gyógyszerellátás privatizációja. Létrejött az egyszintû többcsatornás nagykereskedelem, 76 regisztrált nagykereskedôvel álltunk kapcsolatban. A konferenciára meghívtuk valamennyi gyógyszertári központ jogutód szervezete igazgatóját és kereskedelmi helyettesét, OTP, KHB és más kisebb bank-, valamint az ÁVÜ igazgatóját, vezetôit. Két szekcióban 46 pénzügyi,- kereskedelmi és kiállítói elôadást hallgattunk. Ekkor lépett színre a HESTAG Hungaria.

1 9 9 3

Zártkörû közgyûlésen a MOSZ megalakította Ügyvivô Testületét, és megyei referensi rendszert hozott létre.

Igen nehéz dolog leltárt készíteni egy rendezvény húsz esztendejérôl. Amiért mégis megteszem, az azért van mert minden kollegánk és minden olvasónk számára szeretném világossá tenni azt az elszánt és céltudatos építkezést, ami a Magángyógyszerészek Országos Szövetségét jellemezte az elmúlt közel két évtizedben. Tájékozódásom szerint a szakmák történetében is egyedül álló, hogy egy zárt, és viszonylag kis létszámú diplomás csoport ennyire összetartó módon építsen fel egy rendezvényt, ami a kezdeti 85 fôbôl olykor a 3000 fôs látogatottságot is eléri. Feltehetôen ennek is köszönhetô, hogy Göncz Árpád köztársasági elnök úr 1999-ben, Mádl Ferenc köztársasági elnök úr pedig 2004-ben felvállalták a kongresszus fôvédnöki tisztét. Volt olyan esztendô is, amikor a kongresszus arányai már nemzetbiztonsági érdeklôdést is kiváltottak. Azok számára, akik nemcsak a tömör sorokban, hanem azok között is tudnak olvasni, netán részesei voltak az eseményeknek a legfontosabb üzenet azonban ennél is több. Kell, hogy áttûnjön az a féltô szakmaszeretet, amivel nagyjaink segítették, hogy felépüljön Magyarországon egy korszerû, európai színvonalú polgári gyógyszerészet. Kell, hogy áttûnjön az a vonalvezetés, ami tükrözi az elején a lehetôséghez jutásunkat követô igyekezetünket, hogy hivatástudatunk mellett új kapcsolatokat alakítsunk, munkahelyi vezetôk, gazdasági szakemberek is legyünk. Ezt követôen fénysebességgel építsük szellemünket, gyarapítsuk szakmai ismereteinket, hogy meg tudjunk felelni a társadalmi elvárásoknak, értelmiségi szerepkörünknek. Bizonyára feltûnik, hogy a utóbbi néhány év torz, versenyt fetisizáló szemlélete bizonyos megtorpanást idézett elô, jól megfontolt szakmai építkezésünkben. Bízom abban, hogy ezen is túl leszünk hamarosan.

Készülünk a XX. jubileumi GYOK-ra. A 9./1990. SzEM. rendelet megnyitotta a lehetôséget a jogelôd nélküli gyógyszertárak létesítése irányában. Szélesre nyílt a horizont a szakma elôtt. Dr. Mikola Bálint gyógyszerész hívta életre az elsô magángyógyszerész találkozót. Meghívta az addig megnyílt 85 patika tulajdonosát, akik mind elfogadták az invitációt. 39 kiállító színesítette a kecskeméti Technika Háza szombat vasárnapi programját. A találkozón részt vettek a Népjóléti minisztérium, az Országos Társadalombiztosítási Fôigazgatóság, az Adó és Pénzügyi Ellenôrzési Hivatal, az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat mellett a Magyar Gyógyszerész Kamara felsô vezetése, valamint Bács-Kiskun megye állami, politikai és szakmai vezetôi egyaránt.

1 9 9 1

Fô téma: a gyógyszertár-mûködtetés jogi-, pénzügyi-, gazdasági-, munkáltatói-, szakmai környezete. Hihetetlen empatikus, inspiratív és segítô környezetben fogalmaztuk meg legsürgetôbb teendôinket. Az elsô napi programot követô konzultáció hajnali öt óráig tartott. A vasárnap délutáni zártkörû gyógyszerész fórumon megalakult a Magángyógyszerészek Országos Szövetsége, amit a cégbíróság még abban az évben bejegyzett. Elsô elnöknek az alapító Dr. Mikola Bálintot, alelnöknek Pap Endrét, az elsô magyar magángyógyszerészt és Dr. György Lászlót választotta a gyógyszerész közösség. Jelszavunkat is megfogalmaztuk: „Gyógyszert szed? Beszéljen a gyógyszerészével”. A kiállításon mások mellett bemutatták a Turbula rázvakeverôt.

1 9 9 2

A MOSZ második konferenciáját Budapesten a Duna Palotában tartottuk. A rendezvény felett a védnökséget Nikolics Károly professzor úr látta el. A rendezvény háromnapos volt, péntektôl vasárnapig tartott. Ekkor már 212 magángyógyszertár mûködött, amelyek az országos forgalom 25%-át realizálták.

Fô témák: Egészségügy és gyógyszerügy, gyógyszer-kereskedelem, képzés és gyakorlat kapcsolatrendszere. Gyógyszer-finanszírozás. Dr. Mikola István miniszteri biztos „Merre tart az egészségügy” címû plenáris elôadásával nyitotta meg a rendezvénysorozatot. Prof. Dick Gurley (USA Tennessee Egyetem dékánja) és Dr. Dessing Ruud (Európai Klinikai Gyógyszerészeti Társaság elnöke) a nemzetközi, míg Prof. Dr. Paál Tamás a hazai szakmapolitikai környezetrôl tartott elôadást. Az elsô országos diákfórumot Rácz és Stájer profeszszorok, a gyógyszerészképzô egyetemek dékánjai részvételével szerveztük. A támogatás-elszámolás gyakorlati kérdéseiben Dr. Botos József OTF fôigazgató volt segítségünkre. Az MGYT és MGYK vezetôi mellett gyógyszergyártók és nagykereskedôk cégek vezetôi adtak hasznos tanácsokat a résztvevôknek. Zártkörû könyvelôi fórumot szerveztünk és megjelent a NOVODATA intelligens pénztárterminál rendszere, valamint Higi Gyula pécsi informatikus psyonja. Forradalmian új készítmény a Nootropil és a Marvelon. 2 Gyógyszertár IX. évf. 9. szám

1 9 9 4

Kinôttük Szegedet, bejártuk az ország szállodáit, így került kiválasztásra a siófoki Hotel Ezüstpart, mint fô bázis, és a környezetében lévô kilenc kisebb szálloda. Ettôl az évtôl kezdôdôen a mai napig Siófok az ôszi gyógyszerész seregszemle bázisa. A konferencia fôvédnöke Dr. Kovács Pál népjóléti miniszter. Plenáris vezérelôadást tartott Dr. Sándor László az Országos Egészségbiztosítási Önkormányzat elnöke és Dr. Lantosi István a Magyar Gyógyszergyártók és Nagykereskedôk Országos Szövetsége elnöke, a Hungaropharma Rt. vezérigazgatója. A résztvevôk száma meghaladta az ezer fôt, 120 kiállító két szekcióban 52 elôadást tartott.

Fô téma: Gyógyszerellátás és egészségügy, gyógyszer-kereskedelem, stúdium és praktikum, oktató gyógyszerészi hálózat létrehozása. Vendégünk volt a MGYT Ifjúsági Szervezete és a Hallgatói önkormányzatok vezetôi. Megjelent a TEVA Alpha D3.

Bevált az Ezüstpart. Elindult a privatizáció. Az országban elsôként Bács-Kiskun megyében, Dr. Mikola Bálint MOSZ elnök irányításával, Dr. Kraszkó Károly megyei-, és Komáry Kázmér MEP fôgyógyszerész aktív segítségével 2 hónap alatt lezajlott a tulajdonoscsere. Itt egy kivétellel, minden gyógyszertárvezetô átvette a patikáját, megkapta a mûködési engedélyt és megkötötte a finanszírozási szerzôdés. Ezt követôen felgyorsultak a megyékben a privatizációs folyamatok. A MOSZ tagsága 1100 fô, akik az Alapszabálynak megfelelôen mind személyi jogos gyógyszertár-tulajdonosok.

1 9 9 5

Fô téma: Egyenlô eséllyel a gyógyszerellátásban. A MOSZ valamennyi, a gyógyszertármûködtetésben szerzett tapasztalatát az újonnan privatizált kollegák rendelkezésére bocsátja. Továbbképzési együttmûködés a gyógyszerészképzô egyetemekkel. A MOSZ konferencia a legnépesebb szakmai rendezvény Magyarországon. 3000 négyzetméteres kiállítói pavilont építettünk a szálloda mellett. Vendégünk volt Dr. Gógl Árpád a MOK elnöke. Országos Privatizációs Fórum-ot szerveztünk, amelyen részt vett és felszólalt a Népjóléti-, az Ipari és Kereskedelmi-, a Belügy-, és Igazságügyi minisztériumok felsô vezetése, a megyei közgyûlések (mint a gyógyszertári központok alapítói jogkörét gyakorló tulajdonosi szervezetek) elnökei, az OEP, a GYDSZ és az MGYK vezetô tisztségviselôi. Monitoroztuk és fórumot szerveztünk a gyógyszertár-mûködtetés jövedelmezôségérôl, az árrés-kondíciók javítása lehetôségeirôl, részt vállaltunk az OEP-OVER ellenôrzési rendszer felépítésében. Szász György professzor úr, az MGYT elnöke aktív segítségével a MOSZ és az MGYT társult szervezeti megállapodást kötött. Együttmûködési megállapodás született a MOSZ és a SZAOTE, valamint a MOSZ és a SOTE Gyógyszerész Karai között új típusú, elsôsorban élettani és farmakológiai szakterületi továbbképzések szervezésére. Itt született meg a mai akkreditációs rendszer alapja. Személyi javaslatokat hoztunk a MGYK alakuló közgyûlésére. Tekintettel a rendezvény fórumainak sokrétûségére és magas látogatottságára, megalapítottuk a tavaszi munkakonferenciát, „Gyógyszertár-mûködtetés” elnevezéssel. Az elsô Patika Tükör est vendége Bodrogi Gyula és Voith Ági.

1 9 9 6

Kongresszussá avanzsált a MOSZ konferencia. Befogadtuk a Pharmakoökonomiai és Szervezéstudományi Társaság, valamint a Gyógyszer-kereskedelmi konferenciákat és a MGYK rendezvényeit. Megalapítottuk a MGYK Vállalkozói (Közforgalmú Gyógyszertár Tulajdonosi) Tagozatát, amelynek elsô elnöke Pap Endre lett.

Fô téma: Gyógyszerészet és vállalkozásmûködtetés harmonizációja. Jogszabály elôkészítés. Szakmai követelmények egységesítése. Megalapítottuk a „Gyógyszerészetért” életmûdíjat. Elsô kitüntetettjeink Prof. Nikolics Károly és Pap Endre voltak. Elhangzott Dr. doc. Simon Kis Gábor elsô elôadása a gyógyszertári marketingrôl, amelyet Totth Gedeon és Szabó László professzorok, valamint Leitner György hasonló témájú, majd Dr. Szepesi András finanszírozási-, és Dr. Matos Lajos költségminimalizálásról szóló prezentációja követett.

A 134 kiállító fórumát Dr. Orbán István nyitotta meg. Vitanapot tartottunk a nagykereskedô-patika kapcsolatról, az import gyógyszerek forgalmazásáról, a szakmai ellenôrzésekrôl, az etikáról, a beteg gyógyszerész kapcsolat új elemeirôl. Megalapítottuk a MOSZ Közgazdasági Szakcsoportját, részt vállaltunk a „Gyógyszerügy szabályozásának átalakításáról” szóló törvény elôkészítésében. Ebben az évben volt az elsô tûzijáték. Gyógyszertár IX. évf. 9. szám 3

1 9 9 7

Érdemben befejezôdött a privatizáció, mûködôképes a személyi jog. A kongresszuson 2960 részvevôt regisztráltunk, akik közül 1580 fô személyi jogos gyógyszerész.

Fô téma: Gyógyszerellátás a definitív alapellátás része, házi gyógyszerészi szolgálat. Gyógyszertármûködtetés gazdasági és technikai feltételei. „Klinikai gyógyszerészet a járóbeteg gyógyszerellátásban” címmel intézeti és közforgalmú gyógyszerellátásban dolgozó kollegák, a KLTE és a HIETE oktatóinak részvételével tartottak fórumot Dr. doc. Simon Kis Gábor vezetésével a MGYT Szervezési Szakosztálya rendezvényén. A Pharmakoökonomiai Konferencia a gyógyszerutilizáció témakörét napirendezte. Gyógyszerárak és támogatáspolitika témakörben Dr. Orbán István, Dr. Szutrély Ferencné és Dr. Somody Imre közremûködésével szerveztünk elôadásokat. Megtartotta közgyûlését a MGYK Vállalkozói tagozata. Meghirdettük az országban elôször a MEP-MOSZ igazgatói fórumot, majd a MEP igazgatók és ÁNTSZ fôgyógyszerészek találkozóját. Együttmûködési megállapodást kötött a MOSZ a Pharmavit Rt.-vel, Hankó Zoltán vezetésével megalakult a MOSZ Konfliktusok Hálójában munkacsoportja. Könyvelôi egyeztetô fórumot szerveztünk, az MGYT Ifjúsági Bizottsága 9 elôadást mutatott be a Rozsnyay Mátyás Emlékverseny repertoárjából. A nagyszámú érdeklôdésre és a harmonikus együttmûködés kinyilvánítására figyelemmel a MOSZ együttmûködési megállapodást kötött a MGYT-vel és a MGYK-val közös kongresszus megszervezésére. A megállapodást a Mikola–Vincze–Szabó elnöki triumvirátus jegyezte.

Fô téma: Európai integrációval összefüggô szakmai és gazdasági feladatok a gyógyszerellátásban. Az Egészségügyi-, és a Külügyminisztérium felsô vezetésének részvételével, német, olasz és osztrák szakmai szervezetek vezetôinek közremûködésével szerveztünk fórumot, amelyen részt vett Dr. Gógl Árpád miniszter és Selmeci Gabriella, a Miniszterelnöki Hivatal államtitkára. Betegjogi szekciót szerveztünk a gyógyszerellátás szociológiai aspektusainak áttekintésével a HIETE és a MTA Szociológiai Intézete, valamint az Orvos Unió 2000 közremûködésével. Vitanapot tartottunk a kórházi és közforgalmú gyógyszerellátás sajátosságairól, vendégünk volt Dr. Mikó Tivadar az OEP fôigazgatója.

1 9 9 9

A kongresszus fôvédnöke Dr. Göncz Árpád köztársasági elnök volt. Nevezetes esemény volt ez a magyar gyógyszerészet történetében, hiszen a szakmatörténelem során elôször (és azóta sem) együtt rendeztük meg a GYOK IX. és a Congressus Pharmaceuticus Hungaricus (CPH) XI. fórumait. A kongresszus felett a FIP vállalta a szakmai védnökséget. Együtt ünnepelte a MOSZ rendezvényen a MGYT a 75., a MGYK a 10. születésnapját.

Fô témák: Egységes a magyar gyógyszerésztársadalom. Quo vadis pharmacia? Gyógyszerellátás, finanszírozás, költségvetés, valamint képzés, szakképzés, továbbképzés az ezredfordulón. A rendezvényen részt vett és elôadást tartott Prof. Dr. Vizi E. Szilveszter, a Magyar Tudományos akadémia elnöke. Amellett, hogy az MGYT megtartotta a CPH ügyrendje szerint a szakosztályok tudományos rendezvényeit, közös program volt a racionális gyógyszerterápia és a gyógyszertár-mûködtetés szakterületeinek áttekintése. Félnapos program során tárgyalták meg a kollegák az öngyógyítás és öngyógyszerelés problémáit, megfogalmaztuk a terápiás protokollok iránti igényünket.

Az ezredforduló alkalmat adott a gyógyszerészet nemzetközi környezetének elemzésére, a hazai szakmai célkitûzések áttekintésére és rangsorolására. 11 szállodában, 3000 fô feletti részvétellel, 145 kiállító aktív közremûködésével, hatékony munkával telt a rendezvény négy napja. Megszületett a gyógyszerészi részvétellel szervezett Elsô Magyar Gyógyszer Rt. alapításának gondolata.

Fô téma: A gyógyszerészet jövôképe, társadalmi szerepe, értelmiségi felelôsségvállalás Megjelentek a gyógyszerésztársadalomban a polarizált érdekek. Megfogalmaztuk a három meghatározó érdekérvényesítô gyakorlatot folytató szervezet, a MOSZ, a MGYT, és az MGYK ars poetikáját. Szakértôk bevonásával tekintettük át az evidencián alapuló gyógyszerészet sarokpontjait, fogalmaztuk meg ezzel összefüggô feladatainkat. Élénk, hat órás szakmapolitikai fórumon vitattuk meg a gyógyszerellátással, a gyógyszerészettel kapcsolatos kérdéseket. Hitet tettünk a gyógyszerészi gondozás hazai bevezetése mellett. Figyelemreméltó volt a kongresszus programjainak jelentôs szakmai túlsúlya. Arányait tekintve, szinte alig foglalkoztunk gazdasági kérdésekkel, annyira lekötötte a kollegákat a szakmai jövôkép formálása.

2 0 0 1 4 Gyógyszertár IX. évf. 9. szám

1 9 9 8

2 0 0 0

10 éves jubileumát tartotta a Magángyógyszerészek Országos Szövetsége. Az alapító elnök, Dr. Mikola Bálint javaslatára a szervezet az új feladathoz, a gyógyszerészi gondozás magyarországi felépítéséhez Dr. Samu Antal személyében, nemzetközi tapasztalattal rendelkezô új elnököt választott. A korábbi elnök alelnöki funkciót vállalt. A kongresszus programja szerdától vasárnapig tartott.

Fô témák: Gyógyszerészi gondozás, diabetes, hypertonia, asthma program felépítése Egyetemi oktatók, klinikusok bevonásával került sor a „Hypertonia I., II., II., IV., és V. továbbképzésekre a rendezvény teljes idôtartama alatt. Áttekintettük az OTC gyógyszerforgalmazás nemzetközi és hazai gyakorlatát, amelyben német, holland, osztrák, dán és izraeli vendégeink voltak segítségünkre. A Szakmapolitikai Nap programja során egészségpolitikai szakterületen vezérelôadónk volt Dr. Mikola István egészségügyi miniszter és Dr. Oberfrank Ferenc az OEP fôigazgatója. Kiemelt szerepet kapott a programban a minôségbiztosítás és a likviditás-menedzsment.

Figyelemmel a mozgásszervi megbetegedések évére, a nagy érdeklôdést kiváltó szakmai program vezérmotívuma volt az Osteoporosis I., és II. továbbképzés. Ekkor rendeztük meg az Onkológia I. továbbképzést is. Egyre határozottabb igény mutatkozott az egyetemi curiculumok korszerûsítésére, az élettani és klinikai tárgyak bôvítésére, a mendzsment és gazdasági ismeretek oktatására.

Fô témák: Gyógyszerészi gondozás. Etikus gyógyszerészet. Érdekérvényesítés, lobby. Ismét felszínre kerültek és hangsúlyt kaptak a gyógyszerészet és a gyógyszertár-mûködtetés biztonságát szolgáló jogi és gazdasági környezet hiányosságai, a degresszív árrés elmaradt valorizálásának igénye. A szakmapolitikai fórumok kiemelt témakörei voltak: klinikai vagy termék orientáció-, etikus gyógyszerészet-, piacszabályozás és állami beavatkozás-, elmélet a gyakorlat szolgálatában-, képzési és továbbképzési rendszerek. A nemzetközi trendeket amerikai, osztrák és olasz kollegáink segítségével tekintettük át. Figyelemmel a kormányzati retorikára is, éles súllyal vetôdött fel az egészségügyi szolgáltató – diplomás kereskedô dilemmája. Rixer Mária vezetésével létrehoztuk a MOSZ Ifjúsági Fórumát. Megalapítottuk a „Gyógyszertár” c. lapot.

2 0 0 3

Megjelent a töretlen koncepcióval, európai színvonalon felépített magyarországi gyógyszerellátás egyes alapelveit megtámadó Gazdasági Versenyhivatali tanulmány a piaci korlátok felszámolásáról. Érezhetôvé vált a feszültség a szakma és a kormányzat között. A politika egyértelmûen a harmonikusan, és a társadalom által is elismerten mûködô rendszer kritikája mellé állt.

Fô témák: Elindult a diabetes modellkísérlet. Állam és gyógyszerészet. Visszakényszerültünk a szakmától a gyógyszerészi gondozástól a szakmapolitikába és a gazdaságba. Az eu csatlakozással összefüggésbe hozott, a gyógyszerellátás mûködtetésében preferált gyógyszerészi szerepvállalást kritizáló törekvések a nagypolitika irányába fordították a figyelmet. Az új szempontok alapján, amerikai, osztrák, francia, német, svéd, norvég és angol kollegáink segítségével elemeztük a gyógyszerészek szerepvállalásával összefüggésben a nemzetközi környezetet. A parlamenti pártok egészségpolitikusainak részvételével (Mikola I., Schvarcz T., Csáky A., Molnár L.) áttekintettük az eu harmonizációs kötelezettségeket, a szubszidiaritási lehetôségeket. Bevezetésre került az ÁFA és a Globális Támogatás Volumen korlát. Megtartottuk a diabetes I., és II., továbbépzéseket és workshopot.

A kongresszus fôvédnöke Dr. Mádl Ferenc köztársasági elnök volt. Az egészségpolitika, a kormányzat és az ellátás szereplôi által egyaránt elfogadott tevékenység lett a gyógyszerészi gondozás.

Fô téma: A gyógyszerellátás liberalizációja irányába mutató törekvések. A gyógyszerellátási praxis részelemeit tekintettük át egyetemi oktatók, és gyógyszerpiaci szereplôk (gyártóés nagykereskedelmi vezetôk) segítségével menedzser program keretében. A gyógyszerészi gondozási tevékenységhez illeszkedôen, labordiagnosztikai témakörben tartottunk egész napos továbbképzést. Egyre jelentôsebb gondokat okoz az egészségügy átpolitizálása. A döntések már régen nem szakmai, nem is pénzügygazdasági, hanem politikai porondon születnek. A parlamenti pártokkal való immár hagyományos konzultációt kibôvítve Bogár László és Dabóczi Kálmán professzorokkal a piacszabályozás és egészségügy sajátos magyar kapcsolatrendszerét tekintettük át.

2 0 0 5

2 0 0 2

2 0 0 4

A konferencia jelmondata: A gyógyszertár, mint egészségcentrum. Ismét Dr. Mikola Bálintot választották meg a MOSZ elnökének. A kongresszus vendége Böjte Csaba atya, a Dévai Szent Ferenc Alapítvány létrehozója, aki plenáris elôadásban mutatta be tevékenységét. A résztvevôk kezdeményezésére a MOSZ osztálytermet létesített a Béke Királynôje Magyar Iskolaközpontban, Rekecsinben. Megtartottuk a Diabetes III. továbbképzést.

Fô téma: A magyar lakossági gyógyszerellátás áttekintése A gyógyszerészi gondozás hazai megvalósítása lépéseirôl szervezett programon részt vettek Fésûs László, Rácz Jenô, Noszál Béla, Falkay György és Tósaki Árpád professzorok. Elemeztük a jövô gyógyszerellátása feltételrendszerét, különös figyelemmel a gyógyszerbiztonság, a jogbiztonság, a szakmai kompetencia, az etikus magatartás, a személyes gyógyszertár-mûködtetési jog, valamint a szakmai és társadalmi felelôsségvállalás egyes kérdéseire. Megállapítást nyert, hogy a magyar gyógyszerellátó rendszer szellemi, szakmai, technikai értelemben egyaránt magas színvonalon felel meg az európai elvárásoknak.Fórumot tartottunk a diabetes programról, a jogszabály változásokról, a támogatás elszámolásról, valamint megtárgyaltuk a nagykereskedelmi kapcsolatrendszer, az ügyeleti ellátás, az e-kereskedelem, és a generikus prgramegyes elemeit.

A társadalmi békétlenség és bizalmatlanság légkörével összefüggô feszültségek kisugárzása az egészségügyi ellátó rendszerben is tetten érhetôvé vált. A parlamenti választásokat követôen a neoliberális gazdaságpolitika, a globalizációs törekvések kihatásai az egészségügyben is megnyilvánultak. Folyamatossá vált a nagy ellátó rendszerek reformja.

Fô téma: „sub pondere crescit palm”. Felépítettük, és elôször mutattuk be a jövô gyógyszertárát, ahol a korszerû technikai környezetben demonstráltuk szolgáltatás fejlesztési törekvéseinket. A hagyományos officina mellett szûrési, gondozási programokat telepítettünk a patikába és mûködés közben ismertettük meg a szakma képviselôivel. Már 350 patikával mûködik a diabetes project, amelynek tapasztalatairól konzultációs fórumot szerveztünk. Túlélési stratégia felépítését kezdtük meg a liberalizációs lépések várható hatásainak kiküszöbölésére. Szakmapolitika – Egészségpolitika – Gyógyszerpolitika, harmónia és különbség témakörben Dr. Mikola István, Hankó Zoltán, Prof. Dr. Bogár László és Dr. Mikola Bálint prezentációjában tartottunk félnapos programot.

2 0 0 6 Gyógyszertár IX. évf. 9. szám 5

Életmûdíjasok

Megalapítottuk a Gyógyszeres Terápia Menedzsment tavaszi MOSZ konferenciákat. Hatályba lépett a gyógyszer-gazdaságossági törvény, amelynek a gyógyszerellátásra ható következményei már elemezhetôek. Augusztus 20-án a MOSZ gyógyszertár létesítési moratóriumot kezdeményezett a köztársasági elnöknél, a parlament elnökénél, a miniszterelnöknél, a parlamenti szakbizottság elnökénél és a szakminiszternél.

2 0 0 7

Fô téma: Program a liberalizáció kedvezôtlen szakmai hatásainak minimalizálására Bemutattuk a diabetes és hypertonia programunk eredményeit, elindítottuk a metabolikus szindróma programot. A MOSZ gyógyszerészi gondozási rendszere kapcsolódott a Szív és Érrendszeri Nemzeti Programhoz. Nemzetközi összehasonlítást végeztünk Dr. L. Schmudermayer, a PGEU elnöke segítségével. Segítôtársunk, Erôs Antónia médiasztár „Nézzünk vissza és lássunk jövôt” címmel tartotta meg a diabetes programot támogató prezentációját.

prof. dr. Nikolics Károly – 1996

dr. Pap Endre – 1996

A szakma megbecsült életmûdíjas seniorjai, Prof. Dr. Vincze Zoltán és Dr. Pávics László segítségével a „Honnan-hová” programban felvázoltuk a gyógyszerészet jövôképét. Elemeztük a generikus program megvalósulását, korrekciókat fogalmaztunk meg. Stúdium és Practicum címmel az egyetemek és az érdekképviseletek vezetôivel közösen tekintettük át teendôinket. A gyógyszer-gazdaságossági törvény módosítása irányában kifejtett dokumentált érvelésünk nem járt eredménnyel. Komoly gondokat okoz a gyógyszerellátó rendszer stabilizációja.

Fô téma: A hazai gyógyszerellátás biztonságának fenntartása. Arányaiban jelentôsen csökkent a kongresszus szakmai programja. Gyógyszerészi gondozás az onkológia területén címmel tartottunk nagy érdeklôdést kiváltó elôadássorozatot. Egyértelmûen forráshiányossá vált az ágazat, ami jelentôs mértékben lassítja, veszélyezteti szakmai programjaink megvalósítását. Egyre erôteljesebbé vált a gyógyszerellátás kereskedelmi irányba való kényszerítése, a piaci szempontok érvényesítése, az ágazat versenyorientációja. Ezzel összefüggésben megjelentek a pénzügyi befektetôk és multinacionális körök a gyógyszertár-mûködtetésben. Több elôadássorozatot szerveztünk a kedvezôtlen jelenségek elemzésére, fórumot a túlélési technikák kialakítására, menedzselésére. Létrejöttek a Gyöngy-, és a Szimpatikák.

2 0 0 8

Megszületett az Európai Bíróság határozata, amely egyértelmûen támogatja Európában az általunk is megkívánt etikus gyógyszertár-mûködtetési modellt és felszólítja a közösség államait a szubszidiaritási lehetôségek alkalmazására.

dr. Lantosi István – 1997

dr. Fodorné dr. Novák Alexandra – 1997

prof. dr. Szász György – 1998

dr. Mohr Tamás – 1998

dr. Pávics László – 1999

prof. dr. Erôs István – 2000

dr. Simon Kis Gábor – 2000

dr. Mikola Bálint – 2001

dr. Écsy Zoltán – 2002

dr. Komáry Kázmér – 2002

prof. dr. Vincze Zoltán – 2003

dr. Szabó Sándor – 2003

dr. Hankó Zoltán – 2004

prof. dr. Stájer Géza – 2004

prof. dr. Dick R. Gourley – 2005

dr. Samu Antal – 2005

dr. Csejtei Mariann – 2006

dr. Orbán István – 2006

dr. Várszegi László – 2006

prof. dr. Zalai Károly – 2007

Mátyásné dr. Simon Zsuzsa – 2007

dr. Váczi Józsefné – 2008

dr. Baranyi Judit – 2008

dr. Horváth Dénes – 2009

Bár értelmetlennek tartottuk az államigazgatással való további konzultációt a gyógyszerellátás piaci környezetbe való kényszerítésének felfüggesztésére, meghívtuk az egészségügyi minisztert a kongresszusra. Elôször fordult elô, hogy a miniszter nem jött el, és nem delegált senkit maga helyett.

2 0 0 9

A rendezvény jelmondata: „Egészséget a gyógyszertárból”. Doktori díszoklevél átadó ünnepséget szerveztünk tagságunk számára, amelyen a képzôhelyek dékánjai adták át az okleveleket.

Fô téma: A kognitív gyógyszerészi szolgáltatások fejlesztése. Több, mint félezer patikában mûködött már ekkor a metabolikus szindróma program, ezért továbbléptünk a rizikóbecslés irányába.

A remélve várt parlamenti választásokat megelôzôen utolsó alkalommal tartottunk konzultációt a parlamenti pártok egészségpolitikusaival. A GYOK történetének legnagyobb szabású nemzetközi fórumát szerveztük meg, ahol az EuroPharm fórum vezetô mellett holland, angol, izlandi, ír, svéd, kanadai és amerikai kollegáinkkal konzultáltunk az európai és nemzetközi gyógyszerellátás sajátosságairól.

Dr. Mikola Bálint

Találkozunk

2 0 1 0 6 Gyógyszertár IX. évf. 9. szám

2010

októberében

a XX. Kongresszusunkon

Paradigmaváltás a közforgalmú gyógyszerellátásban Health Promoting Pharmacy (Egészségtámogató gyógyszertár) zat az egészségtámogatás feladatának tudatos felvállalásával.

Nemzetközi szakirodalom megegyezik abban, hogy az egészségmegtartás, egészségtámogatás lehetne a leghatékonyabb formája az egészségügyi ellátásnak, ennek ellenére nem tudják megvalósítani sehol sem. Hangzatos szólamok nagy nekigyürkôzések és egy-egy rövid életû kampányon kívül nem történik jóformán semmi, annak ellenére, hogy a WHO már 1986-ban e kérdésben állást foglalt és megalkotta az egészségtámogatás Ottawai Nyilatkozatát. (1) Nyilatkozat szerint az egészségtámogatás egy folyamat, mely képessé teszi az embereket arra, hogy növeljék és javítsák saját egészségük feletti kontrollt. Ezáltal a közegészségügy integráns részeként is felfogható, amely nemcsak az egészség megtartására, hanem annak támogatására is irányul. WHO Európai Egészségtámogatási Munkacsoportja által kidolgozott irányelvek szerint: (2) ➢ az egészségtámogatási tevékenység segítse az egyéni képességek kibontakozását, ➢ legyen igazságos, ➢ holisztikus ➢ építsen a szakmaközi együttmûködésre, ➢ legyen sokrétû és ➢ fenntartható. Mivel nem sok minden történt a WHO 1998-as közgyûlése is szorgalmazta, hogy a tagállamok tegyék magukévá az egészségtámogatás „bizonyíték alapú” megközelítését. (3) A WHO Európai Egészségtámogatási Munkacsoportjának javaslatai szerint az „Evidencia az egészségtámogatásban”: (4) ✗ egy kialakuló terület, ✗ sokféle megközelítés és modell jellemzi, ennek ellenére ✗ nincs elegendô hatékony kezdeményezés, miközben ✗ minôségi és mennyiségi módszertani feladatokat ad és ✗ a társadalomtudományok módszereit alkalmazza.

8 Gyógyszertár IX. évf. 9. szám

A magyar gyógyszertárakban naponta több mint félmillió ember fordul meg és ezeknek az embereknek nem mindegyike beteg. Széles skálán mozog a betérô emberek egészségi állapota; elsô megközelítésben két nagy csoportba sorolhatjuk ôket: betegek és nem betegek csoportjába. Gyógyszertárak alapvetô feladata a beteg emberek gyógyszerellátása, de ôk sem képeznek egy monolit csoportot.

Itt nemcsak az egészséges emberek érdektelenségérôl van szó (arról is természetesen), hanem az egészségügyi ellátó rendszer és ezen belül az orvostársadalom negatív hozzáállása tapasztalható. Alapvetô okot a szemléletmódban kell keresnünk. Az egyetemi képzés során az orvostanhallgatókat betegségekre szocializálják, azok felismerésére (diagnózis) és kezelésére (terápia). Így jönnek létre a specifikumok és subspecifikumok. Hol van már pl. a klasszikus belgyógyászat? Helyébe lépett a kardiológia, gasztroenteorológia, diabetológia stb., de ide sorolhatjuk pl. a gerontológiát és az addiktológiát is, miközben e két utóbbi téma kifejezetten társadalmi probléma és mégis betegségként kezeltetik. Az egészségügyi ellátórendszer legfejlettebb formája a kórház betegségcentrumként mûködik, ahol új és újabb subspecifikumok jelennek meg pl. sebészet területén is. Az így kialakult ellátó-hálózat egész egyszerûen nem tud mit kezdeni az egészséges emberekkel annak ellenére sem, hogy a legutóbbi gasteini European Health Fórumon (5) is kifejtették: fordulatra van szükség az egészségpolitikában a kórképre vonatkozó politikától a prevencióig, a betegvezetésig és egy Health-in-all-Policy kezdeményezésig. Megérett a helyzet arra, hogy profilbôvítést hajtson végre az etikus gyógyszertári háló-

Megkülönböztethetünk: ✦ akut ✦ krónikus betegeket és ✦ egyidejûleg több betegségben szenvedô embereket, akikkel a gyógyszerésznek más és más módon kell foglalkoznia, kommunikálnia. Ezt a gyógyszerészek naponta rutinból mûvelik, legfeljebb nem tudatosodik bennük a különbözô technika (hiszen sohasem tanulták). Gyógyszertárak jövôbeni profilját tekintve azonban legalább ennyire fontos a többi emberrel való foglalkozás is a health promoting pharmacy tudatos kiépítése érdekében. Ebbôl a szempontból újabb három csoportba sorolhatjuk a gyógyszertárba betérô embereket: ✧ kvázi betegek, ✧ kvázi egészségesek és ✧ egészségesek, akiket együttesen páciensnek nevezhetünk a gyógyszertári szolgáltatás szempontjából. Kvázi beteg: jól beállított vérnyomással vagy cukorszinttel és fegyelmezett compliance-vel úgy élhet az illetô mint bármelyik egészséges ember. Ezekben az emberekben már tudatosodott, hogy fegyelmezett gyógyszerszedésük a jól-létük alapja, az egészségtámogatás mind a beteg, mind a gyógyszerész részérôl megvalósul a mindennapokban. E csoport jelentôsége folyamatosan növekszik, mert a betegségek egyre nagyobb hányada gyógyszerekkel egyensúlyban tartható. Kvázi egészségesek: ôk azok, akik az orvosokat folyamatosan kiborítják, mert a laborleleteik jók és mégsem érzik jól magu-

kat a bôrükben, örökké panaszkodnak és fûhöz-fához szaladgálnak, hogy gyógyítsák meg ôket. Ezeket a pácienseket elôször is türelemmel meg kell hallgatni, másodszor életvezetési tanácsokkal kell ellátni és csak utána próbálkozzunk pl. gyógyteákkal vagy homeopátiás szerekkel. Végsô soron orvosi ellátást nem igénylô panasszal gyógyszerészhez forduló páciensekrôl beszélhetünk. Egészségesek: egészséges életmódjukra odafigyelô, gyógyszertárba rendszeresen visszatérô tudatos „fogyasztók”. Náluk áll fenn leginkább a gyógyszerek „off label” alkalmazásának veszélye. A betegtájékoztatótól eltérô gyógyszerszedés visszavezethetô a szomszédasszonyhoz, rokonhoz, baráthoz vagy éppenséggel az edzô bácsihoz. Kommunikáció szempontjából nehezen kezelhetô csoport, ugyanakkor az volna szerencsés, ha minden egészséges ember törôdne az egészségével és rendszeresen bejárna gyógyszerészéhez (hazánkban sajnos akkor becsülik az emberek az egészségüket, amikor már nincs). Az egészségtámogató gyógyszertár fô célkitûzése: az egészség, mint érték megôrzése a gyógyszertárak és a páciensek közössége közötti kapcsolat minôségi javítása révén. Öt területre összpontosít: ✥ javítani a betegek egészségi állapotát, ✥ figyelemmel kísérni az egészségesek állapotváltozását, ✥ javítani a személyzet egészségét, ✥ egészségtámogató szolgálattá alakítani a közforgalmú gyógyszertárat, ✥ az egészségtámogatást kiterjeszteni a gyógyszertár környezetére is. Ennek érdekében alapvetôen új szemléletmódot és menedzselési technikát kell kialakítani az etikus közforgalmú gyógyszertárakban, amelynek feltételeit meg kell teremteni: ✓ ismerni az érzékelés, észlelés folyamatait, a tudattal kapcsolatos fogalmakat, ✓ ismerni az alapvetô motívumokat, ✓ ismerni az érzelmek fôbb összetevôit és az érzelmi reakciók jellegzetességeit, ✓ megérteni az intelligencia természetét, ✓ leírni a személyiség kialakulásának és fejlôdésének folyamatát, ✓ elemezni a stressz szerepét a testi-lelki betegségek kialakulásában, ✓ alkalmazni a mentális egészségvédelem megelôzô technikáit, ✓ alkalmazni a vezetés-lélektani ismereteket, ✓ felismerni a dolgozók munkavégzéssel kapcsolatos szükségleteit, ✓ személyre szólóan motiválni a beosztottakat, ✓ közremûködni a személyzet kiválasztásában, ✓ elôsegíteni az új munkatársak beilleszkedését,

✓ támogatni a saját és munkatársai lelki egészségét, ✓ felvázolni az egészségügyi és a gyógyszerellátáson belüli kapcsolatrendszereket, ✓ meghatározni és alkalmazni az egészségügyi és gyógyszerügyi marketing fogalmát, ✓ kontrollálni saját kommunikációs készségeit, képességeit, ✓ megfelelôen kommunikálni verbális és nonverbális szinten, ✓ alkalmazni a hatékony kommunikációs technikákat, különösen – az aktív hallgatást, – alapvetô tárgyalástechnikai ismereteket, – konfliktuskezelési stratégiákat, – közvetítô- egyeztetô szerepeket, – véleményt nyilvánítani, – határozottan érdekeket érvényesíteni, – beosztottak munkáját teljesítménymotiváltan vezetni. ✓ definiálni a demográfiai és epidemiológiai alapfogalmakat, ✓ megérteni a nem- és életkor, valamint a betegségek gyakorisága közötti összefüggéseket, ✓ felismerni az egészségi állapotra ható tényezôket és érteni azok fôbb összefüggéseit, ✓ alkalmazni a probléma analízis módszereit, ✓ alkalmazni a döntés-elôkészítési technikákat, ✓ meghatározni, rangsorolni a feladatokat, ✓ tervezni és szervezni a munkafolyamatokat, ✓ menedzselni a változásokat, ✓ megérteni, értelmezni a gazdaság- a finanszírozás- és a teljesítmény fogalmakat, ✓ értelmezni adatokat és azokat ismertetni munkatársaival, ✓ kidolgozni korrekciós intézkedési javaslatokat munkatársaival együttmûködve, ✓ bemutatni a minôségirányítás elméleti alapjait, ✓ felvázolni a minôségirányítás folyamatát, ✓ közvetíteni munkatársainak a minôségirányítás funkcióját, ✓ alkalmazni szakmai irányelveket munkakörében, ✓ felvázolni a jog forrásainak szintjeit, ✓ betartani és betartatni a gyógyszerellátást érintô jogszabályokat, ✓ alkalmazni és betartatni a munkaviszonynyal kapcsolatos jogszabályokat, ✓ alkalmazni a helyi szabályozásokat, ✓ beépíteni az etikai normákat a tevékenységekbe, ✓ kiválasztani a tevékenységhez szükséges információs forrásokat, ✓ rendszerezni az információkat, ✓ feldolgozni, értékelni az információkat, ✓ továbbítani információkat kompetencia szintnek megfelelôen, ✓ megfogalmazni a nemzetközi finanszírozási trendek lényegét,

✓ meghatározni az egészségügyi erôforrások fogalmát, ✓ definiálni a gazdaság alapfogalmait és érteni érvényesülésük, alkalmazásuk sajátosságait, ✓ felismerni az ár- a költség- a volumenösszefüggéseit, ✓ meghatározni a gyógyszerügyi finanszírozás forrásképzési módjait, ✓ felvázolni a biztosítási rendszer fô funkcióit és változásait, ✓ megértetni a hazai egészségügyi és gyógyszerügyi finanszírozás mûködését. Gyógyszerészi hivatás egyik legfontosabb kitörési pontja lehet az egészségtámogató gyógyszertári hálózat kiépítése, amit a felsorolt témakörök oktatásával kell elkezdeni. Utóbbi években az etikus gyógyszertári környezetben olyan változások következtek be (elég csak az Európai Bíróság etikus gyógyszerészetet védô ítéleteire gondolnunk), amelyek kedvezôen hathatnak a gyógyszertári egészségtámogatási fejlesztésekre. Azonban a health promoting pharmacy magyarországi általános és az egész etikus gyógyszertári szervezetet érintô megközelítéséhez, kivitelezéséhez további kutatómunka és tudatos erôfeszítések szükségesek.

Irodalom: • Ottawa Charter for Health Promotion. Can. J. Public Health 1986, 77 425-430

• Rootmann I, Goodstadt M, Potvin L, Springett J. A framework for health promotion evaluation WHO Reg Publ Eur Ser 2001:7-38 • Goodstardt MS, Hyndman B, McQueen DV, Potvin L. Rootman I, Springett J. Evaluation in health promotion: synthesis and recommendations. WHO Reh Publ Eur Ser 2001:517-33 • Major T,: A Kaposi Mór oktató kórház mosdósi részlegének fejlesztési elképzelése az egészségtámogató kórházak követelményei alapján Bp-i Corvinus Egyetem KTI 2008-2010 • Medical Tribune Egészségpolitikai Fórum – európai dimenziók 2010. 42. 28-30.

Dr. doc. Simon Kis Gábor

Nyíregyházán, forgalmas út mentén igényesen bútorozott gyógyszertár bérbe kiadó, vagy a bútor eladó. Telefon: 06 30 985 2156 Gyógyszertár IX. évf. 9. szám 9

Monopólium

A szabadpiaci mechanizmusok helyett az állami szabályozás szükségességét alátámasztó érvek:

– magyar módra Tanmese Volt egyszer, hol nem volt, élt egyszer egy kis faluban egy szegény ember. Azt tanácsolta a fiának: legyél fiam gyógyszerész, azt hallottam, akkor monopolista leszel, akik köztudottan nagyon gazdag emberek. Majd térj vissza, nyiss patikát, és gazdagok leszünk, életünk végéig csak a szelvényeket vagdossuk, és dúskálunk a pénzben, ahogy mondják. Szorgalmasan tanult-tanult a fiú, majd amikor végzett, hazatért a szülôfalujába, és patikát nyitott. Éjt nappallá téve dolgozott, de a nagy gazdagság csak nem jött, jószerivel a család keservesen összekuporgatott pénze is elment a patikára. Mit tegyek hát a monopóliumommal? Adjam el? De bizony ki venné meg ezt az Isten háta mögötti patikámat, hiszen már alig lakják a falunkat, magam sem tudok megélni belôle. Hogy hagyhatnám magukra a hozzám betérô, tôlem tanácsot kérô betegeket? Mihez kezdjek másutt, hiszen magamat ezer szállal idekötöttem – benne fekszik a munkám, pénzem, lakásom, életem? – kérdezte magában a fiú. Így aztán kénytelen-kelletlen tovább dolgozott, míg csak tönkre nem ment. Ha az én patikusom igazi befektetô lett volna, az én mesém is tovább tartott volna (de legalábbis nem patikáról, és nem kis faluról szólt volna). A patikalétesítés újraszabályozásának folyamatában ellenzéki politikai oldalról nyilván újra elôveszik a Gazdasági Versenyhivatal elhíresült, gyógyszerész szakmai körökben a népszerûtlenségi lista elôkelô helyén álló munkatársa által közhellyé tett monopolhelyzet fogalmát. A tanmese nem próbálja cáfolni a patika monopolhelyzetére vonatkozó kifejezést, csak példa akar lenni a publicisztikai ballasztokra, szakmaiság köntösébe bújtatott manipulációra, amelylyel manapság fogalmakat tévesen alkalmaznak, egyetlen jellemzô alapján dolgokat tévesen kategorizálnak, rossz kiindulópontból könyörtelen logikával téves következtetéseket vonnak le, és általánosságban a verbális megállapításokat devalválják mind az írott, mind az elektronikus médiában. A gyógyszerész szakma hôn áhított vágya teljesült, amikor a parlament megszavazta a MOSZ által már 2007-ben kezdeményezett patikalétesítési moratóriumot. A Gyftv. becenévre hallgató 2006. évi XCVIII. törvény mintegy 4 évig tartó hatálya irreverzibilis változásokat hozott ugyan a gyógyszerforgalmazás struktúrájában, de remény van arra, hogy a káros folyamat megáll, és a 2011. évre megnyugtató módon rendezik újra törvényi szabályozással a patikalétesítés rendjét. Már a moratórium hatályba léptetése sem volt problémamentes, és félô, hogy a hatósági feladatok szabályaiban lévô hiátusok és a regionális szervek eltérô gyakorlata miatt kiskapuk maradtak nyitva a befektetôi szándékú patikanyitások elôtt. Igen nagyok a szakmai várakozások, ám az országos problémák sorában periférikus patika-ügy mellé a szakmán kívül nehezen sorakoztatható fel támogatás, sôt érdeklôdés. Az elôzô kormányzat liberalizációs erôszakossága és sikerpropagandája olyan mértékben épült be a média által vezérelt, közhangulat-keltô kommunikációba, hogy a félretájékoztatás, csúsztatás, következetlen ál-elemzések és állítások dömpingje után nehéz tabula rasat teremteni. Könnyen süthetik rá akár a gyógyszerész szakmára, akár a politikára a retrográd jelzôt, ha egy korábban sikereket produkáló ágazatba a korábbi szabályozást kívánja visszaállítani. Kivételesen 10 Gyógyszertár IX. évf. 9. szám

most éppen a politikai hátszél kedvez a gyógyszerforgalmazás rendjének a szakmai szempontok szerinti módosításához. Azonban nem szabad hagyni, hogy a patikalétesítéssel kapcsolatos döntés a közvéleményben a puszta politikai szándék megvalósításának látszatát keltse. A gyógyszerész szakma négy éves küzdelme, érvelése – vegyük tudomásul – nem volt meggyôzô. Átlagemberként, de közgazdászként is nehezen érthetô az az elszánt, görcsös befektetôi magatartás, amellyel a nem szakmai befektetôk egy alacsony jövedelmezôségû ágazatba akarnak betörni. Nincs a kereskedelemben olyan szegmens, ahol ilyen alacsony lenne a mûködési költségeket és az eredményt fedezô árrés, rövidtávon érthetetlen is a befektetôk célja. Így mindössze a patikájukhoz ragaszkodó gyógyszerészek önmaguk pozícióját védelmezô szerepe ragadt meg a közvéleményben. A döntési mechanizmus akár megspórolhatja a konszenzuskeresést, azonban egy így létrejövô szabályozás hosszú távon újra politikai csatározások színterévé változtathatja a patika-ügyet. Éppen ezért a gyógyszerész szakmának olyan egységes érdekképviseleti és kommunikációs stratégiára van szüksége, amely a gyógyszerpiac szereplôinek közös és kölcsönös érdekein alapul. Az érvrendszer hordozzon pozitív üzeneteket, a várható (bár politikailag gyenge) ellenérvekkel szemben pedig legyen offenzív. Defenzívába kényszerítve nem volt más lehetôség, mint a liberalizációt erôszakoló érvekkel szembeni küzdelem, ezt a magatartást most végre felválthatja a konstruktív javaslatok asztalra tétele. A piacnak szabad folyást engedô neoliberális gazdaságpolitika nemzetközi pénzügyi válságba sodorta a világot – ez a tény általánosságban is alátámasztja az állami beavatkozás szükségességét támogató nézeteket. (A pénzügyi szektor kontrollálatlan versenye okozta a lakosságot súlyosan érintô hitelválságot, de az utazási piacon a szabad verseny vadhajtásai miatt hiúsult meg igen sok polgár nyaralása. Nota bene: ezeken a területeken is mûködik pedig állami szabályozás, kemény piacra lépési korlát, garanciális alapok és elôírások, ennek ellenére léptek fel az anomáliák.) A patikalétesítés szabályozásában a gyógyszerész szakma legfontosabb törekvése a gyógyszerészi tulajdonnal garantált vezetés, a személyes mûködtetés, a földrajzi és demográfiai korlátok figyelembevétele az alapításkor. A törvény elôkészítésekor a szakmai érdekképviseleteknek várhatóan lehetôségük lesz a szakma elképzelésének megjelenítésére. Az érvélés fô szempontja – a szakma egységes fellépésén túlmenôen – az legyen, hogy olyan szempontokat artikuláljon, amellyel a döntéshozó egyet tud érteni, és/vagy egybeesik az érdekével, de legalábbis azzal nem ellentétes. A kormányzati szándék nem lehet más, mint a betegek számára biztonságos (biztonság a betegnek, biztonság a gyógyszerpiaci partnereknek, biztonság az ellátásban), hatásos, megfelelô minôségû, költséghatékony, finanszírozható ellátó rendszer. NE romoljanak az ellátási feltételek, NE legyen elégedetlen a lakosság, a kormányzat NE kerüljön konfliktusba a gazdaság egyéb szereplôivel. Legyen kézzelfogható, kimutatható, számszerûsíthetô eredmény, ami alkalmas a kommunikációra. Az érvelés kiindulópontja, a kályha, az origó: a patikalétesítés szabályainak változtatása nem igényel költségvetési erôforrást, elmaradása ellenben veszélyezteti az ellátás biztonságát, növelheti a társadalombiztosítás kiadásait, kiveszi az állam kezébôl a gyógyszerpiacba való beavatkozás lehetôségét, a koncentrálódó tulajdon nagy lobbyereje nyomást gyakorol az árrés drasztikus növelésére. Az etikus modell már bizonyított: a rendszerváltást követôen a monolit állami tulajdonú rendszert 16 év alatt felváltotta egy korszerû, a lakosság megelégedését kiváltó, európai szintû magántulajdonú gyógyszertár-hálózat.

✦ az egészségügy állami feladat, az egészségügyi törvény a gyógyszerellátást egészségügyi szolgáltatásnak definiálja. (1997. évi CLIV. Törvény az egészségügyrôl: 102. § Az egészségügyi ellátás része a gyógyszerellátás, amelynek célja – a külön törvényben foglaltak szerint – biztosítani a gyógyító és megelôzô tevékenységhez a gyógyszerek hivatalos jegyzékében szereplô megfelelô minôségû, biztonságos, hatásos és költséghatékony gyógyszereket.) A vállalkozó gyógyszerész tehát állami feladatot vállal át. ✦ A gyógyszertörvény az Európai Közösség jogszabályainak és ajánlásainak figyelembevételével meghatározza a gyógyszerellátás jogi kereteit. A törvény alkotója leszögezi, hogy az ellátással kapcsolatos feltételrendszer kialakítása és ezáltal az emberi egészség megóvása az állam feladata. Az állam felelôssége meghatározni azt a követelményrendszert, ami biztosítja a rászorulók számára a biztonságos, hatásos, megfelelô minôségû gyógyszerellátást. ✦ A gyógyszertár humán szolgáltatást nyújt, a forgalmazott gyógyszer különleges áru, amely a fenti követelményeknek csak egyidejû szakszerû információadással felel meg. A biztonságos, hatásos, megfelelô minôségû gyógyszerellátás kizárja a fogyasztás piaci célú, keresletnövelô ösztönzését. Az OTC piacon megengedett reklám nem a „legjobbat” prezentálja, hanem a piacilag „legerôsebbet”. A nem vényköteles gyógyszerekhez való könnyû hozzáférés (az üzlet-orientált patikák általános képéhez tartozó szabadpolcos rendszerében) kiiktatja a szakembert és az információt. ✦ A gyógyszertár jövedelmezôsége „diktált”, a támogatott körben gyakorlatilag hatósági ár mûködik, az OTC kategóriában szabad ár érvényesül – mindez igen messze esik egy hagyományos versenypiaci ágazat árképzési lehetôségeitôl. ✦ A piac tisztességes marketing módszerekkel nem növelhetô, a beteg „vásárlói” tájékozottsága a gyógyszer „használati értékérôl” sokkal korlátozottabb, mint a fogyasztási cikkek piacán. A marketing eszközök a ráfordítás mértékétôl függôen a kereslet szerkezetét tudják módosítani a helyettesítô termékek körében. A szabályok által elérhetô mindenkori árréstömeg tartja el a gyógyszerellátó rendszer szereplôit – több szereplô esetén a mûködési költségek növekednek, az árréstömeg változatlan, az egy gyógyszertárra jutó jövedelmezôség ebbôl következôen csökken. A befektetôi patikák esetenkénti kedvezményeinek, promóciójának akár 10%-os mértéke a jelenlegi árréskondíciók mellett nem pusztán etikátlan, hanem gazdaságilag is „öngyilkos”. ✦ Az Európai Bíróság határozata az egyes országok hatáskörében helyénvalónak tartja a verseny korlátozását és az állam beavatkozását egészségmegôrzés céljából. (Citátum: „A Bíróság ítéleteiben kiemeli, hogy a gyógyszerészi képesítéssel nem rendelkezôk kizárása a gyógyszertárak üzemeltetésének és a gyógyszertárat üzemeltetô társaságokban való részesedésszerzésnek a lehetôségébôl a letelepedés szabadságának és a tôke szabad mozgásának korlátozását képezi. E korlátozás ugyanakkor igazolható a lakosság megbízható és színvonalas gyógyszerellátásának biztosítására irányuló céllal. Amikor bizonytalanság áll fenn a közegészséget érintô kockázatok fennállását vagy azok jelentôségét illetôen, akkor a tagállam annak bevárása nélkül meghozhatja a védôintézkedéseket, hogy e kockázatok ténylegessége teljes mértékben bizonyításra került volna. Egyébiránt a tagállamok meghozhatják azokat az intézkedéseket, amelyek amennyire csak lehetséges, csökkentik a közegészségre gyakorolt kockázatot, ideértve közelebbrôl a lakosság megbízható és minôségi gyógyszerellátását.”) ✦ Az állam a humán szolgáltatások számos területén él olyan lehetôségekkel, mint a szakmát gyakorlók számbeli korlátozása (pl. közjegyzôk), egyes tevékenységek végzésének vállalkozási formához kötése (pl. ügyvédek), a szakmán kívülieknek a szakmai vállalkozásból kizárásával (orvosi praxis). ✦ Az etikus modell szerint mûködô gyógyszertár egzisztencia-vállalkozás: fô célja nem a profitszerzés, hanem a hivatás gyakorlása a megélhetést biztosítja. A személyes közremûködés és a (súlyos kockázatot és terhet jelentô) korlátlan felelôsség garan-

✦

✦

✦ ✦

✦

tálja a biztonságos mûködésre törekvést és a saját tevékenységbe való (tôke és humán erôforrás) befektetési hajlandóságot. (A profitorientált befektetôk korlátolt felelôsségi formák mellett veszteségüket beszállító partnereikre hagyva menekülnek ki). A megélhetést a gyógyszerészi hivatással összekapcsoló forma tartja életben hosszú ideje a kistelepülések patikáit, dacolva minden gazdasági racionalitással. A Gyftv. által elôírt pluszfeladatokat (ügyelet, hosszú nyitva tartás) a piacra lépés vágya miatt csak kényszerbôl, átmeneti idôre, gazdaságilag irracionális feltételekkel, részben finanszírozatlanul vállalják a befektetôk. Ezek költségeit a létszámmal való szupertakarékossággal fedezik, a minôség és a biztonság rovására. A liberalizáció hatására mára jelentôsen megváltoztak a fogyasztói szokások. Szabad piaci viszonyok között maradéktalanul érvényesül az az elv, hogy minden kínálat megteremti a maga keresletét. A vasárnapi, éjszakai nyitva tartás alatti forgalom jó példa arra, hogy nem a szükséglet, hanem a lehetôség teremt keresletet. A vertikális integráció azt a veszélyt hordozza magában, hogy a tulajdonos az ellátó rendszer tagjaként egy más érdeket követve befolyást gyakorol a patika forgalmára; más patikákkal, mint versenytársakkal szemben akár diszkriminatív magatartást tanúsíthat. A horizontális integráció (nevezzük nevén: a többszörös tulajdonlás) a személyes közremûködés kiterjedését szûkíti, csökkenti a minôséget és a biztonságot. A páciens lojalitásával nyilvánvalóan honorálja a könnyebb hozzáférést (patikasûrûség, hosszú nyitva tartás), ám ezt hosszú távon drágán meg kell fizetnie (az árrés emelése elkerülhetetlenné válik). A közfinanszírozott közszolgáltatásban a lakosság hozzáférése térben, idôben sokkal korlátozottabb (közhivatalok, posta, államigazgatás), de még a piaci szektorban is (bank, biztosító): a kiszolgálás csak munkaidôben érhetô el. Beteg emberek esetében a normál nappali hozzáférés nem teremt kiesô munkaidôt… A beteg számára a hozzáférés elônye csak a nagy településeken érvényesül, ahol ráadásul a központban koncentrálódik a patikahálózat. A versenyben alkalmazott eszközök (kedvezmények, ajándékok) forrása nyilvánvalóan a szabadáras termékek magasabb ára, vagy agresszív kiszorítási szándék esetében a saját jövedelemrôl való akár tartós lemondás lehet. A fogyasztásösztönzô kereskedelmi akciókon szocializálódott emberek számára ez örömet szerez. A beteg szempontjából azonban – egészségügyi szolgáltatásról beszélünk! – az egészség-nyereséget kell mérlegelni: milyen patika-modell járul hozzá egészségének biztonságos, hatékony javulásához? Nem eredmény a polipragmáziát eredményezô többlet gyógyszerfogyasztás, az indikáció nélküli gyógyszer eladása. A beteg gyógyszerekre fordított kiadásait alapvetôen nem az esetleges patikai kedvezmény, hanem a társadalombiztosítás gyógyszertámogatásának mértéke határozza meg.

NE használjunk olyan érvet, amely ✧ a patikalétesítés szempontjából nem releváns (nem tartozik ide az árrés mértékének kérdése) ✧ költségvetési pénzügyi forrást igényel (gyógyszerészi tulajdoni hányad kivásárlásához fedezet pl.) ✧ szignifikánsan sértik más szereplôk érdekeit (jelenleg befektetôi tulajdonban lévô patikák sorsa) ✧ megvalósíthatatlan ✧ kormányzati szándékkal ellentétes (kamarai jogosítványok) ✧ „dramatizált” (hadd emlékeztessem a szakmát arra, hányszor fenyegetôzött már a gyógyszerellátás összeomlásával… A mesébôl vett hasonlattal: végül senki nem hisz abban, hogy jön a farkas.) ✧ érzelmi alapú (nem szeretjük a multinacionális befektetôket) ✧ szakmán kívüli számára átláthatatlan, bonyolult (idézet Pierre Didot l’ Aine-tôl: „az az igaz és szép, ami egyszerû a maga tökéletességében”.)

Dr. Bartal Éva okl. közgazda Gyógyszertár IX. évf. 9. szám 11

Aktuális Aktuális Aktuális Aktuális Aktuális Aktuális Aktuális

A Magyar Országgyûlés Egészségügyi Bizottsága mente Polgári Körök vezetôjévé, Fidesz-tag lett. A 2006-os országgyûlési választásokon Budapest-listán szerzett mandátumot.

Képviselô

Tisztség

Mikortól

Dr. Mikola István (Fidesz) Dr. Pesti Imre (Fidesz) Dr. Gyenes Géza (Jobbik) Dr. Heintz Tamás (Fidesz) Dr. Hollósi Antal Gábor (Fidesz) Dr. Horváth Zsolt (Fidesz) Prof. Dr. Iván László (Fidesz) Jánosiné Dr. Bene Ildikó (Fidesz) Dr. Kovács József (Fidesz) Dr. Kupper András (Fidesz) Dr. Pósán László (Fidesz) Dr. Szabó Tamás (Fidesz) Dr. Zombor Gábor (Fidesz) Dr. Garai István Levente (MSZP) Kovács Tibor (MSZP) Tukacs István (MSZP) Hegedûs Tamás (Jobbik) Dr. Kiss Sándor (Jobbik) Dr. Nagy Kálmán (KDNP) Dr. Puskás Tivadar (KDNP) Szilágyi László (LMP)

Elnök Alelnök Alelnök Tag Tag Tag Tag Tag Tag

2010. 2010. 2010. 2010. 2010. 2010. 2010. 2010. 2010.

05. 05. 05. 05. 05. 05. 05. 05. 05.

14. 14. 14. 14. 14. 14. 14. 14. 14.

Tag Tag Tag Tag Tag Tag Tag Tag Tag Tag Tag Tag

2010. 2010. 2010. 2010. 2010. 2010. 2010. 2010. 2010. 2010. 2010. 2010.

05. 05. 05. 05. 05. 05. 05. 05. 05. 05. 05. 05.

14. 14. 14. 14. 14. 14. 14. 14. 14. 14. 14. 14.

Dr. Gyenes Géza – Alelnök 1949-ben született Budapesten. Korábban a maximális két cikluson keresztül töltötte be a Magyar Orvosi Kamara fôtitkári posztját, 2007-ben a legnagyobb orvos szakszervezet, a Magyar Orvosok Szövetségének elnöke lett. 2008-ban a Liga elnökségébe is beválasztották. 2009 tavaszán lépett be a Jobbik tagjainak sorába, a szabályok értelmében le kellett mondania szakszervezeti tisztségeirôl. Politikusként is elsôsorban az egészségügy feltételein akar javítani. A Jobbik egészségügyi kabinetjének elnöke.

1959-ben született Budapesten. Nôs, négy gyermeke és egy unokája van. A Semmelweis Orvostudományi Egyetemen doktorált 1986-ban. Szakvizsgát tett háziorvostanból, licencvizsgát pedig hagyományos kínai orvoslásból. 2001-tôl a Somogy Megyei ÁNTSZ természetgyógyász szakfôorvosa. 2002-tôl a Kaposvár önkormányzatának Fidesz-MPSZ, KDNP, MKDSZ által jelölt képviselôje. 2005-2006 között Kaposvár alpolgármestere. 2006-tól országgyûlési képviselô.

Dr. Hollósi Antal Gábor – Tag

Dr. Pesti Imre – Alelnök 1952-ben született Budapesten. Nôs, két gyermeke van. Orvos, egészségügyi szakmenedzser végzettséggel rendelkezik. Tagja a Magyar Kardiológiai Társaságnak. 1988-ban a gödöllôi MDF alapító tagja, de késôbb az aktív politizálást hivatása gyakorlására cserélte fel. 2002-ben megválasztották a Rákos-


Dr. Zombor Gábor – Tag

1933-ban született Göncön. 1957-ben a BOTE Általános Orvosi Karán diplomázott. Neurológus, igazságügyi elmeszakorvos és geriáter szakorvos, az orvostudományok kandidátusa. Tagja és társelnöke volt az Idôsügyi Tanácsnak, az MTA Demográfiai Bizottságának. A 2006. évi országgyûlési választásokon országos listán szerzett mandátumot.

1964-ben született Kecskeméten. Nôs, négy gyermeke van. Orvostudományi Egyetemet végzett. Kecskemét polgármestere. Az elôzô parlamenti ciklusban a Fidesz Bács-Kiskun megyei listáján szerzett mandátumot.

Jánosiné Dr. Bene Ildikó – Tag

1955-ben született Berettyóújfaluban. Nôs, felesége pedagógus, egy gyermekük van. A Szegedi Orvostudományi Egyetemen 1979-ben orvosi diplomát szerzett belgyógyászatból, sportorvostanból, háziorvostanból szakvizsgával rendelkezik. Orvosi hivatása mellett 1990-tôl önkormányzati képviselôként és alpolgármesterként is dolgozott. Az MSZP Bács megyei szervezetének elnöke.

1962-ben született Szolnokon. Férjezett, két gyermek édesanyja. Orvos, belgyógyász, kórházigazgató. Tagja a szolnoki városi önkormányzatnak. Tagja a Fidesznek.

Dr. Kovács József – Tag 1951-ben született Jászszentlászlón. Nôs, három gyermeke van. Foglalkozása belgyógyász fôorvos. A gyulai önkormányzat képviselôje.

Dr. Heintz Tamás – Tag

Dr. Mikola István – Elnök 1947-ben született Veszprémben. Nôs, öt gyermeke van. 1972-tôl orvos, szakterületei: belgyógyászat, infektológia. Az Egyesült Államokban egészségügyi szervezéstant és kórházi menedzsmentet tanult. Az Orbán-kormány egészségügyi minisztere volt. A KDNP alelnöke volt. A Fidesz Egészségügyi Egyeztetô Fórumának elnöke. 2006-ban a Fidesz miniszterelnök-helyettes jelöltje volt. A 2006-os országgyûlési választásokon Fejér megyei területi listán szerzett mandátumot Fidesz-KDNP-színekben.

Prof. Dr. Iván László – Tag

1946-ban született Újpesten. A Budapesti Orvostudományi Egyetem Általános Orvosi Karán 1970-ben szerzett diplomát. Sebész fôorvos, a Károlyi Sándor Kórházban dolgozik. 2006-ban egészségügyi szakmenedzser-diplomát szerzett. 2009-tôl megbízott kórházi orvos igazgató. Alapító tagja a Magyar Orvosi Kamarának.

Dr. Horváth Zsolt – Tag 1964-ben született Szeremlén. Nôs, egy fia van. Általános orvosi diplomát 1989-ben szerzett a budapesti Semmelweis Orvostudományi Egyetemen. A kecskeméti rendelôintézet fogorvosaként dolgozott. 1989-tôl a Fidesz tagja. 1998-ban egyéni választókerületben választották képviselônek, 2000tôl a MeH, majd az egészségügyi tárca államtitkára. 2002-ben ismét mandátumhoz jutott.

Dr. Kupper András – Tag 1964-ben született Budapesten. Nôs, két gyermeke van. Orvos, 1991-ben diplomázott a Semmelweis Orvostudományi Egyetemen. Okleveles borvizsgáló. 1993-tól a Fôvárosi Közgyûlés Fideszes képviselôje. 2004 májusától a Fidesz budapesti elnöke volt. A 2006-os országgyûlési választásokon Budapesti területi listán szerzett mandátumot Fidesz-KDNP-színekben.

Dr. Pósán László – Tag 1965-ben született Fehérgyarmaton. Nôs, egy gyermeke van. 1990-ben magyar nyelv és irodalom-történelem szakos középiskolai tanári oklevelet szerzett a debreceni KLTE-n. 1992-ben belépett a Fideszbe, 1997 óta a párt debreceni városi szervezetének elnöke. Az 1998-as országgyûlési választásokon Debrecenben egyéni mandátumot szerzett Fidesz-színekben, ezt 2002ben és 2006-ban is megvédte.

Dr. Szabó Tamás – Tag 1957-ben született Recsken. A Debreceni Orvostudományi Egyetemen végzett. Foglalkozása orvos. Nem tagja a pártnak.

Dr. Garai István Levente – Tag

Kovács Tibor – Tag 1952-ben született Sôrekúton. Nôs, két lánya van. Vegyészmérnöki oklevelét 1977-ben, a gazdasági szakmérnökit 1986-ban szerezte. Szakmai pályafutását a Mol Rt. Tiszai Finomítójában kezdte 1977-ben. Üzemcsoport-vezetôként dolgozott, amíg 1994ben országgyûlési képviselôvé nem választották. Az MSZP alapító tagja, 1992-1999 között a tiszaújvárosi szervezet alelnöke volt, 2000-tôl választókerületi elnök, a megyei elnökség tagja. Az MSZP parlamenti frakciójának helyettes vezetôje volt.

Tukacs István – Tag 1958-ban született Nyíregyházán. Nôs, egy gyermeke van. A Gépipari és Automatizálási Mûszaki Fôiskolán, majd a Pénzügyi és Számviteli Fôiskolán tanult. Az MSZP alapító tagja, 1989-1998 között irodavezetôje. 1994-tôl a nyíregyházi önkormányzatban frakcióvezetô. 1998-2006 között a város alpolgármestere. 2008 decemberétôl 2009 áprilisáig államtitkár, kormánybiztos, válságövezetek kezelésével foglalkozik. 2001-2004 között az MSZP Szabolcs megyei Területi Szövetség elnöke, a Központi Pénzügyi Ellenôrzô Bizottság elnöke.

Hegedûs Tamás – Tag 1968-ban született Baján. Matematika-fizika szakos tanári és közgazdász végzettséggel rendelkezik. Az Orbán-kormány alatt gazdaságpolitikával foglalkozott a Stratégiai Elemzô Központ fôosztályvezetôjeként. Késôbb vezetô szakértôként dolgozott egy üzleti tanácsadó cégnél. A Jobbikot megalapítása óta segíti: a gazdasági kabinet tagja, részt vett a Bethlen Gábor Program és az EP-választási program írásában, valamint a Vona Gábor pártelnök melletti stratégiai tanács munkájában is.




Dr. Kiss Sándor – Tag 1962-ben született Nyíregyházán. Jogász feleségével három gyermeket nevelnek. A Pénzügyi és Számviteli Fôiskola elvégzése után gyógyszerészdiplomát is szerzett, azóta patikusként dolgozik egy Nyírbátorhoz közeli faluban. 2006-tól a nyíregyházi Jobbik elnöke, számos demonstráció és megmozdulás szervezôjeként tett szert ismertségre SzabolcsSzatmár-Bereg megyében. Fontos feladatnak tartja a „pénznyelôként mûködô segélyezési rendszer” radikális átalakítását.

Dr. Nagy Kálmán – Tag 1946-ban született Nagydoboson. Nôs. 1971-ben summa cum laude minôsítéssel végezte el az orvosi egyetemet. Hematológus, immunológus és gyermekgyógyász szakorvos. A világon elôször transzplantált idegen csontvelôi sejtekkel gyermekkori immunbeteget. A Fidesz kulturális tagozatának elnökségi tagja. A 2006-os országgyûlési választásokon Borsod-Abaúj-Zemplén megyei listán szerzett mandátumot. A KDNPfrakció tagja volt.

Dr. Puskás Tivadar – Tag 1952-ben született Veszprémben. Nôs, két gyermeke van. 1977-ben a Semmelweis Orvostudományi Egyetem Általános Orvosi Karán szerzett diplomát. 2004 óta a Pécsi Tudományegyetem Szombathelyi Mentôtiszti Karának docense. 2005-ben az „Év vasi embere” elismerésben részesült. 2006-ban szerzett parlamenti mandátumot a Fidesz-KDNP-színekben.

Szilágyi László – Tag 1966-ban született. 1991-ben diplomázott az ELTE-n biológiakémia szakon. Újságíró, középiskolai tanár, illetve már 1989-tôl civil környezetvédelmi aktivista. 2004-tôl a Humusz elnöke, 2004-2008 között az Országos Környezetvédelmi Tanács tagja. Megalapítása óta tagja az LMP-nek.

Gondolatok a gyógyszer-mellékhatás bejelentésének fontosságáról! Napjaink közéleti híradásai, újságjai azzal a témával foglalkoznak, hogy a betegek által beszedett gyógyszerek jelentôs számban gyógyszer-mellékhatásokat okoznak, amely problémával a szakemberek/orvosok és gyógyszerészek nem kellô súllyal foglalkoznak és a mellékhatás bejelentés nem történik meg. Álljunk meg a kérdésnél néhány gondolat erejéig. Ki követ el hibát és ha igen hogyan javíthatjuk ebben a feladatkörben tevékenységünket? Mint mindannyian tudjuk a betegek gyógyszeres beállítását betegségcsoportonként a szakorvos végzi a kórházi osztályokon. A gyógyszeralkalmazás során vizsgálja,hogy más megbetegedésekkel összefüggésben egyéb osztályokon, vagy korábbi idôpontban milyen gyógyszerre állították be a beteget. Ennek ismeretében módosítja a terápiát újabb szükséges gyógyszerrel. Ha a terápia során az újonnan alkalmazott gyógyszerrel kapcsolatban mellékhatás jelentkezik, a kórházi terápiás bizottsággal konzultál és lecseréli azt. A törzskönyvezett készítménnyel kapcsolatosan jelentkezô gondokat egyéni érzékenységnek tekinti. Ha ugyanazon gyógyszer alkalmazásánál több beteg is panasszal jelentkezik, akkor azt gyógyszer-mellékhatásnak minôsíti és ekkor bejelentési kötelezettsége van. A kórházból távozó beteg javaslatot kap a terápiára. A gyógyszer felírása a háziorvos feladatkörébe tartozik a továbbiakban. A beállított terápiával csak akkor szokott gond jelentkezni, ha a beteg a szakorvosi-, vagy járóbeteg-ellátásban egy másik orvost keres fel és korábbi, vagy újonnan jelentkezô akut megbetegedésére ismét gyógyszert kap. Sajnos az esetek jelentôs részében errôl nem számol be sem a háziorvosnak sem a patikában nem mondja el azt a gyógyszerlistát amelyet állandóan szed. A helyzet azzal is bonyolódik, hogy a felirt gyógyszert egyéb néven (generikumok) váltja ki a beteg, nem tudja, hogy több néven azonos hatóanyagot kapott. Ehhez újabb problémaként adódik az a számtalan szabadpiaci forgalomba lévô (recept nélküli) készítmények sora amelyet a hirdetések vagy valakinek a javaslata alapján vásárol meg a beteg és alkalmilag, de lehet, hogy rendszeresen beszed. Ha a kérdés összetettségét tovább kívánom fokozni akkor nem szabad megfelejtkezni a táplálék-kiegészítôkrôl, sôt az élelem minôségérôl sem. Bizonyos betegségekben (pl. cukorbetegség) arról sem, hogy mikor és mennyit táplálkozott a beteg. Tehát ahhoz, hogy felelôsséggel gyógyszer-mellékhatás bejelentést tegyünk a beteget széleskörûen ki kell kérdezni, a terápiáját alaposan ismerni kell.


Mi a teendô: 1. A kórházi orvos a jelentési kötelezettség elsô forrása, amelyet közvetlenül az OGYI felé tehet meg, és egyúttal a az intézeti fôgyógyszerésznek is bejelenti. – A kórházi feladatok koordinátora a fôgyógyszerész. 2. Bejelentési kötelezettsége van a háziorvosnak ha tapasztalja a beteg panaszait. Kevés az ha csupán lecseréli a beteg gyógyszerét, mert a bejelentés segítheti mások helyes terápiáját. 3. Bejelentési kötelezettsége van a közvetlen lakossági ellátásban dolgozó gyógyszerésznek, mert nála vásárolnak recept nélküli termékeket jelentôs számban. – Minden bejelentést a beteg elôzetes alapos kikérdezése elôzzön meg. A bejelentés az OGYI által rendszeresített mellékhatás bejelentô lapon történjen levélben vagy e-mailben ([email protected]). A bejelentôlap az OGYI honlapjától letölthetô (sárga lap). A fentiekben leírtakból látszik, hogy a mellékhatás-bejelentés körültekintô, alapos munkát igényel ezért a jelenlegi szakemberhiány az egészségügyi struktúra minden területén ezt hátráltatja. Patikánként, mûszakonként egy gyógyszerész, orvoshiány, patikák számának felesleges növelése stb. A gyógyszerészeknek terápiás tanácsadással kellene segíteni az orvosi munkát, a team kapcsolatoknak lenne célszerû kialakulni. A finanszírozásnak azt kellene figyelembe venni, hogy a gyógyszerészi gondozás támogatása jóval olcsóbb mint a gyógyszer-mellékhatás miatt a betegek kezelése. Hatékony és naprakész gyógyszer-információs rendszernek kell segíteni a munkát minden szinten, mert a gyógyszerkincs exponenciális növekedése miatt a gyógyszer-információ jelentôsége fokozottan elôtérbe került. Feladatunk nekünk, gyógyszerészeknek szakmailag is megnôtt, hiszen a szabadpiaci forgalom miatt az öngyógyszerelés veszélye jelentôségével is számolnunk kell. Segítsünk a magyar lakosság egészségének megôrzésében, figyeljük betegeink gyógyszeres szokásait, lássuk el tanácsokkal ôket. Vegyük elô a bejelentô ûrlapokat és minden panaszt jelentsünk elvárva, hogy a jelzésünkre írásbeli választ is kapunk az illetékes hatóságoktól.

Dr Potocsny Mária gyógyszerész



Bemutatjuk az egészségügy új vezetôit II. rész Születési hely, idô: Budapesten született 1960-ban. Végzettség: 1989-ben általános orvos diplomát szerzett a Semmelweis Orvostudományi Egyetemen. Az egyetem elvégzése után egészségügyi menedzsment-képzésben vett részt Hollandiában, Japánban, és Londonban. Egy évig államigazgatási tanulmányokat folytatott az Egyesült Államokban a Harvard Egyetemen. Munkahely: 1991-2009-ig a Semmelweis Egyetem Egészségügyi Menedzserképzô Központ egyetemi adjunktusa, igazgatóhelyettese és megbízott vezetôje volt. 1992-tôl 1993-ig az Egészségbiztosítási Alap felügyelô bizottsági tagja volt. 1993-tól 1994-ig a Népjóléti Minisztérium, majd 1998-tól 1999-ig az Országos Egészségbiztosítási Pénztár tanácsadója volt. 2009-tôl a SOTE egyetemi docense, majd igazgatója, 2010-tôl az egyetem újonnan alakult Egészségügyi Közszolgálati Karának dékánja. Közéleti megbízatások: Vezetôségi tagja az egészségügyi menedzsment európai szakmai szervezetének (European Health Management Association), valamint az európai egészségügyi infrastruktúra stratégikus megújításán dolgozó európai kormányközi szervezetnek (European Health Property Network). Egyéb: Felsôfokon beszél angolul, alapfokon németül és oroszul. Nôs, három gyermek édesapja. 1960-ban születtem, nôs vagyok, és 3 gyermekem van. Budapesten éltem az életemet, és külföldrôl mindig hazatértem. 1989-ben végeztem a Semmelweis Egyetemen, orvos az alapvégzettségem, de sosem praktizáltam, mert 1987 óta az ellenzéki diákmozgalom kötött le, és ez adott nekem szakmai küldetést. Akkoriban még az orosz nyelv és az ideológiai tárgyak kötelezô oktatásának megszüntetése és az oktatás ideológiamentesítése volt a fô cél. Ebben sikerrel jártunk. A Semmelweis Egyetem az elsôk között volt, ahol ezt meg tudtuk oldani. Már ezek alatt az idôk alatt éreztük, hogy a rendszer csak akkor fog megváltozni, ha azt máshogyan vezetik. Úgy gondoltuk, ehhez egy gondolkodásában, és nem feltétlenül életkorában új vezetôi generációnak kell felnônie. 1990-tôl kollégámmal közösen, aztán Réthelyi professzor úr vezetésével építhettük az Egészségügyi Menedzserképzô Központot. Tehát mi az új vezetôi generáció kinevelésének az irányát választottuk. Az egyetemi évek elôtt voltam segédasszisztens, segédápoló, tehát a békaperspektíváját is ismerem az egészségügynek. Hét közvetlen hozzátartozóm orvos, úgyhogy tulajdonképpen életemet családi 16 Gyógyszertár IX. évf. 9. szám

Dr. SZÓCSKA MIKLÓS Egészségügyért Felelôs Államtitkár Nemzeti Erôforrás Minisztérium értelemben is az egészségügyben töltöm. A vezetéssel kapcsolatos tanulmányaimat nemzetközi intézményekben is folytattam, és általában ezek a tanulmányok mindig valamiféle gyakorlati probléma kezelésére vonatkoztak. Az én fô szakterületem a változtatások vezetése, szervezeti magatartás, tehát hogy hogyan lehet egy emberközpontú, csapatmunka-központú változtatási folyamatot indukálni a szervezetekben. Ez egy nagyon határozott vezetési elv, amit bízom abban, hogy az elsô intézkedéseink – nevezetesen hogy partnerségben kívánjuk megváltoztatni az egészségügy helyzetét – is tükröznek. Anélkül, hogy a változtatásokban érintett szakmák ebben részt vegyenek, ez nem megvalósítható. Láttunk már erôszakos, adminisztratív kísérleteket a rendszer megváltoztatására. Úgy gondolom, sokkal egyszerûbb és takarékosabb, ha konszenzusra törekedve próbáljuk ezeket a kérdéseket megoldani. Menedzsment, közszolgálati vezetés vagy kormányzati menedzsment végzettségem is van, tehát a szakterületemen dolgozom jelenleg is. 1990 óta a Semmelweis Egyetemen, az Egészségügyi Menedzserképzô Központ fejlesztését végeztem különbözô beosztásokban, amely intézménynek végül igazgatója lettem. Jelenleg szüneteltetem közalkalmazotti jogviszonyomat az egyetemen, tehát azt lehet mondani, hogy egy független, autonóm egyetemi ember szemléletét hozom magammal. Számomra nincs tét, hogy bármilyen befolyásnak vagy érdeknek engedjek. Négy elvet fogunk a munkánk során érvényesíteni: ez a beteg érdeke, az egészség megôrzése, a rendszerben dolgozók megélhetési és munkakörülményei és a rendszer fenntarthatósága. Minden döntést eszerint fogunk vizsgálni. Közmegbízatásaim is voltak az egészségügyben eddig eltöltött 20 év alatt. 1992-93-ban Frajna Imre javaslatára, Orbán Viktor elnök úr felkérésére lettem Egészségbiztosítási Alap Felügyelô Bizottságának az Országgyûlés által választott tagja. Én magam a testület mandátumának lejárta után nem vállaltam el az önkormányzatban semmilyen, sem munkáltatói, sem munkaadói szervezeti felkérést, viszont elvállaltam az akkori közigazgatási államtitkár, Jávor András invitációját, hogy képviseljem a minisztériumot az önkormányzat elnökségi ügyeinek követésében.

Aktuális Aktuális Aktuális Aktuális Aktuális Aktuális Aktuális Azonnali intézkedések az egészségügyben: ✗ EBF megszüntetése („Helyrehozhatatlan törések keletkeztek, az egészségpolitika célja nem az orvosok ellenôrzése.”) ✗ A további patikaliberalizáció megszüntetése ✗ Kamarai tagság ✗ Minimumfeltételek felfüggesztése neteltetem közalkalmazotti jogviszonyomat az Semmelweis Egyetemen. Vezetôségi tagja voltam az Európai Egészségügyi Menedzsment Társaságnak és az európai egészségügyi infrastruktúra megújításával foglalkozó European Health Property Network-nek. Ebben a minôségemben írtam az Uniónak a tavalyi év folyamán azt a jelentést, ami a strukturális alapok egészségügyi infrastruktúrafejlesztési célú felhasználásáról szól Magyarországon. Így alapos ismereteim vannak a tekintetben, hogy a még meglévô források hogyan használhatók fel a rendszer további fejlesztésére, és azokkal az információkkal is rendelkezem, hogy az eddigi felhasználások hogyan vagy miért nem voltak hatékonyak. Néhány szót szólnék a szakmai irányvonalakról, a forrásteremtésrôl. Úgy gondoljuk, hogy a jelenlegi helyzetet, miszerint az egyik egészségügyi minisztériumi szakértô konszolidált számításai alapján az egészségügyi közkiadások a GDP 4,3 százalékát teszik ki, pontosan, értelemszerûen elemezni kell. A visegrádi négyek átlaga 6 százalék körül van, az uniós átlag mintegy 7,7 százalék. Úgy gondolom, tehát, hogy az egyik legfontosabb tétele a munkánknak, hogy a társadalmi prioritások rendezését elô tudjuk készíteni. Személyes célom, hogy záros határidôn belül a visegrádi négyek átlagához közelítsünk ebben a tekintetben. Feltételek nélkül vállaltuk el a megbízatást, tudjuk, hogy ezért meg kell küzdeni, a gazdasági döntéshozókat meg kell „dolgozni” ebben a tekintetben. A finanszírozásról. Úgy gondoljuk, hogy a teljesítményelv fenntartásával, de hatékonysági ösztönzôk bevezetésével próbáljuk modernizálni a finanszírozási rendszert. Mindenképpen összefügg ez a gazdasági cselekvési térrel, hogy mire leszünk képesek, és a finanszírozási ösztönzôkkel. A kórházi szektort mindenképpen tehermentesíteni szükséges az elgondolásaink szerint. Struktúra tekintetében a vita tárgya lesz, az elôzô adminisztráció által elkészített, kórházi ágazatot érintô, a fekvôbeteg-ellátás helyzetét érintô jelentés tárgyalása. Úgy látjuk, hogy az ellátórendszer jelenlegi állapotában a fenntarthatóság peremére sodródott. Ennek megfelelôen a struktúra újragondolását tervezzük vagy végezzük jelenleg is. A progresszív elvet kívánjuk érvényesíteni az ellátásban, és ezt ösztönzôkkel is alá kívánjuk támasztani. Erôforrás-koncentrációt kell végrehajtani a rendszerben, már csak a kibontakozó emberierôforrás-krízishelyzet

miatt is. Területi, funkcionális integrációra van szükség, egyfelôl a tartalékok mozgósítása, másfelôl pedig az ellátás biztonságának az érdekében. Az emberierôforrás-krízishelyzetet évek óta kutatjuk. Mi voltunk az elsô szószólói annak, hogy sürgôs teendôk vannak e tekintetben. Az orvosi vonalon elvesztettük az uniós csatlakozás óta az aktív orvosi populáció 10 százalékát. Csak az angol nemzeti egészségügyi szolgálat irányában mintegy 20 milliárd forintos „hozzájárulást” tettünk, így tehát mi is szponzoráljuk az angol egészségügyet. Prioritásként kezeljük, hogy ebben változást hozunk. Hónapok óta zajlanak az egyeztetések a Magyar Rezidens Szövetséggel. Úgy gondoljuk, hogy közel a megállapodás. Függvénye ez a gazdasági cselekvési tervnek is, de ebben a helyzetben nagyon komoly lépésekre kell készülni. Teljes zûrzavar van a nyilvántartások területén is. Jelenleg a ma létezô nyilvántartások, sôt a most elôkészítés alatt álló emberi erôforrás monitoring projektnek a feltételrendszerébôl sem tudjuk azt biztosítani, hogy azonosítsuk, hány aktív szakember dolgozik valamelyik szakterületen. Nem tudjuk megmondani, hány aneszteziológus van, nem tudjuk megmondani, hány radiológus aktív a szakmájában. Ebben nagyon komoly változást rövid idôn belül el kell érni. Az igazgatás kérdése. Úgy gondolom, az egészségügyi rendszer mai problémái többek között a szervezetlenség és a vezetés hiánya miatt álltak elô. Az egészségügyi ellátás szervezésében, kapacitásszabályozásban, az integráció ösztönzésében markáns állami szerepvállalást tartunk fontosnak.

Az kormány tervei az egészségügyben: ✗ Totális paradigmaváltás ✗ Egy biztosító, egységes kockázatközösség ✗ Markáns állami felelôsségvállalás és annak új keret- és feltételrendszere ✗ Alapellátás stratégiai szerepének megerôsítése ✗ Újragondolt kórházi konszolidáció ✗ Új forrásteremtési struktúra ✗ Teljesítményfinanszírozás radikális újjászervezése ✗ Gyors, erôteljes dereguláció ✗ Értelmetlen adminisztráció megszüntetése ✗ Korrupció felszámolása ✗ Népegészségügyi program ✗ Egészségturizmus A népegészségügy területén krízishelyzet van. Számtalan probléma-karaoke szintû felmérés készült az utóbbi idôben. Úgy gondoljuk, hogy eljött az idô, megfelelôen kreatív eszközökkel a cselekvést be kell indítani.

Szerkesztôség

1998-99-ben az Egészségbiztosítási Pénztárnál szervezetfejlesztési programmal foglalkoztam. Ez addig tartott, amíg ki nem derült, hogy egyértelmû ellenzôje vagyok az akkori privatizációs kísérleteknek. Ez a megbízatás közös egyetértéssel akkor megszûnt. Az elmúlt években a Semmelweis Egyetemen megalakítottuk az Egészségügyi Közszolgálati Kart amelynek többéves alapítási, fejlesztési folyamata eredményeképpen dékánja lettem. Jelenleg szüGyógyszertár IX. évf. 9. szám 17


A gyógyszerészi feladatok kiterjesztése Az orvosi munka hatékonyságát jelentôsen tudná növelni, ha a gyógyszerészek felkészültségüknek megfelelô feladatokat is átvállalnának az orvosoktól. Minden jel arra mutat, hogy a népegészségügyi szempontból legfontosabb alapellátás hatékonyságának növelése csak úgy érhetô el, ha az orvos irányításával a gyógyszerész a védônô, a házigondozó közös teamben dolgozik együtt. A MOSZ szeretné elérni egy-két éven belül, hogy a gyógyszerészek is írhassanak fel recepteket Dr. Mikola Bálinttal, a MOSZ elnökével beszélgetünk errôl a felvetésrôl. – Ön szerint miért került elôtérbe ez a kérdés, hogy a gyógyszerészek is felírhassanak gyógyszereket? – Egyszerû az ok. A közelmúltban a Magángyógyszerészek Országos Szövetsége az Debreceni Egyetemmel és az Egy Csepp Figyelem alapítvánnyal háromoldalú megállapodást kötött, a szövetség lassan évtizede induló gyógyszeres terápia menedzsment programjának szélesítésére, tudományos megalapozottságának növelésére. Az aktus utáni sajtótájékoztatón egy sztárriporter tette fel nekem a kérdést a gyógyszerészek által írt receptek lehetôségérôl. Mint kavics az állóvízben, akkora rezgéseket okozott a lehetôség visszhangja, szakmai és médiakörökben egyaránt.

– Az összes vényköteles gyógyszer felírásnak lehetôségére gondoltak, vagy csak bizonyos készítményekre? – Köszönöm a kérdését, így a sokak által látogatott és kedvelt PharmaNet portálon lehetôségem van a félreértések tisztázására. Szó sincsen errôl. A problémafelvetés elsôdleges motivációja esetünkben a következô. A gyógyszerészi praxisban számos olyan tapasztalatunk van, amikor krónikus betegségekben tartósan alkalmazott gyógyszerkészítményeket expediálunk a beteg részére. Ezeknek a készítményeknek a rendelése, az általában kiemelt OEP támogatás utalványozása, többségében szakorvosi jogosítványhoz kötôdik. Ehhez a beteg az egészségügyi ellátás magasabb szintjein, klinikán, fekvô-, vagy járóbeteg-ellátó szakintézményben, bejelentkezést követôen jut hozzá. Figyelemmel a gyakran elég hosszú várakozási idôre az orvosok – élve lehetôségeikkel –, három, vagy hat hónapra ellátják a beteget gyógyszerrel, illetve felruházzák jogosítvánnyal a kezelô orvost. Ezek általában nagy értékû készítmények. Számos esetben találkozunk azzal a jelenséggel, amikor az elsô hónap után kiderül, hogy 18 Gyógyszertár IX. évf. 9. szám

a beteg valamilyen okból, esetleg más, a háziorvosa által rendelt gyógyszeralkalmazás, vagy akut betegség miatt, kedvezôtlen tünetek kialakulása okán nem tudja szedni a krónikus betegségének kezelésére szakorvos által rendelt nagy értékû gyógyszert. Átállításra kényszerül. A gyógyszert visszahozza a patikába, ahol leselejtezzük. Jogszabály tiltja ugyanis ennek más beteg számára való kiadhatóságát. Egyszerûbbnek, takarékosabbnak és korrektnek tartjuk, ha a szakrendelô orvosa a beteg számára egyhavi gyógyszert írna fel, s dokumentáltan felhatalmazná a gyógyszerészt a további, az általa meghatározott kontroll idôpontjáig való gyógyszer kiváltásához szükséges recept kiállítására. Ez lehetne az elsô lépés ebben az ügyben.

– A patikusok így is leterheltek. A vény felírása nem adna nekik még több munkát? – Sokkal nagyobb gondot jelent a drága készítményeket állandóan készletben tartani, vagy a beteget késôbbi idôpontra viszszahívni. Így pontosan tudnánk, hogy mikor van szüksége a következô adagra, s amikor az aktuális a rendelkezésére fog állni. Nem kívánt mellékhatások esetén pedig a háziorvosával való kontaktusban a gyógyszer további alkalmazása az új vizsgálatig felfüggesztésre kerülhet.

– Véleménye szerint az orvosok szerepe (presztizse) nem csökkenne, ha kevesebb receptet írnának fel? – Biztos, hogy nem. Az orvos nem kerülhet ki a képbôl, csupán az adminisztrációja csökken. Ezzel összefüggésben tudnunk kell, hogy a háziorvosi kapacitás amúgy is veszélyeztetett. A háziorvosi körzetek közel 10%-a üres, az aktívak 40%-a hatvan év felett van, s felmérések alapján a frissen végzett, amúgy is fogyatkozó orvosoknak csak 22%-a készül az alapellátásba.

Minden jel abba az irányba mutat, hogy a népegészségügyi szempontból legfontosabb és legszélesebb alapellátási formában a hatékonyságra, a definitivitásra való törekvés csak úgy képzelhetô el, ha megosztjuk az erôket. Az orvos irányításával a gyógyszerésznek, a védônônek, a házigondozónak mind jut felkészültségének megfelelô feladat egy közös teamben. Én ebben komolyan hiszek. Gondoljunk csak a kórházi gyakorlatra. Ott egy ideje már a klinikai gyógyszerész nélkül elképzelhetetlen a gyógyító team. A vizitelô fôorvos a betegágy mellett is kikéri a gyógyszerész véleményét, mielôtt dönt a terápiáról. Sôt, nem is konkrét készítményt (nem is feltétlenül kell mindet ismernie), hanem általában hatástani csoportot határoz meg, ahonnan a szakértô választja ki a végül alkalmazásra kerülô gyógyszert.

– Történtek-e már lépések ebben az irányban, vagy ez egyelôre egy felvetés? – Végeztünk felméréseket közel ezer fôs tagságunk körében ebben a kérdésben is. Szövetségünk minden fórumot megragad annak hangsúlyozására, hogy a gyógyszerészi kar népegészségügyi feladatra való alkalmasságát kinyilvánítsa. Erre felkészültségünk, és a hihetetlen magas, napi 650.000 paciens/gyógyszertár kontakt is alapot ad. Sajnos a közelmúltban a gyógyszerellátást inkább kereskedelmi irányba navigálta a neoliberális orientációjú egészségpolitika. Szerencsére most már más a helyzet. Kis szünet után újra erôteljesen folytatjuk a korábban kialakított, és nemzetközi szinten is elismert gyógyszeres terápia menedzsment programunkat. Meggyôzôdésünk, hogy sokat és hatékonyan tudunk tenni a társadalom egészségi állapotának fellendítéséért. Ez hivatásunk alapja.


Adóreformot! Magyarországon állítólag a GDP 70%-át multinacionális cégek produkálják. Ezek a cégek sokkal kedvezôbb helyzetben vannak, mint a magyar kkv-k, mert ➢ vagy nem fizetnek adót, ➢ vagy jóval kevesebb adót fizetnek, mint a magyar vállalatok, ➢ sôt állami támogatást kapnak (pl. beruházási, munkahely teremtési, innovációs, munkahely megtartási(?!) támogatást). Nincs azaz államháztartás, amelyik a GDP 70%-át érintô adókedvezmény tömeget gazdasági – társadalmi ellehetetlenülés nélkül kompenzálni tudná. Hazánkban ezért nem jut elegendô pénz a költségvetési ágazatokra pl. oktatásügy, egészségügy, rendôrség, honvédség, közigazgatás stb. Az nem megoldás, hogy ezeket az ágazatokat folyamatosan „karcsúsítjuk”, újabb és újabb reform címszó alatt, ami már a mûködôképességüket kérdôjelezi meg (mellesleg ez a legjobb útja-módja egyegy ország banánköztársaságok színvonalára süllyesztésének). Az új és egységes adórendszer bevezetése során várható hazai és külföldi mûfelháborodást át kell vészelni mégpedig úgy, hogy semmilyen lobbi erônek sem engedve mindenkire kivétel nélkül vonat-

kozzon az új adórendszer. Csak ebben az esetben van az adóreformnak azonnali és társadalmi méretû haszna! Az ügyeskedô külföldi cégek esetén nyíltan meg kell hirdetni, hogy Robin Hood adó kivetésére is sor kerül, pl. olyan bankoknál ahol a magyarországi kamatmarzs meghaladja a nyugat-európai átlagot, azonnal Robin Hood adót kell kivetni. A munkanélküliségtôl való jogos félelem vonatkozásában be kell kalkulálni, hogy a külföldi multinacionális vállalatok a magyar munkavállalóknak csak 30%-át foglalkoztatják. Az adóreformmal párhuzamosan indítandó magyar ipar és mezôgazdaság reorganizációja fel fogja szívni ezt a várhatóan nem nagyszámú munkaerôt. Az adóreform eredményeként megnövekedô államháztartási bevételek módot nyújtanak a tudatos szociális foglalkoztatás nagyobb arányú beindítására mindaddig, amíg a magyar gazdaság újjáépítése be nem fejezôdik. Az ún. cigányterrorral szemben körvonalazódó rendôrterror elsôsorban vidéken nem vezet eredményre a társadalom konszolidációját illetôen. Megélhetési bûnözés felszámolásához azonnal és országos méretekben munkahelyek tömegét kell létrehozni munkaterápiás intézetek formájában az izraeli kibucok mintájára. Szociális segélyt nem az egyének, hanem a munkaterápiás intézetek kapják, amelyeknek alapvetô feladata dolgozóikról anyagilag és erkölcsileg gondoskodni. Várhatóan évekbe telik mire ezek a munkaterápiás intézetek anyagilag megerô-

södnek, erkölcsileg pedig felnônek feladatukhoz, de az egyre növekvô társadalmi feszültség pacifikálására csak ez a módszer tûnik kivitelezhetônek és eredményre vezetônek. Városi munkanélküliség felszámolásához tudatos – a városok jövôjét megalapozó – közmunka programok szükségesek a közmûvek (út- csatorna- gáz- villany- vízvezetékek) teljes felújítása formájában. A magyar gazdaság reorganizációjához legalább ilyen kulcskérdés a stabilitás. A gazdasági szabályozórendszerhez ne lehessen hozzányúlni választási ciklusokat átívelô idôszakokon keresztül sem, annak érdekében, hogy a befektetôk hosszútávon kalkulálni tudjanak, ugyanakkor egyszer és mindenkorra szûnjön meg a lobbizással kibulizható egyedi kedvezmények elérésének lehetôsége is. Néhány száz vagy ezer munkahely ígéretével hosszú évekre szóló támogatás és adókedvezmény elérése tipikus gyarmati helyzetet eredményez Magyarországon és örökösen hátrányba hozza a magyar befektetôket. Szemléletváltásra van szükség:

Csak magunkra számíthatunk! Liberalizálást, szabad versenyt és egyéb nyugati maszlagot pedig sürgôsen felejtsük el, mert bárhogy igyekszünk hazánk soha nem lesz az ô szemükben comme il faut ország.

Dr. doc. Simon Kis Gábor

– Külföldön van-e ilyen gyakorlat már? – Igen, van. A tengeren túli, de egyes európai országok is, az általam vázoltnál jóval szélesebb körben vonják be a gyógyszerészeket a gyógyító munkába. Egyre inkább elterjedt a betegek gyógyszerszedési szokásainak elemzése, az öngyógyszerelési gyakorlat irányítása, egyes diagnosztikai eljárások patikába telepítése és bizonyos, támogatott gyógyszerek felírása is. Filozófiánk homlokterébe tartozik a beteget a gyógyító orvos számára minél jobban elôkészíteni. Meggyôzôdésünk, hogy az orvosi munka hatékonyságát jelentôsen tudja növelni, ha bizonyos, felkészültségünknek megfelelô feladatokat átvállalunk. Ez nem lehet hiúsági kérdés. Ennek racionális, humánus és gazdasági okai egyaránt igazolhatóak. – Köszönöm a beszélgetést.

Tóth Ilona Pharmanet

Sólyom László köztársasági elnök egyetemi tanárrá nevezte ki: Dr. Bagdy Györgyöt, a Semmelweis Egyetem egyetemi docensét, a Gyógyszerhatástani Intézet igazgatóját,

Dr. Kiss Istvánt, a Fôvárosi Önkormányzat Szent Imre Kórháza intézetvezetô fôorvosát, a Semmelweis Egyetem docensét, a MOTESZ elnökét,

Dr. Pethô Gábort, a Pécsi Tudományegyetem egyetemi docensét, a PTE ÁOK Farmakológiai és Farmakoterápiai Intézet munkatársát. A kinevezésekhez a Magángyógyszerészek Országos Szövetsége elnöksége ezúton is gratulál és az új professzorok munkájához sok sikert kíván!


Tanulmány Tanulmány Tanulmány Tanulmány Tanulmány Tanulmány

Tanulmány Tanulmány Tanulmány Tanulmány Tanulmány Tanulmány

Régi problémák – új megoldások

orvosi szakirodalomból, hogy – ugyan a Summa-Pharma termékekben alkalmazottnál nagyobb koncentrációban – önmagukban is rendelkeznek bizonyos jellegû gyógyhatásokkal, valamint ismert, hogy nem hogy csekély, de jelentôs felszívódásuk esetén sem ártalmasak, hanem támogatják a szervezet egyes biológiai, biokémiai folyamatait.

avagy a bôrbetegségekrôl általában

A bôr az emberi test legnagyobb szerve, amely komplex módon, több feladatot is ellát (külsô védelmi vonal, hôháztartás, kiválasztás, légzés, tapintás, hô-és fájdalomérzékelés). A bôr egyfelôl közvetlenül kitett a külsô környezetnek, másfelôl szoros egységben van az egész szervezettel, így számos lehetséges betegségeinek akár külsô, akár belsô kiváltó oka lehet. Következésképpen vannak bôrbetegségek, amelyek kifejezetten a bôr, mint speciális szervre jellemzôek (a bôr elváltozásai, sérülései, gyulladása, fertôzôdése, stb.), s vannak, amelyek valamely belsô szerv mûködési zavaraira (pl. kiválasztó rendszer), egyéb megbetegedésre vezethetôk vissza. Mindezek fényében magától értetôdô, hogy a bôrbetegségeknek, a velük gyakran együtt járó bôrgyulladásnak különbözô okai lehetnek, s hogy a bôrbetegségek nagyon eltérôek, listájuk nagyon hosszú, a különféle bôrelváltozásoktól (bôrkeményedés, tyúkszem, vágások, horzsolások, napleégés, égés) a súlyos betegségekig, mint a bôrrák. Okozhatják a bôrbetegséget a bôrmirigyek, szôrtüszôk, hámsejtek mûködési zavarai, (szeborea, akné, szôrtüszô gyulladás, psoriazis), vírusok (herpesvírusok, mint a HSV-1, 2, övsömör-bárányhímlô, szemölcsök), baktériumok (furunkulus, ill. hámsérülések gyakori felülfertôzôdése), gombák (kéz, láb- és kö-


römgomba), allergiát okozó anyagok (allergia, ekcéma, csalánkiütés), vagy fertôzô betegségek, esetenként öröklött hajlamok, továbbá egyszerûen a szervezet változásai (mint az erek állapotváltozásának következtében kialakuló aranyeresség, visszeresség).

A VIP-projekt másik fontos területe olyan topikális készítmények fejlesztése, amelyek hatóanyagai a bôrön át jutnak be a szervezetbe – azaz kívülrôl, helyileg, a bôrre juttatva használhatók, a hatóanyagok lokálisan felszívódva fejtik ki hatásukat.

Végül, jelentôs a szerepe az életmódnak, étrendnek, higiéniának, bôrápolásnak, mindezek a tényezôk a bôrön is éreztetik hatásukat csakúgy, mint a levegô szennyezettsége, a stressz, a dohányzás, vagy az ibolyántúli sugárzás-napozás.

A Summa-Pharma ezen K+F filozófia szellemében (s a bôrgyógyászokkal, gyógyszerészekkel szoros együttmûködésben) fejlesztette ki és hozta forgalomba orvostechnikai eszközként az érproblémákhoz kapcsolódó visszér-és aranyér betegség, továbbá a lábgomba hatékony kezelését célzó készítményeit.

A bôrbetegségek tünetei szintén nagyon változatosak, a bôrön megjelenô fizikai képzôdményektôl, bôrvastagodás-vékonyodáson át a viszketô, vörös, gyulladt, fakó, száraz, hámló, kicserepesedett, elszínezôdött bôrön át a súlyos sebes bôrig. A Summa-Pharma Kft. egy kézenfekvô, mégis komplex megközelítés mentén dolgozta ki a VIP-terápiának keresztelt kutatás-fejlesztési és termékfilozófiáját. Ugyanis jól ismert, hogy számos lokális betegség, probléma esetében (még ha szükség is van „belsô” kezelésre) magát a problémát is lehet, sôt célszerû lokálisan kezelni – a népgyógyászatban, az orvostudomány eredményei között erre szinte számtalan bizonyított példát találni. A Summa-Pharma ezért a bôrbetegségek esetében (is) alkalmaz mind belsô, mind külsô, lokális kezelésre szolgáló készítményeket. Ezáltal egyfelôl gondoskodunk a szervezet állapotának javításáról az általánosságban is jótékony hatású, általában is szükséges, valamint a lehetôségek szerint a betegséghez igazodóan speciálisan, célszerûen választott táplálék-kiegészítôk (vitaminok, ásványi, növényi anyagok) adásával, másfelôl, olyan helyileg, lokálisan, külsôleg alkalmazandó készítményekkel kezeljük a beteg bôrfelületet, amely speciálisan a betegségre, tüneteire tekintettel került kifejlesztésre. A VIP-projekt egyik fô területe tehát az igényes, korszerû táplálék-kiegészítôk fejlesztése – ezen készítmények hatóanyagainak felszívódása a gyomorból, bélbôl történik meg.

A Summa-Pharma Immun komplex táplálék-kiegészítô terméke a szervezet ellenálló képességének támogatása érdekében került kifejlesztésre. Az echinacea immunerôsítô hatása évszázadok óta ismert, a rózsagyökér a sejtek oxigén-és tápanyagellátását támogatja, a C-vitamin alapvetô szerepe bizonyított, a komponensek tehát jól szolgálja a szervezet általános állapotának javítását.

A népgyógyászati tapasztalatok szerint számos gyógynövény önmagában alkalmazva is képes bizonyos jótékony hatást biztosítani.

A Summa-termékek komplex hatékonyságát tehát a népgyógyászat, az orvosi, kémiai, biokémiai tudományos ismeretek alapján célszerûen összeválogatott gyógynövénykivonatok, természetes anyagok felhasználásával biztosítjuk. Az orvostechnikai eszközként (csak patikákban) forgalmazott Summa-Pharma készítmények gyógynövény-hatóanyagait illetôen jól ismert a népgyógyászati, ill.

Megelôzési céllal ajánlott a Summa lábápoló gél gombás bôrre készítmény használata fürdés után, ill. a különösen nagy fertôzésveszélynek kitett helyeken (pl. 4.-5. lábujj), intézmények látogatásakor (uszodák, strandok, fürdôk, közös zuhanyozók). A Summa-visszérkrém esetében tudományosan bizonyított a vadgesztenye-kivonat gyulladáscsökkentô, nyirokkeringés-ser-

A Summa-Pharma fejlesztési koncepciója alapján azonban a készítmények komplex hatékonyságát több gyógynövény különféle hatásainak egyesítésével valósítjuk meg. Ennek alapján az egyes gyógynövényeket ugyan nem olyan mennyiségben használjuk, mintha önmagában alkalmaznánk, viszont hatásuk összegzôdik, szinergetikusan kiegészítik egymást, ill. a csekélyebb mennyiségükre tekintettel még kevésbé okozhatnak mellékhatásokat. A SUMMA lábápoló gél gombás bôrre készítmény antifungális (fekete mustármag, körömvirág, zsálya), gyulladáscsökkentô (cickafark, körömvirág, libapimpó, zsálya), antibakteriális (cickafark, fekete mustármag, libapimpó, zsálya), hámosító-sebgyógyító (cickafark, körömvirág), továbbá táp-

A Summa visszérkrém, a Summa aranyérgél, valamint a Summa lábápológél gombás bôrre készítmények viszont a külsô, a lokális kezelés érdekében kerültek kifejlesztésre.

A topikális SUMMA-készítmények tudományos mérlegelés alapján kiválasztott gyógynövény-kivonatokat, aminosavakat, ásványi sókat, vitaminokat és más fontos kiegészítô anyagokat tartalmaz, amelyek révén a szervezet lokális kondicionálása, betegségének kezelése valósítható meg a bôr, a szövetek biokémiai viszonyainak helyi, átmeneti, de a szervezet regenerációját támogató befolyásolásával.

jól felkészült, erôs szervezetet talál, amelyet nehezebben tud megfertôzni.

láló, regeneráló gyógynövény hatóanyagai, egyéb természetes anyagai hatékony támogatást biztosítanak a gombásodással veszélyeztetett bôr ápolásához, fertôzés esetén a gyógyuláshoz. A SUMMA lábápoló gél gombás bôrre készítmény használatával enyhíthetôk a tünetek, (gyulladáscsökkentés, fájdalomcsökkentés, viszketés), továbbá kondicionálja, táplálja, frissíti, hûsíti, hidratálja, regenerálhatja (antibakteriális hatás, hámosítás, sebgyógyítás), a bôrt, szöveteket, ezért a készítmény a gyógyszeres kezelésnek is jó, hatékony kiegészítôje lehet elôsegítve a gyógyulást, a gyorsabb regenerálódást. A SUMMA lábápoló gél használatának nincsenek káros mellékhatásai, nem ismerünk alkalmazási korlátokat (gyerekek által is használható), sôt, viszonylag rendszeres használata esetén a gombás támadás egy

kentô, érpermeabilitás-csökkentô, kapilláris rezisztencia növelô, vénatonizáló, görcsoldó hatása. Az alkalmazott koncentrációban ez önmagában nem lenne elég a kedvezô hatások biztosításához. Ezért alkalmazunk még olyan sokoldalú hatással rendelkezô gyógynövényeket, mint a gyulladáscsökkentô, vérkeringés-serkentô cickafark, a gyulladáscsökkentô, nyirokkeringésserkentô, érpermeabilitás-csökkentô, antikoaguláns, ödéma-felszívódást elôsegítô somkóró, vagy az immunstimuláló körömvirág. Megállapítható, hogy a Summa-visszérkrém alkalmazásával a szövetek táplálása, regenerációja, a vérkeringés, a vénafalak állapota javítása érhetô el, mindez elôsegítheti az erek állapotának megôrzését, javulását, ill. a visszerességre jellemzô tünetek (nehézláb-érzés, lábfeszülés, fájdalom görcsök) enyhítését. A Summa-visszérkrém rendszeres használata csökkentheti, lassíthatja az állapot súlyosbodását, amennyiben a kezelôorvos gyógyszeres kezelést javasol, elôsegíti az állapot stabilizálódását, a gyorsabb regenerálódást. Mellékhatást, gyógyszerekkel való keresztreakciót nem tapasztaltunk. Az aranyér lényegében visszér, de több lényeges ponton különbözik a szervezet egyéb visszereitôl. Az aranyér betegség kezelésében egyik lényeges eleme a bôr, a szövetek megfelelô, komplex hidratálása, az érfalak, szövetek állapotának optimalizálása, az egészséges mûködéshez szükséges körülmények biztosítása.

Ugyanakkor, az aranyérbetegség tünetei (pl. viszketés) topikális enyhítése érdekében egy valóban hatékonyan alkalmazható készítménynek más egyéb kedvezô hatásokat is biztosítania kell.

A Summa-aranyérgél éppen egy ilyen, komplex hatású készítmény – ezért olyan hatékony! A nagy hatékonyság elérése érdekében alkalmazunk olyan sokrétû hatással rendelkezô gyógynövényeket, mint a gyulladáscsökkentô, vérkeringés-serkentô, antibakteriális, adsztringens, hámosító cickafark, a gyulladáscsökkentô, vér-és nyirokkeringés-serkentô, vénatonizáló, érpermeabilitás-csökkentô, kapilláris rezisztencia növelô, fertôtlenítô csalán, a gyulladáscsökkentô, antibakteriális, adsztringens zsálya, zsurló és a gyulladáscsökkentô, görcsoldó, antibakteriális, adsztringens hatású libapimpó.

A Summa aranyérgél rendszeres használatával enyhíthetôk az olyan panaszok, mint a viszketés, vérzés, váladékozás, székelési nehezítettség. Hidratálja, kondicionálja, táplálja, frissíti, hûsíti, puhítja, regenerálja a bôrt, szöveteket, jelentôsen javítja a komfortérzetet. Az esetleges orvosi kezelést nem helyettesíti, de gyógyszerek, vagy mûtéti beavatkozás esetén is elôsegítheti a gyorsabb regenerációt.

Rendszeres használata csökkentheti, lassíthatja az állapot súlyosbodását, enyhe esetekben idejekorán megkezdett rendszeres használata teljes regenerációt, tünetmentességet eredményezhet. Összefoglalóan megállapítható, hogy a magyar fejlesztésû high-tech termék, a Summaaranyérgél alkalmazásával a bôr, a szövetek komplex hidratálása, táplálása, regenerációja, a vérkeringés, a vénafalak állapota javítása érhetô el, összességében hatékonyan alkalmazható az aranyeres tünetek enyhítésére. Mellékhatást, gyógyszerekkel való keresztreakciót nem tapasztaltunk.

Dr. Kvintovics Pál Summa-Pharma tudományos munkatárs Gyógyszertár IX. évf. 9. szám 21

Beszámoló Beszámoló Beszámoló Beszámoló Beszámoló Beszámoló


FIP-2010. Liszabon

A gyógyszerészek világszervezete – FIP – 2010. évi sorrendben 70. Kongreszszusát Portugália fôvárosában Liszabonban tartotta. A konferencia kiemelt témája: „A követelmények maximalizálása a molekulától a gyógyszerig – a gyógyszerészet felderítô utazása” volt. A hagyományoknak megfelelôen a FIP Tanácsa – a tagszervezetek delegáltjaiból álló legfelsôbb döntéshozó testület – már a konferenciát megelôzô napon megkezdte munkáját. Hazánk képviseletében a Magángyógyszerészek Országos Szövetségét Dr. Samu Antal Magyar Gyógyszerésztudományi Társasá-

got Dr. Télessy István; a alelnökök képviselték. A „szokásos” költségvetési, elôzô évi jegyzôkönyv stb. feladatok mellett ez évben új elnök és alenökök választására is sor került. Az elkövetkezendô négy év elnöki feladatainak ellátására a két potenciális jelölt – Linda J. Stone (Egyesült Királyság) és Dr. Michel Buchmann (Svájc) – közül a jelenlevô küldöttek többségi szavazattal Dr. Buchmannt választották. Ezt követôen került sor a hat potenciális jelölt közül a három új alelnök megválasztására, akik a következôk: Dr. Mario L. Rocci (USA), Niels Kristensen (Dánia), Prafull D. Sheth (India). A Közforgalmi Gyógyszerészi Szekció is uj elnököt válsztott Dominique Jordan (Svájc) személyében. A FIP Tanácsa két jelentôsebb dokumentumot vitatott illetve fogadott el. Az egyik egy nyilatkozat a „gyógyszerészi együttmüködés gyakorlat”-ra, a másik egy közös WHO/FIP irányelv amely a „standardok a minôségi gyógyszerészeti szolgáltatások helyes gyógyszertári gyakorlatára” címet viseli. Az ünnepélyes megnyitóra, fogadásra és a teljes konferencia lebonyolítására a liszaboni Kongresszusi Központban került

sor. A megnyitó során a közel háromezer résztvevôt a vendéglátó Portugália minisztere, a FIP elnöke Prof. Dr. Kamal Midha majd a Portugál Gyógyszerészeti Társaság elnöke Dr. Joao Silveira üdvözölte. Ezt követôen elismerések és kitüntetések átadása következett. A szinvonalas szórakoztató mûsorban a portugál specialitásnak számító „fado” énekekkel és a Liszaboni Egyetem Gyógyszerésztudományi Kar diákjainak zenéstáncos együttesével ismerkedhettünk meg. A konferencia tudományos programja a hagyományoknak megfelelôen a különbözô szekciók – oktatás, közforgalom, kórházi, katonai, stb. – által szervezett keretek között folyt. Minden résztvevô preferenciáinak megfelelôen csatlakozhatott az igazán bôséges kínálatot jelentô elôadásokhoz. A legnépesebb Közforgalmi Gyógyszerellátási Szekció kiemelt programjai között a teljesség igénye nélkül a következô témák szerepeltek: ➢ kognitív szolgáltatások integrálása a hagyományos (üzleti) gyógyszertári gyakorlatba ➢ gyógyszerészi gyakorlat ma és holnap ➢ együttmûködés a gyógyszerészek és más egészségügyi szakmák között ➢ gyógyszerészi gondozás – molekuláris diagnózis és farmakoterápia, adherencia,


lentôs poszter szekció és egy a konferenciához kapcsolódó szerény, de szinvonalas kiállítás tette még érdekesebbé. Természetesen a hagyományoknak megfelelôen számos társasági program, csoportos és egyéni találkozók, megbeszélések szinesitették a találkozót. ➢ diabetes-, hypertonia-, metabolikus szindróma-, súly-, dohányzás-, stb. menedzsment ➢ különbözô országok gyógyszerészeti modelljei (Jordánia, Urugváj, Portugália, Japán) ➢ a gyógyszer ami megváltoztatta a világot – múlt, jelen, jövô ➢ a köforgalmú gyógyszerellátás trendjei – a szakma jövôje ➢ gyógyszerészek a népegészségügyi, egészségfejlesztési, szûrési programokban ➢ individualizált farmakoterápia stb.

A konferencia programjai során a FIP és az UNESCO (Egyesült Nemzetek Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális szervezete) között aláírásra került egy a gyógyszerész képzés összehangolt és hatékony fejlesztését célzó együttmûködés. A szakmai programot egy je-

Összességében elmondható, hogy a Portugál vendéglátók szinvonalas, szivélyes és jó házigazdáinak bizonyultak a FIP 2010-es rendezvényeinek. A FIP 2011. évi konferenciája Hyderabadban (India) lesz szeptember 2-8-ig.

Dr. Samu Antal

Magyar részrôl két elôadás hangzott el. Dr. Samu Antal (MOSZ delegált) a magyarországi gyógyszertár alapú kardiometabolikus program aktualitásairól tájékoztatta a konferencia résztvevôit (az elôadást a „Gyógyszertár” következô számában közöljük). Dr. Vincze Gábor (Novartis, Svájc képviseletében) elôadásában arról beszélt, hogy a gyógyszerészek és a gyógyszeripar együttmûködése javítja a betegek eredményes kezelését és csökkenti az egészségügyi költségeket. Gyógyszertár IX. évf. 9. szám 23


Doktor Regatta 2010. …alul is víz, felül is víz… Az elmúlt hétvégén rajtoltak el immáron második alkalommal a Doktor Regatta túra- és pályaverseny résztvevôi a Stefánia fôhercegnôrôl elnevezett, siófoki vitorlás kikötôbôl.

A programnak helyt adó Hotel Yacht Club bôséges grill tálakkal kényeztette az est résztvevôit, akik az éjszakába nyúlóan beszélték át az aznapi verseny élményeit.

Ejtsünk itt néhány szót a regatta helyszínérôl, a kikötôrôl és születésének történetérôl.

A vasárnap reggeli égbolt már jóval kedvesebb arcát mutatta a pályaversenyre készülôknek. Itt-ott már a nap is kisütött, esônek nyoma sem volt. Ám a kék ég és a napsütés a szelet is elvitte. A tó vizén nem hogy egy fodor, de még egy rakoncátlan ránc, annyi sem volt. A látvány viszont felejthetetlen. A kifutott hajók szinte lecövekeltek a vízen és csak reménykedtek, hogy majdcsak megmozdul a levegô köröttük. Egyszerre aztán valami mégis elindult. No azért ne gondoljunk semmi komoly szélre, de határozottan meggyûrôdtek a vitorlák, a mezôny elrajtolt. Végül is két futamot sikerült megfutni ebben a „csendes szélben”, ami aztán komoly odafigyelésre késztette a versenyzôket.

„1884-ben 24 vitorlásból és 3 gôzösbôl álló flottával, Stefánia hercegnô (József nádor unokája) védnökségével megalakult a „Balatoni-vitorlázó Egylet”, melynek gr. Esterházy Mihály lett az elnöke. Akkoriban háromszög alakú, lehorgonyzott hordókkal kijelölt pályán zajlottak a megmérettetések. Stefánia 1884-ben adott engedélye alapján a club1885 februárjában felvette a Stefánia Yacht Egylet nevet. Stefánia férje, Rudolf halála után többször is járt a Balatonnál. A hercegnô neve összefonódik a hazai vitorlássport fejlôdésével, ezért a Balatoni Hajózási Zrt. szakemberei a siófoki vitorláskikötôt Stefánia kikötô névre keresztelték. A magát magyarnak valló hercegnô emlékét – a klubház bejáratánál – Sörös Rita szobrászmûvész bronz Stefánia-plasztikája ôrzi...” (stefaniafesztival.hu) A pénteki regisztrációs nap estéjén egy kellemes vacsora mellett ismerkedtek a versenyzôk egymással. Az este egyik fô témája annak latolgatása volt, hogy folytatódik-e az elmúlt napok kellemetlen, csapadékos idôjárása. Nos, a másnap

reggeli kormányosi értekezlet idejére választ kaphattak erre a kérdésre. Az égbolt – már ami látszott belôle – vigasztalan képet mutatott. Az akkor még szemerkélô esô késôbb, a túraverseny ellövésekor már komoly zuhévá erôsödött, nem hagyva kétséget a felôl, hogy mire számíthatnak a nap további részében. Egy igazi hajós embernek természetesen ez semmiféle gondot nem jelenthet, hisz ilyenkor alul és felül egyaránt az általa annyira imádott közeg veszi körül. És ez így is volt. A hajósok jó kedvvel és nagy elszántsággal vezették hajóikat az esôtôl fortyogó habok közé. Komoly küzdelem folyt, nem csak az idôvel és egymással, hanem az esôvel is „ádáz” harcot kellett vívniuk. A kora délután visszatérô hajók legénysége fázósan, szinte teljesen átázva érkezett a kikötôbe. Bár mindannyiukat frissen sült keszeg várta, az átnedvesedett ruhák cseréje, némelyeknek egy gyors forró fürdô, vagy szauna most fontosabb volt. Estére aztán már szárazan és kisimult vonásokkal jelnet meg mindenki a nyolc órakor kezdôdô programon. Ekkor került sor a díjak kiosztására. Elôször a tavalyi regatta pályaversenyének elsô helyezettje („Kistengerész”) kapta meg a serlegét. Ezután került sor az aznapi verseny díjainak kiosztására (Abszolút I.: „Iceberg”, Yardstick I.: „Slim Jim”, Yardstick II.: „Kistengerész”, Yardstick III.: „Iceberg”).


Idén illusztris vendége volt a Doktor Regattának. Körünkben üdvözölhettük a népszerû elôadómûvészt, az egyéni hangzású, csodálatos szaxofonjátékáról ismert St. Martint. A számtalan aranyés platina lemez tulajdonosa mindenesetre tudta, hogy melyik mancsafthoz kell „szegôdnie”, a szombaton abszolút gyôztes „Iceberg” csapatát erôsítette. Kiváló hangulatú versenyt zárhattunk vasárnap délután. Reméljük, hogy jövôre még többen csatlakoznak majd regattánkhoz. A Magángyógyszerészek Országos Szövetsége, valamint a Magyar Magánbôrgyógyászok Közhasznú Egyesülete támogatásával, a G-Management Zrt. szervezésében 2009-ben útjára indított verseny célja változatlan: az orvos- és gyógyszerész társadalom számára egy olyan közös sportesemény megrendezése, ahol kellemes természeti környezetben, egy csodálatos sport versenyének keretei között ismerkedhetnek egymással, új barátságokat köthetnek, és együtt eltölthetnek egy kellemes hétvégét.

Találkozzunk hát 2011-ben is, a Doktor Regattán. Jó szelet! – bala –

A természet szépítôszerei Sokan mondogatják, hogy az idén alig volt nyarunk és már itt is van az ôsz. Sajnos valóban, egy pár éve mintha sokkal közelebb lennének egymáshoz az évszakok. Amikor beköszönt az ôsz meleg színeivel, nekem mindig a természet adta szépítôszerek jutnak eszembe. Talán mert az elmúlás és a természet egymással szoros kapcsolatban vannak. Egy biztos, ha természetes anyagokat használunk bôrünk ápolásra, jelen esetben pakolások összetevôiként, tudjuk, hogy a pakolás mit tartalmaz és mit várhatunk el tôle. Háziaszszonyként bizonyára Önök is megtapasztalhatták már, hogy a természetes anyagok nyersen igen rövid ideig állnak, így ezeket a pakolásokat azonnal fel kell használni, mert tárolással veszítenek hatóanyagtartalmukból és bomlásnak indulnak.

mint például a szôlô, mely kiváló fiatalító és bôrtápláló hatású, linolsavat és polifenolt tartalmazó antioxidáns szépítôszer. A görögdinnye, melynek ugyan nem most van a szezonja, de még kapható, hidratál és frissít, magas víz, ásványi anyag – Ca, Na, K, Fe, P – tartalmának köszönhetôen. Parlagfû allergiások érzékenyek lehetnek a dinnyepakolásra!

Minden olyan természetes szépítôszer, melybôl élet születik, vagy az utódok táplálására szolgál, tele van fehérjékkel, vitaminokkal, ásványi anyagokkal és nyomelemekkel. A tojás, melyet a mészbe zárt csodának is neveznek, fantasztikus tárháza a bôr számára nélkülözhetetlen anyagoknak. Manapság reneszánszát éli a friss fürjtojás pakolás, akár a kozmetikában is. A tojás 40 féle fehérjét, 18 féle aminosavat/az összes esszenciális aminosavat/, 13 féle vitamint, ásványi anyagokat és 1/3 részben telített, 2/3 részben telítetlen zsírsavakat tartalmaz. A fürjtojás a tyúktojásénál 5-ször több foszfort, 7-szer több vasat, 6-szor több B1és 15-ször több B2 vitamint tartalmaz, de jelentôs az A-, B-, C-, D3-, E-vitamin és Ca, S, K és Zn tartalma is. Az ôszi pakolásokat készíthetjük az erre az évszakra jellemzô gyümölcsökbôl is,

A méz, ez az ôsi szépítôszer, 80%-ban szôlô és gyümölcscukorból áll, magas a Bés C-vitamin tartalma, az ásványi anyagok közül a K, Mg, Fe. A méz, a méhek által

termelt inhibin enzim miatt természetes antibakteriális tulajdonságokkal rendelkezik. A pakolások elkészítésénél vigyázni kell, ugyanis a méz ha nagy mennyiségben van jelen, akár vízelvonó hatású is lehet. E tulajdonságát alkalmazzuk például az ödémás szemkörnyék ápolására, nyugtatására. A pakolások összetevôinél tojást írok, de bátran helyettesíthetjük fürjtojással! 1. tojássárgája + pár csepp citromlé 2. méz + tejszín + búzacsírapehely 3. reszelt sárgarépa + zabliszt + tojássárgája 4. almalé + méz + tojássárgája 5. orbáncfûolaj + tojássárgája + citromlé 6. méz + túró + petrezselyem 7. élesztô + tej 8. ôrölt napraforgómag + méz + tejszín 9. zabpehely + citromlé + tojásfehérje 10. görögdinnyepép 11. szôlôpép 12. teljes kiôrlésû búzaliszt + búzacsíraolaj + méz + tej Minden pakolást letisztított bôrre vigyük fel és maximum 15-20 perc legyen a hatóidô, ezt a 20 percet töltsük pihenéssel. A lemosás után feltétlenül használjuk a szokásos nappali krémünket. Az olaj tartalmú pakolások a száraz, zsírhiányos, míg az olajmentesek a vízhiányos, kombinált bôrökre alkalmazhatóak. Remélem még sokáig élvezhetjük az ôsz langymelegét és szépségét. Minden Kedves Olvasónak szép napokat és természetes szépülést kívánok!

Barabás Éva


Sajtófigyelô Sajtófigyelô Sajtófigyelô Sajtófigyelô Sajtófigyelô

Nyitott szemmel! Nemzetközi és hazai sajtófigyelô . Veszélyesek lehetnek a gyermekekre a vény nélkül kapható gyógyszerek Sok szülô túlságosan nagy mennyiségben vagy rendszerességgel ad gyermekének vény nélkül kapható gyógyszereket láz, köhögés és megfázás ellen, ami egy ausztrál kutatás szerint veszélyes lehet az egészségükre. „Sok gyermek egészségét kockára teszik szüleik azzal, hogy túl sok vény nélkül kapható készítményt adnak nekik láz, köhögés és megfázás ellen” – foglalta össze a Sydney Egyetem tanulmánya, melyet a Nemzetközi Gyógyszerész Szövetség konferenciáján tettek közzé. „Meglepve és aggodalommal fogadtuk az arra utaló eredményeket, hogy sokan úgy vélik, a gyógyszerek bizonyára biztonságosak, ha recept nélkül meg lehet vásárolni azokat” – nyilatkozta Rebekah Moles, a 97 személy részvételével készített kutatás vezetôje. „Az adatok alapján az derült ki, hogy a résztvevôk 44 százaléka nem megfelelô dózist alkalmazott, és csupán 64 százalékuk tudta helyesen kimérni a dózist, amit be szándékoztak adni a gyereknek.” A kutató megjegyezte, hogy 2008-ban az egész Ausztrália területén illetékes Új-Dél-Wales-i Mérgezési Központ összes hívása közül 48 százalék állt összefüggésben gyermekek túladagolásával. 15 százalékuk esetében kórházi kezelésre is szükség volt. A szakemberek szerint Ausztrália valószínûleg nem számít kivételes esetnek, a gyerekgyógyszerek nem megfelelô alkalmazása világszerte jellemzô lehet. „Nagyon fontos, hogy a szülôk megértsék a gyógyszerek megfelelô alkalmazását, hogy a jövôben ne veszélyeztessék gyermekeik egészségét” – mondta Moles. (AFP [2010]/Translation Medipress) Sok betegnek nincs pénze gyógyszerre Egy, a Magyar Nemzet által ismertetett kutatás szerint minden második krónikus beteggel elôfordul, hogy nem tudja kiváltani a receptre felírt gyógy-

A székesfehérvári

Vitál Plusz Patika gyógyszerész munkatársat keres, lehet részmunkaidôs is.

Jelentkezni lehet a 06 22 786-422 telefonon Kovács Anikó gyógyszertárvezetônél 26 Gyógyszertár IX. évf. 9. szám

szerét, mert nincs rá pénze. A napilap hétfôi számában bemutatott, a Szinapszis Kft. által végzett kutatás szerint a válaszadók 13 százalékával rendszeresen, míg 43 százalékával ritkán elôfordul, hogy nem tudja kifizetni az orvos által felírt medicinát. Rosszabb a helyzet az alacsony, ötvenezer forintnál kisebb jövedelmûek körében: 27 százalékuk rendszeresen otthagyja valamelyik gyógyszert a patikában, mert nem tudja kifizetni. További 52 százalékukkal ritkán, de megesik ez. A felmérés azt is vizsgálta, hogy a betegek mennyire tartják be az orvos utasításait a gyógyszerek szedését illetôen. Kiderült, hogy a vényköteles készítményt folyamatosan használó krónikus betegek 23 százalékánál elôfordul, hogy módosítják az elôírt dózist – sokszor a doktorral való egyeztetés nélkül –, két százalékuk pedig egyáltalán nem tartja be a szakember utasításait. A válaszadók háromnegyede viszont mindig úgy szedi a felírt gyógyszereket, ahogyan azt az orvos elôírta – olvasható a Magyar Nemzetben. Forrás: Magyar Nemzet (2010. augusztus 25.)

Egyre több gyógyszer lesz vényköteles Több gyulladás gátlót és fájdalomcsillapítót csak recept ellenében lehet kiváltani szeptember 15-tôl. A szigorításról az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) döntött. A napilapban bemutatott, a Szinapszis Kft. által végzett kutatás szerint a válaszadók 13 százalékával rendszeresen, míg 43 százalékával ritkán elôfordul, hogy nem tudja kifizetni az orvos által felírt medicinát. Rosszabb a helyzet az alacsony, ötvenezer forintnál kisebb jövedelmûek körében: 27 százalékuk rendszeresen otthagyja valamelyik gyógyszert a patikában, mert nem tudja kifizetni. További 52 százalékukkal ritkán, de megesik ez. A felmérés azt is vizsgálta, hogy a betegek mennyire tartják be az orvos utasításait a gyógyszerek szedését illetôen. Kiderült, hogy a vényköteles készítményt folyamatosan használó krónikus betegek 23 százalékánál elôfordul, hogy módosítják az elôírt dózist – sokszor a doktorral való egyeztetés nélkül –, két százalékuk pedig egyáltalán nem tartja be a szakember utasításait. A válaszadók háromnegyede viszont mindig úgy szedi a felírt gyógyszereket, ahogyan azt az orvos elôírta – olvasható a Magyar Nemzetben. Forrás: Magyar Nemzet (2010. augusztus 31.) Elfelejtett gyógyszer-mellékhatások Nem mûködik megfelelôen hazánkban a gyógyszer-mellékhatások jelentése – hívta fel a figyelmet több szakember a Gyógyszerészet címû szaklapban megjelent tanulmányban. Míg Magyarországon átlagosan egymillió lakosonként 70-80 bejelentés érkezik évente a hatósághoz, addig más fejlett országokban ennek a többszöröse, Új-Zélandon például 800. Pedig ez rendkívül fontos volna, mert becslések szerint a kórházba kerülô betegek 5 százalékát gyógyszer-mellékhatás miatt kell kezelni. Az EU-ban egyébként ez az 5. leggyakoribb halálok, évente közel 200 ezer haláleset hozható összefüggésbe a medicinák nem kívánt hatásaival. Nem azért kevesebb a mellékhatásról szóló jelentés Magyarországon, mert nálunk kevesebb gyógyszert szednek a betegek, vagy ritkábban okoznak nem várt tünetet a készítmények, hanem azért, mert nem jelentik, vagy esetleg fel sem ismerik a problémát, akiknek ez a feladata volna: az orvosoknak, a gyógyszerészeknek és a gyártóknak. A hatóság többek között a bejelentésekbôl származó információk elemzése után dönthet úgy, hogy mondjuk szigorítja egy adott szer felhasználásának feltételeit, vagy akár kivonja azt a forgalomból. Nem mûködik megfelelôen hazánkban a gyógyszer-mellékhatások jelentése. Míg Magyarországon átlagosan egymillió lakosonként 70-80 bejelentés érkezik évente a hatósághoz, addig más fejlett országokban ennek a többszöröse, Új-Zélandon például 800 – derül ki egy nemrég megjelent tanulmányból. Pedig ez rendkívül fontos volna, mert becslések szerint a kórházba kerülô betegek öt százalékát gyógyszer-mellékhatás miatt kell kezelni. Az EUban egyébként ez az ötödik leggyakoribb halálok, évente csaknem 200 ezer haláleset hozható összefüggésbe a medicinák nem kívánt hatásaival. Forrás: Magyar Nemzet (2010. augusztus 30.) Elszalad a gyógyszerkassza Minden jel szerint az eredetileg tervezettnél többet kell gyógyszertámogatásra fordítania az idén az egészségbiztosítónak. Az egészségügyi kormányzat több intézkedése, például az Egészségbiztosítási Felügyelet megszüntetése, az orvosok vényírási szabályainak enyhítése okozta túlköltést a betegek fizethetik meg. Jó eséllyel az eredetileg tervezettnél többet kell gyógyszerár-támogatásra fordítania idén az egészségbiztosítónak. Az egészségügyi kormányzat több intézkedése, például az Egészségbiztosítási Felügyelet megszüntetése, az orvosok vényírási szabályainak enyhítése okozta túlköltést a betegek fizethetik meg.Az év elsô hét hónapjában 200 milliárd forintot költött az egészségbiztosító gyógyszerek támogatására, a várható kiadás év végére körülbelül 340 milliárd forint. A költségvetés bonyolult felépítése, a gyógyszerellátás szereplôinek bürokratikus és tervezhetetlen befizetési kötelezettségei, a kedvezmények nehezen átlátható rendszere, valamint a nehezen jósolható hatású intézkedések eredményeként még augusztus végén sem mondható meg nagy bizonyossággal, hogy mit fog hozni az év vége a gyógyszerkasszában – mondta lapunknak

Sajtófigyelô Sajtófigyelô Sajtófigyelô Sajtófigyelô Sajtófigyelô Molnár Márk, a Corvinus egyetem kutatója. A szakember szerint, noha az év elején, márciusig a tervezettnél kevesebbet költött – havonta 25-26 milliárdot – az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP), de az utolsó négy hónapban meglódulni látszanak a kifizetések, melyek havi összege már 30 milliárd körüli. Forrás: Népszabadság (2010. szeptember 2.)

A vakcina gyártás központja lehet Magyarország Néhány éven belül hazánk lehet a világ vakcina gyártásának egyik központja, miután a legkorszerûbb védôoltásgyártó helyek egyike lett az egyik piacvezetô gyógyszergyártó és egészségmegôrzô vállalat, a Glaxo SmithKline gödöllôi bázisa. Ez pedig lehetôséget teremt arra, hogy az észak-amerikai piacon is forgalmazza termékeit. A gödöllôi bázis sikere pedig azért is fontos, mert a következô években ötszörösére bôvül majd a védôoltáspiac, amelynek térképén elôkelô helyet foglal el Magyarország. Sikeresen vizsgázott a legszigorúbbnak ismert, mindenre kiterjedô vizsgálaton, így a Glaxo SmithKline (GSK) gödöllôi bázisa a legkorszerûbb vakcina gyártó helyeinek egyike lett a világon. A GSK hét éve kezdte építeni magyarországi üzemét, ahol tavaly indulhatott meg a gyártás. „Bôvülést hozhat a legszigorúbbnak ismert FDA-vizsgálat eredménye, mert arra is lehetôséget teremt a teljes egészében exportra termelô gyárnak, hogy termékeit mostantól az észak-amerikai piacon is forgalmazza. Reményeink szerint a kétszáznegyven szakembert foglalkoztató gödöllôi bázison gyártott termékeink a magyar védôoltási programba is bekerülnek” – mondta tegnap lapunknak Leitner György, a magyar leányvállalat ügyvezetô igazgatója. Hangsúlyozta: a gödöllôi gyárnak köszönhetôen néhány éven belül hazánk lehet a világ vakcina gyártásának egyik központja. Forrás: Magyar Hírlap (2010. szeptember 3.) Ôsztôl változások az egészségügyben Ôsszel kerül a parlament elé a gyakorló orvosok és gyógyszerészek kötelezô kamarai tagságáról szóló törvényjavaslat, akkorra készül el a patikaliberalizációs törvény módosításának részletes szabályozása és a megszüntetésre ítélt Egészségbiztosítási Felügyelet betegjogi feladatai új képviseleti rendszerének terve – tájékoztatta lapunkat az egészségügyért felelôs államtitkárság. Az egészségügyi dolgozók jövedelmének rendezése mellett a kötelezô kamarai tagság önfegyelmezô ereje is szükséges a hálapénz megszûnéséhez – állítja az államtitkár. Azt ugyanis a dolgozók kényszerbôl fogadják el, mivel a fizetésüket évtizedekkel ezelôtt rosszul határozták meg – véli Szócska Miklós. Éger István, a Magyar Orvosi Kamara (MOK) elnöke szerint a kamarákat alkalmassá kell tenni feladatuk ellátására, ehhez azonban vissza kell állítani a teljes körû kötelezô tagságot, és visszaadni a szervezettôl elvett jogokat. Egyébként annak ellenére, hogy 2007-ben eltörölték az orvosok kötelezô kamarai tagságát 31 ezren (az orvosok 75 százaléka) még mindig tagok. Röviddel hivatalba lépése után jelentette be a patikaliberalizáció megszüntetését Szócska Miklós azzal, hogy a gyógyszertár-létesítési moratóriumot 2011. január 1-jéig felfüggesztik, addig felülvizsgálják a gyógyszer-gazdaságossági törvényt. Addig csak olyan településeken engedélyezik új patika létesítését, ahol nincs. Forrás: Világgazdaság (2010. szeptember 6.) Méregpirulák gyógyszeres dobozban Becslések szerint évente százezer ember esik áldozatul a hamis gyógyszerek fogyasztásának. A hatósági fellépés sok helyütt erôtlen, a törvényi szankciók enyhék a gyógyszerhamisítókkal szemben. Az Economist beszámolója szerint mindez azonban változni látszik. Számos gyógyszergyártó eredményesen lobbizik a kormányoknál, hogy kezeljék komolyabban a betegek biztonságát súlyosan veszélyeztetô problémát, tucatnyi cég dolgozik a pirulák eredetiségét igazoló megoldásokon. A Deloitte becslése szerint a gyógyszerhamisítók éves forgalma 75 és 200 milliárd dollár között mozoghat évente. Nem csoda hát, hogy egyre több gyógyszergyártót foglalkoztat a készítményeik eredetiségét igazolni hivatott új és hamisítás-biztos technológiák kidolgozása. A szakértô szerint csak akkor bízhatunk a gyógyszerhamisítás arányának visszaszorulásában, ha a biztonságtechnikai megoldások, szigorú büntetés, erôteljes hatósági fellépés és egyéb körülmények folytán a gyógyszerhamisítás költsége annyira megnô, hogy nem éri meg többé hamis gyógyszert gyártani. Forrás: HENT Hírlevél (2010. szeptember. 09.) Tömeges gyógyszermérgezés, a rendôrség nyomoz Kábítószerrel való visszaélés gyanúja miatt indított nyomozást a rendôrség a Lenti egyik tanintézetébôl gyógyszermérgezéssel kórházba szállított diákok ügyében. Salamon Róbert, a fôkapitányság sajtószóvivôje pénteken közölte: csütörtökön a mentôktôl arról érkezett bejelentés, hogy Lentiben egy tanintézetben tömeges gyógyszermérgezést állapítottak meg, amely tíz tanulót érint. A helyszínre érkezô rendôrök megállapították, hogy a kórházba szállított tíz diák aznap egy eddig ismeretlen hatóanyagú gyógyszert fogyasztott, melyet vélhetôen gyümölcslében oldottak fel, s attól bódult állapotba kerültek. A rendôrök a helyszínen tizenhárom gyógyszert foglaltak le és intézkedtek a kórházba szállított gyerekek vér- és vizeletminta-vételérôl.

Nyíregyházán gyógyszertár saját ingatlanban (lakás + kert) eladó.

Telefon: 06 30 391-4464 Az ügyben a Lenti Rendôrkapitányságon szakértô bevonásával kábítószerrel való visszaélés vétség elkövetésének gyanúja miatt ismeretlen tettes ellen indult nyomozás Forrás: MTV (2010. szeptember 11.)

Szócska: Ember vagyok, nem messiás A jövô költségvetési kondíciókkal, az egészségügy átalakításával kapcsolatos kérdésekre csak október harmadika után adhat választ. Megértésre, türelemre, együtt gondolkodó cselekvésre kérte hallgatóságát Szócska Miklós egészségügyi államtitkár szombaton, a XII. Járóbeteg Szakellátási Konferencián. Az államtitkár a helyzetet a chilei bányakatasztrófa mentési munkálataihoz hasonlította: az ágazat bent rekedt a gödörben, ô pedig felülrôl ás. „Keresem a bennrekedtekhez vezetô utat. De ha odalenn kitör a pánik, és azonnal ki akarnak jutni, akkor abból polgárháborús állapot lesz, és a szûk térben csak egymást taposhatják agyon” – fogalmazott. Közölte: kampányidôszak van, ezért a jövô költségvetési kondíciókkal, az egészségügy átalakításával kapcsolatos kérdésekre csak október harmadika után adhat választ. A csodaváróknak az államtitkár azt üzente: sokan gondolták, hogy majd a következô kormány vagy miniszter afféle megváltóként azonnal megoldja a problémákat. Csakhogy jelezné: ô nem megváltó, mindössze egy 87 kilós hús-vér ember. Kérdésre válaszolva Szócska Miklós közölte: mindenképpen ösztönözni szeretnék az olcsóbb ellátási formákat, köztük az egynapos beavatkozásokat. A biztosítási csomagok esetleges szûkítését firtató érdeklôdésre azt mondta: nem gondolkodik a kormány ilyesmiben, abban viszont igen, hogy miként lehet különbözô kiegészítô biztosítások formájában szervezettebbé tenni a magánpénz mozgását a rendszerben. Az államtitkár „csontvázként” emlegette az uniós forrásokból épülô 23 új, kistérségi járóbeteg-központot. Ezekrôl egyebek mellett azt mondta: igaz, hogy az egyik átadásán ô személyesen is részt vett, de ettôl azok még fenntarthatatlan beruházások. Forrás: Népszabadság (2010. szeptember13.) Világos, erôt mutató jogi felhatalmazásra van szüksége az ÁNTSZ-nek a közigazgatási rendszerben. Mindezt azok a szakértôk állítják, akik szerint az egészségügyi hatóságot a szaktárca felügyelete mellett, közvetlenül a kormány alá kell rendelni az ÁNTSZ államigazgatási pozíciójának újragondolásakor. Az útmutatás egyértelmûen cáfolja a kormány korábbi, azóta újragondolás céljából visszavont integrációs tervét, amely kettôs irányítás felé mutatott, gyengítve a szervezetet feladata (az egészségügyi biztonság garantálása). Több érv is szól a kormányzati irányítás mellett. Így például az, hogy tevékenységében a rendészeti jellegû feladatok ellátásának domináns szerepe van (lásd magát a kifejezést: tisztiorvosi szolgálat). A közegészségügyi-járványügyi biztonság fenntartása és a veszélyhelyzetek kezelése csak országos szinten, „félkatonai” rendszerben, független és vertikálisan irányított struktúrában valósítható meg. Ugyanez a szervezeti forma biztosítja a gyors reagálás képességét veszélyhelyzetekben. Az országos szintû irányítás azért is megkerülhetetlen, mert az ÁNTSZ területi szerveinek illetékessége sok helyütt túlhalad a közigazgatási egységeinek határain – gondoljunk az egészségügy-igazgatásra, az ellátásszervezésre, a regionális vízmûvek felügyeletére, vagy a környezetbiztonság okán a hôség- és szmogriasztásra. Mindezek összefüggô, operatív koordinálása, az egységes szakmai szempontok érvényesítése az integráció okozta kettôs irányítás alatt rendkívül nehéz lenne. A szaktárca által – sokszor hangoztatottan – támogatni kívánt népegészségügy épp az egyik nagy problémája az ÁNTSZ-nek: hiába kapott a hatóság ugyanis törvényi hatáskört ehhez a területhez, nem volt világosan definiálva, hogy melyek azok a feladatok, amelyeket az ÁNTSZ maga végez, és melyek azok, amelyeket irányít ehhez rendelt jogerôvel. Így lassan második évtizede nem tud feladatának eleget tenni a népegészségügy területén. Különösen szembetûnô a hiányosság azokon a szakterületeken, amelyek nagy jelentôséggel bírnak a lakosság egészségi állapotának alakulásában, gondoljunk az élelmezés-egészségügyre vagy akár a munkaegészségügyre. Forrás: Weborvos (2010. szeptember 14.) Az összeállítást készítették: Dr. Pintér László és Dr. Horváth Csaba


Világjárók rejtvénye – A világ csodálatos városai VII. Újabb négy város a Gyógyszertár újság keresztrejtvényében, nevezetességeivel, ismert látványosságaival, hírességeivel megfejtésre várnak. Ezúttal Európában maradunk, elsô helyszínünk Lisszabon. Aki nem látta Lisszabont, az nem tudja mi a szépség, mondjuk a portugálok. A legszebb út még mindig a tengeren vezet a fôvárosba az Atlanti-óceántól a Tejo torkolatán át a csendes Szalmatengerbe, a folyó tószerûen kiszélesedô öblébe, a világ egyik legszebb természetes kikötôjébe. Hogy miként lett Portugália világhatalom? Amikor Vasco da Gama a 15. század végén felfedezte az India felé vezetô tengeri utat és a vízszintes 1-es sor megfejtésében található tengerész gyarmattá tette Brazíliát, a fôváros Európa egyik leggazdagabb metropolisává fejlôdött, a Portugál királyság pedig világhatalommá nôtte ki magát. Szomszédunk Ausztria patinás fôvárosa következô állomásunk, mely féltve ôrzi fényes múltjának emlékeit. Minô túlzás, minô pompa! A spanyol lovasiskola bemutatóit a bécsi Hofburg Lovarda néven ismert épületében tartják, melyet a zseniális építész a keresztrejtvényünk vízszintes 20-as sorában megfejthetô úriember tervezett és az 1730-as években készült el. Bécs „egyénisége” az összes európai városok közül a leginkább zavarba ejtô, mert az ember, akár ha a keringô szédítô ütemére forogna, hirtelen elveszíti tájékozódási képességét. És most gondolatban repüljünk át a szerelem városába, Párizsba. Rejtvényünk megfejtését Párizs folyóján a Szajnán találjuk. A megszámlálhatatlan csodálatos épület, utca és tér közül most önkényesen csak egyet ragadunk ki, Párizs katedrálisát Notre-Dame-t, mely a Szajna két szigete közül az egyiken található. Ennek nevét a függôleges 15-ös sorban találhatják. A gazdag kereskedôk városa Antwerpen. Hírnevét a tengeri kereskedelem és flamand festészet alapozta meg. Ez utóbbi igencsak terjesztette Antwerpen hírét, ahol élt és alkotott Anthonis van Dyck, Jacob Jordaens, Frans Synders, Jan Brueghel és közülük talán a leghíresebb mûvész volt a vízszintes 71-es sorban található úr.


Vízszintes 1. Megfejtés 12. Óriáskígyó 13. Magyarázata 14. Színészek és újságírók futballcsatája volt 15. Integrált irányítási Rendszer 16. Kojak beceneve is az volt 18. PA 19. Tantál vegyjele 20. Megfejtés 24. Tova 26. Maró folyadék 27. Magával ragadó 29. Állókép 31. Élvezet 33. Talár betûi keverve! 35. Etelka becézett formája 37. Kopasz 39. Gyôr németül 40. Földre tesz 41. Bebocsájtást kér 42. Rövidital névelôvel 44. Adnak neki 47. Contract Electronic Manufacturing 48. … Francisco 50. Argon vegyjele 51. Gyümölcs nedve 53. Szintén 54. Az ágyon fekszik 55. Üzemanyag forgalmazó cég 57. Marokkó fôvárosa 59. A horgász kedvenc tartózkodási helye 61. Kés része 63. AZB 65. A történelem egy szakasza 66. Azonos betûk 68. Tanuló névelôvel 70. RR 71. Megfejtés Függôleges 2. Hal is van ilyen 3. Német falu! 4. Rádium vegyjele 5. A bélyegzô névelôvel 6. VO 7. Szándékában van 8. RA 9. A rendôr régi ôre 10. Cseh autójel 11. Ausztria rövidítése a sportversenyeken 15. Megfejtés 16. Régies csók 17. Kívánság 18. Angol szegény! 21. Szintén 22. Egyéni vállalkozó 23. Valaki ellen, rövidítés a bokszmérkôzéseken 25. Adott ûrtartalmú 28. Adott ideje 30. Latin arany! 32. Karcol 34. … Sámuel 36. Erick Knight: … Small csodálatos élete 37. Van ez ablakhoz és szemüveghez is! 38. Táncot jár 43. Kever párja 45. Gabonát betakarító 46. Rangjelzô 48. Sérülés 49. Világháló 50. … Poetica 52. Díszítô elem 54. Sereg 56. Jégen lévô nyílásra! 58. község Gyôr-MosonSopron megyében 60. Egy intelligens, két lábon járó hüllôfaj, a Star Trek c. fantasztikus sorozatból 62. Farmermárka 63. Ez a lap mindent visz 64. Éjszakai szórakozóhely 67. Földönkívüli 68. Azonos betûk0 69. KU A helyes megfejtést beküldôk között könyvajándékot sorsoljuk ki. Beküldési cím: MOSZ (1135 Budapest, Keresek u. 9.) Az elôzô havi keresztrejtvényünk nyertese: Dr. Tari Judit – Szent Damján Patika 6600 Szentes, Sima F. u. 38. Gyógyszertár

Magángyógyszerészek Országos Szövetsége IX. évf. 9. szám • 2010. szeptember

Magángyógyszerészek Országos Szövetsége

Missziós nyilatkozat A Magángyógyszerészek Országos Szövetsége 1991-ben a gyógyszerészek civil szervezôdése során jött létre a gyógyszerészet új ars poeticajának megfogalmazása, a gyógyszerészi hivatás fejlesztése és társadalmi megbecsülése elômozdítása érdekében. • Érdekérvényesítô tevékenységünket a nemzetközi szakmai folyamatokra is figyelemmel tényszerû adatokra, elemzésekre és következtetésekre támaszkodva, a gyógyszerészet stratégiai érdekeit szem elôtt tartva végezzük. • Kiegyensúlyozott kapcsolatot alakítottunk ki és tartunk fenn a mindenkori állami-, szakmai irányítás vezetôivel, egészségügyi- és civil szervezetekkel egyaránt. • Filozófiánk homlokterébe tartozik a magángyógyszertárak mûködési feltételeinek javítása, a kiszámítható szakmai-, gazdasági- és jogi környezet megteremtése. • Kiemelkedôen fontosnak tartjuk a gyógyszerpiac szereplôivel, a gyógyszergyártók és nagykereskedôk szervezeteivel való érdekazonosság hangsúlyozását, a harmonikus szakmai és gazdasági együttmûködést. • Tudatosan törekszünk a gyógyszerészi érdekek megfogalmazására, tagságunk tájékozottságának növelésére, felkészültségének javítására. • Célkitûzésünk a gyógyszertárak szakmai-, gazdasági-, jogi- érdekérvényesítésének és az egyéni érdekérvényesítésnek magas szintre való fejlesztése. • Törekszünk a gyógyszerészet társadalmi presztizse növelésére, a szakmai szolgáltatások színvonala emelésére. • Fontosnak tartjuk a betegek életminôsége javítását, a gyógyszerész gyógyszerterápiás tanácsadó szerepének növelését, a betegorientált gyógyszerészet elterjesztését. • Elôsegítjük a gyógyszerészeti szakterületek érdekérvényesítési gyakorlata harmonizációját, felvállalva a gyógyszertárak és azok mûködtetésével összefüggô kérdések képviseletét.

GYÓGYSZERTÁRI MENEDZSMENT3

2010 során a válság hatására le kell számolnunk az illúzióinkkal mind országos szinten, mind a gyógyszerellátás területén! Ennek tudatában szerveztük az újabb öt évre tematizált „Gyógyszertári menedzsment3” címû, kreditpontos (kötelezôen választható) továbbképzésünk 2010 évi fôbb témaköreit: Gazdaságpolitika (elôadó: Dr. Simon Kis Gábor) Ma már evidencia, hogy a 20 éves tévút után a magyar gazdaságpolitikát újjá kell építeni, amiben egyértelmûen húzóágazatnak kell tekinteni a gyógyszeripart és a gyógyszerkereskedelmet.

Gyógyszerügyi stratégiák (elôadó: Dr. Mikola Bálint) Válság hatására a gyógyszerügy alapstratégiáját újra kell pozícionálni és átstrukturálni, mert a jelenlegi nem felel meg a nemzetközi követelményeknek és a hazai gyógyszerellátást egyre kiszolgáltatottabbá teszi.

A helyszínek: Budapest II.

szeptember

25–26.

(szombat-vasárnap)

Szolnok

október

16–17.

(szombat-vasárnap)

Nyíregyháza

november

06–07.

(szombat-vasárnap)

Veszprém

november

13–14.

(szombat-vasárnap)

Budapest III.

november

27–28.

(szombat-vasárnap)

A továbbképzô tanfolyam – az akkreditációs bizottság döntése alapján – részvétel esetén 15 kreditpont értékû, sikeres tesztvizsgával együttesen 30 kreditpont értékû. A képzés bonyolításával a Simon Patika Bt. foglalkozik (Címe: 1149 Bp., Nagy Lajos király útja 158.)

Gyógyszerügy jogszabályi vetülete (elôadó: Dr. Sándor István) Gyógyszerügy jogszabályi vetületénél a káoszt és az egymásnak is ellentmondó rendelkezéseket világos, egyértelmû, közérthetô rendelkezésekkel kell felváltani, aminek már a kidolgozásában is részt kell vennie a gyógyszerésztársadalomnak.

Fejlôdési tendenciák (elôadó: Prof. Dr. Vincze Zoltán) Gyógyszerügy egy rendkívüli fejlôdési szakasz elôtt áll, amire nekünk is fel kell készülnünk mind a szakemberek felkészítése, mind a szervezeti és szervezési kérdések tisztázása útján.

Részvételi díj: 9 750,- Ft tanfolyamdíj + az egyetemi elektronikus pontelszámolási költség: 500,- Ft. A számlát a tanfolyam végén kapják meg a hallgatók. Információ: Bihari Erzsébet tel/fax: 06-1 252-4948, 06 30 662-8102, illetve Takács Gézáné dr. tel: 06 30 955-8125.

Gyógyszertári menedzsment3 2010. év A továbbképzés választott helyszíne: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Jelentkezô neve:

......................................................

Leánykori név: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Mûködési nyilvántartási száma:

...........................................

Levelezési cím Címzés: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Ir. szám, város, utca: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Telefon: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

Operatív menedzsment (elôadó: Dr. Samu Antal) A gyógyszerészek mindennapi (operatív) tevékenységét egyre inkább áthatja a kognitív jelleg és a szolgáltató tevékenység, ami új attitûdöket és motivációt követel meg, ezekre viszont fel kell készíteni a közforgalomban dolgozó gyógyszerész társadalmat.

E-mail: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

Számlázási adatok Számla címzés: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Ir. szám, város, utca: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

Fizetési mód:

Átutalás

❏

Készpénz

A részvételi feltételeket elfogadom, magamra nézve kötelezônek tartom, a tandíj határidôre való befizetésérôl gondoskodom. Kelt: 2010. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

SZÖVETSÉG A MAGÁNGYÓGYSZERÉSZETÉRT

JELENTKEZÉSI LAP

Kérjük, hogy a mellékelt jelentkezési lap kitöltésével és visszaküldésével jelezze részvételi szándékát. Tisztelettel:

Dr. Simon Kis Gábor s.k. egyetemi docens

........................................... aláírás Beküldési cím: Simon Patika Bt., 1149 Budapest, Nagy Lajos király útja 158. Tel./fax: 06 1 252-4948

A jelentkezési lap szabadon sokszorosítható!

❏

Tartalom. Gyógyszertár. a Magángyógyszerészek Országos Szövetségének Kiadványa

Recommend Documents