SZEGED MEGYEI JOGÚ VÁROS ANTISZEGREGÁCIÓS TERVE az Integrált Városfejlesztési Stratégia része

SZEGED MEGYEI JOGÚ VÁROS ANTISZEGREGÁCIÓS TERVE – 2008.

SZEGED MEGYEI JOGÚ VÁROS ANTISZEGREGÁCIÓS TERVE az Integrált Városfejlesztési Stratégia része 2008. SZEGED 1


TARTALOMJEGYZÉK I.

HELYZETELEMZÉS AZ ALACSONY STÁTUSZÚ NÉPESSÉG TERÜLETI

KONCENTRÁCIÓJÁRÓL A VÁROS EGÉSZÉNEK TEKINTETÉBEN …………….............4 I. 1.

A város népessége néhány mondatban………………………………………………...5

I. 2.

Mi a szegregátum?..........................................................................................................6 I. 2. 1. Szeged területén lévő szegregátumok lehatárolása…………………………….6

II.

A ROMA NÉPESSÉGET MAGAS ARÁNYBAN KONCENTRÁLÓ VÁROSI

SZEGREGÁTUMOK, TELEPEK, TELEPSZERŰ KÉPZŐDMÉNYEK HELYZETÉNEK BEMUTATÁSA……………………………………………………………………………….12 II. 1. Móraváros - Cserepes sor szegregátum jellemzése.…………………………………..…13 II. 1. 1. Demográfiai adatok………………………………………………............…..13 II. 1. 2. Infrastrukturális ellátottság…………………………………………………...14 II. 1. 3. Lakáskörülmények……………………………………………………….…...15 II. 1. 4. Szociális, egészségügyi ellátás……………………………………………….16 II. 2. Kiskundorozsma szegregátum jellemzése……………………………………………...22

II. 2. 1. Történeti áttekintés, demográfiai adatok…………………………………......22 II. 2. 2. Lakáskörülmények - Infrastrukturális ellátottság…………………….…..…..23 II. 2. 3. Szociális, egészségügyi ellátás…………………………………………...…..25

III.

A SZOCIÁLIS GONDOSKODÁS FŐBB PONTJAI SZEGED VÁROSÁBAN....29 III. 1. Fogyatékosügyi Fórum.………………………………………………………………....30 III. 2. Idősügyi Tanács………………………………………………………………………....31 III. 3. Szeged városában meglévő szociális szolgáltatások jellemzése………………………..32 III. 3. 1. Alapellátások………………………………………………………………...32 III. 3. 1. 1. Falugondnoki és tanyagondnoki ellátás…………………………..33 III. 3. 1. 2. Szociális információs szolgáltatás………………………………..33 III. 3. 1. 3 Étkeztetés…………………………………………….……………34 III. 3. 1. 4. Házi segítségnyújtás……………………………………………...34 III. 3. 1. 5. Családsegítés……………………………………………………..35 III. 3. 1. 6. Közösségi ellátás………………………………………………....36 III. 3. 1. 7. Támogató Szolgálat……………………………………………....37 III. 3. 1. 8. Utcai szociális munka…………………………………………….37 III. 3. 1. 9. Idősek ellátása……………………………………………………38 III. 3. 1. 10. Fogyatékosok Nappali Intézménye…………………………..…39 III. 3. 1. 11. Nappali melegedő……………………………………………….40 III. 3. 1. 12. Szenvedélybetegek nappali intézménye………………………...40

2


IV. ANTISZEGREGÁCIÓS INTÉZKEDÉSI TERV.…………………………………………...........41 IV. 1. A szegregációt csökkentő és az integrációt elősegítő városi intézkedések…………….42 IV. 2. Oktatási integráció……………………………………………………………………..43 IV. 2. 1. Létszámadatok………………………………………………………………46 IV. 2. 2. Sajátos nevelési igényű (SNI) tanulók helyzete…………………………….49 IV. 2. 3. Beiskolázási körzetek……………………………………………………….52 IV. 3. Foglalkoztatási integráció……………………………………………………................54 IV. 4. Lakhatási és mobilizációs integrációs program………………………………………...56 IV. 5. Monitoring…………………………………………………...…………………………59 IV. 6. Mobilizációs Intézkedési Terv…………………………………………………………60 IV. 7. Tervezett rövid-, közép- és hosszútávú beavatkozások………………...………...……62

3


I. Helyzetelemzés az alacsony státuszú népesség területi koncentrációjáról a város egészének tekintetében

4


Szeged városa teljes közigazgatási területére elkészíttette az Integrált Városfejlesztési Stratégiát (IVS). Az IVS megalapozó munkarészei vázolják a város jövőképét, a fejlesztéseket, az ezekhez kapcsolódó legfontosabb feladatokat városrészenként. A stratégia keretein belül került megalkotásra az Antiszegregációs Terv, amely a település és egyes városrészeinek elemzését, fejlesztési elképzeléseit, valamint a város különböző fejlesztési programjait, koncepcióit vizsgálja meg a város egészére és a szegregátumaira vonatkozóan. Az Antiszegregációs Terv elsősorban területi dimenzióban, a szegregációs folyamatok szempontjából vizsgálja az esélyegyenlőségi problémák meglétét egy adott településen. Az Antiszegregációs Terv célja, hogy a város felmérje azon területeit, ahol a szegregáció már megindult, illetve ahol előrehaladott állapotban van, és a fentiek szellemében kidolgozzon a szegregáció oldására irányuló programokat.

I. 1. A város népessége néhány mondatban

Szeged Megyei Jogú Város Csongrád megye legnagyobb települése. A város állandó lakossága 156. 443 főre tehető, a népesség száma 168. 273 fő. A 2001-es népszámlálás adatai szerint a város népessége 168.273 fő, ebből 93,5% magyar, 0,7% cigány, 0,6% német, 0,5% szerb, 0,2% román, 0,2% szlovák, 0,1% horvát, 5,9% egyéb. A városban 70 845 lakás van. Szeged városában jelentős mértékű a népesség vándorlás. •

Iskolavárosként jellemző az ideiglenesen itt tartózkodók magas száma;

•

A határ közelségéből adódóan jellemző a külföldi munkavállalók jelenléte;

•

A szociálisan hátrányos helyzetűek külterületre való költözése;

•

A családok egy része az árkülönbségek miatt a környező településeken (10–20 km-es körzetben) vásárol ingatlant és vállalja a napi ingázást.

Az állandó népesség száma korcsoportok szerint (fő) Lakónépesség száma

156. 443

Állandó népesség száma

168.273

Állandó népességből a 0-2 évesek száma

4.611


4.383


14.182


7.494

Állandó népességszám változása 1990-2007 (- / +)

– 1.850

5


I. 2. Mi a szegregátum?

Az Integrált Városfejlesztési Stratégia III., az egyes városrészek helyzetelemzését tartalmazó fejezetében bemutatásra kerültek azon kisebb területegységek, ahol a népesség társadalmi összetétele és a terület fizikai jellemzői kedvezőtlenebbek. Az alábbiakban meghatározásra kerülnek a legrosszabb státuszú területek, ahol a szegregáció folyamata már megjelent, előrehaladott állapotban van, illetve ebből a szempontból veszélyeztetett területrésznek számítanak. Szegregátumnak azon területeket nevezzük, ahol az aktív korú népességen belül a legfeljebb

általános

iskolai

végzettséggel

rendelkezők

és

a

rendszeres

munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya mindkét mutató esetében magasabb, mint 50%.

Városszerkezetileg a szegregátumoknak alapvetően két típusa határozható meg: A) A városszövetbe ágyazódott szegregált, szegregálódó területek (telepszerű környezet) B) A városszövettől elkülönült, alapvetően nem lakófunkciójú területekbe ékelődött szegregátumok (telepek)

I. 2. 1. Szeged területén lévő szegregátumok lehatárolása, KSH által lehatárolt szegregátumok és veszélyeztetett területek bemutatása

A KSH által szolgáltatott térképeken rózsaszínnel, és feketével jelölt területeket látunk. Rózsaszínnel jelölte azokat a területeket a KSH ahol a 2001-ben végzett népszámlálási adatok alapján az aktív korú népességen belül a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők, és a rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya mindkét mutató esetében magasabb, mint 50%, tehát szegregátumnak minősül. A feketével jelölt területek olyan városrészeket jelölnek, ahol a lakosok számának legalább 40%-a alacsony státuszú, ez esetben ezek a területek veszélyeztetettnek minősülnek. A KSH által szegregátumként nyilvántartott területek közül négyet kiemelt, és 1-es, 2-es, 3as és 4-es sorszámmal látott el. A szegregátumként nyilvántartott, de a KSH által nem kiemelt területeket római számok jelzik, a veszélyeztetett területek betűvel lettek jelölve.

6


Szeged 1-es térképen a következő területek vannak feltüntetve:

D

C

I.

B

.

A 1.

KSH által kiemelt szegregátum: A 2-es számmal jelölt rózsaszínű terület : Móravárosi körút- Cserepes utca- Katona József utca és a Katona József utca-Rákóczi út- Gólya utca- Cserepes utca által határolt városrész.. A „Cserepes-sor” Szeged azon szegregátum, amelynél a szegedi adatok, és az önkormányzati adatok is egybehangzóan bizonyítják a szegregátum meglétét.

A 3-as számmal jelölt rózsaszínű terület: Boldogasszony sgrt -Liliom utca- Bánomkert sor Bokor utca által határolt városrész. Ezen a területen az id. Jancsó Miklós kollégium található, a terület a városrehabilitációs akcióterület része, ahol Tudásintenzív Központ fog létesülni. A terület nem minősül szegregátumnak.

A KSH által nem kiemelt, de szegregátumként nyilvántartott terület:

I.-es számmal jelölt rózsaszín terület: Szőregi utca- Diófa utca- Borostyán utca- Sportpályák által határolt városrész. Szegregátumként van jelölve, de a területen a gyermekotthon működik, nem minősül szegregátumnak.

7


A KSH által veszélyeztetettként nyilvántartott terület.

A jelű fekete terület: Alsó kikötősor- Újszegedi vasút- Kendergyár utca- Füvészkert utcaKertész utca által határolt városrész. A terület a Heavytex Ipari Park volt területe, az ipari csarnokokat elbontották a jövőben itt vásárló központ fog létesülni. Nem minősül veszélyeztetett területnek. . B jelű fekete terület: Állomás utca – Fővám köz által határolt városrész. A területen egyetlen társasház áll, amelyben a lakások többsége önkormányzati bérlakás. Az épület a tervezett Biopolisz Park feltáró útja – mely egyúttal a tervezett Déli Tisza híd felvezető útja is – területén található. Emiatt az ingatlan tulajdonjogának megszerzésére az önkormányzat megtette a kezdő lépéseket, az épület hamarosan szanálásra kerül. A tömb többi épülete MÁV tulajdonú műhelyépület. A terület nem minősül veszélyeztetettnek

C jelű fekete terület: Tömörkény utca-Béla utca-Roosevelt tér- Korányi fasor által határolt városrész. A területen egy középiskola és kollégium valamint egy vegyes funkciójú bérház található, földszintjén a Roosevelt téri halászcsárda. A mutatókat feltehetőleg a kollégium hozta, mert a bérházban lakó népesség a városi elitet reprezentálja, a terület nem minősül veszélyeztetett területnek..

D jelű fekete terület: Közép kikötő sor- Fürdő utca- Szent-Györgyi Albert utca- Torontál tér által határolt városrész. Ez a terület az újszegedi fürdőkomplexumba ékelődik, három lakóházzal, katolikus és református plébániaépülettel és az önkormányzat vendégházával. A négy épület a fürdőfejlesztés miatt elbontásra kerül, a református plébánia és imaház valamint egy vegyes funkciójú lakóház felújítás előtt áll.

8


Szeged 2-es térképen a következő területek vannak feltüntetve

F IV

II. III

V VI

G

E

KSH által kiemelt szegregátum:

Az 1-es számmal jelölt terület: Agyagos utca- Meggyfa utca- Trencsényi utca- Szakolczai utca által határolt városrész. Ezen a területen 2001-ben is és jelenleg is Fogyatékos Otthont működtet a város, tehát a terület nem minősül szegregátumnak.


A II.-es számú terület: Űrhajós utca- Bölcsőde utca- Budapesti körút által határolt városrész. Lakótelepi övezet, ahol a szociális városrehabilitáció befejeződött.

A III-as számú terület: Margaréta utca- Csongrádi sugárút- Sárosi utca által határolt városrész. DÉLTÁV telefontorony, a környező panelházak egyike sincs megjelölve szegegátumként.

A IV-es számú terület: Tópart- Rókusi krt- Margaréta utca – Kiserdő által határolt városrész. Vízműtelep található itt, a helyzet ugyanaz, mint az előző megjelölt területnél.

9


Az V-ös számú terület: Körtöltés utca-Bálint Sándor utca – Kiserdő- Bartucz L. utca által határolt városrész. Ezen a területen a Piarista Gimnázium található, a terület nem minősül szegregátumnak.

A VI-os számú terület: Fonógyár út- Dorozsmai út- Vasút – Bajai út- Fonógyári út- Kálvária sugárút – Városgazda utca- Méntelepi Fehér tó által határolt városrész. Ezen a területen egy bútorgyár, kereskedelmi és szolgáltató üzletek telephelyei, és a Napfény Camping üzemel, lakóépület a területen nem volt, és jelenleg sem található. A városrész nem minősül szegregátumnak.

A KSH által veszélyeztetettként nyilvántartott terület:

Az E jelű terület: Vasas Szent Péter utca- Cserzy Mihály utca - Pozsonyi Ignác utca – Pulcz utca által határolt városrész. A tömbben található a városi kórház (2001-ben volt) fertőző kórházának épülete, a börtön bútorgyára és néhány lakóépület. A területen új társasházak épültek, a lakosság vegyes összetételű, a terület nem minősül veszélyeztetettnek. A Fertőző Kórház épülete kiürült, majd az Önkormányzat értékesítette azt.

Az F-jelű terület: Acél utca – Otthon utca - Búzavirág utca – Csavar utca által határolt városrész. (Petőfi telep) A tömbben található az Idősek Otthona és néhány újabb építésű lakóház. A szegregációs mutató feltehetőleg az Idősek Otthona miatt alakult ki, a terület nem minősül veszélyeztetettnek.

A G –jelű terület: Csiki utca – Ostrom utca –– Beregi sor - Honfoglalás utca (Tápészéle) A terület kertvárosi rész, családi házas övezet vegyes lakossággal, a terület nem minősül veszélyeztetettnek.

10


Szeged 3-as térképen a következő területek vannak feltüntetve

VII

KSH által kiemelt szegregátum:

A 4-es számmal jelölt terület: Kiskundorozsma, 48-as átkötő út- Búza utca – Északi sor- Sziksósi út által határolt városrész. Az itt található, bérlakásokból álló komfort nélküli házsor olyan lakóterület, amelynél a szegedi adatok, és az önkormányzati adatok is egybehangzóan bizonyítják a szegregátum meglétét.


A VII-es számú terület: Sömlyék utca -Körte utca –Galagonya utca- Vereshomok utca által határolt terület. Szeged-Sziksós városrész, amely alapvetően kiskertes, hétvégi házas övezet, nem az alacsony státuszú népesség lakóhelye.

11


II. A roma népességet magas arányban koncentráló városi szegregátumok, telepek, telepszerű képződmények helyzetének bemutatása

12


II. 1. Móraváros - Cserepes sor szegregátum jellemzése Cserepes sor (Móravárosi krt. - Szabadkai út - Cserepes sor - Gólya u. - Rákóczi u. - Katona J. u. - Cserepes sor) Szeged azon meglévő szegregátuma, amelyet a KSH adatok és az Önkormányzati adatok is alátámasztanak. Ennek a több utcából álló megjelölt területnek csak egy része a Cserepes sor tekinthető szegregátumnak.

II. 1. 1. Demográfiai adatok A halmozottan hátrányos helyzet Magyarországon a roma lakosság közel 80 %-át sújtja, ez az adat jellemző az érintett városrészben lakókra is. A 60-70-es években, a Cserepes-sorra többségben olyan cigány származású családok költöztek, amelyekben mindkét szülő dolgozott, és a gyermekek rendszeresen jártak iskolába (bár tanulmányaikat sokan nem fejezték be), a lakbért fizették. Az itteni cigány lakosság egy része ma már nyugdíjas. A munkanélküliség és az iskoláztatás lazulása az elmúlt évtizedben jelent meg és mára komoly gondot jelent. A Cserepes sor városrész népességszáma 292 (lakónépesség), amely a szegedi népesség 0,017%-át jelenti. A népesség korszerkezete annyiban tér el a szegedi átlagtól, hogy itt aránylag magas a fiatalkorúak aránya. A Cserepes soron lakók számát és korcsoport szerinti megoszlásukat az alábbi táblázat tartalmazza: Korcsoport

Lakosok száma (fő)

0-14 év 15-18 év 19-60 év 61-120 fő Összesen:

75 21 165 31 292

A rendszeres jövedelemmel nem rendelkezők aránya igen magas az aktív korúakon belül 72,7% - amely még magasabb a városi átlagnál. A foglalkoztatottak aránya a 15-64 éves népességen belül jóval alacsonyabb a városi átlagnál: 12,6%. A foglalkoztatott nélküli háztartások aránya is ebben a városrészben a legmagasabb. A városrész demográfiai, foglalkoztatási és lakhatási mutatói tehát a fenti mutatók mindegyikében kedvezőtlenebbek a városi átlagnál, így már az IVS városrészi elemzések fejezetében is alátámasztották a terület problémás jellegét.

13


Mutató megnevezése

Cserepes sor

Lakónépesség száma Lakónépességen belül 0-14 évesek aránya Lakónépességen belül 15-59 évesek aránya Lakónépességen belül 60- x évesek aránya Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül Felsőfokú végzettségűek a 25 éves és idősebb népesség arányában Lakásállomány (db) Alacsony komfort fokozatú lakások aránya Rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül Foglalkoztatottak aránya a 15-64 éves népességen belül Foglalkoztatott nélküli háztartások aránya Állandó népesség száma

292 30,9 % 57,5 % 11,7 % 76,5 % 2,6 % 66 72,7% 78,4%

67,3%

12,6 74,7 292

II. 1. 2. Infrastrukturális ellátottság A vezetékes víz, áram, közvilágítás, szennyvíz csatorna 100%-osan fedi a szegregátumot. A közmű alapvezetékek rendelkezésre állnak, de nincs minden lakás bekötve.

Vezetékes víz Áram

Közvilágítás Szennyvíz-csatorna Gáz Pormentes út Járda

Azon utcák, ahol részben vagy egészben nem találhatóak Nincs ilyen utca Nincs ilyen utca, de sok helyen a szolgáltató megszüntette a szolgáltatást adósság felhalmozás miatt nincs nincs nincs nincs nincs

HHH gyerekek aránya az el nem látott település részen utcában 65 65

65 65 65 65 65

14


II. 1. 3. Lakáskörülmények

A Cserepes soron 66 lakásban 292 roma származású lakos él. A 66 lakásból 44 szociális bérlakás, 22 magántulajdonú ingatlan. Az lakások komfort nélküliek, néhány helyen bevezetésre került a gáz és kialakítottak fürdőszobát. Mutató

Cserepes sor infrastruktúra


van biztosított, de sok helyen a szolgáltató megszüntette a szolgáltatást tartozás miatt van van van

Közvilágítás Szennyvízcsatorna Gáz

A lakások zsúfoltak, egy szobában 5-6-an vagy még többen élnek, sok a csecsemő, a kiskorú. A szobák falai vizesek, penészesek, dohosak, salétromosak, a vakolat kívül-belül mállik, az ablakok-ajtók nem szigeteltek. Néhány család nem lakhatás céljára szolgáló épületben él (istálló, padlástér).

A főzést és a fűtést az esetek nagy százalékában szilárdtüzelésű tűzhelyen oldják meg. A korszerűtlen fűtés következtében (fatüzelésű vagy olajkályha) minden lakás füstös, így a lakók jó része asztmás és tüdőbeteg, akkut légúti megbetegedésekben szenved. Az elhanyagolt udvar és környék (hatalmas bozótok és a házak körül háztartási hulladék) következtében elszaporodtak a rágcsálók, már a lakóhelyiségekben is megjelennek, állandó fertőzési forrást jelentve az ott élők számára. Sok a kóbor állat, főleg a kutya. Folyamatosak a megoldatlanul maradt csőtörések, kidőlt kerítések, oldalfalak.

15


A közös költség és a lakbér jelentős hányadát képezi a felújítási alap és a szemétdíj, ami havonta több ezer forintos kiadást jelent a családoknak, mégis a felújítások évek óta elmaradnak. Az elmaradás oka az, hogy a négylakásos lakástömbben önkormányzati tulajdonú és magántulajdonú lakások vannak, ezért az egységes, egész épületet érintő felújítások megvalósítása nehézkes. Az Önkormányzat felkéri az Ingatlankezelő és Vagyongazdálkodó Zrt.-t, mint a Társasházközösség tagját, hogy kezdeményezze a felújítások szükségességének elfogadtatását. A 66 család közül 29 család egy főre jutó havi nettó jövedelme nem éri el a 37.000,-Ft-ot, ezért rendszeres szociális kedvezményben és más pénzbeli szociális ellátásban részesülnek. A

családok

többsége

eladósodott

az

áramszolgáltató

felé.

Az

Önkormányzat

adósságcsökkentő programjában azon családok vesznek részt akik saját bérleti joggal rendelkeznek. A lakhatási integráció segítése érdekében az önkormányzatnak nem szabad a területre több szociális bérlakást kijelölni és építeni. A lakhatási integráció elősegítésére, az önkormányzati bérlakások pályáztatásánál prioritást kell adni a szegregátumból heterogénebb társadalmi összetételű negyedekbe való elköltözőknek. Az önkormányzat tulajdonában álló önkormányzati lakások bérletéről és a lakbérek mértékéről és a lakbértámogatásról szóló többször módosított 45/2006. (XII. 13.) Kgy. rendelet 2. sz. melléklet felülvizsgálata indokolt, amely a szociális lakáshoz jutás értékelési szempontjait tartalmazza, figyelemmel a szegregált környezetből kiköltözőkre, melynek határideje: a 2009. év I. félévi munkatervben elfogadott időpont.

II. 1. 4. Szociális, egészségügyi ellátás Az érintett területen az egészségügyi ellátás az alábbiak szerint biztosított: háziorvos és fogorvos egy-egy körzetben, házi gyermekorvos két körzetben, védőnő egy körzetben. Ebben a városrészben lakó rászorultak szociális ellátását a Szegedi Kistérség Többcélú Társulása Humán Szolgáltató Központ keretébe tartozó III. sz. Gondozási Központ, a hozzá tartozó idősek klubja (Szeged, Vám tér 5.) és az Alsóvárosi Családsegítő Ház biztosítja.

A szegregátumot tekintve 2008. évben 14 család működött együtt adósságkezelési programban, de korábban a Védőháló a Díjhátralékosokért Alapítványhoz az ügyfelek igen nagy százalékban fordultak segítségért magas gáz-, illetve villanyszámla tartozásaik miatt.

16


Segélyezési adataik a táblázatnak megfelelően alakult az elmúlt két hónapban.

Cserepes sor Lakásfenntartási tám.

32 család

Rendsz. szoc. segély Rendk. gyermekvéd tám.

35 család 29 család

Adósságkezelési szolgáltatásba bevont háztartások száma: 14. A háztartás fogalma és a család fogalma a szociális törvény szabályai szerint lényegesen eltér. A háztartás életvitelszerűen együtt élő személyek közössége, ugyanakkor a család fogalma a házastárs, élettárs és velük együtt élő kiskorú vagy 25 évig nappali tanulmányokat folytató személyek számát jelenti. Így előfordulhat, hogy egy lakáson belül egy háztartás van, de a családok száma kettő is lehet. Pl. a családban él a nyugdíjas nagyszülő, akit külön családnak kell tekinteni a szociális törvény szabályai szerint. A hátralék kezelése elsősorban közös költség (10 család), lakbérhátralék kezelése 4 család esetében történt. Áramszolgáltató által biztosított villanyszámla tartozása ennek a szegregátumnak több milliót tesz ki, mely tartozást a fogyasztók nem ismerik el, ezért az adósságkezelésbe ezt kezelni nincs módja az Önkormányzatnak. A másik lényeges oka az, hogy

az

Önkormányzatnak

az

áramszolgáltatóval

keret-megállapodása

nincs

az

adósságkezelésre. Ezen az Önkormányzat változtatni kíván a jövőben.

Az elmúlt évekhez hasonlóan 2008. október 30-ig a Szeged Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal Szociális, Családvédelmi és Egészségügyi Irodája előkészíti a keretmegállapodás tervezetét, és azt elfogadásra megküldi a DÉMÁSZ Zrt.-nek. A keretmegállapodás aláírását megerősíti az a tény is, hogy bejegyzésre került a Védőernyő a Díjhátralékosoknak Alapítvány

(magánalapítvány),

amelynek

egyik

alapítója

a

DÉMÁSZ

Zrt.

Az

adósságkezelési szolgáltatással és az alapítvány által nyújtott támogatással a közüzemi hátralékkal küzdő családoknak eredményesebb támogatást lehet biztosítani. A jelenleg biztosított támogatások alapján az adósságkezelésbe bevont közüzemi költség átlaga: 130.000,- Ft/család. Ennek 75%-a támogatás, 25%-a a család önereje. Bár a szociális törvény szerint az adósságkezelésbe bevonható adósság minimális összege 50.000,- Ft, a helyi rendelet szerint a maximális összeg 500.000,- Ft. A Családsegítő Szolgálattal közösen kialakított megállapítás az, hogy azok az ügyfelek jelentkeznek az adósságkezelési programba, akik hosszabb, 18 hónapra vállalni tudják az önerő és a havi lakásfenntartási kiadások megfizetését. Ez a körülmény magyarázza azt, hogy

17


adósságkezeléssel kezelt adósság átlaga 130.000,- Ft. A Védőernyő a Díjhátralékosoknak Alapítvány többek között a 25%-os önerőt vállaló családokat segíti, ezért várhatóan később a nagyobb összegű adósságok is kezelhetőek lesznek. Az önkormányzat mindent elkövet annak érdekében, hogy a szegregátumban élő családok részt tudjanak venni az adósságkezelési programban, vállalja a közvetítő szerepet a lakosok és a szolgáltató között annak érdekében, hogy a szolgáltatáshoz hozzá tudjanak férni.

Esetenként adható átmeneti segélyben részesült 71 család. 2007-ben ezek a családok az évente adható 3 segélyezési eseteket nem merítették ki teljes egészében. Az átlagos segélyezési esetszámuk: 2. Ezen a jogcímen kiutalt átmeneti segély összege átlagosan 6.500,Ft/eset. A pénzbeli támogatás teljes összege 71 x 2 x 6. 500=923. 000,- Ft. A segélyt létfenntartási gondok, beiskolázási költségek és általában gyermeknevelési kiadások miatt kérték.

Esetenként adható közüzemi költségek (hátralékok) rendezésére is átmeneti segély. Ilyen támogatásban részesült 15 család. Kisebb összegű közüzemi és lakbérhátralékok rendezésére kérték az átmeneti segélyt, melyet természetben közvetlenül a szolgáltatónak utalja az Önkormányzat. Ez a segélyezési fajta a fent részletezett általános átmeneti segély körébe tartozik, így az évente adható 3 segélyezési esetszámba bele kell számítani. A 15 család általában évente egy alkalommal kéri ezt a fajta természetbeni támogatást, melynek átlaga 13.000,- Ft. Erre a célra felhasznált összeg összesen 15 x 13.000= 195.000,- Ft. Ezzel a támogatással kisebb hátralékok rendezhetőek és így az adósságkezelési szolgáltatást sem kell ezeknek a családoknak igénybe venni.

Az Önkormányzat önként vállalt feladatként lakás építési-vásárlási és korszerűsítési támogatást biztosít az arra rászorult családok számára. Így ebben a szegregátumban a lakás komfortfokozatának javítása érdekében vissza nem térítendő támogatást biztosítottunk 2006. évben, 4 bérlőnek és 2 tulajdonosnak, valamint 2007. évben 3 bérlőnek és 1 tulajdonosnak fürdőszoba kialakításához, illetve a fűtési rendszer korszerűsítéséhez. A vissza nem térítendő támogatás összege 2006. évben átlagosan 700.000,- Ft/támogatás, 2007. évben 500.000,Ft/támogatás. A kérelmezők 40%-nál alacsonyabb önrésszel tudták megvalósítani a felújítási elképzeléseket. Ezzel a vissza nem térítendő támogatással az Önkormányzat javítani próbál az ott élők helyzetén.

18


Az IVS-ben azonosított városrészek és szegregátum ok1 neve

Lakónépes ség száma (jelenlegi népességnyilvántart ási adatok alapján)

Lakások száma (jelenlegi népességnyilvántart ási adatok alapján)

LFT2 –ben részesülők aránya a lakások számához viszonyítva db

Rendszeres szociális segélyben részesülők aránya a lakások számához viszonyítva db

Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülők aránya a lakások számához viszonyítva db

HHH gyerekek aránya a településré szen

Romák aránya a lakónépe sségen belül

2.antiszegre gációs terület

292

66

32

35

65

65

0,2%

A családgondozók heti rendszerességgel keresik fel a Cserepes soron élőket, hogy aktuális problémáikban segítséget nyújtsanak. Szakmai munkájuk az alábbiakban foglalható össze: •

A Cserepes soron és Móravárosban élő családok rendszeres szociális segélyezettként, adósságkezeltként illetve önkéntes ügyfélként keresik fel a Családsegítő Házat. A rendszeres szociális segélyezettek rendszeres együttműködési kötelezettségük következtében havonta-kéthavonta keresik fel családgondozójukat (az aktuális problémáktól függően nagyobb gyakorisággal). Az adósságkezelt ügyfelek havi egy alkalommal kötelesek aktuális befizetéseiket igazolni az adósságkezelési tanácsadónál és életvezetési kérdésekben együttműködni vele. Az önkéntes ügyfelek gyakrabban, a probléma típusától függően, akár heti rendszerességgel kérik a családsegítők segítségét.

•

A roma családok ügyfélfogadása a Családsegítő Ház kliensfogadóiban történik, illetve a családok otthonaiban szükség szerint, külön a roma családok fogadására rendszeresített ügyfélfogadó nincs.

•

41 Cserepes sori család részesül gondozásban, 15 család jelenleg az adósságkezelési programban vesz

részt,

emellett

a

működési területünkön élő roma lakosság is kéri tanácsadói, gondozási tevékenységünket.

19


A roma lakosság számára nyújtott szolgáltatások: •

Szociális,

mentálhigiénés,

életvezetési,

családvédelmi,

gyermeknevelési,

tanuláshatékonysági, pályaválasztási, egészségvédelmi tanácsadás és gondozás. •

Szociális ügyintézésben való segítségnyújtás (kérelmek, beadványok elkészítése, intézmények és szolgáltatások igénybevételéről tájékoztatás), szociális ellátások igénybevételéhez való hozzájutás szervezése.

•

Rendszeres szociális segélyezettek, adósságterhek és lakhatási problémákkal küzdők gondozása.

•

Pszichológiai tanácsadás.

•

Jogi tanácsadás.

•

Közösségi és csoportos szociális munka (ünnepekhez kötődő rendezvények, családi napok, beilleszkedést elősegítő csoportfoglalkozás, szülő csoport)

•

Érdekképviselet.

•

Információszolgáltatás.

•

Adomány közvetítése.

A családgondozók munkájuk során együttműködnek a területen dolgozó védőnővel, a Gyermekjóléti Hálózat családgondozójával, iskolákkal, óvodákkal és egyéb segítő szervezetekkel. Fórumaik, közösségi programjaik igen színvonalasak, mozgósító erejűek voltak.

Problémafeltáró,

információszerző,

érdekegyeztető

fórumot

szerveztek

az

intézményben a szegregáció és integráció témáját kiemelve. 2007. évben a gyermeknapi rendezvények lebonyolításába bevonták a körzet lakosságát (résztvevőként, önkéntes segítőként). A roma lakosságot érintően érdekképviseleti tevékenységük jelentős. Az

iskola-egészségügyi

ellátást

mindkét

szegregátum

vonatkozásában

a

Szegedi

Tudományegyetem szervezi. A város valamennyi lakosa számára a mentőszolgálat, mint közreműködő biztosítja a háziorvosi-, házi gyermekorvosi ügyeleti ellátást, a Szegedi Tudományegyetem, mint közreműködő által szervezett a fogászati ügyeleti ellátás. A járó- és fekvőbeteg szakellátás - a Szegedi Tudományegyetem által biztosított egészségügyi szakellátási rendszerben - az egész városra kiterjedően megszervezésre került. Általánosságban elmondható, hogy a szegregátumokban élő romák egészségi állapota a lakosság egészét tekintve rosszabb (a különböző megbetegedések aránya háromszor-hatszor magasabb, várható élettartamuk körülbelül 10 évvel alacsonyabb az országos átlaghoz képest).

20


Nem járnak rendszeresen orvoshoz, szűrővizsgálatokon általában nem vesznek részt. A leggyakrabban légzőszervi megbetegedésben szenvednek.

Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata területi ellátási kötelezettséggel rendelkező háziorvosok és házi gyermekorvosok illetékességi területét meghatározva figyelembe vette a szegregátum egészét, így az egészségügyi alapellátást egy felnőtt háziorvos és két házi gyermekorvos, illetve egy védőnő végzi. Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata 2007. óta létrehozott egy egészségügyi alapellátást támogató keretet, és pályázati célok meghatározásával támogatja az egészségügyi alapellátást.

2009. évre a pályázati célok meghatározásánál a szűrővizsgálatok szervezése is megjelenik az előkészítő dokumentációban, melyről döntést az Egészségügyi és Szociális Bizottság hoz a 2009. évi helyi költségvetés elfogadását követően.

21


II. 2. Kiskundorozsma szegregátum jellemzése Kiskundorozsma (Árpa utca – Búza utca) Szeged azon meglévő szegregátuma, amelyet a KSH adatok és az Önkormányzati adatok is alátámasztanak. Ennek a két utcából álló megjelölt területnek az egésze tekinthető szegregátumnak.

II. 2. 1. Történeti áttekintés, demográfiai adatok 1973-ban Szegedhez csatolt Kiskundorozsmán, többségében oláhcigány lakosság él. A 80-as éveken a kiskundorozsmai cigány emberek többsége más városrészekbe költözött. Később újra benépesült a szegregátum. A dorozsmai Búza utca teljes lepusztulása után annak felszámolása megtörtént. Az utcával párhuzamosan az 1990-es években az Önkormányzat megépítette az Árpa utcát, amely épületekbe a vízvezeték nem került beépítésre. A közterületen egy közkifolyó kút működik. Az utcában 2008-ig a közút és a járda nem volt szilárd burkolatú. Az Önkormányzat és a helyi képviselő közreműködésével 2008. évben az Árpa utca szilárd burkolatot kapott. A jelenleg itt élő 106 roma lakos egységes közösséget alkot. A telepük a peremterület szélén van, minden forgalomtól távol esik. Itt egészséges folyamat kezdődött (járdát csináltak önállóan, rendszeresen takarítanak stb.) Cél, hogy a Cigány Kisebbségi Önkormányzat és a Környezetgazdálkodási Non-Profit Kht. együttese központi pályázati forrásból ezen folyamat támogatását biztosítsa. A közösségfejlesztő munkában, a képzési, foglalkoztatási lehetőségek megteremtésében az említett Kht.-n túl a Munkáért Alapítvány is segítséget nyújt.

A szegregátum népesség adatai: Korcsoport

Búza utcai lakosok száma (fő)

0-14 év 15-18 év 19-60 év 61-120 év összesen:

15 2 25 14 56

Árpa utcai lakosok száma (fő) 16 1 31 2 50

Összesen (fő)

31 3 56 16 106

Forrás: KSH

A rendszeres jövedelemmel nem rendelkezők aránya igen magas az aktív korúakon belül 70,7% - amely magasabb a városi átlagnál.

22


A foglalkoztatottak aránya a 15-64 éves népességen belül jóval alacsonyabb a városi átlagnál: 10,2%. A foglalkoztatott nélküli háztartások aránya is ebben a városrészben a legmagasabb: 61,4 % A városrész demográfiai, foglalkoztatási és lakhatási mutatói tehát a fenti mutatók mindegyikében kedvezőtlenebbek a városi átlagnál, így már az IVS városrészi elemzések fejezetében is alátámasztották a terület problémás jellegét.

II. 2. 2. Lakáskörülmények - Infrastrukturális ellátottság Szeged város célja a 100 %-os közműellátottság. A vezetékes víz, áram, közvilágítás, szennyvíz csatorna 100%-osan fedi a szegregátumot. A közmű alapvezetékek rendelkezésre állnak, de nincs minden lakás bekötve.

Mutató

Kiskundorozsma Árpa u. infrastruktúra


van biztosított, de sok helyen a szolgáltató megszüntette a szolgáltatást tartozás miatt van van van

Közvilágítás Szennyvízcsatorna Gáz

HHH gyerekek aránya az el nem látott település részen utcában 32 32 32 32 32

A lakások zsúfoltak, egy szobában 5-6-an vagy még többen élnek, sok a csecsemő, a kiskorú. A szobák falai vizesek, penészesek, dohosak, salétromosak, ablakok-ajtók nem szigeteltek.

23


A kiskundorozsmai szegregátumban élő roma családok hasonló problémákkal küszködnek, mint a móravárosiak. 16 bérlakásban élnek, melyek téglablokkokból állnak, szigetelésük nem megoldott. Az ablakok, ajtók sok helyütt hiányoznak. A kétszobás lakásokban több, jellemzően sokgyermekes család él együtt, nagy a zsúfoltság, jellemző a higiénia hiánya, mely kedvezőtlenül befolyásolja az itt élők egészségi állapotát. Szinte minden helyen van villany, azonban a nagy összegű tartozások miatt az áramszolgáltató leszerelte a villanyórákat. Fürdőszoba csak néhány helyen került kialakításra.

Egy kút található az érintett területen. A Kiskundorozsmai Családsegítő Ház szervezésében, valamint egyes megbetegedések alkalmával a házi gyermekorvos ÁNTSZ vizsgálatot kért a kút minőségére. Mindegyik alkalommal a szakhatóság megállapította, hogy a kút vize nem lehetett a fertőzés forrása. A közeli illegális szemétlerakó miatt elszaporodtak a rágcsálók.

Az Árpa utcai szegregátum ingatlanai kizárólag önkormányzati tulajdonban vannak. Az Árpa utcában levő lakások száma 16 db, tulajdonjog szempontjából az alábbiak szerint alakulnak: mind a 16 lakás önkormányzati tulajdonban van, ebből −

1 bérlő

−

15 jogcím nélküli lakáshasználó

A Búza utcában jelenleg 1 ingatlan van, ahol a 8 fős családban szociális rászorultságot nem lehet megállapítani. A többgenerációs család átlagos, vagy e feletti életkörülmények között él.

24


II. 2. 3. Szociális, egészségügyi ellátás Ebben a szegregátumban adósságkezelési szolgáltatás nincs, mivel a lakáshasználat jogcíme nem tisztázható, illetve az áramszolgáltató által szervezett villanyfogyasztás szabálytalan. Családokra vetített villanyfogyasztás egyáltalán nem mérhető. A szolgáltató által kimutatott egész szegregátumra vonatkozó áramdíj tartozást – mely meghaladja a 2.000.000,- Ft-ot – lakásokra bontva a családok nem fogadják el, ezért ennek a hátraléknak a rendezésére nincs mód. Mivel az önkormányzati lakásokat jogcím nélküli lakáshasználók lakják zömében, a bérleti díj megfizetésétől is elzárkóznak. Az Árpa utcában élő személyek átmeneti segélyezése az alábbiak szerint alakul: A 16 lakásban élő személyek a szociális törvény fogalmának megfelelően sokkal több családot tesznek ki, ezért fordult elő az, hogy 2007-ben a 16 lakásban élők közül 26 család nyújtott be átmeneti segélyt. Az átmeneti segély esetszáma a maximális 3-mal szemben itt átlagban 2,5 eset volt, és a segély átlaga 8.000,- Ft/eset. Összességében kiutalt átmeneti segély 26 x 2,5 x 8.000=520.000,- Ft. Közüzemi díj rendezése címén átmeneti segély nem lett megállapítva, mivel a közüzemi hátralékot nem kívánják elismerni. Az itt élő roma lakosság iskolai végzettsége alacsony (1. ábra), szinte mindannyian inaktívak. Jellemzően közcélú munkát vagy alkalmi munkát (mezőgazdasági idénymunkát) végeznek, azonban ezek közül egyik sem alkalmas komoly munka-tapasztalat szerzésre. Iskolai végzettség

nem járt iskolába legfeljebb 4 osztályt végzett 5 osztályt végzett 6 osztályt végzett 7-8 osztályt végzett szakmunkás

1. ábra

Az itt lakó felnőtt- és fiatalkorúak 80%-a volt már büntetve, általában ún. „megélhetési bűnözés” körébe tartozó kisebb súlyú bűncselekmények elkövetése miatt (pl.: lopás, garázdaság). A házasságban élők aránya 21,9 %, az élettársi kapcsolatban élők száma magasabb az átlaghoz képest. Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben 10 család részesül. 25


Az iskola-egészségügyi ellátást Kiskundorozsma terület vonatkozásában is a Szegedi Tudományegyetem szervezi. A város valamennyi lakosa számára a mentőszolgálat, mint közreműködő biztosítja a háziorvosi-, házi gyermekorvosi ügyeleti ellátást, a Szegedi Tudományegyetem, mint közreműködő által szervezett a fogászati ügyeleti ellátás. A járó- és fekvőbeteg szakellátás - a Szegedi Tudományegyetem által biztosított egészségügyi szakellátási rendszerben - az egész városra kiterjedően megszervezésre került. Általánosságban elmondható, hogy a szegregátumokban élő romák egészségi állapota a lakosság egészét tekintve rosszabb (a különböző megbetegedések aránya háromszor-hatszor magasabb, várható élettartamuk körülbelül 10 évvel alacsonyabb az országos átlaghoz képest). Nem járnak rendszeresen orvoshoz, szűrővizsgálatokon általában nem vesznek részt. A leggyakrabban

légzőszervi

megbetegedésben

szenvednek,

50

%-uk

rendszeres

gyógyszerfogyasztó. Az itt lakók közül sokan alultápláltak, a zöldség- és gyümölcsfogyasztás alacsony, főzéshez jellemzően állati zsiradékot használnak. Egészségbiztosítási jogviszonyuk – a felnőtt korú lakosságot érintően – teljes körűen rendezett. A szociális törvény 94. §-a alapján az Önkormányzat Jegyzője egészségügyi szolgáltatásra való jogosultságot a kérelmezők jövedelmi helyzetének alapján megállapította.

A szociális alapszolgáltatások közül az étkeztetést, házi segítségnyújtást, családsegítést Szeged Megyei Jogú Város közigazgatási területén a Szegedi Kistérség Többcélú Társulása Humán Szolgáltató Központ biztosítja, az esélyegyenlőség érdekében gondozási központ hálózatán, illetve családsegítő hálózatán keresztül. A családsegítő szolgálatok számos, a romák integrációját segítő programot szerveznek az alábbi módon: A hátrányos helyzetű családok kohézióját növelő, a családi funkciók megőrzését szolgáló, a közösségi együttélési szabályokat elsajátító komplex program keretein belül: Segítségnyújtás a családok és gyermekeik mentális, szociális, kulturális fejlődéséhez, társadalmi beilleszkedéséhez. A) Tanácsadó szolgálat működtetése −

család- és gyermekvédelmi, mentálhigiénés, pszichológiai, probléma-megoldási, tanuláshatékonysági, egészségnevelési- és megőrzési,

foglalkoztatási, jogi

tanácsadás.

26


B) Családi Klub szervezése −

önsegítő klub életre hívása a hátrányos helyzetű roma származású gyermekek és szüleik részére:

−

a családban rejlő értékek közös megfogalmazása egymás megértése, elfogadása,

−

a szülő-gyermek kapcsolat elmélyítése,

−

generációk közötti közvetítés,

−

családok közötti kapcsolatok elmélyítése,

−

ismeretátadás, készség- és képesség fejlesztés,

−

egészségnevelés,

−

a szabadidő hasznos eltöltése: alkalmi rendezvények, ünnepekhez kötődő hagyományőrző rendezvények szervezése, közös játékok. (Gyermeknap, Mikulás, Karácsonyi Ünnepség)

C) Beilleszkedést elősegítő csoportfoglalkozás működtetése Célcsoport: beilleszkedési problémával küzdő „volt Móra Általános Iskolás” roma gyerekek (A csoport tagjai 10-14 éves korú elsősorban roma gyermekek) A 2007-ben bezárt Kolozsvári téri Általános Iskolából kikerült beilleszkedési nehézségekkel küzdő tanulóknak heti egy alkalommal (összesen 12-szer) tartottunk csoportfoglalkozást, ahol személyes tapasztalatokon, élményeken keresztül dolgoztunk fel különböző témaköröket, elsősorban az új iskolával, új társakkal, új tanárokkal kapcsolatos nehézségeikkel, kudarcaikkal, sikereikkel kapcsolatban. A csoportfoglalkozásokon elsősorban az Alsóvárosi Általános Iskola 10-12 éves diákjai vettek részt, alkalmanként 8-10 gyerek aktív részvételével. A csoportfoglalkozás tervezett tematikája: 1-2 alkalom: Ismerkedés, a csoport működésének, szabályainak lefektetése. Ön- és társismeret szerepjátékokon keresztül. Szituációs gyakorlatok: - helyem az iskolában, - mit gondolnak rólam a társaim és a tanárok, - én mit gondolok róluk. Előnyök- hátrányok megélése.

27


3. alkalom Készségek, képességek fejlesztése a beilleszkedéshez. Ön- és társismeret szerepjátékokon keresztül.

Motivációs kérdések, - miért járok iskolába, - milyen értékeket közvetít felém az iskola, - mit jelent számomra a tanulás. Délutáni szabadidős tevékenységek - ki mivel foglalkozik ill. foglalkozna szívesen. Erősségek-gyengeségek. 4. alkalom

Roma identitás – roma család, Hagyományok – szokások, nyelv - zene ismerete Saját élmények, Előnyök- hátrányok megélése 5. alkalom

Konfliktuskezelési technikák alkalmazása konkrét, megélt szituációkban (saját élmény feldolgozása), Agresszió kezelésének technikái. 6. alkalom

Visszacsatolás: Szituációs gyakorlatok: - helyem az iskolában, - mit gondolnak rólam a társaim és a tanárok, - én mit gondolok róluk. Elképzelések a jövőre vonatkozóan. Összegzés.

28


III. A szociális gondoskodás főbb pontjai Szeged városában

29


Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata az általa biztosított különféle szociális ellátási formákhoz való egyenlő hozzájutás biztosítását tűzte ki célként. A gondoskodás középpontjában jelentős helyet foglalnak el az időseken kívül a munkanélküliek, a fogyatékos és a hajléktalan emberek is, akiknek a támogatását számos intézmény és civil szervezet is segíti.

A város önkormányzata az elmúlt években nagy erőfeszítéseket tett annak érdekében, hogy a gyárak bezárása miatt munka nélkül maradt embereket valamilyen formában támogatni tudja.

Szeged Megyei Jogú Városban két célcsoport - a fogyatékkal élő személyek és az idősek érdekeinek érvényesítésére, a velük való szoros együttműködés érdekében jött létre a Fogyatékosügyi Fórum és az Idősügyi Tanács.

III. 1. Fogyatékosügyi Fórum Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény korszerű szellemiségét, és annak európai normákat követő elveit alapvetőnek tartja. Az új Országos Fogyatékosügyi Programról szóló 10/2006. (II. 16.) OGY határozat közép, és hosszú távú célkitűzései szerint változtatni kell a fogyatékosságot csupán egészségügyi problémaként kezelő közfelfogáson. Ennek érdekében Szegeden már 2001. márciusában megalakult a város Helyi Fogyatékosügyi Fóruma. (továbbiakban: Fórum) A Fórum tagjai a különböző fogyatékkal, betegségekkel élőket képviselő szervezetek, egyesületek, így a mozgáskorlátozottak, értelmi fogyatékosok, vakok, siketek továbbá a rákbetegek, cukorbetegek, daganatos betegek, lisztérzékenyek. A Fórum munkájában részt vesznek rehabilitációs, fejlesztő és foglalkoztató szervezetek, alapítványok.

Kezdetben a közös problémák megbeszélése, illetve az általános tájékoztatás volt a Fórum napirendjén, később már kezdeményező szerepet töltött be a problémák megoldására, mely közül több sikerrel járt. A Fórum célul tűzte ki, hogy a fogyatékkal élő emberek számára, összehangolt állami intézkedéseken keresztül teremtődjön meg az esélyegyenlőség, a társadalmi integráció és az

30


önálló életvitel alapvető feltételeinek biztosítása. A fogyatékos személyek, az őket mindenki mással egyenlően megillető jogaikkal – állapotukból fakadóan – nem teljes mértékben tudnak élni, ezért indokolt számukra a pozitív diszkrimináció. A Fórum programjának célterületei: környezet; kommunikáció; közlekedés; egészségügy; oktatás, képzés; foglalkoztatás; sport- és szabadidő; szociális ellátások; valamint az intézményrendszer. Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlésének Egészségügyi és Szociális Bizottsága pályázatot hirdetett a Fogyatékosügyi Keretre 2003-tól évente 5 millió Ft keretösszeggel. A Keret kifejezetten az adott célcsoportok támogatását biztosítja. Az Egészségügyi és Szociális Bizottság a támogatások odaítélésénél a Fórum előzetes javaslatait figyelembe véve hozza meg döntését.

III. 2. Idősügyi Tanács Az Idősügyi Tanácsban képviseltetik magukat a különböző civil szerveződések, az ipari és mezőgazdasági munkát végzettek, az egyházak képviselői (katolikus, zsidó, evangélikus, református), a honvédség, a rendőrség, a BV alkalmazottak, az önkormányzati nyugdíjas szervezetek. Az Idősügyi Tanács véleményező, javaslattevő jogkörrel rendelkezik. Az Idősügyi Tanács munkaterv alapján végzi munkáját, havonta ülésezik, napirendjén olyan témakörök szerepelnek, amelyek a nyugdíjasok életkörülményeit pozitívan befolyásolják. Meghívás alapján beszámolnak az üléseken az önkormányzat szociális intézményeinek vezetői, a Csongrád Megyei Egészségbiztosítási Pénzár vezetője, a civil szervezetek megyei képviselete stb. Az ülések rendszeres résztvevői a Tisza Volán Rt. munkatársai, akik a helyi tömegközlekedés szolgáltatásait igénybe vevő időskorú lakosság utazási feltételeiről tájékoztatják az Idősügyi Tanácsot. A meghívott előadók révén lehetőség nyílik a párbeszédre, a tájékoztatásra és tájékozódásra, az ismeretek bővítésére. Az Idősügyi Tanács elnökhelyettese havi rendszerességgel fogadóórát tart a Városházán, ahol megfelelő szakemberek

segítik

a

nyugdíjasokat

hivatalos

ügyeik

intézésében

és

kérdéseik

megválaszolásában.

Az Idősügyi Tanács – a nyugdíjas szervezeteken keresztül – megismerteti az önkormányzati apparátus működését az idősekkel, ezáltal betekintést nyernek a döntések előkészítésébe és a döntéshozatal módjába, véleményüknek hangot adhatnak és érdekeik védelmében is felléphetnek.

31


Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlésének Egészségügyi és Szociális Bizottsága pályázatot hirdetett az Idősügyi Keretre, 2006. évben 10 millió Ft keretösszeggel. A Keret létrehozásával az volt a cél, hogy lehetőséget adjon a szervezeteknek programjaik finanszírozására. A támogatások odaítélésénél az Idősügyi Tanács előzetes javaslatait figyelembe véve került sor a döntéshozatalra.

III. 3. Szeged városában meglévő szociális szolgáltatások jellemzése A szociális szolgáltatásokra vonatkozó előírásokat a szociális törvény határozza meg. A jelentős

társadalmi

változások

következtében

az

önkormányzatok

feladatellátási

kötelezettsége nagymértékben megváltozott az ellátási szükségletek módosulásaihoz igazodóan.

A szociális törvény 90. § (2) bekezdése szerint „A megyei jogú város saját területén köteles az alapszolgáltatási és az átmeneti elhelyezést nyújtó ellátási feladatokat megszervezni, valamint a megyei önkormányzat ellátási kötelezettsége körébe tartozó feladatok közül az idősellátás, továbbá – előzetes igényfelmérésre alapozva – a lakossági szükségletek alapján meghatározott legalább két további intézménytípus feladatait biztosítani”. Pozitívum az utóbbi években, hogy az önkormányzat feladatellátását egyre több civil, illetve egyházi szervezet, gazdasági társaság is segíti. Ezek önállóan, önkormányzattal közösen, vagy az önkormányzattal kötött ellátási szerződések alapján működnek.

III. 3. 1. Alapellátások „Az alapszolgáltatások megszervezésével a települési önkormányzat segítséget nyújt a szociálisan rászorulók részére saját otthonukban és lakókörnyezetükben önálló életvitelük fenntartásában, valamint egészségi állapotukból, mentális állapotukból vagy más okból származó problémáik megoldásában.” (szociális törvény 59. § (1) bek.) Szociális alapszolgáltatások: •

a falugondnoki és tanyagondnoki szolgáltatás,

•

a szociális információs szolgáltatás,

•

az étkeztetés,

•

a házi segítségnyújtás,

32


•

a családsegítés,

•

a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás,

•

a közösségi ellátások,

•

a támogató szolgáltatás,

•

az utcai szociális munka,

•

a nappali ellátás.

III. 3. 1. 1. Falugondnoki és tanyagondnoki ellátás A szociális törvény 60. § (1) bek. szerint „a falugondnoki, illetve tanyagondnoki szolgáltatás célja az aprófalvak és a külterületi vagy egyéb belterületi, valamint a tanyasi lakott helyek intézményhiányából eredő hátrányainak enyhítése, az alapvető szükségletek kielégítését segítő szolgáltatásokhoz, közszolgáltatáshoz, valamint egyes alapszolgáltatásokhoz való hozzájutás biztosítása, továbbá az egyéni, közösségi szintű szükségletek teljesítésének segítése.” Falugondnoki szolgáltatás hatszáz lakosnál kisebb településen működtethető.

Az alapszolgáltatások tanyagondnoki szolgáltatás útján történő biztosítása nem kötelező feladat megyei jogú városok számára, ugyanakkor a szociális törvény 60. § (3) bek. szerint a tanyagondnoki szolgáltatás legalább hetven és legfeljebb négyszáz lakosságszámú – külön jogszabályban meghatározott – külterületi vagy egyéb belterületi lakott helyen működtethető. SZMJVÖ jelenleg nem működtet tanyagondnoki szolgálatot.

III. 3. 1. 2. Szociális információs szolgáltatás 2005. július 31-ig minden településen kötelezően megszervezendő feladat, melynek célja, hogy a szociális törvényben meghatározott, illetve egyéb, a szociális biztonság megteremtéséhez kapcsolódó ellátásokat és szolgáltatásokat igénylők megfelelő tájékoztatást kapjanak az ellátások hozzáférhetőségével és az igénybevételükre vonatkozó szabályokkal kapcsolatban. Jelenleg Szegedi Kistérség Többcélú Társulása fenntartásában lévő Humán Szolgáltató Központ családsegítő hálózatának munkatársai végzik el a fent megjelölt feladatot.

33


III. 3. 1. 3. Étkeztetés „Az étkeztetés keretében azoknak a szociálisan rászorultaknak a legalább napi egyszeri meleg étkezésérõl kell gondoskodni, akik azt önmaguk, illetve eltartottjaik részére tartósan vagy átmeneti jelleggel nem képesek biztosítani, különösen koruk, egészségi állapotuk, fogyatékosságuk, pszichiátriai betegségük, szenvedélybetegségük, vagy hajléktalanságuk miatt.” (szociális törvény 62. § (1) bek.) Az étkeztetést a város tagozódása, az idősek nagy száma és egyenlőtlen eloszlása miatt SZMJVÖ Humán Szolgáltató Központ 40 házigondozói körzet kialakításával tette hatékonyabbá, és minden rászoruló részére elérhetővé. Az intézmény naponta 1100 fő részére biztosít kétfogásos étkeztetést, folyamatosan, az év 365 napján. Étkeztetést igénybe vevők számának alakulása 2004. évben 120 110

igénybe vevők száma

100 90 80 70 60

Férfi Nő

50 40 30 20 10 0 18-25

26-35

36-45

46-55

56-60

61-65

66-75

76-tól

életkorok

III. 3. 1. 4. Házi segítségnyújtás „Házi segítségnyújtás keretében kell gondoskodni •

azokról az időskorú személyekről, akik otthonukban önmaguk ellátására saját erőből nem képesek és róluk nem gondoskodnak,

•

azokról

a

pszichiátriai

betegekről,

fogyatékos

személyekről,

valamint

szenvedélybetegekről, akik állapotukból adódóan az önálló életvitellel kapcsolatos feladataik ellátásában segítséget igényelnek, de egyébként önmaguk ellátására képesek, •

azokról az egészségi állapotuk miatt rászoruló személyekről, akik ezt az ellátási formát igénylik,

•

azokról a személyekről, akik a rehabilitációt követően a saját lakókörnyezetükbe történő visszailleszkedés céljából támogatást igényelnek önálló életvitelük fenntartásához.”(szociális törvény 63. § (1) bek.)

34


1996. évtől a Kiskundorozsmai Családsegítő Házba integrálva valósul meg a házi segítségnyújtás. Ezt az ellátási formát 2007. évben átlagban, havonta 900 fő vette igénybe. Az ellátási terület nagyban befolyásolja a gondozási munka nehézségét. A külterületeken lakó személyek gondozása a közlekedés és a komfort hiánya miatt gyakran akadályozott. Növekszik azok száma, akik naponta több órás, akár 24 órás ellátást igényelnének a jelenlegi egy-két órás helyett, de ezt a jelenlegi rendszer nem képes felvállalni. A 40 fő szociális ápoló, gondozó szakember és a kb. 400 fő társadalmi aktivista kiválóan teljesítette az év folyamán felmerült igényeket. Házi segítségnyújtást igénybe vevők száma 2004. évben 180

igénybe vevők száma

160 140 120

Férfi Nő

100 80 60 40 20 0 18- 25

26- 35

36- 45

46-55

56- 60

61- 65

66- 75

76-tól

életkorok

III. 1. 5. Családsegítés „A családsegítés a szociális vagy mentálhigiénés problémák, illetve egyéb krízishelyzet miatt segítséget igénylő személyek, családok számára az ilyen helyzethez vezető okok megelőzése, a krízishelyzet megszüntetése, valamint az életvezetési képesség megőrzése céljából nyújtott szolgáltatás.” (szociális törvény 64. § (1) bek.)

A családsegítés 1991. óta működő szolgáltatás, mely 1996-ban integrálódott a Humán Szolgáltató Központ struktúrájába. A feladat ellátását három családsegítőház biztosítja.

A Tabán Családsegítő Házban és az Alsóvárosi Családsegítő Házban adósságkezelési tanácsadási tevékenységet is folytatnak, csoportfoglalkozásokat szerveznek a rendszeres szociális segélyben részesülő munkanélküliek részére, ennek eredményeként rövidül a rendszerben töltött idő, többeknek sikerült munkát találni, azonban az elsődleges munkaerőpiacra legtöbbjük nem kerül be, a közcélú foglalkoztatásban átmenetileg oldódik

35


meg a foglalkoztatásuk. Továbbra is fennálló gond az alacsony képzettségi szint, a megrendült egészségi állapot, az életkorból adódó diszkrimináció. A családsegítő hálózat önsegítő, támogató csoportokat szervez idősek, szenvedélybetegek és családtagjaik

számára.

Szakemberek

bevonásával,

irányított

csoportokat

vezetnek

pszichiátriai betegek részére, egyszülős klubot felnőttek, gyermekek részére.

Rendkívül széles spektrumú kínálatot nyújtott a három intézmény az elmúlt években. Finanszírozásukat illetően ezek a rendezvények módszertani normatívából, pályázati pénzből, szponzori támogatásból, illetve önerőből valósultak meg.

A kötelező szakfeladatokon túl az egységek eleget tettek a felmerülő igényeknek, a működési területen mutatkozó szükségleteknek: pl. roma családoknál végzett szociális munka, nélkülöző

családok

étkeztetése,

élelmiszerosztás

megszervezése.

Iskolák

kérésére

egészségnapok, prevenciós foglalkozások szervezésével, szakmai jellegű fórumokat működtettek, melyek a következők: szociális fórum, roma fórum, jelzőrendszeres fórum, szakértői csoport a munkanélküliekért, kerekasztal a díjhátralékosokért.

A családsegítő hálózat összes forgalma a 2004. évben a forgalmi naplók és rendezvénynaplók alapján 12.879 fő.

II. 3. 1. 6. Közösségi ellátás „A közösségi ellátások célja a pszichiátriai vagy a szenvedélybetegek lakókörnyezetben történő gondozása, továbbá gyógyulásuk és rehabilitációjuk elősegítése.” (szociális törvény 65/A. § (1) bek.)

2004. évben az akkori Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium által kiírt „Pszichiátriai betegek közösségi ellátása” című programra SZMJVÖ Humán Szolgáltató Központ pályázatot nyújtott be. Az elnyert pályázati támogatás összegéből az alapszolgáltatás tárgyi- és működési feltételeit az intézmény kialakította.

A pszichiátriai betegek részére nyújtott közösségi ellátás működésének engedélyeztetési eljárása befejeződött, a Csongrád Megyei Közigazgatási Hivatal Szociális és Gyámhivatala

36


2006. január 01-én kelt, 02-12-7/2006. számú határozatában a közösségi ellátás működését határozott időre engedélyezte.

Civil szervezetek közül 2005. évben Közösségi Pszichiátriai Ellátó Szolgálatot hozott létre a Támasz Segélyezést Felvállaló Önsegélyező Egyesület ( 6722 Szeged, Bocskai u. 9.).

III. 3. 1. 7. Támogató Szolgálat „A támogató szolgáltatás célja a fogyatékos személyek lakókörnyezetben történő ellátása, elsősorban a lakáson kívüli közszolgáltatások elérésének segítése, valamint életvitelük önállóságának megőrzése mellett a lakáson belüli speciális segítségnyújtás biztosítása révén.” (szociális törvény 65/C. § (1) bek.)

SZMJVÖ nem működtet támogató szolgálatot.

A Szegedi Mozgássérültek Alternatív Egyesülete (6725 Szeged, Veresács utca 17/B.) 2003. évben támogató szolgálatot, 2004. éveben alternatív támogató szolgálatot hozott létre, 2005. évben mozgássérültek támogató szolgálatának működtetését kezdte meg.

Az Értelmi Fogyatékosok Csongrád Megyei Érdekvédelmi Szervezete Közhasznú Egyesület (6721 Szeged, Teleki u. 3.) 2005. évben támogató szolgálat működését indította el Szegeden. 2005. nyarán Szeged Megyei Jogú Város Jegyzője működési engedélyt adott ki a Támasz Segélyezését Felvállaló Önsegélyező Egyesület (6722 Szeged, Bocskai u. 9.) által működtetett Támogató Szolgálatnak.

III. 3. 1. 8. Utcai szociális munka „Az utcai szociális munka keretében biztosítani kell az utcán tartózkodó hajléktalan személy helyzetének, életkörülményeinek figyelemmel kísérését, szükség esetén ellátásának kezdeményezését, illetve az ellátás biztosításához kapcsolódó intézkedés megtételét.”

(szociális

törvény 65/E. §)

A szolgáltatást a Humán Szolgáltató Központ biztosítja. Az utcán élők számát a nagymértékű mobilitás miatt nehéz pontosan megállapítani. 2007. év során 265 esetben nyújtottak segítséget, ebből új kliens 51 fő volt. Az utcai gondozó szolgálat 37


személygépkocsijával lehetőség van a külterületeken élő hajléktalanok megközelítésére, krízishelyzetek esetén a betegek, járóképtelenek szállítására. A 2 fő szociális munkás segítséget nyújt az elveszett okmányok pótlásában és a különböző kérelmek előterjesztésében is. Az évek során szoros szakmai és munkakapcsolat alakult ki a mentők, kórházak, rendőrség, karitatív szervezetek képviselőivel. Továbbra is vannak olyan személyek, akik nem veszik igénybe az ellátórendszer szolgáltatásait. Az ellátó szervezet feladata, hogy minél több, az utcán élő embert vonjanak be a rendszerbe.

III. 3. 1. 9. Idősek ellátása Szegeden évek óta szervezetten működnek a nappali ellátások körébe tartozó szociális szolgáltatások. A Humán Szolgáltató Központ biztosítja az idősek nappali ellátását idősek klubja keretében, területi körzeteket kialakítva, továbbá a fogyatékos személyek nappali ellátását és hajléktalan személyek részére a nappali melegedőt. SZMJVÖ Dr. Farkasinszky Terézia Ifjúsági Drogcentrum a szenvedélybetegek nappali ellátását biztosítja. Idősek Klubja „A nappali ellátás hajléktalan személyek és elsősorban a saját otthonukban élő, tizennyolcadik életévüket betöltött, egészségi állapotuk vagy idős koruk miatt szociális és mentális támogatásra szoruló, önmaguk ellátására részben képes személyek részére biztosít lehetőséget a napközbeni tartózkodásra, társas kapcsolatokra, valamint az alapvető higiéniai szükségleteik kielégítésére, továbbá igény szerint megszervezi az ellátottak napközbeni étkeztetését.” (szociális törvény 65/F. § (1) bek a) pontja)

Az idősek klubja szolgáltatását többségében olyan 60 év felettiek igénylik, akik egyedül élnek, vagy családjukkal, de a családtagok nem tudnak napközbeni ellátásukról megfelelően gondoskodni. Humán Szolgáltató Központ öt gondozási központjához és a Kiskundorozsmai Családsegítő Házhoz tartozó, összesen 11 idősek klubja, mint nappali ellátást nyújtó intézmények, elsődlegesen az ellátást igénybe vevők részére biztosítanak egészségi, mentális, szociális állapotnak megfelelő, a napi élettevékenységet segítő közösségi szolgáltatásokat. Az engedélyezett létszám összesen 391 fő, a tagok átlagos létszáma 582 fő. Előző évben a Kereszttöltés utcai, a Kossuth L. sgt-i, valamint a Bölcs utcai idősek klubja az engedélyezett létszámnál jóval magasabb létszámú tagságot szolgált. Az ellátottak jól érzik magukat az

38


intézményekben, különösen a rendezvények iránt nagy az érdeklődés, a megelőző évben 172 eseményen közel 13.700 fő vett részt.

Szeged Megyei Jogú Város területén az időskorú lakosság nappali ellátásának biztosításában egyház is részt vállal. A Szegedi Evangélikus Egyházközség idősek ellátását biztosító nappali intézményt tart fenn.

III. 3. 1. 10. Fogyatékosok Nappali Intézménye „A nappali ellátás hajléktalan személyek és elsősorban a saját otthonukban élő harmadik életévüket betöltött, önkiszolgálásra részben képes vagy önellátásra nem képes, de felügyeletre szoruló fogyatékos, illetve autista személyek részére biztosít lehetőséget a napközbeni tartózkodásra, társas kapcsolatokra, valamint az alapvető higiéniai szükségleteik kielégítésére, továbbá igény szerint megszervezi az ellátottak napközbeni étkeztetését. Rendkívül indokolt esetben nappali ellátás olyan fogyatékos személyek részére is biztosítható, akire nézve szülője vagy más hozzátartozója gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban vagy ápolási díjban részesül.” (szociális törvény 65/F. § (1) bek. c) pontja és (2) bek.)

Az országban második intézményként, 1982. óta működik a Fogyatékosok Nappali Intézménye. Az intézmény engedélyezett létszáma 20 fő, az ellátottak létszáma 27 fő, még a magasabb ellátotti létszám mellett is van felvételre várakozó. A középsúlyos értelmi fogyatékosok ellátására létrehozott intézmény célja, hogy tehermentesítse a szülőket, egyben adjon lehetőséget a szülőnek a munkában való részvételre, másrészt a gondozáson keresztül biztosított legyen az ellátottak meglévő készségeinek megtartása, fejlesztése. Az ellátottak képességeinek

megfelelően,

3

csoportban,

egyéni,

fejlesztő

programokra

épülő

gyógypedagógiai foglalkozások folynak. Az elmúlt év folyamán 25 rendezvényen kb. 600 fő vett részt. Az intézményben évek óta kiemelkedő szakmai munka folyik. A fogyatékosok nappali intézményét többnyire 20 év felettiek veszik igénybe.

Fogyatékos személyek részére 20 férőhelyen nappali ellátást nyújtó intézményt tart fenn a Szegedi Mozgássérültek Alternatív Egyesülete (6725 Szeged, Veresács utca 17/B.), 2001. évben kezdte meg működését a Dr. Altorjay István Fogyatékos Gyermekek Nappali Intézménye.

39


III. 3. 1. 11. Nappali melegedő „A nappali ellátás hajléktalan személyek … részére biztosít lehetőséget a napközbeni tartózkodásra, társas kapcsolatokra, valamint az alapvető higiéniai szükségleteik kielégítésére, továbbá igény szerint megszervezi az ellátottak napközbeni étkeztetését.” (szociális törvény

65/F. §

(1) bek.)

A nappali melegedőt Szeged területén tartózkodó hajléktalan személyek vehetik igénybe a férőhely kapacitás erejéig. A szakmai programnak megfelelően, az intézmény a téli krízis időszakban minden nap 700 – 1100 óra és 1500 – 1900 óra között, az év további részében heti 5 munkanapon keresztül 730 – 1100 óráig és 1500 – 1600 óráig tart nyitva. Az engedélyezett létszám 50 fő, a kihasználtság 100 %-os, téli krízis időszakban 150 %-os. Az igénybevevőknek lehetőségük van tisztálkodásra, ruhacserére, ügyintézésre. Alkalmanként szabadidős foglalkozásokat is szervez az intézmény az ellátott személyek igényeinek megfelelően.

III. 3. 1. 12. Szenvedélybetegek nappali intézménye „A nappali ellátás hajléktalan személyek és elsősorban a saját otthonukban élő, tizennyolcadik életévüket betöltött, fekvőbeteg-gyógyintézeti kezelést nem igénylő pszichiátriai betegek, illetve szenvedélybetegek részére biztosít lehetőséget a napközbeni tartózkodásra, társas kapcsolatokra, valamint az alapvető higiéniai szükségleteik kielégítésére, továbbá igény szerint megszervezi az ellátottak napközbeni étkeztetését.” (szociális törvény 65/F. § (1) bek. b) pontja)

SZMJVÖ Dr. Farkasinszky Terézia Ifjúsági Drogcentrum keretén belül működik a FŰ-VÉSZ Klub. Az intézmény működési engedélye egy gondozási egységre (60 fő) szól. Kapacitásának kihasználtsága maximális. Személyi feltételei biztosítottak. Tárgyi adottságai nagymértékben megfelelnek a korszerű szakmai munka követelményeinek. Berendezése korszerű, pályázati forrásból felújított, a szakfeladatok ellátását biztosítja. A szenvedélybetegek száma igen magas,

de

szociális

szolgáltatásban

csak

a

drogbetegek

részesülnek.

A

többi

szenvedélybeteget a kórházak, gondozóintézetek orvosai, személyzete fogadja és látja el.

40


IV. Antiszegregációs Intézkedési Terv

41


IV. 1. A szegregációt csökkentő és az integrációt elősegítő városi intézkedések A város önkormányzata közigazgatási területének egészére nézve kötelezettséget vállal az Antiszegregációs programban foglaltak érvényesítésére. A hatósága, felügyelete alá tartozó szervek és intézmények tekintetében kötelezővé teszi, hogy döntéseik, tevékenységük során a kialakult területi és/vagy etnikai szegregációs folyamatok megfordítására kell törekedjenek, azok a szegregációt semmilyen formában nem segíthetik elő.

A szegregálódott területek részleges vagy ad-hoc beavatkozásokkal nem kezelhetőek. E területeken különösen hangsúlyosan területi alapú beavatkozásokat kell tervezni, amelynek elsődleges eszköze az egy helyszínre költöztetett alacsony státuszú népesség szétköltöztetése, a területi koncentráció csökkentése, magasabb státuszú csoportok területre vonzása. Ezzel párhuzamosan pozitív irányú változás csak a társadalmi integrációt-reintegrációt szolgáló komplex eszközök – munkaerő-piac, oktatás, szociális hozzáférés, társadalmi kirekesztettség csökkentése - következetes, hosszú távú, fókuszált alkalmazásától várható, amelyet az eddigi hazai és külföldi tapasztalatok is bizonyítanak.

Alapelv az IVS és az ASZT készítésében, hogy a fejlesztések és a beavatkozások következményeként nem nőhet az alacsony státuszú népesség koncentrációja, és nem alakulhatnak ki új szegregátumok. A város nem támogat olyan beavatkozásokat, amelyek a meglévő szegregátum térbeli és a népesség számbeli növekedését eredményezi. Továbbá alapelv az is, hogy a szegregátumból való kiköltöztetés csak integrált lakókörnyezetbe történhet.

A városvezetés több célt, fejlesztést is meghatározott szociális, oktatási, foglalkoztatási, egészségügyi területeken a roma lakosság társadalomba integrálásás érdekében. Elsősorban az iskolázottságot, a foglalkoztatottságot, a létbiztonságát erősítő, a kirekesztettséget kölcsönös erőfeszítésekkel fokozatosan gátló és feloldó, hosszú távú politika érdekében a város elkészítette a Települési és Közoktatási Esélyegyenlőségi Tervet, hogy biztosítsa a város minden lakójának az oktatási esélyegyenlőséget, valamint az infrastruktúrákhoz és a közszolgáltatásokhoz való egyenlő hozzáférést.

42


Ezen kívül elkészült a - Szeged Megyei Jogú Város Esélyegyenlőségi programja (határozat száma: 241/2006. (V.12.) Kgy. sz. határozat) Az önkormányzat 2006-ban elkészítette Szociális és Gyermekvédelmi Szolgáltatástervezési Koncepcióját. A koncepció célja teljesült a széles körben gyűjtött adatokra támaszkodva összeállításra került egy olyan fejlesztési terv, amely segítséget nyújt a szociális célú fejlesztések megvalósításában, valamint kapcsolatot épít a város szociális és gyermekvédelmi szolgáltatói között.

A 2008-13 között tervezett beavatkozások Cél: csökkenjen a szegregáltnak minősülő lakókörnyezet szegregáltsági foka, azaz az alacsony státuszú lakosok magas koncentrációja lehetőség szerint közelítsen a városi átlaghoz. Ugyanakkor a beavatkozások következményeként a város más területein, illetve más településeken (pl. városkörnyéki falvak) ne növekedjen az alacsony státuszú népesség koncentrációja, és ne alakuljon ki új szegregátum a szegedi

szegregált területrészek

felszámolása, megszüntetése révén.

IV. 2. Oktatási integráció Az önkormányzat eddig is a lehetőségeihez mérten valósította meg a szegregációt csökkentő és az integrációt erősítő programjait, ezt a folyamatot a jövőben is folytatni fogja.

A város az oktatás területén az oktatási szervek, civilszervezetek elismerését váltotta ki, és az országban példa értékű módon valósította meg a hátrányos helyzetű (HH) és halmozottan hátrányos helyzetű (HHH) gyermekek általános iskolai nevelése, oktatása érdekében történő deszegregációs törekvéseit. Ma már társadalmi elvárás, hogy az oktatás színvonalát is meghatározó egyenlőtlenségek a kiegyenlítődés irányába mozduljanak el. Számos felmérés igazolja, hogy az iskolai szelekció és szegregáció azon túlmenően, hogy esélyegyenlőtlenséget szül, nem vezet eredményes oktatáshoz. Az alapvető kérdés az, hogy a fenntartók, az iskolák és a pedagógusok hogyan tudják kezelni az ilyen helyzetben felmerülő, az iskolai előrehaladást megnehezítő vagy azt egyenesen gátló tényezőket annak érdekében, hogy az érintett tanulók iskolai kudarcai csökkenthetők, megszüntethetők legyenek. Ellenkező esetben ezek a tanulók teljesen esélytelenné válnak

43


arra,

hogy

középfokú

oktatásban,

nevelésben

részesüljenek,

továbbá

arra,

hogy

beilleszkedjenek a munkaerőpiacra. A Móra Ferenc Általános Iskola a megszüntetéséig Szeged városának leginkább szegregáló intézménye volt. A szegregáló állapot megszüntetése a Móra Ferenc Általános Iskolában tehát legfőképp azért vált szükségessé, hogy az intézmény tanulói számára biztosított legyen a minőségi oktatás, hogy reális esélyek nyíljanak a középfokú végzettség megszerzésére. Az intézmény az évek alatt erősen szegregálódott, és 2007-re a roma tanulók összlétszámhoz viszonyított aránya 80 % körüli lett. Egyrészt ebben a városrészben egyébként is magas a roma családok számaránya (Cserepes sor), másrészt a nem cigány származású szülők nagy része – élve a szabad iskolaválasztás lehetőségével - másik intézményekbe írtatta gyermekét. Az intézményben kifejezetten magas volt a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek létszáma, arányuk meghaladta az 50 %-ot. A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók számának ilyen magas koncentrációja felvetette a Móra Ferenc Általános Iskolába járó tanulók esélyegyenlőséghez, az egyenlő bánásmódhoz való jogának sérülését. A szegregáció kérdésének megoldásában a Szegedi Cigány Kisebbségi Önkormányzat - a szülők többségének megkeresésére – az önkormányzat segítségét kérte. A probléma megoldása érdekében - együttműködve egyéb szervezetekkel is (Cigány Oktatási Egyesület, LIFE, Országos Oktatási Integrációs Hálózat, a HSZK Gyermekjóléti Központja és Alsóvárosi Családsegítő Háza, hivatalunk Gyermekvédelmi Csoportja, Oktatási, Kulturális és Sportirodája, az általános iskolák igazgatóinak munkaközössége) - a Móra Ferenc Általános Iskola megszüntetése, a gyermekeknek más iskolákban történő elhelyezése mellett döntött a Közgyűlés. Az Oktatási Minisztérium Esélyegyenlőségi és Nemzetiségi Főosztálya is támogatta a fenti célkitűzést, és felajánlotta közreműködését a fogadó intézmények pedagógusainak felkészítéséhez. A 2007/2008. tanév előkészítése a fentiek figyelembevételével indult meg, melynek során figyelembe véve az elballagó 8. osztályosok létszámát is - 156 tanuló áthelyezéséről kellett gondoskodni.

44


A tanulókat fogadó iskolákra vonatkozóan - a szabad iskolaválasztás lehetőségét fenntartva elhelyezési terv született, melyben 11 fogadó intézmény szerepelt. Befogadó Intézmény

Tanulók száma fő

Alsóvárosi Általános Iskola

22

Arany János Általános Iskola

12

Béke Utcai Általános Iskola

13

Dózsa György Általános Iskola

6

Gedói Általános Iskola

15

és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény József Attila Általános Iskola és Szakiskola

16

Makkosházi Általános Iskola

15

Rókusi Általános Iskola

15

Rókusvárosi II. Sz. Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény

14

Tarjáni Magyar-Német Kéttannyelvű Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény

13

Weöres Sándor Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény

15

Az intézmények kijelölése során több szempont is szerepet játszott: lakcím, testvérek egy helyen történő elhelyezése, tanult/tanított idegen nyelv, megközelíthetőség, közlekedés, férőhely stb. Az integráció sikeres megvalósítása érdekében tett további intézkedések: Valamennyi fogadó iskolában plusz álláshelyek beépítésére került sor, melyeken mentorok többségében volt „mórás” tanárok - segítik a tanulók beilleszkedését. A lakóhelyüktől távolabbi iskolába kerülő gyermekek számára bérletet biztosít az önkormányzat.

45


Hallgatói Mentorprogram beindításával az Szegedi Tudományegyetem is aktívan részt vállalt az integráció megvalósításában.

Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata több civil szervezettel működik együtt az esélyegyenlőség biztosítása érdekében. A romákat érintő kérdésekben legfontosabb partnerek: -

Szegedi Cigány Kisebbségi Önkormányzat (CKÖ),

-

Lakhatás – Iskolázottság - Foglalkoztatottság Közhasznú Egyesület (L.I.F.E.), közreműködésével a rászoruló családokat ruhaneműk vásárlásával segítette az önkormányzat

-

Cigány Oktatási Egyesület (COE)

Fenti szervezeteken keresztül a roma emberek közvetlenül megszólíthatók. Segítséget nyújtanak abban, hogy a diákokat célzó támogatások (ruházat, taneszköz, kirándulások, táborok) eljussanak az arra rászorulókhoz. Fontos szerepet játszanak abban is, hogy a felmerülő igényeket megfogalmazzák, tolmácsolják.

IV. 2. 1. Létszámadatok

Óvodák össz.: Általános iskolák össz.: Középiskolák össz.: Mindösszesen:

gyermek- tanulólétszám az intézményekben Összesen HH HHH 5 364 424 84 12 848 1 441 333 14 374 922 161 32 586 2 787 578

SNI 103 782 370 1 255

Az adatok alapján az SNI (sajátos nevelési igényű) gyerekek aránya nem haladja meg az országos átlagot, ettől függetlenül az önkormányzat vállalja, hogy felülvizsgáltatja az SNI tanulók képességeit. A felülvizsgálat határideje: 2009. június 1., felelőse: Szakértői és Rehabilitációs Bizottság, forrása: állami normatíva és az önkormányzati költségvetésben biztosított

46


Óvodai intézmények száma Óvodai feladatellátási helyek száma száma (gyógypedagógiai neveléssel együtt) Óvodai férőhelyek száma (gyógypedagógiai neveléssel együtt) Óvodába beíratott gyermekek száma (gyógypedagógiai neveléssel együtt) Óvodába beíratott hátrányos helyzetű gyermekek száma Óvodába beíratott halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek száma Az Óvodába be nem íratott 3. életévüket betöltött gyermekek száma Az óvodába be nem íratott 3 életévüket betöltött halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek száma Gyógypedagógiai nevelésben részesülő óvodás gyermekek száma (integráltan neveltek nélkül) Az óvodai gyermekcsoportok száma (gyógypedagógiai neveléssel együtt)

9 59 5498 5364 424 84 400 n.a 26 224

A fenti táblázat szerint nem található adat az óvodába be nem íratott 3 életévüket betöltött halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek számára vonatkozóan. A Polgármesteri Hivatal Oktatási Osztálya vállalja a feladatot, hogy felmérje a településen hány 3 éves óvoda korú gyermek él akit nem írattak be óvodába.

47


Ütemterv Szektorközi együttműködéssel a halmozottan hátrányos helyzetű (HHH) gyermekek/tanulók felkutatása, adatbázisának létrehozása Helyzetelemzés Nem ismert a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek/ tanulók száma (nincsenek erre vonatkozó szülői nyilatkozatok ). Három általános iskolában jelentősen a jogszabályban meghatározott határérték alatti, de a települési átlagnál lényegesen magasabb a HHH arányszám

Cél

Intézkedés leírása

Felelős

Szektorközi együttműködéssel az érintettek felkutatása. Szülői nyilatkozatok alapján készüljön HHH adatbázis a szolgáltatások megszervezésére

- A különböző szektorok helyzetelemzése (formális és informális információk gyűjtése) - Szektorközi munkacsoport létrehozása a témára vonatkozó helyzetelemzések egyeztetésére, valamint közös cselekvési terv kialakítására - A cselekvési terv ütemezésének megfelelően a halmozottan hátrányos helyzetű családok széleskörű megtalálása, szülői nyilatkozatok begyűjtése - Adatbázis létrehozása

Oktatási, Kulturális és Sportiroda, valamint a Szociális, Családvédelm i és Egészségügyi Iroda vezetője

Hasonló számban legyenek HHH tanulók az iskolákban

- A beiskolázási körzetek felülvizsgálatánál fokozott figyelmet fordítani az Alsóvárosi Általános Iskola , az Orczy István Általános Iskola és a Rókusvárosi II. sz. Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény HHH arányára - a védőnői hálózat munkatársai családlátogatás alkalmával információt kérnek a szülők iskolai végzettségéről és az érintetteket tájékoztatják a halmozottan hátrányos helyzetről történő nyilatkozattétel lehetőségéről és az igénybe vehető támogatásokról

Határidő

2009. október 01.

2009. december 31.

Az intézkedés eredményességét mérő indikátor középtávon hosszútávon rövidtávon (1 év) (3 év) (6 év) A hátrányos helyzetű gyermekek/ tanulók szüleinek 80 %-a nyilatkozatot tesz

A hátrányos helyzetű gyermekek/ tanulók szüleinek 90%a nyilatkozatot tesz

A hátrányos helyzetű gyermekek/ tanulók szüleinek 98%-a nyilatkozatot tesz

2010. március 01.

minden év december 31.

Forrás: Szeged Megyei Jogú Város 2007-2012 időszakra vonatkozó Közoktatási Esélyegyenlőségi Terv

48


Általános iskolai intézmények száma:

29

Általános iskolai feladatellátási helyek száma (gyógypedagógiai oktatással együtt) Általános iskolai osztálytermek száma (gyógypedagógiai oktatással együtt)

34 1170 (önk.)

Az általános iskolai osztályok száma (gyógypedagógiai oktatással együtt)

500

Általános iskolai tanulók száma (gyógypedagógiai oktatással és magántanulókkal együtt) Általános iskolai magántanulók száma

12.848

Sajátos nevelési igényű általános iskolai tanulók száma

782

Gyógypedagógiai oktatásban részesülő általános iskolai tanulók száma (integráltan oktatott SNI gyermekek nélkül) Hátrányos helyzetű általános iskolai tanulók száma

104

281 1.441

Halmozottan hátrányos helyzetű általános iskolai tanulók száma Általános iskolában tanuló első évfolyamosok száma (gyógypedagógiai előkészítő osztályok tanulóival együtt) 8. évfolyamosok száma a nappali oktatásban (gyógypedagógiai oktatással együtt) A napközis tanulók száma az általános iskolákban (iskolaotthonos tanulókkal együtt) Átmeneti és tartós nevelésbe vettek száma

333 1.568 1.726 4.324 (önk.) 222

IV. 2. 2. Sajátos nevelési igényű (SNI) tanulók helyzete Az általános iskolai sajátos nevelési igényű tanulók esetében a helyzet sokkal differenciáltabb, mint óvodai intézményrendszerben. Az ellátásra szorulók száma fokozatosan növekszik. Az enyhe és középsúlyos értelmi fogyatékos gyermekek óvodai nevelése és iskolai oktatása külön az e célra létrehozott oktatási-nevelési intézményben történik. A Sólyom Utcai Óvoda, Általános Iskola és Logopédiai Intézet e célra létrehozott intézmény, amelybe szakértői vélemény alapján kerülhetnek be a gyermekek. Alaptevékenysége az enyhe fokban értelmileg sérült (tanulásban akadályozott) tanulók általános műveltséget megalapozó általános iskolai oktatása, nevelése. Az intézmény profiljához tartozik még az értelmi fejlődésükben középsúlyos fokban akadályozott iskolás és óvodás korú gyermekek ellátása. Az 1997/98-as tanévtől az iskola oldja meg a budapesti Autizmus Kutatócsoport által áthelyezett autista és autisztikus gyermekek foglalkoztatását is. Az intézmény 2007. augusztus 1-jétől a Szegedi Kistérség Többcélú Társulása fenntartásában működik.

49


A Pápay Endre Általános Iskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény és Szakiskola Klúg Péter Tagintézményében érzékszervi és enyhe értelmi fogyatékos gyermekek képzése folyik. Tanulólétszáma jelenleg 47 fő. Az intézményben csak gyógypedagógiai osztályok működnek. A Fekete István Általános Iskola mozgás- és hallássérült tanulók számára biztosítja a speciális integrált nevelés lehetőségét. A Fő Fasori, a Dózsa György és a Rókusvárosi II. Sz. Általános Iskola kis létszámú, fejlesztő osztályokat működtetett. A Magyar Köztársaság 2006. évi költségvetéséről szóló 2005. évi CLIII. tv. által megváltoztatott finanszírozási feltételek miatt azonban a kis létszámú osztályok működtetése a 2007/2008. tanévtől teljes mértékben megszűnt. A sajátos nevelési igényű tanulók oktatásának-nevelésének a tárgyi és a személyi feltételei is javultak. Az iskolák továbbképzésekkel, átképzésekkel igyekeztek megteremteni a hiányzó feltételeket. Integrált oktatásban elsősorban a tanulási problémákkal küzdő, testi, érzékszervi és beszédfogyatékos tanulók részesülnek. Az enyhe fokban értelmi fogyatékos tanulók integrált oktatása jelenleg megoldatlan, az intézményeknek fel kell készülniük az integráltan oktatható fogyatékos gyermekek befogadására.

Az önkormányzat ennek a feladatnak a megoldására intézkedési tervet

dolgozott ki, amelynek a megvalósítása folyamatban van.

50


Felkészülés az enyhe fokban értelmi fogyatékos tanulók integrált oktatására: Helyzetelemz és

Az SNI tanulók kötelező felülvizsgálatát követően a BMTN tanulók egyéni fejlesztési terv szerinti ellátásához nem minden intézményben vannak meg a szükséges feltételek.

Cél

Valamennyi intézmény készüljön fel az enyhe fokban értelmi fogyatékos tanulók inkluzív oktatására.

Intézkedés leírása

- Szakvélemény alapján a Nevelési Tanácsadóval együttműködve az egyéni fejlesztési tervek elkészítése

Felelős

Intézményvezetők

- Szakmai műhely létrehozása

2009. október 31.

Az intézkedés eredményességét mérő indikátor rövidtávon (1 év)

középtávon (3 év)

hosszútávon (6 év)

Valamennyi érintett tanuló rendelkezik egyéni fejlesztési tervvel

Kötelező felülvizsgálatok megtörténnek

Modellszerűen működő integrációs program

A továbbtanulást segítő programok – az általános és középiskolák együttműködésének eredményeként –elkészülnek

A továbbtanulást segítő programokban az érintett tanulók 25%-a részt vesz.

A továbbtanulást segítő programokban az érintett tanulók 50%-a részt vesz. A program résztvevőinek 50%-a sikeresen folytatja tanulmányait a szakképzésben

2009. november 30.

- Intézményi Cselekvési terv kidolgozása és beépítése az intézményi alapdokumentumokban - Az integrált oktatás módszertani területeinek alkalmazása a tanórai és tanórán kívüli tevékenységekben.

Határidő

2010. március 31. Intézményvezetők Oktatási, Kulturális és Sportiroda vezetője

- Az oktatás–nevelés törvényességi feltételeinek (szakos ellátás, személyi- és tárgyi feltételek, kötelező felülvizsgálatok) hiánytalan biztosítása - A 7. – 8. osztályos SNI tanulók részére a foglalkoztatás lehetőségét biztosító minőségi szakképzésbe való továbbtanulást elősegítő programok megvalósítása. Nyomonkövetés. - A rendelkezésre álló normatívák igénylése és célzott felhasználása

2010. szeptember 01.

2010. október 01.

folyamatos

A szükséges feltételek valamennyi intézményben rendelkezésre állnak

Intézmények pedagógusainak 10%-a rendelkezik szakmai ismeretekkel 90 fő pedagógus tovébbképzése

- Pedagógus továbbképzések Forrás: Szeged Megyei Jogú Város 2007-2012 időszakra vonatkozó Közoktatási Esélyegyenlőségi Terv

51


IV. 2. 3. Beiskolázási körzetek

A beiskolázási körzetek 2007. évi felülvizsgálata során – figyelembe véve a körzetben élők szociális és társadalmi helyzetét, valamint a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek számát (2. sz. ábra) – a megszűnt Móra Ferenc Általános Iskola körzete 5 intézmény között került felosztásra. Ennek értelmében az érintett körzet tanköteles tanulói a Béke Utcai Általános Iskola, a Dózsa György Általános Iskola, a Madách Imre Magyar–Angol Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola, a Rókusi Általános Iskola és a Zrínyi Ilona Általános Iskola beiskolázási körzetébe tartoznak a 2008/2009 tanévtől kezdődően. A tanuló létszám csökkenése szükségessé tette az intézményrendszer felülvizsgálatát és a Móra Ferenc Általános Iskolán kívül még egy intézmény megszüntetését. Szeged MJV Közgyűlése döntésének (71/2007. (II. 16.) Kgy. sz. határozat) értelmében a 2007/2008. tanévtől megszűnt a Kodály Téri Általános Iskola, jogutód a Makkosházi Általános Iskola. A fenntartó lehetőséget biztosított arra, hogy a Rókusvárosi II. sz. Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézményben 3, a Makkosházi Általános Iskolában pedig 7 teljes osztály kerül elhelyezésre. Mivel az osztályok megfelelő létszámban együtt maradtak, így a pedagógusok egy része is a fenti két iskolában dolgozhatott tovább. Az intézmény beiskolázási körzete az említett két intézmény között felosztásra került. Az Alsóvárosi Általános Iskola körzetében élő tanulók iratkoznak be legnagyobb arányban a nem önkormányzati fenntartású általános iskolákba. Mivel ebben az intézményben a legmagasabb települési szinten a HHH tanulók számaránya, illetve ez az iskola van legközelebb a megszüntetett Móra Ferenc Általános Iskola körzetéhez, fokozottan ügyelni kell egy újabb szegregációs folyamat megakadályozására. Ennek érdekében az önkormányzat úgy döntött, hogy - bár ez az iskola van legközelebb a volt Móra Általános Iskola körzetéhez a volt Móra iskola körzetének felosztásakor az Alsóvárosi iskolához nem soroltak körzetrészt. Ezzel a határozattal a megkezdett deszegregációs folyamatot kívánja a város megerősíteni. A jogszabályi előírásnak megfelelően az önkormányzat definiálja (tervezeti formában van), hogy a beiskolázás során mi számít sajátos helyzetnek az előnyben részesítésnél. Az önkormányzati rendelet tervezete szerint a HHH tanulókon kívül előnyben részesít a beiskolázáskor azon gyermekeket, akinek a testvére az adott intézménybe jár.

52


Az intézményi adatlapokat vizsgálva jól láthatóak a beiskolázási körzetben (településrészen) élők szociális jellemzői. A lakótelepi iskolákban megfigyelhető a HH gyermekek magas aránya. Ezen intézmények tanulói jellemzően körzetben lakó gyermekek és általános tantervi osztályban tanulók. Egymáshoz földrajzilag közel elhelyezkedő intézményeket vizsgálva látható, hogy a több specialitással rendelkező (kéttannyelvű, több párhuzamos osztályban folyó tagozatos és emeltszintű oktatás) iskolákban jelentősen alacsonyabb a HH gyermekek aránya. A HHH gyermekek intézményi elosztása nem egyenletes, az Alsóvárosi Általános Iskolában (10,31%), az Orczy István Általános Iskolában (8,67%) és a Rókusvárosi II. sz. Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézményben (6,85%) kiemelkedően magas a számuk. Ebben a három intézményben tanul a település összes általános iskolás korú HHH tanulójának 30,63%-a A HHH tanulók intézményi összes tanuló létszámához viszonyított arányát vizsgálva a települési 2,6%-os érték kétszerese, ill. ezt meghaladó az Alsóvárosi Általános Iskolában, a Béke Utcai Általános Iskolában, az Orczy István Általános Iskolában és a Rókusvárosi II. sz. Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézményben. Speciális helyzete miatt külön kell vizsgálnunk a József Attila Általános Iskola és Szakiskola (11,54%) és a Pápay Endre Általános Iskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény és Szakiskola Klúg Péter Tagintézménye (29,79%) adatait. Ezek az intézmények nem beiskolázási körzettel rendelkező intézmények. Speciális pedagógiai programjaik és gyógypedagógiai nevelés miatt a többi intézménnyel nem értékelhetőek együtt. Nem hagyható azonban figyelmen kívül, hogy mindkét intézményben magas a HH és HHH tanulók aránya. A HH/HHH tanulók számának emelkedése szükségessé tette a reagálást mind az intézmény, mind pedig a fenntartó részéről. A megfelelő lépések megtételéhez komoly lehetőségeket biztosítottak a pályázati úton történő támogatások. 2006/2007. tanévre vonatkozóan a Jerney János Általános Iskola és az Orczy István Általános Iskola együttműködési megállapodást kötött a suliNOVA Közoktatás-fejlesztési és Pedagógus továbbképzési Kht.-val halmozottan hátrányos helyzetű tanulók iskolai sikerességét elősegítő képesség-kibontakoztató- illetve integrációs felkészítés megvalósítására. Szeged MJV Önkormányzata az esélyegyenlőséget, felzárkóztatást segítő támogatások igénylésének, folyósításának és elszámolásának rendjéről szóló 12/2007. (III. 14.) OKM rendelet alapján támogatásban részesült. Az elnyert támogatás általános iskola, középiskola

53


és szakiskola estében a meghatározott emberi erőforrásokkal kapcsolatos költségekre, célcsoport számára biztosított programokra és támogatásokra, eszközbeszerzésre, szakmai szolgáltatás igénybevételére fordítható.

IV. 3. Foglalkoztatási integráció

Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata 2009 év elejére vállalja egy foglalkoztatási esélyegyenlőségi program elkészítését, amelyben érinti a munkáltatókat, a munkavállalókat, érdekeiket, és az esélyegyenlőség biztosítására vonatkozó konkrét célok és eszközök meghatározását. Az önkormányzat vállalja egy Foglalkoztatási Paktum létrehozását, amelyben a munkáltatóknak kötelezettséget kell vállalniuk, hogy a foglalkoztatás során megelőzik és megakadályozzák a munkavállalók hátrányos megkülönböztetését. Ennek ki kell terjednie a munkaerő-felvételre, az alkalmazásnál a munkabérek, a jövedelmek, a juttatások, a képzés, a továbbképzés és egyéb ösztönzések meghatározására, az áthelyezés, a közszolgálati jogviszony megszüntetésével és egyéb foglalkoztatással összefüggő esetekre. Kiterjedhet továbbá a munkavállalók bárminemű, különösen koruk, nemük, családi állapotuk, nemzetiségük,

fajuk,

származásuk,

vallásuk,

politikai

meggyőződésük

stb.

miatti

diszkriminációra. Aktív korú, nem foglalkoztatott, tartósan munkanélküli családnak adható rendszeres szociális segélyt a móravárosi szegregátumban 35 család, kiskundorozsmaiban 14 család kap. A rendszeres szociális segélyben részesülő, nem foglalkoztatott személy, vagy élettársa, vagy házastársa közcélú munkavégzésben vehet részt az Önkormányzat szervezésében. Ennek keretében legfeljebb egy év, maximum napi 6 óra időtartamra biztosított a foglalkoztatás. 29 intézménnyel kötött megállapodás alapján összesen 126 fő foglalkoztatása lehetséges. A roma lakosság jellemzően az általános iskolai végzettséggel betölthető parkgondozói állás keretében foglalkoztatott, ugyanakkor a Szegedi Cigány Kisebbségi Önkormányzat - mint fogadó szervezet - 1 fő középfokú végzettséggel rendelkező személlyel köt szerződést. A jövőben a Cigány Települési Kisebbségi Önkormányzat is hasonló feltételekkel kíván 1 főt foglalkoztatni. A munkavállalók 200 naptári nap elteltét követően álláskeresési segélyre, 365 nap után pedig álláskeresési járadékra lesznek jogosultak.

54


Az önkormányzat a segélyezéssel szemben a munka lehetőségét próbálja előtérbe helyezni. A foglalkoztatottság növelése érdekében fontos a felnőtt képzések megvalósítása. Az önkormányzat a regionális munkaügyi központ munkatársainak segítségével felméri, hogy mely szakmákban vannak hiányok a városban és környékén és a tartósan munkanélküli lakosokat, a szegregátumokban élőket a hiányszakmákra épülő képzésekbe vonja be.

Az egyik alapvető cél, hogy a szegregátumban élő személyek a 8 osztályos általános iskolai végzettséget szerezzék meg. Ehhez az Állami Foglalkoztatási Szolgálat közreműködésével a Családsegítő Szolgálat ismereteit és szakmai eszközeit alkalmazva előkészület lehet a „Lépj egyet előre II.” programhoz hasonló pályázati részvételre. Eredményes pályázat esetén az általános iskola befejezésére, illetve egyes szakképzések ingyenes megszerzésére nyílik lehetőség, ezzel javítható az érintett személyek munkaerő-piaci pozíciója. Ezt a törekvést elősegíti a szociális törvény 2009. január 1-jétől várható módosítása is, ahol a közfoglalkoztatási támogatásban részesülő személyeknél az ÁFSZ képzés keretén belül a 8 osztály megszerzése az elsődleges cél. Szakmai gyakorlattal rendelkező civil szervezettel javasolt az együttműködés az új TÁMOP pályázat ismeretét követően (Munkáért Alapítvány, SZITI Kulturális Egyesület).

A hiányszakmák csökkentése érdekében az Állami Foglalkoztatási Szolgálat nyilvántartása alapján a Regionális Képző Központ képzéseket indít az adott hiány szakmákban. A tartósan üres munkahelyeket az önkormányzat számon fogja tartani (a munkahelyek jellege, az üresedés oka, bérek, káros, veszélyeztető körülmények, intézkedések a betöltésükre vonatkozóan), folyamatosan frissíti az adatokat, és adott esetben a Szociális Osztály kiajánlja ezeket a munkahelyeket. A munkához való esélyegyenlőség mellett az önkormányzat a munkavállalás több módját is támogatja. Támogatni kívánja az otthonról végzett távmunkát. A foglalkoztatás bővítésének jelentős, ma még kihasználatlan tartaléka a részmunkaidős foglalkoztatás és az otthonról végzett távmunka elterjesztése. Előnyük, hogy a napi 4-6 órás munkaidő jól igazítható a gyermekes családok és az édesanyák időbeosztásához. Ma sok családnak okoz nehézséget, hogy az édesanyák a gyermekszülés és a gyermekgondozás első évei után nem állhatnak újra munkába. Van szakmájuk, tettre készek, kenyérkeresők akarnak lenni, de nem találnak munkát. A segélyek hozzászoktatása helyett az önkormányzat megpróbálja ösztönözni a munkakeresőket munkahelyek létrehozására. A közhasznú, illetve közcélú foglalkoztatást támogatja.

55


Az önkormányzat a foglalkoztatás elősegítése érdekében szervezett közmunkaprogramokat indít, például parlagfűvel fertőzött területek irtására, parkgondozói tevékenység elvégzésére.

IV. 4. Lakhatási és mobilizációs integrációs program

Szeged Megyei Jogú Város Egészségügyi és Szociális Bizottság 4341-341/2005. (VII. 13.) Eü. Szoc. Biz. sz. határozata elfogadta a repülőtér főépület 18 lakásában lakó személyek elköltözésével kapcsolatban az Intermezzo Közhasznú Egyesület a Humán Szolgáltatások Fejlesztéséért megnevezésű civil szervezettel kötött Együttműködési Megállapodást. A Konszenzus Alapítvány Budapesti Szervezete elkészítette a Repülőtér főépületben élő jogcím nélküli lakáshasználók lakhatási problémáival kapcsolatban végzett konfliktuskezelési problémáról szóló beszámolót. A beszámoló ismeretében konstruktív végrehajtó szerepet vállalt az Intermezzo Egyesület. A probléma megoldásának egyedüli módja, hogy a komfort nélküli tömbházban, közüzemi szolgáltatás nélkül, emberi lakásra alkalmatlan helyiségekben, igen rendezetlen jogi és szociális körülmények között élő személyeknek önkormányzati támogatással (pénzbeli, jogi és mentálhigiénés) kedvezőbb életfeltételek biztosítása.

Az Intermezzo Egyesület Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzatától összesen 29.900 e Ft támogatásban részesült. Az Intermezzo Egyesület vállalta, hogy a Konszenzus Alapítvány által feltérképezett családok elhelyezési körülményeit koordinálja az általuk megfogalmazott igények alapján. Ennek eredménye volt az, hogy a 18 lakásban élő többgenerációs családok igényeikhez megfelelő megoldást kerestek és találtak úgy, hogy az Egyesület támogatásának igénybe

vétele

mellett

hozzátartozókhoz

költöztek,

szociálpolitikai

támogatás

igénybevételével Szegeden, vagy eredeti lakóhelyükre vagy annak közelében ingatlant vásároltak. Ugyanis a Konszenzus Alapítvány által végzett helyzetelemző munka során feltárták azt, hogy a családok zöme Jánoshalma és környékéről költöztek Szegedre. A telep felszámolása után a családok többsége, 90%-a vidékre költözött, Mélykút, Jánoshalma, Tiszakarád, Öttömös, Tiszasziget.

A fentiek alapján elmondható, hogy körültekintő munka előzte meg a szegregált terület felszámolását, mégis a várakozásoktól elmaradt az eredmény. A családok nyomon követése

56


nem történt meg. Az elköltöztetettek 50%-ról 9 családról ma már nem tudni hol élnek, valószínűleg visszaköltözte Szegedre. Az önkormányzat a jövőben törekedni fog a lakókkal történő sikeres együttműködésre, az elköltözésük utáni nyomon követésre, családgondozásra. Szeged két szegregált területén legfontosabb a lakhatási problémák megoldása, ez az önkormányzat egyik legfontosabb feladata. A lakhatási integráció célja a rossz minőségű lakásállomány korszerűsítése, illetve felszámolása, az ott élők integrálása: •

magasabb komfortfokozatú, egészségesebb bérlakások biztosítása

•

lakókörnyezet rehabilitációja, életminőség javítása

•

támogatás lakástulajdonhoz való jutáshoz

A meglévő rossz állapotú lakásokat és környezetüket ahol lehetséges rehabilitálni kell. Segíteni kell a fiatalokat saját otthon kialakításában, illetve ahol ennek megvalósítására csekély esély van, az önkormányzatnak biztosítania kell bérlakások elérését.

A lakhatási integrációs program célja, hogy a szegregátumok lakhatási körülményei közelítsenek a városi átlaghoz a lakások komfortosságának növelését lehetővé tevő infrastrukturális fejlesztések és a lakókörnyezet rehabilitációja révén. Az önkormányzat fontos feladatának tekinti lakosság lakhatásának megőrzését, különböző igényű, és élethelyzetű családok lakáshoz jutásának segítését, a lakásállomány állagának javítását, illetve korszerűsítését, valamint a lakásállomány növelését. A rossz állapotú Önkormányzati lakásokat az IKV Műszaki Irodája méreti fel. A lakhatási és mobilizációs integrációs terv kidolgozásának határideje 2009. január 30.

A lakhatási és mobilizációs integrációs terv az alábbi elvek mentén kerül kidolgozásra (az intézkedési tervben szereplő határidőre):

Rövid távú intézkedési terv: •

a szegergátumban lévő önkormányzati lakások új, önálló kiutalásának mellőzése

•

a bérlők jogviszonyainak rendezése a helyi rendeleteknek megfelelően, különösen a

Búza utcai szegregátumban •

a szegregátumban lévő lakások összecsatolás - összenyitás és komfortosítás útján

történő hasznosítása, a műszaki állapotfelmérés függvényében

57


•

a szociális bérlakás igénylések során előnyben kell részesíteni a szegregátumokban élő

lakosokat •

a szegregátumban élők vizsgálata a helyi lakáscélú támogatás és a szociálpolitkai

támogatás tekintetében •

a Búza utcai szegregátum mellett található illegális hulladéklerakó telep felszámolása,

•

a Búza utcai telep rossz lakhatási körülményeinek felszámolása

Hosszú távú intézkedési terv: •

a szegregátumon kívüli önkormányzati lakások kiutalása a szegregátumban élő

igénylők részére, az erre vonatkozó vizsgálat és intézkedés rögzítése •

épülő bérlakásállomány elosztásába a szegergátumban élő igénylők bevonása

Az önkormányzat vállalja egy szociológiai felmérés elkészíttetését a szegregátumban élők körében, amelyben az önkormányzat vizsgálja a lakhatással kapcsolatos kérdéseket. A legfontosabb kérdések közé tartozik, hogy a család szeretne e elköltözni a szegregátumból. Fontos a tanulmányban felmérni a családok eladósodásának mértékét, be kell vonni őket az adósság rendezési programokba.

Várható eredmények: Csökken az ingatlanokban a zsúfoltság, Csökken a szegregátumokban élők személyek száma, javul az emberek életkörülménye, közérzete, egészségi állapota, javul az infrastuktúra, javul az épületek állaga. Csökken a családok eladósodásának mértéke.

Az önkormányzat az integráció során, a lakhatás megőrzése érdekében lakbértámogatást, lakásfenntartási támogatást, és adósságkezelési támogatást nyújt, amelyek célja, hogy az érintettek anyagi nehézségeik miatt ne veszítsék el otthonukat, illetve lakhatásukat.

58


IV. 5. Monitoring

A monitoring tevékenység egyrészről magában foglalja a célok teljesülésének mérését, illetve a célértékek felülvizsgálatát, ezen túlmenően azonban fontos bizonyos időszakonként felülvizsgálni a célok relevanciáját is. Az előbbi adatgyűjtések, mérések majd azt követő elemzések útján valósítható meg előre definiált output-, eredmény- és hatásindikátorok kalkulálása útján. A stratégia megvalósulásának monitoringja logikailag nem választható el az IVS időszakos felülvizsgálatától. Az IVS megvalósulásának nyomon követését egy monitoring rendszer létrehozásával kell megalapozni. Ennek a rendszernek a működtetéséért a létrehozandó monitoring bizottság felel, amelynek tagjai: a CKÖ, SZMJVÖ szakirodái és civil szervezetek.

A monitoring során az antiszegregáció tervezett rövid-, közép- és hosszú távú beavatkozásai és a mobilizációs intézkedési terv évente felülvizsgálásra és értékelésre kerül. A vizsgálatot az antiszegregációs munkacsoport végzi, amelynek tagjai: Önkormányzat részéről: -

SZMJVÖ szociális ügyekért felelős iroda

-

SZMJVÖ oktatási ügyekért felelős iroda

-

SZMJVÖ városfejlesztésért felelős iroda

Civil Szervezetek: -

Támasz Egyesület

-

SZITI Kulturális és Mentálhigiénés Egyesület

-

Cigány Oktatási Egyesület

-

Munkáért Alapítvány

-

Szegedi Korai Fejlesztést és Integrációt Támogató Alapítvány

-

ÁGOTA Alapítvány

Cigány Kisebbségi Önkormányzat A szegregátumban élő lakók választott képviselői.

A monitoring mellet fontos cél széles partnerségi együttműködés kialakítása az érintett és bevonható civil szervezetekkel.

59


IV.6. Mobilizációs Intézkedési Terv

IV.6.1. Cserepes sor

Az Önkormányzat hosszú távon (20 év alatt) a szegregátum felszámolását tűzte ki célul. Ennek érdekében vállalja, hogy -

Az illetékes szakiroda kezdeményezi a lakásrendelet módosítását, miszerint a megüresedő lakásokba új bérlőket nem jelöl ki.

-

Az illetékes szakiroda kezdeményezi a bérlői jogviszony helyreállítását.

-

Megüresedő lakások komfortfokozatát emeli: lakások felújításával illetve két lakás összenyitásával.

-

Az elköltöző családokat integrált lakókörnyezetben helyezi el.

-

Családsegítőn és a CKÖ-n keresztül segítséget nyújt, hogy a város közigazgatási területén maradjanak az elköltözők.

-

Koncentráltan erőforrásokat biztosít az oktatás, felnőttképzés, munkaerő-piaci felkészítés, szociális területeken: Az erőforrások keretében folyamatosan figyelemmel kíséri az EU-s, országos, regionális pályázatokat és civil szervezetekkel együttműködve partnerség keretében a szegregátum körülményeinek javítására fordítja azokat.

A szegregátum sem területében sem létszámában nem növekedhet. Ennek érdekében az Önkormányzat illetékes szakirodája kezdeményezi a terület átsorolását szerkezeti terv változtatás keretében. Ütemezés: 2009-től kezdődően évente két lakás kerül kiürítésre, 2029-ig pedig a teljes szegregátum felszámolásra kerül.

IV.6.2. Kiskundorozsmai szegregátum

Az Önkormányzat hosszú távon a szegregátum területének rehabilitációjára és státuszának emelését tűzte ki célul. Ennek érdekében vállalja, hogy -

Az illetékes szakiroda kezdeményezi a lakásrendelet módosítását, miszerint a megüresedő lakásokba új bérlőket nem jelöl ki.

-

Az illetékes szakiroda kezdeményezi a bérlői jogviszony helyreállítását.

60


-

Megüresedő lakások komfortfokozatát emeli: lakások felújításával illetve két lakás összenyitásával.

-

Fenntartja a jelenlegi helyi rendelet szerinti lakások komfortfokozat növelésére irányuló támogatási rendszerét.

-

Célzottan és koncentráltan erőforrásokat biztosít az oktatás, felnőttképzés, munkaerő-piaci felkészítés, szociális és közösség fejlesztési területeken: Az erőforrások keretében folyamatosan figyelemmel kíséri az EU-s, országos, regionális pályázatokat és civil szervezetekkel együttműködve partnerség keretében a szegregátum körülményeinek javítására fordítja azokat.

-

Támogatja a helyi közösségi kezdeményezéseket.

A szegregátum sem területében sem létszámában nem növekedhet. Ennek érdekében az Önkormányzat illetékes szakirodája kezdeményezi a terület átsorolását szerkezeti terv változtatás keretében.

61


IV. 6. Tervezett rövid-, közép- és hosszútávú beavatkozások: Rövidtávú (1 év) beavatkozások Beavatkozás típusa

Forrás

Határidő

Lakással kapcsolatos szociológiai felmérés elkészíttetése a szegregátumokban

önkormányzat

2009. szeptember

A rossz állapotú önkormányzati lakások felmérése a szegregátumokban

önkormányzat

2009. szeptember

Lakásrendelet módosítás kezdeményezése: - A szegregátumokban lévő önkormányzati lakások új, önálló kiutalásának mellőzése Szegregátumban élők tájékoztatása a helyi lakáscélú támogatás és a szociálpolitkai támogatás tekintetében A kkdorozsmai szegregátumban a lakhatási körülmények javítása

Nem szükséges

2009. február

Önkormányzat

2009. szeptember

önkormányzat

Felmérést követően

DÉMÁSZ keretmegállapodás adósságkezelésre

önkormányzat

2009. szeptember

Búza utcában felújítása

önkormányzat

2009. szeptember

közkifolyó

Felelős

Bevont szervezet/ lakosság

Az intézkedés eredményességét mérő indikátor rövidtávon (1 év) Komplett szociológiai felmérés rendelkezésre áll Komplett műszaki felmérés rendelkezésre áll

középtávon (3év) Új, célzott szociális intézkedések jelennek meg A szükséges műszaki beavatkozások megtörténnek Cserepes sori szegregátumban évente 2 lakás üresedés

hosszútávon (6 év) Az érintett lakosság szociális körülményei javulnak Az érintett lakosság lakhatási körülményei javulnak Cserepes sori szegregátumban évente 2 lakás üresedés Szociális juttatásokra száma nő a jogosultak körében Az érintett lakosság lakhatási körülményei javulnak Árammal ellátott lakások száma nő

Az érintett lakosság egészségi mutatói javulnak

Szociális ügyekért felelős iroda vezetője Városüzemelte tésért felelős iroda vezetője IKV Zrt Városüzemelte tésért felelős iroda vezetője IKV Zrt

SZTE Szoc. tanszék Lakosság

Szociális ügyekért felelős iroda vezetője Városüzemelte tésért felelős iroda vezetője IKV Zrt Szociális ügyekért felelős iroda vezetője Városüzemelte tésért felelős iroda vezetője IKV Zrt

CKÖ

Komplett vizsgálat rendelkezésre áll

CKÖ Lakosság

Az érintett lakosság lakhatási körülményei javulnak Adósságkezelési eljárások indulnak

Szociális juttatásokra száma nő a jogosultak körében Az érintett lakosság lakhatási körülményei javulnak Árammal ellátott lakások száma nő

Közkifolyó felújítás, fertőtlenítés megtörténik


Lakásrendelet módosítás

Védernyő a Díjhátralékoso knak Alapítvány

62


Búza utcai szegregátum mellett található illegális hulladéklerakó telep felszámolása

önkormányzat

2008. december

Cserepes soron az IKV Zrt. kezdeményezi a társasházak felújításának megindítását

Önkormányzat

2009. szeptember

és magán

Városüzemelte tésért felelős iroda vezetője, Környezetgaz dálkodási NKft. Városüzemelte tésért felelős iroda vezetője IKV Zrt

Lakosság

Illegális hulladéklerakó felszámolásra kerül



Lakosság

Lakógyűlések száma

Az érintett lakosság lakhatási körülményei javulnak


Középtávú (3 év) beavatkozások: Beavatkozás típusa

Forrás

Határidő

Felelős

Bérlők jogviszonyainak rendezése a helyi rendeleteknek megfelelően

önkormányzat

2009. december

Városüzemelte tésért felelős iroda vezetője IKV Zrt Városüzemelte tésért felelős iroda vezetője IKV Zrt

A Cserepes sori szegregátum társasházaiban a felújítási munkák megszervezése, önkormányzati lakások szükségszerű felújítása Szegregátumban lévő önkormányzati lakások összecsatolás - összenyitás és komfortosítás útján történő hasznosítása, a műszaki állapotfelmérés függvényében Felnőttképzések megvalósítása

önkormányzat

Felmérést követően

önkormányzat

folyamatosan

Városüzemelte tésért felelős iroda vezetője IKV Zrt

TAMOP „Első lépés” „Lépj egyet előre II.” Munkaerő-

2010. június

Oktatásért felelős és Szociális ügyekért felelős irodák

Bevont szervezet/ lakosság

CKÖ Lakosság

Az intézkedés eredményességét mérő indikátor rövidtávon (1 év)

Felmérés elkészül

Felmérés elkészül

ÁFSZ Családsegítő Szolgálat SZITI Kulturális

Pályázat benyújtásra kerül

középtávon (3év) Rendezett jogviszonyú lakáshasználók száma nő Szükségszerű felújítások megtörténnek, jó állapotú lakások száma nő Komfortos lakások száma nő, Lakosok száma csökken

hosszútávon (6 év) Rendezett jogviszonyú lakáshasználók száma nő Az érintett lakosság lakhatási körülményei javulnak

Képzésbe bevont személyek száma legalább 25 fő

Képzés elvégzését követően foglalkoztatottak száma legalább 20 fő


63


Foglalkoztatási programok, foglalkoztatási paktum létrehozása a kistérségben

Szűrővizsgálatok szervezése

piaci kulcskompete nciák fejlesztése TAMOP 1. prioritás 2009-2010 akcióterv

Önkormányzat DAOP pályázat

2010. március

2009. december

vezetői

Egyesület

Szociális ügyekért felelős iroda vezetője, Szegedi Kistérségi Többcélú Társulás Szociális ügyekért felelős iroda vezetője

CKÖ, Munkáltatók Lakosság Munkáért Alapítvány Regionális Munkaügyi kp. CKÖ Lakosság


Programba bevont személyek száma legalább 40 fő

Programból való kilépést követően foglalkoztatottak száma legalább 25 fő


Az érintett lakosság min. 80 %-a részt vesz a szűrővizsgálatokon


Hosszútávú (6 év) beavatkozások: Beavatkozás típusa

Forrás

Határidő

Felelős

Lakásrendelet módosítás kezdeményezése: Szociális bérlakás igénylések során előnyben kell részesíteni a szegregátumokban élő lakosokat

önkormányzat

2009. szeptembertől folyamatosan

Városüzemelte tésért felelős iroda vezetője, Szociális ügyekért felelős iroda vezetője

Későbbiekben épülő bérlakásállomány elosztásába a szegregátumban élő igénylők bevonása

Önkormányzat Központi támogatás Vállalkozói tőke

2013-tól folyamatosan

Városüzemeltetés ért felelős iroda vezetője, Szociális ügyekért felelős iroda vezetője

Bevont szervezet/la kosság

CKÖ Lakosság

Az intézkedés eredményességét mérő indikátor rövidtávon (1 év) Lakásrendelet módosítás

középtávon (3év) Szegregátumokba n a lakások száma csökken

hosszútávon (6 év) Szegregátumok felszámolása megkezdődik, lakosságszáma jelentősen csökken Szegregátumok felszámolása megkezdődik, lakosságszáma jelentősen csökken

64

SZEGED MEGYEI JOGÚ VÁROS ANTISZEGREGÁCIÓS TERVE az Integrált Városfejlesztési Stratégia része

Recommend Documents