SZAKDOLGOZAT Borics Kata 2014

SZAKDOLGOZAT

Borics Kata 2014

BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Kar

A fogyasztói magatartás jellemzőinek vizsgálata a kisgyermekes családok utazási szokásaiban

Konzulens:

Készítette:

Dr. Nagy Adrienne

Borics Kata

adjunktus

turizmus-vendéglátás szak nappali tagozat 2014

1

Tartalomjegyzék 1.

Bevezetés.............................................................................................................. 2

2.

A fogyasztói magatartás ....................................................................................... 6

3.

2.1

Fogyasztói magatartás meghatározása .......................................................... 6

2.2

A vásárlási döntési folyamat bemutatása ...................................................... 8

2.3

Trendek ........................................................................................................ 10

A család .............................................................................................................. 14 3.1

A család szociológiai meghatározása .......................................................... 14

3.2

A családok helyzete Magyarországon ......................................................... 14

3.2.1

Házasságkötések növekedése és annak hatása a turizmusra ................ 16

3.2.2

Késői gyermekvállalás és hatása a turizmusra ..................................... 17

3.3

4.

5.

A fogyasztói magatartást befolyásoló utazási döntések a családon belül ... 19

3.3.1

A nők és a férfiak szerepe a családok utazási döntéseiben .................. 19

3.3.2

Gyerekek szerepe a családok utazási döntéseiben ............................... 21

A magyarok utazási szokásai szekunder forrás alapján ..................................... 23 4.1

A „Csak én” csoport utazási szokásainak jellemzői .................................... 24

4.2

„Mindent a gyermekért” csoport utazásainak jellemzője ............................ 24

4.3

„A gyermek= Útitárs” csoport utazási szokásainak jellemzői .................... 25

Primer kutatás bemutatása.................................................................................. 27 5.1

A kérdőív kiértékelése ................................................................................. 28

5.1.1

Demográfiai jellemzők ......................................................................... 28

5.1.2

Utazási szokásokhoz kapcsolódó kérdések .......................................... 30

5.1.3

Jövedelmi helyzethez kapcsolódó kérdések ......................................... 36

5.1.4

Az utazásból való kimaradás okával kapcsolatos kérdések ................. 37

5.1.5

A primer kutatásom megállapításai ...................................................... 38

6.

Az utazási irodák családbarát kínálata – interjú alapján .................................... 40

7.

Összegzés ........................................................................................................... 43 7.1

Hipotézisek értékelése ................................................................................. 43

7.2

Zárszó .......................................................................................................... 44

Irodalomjegyzék ......................................................................................................... 45 Táblázat- és Ábrajegyzék ........................................................................................... 48 Melléklet .................................................................................................................... 49

2 1.

Bevezetés

Borics Kata vagyok a Budapesti Gazdasági Főiskola (BGF) turizmusvendéglátás szakos hallgatója. Már egészen kiskorom óta vonzottak az idegen országok, és csodálva tekintettem az utazási irodában dolgozó referensekre, akik annyi információval és tudásanyaggal, tapasztalattal rendelkeztek egy országról, területről. Ekkor jutottam arra az elhatározásra, hogy az idegenforgalom területén folytatok tanulmányokat. A BGF-es tanulmányaim alatt ismerkedtem meg közelebbről az utazási irodák és az utazásszervezés rejtelmeivel. Szakirányomnak megfelelően a 960 órás szakmai gyakorlatomat is egy utazási irodában, Egerben, az Eger Travel-ben töltöttem. Feladataim közé tartozott az e-mailen érkező ajánlatkérések megválaszolása, illetve az utak személyes értékesítése. Ahhoz, hogy –mind e-mailben, mind személyesen – az utasok igényeit maximálisan ki tudjam elégíteni és egy megfelelő ajánlatot készítsek számukra ismernem kellett, hogy döntési folyamataikban mely tényezők játszanak fontos szerepet. Különösen a gyermekekkel utazók, családosok tekintetében jelentett nagy előnyt a célirányos személyes kommunikáció terén, ha ismertem néhány tényezőt azok közül, amelyek a fogyasztói magatartásukban, utazási szokásaikban jelentős szerepet játszottak. A keresgélés közben azonban számos kérdés felmerült, hiszen más volt az igénye az anyukának, az apukának és a gyermekeknek is. Természetesen partnerirodáink kínálatában számos családoknak szóló

akció,

utazási

csomag

volt

elérhető,

így

igyekeztünk

mindig

a

legmegfelelőbbet kiválasztani. Ezért jutottam arra a következtetésre, hogy szakdolgozatomban a magyar kisgyermekes családok utazáshoz kapcsolódó fogyasztói magatartását vizsgálom meg, illetve azt, hogy ezen szokásaikra hogyan építenek az utazási irodák kínálat terén. Témám több szempontból aktuális. Bár a fogyasztói magatartás kutatása egy egészen új keletű tudományág, gazdaságpszichológiai kutatása az 1950-es években kezdődött (Kozma B. 2000), mára a turizmus marketing fő tevékenységei közé nőtte ki magát, melynek segítségével könnyebben meghatározhatóvá válnak az alkalmazandó marketing eszközök és a marketing mix. A turizmus rendszerén belül a fogyasztói magatartás kutatása a marketing atyja – Kotler - által felállított „7 O”

3 modellen1 alapszik. Ahhoz, hogy a fogyasztók igényeit ki tudjuk elégíteni, ismernünk kell a vásárlói magatartásukat, a döntési folyamatuk alatt felhasznált információk milyenségét és mennyiségét. A kutatásom aktualitását mutatja az is, hogy a Nemzeti Turizmusfejlesztési koncepció (2014-2024) is külön alfejezetben tárgyalja a turizmus kiemelt szerepét a társadalomban, miszerint: „a családbarát jelleg a turizmus esetében egyaránt vonatkozik a termékfejlesztésre (szálláshelyek, attrakciók családosok igényei mentén, azt figyelembe véve történő kialakítása); illetve a foglalkoztatásra is, a gyermekvállalást ösztönző (pl. kisgyermekes szülők számára részmunkaidős foglalkoztatási megoldások biztosítása), atipikus formák kialakításával.” (Nemzeti turizmusfejlesztési koncepció 2014-2024 p.17.) A 2008-as válság hatására a turizmus szektor fejlődése megtorpant, melyben nagy szerepet játszott az is, hogy a családosoknak nem állt rendelkezésükre elegendő diszkrecionális jövedelem, amit kirándulásra, nyaralásra fordíthattak volna. Most a recesszió után újra fejlődésnek indult ez az ágazat, így kaptak ismét lehetőségek a családok is, hogy nyaralni menjenek. Erre alapozva egyre több utazási iroda kínál kifejezetten

ennek

a

szegmensnek

kedvező

áron

ajánlatokat,

esetleges

kedvezményeket. Véleményem szerint fontos manapság ennek az egyre bővülő szegmensnek az igényeivel foglalkozni, kifejezetten amennyiben utazási irodai szakemberek vagyunk. Ezen kívül, ahogyan arra a későbbiekben kitérek a nemzetközi világszervezetek, mint az ETC2 és az UNWTO3 is foglalkoznak ezzel a szakterülettel, sőt trendkutatás szempontjából 2030-ra készítenek előrejelzéseket is. Ez adja tehát témám aktualitását is. A dolgozatom megírása során több kutatási módszer került alkalmazásra, hogy minél több szempontból, minél átfogóbb képet kapjak a témát illetően. Kutatásomban a kvantitatív módszert választottam, amely során egyaránt felhasználtam primer és szekunder információkat is. Szekunder kutatásom során leginkább

a

Turizmus

Bulletin

fogyasztói

szokásokat

vizsgáló

cikkének

információira, valamint fogyasztói magatartással és utazási szokással, szociológiával kapcsolatos szakirodalomra támaszkodtam. Szakirodalmak közül dolgozatom 1

7 O modell: A fogyasztói piac vizsgálata során a marketing szakemberek a következő 7 kérdésre keresik a választ: kik a vevők (Occupants), mit vásárolnak (Objects), miért vásárolnak (Objectives), ki vesz részt a vásárlásban (Organizations), hogyan (Operations) , mikor (Occasions), és hol (Outlets) vásárolnak? 2 ETC: (European Travel Commission): Európai Turisztikai Bizottság 3 UNWTO (United Nation’s World Tourism Organization): ENSZ Nemzetközi Világszervezet

4 megírása során Törőcsik Mária, valamint Andorka Rudolf könyvei szolgáltak forrásként. Ezen kívül igénybe vettem a Központi Statisztikai Hivatal által készített adattáblákat is. Primer kutatásom során pedig készítettem egy általam összeállított kérdőívet, amelyet kizárólag kisgyermeket (0-14év) nevelőkkel töltettem ki, az általuk leggyakrabban látogatott helyeken pl. iskolák, játszóházak környékén, valamint különböző online fórumokon. A kérdőív kitöltése véletlenszerű kiválasztáson és önkéntes válaszadáson alapult, így mintám nem reprezentatív. Az életkor alapú szegmentációnál ötös korosztást alkalmaztam a marketing szokásainak megfelelően. Kérdőívem 2014. szeptember 24. és november 2. között volt nyilvánosan elérhető. A megkérdezetteket utazási motivációikról, szokásaikról kérdeztem, azonban nem volt elhanyagolható az a kérdéskör sem, hogy amennyiben valaki nem utazik el, akkor az utazását kiváltja-e valamivel, illetve ha az utazás rövidül, milyen pótcselekvések veszik át a helyét? A kérdőívek kiértékelése során a statisztikában alkalmazott arányszámokat, valamit a Csuprov4 és Cramer5 féle asszociációs együtthatókat alkalmaztam. Dolgozatom végén a kvalitatív kutatási módszerek közül az interjút választottam, amely során a Quaestour iroda, utazási tanácsadója - Hudeczné Balogh Erzsébet – reagált a kérdőívem eredményeire. Kutatásom célja tehát, egyrészről összefoglalni azon tudományos kutatások eredményét, amelyek a magyar családok utazási szokásaival és az azokat befolyásoló döntési tényezőkkel foglalkoznak. Másrészről pedig a vizsgálat eredményeképpen ezekről egy átfogó képet kapva a kínálati oldal informálása abban, hogy a fogyasztók igényeit, döntéshozatalukban leginkább szerepet játszó tényezőket megismerjék és így a legmegfelelőbb marketingeszköz kiválasztásával őket – jelen esetben a magyar családokat – igényeiknek megfelelően, minél nagyobb mértékben kielégítsék. Az említett célcsoport megnyerése szélesebb értelemben az egész magyar piac hatékonyabb, alaposabb marketingmunkájához hozzájárulhat. H1: Dolgozatom alapfeltevése, hogy a vizsgált csoport tagjai egyáltalán nem, vagy csak nagyon ritkán választják a last minute utazásokat. H2: Második hipotézisem, hogy a kisgyermekes családok ismerik és ki is használják az utazási irodák, kifejezetten nekik kínált szolgáltatásait, csomagjait.

4

Csuprov féle asszociációs együttható: a sztochasztikus kapcsolatok vizsgálatának egyik módszere, melyet akkor alkalmazunk, ha a vizsgált két ismérv közül legalább az egyik nem alternatív. 5 Cramer mutató:Ha a két mennyiségi ismérvet tartalmazó táblában az oszlopok száma nagyobb, mint a sorok száma, akkor a Csuprov féle asszociációs együttható helyett a Cramer mutatót használjuk.

5 H3: A harmadik állításom a fogyasztói magatartást befolyásoló tényezőkkel áll kapcsolatban, mégpedig a biztonságérzettel. Feltételezésem szerint, az kisgyermekes családok a magasabb kategóriájú, gyermekbarát szálláshelyeket kedvelik leginkább. Előzetes utánajárásom alapján, bár a fogyasztói szokásokról, illetve az utazási szokásokról összességében rengeteg kutatás született már, véleményem szerint a kifejezetten a kisgyermekkel utazók körében felmerülő fogyasztói magatartásokat Magyarországon ez idáig célirányosan még igen kevés kutatás érintette. Kutatásom célul tűzte ki tehát e szegmens vásárlói magatartásának és üdülési szokásinak összefüggéseit feltárni, természetesen időbeli és anyagi korlátok miatt, a teljesség igénye nélkül.

6 2. 2.1

A fogyasztói magatartás

Fogyasztói magatartás meghatározása A fogyasztói magatartás vizsgálata 1968-tól számít hazánkban önálló kutatási

területnek, amely természetesen számos más tudományágat is ötvöz pl. pszichológia, szociológia. (Dr. Szántó Szilvia – Marketing alapjai előadás, 2012) A magyarországi marketingszakma figyelme a 90-es évek közepén fordult erőteljesen afelé, hogy a fogyasztás és a magatartás kapcsolatát vizsgálják. (weboldal1) „A fogyasztói magatartás az emberek azon viselkedése, amely javak és szolgáltatások vásárlásában, használatában, valamint a vásárlás tervezésében jut kifejezésre.” (Engel-Kollat-Blackwell, 1968 idézi Dr. Szántó Sz., 2010 p. 45) A fogyasztói magatartás alapkérdéseit vizsgálva felállíthatjuk az úgynevezett „7O” modellt, melynek összetevői: -

Kik alkotják a piacot? (occupants)

-

Ki vesz részt, ki fontos a döntésben? (organisation)

-

Mit vásárolnak a termékkel? (objects)

-

Milyen kritériumok alapján választanak? (objectives)

-

Hogyan vásárolnak? (operations)

-

Hol vásárolnak? (outlets)

-

Mikor vásárolnak? (occasions) A vásárlási döntést meghatározó tényezők mindig az adott környezetbe

épülnek, tértől és időtől nem függetleníthetők. A folyamat egyrészt a belső adottságok, lelki folyamatok hatására kialakított válaszreakcióként értelmezhető, de gyakoribb, hogy a vásárlás a környezet ingereire adott válasz. (Hoffmeister-TóthTöröcsik, 1996 p.114.)

7 1. ábra A fogyasztói döntések modellje

Forrás: Dr. Szántó Szilvia Marketing alapjai előadás, 2012

A fogyasztói döntések modellje is mutatja, hogy a fogyasztókra ható körülmények milyen válaszreakciót váltanak ki és ezek milyen eredményhez vezetnek. A marketing szakma álláspontja szerint általánosan elfogadott, hogy a fogyasztók vásárlási döntését 4 tényező befolyásolhatja, melyeket az alábbiakban Dr. Szántó és Hinora (2010) művének alapján mutatok be. A kulturális jellemzők közé sorolhatók a szubkulturális tényezők. Ilyen pl. nemzetiséghez, népcsoporthoz való tartozás. A másik három befolyásoló tényező szorosan kapcsolódik a kutatásomhoz, hiszen a társadalmi jellemzők közül az elsődleges referenciacsoport a család. A családban felnőve tanulja meg a gyermek az alapvető normákat, szerepeket. Az orientációs család az, amelyikben felnövünk, és ahol a mintákat látjuk, ám az általános vásárlási magatartást közvetlenebbül határozzák meg az ún. saját család tagjai (vagyis a házastársak és gyerekek). A fogyasztói magatartás kutatásának alapvető feladata – ezen tényezők figyelembe vételével – elérni a vásárló elégedettségét és lojalitását. A személyes befolyásoló tényezők közül kiemelném a nemi hovatartozást, hiszen – ahogyan arra a későbbiek folyamán is kitérek majd – a női szerepek kiemelkedőek a vásárlási döntés befolyásolásában. Ezen kívül nagy szerepet kap még a fogyasztó kora, családi életciklusa és a rendelkezésére álló diszkrecionális jövedelem is. Végül a pszichológiai tényezők is nagy szerepet kapnak, melyek közül a motivációt tartom a legfontosabbnak. Ez a tényező a magyar családok utazási

8 szokásaiban is kiemelkedő szerepet játszik. Ezen kívül jelentősek még a gondolkodásmód, észlelés, hiedelmek és a sztereotípiák is. Fontos azonban megjegyezni, hogy egyidejűleg akár több tényező is alakíthatja a fogyasztó magatartását, befolyásolhatja őt a döntési folyamata közben.

2.2

A vásárlási döntési folyamat bemutatása „A vásárlási döntések egyéni rendszere az, ami a vásárlói habitusban a

meglehetős gyakorisággal jelentkező döntési algoritmusokból írható le.” (Törőcsik M., 2011 p.424) Mivel dolgozatomban egy bizonyos szegmens – kisgyermekes családok – utazásaikhoz kapcsolódó fogyasztói magatartásait vizsgálom, fontosnak tartom bemutatni, hogy a végleges döntés meghozatala közben, milyen szakaszok figyelhetők meg, hiszen ennek ismerete és helyes alkalmazása akár az üzleti siker kulcsa is lehet. „ Ez igen fontos azon cégek számára, akik a fogyasztók döntéseit szisztematikusan saját javukra kívánják befolyásolni.” (Törőcsik M., 2011 p.424) Dolgozatom szempontjából fontosnak tartom a vásárlás folyamatszakaszának bemutatását, mert a későbbiek folyamán az egyes tényezők fontos szerepet játszanak majd.

Problémafelismerés A probléma felismerése valójában eltérés a valós és a kívánt állapot között, vagyis egy szükséglet felmerülése. Ahhoz, hogy a fogyasztót motiváljuk a probléma megoldására fontos a valós és a kívánt állapot közötti diszkrepancia nagysága. (Hofmeister-Tóth Á., 2008) A problémafelismerést a következő tényezők válthatják ki: -

valami hiányának konstatálása,

-

nem megfelelő készlet

-

változások következtek be a vásárló helyzetében,

-

jövedelmi viszonyokban beállt változások,

-

kínálat oldali marketingaktivitás érzékelhetősége,

-

új, termék/szolgáltatás megjelenése a piacon (Törőcsik M., 2010)

9 Információgyűjtés Ahhoz, hogy megalapozott döntést hozhassunk, szükségünk van az információkeresésre.

A

keresés

során

külső,

illetve

belső

forrásokra

is

támaszkodhatunk. Külső források lehetnek például a személyes források, vagyis a család, barátok, ismerősök véleménye, a kereskedelmi források, mint az internet, reklám vagy az eladó maga. Ezen kívül fontos szerepet tölt be a harmadik fél általi jelentés is, pl. teszteredmények, cikkek. Nielsen 2012-es kutatása szerint 10 magyar fogyasztóból 6 mondja el a véleményét, tapasztalatait az interneten. Legtöbbjük pedig számos dologban támaszkodik a világhálóra. A top 5-ben található az utazás, üdülés is. Természetesen hagyatkozhat a fogyasztó saját tapasztalataira, ismereteire, emlékeire is, ezeket nevezzük belső információs forrásoknak. (Dr. Szántó Sz., 2010)

Értékelés A harmadik lépés - az információgyűjtés után - a felállított alternatívák értékelése bizonyos kritériumok alapján. Ezek a kritériumok azon tulajdonságok összességét jelentik, amelyeket a vásárló egy adott termékben, szolgáltatásban keres a fogyasztói probléma megoldására. Ezen kritériumok ismerete fontos a szakemberek számára, hiszen ez alapján dönt a fogyasztó. A legfontosabbak ezek közül pl. ár, minőség, presztízs, stílus stb. (Hofmeister-Tóth Á, 2008) A fogyasztók az értékelésnél a kompenzációs és nem kompenzációs csoportba tartozó szabályokat vehetik figyelembe. A leggyakrabban előforduló szabály a nem kompenzációs döntési szabályok csoportjába tartozó lexikografikus szabály. A szabály szerint a vásárló a kritériumokat legelőször fontossági sorrendbe rakja, majd kiválasztja az ezt legjobban teljesítő alternatívákat, míg végül egyetlen márka marad. (Hana-Wozniak 2000 idézi Hofmeister-Tóth Á., 2008, p. 304)

Döntés A folyamat következő állomása a vásárlási döntés meghozatala. Az utazás kiválasztásánál is a döntéseknek két típusát különböztetjük meg. Előre tervezett vásárlásnak nevezzük, amikor a vásárló csak előzetes információgyűjtés után vásárol. Ebben az esetben az információszerzés és a vásárlás között akár napok is eltelhetnek. Előfordulhat azonban, hogy a vásárló bizonyos

10 hatások,

befolyásoló

tényezők

hatására

azonnal

vásárol.

Ezt

nevezzük

impulzusvásárlásnak, amelyben a vásárlási folyamat szakaszai nem válaszhatók el. (Dr. Szántó Sz., 2010) Amennyiben kifejezetten az utazás területére koncentrálunk, elmondhatjuk, hogy az ilyen jellegű döntéseinket leginkább társadalmi és pszichológiai tényezők befolyásolják. Ezeket, a kifejezetten utazási döntésekhez kapcsolódó tényezőket Sirakaya és Woodside (2004) négy fő részre osztotta. Ezek közül az első a belső tényezők csoportja, melybe többek között a kockázatkezelés és az információkeresési szokások tartoznak. Második csoportot a külső tényezők alkotják, melyekhez a desztinációkhoz kapcsolódó tényezők tartoznak, melyek esetleg korlátozhatják az utazást, például az ár. A harmadik csoportba a tervezett utazás jellegét sorolták, melybe beletartozik, hogy milyen messze van az adott úti cél, milyen közlekedési eszközzel utazik, csoportosan vagy egyénileg, illetve, hogy milyen hosszú az utazás időtartama. Az utolsó csoportot az úttal kapcsolatos élmények alkotják. Ide sorolható az út hangulata, az úton kialakult összkép, valamint a végső értékelés is.

Döntés utáni magatartás Fontos tudni, hogy a folyamat a döntéssel, vásárlással még nem zárult le. Marketingszakemberek számára lényeges elemezni, hogy a vásárlók mennyire elégedettek a termékkel. Dr. Szántó Szilvia és Hinora Ferenc (2010) álláspontja szerint, amennyiben a vásárló elvárásainak megfelel a termék, akkor elégedett lesz, és valószínűleg újra vásárol. Azonban ha a termék eltér az elvárásoktól, akkor egyfajta feszültségérzet ún. disszonancia alakulhat ki. Ezt a problémát a vevőgondozással igyekeznek megoldani, melynek során feltárják az elégedetlenség okait és új információkat gyűjtenek a termékmódosításhoz.

2.3

Trendek Ahhoz, hogy megfelelő marketig stratégiát és kiváló árualapot hozzunk piacra,

ismernünk kell a keresletet. Erre legalkalmasabb kutatás, ha a fogyasztói magatartás legújabb trendjeit vizsgáljuk, így szolgáltatásainkat, termékeinket a gazdasági és szociális tényezők figyelembe vételével alakíthatjuk.

11 Törőcsik Mária szerint „a trendek az életünk kereteinek átalakulását, a szokásaink, viselkedésünk változásait jelzik. A trendek alakítják az értékrendünket, a prioritásokat, így hatással vannak döntéseinkre.” (weboldal 2) „A trendkutatásra minden esetleges problémája mellett is szükség van, hiszen az élesedő verseny, a globalizálódás, a tőkekoncentráció fokozódása miatt, a fogyasztók, a vásárlók magatartásának, jövőbeni mozgásuknak feltárására – még ha az csak valószínűsíthető módon ragadható is meg – elementáris az igény a döntések kockázatának csökkentése miatt.” (Disch, 1996. idézi Törőcsik M. 2006. p.25) Törőcsik kiemelte ennek a tudományágnak a jelentőségét a szegmentáció kialakításában is, ugyanis ezek alapjául szolgálhatnak új szegmentációs célcsoportok feltárásárának. Ennek segítségével kisebb csoportok létrehozása válik lehetségessé és az

így szegmentált

csoportok

számára

termékeket,

szolgáltatásokat

lehet

kifejleszteni. Ezek az ún. „trendy” csoportok kisebbek, mint a klasszikus csoportok, azonban nagy hatást gyakorolnak rájuk, hiszen újjá formálják azokat. (weboldal 3) A trendek alakulásával számos nemzetközi turisztikai szervezet kutatói foglalkoznak. Ezek közül az általános fogyasztói trendek közül az utazáshoz köthető előrejelzéseket szeretném bemutatni az UNWTO6 és az ETC7 információi alapján. Mivel dolgozatom az utazáson kívüli fogyasztói trendeket nem kutatja, így azokkal nem kívánok részletesebben foglalkozni. A nemzetközi turizmus keresleti trendjei: -

az utazók össze akarják egyeztetni a karriert, családot és a kikapcsolódást is, ám ez időbeosztási problémákba ütközik, így az utazások hossza megrövidülhet

-

az eddigi természeti katasztrófák, háborúk, politikai és gazdasági problémák miatt az utazások során kiemelt szerepet kap a biztonság,

-

a szabadidő iparága egyre nagyobb szerepet játszik,

-

a fogyasztói döntésekben kiemelt szerepet kapnak az etikát, emberi jogokat, demokráciát érintő kérdések,

-

növekvő árérzékenység van jelen mind az üzleti, mind a szabadidős utazók körében, így a szolgáltatóknak csak körültekintő árképzéssel érhetnek el sikereket,

6 7

UNWTO (United Nation’s World Tourism Organization): ENSZ Nemzetközi Világszervezet ETC (European Travel Commission): Európai Turisztikai Bizottság

12 -

megváltozhat továbbá az utazások iránya, az eddigi északról-dél felé utazást felválthatja a nyugatról kelet felé vezető utazás

-

szezonalitást tekintve nő a szezonon kívüli utak száma

-

Gazdasági prosperitás8 és megfizethetőség: az elmúlt húsz évben a növekvő jövedelmek és a csökkenő árak az utazások iránti kereslet növekedéséhez vezettek. Ez a folyamat jelezhető előre a növekvő küldő piacokon (pl. Kína, India és Kelet-Európa),

-

Elérhetőség: a technológia és a légi közlekedés fejlődésének köszönhetően megkönnyítette az utazás megszervezését és megvalósítását. A világháló elterjedésével

elérhetővé

vált

az

áruk

és

szolgáltatások

gyors

összehasonlítása. -

Globalizáció és verseny: a globalizációnak köszönhetően szélesedik a lehetőségek skálája, a verseny pedig nagyobb értéket teremt. (Nemzeti Turizmusfejlesztési Koncepció 2014-2024) A nemzetközi turizmus kínálati trendjei 2030-ra Ian Yeoman9 szerint:

-

új desztinációk lépnek a piacra pl. India, Kína, Törökország

-

az ágazat legfőbb nyertese Kína lesz, de ide sorolható még Törökország, Makaó, Ausztrália és Malajzia is

-

a legnagyobb vesztes Európa lesz (2030-ra a piaci részesedése 13 %-át veszíti el)

-

a desztinációk közötti és a bevetett marketingeszközök közötti verseny erősödik

-

a kínálati oldalon hiteles, etikus és fenntartható desztinációmárkák jelenlétére van szükség (Nemzeti Turizmusfejlesztési Koncepció 2014-2024)

-

a digitalizáció fejlődésének köszönhetően és az új interaktív technológiák elterjedésének köszönhetően a web 2.0-t felváltja a web 3.0, vagyis míg a web 2.0 idején a közösségi oldalak, tartalommegosztás, wikipedia domináltak – és ezek szerkesztésében mindenki részt vehetett - addig a web 3.0 esetében, bár

a

végső

felhasználó

még

mindig

az

ember

marad,

de

a

tartalommegosztást, közösségi oldalakat és aktuális cikkeket az „elektronikus ügynökök, vagyis a robottitkárok olvassák helyettünk” (weboldal 4)

8 9

prosperitás: boldogulás, siker, jólét Ian Yeoman: turisztikai jövőkutató

13 A Cetelem Körkép 2011-ben végzett nemzetközi kutatásában 13 Európai országban vizsgálta a fogyasztói trendek változását, köztük Magyarországon is. Sajnos a magyar fogyasztókra továbbra is a pesszimizmus a jellemző, bár ennek mértéke egyre kisebb. Ezt a pesszimizmust mutatja az is, hogy a fogyasztók közérzetére vonatkozó kérdésben átlagosan 4,3 pontra értékelték saját országukat a megkérdezettek (1-től 10-ig terjedő skálán), míg Magyarországon ez az érték 3,6 volt. A kutatásból kiderült az is, hogy a legnagyobb generációs különbségek hazánkban figyelhetők meg. A közérzet javulását mutatja azonban, hogy hazánkban – úgy, mint az európai országok többségében – a fogyasztói hajlandóság meghaladja a megtakarítási szándékot. A kutatásból kiderült továbbá, hogy az európai fogyasztók élményekre vágynak, ezért leginkább szórakozásra, utazásra költenek. Mivel a magyar vásárlók vékonyabb pénztárcával indulnak útnak, így a vásárlási tervek valamivel elmaradnak az európai átlagtól, ezzel egyidejűleg azonban ugyanolyan igényekkel rendelkeznek. (weboldal 5)

14 3.

3.1

A család

A család szociológiai meghatározása A következő fejezetem Andorka R. (2006) könyvének 11. fejezetére épül. A szociológia a társadalmunkat társadalmi intézményekre osztja, amelyek

közül a legfontosabb a család, mellyel egy kiemelt ága a családszociológia foglalkozik.

Ezt

a

megállapítást

már

a

marketing

területén,

az

ún.

referenciacsoportok tárgyalásánál is megismerhettük. Kutatásomat tekintve éppen ezért fontosnak tartom, hogy több tudományág szempontjából is megvizsgáljam, milyen sajátosságokkal rendelkezik a szegmens, amellyel foglalkozom. „Családnak nevezzük a szociológiában az olyan együtt élő kiscsoportot, amelyeknek tagjait vagy házassági kapcsolat, vagy leszármazás, más szóval vérségi (kivételes esetben örökbefogadási) kapcsolat köti össze.” (Andorka R. 2006. p.394) A statisztika definíciója szerint azonban csak a szülő(k) és a velük egy háztartásban élő, nem házas gyermekek számíthatók a családhoz. Ennek alapján a statisztika 3 családtípust különböztet meg: házaspár, házaspár gyerekkel, egy szülő gyerekkel, amelyeket más néven családmagnak is nevezhetünk. Fontos azonban, hogy tisztában legyünk vele, hogy míg a család egy jogi fogalom, addig a közgazdaságtanban a háztartás elnevezés a használatos, amennyiben gazdasági aktivitásukat vizsgáljuk. Andorka R. (2006 p. 395) megfogalmazása szerint a háztartások „az együtt lakó és a megélhetési költségeket megosztó, együtt fogyasztó (együtt étkező, tartós javakat közösen használó) emberek csoportja, akik általában, de nem szükségképpen rokonok.” Így különböztethetünk meg egy, két, három, valamint háromnál több nemzedék tagjaiból álló háztartásokat.

3.2

A családok helyzete Magyarországon A 2011-es népszámlálás adatai alapján látható, hogy bár a családok száma

hozzávetőlegesen 5%-os csökkenést mutat – az előző 2001-es népszámláláshoz viszonyítva -, még mindig jelentős arányt képviselnek (lásd 1. táblázat). Az adatok alapján kiszámolható, hogy a családok mintegy 66%-a gyermekes család, így egy jelentős keresletet generálhatnak a turizmus piacán is. Kutatásom szempontjából fontos figyelembe venni azonban, hogy az összes családon belül milyen arányban vannak az olyan családok, ahol kisgyermek van. A

15 Központi Statisztikai Hivatal népszámlálási eredményei alapján a kérdőívemben is kisgyermeknek minősültek a 0-14 éves gyermekek. A kategorizálásnál fontos szerepet játszott, hogy az ilyen korú gyermekkel rendelkező családok az összes gyermekes család közül jelentős részt képviselnek, amit az alábbi táblázatban is megfigyelhetünk.

1. táblázat A családok családösszetétel és a 15 évesnél fiatalabb gyermekek száma szerint

1

2

3

4–

Családösszetétel 15 évesnél fiatalabb gyermekkel

Nincs ilyen Nincs korú gyermek gyermek

Összesen

Házaspár Élettársi kapcsolat Házaspár és élettársi kapcsolat együtt Egy szülő gyermekkel együtt Összesen

389 581

285 486

2001 67 330

16 955

529 653

64 024

27 160

9 835

4 625

29 708

453 605

312 646

77 165

21 580

559 361

972 436 2 396 793

132 281 585 886

39 543 352 189

2 140 23 720

290 123 849 484

– 471 901 972 436 2 868 694

Házaspár Élettársi kapcsolat Házaspár és élettársi kapcsolat együtt Egy szülő gyermekkel együtt Összesen

293 689

194 299

7 814 84 979 2011 48 773

12 489

478 146

744 571 1 771 967

101 306

44 720

14 485

7 555

45 664

394 995

239 019

63 258

20 044

523 810

935 640 2 176 766

129 393 524 388

45 228 284 247

9 182 72 440

3 001 23 045

349 810 873 620

– 536 614 935 640 2 713 380

836 147 2 125 152 136 289

191 069

271 641

404 799

Forrás: KSH, 2011 (weboldal 6)

Amint az a táblázatból is kiderül a kisgyermekes kategóriába soroltak adják a családok összes létszámának több mint felét – bár a 2001-es évhez képest ez a szám is csökkenő tendenciát mutat. Ez is azt bizonyítja, hogy jelentős számú fogyasztói szegmenssel állunk szemben, akikre építve, akár egy szálláshely, akár egy utazási iroda nyereséget realizálhat, ha igényeiket megfelelően kielégíti. Amennyiben gazdasági aktivitásukról beszélünk már nem, mint család, hanem mint

háztartás vizsgáljuk

őket.

Ilyen megközelítésből

láthatjuk, hogy a

családháztartások gazdasági aktivitásukat tekintve a 2011-es népszámlálás adatai szerint a 2001-es bázishoz képest növekvő tendenciát mutatnak, vagyis nőtt a

16 foglalkoztatottak száma. Ennek turizmusra gyakorolt hatása is pozitív kimenetelű lehet, hiszen így növekszik azoknak a száma, akiknek elegendő diszkrecionális jövedelem áll rendelkezésükre az utazáshoz. Ezt igazolják a KSH kiadványában megjelent 2014-es adatok is, melyek szerint a belső fogyasztás héttizedét a háztartások adják. Tájékoztatnak továbbá arról is, hogy a háztartások tényleges fogyasztása 2014. első félévében 1,5%-kal nőtt az előző év azonos időszakához képest. (weboldal 7)

3.2.1

Házasságkötések növekedése és annak hatása a turizmusra A Központi Statisztikai Hivatal Magyarország 2013 c. kiadványában úgy

nyilatkozott, hogy a házasságkötések száma növekvő tendenciát mutat. Ez a szám 2010-ben volt a legalacsonyabb, azóta folyamatosan növekszik. A házasságkötések száma 2013-ban az előző évihez viszonyítva 2%-kal nőtt (weboldal 8), míg 2014. júliusáig 4,7%-kal növekedett az előző év azonos időszakához képest. (weboldal 7).

2. táblázat Házasságkötések számának változása

Időszak Házasságkötések száma

2010 35 520

2011 35 812

2012 36 161

2013

2014. januárjúlius

36 986

20 377

Forrás: KSH; weboldal 15 alapján saját szerkesztés

A házasságkötések növekedése a turizmus piacán is pozitív hatásokat kelthet, keresletet generál, hiszen ezzel együtt növekszik a nászutat utazási irodában foglalók száma is. A nászút talán a legnagyobb presztízsű utazások közé tartozik, hiszen – általában – csak egyszer adatik meg az életben és erre akár egy tetemesebb összeget is rászánnak a párok. Erre a célra számos utazási iroda már külön nászutas katalógust is készített, sőt a legújabb trendek szerint lehetőség van akár arra is, hogy Balin, Thaiföldön vagy akár a Maldív szigeteken rendezzék meg a polgári esküvőt. A Fodor’s Travel10 72 ország lakóinak trendjeit figyelembe véve felállította a Top 10 legnépszerűbb nászutas desztinációt, ezek a következők:(weboldal 9)

10

Fodor’s Travel: New York-i központú szervezet, amely világszerte több, mint 700 csapat segítségével gyűjt utazási információkat, valamint ír útikönyveket is.

1. Új Zéland

6. Belize

2. Cancun, Mexikó

7. St.Lucia

3. Maldív-szigetek

8. Tahiti

4. Bali

9. Karib-szigetek

5. Thaiföld

10. Horvátország

Az utazok.hu cégcsoport kutatásából is kiderül, hogy a szállásadók második legnagyobb célcsoportjukként a nászutasokat jelölték meg. (weboldal 10)

3.2.2

Késői gyermekvállalás és hatása a turizmusra Manapság egyre többet hallhatunk arról, hogy a nők sokkal később vállalnak

gyermeket, először inkább karriert építenek. Ezt tehetik azért, mert egy biztos anyagi hátteret szeretnének gyermeküknek vagy pusztán csak a jobb előmeneteli lehetőségek

miatt

is.

Azonban,

amikor

már

a

gyermek

megszületik,

kikapcsolódásként egyre többet utaznak, ám addigra már a turizmus szempontjából nagy bevételkiesést generálnak azok, akik csak a karrierjükre koncentrálnak, később vállalnak gyereket, hiszen a karrierépítés közben valószínűtlen, hogy sok idejük maradna a nyaralásra, utazásra. A legnagyobb változás a szülő nők életkorában figyelhető meg. Míg az 1990-es években általánosan elfogadott volt, hogy a húszas éveik elején járó nők válnak anyává, mára ez a kor kitolódott. Ennek okai az oktatással, anyagi helyzettel, párkapcsolati válsággal, már meglévő munkahely elvesztésétől való félelemmel, valamint az értékrend megváltozásával magyarázhatók. A gyermekvállalás az elmúlt évtizedekben csakis akkor volt társadalmilag is elfogadott, amennyiben az a házasság intézményén belül történt. Ez a trend mára megváltozott. Míg az 1960-as években a gyermekek mindössze 5 %-a született házasságon kívül, addig 2010-re ez a szám 41 %-ra nőtt. (weboldal 11) A házasságon kívül született gyermekek száma 2010 után is folyamatosan nőtt, a legmagasabb értéket 2013-ban érte el, ekkor a gyermekek mintegy 46,2%-a született házasságon kívül. (weboldal 17) Következtetésként

levonható

tehát,

hogy

„a

házasságon

kívüli

gyermekvállalás szoros kapcsolatot mutat a szülő nők életkorával, minél fiatalabb korban következik be ugyanis a terhesség, annál nagyobb a valószínűsége annak, hogy a gyermek házasságon kívül jön a világra.” (weboldal 11, p.13) Ezt szemlélteti a következő táblázat is.

18 3. táblázat Élve születések száma az anya korcsoportja és csalási állapota szerint

Év

Összesen 0-15 15-19 90 335

76 5 220

házas

53 465

698

nem házas

36 870

76 4 522

88 049

80 5 070

házas

50 833

636

nem házas

37 216

80 4 434

90 269 házas nem házas

2010

2011

20-24

25-29

30-34 éves

35-39

40-45

45-49 50 -

12 668 25 090 31 489 13 438

2 271

78

5

4 096 16 176 22 267

8 865

1 325

36

2

8 572

4 573

946

42

3

12 224 23 290 30 114 14 698

2 502

68

3

8 914

9 222

3 557 14 371 20 981

9 747

1 495

45

1

8 667

4 951

1 007

23

2

80 5 411

12 766 23 375 29 704 16 185

2 665

81

2

50 082

615

3 356 13 675 20 376 10 468

1 543

49

40 187

80 4 796

9 410

5 717

1 122

32

2

88 689

89 5 703

12 798 22 690 27 636 16 760

2 903

106

4

házas

47 738

588

3 243 12 665 18 553 10 861

1 749

77

2

nem házas

40 951

89 5 115

9 555 10 025

1 154

29

2

2012

2013

8 919

9 700

9 133

9 328

9 083

5 899

Forrás: KSH, weboldal 14, 16, 17 adatai alapján saját szerkesztés

A gyermekvállalás az utóbbi években erős korrelációt mutatott a szülő nők iskolázottságával is. Egyre több nőnek fontos a továbbtanulása, az előnyösebb munkaerő-piaci pozíció megszerzése és megtartása. Ennek érdekében egyre későbbre halasztják a gyermekvállalást is. 2010-ben a nőket tekintve a 8 általános vagy annál kevesebb végzettségűek aránya kb. 20% volt, míg egyharmaduk felsőfokú végzettséggel rendelkezett.(weboldal 11) A gyermekvállalási szándék tekintetében fontos beszélnünk a foglalkoztatottságról is. Ez a szülő nők körében 2010-ben kb. 50% volt, míg 2013-ra ez a szám 53%-ra növekedett. A 2014-es évet augusztusig vizsgálva stagnál ez a szám, a pontos értek 54% volt. (weboldal 12 alapján saját számítás) Erős kapcsolat mutatható ki továbbá a GDP és a foglalkoztatottság között is, hiszen a szülők gyermekvállalási hajlandóságát a gazdasági helyzet is erősen befolyásolhatja. A társadalmi és gazdasági fejlettség, valamint a termékenység kapcsolatát a humán fejlettségi mutató (HDI) fejezi ki, mely szerint az országok fejlettségi foka és a termékenység között fordított arányosság fedezhető fel.

19 (weboldal 11) Az UNDP11 alapján 2014-ben Magyarország a 43. helyen állt, míg 2011-ben a 38. volt a rangsorban. (weboldal 13)

3.3

A fogyasztói magatartást befolyásoló utazási döntések a családon belül A család funkcióit figyelembe véve fontos, hogy az utazással kapcsolatos

döntésekkel mindenki egyet értsen, hiszen csak így lehet élmény a nyaralás, kikapcsolódás. A vásárlási döntések meghozatalánál a családtagok egyszerre akár többféle funkciót is betölthetnek. Manapság már nincsen kiemelt családfő, aki kizárólagosan dönt, akinek nem lehet ellent mondani. A családok általában közösen beszélik meg az utazás részleteit, amibe a gyermekeket is bevonják, természetesen a maguk szintjén. A konkrét vásárlási döntés meghozatala azonban a családon belül több funkciót is betölthet. A szereplők részt vehetnek a konkrét problémamegoldásban, egyidejűleg kiváló beszélgetési alkalom is. Ezen kívül nagyobb összetartozás érzést alakít ki a családtagokban a közös döntéshozatal, valamint a gyermekek szocializálódását is nagyban befolyásolja, mintát képezve ezzel a saját jövőbeni vásárlási döntéseik kialakítására. (Törőcsik M., 2011) A családok tagjainál eltérő érdeklődési körük és nemük miatt lényeges különbségek figyelhetők meg az utazási döntésekben való szerepvállalásban, illetve a döntést befolyásoló tényezőkben. A következő részekben az egyes családtagok vásárlási döntését leginkább jellemző tényezőket mutatom be.

3.3.1

A nők és a férfiak szerepe a családok utazási döntéseiben A családtagok körében a nemeknek is meghatározó szerepe van az utazási

döntés meghozatalában, melyek lehetnek csak a nők által, csak a férfiak által meghozott, illetve közös döntések is. Ennek folyamatát, befolyásoló tényezőit, hogy ki milyen szerepet játszik a döntési folyamatban, valamint, hogy a felismerés után az egyes családtagokhoz mely cselekvések kapcsolhatók a következő ábra mutatja be:

11

UNDP: United Nations Development Programme: Egyesült Nemzetek Szervezetének Fejlesztési Programja

20 2. ábra Családi döntési folyamat modell a szabadidőre vonatkozóan (módosítva Nanda et al 2008 alapján)

Forrás: http://geography.hu/mfk2012/pdf/Arpasi_Krisztina.pdf

„Martinez és Polo (1999) négy okot véltek felfedezni arra vonatkozóan, hogy családon belül a férj és a feleség együttesen hozzanak döntést: (1) a döntés sok pénzről szól, (2) a döntés hatással van a család jövőjére, (3) a döntés magába foglal további vitákat, (4) a döntéshez bizonyos közös tapasztalatok kellenek.” (weboldal 18 p.10) Márpedig az utazással kapcsolatos döntések beleesnek ezekbe a kategóriákba. Ezen döntések meghozatala során tehát összességében közös döntésekről van szó, a nőknek mégis meghatározó szerepe van a helyszín vagy a szálláshely kiválasztásánál, hiszen – mint tudjuk – a vásárlási döntések 80%-t ők hozzák meg. Ott viszont, ahol a férj a dominánsabb döntéshozó a kulturális befolyásnak tulajdonítják, illetve annak a sztereotípiának, hogy mivel a férj jövedelme magasabb, ő keresi meg az utazásra szánt összeget – míg az anya otthon van a kisgyermekkel – így ő is dönti el, hová utazzanak, milyen szolgáltatásokat vegyenek igénybe. (weboldal 18) Zalatan (1998) szerint feltételezhető az is, hogy minél több tapasztalata van, minél jobban informált a résztvevő az aktuális témában – jelen esetben az úti cél kiválasztását tekintve – annál nagyobb a befolyása a döntés meghozatalában. (weboldal 18) Egy 2000-ben készült kutatás alapján elmondható, hogy a férfiak és nők időbeosztásából adódóan – bármennyire is növekszik a férfiak részvételének aránya a

21 háztartásban - a nők sokkal több időt töltenek a gyerekekkel. (Törőcsik, 2003) Ennek következtében a gyerekek anyákra gyakorolt befolyásoló hatása lényegesen megnő, ezt a következő fejezetben fejtem ki részletesebben. A fent említett felmérésből kiderült továbbá, hogy a vásárlás leginkább női időtöltés, tehát ők majdnem kétszer gyakrabban vásárolnak, ám megfigyelték, hogy ez a tevékenység a férfiak körében is ugyanannyi időt vesz igénybe, mint a nőknél. A férfiak bizonyos esetekben szívesen vásárolnak, ám a „vásárolgatás” nem jellemző rájuk, így például nem szeretnek több irodába bemenni egymás után ugyanazon út után érdeklődve. Viszont ha a férfiak igénybe veszik az értékesítők segítségét is, sokkal könnyebben rábeszélhetők egy termékre, szolgáltatásra, mint a nők. Lényeges különbség még a két nem között, hogy míg egy nő válogat, keresgél, majd sok-sok idő elteltével visszamegy a legelső üzletbe, utazási irodába, addig a férfiaknak, ha megtetszik valami, rögtön helyben foglalnak, vásárolnak. A nők vásárlási magatartását segít megérteni az Évamarketing néhány eleme, melyek jelenlegi kutatásomhoz kapcsolódnak. Első ilyen alapelv a „többdimenziós élet” alapelve, vagyis tudomásul kell venni, hogy egy nő egyszerre több dolgot tart a fejében és ha őt nem egyedül, hanem mint komplex személyiséget tekintjük (pl férjével, gyermekével együtt), akkor sikeresebb lehet az értékesítés is, ami egy utazási csomag értékesítésénél nagyon fontos. A második alapelv ismerete pl. a szálláshelyek értékesítésénél jelenthet nagy előnyt. Ez a nők márkahűségére épül (Törőcsik, 2003), a turizmusra vetítve jelentheti ez akár egy gyermekbarát, jól bevált szállodalánc szállodáit is, melyet a nyaralások során a jó tapasztalat alapján előnyben részesítenek a hölgyek.

3.3.2

Gyerekek szerepe a családok utazási döntéseiben Bár a gyermekek 14 éves kor alatt elsősorban szülővel együtt érhetők el mégis

nagy szerepük van a végső döntés meghozatalában. A gyermekeknek, mint vásárlóknak a döntések meghozatalában kétféle szerepük lehet. Ha a gyermekek még kisebbek elsősorban befolyásoló, kezdeményező szerepük van, hiszen leginkább szüleikkel mennek vásárolni. 10-12 éves kortól már a gyerekek megjelennek a piacon, mint önálló vásárlók, amikor már maguk döntenek, választanak a termékek, szolgáltatások közül. (Törőcsik M. 2011) Ez utóbbi persze az utazási piacon nem jellemző, így dolgozatomban az első kategóriába tartozókkal foglalkozok részletesebben.

22 Törőcsik M. (2011) szerint első lépésként a gyermekeket körül vevő világ megértésének fontosságát hangsúlyozza, hiszen csak így érthetjük meg a döntések hátterében álló tényezőket. Manapság a gyerekeket a technikai újdonságoktól szinte lehetetlen elválasztani, így sokszor inkább ők tanítják a szülőket az aktuális eszközök használatára, ami természetesen az utazás kiválasztásánál is nagy szerepet játszhat. Sok szülő nem tudja megoldani a gyermekfelügyeletet, így leginkább együtt vásárolnak (sokszor akár az utazási irodába is magukkal viszik), azonban ez jelentősen meghatározza a vásárlási időt is pl. unatkozik, sietteti a szülőket, sokáig nézelődik, lassítja a vásárlást. (Törőcsik, 2011) Ennek kiküszöbölése érdekében a szülők legtöbb esetben igyekeznek bevonni a gyermeküket a vásárlásba, ekkor azonban a gyermek már komoly befolyásoló erőként lép fel akár az üzletben, akár otthon is, hiszen a gyerekek a reklámanyagok legnagyobb kedvelői, így mindenhonnan begyűjtik a prospektusokat, szórólapokat, amik otthon akár a szülők figyelmét is felkelthetik. Mivel ezek a gyermekek a legtöbbször édesanyjuk társaságában „vásárolnak”, így leginkább őket érinti a befolyásoltság. Egy kutatás kimutatta, hogy az anyákat a vásárlásra lehet hagyományos, illetve modern szükségletek kielégítését célzó eszközökkel motiválni. Ezekből a következő –a témához kapcsolódó – elemeket emelem ki: -

boldoggá tenni a gyermeket,

-

a gyermeknek már csupán a létezése boldoggá teszi az anyát,

-

a gyermeket teljes jogú partnerként ismerik el. (Barlovic et al., 2000 idézi Törőcsik, 2011 p.207)

Ezen tényezők ismeretében még inkább beláthatjuk, milyen nagy szerepe van annak egy –akár utazási – döntés meghozatalában, hogy a gyermekek milyen mértékben befolyásolják szüleiket.

23 4.

A magyarok utazási szokásai szekunder forrás alapján

A következő fejezetemben azt a felmérést mutatom be, amely a primer kutatásom alapját képezte. Ez egy a Turizmus Bulletin, 2010-ben kiadott számában található kutatás volt, mely a „Fogyasztói magatartás a hazai utazási szolgáltatások piacán” címmel jelent meg. A kutatás azt vizsgálta, hogy a magyarokat utazással kapcsolatos fogyasztói magatartásukban milyen tényezők befolyásolták. Módszertanát tekintve egyaránt felhasználtak kvalitatív és kvantitatív elemeket is. A kvalitatív kutatás ebben az esetben a fókuszcsoportos megkérdezés volt, melyen olyan 18-59 évesek vettek részt, akik rendszeresen utaznak, évente egy főnyaraláson részt vesznek, valamint az utazási irodák tekintetében is rendelkeznek tapasztalatokkal. A beszélgetésekben egyaránt részt vettek férfiak és nők is, budapesti helyszínen zajlottak, így a kutatás leginkább a nagyvárosokban élők jellemzőit mutatja. Életkor alapú szegmentációnál 3 csoportot alakítottak ki a már fent említett korosztályon belül, így az utazóképes lakosság jelentős részének véleményét megismerhették. A kvantitatív kutatás során kérdőíves megkérdezést alkalmaztak, mely 2008. február 29. és március 22. között volt elérhető a budapesti, szegedi és győri Utazás Kiállításon. Bár az űrlapot bizonyos mértékben meghatározott kvóta alapján töltötték ki, a kutatás összességében a véletlenszerű kiválasztáson alapult, így nem reprezentatív. A kérdőív összesen 32 kérdésből állt, amik témájukat tekintve kitértek az utazás kiválasztása során alkalmazott tényezőkre, ár és minőség kapcsolatára, valamit az utazás költségének fontosságára az úti cél kiválasztásában. A kérdések közül 7 vonatkozott általános, demográfiai jellemzőkre, a további kérdéscsoportok az általános utazási szokásokhoz, az utazás során tanúsított fogyasztói magatartáshoz, valamint az emlékek felidézéséhez kapcsolódott. A kérdőíveket összesen 337 ember töltötte ki, fele-fele arányban nők és férfiak. A kitöltők 48%-a budapesti, míg 52%-a vidéki lakos volt. A megkérdezés helyszínét és körülményeit figyelembe véve elmondható, hogy a kutatók a városi, Utazási Kiállításokat preferáló, az utazások iránt nyitott emberek véleményét, szokásait tükrözi. Elsősorban a kvalitatív eredmények ismeretében 3 csoportot azonosítottak be ezen a keresleti piacon: „csak én”, „mindent a gyermekért” és a „gyermek=útitárs” csoportokat.

24 4.1

A „Csak én” csoport utazási szokásainak jellemzői A „Csak én” csoportba tartoznak a 18-30 éves korosztályba tartozó, egyedül,

házastárssal/partnerrel vagy barátokkal utazó gyermektelenek. Ennél a csoportnál fontos megemlíteni, hogy a gyermektelenség oka a fiatal életkor. Utazási szokásaikra jellemző, hogy leginkább az aktív időtöltéseket kedvelik. Kiemelkedően fontos számukra a barátok, közösség szerepe az utazások során. Motivációjukban a kalandvágy, szórakozás játszza a legnagyobb szerepet. Úti cél tekintetében leginkább a külföldi utazásokat részesítik előnyben, ennek ellenére az utazási irodák szerepe ennél a kategóriánál a legelenyészőbb, inkább egyéni szervezéssel bonyolítják utazásaikat. Korukból, attitűdjükből kifolyólag rugalmasak, így a last minute utazásokra is vevők lehetnek. Ebből az is látszik, hogy nagyon ár érzékenyek, hiszen korukból kifolyólag főként diákok, illetve pályakezdők alkotják a csoportot, így alacsony a diszkrecionális jövedelmük. Évente jellemzően többször, spontán, hosszasabb tervezés nélkül utaznak, így elmondhatjuk, hogy utazásaik a szezontól függetlenek. A kutatásban megállapították, hogy e csoport számára a szervezett utak kötöttséget jelentenek, ellentétben az ő rugalmasságukkal, valamint az idegenvezető jelenlétét nem tartották fontosnak, szerepét is csak abban látták, hogy kényelmesebbé tegye az utazást, számukra a fakultatív programok az értékesek. Informálódási jellemzőjüket tekintve ennél a korosztálynál jelentős szerepet játszik az internet. Az ideális weboldal, prospektus számukra lényegre törő, sok képet tartalmaz, részletes információkkal rendelkezik a szálláshelyekről, valamit a kialakítását tekintve fontosnak tartották, hogy az árak könnyen összevethetőek legyenek, valamint, hogy maga a katalógus is informáljon az aktuális rendezvényekről, programokról.

4.2

„Mindent a gyermekért” csoport utazásainak jellemzője A következő csoport, amelyre a primer kutatásomat is alapoztam a „Mindent a

gyermekért” csoport. Tagjai a 31-45 éves, családosok, akik kisgyermekkel együtt élnek és velük együtt is utaznak. A kisgyermekek (általában 14 éves korig) jelenléte határozza meg leginkább e csoport fogyasztói magatartását. Úti céljukat tekintve – a gyermek korától függően – szinte csak belföldi utakat keresnek, de oda akár évente kétszer is elutaznak. Emellett természetesen jellemzőek a közelebbi külföldi desztinációk is. Ez esetben a távoli úti célra történő, valamint a körutazások egyáltalán nem jellemzőek. Utazásuk kiválasztásánál egyáltalán nem rugalmasak,

25 mindent a gyermek igényeihez igazítanak. Emellett azonban a szülőknek is igényük van a kikapcsolódásra, így igyekeznek minél inkább gyermekbarát szálláshelyet igénybe venni, igényt tartanak szabadidőre is az utazás alatt, így az animációs programokat nyújtó szálláshelyeket különösen előnyben részesítik. Magasra értékelik ezen kívül még az all inclusive ellátást kínáló, négycsillagos szállodákat is. A kutatás alapján elmondható, hogy ennél a csoportnál nő meg leginkább az utazási iroda szerepe, ezzel megrövidítve a szervezési időt. Bár egyértelműen itt sem mutatható ki, hogy az egyéni szervezésű utazásokat felülmúlják az iroda által kínált utak. Az utazásokra jellemző, hogy leginkább a főszezonban zajlanak, hiszen itt figyelembe kell venni az iskolai szüneteket is. Ez okból kifolyólag leginkább a már előre lefoglalt, first minute utakat részesítik előnyben, a last minute utak csak akkor jöhetnek szóba, ha valóban nagy kedvezményt biztosítanak. A csoport számára fontos továbbá az idegenvezető jelenléte is, hiszen bíznak benne, hogy probléma esetén gyors segítséget jelenthet, javítja a biztonságérzetüket. Informálódásukat tekintve ennél a csoportnál is jellemző az internet használata, viszont itt már megjelenik az Utazás Kiállításokon való részvétel, valamint meghatározók lehetnek az ismerősök, barátok véleményei, tapasztalati is. A katalógusok, weboldalak tekintetében igényük többé-kevésbé megegyezik az előző csoportban leírtakkal.

4.3

„A gyermek= Útitárs” csoport utazási szokásainak jellemzői A harmadik csoportot a 46-60 éves korosztályba tartozók alkotják, akiknek

gyermekük már kamasz vagy felnőtt és az utazás során, önálló útitársként van jelen. Ez a csoport valamelyest hasonlóságot mutat az első csoporthoz, hiszen ismét megjelenik a rugalmasság, bár kissé más értelemben, ugyanis itt már a biztonság is nagy szerepet kap. A gyermek jelenléte továbbra is meghatározó, azonban megjelennek az egyéni igények is, hiszen a gyermeknek már nem kell felügyeletet biztosítani. Úti céljukat tekintve ennél a csoportnál egyaránt szóba jöhet a külföld és a belföld is. Ami a motivációjukat illeti, elmondható, hogy fokozott a kulturális, valamint a természeti értékeket bemutató programok iránti kereslet. Mivel már nemcsak a szórakozás, lazítás jelenti a motivációt, így jellemző az elő-, illetve utószezonban való utazás is. Bár rugalmasságukban részben hasonlóak az első csoport tagjaihoz, ennek ellenére leginkább az előre megtervezett utak jellemzőek, last minute utakra csak kis mértékben fogékonyak. Bonyolultabb utazások - például

26 körutazás –tekintetében igénylik az utazási iroda segítését, ezzel is növelve a biztonságérzetüket. Ebből

következik,

hogy az

idegenvezető

jelenlétét

is

nagymértékben részesítik előnyben a hatékonyabb időkihasználás miatt. Mivel utazásuk célja az ismeretszerzés is, így a fakultatív programoknak, valamint az idegenvezető által mesélt történeteknek, érdekességeknek is fontos szerepük van ez esetben. Informálódási jellemzőiket tekintve ennél a csoportnál jelenik meg leginkább az utazási iroda szerepe, bár itt is fontos még a barátok, ismerősök ajánlása is. Előnyben részesítik az jól értelmezhető összeállítását, korukból kifolyólag esetenként a nagyobb betűméret alkalmazását. A kényelem és a minőség a három csoport közül itt játssza a legmeghatározóbb szerepet, amiért akár felárat is hajlandóak fizetni. Végső döntésükben azonban az ár mellett jelentős szerepet játszik a vágyott úti cél elérésének lehetősége is.

27 5.

Primer kutatás bemutatása

Az előző fejezetben bemutatott felmérést alapul véve saját primer kutatásomban a második, „Mindent a gyermekért” csoport utazási szokásait alakító fogyasztói magatartásukat vizsgáltam kérdőíves megkérdezéssel. Az általam készített ív összesen 26 kérdésből állt. A könnyebb kiértékelés érdekében a kérdések többsége alapvetően zárt volt, kizárólag a gyermekek életkorát illetően volt lehetőség az egyéni válaszok megadására. Ezen kívül egyes kérdéseknél esetlegesen felmerülő „egyéb” opcionális válasz keretén belül írhatták be személyes véleményüket a válaszadók. A kérdőívem szerkezetileg 4 észből állt: 1. Demográfiai jellemzők 2. Utazási szokásokhoz kapcsolódó kérdések 3. Jövedelmi helyzethez kapcsolódó kérdések 4. Az utazásból való kimaradás okával kapcsolatos kérdések. A második, harmadik és negyedik kérdéscsoporthoz tartozó kérdések között voltak olyanok, ahol több választ is megjelölhető volt. Az ilyen típusú kérdéseknél bizonyos válaszok kiválasztás esetén néhány kérdés átugrásával folytatódott a kérdőív. Az erre vonatkozó utasításokat a válaszadók mindig a kérdések után olvashatták. A több lehetséges választ tartalmazó kérdések kiértékelése során, a diagramon feltüntetett százalékos értékek meghaladják a 100%-ot. A kérdőív kitöltése természetesen teljesen anonim volt, véletlenszerű kiválasztáson és önkéntes válaszadáson alapult, így az eredmény nem reprezentatív. Az íveket személyesen is töltettem, valamint online felületeken is közzé tettem. Személyesen Egerben, a Szépasszonyvölgyben, az Egri Szüreti Mulatság és Borünnep keretén belül 2014. szeptember 27-én megrendezésre kerülő családi programokon, valamint a szintén szeptember 27-én az egri Dobó tér átadásának ünnepén kérdőíveztem. Azért választottan ezeket az eseményeket, mert rengeteg gyermekprogramot kínáltak a szervezők és nagy volt a valószínűsége, hogy az ide látogató kisgyermekes családoknak elég szabadidő áll rendelkezésére, hogy a programokon való részvétel mellett szívesen kitöltsék a kérdőívemet. Szintén személyesen kerestem fel a Kápolnai Általános Iskola Igazgatónőjét, aki engedélyt adott az iskolán belüli kérdőívezésre. Az iskolában délután kérdőíveztem, mikor a

28 gyermekekért jöttek a szülők, hiszen így több időt tudtak rászánni a kitöltésre, mint a reggeli sietségben. Online felületek közül a Facebook-on ismerőseim között, valamint a BabaMama Egészség c. csoportban tettem közzé a kérdőívemet. E-mailes megkeresésem alapján a Nagycsaládosok Országos Egyesületétől is segítséget kértem, akik szintén bekapcsolódtak a kitöltetésbe, közzé tették levelező listájukon a kérdőívemet, melyet nagy köszönettel fogadtam. Az ívek 2014. szeptember 24 – november 2. között voltak nyilvánosan elérhetőek. Ez idő alatt összesen 313 kérdőív kitöltésére került sor, melyek a kiértékelés során az alapsokaságot képezik.

5.1

A kérdőív kiértékelése A kérdőív készítésekor a Google Drive programot használtam, mely a válaszok

összegzése után automatikusan diagramokat képez az adatokból. A kutatásom során személyesen is töltettem ki íveket papír alapon - Egerben, családosoknak szóló rendezvény keretében, illetve Kápolnán az iskolában, természetesen az igazgatónő engedélyével - melyeket én vittem be a programba, valamint a kérdőív során kapott válaszokból a Google Drive kiértékelő program adatait alapul véve, helyenként további számításokat végezve értékeltem ki az eredményeket.

5.1.1

Demográfiai jellemzők Kérdőívem első 6 kérdése vonatkozott a demográfiai jellemzőkre, mint nem,

családi állapot, életkor, lakhely, képzettség, valamint kisgyermekek száma és életkora. Ezek az alapvető, gyorsan megválaszolható kérdések képezték a kutatásom alapját, hiszen már az első kérdés válaszainak kiértékelése után összefüggés volt megfigyelhető a szakirodalmak és a saját kutatásom között. Az első kérdés a válaszadók nemére, illetve családi állapotára vonatkozott. A fogyasztói magatartást taglaló fejezetben már a szakirodalomból is megállapítható volt, hogy a vásárlási döntések 80%t a nők hozzák meg. Ez az arány itt is megfigyelhető, ugyanis a 313 kitöltőből 240 nő volt. Ez természetesen részben annak is köszönhető, hogy a kérdőívem a Baba-Mama csoportban is kitöltetésre került, így a nők aránya jelentősen megnőhetett. Azonban személyes válaszadások alkalmával is megfigyeltem, hogy a nők nyitottabbak voltak erre a témára, mint a férfiak. A kitöltők családi állapotát tekintve a házasságban élők voltak jellemzőek. Itt is

29 megfigyelhető tehát az, amit már a KSH adataiból is látható, hogy lakosságon belül a házasságban élők száma nagy arányt képvisel és növekvő tendenciát mutat. Ezen adatok megoszlását az alábbi diagram szemlélteti részletesen: 3. ábra A válaszadók nem és családi állapot szerinti megoszlása

Forrás: saját kérdőíves adatok

A családi állapotra vonatkozó kérdést azért tartottam lényegesnek, mert, ahogy azt már a 3.2.1. fejezetemben is szekunder adatokkal alátámasztottam – a házasságkötések száma növekvő tendenciát mutat. Ez figyelhető meg az általam megkérdezettek körében is, hiszen 84%-uk házas. A második kérdés a válaszadók életkorára vonatkozott. Az életkor alapú szegmentációnál a szülőképes korú nőket, illetve kisgyermekkel rendelkezhetőket céloztam meg. A mintában a korcsoportok előfordulásának számát, tehát móduszát vizsgálva az alábbi táblázatot kapjuk: 4. ábra A minta korcsoport szerinti megoszlása

Korcsoport előfordulásának száma a mintában (db): 20 év alatt

0

20-24 év

1

25-29 év

18

30-34 év

68

35-39 év

103

40-44 év

81

45-50 év

42


Összegzésképpen elmondható, - ahogyan azt már a 3.2.2. fejezetben is világossá vált-, manapság a gyermekvállalási hajlandóság kitolódik a nők húszas

30 éveiről leginkább a harmincas éveik elejére. Ezt az általam készített táblázat 4. és 5. sorában is szignifikánsan megjelenik. A harmadik kérdésem a válaszadó lakhelyére vonatkozott. A válaszok alapján elmondható, hogy a kitöltők 77%-a él városban, ebből 30% Budapesten, 47% vidéki városban. A kitöltők körében a faluban, illetve községben élők aránya igen csekély volt, előbbit 48 fő (15%), utóbbit 25 fő (8%) választotta. A negyedik és ötödik kérdés a szakképzettségre irányult, illetve arra, hogy hány kisgyermeket nevelnek, majd a következő kérdésben a kisgyermek(ek) életkorát tüntették fel. Összességében elmondhatjuk, hogy a válaszadók többsége, 68%-a rendelkezett felsőfokú végzettséggel (egyetem, főiskola). Középfokú végzettséggel

68

fő,

azaz

22% rendelkezett, annál

alacsonyabb, vagyis

szakmunkásképzős vagy 8 általános iskolai végzettséget pedig mindössze a válaszadók 11%-a birtokolt. A családban élő kisgyermekek számát tekintve a megkérdezettek 53%-a él nagycsaládosként. Ez a szám az országos átlaghoz képest kimagaslóan nagy. Az, hogy a mintámban ez a szám az országos átlagtól ilyen nagy mértékben eltér a Nagycsaládosok Országos Egyesülete által gyűjtött nagy mennyiségű válasznak köszönhető. Az egy- illetve a két kisgyermeket nevelők közel azonos arányban voltak a mintában, előbbi 22, míg utóbbi 25%-kal. A két kérdésre adott válaszok összevetése után azonban elmondható, hogy minél magasabb a szülő iskolai végzettsége, annál gyakoribb a három vagy annál több kisgyermek száma a családban. Az egy és két kisgyermeket nevelők arányát és a szülők iskolai végzettségét vizsgálva is növekedés figyelhető meg, ám az nem jelentős. A kisgyermekek életkorát tekintve a 2 hetes kisbabától a 14 évesig alakultak az értékek, ennek köszönhetően kérdőívem eredményei tükrözik az egészen kisbabás szülők igényeitől a már-már kamaszokat nevelő családok igényéig a keresletet és elvárásokat.

5.1.2

Utazási szokásokhoz kapcsolódó kérdések Kérdőívem második része, a 7-21 kérdésig az utazási szokásokat és azokban

közre játszó fogyasztási magatartásokat vizsgálta. Fontos kiemelni, hogy a 7. és 8. és 9. kérdésre még mindenkinek kötelező volt a válaszadás. A hetedik kérdésben arra kerestem a választ, hogy van-e egyáltalán idejük a kitöltőknek nyaralni menni, a nyolcadikban, hogy általában hányszor nyaralnak? Az adott válaszok alapján elmondható, hogy a 313 kitöltőből 279 család,

31 vagyis 89%-nak van ideje nyaralni menni és 50%-uk évente egyszer nyaral. Voltak azonban olyanok is, akiknek lehetősége nyílik évente kétszer (28%), illetve háromszor, vagy akár háromnál többször (18%) a nyaralásra. (lásd 5. ábra) 5. ábra Nyaralások száma évente


A kilencedik kérdésben azt vizsgáltam, hogy a kisgyermekes családok milyen társaságban és milyen rendszerességgel utaznak. 71%, tehát a döntő többség válaszolta azt, hogy minden évben együtt utazik a család, viszont sajnos akadtak olyanok is, akik nem tudnak minden évben elutazni (19%), ennek ellenére fontosnak tartják, hogy amennyiben utaznak, a család együtt menjen. A válaszadók 6%-ánál viszont a szülőknek sajnos nincs lehetőségük az utazásra, ennek ellenére a gyermekük utazik, részt vesz iskolai táborokban, Erzsébet táborokban. Kutatásom következő kérdéspárja az úti célra vonatkozott. A tízedik kérdésre adott válaszokból kiderül – erős korrelációt mutatva az előző fejezetben tárgyalt kutatással -, hogy a kisgyermekes családok előnyben részesítik a csak belföldi utazásokat a kizárólag külföldi desztinációkhoz képest, előbbit a válaszadók 50%-a, míg utóbbit csak 2% választotta. Azok, akik külföldre és belföldre is egyaránt utaznak a mintán belül 44%-t képviselnek, azonban ha a következő kérdésre, amelyre egyszerre több válaszlehetőséget is megjelölhettek a kitöltők – az úti cél elérésének idejére – adott válaszokat kiértékeljük, láthatjuk, hogy a kisgyermekesek körében a könnyen, rövid időn belül megközelíthető desztinációk élveznek előnyt, hiszen 56% az 1-3 órán belül elérhető úti célokat látogatja legtöbbször. 35% azokat a fogadó területeket keresi fel, amelyek 3-5 órán belül elérhetőek (lásd: 6. ábra). Ebből következik – ahogyan az az előző kérdésre adott válaszokból is látszik -, a 0-14 év közötti gyermekeket nevelők leginkább a belföldi, rövid időn belül elérhető célpontokat kedvelik, amennyiben viszont külföldre utaznak, így leginkább a

32 szomszédos országokat választják. Ezek alapján elmondható, hogy a kisgyermek jelenlétének az úti cél kiválasztásában erős befolyásoló hatása van. 6. ábra Úti cél elérésére fordított idő


A mintában szereplők kilencedik kérdésre adott válaszai alapján a kisgyermekes családok mindössze 8%-a részesíti előnyben a last minute utazásokat. A first minute, tehát a már jóval előre, akár január, februárban lefoglalt utazásokat már jóval többen, 22% választotta. Ez az arány arra enged következtetni, hogy a szülőknek a kisgyermekük miatt nagyon fontos a biztonság, így nem hagyatkoznak arra, hogy a last minute jellegéből adódóan csak korlátozott számú szálláshely kínálatából választhatnak, ami nem biztos, hogy minden esetben megfelel az ízlésüknek, igényeiknek. Ebből adódóan már jóval előre – az előfoglalási kedvezményeket is kihasználva – a rengeteg rendelkezésre álló szálláshely, program és desztináció közül igyekeznek kiválasztani a számukra legmegfelelőbbet. A fentiekből adódóan elmondhatjuk, hogy az első hipotézisem, miszerint a kisgyermekes családok egyáltalán nem, vagy csak ritkán választják a last minute utazásokat, igazolható. A kérdésre a válaszadók többsége az egyéb kategóriát jelölte. Itt a legtöbben a spontán, akciótól függetlenül, az aktuális kínálat alapján kiválasztott nyaralásokat, valamint a külföldi rokonokhoz való utazást és a gyermektáborokat említették. Az utazások hosszát tekintve a mintában szereplők fele 4-6, további 31% a 7-9 napos utazásokat veszi igénybe. A kérdésnél nem zártam ki a több válasz megjelölésének lehetőségét sem. A kitöltők közül 67 család (21%) választotta az átlag egy hétnél rövidebb ideig tartó (1-3 napos) pihenést, viszont 18 család, vagyis 6% akár két hetes nyaralást is megengedhet magának. Összességében elmondható, hogy a kisgyermekes családok általában a klasszikus, egy hetes nyaralásokat

33 részesítik előnyben. Erre a megállapításra azért jutottam, mert a 4-9 napos, átlagolva kb. egy hetes utazásokat a válaszadók 81%-a jelölte. Az erre a kérdésre adott válaszokat mutatja a következő diagram is: 7. ábra Az utazás hossza, család


A következő, 14. kérdés témája az aktuális utazási ajánlatokról való informálódás fajtája volt. Öt szempontot szem elé helyezve egy 5 fokozatú, azaz Likert-skálán lehetett bejelölni a válaszokat, miszerint 1= egyáltalán nem jellemző, 5= minden esetben jellemző. Az első szempont szerint azt vizsgáltam, hogy az ismerősök véleménye mennyiben határozza meg a kisgyermekes családok utazási szokását. Az adatok elemzése után megállapítható, hogy a többség számára fontos ez a tényező, azonban ez nem kiugró érték, a nézőpontok megoszlanak. Ide tartoznak azon családok válaszai, akik a skálán a két legmagasabb értéket választották. Meglepően alakultak a válaszok azonban az utazási iroda esetében, ugyanis 62% jelezte egyértelműen, hogy egyáltalán nem jellemző rá, hogy az utazási irodában informálódik. Ez a válaszadók mindössze 4%-ára volt minden esetben jellemző. A technika fejlődésének és az internet térhódításának köszönhetően nem meglepő, hogy a családok 71%-ára jellemző nagymértékben az ajánlatok böngészése. Mindösszesen 13 fő, azaz 4% állította, hogy egyáltalán nem informálódik az interneten az aktuális ajánlatokról. A médiából való tájékozódásra azonban mindennek az ellentéte igaz, vagyis a mintában szereplők 46%-a állította, hogy egyáltalán nem használja a TV-t, rádiót az utazási ajánlatokról való tájékozódásra. Ezt jelentősen befolyásolhatja az is, hogy a rádióban futó utazási ajánlatokat hirdető reklámok száma az elmúlt időben csökkenő

34 tendenciát mutatott, szinte teljesen eltűnt, valamint a televízióban sem sok ilyen jellegű reklámfilm fut. 51% elmondása alapján a hírlevelekből való informálódás nem vagy csak kis mértékben befolyásolja őket az utazás kiválasztásánál. Mindössze 5% válaszolt úgy, hogy teljes mértékben a hírlevelek információi alapján dönt. Érdekelt továbbá az is, hogy a válaszadóknak azon része, aki utazási irodában foglalja le nyaralását, azok mi alapján választanak irodát. Erre vonatkozott tehát kérdőívem következő kérdése, ahol egyidejűleg több válaszlehetőség is megjelölhető volt. A válaszadók 24%-a nyilatkozott úgy, hogy ismerős ajánlása alapján választ utazási irodát, míg 22% az aktuális akciók/kedvezmények nagysága alapján dönt. Ebben az esetben is megfigyelhető tehát, hogy a szájhagyomány útján terjedő reklámnak milyen nagy jelentősége van az általam vizsgált szegmens esetében is. Többen fontosnak tartották még az iroda honlapját, illetve az iroda ismertségét is. Ami számomra meglepő volt, hogy a válaszadók inkább választanak utazási irodát a személyzet kedvessége, mint a személyzet szakmai tudása alapján. Előbbit ugyanis a válaszadók 9%-a, míg utóbbit 7% tartotta fontosnak. A mai digitalizálódott társadalomban viszont talán nem meglepő az, hogy a megkérdezettek közül lényegesen többen döntenek az iroda weboldala alapján, mint a kirakatát, vagy az elhelyezkedését figyelembe véve. Érdekesség, hogy akadtak olyan válaszadók is (3 fő), akik semmilyen előbb említett szempontot nem vesznek figyelembe, ott foglalnak, „ahol elfáradnak”. A következő kérdéscsoport az utazási irodák családosoknak szóló kínálatára vonatkozott. Először is meghatároztam azoknak az arányát, akik egyáltalán ismerik a családosoknak szóló speciális ajánlatokat. Sajnos a mintán belül a döntő többség, 74% nem ismeri ezeket az ajánlatokat. A fennmaradók 82%-a viszont, akik tisztában vannak a lehetőségekkel, igénybe is veszi ezeket a szolgáltatásokat. Ebből a négyötödből 26% mindig, míg 56% ritkán él ezekkel a lehetőségekkel. Az ajánlatot ismerők közel egyötöde (18%) ismeri, azonban mégsem veszi igénybe ezeket a szolgáltatásokat. A fentiek alapján a második hipotézisemet részben igazoltnak tekintem. A 18. kérdésnél több válasz megjelölésének lehetősége mellett ki kellett azokat a szolgáltatásokat választani, amelyeket a családbarát kínálatban szereplő szolgáltatások közül elengedhetetlennek tartanak. Ezek sorrendben a következők: gyermekkedvezmény, családi szoba,

35 gyermekbarát

szálloda,

animációs

programok

a

gyerekeknek,

játszótér,

gyermekmenü és babaágy. (lásd 8. ábra) 8. ábra A legfontosabbnak tartott családosoknak szóló szolgáltatások


A kérdőívem utazási szokásokat kutató részének utolsó három kérdése a szálláshelyekhez köthető. Ezt a három kérdést egyenként, valamint a családban lévő kisgyermekek számával összevetve a Csuprov- és Cramer-féle asszociációs együttható segítségével is vizsgáltam. A válaszok alapján a leginkább preferált szálláshelyek közé taroznak a panziók és a szállodák, előbbit a megkérdezettek 42%a, míg utóbbit 41% választotta úgy, hogy több lehetőség is jelölhető volt. Jelentős arányt képviselnek még az üdülőházak (35%) és a falusi szálláshelyek (23%) is. Az egyéb szálláshelyeket előnyben részesítők 16%-t tesznek ki, míg a sort 14%-kal a kempingek zárják. Az utazásuk során szállodát igénybe vevők közül 94 fő a három csillagos, míg 63 fő a négycsillagos szállodákat preferálja. Ők teszik ki a válaszadók 87%-t. Elmondhatjuk továbbá, hogy a válaszadók több mint fele (63%) minden esetben fontosnak tartja, hogy a szálláshely gyermekbarát legyen, míg 30%-nak ez egyáltalán nem fontos. Ezek alapján a harmadik hipotézisemet csak részben tartom igazoltnak. Ha a három kérdés és a gyermekek számának korrelációjára keressük a választ, az asszociációs együtthatók segítségével kiszámítható, hogy a preferált szálláshelyek és a gyermekszám összehasonlításával 0,11-es értéket kapunk, mely azt mutatja, hogy gyenge kapcsolat van a két ismérv között. A szálloda kategóriája és a gyermekszám kapcsolatát vizsgálva szintén egy nagyon alacsony, 0,09-es értéket kapunk, vagyis bár kapcsolatban állnak egymással nagyon gyenge korreláció figyelhető meg közöttük, éppúgy, mint a gyermekszám és a családbarát szálláshely megléte között, ahol is egy 0,08-as rendkívül alacsony értéket kapunk.

36 5.1.3

Jövedelmi helyzethez kapcsolódó kérdések A következő kérdéscsoport a családok jövedelmi helyzetét vizsgálta, mely 3

kérdést

foglalt

magában.

A

válaszokból

egyértelműen

kiderül,

hogy

a

sztereotípiáknak megfelelően a családok nagy részében a mintámban is (76%) kettő rendszeres jövedelemmel rendelkező van egy családon belül. A válaszadók mindössze 1%-a állította, hogy az ő családjában egy rendszeres jövedelemmel rendelkező sincs. A válaszadók 60%-a a család bruttó összjövedelmét tekintve a közép kategóriába sorolható (200-400 ezer Ft között), ami az utazásra fordított kiadásoknál is megfigyelhető. A család bruttó összjövedelmére érkezett válaszok alapján elmondható, hogy a válaszadók 20%-a a közép rétegnél kevesebbet keresők körébe tartozott, valamint szintén 20% az átlagon felüli keresettel rendelkezők közé. Így elmondható, hogy a kutatásom nem célirányosan egy bizonyos anyagi háttérrel rendelkező fogyasztói réteget célzott meg, hanem tartalmazza a kevesebb jövedelmű családoktól az átlagon felüli összjövedelemmel rendelkezőkig a fogyasztói szokásokat. A legtöbben – átlagolva a kategóriák szélsőértékeit a 41 és a 100 ezer Ft közötti intervallumban – 70.500 Ft-ot költenek nyaralásra fejenként egy évben. A pontos adatokról a lenti diagram ad részletes információt. 9. ábra Fejenkénti költés évente, fő


Feltételeztem, hogy a család bruttó havi összjövedelme és az évente fejenként utazásra költött összeg között kapcsolat mutatható ki, így a Cramer-féle asszociációs együttható segítségével kiszámoltam ennek értékét, aminek eredménye 0,24, vagyis egy gyenge kapcsolat mutatható ki a két ismérv között. Ennek köszönhetően

37 megállapíthatjuk, hogy a család bruttó havi összjövedelme jelen mintában adott válaszok alapján döntően nem határozza meg az éves szinten utazásra szánt fejenkénti összeget.

5.1.4

Az utazásból való kimaradás okával kapcsolatos kérdések A primer kutatásomban alkalmazott utolsó kérdéscsoport a nyaralástól való

távolmaradás okát vizsgálta, vagyis, hogy amennyiben nem utaznak, milyen tevékenységgel váltják ki azt, mivel töltik az idejüket, valamint, hogy milyen okból kifolyólag nem tudnak elutazni. Az nyaralást kiváltó tényezők között három kiemelkedő tevékenységet figyelhetünk meg: a 1-2 napos kiránduláson – (36%), helyi programokon való részvételt (31%), valamint a rokonlátogatást (29%). A nyaralást kiváltó tevékenységeket a következő diagramban szemléltetem. A válaszadás során több alternatíva is megjelölhető volt: 10. ábra Nyaralást kiváltó tevékenységek


A legutolsó kérdés kitöltése csak azoknak volt kötelező, akik nem vesznek részt nyaraláson. Itt az utazásból való kimaradás okát vizsgáltam. Ebben a kérdésben a megkérdezettek 11%-a volt érdekelt. A válaszokból egyértelműen kiderül, hogy azon kisgyermekes családok, akik nem utaznak, nagyrészt anyagi okok miatt nincs rá lehetőségük. A válaszok alapján az alábbi diagramon jól megfigyelhető az anyagi indok szignifikáns kiemelkedése, amit a munkahelyi, illetve a családi okok követnek, közel azonos arányban.

38 11. ábra Nyaralásból való kimaradás oka


Ezekből az adatokból megállapítható, hogy a szórakozásra, kikapcsolódásra mutatkozik ugyan igény, ám hosszabb nyaralásokat legfőképpen anyagi okok miatt nem engedhetnek meg maguknak a kisgyermekes családok azon része, akik nem járnak nyaralni. Ezt bizonyítja az is, hogy mindössze 4% állította, hogy nem akar időt fordítani a nyaralásra.

5.1.5

A primer kutatásom megállapításai A általam végzett primer kutatás, vagyis a kérdőívezés eredményei alapján-

melyek 313 kisgyermekes család válaszaira épültek – egy általános képet kaphattunk utazási szokásaikról és az azt befolyásoló tényezőkről. Általánosságban elmondható, hogy a 0-14 éves kisgyermeket nevelő családok többségének jut ideje a nyaralásra, melyet évente egyszer, ritkább esetben kétszer valósítanak meg. Legtöbbjük fontosnak tartotta, hogy az úti cél 1-5 órán belül elérhető legyen. Ennek alapján elmondhatjuk, hogy leginkább a belföldi desztinációkat célozzák meg nyaralásuk során, esetleg a szomszédos országokat. Az utazási döntés meghozatalában a gyermekeknek jelentős szerepük van. Ezt mutatja az a tény is, hogy a családosok inkább az egy hetes turnusra szóló first minute ajánlatokat kedvelik a last minute utazások helyett a nagyobb biztonságérzet és a nagyobb választék miatt. Az információgyűjtésre vonatkozó kérdéscsoportból megtudhattuk, hogy a kisgyermeket nevelő családok döntéshozatalában leginkább az interneten, illetve az ismerősök, barátok véleménye alapján kapott tájékoztatás a meghatározó. Ezzel szemben a hírlevelekből, médiából, valamint az utazási irodában való informálódás nem jellemző rájuk. Kiemelendő, - a szekunder kutatással ellentétben -, hogy jelen minta esetében a válaszadók háromnegyede nem ismeri a

39 családosokra vonatkozó speciális kínálatot, viszont akik ismerik, azok közül a döntő többség igénybe is veszi ezeket. Szálláshelyválasztásukban leginkább a panziókat, illetve a középkategóriás (háromcsillagos) szállodákat részesítik előnyben. Szállásuk kiválasztásában a gyermekkedvezmény, családi szoba, gyermekbarát szálloda, animációs programok a gyerekeknek, játszótér, gyermekmenü és babaágy szolgáltatások megléte döntő szerepet játszik. Kutatásom utolsó részéből kiderül, hogy az utazásból kimaradók részéről is mutatkozna kereslet az utazások iránt, ám ez - leginkább – anyagi korlátokba ütközik. Mivel a kikapcsolódásról, szórakozásról azonban nem szeretnének lemondani, így gyakran választják a helyi rendezvényeken való részvételt, illetve az 1-2 napos kirándulásokat. Ezeken kívül természetesen fontos szerepet játszik még a rokonlátogatás is.

40 6.

Az utazási irodák családbarát kínálata – interjú alapján

A szakdolgozatom utolsó fejezetében fontosnak tartottam a témám kínálat oldali vizsgálatát is, így a kérdőívem eredményeire alapozva egy 30 perces, rövid interjút készítettem a Quaestour Kft. utazási tanácsadójával, Hudeczné Balogh Erzsébettel, aki készséggel állt rendelkezésemre és szívesen megosztotta velem szakmai tapasztalatait, véleményét. A Quaestour cég 1996-ban alakult, külföldi és belföldi utak viszonteladásával foglalkozó iroda, mely számára a kisgyermekes családok kiemelkedő szegmenset jelentenek, hiszen a forgalom kb. 60.70%-t adják. Közvetítő iroda révén charter járatot nem üzemeltetnek, valamint saját katalógussal sem rendelkeznek. Az interjúm helyszínén a Budapest V. kerületi irodában az utazási részlegen 4 fő állandó alkalmazottal működik az iroda. Az alkalmazottak között volt 2 fő corporate, 1 repülőjegyekkel és 1 értékesítéssel foglalkozó munkavállaló. Interjúalanyom elmondta, hogy az irodájukba érkező családosok a rengeteg partnerirodájuk közül általában az Anubis Travel, Green Travel, Neckermann, valamint az Unitravel kínálatából választanak, hiszen ők rendkívül sokszínű és változatos családosoknak szóló programokat kínálnak folyamatosan. Utazási szokásukról elmondta, hogy a legkönnyebb helyzetben az 1-2 gyermeket nevelők vannak, hiszen számukra lelhető fel a legtöbb kedvezmény. Velük ellentétben a nagycsaládosok már nehezebb helyzetben vannak, hiszen nem sok összenyitható vagy 2-3 helyiségből álló szállodai szobát találunk a kínálatban. Az esetlegesen előforduló családi szobák, melyek rendszerint több hálószobával, vagy összenyitható nappali, hálós megoldással rendelkeznek, jóval drágábbak lehetnek, mint a standard szobák. Ez okból ezt a szobatípust ritkán veszik csak igénybe (leginkább az összenyitható szobákat preferálják) és ritkán is ajánlja a kisgyermekkel utazóknak. A kisgyermekesek úti célját illetően a legfontosabbként a biztonságot és a megbízhatóságot említette. Fontos, hogy viszonylag gyorsan elérjék úti céljukat, hiszen a kicsik még nem feltétlenül bírják a hosszú utat, ami alatt nem akkor tartanak szünetet, amikor ők szeretnének. Ez okból kifolyólag a repülős ajánlatok kerülnek előtérbe e szegmens számára az irodában, annál is inkább, mert a repülőn a 2 év alatti gyermek ún. infantnak számít és egyszeri díjat fizet, ami jelképes összeg. A desztinációk közül pedig leginkább Görögország és Törökország a legkedveltebb úti

41 célok. Érdekességként megemlítette, hogy Törökországba a nagycsaládosok is nagyobb számban járnak, hiszen az ottani szállodák nagyobb arányban rendelkeznek megfelelő nagyságú, férőhelyű szobákkal. Miután a gyermekkel utazóknak fontos a minőség, így leginkább a négy csillagos szállodákat kedvelik, mely megállapítás összecseng a kérdőívem eredményeivel is. Interjúalanyom a kérdőívem úti célt firtató kérdésének eredményeire reagálva megemlítette, hogy bár kérdőívemben 51% állította, hogy csak belföldre utazik, ez a kereslet náluk nyílván nem csapódik le, mivel a belföldi nyaralásokat leginkább maguk szervezik az utasok. Ennek legegyszerűbb módjaként az interneten informálódnak, - ami a kérdőíves eredményeimmel is korrelál – vagy egyszerűen csak felhívják magát a szállodát. Hudeczné Balogh Erzsébet szerint azonban a magyarok

általában

kevés

idegen

nyelvet

beszélnek,

ezért

külföldi

utazásszervezésnél inkább az utazási irodák által nyújtott biztonságot választják. Külföldi utazás foglalásánál jellemző, hogy még jóval az utazás megkezdése előtt, az előfoglalási akciók keretében, vagy már nem a first minute akciók idejében, de az utazás megkezdése előtt foglalják az utakat, szezontól függetlenül. Ő is megerősítette tehát első hipotézisem eredményét, miszerint a kisgyermekkel utazók egyáltalán nem választják a last minute utazásokat. Szálláshelyválasztásnál – ahogyan az a kérdőívemből is kiderült - nagy szerepet játszik, hogy a szálláshely gyermekbarát legyen. Szolgáltatások tekintetében leginkább a gyermek medence, csúszda, animációs programok, valamint a delfinúszás kerülnek előtérbe az általam megkérdezett irodában. Ezekre az igényekre természetesen az utazási irodák is specializálódtak. Egyre több katalógusban tüntetik fel – akár szövegesen, akár piktogramokkal – a családbarát szálloda, gyermek ingyenesség, gyermeksarok, vízicsúszda, aquapark jelenlétét, ezzel is segítve a választást. Ezen kívül a legtöbb szállodában az első gyermek ingyenességet élvez, a legtöbb esetben 12 éves korig, ám egyre több szállodában – különösen Törökországban és Tunéziában – 13, sőt akár 15 éves korig is ingyenes lehet a gyermek szállása. A

kiegészítő

szolgáltatások

kialakításánál

is

jellemző

már

a

gyermekkedvezmények jelenléte. Például a baleset, betegség és poggyászbiztosítás tekintetében is a 18. életévét be nem töltött gyermekek a biztosítás árából 50% kedvezményben részesülnek, valamint választhatunk ún. családos biztosítást is, ami

42 maximum három 18 éven aluli gyermek és két 70. életévét még be nem töltött felnőtt együttes utazása esetében kínál kedvezményt. A kisgyermekes családok esetében nagyon fontos továbbá az idegenvezető jelenléte is – állapította meg interjúalanyom. Ez a tény arra vezethető vissza, hogy a magyarok általában kevés idegen nyelvet beszélnek és egy szakértő jelenlétével növelhető a biztonságérzetük akár egy fakultatív kirándulás keretén belül, akár bármilyen esetleges baleset vagy káresemény következtében. Erre alapozva szinte az összes utazási iroda is alkalmaz telepített idegenvezetőt az általa kínált desztinációk területén.

43 7.

Összegzés

Szakdolgozatomban azt vizsgáltam, hogy egy általam kiválasztott szegmens, a kisgyermekes családok utazási szokásaiban a fogyasztói magatartásnak milyen szerepe van. A témában való kutatásomat a már meglévő szekunder források elemzésével kezdtem. Munkám során számos szakirodalmat és szakcikket elolvastam a témával kapcsolatban. A végső konklúzióhoz, melyeket dolgozatom lényegi (5.) fejezetében fogalmaztam meg, a primer kutatásom alapján jutottam.

7.1

Hipotézisek értékelése Dolgozatom elején három feltevést fogalmaztam meg. Az első, miszerint a

vizsgált csoport tagjai egyáltalán nem, vagy csak nagyon ritkán választják a last minute utazásokat a primer kutatásom 12. kérdésének elemzése során, illetve az interjúm során is beigazolódott. Erre az adhat magyarázatot, hogy a last minute ajánlatok csak bizonyos utazási csomagokra érvényesek, amelyek nem biztos, hogy minden tekintetben megfelelnek a (kis)gyermek vagy akár a szülők igényeinek. A második hipotézisem kijelentette, hogy a kisgyermekes családok ismerik és ki is használják az utazási irodák kedvezményeit, melyekkel kifejezetten őket célozzák meg. Kérdőívem második részében olvasható kérdéscsoportjába beillesztett 16, 17. kérdésre adott válaszok alapján csak részben tartom igazoltnak. Erre a következtetésre azokból az eredményekből jutottam, hogy a többség ugyan nem ismeri a speciális ajánlatokat, de akik ismerik, azok közül a legtöbben ki is használják. A harmadik hipotézisem a fogyasztói magatartást befolyásoló tényezőkkel állt kapcsolatban, mégpedig a biztonságérzettel. Feltételezésem szerint, azáltal, hogy a szülők minél nagyobb biztonságban akarják tudni (kis)gyermeküket, - a sztereotípiáknak

köszönhetően

–

a

magasabb

kategóriájú,

gyermekbarát

szálláshelyeket választják utazásuk során, ugyanis feltételezik, hogy ott nagyobb odafigyelést, jobb ellátást kapnak. Ez a feltevésem szintén csak részben került igazolásra, mivel leginkább a három csillagos szállodákat részesíti előnyben az általam kiválasztott szegmens, azonban a gyermekbarát jelleg kiemelkedően fontos számukra.

44 7.2

Zárszó Kutatásom célja tehát az volt, hogy a témával kapcsolatos szakirodalom

felhasználásával, valamint a primer kutatásom alapján rávilágítsak a magyarországi kisgyermekes családok utazási szokásaira, beleértve azon fogyasztói magatartásra ható tényezőket, melyek nagyban befolyásolják a döntésüket, mert – mint a dolgozatom elején kiderült – jelentős számú szegmensről beszélünk. Véleményem szerint szakdolgozatom jó példaként szolgál arra, hogy a fogyasztói szokások folyamatosan változnak, hiszen a primer kutatásom helyenként eltérés mutat a Turizmus Bulletinben olvasott kutatással, így a kínálati oldal szempontjából fontos, hogy egy bizonyos idő elteltével felülvizsgáljuk azokat, azért, hogy az értékesítés során a leghatékonyabb marketingeszköz kerüljön alkalmazásra a nyereségesebb működés érdekében. Azt gondolom, hogy a két, csak részben beigazolódott hipotézisem egy új kutatás alapjául szolgálhatnak. Fontosnak tartanám a jövőben egy, a szegmensre korlátozódó reprezentatív kutatás megvalósulását, annak érdekében, hogy a kínálati oldalról az igényüket jobban kielégítő ajánlatok kerülhessenek kidolgozásra, mellyel akár egy új törzsvendégkörre is szert tehetnének a szállodák, utazási irodák.

45 Irodalomjegyzék Könyvek ANDORKA R. (2006): Bevezetés a szociológiába. Második javított és bővített kiadás, Osiris Kiadó, Budapest, ISBN:963 389 848 X DR. SZÁNTÓ SZ., HINORA F. (2010): Minden, ami marketing, Marketing közérthetően. 2. kiadás, Hinora cégcsoport, Budapest, ISBN: 978-963-06-9136-1

HOFMEISTER-TÓTH Á. (2008): A fogyasztói magatartás alapjai. AULA Kiadó Kft., Budapest, ISBN: 978-963-9478-94-7

HOFMEISTER-TÓTH Á., TÖRŐCSIK M. (2000): Fogyasztói magatartás. 3. kiadás, Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, ISBN:963 19 0855 0 KOZMA B. (2000): Turizmus Marketing, főiskolai jegyzet. Budapest, Azonosító kód: F1-22-02/2000

TÖRŐCSIK M. (2003): Fogyasztói magatartás TRENDEK, Új fogyasztói csoportok. KJK-KERSZÖV Jogi és Üzleti Kiadó Kft., Budapest, ISBN:963 224 721 3

TÖRŐCSIK M. (2011): Fogyasztói magatartás, Insight, trendek, vásárlók. Akadémiai Kiadó, Budapest, ISBN: 978-963-05-9158-4

Kiadványok, publikációk: DR.

NEULINGER Á. – KELEMEN K. –

DR.

SIMON J. –

DR.

HOFFMEISTER Á. (2010):

Fogyasztói magatartás a hazai utazási szolgáltatások piacán, Turizmus Bulletin, XIII. évfolyam 4. szám, pp. 44-55

NEMZETGAZDASÁGI

MINISZTÉRIUM

TURIZMUSÉRT

FELELŐS

HELYETTES

ÁLLAMTITKÁRSÁGA A NEMZETGAZDASÁGI TERVEZÉSI HIVATAL KÖZREMŰKÖDÉSÉVEL

(2013): Nemzeti turizmusfejlesztési koncepció 2014-2024, Erőt adó Magyarország

46 SIRAKAYA, E. – WOODSIDE, A.G. (2003): Building and testing theories of decision making by travellers. Tourism Management 26, pp815-832 Előadások: DR. SZÁNTÓ SZILVIA (2012): Marketing alapjai előadás

Internet weboldal 1: http://www.skk.nyme.hu/fileadmin/dokumentumok/fmk/doktori/ertekezesek/dissz2_ bednarikeva.pdf (letöltve: 2014.09.05.) weboldal 2: http://www.univpecs.pte.hu/hirek/472 (letöltve: 2014.09.20.) weboldal 3: http://www.skk.nyme.hu/fileadmin/dokumentumok/fmk/doktori/ertekezesek/dissz2_ bednarikeva.pdf (letöltve: 2014.09.18.) weboldal 4: http://www.konkoly.hu/staff/holl/w2-3.pdf (letöltve: 2014.09.22.) weboldal 5: http://www.trademagazin.hu/hirek-es-cikkek/piaci-hirek/fogyaszto-2-0-valtozoban-afogyasztoi-magatartas-europaban.html (letöltve: 2014.09.22.) weboldal 6: http://www.ksh.hu/nepszamlalas/tablak_haztartas (letöltve: 2014.09.30.) weboldal 7: http://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/gyor/jel/jel21407.pdf (letöltve: 2014. 10.03.) weboldal 8: http://mandiner.hu/cikk/20140611_ksh_lassan_no_a_hazassagkotesek_szama_magya rorszagon (letöltve: 2014.10.04.) weboldal 9: http://www.turizmusonline.hu/aktualis/cikk/horvatorszag_az_ev_top_naszutas_uticel jai_kozott (letöltve: 2014.10.01.) weboldal 10: http://www.trademagazin.hu/horeca/utazok-hu-erosebb-szezont-zartak-aszallasadok-iden.html (letöltve: 2014.10.04.) weboldal 11:

47 http://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/idoszaki/regiok/szegedgyermekvallalas.pdf (letöltve: 2014.10.06.) weboldal 12: http://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/gyor/fog/fog21408.pdf (letöltve: 2014. 10.07.)

weboldal 13: http://www.undp.org/content/undp/en/home/presscenter/events/2014/july/HDR2014. html (letöltve: 2014.10.06.) weboldal 14: http://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/idoszaki/evkonyv/evkonyv_2012.pdf (letöltve:2014.10.04.) weboldal 15: http://www.ksh.hu/docs/hun/xstadat/xstadat_evkozi/e_wdsd001.html (letöltve:2014.10.03.) weboldal 16: http://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/idoszaki/mo/mo2012.pdf (letöltve: 2014.09.19.) weboldal 17: http://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/idoszaki/mo/mo2013.pdf (letöltve: 2014.10.09.) weboldal 18: http://geography.hu/mfk2012/pdf/Arpasi_Krisztina.pdf (letöltve: 2014.09.18.)

Táblázat- és Ábrajegyzék Táblázatok:

1. táblázat A családok családösszetétel és a 15 évesnél fiatalabb gyermekek száma szerint ......................................................................................................................... 15 2. táblázat Házasságkötések számának változása ...................................................... 16 3. táblázat Élve születések száma az anya korcsoportja és csalási állapota szerint ... 18

Ábrák:

1. ábra A fogyasztói döntések modellje ....................................................................... 7 2. ábra Családi döntési folyamat modell a szabadidőre vonatkozóan (módosítva Nanda et al 2008 alapján) ........................................................................................... 20 3. ábra A válaszadók nem és családi állapot szerinti megoszlása .............................. 29 4. ábra A minta korcsoport szerinti megoszlása......................................................... 29 5. ábra Nyaralások száma évente ............................................................................... 31 6. ábra Úti cél elérésére fordított idő .......................................................................... 32 7. ábra Az utazás hossza, család................................................................................. 33 8. ábra A legfontosabbnak tartott családosoknak szóló szolgáltatások...................... 35 9. ábra Fejenkénti költés évente, fő ............................................................................ 36 10. ábra Nyaralást kiváltó tevékenységek .................................................................. 37 11. ábra Nyaralásból való kimaradás oka .................................................................. 38

49 Melléklet

I.

Kitöltetett kérdőív

KÉRDŐÍV - KISGYERMEKES CSALÁDOK UTAZÁSI SZOKÁSAI Tisztelt Válaszadó! Borics Kata vagyok, a Budapesti Gazdasági Főiskola végzős hallgatója. Szakdolgozatomban a kisgyermekes családok utazási szokásait és az ehhez tartozó fogyasztási magatartásukat kutatom. Kérem, a kérdőívet csak kisgyermeket nevelő családok töltsék ki! A kérdőív kitöltése természetesen anonim és önkéntes módon történik. A kitöltött ívek a feldolgozást követően megsemmisítésre kerülnek. Segítségét előre is köszönöm! *Kötelező kérdések 1.Az Ön neme és családi állapota: * o Nő, házas o Nő, nem házas o Férfi, házas o Férni, nem házas 2. Életkora: * o 20 év alatt o 20-24 év o 25-29 év o 30-34 év o 35-39 év o 40-44 év o 45-50 év 3. Lakhelye: * o Budapest o Vidéki város o Falu o Község 4. Az Ön szakképzettsége: * o 8 általános o szakmunkásképző o gimnázium, szakközépiskola o főiskola o egyetem 5. Hány kisgyermeket nevel? * o egyet o kettőt o hármat o háromnál többet

50 6. Hány éves(ek) a gyerek(ek)? * 7. Van-e az Ön családjának ideje nyaralni menni? * o Igen. o Nem, nincsen. 8. Évente hányszor nyaralnak? * o 0 o 1 o 2 o 3 vagy annál több 9. Szoktak-e nyaralni menni a gyerek(ek)kel? * o Igen, az egész család utazik minden évben. o Igen az egész család utazik, de nem minden évben. o Mi nem, de a gyerekek igen. (pl táborokba) o Sem mi, sem a gyermek nem utazik. (Amennyiben ezt a lehetőséget választotta, kérem ugorjon a 22. kérdésre!) 10. Általában hová utaznak? o Csak belföldre. o Csak kölföldre. o Változó. Belföldre és külföldre egyaránt. 11. Általában mennyi idő alatt érhető el az uticéljuk? (Több válaszlehetőség is megjelölhető!) o 1 órán belül o 1-3 órán belül o 3-5 órán belül o 5-7 órán belül o 7-9 órán belül o 9 óra vagy több idő szükséges 12. Milyen típusú utazásokat részesít előnyben a családja? o First minute – előfoglalási akciót o Barátoknál bevált csomagot o Last minute – utolsó pillanatban lefoglalt utazásokat o Egyik sem, hétvégi házba járunk. o Egyéb: _________________ 13. Milyen hosszú utazásokat részesít előnyben? (Több válasz is lehetséges!) o 1-3 napos o 4-6 napos o 7-9 napos o 10-12 napos o 13 vagy több napos

51 14. Hogyan informálódik az aktuális utazási ajánlatokról? 1= egyáltalán nem jellemző, 5= minden esetben jellemző 1 2 3 4 5 ismerősök véleménye alapján utazási irodában érdeklődök interneten kutatok médiából (TV, informálódok

rádió)

hírlevelekből informálódok 15. Mi alapján választja ki, hogy melyik utazási irodában foglalják az utat? (Több válaszlehetőség is megjelölhető!) o iroda elhelyezkedése alapján o személyzet szakmai tudása alapján o személyzet kedvessége alapján o akciók/kedvezmények nagysága alapján o iroda honlapja alapján o hírnév/ismertség alapján o ismerős ajánlása alapján o ahol elfáradok, ott foglalok o kirakat külleme alapján o nem foglalok utazási irodában o egyéb:________________ 16. Ismeri Ön az utazási irodák családosoknak szóló kínálatát? o Igen. o Nem. (Amennyiben ezt választotta, kérem ugorjon a 19. kérdésre!) 17. Amennyiben igen, igénybe veszi-e ezeket a szolgáltatásokat? o Igen, mindig. o Igen, de csak ritkán. o Nem. 18. Mely szolgáltatásokat tartja Ön a legfontosabbnak? (Több válasz is adható!) o gyermekbarát szálloda o animációs programok gyermkeknek o gyermekkedvezmények o gyermek menü o családi szoba o játszótér o babaágy o egyéb:____________

52 19. Melyek az Önök által leginkább preferált szálláshelyek? (Több lehetőség is választható!) o kempingek o falusi szálláshelyek o üdülőházak o panziók o szállodák o egyéb: ___________ 20. Milyen kategóriájú szállodákat részesít előnyben? Amennyiben Ön az előző kérdésnél a szállodákat nem választotta, kérem, ugorjon a következő kérdésre! o * o ** o *** o **** o ***** 21. Kisgyermekkel történő utazása során ragaszkodik-e Ön ahhoz, hogy a szálláshely családbarát legyen? o Igen. o Nem. o Nem minden esetben. 22. Hány rendszeres jövedelemmel rendelkező van a családjában? * o egy sem o 1 o 2 o 3 vagy annál több 23. Nagyságrendileg mennyi a család havi összjövedelme? * o 0-50 ezer Ft o 51-100 ezer Ft o 101-150 ezer Ft o 151-200 ezer Ft o 201-300 ezer Ft o 301-400 ezer Ft o több, mint 401 ezer Ft 24. Fejenként mennyit költenek utazásra egy évben? * o nem utazunk o 10 ezer Ft alatt o 11-20 ezer Ft o 21-30 ezer Ft o 31-40 ezer Ft o 41-50 ezer Ft o 51-100 ezer Ft o 101-150 ezer Ft o 151 ezer Ft vagy afelett

53 25. Amennyiben nem szoktak nyaralni, milyen tevékenységgel váltják ki azt? (Több válasz is megjelölhető!)Mit csinálnak/mire költenek a nyaralás helyett? o TV nézéssel o rokonlátogatással o lakásfelújítással o ruhatár felfrissítésével o továbbképzéssel o szűrővizsgálaton való részvétellel o helyi programokon való részvétellel o 1-2 napos kirándulásokon való részvétellel o Erzsébet táborba küldjük a gyermeket. o Iskolai táborba küldjük a gyermeket. o Egyéb: ________________ 26. Milyen okokból kifolyólag nem jut idő a nyaralásra? Kérem, erre a kérdésre csak akkor válaszoljon, amennyiben Önök nem járnak nyaralni! o anyagi o munkahelyi o beteg családtag ápolása miatt o egyéb családi okok miatt o nem akarok időt fordítani a nyaralásra o egyéb:_______________________

Köszönöm, hogy segítette munkámat! További szép napot! 

SZAKDOLGOZAT Borics Kata 2014

Recommend Documents