SZAKDOLGOZAT Mihályi Júlia 2014

SZAKDOLGOZAT

Mihályi Júlia 2014

Budapesti Gazdasági Főiskola Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Kar

Új piaci szegmensek a hazai beutazó turizmusban:A fogászati turizmus vizsgálata Sopronban

Konzulens: Dr. Petykó Csilla PhD Egyetemi docens

Készítette: Mihályi Júlia Turizmus - Vendéglátás szak Nappali tagozat 2014

1

Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék ...................................................................................................................... 1 1.

Bevezető ........................................................................................................................... 2

2.

Szakirodalmi áttekintés .................................................................................................... 5 2.1.

Az egészségturizmus rendszere ............................................................................... 5

2.2.

Trendek az egészségturizmusban ............................................................................. 9

2.2.1.

Az egészségturizmus fogyasztóinak jellemzése............................................... 9

2.2.2. Adott egészségügyi szolgáltatás idegen országban való igénybevételére ösztönző hatások ............................................................................................................ 12 2.3.

Az egészségturizmus szerepe Magyarország turizmusában................................... 17

2.3.1.

Fejlesztések az egészségturizmusban ............................................................. 18

2.4. Idegen országban igénybe vett egészségügyi kezelések jogszabályi háttere az Európai Unióban ................................................................................................................ 21 2.4.1. A fogászati kezelések finanszírozásának szabályozása a legfőbb küldő országokban ................................................................................................................... 23 2.5.

Nyugat–Dunántúl tervezési-statisztikai régió gazdasági jellemzői ........................ 24

2.6. A fogászati turizmus kialakulása és a plasztikai sebészeti turizmus megjelenése Sopronban .......................................................................................................................... 26 3.

Alkalmazott kutatási módszerek .................................................................................... 29

4.

Kutatási eredmények ...................................................................................................... 31 4.1.

Nyugat–Dunántúl tervezési–statisztikai régió megyéinek turisztikai teljesítménye 31

4.2.

Nyugat–Dunántúl tervezési statisztikai régió település szintű elemzése ............... 37

4.3. A fogászati és az esztétikai plasztikai sebészeti turizmus összekapcsolásában rejlő lehetőségek vizsgálata ........................................................................................................ 41 5.

Konklúziók..................................................................................................................... 50

6.

Összegzés ....................................................................................................................... 55

Felhasznált irodalom .............................................................................................................. 57 Ábrajegyzék ........................................................................................................................... 61 Mellékletek ............................................................................................................................ 62

2

1. Bevezető A szakdolgozat Sopron egészségturizmusával foglalkozik. Sopron évtizedek óta szerepet játszik Magyarország fogászati turizmusában, hiszen az osztrák páciensek már az 1980-s években felismerték, hogy Magyarországon ugyanazt a színvonalú kezelést vehetik igénybe, jóval kedvezőbb áron, mint saját országukban. Az évek során aztán, köszönhetően a szájról-szájra terjedő marketingnek, a soproni fogászati klinikák vendégköre folyamatosan kiegészült különböző államokból érkező páciensekkel, akik szintén felismerték az idegen országban igénybe vehető egészségügyi szolgáltatások előnyeit. Ennek hatására sorra nyíltak a fogászati rendelők és magánklinikák, melyek szolgáltatásaikat az új, kibővült vendégkör igényeihez igazították. A dolgozatban olyan kérdések megválaszolására kerül sor, mint akadnak-e új egészségturisztikai kínálati elemek, melyekkel Sopron még több külföldi páciens számára vonzóvá tudna válni? Lehet-e ez az új kínálati elem az esztétikai plasztikai sebészet? Ahhoz, hogy a plasztikai sebészetben rejlő potenciál felismerésre kerülhessen, tisztában kell lenni a mai fogyasztó egészséghez való hozzáállásával. A XXI. században az egészség szerepe felértékelődött, emberek milliói áldozzák pénzüket és idejüket nemcsak arra, hogy egészségesek legyenek, vagy maradjanak, hanem a „tökéletes külső” elérése és a fiatalság megőrzése is társadalmi paranccsá vált, mindezt pedig a testi-lelki harmónia fenntartásával próbálják elérni (GERE O., HONOS N. és ROSITS B. 2010). A szakdolgozatban vizsgálat tárgyát képezni, hogy Sopron a fogászati turizmus területén vezető szerepet tölt-e be a Nyugat-Dunántúl régióban, illetve az, hogy a fogászati turizmus és az esztétikai plasztikai sebészeti turizmus kombinálásával tovább erősítheti-e piaci pozícióját a régióban. Ennek megfelelően az alábbi két hipotézis vethető fel: H1: Sopron a fogászati turizmus területén piacvezető pozíciót tölt be a NyugatDunántúl tervezési-statisztikai régióban. H2: Sopron a fogászati turizmus által meghatározott piaci szerepe növelhető és egészségturisztikai kínálata bővíthető, melynek egyik módja lehet a plasztikai sebészettel való összekapcsolás. Először Sopron, mint turisztikai desztináció pozícionálására kerül sor a Nyugat-Dunántúl

területére

vonatkozóan.

A

város

turizmusban

és

3

egészségturizmusban betöltött szerepe képezi a vizsgálat tárgyát, majd Sopron összehasonlítása következik a régióban található versenytárs városokkal. Aztán a fogászati turizmus és esztétikai plasztikai sebészet összekapcsolásában rejlő lehetőségek feltérképezése következik, hiszen a város egészségturisztikai kínálatának bővítésére a napjainkban egyre népszerűbbé váló és egyre nagyobb teret nyerő plasztikai sebészet lehet a megoldás. Sopron, mint desztináció pozícionálására régiós szintű, megyei szintű és település szintű vendégstatisztikai adatok felhasználásával felállított rangsor alapján kerül sor a Nyugat-Dunántúl régióban. Ez szekunder kutatás formájában statisztikai adatok elemzésével valósul meg. A fogászati turizmusban betöltött szerepét pedig a nyilvántartott fogászati rendelők számának és az egy lakosra jutó fogorvosok számának vizsgálatával lehet megállapítani. A fogászati turizmus és a plasztikai sebészet összekapcsolásában rejlő lehetőségek megállapításához egészséggel vagy egészségturizmussal foglalkozó honlapok fórumai kerülnek elemzésre, hogy az ott szerzett információk alapján az egészségturizmus keresletére jellemző trendeket, és a fogyasztói kör igényeit meg lehessen állapítani. Többek között a páciensek választását befolyásoló tényezők, a döntést megelőző dilemmák és a kezelésen már átesett páciensek értékelései használhatóak fel a feltevések igazolására. Továbbá az említett két kínálati elemet kombináló, leginkább a fórumokon is említett klinikák honlapjai képezik a részletes vizsgálat tárgyát. Tekintettel arra, hogy azok a külföldiek, akik Sopronban kívánnak egészségügyi szolgáltatást igénybe venni, az ismerősök ajánlásain kívül leginkább internetes forrásokból tájékozódnak (TOLNAI ZS., BILLIK R. és FUCHS P. 2009). A fogászati és plasztikai sebészeti szolgáltatások iránt mutatkozó kereslet, és a jelenleg elérhető kínálat összevetésével megállapíthatóvá válik, hogy adott-e egy esetleges réspiac az egészségügyi szolgáltatások terén, ha igen, milyen szolgáltatásokkal tudná Sopron ezt betölteni. Az új, potenciális fogyasztói kör jellemzői és elvárásai mellett bemutatásra kerül, hogyan tudnának a szolgáltatók ezen új szegmens igényeinek leginkább eleget tenni. A

szakirodalmi

áttekintésben

az

egészségturizmus

rendszere

kerül

bemutatásra, tisztázva a témához elengedhetetlen fogalmak jelentését és egymástól való elhatárolását. A téma szempontjából szükséges kitérni az egészségturizmus Magyarországon betöltött szerepére és az ehhez kapcsolódó fejlesztési tervekre is. A kutatás sikerességéhez meg kell vizsgálni a mai modern fogyasztói szokásokat

4

bemutató szakirodalmat és az egészségturisztikai szolgáltatások igénybevételére ösztönző tényezőket is. Továbbá az egészségügyi turizmusban rendkívül fontos ismerni az egyes szolgáltatások jogszabályi hátterét. A küldő országok zöme Európai Uniós

tagország,

így

első

sorban

az

Európai

Unió

egészségturisztikai

szolgáltatásokra érvényes rendelkezéseit kell áttekinteni, illetve azt, hogy ezek mennyire segítik vagy hátráltatják a páciensek külföldön történő kezelését, idegen ország szolgáltatásainak igénybe vételét. A következő szerkezeti egység a kutatási módszerek leírása, majd a kutatási eredmények kerülnek bemutatásra. A szakirodalmi áttekintés és a saját kutatás segít meghatározni a mai modern egészségturisztikai szolgáltatásokat igénybe vevő fogyasztó igényeit és szokásait, melyek alapot adnak Sopron egészségturisztikai kínálatának fejlesztésére. A dolgozat célja tehát, hogy Sopront, mint egészségturisztikai szolgáltatót Nyugat-Dunántúl tervezési-statisztikai régióban pozícionálja, egészségturizmusban jelenleg betöltött szerepét és jövőbeli lehetőségeit kutassa, majd a kapott információk alapján az említett jövőbeli lehetőségeket bemutassa és ismertesse a kínálatbővítés irányait.

5

2. Szakirodalmi áttekintés Ebben

a

fejezetben

a

téma

szempontjából

releváns

szakirodalmak

tanulmányozása során szerzett információk kerülnek bemutatásra. Elsőként az egészségturizmus rendszere kerül ismertetésre, mely a téma szempontjából azért fontos, hogy a vizsgált területet– fogászati turizmus és plasztikai sebészet –el lehessen helyezni e rendszerben. Majd az egészségturizmus jelentősége kerül kiemelésre Magyarország turizmusában, illetve az egészségturizmus területét érintő fejlesztési tervek, melyeket a téma szempontjából fontos említeni, úgy, mint a Nemzeti

Turizmusfejlesztési

Stratégia

egészségturizmussal

kapcsolatban

megfogalmazott irányelvei, illetve az Új Széchenyi Terv Gyógyító Magyarország Egészségipari Programja. Továbbá azokat az új trendeket kell ismertetni, melyek az egészségturisztikai fogyasztó igényeire jellemzőek, valamint azokat az okokat, amiért az adott szolgáltatást nem saját országukban, hanem egy egészségturisztikai desztinációban veszik igénybe. Végül pedig az egészségügyi turizmust nagyban befolyásoló jogszabályi háttér kerül bemutatásra.

2.1.

Az egészségturizmus rendszere Az egészségturizmus definíciója nemzetközileg sem egységes, ahogy

meghatározása hazánkban is régóta vitatott kérdés. Az egészségturizmussal kapcsolatos fogalmak listája folyamatosan bővül olyan, mindennapokban egyre gyakrabban használt kifejezésekkel, mint a spa, wellness, medical wellness, fitness turizmus stb. Az egészségturizmus egy gyűjtő fogalom, magában foglal több féle, egészséggel kapcsolatos utazási típust, bár a turisták motivációi igen eltérőek lehetnek. Elsősorban meg kell különbözetni azokat a vendégeket, akik az egészségi állapotuk javítása érdekében kelnek útra, illetve azokat, akik az egészségi állapotuk megőrzése

céljából

keresnek

fel

egészségturisztikai

szolgáltatókat.

Az

egészségturizmus fogalomkörébe tehát beletartoznak a gyógyászati célú, kúraszerű kezelések, valamint az inkább élményorientált, elsősorban a betegség megelőzését segítő szolgáltatások. Az imént leírtak alapján a vizsgált fogalom egyik hazai irányadó definíciója kerül ismertetésre: Az egészségturizmus a gyógy-és wellnessturizmust átfogó fogalom, a turizmusnak azon területét jelenti, ahol a turista fő motivációja az egészségi állapotának javítása és/vagy megőrzése, tehát a gyógyulás

6

és/vagy a megelőzés, és ennek megfelelően a célterületen tartózkodása alatt igénybe is vesz egészségturisztikai szolgáltatás(oka)t (ORSZÁGOS EGÉSZSÉGTURIZMUS FEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2007). A következőkben az egészségturizmus rendszerét alkotó egyes területek kerülnek ismertetésre az alábbi összefoglaló táblázat segítségével: Wellnessturizmus

Holisztikus

Spirituális

Jóga, meditáció

Gyógyturizmus

Szabadidő,

Medical

Gyógy

Gyógy

rekreáció

wellness

(terápiás)

(klinikai)

Terápiás

Szépségápolás

rekreáció

Sport, fitnesz

Rehabilitáció

Életmód -

Gyógyító

programok

terápiák

FoglalkozNew Age

Kényeztetés

tatási terápia (hobbi)

Plasztikai sebészet

Fogászat

Műtéti beavatkozások

Forrás: SMITH, M. AND PUCZKÓ L. 2008

1. táblázat: Az egészségturizmus rendszere Először a napjainkban sokat emlegetett és egyre népszerűbb wellness-turizmus jellemzői kerülnek bemutatásra: „A wellness, amely egy, a well-being és a wholeness egyesítéséből létrehozott műszó, az átfogóan értelmezett (mentális, fizikai, biológiai) egészség összhangjának megteremtését célozza; és inkább kapcsolatos az életstílus megváltoztatásával, mint egy-egy konkrét betegség gyógyításával. Az egészségtudatos ember ugyanis életformájával, egészséges táplálkozásával, rendszeres testmozgásával járulhat hozzá egészsége megőrzéséhez, a betegségek megelőzéséhez. A wellness turizmus mindezen célokat szolgálja összetett szolgáltatásaival, amelyek egyszerre célozzák a fizikai állapot és állóképesség javítását, valamint a szellemi frissesség megőrzését” (KPMG CONSULTING honlapja 2002). A wellness turista legfontosabb jellemzője, hogy egészséges és általában önként választja, majd veszi igénybe a szolgáltatásokat. A wellness-turizmus magában foglalja a wellness hoteleket, spa-kat, a visszavonulás lehetőségét, ugyanakkor sport

7

és fitness programokat is kínál. Fókuszban állhat az emberi test fizikai, (táplálkozás, alvás,

testmozgás,

kikapcsolódás)

az

értelmi-pszichikai,

(stressz,

pozitív

gondolkodás, figyelem) vagy a lelki (meditáció, természetbeniség) szükségleteinek kielégítése (SMITH, M. and PUCZKÓ L. 2014). Mikor

az

egészségturizmus

rendszeréről

beszélünk,

elengedhetetlen

megemlíteni továbbá a medical wellness fogalmát. A medical wellness a legújabb trendek egyike az egészségturizmusban, ötvözi a gyógy és a wellness turizmus elemeit, célja pedig az egészségtudatos életforma kialakítása. Esetében a szakorvos szerepe elkerülhetetlen, hiszen a terápiát vagy a kezelést orvos által végzett állapotfelmérés előzi meg. Az orvosi diagnosztika körébe teljes körű belgyógyászati, laboratóriumi, kardiológiai vagy anyagcsere vizsgálatok is beletartozhatnak. Speciális területei: anti-ageing programok, kardiológiai rehabilitáció, alvászavarok kezelése, allergia–kezelések, súlykontroll programok. Ezekhez életmódváltást segítő programok társulhatnak, melyek a wellness holisztikus szemléletben kapnak helyet, mint a pszichológiai tanácsadás, személyre szabott mozgás- és étrendprogramok, rekreációs eljárások (ASZTALOS, R. 2008). A medical wellness címet egységes követelményrendszer határozza meg és kontrollálja, melyet a TÜV Rheinland és a Német Medical Wellness Szövetség alakít ki (TÜV RHEINLAND honlapja 2014). A gyógyturizmus: A turista, lakóhelyét elhagyva egy másik országba, vagy a saját országán belül egy másik régióba utazik azért, hogy orvosi gyógymódok alkalmazásával meglévő betegségét kezeltesse. A gyógyturizmus létesítményei, melyek egészségügyi, orvosi, illetve turisztikai szolgáltatásokat kínálnak, elégítik ki a vendég ilyen irányú igényeit. Annak, hogy nem saját lakóhelyén vagy saját országában veszi igénybe ezeket a kezeléseket több oka is lehet: az alacsonyabb ár, a magasabb színvonalú ellátás, a jobb elérhetőség vagy az eljárás módjában rejlő különbségek, de az is előfordulhat, hogy az adott kezelés egyszerűen nem érhető el a lakóhelyén (RÁTZ T. és MICHALKÓ G. 2011). A gyógyturizmust az különbözteti meg legmarkánsabban az egészségturizmus többi ágától, hogy a gyógyturisztikai szolgáltatásokat igénybe vevő páciens minden esetben beteg (SMITH, M. and PUCZKÓ L. 2014).

8

A gyógyturizmut két további ágra bonthatjuk: Terápiás gyógyturizmus: „Gyógyászati szolgáltató helyen, illetve gyógyüdülőhelyen, általában meghatározott minimális tartózkodási idő mellett rendelkezésre álló szolgáltatások igénybevételét jelenti, jellemzően konkrét betegségek gyógyítása érdekében. A tipikusan természeti gyógytényezőre (például gyógyvíz, gyógybarlang, mikroklíma, gyógyiszap) épülő gyógyászati és turisztikai szolgáltatások között a hangsúly a gyógytényező igénybevételén, a gyógyászaton van, amelyeket inkább csak kiegészítenek az általánosabb turisztikai szolgáltatások és vonzerők” (BOROS SZ., MONDOK A. és VÁRHELYI T. 2012, p.8). Az egészségügyi turizmus: „Az egészségügyi turizmus vagy más néven klinikai turizmus (surgical medical tourism- klinikai gyógyturizmus) alatt mindazon utazásokat értjük, amelyek során az utazó egészségügyi beavatkozáson (például ortopédiai vagy kardiológiai kezelésen) vesz részt saját döntéséből. Az egészségügyi beavatkozáson elsődlegesen a hagyományos orvostudomány kezeléseit értjük, amelyeket kiegészíthetnek az alternatív és terápiás gyógyászat módszerei. A klinikai turizmusban résztvevők lehetnek fekvő betegek (kórházi bennfekvéssel) és járó betegek (szálláshely–szolgáltatás igénybevételével)” (SZIVA I. 2012, p.11). Az egészségügyi

turizmus,

az

egészségturizmus

többi

ágától

eltérően

nem

élményorientált, célja lakóhelyen kívüli orvosi beavatkozások igénybe vétele. Az egészségturizmuson belül ez az egyik leginkább globálisnak tekinthető ágazat, hiszen az orvos és annak szakmai tudása meglehetősen mobil (MICHALKÓ G., RÁTZ T. és HINEK M. 2011). A legfontosabb hasonlóság a két gyógyturisztikai ág között, hogy a szolgáltatást igénybevevő beteg, tehát gyógyulást vagy javulást remélve keresi fel a szolgáltatót. De vajon ide sorolható-e a dolgozatban vizsgált két terület, a fogászati és a plasztikai sebészeti turizmus? Annak ellenére, hogy a páciens orvosi beavatkozáson esik át, még nem biztos, hogy orvosi értelemben beteg. Főleg vitatható ez a kozmetikai jellegű plasztikai, illetve fogászati kezelések esetében. Az egészségügyi turizmus egyik ága, a szépségturizmus az, amely magában foglalja a kozmetikai céllal elvégzett orvosi beavatkozásokat, műtéteket. A szakdolgozatban végzett kutatásban, a fogyasztói szokások vizsgálata során a fogászati turizmus szolgáltatásait igénybe vevő fogyasztókat, mint betegeket, az esztétikai plasztikai sebészeti beavatkozásokat igénybevevő fogyasztókat pedig, mint egészséges vendégeket kell figyelembe venni.

9

2.2.

Trendek az egészségturizmusban 2.2.1. Az egészségturizmus fogyasztóinak jellemzése Az egészség megőrzéséhez és javításához szükséges turisztikai szolgáltatások

köre folyamatosan bővül, ezek színvonala pedig folyamatosan növekszik. A demográfiai változások, az egészségtudatos életmód népszerűségének növekedése, és az átalakuló életstílus tényezők megjelenése által generált növekvő keresletnek köszönhetően, számos új fogadóterület jelent meg világszerte. A kínálat megteremtését a technikai felszereltség, illetve a jól képezett, globális szinten rendelkezésre álló humán erőforrás megléte teszi lehetővé. Az egészségturizmus egyik jellemzője, hogy a kereslet és a kínálat tehát globális szinten találkozik (MICHALKÓ G., és RÁTZ T. 2011). Az egészségturizmus fejlődési trendjeit számos tényező befolyásolhatja adott desztinációban, például a rendelkezésre álló természeti és pénzügyi erőforrások, a desztináció földrajzi elhelyezkedése, megközelíthetősége, a szolgáltató rendszer minősége és árszínvonala, nem utolsó sorban pedig a társadalom egészségmegőrzéshez való hozzáállása (ERFURT-COOPER 2009. idézi MICHALKÓ G. és RÁTZ T. 2011, HALL 2011 idézi SMITH, M. and PUCZKÓ L. 2011). Utalva a gyógyturizmus korábban ismertetett definíciójára, a gyógyturisztikai szolgáltatások gyógyhatású kezeléseket jelentenek, az ezeket igénybe vevő páciensek pedig betegek. Az egészségügyi turizmust (beleértve az esztétikai plasztikai sebészeti és a fogászati kezeléseket is) a gyógyturizmus egyik alkategóriájaként említi a szakirodalom. Ha esztétikai jellegű beavatkozásról van szó, akár a plasztikai sebészet akár a fogászat esetében, nevezhető-e egyáltalán betegnek a páciens? Ahhoz, hogy ez kiderüljön, magától a szolgáltatás igénybevevőjétől kellene megkérdezni, hogy páciensnek vagy turistának vallja-e magát. A szakdolgozat két különböző típusú egészségügyi turisztikai szolgáltatást érint, melynek megfelelően a vizsgálat során a fogászati turizmusban részt vevő pácienseket betegként, az esztétikai plasztikai sebészeti szolgáltatásokat igénybe vevőket pedig vendégként, tehát egészséges fogyasztóként definiálhatók. Az egészségügyi szolgáltatás elérése céljából tett utazásokat a páciensek gyakran egészítik ki szabadidős tevékenységekkel, városnézéssel, vásárlással, vagy kulturális tevékenységekkel. Nem ritka az sem, hogy a családtagok vagy barátok kísérik el a szolgáltatás igénybevevőjét. Így aztán, ha az utazás szükséges, és súlyos okból

10

történik is, lehet kellemes kimenetele. Ezt jelenti tulajdonképpen a turizmus hozzáadott értéke (CONNEL, 2012 idézi SMITH, M. and PUCZKÓ L. 2014). Az egészségügyi turizmus behatárolása nehéz feladatot jelent a szakemberek számára, az előbb említett kettősség miatt is. Azoknak az embereknek, akik egészségügyi okokból utaznak egészségi állapotuk valószínűsíthetően lehetővé teszi, hogy hagyományos turisztikai szolgáltatásokat is igénybe tudjanak venni az utazás alatt, amennyiben szeretnének. Az egészségügyi szolgáltatásokat azonban nem csak az előbb említett csoportba tartozó páciensek veszik igénybe idegen országban. SMITH M. and PUCZKÓ L. Health, Tourism and Hospitality: Spas, Wellness and Medical Travel című könyvében ismeretet egy Thaiföldön készített kutatást, melynek alapján a szakemberek az egészségügyi turisták négy csoportját határozták meg: -

kezelt turista: nyaralás közben történt baleset vagy egészségügyi probléma kezelése idegen országban

-

valódi egészségügyi turista: idegen országot keres fel, hogy ott részesüljön egészségügyi kezelésben, vagy adott országban tartózkodása alatt dönt úgy, hogy egészségügyi kezelést vesz igénybe

-

nyaraló páciensek: idegen országban kíván egészségügyi szolgáltatást igénybe venni, kiegészítve az utazást nyaralással

-

egyszerű páciensek: kizárólag a beavatkozás miatt utazik külföldre, nem egészíti ki az utazást nyaralással

Pontosan az előbb említett sokszínűség miatt nehéz megbecsülni az egészségügyi turizmus piac méretét. Még a szakértők sem értenek egyet abban, kiket sorolunk az egészségügyi turisták csoportjába. Egyes álláspont szerint nemzetközi pácienseket, nyaralókat, diplomatákat, hadi személyzetet, üzleti utazókat, azokat, akik adott országban élnek, de nem állampolgárok, száműzetésben élőket, külföldről érkező diákokat és az egészségturistákat nem vehetjük egy kalap alá az egészségügyi turistákkal. A tervezett egészségügyi utazás pedig nem összekeverendő a külföldön, vészhelyzet esetén szükséges egészségügyi ellátással. Más nézőpont szerint viszont a kategóriába sorolás alapja a szolgáltatás igénybevételének helye, nem pedig annak motivációi (SMITH, M. and PUCZKÓ L. 2014). A szakdolgozatban a „valódi egészségügyi turisták a szolgáltatások igénybevevői, akik azért utaznak egy idegen országba,

hogy

ott

egészségügyi–

beavatkozásban részesüljenek.

fogászati

és/vagy

plasztikai

sebészeti

11

Miért is fontos ismerni az új trendeket? Ahhoz, hogy új beruházásokat, sikeres vállalkozásokat lehessen létrehozni, ismerni kell a keresletet, a fogyasztó igényeit és elvárásait. A „klasszikus” fogyasztói csoportok határozzák meg a vásárlói viszonyokat, ők adják a jelenlegi forgalom jelentős részét, ám napjainkban nem feltétlenül elegendő a szokott szegmentáció, pontosabban körülhatárolt csoportokat kell beazonosítani, azok igényeit kielégíteni. Ezek az úgynevezett „trendy” csoportok, az új vásárlók, jellegüknél fogva számszerűen mindig kisebbek, mint a klasszikus csoportok, de hatásuk átszivárog a nagyobb csoportokban, így azok lassan újjá formálódnak (TÖRŐCSIK M. 2006). „A 21. századi turizmus szorosan kapcsolódik olyan tevékenységekhez, amelyek korábban élesen elváltak a turizmustól. Az üzleti (MICE) turizmus egyre jelentősebbé válik és a másik oldalról a gyógyítás, az egészségipar is egyre szorosabban kapcsolódik a turizmushoz – mind a gyógy -, mind a wellness turizmus formájában” (ÁRVA L. 2012, p.24). A turisztikai szakértők szerint a harmadik évezred első felében a hazai turizmus egyik legjelentősebb növekedési potenciállal rendelkező ágazata az egészségturizmus, hiszen a turizmuson belül az egészségturisztikai utazások mutatják a legdinamikusabb fejlődést. PÁL V. Egészségföldrajz című könyvében világít rá arra, hogy az egészségturizmus növekedésének oka, az egészségképben történt változás. Leginkább a fejlett (magas jövedelmű) országokban nőtt meg a társadalmi érdeklődés az egészséggel kapcsolatos szolgáltatások iránt. Az, hogy a fejlett országok lakói sokkal többet törődnek az egészségükkel, jövedelmük egyre nagyobb hányadát költik egészségmegőrzésre vagy fejlesztésre azt jelenti, hogy az egészség a fogyasztói kultúra részévé vált. Ezt a jelenséget nevezzük társadalmi szintű medikalizációnak. Ez azt jelenti a gyakorlatban, hogy az emberi élet egyre nagyobb területét az egészségügy és az orvostudomány felügyeli, egyre szélesebb körben terjed el az egészség megőrzésére, a szépségápolásra, a test és a lélek harmóniájának karbantartására való hajlandóság (EMBER I., PÁL V. és TÓTH J. 2013). Míg a gyógyüdülőhelyeket első sorban továbbra is az ötven év felettiek keresik fel, a fiatalabbak körében fokozódik az érdeklődés az egészségturizmus újabb formái iránt. A turisztikai szektoron belül az egészségturizmus fejlesztése jelentősen elősegítheti az eltöltött vendégéjszakák számának, valamint a vendégek fajlagos költésének növekedését is, fejlesztése mellet szól az ágazatra jellemző hosszú tartózkodási idő, a magas fajlagos költés és a kisebb szezonalitás.

12

2.2.2. Adott egészségügyi szolgáltatás idegen országban való igénybevételére ösztönző hatások A mai fogyasztó egészségturisztikai szolgáltatások iránt mutatkozó igényeinek jellemzői már bemutatásra kerültek. De miért egy idegen országban veszik igénybe az adott egészségügyi szolgáltatást? Az elmúlt években az egészségturizmus minden eddiginél nagyobb szerephez jutott Magyarországon, az egészségügyi szolgáltatások exportját tekintve az OECD országok sorában Csehországot követve a második helyet foglalja el. A legtöbb beteg Ausztriából érkezik, de Svájc, Németország és az Egyesült Királyság is jelentős küldő országok. Magyarország egészségügyi szolgáltatásexportjának nagy részét a fogászati ellátás teszi ki, így ennek példáján keresztül lehet talán legjobban szemléltetni mik azok a tényezők, melyek leginkább befolyásolják a pácienseket a célország megválasztásánál. Az alábbi táblázat Budapesten és Nyugat-Magyarországon fogászati kezelést igénybe vevő páciensek esetében ható ösztönző tényezőket mutatja be: Budapest (N=381, százalék) Alacsony árak Jobb szolgáltatás Barátságos környezet Földrajzi közelség Jobb minőség Forrás: ÖSTERLE, A. BALAZS, P. DELGADO, J. 2009 p.428

89,5 53,5 29,7 18,9 18,6

Nyugat – Magyarország (N= 162, százalék) 95,1 51,9 45,7 24,1 17,3

2. táblázat: A fogászati turizmus szolgáltatásait idegen országban történő igénybevételére ösztönző tényezők, 2009 Az egy fogorvosra jutó lakosok számát vizsgálva, Budapest és az ország nyugati része kiugróan sok praxissal rendelkezik, így ezt a két területet érdemes behatóan elemezni. (RENCZ F. 2013). Ahogy a fogászati turizmust meghatározó tényezők vizsgálatával foglalkozó forrás is mutatja, elsődleges befolyásoló tényező a választásnál természetesen a kezelés költsége, hiszen a mai fogyasztó meglehetősen ár érzékeny, de az elérhetőség, a minőség és a gyorsaság is nagyon fontos előnyei lehetnek az adott fogadó országnak. Első és legfontosabb tényező tehát az ár, hiszen annak a leendő páciensnek, aki saját országán kívül szeretne igénybe venni bármilyen szépészeti beavatkozást, egy gondolat jár a fejében, a pénz. „Jól látható, hogy még az olyan, elvben - kiegyensúlyozottabb piacokon is, mint az Európai Unió akadnak jelentős eltérések a költségek terén” (POLGÁR J. 2007, p.31). Magyarországot, mint

13

egészségügyi desztinációt választó turisták körében a legnépszerűbb beavatkozások a korona és az implantátum, míg a plasztikai sebészeti szolgáltatások közül legtöbben a mellnagyobbító műtéteket, a zsírleszívást és az arcfelvarrást preferálják. Az alábbi táblázat bemutatja, hogy a magyar egészségügyi szolgáltatók számára egyik legfontosabb küldő ország, Németország milyen árakat szab meg a legnépszerűbb beavatkozásokat illetően, ugyanakkor hogyan alakulnak a magyar árak. Fogászat porcelán mellfogbeültetés korona implantátum 1.188 604 6.324 Németország 882 278 4.881 Magyarország Forrás: EGÉSZSÉGÜGYI STRATÉGIAI KUTATÓINTÉZET, 2009 p.15

Plasztika zsírleszívás 4.376 3.487

arcfelvarrás 9.126 4.881

3. táblázat: Plasztikai műtétek, fogászati kezelések árainak összehasonlítása, 2009, USD Látható tehát, hogy egy német páciens az említett szolgáltatások esetén akár költségeinek 75% - át is megspórolhatja, ha Magyarországot választja. Ám a táblázat csak a kezelés költségeit említi, az utazás, szállás, étkezés és egyéb kiegészítő szolgáltatások

költségeit

nem.

Kutatás

során

kerül

vizsgálatra,

milyen

szolgáltatásokat vesznek igénybe az orvosi beavatkozáson kívül az egészségügyi turisták, és érvényesül-e még akkor is a megtakarítás befolyásoló hatása a keresletre. A kor előre haladtával, a fog túléli a testet, így egyre többször van szükség helyreállító vagy átfogó fogászati kezelésre, ami több 10 ezer dollárba/euróba is kerülhet az előbb említett küldő országokban. Ily módon a megtakarítás kérdése egy valós tényező a mai kor népességének, amely 10-30 évvel él tovább, mint elődei (HEALTHCARE DEDIGN honlapja, Szerk.: DINARDO, A. 2014). Fontos kérdés az is, hogy ki fizet az adott szolgáltatásért? Azok a páciensek, akik idegen országban kezeltetik magukat, vagy egyáltalán nem, vagy csak az alap egészségügyi kezelésekre biztosítottak az anyaországukban, így például az átfogó, helyreállító vagy esztétikai fogászati kezelésekre, illetve az esztétikai plasztikai sebészeti beavatkozásokra sem (POLGÁR J. 2007). A plasztikai sebészeti beavatkozásokat finanszírozás szempontjából két csoportra oszthatjuk. A társadalombiztosító egyes műtéti típusok költségeit bizonyos mértékig, például a mellkisebbítő műtéteket, deformitásokat vagy égési sérüléseket támogatja, az esztétikai jellegű műtéteket azonban- például mellnagyobbítás, arcfelvarrás - nem, így ez esetben a költségek egésze a páciensre hárul. Elmondható tehát,

hogy

a

társadalombiztosító

akkor

finanszíroz,

ha

egészségügyileg

14

szükségszerű az operáció elvégzése. Bár tudjuk, hogy egy kis mell okozhat pszichés panaszt és önbizalomhiányt, de egészségügyi, fizikai panaszt vagy úgymond testi hiányosságot nem így a társadalombiztosítás elhatárolódik az ilyesfajta operációk anyagi támogatásától. A plasztikai műtétek finanszírozását szabályozó döntések a világ valamennyi országában hasonlóak (VIDEOKLINIKA honlapja, DR. KRASZNAI ZS. 2014). Amíg a plasztikai műtétek jó része olcsóbb, de nem alacsonyabb minőségű, mint az Amerikai Egyesült Államokban, az Egyesült Királyságban vagy Nyugat-Európában, addig

a

betegeknek

megéri

igénybe

venni

ezeket

szolgáltatásokat

más

egészségturisztikai desztinációkban (HEALTHCARE DEDIGN honlapja, Szerk.: DINARDO,

A.

2014).

Általánosságban

kijelenthető

tehát,

hogy

az

egészségturizmuson belül, főleg az egészségügyi turisztikai szolgáltatások iránt mutatkozó

folyamatosan

növekvő

kereslet

az

iparágban

lévő

óriási

árkülönbségeknek is köszönhető. Az ár mellett nagyon fontos a minőség is, főleg ha egészségről van szó. Az egészségügyi szolgáltatások minőségében jelentős különbségek figyelhetők meg a világ országaiban. Ennek következtében a magasabb szintű utazók, akiknek hazájukban

alacsonyabb

színvonalú

egészségügyi

szolgáltatások

állnak

rendelkezésre, szintén motiváltak a külföldi utazásokra. Ez igaz a fogászati-turizmus és a plasztikai sebészet esetében is. Az árszínvonalbeli különbségek azonban nem a minőségbeli eltéréseknek köszönhetőek, hanem az egyes országokban jellemző átlagkeresetek közötti különbségekből adódnak. Igaz ez Magyarország esetében is. A hazánkba, főleg a nyugati határszélre érkező egészségügyi turisták legnagyobb része osztrák páciens, és jellemző az, hogy a fogászati és a plasztikai sebészeti klinikák kifejezetten nemzetközi páciensekre szakosodnak, vagy kétszintű ellátási rendszert alakítanak ki praxisukban: külön árkategóriát határoznak meg a külföldi betegeknek, és egy olcsóbbat a hazaiaknak. Ez a két forma sajnos minőségbeli eltérést is jelenthet, összességében viszont elmondható, hogy a külföldi vendégkörre építő klinikák

a

csúcsminőségre

törekednek,

jóval

alacsonyabb

áron

kínálva

szolgáltatásaikat, idomulva a racionális fogyasztók igényeihez, akik alacsony áron keresnek magas minőséget (RENCZ F. 2013). Bizonyított tény, hogy az egészségturizmus jelentős mértékben befolyásolja az egyes egészségturisztikai desztinációk társadalmának életminőségét is (MICHALKÓ G. és RÁTZ T. 2011). Abban az esetben azonban, ha az adott egészségturisztikai szolgáltató –fogorvos–

15

kétszintű ellátási rendszert alkalmaz a praxisában, vagy kizárólag külföldi páciensek ellátását vállalja, az egészségturizmus helyi társadalomra gyakorolt jótékony hatását hátráltatja. Az elérhetőség kérdése is nagymértékben befolyásolja az utazási döntéseket. Ez ismét a fejlett országoknak kedvez elsősorban, hiszen itt az egészségügyi szolgáltatások széles spektruma található meg, vagyis a szűkebb kínálattal rendelkező országokból ezen desztinációkba áramlik az utazók azon része, akik egy konkrét, saját országukban nem elérhető szolgáltatást keresnek. Mint tudjuk, az orvosi rendelők és magánklinikák határon túlra irányuló üzeneteinek leghatékonyabb továbbítását az internet biztosítja, melynek segítségével a lehetőség a jól ismert iskolákban végzett szakorvosok megválasztása a világ minden területéről, bárki számára adott (HEALTHCARE DEDIGN honlapja, Szerk.: DINARDO, A. 2014). Egy másik aspektusból vizsgálva az elérhetőség kérdését megállapítható, hogy ma már lényegesen olcsóbb és egyszerűbb a világ szinte bármely pontjára repülővel eljutnunk, mint 10 évvel ezelőtt (TOLNAI ZS., BILLIK R. és FUCHS P. 2009). Akinek pedig nincs kedve vagy ideje átböngészni rengeteg hirdetést és honlapot a megfelelő desztináció, a megfelelő klinika és a legkedvezőbb árak megtalálásához, lehetősége van egy olyan, az egészségügyi turizmusra specializálódott utazási ügynökség felkeresésére, amely az előbb felsorolt feladatokat teljesíti. „Egyre gyakoribb jelenség- elsősorban a fejlett egészségügyi rendszerrel rendelkező országokban -, hogy a várólisták, a várakozási idő még a legegyszerűbb, rutin egészségügyi beavatkozások esetén is hosszú heteket, vagy akár hónapokat tehet ki” (POLGÁR J. 2007, p.31). Egy másik kulcstényező tehát, ami megváltoztathatja az egészségügyi turisták úti célját, a folyamat felgyorsítására való képesség lehet. Az egészségügyi állapot komolyságától és az elérhető pénzügyi forrásoktól függően a páciensek gyakran úgy gondolják, gyorsabb kezelésben részesülhetnek, ha egy másik országban veszik igénybe azt. A négy fő, döntést befolyásoló tényező tehát a kezelés költsége, beleértve az utazást, szállást és egyéb kiegészítő szolgáltatások igénybe vételét, a minőség, az elérhetőség és az időtényező. Az említett ösztönző faktorokon kívül akad még néhány eset, amikor a páciens nem a saját országában elérhető orvosi kezeléseket veszi igénybe: Például az üzleti turista, akit munkája kényszerít az adott desztinációba, úgy dönt, hogy az üzleti út alatt vesz igénybe jellemzően fogászati típusú egészségügyi

16

szolgáltatást, spórolva ezzel az utazás és a kezelés költségein is. Aztán ide sorolható az az eset, mikor a leendő páciens más célból, leggyakrabban nyaralás, vakáció eltöltése céljából utazik az adott országba, és ha már ott van, igénybe vesz általában kisebb lélegzetvételű fogászati vagy kozmetikai beavatkozásokat. Vannak a „Miért ne?”típusú páciensek, akik valamilyen más jellegű egészségügyi kezelésre érkeznek az adott országba, például meddőségi vagy onkológiai vizsgálatokra és egyúttal esztétikai jellegű beavatkozásokat is elvégeztetnek magukon, melyek jellemzően önbizalom és magabiztosság-növelő hatással vannak rájuk, ilyen például a dermabrázió vagy a lézeres szőreltávolítás (HEALTHCARE DEDIGN honlapja, Szerk.: DINARDO, A. 2014). A páciensek gyakran előnynek tekintik, ha az egészségügyi beavatkozás megpróbáltatásait kompenzálni tudják egy-egy kellemes élménnyel, például ha a lábadozás egy luxushotelben történik, a páciens könnyebben legyőzi a szenvedést. De ugyanilyen hatást válthat ki az ország, az éghajlat, a kultúra, mely eltér a megszokottól, a vendég így össze tudja kapcsolni a kellemest a hasznossal. Végül, de nem utolsó sorban a száj egészsége, ugyanúgy, mint egy esztétikai jellegű műtéti beavatkozás kényes terület, bizonyos értelemben véve az intimszféránk része. Ezért vannak olyan betegek, akik szívesebben töltik egyedül azt az időt, amíg egy egészségügyi beavatkozás végére érnek. A legegyszerűbb módja, hogy az ember egyedül lehessen, és garantáltan ne találkozzon a barátaival, családjával, ha elutazik egy távoli, de könnyen megközelíthető országba (INTERNATIONAL BUSINESS RESEARCH, 2012). Következtetésképp elmondható, hogy az eltűnő határok, a megszűnő akadályok elősegítik a globális információáramlást, valamint a távolság egyre gyorsabb és kényelmesebb áthidalását az egészségturizmus területén is, így mindinkább a költséghatékony megoldások válnak nemzetközi szinten elérhetővé. „A gyógyulás, a fizikai fittség vagy a szépség iránti vágy rendkívül erős motiváció az egyén számára, amely elősegíti a nemzetközi egészségturisztikai kereslet növekedését” (MICHALKÓ G. és RÁTZ T. 2011, p.13). Ezzel együtt tisztában kell lennünk azzal a ténnyel, hogy: „Nincs még egy olyan turisztikai termék, melyet annyira körültekintően kellene fejleszteni, mint az egészségturizmust, hiszen ez esetben a vonzerő fogyasztása közvetlenül az egészségre fejti ki hatását” (MICHALKÓ G. és RÁTZ T. 2011, p.71).

17

2.3.

Az egészségturizmus szerepe Magyarország turizmusában

Magyarország rendkívül jó adottságokkal rendelkezik az egészségturizmust tekintve. A téma szempontjából fontos ismerni, hogy hogyan járul hozzá az ország turisztikai teljesítményéhez az egészségturizmus (ezen belül természetesen az egészségügyi turizmus), illetve milyen intézkedésekkel segítik a kompetens szervezetek az ország egészségturisztikai szolgáltatóit. A Magyar Turizmus Zrt, 2014-es évi marketingstratégiájában fő célul tűzte ki Magyarország, mint turisztikai úti cél egységes imázsának megteremtését, melyben nagy szerepet kap Magyarország egyik legfontosabb turisztikai terméke, az egészségturizmus.

Az

EGÉSZSÉGÜGYI

STRATÉGIAI

KUTATÓINTÉZET,

Az

egészségturizmus jövőképe és szükséges fejlesztési irányai című publikációjában említi meg, hogy a hagyományos turisztikai szimbólumaink, mint a csárda, gulyás, csikós, lángos, cigányzene már nem biztosítják az ország piaci pozícióját a turizmusban érvényesülő új trendek miatt. Magyarország számára a globalizálódó piacon új kitörési lehetőséget jelentenek a hozzáadott érték alapú turisztikai termékek, mint a hivatásturizmus, és az egészségturizmus. A KSH által a tavalyi évben készített turizmus teljesítményéről szóló jelentésében tér ki az egészségturisztikai motivációval tett utazások jelentőségére mind a belföldi, mind a külföldi utazások vonatkozásában. 2013-ban a magyar lakosság 43%-a vett részt több napos utazáson, a többnapos belföldi utazások száma és az ezeken töltött átlagos tartózkodási idő a 2012-es évhez képest azonban 14%-kal csökkent. Az utazások elsődleges motivációja a szórakozás, pihenés, valamint a rokonlátogatás, az egészségturisztikai céllal tett utazások részesedése 4%-os volt. A tavalyi évben 44 millió külföldi érkezett hazánkba, nagy részük (33 millió fő) egy napra, 24%-uk pedig több napra. A több napra érkezők 85%-t turisztikai cél motiválta. A külföldiek összesen 1.268 milliárd forintot költöttek el hazánkban a tavalyi évben, 750 milliárd forintot szabadidős célra. Míg az üzleti utazásokra, szabadidős tevékenységekre, rokon- és barátlátogatásra fordított kiadások mértéke nőtt az előző évhez képest, a gyógy és egészségturisztikai célú költés, mely 127 milliárd

forintra

tehető,

nagymértékben

(11%-kal)

visszaesett.

Az

egészségturisztikai céllal érkezők napi költése átlagosan 31 ezer forint, mely jóval meghaladja az egyéb utazási motivációval érkezők kiadásainak mértékét.

18

Szintén az Egészségügyi Stratégiai Kutatóintézet előbb említett tanulmányában tér ki az egészségturizmus fejlesztésével kapcsolatos, a szakdolgozat témája szempontjából releváns információkra. Az egészségturizmus fejlesztése nem csak ágazati, hanem nemzeti érdek Magyarország turizmusában. Tekintve, hogy az egészségturizmus két ágazat (a turizmus és az egészségügy) határterülete, annak fejlesztése mindkét ágazat számára kiaknázható lehetőségeket ad. Ehhez azonban az ország újrapozícionálására van szükség, mely a szolgáltatásokra épülő ágazatok megjelenését jelenti a kínálatban. Az egészségturizmus egy globális szinten is fejlődő és tartós piac, lehetőségeinek minél sokrétűbb és minél hatékonyabb kihasználása biztosítaná Magyarország turizmusban betöltött stabil piaci pozícióját. Ezt az állítást megerősítik az egészségturizmus sajátos tulajdonságai, mint a kismértékű szezonalitás, a kismértékű recesszió-érzékenység, a viszonylag magas egy vendégre jutó költés és a szolgáltatások jellegéből adódó pozitív megítélés.

2.3.1. Fejlesztések az egészségturizmusban A téma szempontjából fontos vizsgálni, milyen fejlesztések zajlanak az egészségturizmusban, főként pedig az egészségügyi turizmus területén. Azért is fontos megemlíteni az alábbi országos fejlesztési tervekről szóló szakirodalmat, mert az egészségügyi turizmusban rejlő lehetőségek kihasználása rendkívül nehéz feladat, hiszen az említett részterületet csak a két ágazat, a turizmus és az egészségügy együttműködése révén lehet megvalósítani. A fejlesztés irányvonalai két forrás, a Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia és az Új Széchenyi Terv- Gyógyító Magyarország Egészségturisztikai Alprogram releváns fejezeti segítségével kerülnek bemutatásra. Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia A Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia célul tűzte ki az életminőség javítását a turizmus nemzetgazdasági ágon keresztül és a turizmus számára fontos értékek alapján határozta meg a fejlesztés stratégiai irányvonalát. A turizmus, mint nemzetgazdasági ágazat, jellegéből adódóan szorosan kapcsolódik más szakmai területekhez, horizontális jellegéből adódóan ezeket átfogja, tehát elengedhetetlen az adott szakterületekkel való szoros együttműködés. A téma szempontjából releváns információ, hogy a turizmus állami irányítása az

19

egészségturizmus befolyásoló tényezők fejlesztése érdekében az egészségügyi tárcával folytat szakmai együttműködést. A Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia meghatározza, hogy mik azok a prioritások, melyek mentén a termékfejlesztési célok megvalósíthatók. Ez alapján a turisztikai termékfejlesztés nemzeti szintű prioritásai: 1. Egészségturizmus, 2. Örökségturizmus, 3. Kongresszusi turizmus. A sorrend szerint tehát a szektor elsődlegesen kiemelt terméke az egészségturizmus. A stratégia 2005-ben célként fogalmazta meg a folyamatos termékfejlesztést és komplex termékek kialakítását. A fejlesztések kapcsán két fő ágazatot különít el az egészségturizmuson belül: - gyógyturizmus - wellness-turizmus A gyógyturizmus vonatkozásában az egymástól a sajátos arculat kialakításának következtében jól elkülöníthető gyógyhelyek kialakítását ösztönzi, míg a wellnessturizmus tekintetében az egészségmegőrzésre irányuló termékek fejlesztését (NEMZETI TURIZMUSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA, 2005). Új Széchenyi Terv Az Új Széchenyi Terv Gyógyító Magyarország – Egészségipari Program célul tűzte ki hazánk gazdag termál és gyógyvízkészletének, geotermikus adottságainak hatékony kiaknázását, az egészség megőrzését és helyreállítását, az egészségtudatos életmódot ösztönző termelő és szolgáltató iparágak összefogását. A publikáció a magyar gazdaság egyik kitörési pontjaként említi az egészségipari fejlesztéseket, melyeket többek között a nagy mennyiségű és minőségű gyógyvízkészletre, gyógyvízre alapozott turizmusra, az orvosi szolgáltatásokra alapozott turizmusra, a dinamikusan fejlődő wellness turizmusra, illetve az orvos– és élettudományok területén elért kiemelkedő kutatási eredményekre alapoz. Az

egészségipart

egy ideális

pozícionálási alapként

határozza meg

Magyarország számára, hiszen az egészségipar a világon mindenütt tartósan növekvő piac, melynek lehetőségeit a megfelelő adottságokkal és az ismert hagyományokkal rendelkező ország ki tudna használni, és pozitív attitűddel jelenhetne meg a nemzetközi turisztikai termékek piacán. Nem utolsó sorban az egészségturisztikai fejlesztések a lakosság egészségi állapotára is pozitív hatással vannak. A Program két fő prioritása az egészségiparra épülő turizmus és a termál– egészségipar fejlesztése. Az egészségiparra épülő turizmus prioritás alprogramjai

20

pedig a természeti gyógytényezőkre épülő egészségturizmus és az orvosi szolgáltatásokon alapuló egészségturizmus fejlesztése. A téma szempontjából fontos információt az egészségiparra épülő turizmus alprogram, és az orvosi szolgáltatásokon alapuló egészségturizmus adhat. A forrás kiemeli, hogy az egészségturizmus fejlesztését a jövőben a turisztikai és az egészségügyi szakmai elvárások összehangolásával lehet kivitelezni. A fogászati turizmus tekintetében Budapestet, mint európai piacvezető desztinációt említik, ám az árversenyben szerzett vezető pozíció csak a minőség megőrzésével tartható fenn. A Programban Magyarország a fogászati és az esztétikai plasztikai sebészet területén

Európa

egyik

piacvezető

desztinációjaként

szerepel.

Legfőbb

vonzóerőként a kiemelkedően jó ár-érték arányt és a magas minőséget emelik ki, csak úgy, mint más szakirodalmak is. Ezen húzóerők fenntartása érdekében az orvosi szolgáltatások

fejlesztésére,

illetve

az

olyan

veleszületett

betegségek,

rendellenességek kezeléséhez kapcsolódó fejlesztések támogatására lenne szükség, melyek esetén hosszú távú tartózkodási idő, és turisztikai programcsomagok igénybevétele jellemző. Az orvosi szolgáltatásokra épülő egészségturizmus fejlesztéséhez kapcsolódó cselekvési program pontjai: Magyarország egységes, természetes gyógytényezőkön és orvosi szolgáltatásokon alapuló egészségturisztikai arculatának kialakítása, az egészségturisztikai

kínálat

tematizálása

és

célcsoport-orientált

profiljának

meghatározása, marketingben az orvos-szakmai érvrendszer nyomatékos használata, nyitás a külföldi piacok magánbiztosítói felé. A program célja továbbá az egészségturizmusban realizált bevételek egy részéből a hazai közfinanszírozott egészségügyi infrastruktúra fejlesztésének elősegítése, a meglévő orvosi és egészségügyi kapacitások bővítése, új, magas minőségű egészségügyi szolgáltatások létrehozása,

melyeket

a

páciens

piaci

alapon,

szállodai

és

turisztikai

szolgáltatásokkal együtt vehet igénybe, a folyamatos benntartózkodást igénylő kezelések

(rehabilitáció,

terápia)

végrehajtásához

szükséges

infrastruktúra

létrehozása, valamint az egészségturizmus forgalmának nyilvántartása. A megvalósítás támogatási elemei közül a téma szempontjából kiemelendő az egészségügyi turizmus kínálatának fejlesztése, az orvosi szolgáltatások piacszerzési lehetőségét összefogó intézményi háttér létrehozása, orvosi szolgáltatásokon alapuló turisztikai

szolgáltató

központok

EGÉSZSÉGIPARI PROGRAM, 2010).

fejlesztése

(GYÓGYÍTÓ

MAGYARORSZÁG-

21

2.4.

Idegen országban igénybe vett egészségügyi kezelések jogszabályi háttere az Európai Unióban

Magyarország, mint Európai Unió tagország, és mint egészségturisztikai szolgáltató szempontjából elengedhetetlen vizsgálni, milyen feltételek, milyen szabályrendszer vonatkozik az egészségturizmus szolgáltatásainak igénybevételére az unió tagországaiban. „A lakosság fogyasztásának egyik meghatározó tényezője az adott ország vagy térség gazdasági fejlettsége. Az unió háztartási kiadásaiban az egészségügy viszonylag szerény hányadot, mintegy 3,5%-ot tesz ki, ami a természetbeni társadalmi juttatásokkal hozható összefüggésbe. Ennek a jelentőségét érzékelteti az összehasonlítás az Egyesült Államok hasonló tartalmú mutatójával, amely az ezredforduló táján (amikor az unió átlaga 3,2% volt) 16,5 %-ot tett ki. Ezt az arányt valószínűsíti napjainkban is az a más megközelítésből készült frissebb adat, amely szerint az évtized közepén az összes egészségügyi kiadásnak az unióban 76 %-át fedezték közösségi forrásból az USA-ban kevesebb, mint a felét (46 %-át)” (HOLKA GY. 2008, p.118). Befolyásolják-e ezt az arányt a fogászati és plasztikai sebészeti beavatkozásokat illető támogatások? Ha igen mennyiben? Hogyan szabályozza az Európai Unió a beteg mobilitást és mi jellemző a dolgozatban vizsgált egészségügyi szolgáltatások finanszírozási módjára a fő küldő piacokon? A gyógyturizmusra általában nem vonatkoznak önálló jogi szabályok, hiszen a turizmus és az egészségügy határterülete. Az egészségügyi ellátás rendjét a tagországok önállóan határozhatják meg, és ezek a szabályok az ország területén mindenkire egyformán vonatkoznak. A gyógyturizmus szempontjából lényeges, hogy a magánfinanszírozás terhére igénybe vett szolgáltatásokra nincs külön szabályozás, ezekre az általános szakmai és szerződési szabályok vonatkoznak. Az Európai Unió egyrészt szabályozza a személyek (nem betegek!) mobilitásából, kényszerűen származó egészségügyi problémákat, illetve azt, hogy az egyes tagállamok hogyan tudnak külföldi kapacitások segítségével eleget tenni saját ellátási kötelezettségeiknek. Másrészt támogatja a betegek saját választásából fakadó mobilitását. A határon átnyúló egészségügyi ellátást rendeleti szinten a 883/2004/EK rendelet- a szociális biztonsági rendszerek koordinációjáról- szabályozza. A rendeletek arra az estre nyújtanak útmutatót a tagállamoknak, amikor azok nem saját területükön, hanem egy másik tagállam területén biztosítják az állampolgáruk

22

számára szükséges ellátást. Ennek oka lehet, hogy a biztosított egy másik tagállam területén tartózkodik, ahol sürgősségi ellátásra szorul, illetve ha a beteg szükséges és tervezett ellátását az adott tagállam nem tudja biztosítani ésszerű időn belül. Mindkét eset előzetes engedélyhez kötött (Európai Egészségbiztosítási Kártya, E112) és az ellátás

költségeit

állami

forrásból

fedezik

(EGÉSZSÉGÜGYI

STRATÉGIAI

KUTATÓINTÉZET 2009). Az uniós egészségügyi jogi gondolkodás új területe a betegjogi megközelítés, melynek következményeképp az Európai Parlament 2011 januárjában hagyta jóvá a határon átívelő egészségügyi szolgáltatásokról szóló irányelv módosítását. Ebben az irányelvben az Európai Parlament és a Tanács 2011/24/EU irányelve meghatározza az Európai Unió területén igénybevett egészségügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférés és a tagállamok közötti fizetés szabályait. Az irányelv célja, hogy egyszerűbbé tegye az átjárhatóságot az egyes országok egészségügyi rendszerei között (RENCZ F. 2013). Az egészségügyi turizmus sikerét tehát nagymértékben befolyásolja az említett irányelv, mely az egészségügyi ellátásra vonatkozó betegjogokat ismerteti, illetve szabályozza az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférést, támogatva a tagállamok közti együttműködést. Minden uniós politika meghatározásánál és végrehajtásánál biztosítani kell az emberi egészség magas szintű védelmét, valamint szem előtt kell tartani az áruk, személyek és szolgáltatások szabad áramlásának elvét is. Az irányelv fő célja olyan szabályok létrehozása, melyek megkönnyítik a biztonságos és magas színvonalú, határon átnyúló egészségügyi szolgáltatások elérését, biztosítják a beteg mobilitást, javítva a belső piac működését (BOROS SZ., MONDOK A. és VÁRHELYI M. 2012). Az irányelv azokra az egyéni betegekre vonatkozik, akik úgy döntenek, hogy adott egészségügyi szolgáltatást a biztosítás helye szerinti tagállamtól eltérő tagállamban kívánnak igénybe venni. A határon átnyúló egészségügyi ellátás költségeinek visszatérítésére vonatkozó kötelezettségeknek azokra az egészségügyi ellátásokra kell korlátozódnia, amelyekre a biztosított személy a biztosítás helye szerinti tagállam jogszabályai szerint jogosult. Minden betegnek, aki azért folyamodik engedélyért, hogy egy másik tagállamban részesülhessen az állapotának megfelelő ellátásban, minden esetben meg kell kapnia az engedélyt az uniós rendeletekben előírt feltételek mellett, ha a szóban forgó ellátás a beteg lakhelye szerinti tagállam jogszabályai által előírt ellátások között szerepel, ám a betegnek

23

nem származhat pénzügyi előnye a más tagállamban igénybe vett egészségügyi ellátásból, ami azt jelenti, hogy a költségek átvállalását az igénybe vett egészségügyi ellátás tényleges költségeire kell korlátozni. (AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 2011/24/EU IRÁNYELVE, I. Melléklet) Összefoglalva tehát az igénybe vett egészségügyi szolgáltatás költségei csak olyan mértékben kerülnek visszatérítésre, amennyit a saját tagállama ugyanolyan kezelés esetén visszatérített volna. Az Európai Parlament által elfogadott irányelv azonban a határon átnyúló egészségügyi ellátás alatt a beteg mobilitást érti, tehát a beteg biztosításának helye szerinti tagállamtól eltérő tagállamban igénybe vett egészségügyi ellátást jelenti, melyet alapvetően a közfinanszírozású szolgáltatásokra koncentrál.

2.4.1. A fogászati kezelések finanszírozásának szabályozása a legfőbb küldő országokban A Magyarországra érkező fogászati turisták köre folyamatosan bővül. Változatlanul az Egyesült Királyságból, Írországból, Dániából, Németországból és Svájcból érkeznek legtöbben, ám a küldő piacok folyamatos kiszélesedését mutatja, hogy Olaszországból, Hollandiából és Oroszországból is egyre több páciens érkezik a magyarországi fogorvosi rendelőkbe (GYÓGYÍTÓ MAGYARORSZÁG- EGÉSZSÉGIPARI PROGRAM 2010). A soproni fogászati és plasztikai sebészeti klinikákat első sorban német ajkú páciensek keresik fel, tehát Ausztria és Németország társadalombiztosítási rendszerét kell tüzetesebben megvizsgálni a szóban forgó beavatkozások vonatkozásában. (TOLNAI ZS., BILLIK R. és FUCHS P. 2009). Ehhez az IMPLANTATE.COM honlapján található információk kerültek feldolgozásra, ahol a németországi és az osztrák egészségbiztosítási rendszer, illetve a fogászati ellátás finanszírozásának menete és mértéke is ismertetésre kerül. Az említett két országban tehát létezik egy határozott mértékű, szakvélemény alapján nyújtott támogatás (Festzuschuss). Látlelet alapján egy adott problémához például foghíj - egy bizonyos fogászati ellátást - például hidat – rendel, eszerint határozza meg a támogatás mértékét. A páciens természetesen másféle kezelési módot is választhat, ő dönti el milyen minőségű beavatkozást vesz igénybe, a fog pótlására, ám a támogatás mértéke ezzel arányosan nem változik. Így a drágább kezeléseknél

támogatás

mértéke arányaiban

kisebb,

de pénztárca kímélő

megoldásokat is találhatnak a páciensek, például kivehető fogpótlást, melyet talán

24

teljes egészében fedezhet a támogatás. Az ellátás szabályozás mellett tehát jelentéktelen, hogy melyik fogászati kezelést veszi igénybe a beteg a foghíj korrigálásához, akár híddal, akár implantátummal kérjük, a biztosító azonos összeggel támogatja: ez az állandó támogatás lényege. A támogatás mértékének meghatározásakor egy előző évi egyszerű beavatkozás átlagos költségeit veszik alapul. A támogatást egy gyógyítási-és költségterv beadása után hagyja jóvá a betegbiztosítási pénztár. Mivel azonban az ellátás minősége és költsége a fogpótlás esetén Ausztriában és Németországban továbbra is magas, a páciensek saját költségei az új rendszernek köszönhetően inkább növekedtek. 2014.

januári

állás

szerint

Németországban

egy

foghíj,

tehát

egy

híd/implantátum biztosítása 319 és 415 EUR közé eshet. Implantátumra felhelyezhető korona/híd/kivehető pótlás megújításra szóló támogatás: 135-174 EUR foganként. Egy komplett kivehető fogsor esetén pedig a támogatás mértéke elérheti az 560 EUR-t is. Ausztriában a tartományi betegbiztosítók csak a legegyszerűbb, kivehető fogpótlási formák pl. a műanyag protézis vagy a formaöntött protézis esetén biztosítanak anyagi támogatást. A szilárd fogpótlás (korona vagy híd) esetén a tartományok betegbiztosítói ajánlanak ugyan megoldást kedvező- általuk megszabott áron - a saját klinikáikon. Egy tulajdonképpeni támogatási érték nincs meghatározva. Csak nagyon kevés orvosi ok képez kivételt, pl. farkastorok vagy szájpad hasadás vagy extrém állkapocs problémák, melyek esetében kapható a támogatás fogpótlásra vagy implantátumra.

2.5.

Nyugat–Dunántúl tervezési-statisztikai régió gazdasági jellemzői

A dolgozatban felvetett kérdések megválaszolására Sopron, Nyugat-Dunántúl tervezési-statisztikai régióban történő pozícionálása szükséges. Ezért elengedhetetlen a régió lehatárolása és gazdasági teljesítményének ismertetése. Tervezési-statisztikai régió: Több megye területére kiterjedő, az érintett megyék közigazgatási határával lehatárolt egybefüggő tervezési illetve statisztikai területi egység (TERPORT honlapja, 2014). Nyugat-Dunántúl tervezési statisztikai régió: Győr-Moson-Sopron, Vas, Zala megye. A tervezési-statisztikai régió nem egyezik meg a Nyugat-Dunántúli idegenforgalmi régióval, hiszen az utóbb említett egységbe Zala megye keleti része– idegenforgalmi

25

szempontból Zala és az egész régió legfejlettebb városai (Keszthely, Hévíz, Zalakaros) nem esnek bele (DARABOS F. és GYURICZA L. 2009). Magyarország harmadik legkisebb régiója négy országgal határos: Szlovákiával, Ausztriával, Szlovéniával és Horvátországgal. Kiterjedése 11.328 km2, az ország 12 %-án terül el. 2011. év végén a régiót 657 település alkotta, köztük 33 rendelkezett városi ranggal (KSH honlapja 2012). A KSH időközönként elkészíti az ország régióinak turisztikai teljesítményét bemutató kiadványokat. A szakdolgozatban érintett témának megfelelően a KSH, Turizmus a Nyugat-Dunántúlon című 2012-es kiadványának makrogazdasági elemzését bemutató része kerül kiemelésre a következőkben. A nemzetgazdaság bruttó hozzáadott értékének előállításában a szolgáltatás jellegű ágazatok fokozatosan teret nyernek a termelő szektorral szemben. A NyugatDunántúl régióban az I-szektor (szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás) 2 %-kal járult hozzá a nemzetgazdaság, 3,9 %-kal a szolgáltatási szféra hozzáadott értékéhez 2010ben. Mindkét érték meghaladja az országos átlagot (1,5 %, 2,3 %). A régióban működő vállalkozásokat tekintve, 2010. december végén 69 ezer vállalkozás működött nyugat-dunántúli székhellyel, ebből 3.919 szervezett tevékenykedett a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás nemzetgazdasági ágban. A beruházásokat illetően megállapítható, hogy a turizmussal foglalkozó szervezetek beruházásainak teljesítményértéke a régióban folyó áron számolva mintegy 37 milliárd forintot tett ki 2005-2010 között. A turizmusban előállított összes teljesítmény 87 %-a a szálláshely-szolgáltatásban valósult meg, valamint 2010 kivételével minden évben nagyobb volumenű beruházások valósultak meg ebben az alágazatban, mint a vendéglátásban. Az I-szektorban foglalkoztatottak száma a régióban 14.710 fő volt (a foglalkoztatottak 4,6 %-a) 2010-ben, a gazdasági ág ebben mutatkozó súlya a szolgáltatási szférán belül a régiók között itt a legnagyobb, ám a gazdasági ágban kimutatott keresetek jóval elmaradtak a nemzetgazdasági átlagtól. 2010-ben a turizmusból származó 122.000 forintos átlagos havi munkajövedelem a NyugatDunántúlon több mint 7.000 forinttal marad el az országos átlagtól.

26

2.6.

A fogászati turizmus kialakulása és a plasztikai sebészeti turizmus megjelenése Sopronban

Sopron és Burgenland határon átnyúló kapcsolatának története a szocializmus idejére nyúlik vissza, amikor az osztrák schilling (konvertibilis fizetőeszköz) Magyarországra áramlásának elősegítése érdekében a pártállam vezetése szemet hunyt a Sopronban zajló „kapitalizálódás” felett (MICHALKÓ 2004, idézi MICHALKÓ G. és RÁTZ T. 2011). Az említett kapcsolat legfontosabb eleme a turizmus, amelyen belül a bevásárló- és a fogászati turizmus a legstabilabb szegmensek (BERTALAN ET AL.

2010, idézi MICHALKÓ G., RÁTZ T. 2011). Sopron kiskereskedelme és

vendéglátóipara már a rendszerváltozás előtt virágzott, sorra nyitottak a szépségszalonok és egyre nagyobb számban jelentek meg a fogászati magánrendelők is. A keresletet első sorban természetesen az Ausztriából érkező vendégkör biztosította, akik felismerték, hogy Magyarországon jóval olcsóbban megkapják ugyanazt a színvonalú kezelést. A kedvező ár-érték arányú szolgáltatások és a történelmi város turisztikai miliője együttesen jelentett vonzerőt Burgenland lakosságának. A fogászati és a bevásárló turizmus szimbiózisában rejlő lehetőségeket más nyugat-magyarországi városok is átvették Sopron mintájára (Mosonmagyaróvár, Hévíz, Szombathely), ezzel együtt jelent meg az igény az egészségügyi

szolgáltatások

kiszélesítésére,

minőségi

mutatói

növelésére

(MICHALKÓ G., RÁTZ T. 2011). A kamara etikai kódexe miatt a fogorvosok önreklámozása nem volt lehetséges, így a határ mentén praktizáló, első sorban külföldi vendégekre számító fogorvosok híre többnyire szájról-szájra terjedt. A helyzetet nagyon hamar felismerték a helyi szolgáltatók, éttermek és szállásadók, akik kezdetben csak reklámozták, majd alkalmazták is a fogorvosokat. A jellemzően osztrák páciensekből álló vendégkör később kiegészült német és svájci turistákkal, akik főként autóval vagy busszal érkeztek (TOLNAI ZS., BILLIK R. és FUCHS P. 2009). A fogászat már a fogászati turizmus megjelenése előtt piacosodott terület volt, ami nagyban segítette az ilyen típusú vállalkozások sikerességét és a kínálat bővülését, hiszen ellentétben az egészségügyi szolgáltatások többi formájával, itt kórházi háttér nélkül is lehetett vállalkozni. Hátrányként említhető viszont a reklámtevékenység folyatásának korlátozása, mely nagyban visszavetette a fogorvosi vállalkozások terjedését. Hivatkozva arra, hogy az egészség nem lehet az üzlet része, emberek egészségügyi problémáiból etikátlan üzletet csinálni, a reklámtevékenység

27

tiltott volt a fogászati magánpraxisok számára. E tekintetben óriási változást hozott az internet elterjedése, hiszen az internetes marketing inkább számít felvilágosító kampánynak, tájékoztatásnak, mint reklámnak, azt pedig nem tiltja senki (TOLNAI ZS., BILLIK R. és FUCHS P. 2009). A plasztikai sebészeti turizmus terén az elmúlt évtized során mentek végbe óriási változások. Ma már nem csak a „celebek” adnak munkát a plasztikai sebészeknek, sőt egyre több magánklinika az átlagemberek szépészeti műtéteire alapoz. Pontos statisztikák nincsenek sem a páciensekről, sem a műtétek számáról, ám a becslések szerint mintegy 160 plasztikai sebész praktizál Magyarországon, köszönthetően annak, hogy a többség elégedetlen a külsejével. Manapság egyre többen látnak üzletet az egészségügy legprofitábilisabbnak tartott szegmensében és a fogorvosokhoz hasonlóan az országos átlagnál nagyobb a plasztikai-sebész sűrűség a Nyugat-Dunántúlon. Az árkülönbségre építő magánklinikákon fél áron elérhető például a mellplasztika, amely Burgenlandban 6.000 euróba is kerülhet. A kínálat széles skálán mozog. A legtöbben kebleik méretével vagy formájával elégedetlenek, átlagosan az operációk 60 %-át a mellműtétek adják, ezen belül is legnépszerűbb az implantátum behelyezésével megoldható nagyobbítás. A magyarországi klinikák nagy részében, Sopronban is a páciensek nagy része közép– és alsó középosztálybeli, így az intézmények ennek megfelelően alakítják ki áraikat. Nagy az érdeklődés továbbá a nem műtéti, esztétikai jellegű beavatkozásoknak is, például a szarkalábak vagy homlokrácok eltüntetésére alkalmazott botox kezelésnek. Szintén népszerű beavatkozás a ráncfeltöltés, mely a mélyebb ráncokat enyhíti hyaluronsavval vagy kollagénnel. A kínálatban találunk még öregségi pigment foltok eltüntetésére alkalmas lézeres kezelést is. Bár majdnem minden klinika honlapján találunk férfiaknak kínált plasztikai sebészeti beavatkozásokat, a tapasztalatok szerint 90 százalékban nők keresik fel a klinikákat, két nagy „rohamban”: a 18-25 év közöttiek, akik párválasztás előtt állnak, illetve a 35-45 év közöttiek, akik túl vannak a szülésen. (HVG TREND 2011).

A felhasznált szakirodalmak segítségével a dolgozatban vizsgált két fő terület, a fogászati turizmus és a plasztikai sebészeti turizmus elhelyezése történt meg az egészségturizmus

rendszerében.

A

kutatás

végrehajtásához

elengedhetetlen

információk, mint az egészségturizmusban jelentkező trendek és fogyasztói szokások

28

kerültek bemutatásra, valamint Magyarország egészségturizmusának helyzete és fejlesztési lehetőségei kerültek kiemelésre. Látható, hogy mindazok, akik úgy döntenek, hogy a szükséges egészségügyi beavatkozásokat egy idegen országban– ez esetben Magyarországon –végeztetik el a költségkímélés, a minőség, a gyorsaság, az orvosok szakképzettsége és a technológiai ellátottság szempontjából biztosan jól döntenek. Az egészségügyi turizmus területén ott keletkezik kereslet, ahol a szolgáltatás anyagi terhét a beteg viseli, hiszen a fogyasztó költségérzékeny. Ezért kerültek bemutatásra az Európai Unióban, azon belül pedig a fő küldő országokban alkalmazott finanszírozási eljárások. Az egészségügyi desztináció kiválasztását tehát elsősorban a megtakarítás szándéka motiválja. A fogyasztó választását továbbá az időtényező, a kezelés minősége és az elérhetőség tényezője befolyásolhatja. Megállapítható tehát, hogy a szolgáltatás komplexitása teszi vonzóvá az egészségügyi desztinációt, ez esetben Magyarországot egy külföldi beteg számára. (EGÉSZSÉGÜGYI STRATÉGIAI KUTATÓINTÉZET 2009). A szolgáltatások és a termékkínálat fejlesztését is a felsorolt ösztönző faktorok figyelembe vételével javasolt tehát kivitelezni.

29

3. Alkalmazott kutatási módszerek A szakdolgozat megírásához többféle kutatási módszer alkalmazása volt szükséges. Egyrészt a primer kutatást megalapozandó az egészségturizmus rendszeréről, magyarországi vonatkozásairól és Sopron fogászati turizmusáról kerültek bemutatásra a releváns szakirodalmak. Sopron idegenforgalmi pozíciójának meghatározásához a Központi Statisztikai Hivatal által közzétett adatok kerültek elemzésre. Az elemzés során NyugatDunántúl tervezési-statisztikai régió megyéinek és a régión belüli tíz legnagyobb vendégforgalmat lebonyolító településnek turisztikai teljesítménye került vizsgálatra. A település szintű elemzés alapját GRUNDMANN J. Nyugat-Dunántúl vendégforgalma –időbeli és területi összehasonlító elemzés: koncentráció elemzés vendégszám és vendégéjszaka települések

szám

adták,

alapján melyek

2000-2011 a

című

következők:

szakdolgozatában

Hévíz,

Bük,

megjelölt

Sárvár,

Győr,

Mosonmagyaróvár, Zalakaros, Keszthely, Alsópáhok, Hegykő és Sopron. A fogászati és plasztikai sebészeti szolgáltatások összekapcsolásában rejlő lehetőségek pedig olyan külföldi magánklinikák honlapjainak vizsgálatával kerültek feltárásra, melyek mindkét említett szolgáltatást kínálják vendégeik számára. Az első hipotézis bizonyításához, miszerint Sopron a fogászati turizmus területén vezető szerepet tölt be a Nyugat–Dunántúl tervezési–statisztikai régióban, először meg kellett vizsgálni a régió és a régiót alkotó megyék turisztikai teljesítményét. Elsőként a szállásigényes vendégforgalom jellemzői kerültek feltárásra, így a kereskedelmi szálláshelyek száma, és megoszlása a régió megyéi között, a szobakapacitás–kihasználtság szintén megyénként, a vendégek átlagos tartózkodási ideje, a vendégéjszakák megoszlása a régió kereskedelmi szálláshelyein, a külföldi vendégforgalom jellemzői, illetve a régió turisztikai bevételei összességében és megyénként is. A megyei szintű elemzés során láthatóvá válik, hogy a régiót alkotó három megye milyen arányban járul hozzá annak gazdasági teljesítményéhez. A cél Győr-Moson-Sopron megye szerepének kiemelése és teljesítményének összevetése a két másik megyével. A kutatás a régió tíz legnagyobb vendégforgalmat lebonyolító településének vizsgálatával folytatódik, hiszen Sopron vezető szerepét csak a versenytársvárosok meghatározásával, majd a velük való összehasonlítással lehet megállapítani. Az

30

elemzés során vizsgált mutatók: vendégszám, vendégéjszaka szám, átlagos tartózkodási idő, turisztikai bevételek. A második hipotézis bizonyításához végzett vizsgálódás először egészséggel, egészségügyi kérdésekkel foglalkozó honlapok fórumain történt. A kérdés, hogy mi befolyásolja azokat a pácienseket, akik idegen országban szeretnének igénybe venni, vagy vettek igénybe fogászati vagy esztétikai plasztikai sebészeti beavatkozásokat. A fogászati turizmussal és a plasztikai sebészettel foglalkozó fórumok közül öt–öt, és mindegyik esetben ötven hozzászólás a képezte a vizsgálat tárgyát, véletlenszerű mintavételezés alapján. A kutatás középpontjában a következő kérdések állnak: Milyen információs forrásra alapozta a páciens a választását? Milyen tényezők befolyásolták a választásnál? Milyen desztinációkat javasoltak egymásnak a páciensek? Milyen típusú beavatkozást végeztettek el magukon? Mivel kapcsolatban volt negatív élményük, megítélésük? Miután a fórumokon talált hozzászólások elemzésre kerültek, láthatóvá vált, melyik klinikát ajánlják egymásnak legtöbben. Három olyan klinika vált elemzés tárgyává, melyek fogászati és plasztikai sebészeti beavatkozásokat is kínálnak egyszersmind. A tartalomelemzésnél ahhoz, hogy a releváns információkat ki lehessen szűrni, a kódolás technikája alkalmazandó. A kutatás keresi a választ arra, hogy milyen szolgáltatásokat kínálnak az említett klinikák, hogyan kombinálják az egészségügyi turizmus termékeit kínálatukban. Mik azok a szolgáltatások, melyeket kiemelnek a honlapjukon, milyen képeket jelenítenek meg, milyen szlogeneket használnak a fogyasztó figyelmének felkeltésére. Az elemzés tárgyát az is képezte, hogy a fórumokon talált hozzászólások segítségével kiszűrt befolyásoló tényezőket hogyan alkalmazzák a klinikák kínálatukban.

31

4. Kutatási eredmények 4.1.

Nyugat–Dunántúl tervezési–statisztikai régió megyéinek turisztikai teljesítménye

Kereskedelmi szálláshelyek száma és kapacitása a régióban 2013-ban 537 kereskedelmi szálláshely több mint 53 ezer férőhellyel várta a NyugatDunántúlra látogatókat. Ez az országos fogadóképesség 14,5 %-át jelentette. Ahogy az alábbi diagramon is látszik a kiadható férőhelyek legnagyobb részét szálloda típusú egységek szolgáltatták. Az összes kiadható férőhelyek harmadát kempingek, 15,3%-át pedig panziók adták. A közösségi szálláshelyek (ifjúsági szálló, turistaszálló) 11, az üdülőházak pedig a kiadható férőhelyek 6%-át adták a régióban.

Forrás: KSH adatai alapján saját szerkesztés

1. diagram: Kiadható férőhelyek megoszlása a régió kereskedelmi szálláshelyein, 2013. július A régió két ötcsillagos kategóriájú szállodával büszkélkedhet, melyeket Hévízen és Sárváron találunk. A legtöbb kereskedelmi szálláshellyel Zala megye rendelkezik, ahol a leggyakoribb szállástípus a panzió, de majdnem ugyanennyi szálloda típusú egység üzemel. Győr-Moson-Sopron megyében összesen 191 működő kereskedelmi szálláshely található, míg Vas megyében csak 130. (II/A Melléklet) A

szobakapacitás

kihasználtság

2012-ben

a

Vas

megyei

kereskedelmi

szálláshelyeken volt a legnagyobb 45,7 %-kal, Győr-Moson-Sopron megyében ez az arány 44,1 %, míg Zala megyében 43,1% volt. (II/B Melléklet) A szobakapacitás kihasználtság mértéke Győr-Moson-Sopron és Vas megyében 0,6 százalékpontos visszaesést mutat a 2009-es évben, míg Zala megyében a csökkenés

32

csak a 2010-es évben következett be, majdnem háromszoros mértékben. A visszaesés feltehetően a gazdasági válság következménye. Az alábbi diagramon látható, hogy a vizsgált mutatót tekintve 2010-2012 között mindhárom megyében növekedés figyelhető meg, a növekedés mértéke Győr-Moson-Sopron megyében a legnagyobb.

Forrás: KSH adatai alapján saját szerkesztés

2. diagram: Kereskedelmi szálláshelyek szobakapacitás kihasználtsága megyénként, 2008-2012 A kereskedelmi szálláshelyek látogatottsága A nyugat-dunántúli kereskedelmi szálláshelyeken 2012-ben csaknem másfél millió vendég közel négy és fél millió vendégéjszakára szállt meg. Az elmúlt időszakban tizenkét évben (2000-2012) a Nyugat-Dunántúlon néhány év (2001, valamint a gazdasági világválság következtében 2009) kivételével töretlenül nőtt a szálláshelyek látogatottsága, azonban 2012-ben ismét csökkenést tapasztalható. A vendégek száma tizenegy év alatt több mint másfélszeresére bővült az eltöltött éjszakáké pedig több mint negyedével gyarapodott. A régióban a belföldi vendégkör megahatározó, ám számuk 2011-2012 között visszaesett, míg a külföldi vendégek száma továbbra is növekedést mutatott. (II/C Melléklet) A turisták átlagos tartózkodási ideje 2008-2012 között változatlanul 3,1 éjszaka volt a régióban. A külföldi vendégek átlagosan 3,7 éjszakát, a belföldiek pedig 2,8 éjszakát töltöttek el a Nyugat-Dunántúlon a vizsgált öt évben. (II/D Melléklet) A legmagasabb tartózkodási idő Zala megyéhez köthető, itt a külföldi vendégek tartózkodási ideje is kiemelkedően magas 2012-ben (5,9 éjszaka) és az átlag is itt a legtöbb, 3,9 éjszakával szintén 2012-ben. Győr-Moson-Sopron megyében volt a

33

legrövidebb a vendégek tartózkodási ideje, a belföldiek 2,5 míg a külföldiek is mindössze 2,2 éjszakára igényeltek szállást. Az alábbi diagram jól szemlélteti a régió megyéiben eltöltött átlagos tartózkodási időt az összes érkező, illetve belföldi és külföldi vendégérkezések szerint:

Forrás: KSH adatai alapján saját szerkesztés

3. diagram: Átlagos tartózkodási idő a Nyugat-Dunántúl megyéiben, 2012 Az alábbi két kördiagramon a vendégéjszakák megoszlása a kereskedelmi szálláshelyeken, illetve a vendégéjszakák megoszlása a szálloda típusú egységekben látható. A régióban a vendégéjszakák megoszlását tekintve a kereskedelmi szálláshelyeken az tapasztalható, hogy a magasabb színvonalú szálláshelyek iránt lényegesen magasabb az érdeklődés, mint az alacsonyabb kategóriába soroltak iránt. 2012-ben a régióba látogató vendégek jelentős része- több mint négyötödeszállodában szállt meg. A szállodák közül pedig az öt, a négy, illetve a háromcsillagos egységekben regisztrálták a legtöbb vendégéjszakát.

34

Forrás: KSH adatai alapján saját szerkesztés

4. diagram: Vendégéjszakák megoszlása a régió kereskedelmi szálláshelyein, 2012. (%)

Forrás: KSH adatai alapján saját szerkesztés

5. diagram: Vendégéjszakák megoszlása a régióban a szálloda típusú egységekben, 2012. (%) A szállodákban elöltött vendégéjszakák negyede 2013-ban gyógyszállóban realizálódott. Ugyanebben az évben az összes vendégéjszakának felét (49,36 %-át) külföldi vendégek adták, az összes külföldi vendégéjszaka több mint négyötöde szálloda típusú szálláshelyen, 27 %-a pedig gyógyszállóban realizálódott. Külföldi vendégforgalom jellemzői 2012-ben több mint 600 ezer vendég érkezett a határon túlról a régió kereskedelmi szálláshelyeire, s összesen közel 2,2 millió éjszakát töltött el. A régió legfőbb küldő

35

országai: Ausztria, Németország, Csehország, Románia, Ukrajna és Oroszország. Legnagyobb számban a szomszédos Ausztriából érkeznek, a leghosszabb tartózkodási idő pedig az orosz vendégekhez köthető, mely 2012-ben 8,4 éjszaka volt a szálloda típusú egységekben. Az alábbi diagram a legfőbb küldő országokból érkező vendégek számának országok szerinti megoszlását szemlélteti a régió kereskedelmi szálláshelyein, 2012-ben.

Forrás: KSH adatai alapján saját szerkesztés

6. diagram: A legfőbb küldő országokból érkező vendégek számának megoszlása a kereskedelmi szálláshelyeken, 2012. (%) A határon túlról érkező szállásigényes vendégekre jellemző, hogy szálloda típusú egységet választanak, ezen belül a gyógyszállók nagy népszerűségnek örvendenek a külföldi

vendégek

körében,

amit

azért

is

fontos

megemlíteni,

mert

a

gyógyszállodákban az átlagosnál hosszabb tartózkodási idő figyelhető meg. A legtöbb vendégéjszakát a német és az orosz turisták töltötték el a régió gyógyszállodáiban 2012-ben (10,9 és 10,6 éjszaka), a legkevesebbet pedig a román turisták (3,5 éjszaka). (II/E Melléklet) Összehasonlítva a régiót alkotó megyék külföldi vendégforgalmát 2012-ben, megállapítható, hogy a legtöbb vendég a fő küldő országokból Vas megyébe érkezik, míg Zala megyében töltik el a legtöbb vendégéjszakát. Az átlagos tartózkodási idő is itt a leghosszabb, átlagosan 4,7 éjszaka. Ez a mutató Győr-Moson-Sopron megyében a legalacsonyabb, a fő küldő országokat vizsgálva átlagosan 1,99 éjszaka, a leghosszabb tartózkodási időt generáló német vendégek is mindössze 2,8 éjszakát töltenek a megye kereskedelmi szálláshelyein. A legtöbb vendég a szomszédos

36

Ausztriából érkezik, a legtöbb vendégéjszakát azonban a Németországból érkezők töltik el itt. Ez magyarázható azzal is, hogy a német vendégek 36,7%-a 2012-ben gyógyszálloda jellegű szálláshelyen szállt meg, ahol az átlagosnál lényegesen hosszabb tartózkodási idő a jellemző. (II/F Melléklet) A gyógyszállodák iránti kereslet az orosz turisták körében a legmagasabb, ők a legtöbb vendégéjszakát Zala megyében töltötték el, átlagosan 9,2 éjszakát töltve a kereskedelmi szálláshelyen és 10,6 éjszakát a gyógyszállókban. (II/F. Melléklet) A régió turisztikai bevételei 2013-ban a nyugat-dunántúli kereskedelmi szálláshelyek összes bruttó szállásdíj árbevétele 28,9 milliárd forint volt, mely az országos csaknem egyötödét jelentette (152 milliárd forint). A szállásdíj bevételekhez a külföldi és belföldi vendégek 56 és 44 %-os arányban járultak hozzá. A szállásdíjak döntő részét, 91,3 %-át szállodák realizálták, ezen belül több mint fele négycsillagos egységekben, közel harmada pedig háromcsillagos egységekben keletkezett. (II/G. Melléklet) 2012-ben a bruttó szállásdíj bevétel Zala megyében volt a legtöbb, Győr-MosonSopron megyében pedig a legkevesebb. A régió összes bruttó szállásdíj bevételéhez Zala megye 45,3%-kal, Vas megye 30,6%-kal, Győr-Moson-Sopron megye pedig 24,5 %-kal járult hozzá 2012-ben. (II/H. Melléklet) Mivel a szállásigényes vendégek legnagyobb része szállodában száll meg, a szállodai szobák átlagára került összehasonlításra megyénként, melyet az alábbi diagramban szemléltet:

Forrás: KSH adatai alapján saját szerkesztés

7. diagram: Egy szoba átlagárának változása a Nyugat-Dunántúl megyéinek kereskedelmi szálláshelyein, 2008-2012 A diagramon látható, hogy a szállodai szobák átlagára évek óta változatlanul GyőrMoson-Sopron megyében a legalacsonyabb, 10 ezer forint körül mozog. Vas

37

megyében az elmúlt két évben ez az érték több mint ezer forinttal nőtt, 2012-ben átlagosan 13.208 forintért adtak egy szállodai szobát, mely meghaladja a régióban kimutatott átlagot. Zala megyében az elmúlt három évben e tekintetben stagnálást tapasztalunk, a szállodai szobák átlagára a régiós átlaggal csaknem együtt mozog, 2012-ben 12.276 forint volt.

4.2.

Nyugat–Dunántúl tervezési statisztikai régió település szintű elemzése

Ahhoz, hogy Sopron szerepét a fogászati turizmus területén bizonyítani lehessen, meg kell vizsgálni a versenytárs városok szerepét is a régión belül. Ehhez elsőként vendégstatisztikai adatok kerültek elemzésre, ami alapján ki lehet választani azt a tíz települést, melyek a turizmusban mért teljesítmény alapján összevethetőek Sopronnal. Ezután pedig a fogorvosi rendelők, illetve a fogorvosok száma került összehasonlításra ezen tíz településen. A vendégszám alapján felállított sorrend szerint mind az összes mind a külföldi vendégérkezés alapján Hévíz tölti be a vezető szerepet. A kereskedelmi szálláshelyeken mért összes vendégszám szerint 2012-ben Sopron a hatodik, a külföldi vendégszámot tekintve pedig az ötödik helyet tölti be a rangsorban. Az összes vendégérkezés szempontjából Hévíz, Bük, Sárvár, Győr és Zalakaros előzi meg, a külföldi vendégérkezéseket alapul véve viszont Zalakaros előtt kerül az ötödik helyre. 2012-ben Sopronba összesen 159.619 vendég érkezett, mely a vendégek számának kereskedelmi szálláshelyeken való megoszlása szerint 10,89%ot jelent. A külföldi vendégérkezéseket tekintve ez az arány 8,12 %, volt a vizsgált évben. (II/I. Melléklet) A vendégéjszaka számot vizsgálva ugyanaz mondható el, mint a vendégszám esetében. (II/J. Melléklet) A vendégéjszakák számát alapul véve a vizsgált tíz település sorrendje változatlan 2012-ben, Sopron az összes vendégéjszaka szám tekintetében a hatodik, a külföldi vendégéjszakák száma alapján, szintén a hatodik helyet tudhatja magáénak. A vendégéjszakák számát településenként jól szemlélteti az alábbi két diagram, melyeken látható, hogy 2012-ben a vendégéjszaka szám tekintetében Sopron a régió településeihez viszonyítva hol helyezkedik el.

38

Forrás: KSH adatai alapján saját szerkesztés

8. diagram: Vendégéjszakák száma a régió tíz, legnagyobb vendégforgalmat lebonyolító településén, 2012 (db)

Forrás: KSH adatai alapján saját szerkesztés

9. diagram: Külföldi vendégéjszakák száma a régió tíz, legnagyobb vendégforgalmat lebonyolító településén, 2012 (db) A vendégek átlagos tartózkodási ideje a régióban átlagosan 3,1 éjszaka, a külföldi vendégek átlagos tartózkodási ideje pedig 3,5 vendégéjszaka volt a 2012-es évben. (II/K. Melléklet) A leghosszabb tartózkodási idő 2012-ben Hévízen, Bükön és Hegykőn realizálódott. Sopronban a vendégek átlagos tartózkodási ideje 1,8 éjszaka, a külföldi vendégek esetén pedig 2,4 éjszaka, amivel a város nagymértékben

39

elmarad a régióban jellemző átlagtól. Az alábbi két diagram bemutatja a régió tíz legnagyobb vendégforgalmat lebonyolító településén jellemző átlagos tartózkodási időt az összes vendég és a külföldi vendégek vonatkozásában is.

Forrás: KSH adatai alapján saját szerkesztés

10. diagram: Vendégek átlagos tartózkodási ideje a Nyugat-Dunántúl régió legnagyobb vendégforgalmat lebonyolító tíz településén, 2012 (éjszaka)

Forrás: KSH adatai alapján saját szerkesztés

11. diagram: Külföldi vendégek átlagos tartózkodási ideje a Nyugat-Dunántúl régió legnagyobb vendégforgalmat lebonyolító tíz településén, 2012 (éjszaka) A kereskedelmi szálláshelyek összes bruttó szállásdíj bevételét vizsgálva Sopron 1.806.216 ezer forinttal járul hozzá a régió összes szállásdíj bevételéhez, ami 6,64 %-os részesedést jelent. E tekintetben a város a régió tíz települése közül a hatodik. A régió kereskedelmi szálláshelyeinek összes bruttó külföldi szállásdíj bevétele 2012-ben összesen 14.964.004 ezer forintra tehető, melyhez Sopron 4,03%-

40

kal, vagyis 602.742 ezer forinttal járult hozzá. Az összes bruttó szállásdíj bevételt alapul véve, Sopront Hévíz, Sárvár, Bük, Győr és Zalakaros előzi meg, az összes bruttó külföldi szállásdíj bevételt vizsgálva pedig Sopron az ötödik, megelőzve Zalakarost a 2012-es évben. (II/L. Melléklet) A kutatás témájának megfelelően a régió tíz legnagyobb vendégforgalmat lebonyolító településén a fogászati rendelők száma és az egy fogászati rendelőre (fogorvosra) jutó lakónépesség száma került összevetésre, a települések közötti rangsor felállításának érdekében. Elsőként

a

közfinanszírozott

rendelők

száma

került

összevetésre

a

lakónépesség számával. A kapott eredményeket az alábbi táblázat foglalja össze: Közfinanszírozott fogászati rendelők száma (db)

Lakónépesség száma (fő)

Település neve

1 rendelőre (fogorvosra) jutó lakónépesség száma (fő)

Győr-Moson - Sopron megye Hegykő

1

1.576

1.576

Győr

47

128.902

2.743

Mosonmagyaróvár

20

32.417

1.621

Sopron

34

61.249

1.801

Vas megye Bük

1

3.470

3.470

Sárvár

4

14.763

3.691

Alsópáhok

0

1.326

0

Hévíz

2

4.685

2.343

Keszthely

9

20.215

2.246

Zalakaros 1 Forrás: KSH és OEP adatai alapján saját szerkesztés

1.916

1.916

Zala megye

4. táblázat: Közfinanszírozott fogászati rendelők száma és egy főre jutó fogorvosok száma a vizsgált tíz településen 2014-ben A legtöbb fogorvos a legnagyobb településeken található, ám az egy lakóra jutó fogorvosok számát vizsgálva láthatjuk, hogy a legkisebb lakónépességgel rendelkező településeken, ahol mindössze egy fogorvosi rendelő található majd annyi lakó jut egy fogorvosra, mint azokon a nagyobb népességszámmal rendelkező településeken, ahol a közfinanszírozott fogászati rendelők száma meghaladja a tízet. Sopronban, Győrben és Mosonmagyaróváron találjuk a legtöbb fogászati rendelőt, de láthatjuk, hogy míg Győrben 2.743 fő jut egy orvosra, addig Sopronban 1.801, Mosonmagyaróváron pedig 1.621, tehát jóval kevesebb, mint a többi településen. A

41

fogászati turizmus feltételezett színterei a Nyugat–Dunántúlon tehát Sopron és Mosonmagyaróvár. Az egy közfinanszírozott orvosi rendelőre (fogorvosra) jutó lakónépesség Mosonmagyaróváron a legkevesebb, tehát arányaiban ott a legtöbb a fogászati szolgáltatást nyújtó egységek száma. Sopront, mint turisztikai szolgáltató pozícionálásához először a régiót alkotó három megyéjének turisztikai teljesítményét kellett megvizsgálni. Összefoglalva elmondható, hogy a három megye közül Zala megyében jellemző a legnagyobb vendégfogalom. A legtöbb kereskedelmi szálláshelyet is itt találjuk, melyek többsége panzió és szálloda, megfelelve szállásigényes vendégek elvárásainak, akik legtöbbször ilyen típusú szálláshelyet vesznek igénybe. A szobakapacitás kihasználtság Vas megyében a legnagyobb, ez magyarázható azzal, hogy itt található a legkevesebb kereskedelmi szálláshely is. A szobakapacitás-kihasználtság növekedésének mértéke Győr-Moson-Sopron megyében volt a legnagyobb a vizsgált öt évben (2008-2012), ám a vendégek átlagos tartózkodási idejét, a bruttó szállásdíj bevételeket és a szállodai szobák átlagárát tekintve is utolsó helyre szorult a három megye rangsorában. A település szintű vendégforgalmi adatokat elemezve megállapítható, hogy e tekintetben Sopron nem tölthet be vezető pozíciót a régióban. A vendégszámot és a vendégéjszaka számot tekintve is csak az ötödik, illetve a hatodik helyet töltheti be a tíz település rangsorában. A vendégek átlagos tartózkodási ideje a városban jóval rövidebb, mint a többi településen, a legkevesebb vendégéjszakát itt töltik el. A külföldi vendégek csak Győrben és Mosonmagyaróváron tartózkodnak rövidebb ideig, mint Sopronban. A települések kereskedelmi szálláshelyeinek összes bruttó bevételét, illetve összes bruttó külföldi szállásdíj bevételét tekintve Sopron szintén csak a hatodik, illetve az ötödik helyen szerepel a tíz település rangsorában. A turisztikai teljesítmény alapján sem Győr-Moson-Sopron megye, sem Sopron nem tölt be vezető pozíciót a régióban.

4.3.

A fogászati és az esztétikai plasztikai sebészeti turizmus összekapcsolásában rejlő lehetőségek vizsgálata

A vizsgálat tárgyát fogászati turisták által használt fórumok és az ott található hozzászólások, javaslatok alkották. Öt fórum és ötven hozzászólás került elemzésre. A kutatás tárgyát két angol, két német és egy osztrák honlapon talált fogászati turizmussal kapcsolatos fórum képezte.

42

A hozzászólásokból kiderült, hogy milyen információforrásokat használnak azok a potenciális páciensek, akik egy idegen országban szeretnének kezelésben részesülni.

Az

ötven

hozzászólóból

tizenhárom

nevez

meg

valamilyen

információforrást, tizenketten használtak honlapot, vagy kérték közvetítő ügynökség segítségét a választáshoz. Mindössze egyetlen hozzászóló említi, hogy egy ismerőse ajánlotta neki a később választott klinikát. A vizsgálat legfontosabb része a választást befolyásoló faktorok vizsgálata. A szakirodalmi áttekintésben bemutatásra került egy 2009-ben készült esettanulmány (2. Táblázat), mely szerint az öt legfontosabb tényező: a kedvezőbb ár, a barátságos környezet, a jobb szolgáltatás, földrajzi közelség, és jobb minőség a választott desztinációban. A kutatás során jóval több olyan ösztönző tényezőt említettek a fórumokon hozzászóló leendő vagy volt páciensek, melyek befolyásolják döntéseiket. A következő táblázat foglalja össze, és mutatja be, melyik faktorokat tartják a legfontosabbnak, melyikeket említik a legtöbben. Döntést befolyásoló faktor Kezelés költségei Kezelés és ellátás minősége Orvos és személyzet nyelvtudása Modern technológia Szabadidő eltöltési lehetőségek megléte

Említések száma 25 12 11 9 8

Kiegészítő szolgáltatások (szállás, transzfer) megléte

7

Gyorsaság Garancia Felhasznált anyagok minősége Kedves, segítőkész személyzet

7 7 6 6

Konzultáció vagy utókezelés lehetősége a küldő országban

4

Pozitív első benyomás a klinikáról kép alapján Intézmény akkreditáltsága Forrás: Saját kutatás

3 2

5. táblázat: Legfontosabb döntést befolyásoló faktorok a fogászati turisztikai desztináció kiválasztásánál Látható tehát, hogy továbbra is a legfontosabb befolyásoló faktor a kezelés ára. Több hozzászóló említi, hogy a kezelés költségei mellett a szállás, ellátás és a közlekedést is „benne volt az árban”, és így is jóval olcsóbban jutott a szükséges beavatkozáshoz, mintha saját országában csináltatta volna azt. Mindamellett, hogy a kezelés költsége a legfontosabb húzóerő a választásnál, mégis a válaszadóknak csak fele említi. A második szempont, melyet legtöbben megneveznek az ellátás

43

minősége, harmadik pedig a személyzet és az orvos nyelvtudása. A modern technológiát az ötven hozzászólóból kilenc említi, tehát szintén fontosnak mondható. A szabadidős elfoglaltságokat is lényegesnek tartják a páciensek az egészségügyi utazás alatt, erre enged következtetni, hogy a vizsgált ötven hozzászólásból nyolc hangsúlyozza ezt. Közel azonos számban jelenik meg a kiegészítő szolgáltatások megléte, a garancia biztosítása, a gyorsaság, a felhasznált anyagok minősége és a kedves, segítőkész személyzet. Viszonylag kevesen emelték ki a konzultáció vagy utókezelés lehetőségét saját országban. Három hozzászóló a klinikáról látott kép alapján kapott első benyomás után döntött, míg ketten azt vették hangsúlyosan figyelembe, akkreditált-e a klinika valamilyen nemzetközileg elismert szakmai szervezetnél. Ötven vizsgált hozzászólásból négy negatív volt a tapasztalatok alapján. Negatív élményt okozott például az, hogy az orvosnak nem volt elég ideje a páciensre, emiatt nem volt elég alapos. Az eredmény nem volt kielégítő, és utána garanciát sem vállaltak az elvégzett munkára. Két hozzászóló emelte ki negatívumként, hogy a kapott szállás minősége nem felelt meg a követelményeinek. Egyik egy három csillagos hotel, másik egy apartman volt, melyet a klinika biztosított a pácienseknek, akik mindketten inkább többletköltséget vállaltak, hogy egy négycsillagos egységben szálljanak meg. Volt, aki a szabadidő eltöltési lehetőségek hiányát említette a fogászati desztinációban, de olyan is akadt, aki a magas árat vagy az ellátás minőségét kifogásolta. Ötvenből tíz beteg nevezte meg az igénybevett fogászati szolgáltatást. Tíz betegből kettő koronát, négy implantátumot, kettő protézist, ketten pedig ezek kombinációját igényelték. A legtöbb hozzászóló vagy Magyarországon járt fogászati kezelésen, vagy Magyarországra szeretne menni. Legtöbben Mosonmagyaróvárt, Budapestet és Sopront említik. Németország, Lengyelország, Horvátország, Fülöp-szigetek, Thaiföld, Nagy-Britannia, Szlovákia, Szlovénia, Ukrajna és Ausztria is helyet kapott a javaslatok között. Az egészségügyi turizmus másik szegmensének a plasztikai sebészeti turizmusnak a vizsgálata is egészséggel foglalkozó honlapok fórumain keresztül történt. A véletlenszerűen kiválasztott hat honlapon összesen ötven hozzászólás képezte a vizsgálat tárgyát. A plasztikai műtéteken alapuló turizmus esetében az

44

elemzés az információszerzés módjára, a plasztikai műtét típusára, az elhatározás indokaira és a döntést befolyásoló legfontosabb tényezők kiderítésére fókuszált. Ötven hozzászóló közül tizenkettő nevezett meg konkrét információforrást, mely későbbi döntését megalapozta. Közülük hatan valamilyen honlap segítségével döntöttek, hárman volt páciensek élménybeszámolóira hagyatkoztak, egy hozzászóló ismerős ajánlását, egy pedig közvetítő cég segítségét használta fel a választás során. A

vizsgálat

középpontjában

szintén

azon

tényezők

megnevezése,

összegyűjtése, rangsorolása áll, melyek a páciensek döntését befolyásolják, mikor egészségügyi desztinációt választanak. Észlelhető átfedés a korábban vizsgált fogászati desztinációk, illetve a plasztikai sebészeti célországok, klinikák megválasztása esetében figyelembe vett faktorok tekintetében, ám ez esetben sokkal árnyaltabban kerülnek elő a befolyásoló szempontok, a betegek igényei átfogóbbak. Ez nem lehet meglepetés, hiszen műtéti beavatkozásokról van szó, melyek esetében az a tény, hogy a beavatkozás sikeressége a turista életminőségét befolyásolja, sokkal nagyobb hangsúllyal van jelen, mint a fogászati turizmus esetében. Szintén ötven elemszámú minta felhasználásával készült rangsor az egészségügyi– ez esetben plasztikai sebészeti- desztináció kiválasztását befolyásoló tényezőkről, melyet a következő táblázat foglal össze.

45

Döntést befolyásoló faktor Kezelés költségei Kedves, segítőkész személyzet Orvos szaktudása Beavatkozás minősége Hotel / klinika és ellátás színvonala

Említések száma 18 12 10 8 5

Kiegészítő szolgáltatások (szállás, transzfer) megléte

5

Lehetőség az utazás, nyaralással való kiegészítésére

3

Biztonság Konzultációs lehetőség a küldő országban „európai” körülmények Intézmény akkreditáltsága Utókezelés lehetősége a műtétet végző orvosnál Garancia Modern technológia Előzetes konzultációs lehetőség a műtőorvossal Gyorsaság, rövid várakozási idő Finom ételek Stressz-mentes környezet Sokszínű kínálat Bizalom A klinika/orvos jó megítélése, hírneve Higiénia Forrás: Saját kutatás

3 2 2 2 2 2 2 2 2 2 1 1 1 1 1

6. táblázat: Legfontosabb döntést befolyásoló faktorok a plasztikai sebészeti desztináció kiválasztásánál Mint látható, a plasztikai sebészeti turizmus esetében is a legfontosabb tényező, amely befolyásolja az egészségügyi turisták választását, az a beavatkozás és annak járulékos költségei. Ötven hozzászólóból tizennyolcan említették a kedvező árat és a spórolás lehetőségét. A fogászati turizmusban második legfontosabb tényezőként a minőséget említhetjük, ám a plasztikai sebészeti turizmus vizsgálatánál, ez a faktor csak a negyedik legfontosabb. Ötvenből tizenketten említették a kedves, segítőkész személyzetet. A páciensek amellett, hogy egy komoly műtéti beavatkozáson esnek át, nagy részük egyedül érkezik a választott klinikára és nagyra értékeli a személyzet hozzáállását, kedvességét és törődését. Többen megjegyezték, hogy köszönhetően a figyelmes személyzetnek, otthon érezték magukat a klinikán. Jellemzően a páciensek megválaszthatják saját szakorvosukat, vagy valamilyen közvetítő cég, honlap vagy ismerős ajánlásának segítségével. Ez fontos szempont, hiszen ez a páciensnek is felelősség és bizalmi

46

kérdés. Bár az orvos szaktudását a hozzászólók ötöde említette, a bizalmat mindössze egyikük. A páciensek fontosnak tartják a klinika és az ellátás, valamint a kiegészítő szolgáltatások (szállás, étkezés) színvonalát is. Negatív véleményeket a garancia hiányát illetően említettek, vagy a rosszul sikerül műtét következtében fizetendő többletköltségekkel kapcsolatban, a rossz minőségű anyagok, a hosszú várakozási idő és a kényelmetlen szoba (klinikán) miatt is panaszkodtak a hozzászólók. Az elvégeztetett plasztikai műtét típusát ötven hozzászólóból tizenöt nevezte meg. Mindegyik, kivétel nélkül saját döntés alapján igénybe vett, esztétikai jellegű plasztikai műtét. Hét mellplasztika, négy orrplasztika, egy arcfelvarrás, egy nyak- és arcfelvarrás, egy gyomorszűkítés és egy nem-átalakító műtét. A mintából megállapítható, hogy a plasztikai műtétet igénybe vevők körében a mell- és az orrkorrigáló műtétek legnépszerűbbek. A plasztikai műtétek elemzésénél a műtétre való elhatározás okait is lehet vizsgálni. Ez azért fontos szempont, mert az esztétikai plasztikai műtétek esetében a páciens a szó szoros értelmében, fizikailag nem beteg. A szakirodalom szerint az átalakító, szépészeti jellegű műtéteknek pszichés okai lehetnek. A kutatás a következő okok jelentek meg a plasztikai műtét igénybevételére: -

Nem érzi jól magát a bőrében

-

Elégedetlen a külsejével

-

Túl stresszes életmód miatt kinézetben bekövetkezett változások

-

Baleset következtében szerzett sérülés

Láthatjuk tehát, hogy azok a hozzászólók, akik konkrét okot neveztek meg, miért szeretnék megműttetni magukat, elégedetlenek a külsejükkel, tehát a változtatni kívánt testrész állapota nem gátolja őket a mindennapi életben. A műtét igénybevételének tehát szellemi, pszichikai okai vannak. Vizsgálat tárgyát képezte, hogy melyek azok a desztinációk, amiket a páciensek választottak és társaiknak szívesen ajánlanak. Mivel ez esetben nemzetközi honlapok fórumain történt az adatgyűjtés, sokkal több féle célországot említenek a hozzászólók. Legtöbben Thaiföldet ajánlják, de több negatív visszajelzés is érkezett az országgal kapcsolatban. Thaiföld után Csehországot (Prágát) említik legtöbbször, majd Mexikó és Korea következik. Litvánia, Lengyelország, Törökország, Ciprus, Belgium, India, Costa Rica, Indonézia is említésre kerül, illetve

47

akadnak olyanok, akik a magas költségek ellenére Ausztráliára vagy NagyBritanniára esküsznek. A fogászati és az esztétikai plasztikai sebészeti turizmus összekapcsolásában rejlő lehetőségek feltárása érdekében három, meglehetősen népszerű desztinációban található olyan klinikák honlapja került elemzésre, melyek fogászati és esztétikai plasztikai sebészeti szolgáltatásokat is nyújtanak az őket felkereső páciensek részére. A célterületek kiválasztásánál a fő szempontot a fórumokon olvasott hozzászólások adták.

Eszerint

a

három

célterület:

Fülöp-szigetek,

Korea,

Törökország.

(Következőkben: K1, K2, K3) A honlapot felkereső páciens minden esetben a klinika mottójaként választott rövid szlogent látja meg először, így ez kerül elsőként bemutatásra: K1: „Ázsia egyetlen US bázisú egészségügyi centere” (Asia’s only US based medical centre) K2: „Alkotunk, nem operálunk.” (We perform art not operation) K3: „Az álom a tökéletes szépségről valóra válik” (Your dreams for perfect beauty come true!) Az első klinika (K1) az Egyesült Államokhoz való kapcsolatát tartja legfontosabb vonzerejének, míg a másik kettő (K2, K3) a páciens szépséghez, tökéletességhez való hozzáállását célozza mondanivalójával. Mindegyik klinika honlapján a legkönnyebben elérhető opció az on-line vagy az állandó telefonos elérhetőség. Mindhárom esetben adott a lehetőség azonnali konzultációra. Szintén mindhárom honlap a klinika szolgáltatásait képillusztrációval együtt mutatja be a kezdőlapon. Emellett mindenhol mindegyik szolgáltatásról részletes leírást kaphat a látogató. Milyen beavatkozásról van szó? Mennyi időt vesz igénybe? Kinek ajánlott? A képeket illetően az első klinikánál (K1) fiatal nők s férfiak, illetve idősebb párok jelennek meg, míg a másodiknál (K2) a fiatal nőkön bemutatott kezelési eredmények mellett hangsúlyos szerepet kapnak a klinikán dolgozó orvosok. Minden orvosi szolgáltatás mellé nem csak nevet, hanem arcot is kapcsolhatunk, elősegítve a bizalom kialakulását a páciens és a klinika között. A harmadik (K3) klinika esetében szintén fiatal nők és férfiak fotói segítségével mutatják be a műtétek eredményeit. K1 honlapon híres női magazinok címlapjai jelennek meg reklámként. Azon kívül, hogy kezelések eredményeit megjelenítő fotók láthatók, mindegyik honlap esetében külön képgaléria is található. K1 és K2

48

esetében a műtéteket megelőzően készített képeket hasonlítják össze a műtét után készültekkel. K3-nál ilyen nem található. A klinikáról, az orvosokról, a műtétről, a berendezésekről és a klinikai szobákról is láthat képeket a látogató. Mindegyik vizsgált weboldalon hangsúlyos helyen szerepelnek a korábbi páciensek által írt referenciák, történetek, visszajelzések, illetve minden esetben találunk olyan opciót, hogy a beteg saját magának állíthat össze egészségturisztikai csomagot a kínált szolgáltatásokból. A klinikák által kínált egészségügyi és szépészeti szolgáltatások: K1: férfiaknak ajánlott beavatkozások, bőrgyógyászati kezelések, kozmetikai műtétek, fogászati szolgáltatások, plasztikai sebészet K2: plasztikai sebészeti beavatkozások, fogászati kezelések, bőrgyógyászat, kozmetikai kezelések K3: plasztikai sebészet, bőrgyógyászat, wellness és fitness részleg, fogászat, hajklinika, spa A klinikák által kínált kiegészítő szolgáltatások: K1: K2: szállás a klinika épületében, szálláslehetőség biztosítása a klinika közelében található hotelek valamelyikében, szabadidős programok (városnézés) K3: transzfer a reptérről, szállás és ellátás biztosítása, szabadidős programajánlatok Az árakat illetően egyik klinika sem jelenített meg konkrétumokat, természetesen a szolgáltatások sokszínűségéből adódóan. Mindegyik felajánl azonban kapcsolat felvételi és konzultációs lehetőséget, melynek keretében az árak kialakítására is sor kerül. Speciális ajánlatokat a három közül kettő klinika kínál a pácienseinek. K1 az egészségügyi és szépészeti szolgáltatások kombinálásával állít össze havi és napi csomagajánlatot. K3 pedig az ott tartózkodás időtartamának függvényében ajánl szintén szolgáltatások kombinációiból összeállított csomagokat. A három honlapból kettő csak angol nyelven érhető el (K1, K3), míg egyik angol, koreai, indonéz és kínai nyelveken is, mely a vendégkör összetételére is enged következtetni. Mindössze egy honlapon található meg a klinika akkreditáltságát jelző logó, vagy leírás, annak ellenére, hogy a fórumokon olvasott hozzászólásokból kiderül, hogy a pácienseket ez a faktor is befolyásolj a választásnál.

49

Összességében elmondható, hogy az egészségügyi turizmus iránt táplált keresletet a turista egészségi állapota és lelki állapota alapozza meg. A fogászati és a plasztikai sebészeti turizmus esetében az utazókat merőben más tényezők befolyásolják, mint a turizmus más ágazataiban jelentkező motivációk, hiszen itt a páciensek

saját

egészségükről

döntenek.

A

kutatási

eredmények

alapján

megállapítható, hogy a fogyasztó mellőz minden olyan szolgáltatást vagy szolgáltatót, amelyik nem biztosít elegendő információt vagy nem akkor szolgáltatja azt, amikor a páciens azt igényelné, nem elég gyors, nem elég átlátható vagy egyértelmű, nem elég kompetens, vagy nem veszi figyelembe a fogyasztó igényeit. A kutatás eredményei alapján az egészségügyi turizmusban tehát az alacsony árak, a minőség, a személyzet szaktudása, a folyamatos informáltság, a kényelem (kiegészítő szolgáltatások megléte), a biztonság és a személyre szabottság a legfontosabb keresletet befolyásoló tényezők.

50

5. Konklúziók Sopron, mint turisztikai desztináció és mint egészségügyi turisztikai desztináció sem tölt be vezető szerepet a Nyugat-Dunántúl tervezési-statisztikai régióban. A vendégstatisztikai adatok elemzéséből világosan látható, hogy a régióban a szállásigényes

vendégforgalom

legnagyobb

része

a

magasabb

kategóriájú

szálláshelyeken bonyolódik, a régióba érkező vendégek átlagos tartózkodási ideje pedig az egészségturisztikai desztinációkban a leghosszabb. A régió mindössze két ötcsillagos kategóriájú szálláshellyel rendelkezik, Hévízen és Sárváron. Sopronban a statisztikai adatok szerint a belföldi vendégforgalom meghatározó, mely hatással van a város kereskedelmi szálláshelyeinek bevételére és az átlagos tartózkodási idő hosszára

is.

Kimutatható,

hogy

azok

a

városok,

melyek

valamilyen

egészségturisztikai vonzerővel és termékkel rendelkeznek (Hévíz, Bük, Sárvár és Zalakaros) rendre megelőzik Sopront a vendégéjszaka szám, a vendégszám, az átlagos tartózkodási idő és a turisztikai bevételek tekintetében is. A fogászati turizmust vizsgálva, Mosonmagyaróvár rendelkezik több fogászati rendelővel és fogorvossal, Sopron e tekintetben a második helyen szerepelt a rangsorban. Mindezekből következik, hogy Sopronban a külföldi, szállásigényes vendégforgalom élénkítésére lenne szükség és a fogászati turizmus területén is adott a lehetőség bővítésre. Mivel a város a fogászati turizmusban betöltött szerepét az évtizedek során megalapozta,

annak

fejlesztésével

és

más

egészségturisztikai

vonzerők

összekapcsolásával fejleszthető a kínálata. Sopron egészségturisztikai kínálatának bővítése lehetséges, figyelembe véve a mai trendeket. A szállásigényes vendégforgalom növelésének érdekében magasabb kategóriájú szálloda létrehozására lenne szükség, melynek egészségügyi turizmusra specializálódott kínálata a magas diszkrecionális jövedelemmel rendelkező külföldi szegmenset célozná meg. A régióba a legtöbb vendég Ausztriából, Németországból, Csehországból, Romániából, Ukrajnából és Oroszországból érkezik. Sopron esetében a legfontosabb küldő ország a szomszédosságból adódóan Ausztria, ám az osztrák vendégeket viszonylag rövidebb tartózkodási idő jellemzi, hiszen az egészségügyi- fogászati motivációval érkezők nem feltétlenül töltenek több vendégéjszakát a városban, mint amennyit a kezelés jellege megkíván. Az osztrák és német vendégek átlagos tartózkodási idejét növelendő, és a küldő területek körét kibővítendő, Sopronnak az egészségturisztikai

51

kínálatát és az ehhez tartozó termékeket kellene fejlesztenie, hogy nem csak a régió, hanem az ország egyik legjelentősebb egészségügyi turisztikai központjává válhasson. A

szakirodalmi

áttekintésben

bemutatásra

kerültek

a

Magyar

Turizmusfejlesztési Stratégia és a Gyógyító Magyarország Egészségturisztikai Alprogram azon fejezetei, melyek a téma szempontjából relevánsnak tekinthetőek. A fejlesztési irányok fő prioritásai között szerepel az orvosi szolgáltatásokon és természetes gyógytényezőkön alapuló egészségturisztikai szolgáltatások kialakítása, komplex termékcsomagok létrehozása. Sopronban egy fogászati és egyéb egészségügyi szolgáltatásokat kínáló, ötcsillagos szálloda létrehozása segítene a régió és az ország egészségturisztikai desztináció arculatának kialakításában. Ehhez azonban szükséges lenne egy komplex termékkínálat létrehozása és szoros szakmai együttműködés a turisztikai és az egészségügyi szakmai szervezetek között. A komplex termékkínálat kialakításához szükséges a célcsoport meghatározása, keresletének felmérése. Mivel Sopronban alapvetően egy osztrák és német bázisú vendégkör jellemző, a termékkínálat kialakítását a rájuk jellemző igények szerint érdemes véghezvinni, de természetesen a célpiac bővíthető az adott termék jellegének megfelelően is. A fogászati turizmus jól kombinálható az egészségügyi turizmusra jellemző más szolgáltatásokkal, mint az látható a világhírű klinikák kínálatából is. Főleg Sopronban a fogászati kezelések igénybe vétele nem jelent feltétlenül szállásigényes vendégforgalmat,

ezért

lenne

szükség

egyéb

szolgáltatásokkal

való

összekapcsolására. Ahhoz, hogy milyen igények mentén és milyen termékeket lehetne kapcsolni a fogászati szolgáltatásokhoz, a kutatás eredményei adtak kielégítő választ. Az egészségügyi turisták igényei, mint már említésre került nagyban eltérnek más turista szegmensekétől, hiszen saját egészségükről döntenek az adott kezelés igénybevételekor. A fogyasztói szokások elemzése nagyban hozzájárulhat az egészségügyi turizmusban érdekelt szolgáltatók sikerességéhez. A következőkben a kutatási eredmények alapján levont következtetések kerülnek bemutatásra: Ahogy a fórumokon található hozzászólásokból és a három vizsgált klinika kínálatából is kiderült a fogászati és a plasztikai sebészeti szolgáltatások jól kombinálhatók egy intézményen belül. A szolgáltatások között a nagyobb volumenű, több nap tartózkodási időt igénylő beavatkozások mellett szükség van olyan kisebb lélegzetvételű szépészeti kezelésekre a kínálatban, melyeket a páciens mintegy

52

kiegészítő kezelést igénybe tud venni. A kínálatban mindenképp szerepelnie kell a fogászati kezelések közül az implantátumnak, koronának, protézisnek és fogfehérítő kezelésnek, a plasztikai sebészet esetén pedig a mell, has, fenék, orr, arcműtéteknek, emellett pedig bőrgyógyászati, kozmetikai kezeléseknek, egészségmegőrzést segítő szolgáltatásoknak. A

páciensek

döntéseit

befolyásoló

faktorok

megmutatják,

hogy

a

szolgáltatások kialakításánál milyen tényezőket kell szükségszerűen figyelembe vennünk a fogyasztó igényeinek lehető legteljesebb kielégítése érdekében. Természetesen első és legfontosabb szempont, amiért a páciens egy idegen országba utazik egészségügyi szolgáltatás igénybevétele céljából az a kezelés költsége és a spórolási lehetőség. Magyarország, így Sopron is az egyik legkiemelkedőbb egészségturisztikai desztináció ár-érték arány szempontjából. Ez azonban nem elegendő a sikerhez, a kiváló minőség nyújtása legalább annyira fontos szempont, mint az előbbi. A kutatási eredményekből kiderül, hogy a páciensek nagyra értékelik az orvos és a személyzet nyelvtudását, így ez egy rendkívül fontos szempont egy első sorban külföldi fogyasztói kört megcélzó klinika számára. A modern technológia megléte és a legmodernebb anyagok használata szintén meghatározó, nem különben, mint az orvos és a személyzet szaktudása. A turisztikai és az egészségügyi szervezetek együttműködésével a probléma kiküszöbölhető, a vendégkör igényei pedig maximálisan kielégíthetők. A turista kényelme és biztonságérzete szempontjából a műtét vagy beavatkozás előtti és utáni konzultációs lehetőség megléte is rendkívül fontos, lehetőség szerint a küldő országban lévő kihelyezett rendelőben. A kutatásból kiderült, hogy a választás során nem utolsó szempont a klinika akkreditáltsága sem. Az egészségügyi turisták amellett, hogy valamilyen egészségügyi beavatkozáson vesznek részt, szívesen egészítik ki utazásukat szabadidős tevékenységekkel, például városnézéssel vagy vásárlással. Így a klinika a vendégek ilyen irányú igényeinek kielégítésére is kell, hogy fókuszáljon, szabadidős

programokat

ajánljon

számukra.

A

fórumokon

hozzászólók

negatívumként említették a klinikán biztosított szálláslehetőségek, és saját költségükön inkább magasabb kategóriájú szálláshelyet vettek igénybe. Ezért is indokolt tehát a magasabb kategóriájú, inkább ötcsillagos egység létrehozása a klinika vendégei számára. Ahhoz, hogy a vendégkört bővíteni lehessen, mindenképpen biztosítani kell a reptéri transzfert is, hiszen a saját autóval érkező vendégeken kívül repülővel érkezőkre lehet leginkább számítani.

53

Ahogy a három vizsgált világhírű klinika honlapján is látható, kiemelt szerepet kap a fogyasztó informálása. Minden esetben azonnal kapcsolat felvételi lehetőséget kínálnak, belátva, hogy a fogyasztó korlátozás nélkül kívánja megkapni az információt, döntését pedig nagyban befolyásolja annak minősége. A mai fogyasztó rendkívül fontosnak tartja az egyediséget, a személyre szabott szolgáltatások meglétét, akár az egészségügyi turisztikai kínálat esetében is. Erre enged következtetni az a tény, hogy a kutatás során megvizsgált honlapok mindegyikre kínál a vendégeinek olyan opciót, hogy saját maga állíthatja össze egészségturisztikai csomagját, melyben az általa választott kezelések kombinációja vehető igénybe. Mindhárom elemzett honlapon, a nyújtott szolgáltatásokat és azok várható eredményeit képekben jelenítették meg, melyeken fiatal nők, férfiak és idős párok szerepeltek. Azon kívül, hogy ezen illusztrációkkal a potenciális fogyasztói kör megcélzása, beazonosítása a cél, mélyebb üzenetet is közvetítenek a fogyasztó felé. Elsőként a média befolyásoló hatása emelhető ki. Egyik elemzett honlapon, központi helyen szerepelnek a népszerű női magazinok címlapjai, melyeken fiatal hírességek láthatók. Amikor az egészségügyi turizmusról beszélünk, nem felejthetjük el a mai kor meghatározó információforrását és véleménybefolyásoló faktorát, a médiát. Társadalmunkra jellemző, hogy a szépség, a fiatalság és az egészség megőrzésébe rengetek energiát és pénzt fektet, köszönhetően többek között ezek médiában hangoztatott szerepének. Korunk testkultusza és a vele kapcsolatos társadalmi elvárások hatalmas hasznot hoznak az egészség –és szépségipar konyhájára. A fórumokon olvasott hozzászólások és a vizsgált klinikák kínálatából is megállapítható az a kettősség, hogy a média hatására az egészségügyi turizmus termékeit fogyasztók köre fiatalodik, a demográfiai változások hatására idősödik is. A demográfiai változások alatt az átlagéletkor növekedését és az időskorúak arányának növekedését értjük. Napjainkban jellemző az, hogy az idősödő korosztályhoz sztereotípiákat kapcsolnak, és korán nyugdíjazzák az alkalmazottakat, utalva ezzel a fizikai és szellemi inkompetenciájukra. Az idősebbek tehát, hogy a fiatalabbakkal fel tudják venni a versenyt akár a munkaerőpiacon, akár a magánéletben kénytelenek egészségügyi szolgáltatást vagy akár fiatalító szépészeti beavatkozást igénybe venni, ami tovább növeli az egészségügyi turizmus iránt jelentkező keresletet. Azzal, hogy nő az időskorúak aránya, nő a biztonság, kényelem és minőség iránti igény is. Ezt bizonyítja a páciensek döntését befolyásoló

54

tényezők vizsgálatánál, hogy mindezen faktorok a fontossági sorrendben az elsők között szerepelnek. Konklúzióként levonható, hogy az egészségügyi turisztikai kínálat bővítésével élénkíthető a soproni külföldi szállásigényes vendégforgalom. Ennek érdekében egy komplex termékkínálattal rendelkező klinika létrehozása lenne kézenfekvő, mely kiegészítő szálláslehetőséget is nyújt a vendégeknek megfelelő színvonalú szálloda formájában. A város évtizedek óta folyatatott élénk fogászati turisztikai forgalmának köszönhetően egészségturisztikai desztináció voltát megalapozta, a komplex termékkínálat létrehozásához viszont más jellegű egészségügyi termékekkel kell piacát bővítenie. Ennek megfelelő variánst kínál a világszínvonalú egészségügyi klinikákon is jellemző fogászati kezelések és esztétikai plasztikai sebészeti beavatkozások kombinált kínálata. Az imént említett kombinációval széles fogyasztói kör megcélzására nyílik lehetőség, amennyiben a klinika biztosítja potenciális vendégei felé a folyamatos információáramlást, lehetőséget ad személyre szabott kezeléscsomagok összeállítására, szabadidős programokat kínál, és reptéri transzfert biztosít repülővel érkező vendégei számára. A kedvező ár-érték arány, a kiváló minőség és garancia biztosítása, a kifogástalan szakmai és nyelvismerettel rendelkező személyzet megléte szintén szükséges feltétele a sikerességnek. A média befolyásoló szerepe és a demográfiai változások társadalomra gyakorolt hatásai alapozzák meg az egészségügyi turizmus elemei efféle kombinációjának sikerességét.

55

6.

Összegzés

A szakdolgozat témája a napjainkban egyre népszerűbb egészségturizmus, illetve annak egy alágazata az egészségügyi turizmus. A téma aktualitása vitathatatlan, hiszen az egészség felértékelődésével az egészségügyi szolgáltatásokra alapuló egészségügyi turizmus is a fogyasztók által egyre gyakrabban keresett árucikk. A felhasznált szakirodalmak az egészségturizmus rendszerét és az egészségügyi turizmus helyét mutatják be a rendszerben, a téma alapfogalmainak bemutatásán keresztül. A kínálat mellé keresletet kapcsolva jelenik meg a fogyasztó és a fogyasztó által generált igények, melyeket szintén elengedhetetlen ismerni a téma feldolgozásához. Tudvalevő, hogy Magyarország esetében az egészségturizmus kiemelt szerepet játszik, és turizmusban betöltött szerepe folyamatosan, dinamikusan nő. A releváns szakirodalmak segítségével, pedig az országban, e tekintetben végbe menő pozitív irányú változások, fejlesztések bemutatásra kerültek. A szakirodalmak arra is rávilágítanak, hogy Magyarország egészségügyi turizmusát tekintve fő küldő országok első sorban az Európai Unió egyéb tagországai, így fontos megvizsgálni az országok közötti beteg mobilitás unión belüli szabályozását is. A dolgozat konkrétan Sopron város fogászati turizmusban betöltött szerepének vizsgálatával és a fogászati turizmus más egészségügyi szolgáltatásokkal való kombinálásának lehetőségeivel foglalkozik. A kínálat bővítés lehetséges kimenetelének vizsgálatához először Sopron város, Nyugat-Dunántúl tervezési-statisztikai régióban betöltött szerepének meghatározására volt szükség, majd a kapcsolható szolgáltatások vizsgálata történt meg. Ennek megfelelően a szakdolgozatban felvetett két hipotézis a következő: H1: Sopron a fogászati turizmus területén piacvezető pozíciót tölt be a NyugatDunántúl tervezési-statisztikai régióban. H2: Sopron a fogászati turizmus által meghatározott piaci szerepe növelhető és egészségturisztikai kínálata bővíthető, melynek egyik módja lehet a plasztikai sebészettel való összekapcsolás A hipotézisek bizonyításához három részből álló kutatást kellett elvégezni. Először Sopron város Nyugat-Dunántúl tervezési-statisztikai régióban betöltött szerepét kellett meghatározni a rendelkezésre álló vendégstatisztikai adatok elemzésének meghatározása

segítségével. pedig

a

A

fogászati

fogorvosok

turizmusban és

a

betöltött

működő

pozíciójának

fogászati

rendelők

népességszámmal történő összevetésével történt. A város esetében kapott

56

eredmények a régió tíz legnagyobb vendégforgalmat lebonyolító településével kerültek összehasonlításra. A kutatás második felében az egészségügyi turizmus keresletére ható tényezők, fogyasztói szokások, egészségturizmusban jelentkező trendek elemzésére került sor, egészséggel és egészségturizmussal foglalkozó honlapok elemzésén keresztül. Elsőként olyan fórumokon talált hozzászólások, vélemények képezték a kutatás tárgyát, melyekből kiderült, hogy az egészségügyi szolgáltatásokat igénybe vevő fogyasztókra milyen tényezők hatnak a szolgáltató és az egészségügyi desztináció kiválasztásakor. A fogyasztói magatartás trendek elemzése megfelelő alapot biztosított a kutatás olyan irányú folytatásához, melynek alapját, a fogászati turizmust plasztikai sebészeti turizmussal kombináló intézmények honlapjai adták. A klinikák szolgáltatásai és a honlap elemzés során kapott releváns információk segítségével,

Sopronban

megfogalmazásra.

megvalósítható

fejlesztési

lehetőségek

kerültek

A kutatás során nyert információk szerint Sopron nem tölt be

vezető szerepet a Nyugat-Dunántúl tervezési-statisztikai régióban sem a turizmus, sem a fogászati turizmus területén. Ez azt jelenti, hogy akadnak bővíthető kapacitások a városban, melyek segítségével szállásigényes vendégforgalom generálható. A fejlesztések alapja a külföldi szállásigényes vendégforgalom fellendítése egészségügyi turisztikai, komplex termékkínálat kialakításával és kiegészítő szolgáltatások biztosításával. A kutatás nem tér ki arra, hogy az esztétikai plasztikai sebészeten kívül, milyen egészségturisztikai termékekkel kombinálható a fogászati turizmus. További elemzésekre adna lehetőséget, hogy lehetne Sopron vendégforgalmát növelni a klimatikus gyógyhely jelleg és a fogászati turizmus összekapcsolásával, vagy egyéb orvosi

szolgáltatásokkal

(súlykontroll,

speciális

kardiológiai

kezelése,

allergiakezelések vagy alvászavar kezelések) való kombinálásával. A dolgozatban az olvasott szakirodalomra alapozva Sopron elsődleges vendégköreként az osztrák és a német egészségügyi turisták adják, így első sorban az Európai Unióból érkező vendégekre vonatkozó jogszabályi előírások kerülnek bemutatásra, ám a kínálat bővítésével az unión kívüli vendégek keresletére is számítani lehet, így további kutatás tárgyát képezheti a nem uniós tagországból érkező betegek mobilitására vonatkozó jogszabályi háttér is.

57

Felhasznált irodalom Könyvek ÁRVA L. (2012). Új típusú turizmus, új típusú turizmus marketing a postindusztriális korban. Szolnoki Főiskola, Szolnok BOROS SZ., MONDOK A., VÁRHELYI T. (2012). szolgáltatásmenedzsmentje. Szolnoki Főiskola, Szolnok

Az

egészségturizmus

EMBER I., PÁL V., TÓTH J. (2013). Egészségföldrajz. Medicina Kiadó, Budapest GRUNDMANN J. (2014). Nyugat-Dunántúl vendégforgalma –időbeli és területi összehasonlító elemzés: koncentráció elemzés vendégszám és vendégéjszaka szám alapján 2000-2011. Szakdolgozat, Budapest SMITH, M., PUCKÓ L. (2014). Health, Tourism and Hospitality: Spas, Wellness and Medical Travel. Routledge, New York TÖRŐCSIK M. (2006). Fogyasztói Magatartástrendek. Akadémiai Kiadó, Budapest Könyvfejezetek MICHALKÓ G., RÁTZ T. (2011). Destineering és IVF kezelés- trendek a globális egészségturizmusban. Egészségturizmus és életminőség Magyarországon. Michalkó – Rátz, MTA- FKI, Budapest, pp.13-26 MICHALKÓ G., RÁTZ T., IRIMIÁS A., PAGANI A. (2011). Az egészségturizmus és az életminőség magyarországi kapcsolatának vonatkozásai. Egészségturizmus és életminőség Magyarországon. Michalkó - Rátz, MTA-FKI, Budapest pp.27-42 MICHALKÓ G., RÁTZ T. (2011). Gyógyító Magyarország – Gyógyuló Magyarország: gondolatok hazánk egészségturisztikai potenciáljáról. Egészségturizmus és életminőség Magyarországon. Michalkó – Rátz, MTA-FKI, Budapest pp.57-74 MICHALKÓ G., RÁTZ T., HINEK M. (2011). Az egészségügyi turizmus kínálatának területi különbségei Magyarországon a szolgáltatók internetes megjelenései alapján. Egészségturizmus és életminőség Magyarországon. Michalkó – Rátz, MTA-FKI, Budapest pp.155-172 Folyóiratcikkek GERE O., HONOS N., ROSITS B. (2010). Fogászati és szépségturizmus. Agora, Vol 5, pp.89-98 HOLKA GY. (2008). A lakosság fogyasztásának néhány jellemzője az unióban. Európai Tükör, Vol 6, pp.112-119 HVG TREND (2011). Szépészeti műtétek - Ápol, eltakar. HVG, Vol 11. pp.56-58 POLGÁR J. (2007). Medical Wellness – új trendek az egészségturizmusban. Turizmus Bulletin, XI. évfolyam, Vol 4, pp.31-33 RENCZ F. (2013). Az egészségturizmus jelene és jövője – Interjú August Österle professzorral. Köz – Gazdaság, Vol 2, pp.193-198

58

SZIVA I. (2012). A klinikai turizmus nemzetközi jelentősége és sikertényezői. IME, XI. évfolyam Vol 8, pp.11-14. TOLNAI ZS., BILLIK R., FUCHS P. (2009). Magyarország és a fogászati turizmus. Egészségügyi Gazdasági Szemle, Vol 4, pp.34-40 Weboldalak https://www.beautyinprague.com/forum/cosmetic-surgery-abroad/24/ [olvasva: 2014. november 17.] https://www.beautyinprague.com/testimonials/ [olvasva: 2014. november 17.] http://www.beverlyhills.ph/the-philippines [olvasva: 2014. november 18.] http://www.cosmeticsurgeryforums.com/ [olvasva: 2014. november 17.] http://ehealthforum.com/health/dental-implants-abroad-t229552.html [olvasva: 2014. november 4.] http://forum.gofeminin.de/forum/chirurgie/__f847_chirurgie-Zahne-im-Auslandwer-hat-Erfahrung.html [olvasva: 2014. november 4.] http://forum.oeh-wu.at/threads/28962-guter-Zahnarzt-Ungarn [olvasva: 2014. november 4.] http://forum.sofeminine.co.uk/forum/f52/__f16650_f52-Cosmetic-surgeryabroad.html [olvasva: 2014. november 17.] http://forums.whirlpool.net.au/archive/1924228 [olvasva: 2014. november 17.] http://www.gesundheit.de/forum/krankheiten-foren/zahn-forum/zahnimplantate-ausdem-ausland [olvasva: 2014. november 4.] http://www.gesundheit.de/forum/krankheiten-foren/zahn-forum/zahnbehandlung-inungarn [olvasva: 2014. november 4.] http://www.healthcaredesignmagazine.com/article/medical-tourism-evolvingmarket-thats-ripe-growth-and-opportunity [olvasva: 2014. szeptember 25.] http://www.ihtmedicare.com/ [olvasva: 2014. november 18] http://www.implantate.com/was-zahlt-die-gesetzliche-krankenversicherung.html [olvasva: 2014. október 2.] http://www.mumsnet.com/Talk/general_health/a1716822-Dental-treatment-abroad [olvasva: 2014. november 4.] http://www.oep.hu/search/searchresults?query=fogorvosi+rendel%C5%91k [olvasva: 2014. október 14.] http://www.piacesprofit.hu/tarsadalom/tervezesistatisztikai_regiok_magyarorszagon/ [olvasva: 2014. október 14.] http://www.pitanguiplasticsurgery.com/ [olvasva: 2014. november 18.] http://www.realself.com/forum/results-plastic-surgery [olvasva: 2014. november 17.] http://statinfo.ksh.hu/Statinfo/themeSelector.jsp?page=2&szst=OGA [olvasva: 2014. október 11.]

59

http://www.terport.hu/regiok/altalanos-informaciok [olvasva: 2014. október 14.] http://reviews.treatmentabroad.com/cosmetic_clinic [olvasva: 2014. november 17.] http://www.turizmusmarketing.com/download.php?id=445 [olvasva: 2014. szeptember 20.] http://www.tuv.com/meei/hu/medical_wellness_tanusitas.html november 11.]

[olvasva:

2014.

http://videoklinika.hu/krasznai_ezertnemtbfinanszirozott_mellpalsztika_plasztikaise beszet01_F001/ interjú Dr. Krasznai Zsolt plasztikai sebésszel [letöltve: 2014. október 25.] On-line publikációk Az Európai Unió Hivatalos Lapja (2011). Az Európai Parlament és a Tanács 2011/24/EU Irányelve [on-line], hozzáférés: http://eurlex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=OJ:L:2011:088:0045:0065:hu:PDF [olvasva: 2014. november 1.] Az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium Turisztikai Szakállamtitkársága Megbízásából, (2007). Országos Egészségturizmus Fejlesztési Stratégia [on-line], hozzáférés: http://20102014.kormany.hu/download/b/8e/20000/Egeszsegturizmusstrategia.pdf#!Document Browse p.9 [olvasva: 2014. augusztus 24.] Darabos F., Gyuricza L. (2009). Nyugat – Dunántúli Idegenforgalmi Régió [on-line], hozzáférés: http://www.eturizmus.pte.hu/szakmaianyagok/Magyarorsz%C3%A1g%20idegenforgalmi%20r%C3%A9gi%C3%B3i/boo k.html#d6e3234 [olvasva: 2014. október 14.] Egészségügyi Stratégiai Kutatóintézet (2009). Az orvosi szolgáltatásokra alapuló egészségturizmus tendenciái [on-line], hozzáférés: http://www.eski.hu/new3/gyogyturizmus/zip_doc_2009/egeszsegturizmus.pdf pp.1315. pp.40-41. [olvasva: 2014.november 2.] Egészségügyi Stratégiai Kutatóintézet (2010). Az egészségturizmus jövőképe, szükségek fejlesztési irányai [on-line], hozzáférés: http://www.eski.hu/new3/gyogyturizmus/zip_doc_2010/ESKI%20egeszsegturizmus %2020100607.pdf pp.7-9 [olvasva: 2014. november 1.] International Business Research (2012). The Emergent Medical Tourism: Advantages and Disadvantages of the Medical Treatments Abroad (2012). Canadian Center of Science and Education Vol 5. [on-line], hozzáférés: http://www.ccsenet.org/journal/index.php/ibr/article/viewFile/14582/9944 p.43. [olvasva: 2014. szeptember 25.] Központi Statisztikai Hivatal, (2012). Turizmus a Nyugat–Dunántúlon [on-line], hozzáférés: http://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/idoszaki/regiok/gyorturizmus.pdf pp.4-9. [olvasva: 2014. október 23.] Központi Statisztikai Hivatal, (2014). Jelentés a turizmus 2013. évi teljesítményéről [on-line], hozzáférés: http://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/idoszaki/jeltur/jeltur13.pdf pp.7-14 [olvasva: 2014. november 1.]

60

KPMG Consulting (2002). Az egészségturizmus marketingkoncepciója [on-line], hozzáférés: http://itthon.hu/site/upload/mtrt/Turizmus_Bulletin/02_02/Sz3.htm [olvasva: 2014. augusztus 24.] Magyar Közgazdaság Kormánya. (2010). Új Széchenyi Terv, Gyógyító Magyarország Egészségipari Program [on-line], hozzáférés: file:///C:/Users/Felhasznalo/Downloads/001_Egeszsegipar.pdf pp.42-55. [olvasva: 2014. november 4.] Magyar Turisztikai Hivatal (2005) Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia 20052013. [on-line], hozzáférés: file:///C:/Users/Felhasznalo/Downloads/nemzeti_turizmusfejl_strat052013%20(1).pd f p.12, 91, 154 [olvasva: 2014. november 1.] Österle, A., Balázs, P., Delgado J. (2009). Travelling for teeth: Characteristics and perspectives of dental care tourism in Hungary British Dental Journal Vol.206 pp.425-428 [on-line]: hozzáférés: http://www.nature.com/bdj/journal/v206/n8/abs/sj.bdj.2009.308.html [olvasva: 2014. október 11.]

61

Ábrajegyzék Táblázatok 1. táblázat: Az egészségturizmus rendszere ............................................................................. 6 2. táblázat: A fogászati turizmus szolgáltatásait idegen országban történő igénybevételére ösztönző tényezők, 2009 ........................................................................................................ 12 3. táblázat: Plasztikai műtétek, fogászati kezelések árainak összehasonlítása, 2009, USD .. 13 4. táblázat: Közfinanszírozott fogászati rendelők száma és egy főre jutó fogorvosok száma a vizsgált tíz településen 2014-ben ........................................................................................... 40 5. táblázat: Legfontosabb döntést befolyásoló faktorok a fogászati turisztikai desztináció kiválasztásánál ....................................................................................................................... 42 6. táblázat: Legfontosabb döntést befolyásoló faktorok a plasztikai sebészeti desztináció kiválasztásánál ....................................................................................................................... 45

Diagramok 1. diagram: Kiadható férőhelyek megoszlása a régió kereskedelmi szálláshelyein, 2013. július....................................................................................................................................... 31 2. diagram: Kereskedelmi szálláshelyek szobakapacitás kihasználtsága megyénként, 20082012 ....................................................................................................................................... 32 3. diagram: Átlagos tartózkodási idő a Nyugat-Dunántúl megyéiben, 2012 ......................... 33 4. diagram: Vendégéjszakák megoszlása a régió kereskedelmi szálláshelyein, 2012. (%) .. 34 5. diagram: Vendégéjszakák megoszlása a régióban a szálloda típusú egységekben, 2012. (%) ......................................................................................................................................... 34 6. diagram: A legfőbb küldő országokból érkező vendégek számának megoszlása a kereskedelmi szálláshelyeken, 2012. (%) .............................................................................. 35 7. diagram: Egy szoba átlagárának változása a Nyugat-Dunántúl megyéinek kereskedelmi szálláshelyein, 2008-2012 ...................................................................................................... 36 8. diagram: Vendégéjszakák száma a régió tíz, legnagyobb vendégforgalmat lebonyolító településén, 2012 (db) ............................................................................................................ 38 9. diagram: Külföldi vendégéjszakák száma a régió tíz, legnagyobb vendégforgalmat lebonyolító településén, 2012 (db) ......................................................................................... 38 10. diagram: Vendégek átlagos tartózkodási ideje a Nyugat-Dunántúl régió legnagyobb vendégforgalmat lebonyolító tíz településén, 2012 (éjszaka) ................................................ 39 11. diagram: Külföldi vendégek átlagos tartózkodási ideje a Nyugat-Dunántúl régió legnagyobb vendégforgalmat lebonyolító tíz településén, 2012 (éjszaka) ............................ 39

62

Mellékletek I.

Melléklet: Az Európai Parlament és a Tanács 2011/24/EU Irányelve (2011. 03. 09.)

(1)Az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 168. cikkének (1) bekezdése szerint valamennyi uniós politika és tevékenység meghatározása és végrehajtása során biztosítani kell az emberi egészség magas szintű védelmét. (…) (2)Az EUMSZ 114. cikke nyújt megfelelő jogalapot, hiszen ezen irányelv rendelkezései többségének az a célja, hogy javuljon a belső piac működése, valamint az áruk, a személyek és a szolgáltatások szabad mozgása. (…) (10) Ezen irányelv célja, olyan szabályok létrehozása, amelyek az Unióban megkönnyítik egy biztonságos és magas színvonalú határon átnyúló egészségügyi ellátáshoz való hozzáférést és a Bíróság által meghatározott elvekkel összhangban biztosítják a betegmobilitást, valamint előmozdítják az egészségügyi ellátás terén való tagállami együttműködést, ugyanakkor teljes mértékben tiszteletben tartják a tagállamok azon felelősségét, hogy meghatározzák az egészségüggyel kapcsolatos szociális biztonsági ellátásokat, és hogy megszervezzék és biztosítsák az egészségügyi és orvosi ellátást, továbbá különösen a betegséggel kapcsolatos szociális biztonsági ellátásokat. (11) Ezen irányelv azokra az egyéni betegekre alkalmazandó, akik úgy döntenek, hogy a biztosítás helye szerinti tagállamtól eltérő tagállamban kívánnak egészségügyi ellátást igénybe venni. Amint azt a Bíróság megerősítette, az egészségügyi ellátást sem sajátos jellege, sem pedig megszervezésének és finanszírozásának módja nem vonja ki a szolgáltatásnyújtás szabadsága alapvető elvének hatálya alól. (…) (13) Egyértelmű, hogy a határon átnyúló egészségügyi ellátás költségeinek visszatérítésére vonatkozó kötelezettségnek azokra az egészségügyi ellátásokra kell korlátozódnia, amelyekre a biztosított személy a biztosítás helye szerinti tagállam jogszabályai szerint jogosult. (31) A beteget nem lehet megfosztani a szociális biztonsági rendszerek összehangolásáról szóló uniós rendeletek által biztosított előnyösebb jogokról, ha a feltételek teljesülnek. Ezért minden betegnek, ki azért folyamodik engedélyért, hogy egy másik tagállamban részesülhessen az állapotának megfelelő ellátásban, minden

63

esetben meg kell kapnia az engedélyt az uniós rendeletekben előírt feltételek mellett, ha a szóban forgó ellátás a beteg lakhelye szerinti tagállam jogszabályai által előírt ellátások között szerepel (…) (32) A betegnek nem származhat pénzügyi előnye a más tagállamban igénybe vett egészségügyi ellátásból, ezért a költségek átvállalását az igénybe vett egészségügyi ellátás tényleges költségeire kell korlátozni. Általános rendelkezések Fogalom meghatározások (3. cikk) Az egészségügyi ellátás: Olyan egészségügyi szolgáltatás, amelyet egészségügyi szakemberek nyújtanak betegeknek egészségi állapotuk értékelése, fenntartása vagy javítása érdekében. A beteg: Olyan természetes személy, aki egy tagállamban egészségügyi ellátást kíván igénybe venni, vagy vesz igénybe. A biztosítás helye szerinti tagállam: Az a tagállam, amely hatáskörrel rendelkezik arra, hogy a biztosított személynek előzetes engedélyt adjon azért, hogy megfelelő ellátásban részesülhessen a lakóhelye szerinti tagállamon kívül. Ellátás helye szerinti tagállam: Az a tagállam, amelynek területén a beteg ténylegesen egészségügyi ellátásban részesül. II. Melléklet: táblázatok A. Kereskedelmi szálláshelyek száma szállástípusok szerint és megyénként a Nyugat - Dunántúl régióban, (db) 2013 Győr - Moson - Sopron Működő kereskedelmi szálláshely egységek száma Szálloda összesen Ötcsillagos Négycsillagos Háromcsillagos Kétcsillagos Kategória nélküli Panzió Üdülőház Kemping Közösségi szálláshely Forrás: KSH adatai alapján

191 68 0 9 13 1 45 86 18 15 4

Vas

Zala

130 47 1 10 4 0 32 45 13 13 12

216 74 1 12 15 0 46 75 21 24 22

64

B. Kereskedelmi szálláshelyek szoba- és férőhely kapacitás-kihasználtsága megyénként és szállástípusonként 2012-ben Győr - Moson - Sopron megye

Vas megye

Zala megye

Férőhely Szobakapacit Férőhely Szobakapacit Férőhely Szobakapacitás kapacitás ás kapacitás ás kapacitás kihasználtság kihasználtság kihasználtság kihasználts kihasználtság kihasználts (%) (%) (%) ág (%) (%) ág (%)

Összes kereskedelmi szálláshely Szálloda összesen Ebből: Ötcsillagos Négycsillagos Háromcsillagos Kétcsillagos Egycsillagos Kategória nélküli Panzió Üdülőház Kemping Közösségi szálláshely Forrás: KSH adatai alapján

44,1 49,2

28,9 34,7

45,7 53,2

29,7 42

43,1 50

26,3 37,7

0 54,6

0 40,4

0 61,5

0 50,6

0 55,6

0 42,4

49 16 0

33,3 9,8 0

51,2 23,7 20,4

37,9 14,5 11,4

46,1 21,3 0

34,2 15,5 0

56,2 32,4 23,7

38,6 20,7 15,8 17,5 21,5

42 21,8 20,8

30,1 14 10,3 14,3 10

0 19,4 20,5

0 12,6 16,8 6,5 7,1

32,1

19,7

12,8

C. Kereskedelmi szálláshelyek férőhelyeinek, vendégszámának és vendégéjszakáinak alakulása a régióban 2000–2012 év

Férőhely

Vendég

Ebből: külföldi

Vendég éjszaka

Ebből külföldi

2000

49.050

960.858

418.041

3.616.585

1.954-647

2001

50.377

930.695

414.729

3.459.724

1.983.509

2002

52.657

973.231

445.414

3.489.086

2.057.262

2003

60.023

1.012.746

428.653

3.609.627

2.004.106

2004

58.912

1.040.885

435.373

3.590.864

1.965.827

2005

58.125

1.116.025

440.067

3.676.727

1.898.127

2006

50.373

1.198.451

432.632

3.772.570

1.787.284

2007

47.457

1.224.471

441.454

3.896.780

1.819.355

2008

47.289

1.323.931

481.663

4.041.252

1.838.694

2009

47.674

1.286.917

486.223

4.962.837

1.830.545

2010

51.060

1.387.778

533.216

4.306.543

1.929.692

2011

58.582

1.485.212

605.611

4.555.542

2.162.572

2012 51.403 Forrás: KSH adatai alapján

1.419.580

619.438

4.470.744

2.179.488

65

D. Kereskedelmi szálláshelyeken eltöltött átlagos tartózkodási idő a NyugatDunántúl régióban, 2008-2012 Mutatók Időszak

Vendégek átlagos tartózkodási ideje (éjszaka)

2008. év 2009. év 2010. év 2011. év 2012. év Átlag Forrás: KSH adatai alapján

Külföldi vendégek átlagos tartózkodási ideje (éjszaka)

3,1 3,1 3,1 3,1 3,1

Belföldi vendégek átlagos tartózkodási ideje (éjszaka) 3,8 3,8 3,6 3,6 3,5 3,66

2,6 2,7 2,8 2,8 2,9 2,76

E. Szálloda típusú egységek külföldi vendégforgalma a fő küldő országok vonatkozásában, Nyugat-Dunántúl régióban, 2012-ben Vendégek Vendégek átlagos átlagos tartózkodás tartózkodási i ideje a ideje a szálloda gyógytípusú szállodákba egységekbe n (éjszaka) n (éjszaka)

Vendégek száma a kereskedelm i szálláshelye ken (fő)

Vendégek száma a szálloda típusú egységekbe n (fő)

Vendégek száma a gyógyszállodákba n (fő)

Vendégéjszaká k száma a szálloda típusú egységekben (db)

Vendégéjszaká k száma a gyógyszállodákban (db)

619.438

572.218

86.787

1.948.775

604.489

3,4

7,0

546.113

79.460

1.891.672

585.923

3,5

7,4

Ausztria

149.906

128.303

19.705

371.289

88.789

2,9

4,5

Német ország

133.922

118.353

18.841

561.234

206.078

4,7

10,9

Cseh ország

95.448

89.969

10.660

277.987

42.904

3,1

4,0

Románia

34.323

36.341

446

51.998

1.613

1,4

3,5

Ukrajna

41.736

35.603

1.401

56.587

10.489

1,6

7,5

26.787 33.789 Forrás: KSH adatai alapján

16.863

283.736

179.282

8,4

10,6

Külföld összesen Európa összesen

Orosz ország

66

F. Kereskedelmi szálláshelyek külföldi vendégforgalma a fő küldő országokat tekintve megyénként, 2012 Győr - Moson - Sopron

Vas

Zala

vendég átlagos vendég átlagos vendégátlagos vendégek vendégek vendégek éjszakák tartózkodási éjszakák tartózkodási éjszakák tartózkodási száma száma száma száma idő száma idő száma idő (fő) (fő) (fő) (db) (éjszaka) (db) (éjszaka) (db) (éjszaka)

Ausztria

33.415

82.450

2,5

79.277

230.637

2,9

37.214

149.462

4,0

Németország

66.062

185. 772

2,8

25.979

164.195

6,3

41.881

364.860

8,7

Cseh ország

13.919

36.443

2,6

69.190

211.008

3,0

12.339

47.210

3,8

Románia

30.528

43.554

1,4

1.679

5.722

3,4

2.116

5.007

2,4

Ukrajna

27.302

31.093

1,1

606

1.791

3,0

13.828

26.502

1,9

Orosz ország

1.919

3.142

1,6

4.533

15.359

3,4

20.335

186.542

9,2

Szlovákia

7.466

14.061

1,9

10.889

28.648

2,6

6.886

19.995

2,9

180. 611

396.515

1,99

192. 153

657.360

3,5

134.599

799.578

4,7

összesen

Forrás: KSH adatai alapján

67

G. Kereskedelmi szálláshelyek bevételei a Nyugat -Dunántúlon kategóriák szerint, 2012 Kereskedelmi szálláshelyek összes bruttó szállásdíj árbevétele (1000 Ft)

Szállástípus

Kereskedelmi szálláshelyek összes bruttó külföldi szállásdíj árbevétele (1000 Ft)

Kereskedelmi szálláshelyek összes bruttó belföldi szállásdíj árbevétele (1000 Ft)

Minden szállástípus

27.181.622

14.964.004

12.217.618

Szálloda

24.828.692

13.585.548

10.697.144

3.107.782

1.922.163

1.185.619

13.023.521

7.546.779

5.476.742

7.219.482

3.515.439

3.704.043

kétcsillagos

238.771

102.239

136.532

egycsillagos

94.973

11.730

83.243

598.163

298.594

299.569

1.590.826

556.950

1.033.876

üdülőház

293.513

81.181

212.332

közösségi szálláshely

219.956

13.452

206.504

kemping Forrás: KSH adatai alapján

794.635

726.873

676.2

Ebből ötcsillagos négycsillagos háromcsillagos

kategória nélküli panzió

H. Kereskedelmi szálláshelyek bruttó árbevétele és megoszlása megyénként, 2012 Kereskedelmi szálláshelyek összes bruttó szállásdíj árbevétele (ezer forint)

Kereskedelmi szálláshelyek összes bruttó szállásdíj árbevétel megoszlása (%)

Megyék Győr- Moson - Sopron

6.536.576

24,05

Vas

8.323.685

30,62

Zala

12.321.361

45,33

27.181.622

100,00

Régióban összesen Forrás: KSH adatai alapján

68

I. Vendégek száma és vendégek számának megoszlása a Nyugat-Dunántúl régió tíz legnagyobb vendégforgalmat lebonyolító településén, 2012 Vendégek száma a kereskedelmi szálláshelyeken (fő) Települések A régióban összesen

1.419.850

Vendégek számának megoszlása a kereskedelmi szálláshelyeken (%)

Külföldi vendégek száma a kereskedelmi szálláshelyeken (fő)

Külföldi vendégek számának megoszlása a kereskedelmi szálláshelyeken (%)

619.438

100

Települések

A régióban 100 összesen

Hévíz

207.226

14,59 Hévíz

104.909

16,94

Bük

152.036

10,71 Sárvár

97 .588

15,75

Sárvár

170.664

12,02 Győr

88.466

14,28

Győr

152.442

10,74 Bük

83.432

13,47

Zalakaros

121.298

50.313

8,12

Sopron

154.619

Moson10,89 magyaróvár

31.636

5,11

Mosonmagyaróvár

47.557

3,35 Zalakaros

31.091

5,02

Hegykő

20.747

1,46 Hegykő

13.240

2,14

Keszthely

35.431

2,50 Keszthely

10.690

1,73

Alsópáhok

29.431

2,07 Alsópáhok

3.466

0,56

104.607

19,02

Egyéb

328.399

Forrás: KSH adatai alapján

8,54 Sopron

23,13 Egyéb

69

J. Vendégéjszakák száma és megoszlása a Nyugat-Dunántúl tíz legnagyobb vendégforgalmat regisztráló települései között, 2012 Vendégéjszakák száma a kereskedelmi szálláshelyeken (db)

Külföldi vendégéjszakák száma a kereskedelmi szálláshelyeken (db)

Vendégéjszakák megoszlása a régió településein (%)

Települések

Külföldi Vendégéjszakák megoszlása a régió településein (%)

Települések

A régióban összesen

4.470.744

A régióban

Hévíz

1.004.622

100 összesen

2.179 488

100

22,47 Hévíz

671.389

30,80

Bük

635.181

14,21 Bük

368.244

16,90

Sárvár

453.000

10,13 Sárvár

273.352

12,54

Zalakaros

403.133

9,02 Győr

200.478

9,20

Sopron

369.103

8,26 Zalakaros

120.221

5,52

Győr

357.916

8,01 Sopron

92.346

4,24

Keszthely

134.928

3,02 magyaróvár

73.449

3,37

Alsópáhok

111.974

2,5 Hegykő

71.094

3,26

Mosonmagyaróvár

104.539

2,34 Keszthely

45.158

2,07

91.352

2,04 Alsópáhok

Moson-

Hegykő

804.996 18 Egyéb Egyéb Forrás: KSH.HU honlapja (olvasva: 2014. október 11.) Saját szerkesztés

23.042

1,06

240.715

11,04

K. Vendégek átlagos tartózkodási ideje a Nyugat-Dunántúl régió tíz, legnagyobb vendégforgalmat lebonyolító településén, 2012-ben Vendégek átlagos tartózkodási ideje (éjszaka) Települések A régióban átlagosan Hévíz Sárvár Sopron Győr Bük Zalakaros Moson-magyaróvár Keszthely Alsópáhok Hegykő Forrás: KSH adatai alapján

Külföldi vendégek átlagos tartózkodási ideje (éjszaka) Települések

3,1 4,8 2,7 1,8 2,3 4,2 3,3 2,2 3,8 3,8 4,4

A régióban átlagosan Hévíz Sárvár Sopron Győr Bük Zalakaros Moson-magyaróvár Keszthely Alsópáhok Hegykő

3,5 6,4 2,8 2,4 2,3 4,4 3,9 2,3 4,2 6,6 5,4

70

L. Kereskedelmi szálláshelyek bruttó szállásdíj bevételei 2012, a régió tíz legnagyobb vendégforgalmat lebonyolító településén Kereskedelmi szálláshelyek összes bruttó szállásdíj bevétele (1000 Ft) Települések A régióban összesen

Kereskedelmi szálláshelyek összes bruttó szállásdíj bevételének megoszlása (%)

Kereskedelmi Kereskedelmi szálláshelyek szálláshelyek összes bruttó összes bruttó külföldi szállásdíj külföldi szállásdíj bevételének bevétele (1000 Ft) megoszlása (%) Települések A régióban

27.181.622

100 összesen

14.964.004

100

Hévíz

7.300.088

26,86 Hévíz

5.439.376

36,35

Sárvár

4.000.296

14,72 Sárvár

2.232.341

14,92

Bük

2.991.318

1,10 Bük

1.887.604

12,61

Győr

2.421.512

8,91 Győr

1.657.522

11,08

Zalakaros

1.923.901

7,08 Sopron

602.742

4,03

Sopron

1.806.216

6,64 Mosonmagyaróvár

584.027

3,90

Mosonmagyaróvár

775.823

2,85 Zalakaros

530.647

3,55

Alsópáhok

715.517

2,63 Hegykő

202.855

1,36

Keszthely

481.607

1,77 Alsópáhok

159.998

1,07

Hegykő

299.526

1,10 Keszthely

141.635

0,95

1.525.257

10,18

4.465.818 Forrás: KSH adatai alapján Egyéb

26,34 Egyéb