SZAKDOLGOZAT
Bodnár Edit 2014
Miskolci Egyetem Marketing Intézet Turizmus – vendéglátás szak
Az utazási szokások változása, különös tekintettel az egyes turisztikai termékek keresletére
Készítette: Bodnár Edit Konzulens: Nagy Katalin
2
Tartalom Bevezetés ............................................................................................................................... 5 Témaválasztás indoklása ................................................................................................... 5 A Szakdolgozat felépítése ................................................................................................. 6 1. A turizmus kialakulásának története.................................................................................. 7 1.1 A hazai utazásszervezés kialakulása.......................................................................... 10 2. Az utazási kedv kialakulásának összetevői ..................................................................... 12 2.1 Motiváció ................................................................................................................... 12 2.2 Szabadon elkölthető (diszkrecionális) jövedelem ..................................................... 13 2.3 Szabadidő .................................................................................................................. 15 2.4 A turisztikai keresletet befolyásoló egyéb tényezők ................................................. 15 3. Az utazásszervezés .......................................................................................................... 17 3.1. Az utazásszervezés fogalma és célja ........................................................................ 17 3.2 Csoportosítás ............................................................................................................. 18 3.2.1 Kiutaztatás .......................................................................................................... 18 3.2.2 Beutaztatás .......................................................................................................... 19 3.2.3 Belföldi utazásszervezés ..................................................................................... 19 4. Utazási trendek ................................................................................................................ 21 4.1 Trendek a nemzetközi turizmusban ........................................................................... 21 4.2 Az Európára és az Európai Unióra jellemző turisztikai trendek ............................... 24 4.3 Magyarok utazási szokásai ........................................................................................ 28 5. Kutatás ............................................................................................................................. 31 5.1 Hipotéziseim .............................................................................................................. 31 5.2 A szerencsi utazási iroda utasainak utazási szokásai................................................ 31 5.2.1 Röviden a Zemplén Tourist-ról .......................................................................... 31 5.2.2 A kérdőívek kiértékelése .................................................................................... 32
3
5.3 Javaslatok .................................................................................................................. 48 Összefoglalás ....................................................................................................................... 49 Summary.............................................................................................................................. 50 Irodalomjegyzék .................................................................................................................. 51 Ábrák és táblázatok jegyzéke .............................................................................................. 52 Melléklet .............................................................................................................................. 53
4
Bevezetés „Van az utazás... Izgatottan készülsz rá, tervezel, szervezel, és ahogy közeleg az idő, egyre kevesebbet alszol. Aztán elérkezik a nagy nap. Vágyaid teljesülésének napja. A nagy utazás. Egy számodra hívogató tájra. Izgatottan fedezed fel, teszed magadévá. És egy életre megőrzöd magadban.” Csitáry-Hock Tamás
Mi az utazás? Az utazás általános megfogalmazása szerint egy olyan cselekvés vagy tevékenység, amikor egy vagy több személy helyváltoztatást végez. Turisztikai szempontból megközelítve egy utazás a világ felfedezését, más kultúrák, más emberek megismerését foglalja magában. A turisztikai célzattal történő utazások a történelem során fokozatosan alakultak ki, és kaptak egyre nagyobb jelentőséget. Sosincs két teljesen egyforma utazás, mivel mindig másak az igények, folyamatosan változnak a trendek, az viszont mindig örök érvényű lesz, hogy az utazásaink során megszerzett élmények életünk végéig velünk maradnak.
Témaválasztás indoklása Szakdolgozatom témájának kiválasztásakor az egyik fő szempont a téma aktualitása volt. Ugyanis sok ország (pl.: Thaiföld, Indonézia, Tajvan) napjainkra érte el azt a fejlettségi szintet, hogy aktívan be tudott kapcsolódni a világ turisztikai körforgásába, aztán Oroszország csatlakozott a legnagyobb küldő országokhoz, így átalakulóban van a turizmus piacának keresleti oldala, amihez a kínálatnak is igazodnia kell. Szakdolgozatomban azt vizsgálom, hogy ezen hatások mennyire mutatkoznak meg a turizmus piacának egy apró szegmensén, milyen mértékben követhető nyomon az aktuális utazási trend. Az utazási szokásokkal kapcsolatos kutatásomat a szerencsi Zemplén Tourist Utazási Iroda utasainak körében végeztem kérdőíves megkérdezés során, valamint felhasználtam a szakmai gyakorlatom alatt szerzett tapasztalatokat is. A többi információt szekunder kutatás útján, egyrészt könyvekből, turisztikai szaklapokból, és az interneten elérhető kiadványokból gyűjtöttem össze.
5
A Szakdolgozat felépítése A tartalomjegyzék és a bevezetés után az első fejezet a turizmus kialakulását, az egyes történelmi korszakokra jellemző utazási szokásokat, majd a hazai utazásszervezés kialakulásának főbb állomásait mutatja be. A második fejezetben megtudhatjuk, hogy mik szükségesek ahhoz, hogy egy emberben kialakuljon az utazás iránti vágy, és arra is fény derül, hogy mi minden befolyásolja még a turisztikai keresletet. A harmadik fejezet az utazásszervezés jogi megfogalmazását, célját, az utazásszervezéssel kapcsolatos fontosabb fogalmakat, valamint az utazásszervezői tevékenység csoportosítását, és annak részeit ismerteti. A negyedik fejezet az utazási trendek témakörét boncolgatja, ahol szó esik a nemzetközi turizmusra, az Európára és a hazánkra jellemző turisztikai trendekről. Az ötödik fejezet a szerencsi utazási iroda utasainak utazási szokásait vizsgálja, összehasonlítja azt a Magyarországra jellemző utazási szokásokkal. A dolgozat a magyar és angol nyelvű összefoglalókkal zárul.
6
1. A turizmus kialakulásának története A turizmus napjaink gazdaságának egyik meghatározó ágazatává nőtte ki magát. A ksh.hu adatai szerint 2013-ban a magyar lakosok közül külföldre összesen 15 997 ezren látogattak (vannak olyanok is, akik egy évben többször vettek részt külföldi utazáson), míg a belföldi utazások összesen 14 050 ezer főt számláltak. Ma már az utazás mindenki számára elérhető, legyen az utazási iroda által szervezett vagy egyénileg megtervezett út belföldön és külföldön egyaránt. Az egyes történelmi korokban nem volt ennyire széleskörűen elterjedt az utazás. Egyrészt azért, mert akkoriban még egyegy út sok veszélynek tette ki az utazót, másrészt pedig az utazások modern közlekedési eszközök híján igen idő- és pénzigényesek voltak. Ezért az egyes korszakok utazói a felsőbb, gazdagabb társadalmi réteg tagjai közül kerültek ki. Valami azonban mégis közös a múlt és a jelen turistái között, mégpedig az, hogy mindegyikőjüket valami motiválta, motiválja arra, hogy ideiglenesen elhagyja lakóhelyét és a megszokott környezetből kilépve valahol máshol töltsön el pár napot. Minden korszak utazóját más és más dolog ösztönözte utazásra; ez lehetett valamilyen vallási indíttatás, kereskedelem, esetleg egyegy hadjárat vagy valamilyen nagyszabású esemény. Lássuk tehát, hogy az egyes történelmi korokban hogyan fejlődött, változott a turizmus. Az ókori (V. századig) utazásokat elsősorban a kereskedelem, a vallás, valamint az egyes birodalmak határainak kiterjesztése és a birodalom igazgatása motiválta. Jelentős kereskedelmet folyatattak a kínaiak, föníciaiak, a görögök és a rómaiak is. Ezen népek kultúrájában jelentős szerepe volt a vallásnak, ezért sokan vettek részt zarándoklatokon és keresték fel vallásuk szent helyeit. Az ókori görögök Kr.e. 776-ban megrendezték az első olimpiai játékokat, ami akkoriban még csak az ókori Hellász lakóit hozta lázba, ma viszont az egész világra hatást gyakorol turisztikai szempontból is. Bátran kijelenthetjük, hogy ezen időszak legjelentősebb utazói a rómaiak voltak. Ez adódhat abból, hogy az ókor legnagyobb birodalma a Római Birodalom volt, valamint fejlett infrastruktúrával rendelkeztek, ami valamennyire megkönnyítette az utazók dolgát. A kereskedelmi útvonalak mellé fogadókat építettek, amik szállást biztosítottak az utazóknak. A kereskedők mellet egyre többen indultak útnak pusztán kíváncsiságból és 7
keresték fel a számukra érdekes helyeket. Időszámításunk szerint 170-ben pedig megjelent egy 10 kötetes útikönyvsorozat, ami Görögországot mutatja be.
A középkor (V- XV. század) a feudalizmus és a nagy földrajzi felfedezések kora. A középkori feudalista társadalomra a helyhez kötöttség volt a jellemző. A földesúr földjein dolgozó jobbágyok nem utazhattak kedvük szerint, viszont a földesúr bármikor szabadon utazhatott. Az utazások célja elsősorban a nemesi gyűlések és a nyári szállásuk felkeresése volt. A középkor kultúrájában kiemelkedő szerepe volt a vallásnak, ezért a kor embere számára (legyen az jobbágy vagy nemes) a vallási ünnepeken és zarándoklatokon való részvétel jelentette a hétköznapi életből való kilépést. Az egyetemek megjelenésével az egyetemek közötti tanár és diákcserék során sokan keltek útra. Rajtuk kívül sokat utaztak a papok, katonák és a céhlegények. A XIII.- XIV. század fordulóján egy magyar találmánynak, a kocsinak köszönhetően könnyebbé vált az utazás. A XV. században az amerikai kontinens felfedezésével megnyílt a lehetőség az Európán és Ázsián kívüli utazásokra: telepesek és kereskedők utaztak rendszeresen az Újvilág és az európai kontinens között.
Az újkorban (XVI.- XIX. század) az emberek anyagi helyzetének javulása következtében megindult a polgárosodás folyamata, ami hozzájárult az utazási kedv növekedéséhez és a turizmus új formáinak kialakulásához. A XVI. század elejétől fokozatosan épült ki Európában az postakocsihálózat. A postakocsik útvonala mentén fogadók, családi panziók százai épültek. Egyre népszerűbbé váltak a tengeri fürdőzések, Angliában megkezdődik a nagy fürdőhelyek fejlődése (Bath, Brixton, Scarborough). Kiemelendő, hogy az újkori Angliában I. Erzsébet királynő kötelezővé teszi a Grand Tour néven ismertté vált Európai körutazást azoknak a fiatal nemeseknek, akik a királyi udvarban kívántak hivatalt vállalni. Ennek az utazásnak a fő célja a fiatalok tanulása volt. Az 1-3 évig is eltartó utazás során az ifjak az egyes országokban más más készséget sajátítottak el ( Franciaországban vívni, táncolni és rajzolni tanultak, Olaszországban a művészeteket tanulmányozták). A XVIII. századi ipari forradalom hatalmas változást hozott az élet szinte minden területén (ipar, társadalom, egészségügy stb). James Watt 1796-ban feltalálta a gőzgépet majd ennek következtében megjelentek az első gőzhajók (Fulton, 1807) és gőzmozdonyok (Stephenson, 1814), majd fokozatosan kiépült a vasúthálózat is. Megkezdődött a városiasodás, az emberek több pénzzel és szabadidővel rendelkeztek, így kialakult az igény az utazás iránt (családi utazások, tengerparti üdülések, svájci síutak). 8
1841 fontos dátum az utazásszervezés történetében: Thomas Cook elsőként szervez vonatos kirándulást Leicester és Loughborugh között. A nagy sikerre való tekintettel további charter-vonatok várták a turistákat. Az 1851-es londoni Világkiállításra már szervezetten érkeznek az utasok, akiknél az utazás ára tartalmazta a szállás és egyéb szolgáltatások árait is. Négy évvel később megszervezi az utat a párizsi Világkiállításra is, majd több európai országba is szervez utazásokat, ezzel megteremtve a későbbi tömegturizmus alapját. Cook indít elsőként szervezett utat Amerikába, majd a Szentföld irányába, megalapítja az első utazási irodát, és pénzváltással is foglalkozik. A XX. század a technika rohamos fejlődésnek az időszaka. Az autó és a repülőgép (első menetrend szerinti járat 1918, USA) megjelenése nagyban segítette a tömegturizmust, egyre többen utaztak a közkedvelt desztinációkhoz autóval és repülővel, a vasutak és a hajók fontossága visszaszorulóban volt. Az I. világháború megrekesztette a turizmus fejlődését, bevezetésre kerültek az útlevelek. A háború után a személygépkocsik mellett az utóbuszok is teret hódítottak és népszerűvé váltak a buszos körutazások, majd megjelentek a kempingek és a motelek is. A II. világháború teljesen megbénította Európa turizmusát. Később, a háború után az Amerikától kapott Marshall-segélynek köszönhetően Európa gazdasága éledezni kezd, majd megindul a hivatásturizmus. Az ’50-es években megjelennek a charter járatok, és a repülőgépek fedélzetén kialakításra kerül a turistaosztály. 1963-ban Rómában ENSZ konferenciát tartanak a nemzetközi utazásokkal és a turizmussal kapcsolatban, és meghatározásra kerül a turista és a látogató fogalma. 1975-ben létre jött a WTO (Turizmus Világszervezete), öt évvel később pedig megrendezésre került a WTO Világkonferenciája a Turizmusról, ahol kidolgozták és elfogadtál a Manilai Nyilatkozatot. A Nyilatkozat hangsúlyozza a belföldi turizmus fontosságát, a turizmus szerepét a politikai, társadalmi, és kulturális területeken, a környezeti hatásait, valamint az életminőség alakításában való jelentőségét. 1989-ben a WTO és az Interparlamentális Unió megtartja első Interparlamentális Konferenciáját a Turizmusról, és megszületik a Hágai Nyilatkozat, ami a turizmus tudatos és ellenőrzött fejlesztését helyezi a középpontba. A Nyilatkozatban kitérnek a szakképzés és a turisták biztonságának fontosságára, de mindezek mellett a legfontosabb eleme az volt, hogy az egyes országok törvényhozó testületei felismerjék a turizmus fontosságát és egy átfogó jogi szabályozás kerüljön kialakításra. 9
Az 1990-es rendszerváltozással Kelet- és Közép-Európa is megnyitja kapuit a világ turisztikai piaca számára. Az 1985-ben aláírt Schengeni megállapodás életbelépésével fokozatosan szűntek meg az Európai Unión belüli határok, elősegítve ezzel a személyek szabad mozgását.
1.1 A hazai utazásszervezés kialakulása Magyarország turizmusa a XIX. század második felében mutat komolyabb fellendülést, amikor megkezdődnek a nagy szállodaépítések a fővárosban és vidéken egyaránt. A kor egyik jelentős eseménye turisztikai szempontból az 1896- os Ezredéves Ünnepségek (1896. május 6.- október 31.), ahol Magyarország fennállásának ezredik évfordulója alkalmából rengeteg kiállítás, új épület, rendezvény és még rengeteg, hazánk történelméhez kapcsolódó esemény várta a vendégeket. A Révai Lexikon szerint a teljes látogatószám 5.800.000 fő körül lehetett. 1902-ben létre jött az első idegenforgalmi vállalkozás, az IBUSZ (Idegenforgalmi Beszerzési Utazási és Szállítmányozási Rt.). Ebben az időszakban a magyar arisztokrácia nyáron a fürdőhelyeket, télen pedig a hegyvidékeket vette célba. A világháború és a gazdasági válság megrekesztette a turizmus fejlődését, ennek ellenére a háború alatt (1918-ban) épült meg a Gellért szálló és gyógyfürdő. Ezt követően igazán csak a ’30-as években indult újra a turizmus, fejlődik az úthálózat és a személyautó itthon is elterjedtté válik, Budapesten pedig egyre több nagyrendezvény kerül megrendezésre. A II. világháború visszaveti a turizmus fejlődését, majd a háború után a kommunista vezetés nem engedélyezi a ki- és a beutazásokat, viszont a belföldi szociálturizmus gyorsan fejlődik. Megjelentek az úgynevezett SZOT (Szakszervezetek Országos Tanácsa) üdülők. A Kádár-korszak közepe a tömegturizmus kora, amikor szabályozásokkal ugyan, de engedélyezik a ki - és a beutazásokat, megkezdődnek a nagy szálloda és üdülőépítések. A ’70-es ’80-as években Magyarország egyre népszerűbb lett a nyugati turisták körében, Budapesten megjelentek az első 4 csillagos szállodák (InterContinental Budapest, Hilton Budapest). A legtöbb nyugati turista Németországból érkezett főként a Balaton környékére, ugyanis az NSZK és az NDK polgárai itt tudtak találkozni egymással. A magyarok külföldre csak útlevéllel és engedéllyel utazhattak, két útlevélfajta volt: a kék és a piros. A piros útlevéllel a szocialista országokba lehetett utazni (1972-től engedély nélkül is) maximum 30 napra, míg a kékkel a nyugati országokba. Kék útlevelet csak a megbízható 10
emberek kaphattak, 3 évente lehetett nyugatra utazni, 75 $-ban határozták meg a maximálisan kiváltható valuta mennyiségét. A ’80-as évek végére 7 utaztatással foglalkozó nagy állami vállalat van jelen a hazai turisztikai piacon ( IBUSZ, Express, Budapest Tourist, Malév Air Tours, Volántourist, Siótour, Cooptourist), majd ’85-ben és ’87-ben létrejött az első két magyarországi vegyesvállalat (magyar-osztrák): OTP- Pentatourts Kft., Blaguss- Volánbusz Kft. A rendszerváltozás után a Magyarországra érkező turisták száma csökken a szolgáltatások alacsony színvonala miatt. A kormányok felismerték a turizmus fejlesztésének szükségességét és beindult egy minőségi fejlődési folyamat. Egyre több szálloda épült és megkezdődött a már meglévők korszerűsítése is. Nőtt a szervezett beutaztatások száma, és a programkínálat terén is jelentős növekedés volt megfigyelhető. 1994-ben az Országos Idegenforgalmi Hivatal jogutódjaként létrehozták az akkor még Magyar Turisztikai Szolgálat néven ismert Magyar Turizmus Zrt.-t, amelynek célja a hazai turisztikai kínálat megismertetése és népszerűsítése, Magyarország imázsának javítása, arculatának kiépítése belföldön és külföldön egyaránt, valamint fontos feladata a regionális együttműködések támogatása. A 2004-es EU-s és a 2007-es Schengeni Egyezményhez való csatlakozással sokkal egyszerűbbé vált az Európán belüli utazás. A fapados (diszkont) légitársaságok megjelenésével a repülőgépes utazások sokkal olcsóbbá és többek számára elérhetővé váltak. Az Internet elterjedése megkönnyítette az információ áramlását, a jegyek és egyéb szolgáltatások foglalását, és egyre többen szervezik meg saját utazásaikat az interneten keresztül, háttérbe szorítva ezzel az utazási irodák szerepét.
11
2. Az utazási kedv kialakulásának összetevői Ahhoz, hogy kialakuljon az utazás iránti igény elsősorban három fontos tényezőre van szükség: - motivációra, - szabadon elkölthető jövedelemre - szabadidőre. Ha a három tényező közül akár egy is hiányzik, akkor nem jelenik meg a kereslet a turisztikai piacon.
2.1 Motiváció A motiváció alapvető forrása az emberi szükségletek összessége. Ha a belső környezet állandósága megbomlik, kialakul a hiányérzet és előtérbe kerülnek a kutató - kereső tendenciák. A szükséglet felmerülésekor az még nem lesz automatikusan motiváció, először tudatosulnia kell és szándékká kell válnia. Az utazási motivációk kapcsolatba hozhatóak a Maslow által meghatározott szükséglethierarchia- elmélettel.
Maslow piramisa Önmegvalósítás Megbecsülés (önmegbecsülés és mások megbecsülése) Valahová tartozás, szeretet
Biztonság (félelemtől és aggodalomtól való mentesség)
Fiziológiai szükségletek (éhség, szomjúság, pihenés, aktivitás)
1. ábra Maslow piramisa Forrás: Lengyel Márton: A turizmus általános elmélete
Az elmélet szerint az alacsonyabb fokozatú szükségletek kielégítése nélkül nem tudunk magasabb szükségleti fokozatba lépni. 12
Maslow elméletéhez Mill és Morrison két további intellektuális szükségletet javasolt hozzáadni: •
Tudni és megérteni (ismeretszerzés)
•
Esztétikai (szépség iránt)
Ebből következtetni lehet, hogy ahány potenciális turistánál felmerül az utazás, a megszokott környezetből való kilépés iránti vágy, annak mind más és más motivációs alapja lehet. A legáltalánosabb motivációk, amik a hazai utazóközönséget lakóhelyük ideiglenes elhagyására készteteik a következők: •
szórakozás, természetjárás, pihenés, városnézés,
•
rokonok, barátok meglátogatása
•
egészségmegőrzés
Többnapos belföldi utazások fő Szórakozás, pihenés, motivációi 2013-ban városnézés, 4%
4%
2%
természetjárás Rokon, barát meglátogatása
3%
Egészségmegőrzés 39%
Hobbi jellegű munkavégzés Hivatalos célú utazás
48%
Egyéb
2. ábra A többnapos belföldi utazások fő motivációi 2013-ban Forrás : ksh.hu adatai alapján saját szerkesztés
2.2 Szabadon elkölthető (diszkrecionális) jövedelem A diszkrecionális jövedelem a potenciális vendégek jövedelmének az része, amely a kötelező kiadások (rezsi, alapvető élelmiszerek stb.) kifizetése után az egyének rendelkezésére áll és azt bármire szabadon el lehet költeni. A turizmusban való részvétel nem tartozik a kötelező kiadások körébe, így a turista utazási lehetőségeit elsősorban a szabadon elkölthető jövedelem nagysága határozza meg. 13
A rendelkezésre álló jövedelem nagyságát maghatározó tényezőket a KSH három csoportba sorolja: •
Személyhez közvetlenül köthető tulajdonságok: - gazdasági aktivitás (van munkahelye, nyugdíjas, munkanélküli stb.) - iskolai végzettség - kor - nem
• Háztartást jellemző tulajdonságok: - háztartásban élők száma - háztartásban élő aktívak, eltartottak, száma - háztartásban élő gyerekek, felnőttek száma - háztartásfő iskolai végzettsége, korcsoportja • Környezeti tényezők: - lakóhely típusa (főváros, vidéki nagyváros, falu stb.) - lakóépület állapota
Jövedelmet befolyásoló tényezők
26%
28%
Személyhez közvetlenül köthető tulajdonságok Háztartást jellemző tulajdonságok Környezeti tényezők
46%
3. ábra: Jövedelmet befolyásoló tényezők Forrás: KSH adatai alapján saját szerkesztés
14
2.3 Szabadidő Az az idősáv, ami a különféle kötelezettségek (munka, iskola, stb) teljesítése után rendelkezésre áll. A szabadidő során az egyének önként olyan tevékenységeken vesznek részt, amik az érdeklődési körükbe tartoznak, tegyék azt kikapcsolódás, szórakozás vagy társadalmi kapcsolataik ápolása céljából. A szabadidő nagyságának növekedésével egyre jobban válik az egyén életvitelének meghatározó tényezőjévé. A szabadidő eltöltésének módja jelentős hatást gyakorol az ember személyiségére.
2.4 A turisztikai keresletet befolyásoló egyéb tényezők Amikor a potenciális utasban felmerül az utazás iránti igény, ezen három fő meghatározó elem mellet még számos olyan befolyásoló tényező jelenik meg, amik jelentősen hozzájárulnak ahhoz, hogy az utas kiválassza a számára legmegfelelőbb úti célt. Ezen tényezők minden utas esetében mást és mást jelentenek. Ez lehet: •
Környezeti tényezők: o Politikai környezet: A politikai környezet jelentősen befolyásolja az idegenforgalmat (pl.: be-és kiutazási feltételek) és nagy hatással lehet az utasok döntéseire is. Ugyanis a turisták jelentős része nem szívesen utazik háború sújtotta övezetekbe, vagy politikailag bizonytalan térségbe. Ezt a jelenséget a szakmai gyakorlatom során tapasztaltam is. Szakmai gyakorlatomat egy utazási irodában töltöttem, és azt tapasztaltuk, hogy miután Ukrajnában lelőtték a Malaysia Airlines Amszterdamból Kuala Lumpurba tartó járatát (2014. július 17.), észrevehetően csökkent a repülőjegy eladások száma. o Társadalmi környezet: A turizmus alapvetően társadalmi jelenség, lényege az emberek közötti kölcsönös kapcsolat. Egy adott embercsoport társadalmi hovatartozása meghatározó szerepet tölthet be azok utazás iránti igényeinek kialakulásában.
15
o Kulturális környezet: A kulturális környezet megismerése önmagában is motivációt jelenthet az utasoknak. Ide tartozik a mindennapi élet kultúrája, a fesztiválok, tradíciók, művészeti alkotások, épületek, szellemi örökség, stb. o Technológiai környezet: A turizmus fejlődésének egyik legmeghatározóbb eleme. Az utas nézőpontjából elengedhetetlen az, hogy az általa kiválasztott úti cél rendelkezzen alapvető infrastruktúrával: legyen kiépített úthálózat, közműhálózat (központi vízellátás, csapadék - és szennyvízelvezetés, villamosenergia ellátás), távközlési és kommunikációs rendszer. E mellett szükség van egy úgynevezett turisztikai szuprastruktúrára is, ami kifejezetten a turizmus fogadására és ellátására kialakított létesítményeket (pl.: szálláshelyek, vendéglátóhelyek stb.) foglal magába.
o Természeti környezet: A természeti környezet elemei (éghajlat, domborzat, vízrajz, növény- és állatvilág) önmagukban is sok utazó szemében rendelkeznek jelentős vonzerővel. o Gazdasági környezet: Egy adott társadalomnak el kell érnie egy bizonyos gazdasági szintet, hogy a társadalom körében kialakulhasson a turisztikai kereslet. A gazdasági környezet maghatározó eleme lehet az utazó szempontjából az ország valutájának stabilitása, vagy az utazót terhelő adók nagysága (pl.: idegenforgalmi adó) •
Mások beszámolói, véleményei az adott desztinációról
•
Az utazáshoz való viszonya (pl.: fél a repüléstől)
•
A turista személyes jellemzői (életkor, családi állapot, életmód stb.)
•
Árak
•
Az aktuális trendek
16
3. Az utazásszervezés Miután az utas ráébredt arra, hogy utazni szeretne, és ki is választotta az úti célt, egy utazásszervező vagy egy utazásközvetítő segítségét veszi igénybe. A 213/1996. (XII. 23.) Kormányrendelet (Korm. rendelet az utazásszervező és - közvetítő tevékenységről) alapján: Utazásszervező az, aki: − saját szervezésű vagy egyedi megrendelés szerint összeállított utazást belföldről belföldre közvetlenül vagy közvetítő útján értékesít, − saját szervezésű vagy egyedi megrendelés szerint összeállított utazást belföldről külföldre közvetlenül vagy közvetítő útján értékesít, − saját szervezésű vagy egyedi megrendelés szerint összeállított utazást külföldről belföldre közvetlenül vagy közvetítő útján értékesít, − külföldi utazásszervező Magyarországra történő utazásait belföldön szervezi − külföldi utazásszervező vagy egyéni utas részére Magyarországra történő utazásokat értékesít − külföldi utazásszervező által szervezett utazást Magyarországon értékesít vagy abban közreműködik − külföldről külföldre történő utazásokat szervez, továbbá − külföldi szálláshelyet belföldön értékesít, ideértve a külföldre szervezett tanfolyamokat is. Utazásközvetítő az, aki az utazási szerződést a belföldi utazásszervező megbízottjaként az utazásszervező nevében köti meg.
3.1. Az utazásszervezés fogalma és célja Az utazásszervezés olyan folyamat, amely során a turisztikai szolgáltatásokból egységes termék jön létre, amiért az utazásszervező felelősséget vállal. Az utazásszervező a termék kialakításához saját tudása és más utazási irodák ajánlatai alapján megtervezi az értékesítésre szánt utakat, programcsomagokat állít elő, majd értékesítésre kerülnek. 17
Az utazásszervezés egyik legfontosabb eleme a bizalom, ugyanis a vendégek nem próbálhatják ki előre az adott programcsomagot úgy, mint egy ruhadarabot, és ha nem tetszik, akkor nem kérik. Az utazásszervezés célja az, hogy az utazni vágyók igényei a lehető legjobban kielégítésre kerüljenek. A cél magvalósításához jelentős tőkére, kiterjedt kapcsolatrendszerre, jól működő értékesítési hálózatra és nem utolsó sorban felkészült szakemberekre van szükség.
3.2 Csoportosítás Az utazásszervezés három nagy csoportra bontható: 1. Kiutaztatás 2. Beutaztatás 3. Belföldi utazásszervezés
3.2.1 Kiutaztatás - Belföldről külföldre és külföldről külföldre történő utazások szervezése - Külföldi szálláshely belföldi értékesítése
A tevékenység részei: I. Előkészítés: 1. A piaci igények felmérése: - saját kutatás, - KSH, - konkurencia-elemzés, - WTO statisztikák - divat és utazási szokások változásai 2. Ajánlatkérés: - úti célok kiválasztása - Közlekedési eszközök 3.Előkalkuláció II. Értékesítés: 1. Programfüzet 2. Az árualap értékesítése 18
3. Az utazás megrendelése, elszámolása
III. Lebonyolítás: 1. Forgatókönyv 2. Idegenvezető eligazítása IV. Elszámolás V. Értékelés
3.2.2 Beutaztatás - Külföldi utazásszervező Magyarországra történő utaztatásainak belföldi szervezése. - Külföldi utazásszervező vagy egyéni utas részére Magyarországra történő utazások értékesítése.
A tevékenység részei: I. Előkészítés: 1. Az árualap összeállítása 2. Akvizíció (Olyan üzletszerző utak, melyeknek az a célja, a már együttműködő vagy potenciális partnereknek ajánlatot kínálni. Külföldi partnerek meghívása study tour-okra.) 3. Előkalkuláció ( A kiajánlási ár meghatározása) II. Értékesítés: 1. Bizalmas tarifa 2. Ajánlat 3. Megrendelések, szerződések, szolgáltatások biztosítása III. Lebonyolítás: 1. Forgatókönyv, idegenvezető eligazítása IV. Elszámolás
3.2.3 Belföldi utazásszervezés Belföldi úti célú utazások szervezése és értékesítése. A magyar fogyasztók magyar szolgáltatásokat vesznek igénybe. 19
A tevékenység részei: I. Előkészítés: 1. Útvonaltervezés 2. Vonzerő 3. Szállás 4. Étkezés 5. Programok 6. Ajánlatkérés, előfoglalás 7. Előkalkuláció II. Értékesítés III. Lebonyolítás IV. Elszámolás V. Utókalkuláció
20
4. Utazási trendek A trend vagy alapirányzat alapvetően statisztikai fogalom, mely az adott sokaságban lezajló változás fő irányát határozza meg. A turizmusban is az uralkodó trendek meghatározása a statisztikai mérések segítségével történik.
4.1 Trendek a nemzetközi turizmusban A turizmus az elmúl hat évtized alatt a világ egyik leggyorsabban fejlődő gazdasági ágazatává nőtte ki magát. Ezt igazolja az is, hogy az időszakos visszaesések ellenére a turizmusban résztvevők száma folyamatos növekedést mutat. A Turisztikai Világszervezet (World Tourism Organization, továbbiakban: UNWTO) legfrissebb adatai szerint a nemzetközi turistaérkezések (a felmérés alapját a legalább egy vendégéjszakát eltöltő turisták képezik) a 2013-as évben világszerte átlag 5%-kal növekedtek. Ebben az évben közel 1,087 milliárd turistaérkezést regisztráltak, ami túlszárnyalja a 2012-es 1 milliárdos rekordot. Az UNWTO hosszú távú előrejelzései szerint ez a szám 2030-ra elérheti az 1,8 milliárdot is. A turizmusból származó bevételek nagysága szintén átlagosan 5%-os növekedést mutat a 2012-es évhez képest. Ez számokban annyit jelent, hogy a 2012-ben elért 1078 milliárd USD bevételt 2013-ra sikerült 1159 milliárd dollárra növelni.
ITA: nemzetközi turista érkezés ITR: nemzetközi turizmusból származó bevétel 4. ábra: Nemzetközi turizmus 2013-ban Forrás: UNWTO Tourism Highlights 2014 Edition
21
Az UNWTO felméréséből az is kiderül, hogy mik a turisták által kedvelt úti célok, milyen járműveket vesznek igénybe és mi célból utaznak. 2013-ban a nemzetközi turizmusban résztvevő utazók kicsivel több, mint a fele (53%) választotta a légi közlekedést. 40%-uk az utakon történő közlekedést választotta, 5% vízi járműveket vett igénybe az utazáshoz, és 2% a vasutak mellett döntött. Az 1999-es adatokkal összevetve jól látszik, hogy a légi közlekedést választók aránya az elmúlt 14 év alatt közel 10%-kal nőtt, míg a többi közlekedési forma aránya jelentős visszaesésen ment keresztül. A légi közlekedés népszerűsége várhatóan tovább emelkedik a jövőben, ugyanis ez sokkal gyorsabb, mint a többi közlekedési mód és a mai világban nagyon fontos az utasoknak, hogy a lehető leghamarabb megérkezzenek az általuk kiválasztott úti célhoz. Aztán az idő tényező mellett jelentős szerepe van a kényelemnek is. A legtöbb hagyományos légitársaságnál lehetőség van arra, hogy az utasok kiválaszthassák a nekik megfelelő osztályt, esetleg azt, hogy hol szeretnének ülni, igénybe vegyenek különböző szolgáltatásokat
(pl.:
különleges
étrendeknek
megfelelő
ételek
kérése
(pl.:
vegetarianizmus, lisztérzékenység, stb.))
Turisták által igénybe vett közlekedési formák 2013ban
Turisták által igénybe vett közlekedési formák 1998ban Légi 43,7%
Közúti 41,4%
Vasút 7,0%
Légi 53,0%
Közúti 40,0%
Vasút Vízi 2,0% 5,0%
Vízi 7,8%
5. ábra: Turisták által igénybe vett közlekedési formák 1998-ban Forrás: World Tourism Organization
6. ábra: Turisták által igénybe vett közlekedési formák 2013-ban Forrás: World Tourism Organization
Az utazás célját tekintve a tavalyi évben a nemzetközi utasok valamivel több, mint a fele (52%) nyaralás, üdülés céljával érkezett az adott desztinációra. A turisták 27% - a azért
utazott, hogy meglátogassa rokonait, barátait vagy vallási indíttatásból (pl.:
zarándoklaton való részvétel miatt). További 14%-uk üzleti utazáson vett részt. A maradék 7% pedig nem határozta meg az utazása célját. Az 1998-as adatokkal összevetve kijelenthetjük, hogy világszerte visszaesett a nyaralás, üdülés céljával útra kelő turisták 22
száma, viszont 7%-kal emelkedett a barát és rokonlátogatás valamint vallási indíttatású utazások száma. Ennek talán az lehet az oka, hogy a mai rohanó világunkban az emberek legfontosabb célja az, hogy egy biztos anyagi hátteret teremtsenek elő a családjuk számára, ezért folyamatosan dolgoznak és szinte nincs idejük arra, hogy elmenjenek nyaralni. A rokonok és barátok meglátogatása (Visiting Friends and Relatives – VFR) célú utazások növekedése is a munkavállalással hozható összefüggésbe: a 2000-es években nagyon sokan költöztek el más országokba munkahely reményében és a hozzájuk vendégségbe érkező rokonok alapvető szándéka a ritkán látott családtag meglátogatása és csak másodlagos a városlátogatás és a nyaralás. Az üzleti célú utazások aránya az 1998-as 17,9%-ról 14%-ra esett vissza. Ennek az állhat a hátterében, hogy az elmúlt évtizedben rohamos fejlődésnek indult a telekommunikáció és az internet segítségével már az is megoldható, hogy az üzletfelek egy videó konferencián tárgyaljanak. Ez sokkal egyszerűbb és nem is kell feleslegesen utazgatni. Ezáltal időt is spórolnak.
Az utazások célja 1998-ban
Üzleti út 17,9%
VFR, egészség , vallás 20,0%
Az utazások célja 2013-ban Üzleti út 14,0%
Nyaralás , üdülés 62,1%
VFR, egészség , vallás 27,0%
6. ábra: Az utazások célja 1998-ban Forrás: World Tourism Organization
Egyéb 7,0% Nyaralás , üdülés 52,0%
7. ábra: Az utazások célja 2013-ban Forrás: World Tourism Organization
Az UNWTO összeállította annak a 10 országnak a listáját, amelyek az elmúl év legkeresettebb desztinációi voltak világszerte. Az első három helyen Franciaország, az Amerikai Egyesült Államok és Spanyolország végzett. A negyedik helyen 2013-ban Kína állt. A statisztikák szerint Ázsia és a Csendes-óceáni térség zárta a tavalyi évet a legnagyobb növekedéssel a látogatószám terén (2012-ről 2013-ra 6%-kal nőtt a látogatók száma). Ebben a térségben a legkiemelkedőbben Thaiföld teljesített, ugyanis egy év alatt 19%-kal sikerült növelni az ide érkező turisták számát. Ez elsősorban annak is köszönhető, hogy az elmúlt évtizedekben Thaiföld komoly gazdasági fejlődésen ment keresztül, ami elősegítette a turizmus fejlődését is. A térség napjaink egyik legkedveltebb, egzotikus körutazásokat, üdüléseket már-már luxus körülmények között kínáló desztinációjává vált. 23
A turisztikai elemzők szerint a következő néhány év legnagyobb nyertese Brazília lesz, ugyanis 2014-ben itt került megrendezésre a Labdarúgó Világbajnokság és 2016-ban Rio De Janeiro ad otthont a XXXI. Nyári Olimpiai Játékoknak. Az előzetes adatok szerint a világbajnokság alatt (2014. június 12. -2014. július 13.) több mint 600 000 külföldi turista látogatott el az országba. A közeljövőre való elvárásokat tekintve Brazíliának sikerülhet megdupláznia az elmúlt években jellemző átlag 5 milliós látogatószámot.
A világ top 10 desztinációja a nemzetközi turistaérkezések alapján Millió Franciaország USA Spanyolország Kína Olaszország Törökország Németország Egyesült Királyság Oroszország Thaiföld
2012
2013
83,0 66,7 57,5 57,7 46,4 35,7 30,4 29,3 25,7 22,4
.. 69,8 60,7 55,7 47,7 37,8 31,5 31,2 28,4 26,5 1. táblázat: A világ top 10 desztinációja Forrás UNWTO
4.2 Az Európára és az Európai Unióra jellemző turisztikai trendek Ahogy az előbbiekből kiderül, még mindig Európa a legnépszerűbb úti cél a turisták körében. Ezt igazolja az is, hogy a világ leglátogatottabb 10 országa közül 5 európai. 2012-ben közel 535 millió turistaérkezést regisztráltak és az elmúlt évben ez a szám 5%-kal növekedett. Mint már azt említettem a világ legkedveltebb úti célja Franciaország, de az európaiak által legkedveltebb desztinációnak Spanyolország bizonyul, majd Olaszország következik, és Franciaország csak a harmadik helyen szerepel az Eurostat által készített listán. A legkevésbé látogatott három Európai Uniós tagállam: Lettország, Litvánia és Luxemburg volt. A nem tagállamok közül Macedónia és Liechtenstein volt az a két terület, amelyre elenyésző számú turista érkezett.
24
Top 10 európai desztináció (az európai turisták által az adott országban eltöltött éjszakák alapján) (1 000) éj
%
Spanyolország Olaszország Franciaország Egyesült Királyság Ausztria Németország Görögország Horvátország Portugália Hollandia
243 389 180 465 125 038 99 986 77 158 68 162 60 823 57 080 29 034 27 846
21.6 16 11.1 8.9 6.8 6.1 5.4 5.1 2.6 2.5
Top 10
968 911
86,0
1 126 529
100
Európai Unió országai összesen
2. táblázat: Top 10 európai desztináció Forrás: Eurostat
Amellett, hogy az európai kontinens igen kedvelt terület a turisták számára, fontos megjegyezni azt is, hogy a legnagyobb küldő országok is Európában helyezkednek el. A legtöbb turista Németországból érkezik az Európán belüli desztinációkra, majd őket követik a brit és a francia utazók. E három nemzethez tartozó turisták aránya nem óriási mértékben, de észrevehetően csökkenő tendenciát mutat. Ezért kiemelt figyelmet kell fordítani arra, hogy Oroszország is egyre előrébb kerül a küldő országok top listáján, ugyanis 2009-ről 2013-ra megduplázódott (3%-ról 6%-ra) az Oroszországból érkező turisták aránya. A jelen adatok és a jövőbeli előrejelzések alapján a növekvő orosz kereslet nagymértékben befolyásolja majd a turizmus piacát a kereslet és a kínálat oldaláról is. Az Európai Bizottság 2013 év eleji kutatása elsősorban a turisztikai piac kereslet oldalát tanulmányozta. Megvizsgálták azt, hogy mi alapján választják ki az utasok az úti célt, milyen információs eszközöket használnak egy utazás tervezésekor. Az európaiak bizonyos része milyen okok miatt nem tud részt venni utazásokon stb. Arra is választ kaphatunk, hogy az egyes országok lakóinak mi az a fő motiváló tényező, ami miatt útra kelnek. A legkedveltebb utazási eszköz az európai turisták körében is a repülőgép volt. Ez betudható annak, hogy a diszkont légitársaságoknak (pl.: Ryanair, WizzAir) köszönhetően 25
az utasok gyorsan és olcsón tudnak utazni Európán belül. Főszezonban szinte minden repülőtérrel rendelkező európai nagyvárosba eljuthatunk valamelyik diszkont légitársaság járatával, viszont az utószezonban már ez nehézkes lehet a járatritkítások miatt. Ennek ellenére a kedvező árak nagyon fontos szempontot jelentenek az átlagos turistának, legyen szó a repülőjegy áráról vagy a lefoglalt nyaralásról a kínált szolgáltatásokkal együtt. A legnépszerűbb nyaralásfajta 2012-ben a tengerparti nyaralás volt. A válaszadók 40%-a választotta ezt az üdülésfajtát. Ezt az állítást támasztja alá az a tény, miszerint Spanyolország az európaiak által leglátogatottabb turisztikai desztináció. Az Európai Unió tagállamai közül 20 országban az az egyik fő szempont a nyaralás megtervezésekor, hogy az ország, ahol nyaralni fognak, rendelkezzen homokos tengerparttal és sokat süssön a nap. Ez jól látszik az európaiak által legkedveltebb országok top tízes listáján is, ugyanis a listán szereplő 10 országból 6 tökéletesen megfelel ezen kritériumoknak. Bár igaz, hogy az Egyesült Királyság, Németország és Hollandia is rendelkezik tengerparttal, de az ide érkező vendégek
általában városlátogatás, körutazás, vagy más
kultúra alapú
élményszerzés céljából látogatnak el ezekbe az országokba. A tengerparti nyaralást az Európai Bizottság listáján is a VFR célú utazások követik. A lett és a török válaszadók több, mint felének (előbbi 55%-a, utóbbi 52%-a) a legfőbb oka, amiért útra kelt 2012-ben az a rokonok, barátok meglátogatása volt. Majd őket követik az észtek 47%-kal és mi magyarok 45%-kal. Ennek szintén a nemzetközi munkavállalás lehet az oka. Ugyanis az Európai Unió tagállamai között biztosított a szabad munkaerő áramlás, így egyre többen hagyják el saját országukat. Először csak ideiglenesen (havonta, kéthavonta hazajárnak), majd végleg kint maradnak. Ezeket követi a listán a természetjárás, a kultúra alapú élményszerzés és a városlátogatások. Az európai turisták esetében a legfontosabb szempontok, amik alapján megtervezik utazásukat a következők: természeti adottságok (pl.: tájkép, éghajlat stb.), majd ezt követi a szálláshely minősége, szintén nagyon fontos szempontot jelentenek az adott országra jellemző árak, és csak ezek után következnek az olyan tényezők, mint például a kulturális és történelmi attrakciók, vagy az, hogy hogyan fogadják a megérkező turistákat. Ezzel eljutottunk oda, hogy vajon honnét szerzik a potenciális utasok az utazás tervezéséhez szükséges információkat. Az első helyen az ismerősöktől származó vélemények, élménybeszámolók állnak. Ez szintén fontos tényező nemcsak az utazni vágyók számára, hanem a szolgáltatók számára is, mert egy elégedetlen vendég nagyon le tudja rontani a hely jó hírnevét azáltal, hogy rossz élményeit elmondja sok embernek, közzéteszi a közösségi oldalakon. 26
A második helyen az internet szerepelt, ami egyáltalán nem meglepő, ugyanis ma már az internet a legtöbb ember számára elérhető, így segítségével könnyen utána nézhetünk bárminek, ami érdekel minket. Már vannak külön arra létrehozott közösségi oldalak, amin bárki értékelheti a szálláshelyeket, éttermeket, repülőgép járatokat, vagy az adott ország látványosságait. Így az értékelések alapján az utas könnyebben el tudja dönteni, hogy pontosan melyik szálláshelyet veszi majd igénybe, melyik éttermet fogja felkeresni. Ilyen oldalak például a Tripadvisor.com, Tuoristlink.com, Zoover.com. Ezen kívül az interneten keresztül már lefoglalhatjuk saját utazásunkat is anélkül, hogy be kellene mennünk egy utazási irodába, mert már a különböző ügyintézések is az online elvégezhető műveletek közé tartoznak. (Pl.: lefoglalt utazás esetén a szükséges tudnivalókat, részvételi jegyeket, a befizetést igazoló számlát stb. a foglalás időpontja és az utazás kezdete között megkapjuk e-mailben). A harmadik helyen a személyes tapasztalat szerepel. Sokan döntenek úgy egy kellemes, élményekkel teli nyaralás, üdülés után, hogy máskor is felkeresik ugyan azt a helyet és lehet, hogy legközelebb már egy baráti társasággal térnek vissza. Ezt követi az utazási irodáktól és turisztikai információs irodáktól való információszerzés. Sajnos az európai lakosságnak is van egy bizonyos része, akik nem tudnak elmenni nyaralni. Ennek a legfőbb okaként a pénzügyi gondokat jelölték meg a válaszadók (46%), majd ezt követi a személyes okok miatti utazás elhalasztás. Alapjában véve megállapíthatjuk, hogy az Európára jellemző turisztikai trendek, mind az igénybe vett utazási eszközöket, mind az utazás célját tekintve hasonlóan alakulnak, mint a világ egészére jellemző trendek.
27
4.3 Magyarok utazási szokásai A hazánkra jellemző utazási szokásokat a Központi Statisztikai Hivatal által készített felmérés alapján jellemezhetjük. A felmérésből kiderül, hogy honfitársaink milyen céllal szeretnek utazni, milyen járműveket, szállástípusokat vesznek igénybe. Megtudhatjuk azt is, hogy hazánk mely területére érkezik a legtöbb belföldi és külföldi turista. Arra is fény derül, hogy a magyarok milyen része vesz részt utazáson, és azt is megtudjuk, hogy mi az oka annak, hogy a lakosság másik része miért nem tud bekapcsolódni a turizmusba.
A 2013-as évben Magyarország lakosságának 25%-a vett részt 1-3 éjszakai, 18%-a ennél több éjszakai ott tartózkodást magában foglaló utazáson. A KSH felméréséből kiderül az is, hogy az utazási aktivitás összefüggésbe hozható a lakosság végzettségével, a gazdasági aktivitásával vagy az életkorával. A felsőfokú végzettséggel rendelkezők közül minden második, míg az alapfokú végzettségűek közül minden ötödik vett részt több napos utazáson. A gazdasági aktivitást, vagy az életkort tekintve elmondható, hogy a munkahellyel rendelkezők és a tanulók nagyobb arányban vesznek részt a turizmusban, mint a nyugdíjasok vagy a munkanélküliek. A lakosság utazásból kimaradó része a KSH megkérdezésére az anyagi helyzetből kifolyó nehézségeket jelölték meg a legnagyobb mértékben (49,2%), majd ezt követi az egészségügyi állapotból adódó nehézségek (19,3%).
Az
otthonmaradás
harmadik
leggyakoribb (9,4%) oka a munkából adódó
Belföldi utazások motivációja 2013-ban
kötelezettség volt. A 2004-es adatokhoz képest 11,2%-kal növekedett azoknak a száma, akik anyagi
okokból
nem
tudnak
részt
venni
utazáson, míg az egészségügyi okok és munka miatt otthonmaradók aránya csökkent.
Egészség megőrzés 5%
A tavalyi évben a belföldi turisták 46%ának a szórakozás, pihenés volt a legfontosabb motiváció, amiért útnak indult. Majd ezt követi a rokonok, ismerősök meglátogatása 41%-kal.
Hobbi jellegű munkavégzés Egyéb 4% 4% Szórakozás, pihenés 46%
Rokonok, barátok meglátoga tása 41%
7. ábra: Belföldi utazások motivációja 2013-ban Forrás: KSH
28
A belföldi és a külföldi turisták aránya az egyes turisztikai rágiókban (vendégéjszakák száma alapján) Tisza-tó Nyugat-Dunántúl Közép-Dunántúl Észak-Magyarország Észak- Alföld Dél- Dunántúl Dél- Alföld Budapest-Közép-Dunavidék Balaton 0%
10%
20%
30%
Belföldi
40%
50%
60%
70%
80%
90% 100%
Külföldi
8. ábra: A belföldi és a külföldi turisták aránya az egyes turisztikai régiókban Forrás: KSH
Amint az a fenti ábrából is kiderül, a legtöbb hazai turisztikai régióban a belföldi turisták vannak jelen nagyobb számban, a Budapest- Közép-Dunavidéki régióban viszont ellenkező a helyzet. A hazánkba érkező turisták jelentős része Budapestet veszi célba leginkább, mert mint a legtöbb ország esetében, itt is a főváros az ország legismertebb városa. Az is fontos szempont a hazánkba érkező külföldi turistáknak, hogy Budapestet annak ellenére, hogy számos gyönyörű látnivalót kínál az ide látogatóknak mégis Európa egyik legolcsóbb városai között tartják számon. Ezért is olyan népszerű a külföldi fiatalok körében. Egyre többen érkeznek Budapestre csak hétvégékre, hogy például legénybúcsút tartsanak (a brit fiatalokra jellemző), vagy szintén vonzzák a fiatalokat az ún. romkocsmák is. Aztán sokan érkeznek Magyarországra valamilyen egészségturisztikai célból, mint például a fogorvosi ellátás, gyógyfürdőkben való gyógykezelés, plasztikai sebészet stb. Az ábrán az is látszik, hogy a belföldi turisták a legtöbb vendégéjszakát a külföldi turistákkal szemben az Észak-Magyarországi, a Tisza-tavi és a Dél-Dunántúli régióban töltik. Ennek az lehet az oka, hogy az Észak-Magyarországi régió számos gyógyfürdővel büszkélkedhet, itt található az ország talán két leghíresebb borvidéke (az Egri-, és a TokajHegyaljai borvidék). A régió kiváló lehetőséget biztosít az aktív turizmus szerelmeseinek (pl.: lovaglás, hegymászás, túrázás, stb.), de a nyugalomra vágyók is megtalálják a nekik megfelelő pihenési módot. A Tisza-tó az elmúlt évek során jelentős fejlesztéseken esett át. A régió kedveltsége abban rejlik, hogy kiváló lehetőséget biztosít az ökoturizmust kedvelőknek, és ugyanekkor az 29
extrém sportok szerelmesei is kiélhetik magukat. A Dél-Dunántúli régió kínálatát számos olyan esemény alkotja, ami szépszerével vonzza a belföldi turistákat. A legismertebb a mohácsi Busójárás, amire minden évben több ezer ember kíváncsi. A régióban, Bikalon található hazánk legszínvonalasabb reneszánsz kastélyszállója, a Puchner Kastélyszálló és Reneszánsz Élménybirtok. Ha azonban az adott régióban eltöltött napok számát és csak a belföldi turistákat vesszük figyelembe, akkor viszont az látszik, hogy a magyarok kedvenc úti célja továbbra is a Balaton.
Az egyes turisztikai régiókban eltöltött éjszakák száma (ezer nap) 16000 14000 12000 10000 8000 6000 4000 2000 0
9. ábra: Az egyes turisztikai régióban eltöltött éjszakák száma Forrás: KSH
A magyar turisták közkedvelt közlekedési eszköze a belföldi utazások esetén a személygépjármű (73,4%), amit az autóbuszos (14,8%) és a vasúti közlekedés (11,5%) követ. Ez teljesen érthető, mert a saját autójával az ember nincs menetrendhez kötve és sokkal egyszerűbb a csomagok szállítása is.
30
5. Kutatás
5.1 Hipotéziseim 1. A Zemplén Tourist Utazási Iroda utasainak utazási szokásai követik a Magyarországra jellemző aktuális trendeket. 2. Fokozatosan növekszik az utasok által saját maguknak szervezett utazások száma. 3. Az utasok körében egyre fontosabb az utazás közbeni biztonság. 4. Az utasok jelentős része évente egy nagy nyaraláson vesz részt. 5. A legnépszerűbb úti célokat a tengerparti üdülőkörzetek jelentik. 6. A családdal utazók ritkábban veszik igénybe az all inclusive ellátást, mint azok, akik a párjukkal utaznak. 7. Kedvelt szálláshelyek a négy- és ötcsillagos szállodák. 8. Szerencsi viszonylatban is sokakat ösztönöz utazásra a család és rokonlátogatás.
5.2 A szerencsi utazási iroda utasainak utazási szokásai Ebben a részben azért a szerencsiek utazási szokásait vizsgálom, mert a szakmai gyakorlatomat Szerencsen a Zemplén Tourist Utazási Iroda Kft-nél töltöttem, és úgy láttam célszerűnek, hogy az iroda utasainak utazási szokásait fogom vizsgálni.
5.2.1 Röviden a Zemplén Tourist-ról
Ez a kis utazási iroda már 25 éve működik Szerencs belvárosában, közel a központhoz.
Az
iroda
alapvetően
utazásközvetítői
szerepet
lát
Közvetítőként
kapcsolatban
el. Forrás: zemplentourist.hu
áll
Magyarország piacvezető utazási irodáival is, így az utazási lehetőségek széles választékát kínálja az ide betérőknek. Saját szervezésű útjaik elsősorban hazánk területét és a szomszédos országokat célozzák meg, ezek általában 1-2 napos utak. Sajnos ezek az utak néhány esetben az érdeklődés, és létszámhiány miatt elmaradnak. 31
Az iroda kettő darab saját szálláshellyel is rendelkezik. Az egyik az Erdőbényén található Rókabérc Vadászház, ami számos programlehetőséget kínál az itt megszállóknak. A másik szálláshely a Szerencs melletti Bekecsen található Nagyköz Vendégház. Mindkét szállás kedvező áron nyújtja szolgáltatásait a vendégeknek. A Zemplén Tourist szolgáltatásai között megtalálható a repülőjegy, nemzetközi vonatjegy, nemzetközi buszjegy értékesítés, belföldi- és külföldi transzferjáratok foglalása, autóbusz bérbeadás, színház- és egyéb jegyértékesítés, szakmai utak és rendezvények szervezése. Az utasok háromféle utasbiztosítás közül választhatnak. Lehetőség van valutaváltásra, valamint a Western Union-os pénzküldési rendszer igénybe vételére is. Emellett az iroda már négy éve foglalkozik az ESTA-val, így az USA-ba készülő utasok egy helyen foglalhatják le repülőjegyüket és intézhetik el a beutazási engedélyek megszerzéséhez szükséges dokumentációkat is. Az iroda utasainak körét a szerencsi és a környékbeli települések utazóközönsége alkotja. Az elmúlt 25 év alatt már kialakult egy olyan törzsutas réteg, aki minden utazással, nyaralással kapcsolatos ügyét ebben az irodában intézi.
A felmérés elkészítésének az volt a célja, hogy kiderüljön, hogy a turizmus piacának egy ilyen kis részében hogyan vannak jelen a világra vonatkozó trendek és milyen hatást gyakorolnak egy kis utazási iroda utasaira és ez által az irodára is.
5.2.2 A kérdőívek kiértékelése A válaszadók megoszlása nem és kor szerint 35% 30% 25% 20%
Nő
15%
Férfi
10% 5% 0% 0-17 év
18-25 év
26-40 év
41-60 év 60 év felett
10. ábra: A válaszadók megoszlása nem és kor szerint Forrás: saját szerkesztés
32
A kérdőív kitöltőinek több mint a fele (53%-a) a 41 és 60 év közötti korcsoportba tartozik, majd ezt követik 33%-kal a 26 és 40 év közöttiek. Ennek az lehet az oka, hogy a keresőképességet tekintve ez a két korcsoport a legaktívabb, így elegendő szabadon elkölthető jövedelemmel rendelkeznek ahhoz, hogy részt vegyenek évente minimum egy nyaraláson. Illetve remek motivációt jelenthet számukra az, hogy a nyaralás során kiszakadnak a hétköznapok és a munkahely monotonitásából, és ez idő alatt testileg, lelkileg egyaránt feltöltődnek. A 10. ábrát nézve első ránézésre levonhatnánk azt a hibás megállapítást, hogy az utazási iroda vevőkörének 70%-át a középkorú nők alkotják. Viszont, ha megnézzük azt, hogy ezek a nők kivel utaznak, akkor rájövünk arra, hogy ezen nők többsége a családjával, párjával utazik (11.ábra). Mégis a nőkre hárul az utazással, nyaralással kapcsolatos teendők elintézése (pl.: szálláshely kiválasztása, biztosításkötés, befizetés). Ennek a miértje talán az általános családmodellben keresendő, ahol elsősorban a férfi a kenyérkereső és ő felel az anyagi biztonságért, míg a nő a család ügyeit intézi (pl.: nyaralás). Az ábrából az is kiderül, hogy a 26-40 év közötti nők leginkább a párjukkal utaznak, míg a 41-60 év közöttiek többsége a családjuk társaságában tölti nyaralását. Emellett az is szembetűnő, hogy a 41-60 év közöttiek szívesen mennek nyaralni a barátaikkal is, mert az ebbe a korcsoportba tartozók gyermekei többnyire már elég idősek, és így a szülők több időt tudnak tölteni a baráti társaságukkal.
A nők útitársai korcsoportonként 20% 18% 16% 14% 12% 10% 8% 6% 4% 2% 0%
0-17 év 18-25 év 26-40 év 41-60 év 60 év felett Barátok
Család/ Rokonok
Egyedül
Párja 11. ábra: A nők útitársai korcsoportonként Forrás: Saját szerkesztés
33
3 éjszakai ott tartózkodást magában foglaló nyaralások megoszlása 30% Évente egyszer vesz részt
25% 20%
Évente többször vesz részt
15% 3-nál kevesebb éjszakát tartózkodik ott
10% 5% 0% Barátokkal Családdal/ utazik Rokonokkal utazik
Egyedül utazik
Párjával utazik
12. ábra: 3 éjszakai ott tartózkodást magában foglaló nyaralások megoszlása Forrás: Saját szerkesztés
A Szerencs környéki utasok nagyobb része (89%-a) évente legalább egyszer részt szokott venni egy nagyobb, minimum három éjszakai ott tartózkodást magában foglaló nyaraláson. Többségük (58%) viszont évente csak egy ilyen nyaralást engedhet meg magának, a válaszadók 11%-a pedig nem szokott részt venni ehhez hasonló nyaralásokon. Ennek elsősorban anyagi okai vannak, ugyanis a KSH felmérése szerint a megyénkben alkalmazásban állók havi nettó átlagkeresete 2012-ben 120.000 Ft/fő volt, és az elmúlt két év alatt nem hiszem, hogy túlzott változáson ment volna keresztül. Így el kell ismerni, hogy ez az összeg nem elegendő ahhoz, hogy egy átlagos (4 tagú) család, ahol mindkét szülő dolgozik, a gyerekek óvodába/iskolába járnak és a havi számláikat is rendszeresen befizetik, megengedhesse magának azt, hogy egy évben egynél többször vegyen részt egy hosszabb külföldi nyaraláson. Ezáltal a 4. hipotézisem, amiben azt állítom, hogy az utasok jentős része évente egy főnyaraláson vesz részt, beigazolódott. A 13. ábrán jól látszik, hogy a legtöbben egy nyaralás során egy főre számítva 50.000 Ft és 100.000 Ft közötti összeget költenek el. Azok, akik a párjukkal utaznak, jobban megengedhetik azt, hogy 100.000 Ft felett költsenek személyenként, mert ők azért utaznak el, hogy romantikázzanak egy kicsit kettesben, távol a hétköznapok egyhangúságától. Ezért hajlandóak többet fizetni a magasabb kategóriás szállodákért, vagy különlegesebb szolgáltatásokat is igénybe vesznek. Ezzel ellentétben azok, akik családdal utaznak, már kevesebbet költenek és olcsóbb szállásokat is igénybe vesznek.
34
Átlagos költés megoszlás a nyaralás során egy főre számítva 35% 30%
Párjával utazik
25% 20%
Egyedül utazik
15% Családdal/ Rokonokkal utazik
10% 5%
Barátokkal utazik
0% 0 – 30.000 Ft
30.000 – 50.000- 100.000 Ft 50.000 Ft 100.000 Ft felett 13. ábra: Átlagos költés a nyaralás során, egy főre számítva Forrás: Saját szerkesztés
A családostól utazók által igénybe vett szálláshelyek
A kettesben utazók által kedvelt szálláshelyek
Magán szálláshely 9%
Magán szálláshely 16%
Szálloda* 2% Falusi Szálloda** Szálloda** szálláshely 5% * 5% 14%
Apartman 31%
Falusi szálláshely 5%
Szálloda** ** 29%
Apartman 34%
Szálloda* 3% Szálloda** 5% Szálloda** * 24%
Szálloda** ** 13%
Szálloda** *** 5%
15. ábra: A családostól utazók által kedvelt szálláshelyek Forrás: Saját szerkesztés
14. ábra: A kettesben utazók által kedvelt szálláshelyek Forrás: Saját szerkesztés
Ahogy az az ábrákon is szembetűnően kiemelkedik, az apartmanokat előszeretettel veszik igénybe a szerencsi utazási iroda utasai. Ez, az apartmanok kedvező árának köszönhető. A közkedvelt üdülő körzetekben nagyon sok apartmanszálloda jelent meg. Ez a szállástípus sokkal jobban illeszkedik a kettő vagy több gyermekkel érkező családok vagy a baráti társaságok igényéhez, de a kettesben érkezők is igen kedvelik ezt a szállásfajtát. Sokkal családiasabb, mégis szállodai szintű szolgáltatásokat nyújt. Egy ilyen apartman ház általában 4, 6 vagy 8 személyes, jól berendezett és felszerelt hálószobával, 35
nappalival, konyhával, fürdőszobával rendelkezik. Az apartmanszállodák legtöbbjében kialakításra került egy közös wellness-részleg, amit a többi apartman lakójával együtt tudnak használni. Korábban az ilyen jellegű szállások esetében az önellátás volt a jellemző, de manapság már lehetőség van félpanziós ellátás igénybe vételére is. A 3-4 csillagos szállodákat elsősorban párok veszik igénybe, akik nyugalomra, magányra vágynak. Náluk fontos szempont az, hogy a szálloda rendelkezzen wellness részleggel, és általában all inclusive ellátást vesznek igénybe (14. ábra). Az 5 csillagos szállodák talán azért nem annyira kelendőek szerencsi viszonylatban, mert az talán már nem fér bele az utazásra szánt keretbe. Viszont népszerűek a magánszálláshelyek, ami szintén a kedvező áraknak köszönhető. Ezek után kijelenthetjük, hogy a 7. hipotézisemet, miszerint kedvelt szálláshelyek a négy- és ötcsillagos szállodák, a kutatás eredményei megcáfolták.
Az igénybe vett ellátások megoszlása 25% 20%
All inclusive
15%
Félpanzió (reggeli, vacsora)
10%
Önellátás
5%
Reggeli
0% Barátokkal Családdal/ utazik Rokonokkal utazik
Egyedül utazik
Párjával utazik
16. ábra: Az igénybe vett ellátások megoszlása Forrás: Saját szerkesztés
A fenti ábrából kiderül, hogy a legtöbb utas utazása során a félpanziós ellátást kéri a szállásadótól. A baráti társasággal utazók többsége önellátást vesz igénybe, ami nem meglepő, mert a közös főzés is egy remek kikapcsolódás egy nyaralás alatt. A kérdőívben a felsorolt ellátások között szerepelt még a teljes panziós ellátás is, ami reggelit, ebédet és vacsorát tartalmaz, de ezt a lehetőséget senki nem választotta. Szerintem ennek az az oka, hogy ha elmennek nyaralni, a nap jelentős részét nem a szálláson fogják tölteni, hanem a tengerparton, városban, fakultatív programokon vagy az önellátást választják, így nincs szükség arra, hogy ebédet kérjenek a szálláson. A legtöbb esetben a turisták kíváncsiak a helyi ízekre, ezért inkább felkeresnek egy helyi éttermet. 36
A 16. ábra alapján elmondható, hogy a 6. hipotézisem, amiben azt állítom, hogy a családdal utazók ritkábban veszik igénybe az all inclusive ellátást, mint azok, akik a párjukkal utaznak, beigazolódott. A következő három ábra azt fogja szemléltetni, hogy hogyan alakul a nyaralások hossza, és a célterületek (belföld, külföld) megoszlása attól függően, hogy az utas kivel/kikkel utazik.
A belföldi és külföldi utazásokon való részvétel megoszlása az utazás időtartamától függően 30% 25% 20% 15%
Belföldi
10%
Külföldi Mindkettő
5% 0%
2-3 nap (hosszú hétvége)
5-7 nap
7-10 nap
10 napnál több
17. ábra: A belföldi és külföldi utazásokon való részvétel megoszlása az utazás időtartamától függően Forrás: Saját szerkesztés
A fenti ábrán szembetűnő az, hogy a válaszadók nagy többsége külföldi és belföldi utakon egyaránt részt vesz. Ők többnyire 5-7 és 7-10 napos utazásokra vállalkoznak. Megfigyelhető, hogy a 2-3 napos hosszúhétvégékre az utasok inkább valamilyen belföldi úti célt választanak maguknak, míg a tíznél több napos utak elsősorban külföldi desztinációt céloznak meg. Tapasztalatom szerint igen kevés az utazási iroda által szervezett belföldi utak száma, ugyanis valamivel kevesebb szervezést igényel, mint egy külföldi utazás, így akár interneten, akár telefonon keresztül az utas bátran lefoglalja sajátmagának a szállást, és a közlekedés is egyszerűbben megoldható. ( Beül az autójába és megy.)
37
Az utazások célterületének megoszlása az útitársak függvényében Párjával utazik Egyedül utazik
Belföld Külföld
Családdal/ Rokonokkal utazik
Mindkettő
Barátokkal utazik 0%
5% 10% 15% 20% 25% 30% 35% 40% 45% 18. ábra: Az utazások célterületének megoszlása az útitársak függvényében Forrás: Saját szerkesztés
Azon válaszadók között, akik a párjukkal utaznak, többségben vannak azok, akik hazai és külföldi helyszíneket is választanak úti célként, míg azok aránya, akik csak külföldön nyaralnak mindössze 11%-ot tesz ki, és 9% körül van azok aránya, akik csak belföldi desztinációkat választanak. A családdal utazók 13%-a belföldön, 10%-a külföldön és 20%-a külföldi és belföldi utazásokon is részt vesz. A baráti társasággal utazók inkább belföldön pihenik ki magukat.
A nyaralások időtartama az útitársak függvényében 25% 20%
2-3 nap (hosszú hétvége)
15%
5-7 nap 7-10 nap
10%
10 napnál több
5% 0%
Barátokkal utazik
Családdal/ Rokonokkal utazik
Egyedül utazik
Párjával utazik
19. ábra: A nyaralások időtartama az útitársak függvényében Forrás: Saját szerkesztés
A 19. ábráról leolvasható, hogy a válaszadók többsége 5-7 és 2-3 napos utakon vesz részt. Az 5-7 napos nyaralásokon részt vevők közül kiemelkedően magas a családdal utazók és a 38
párjukkal utazók aránya. Az is jól látszik, hogy a hosszú hétvégéket elsősorban a kettesben utazók fordítják valamilyen kisebb felüdülésre. A hosszú hétvégék kedvelt időpontot jelentenek a kikapcsolódásra vágyóknak, ugyanis rengeteg szálláshely alakít ki ezekre az időpontokra valamilyen különleges, alkalomhoz illő csomagajánlatot. Emellett az aktív pihenés kedvelői is országszerte számos programajánlat közül választhatnak a hosszú hétvégéket átölelő időszakokban. 10 napnál hosszabb nyaralásra a válaszadók csak igen kis százaléka (5%) szokott elutazni.
Az utazás során igénybe vett járművek
40 30 20 10 0
20. ábra: Az utazás során igénybe vett járművek Forrás: Saját szerkesztés
Egy nyaralás, körutazás és minden más utazás egyik legfontosabb eleme az otthontól a célállomásig megtett út milyensége. Ezt nagyon sok tényező befolyásolja, de talán az egyik legfontosabb tényező a sok közül az utazás során igénybe vett jármű. Sokat számít az, hogy mennyire kényelmes az adott jármű, ugyanis ha mondjuk a buszon kicsi a hely, nem tudjuk kinyújtani a lábunkat, kényelmetlen az ülés, akkor már rögtön a nyaralásunk elején rossz élményekkel gazdagszunk, és magáról az útról ezek a kellemetlen emlékek jutnak majd az eszünkbe. Amint az a fenti ábrán is jól látszik, a szerencsi utasok legtöbbje szívesebben használja utazáshoz a saját autóját. Belföldi utak esetében ez egyértelmű, hogy sokkal komfortosabb a saját autóval utazni, mert nincs menetrendhez kötve az ember, és talán sokkal gyorsabban is elérhetővé válik az úti cél. Míg külföldi utazások esetén viszont sokkal kockázatosabb elindulni saját autóval, mert a vezetés hosszú időtartama (például Görögország Magyarország autóval 12-14 órás út) és sok esetben ismeretlen útszakaszok, 39
vagy az autó nem megfelelő műszaki állapota miatt komoly balesetet is szenvedhet az utas. A legtöbb utas biztosító társaság éppen az autók műszaki állapota miatt csak 12 éves vagy annál fiatalabb autók biztosítását engedélyezi. A repülőgép és az autóbusz igénybevétele egyforma. Ez azért alakulhat így, mert a legtöbb utazási iroda úgy állítja össze a kiajánlott utakat, hogy a részvételi díj magában foglalja az utazás módját és annak járulékos költségeit (pl.: repülő esetében reptéri illeték, kerozin díj stb.), ezáltal a két jármű igénybe vétele hasonló megoszlást mutat. A legnagyobb utazási irodák, mint például az IBUSZ, egyaránt szerveznek autóbusszal vagy repülővel történő utazásokat, míg a Grand Tours elsősorban autóbuszos utakat értékesít. A vonatokkal kapcsolatban megemlítendő, hogy Magyarországról már egyre több európai nagyvárosba tudunk elutazni a MÁV nemzetközi járatainak köszönhetően. Napjainkban egyre fontosabb szempontot jelent az utazás ideje alatti
Biztosításkötések aránya
általános
Nem köt 9%
személyes
biztonság biztonság
beleértve
a
mellet
a
poggyászok, egyes használati tárgyak, Köt 91%
vagy az autó biztonságát is. Jól mutatja ezt a 21. ábra is, miszerint a megkérdezettek
91%-a
köt
21. ábra: Biztosításkötések aránya Forrás: Saját szerkesztés
utasbiztosítást az utazás megkezdése
előtt. A maradék 9% azért nem köt biztosítást, mert felesleges pénzkidobásnak tartja. Amennyiben utazási iroda által szervezett útról van szó, akkor ez szinte elkerülhetetlen, mert a legtöbb esetben az utazás ára tartalmazza az utasbiztosítást is, de általában az egyéni utazók is kötnek biztosítást. A biztonságos utazás szempontjából elengedhetetlen az utazás előtti tájékozódás az úti célt érintő aktualitásokról. Idén például komoly egészségügyi veszélyt jelent egyes országokban az Afrikából kiinduló Ebola-járvány. A biztonságos utazáshoz az esetleges betegségek megelőzése mellett hozzá tartozik az is, hogy tisztában legyünk az adott térséget érintő aktualitásokkal is (pl.: politikai helyzet, természeti adottságok stb.). A biztosításkötések arányát bemutató ábra alapján elmondható, hogy a 3. hipotézisem, amiben azt állítom, hogy az utasok körében egyre fontosabb az utazás közbeni biztonság, beigazolódott.
40
Egy utazás előtt a legfontosabb teendő az úti cél meghatározása. Ezen döntés meghozásában az utasoknak számos segítség áll rendelkezésükre (pl.: Internet, különféle katalógusok, brosúrák, hirdetések, stb.). Az utasok legnagyobb részét (53%-át) mégis a barátaik,
ismerőseik,
rokonaik
beszámolói
segítik
a
legjobban
a
desztináció
kiválasztásában. Itt fontos kiemelni azt, hogy elégedett utas 3-4 embernek meséli el, hogy jól érezte magát a nyaralás alatt, míg a negatív élményeket 12 emberrel osztja meg. Ma már a közösségi oldalak, (Facebook, Twitter) lehetővé teszik azt, hogy már a megérkezés pillanatától figyelemmel kísérjük ismerősünk élménybeszámolóit, fényképeit, esetleg videóit. Már vannak direkt olyan internetes fórumok, amiket az egyes szálláshelyek, turisztikai attrakciók, éttermek értékelésére hoztak létre (pl.: Trip Advisor, Hotels.com, Travel Library). A szerencsi utazási iroda utasai körében kicsi, mindössze 5%-os arányban bír jelentőséggel az aktuális utazási divat alakulása.
Az úti cél kiválasztását befolyásoló tényezők Egyéb (pl.: árak) 27%
Barátok, ismerősök, rokonok beszámolói 53%
Internetes fórumok (pl.: Trip Advisor) Az aktuális 15% divat 5%
22. ábra: Az úti cél kiválasztását befolyásoló tényezők Forrás: Saját szerkesztés
41
Az utazások szervezésének megoszlása Utazási iroda által szervezett út, de egyénileg utazik 11%
Saját maga által szervezett út 44%
Utazási iroda által szervezett csoportos utazás 45%
23. ábra: Az utazások szervezésének megoszlása Forrás: Saját szerkesztés
Az utazások szervezését tekintve fontos kiemelni azt a tényt, hogy egyre több azoknak az utaknak a száma, amelyeket az utas saját magának szervez meg és foglal le. Ebben jelentős mértékben közre játszik az internet széleskörű elterjedése, és a fiatalabb korosztály (20 és 40 év közöttiek) bátorsága, merészsége ezen a téren. A szakmai gyakorlatom ideje alatt is tapasztaltam azt, hogy sok utas csak valutát váltani vagy esetleg utasbiztosítást kötni jött be az utazási irodába, mert már otthon lefoglalta az utazást, megvette a repülőjegyeket, stb. Sokan csinálják azt, hogy elmennek egy utazási irodába, kikérik az ott dolgozó szakemberek véleményét, esetleg ajánlatot is kérnek, összegyűjtenek pár katalógust, de mégsem az irodában, hanem az adott katalógust kiadó utazási iroda honlapján keresztül foglalják le az utazást. Ez persze a piacvezető irodáknak kedvező helyzet, de így a kis utazási irodák, mint például a Zemplén Tourist, éves szinten jelentős bevételtől esnek el. Az internet számos kedvező hatása mellett komoly, legyőzendő nehézségeket is felvet a turizmusban dolgozók számára. Ezzel a 2. hipotézisem, melyben azt állítom, hogy az utasok által saját maguknak szervezett utazások száma fokozatosan növekszik, beigazolódott. Másrészt viszont még mindig sokan jelentkeznek utazási irodák által szervezett csoportos utazásokra. A két legnagyobb, csoportos utakat értékesítő utazási iroda az IBUSZ és Grand Tours. Míg a Grand Tours elsősorban európai, autóbuszos nyaralásokat szervez és értékesít, addig az IBUSZ külföldi (nem csak Európán belüli) és belföldi, buszos, repülős és egyénileg utazós utakat is szervez és értékesít. A csoportos utazások sikere talán abban rejlik, hogy mint minden szervezett utazás mögött, így ebben az esetben is az utazások megszervezésén komoly szakemberek dolgoznak, azért, hogy az általános 42
szükségletek mellett az utasok különleges igényeit is ellássák (pl.: ha az utas valamilyen ételre allergiás, akkor a szervező iroda feltünteti ezt a szállásfoglaláskor, és a szálloda éttermében az utasnak a speciális diétájának megfelelő ételeket fognak felszolgálni). Emellett az utasok nézőpontjából fontos az, hogy egy csoportos utazás során egy csoportkísérő, idegenvezető áll az utasok rendelkezésére, így ha bármilyen probléma adódik, az utasok tudják, hogy kihez forduljanak segítségért. Valamint az utasoknak nagy könnyebbséget jelent az, hogy nem egyedül kell közlekedni az adott városban, nem egyedül kell felkeresni a látnivalókat, mert a városnézések, az esetleges fakultatív programok képzett szakemberek vezetésével történnek. Ugyanakkor egy csoportos utazás mindennel együtt (szállás, közlekedés, ellátás, fakultatív programok, stb.) olcsóbban kivitelezhető, mintha valaki saját magának kezdené el lefoglalgatni a repülőjegyet vagy szállást.
Az utazások célja 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0%
24. ábra: Az utazások célja Forrás: Saját szerkesztés
Az utazások célját tekintve a szerencsi utasok közül a legtöbben tengerparti nyaralás, illetve városlátogatás vagy kultúra alapú élményszerzés céljából indultak útnak. A legkevesebben vallási célzattal indultak útnak, és szintén nagyon alacsony a hajóutakon való részvétel aránya is. Azért mutathat ilyen egyoldalú képet ez a felmérés, mert a Zemplén Tourist utasainak legtöbbje a tömegturista kategóriába tartozik. Az utasoknak nincsenek extrém kívánságaik, és mint ahogy azt korábban már említettem többségük évente egy 5-7 napos főutazást engedhet meg magának.
43
A tengerparti nyaralás az egyik leggyakoribb és legkedveltebb tömegturisztikai termék, ugyanis a fogyasztók árérzékenyek, így az olcsóbb és közeli, valamint a „4S”-t (nyári 4S: sun, sand, sea, sex) kínáló úti célokat keresik fel. Az idei nyár slágerei szerencsi és országos viszonylatban is a görög-, bulgár-, horvát- és a török tengerpartok voltak. Ezek viszonylag közel vannak, magas a napsütötte órák száma, rendelkeznek szép homokos tengerparttal, és nem utolsó sorban magas színvonalon, mégis elérhető áron kínálják szolgáltatásaikat. Ezért a tengerparti nyaralásra érkezők általában három- négycsillagos, bizonyos országok esetében ötcsillagos szállásokat vagy apartmanokat vesznek igénybe all inclusive vagy félpanziós ellátással. Napjainkra a hagyományos, tengerparti fürdőzéses – napozós nyaralások jellege kezd átalakulni: egyre több a sportolási lehetőség, a nyaralók kipróbálhatják a különféle extrém vízi sportokat, vízi járműveket bérelhetnek, egyszóval egyre inkább az aktív pihenés kedvelőinek kedveznek a tengerparti nyaralások. A 24. ábra alapján az 5. hipotézisem, miszerint a legnépszerűbb úti célokat a tengerparti üdülőkörzetek jelentik, beigazolódott. A turistákat még mindig vonzza az új területek, kultúrák megismerése iránti vágy. Ezt bizonyítja az is, hogy a városlátogatás, kultúra alapú élményszerzés a második legnépszerűbb kategória az utazások célját tekintve, nemcsak a szerencsi utasok körében, hanem magyarországi viszonylatban is. Egy tengerparti nyaralás esetében is sokan úgy szervezik meg a nyaralásukat, hogy az tartalmazzon egy városnézést, valamilyen kulturális rendezvényen való részvételt (pl.: tradicionális táncest, gasztronómiai bemutató), ahol a vendég megismerheti az országra, térségre jellemző hagyományokat. A városok nemcsak hagyományos városnézések színterei lehetnek, hanem különféle kulturális eseményeknek és egyéb rendezvényeknek is otthont adhat. A városi turizmus egyik sajátossága, hogy magas az előre nem tervezett tevékenységek száma. A vendég megérkezik, sétálgat, szétnéz egy kicsit a városban, vesz egy-két ajándéktárgyat, ha megéhezik, beül egy helyi vendéglőbe, stb. Az egyik tevékenységből következhet a másik. A nagyobb városokba nemcsak szabadidős turizmus céljával érkeznek a turisták, hanem sokan érkeznek a hivatásturizmus keretein belül valamilyen üzleti útra, konferenciára, de ide sorolandó a tanulmányút is. Mivel Szerencs egy kis város, és kevés a nagy jelentőségű vállalat, ezért igen kevés külföldre irányuló üzleti célú utat kell a szerencsi utazási iroda munkatársainak megszervezniük. Inkább az a gyakoribb eset, hogy külföldi munkavállaláshoz kérnek segítséget az utasok (pl.: repülőjegy, vonatjegy megvétele, az adott országgal kapcsolatos fontosabb tudnivalók, stb.). 44
A szerencsi térségben harmadik leggyakrabban említett utazásra ösztönző tényező a rokonok, barátok meglátogatása volt. Ennek az oka, hogy sokan költöznek el ebből a térségből a fővárosba, Nyugat-Dunántúlra, vagy külföldre, jobban fizető munka reményében. A külföldre költözések, külföldi munkavállalások arányának növekedése sajnos nemcsak erre a térségre, hanem egész Magyarországra jellemző. Ezért is volt 2013ban a belföldi utazások második leggyakrabb (41%) motivációja a rokonok, ismerősök meglátogatása (7. ábra). Azok, akik rokonlátogatás céljával kelnek útra, elsősorban a meglátogatott rokonnál szállnak meg, és a rokon vezetésével mennek el „felfedezni” a város és a környék látnivalóit. Ezáltal a 8. hipotézisem, miszerint szerencsi viszonylatban is sokakat ösztönöz utazásra a család és rokonlátogatás, beigazolódott.
A válaszadó utasok közel 10%-a válaszolta azt, hogy körutazásokon is részt szokott venni. Ez nagyon kevés a tengerparti nyaralásokhoz képest. A körutazások talán azért nem annyira népszerűek a szerencsiek körében, mert a számukra elérhető árú utak többsége a környező európai országok valamelyikébe irányul és ezek általában 4-5 napos körutazások, folyamatos utazással, kevés passzív pihenéssel. Arról nem is beszélve, hogy ha egy 4 fős család szeretne elmenni egy 4 napos körutazásra a körutazás árából (vagy egy kevés összeggel kibővítve azt) adott esetben lehet, hogy el tudnának menni egy 5-7 napos tengerparti nyaralásra is. Éppen ezért a körutazásokon elsősorban azok vesznek részt, akik egyedül vagy a párjukkal utaznak. A falusi turizmus sem annyira népszerű a Zemplén Tourist utasai körében, ennek szerintem a legegyszerűbb oka az, hogy Szerencs egy kis város (a szerencsiek szerint egy nagy falu), és a környező falvak nagyon közel vannak (pl.: Szerencs – Mád távolsága kb. 10km). Ez a térség már Tokaj-Hegyaljához tartozik, ezért a Szerencs környéki falvakban jelentős szerephez jut a borturizmusra épülő falusi turizmus. Ez a fajta turisztikai ágazat inkább a térség turisztikai kínálatát bővíti, és éppen ezért kisebb motivációs hatással van a szerencsi és a környékbeli utasokra. A falusi turizmus elsősorban a nagyvárosokban élő embereket vonzza, ugyanis számukra a nagyvárosi nyüzsgésből, a megállás nélküli hétköznapokból való kiszakadás jelentheti a legfőbb motivációt. Közülük egyre többen választják a vidéki életet bemutató kikapcsolódási módokat a wellness szállodákkal szemben. 45
Az ökoturisztikai céllal útra kelők aránya szerencsi viszonylatban szintén nem nagy, de egyre inkább jelen van az ökoturizmus iránti kereslet
ebben
a
kis
térségben
is.
Az
ökoturizmus iránti igény világszerte az 1990-es
Forrás: nainitaltourism.com
évektől kezdve kezdett el jelentősebb ütemben növekedni, és ez a növekedés napjainkban is tart. Az ökoturizmus magában foglalja azokat a turistákat, akik a természeti környezet miatt keltek útra. Ide tartozik a hegymászás, túrázás, állat-és növénymegfigyelés, horgászás stb. Hazánkban az ökoturisztikai desztinációkat a nemzeti parkok, az országos - és a helyi jelentőségű védett területek alkotják, és elsősorban belföldi turisták keresik fel ezeket a helyeket. A szerencsi utazási iroda utasainak körében az egészség megőrzését célzó utazások aránya valamivel több, mint 10%, és az idősebbek (60 év feletti) és a középkorúak vesznek részt ilyen típusú utakon. Abban, hogy ez az arány ennyire kicsi, közre játszhat az is, hogy a Szerencsi Fürdő és Wellnessház kínálatában számos olyan szolgáltatás (pl.: sókamra, gyógy úszás, gyógytorna, gerincjóga stb.) szerepel, ami segíthet megelőzni, vagy kezelni bizonyos betegségeket. Ahhoz képest, hogy a téli tömegturizmus vezető terméktípusa a síturizmus, a Zemplén Touriston keresztül nagyon kevesen foglalnak ilyen jellegű utakat. Ez azért is alakulhat így, mert sokan saját autóval indulnak útnak, és jóformán csak a szállást kell lefoglalniuk, amit az internet segítségével könnyen el tudnak intézni. A téli tömegturisták is a 4S-t keresik (téli 4S: snow, slope, ski, sleep). A magyarok által legkedveltebb úti célok: Alpok; elsősorban Alsó-Ausztria, Romániában a Madarasi Hargita, és az elmúlt években megindult az érdeklődés a Szlovákiában fekvő Magas-Tátra iránt is. A válaszadók körében a vallási célú utazások száma nagyon elenyésző a többi utazástípushoz képest. Ennek az egyik oka az, hogy kevés olyan vallási célzatú utazás indul Szerencsről, amit az utazási iroda szervez (pl.: Pünkösdkor Csíksomlyóra). Ennek ellenére a szerencsi egyházközösségek (református, görög- és római katolikus egyházak) sok ilyen jellegű utat szerveznek, az utasaik jelentős részét az adott egyházközösség gyülekezetének tagjai alkotják. Másrészről a zarándoklatok lényege, hogy egyedül, vagy egészen kis csoportokban kelnek útra a zarándokok és nem vesznek igénybe jól felszerelt szállásokat, mert az ember hite a lényeg, minden más mellékes. 46
A hajóutakat tekintve szintén elenyésző számú foglalás történik a Zemplén Touriston keresztül. Ugyanis ez
az
utazásfajta
már
a
luxus
kategóriába tartozik, és ahogy azt már korábban említettem az utasok nagy többsége nem engedheti meg magának az ilyen típusú utazásokat.
Forrás: seabourn.com
Összességében elmondhatjuk, annak ellenére, hogy a Zemplén Tourist Utazási Iroda igen apró szereplő a turizmus piacán, de az utasai körében mégis nyomon követhető az utazási szokások aktuális változása. Az utasok talán nem tudatosan, de az őket ért külső hatások (média, ismerősök beszámolói, stb.) eredményeképpen mégis követik a Magyarországra jellemző aktuális utazási trendeket, mind az utazás célját, mind az utazás során igénybe vett közlekedési eszközöket tekintve. Így az 1. hipotézisem, melyben azt állítom, hogy a Zemplén Tourist Utazási Iroda utasainak utazási szokásai követik a Magyarországra jellemző aktuális trendeket, beigazolódott.
47
5.3 Javaslatok Annak érdekében, hogy a Zemplén Tourist a saját szervezésű útjainak számát növelni tudja, és meglegyen a kellő létszám is, komolyabb marketingkommunikációra lenne szükség: - fel kellene venni a kapcsolatot a környékbeli önkormányzatokkal, közép- és általános iskolákkal, egyházközösségekkel, nyugdíjaskörökkel. - több figyelmet kellene fordítani a saját szervezésű útjaik szóróanyagaira - támogathatnák a helyi sportegyesületet - helyi és környékbeli jótékonysági bálokon nyeremény utazás vagy utazás során beváltható kedvezmények felajánlása - a Facebook-on népszerű megosztós, „like-vadász” nyereményjátékok indítása - törzsutas kártya kibocsátása
Javasolnám a study tour-okon való részvételt annak érdekében, hogy az utasok által feltett, az egyes szállodákkal, üdülőkörzetekkel kapcsolatos kérdésekre saját tapasztalataik, élményeik alapján is tudjanak válaszolni az iroda munkatársai és ne csak az interneten elérhető fotók, és külöbféle adatok alapján adják meg válaszaikat. Ezek mellett javasolnék olyan különleges ajánlatok elkészítését, kiajánlását (akár saját szervezésű, akár másik iroda által szervezett), amik valamilyen speciális alkalomhoz, ünnephez kapcsolódnak és nem feltétlenül csoportos utazást jelent (pl.: Gyermeknap a Párizsi Disneyland-ben, romantikus ajánlatok nászutasoknak, évfordulókra, esetleg leánykéréshez).
48
Összefoglalás Az idegenforgalom napjainkra világjelenséggé nőtte ki magát, és a jövőben is ez a növekedés, fejlődés lesz a jellemző. Ennek köszönhetően folyamatosan bővül a turisztikai kínálat, ugyanis számos olyan térség kapcsolódik be ebbe a gazdasági ágazatba, amely néhány évtizeddel ezelőtt még nem szerepelt a közkedvelt desztinációk listáján. Ebből egyértelműen következik, hogy az utazási szokások egyfolytában változnak, mindig újabb és újabb trendek figyelhetők meg. Ha odafigyelünk ezekre az apróbb változásokra, akkor könnyűszerrel megállapíthatjuk a jövőben várható trendeket, így elsőként lehet eleget tenni az új keresletnek. Az új kereslet kialakulásában viszont elengedhetetlen szerepet játszik az, hogy a potenciális utasoknál kialakuljon az utazás iránti igény, amihez három fontos tényező szükséges: motiváció, diszkrecionális jövedelem, és szabadidő. Ha bármelyik hiányzik, akkor a turisztikai piacon nem jelenik meg a kereslet. Fontos kiemelni azt, hogy az adott térségre jellemző utazási szokásokból következtetni lehet az ott élők anyagi helyzetére, gazdasági aktivitására. Az elmúlt évtizedek kutatásai azt igazolják, hogy a turizmus piacán mutatkozó, különféle okok miatt bekövetkező időszakos visszaesések ellenére a turizmusban résztvevők száma folyamatos növekedést mutat. Megfigyelhető, hogy a nemzetközi turizmusban uralkodó trendek fő irányvonalai jelen vannak a turizmus piacának egészen apró részét képző térségekben is. Kutatásom során bebizonyosodott, ha feltérképezzük ezeket az apró piaci szegmenseket, lehet, hogy egy kicsit szélsőséges és egyoldalú képet fogunk kapni, de az adott országra jellemző utazási szokások irányvonala teljes mértékben jelen van, és a világ egészére vonatkozó trendek kicsit gyengébben, de szintén fellelhetők ezen kis piaci szegmensek utasainak utazási szokásai között. Éppen ezért nem lehet figyelmen kívül hagyni és elhanyagolni a jövőre vonatkozó előrejelzéseket, mert az a turisztikai szolgáltató, (legyen az utazási iroda, szálloda, vendéglő, vagy valamilyen attrakció tulajdonosa, üzemeltetője, stb.) aki ezt megteszi, könnyen kiszorulhat az utasokért, vendégekért, turistákért folyó „küzdelemből”. Így komoly problémákkal találhatja szembe magát. Például: csökken az általa kínált szolgáltatás iránti érdeklődés, kevesebb bevételhez jut, feledésbe merül, mint szolgáltató, és a legrosszabb esetben végleg „bezárhatja a boltot”.
49
Summary The goal of my thesis was to introduce how trends in tourism were changed worldwide, and its effect on the world’s tourism, and on the small segments of tourism market. First I introduced the most common reasons, motivations and risks of travelling during the main historical ages (the ancient times, the medieval times, the modern times, and the 20th century). Then I wrote about the evolution of travel organizing in Hungary from the 19th century to the year 2004, when Hungary joined to the European Union. In the next chapter I described the three most important things which are absolutely necessary to the development of travel disposition. These things are: motivation, disposable income, and free time. In this chapter I also wrote about other factors (like: political-, social-, cultural-, technological environment, economic facts, nature, prices, etc.) what also have an influence on the demand side of tourism. The third chapter is about travel organizing. I described who is a tour operator, who is a travel agent, what’s the difference between a tour operator and a travel agent, and what are their jobs. The next chapter is about travelling trends. At the beginning I described the meaning of trend, and then I wrote about trends in general. After it I introduced trends in international tourism: the most common purposes of visit, mode of transport, what are the world’s top tourism destinations. Then I introduced the European travelling trends: the top 10 European destination according to European people, the most common purposes of visit, etc. At the end of the fourth chapter I wrote about the Hungarian travelers travelling habits. The fifth chapter is about my research. I introduce the Zemplén Tourist Travel Agency, where I spent my fieldwork. In this chapter I analyzed the questionnaires, filled by the clients of the afore-named travel agency. Then I compared the final results of these questionnaires with the Hungarian traveling trends, and the European traveling trends.
50
Irodalomjegyzék Fodorné Sz. É.- Szűcs L. (2005): Idegenforgalmi ügyintézői és referensi ismeretek, Képzőművészeti Kiadó Lengyel M. (2004): A turizmus általános elmélete Michalkó G. (2007): A turizmuselmélet alapjai, Kodolányi János Főiskola, Budapest Michalkó G. (2012): Turizmológia, Akadémiai Kiadó, Budapest Havai É. – Altorjai Sz. (2005): A jövedelem, mint az anyagi jólét és a szegénység mérőszáma, Központi Statisztikai Hivatal, Budapest Molnár G. (2005): Utazásszervezés és értékesítés, Utazásszervezés és értékesítés, Kereskedelmi és Idegenforgalmi Továbbképző, Heller Farkas Főiskola Internet: www.ksh.hu www.muisz.com/hu/ www.itthon.hu Eurostat
Internetes kiadványok: UNWTO Tourism Highlights 2014: http://dtxtq4w60xqpw.cloudfront.net/sites/all/files/pdf/unwto_highlights14_en_hr_0.pdf (Letöltve: 2014.szeptember 25.)
Turizmus Magyarországon 2013: http://itthon.hu/documents/28123/8118959/VegAdatok_2013_HU_oldalankent.pdf/417562 f0-bc3a-4411-8b05-6c674bf3ce5d (Letöltve: 2014. szeptember 20.)
European Commission: Attitudes of Europeans Towards Tourism: http://ec.europa.eu/public_opinion/flash/fl_370_en.pdf (Letöltve: 2014. szeptember 15.)
A magyar lakosság utazásai 2013-ban: http://itthon.hu/documents/28123/4083489/Magyarok_utazasai_2013.pdf/12a9ca36-ba53422d-b3fc-49450c26b6f5 (Letöltve: 2014. szeptember 20.)
51
Ábrák és táblázatok jegyzéke 1. ábra Maslow piramisa Forrás: Lengyel Márton: A turizmus általános elmélete............. 12 2. ábra A többnapos belföldi utazások fő motivációi 2013-ban Forrás : ksh.hu adatai alapján saját szerkesztés ...................................................................................................... 13 3. ábra: Jövedelmet befolyásoló tényezők Forrás: KSH adatai alapján saját szerkesztés ... 14 4. ábra: Nemzetközi turizmus 2013-ban Forrás: UNWTO Tourism Highlights 2014 Edition ............................................................................................................................................. 21 5. ábra: Turisták által igénybe vett közlekedési formák 1998-ban Forrás: World Tourism Organization ........................................................................................................................ 22 6. ábra: Turisták által igénybe vett közlekedési formák 2013-ban Forrás: World Tourism Organization ........................................................................................................................ 22 7. ábra: Belföldi utazások motivációja 2013-ban Forrás: KSH ........................................... 28 8. ábra: A belföldi és a külföldi turisták aránya az egyes turisztikai régiókban Forrás: KSH ............................................................................................................................................. 29 9. ábra: Az egyes turisztikai régióban eltöltött éjszakák száma Forrás: KSH ..................... 30 10. ábra: A válaszadók megoszlása nem és kor szerint Forrás: saját szerkesztés ............... 32 11. ábra: A nők útitársai korcsoportonként Forrás: Saját szerkesztés ................................. 33 12. ábra: 3 éjszakai ott tartózkodást magában foglaló nyaralások megoszlása Forrás: Saját szerkesztés ........................................................................................................................... 34 13. ábra: Átlagos költés a nyaralás során, egy főre számítva Forrás: Saját szerkesztés ...... 35 14. ábra: A kettesben utazók által kedvelt szálláshelyek Forrás: Saját szerkesztés ............ 35 15. ábra: A családostól utazók által kedvelt szálláshelyek Forrás: Saját szerkesztés.......... 35 16. ábra: Az igénybe vett ellátások megoszlása Forrás: Saját szerkesztés .......................... 36 17. ábra: A belföldi és külföldi utazásokon való részvétel megoszlása az utazás időtartamától függően Forrás: Saját szerkesztés ................................................................. 37 18. ábra: Az utazások célterületének megoszlása az útitársak függvényében ..................... 38 19. ábra: A nyaralások időtartama az útitársak függvényében ............................................ 38 20. ábra: Az utazás során igénybe vett járművek Forrás: Saját szerkesztés ........................ 39 21. ábra: Biztosításkötések aránya Forrás: Saját szerkesztés .............................................. 40 22. ábra: Az úti cél kiválasztását befolyásoló tényezők Forrás: Saját szerkesztés .............. 41 23. ábra: Az utazások szervezésének megoszlása Forrás: Saját szerkesztés ....................... 42 24. ábra: Az utazások célja Forrás: Saját szerkesztés .......................................................... 43 1. táblázat: A világ top 10 desztinációja Forrás UNWTO 24 2. táblázat: Top 10 európai desztináció Forrás: Eurostat..................................................... 25 52
Melléklet
53
1. számú melléklet
Kérdőív 1. Az Ön neme o Nő
o Férfi
2. Az Ön életkora o 0-17 év
o 41-60 év
o 18-25 év
o 60 év felett
o 26-40 év
3. Részt szokott-e venni legalább 3 éjszakai ott tartózkodást magában foglaló nyaraláson?
o Igen, évente egyszer
o Nem
o Igen, évente többször
4. Utazásai során belföldi vagy külföldi utakon vesz-e részt? o Belföldi
o Mindkettő
o Külföldi
o Nem szoktam utazni
5. Általában hány napra utazik? o 2-3 nap (hosszú hétvége)
o 7-10 nap
o 5-7 nap
o 10 napnál több
6. Külföldi utazás esetén köt-e utasbiztosítást? o Igen o Nem
7. Kivel utazik? o Egyedül
o Családdal/ Rokonokkal
o Párommal
o Barátokkal
54
8. Milyen szervezésű utazáson vesz részt? o Saját magam által
o Utazási iroda által
szervezett út
szervezett út, de egyénileg
o Utazási iroda által
utazom
szervezett csoportos utazás 9. Általában mennyit költ utazásra (egy főre számítva egy nyaralás alkalmával)? o 0 – 30.000 Ft
o 50.000- 100.000 Ft
o 30.000 – 50.000 Ft
o 100.000 Ft felett
10. Mi befolyásolja az úti cél kiválasztásában? o Barátok, ismerősök, rokonok beszámolói o Az aktuális divat
o Internetes fórumok (pl.: Trip Advisor) o Egyéb :
11. Utazás előtt tájékozódik-e az úti célul választott térséget érintő aktualitásokról (pl.: beutazási feltételek, egészségügyi helyzet, biztonság stb.) ? o Igen, mindig o Többnyire igen o Nem o Csak akkor, ha a célország szerepel az „Utazásra nem javasolt térségek” listáján
12. Milyen szálláshelyeket vesz igénybe? (Több válasz is megjelölhető) o Kemping
o Szálloda* o Szálloda**
Közösségi szálláshely
o Szálloda ***
o Falusi szálláshely
o Szálloda ****
o Apartman
o Szálloda *****
o Vendégház, panzió
o Magán szálláshelyek
o Egyéb szálláshely:
55
13. Milyen ellátást vesz igénybe? o All inclusive o Félpanzió (reggeli, vacsora) o Önellátás o Teljes panzió (reggeli, ebéd, vacsora) o Reggeli
14.Utazása során melyik közlekedési eszközt veszi szívesebben igénybe? (Több válasz is megjelölhető) o Repülőgép o Busz o Saját autó o Bérelt autó o Hajó o Kerékpár o Motorkerékpár o Vonat o Egyéb: 15. Az utazás célját tekintve melyiket részesíti előnyben? (Több válasz is megjelölhető) o Körutazás o Városlátogatás / kultúra alapú élményszerzés o Falusi turizmus o Rokonok és barátok meglátogatása o Üzleti út o Sítúra o Tengerparti nyaralás o Hajóút o Ökoturizmus o Vallási célú utazás (pl.: zarándoklat) o Egészség megőrzését célzó utazás o Egyéb: 56
