SZAKDOLGOZAT
Kermjét Kitti 2014
Miskolci Egyetem Bartók Béla Zeneművészeti Intézet
Egy percepciós zenei esettanulmány: a félelem
Témavezető: Dr. Bali János adjunktus
Kermjét Kitti Előadóművészet- klasszikus hegedű
Miskolc 2014
2
TARTALOM Bevezetés ...................................................................................................................................... 3 Félelem, érzelmek, zene ................................................................................................................ 4 Az érzelmekről általában............................................................................................................... 4 Érzelmeink fiziológiai alapja ........................................................................................................ 6 Az érzelmek kifejezése ................................................................................................................. 7 Az érzelmek osztályozása ........................................................................................................... 10 Az érzelmi reakciók .................................................................................................................... 11 Stressz, érzelem, megküzdés ....................................................................................................... 14 A félelem és a szorongás meghatározása .................................................................................... 16 Félelem és zene ........................................................................................................................... 17 Vizsgálat...................................................................................................................................... 18 Nyolcadik osztályosok vizsgálata ........................................................................................... 18 A gyerekek által kitalált történetek ......................................................................................... 19 Harmadik osztályosok vizsgálata ............................................................................................ 21 A vizsgálat összegzése ............................................................................................................ 22 Félelemkeltő eszközök a zenében ............................................................................................... 22 Összefoglalás .............................................................................................................................. 24 Köszönetnyilvánítás .................................................................................................................... 26 Irodalomjegyzék.......................................................................................................................... 27 Függelék ...................................................................................................................................... 28
3
BEVEZETÉS Szakdolgozatom megírásakor a pszichológia és a zene határán mozogva próbáltam összekötő kapocsra lelni. A félelemre, mint összekötő kapocsra több okból esett a választásom. Egyfelől, két ősjelenséggel van dolgunk. Sajnos keveset tudunk az ősi zenékről, ám az biztos, hogy egyfajta közösségélményt nyújtott, vallási jelentőséggel bírt. Ebből kifolyólag a zenére és a félelemre egyaránt cselekvésre ösztönző jelenségként is tekinthetünk, hiszen míg a félelem az életben maradásunkat szolgálta, s veszély esetén menekülésre késztetett bennünket, addig a zene ösztönző hatása például a vadászatok sikeressége érdekében tett bátorság- és erőgyűjtő rituálékban nyilvánult meg. Tehát a félelem leküzdésének egyik legkézenfekvőbb módja a zene. Másfelől, a zene és a félelem kapcsolata gyakorló muzsikusként és zenetanárként a modern világban is naponta jelen van. Lehet, hogy erről a zenészeknek elsősorban a gyakran jelentkező, sok esetben kóros méreteket öltő lámpaláz jut eszükbe, de ami e szakdolgozat megírása során a leginkább foglalkoztatott, az a félelmek zene általi közvetítése a közönség felé. A darab előadóján, a tempóján, a zeneszerző által megkomponált harmóniavilágon, avagy a hallgatóság előzetes tapasztalatain, esetleg pillanatnyi érzelmi hangulatán múlik leginkább a zene félelmet keltő hatása? Egyáltalán mi szükségünk van a zene által keltett félelmekre, ha a félelem zene nélkül is része a mindennapi életünknek az emberiség kezdete óta? Természetesen nem állítom, hogy dolgozatommal maradéktalanul kimerítettem az adott témában rejlő lehetőségeket. Elegendő tapasztalat nélkül, valamint a csekély elérhető forrásanyag folytán inkább afféle „első lépésként” kell tekintenünk rá, egy mindezidáig méltatlanul elhanyagolt téma kutatásának irányába.
4
FÉLELEM, ÉRZELMEK, ZENE Ahhoz, hogy a félelem fogalmát a lehető legpontosabban meg tudjam határozni, szükségesnek érzem, hogy áttekintsem az érzelmek témáját. Így a következő fejezetekben nem csupán a félelemről lesz szó, hanem negatív és pozitív érzelmekről, azok fiziológiai alapjairól, mimikánkról egyaránt. Mivel vizsgálatomat a mai lélektan tükrében folytatom, ezért a félelem definiálásához át kell tekintenem a pszichológiai irodalom ezzel kapcsolatos egyéb fogalmait is. Ilyen az ijedtség, a szorongás, a frusztráció és a stressz.
AZ ÉRZELMEKRŐL ÁLTALÁBAN „Számos jó és kevésbé jó próbálkozás ellenére, valójában még egyetlen kutatónak sem sikerült az érzelem fogalmát maradéktalanul definiálnia. Az első pillanatban ez talán meglepőnek látszik, hiszen ha kimondjuk a szót: érzelem, mindenki csalhatatlan pontossággal tudja, milyen lelki jelenségre gondolunk.”
(Ranschburg
Jenő) Keményné dr. Pálffy Katalin szerint az érzelmek témája sokáig nem kapott kellő figyelmet a pszichológiában. Az értelem, a viselkedés és a tudat tudományos vizsgálata mellett az emberi érzelmeket olyan jelenségeknek tartották, melyről csak a művészet nyelvén beszélhetünk. Manapság az érzelmek pszichológiájának jelentőségét egyre több tudományos eredmény bizonyítja, elismerik a személyiségünk fejlődésében, az emberré válás folyamataiban, az emberi kapcsolatokban éppúgy, mint egészségünk megőrzésében. Az érzelem szó közismert megfelelője az emóció. Az emóció latin eredetű, a motio (mozgás) szóból az „e” előtaggal elmozdulást jelent, mellyel arra utal, hogy az érzelmek velejárója az elmozdulás, a cselekvés.
5
Az érzelmek definiálása nem könnyű feladat, a szakirodalomban közel száz meghatározás található. Ezekben a meghatározásokban leginkább annyi a közös, hogy az érzelem több objektív és szubjektív tényező összjátéka. Érzelmeink a szervezetünket érő környezeti hatásokat értékelő, minősítő lelki jelenségek, melyek az általunk elismert valósághoz fűződő szubjektív viszonyunkat tükrözik. Ezek a bonyolult lelki jelenségek több összetevőre bonthatók. A legfontosabbak ezek közül a következők: - az érzelmek külső kifejezése a mimika, a hang és a mozgás segítségével - az érzelmi reakciók, mint például félelem esetén a menekülés - az érzelmeket kiváltó helyzet kognitív kiértékelése - belső, testi válaszok, elsősorban a vegetatív idegrendszeri reakciók1 Hogy tisztán lássuk az érzelem pontos definiálásának akadályait, vizsgáljunk meg egy meghatározást a sok közül Dr. Ranschburg Jenő könyve alapján. M. Arnold amerikai kutató szerint „Az érzelem … átélt tendencia valami felé, amit az egyén intuitíve jónak (hasznosnak) és rossznak (károsnak) értékel.” E definíció jelentős értéke, hogy az érzelmek motiváló szerepét hangsúlyozza. Ugyanakkor az érzelemnek egy olyan koncepciójára épül, mely szerint az érzelem keletkezését egy értékelési folyamat, valamint határozott ítéletalkotás előzi meg. Ezt az Arisztotelész által kifejtett nézetet a mai pszichológiai kutatások nem igazolják. Az érzelem és a kognitív (megismerési) folyamatok ilyen formájú összefüggése csak első hallásra logikus. Képzeljük el például, hogy valaki csúcsforgalomban lelép a járdáról, majd megpillant egy tőle néhány méternyire nagy sebességgel közeledő járművet. Ha a menekülésre ösztönző félelemérzet kialakulásához előbb a körülmények megfontolt mérlegelésére lenne szükség, akkor mire gondolatai végére érne, már nem jutna idő a menekülésre. Az objektív valóság, az emóció és a megismerési folyamatok viszonya tehát sokkal komplikáltabb M. Arnold definíciójánál. 2
1 2
[9] Keményné dr. Pálffy, 151-152. [2] Ranschburg, 6-7.
6
ÉRZELMEINK FIZIOLÓGIAI ALAPJA A fiziológiai alapok meghatározásához ismét Keményné dr. Pálffy Katalin könyvét használtam fel. Az érzelmek keletkezésében az agytörzsünkben található talamusz és hipotalamusz, valamint a limbikus rendszer 3 vesznek részt. Az evolúció során az agytörzsünk ezen érzelmi területeiből fejlődött ki a nagyagy, mely lehetővé teszi a gondolkodást. Tehát az „érzelmi agy” hamarabb létezett, mint a „gondolkodó agy”. Limbikus rendszerünk alján található egy sejtcsoport, az amygdala. Ez az embereknél kiterjedtebb, mint a főemlősök esetében. Az amygdala feladata az érzelmi emlékezés, a hippocampus által tárolt tényeket kísérő érzelmi emlékek tárolása. A hippocampus is az emlékezésért felel, de csupán az emlékek tényszerű részéért. Az amygdala megzavarása érzelmi vakságot idéz elő. Ha ezt a részt elválasztják az agy többi részétől, feltűnő érzéketlenség jelentkezik, a beteg legszívesebben magányosan üldögél, nem mutat érdeklődést embertársai iránt, sőt még saját édesanyja iránt sem érez érzelmeket. Érzelmi válsághelyzet esetén gyakran az amygdala irányítja az agy jelentős részét, beindítja a „harcolj vagy menekülj” reakciót. Az agykéreg viszont képes csillapítani, szabályozni az amygdala jelzéseit. Agyunk jobb- és bal féltekéjének is eltérő szerepe van érzelmeinkben. A bal oldal inkább a kognitív működésért felel, míg a jobb oldal érzékenyebb az érzelmi információkra, például a mimika értelmezésére, valamint a negatív érzelmek feldolgozásában játszik szerepet. A pozitív érzelmi információkért a bal agyfélteke felel.4
3
limbikus rendszer: a központi mag körül, az agyféltekék szélén körbefutó néhány agyterület, amely szoros kapcsolatban áll a hipotalamusszal. Forrás: internet [16] 4 [9] Keményné dr. Pálffy, 152-153.
7
Az érzelmek élettani folyamataival kapcsolatban A pszichológia alapjai c. könyvet
használtam
fel.
Tapasztalhatjuk,
hogy
intenzív
érzelmi
élmények
jelentkezésekor különféle testi tüneteket érzünk magunkon, például szívdobogást, remegést. A légzésünk elég érzékeny mutató ilyen szempontból. Különböző érzelmi állapotokban változik a légzés frekvenciája, valamint a be- és kilégzés idejének egymáshoz viszonyított aránya. Fontos jelzés még a szívfrekvencia, a vérnyomás, az izomtónus, a hang vibrációs jellemzői, valamint a galván bőrreflex, azaz a bőrünk elektromos ellenállásának változása.5
AZ ÉRZELMEK KIFEJEZÉSE „Az egyéni motivációs állapotok fiziológiailag előhangolják a szervezetet a cselekvésre. Az érzelmek visszatükrözik és jelzik e motivációs állapotokat, s meg is különböztetik őket. Kiemelkedő jelentőségük van a környezethez való alkalmazkodás szempontjából, ezért Darwin munkássága óta sokoldalúan vizsgálják az érzelmek kifejezését és észlelését, keletkezésük élettani alapjait, valamint azokat a feltételeket, amelyek között fellépnek.” (A pszichológia alapjai, 217. old.) Amint azt a Bernáth László és Révész György által szerkesztett felsőoktatási tankönyv említi, Darwint elsősorban az érzelmek észlelésének és kifejezésének képessége foglalkoztatta. Álláspontja szerint ez a képesség velünk születik, fontos kommunikatív tartalma van. Ezt a feltevést modern kutatások is megerősítették. Az öröklődés elvét támasztja alá az a mindenki számára egyértelmű tény, hogy a sírás, a mosoly stb. ugyanolyan a gyermekeknél, mint a felnőtteknél. A vakon született gyermekek érzelemkifejezése nagyjából megegyezik az egészséges gyermekekével, csupán mimikájuk szegényesebb.
Ez a jelenség egy újszülöttnél is megfigyelhető,
hiszen már ők is képesek felismerni és utánozni az emberi arckifejezéseket. Mindez azt támasztja alá, hogy arcunk születésünktől fogva alkalmas komplex érzelmek kifejezésére.6 Atkinson és Keményné dr. Pálffy Katalin művei alapján a pszichológusok szerint érzelmeink kifejezése ősidők óta az emberi fajfenntartás fontos eleme, túlélési esélyünket növelni hivatott funkciónk. 5 6
[10] Bernáth L., Révész Gy., 220. [10] Bernáth L., Révész Gy., 217.
8
Például az arcunkon tükröződő félelmet észlelik a többiek, és ez őket is menekülésre készteti. Vagy például haragos arckifejezéssel a másik fél számára jelezzük, hogy rövidesen esetleg agresszíven fogunk viselkedni. Bizonyos arckifejezéseink a környezeti kultúránktól függetlenül ugyanazt jelentik. Egy vizsgálat során öt különböző országból származó embereknek mutattak fényképeket érzelmeket tükröző arcokról. Mindenki képes volt azonosítani az érzelmeket, még az írástudatlan törzsek tagjai is. Ez az egyetemesség is az érzelemkifejezés velünk született mivoltát igazolja, alapvető érzelemkifejezéseink pedig még a fejlettebb állatoknál (pl. csimpánz) is megfigyelhetőek. A kifejezésnek az öröklött tényezők mellett természetesen vannak tanult elemei is, hiszen a nevelés, mint mindent, ezt is erősen befolyásolja. Érzelmeink kimutatásának szabályai kultúránként eltérőek lehetnek. Például bizonyos népeknél gyász esetén kötelező bánatunkat hangos sírással, az elhunyt visszatéréséért való fohászkodással jelezni, míg más kultúrában a jókedvű, táncos-énekes búcsúzkodás az elvárt viselkedési forma. Vagy gondoljunk például a mediterrán (olasz, spanyol) népek heves, nyílt érzelemkifejezéseire, s állítsuk szembe őket a japánokkal, ahol férfiak esetében az érzelmek közvetítése nem kívánatos, sőt elítélendő. Érzelmeink
kifejezése
az
arckifejezéssel,
a
hang
sajátosságaival,
kézmozdulatokkal, és a testbeszéddel történik. A hang sajátosságaihoz, azaz a vokális mimikához tartozik a hangszín, a hangerő, a hanglejtés, és a beszédtempó. Mimikánknak az érzelmek közlésén kívül az érzelmi élmény létrejöttében is szerepe van, az ún. faciális feedback (visszacsatolás) révén. Jól példázza ezt Ekman kísérlete: a fogaink között tartott toll mosolygásra kényszeríti arcunkat, s ez idővel jókedvűvé tehet minket. Sőt, mosolygás mellett a külvilágból észlelt dolgokat is kellemesebbnek ítéljük meg. Ezen alapul az amerikai „keep smiling” mozgalom: „Mosolyogj, s a világ visszamosolyog rád!” Bár az érzelem akár arckifejezéssel is kiváltható, ne gondoljuk, hogy csupán ez az érzelem kiváltásának tipikus módja.
9
A mindennapi életben elsősorban az adott körülmények váltják ki az odaillő érzelmeket. A lehetőség azonban nyitva áll előttünk, hogy a visszacsatolás törvényszerűségeit felhasználva mosolyra fakadjunk. 7 Mikor dolgozatom témájaként választottam a félelem zenei szempontból való megközelítését, nem számítottam rá, hogy fel sem merül a szakirodalomban a muzsika világának lélektani szempontból való vizsgálata. A pszichológiai témájú tankönyvekben említést sem tesznek az érzelemkifejezés zene általi módjáról, pedig az ember ősidők óta alkalmazza. A csecsemők mimikájáról több könyvben is találtam leírásokat, a felnőttek mimikájával való összehasonlításokat, holott életünk első szakaszában is legfőképp hanggal adjuk a külvilág tudtára, ha szükségünk van valamire. A csecsemősírásra lesz figyelmes az anya, és a szükségletek kielégítésén túl a beszédhangjával, esetleg énekkel, dúdolással próbál gyermekére nyugtatóan hatni. A filmekben folyamatosan jelen van a zene, mint aláfestés, a szereplők érzéseinek kifejezéseként. A hanggal történő reakciók sokkal nagyobb szerepet töltenek be az életünkben, és sokkal differenciáltabbak, mint ahogy azt a fellelhető forrásanyag sugallja. A történelem során sokat változott az önmagunkhoz való hozzáállás. Talán ebből kifolyólag a zene érzelmekhez fűződő viszonya sem állandó. A barokktól a romantikáig volt a legjellemzőbb, hogy a zene által ilyen nagymértékben fejeztek ki érzelmeket, mai zeneszerzőknél ez nem feltétlenül valósul meg. A zenére a mai, multikulturális közegben - szemben a romantikával - nem minden esetben tekintünk úgy, mint érzelmi művészetre, érzelemkifejezésre. Ugyanakkor a klasszikus zeneoktatás, melynek magam is részese vagyok, mégis erre a barokk- klasszikus-romantikus alapra épül.
7
[1] Atkinson, 11. fejezet [9] Keményné dr. Pálffy, 153-156.
10
AZ ÉRZELMEK OSZTÁLYOZÁSA Számos vizsgálat során próbálták meg osztályozni az alapérzelmeket, az érzelemkifejezés öröklött mivolta alapján. Meglepő adat, hogy a nők az érzelmek kifejezésében és azonosításában is előnyben vannak a férfiakkal szemben. Nem tudjuk, hogy ezt eltérő biológiai felépítésük, vagy a férfiak különböző szociokulturális helyzete eredményezi. 8 Keményné dr. Pálffy Katalin szerint az érzelmek rendezésének egyik elve az érzelmek polaritása (kétsarkúsága), azaz, hogy minden érzelmünknek két ellentétes formája van. (pl. öröm-bánat) Ezek alapján dimenziókat lehet felállítani. A Wundt által felállított dimenziók a következők: - pozitív-negatív dimenzió (az élmény számunkra kellemes vagy kellemetlen) - aktivitás-passzivitás dimenzió (az érzelem cselekvésre serkentő vagy gátló mivolta alapján) - feszültség-kisülés dimenzió (az izgalmi állapot fokozódása vagy csökkenése)9 Az érzelmek polaritására vonatkozó forrás véleményem szerint túlzottan is általánosít. Hiszen a félelemnek mi az ellenpárja? Első gondolatom az volt, hogy a bátorság. Ám jobban átgondolva, a kettő nem független egymástól, a bátorság inkább a félelem leküzdését jelenti, nem a félelem nemlétét. Mivel az egyik legszerteágazóbb érzelem, úgy vélem, a félelemnek nincs konkrét ellentettje, ám ezt szakirodalmi forrásokkal alátámasztani nem tudom. Az aktivitás-passzivitás dimenziójába sem sorolnám, hiszen a félelem sikeres leküzdése esetén cselekvésre serkentő, ösztönző érzelemként tekintünk rá, bizonyos helyzetekben pedig a menekülést váltja ki belőlünk (ami pozitív és negatív eredmény is lehet, helyzettől függően) míg túlzott mértékben gátolja tetteinket. Az imént említett szerző, valamint a pszichológia alapjai c. könyv alapján a másik osztályozási elv a kiváltó helyzeteken alapul. Az alapérzelmeket az alapvető élethelyzetekkel hozzák összefüggésbe, valamint a kognitív kiértékelés elemei is szerepet játszanak az osztályozásban.
8 9
[10] Bernáth L., Révész Gy., 217-218. [9] Keményné dr. Pálffy, 155.
11
A kutatások eredményeként végül viszonylagos egyetértés alakult ki abban, hogy a következő érzelmek kultúrától függetlenül azonosíthatók az embereknél: érdeklődés, öröm, meglepetés, szomorúság, harag, undor, megvetés, szégyen, valamint a félelem. 10
AZ ÉRZELMI REAKCIÓK Az Alapozó pszichológia c. tankönyvben leírtak szerint az érzelmeket kiváltó helyzetekre adott cselekvéses válaszokat nevezzük érzelmi reakciónak. Bizonyos érzelmeink lebéníthatnak, vagy megzavarhatnak minket ésszerű cselekedeteink véghezvitelében (pl. félelem, pánik), mások energizáló, aktivizáló hatással vannak ránk (pl. düh, harag). Az agresszió ilyen szempontból speciális érzelmi reakció, a pszichológusok kiemelten foglalkoznak vele. A pszichoanalízis az agresszió feszültségcsökkentő szerepét és ösztönjellegét hangsúlyozza, míg Bandura szociális tanuláselmélete az agressziót egy tanult válasznak tekinti, melyet utánzással sajátítunk el a szocializálódás során.11 Úgy vélem, az agresszió kiváltó oka is lehet a félelem, a szorongás. Példaként említeném a kisebbekkel, gyengébbekkel agresszíven viselkedő gyerekeket, akik azért vezetik le haragjukat másokon, mert családi hátterük labilis, esetleg otthon tapasztalnak agressziót a szüleik részéről. Ilyen esetben nyilván félnek az agresszív szülőtől, dühükkel nem a kiváltó személyt, hanem valaki mást büntetnek.
10 11
[9] Keményné dr. Pálffy, 155. [10] Bernáth L., Révész Gy., 217. [9] Keményné dr. Pálffy, 156-157.
12
Ranschburg Jenő műve alapján nehéz lenne egyértelműen pozitív és negatív érzelmeket elkülöníteni. Miért tekintenénk minden esetben negatív érzelemnek a félelmet, és miért pozitívnak például az örömöt, a szerelmet? A válasz látszólag egyértelmű: örülni, szeretni jó dolog, megrémülni rossz, szakszerűbben fogalmazva az előbbi gazdagítja személyiségünket, utóbbi károsíthat minket. Tovább elemezve a témát azonban rá kell jönnünk, hogy nem feltétlenül így van. Itt lép be a frusztráció fogalma. „A frusztráció olyan állapot, amelyet a személyiség akkor él át, amikor valamely cél elérésére folytatott tevékenysége akadályba ütközik.” Tulajdonképpen a kudarc emocionális vetületének is tekinthetjük. Mértéke több tényezőtől függ, az azonban biztos, hogy legenyhébb formájában is káros hatású az egyénre, és nagy valószínűséggel minden negatív érzelem alapja. Az érzelmek egyfajta motívumként egy bizonyos tevékenység lefolytatására késztetnek, motiválnak. A harag például általában támadó magatartásra motivál, ám ha ebben a tevékenységben akadályoztatva van, frusztrált haragról beszélünk. A szerelem, a szeretet is csak akkor tekinthető pozitívnak, ha viszonozzák. A frusztrált szerelem egyike a legkínzóbb negatív érzelmeknek.12 „A kudarc hatására jelentkező lelkiállapot a kínzó szorongás, a tehetetlenség miatt érzett céltalan düh, az emésztő szégyen és megalázottság keveréke, természetesen a kudarc jellegétől és fokától függő mértékben és eloszlásban.” (Ranschburg JenőFélelem, harag, agresszió) Internetes források 13 alapján az arousalszint az emberi szervezet általános izgalmi és éberségi állapotát jelöli, a fiziológiai arousal az idegi-hormonális rendszer izgalmi szintje. A motiváció és az arousalszint között szoros összefüggés van. „A fiziológiai szükséglet által előidézett késztetés befolyásolja a szervezet aktivációs szintjét, az arousalszintet. A késztetés fellépése növeli a szervezetben fellépő aktivációs szintet, amely a szükséglet kielégítésével csökken. A szervezet általános motivációs állapota, amit értelmezhetünk arousalként is, fontos szerepet játszik a viselkedés szerveződésében, és a teljesítményben. Yerkes-Dodson törvényként említik azt a felismerést, hogy a drive állapot és a teljesítmény hatékonysága közötti összefüggést ábrázoló görbe fordított U alakú. Hebb szerint a drive helyettesíthető az arousalszinttel, és a törvényben megfogalmazott összefüggés ebben az esetben is érvényes.
12 13
[2] Ranschburg, 7-8. [11], [12], [13]
13
Az összefüggés egyértelműen azt mutatja, hogy a viselkedés szerveződése és a teljesítmény szempontjából van egy optimális arousalszint, amikor a viselkedés szerveződése a leghatékonyabb a teljesítmény pedig a legmagasabb. Ha az arousalszint alacsony, álmossá válunk, és nehezebben tudunk koncentrálni. Ha magas az arousalszint, akkor a viselkedés dezorganizálttá, figyelmünk szétszórttá válik, és teljesítményünk csökken. A szervezet az optimális arousalszint elérésére törekszik és igyekszik azt fenntartani.”14
1. ábra: Arousal.15 Atkinson véleménye szerint az érzelmekre adott válaszok, vagy szabályozásukra irányuló törekvések azt jelzik, hogy vagy szeretnénk fenntartani őket, vagy próbálunk megszabadulni tőlük. Ennek eredményessége a szociális siker előjele is lehet. Érzelemszabályozó stratégiáinknak nem várt mellékhatásai is lehetnek, például a mimika fokozza az arousalt.16
14
[11] [14] 16 [1] Atkinson, 11. fejezet 15
14
Érzelmeink a cselekvéses válaszok kiváltásán kívül a kognitív működést (figyelem, emlékezés, gondolkodás) is befolyásolják. Az érzelem erősségének fokozódásával nő az arousalszint is, a túlzott növekedés pedig rontja a kognitív működés színvonalát.17
STRESSZ, ÉRZELEM, MEGKÜZDÉS A stressz a szervezet általános reakciója bármilyen fizikai- és szellemi igénybevételre, mely magába foglalja a hormonális- és autonóm idegrendszeri változásokat. A stresszt kiváltó tényezők biológiai- és pszichológiai eredetűek is. Biológiai például a környezet hőmérsékletének hirtelen változása, pszichológiai eredetű tényező pedig egy vizsgahelyzet.18 A stressz általánosságban olyan eseményekre utal, melyek fizikai és pszichikai jólétünket veszélyeztetik. Ezek az események a stresszorok, a rájuk érkező reakció pedig a stresszválasz. Amennyiben a fenyegető helyzet hamar megoldódik, a vészreakciók is hamar lecsengenek. Azonban ha tartósan fennáll a helyzet, az eredeti válaszokat felváltják a helyzethez jobban alkalmazkodó válaszok.19 Atkinson műve, és az imént említett tankönyvben leírtak szerint nem minden ember reagál egyformán a stresszre. Akadnak, akik egyenesen belebetegednek, míg mások gond nélkül átvészelik a megpróbáltatást. Manapság egyre többször kell alkalmazkodnunk a tartósan fennálló pszichológiai stresszhelyzetekhez, a pszichés nehézségek pedig testi elváltozásokat eredményezhetnek. Egyértelmű az összefüggés immunrendszerünk állapota, a szív- és érrendszeri betegségek, és a pszichés megterhelések között. Lelki feszültségeink következményeként szöveti elváltozások jöhetnek létre. Ehhez hasonló jelenséget figyeltek meg az egyén számára fontos személy elvesztése és a daganatos betegségek kialakulása között.
17
[9] Keményné dr. Pálffy, 157. [10] Bernáth L., Révész Gy., 225. 19 [1] Atkinson, 524. 18
15
Felmerül
a
kérdés,
hogy
mennyire
vagyunk
kiszolgáltatott
helyzetben
a
környezetünkben stresszt indukáló eseményekkel szemben? Számos ezzel kapcsolatos kutatás mutatja, hogy több megküzdő mechanizmus segítségével hatékonyan védhetjük meg magunkat a stressz káros hatásaitól.20 Mint ahogyan azt a Bernáth-féle tankönyvben is említik, Lazarus és munkatársai kutatták a stressz elleni küzdelem sikeressége és az érzelmek közti kapcsolatot. Arra a következtetésre jutottak, hogy a pozitív érzelmek kiemelkedő jelentőségűek a sikeres küzdelem szempontjából, míg a negatív érzelmek észlelési torzítások létrehozásával gátolnak
meg
minket.
Rajtunk
múlik,
hogy
kontrollálhatatlannak
vagy
kontrollálhatónak minősítünk egy eseményt, ezt pedig érzelmi állapotunk jelentősen befolyásolja. 21 Szervezetünket rendkívüli módon befolyásolják a hangok, erre az interneten22 is könnyen bizonyítékokat találunk. Bizonyos frekvenciákra különösen érzékenyen reagál a testünk, a zenehallgatás testünkre és elménkre is erőteljes hatással van. Például a gyorsabb ritmusok stimulálják az agyunkat, élénkítenek, segítik a gondolkodást, míg a lassabb dallamok ellazítanak, megnyugtatnak minket. Ám ha valóban ennyire befolyásolhatóak vagyunk a hangok, a zene által, és ennek kimutatható fizikai jelei vannak, akkor talán nem túl merész kijelentés részemről, hogy nagyobb figyelmet kellene szentelni a zene hatásainak. Bár a stressz elleni küzdelem szerves részét képezheti a zene, a források itt is az érzelmek, a személyes hozzáállás fontosságát hangsúlyozzák csupán, miközben a muzsika, és annak bizonyos értelemben véve „használata” egyidős az emberiséggel. S ha már a stresszoldás lehetőségei között említhetjük, akkor meglehetősen furcsa ellentét, hogy a zenészek számára sokszor stresszforrássá válik a zene, a koncertek előtti és/vagy alatti szorongás által. Ezzel nem könnyű megküzdeni, legnagyobb művészeink között is jócskán akad, akinek problémát jelent. A félelem része az emberek mindennapi életének, már gyermekkortól kezdve. És mialatt egyértelműen negatív érzelemnek tartjuk, folyamatosan keressük a kapcsolatot a félelemmel, kisebb dózisokban próbáljuk átélni, legyen szó félelmet keltő filmről, vagy akár félelmet megjelenítő zeneműről. Zenedarab esetében a félelemkifejező szándék sem mindig egyértelmű. 20
[1] Atkinson, 524. [10] Bernáth L., Révész Gy., 225. 21 [10] Bernáth L., Révész Gy., 225-226. 22 [15]
16
Lehet, hogy maga a szerző sem kíván félelmet kelteni, mégis olyan hanghatásokat alkot, hogy a végeredmény félelmet keltő lesz. Vagy nem is félelmet keltő, csak az ismeretlen mivolta vált ki belőlünk egyfajta félelmet, ezzel akár eltántorítva minket a megismerés vágyától.
A FÉLELEM ÉS A SZORONGÁS MEGHATÁROZÁSA A félelem és a szorongás definiálásához Ranschburg Jenő könyvét tanulmányoztam elsőként. A félelem, ez a döntő fontosságú emóció jelentős szerepet játszott abban, hogy az ember képes volt megőrizni faját a leselkedő veszélyek közepette az evolúció folyamán. Az egyén szempontjából is hasonló funkciót tölt be, a veszélyek
elkerülésére
késztet
minket.
Ugyanakkor
gyakran
károssá
válik,
tevékenységre késztetés helyett tehetetlenséget idéz elő. Az ilyen félelmek mögött rendszerint hosszú ideje fennálló tényezők húzódnak meg, és megszüntetésük felé az út csupán ezen tényezők feltárásán keresztül vezet. A szorongás és a félelem nem ugyanaz. A szorongást általában úgy különböztetik meg a félelemtől, hogy míg a félelmeket mindig közvetlen okok váltják ki, a szorongás oka ezzel szemben közvetett és távoli. A klinikus felfogás szerint a félelem oka mindig a külvilágban keresendő, míg a szorongást belső, lelki tényezők váltják ki.23 Amint azt szakdolgozatában Teszáry Nikolett is kifejti Johanna Friedl műve nyomán, a félelemnek, szorongásnak három formája lehetséges: - egzisztenciális félelmek: létünk veszélyeztetése, javaink elvesztésének kockázata, mely szinte minden életkorban jelen van - szociális forma: a szeretett személy elvesztésétől való félelem, esetleg társadalmi csoportunkban betöltött státuszunk elvesztésétől való félelem - tárgyaktól, helyzetektől, helyszínektől való félelem: ez talán a legelterjedtebb24
23 24
[2] Ranschburg, 33-34., 79-80. [3] Teszáry N., 6.
17
„A félelem nem összekeverendő az ijedtséggel, amely mindig hirtelen reakciót jelent egy már bekövetkezett eseményre, és minden esetben valós érzelem. Kiváltója nem mindig valós veszély (például egy ismerősünk tréfából elénk ugrik, hogy megijesszen) de olyannak kell lennie, hogy a személy valós veszélynek értékelje. (például két lábbal állva a szilárd talajon nehézkes lenne megijeszteni bárkit azzal, hogy nemsokára 10 emeletet zuhan) … A hirtelen zajok, fények, mozdulatok az agyunk számára valós veszélyként jelennek meg, mert ezek legősibb félelmeink bekövetkeztét jelentették egykoron.” (Teszáry Nikolett 2008, Ranschburg Jenő nyomán)25
FÉLELEM ÉS ZENE A félelmek zenei nyelven történő kifejezése számomra rendkívül érdekes folyamat. Hiszen mikor elindulunk egy komolyzenei koncertre, ahol például Berlioz Fantasztikus szimfóniája hangzik el, tisztában vagyunk vele, hogy nem vagyunk veszélyben. Nem kísérik képek, látványelemek sem az előadást, csupán a művészek játékán időzhet el a tekintetünk. Mégis, mikor felcsendül a Dies irae motívum, mindenki szeme előtt félelmet keltő jelenetek peregnek le. Vagy, hogy ismét a filmeket hozzam fel
példaként,
a
filmek
horrorisztikus
jelenetei
is
sokkal
félelmetesebbek
hanghatásokkal, mint anélkül. Pedig a történet ugyanaz, a képek ugyanazok, az élményt azonban mégis a zene teszi teljessé. Hogy fenti állításomat bebizonyítsam, összeállítottam egy vizsgálatot 8-9, és 1314 éves gyermekek számára. A vizsgálat megvalósításához a Miskolc-Diósgyőri Református Általános Iskola pedagógusai, diákjai, és igazgatója, Nagy Attila nyújtottak segítséget.
25
[3]Teszáry N., 8.
18
VIZSGÁLAT A vizsgálat során a következő két zeneművet használtam fel: -Mozart- G-dúr hegedűverseny I. tétel (részlet) -Muszorgszkij: Egy kiállítás képei 1. tétel- A gnóm A vizsgálat célja az volt, hogy megtudjam, vajon mik a gyermekek első benyomásai egy számukra minden bizonnyal ismeretlen, vagy nem túl jól ismert zeneműről. Szándékosan választottam két különböző zenei korszakból. Egyrészt, hogy minél sokszínűbb legyen a feladat, másrészt a Mozart-i könnyedség képviseli az egyik legérzékletesebben a félelemkeltő romantikus mű ellentétét.
Nyolcadik osztályosok vizsgálata A kamaszodó nyolcadikosok vizsgálatának megtervezésekor próbáltam arra törekedni, hogy ne érezzék túlzottan „gyerekesnek” a feladatot, és ne tudják egymásról lemásolni a megoldásokat.
Ugyanakkor
ne
érezzék
megterhelő
„dolgozatírásnak”,
hanem
felszabadultan, lámpaláz nélkül tudjanak részt venni a munkában. Végül egyfajta szituációs játékra kértem őket, a két eltérő érzelmi töltetű zenedarab felhasználásával. A feladatuk az volt, hogy kisebb (5-6 fős) csoportokba rendeződve találjanak ki a két zeneműhöz egy-egy történetet, és játsszák el egymás előtt. Reméltem, hogy 5-6 fő esetén még nem válik túl sok gyerek „tömegszereplővé” a történetekben, ugyanakkor aki kicsit szégyenlősebb, annak nem kell főszereplővé válnia akarata ellenére. Szerencsém volt, a gyerekek nagyjából egyenlően felosztották egymás között a szerepeket.
19
A gyerekek által kitalált történetek 1. csoport: Mozart: Egy erdei tisztáson zajló, vidám, táncos jelenetet adtak elő. A szólóhegedű dallamához egy madarat üldöző, majd az erdőben eltévedő kislányt képzeltek el. Természetesen a kislány visszatalált a rétre, barátai segítségével.
Muszorgszkij: Éjszakai jelenet a városban, egy rabló próbál kirabolni egy házat. A ház lakója rátalál, ám a rabló megöli őt. Az utolsó akkordok a gyilkosság pillanatát jelenítik meg.
2. csoport: Mozart: Életképek egy királyi udvarban. A hegedűszólóhoz egy macska és egy egér kergetőzését képzelték. A befejezés itt is vidám, az egérnek sikerül elmenekülni, így végül a macska csak az egér elvesztett sajtját eheti meg.
Muszorgszkij: Éjszakai jelenet egy sötét erdőben. Egy vándor szállást keres egy kastélyban, miközben egy róka próbál ellopni egy tyúkot. A kastély őrzője a rókát akarja lelőni, de végül a vándort találja el, ezt jeleníti meg az utolsó akkord.
3. csoport: Mozart: Két király a birodalmuk egyesítésének örömére bált rendez. Bűvészek szórakoztatják a vendégeket, miközben még a pincérek is táncra perdülnek. Konkrét szereplőt vagy eseményt nem társítottak a szólórészekhez.
Muszorgszkij: Itt is egy erdei kastély képét társították a zenéhez, ám ezt szellemek lakják. Négy harcos próbálja elfoglalni a kastélyt, végül mind a négyen meghalnak. Az utolsó hangok azt a pillanatot jelenítik meg, mikor a szellemek dühösen becsapják az ajtót, hogy kizárják a többi kíváncsiskodót.
20
4. csoport: Mozart: Királyi udvari bál, az új királynőt köszöntik. A királyi pár táncát jeleníti meg a hegedűszóló.
Muszorgszkij: Itt is egy szellemé a főszerep. Egy romos kastélyban él egyedül. Egy férfi ki akarja rabolni, ezért a szellemlány kergetni kezdi. Végül a betolakodó maga is szellemmé válik. Bár a betolakodó meghal, érdekes módon ez vidám befejezésnek tekinthető, hiszen utána egy pár lesz a két szellemből. Azon állításomat, miszerint mindenki átérzi akár első hallásra is a zene sugallta érzelmeket, a gyerekek történetei megerősítették. Ami számomra meglepő, hogy szinte mindenki társított valami konkrétumot a hegedűszólóhoz, valamint a gnóm záróakkordjához. Holott az instrukcióm csupán annyi volt, hogy találjanak ki egy történetet, ami illik a zenéhez. Ezen kívül sokan emeltek ki bizonyos részeket például Mozartnál, ahol madarakat képzeltek el repdesni, vagy virágos mező jelent meg képzeletükben. Tehát annak ellenére, hogy legtöbben egyáltalán nem ismerték a műveket, és nem is tanulnak zeneiskolában, mégis részekre bontva elemezgették a darabot, egyetlen meghallgatás során is. Figyelmet érdemel az is, hogy Muszorgszkij művéhez mindenki sötét erdőt és gyilkosságot társított. Nem tartom lehetségesnek, hogy egymásról másoltak volna a csoportok, mivel a vizsgálat során a terem négy különböző pontján ült a négy csapat, pontosan ennek kivédése érdekében.
21
Harmadik osztályosok vizsgálata
Harmadikosok esetében a feladatot teljes egészében önálló munkának szántam. A nyolcadikosoknál is vizsgált két zeneművet hallgattuk meg, ezeket kellett illusztrálniuk rajzaikkal. Itt már természetesen nagyobb volt a másolás lehetősége, akadtak meglehetősen egyforma rajzok is padtársak esetében. Ennek ellenére -a gyermeki fantázia sokszínűségének köszönhetően- rengeteg megoldás született. Ami általánosan jellemző, az a színhasználatok közti különbségek. Lényegesen sötétebb színekkel ábrázolták Muszorgszkij zenéjét, amit nagy valószínűséggel a zene félelemkeltő mivoltával hozhatunk összefüggésbe. Míg Mozartnál gyakori volt a zöld erdő, a virágos rét, a táncoló emberek. Sokan rajzoltak csatajelenetet (a magyar órán tanultak emléke miatt), farkasokat (énekórán Prokofjev: Péter és a farkas c. művét hallgatták). Mozartnál akadt olyan, aki például a kedvenc villamosát jelenítette meg, amint egy parkon halad keresztül. Valamint személyes kedvencem egy kisfiú, aki a rossz ízű ebéd után a Mozart-i vidámságot, könnyedséget egy pékség lerajzolásával fejezte ki. Tehát náluk egyértelműen nagy szerepe volt az emlékeknek, a pillanatnyi gondolatoknak a feladat megoldása során. A nyolcadikosokkal ellentétben ők nem részenként elemezgették a művet, ám a feladatmegoldás utáni beszélgetésen megjegyezték, hogy a lassú és gyors részek váltakozása, valamint az erős hanghatások nagyon „ijesztővé” tették a zenét. A gyermekrajzok a függelékben megtalálhatóak. A körülmények hatásának fontosságát a Vladimir J. Konečni által leírtak is alátámasztják. Szerinte az esztétikai viselkedést nem érthetjük meg anélkül, hogy ne tanulmányoznánk, hogyan módosul a körülmények, és az ebből következő érzelmi állapotok hatására. Miképpen az esztétikai választás nem érzelmektől, szociális hatásoktól mentes, úgy a megismerésnél sem beszélhetünk légüres térről. A tanulmányban a bemutatásra került kísérletek az érzelmi állapotok és a szociális viselkedés szűk körére korlátozódnak. A vizsgálat során két dallamtípust használtak fel. A komplex dallamok az avantgarde zenére hasonlítottak, az egyszerű dallamok pedig a bölcsődalokat idézte. Ezekből kellett a kísérleti személyeknek különféle körülmények között, különféle szempontok alapján választaniuk.
22
A kutatás kimutatta, hogy szoros kapcsolat áll fenn az esztétikai ingerek választása, és az érzelmi állapotok között. A vizsgálat során használt egyszerűbb dallamok csökkentették az agresszió és a félelem mértékét, míg a komplex dallamok növelték őket.26
A vizsgálat összegzése A vizsgálattal annyit megállapíthattunk, hogy a jelenlegi európai kulturális közegben a 8-14 éves gyermekek esetén a zene félelemidéző hatása hasonlóan működik. További vizsgálatokat igényelne, hogy mik a genetikus, és mik a tanult elemei ennek a hatásnak. A vizsgálat során felhasznált művek különböző zenetörténeti korszakokból származnak, mégsem okozott gondot a vizsgálati alanyoknak a zene által közvetített érzelmek értelmezése. Következő lépésként annak próbáltam utánanézni, hogy milyen zenei eszközök állnak rendelkezésünkre a félelem kifejezésére.
FÉLELEMKELTŐ ESZKÖZÖK A ZENÉBEN A gyerekek véleményei alapján a hangerő váltakozása, a gyors, hirtelen, erőteljes hanghatások (például cintányér) és a mély hangszín bizonyult a leglényegesebb eszköznek. Ezek az eszközök okoznak egyfajta ijedtségélményt, ami fokozza a hatást, hiszen a félelem és az ijedség sok esetben egymásból következik. A súlyos, mély hangok után következő halk, zizegésszerű játékmódot is kiemelték, „lopakodáshoz, remegéshez” hasonlították. Ezt például a vonósok pizzicato,27vibrato28 és tremolo29 játékmódja jelenítheti meg. Az ütőhangszerek és a fúvósok szerepe felettébb lényeges, elengedhetetlenek az ijesztőnek szánt effekteknél. A timpani, a mélyebb rezes szólamok (például tuba) kettő zenei eszközt is megtestesítenek: mivel mélyek és hangosak, ezáltal tökéletesek a hirtelen hanghatásokhoz.
26
[5] Konečni, 569-597 pizzicato: a húrok pengetéssel történő megszólaltatása vonós hangszerek esetében 28 vibrato: a hang frekvenciájának kismértékű változtatgatása 29 tremolo: egy adott hang sűrű ismételgetése, repetálása 27
23
A mély hangok mellett a túl magas, éles hangok is félelmet keltenek, vagy megijesztenek, főleg ha valami kellemetlen hangemlék eszünkbe jut róluk (például egy éles hegedűhang felidézheti bennünk a kréta csikorgását a táblán). Vonósok esetében a con legno 30 játékmód is félelemkeltő lehet, mint például a már említett Berlioz szimfóniában, ahol mintha a csontok kopogását utánoznák vele. Lényeges a harmóniai összetétel, az akkordok sokszínűsége, az alaphangnem megválasztása. A klasszikus zene kulturális közegében egy moll hangnem egész más érzelmi töltettel bír, mint egy dúr. Vagy gondoljunk a disszonáns akkordok okozta feszültségre. (Például a már említett Dies irae dallam eredeti, gregorián változata lényegesen kevesebb drámai hatással bír, mint Liszt vagy Berlioz változatai. Ezeket a műveket is meghallgattattam néhány, zeneileg képzetlen, ám zenekedvelő emberrel. Akadt olyan, akinek nehézséget okozott felfedezni, hogy a fő dallam némi ritmikai változtatással ugyan, de ugyanaz a gregorián, és a két zeneszerző műveinek esetében. Gyakorlatilag egymástól teljes mértékben független daraboknak ítélték. )
30
con legno: vonós hangszerek esetében a húrokat a vonószőr helyett a vonó pálcájával szólaltatják meg
24
ÖSSZEFOGLALÁS A zene félelemkeltő hatásának összetevői Összességében elmondható, hogy az adott zenemű félelemkeltő mivoltát az adja, hogy valamely rossz, félelmetes emlékünk jut eszünkbe a hatására. Például a vihar, a mennydörgés zenei nyelven történő megjelenítését azért érezzük ijesztőnek, mert egy tényleges veszélyhelyzetre asszociálunk. Feltételezem, hogy aki nem rendelkezik saját félelemélménnyel, például soha életében nem látott vihart, esőt, nem hallotta a szelet a fák ágai között, nem félt még a sötétben, arra lényegesen kisebb hatást gyakorolna egy ilyen témákra épülő zenemű. Ám ilyen ember nagy valószínűséggel nem létezik. Vizsgálatom alapján a zeneműről alkotott képünket nagyban befolyásolja pillanatnyi hangulatunk a zenehallgatás folyamán. Erre bizonyítékul ismét a pékséget rajzoló, valamint reggel a kedvenc villamosával érkező gyerekeket említem. Alapvető emberi természetünk is hozzájárulhat az átélt élmény intenzitásához. Erre a legjobb példa a félelmet keltő zenére alkotott gyermekrajzok sokszínűsége, a kivitelezésben fellelhető különbségek. A hasonló témára épülő rajzok (például farkas, csatajelenet) között akad szolid ábrázolás, és véres részletekig kidolgozott változat is. Befolyásol minket továbbá az is, hogy mennyire új számunkra a darab hangzásvilága, mennyire tér el az általunk ismerttől, valamint mennyire vagyunk befogadóak vagy elutasítóak a művel szemben. Mint már korábban utaltam rá, sokat számít a kulturális közeg, amiben felnőttünk. Egy ázsiai ember számára jóval kevesebb érzelmi töltettel bír az európai zene, hiszen egész más hangszerekhez, hangzásvilághoz, zenei kifejező eszközökhöz szokott hozzá. Ugyanakkor lehetséges, hogy pont az ismeretlen hangzás kelt benne rossz emlékeket, hiszen sok esetben az ismeretlen ébreszti bennünk a legnagyobb félelmeket. A sok befolyásoló tényező ellenére azonban legtöbbször nem változik meg bennünk a zene keltette alapérzelem, inkább az intenzitása, a ránk gyakorolt hatása módosulhat. Az általam vizsgált gyerekek közül nem akadt egy se, aki például vidám hangulatából adódóan teljesen másképp értelmezte volna a hallott zenéket.
25
A zene által közvetített érzelmeket viszont nem egyforma mértékű félelemkeltő helyzetre vetítették rá. Tehát a zene hangulata a zeneszerzőn és a mű előadóján múlik elsősorban, s csak másodsorban a hallgatóságán, ám a kettő szorosan összekapcsolódik, nem függetleníthető, együtt alkotják a zenei élményt. A zenei élmény pedig minden ember számára nélkülözhetetlen, veleszületett igény. S ennek az igénynek a kielégítése rajtunk, muzsikusokon múlik.
26
KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS Ezúton szeretném megköszönni témavezetőmnek, dr. Bali Jánosnak a dolgozatírás során nyújtott rengeteg segítséget, hasznos tanácsait, türelmét. Főtárgy tanáromnak, Soós Gábornak a vizsgálat során felhasznált zeneművek kiválasztásában nyújtott segítségét. Első hegedűtanáromnak, dr. Nádassy Lászlóné Magdi néninek, aki azon túl, hogy elindított a zenei pályán, a pszichológiai témájú kérdésekben segített válaszra lelni, a megfelelő szakirodalmi műveket felkutatni, számomra is elérhetővé tenni.
A
Miskolc-Diósgyőri
Református
Általános
Iskola
igazgatójának,
pedagógusainak, diákjainak, hogy a vizsgálat megvalósításával hozzájárultak munkámhoz. Köszönettel tartozom szüleimnek a dolgozatírás során nyújtott támogatásért,
s
hogy
lehetővé
tették,
és
teszik
számomra
a
zenetanulást
gyermekkoromtól kezdve mind a mai napig. Végül, de nem utolsó sorban köszönöm vőlegényemnek a témaválasztásban nyújtott segítségét, támogatását.
27
IRODALOMJEGYZÉK [1]R. C. ATKINSON, E. HILGARD: Pszichológia (Osiris, Budapest, 2005) [2] RANSCHBURG J.: Félelem, harag, agresszió (Tankönyvkiadó, Budapest, 1981) [3] TESZÁRY N.: Félelem és szorongás óvodáskorban (Szakdolgozat, Eötvös Lóránd Tudományegyetem, Budapest, 2008) [4] RANSCHBURG J.: Az én… és a másik – A személyiség és a társas kapcsolatok fejlődése óvodáskorban (Okker, Budapest, 2003) [5] KONEČNI, VLADIMIR J: „Változó komplexitású dallamokra vonatkozó preferenciák néhány szociális, érzelmi és kognitív meghatározója” ford. Krén Irén; in: Halász L. szerk.: Művészetpszichológia (2. bővített kiadás, Gondolat, Budapest, 1983) [6] HEBB, DONALD O.: A pszichológia alapkérdései (Gondolat, Budapest, 2003) [7] FEUER M.: A gyermekrajzok fejlődéslélektana (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1975) [8] MÉREI F., V. BINÉT Á.: Gyermeklélektan (Medicina Rt., Budapest, 1998) [9] KEMÉNYNÉ DR. PÁLFFY K.: Alapozó pszichológia (Nemzeti Tankönyvkiadó Zrt., Budapest, 2006) [10] BERNÁTH L., RÉVÉSZ GY.: A pszichológia alapjai (Tertia Kiadó, Budapest, 2002) [11] http://www.ektf.hu/hefoppalyazat/pszielmal/a_motivci_s_az_arousal.html, 2014. március 30. [12] http://kindlermedical.blogspot.hu/2009/08/mi-az-arousal.html (2014. március 30.) [13] http://idegen-szavak.hu/arousal (2014. március 30.) [14] http://www.hrportal.hu/hr/a-stressz-jelei-a-szervezeten-belul-20101018.html (2014.március 30.) [15] http://www.fit-on-net.hu/index.asp?tn=articles_sub&cid=180715&c=13919 (2014. március 30.) [16] http://hu.wikipedia.org/wiki/Limbikus_rendszer (2014. április 6.)
28
FÜGGELÉK
29
Gyermekrajzok
30
31
32
33
