SZAKDOLGOZAT
Velkey Balázs
2014.
BME Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Alkalmazott Pedagógiai és Pszichológiai Intézet Műszaki Pedagógiai Tanszék Közoktatási vezető és pedagógus-szakvizsga szakirányú továbbképzési szak
A középiskolai közösségi szolgálat tapasztalatai
Készítette: Konzulens:
Velkey Balázs Dr. Márton Sára egyetemi tanár
Miskolc, 2014
2
Tartalomjegyzék 1. Bevezetés ...................................................................................................................... 4 2. Az Iskolai Közösségi Szolgálat ................................................................................... 5 2.1. Az iskolai közösségi szolgálat bevezetése, fogalma .............................................. 5 2.2. Az iskolai közösségi szolgálat célja....................................................................... 6 2.3. Az iskolai közösségi szolgálat törvényi keretei ..................................................... 6 2.4. iskolai közösségi szolgálat a gyakorlatban ............................................................ 7 3. Az iskolai közösségi szolgálat gyakorlata iskolánkban ......................................... 10 3.1 A tantárgy neve: szolgálat..................................................................................... 10 3.2 Szeretetszolgálati program a miskolci Jezsuita Gimnáziumban ........................... 10 3.3 Szolgálataink ......................................................................................................... 13 3.4 Erőforrásaink ........................................................................................................ 16 3.5 Eredmények .......................................................................................................... 17 3.6 Sajtómegjelenések, előadások .............................................................................. 19 4. Az közösségi szolgálat tapasztalatai egy felmérés tükrében ................................. 20 4.1. A kérdőív............................................................................................................. 20 4.2. A felmérés eredményei ....................................................................................... 26 4.2.1 A válaszadók köre .......................................................................................... 26 4.2.2 1) Melyik évben érettségiztél vagy fogsz érettségizni? ................................. 27 4.2.3 2) Milyen betűjelű osztályba jártál?............................................................... 30 4.2.4. 3) Nem? ......................................................................................................... 31 4.2.5 4) Melyik tanévben/tanévekben végeztél szolgálatot? .................................. 32 4.2.6 5) Milyen területen végeztél szeretetszolgálatot? .......................................... 35 4.2.7 6) Kérlek, értékeld a szeretetszolgálatodat! ................................................... 37 4.2.8 7) Iskoládban elegendő segítséget kaptál a szeretetszolgálat végzéséhez?....39 4.2.9 8) Otthon beszélgettetek a szeretetszolgálatról? ........................................... 40 4.2.10 9) Leginkább miért volt jó számodra a szeretetszolgálat? .......................... 40 4.2.11 10) Végeztél-e érettségi óta valamilyen önkéntes segítő tevékenységet? ... 42 4.2.12 11) Mit gondolsz, érettségi után fogsz végezni önkéntes segítő tevékenységeket? ................................................................................................. 42 4.2.13 12) A szeretetszolgálat olyan, mint a … ..................................................... 43 4.2.14 13) Hallottál-e arról, hogy 2016-tól érettségiző diákok számára kötelező 50 óra közösségi szolgálat végzése? ......................................................................... 44 4.2.15 14) Egyetértesz-e azzal, hogy 2016-tól érettségiző diákok számára kötelező 50 óra közösségi szolgálat végzése? ..................................................... 44 5. Összegzés.................................................................................................................... 46 Irodalomjegyzék …………………………………………………………………….. 48 Függelék ………………………………………………………………………………50 Kérdőív
3
1. Bevezetés A 2016-ban érettségiző diákok számára másfél évvel ezelőtt bevezetésre került a kötelező iskolai közösségi szolgálat. Iskolánkban, a miskolci Fényi Gyula Jezsuita Gimnáziumban 12 éve folyik a szeretetszolgálat végzése, mely egy éven át kötelező a diákok számára, majd önkéntesen tovább végezhető. Ez időszak alatt folyamatosan jelentkezett az igény a program megismerésérére, átvételére, adaptálására, elsősorban egyházi iskolák részéről. Összegyűjtött tapasztalataink a törvényi szabályozás kidolgozására is hatással voltak. Ez az egy évtizedet meghaladó, több száz diákot megmozgató tapasztalat a közösségi szolgálat létrehozásában, szervezésében és eredményeiben segítséget adhat szélesebb körben is más intézmények számára. Ennek egyik legfontosabb eleme a szeretetszolgálati munka megerősítése mérések és visszajelzések útján. Az iskolai szeretetszolgálat szervező tanáraként ezért választottam a közoktatási vezetőképzés szakdolgozat témájának a program elemzését. A dolgozat konzulense, Márton Sára kezdeményezte és támogatta ezt az elképzelést, ő ajánlotta az empirikus vizsgálat elvégzését e témában.
4
2. Az Iskolai Közösségi Szolgálat 2.1. Az iskolai közösségi szolgálat bevezetése, fogalma Egyre gyakrabban hallhatunk, olvashatunk, találkozhatunk a diákok szociális érzékenységét elősegítő programokkal iskolákban. Ez annak a következménye, hogy a köznevelési törvény egyre nagyobb figyelmet fordít arra, hogy a társadalom nehéz helyzetben lévő tagjainak támogatása, társadalmi beilleszkedésük elősegítése, az előítéletek csökkenése, a környezettudatosság és az állampolgári aktivitás mind részét képezzék minden magyar érettségizett fiatal nevelésének. A nemzeti köznevelésről szóló törvény erről az alábbiak szerint rendelkezik: „2016. január elseje után az érettségi vizsga bizonyítvány kiadásának feltétele 50 óra közösségi szolgálat elvégzésének igazolása. … Közösségi szolgálat: szociális, környezetvédelmi, a tanuló helyi közösségének javát szolgáló, szervezett keretek között folytatott, anyagi érdektől független, egyéni vagy csoportos tevékenység és annak pedagógiai feldolgozása.”1 A törvény kihirdetése előtt több mint egy évvel ismerhette meg a közvélemény az Oktatási Államtitkárság elképzelését, amely akkor még 60 óra, kötelezően előírt, de önként választott tevékenységről szólt. Az érintett szakmai szervezeteket (iskolák, szociális intézmények, civil szervezetek) és a közvéleményt is pozitív, őszinte várakozás hatotta át. Kritika egyedül a kötelező – önkéntesség paradoxont érintette.2 Az államtitkárság, iskolák és szakmai szervezetek egyeztetésének a következménye volt az iskolai közösségi szolgálat, mint fogalom megjelenése és ennek következményeként az önkéntes munkától történő elhatárolása. A szakmai szervezetek véleménye alapján változott az előírt óraszám is. A közösségi szolgálat törvényi bevezetésének másik lényeges állomása volt a 2011. év januárjában meghirdetett pályázat, a TÁRS program. A pályázat lehetőséget adott arra, hogy jó gyakorlatok szülessenek az iskolákban, kialakuljanak kapcsolatok a szociális intézmények és az iskolák között, a nevelőtestületek találják meg azokat a kollégákat, akik rátermettek az ilyen típusú feladatok koordinálására. A program sikerét mutatja, hogy rövid határidő alatt 355 pályázat érkezett, amelyek közül 146 került támogatásra. Az Iskolai közösségi szolgálat - követendő minták a Társ-program alapján elnevezésű záró konferencián Gloviczki Zoltán akkori oktatási helyettes államtitkár
1
2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről, Magyar Közlöny 162. szám, 2011. december 29. Pokorni Zoltán kritizálta a Hoffmann Rózsa által vezetett államtitkárság javaslatait egy cikkben. http://index.hu/belfold/2010/12/09/pokorni_nem_jo_ha_kotelezo_az_erettsegi_elotti_karititav_munka/ 2
5
hangsúlyozta, hogy „ez a tevékenység nem kizárólag valakiknek a megsegítéséről szól, hanem legalább annyira a segítő közösségekről. A pedagógiai cél a társadalmi kohézió, az emberek közötti kapcsolatok erősítése. Nem az számít, hogy csak akkor érettségizhet le valaki, ha ezt teljesítette, hanem az, hogy magától értetődő legyen a másikon való segítés, a társadalmi felelősségvállalás értékrendjének meghonosodása.”3
2.2. Az iskolai közösségi szolgálat célja A közösségi szolgálat, olyan „pedagógiai eszköz, amely hozzájárul ahhoz, hogy a középiskolások megismerjék a közösségben tevékenykedés erejét, az ily módon szerzett tudásukat életük során hasznosítsák”4 fogalmazza meg az iskolai közösségi szolgálat megszervezéséhez készített segédlet. A közösségi szolgálat lehetőséget jelent minden diák számára, hogy tapasztalati tanuláson keresztül fejlődjön személyisége, szociális érzékenysége. „Minden egyes diák máshonnan indul, és ezért mások a célkitűzései és szükségletei, de sokak számára a közösségi szolgálati tevékenységek olyan fontos tapasztalatokat rejtenek, amelyek akár az életüket is képesek megváltoztatni.”5 Ezt a gyakorlati célt a Demokratikus Ifjúságért Alapítvány Módszertani kézikönyvéből idéztem. A cél, hogy minden iskola a saját diákjaira, környezeti adottságaira alakítsa ki azokat az elveket, amelyek segítségével működtetni szeretné közösségi szolgálati programját.
2.3. Az iskolai közösségi szolgálat törvényi keretei A nemzeti köznevelésről szóló törvény (2011. évi CXC. tv.) és a nevelésioktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló EMMI rendelet (20/2012) szabályozza az iskolai közösségi szolgálat működését. A közösségi szolgálat fent idézett fogalma értelmező rendelkezésként jelenik meg a törvényben (4. § (15) bek.) Az állami vizsgák rendszere tartalmazza, hogy az érettségi vizsga kiadásának feltétele az 50 óra igazolása. A mentességek is ebben a pontban olvashatók (6. § (4) bek.). Az átmeneti és vegyes rendelkezéseknél szerepel,
3
Gloviczki Zoltán sajtótájékoztatója az MTI tudósítása alapján http://eduline.hu/kozoktatas/2011/6/25/20110625_tars_program_onkentes_munka 4 Bodó Márton - Simonyi István (szerk. 2012): Segédlet az iskolai közösségi szolgálat megszervezéséhez 18. o. http://www.kozossegi.ofi.hu/Contents/ShowContentByTitle?title=Let%C3%B6lt%C3%A9sek 5 Galambos Rita – Matolcsi Zsuzsa szerk.: Módszertani kézikönyv iskolai közösségi szolgálati tevékenységek és projektek megvalósításához, Demokratikus Ifjúságért Alapítvány, Budapest, 2012. 7. o.
6
hogy a közösségi szolgálat végzésének igazolását először a 2016. január elseje után megkezdett érettségi vizsga esetében kell megkövetelni. A köznevelési törvény végrehajtási rendeletének 133. §-a tartalmazza a közösségi szolgálattal kapcsolatos rendelkezéseket. Meghatározza a felelősségi szinteket, tevékenységeket, mentor biztosításának feltételeit, az időkeretet, az időkeret felosztását, a közösségi szolgálati napló vezetését, az intézményi dokumentálás szabályait. A végrehajtási rendelet első pontja meghatározza, hogy „középiskolában meg kell szervezni a tanuló közösségi szolgálatának teljesítésével, dokumentálásával összefüggő feladatok ellátását.”6
Az középiskola igazgatójának a feladata, hogy
biztosítsa a diákok felkészítését a közösségi szolgálatra, megszervezze a fogadó intézményekkel történő kapcsolattartást, a diákok által végzett tevékenységek kísérését, segítését.
2.4. Az iskolai közösségi szolgálat a gyakorlatban A törvény hatályba lépése óta eltelt másfél évben történtek fejlesztések, születtek módszertani kiadványok, rendeztek tájékoztató napokat azzal a céllal, hogy az iskolák kialakíthassák saját közösségi szolgálatukat. Ezen lépések közül szeretném kiemelni az alábbiakat: Közösségi Szolgálat Portál7 Az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet munkatársai felügyelik. A Portál funkciója sokszínű: módszertani segítséget ad, jogszabályi támogatást nyújt, közvetít a fogadó szervezetek és az iskolák között, a közösségi szolgálat jó gyakorlatait mutatja be. A portálra látogatók átlagosan több mint 5 oldalt néznek meg és közel 5 percet töltenek a honlapon. Azt mondhatjuk, hogy aki a honlapra látogatott, az elegendő időt tölt a honlapon, hogy megismerje annak a tartalmát. Tájékoztató napok8 Az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet az EMMI Köznevelésért Felelős Államtitkárságával, valamint a megyei pedagógiai intézetekkel közösen 2013 6
Nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012 (VIII.31.) EMMI rendelet 7 A Közösségi Szolgálat Portál elérhetősége http://www.kozossegi.ofi.hu/ 8 A Budapesten szervezett tájékoztatató nap reflexiója http://www.budapestedu.hu/szunidore/iksz_tajekoztato_nap_bp.html
7
tavaszán tájékoztató napokat szervezett. A nyolc helyszínen megrendezésre került
tájékoztató
napokon
601
fő
vett
részt,
a
döntő
többséget
intézményvezetők, illetve az iskolai közösségi szolgálat szervezésével megbízott pedagógusok adták. A tájékoztató napon részt vevő kollégák problémaként az információhiányt és a gyakorlati tapasztalatok hiányát jelezték. Facebook oldal9 Az oldal alapvető kommunikációs iránya a közösségi szolgálattal kapcsolatos friss sajtóhírek, információk, módszertani eszközök megjelenítése. Ezeknek az információknak a forrásai a Google alerts mellett, a sajtófigyelés és az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet szakmai csapata által készített anyagok. Az oldal rajongószám növekedése folyamatos és dinamikus. Emellett feltétlen ki kell emelni, hogy az oldal elérése (azoknak a száma, akik kapcsolatba kerültek az oldallal) nagyon erős. Módszertani kiadványok A törvényi bevezetéssel párhuzamosan megjelentek a szakmai szervezetek által készített módszertani kiadványok, amelyek sokat segíthetnek az iskoláknak a közösségi szolgálat elindulásában. Két kiadványt szeretnék kiemelni, amelyeket szívesen ajánlok minden iskolaigazgató és szervező tanár figyelmébe. Már 2012-ben elkészült a Demokratikus Ifjúságért Alapítvány Módszertani kézikönyv az iskolai közösségi szolgálati tevékenységek és projektek megvalósításához című kiadvány. „A kézikönyv ajánlásai a gyakorlati munkánk szintézisét nyújtják, ugyanakkor sok új ötletet, példát adnak, …. A kiadvány segít az iskolai közösségi szolgálat kereteinek kialakításában, továbbgondolásra ösztönöz, kreativitásra serkent, konkrét fogódzót ad és szemléletet formál.”10 A másik kiadvány a Karlowits-Juhász Orchidea és Reif Jenifer által készített Nekem Nem 8 (Közösségi szolgálatot végző diákok kézikönyve), amely szintén nagyon gyakorlat közeli: „már több mint egy éve végzek kutatásokat miskolci középiskolákban, illetve lehetőségem volt mélyebben betekinteni a Fényi Gyula Jezsuita Gimnázium diákjai által végzett szeretetszolgálatba is. Több héten át a diákokkal együtt végeztem szeretetszolgálatot a legkülönbözőbb helyszíneken. 9
Az Iskolai közösségi szolgálat facebook csoportjának elérhetősége https://www.facebook.com/kozossegi.szolgalat 10 Galambos Rita – Matolcsi Zsuzsa szerk.: Módszertani kézikönyv iskolai közösségi szolgálati tevékenységek és projektek megvalósításához, Demokratikus Ifjúságért Alapítvány, Budapest, 2012. borítólapon általam írt ajánlás.
8
Ebbe a kis könyvbe, amit most a kezedben tartasz, főként a csatárláncos és „jezsus” tapasztalataimból válogattam történeteket.”11 Pályázati lehetőségek diákok és koordináló pedagógusok részére Az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet nyílt pályázatot hirdetett az iskolai közösségi szolgálati programok széles társadalmi körben való megismertetése céljából. A pályázat a diákok részére egy általuk készített 2-4 perces film, videoklip
készítése
volt.
A
programot
koordináló
pedagógusoktól,
osztályfőnököktől az általuk a megvalósított program 2-3 oldalnyi szövegesképes ismertetését várta. A győztes pályázatok díjazásban részesültek és felkerültek a Iskolai Közösségi Szolgálat facebook lapjára.12
11
Karlowits-Juhász Orchidea – Reif Jennifer (2013): Nekem nem 8 Közösségi szolgálatot végző diákok kézikönyve Miskolc, 2013. Előszó. 12 Az egyik pályázat megjelenése https://www.facebook.com/kozossegi.szolgalat/posts/710130589019375?stream_ref=10
9
3. Az iskolai közösségi szolgálat gyakorlata iskolánkban13 3.1 A tantárgy neve: szolgálat14 „Azt hittem, könnyű dolgom lesz, csak viccelődünk, játszunk a beteg gyerekekkel, de sajnos nem ilyen egyszerű. Néha szinte euforikus hangulatot sikerül teremtenünk, de olyan is előfordult már, hogy hiába próbálkoztunk bármivel, a kis beteg csak üldögélt csüggedten. Amikor megkérdeztük, hogy magára hagyjuk-e, csak a fejét ingatta, hogy ne.” (Eszter, a Gyermekegészségügyi Központról, 2005.) „Eleinte alig tudtam megállni, hogy ne nevessek rajtuk, olyan groteszknek tűntek, de most, megismerve őket, az ő szemükkel is látva a világot, velük nevetek. Pontosan nem tudom, mi visz hozzájuk - talán a barátsághoz hasonlítható leginkább, amit érzek.” (Dávid, a Szimbiózis Alapítványról, 2003 – 2006) „Szinte csak a halál közelsége foglalkoztatta Dezső bácsit. Hiába kérdezgettem, nem tudott semmi olyat felidézni, ami az utóbbi időkben kicsit is boldoggá tette volna. Eleinte annyi volt, hogy elmentünk hozzá, kezet fogtunk, meghallgattuk, aztán elköszöntük tőle. A kézfogásból aztán kézszorítás és puszi lett, majd azt vettem észre, hogy szinte nem akarok hazamenni tőle. Nekem tartást adott a szolgálat, talán egy hivatást is kitűzött.” (Blanka, a Szent Erzsébet Szeretetotthonról, 2004.) „A néni, akinek ebédet vittem, megkérdezte, mennyit kapunk mi ezért. Meglepődött, mikor mondtam, hogy semmit. Egyre többször vittem én az ebédjét, aztán már nemcsak az ebéddel mentem. Szerettük egymást hallgatni. Amikor Rómában voltam, küldtem neki egy képeslapot, mert arról nagyon sokat mesélt. Éppen nála voltunk, amikor rosszul lett, remegni kezdett, hívtuk az orvost. Most októberben halt meg…” (Melinda, egy lakótelepi néniről, 2005.)
3.2 Szeretetszolgálati program15 a miskolci Jezsuita Gimnáziumban Bemutatás Szeretetszolgálati programunk megfelel a köznevelési törvényben és a végrehajtási rendeletben megfogalmazott, társadalmi tevékenység végzésére vonatkozó előírásoknak, feltételeknek. Közösségi szolgálatunk a kilencedik évfolyam diákjainak kötelező. Ezzel az a célunk, hogy minden diáknak megadjuk azt a lehetőséget, hogy a tanulmányokon túl más képességekben is fejlődjön. Tapasztalataink döntésünket 13
A 3. fejezet a szerző tanulmánya alapján készült. Megjelent: Bodó Márton – Kamp Alfréd – Kormos József szerk. Iskolai közösségi szolgálat Társ-program. Nemzeti Erőforrás Minisztérium Oktatásért Felelős Államtitkársága, Budapest, 2011. 5 – 11. old. Velkey Balázs: A személyiség fejlődése a közösségi szolgálatban címen. 14 A következő idézetek megjelentek: VELKEY BALÁZS – STÉFÁN ILDIKÓ szerk. A tantárgy neve: szolgálat, Jezsuita Pedagógiai Műhely 1. 2008 15 2006-ban a Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztérium pályázatán „Jó gyakorlatok” kategóriában I. helyezést ért el iskolánk programja.
10
megerősítik. Lényeges változást figyelhetünk meg sok olyan tanulónál, akik egyébként nem biztos, hogy csatlakoznának egy fakultatívan választható szolgálathoz. A szeretetszolgálati programon kívül az iskolai közösségi szolgálatban elszámolhatók azok az iskola, osztályok által szervezett tevékenységek, amelyek megfelelnek a törvényi előírásoknak. Diákjaink részt vállalnak az országos segélyszervezetek által meghirdetett élelmiszer-gyűjtésekben. Ünnepeinken előadást mutatnak be időseknek, fiataloknak. Környezetünk ápolásába is gyakran bevonjuk diákjainkat. 2002 óta több mint 800 diák vett részt szeretetszolgálati programunkban. A szeretetszolgálat eredménye, hogy a munkát végző tanulók sokkal elfogadóbbakká, megértőbbekké válnak a hátrányos helyzetű gyerekekkel, illetve felnőttekkel szemben, mint az általában jellemző kortársaikra. A mindennapjaiktól lényegesen eltérő élethelyzetekben kell helytállniuk, döntéseket hozniuk, és ezek a tapasztalatok érlelik őket. Az elmúlt években iskolánk programját 15 oktatási intézmény adaptálta helyi viszonyaira. Velük együtt így évente közel 1000 diák végez közösségi szolgálatot az alábbi elvek mentén. A feladatokban csak rész-szempont volt a szociális munka végzése. Hangsúlyozni kívántuk a tevékenység „szolgálat” jellegét. A megszokott, mindennapi körülmények közül kilépve, új környezetben, új emberek között, velük kapcsolatot létesítve kellett helytállni. Nemcsak a másokon való segítés, hanem a résztvevőknek önmaguk megismerése és kipróbálása, empátiás készségük fejlesztése is fontos szempont volt. Célok Az iskola által meghatározott célok szabják meg a közösségi szolgálat kereteit. A
mi
iskolánk
programjának
elsődleges
célja
diákjaink
képesség-
és
személyiségfejlesztése közösségi szolgálat által. Lehetőséget és segítséget adjunk a fiataloknak, hogy „másokért élő emberekké” váljanak. A program során diákjaink tapasztalják meg az adás örömét és az elfogadás képességét, ismerjék meg jobban önmagukat, táguljon világképük és társadalmi felelősségvállalásuk. Folyamatosan erősödjön bennük a szociális érzékenység és elköteleződés. A szociális tapasztalat a tanulmányi, közösségi és lelki fejlődést segítő programok sorába illeszkedjen. Időkeret A képességfejlesztés hosszantartó, rendszeres feladatvállalás során alakítható ki. Így diákjaink hét hónapon át heti rendszerességgel végzik vállalt szolgálatukat. Ez 20-
11
30 alkalmat és 25-50 óra közösségi szolgálatot jelent diákonként. A gyakorlati munkához kapcsolódik még a felkészítésre, reflexióra, feldolgozásra szánt 15 óra. Közösségi szolgálatunk éves tervezése, feladatai időpont feladat Szeptember, október
Egyeztetés az intézményekkel
Október közepe Október közepe Október közepe
Tanúságtétel: az előző évben végzett diákok beszámolói Egyeztetés az osztályfőnökökkel és kísérő tanárokkal Bevezető foglalkozás (2 óra)
Október vége
Szolgálati helyek bemutatása (2 óra)
Október vége
Jelentkezés
November eleje
Beosztás és a választott feladatok átadása
November eleje – június eleje Szeretetszolgálati program Január vége I. reflexió (2 óra) Március-április
II. reflexió (2 óra)
Június eleje
Zárás (7 óra)
Bevezető foglalkozás: Kiscsoportos munkában együtt gondolkozunk arról, hogy kik és miért kerülnek ki a társadalomból? Miért van szükség szociális gondoskodásra? Szolgálati helyek bemutatása: A szolgálat indításakor a választható feladatok bemutatását az előző évben végzett diákok segítik. Személyes élményeiket átadva ajánlják az általuk végzett szolgálatot a program új résztvevőinek. A diákok ezek után választanak szolgálati helyet maguknak. Fontos, hogy már e döntés is az önismeret erősítését szolgálja. I. reflexió: Erre a találkozásra akkor kerül sor, amikor a tanulók már legalább négy alkalommal végeztek szolgálatot. Ezen egy tanár és egy már tapasztalt, idősebb diák vezetésével mindenki bemutatja a végzett szolgálatot, és beszámol arról, hogy mit adott és mit kapott. Ötletbörzével segítjük egymást a szolgálatban. II. reflexió: Egy-egy intézményhez kapcsolódó diákokkal történő beszélgetés a végzett munka örömeiről, nehézségekről az adott szolgálati helyszínen. Zárás: A programban résztvevő diákok azokat a helyzeteket idézik fel a kapcsolattartók, a program- és intézményvezetők előtt, amelyekben azt élték meg, hogy akkor és ott segíthettek. Tablókkal, video- és hangfelvétellel, zenei előadással, diavetítéssel, élménybeszámolóval mutatják be féléves munkájukat és osztják meg
12
mindenkivel a végzett szolgálattal kapcsolatos érzéseiket, gondolataikat. A tanulók egymás beszámolóját hallgatva értékelhetik önmagukat.
3.3 Szolgálataink Feladatok A célok alapján olyan feladatok kerültek a programba, ahol a konkrét tevékenység végzése közben adott a személyes kapcsolat lehetősége. Ez hosszabbtávú hatással van a tudásszerzésben és a személyes értékek felismerésében. A diákok időbeosztását és választását segíti, hogy a hét minden napjára biztosítunk feladat végzésére lehetőséget, előre egyeztetett időpontban. Minden segített intézménynél legyen egy olyan munkatárs, aki kapcsolattartóként segíti a közös munkát. Ha lehetséges, akkor az iskola közelében érdemes a szolgálati helyeket választani, mert így a diákok számára könnyebb a tanítási órák után elvégezni a vállalt feladatot. A feladatok „nehézsége” és a segítettek korosztályos megoszlása alapján is sokszínűségre kell törekedni. A képességfejlesztés mellett a konkrét segítségnyújtás is fontos eredménye a szolgálatnak. Legtöbb segítségre az elszigetelten élő, egyedülálló időseknek van szükségük. Érdemes a programok közé beiktatni egy közelben lévő óvodát (közös játék) és általános iskolát (korrepetálás). Ezeket a programokat szívesen választják a diákok. Az óvodás és alsó tagozatos iskolások között a diákjaink megtapasztalhatják, hogy a hátrányos helyzetben lévő gyerekek milyen nyitottak, ragaszkodóak tudnak lenni. Abban erősítjük őket, hogy merjenek példaképek lenni a kisgyerekek számára. Tapasztalatunk az, hogy sokkal inkább követik a jó példát a gyerekek, ha ezt egy nem sokkal idősebb fiataltól látják. A 8-12 éves gyerekekkel való közös tanulás szinte a tantárgyak teljes körét lefedi.
Számolás,
olvasás,
verstanulás,
matematika,
magyar,
angol,
német,
természetismeret, történelem tanítása a jellemző. Diákjaink tapasztalatokat szereznek a tanítás szépségéről és nehézségéről is.
Hamar megtanulják, hogy motivált diákkal
eredményesebben, jobb hangulatban lehet együttdolgozni. A siker természetesen akkor jelentkezik, ha ez érdemjegyben is tükröződik. Fogyatékkal élőkkel folytatott tevékenységek a közös játék, beszélgetés, sétálás, színdarabok tanulása és előadása, többek között. Ebben az évben az egyik intézményben tánctanulás a feladat, melyben nagyon lelkesen vesznek részt diákjaink és a fogyatékkal
13
élők is. Vannak olyan segítettek, akik személyes barátot kérnek. Diákjaink megismerhetik a fogyatékkal élők között a feltétel nélküli szeretet érzését. A szeretetszolgálat speciális tere a diákok számára a kórházi munka, ahol a szolgálat a gyógyító munkát segíti. Diákjaink több osztályon végeznek szolgálatot kisgyerekektől egészen az utolsó stádiumban lévő idős betegekig. Kapcsolatfelvétel játék,
beszélgetés,
meghallgatás,
segítségadás
jellemzi
leginkább
a
kórházi
tevékenységeket. A beteg mellé ülve szóval vagy akár szavak nélkül is lehet enyhülést adni. Meg lehet tanulni, hogy gyakorlati segítségnyújtás nélkül is lehet rengeteget segíteni. És ismét a fiatal személyisége fejlődik, gazdagodik. Három idősotthonban látogatnak ott lakókat diákjaink rendszeresen. Így ők nem az otthonba, hanem Bori nénihez, Józsi bácsihoz mennek… ,ahol beszélgetnek, játszanak, sétálnak az idősekkel, illetve szükség esetén bevásárolnak, vagy a gyógyszert váltják ki. Iskolánk egy lakótelep közepén helyezkedik el, ahol nagyon sok idős ember él egyedül, magányosan. Minden évben nő azok létszáma, akiket otthon segítenek diákjaink. Őket általában életük végéig kísérik diákjaink. Az idősek között megérhetik a fiatalok, hogy milyen fontos kötelék a család, vagy annak hiányában a szerető gondoskodás. Intézmények A válaszható feladatok jelentős része intézményekhez kapcsolódik. Az elmúlt 12 évben 28 intézménnyel működtünk együtt. Több szervezettel 2002 óta kapcsolatban állunk. Önkormányzati (városi, megyei), egyházi (református, görög katolikus, római katolikus), alapítványi fenntartású intézmények és civil szervezetek kapcsolódnak a programhoz. Az idősek segítésében a Szent Erzsébet Szeretetotthonnal, Gesztenyéskerti Otthonnal, Szépkorúak Házával, Területi Gondozó Szolgálattal kerültünk kapcsolatba. Ezen kívül a diákok saját otthonaikban élő időseket látogathatnak az Iránytű Szociális Szolgálat, az Avas-déli Római Katolikus Plébánia, Miskolc-Avasi Görögkatolikus Egyházközség segítő közreműködésével. Fogyatékkal élők foglalkozásait a Szimbiózis Alapítvány, a MÁON Református Otthon és a Nevelési Tanácsadó kereti között valósítjuk meg. Gyerekekkel találkozhattak, találkozhatnak diákjaink MÖSZ Családok Átmeneti Otthonában, a Szeretet Misszionáriusainál, Görög Katolikus Parókián, Ormosbányai projekt keretében, Máltai Avasi játszóház foglalkozásain, Kék Vonal Komputer
14
Klubházban, a Kabar utcai Óvodában, a Hétszínvirág Óvodában, Középszer utcai Óvodában, Áfonyáskerti Óvodában és a Napraforgó Óvodában. Lemaradó diákok felzárkóztatását a Munkácsy Mihály Általános Iskolában, a Herman Ottó Általános Iskolában és a Fényi Gyula Jezsuita Gimnáziumban végezhették diákjaink az elmúlt években. Kórházi szolgálat során diákjaink bekapcsolódhattak a Hospice Alapítvány, Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kórház és Egyetemi Oktató Kórház (Gyermek Egészségügyi Központ, belgyógyászat, pszichiátria, szülészet, ortopédia) és a Miskolci Semmelweis Ignác Egészségügyi Központ és Egyetemi Oktató Kórház (mozgás rehabilitáció) mindennapjaiba. Az
Avasi
lakótelepen
a
Dialóg
Egyesület
szervezésében
zajló
közösségfejlesztési programban segítenek diákjaink. A Magyar Vörskereszt által a hajléktalanok számára szervezett ételosztásában közreműködtek diákjaink. Dokumentáció Korábban a programhoz kapcsolódó több intézmény miatt nem törekedtünk egységes dokumentációra. Az intézmények minőségirányítási követelményei határozták meg a megállapodás szükségességét. Ez a szóbeli egyeztetéstől a tevékenységi körök meghatározásáig széles skálán mozgott. Egészen különböző feltételek szükségesek egy óvoda és egy iskola kapcsolatában, mint egy megyei kórház és az iskola viszonylatában. A programunkat átvevő iskolák között is nagyon változatos megoldások születtek. A 9. évfolyamos diákok számára a 2012/2013. tanévben elkezdődött a kötelező iskolai közösségi szolgálat bevezetése. A végrehajtási rendeletben meghatározott egységes dokumentálást kell alkalmaznunk. A diákokat fogadó intézményekkel együttműködési megállapodást kötöttünk. Elkészítettünk egy közösségi szolgálati naplót, melyet a diákjaink a szeretetszolgálat és egyéb tevékenységek végzésekor folyamatosan vezetnek. Az osztályfőnök az adatokat az iskola által használt digitális naplóban rögzíti. A tanítási év végén a bizonyítványban, záradékban rögzíti az eddig végzett közösségi szolgálat idejét. Végül egy hivatalos igazolást állít ki a diák számára a teljesített időkeretről. Ez a dokumentáció bonyolultnak tűnhet, de a gyakorlatban nem jelent nehézséget a diákok tevékenységének nyomon követése és adminisztrálása. A közösségi szolgálati napló bevezetése segítette a munkánkat.
15
Önkéntes munka – Közösségi szolgálat Az „önként választott” tevékenység, mint az érettségi előfeltétele első hallásra paradoxonnak tűnik. Az önkéntes törvényben megjelenik, hogy az önkéntes szabad akaratából, ellenszolgáltatás nélkül végzi a segítő tevékenységet. Az intézmények szempontjából természetesen önkéntes munkát végeznek a diákok, viszont a programhoz kapcsolódó iskolák által megfogalmazott nevelési célok és a célok eléréséhez szükséges feltételek már átlépik az önkéntesség kereteit. A 2011. évi CXC. Törvény, kerülve az önkéntes szó használatát, 50 óra közösségi szolgálat végzését várja el az érettségit teljesítő diákoktól. Nevelési céljaink elérése miatt - mint említettem - a szeretetszolgálati programunk egy adott évfolyam számára kötelező. De a rendszer kialakításában lényeges szerepet játszik a választhatóság. Célunk, hogy önkéntességre neveljük diákjainkat a program segítségével. Emellett a diákok önértékelését és reflexiós képességét szeretnénk továbbfejleszteni, hogy lehetőséget és segítséget adjunk a fiataloknak, hogy „másokért élő emberekké” váljanak.
3.4 Erőforrásaink Diákok Évenként 120 - 140 diák végez rendszeres szolgálatot. Iskolánkban a kilencedik évfolyam számára kötelező. Lényeges, hogy azok a diákok, akik szeretnék folytatni a szolgálatot, azok még három éven keresztül szerezhetnek tapasztalatokat. Az intézmények többségében egy konkrét feladatot két diák lát el közösen. Így lehetőségük van egymást is segíteni, miközben az adott szolgálatra koncentrálnak. A diákok önállóan látják el feladatukat. Az iskola és intézmény távolsága miatt három esetben van állandó kísérés. Ha szigorúan ellenőriznénk mindenkit és állandó felnőtt kísérettel vennének részt a diákok a szolgálatban, akkor sokat veszítenénk a program hatékonyságából, eredményességéből. Az eddigi tapasztalat ezt a hipotézist erősíti. Segítettek A programban központi szerepük van azoknak a fiataloknak – időseknek, aki hozzá járulnak ahhoz, hogy segíthessünk nekik. Nélkülük nem fejlődhetnének diákjaink. A feladatok többségénél ugyanazokkal az emberekkel találkoznak diákjaink minden alkalommal. A segítettek köre évente 90-100 fő közötti. Néhány szolgálatnál (kórház, közösségfejlesztés) nehézséget jelent, hogy minden alkalommal új kapcsolatot
16
kell kialakítani. Ezeknél az intézményeknél évente 40-60 emberrel kerülnek kapcsolatba diákjaink. Tanárok A tanár lelkesedése és kitartása hat minden diákra is. Az intézmények megismerése, a feladatok kiválasztása az első évben jelent többletmunkát, de a gyakorlat során egyre könnyebbnek, természetesebbnek tűnik a meglévő kapcsolatok fenntartása, fejlesztése. A diákok kísérését elsősorban az osztályfőnökök végzik. Beszélgetés, megerősítés, reflexió, önreflexió elősegítése, nehézségek, problémák feltárása az elsődleges feladatuk. Törekszünk arra, hogy minden diák érezze a támogató jelenlétet a szolgálat során. A diákok vezetése a közösségi szolgálat során egészen más lépéseket vár el a tanártól, mint amit az a tanítási órák során alkalmaz. Pozitív tapasztalatunk volt az évek során, hogy a kollégák diákokkal való kapcsolataira is hatással volt ez a fajta támogató-kísérés. Az osztályfőnököknek lehetőséget ad a program arra, hogy diákjait új oldalukról ismerjék meg. 6-8 kolléga kapcsolódik konkrét feladatok szervezésével, vezetésével a közösségi szolgálathoz. Rajtuk kívül még 6-8 tanár segíti csoportvezetőként a reflexiós alkalmakat. Intézményvezetők, kapcsolattartók Az intézmények kiválasztásánál alapvető, hogy legyen egy kapcsolattartó személy, akihez a diákok, illetve a szervező tanárok is fordulhatnak kérdéseikkel, problémáikkal. Diákjaink tevékenységére adott észrevételeik, a program év végi zárásakor elmondott véleményük sokat segítheti és megerősítheti közös munkánkat. Szülők Szülői értekezleten tájékoztatjuk a szülőket az adott év kiemelt programjáról. Kérésünk
a
szülők
felé,
hogy beszélgessenek
a
szolgálatról,
élményekről,
tapasztalatokról. A szülő-gyermek kapcsolat alakulására is pozitívan hathat a szolgálat azáltal, hogy a 15-16 éves fiatal szívesen mesél konkrét (nem kortársakhoz kapcsolódó) élményeiről.
3.5 Eredmények Értékelés A rendszer önkéntességre épül. Nincs folyamatos ellenőrzés, nincsenek érdemjegyek, a diákok lelkiismeretére bízzuk, hogy mennyit foglalkoznak vállalt feladatukkal.
Az
értékelés
a
szolgálat
folyamatában,
az
évközi
reflexiós 17
összejöveteleken és az év végi zárásokon szóban történik. Arra törekszünk, hogy mindenki saját maga is értékelje önmagát. A program zárása előtt mindenkitől egy kérdőív kitöltését kérjük, melyben a diákok a programról, saját tevékenységükről mondhatják el véleményüket. Egy adott év zárásaként nem jutalmazzuk a legtöbb, legjobb, legeredményesebb… diákokat. Mindazoknak megköszönjük munkájukat, akik lelkiismeretesen végezték vállalt szolgálatukat. Arrupe-díjban részesülnek azok a diákok, akik négy éven át részt vettek a munkában. Ők egy tanúsítványt kapnak végzett szolgálatukról. Motiválás Idősebb diákok tapasztalatai segítik a fiatalabbakat. Választott feladatot végezhetnek. Nincs állandó ellenőrzés, így önállóan alakíthatják ki kapcsolataikat. Pozitív példák bemutatása, erősítése. Évfolyamonként a diákok 10 – 15 %-a jelentkezik, hogy szeretné folytatni a munkát ott, ahol eddig tevékenykedett, vagy új helyet szeretne választani.
A szolgálat hatásai A diákok úgy végzik a segítő tevékenységet, hogy ezt folyamatos szakmai figyelem kíséri – mind szociális/egészségügyi, mind oktatási részről -, ezáltal az intézményi célok összeegyeztethetővé válnak.
A legfontosabb eredmény talán az, hogy mind a tanárok, mind a partnerintézmények részéről az a visszajelzés érkezik a beszámolókat követően, hogy „Én nem is gondoltam, hogy „xyz, vagy „a mai fiatalok” ilyenre is képesek!”
Megnyílnak az iskola kapui, és egy alapvetően oktatási intézmény nem csak ágazati, de fontos közösségi feladatot is ellát azzal, hogy a diákok az iskola falain kívül tevékenykednek, illetve, hogy olyan emberek jönnek az iskolába, akik egyébként ott nem jelennének meg (pl. fogyatékos sport a tornateremben).
A szeretetszolgálat révén kibontakozhatnak azok a tanulók is, akik kamaszként sem a tanulásban, sem a sportban, sem egyéb területen nem tűnnek ki különösebben, nehezen tudták előtte elfogadtatni magukat, kevés sikerélményük volt, s most valami megváltozott bennük.
18
A közösségi szolgálat a hitbéli nevelés eszköze Az előzőekben bemutatott közösségi szolgálat nem egyházi irányítású intézményekben is végezhető hasonló keretekben. Ugyanakkor a diákok kísérésében, motiválásában számunkra segítséget ad a lelki tartalom. Iskolánk tizenegyedik évfolyamán történik a bérmálkozás, és az intézmény vezetői és tanárai azt szeretnék, ha a gyerekek már ekkor egy kicsit tudatosan döntenének Jézus követéséről. Ebben segíthet a szeretetszolgálat. Hiszen a program a cselekedetekben megmutatkozó felebaráti szeretetre neveli a diákokat. Azáltal, hogy a diákjaink személyes kapcsolatot alakítanak ki a magukra hagyott, periférián élő emberekkel, Jézussal is közvetlen kapcsolatba kerülnek. Ezt Alberto Hurtado (a szeretetszolgálatot végzők védőszentje) a 2005-ben szentté avatott, chilei jezsuita szerzetes így fogalmazta meg: „Meggyőződésem, hogy minden szegényből, minden csavargóból, minden koldusból Krisztus néz ránk, aki viszi keresztjét. És ahogy Krisztus szereti őt, nekünk is úgy kell szeretni és védeni őt. Úgy kell bánni vele, mint egy testvérrel, mint egy emberi lénnyel, ahogy mi is azok vagyunk.” A közösségi szolgálat közös alkalmait (tanúságtétel, bevezetés, bemutatás, reflexió, zárás) igyekszünk liturgikus környezetben és keretben szervezni. Így lehetőséget teremtünk diákjainknak az elcsendesedésre, elmélyülésre.
3.6 Sajtómegjelenések, előadások 2004 óta rendszeresen hívják iskolánk diákjait és tanárait a programunk bemutatására, illetve előadások tartására. Az elmúlt 9 évben több mint 80 diák osztotta meg élményeit, tapasztalatait különböző rendezvényeken. Elsősorban a program iránt érdeklődő iskolák kérik segítségünket, illetve az önkéntesség, közösségi szolgálat témában
szervezett
konferenciákra
kapunk
felkérést,
hogy
mutassuk
be
szeretetszolgálati tevékenységünket. Az elmúlt években a Népszabadság, Heti Válasz, Nők Lapja, Magyar Kurír, Új Ember, Reakció készített riportot az iskolai szolgálatunkról. A Duna TV egy fél órás filmben mutatta be programunkat. Diákjainkkal készített vallomások jelentek meg a Találkozások Isten és ember között című könyvében, mely a Vigília Kiadó gondozásában, Bodnár Dániel szerkesztésével jelent meg 2007-ben. A következő évben készült el a Jezsuita Pedagógiai Műhely első kiadványaként a Tantárgy neve: szolgálat címmel az iskola szeretetszolgálati programját bemutató kiadvány. 2008-2010 között forgatta iskolánkban a Szőcs István Filmműhely munkatársai az Emberöltők című dokumentumfilmet. A film a programban
19
részt vevő három idős néni és az őket segítő fiatalok közös életéről szól. A TÁRS program nyitó és záró konferenciáján is lehetőséget kaptunk a program bemutatására, amelynek során hat diák mesélt az általa választott szolgálat tapasztalatairól. Az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet 2013 tavaszán az ország nyolc régiójában tájékoztató napot szervezett az érdeklődő iskolák számára. Öt helyszínen a diákokkal közösen mutattuk be a „jó gyakorlatunkat”. A fenti lehetőségek az életre szóló élmény mellett a diákok képességeinek fejlődésében is fontos szerepet játszanak. „Megtanultam,hogy a fogyatékosok teljesen más emberek és ha kicsit másképpen nézünk rájuk vagy kicsit jobban ismerjük őket mint az átlag, rájövünk, hogy ők sem betegek csak másképpen élnek a világukban.” (Judit, MÁON Református Otthonról, 2011.) Korrepetáltam egy általános iskolában. … Türelmesebb lettem a tanítás alatt másokkal. Megtanultam elfogadni, hogy néha nehéz a tanároknak. Megtanultam örülni egy kettesnek is vagy, hogy megtanítottam a szorzótáblát.” (Gergő, Herman Ottó Általános Iskoláról, 2011.) „Az idős néniknek, akik teljesen egyedül élnek, nagyon nagy szükségük van ránk. Az nem is számít annyira, hogy miről beszélgetünk, az a lényeges, hogy beszélgetünk, és ott vagyunk”. (Luca, Ilonka néniről az avasi lakótelepen, 2011.) „Nekem az volt a jó, hogy nagyon sok embert hallottam arról beszélni, hogy mennyit küzdöttek azért, hogy gyermekük lehessen… Találkoztam olyan fiatalokkal, akik annyi idősek voltak, mint én, nagyon megdöbbentett… Sokat beszélgettem olyan emberekkel, akikkel egyébként nem társalogtam volna. Nagyon jó beszélgetéseim voltam olyan cigányasszonyokkal, akik nagyon rossz körülmények között éltek… nagyon kedvesek voltak…” (Detti, Megyei Kórház Szülészeti Osztályról, 2011.)16
16
A fenti idézetek megjelentek: BODÓ MÁRTON, KAMF ALFRÉD, KORMOS JÓZSEF szerk., Iskolai közösségi szolgálat, Társ-program, Nemzeti Erőforrás Minisztérium, 2011
20
4. A közösségi szolgálat tapasztalatai egy felmérés tükrében 4.1. A kérdőív A kérdőív összeállításában segítségemre volt Karlowits-Juhász Orchidea, a Miskolci Egyetem Pedagógiai Tanszékének munkatársa. Ő az iskolai közösségi szolgálathoz kutatóként, pályázati koordinátorként és egy önkéntes csoport vezetőjeként kapcsolódik. Közel egy éve követi figyelemmel iskolánk szakmai programját, így sok tapasztalattal, élménnyel, ugyanakkor külső szemmel is segítette a felmérést. A kérdőívvel megszólított célcsoport elsősorban pályakezdő, illetve egyetemista, így elsősorban egy zárt kérdéseket tartalmazó, de egy későbbi kutatást is magában foglaló kérdőívben gondolkoztunk. Lényeges volt, hogy kötelező szeretetszolgálati programunk zárásakor minden évben feltett három kérdés is megjelenjen a mérőlapon. A kérdőívet a dolgozat 1. sz. függelékeként közöljük. A kérdőívet online módon, önként, név nélkül lehetett kitölteni, így az adatok nem tekinthetők reprezentatívnak. A kérdőív 14 kérdést tartalmaz, amelyek közül egy nyitott, a többi zárt kérdés. 11 kérdést megválaszolását kötelezőként írtuk elő. A 13 zárt kérdés közül:
7 felelet-választós kérdés 2-4 lehetséges válasz közül;
2 kérdésnél listából kellett választani;
3 kérdésre pedig több válasz lehetőség közül lehetett többet is megjelölni, ezek közül az egyik esetben korlátoztuk a megjelölhető állítások listáját;
1 kérdéssorozat rács típusú volt. A közösségi szolgálati tevékenységet hét állítás mentén, egy hétfokú (0-6) skálán kellett értékelni.
A nyitott kérdésben egy asszociáció megadását kértük. Az első 5 kérdés a személyek (nem, kor), a szolgálati idő és a helyek beazonosítására szolgált. 5 kérdés a végzett tevékenységek értékeléséről szólt. 2 kérdés az érettségi utáni önkéntes tevékenységre kérdezett múlt, illetve jövő időben. Az utolsó 2 kérdés a kötelező iskolai közösségi szolgálattal volt kapcsolatos. A kérdőív kitöltését 16-27 éves fiatalokkal terveztem, akik részt vettek iskolánk kötelező szeretetszolgálati programjában. Gimnazisták, egyetemisták, pályakezdők tartoznak közéjük, így a kérdések többségénél igyekszem vizsgálni az életkorból fakadó különbségeket. Lényeges különbség adódhat az 1 év vagy 10 év távlatából a vállalt
21
szolgálatokra való visszatekintésben, azok értékelésében. Mérhető-e lényeges eltérés az évfolyamok között? Az iskolai program során, az év végén mért adatok között nincs lényeges eltérés az egyes évfolyamok között (5-10%). Vajon ezt fogja-e megerősíteni a kérdőívre adott válaszok is? A konkrét feladatvégzéstől való nagyobb időbeli távolság már nem a megélt élményekről, kapcsolatokról szól, így a szélsőséges válaszok kisebb arányban lesznek jelen. Nem életkor szerint, hanem az egy évfolyamon érettségiző diákok szerint csoportosíthatók a diákok. Az osztályra vonatkozó betűjel (a, b, c) az iskola jellegéből fakadóan került be a kérdőívbe. Iskolánkban nyolc és négy évfolyamos képzés is működik. Mérhető-e különbség a kétféle képzésben résztvevő diákok válaszai között? 2007 óta választható a négy évfolyamos képzés, amely a szeretetszolgálati tevékenységeink bővülését is magával hozta. Az elmúlt hét év tapasztalata, hogy a 9. évfolyamra bekerülő diákok lelkiismeretsebben végzik a szolgálatukat. Kérdés, hogy ez a tapasztalat megjelenik-e a mérés eredményeiben is? A szeretetszolgálat működése során érzékelhető különbség van a lányok és a fiúk szolgálata között. A lányok megbízhatóbban, kiszámíthatóbban, kreatívabban állnak hozzá vállalt feladatukhoz. Ez nem jelenti azt, hogy a fiatalemberek között ne lennének szociálisan érzékenyek, de általában kevésbé tudják átadni élményeiket kortársaiknak. A kérdésekre adott válaszok átlagai között kimutatható-e különbség nemtől függően? A szélsőséges értékek, az elutasítás és a teljes elfogadás (0-1, 6) tekintetében lesz-e különbség a lányok és a fiúk válaszai között? A kitöltést vállalók között milyen lesz a fiúk, illetve a lányok aránya? Előzetesen azt feltételeztem, hogy mérhető különbség lesz a lányok és a fiúk értékelése között, ha legalább 100 válasz érkezik a kérdőívre és a fiúk válaszainak az aránya eléri a 40%-ot. A negyedik kérdés arra vonatkozik, hogy melyik tanévben/tanévekben végezték a diákok a szolgálatot. Mivel iskolánk 9. évfolyamán kötelező program a szeretetszolgálat, így a kérdőív első kérdése meghatározza az első évszámot is. Ez a kérdés elsősorban azokról ad információt, akik a kötelező év után önkéntesként továbbra is részt vettek a programban. Az elmúlt évek azt mutatják, hogy a diákok 1015%-a folytatja a megkezdett szolgálatot vagy új területen próbálja ki önmagát. A válaszadók között milyen arányban lesznek jelen ezek a diákok? Ha 15%-nál nagyobb arányban töltik ki a több évben szolgálatot vállalók az ívet, akkor ebből a szempontból sem tekinthetjük reprezentatívnak a felmérésünket. Várhatóan azok, akik több éven
22
keresztül végeztek szolgálatot, nagy többségben ki fogják tölteni a kérdőívet és válaszaik is átlag feletti értékeket fognak mutatni. A szeretetszolgálat helyszíneire vonatkozó kérdésnél az intézményeket csoportosítani kellett, hiszen diákjaink az elmúlt 12 évben 28 intézménnyel és közel 100 különböző feladattal találkoztak. A dolgozatban megfogalmazott csoportosítási szempontokat vettem alapul. Az idősgondozás, a kisgyerekekkel való foglalkozás, a korrepetálás, a fogyatékkal élők segítése és a kórházi szolgálat jelenti az alaptevékenységeket a közösség szolgálaton belül. Egy évben volt választható a hajléktalan ellátás, 3 éve működik a közösségfejlesztés (lakótelepen). Ezek egyike sem sorolható be az 5 alaptevékenység körébe, így ezek külön területként szerepelnek a kérdőívben. A várhatóan kevés válaszadó miatt ezek az adatok nem lesznek összehasonlíthatóak a többi terület adataival. Az idősek segítését három külön pontban szerepeltettem. A tapasztalatom az, hogy az idősotthonokban, illetve az otthoni keretek közötti segítésnek lényeges különbségei lehetnek. Két idős gondozását külön feladatként adtam meg, ők mindketten hat éven át voltak hangsúlyos résztvevői a programnak, hiszen a mindennapi ebédhordásba lényegesen több diák kapcsolódott be. Lesznek-e mérhető különbségek az idősgondozáson belül? A gyerekekkel végzett tevékenységeket két csoportba soroltam: az óvodai jelenlétre, illetve a szociális, egyházi, karitatív intézményekben folytatott szolgálatokra. Nemcsak a különböző jellegű feladatellátás, hanem a résztvevő diákok nagy száma miatt is fontos a fenti csoportosítás. A közös játék során az intézményi jelleg és a gyerekek szociális helyzete is háttérbe szorul, mert maga a gyermeki lét kerül a kapcsolat előterébe. Tapasztalatom szerint a gyerekekkel végzett szolgálatoknál nem lesz különbség a beérkező adatok között. Igazolják-e ezt a feltételezést a beérkező válaszok? A közösségi szolgálat sikere leginkább a jó feladatokon múlik, ahol a diákok megélik a konkrét segítés örömét, látják értelmét az adott feladatnak és szívesen fogadják őket. Lesznek-e különbségek a területek között? A közvetlen, szoros kapcsolatra elsősorban az idősgondozásban alakulhat ki. A fogyatékkal élők életébe való bepillantás az elfogadást erősítheti, de általában hosszan tartó kapcsolat nem alakul ki. A kórházi szolgálat jellegéből fakad, hogy ritkán alakulnak ki tartós együttlétek. A közösségi szolgálat értékelését hét állítás mentén, hétfokú skálán kértem. Minden területre külön táblázat készült, hogy az adatok vizsgálhatóak legyenek a már említett szempontok szerint. A skála kijelölése során lényeges volt, hogy legyen 23
középső érték és megjelenjen az állítás teljes elutasításának lehetősége is (0 – egyáltalán nem értek egyet). A skála hosszát (7) az határozta meg, hogy a középső értéktől (3), legyen lehetőség a diáknak mérlegelni a pozitív (4-5-6) és a negatív értékek (0-1-2) között is. „Ez a táblázat nem rám vonatkozik” lehetőség csak technikai szempontból került a kérdőívbe. Mind a hét állításnál vizsgálom az eddig említett szempontokat (területek, fiú-lány, egy év-több év, négy – nyolc évfolyamos képzés, évfolyamok között). A diák hozzáállásán múlik elsősorban az, hogy szívesen végezte-e a szolgálatot. A konkrét feladatok választásának lehetősége általában megadja a kellő motiváltságot. Kérdéses, hogy a segítettek számára hasznos volt állításnál csak a több évet teljesítők és a lányok arányában mutatkozik-e pozitív eltérés vagy az egyes területek között is. Az idősgondozás, a fogyatékkal élők segítése és a kórházi szolgálat magasabb átlag értékeket kap-e, mint a gyerekekkel való foglalkozás? Az önmagad számára hasznos volt állítás kiegyenlítettebb képet mutat-e az egyes szempontok szerinti vizsgálatnál? Az általam beosztott területek befolyásolják a könnyen elvégezhető volt a feladat-ra adott válaszok átlaga közötti különbségeket. A kórházi szolgálatok között szerepel a gyerekekkel való közös játék és a Hospice szolgálat is. Könnyen elvégezhető szolgálatok között tartom számon a gyerekekkel való foglalkozásokat, a korrepetálást, a hajléktalanoknak végzett ételosztást és a közösségfejlesztést. Ez az állítás elsősorban a tevékenységek között fog jelentkezni. Csak az egyes diákok napi elfoglaltsága befolyásolja a feladatot könnyű volt beillesztened az idődbe állításra adott válaszokat. Az idősebb diákoknak talán nehezebb beosztani a szolgálatot, de általában mindennap több lehetőség közül is lehet választani. Az idősotthonokkal kialakított nyitott kapcsolat, illetve az otthonukban élő idősek segítése sok lehetőséget ad a megfelelő időpontok kiválasztására. Szoros emberi kapcsolat kialakítása elsősorban azokon a területeken lehetséges, ahol a diákok ugyanazzal a személlyel találkoznak minden héten. Így az idősgondozás mindhárom területe várhatóan magasabb átlagértéket mutat majd a mérésben, mint a többi szolgálati hely. Az idősgondozáson belül is mérhető különbség várható a helyszín tekintetében. A fogyatékkal élők, a kórházi szolgálat és a korrepetálás adhat még személyes kapcsolatokat, de ezek általában nem tartósak. A sikeresség érzése az előző hat adat közül négy esetben azonosságot mutathat. Hiszen, ha szívesen végezted, ha hasznos volt a feladat más számára vagy önmagadra, ha kialakítottál szoros kapcsolatokat, akkor biztosan sikeresnek is értékeled a szolgálatodat.
24
Az iskolában elegendő segítséget kaptál kérdésre három lehetőség közül lehet választani. A 9. évfolyamos diákok részére kialakított struktúra, az évi rendszeres találkozások jelentenek egyfajta biztonságot a diákok számára, de a kérdésben és a rá adott válaszban elsősorban az egyedi szolgálat kísérése jelenik meg. Tudatosan döntöttünk a párban történő, nem ellenőrzött feladatvégzés mellett, de a diákok között biztosan vannak többen, akik nem kérik, de igényelnék a kísérés közvetlenebb formáját is. Arra törekszünk, hogy minden diák segítséget kapjon az előző keretek között, remélem, a beérkező válaszok is ezt tükrözik. Otthon beszélgettetek-e a szeretetszolgálatról kérdésre adott válaszok között remélem, pozitív irányba tolódnak el a válaszok, vagyis több családban esik szó a diákok végzett szolgálatáról. A szívesen és sikeresen végzett szolgálatra adott válaszokkal való kapcsolat is vizsgálandó. A leginkább miért volt jó számodra a szeretetszolgálat kérdésre 12 lehetséges válasz közül lehetett kiválasztani hármat. Nyitott válaszként az egyéb is megjelent, de a megadott válaszok között megtalálhatók a legjellemzőbb szempontok. Félő, hogy a közösségi szolgálat több területen is hatással volt a diákokra, így nehezen tartható a hármas választás. A szerkesztő programban nincs korlátozás beépítve, így csak a felhívás szövege utal erre. Ezzel mérhetővé válik, hogy miként sikerült betartani ezt a válaszadóknak. A lehetséges válaszok sorrendje véletlenszerűen lett kialakítva. A diákok életkora befolyásolja-e a választást? A 9. évfolyam végén végzett felmérésünkben nyitott kérdésként fogalmazzuk meg: miben fejlődtél a szolgálat során? Az eredmény azt mutatja, hogy a diákjaink legalább 70%-a türelmesebbé vált a szeretetszolgálat által. A kérdőíven megadott válaszok új lehetőségeket kínálnak fel. Marad-e a türelem a leggyakrabban megjelölt fejlődési irány? Várhatóan a szociális érzékenységre jellemző pozitív értékek aránya lesz a legmagasabb (türelmesebb, segítőkészebb, figyelmesebb, toleránsabb), majd a következő csoportban az elvontabb, kevésbé kézzel fogható értékek (sikerélmény, hitbéli erősödés, munka- vagy élettapasztalat, elesettekkel való szembesülés). Harmadik csoportba azokat a válaszlehetőségeket
soroltam,
amelyek
nem
csak
szociális
feladatvállalással
fejleszthetők (együttműködési készség, önbizalom erősödése és új kapcsolatokkal történő gazdagodás). A következő két kérdés a már érettségizettek múltbeli önként vállalt szolgálatára, illetve a még nem érettségizők jövőbeli terveire kérdez. Nem definiáltuk az önként
vállalt
segítő
tevékenységet,
így
a
diákok
fogalmi
értelmezésére 25
hagyatkozhatunk. A diákok számára az önkéntes tevékenység elsősorban az, amit a kötelező szolgálat során megtapasztaltak, de önkéntes alapon. Az Önkéntesség európai éve (2011) kapcsán jelentek meg azok a felmérési adatok, amely alapján a felnőtt magyar lakosság 11%-a végez önkéntes tevékenységet.17 Ugyanitt találkozunk 40%-os értékkel is, de ez az adat nem rendszeres tevékenységre utal, hanem évente legalább egyszer végzett önkéntes munkára. Úgy gondolom, hogy a diákok többsége az általuk megismert rendszeres feladatvállalás alapján válaszol a kérdésre. A még nem érettségizett évfolyamnál megjelenik a „nem tudom” válasz lehetősége is, amely kibúvót jelent az igen-nem típusú döntés alól. A 12. nyitott kérdésnél egy hasonlatot kellett írni a szeretetszolgálatra. Nem tettem kötelezővé a válaszadást, így az első kérdés magától értetődő: Hányan válaszolnak az egyetlen nyitott kérdésre? Csoportosíthatók-e az adott válaszok? Az utolsó két kérdés a bevezetett közösségi szolgálat ismeretére és az azzal való egyetértésre kérdez rá. Feltételezem, hogy az idősebbek is hallottak a törvényi bevezetésről. Azok többsége, akik már végeztek szolgálatot vajon egyetért-e azzal, hogy minden középiskolás diák folytasson ilyen jellegű tevékenységet kötelezően? Kérdésként merülhet fel, hogy a „nem” válasz saját szolgálatuk sikertelenségével, eredménytelenségével összefüggésben jelenik-e meg? Az egyetértő válaszok között a több éven át szolgálatot végzők aránya felülreprezentált lehet. A kérdőívben résztvevő diákok közül csak a most 10. évfolyamos fiatalokat érinti a törvényi kötelezettség.18 Kérdés, hogy válaszaikban ez a kötelező-kényszer megjelenik-e negatív eredményként.
4.2. A felmérés eredményei 4.2.1 A válaszadók köre 2002 óta több mint 800 diák vett részt iskolánk szeretetszolgálati programjában. Közülük 550 diák már érettségizett. Őket is igyekeztem elérni a szeretetszolgálati kérdőívvel. Technikailag a diákok e-mail címét használtam és kértem a kérdőív
17
Magyar Köztársaság Kormánya Nemzeti Önkéntes Stratégia 2012 – 2020, 11. old. 2008-as reprezentatív közvélemény kutatás alapján. Az itt közölt 40%-os érték 2004-es, véletlenszerű felmérés alapján adódott, tág mintavétel és értelmezés szerint. http://www.kormany.hu/download/4/98/d0000/%C3%96nk%C3%A9ntes%20strat%C3%A9gia.pdf 18 A 2016 előtt érettségiző évfolyamoknak a kötelező jelleget nem a törvény, hanem az iskola pedagógiai programja írta elő. Fényi Gyula Jezsuita Gimnázium és Kollégium Pedagógiai Programja 2013/14. http://gimnazium.jezsu.hu/index.php/oktatas/szabalyzatok/item/14-pedagogiai-program/14-pedagogiaiprogram
26
facebook csoportokon való továbbítását. A kérdőív kitöltése anonim és önkéntes volt, így a még gimnáziumban tanuló diákokat is csak e-mailen keresztül szólítottam meg. Csak online kitöltésre volt lehetőség. A kérdőívre hét napon keresztül vártam az adatokat, majd lezártam. 243 válasz érkezett. Egy diák válaszát nem vettem figyelembe a kiértékelésnél, mert válaszai szerint egy tanév alatt minden területen végzett szolgálatot és minden adatra egységesen 0 értékkel válaszolt. Így 242 diák adatait dolgoztam fel a kiértékelésben. A szolgálatba bekapcsolódó diákok (807 fő) és a kérdőívre válaszolók (242 fő) aránya 30 %. A teljesen elfogadó és teljesen elutasító diákokat a szeretetszolgálati értékelés alapján vizsgáltam. Két diák (férfi) válaszolt a vállalt terület minden állítására 0 értékkel. Az egyik diák az otthoni idősgondozásban, a másik iskolai korrepetálásban vett részt. A teljes elutasítást jelenti, hogy minden eldöntendő kérdésre nemmel válaszoltak és a kötelezően kitöltendő Miért volt jó a szeretetszolgálat kérdésre az egyéb lehetőséget húzták ki. Egyikük élt a hasonlat lehetőségével: „A szeretetszolgálat olyan, mint halottnak a csók.” Nyolc diák (5 nő és 3 férfi) a végzett szolgálatára csak a legmagasabb értéket (6) adta. Közülük két diák végzett több éven át szolgálatot. Négyen az idősek otthoni gondozásában tevékenykedtek.
4.2.2 1) Melyik évben érettségiztél vagy fogsz érettségizni? Egy adott évfolyamból érkező válaszok száma 16 és 32 között szerepelt. Így minden évfolyamra érkezett annyi válasz, amely az elemzést lehetővé teszi.
1. ábra Melyik évben érettségiztél vagy fogsz érettségizni?
27
A szeretetszolgálat értékelésére adott válaszok átlaga közötti különbség mérhető. Az összesített átlag 4,44. Két évfolyam (2007. és 2016.) kiemelkedő átlagot ért el a válaszadók között. Két évfolyam átlageredménye lényegesen az átlag alatt szerepel (2006. és 2014.) Az említett négy évfolyam közül három esetben a kötelező szolgálati év végén is hasonló eredmény született. Érdekes, hogy a két mérés közötti eltérés a 2016-ban érettségiző évfolyamnál mértem, akik tavaly év végén és most töltötték ki a kérdőívet. évfolyam
2006. 2007. 2008. 2009. 2010. 2011. 2012. 2013. 2014. 2015. 2016.
átlag
4,10
4,73
4,26
4,59
4,50
4,28
4,56
4,61
4,15
4,33
4,70
A skála magasabb értékeit (5, 6) a 2007-ben (66%), 2016-ban (64%) és 2009-ben (61%) érettségiző diákok adták a legnagyobb arányban. Az alacsonyabb értékek (0, 1, 2) a 2008-ban (19%) és a 2006-ban (17%) érettségiző diákok esetén fordultak elő leggyakrabban. Az elmúlt évben szolgálatot teljesítő és a kérdőívet kitöltő diákok 96 %-a érezte úgy, hogy maximális segítséget kapott az iskolában. Az első évfolyam diákjainál szerepelt a legalacsonyabb arány (50%). A 2012-ben és 2016-ban érettségiző diákok és válaszoló diákok közül mindenki érzékelte az iskolában történő odafigyelést. A szolgálatról történő rendszeres otthoni beszélgetés szintén az előző évben szolgálatot teljesítők között volt a legmagasabb (42%) és a kezdő évfolyamnál a legalacsonyabb (5%). Ezek az adatok nem mutatnak folyamatos növekedést, de érdekes, hogy több szempont figyelembevételénél is a szélső értékeket a vizsgálatban szereplő első és utolsó évfolyamnál mértem. Nem valószínű, hogy évfolyamfüggő a már érettségiző diákok önkéntes segítő tevékenységbe történő bekapcsolódása. Inkább az évfolyamon együtt gondolkodó diákok aktivitásán múlik az önkéntesség vállalása. A 2009-ben érettségiző diákoknál a legmagasabb az arány (63%), a legalacsonyabb arány 2007-ben és 2013-ban (32%) volt. A még nem érettségizett diákok többsége még nem tudja, hogy később végez-e önkéntes segítő tevékenységet. Az arányok tekintetében nincs eltérés az évfolyamok között. Megnyugtató, hogy minden 2016-ban érettségiző és a kérdőívre válaszoló diák tudja, hogy számára kötelező 50 óra közösségi szolgálat végzése. A 2013-ban és 2014ben érettségiző diákok közül is mindenki hallott a törvényi kötelezettségről. A legalacsonyabb arányban (55%) a 2010-ben érettségiző diákok hallottak erről.
28
A 2009-ben és a 2013-ban érettségizettek teljes mértékben (100%) egyetértenek a törvényi rendelkezéssel. A 2011-ben végzett diákoknál a legalacsonyabb ez az arány (70%). 2016-ban érettségiző és válaszoló 26 diák közül 18 egyetért, 3 nem ért egyet és 3 diáknak nincs véleménye a kérdésről. A mért eltérések számbavétele ellenére sem lényegesek a különbségek az egyes évfolyamok között. A kérdőív állításaira adott pontszámok minden évfolyamon nagyon magasak, így a néhány százalékos eltérések csak az elemzés miatt kerülnek előtérbe. Minden szolgálati év végén válaszolnak a diákok egy kérdőívre, amelyben nyitott és zárt kérdések is szerepelnek. Ekkor kötelezően és névvel válaszolnak a kérdésekre. A két kérdőív hasonló kérdései a következők voltak: Szívesen végezted-e az adott feladatot? (szívesen végezted) Mennyire volt eredményes a tevékenységed? (hasznos önmagadnak) Értékeld önmagad! (sikeresnek értékeled) A két kérdőív hasonló adatai alapján készítettem a következő táblázatot. 70% alatti eredmény a táblázat 66 adata között csak kétszer fordul elő. 70 – 80% és 80 – 90% közötti adat 32-32 esetben szerepel. A párhuzamos adatok közötti legnagyobb eltérés 9%. szívesen
szívesen
eredményes hasznos
önértékelés sikeres
9. után
2014-ben
9. után
2014-ben
9. után
2014-ben
2006.
74%
82%
72%
73%
71%
68%
2007.
86%
87%
79%
87%
75%
82%
2008.
86%
79%
81%
72%
71%
72%
2009.
81%
88%
76%
84%
69%
78%
2010.
84%
86%
83%
82%
76%
83%
2011.
83%
82%
79%
75%
72%
70%
2012.
85%
89%
83%
78%
74%
82%
2013.
84%
88%
77%
78%
76%
76%
2014.
74%
80%
75%
71%
72%
73%
2015.
84%
81%
85%
81%
77%
76%
2016.
80%
85%
81%
79%
75%
85%
átlag
82%
84%
79%
78%
73%
77%
évfolyam
4.2.3 2) Milyen betűjelű osztályba jártál?
29
2. ábra Milyen betűjelű osztályba jártál?
A négy évfolyamos képzésben résztvevő diákok válaszainak száma (39 db) lehetőséget ad a két típus közötti összehasonlításra. A későbbiekben nem térek ki külön a kétféle típusú képzés eredményeire, ezért az egyezőségeket és különbségeket az alábbiakban említem:
A szeretetszolgálat értékelésére adott válaszok átlaga és szórása közötti különbség nem számottevő. nyolc évfolyamos képzés (a, b) négy évfolyamos képzés (c )
átlag 4,45 4,41
szórás 1,44 1,51
A négy évfolyamos képzésben tanuló diákok száma 5%-kal magasabb volt, akik az iskola segítségadását maximálisnak értékelték (79%).
A kollégiumi elhelyezés lehet az oka annak, hogy a 9-12. évfolyamos diákok 23%-a nem beszélgetett otthon a szolgálatról, míg az 5-12. évfolyamos társaiknál ez az arány 16%.
Jelentősebb különbség mérhető az érettségi utáni tervezett önkéntes segítésről. A nyolc évig iskolánkban tanuló diákok 38%-a gondolja úgy, hogy fog önkéntesként tevékenykedni, míg a négy évfolyamos osztályokban ez az arány 29%.
Az előző adatot erősíti az is, hogy a diákok 88 %-a (nyolc évfolyamos képzés), illetve 74%-a (négy évfolyamos képzés) ért egyet a kötelező szolgálat bevezetésével.
Így az a feltevés, hogy a négy évfolyamos diákok elkötelezettebben vesznek részt a szolgálatban, az adatokban ez nem tükröződik, sőt ezzel ellentétes irány figyelhető meg.
30
4.2.4. 3) Nem?
3. ábra A nemek eloszlása
Az ábrán is látható, hogy a kérdőívet pontosan ugyanannyi nő és férfi töltötte ki (121 – 121 fő). A nő – férfi adatok elemzése közötti különbségeket részletezve:
A szeretetszolgálat értékelésére adott válaszok átlaga közötti különbség mérhető. átlag
szórás
értékelések száma
férfi
4,3
1,5
1008
nő
4,5
1,4
1283
Annak ellenére, hogy ugyanannyian töltötték ki a kérdőívet, a tevékenységekre adott értékelések száma lényeges eltérést mutat. Ez annak a következménye, hogy a lányok között lényegesen többen vannak, akik nem csak egy éven keresztül végezték a szeretetszolgálatot (42 nő – 17 férfi)
4. ábra A nemek eloszlása a több éven át szolgálatot teljesítők között
Az értékelések átlagának különbsége már előrevetítette, hogy a skála magasabb értékeit (5, 6) a lányok többen választották, mint a fiúk (fiúk 54%, lányok 59%). Az
31
alacsonyabb (0, 1, 2) értékeknél ez a különbség nem számottevő (fiúk 11%, lányok 10%).
A szolgálati helyek választása is eltérést mutat a nemek szerint. Az intézményi idősgondozásban tevékenykedő fiúk válaszoltak többen (21% - 11%). Az óvodai (8% - 13%) és a kórházi szolgálatban (8% - 14%) a hölgyek vannak többségben.
Meglepetést jelentett, hogy a lányok és a fiúk között is ugyanannyian (91 fő, 75 75%) érzik úgy, hogy maximális segítséget kaptak az iskolában.
A szülőkkel, a szolgálatról történő otthoni beszélgetés a lányoknál rendszeresebb (19% - 37%).
76, már érettségizett diák közül 49 lány végzett önkéntes segítő tevékenységet az elmúlt években. Ez 36% - 64%-os fiú, lány arányt jelent. Ez előrelépést jelent a fiúk szempontjából, mert a még nem érettségizettek körében ez az arány még 29% - 71% volt.
A válaszadók közül a lányok 87%-a (a fiúknál mért 65%-os arányhoz képest) tud a közösségi szolgálat törvényi bevezetéséről. Ezzel 90%-uk egyetért, míg a fiúknál ugyanez az arány 80%. Mindkét érték rendkívül magasnak minősíthető.
Az adatok is megerősítik, hogy a lányok nagyobb aktivitással vesznek részt a szeretetszolgálatban.
4.2.5 4) Melyik tanévben/tanévekben végeztél szolgálatot?
5. ábra Melyik tanévben végeztél szolgálatot?
Az 5. ábra az adott évben szolgálatot végző diákok számát mutatja. A 2002/2003. tanévben csak a 9. évfolyamosok végeztek szolgálatot, illetve a 2013/2014. tanévben
32
csak azon diákok adatai találhatók, akik idősebb diákként ebben az évben is tevékenykednek. A most 9. évfolyamos diákok nem vettek részt a felmérésben. Ők júniusban, a program zárásakor adnak számot a végzett szolgálatukról. Az összesített szám (355) is mutatja, hogy a válaszadó 242 diák 355 alkalommal végzett közösségi szolgálatot az elmúlt 11 évben. 59 diák végzett több éven át szolgálatot, azaz az összes válaszoló 24%-a. A válaszolók között két éven át végzett szolgálatot 26 diák, három éven keresztül 14 diák, négy éven át 17 diák és ketten öt éven keresztül segítették a rászorulókat. Szinte minden vizsgált szempontnál mérhető különbség tapasztalható a több éven keresztül szolgálatot végző diákok és csak a kötelező évben bekapcsolódók között. Az átlageredmények közti eltérés még a lány – fiú aránynál is nagyobb eltérést mutat. Az adatok szórása a két vizsgált csoportban különböző mértékű. Önkéntesként is segítő diákok adatai az átlaghoz viszonyítva közelebb helyezkednek el. Egy évben szolgálatot teljesítők között az adatok szóródása nagyobb az átlaghoz képest. kötelező egy év több év
átlag 4,27 4,74
szórás 1,49 1,34
A magasabb értékeket (5, 6) a több éven át teljesítő diákok 68%-ban adtak, míg az egy évben szolgálatot végzőknél is sokan (51%), de 17%-kal kevesebben. Az alacsonyabb (0, 1, 2) értékeknél ez a különbség szintén számottevő (13%, lányok 8%). A szolgálati helyszínek közötti választás szempontjából is elemezhető a két vizsgált csoport. Minden olyan területen, amely könnyebb szolgálatként (óvodai szolgálat, gyerekekkel való játék, korrepetálás) minősíthető, nagyobb arányban szerepelnek csak a kötelező évben szolgálatot teljesítők. A nehezebbnek tartott területeken (otthoni idősgondozás, fogyatékkal élők segítése, kórházi szolgálat) szívesen vállalnak szolgálatot azok a diákok, akik több éven át segítenek.
33
6. ábra Területenkénti eloszlás (egy évig szolgálatot teljesítők)
7. ábra Területenkénti eloszlás (több évig szolgálatot teljesítők)
A kérdőívben megfogalmazott hét állításra adott értékek átlaga is lényeges eltérést mutat a két csoportban. Azoknál az állításoknál, amelyek az eredményesség szempontjából kevésbé lényegesek (könnyen elvégezhető, könnyű volt beillesztened) hasonló átlag született, míg a másik öt állításra
hasznos önmagadnak
könnyen elvégezhető
könnyű volt beilleszteni
szoros kapcsolatok
sikeresnek értékeled
kötelező egy év több év
hasznos a segítettnek
vonatkozó átlagok eltérése jelentősnek mondható. szívesen végezted
4,9 5,4
4,4 5,0
4,5 5,1
4,5 4,5
4,3 4,5
2,9 3,8
4,4 4,9
34
Az iskolában nyújtott segítség megítélésében a több éve szolgálatot vállalók 85%-a érzi, hogy maximális segítséget kapott. A csak egy évben szolgálatot végző diákoknál is magas ez az adat (72%).
A szülőkkel, a szolgálatról történő otthoni beszélgetés az önként is szolgálatot vállalók között 32%. E diákok 3%-a nem beszélgetett otthon a szolgálatról, addig a kötelező szolgálatot végzők között ez az adat 21%.
Lényeges eltérés van az érettségi után végzett önkéntes segítő tevékenységet vállalók arányában is. A több éven keresztül segítőknél 74%, az egy évben szolgálatot teljesítőknél 36 % az aránya azoknak, akik otthon erről szüleikkel beszélgetnek.
A közösségi szolgálat törvényi bevezetéséről többen értesültek (83% -74%) és többen is támogatják (90% - 84%) azok közül, akik önkéntesként is bekapcsolódtak a szeretetszolgálatba.
A előző pontokban megfogalmazott eltérések alapján megfogalmazható, hogy azon diákok, akik több éven át végeztek segítő tevékenységet, szívesebben, hasznosabban, sikeresebben, eredményesebben élték meg a szolgálatot, mint azok a kortársaik, akik csak egy éven át kapcsolódtak be a munkába. Az adatokból nem mutatható ki, de az idősebb diákok bekapcsolódása a 9. évfolyamosok kötelező programjába a fiatalabb diákok szempontjából a legfontosabb. Pozitív példát látnak maguk előtt, az idősebbek a kiscsoportos beszélgetéseken tapasztalataikkal segítik a fiatalabbakat. Talán a fenti adatok megerősíthetik a közösségi szolgálat bevezetésének értelmét. A több évet segítők véleménye jobb, mint az egy évig teljesítőknél, de az ő véleményük is határozottan pozitív a közösségi szolgálatról.
4.2.6 5) Milyen területen végeztél szeretetszolgálatot? A kérdőív szerkesztésénél megfogalmazottak szerint alakult a beérkezett adatok összesítése. A hajléktalanok segítésére (3) és az avasi lakótelepen szervezett közösségfejlesztésre (2) kevés adat érkezett, így ezek nem hasonlíthatók össze a többi terület adataival.
35
8. ábra Milyen területen végeztél szolgálatot?
Az idősek segítésének három csoportba és a gyerekekkel végzett tevékenységek két csoportba sorolása közel hasonló mintát eredményezett. Az elemzésben vizsgált nyolc területre adott válaszok száma 51 – 34 között változott. A területekre adott válaszok átlag értékei között nincs jelentős különbség. Kiemelhető az idős emberek otthoni segítése (2. és 3. terület) és a korrepetálás (7. terület) átlag alatti értékelése. Az adatok azt a feltételezést is megerősítik, hogy az idősgondozásban szolgálatot végző diákok értékelése a legmagasabb, de a három kialakított terület közötti különbség is megállapítható. A gyerekek körében végzett két szolgálat (5. és 6. terület) között nincs lényeges különbség. terület átlag
1 4,42
2 4,77
3 4,88
4 4,16
5 4,50
6 4,38
7 4,06
8 4,42
A skála magasabb értékeit (5, 6) Márta néni és Imre bácsi segítő adták (3. terület, 71%). Ezen kívül még az idős emberek otthoni segítése esetén (2. terület) adtak magasabb értékeket (68%). A fogyatékkal élők segítése estén (4. terület) volt ez az érték a legalacsonyabb (47%). Az alacsonyabb (0, 1, 2) értékek a korrepetálásnál (7. terület) fordultak elő leggyakrabban (16%). A 10 tevékenységcsoport és a 7 állításra adott értékek között nincsenek lényeges eltérések. Az átlagok közötti legnagyobb különbség a diákok és a segítettek között kialakult kapcsolat szorosságának megítélésében volt (1,7 a 0 - 6 közötti skálán). Az idősek otthoni segítése (4,1) és a korrepetálás (2,4) területein szerepeltek a szélső értékek. Érdekes, hogy a kórházi szolgálatnál a segítettek köre gyakran változik, ennek ellenére szorosabbnak (3,0) ítélték a kialakult kapcsolatot, mint a korrepetálásnál és a gyerekek intézményi segítésénél. Az
36
idősgondozás területei kapták a legmagasabb értékeket, de a kapcsolat szorosságának megítélésében is különbség tapasztalható a három területen belül. A fogyatékkal élők segítését és a kórházi szolgálatot ítélték a legkevésbé könnyűnek a diákok. A két, gyerekekhez kapcsolódó programot jelölték a legkönnyebbnek. A szívesen végzett tevékenység a hasznossággal összefüggést
terület/állítás
szívesen végezted
hasznos a segítettnek
hasznos önmagadnak
könnyen elvégezhető
könnyű volt beilleszteni
szoros kapcsolatok
sikeresnek értékeled
mutat és a sikeres szolgálattal is kapcsolat található.
1 2 3 4 5 6 7 8
4,9 5,3 5,3 4,8 5,2 5,0 4,9 5,1
4,4 5,0 5,5 4,5 4,5 4,2 4,3 4,9
4,6 4,9 5,1 4,7 4,6 4,6 4,2 5,3
4,8 4,8 4,7 3,6 4,9 4,9 4,2 3,7
4,4 4,3 4,5 3,8 4,3 4,7 4,5 4,3
3,5 4,1 4,0 3,1 3,3 2,8 2,4 3,0
4,4 5,0 5,1 4,7 4,8 4,4 4,0 4,6
A közösségi szolgálat sikerének egyik lényeges eleme a konkrét, értelmes feladatok választásának a lehetősége. A válaszadók által a területekre és állításokra adott átlag feletti értékek (4, 5, 6) magas aránya (77%) megerősíti az általunk kialakított rendszert, a választható feladatok kínálatát. Az átlag alatti értékek (0, 1, 2) arány csak 11% a válaszadók között.
4.2.7 6) Kérlek, értékeld a szeretetszolgálatodat! Az előző pontokban kerestem az egyezőségeket és a különbségeket a válaszolók adatai alapján, különböző szempontok figyelembevételével. Most a következő hét állításra adott pontszámokat (0 – 6 között) igyekszem értékelni: 1. szívesen végezted a szeretetszolgálatot 2. hasznosnak tartottad a végzett feladatot a segítettek számára 3. hasznosnak tartottad a végzett feladatot önmagad számára 4. könnyen elvégezhetőnek tartottad a feladatot 5. a feladatot könnyű volt beillesztened az idődbe 6. a szeretetszolgálat végzése során szoros emberi kapcsolatok szövődtek 7. sikeresnek értékeled a szeretetszolgálatodat
37
A 242 diák 327 esetben adott értékelést. Az összes alkalom (355) és az értékelések száma (327) közötti eltérés abból fakad, hogy több diák ugyanazt a szolgálatot végezte éveken keresztül, így az alkalmak száma gyarapodott, de az értékelések száma nem.
9. ábra Értékeld szeretetszolgálatodat!
Az állításokra vonatkozó értékek átlaga 5,05 (szívesen végezted) és 3,24 (szoros kapcsolatok) között szerepelnek. A szolgálat eredményességére (1, 2, 3, 7) vonatkozó állításokra magasabb átlagok születtek, mint a szolgálatra jellemző ténybeli (4, 5, 6) megállapításokra. A szívesen végezted a szolgálatod állításra érkeztek a legmagasabb értékek.
10. ábra Szívesen végezted a szeretetszolgálatot
A szolgálat hasznos volt a segítettekre, illetve önmagunkra állítások és a szolgálat sikerességére vonatkozó adatok között szinte teljes azonosság fedezhető fel. Ha csak a szolgálat hasznosságát, sikerességét és azt az állítást, hogy a diákok szívesen végezték a szolgálatot, vetjük össze, akkor az átlag feletti értékek (4, 5, 6) aránya 85%. Ezen négy
38
állítás mentén vizsgálva az átlag alatti értékek (0, 1, 2) aránya csak 6% a válaszadók között.
Ezen
adatok
mutatják
leginkább
a
szeretetszolgálati
programunk
állítás
szívesen végezted
hasznos a segítettnek
hasznos önmagadnak
könnyen elvégezhető
könnyű volt beilleszteni
szoros kapcsolatok
sikeresnek értékeled
összesen
eredményességét.
átlag
5,05
4,64
4,72
4,47
4,37
3,24
4,61
4,44
összes válasz
327
327
327
327
327
327
327
2289
0 gyakorisága
2
3
3
4
3
24
3
42
1 gyakorisága
1
4
6
4
9
31
7
62
2 gyakorisága
5
20
12
24
17
65
9
152
3 gyakorisága
14
31
29
42
42
57
45
260
4 gyakorisága
62
67
71
61
91
61
66
479
5 gyakorisága
108
101
93
112
94
50
97
655
6 gyakorisága
135
101
113
80
71
39
100
639
4.2.8 7) Iskoládban elegendő segítséget kaptál a szeretetszolgálat végzéséhez?
11. ábra Iskoládban elegendő segítséget kaptál a szeretetszolgálat végzéséhez?
Összesen 10 diák érezte úgy, hogy nem kapott segítséget a szolgálat során. 232 diák választotta azt, hogy részben vagy maximálisan segítette munkájában az iskola. A diákok által adott pozitív válaszok aránya messze meghaladja az általam feltételezett értéket.
39
4.2.9 8) Otthon beszélgettetek a szeretetszolgálatról?
12. ábra Otthon beszélgettek-e a szeretetszolgálatról?
6%-kal, (15 fővel) magasabb azoknak a száma, akik otthon rendszeresen beszélgettek a szolgálatról, mint akik nem. A megfogalmazott célt sikerült elérni. (A szülői értekezleteken hangsúlyosan kérjük minden évben, hogy a szülők kísérjék végig gyermekeik szolgálatát.)
4.2.10 9) Leginkább miért volt jó számodra a szeretetszolgálat?
13. ábra Leginkább miért volt jó számodra a szeretetszolgálat?
A 242 válaszoló diák közül 187 figyelt arra, hogy maximum három válasz bejelölését kértük és a válaszadást kötelezőként jelöltük be. A kérdés szempontjából
40
fontosnak gondoltuk a tudatos választást. 3 diák nem válaszolt (az egyéb választ kihúzta), 28 diák négy választ, 12 diák öt választ és 12 diák ötnél több választ jelölt be. Az adatok rögzítésénél, az ötnél több lehetőséget bejelölő diákok válaszait töröltem. Így összesen 647 válasz kiértékelését végeztem el. Hét diák döntött úgy, hogy önállóan fogalmazza meg, hogy miért volt jó számára a szolgálat. Nem korosztályhoz kötött, de a legidősebb évfolyamból és a mostani gimnazisták közül is hárman fogalmaztak meg önálló gondolatatot. Az ő véleményük szerint, azért is volt jó számukra a szeretetszolgálat, mert az a védő burok, amit az iskola adott kinyílt a világra. félelem helyett természetességgel tudok fordulni a rászorulók, elesettek felé. más oldalról szemlélhettem az elmúlást. tisztult a tény, hogy nagyon jó dolgom van, másokhoz viszonyítva. rájöttem milyen rövid és törékeny az életem. teljesen más embereket ismerhettem meg. nem változtatott rajtam, mert véletlenül addig is volt kapcsolatom mindenféle élethelyzettel. A beérkezett adatok alapján három lehetőségre adott válaszok kiemelkedtek a többi közül: toleránsabb, elfogadóbb lettem (16%) élettapasztalatot szereztem (15%) türelmesebb lettem (14%) A szociális érzékenységre jellemző pozitív értékek (türelmesebb, segítőkészebb, figyelmesebb, toleránsabb) választásának aránya 49%. Az elvontabb, kevésbé kézzel fogható értékeket (sikerélmény, hitbéli erősödés, munka- vagy élettapasztalat, elesettekkel való szembesülés) a diákok 36%-a jelölte meg.
Az együttműködési
készség, önbizalom erősödése és új kapcsolatokkal történő gazdagodás lehetőségét a válaszadók 14%-a tartotta fontosnak. Életkor szerint is vizsgáltam a válaszokat. Három korcsoportot határoztam meg: I. II. III.
2006-2008-ban érettségizett, idősebb öregdiákok 2009-2013-ban érettségizett, ifjabb öregdiákok 2014-2016 között érettségiző, jelenlegi gimnazisták.
Az egyes csoportokon belül kerestem azokat a válaszokat, melyek az átlaghoz képest kiemelkedően jelennek meg. Az I. korcsoport esetében, 9-11 év távlatából az
41
„élettapasztalatot szereztem” jelenik meg hangsúlyosan. A II. korcsoportnál az „erősödött a hitem” és „szembesültem azzal, hogy vannak elesettek, segítségre szorulók” válaszok emelkedtek ki a másik két korcsoporthoz képest. A III. korcsoportnál a „türelmesebb lettem” és „új emberi kapcsolatokkal gazdagodtam” válaszok voltak meghatározóak a többiekhez viszonyítva.
4.2.11 10) Végeztél-e érettségi óta valamilyen önkéntes segítő tevékenységet?
14. ábra Végeztél-e érettségi óta valamilyen önkéntes segítő tevékenységet?
A kérdés nem volt kötelező, hiszen csak a már érettségizett diákokra vonatkozott. Ennek ellenére közülük csak egy diák nem válaszolt. A 168 válasz között többségben volt a nem válasz (92). A bevezetőben is jelzett fogalmi definiálatlanság miatt is bizonytalan a kérdésre adott válaszok pontossága.
4.2.12 11) Mit gondolsz, érettségi után fogsz végezni önkéntes segítő tevékenységeket?
15. ábra Mit gondolsz, érettségi után fogsz végezni önkéntes segítő tevékenységet?
42
A kérdés nem volt kötelező, hiszen csak a jelenlegi gimnazistákra vonatkozott. Négy diák nem válaszolt. A 69 válaszadó közül csak 25 gondolja úgy, hogy biztosan fog érettségi után önkéntes segítő tevékenységet végezni. A nem tudom válasz lehetséges jelölése miatt csak egy diák válaszolt nemmel. A többség (43) a bizonytalan, de nem tagadó választ jelölte meg.
4.2.13 12) A szeretetszolgálat olyan, mint a … Kérlek, fejezd be a mondatot egy hasonlattal! Ne gondolkodj sokat a válaszon! A nyitott mondatra adható választ nem tettem kötelezővé. Nagy öröm, hogy ennek ellenére 181 diák válaszolt valamit a kérdésre. A 61 nem válaszoló diákra, mint csoportra nem jellemző az életkor, többségében fiúk alkotják (60 %) és 92 %-ban csak egy évig végeztek szolgálatot. Nagyon sok egy szavas hasonlat érkezett (madár, barack, pite, eső, vitamin, fa). A leggyakrabban (13) előforduló hasonlat, az élet. Többször előfordul a magamat adni…, egy falat kenyér, szemben úszni az árral, egy csepp víz, egy jól irányzott atyai pofon, egy kirándulás, egy lehetőség, egy kihívás a szeretetszolgálat hasonlataként. A válaszokban gyakran megjelennek lelki tartalmak is. Egy küldetés, ahova a saját lelkiismeretem és Isten küld. Négy esetben értelmeztem negatív tartalmat. Ezek közül az egyik: nehezen érthető munka, nehezen érthető jutalmazással. Voltak érdekes megfogalmazások, melyek értelmezése nagyon sokféle lehet: kutyasétáltatás, öröme van benne mindkét félnek vagy belenézni egy kútba és adott esetben bele is mászni a szomszéd kisgyerek homokozó lapátjáért. És vannak a kedvencek. A szeretetszolgálat olyan, mint tükörbe nézni a valódi éneddel. a ruhátlan embernek ruhát adni. egy mosoly. Ha adsz, visszakapod. a rászorulók átszűrése önmagamon. amit sajnálnék, ha nem lenne az életem része. ...korábban zárt ajtókat kinyitni mások számára. mikor a sok kicsi hangya szorgoskodik. egy hasznos élmény, amit kár lett volna kihagyni.
43
egy jó tábor, mindig vidáman, feltöltődve, élményekkel gazdagon megyek haza. a síelés egy kezdőnek. Az elején tuti hogy elesel, nem tetszik, fájdalmas, pláne ha kötelező, de az esetek többségében később az ember szenvedélyévé válik.
4.2.14 13) Hallottál-e arról, hogy 2016-tól érettségiző diákok számára kötelező 50 óra közösségi szolgálat végzése?
16. ábra Hallottál-e arról, hogy 2016-tól az érettségiző diákok számára kötelező a közösségi szolgálat?
A kérdőívet kitöltők jelentős arányban hallottak a közösségi szolgálat törvényi bevezetéséről.
4.2.15 14) Egyetértesz-e azzal, hogy 2016-tól érettségiző diákok számára kötelező 50 óra közösségi szolgálat végzése?
17. ábra Egyetértesz-e azzal, hogy 2016-tól kötelező a közösségi szolgálat?
44
A kérdőívet kitöltők határozottan egyetértenek a közösségi szolgálat kötelező bevezetésével. Az egyetértők 85%-os aránya különösen annak fényében meggyőző, hogy a kérdőívet kitöltők valamennyien végeztek szeretetszolgálati munkát, mely teljesítette volna a törvényi előírásokat is.
45
5. Összegzés Az elmúlt években került országosan bevezetésre az iskolai közösségi szolgálat. Általánosan kevés tapasztalat van még róla, minden iskola keresi saját útját, folyamatosan alakítja szolgálatának kereteit. Gimnáziumunk, a jezsuita hagyományokat folytatva és új kihívásokra válaszolva 2002 óta hangsúlyos szerepet ad a diákok nevelésében a szeretetszolgálati munka végzésének. Az első években kialakult egy olyan struktúra, amely eredményeket tud felmutatni a diákok személyiségfejlesztésében és a szociális kompetenciák megerősítésében. Bár minden évben – a program zárásakor – visszajelzést kérünk a diákoktól és az együttműködő partnerektől is, eddig átfogó elemzés még nem készült a végzett munkáról. Jelen felmérés során megszólítottuk az elmúlt 11 év alatt szeretetszolgálatban részt vevő valamennyi diákunkat. Jelentős arányban időt fordítottak a kérdőív kitöltésére. 19 Milyen főbb megállapítások szűrhetők le?
A végezhető feladatok jók, fejlődési, előrelépési lehetőséget adnak a diákok számára.
A szolgálatok végzése önállóan történik, ez sokszor okoz bizonytalanságot abban, hogy elegendő-e a munkára biztosított, támogató kísérés. A válaszok azt erősítették meg, hogy a diákok jónak ítélik az iskolai segítségnyújtás mértékét.
Az eredményességi mutatók nagyon magas átlaga azt jelzi, hogy a program sikeres, a diákok motiváltak.
A kötelező tevékenységen túli, önkéntes szolgálat végzett diákjainkban egész életre szóló, megalapozó hatást jelent. A gimnázium elvégzését követően is sokuk számára
természetes
az,
hogy
keresik
a
lehetőségét
a
rendszeres
segítségnyújtásnak.
Diákjaink megismerték az önkéntes – szeretetszolgálati – munka értelmét, támogatják azt, hogy minden fiatalnak szüksége van szociális tapasztalatszerzésre. Befejezésül egy régi diákunk fogalmazza meg a szolgálat lényegét:
19
Az elemzéshez hét nap alatt beérkező adatokat használtam, de a kérdőívet nem zártam le. Az elmúlt napokban is folyamatosan érkeztek vissza válaszok, amelyeket egy későbbi elemzésben tervezünk felhasználni.
46
„- És neked mit adott??- kérdezik sokan, ha a szeretetszolgálatról van szó. Amíg nem kezdtem el, nem értettem a kérdést. Hogyan tud az adni valamit, amit Te végzel, és a Te feladatod lenne, hogy adj? Lehet, hogy sokan még most sem értik, de azt hiszem, én már rájöttem. Hospice. Gyengén megvilágított folyosók. Valahonnan halk beszélgetés szűrődik ki. Az ápolók és az orvosok is bepillantanak a szobákba, hogy megnézzék: minden rendben van-e. Végigmegyek a folyosón és lepakolom a cuccaimat. Egy pillanatra végigfut a fejemen a gondolat: na, én most miért vagyok itt? Szükségük van rám, vagy teljesen felesleges az, hogy mellettük legyek? Egy kicsit elszomorodtam. Lehet, hogy rajtuk már nem tudok segíteni? De szerencsére nincs több időm gondolkodni, hiszen már jön is a doktor úr, és indulunk, hogy "találjunk" egy beteget. Hamarosan rábukkanunk egy ideális szobára: Jóska bácsi ébren fekszik az ágyában, és egyedül van. Már le is ültem az ágya mellé, és beszélgetni kezdünk. És Jóska bácsi mesélt. Az életéről, az utazásairól, a családjáról. Humoros történeteit nem álltam meg nevetés nélkül. És milyen régen beszélgetett vele valaki úgy... igazán. Csak mondta az élményeket, és éreztem: itt rám szükség van! Mert itt vagyok mellette, és tudja, hogy most csak Őt hallgatom, csak rá figyelek. És neki ez mindennél többet jelent. Lassan el kellett indulnom. Mikor felálltam az ágya mellől, egy pillanatra megfogta a kezem, és azt mondta: "Köszönöm, hogy itt voltál, remélem, még találkozunk..." Az épületből kilépve egyszerre nagyon nagy boldogságot éreztem. Kaptam, nem is keveset. Már értem a kérdést, tudok is rá válaszolni. Remélem Te is.” (Erzsi, Hospice, 2007.)20
20
Megjelent a Szív újságban 2006-ban.
47
Irodalomjegyzék A magyar Waldorf-iskolák kerettanterve, (2013) Magyar Waldorf Szövetség, http://www.waldorf.hu/pedagogia/kerettanterv Állásfoglalás az Iskolai közösségi szolgálat programok megvalósításához (2012) forrás: http://www.onkentes.hu/sites/default/files/attachment/3/allasfoglalasikszprogramokmeg valositasahoz.pdf BODNÁR DÁNIEL szerk., Találkozások Isten és ember között. Vigilia Kiadó , Budapest 2007. BODÓ MÁRTON (2010): Gondolatok az értékelvű érettségi vizsgáról, Mester és tanítvány, 25. szám, Oktatás és politika, 2010. február, 54-64.o forrás:
https://btk.ppke.hu/uploads/articles/6694/file/25.pdf BODÓ MÁRTON, KAMF ALFRÉD, KORMOS JÓZSEF szerk., Iskolai közösségi szolgálat, Társ-program, Nemzeti Erőforrás Minisztérium, 2011 BODÓ MÁRTON - SIMONYI ISTVÁN (szerk. 2012): Segédlet az iskolai közösségi szolgálat megszervezéséhez forrás: http://www.kozossegi.ofi.hu/Contents/ShowContentByTitle?title=Let%C3%B6lt%C3% A9sek CZIKE KLÁRA - F. TÓTH ANDRÁS (2006), A magyarországi önkéntesség fejlesztési stratégiája forrás: http://www.oka.hu/sites/default/files/attachment/3/okastrategiawebre.pdf Emberöltők dokumentumfilm, rendezte Hajnal Gergely, 2010. Faludi Ferenc Akadémia GALAMBOS RITA – MATOLCSI ZSUZSA szerk.: Módszertani kézikönyv iskolai közösségi szolgálati tevékenységek és projektek megvalósításához, Demokratikus Ifjúságért Alapítvány, Budapest, 2012. GOTTFRIED ADAM (2008): Diakóniai-szociális tanulás, Egy új koncepció eredete, jellege és távlatai, in: Lelkipásztor 83. évfolyam, 2008/12. szám 442-451.o KARLOWITS-JUHÁSZ ORCHIDEA – REIF JENNIFER (2013): Nekem nem 8 Közösségi szolgálatot végző diákok kézikönyve Miskolc, 2013. MATOLCSI ZSUZSA (2013): Az iskolai közösségi szolgálat bevezetése, in: Új Pedagógiai Szemle, 2013., 3-4. szám, 74-80.
48
MATOLCSI ZSUZSA (2013): Az iskolai közösségi szolgálat, mint pedagógiai eszköz, in: Neveléstudomány, 2013/4. szám, 70-83. Miskolci pisztránglevelek P. Ádám János lelki örökségéből Ignáci Pedagógiai Műhely 5. 2011 Nemzeti Köznevelésről szóló 2011. évi CXC. Törvény Nemzeti Önkéntes Stratégia 2011-2020, forrás: http://www.kormany.hu/hu/emberieroforrasok-miniszteriuma/hirek/a-nemzeti-onkentes-strategia-2011-2020elfogadasarol-es-az-abbol-fakado-kozeptavu-feladatokrol-szolo-kormany-eloterjesztestervezete Nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012 (VIII.31.) EMMI rendelet Önkéntes Központ Alapítvány észrevételei a köznevelési törvénytervezetben megjelenő iskolai közösségi szolgálat programról, (2010) forrás: http://www.onkentes.hu/sites/default/files/attachment/3/onkenteskozpontalapitvanyeszr eveteleiakoznevelesitorvenykapcsan.pdf SIMKÓ CSABA (2009) Hogyan segítsünk gyermekünknek elfogadhatatlant? Erzsébet Hospice Alapítvány, Miskolc, 2009. DR.
elfogadni
az
Út a demokráciához: támogatás tanároknak a diákok aktív állampolgárságra neveléséhez, részletesebben: http://www.ofi.hu/nemzetkozi-kapcsolatok/aktivallampolgarsagra VELKEY BALÁZS (2011): A személyiség fejlődése a közösségi szolgálatban, in: Iskolai közösségi szolgálat, Társ-program, Nemzeti Erőforrás Minisztérium, 2011 VELKEY BALÁZS – STÉFÁN ILDIKÓ szerk. A tantárgy neve: szolgálat, Jezsuita Pedagógiai Műhely 1. 2008.
49
A középiskolai közösségi szolgálat tapasztalatai szakdolgozat
Függelék Kérdőív
Készítette: Konzulens:
Velkey Balázs Dr. Márton Sára egyetemi tanár
Miskolc, 2014
50
Szeretetszolgálat - kérdőív *Kötelező 1) Melyik évben érettségiztél vagy fogsz érettségizni? * 2) Milyen betűjelű osztályba jártál? * 3) Nem? * o
férfi
o
nő
4) Melyik tanévben/tanévekben végeztél szeretetszolgálatot? * o
2002/2003 tanév
o
2003/2004 tanév
o
2004/2005 tanév
o
2005/2006 tanév
o
2006/2007 tanév
o
2007/2008 tanév
o
2008/2009 tanév
o
2009/2010 tanév
o
2010/2011 tanév
o
2011/2012 tanév
o
2012/2013 tanév
o
2013/2014 tanév
5) Milyen területen végeztél szeretetszolgálatot? * o
1: Idősek látogatása, segítése szeretetotthonban (Szent Erzsébet Szeretetotthon, Gesztenyéskerti Otthon, Szépkorúak Háza, Területi Gondozó Szolgálat)
o
2: Idősek látogatása, segítése saját otthonukban
o
3: Aba Márta néni vagy Szeli Imre bácsi segítése
o
4: Fogyatékkal élők segítése (Szimbiózis Alapítvány, MÁON Református Otthon, Nevelési Tanácsadó)
o
5: Óvodai szolgálat (Kabar utcai, Hétszínvirág, Középszer utcai, Áfonyáskerti, Napraforgó)
51
o
6: Gyerekek segítése (Családok Átmeneti Otthona, Szeretet Misszionáriusai, Görög Katolikus Parókia, Ormosbányai projekt, Máltai Avasi játszóház, Kék Vonal Komputer Klubház)
o
7: Korrepetálás (Munkácsy Mihály Általános Iskola, Herman Ottó Általános Iskola, Jezsuita Gimnázium)
o
8: Kórházi szolgálat (Hospice Alapítvány, GYEK, belgyógyászat, pszichiátria, mozgás rehabilitáció, szülészet, ortopédia)
o
9: Közösségfejlesztés az Avason (Dialóg Egyesület)
o
10: Hajléktalanok segítése (Magyar Vöröskereszt)
6/1) Kérlek, értékeld a szeretetszolgálatodat! Csak azt a táblázatot töltsd ki, amelyik szolgálatot az előző pontban bejelölted! 1: IDŐSEK LÁTOGATÁSA SEGÍTÉSE SZERETETOTTHONBAN 0Ez a 6 - teljes egyáltalán táblázat 1 2 3 4 5 mértékben nem értek nem rám egyetértek egyet vonatkozik Szívesen végezted a szeretetszolgálatot. Hasznosnak tartottad a végzett feladatot a segítettek számára. Hasznosnak tartottad a végzett feladatot önmagad számára. Könnyen elvégezhetőnek tartottad a feladatot. A feladatot könnyű volt beillesztened az idődbe A szeretetszolgálat végzése során szoros emberi kapcsolatok szövődtek. Sikeresnek értékeled a szeretetszolgálatodat. 6/2) Kérlek, értékeld a szeretetszolgálatodat! Csak azt a táblázatot töltsd ki, amelyik szolgálatot az előző pontban bejelölted! 2: IDŐSEK LÁTOGATÁSA, SEGÍTÉSE SAJÁT OTTHONUKBAN
52
0egyáltalán 1 nem értek egyet
2
3
4
5
Ez a 6 - teljes táblázat mértékben nem rám egyetértek vonatkozik
Szívesen végezted a szeretetszolgálatot. Hasznosnak tartottad a végzett feladatot a segítettek számára. Hasznosnak tartottad a végzett feladatot önmagad számára. Könnyen elvégezhetőnek tartottad a feladatot. A feladatot könnyű volt beillesztened az idődbe. A szeretetszolgálat végzése során szoros emberi kapcsolatok szövődtek. Sikeresnek értékeled a szeretetszolgálatodat. 6/3) Kérlek, értékeld a szeretetszolgálatodat! Csak azt a táblázatot töltsd ki, amelyik szolgálatot az előző pontban bejelölted! 3: ABA MÁRTA NÉNI VAGY SZELI IMRE BÁCSI SEGÍTÉSE 0Ez a 6 - teljes egyáltalán táblázat 1 2 3 4 5 mértékben nem értek nem rám egyetértek egyet vonatkozik Szívesen végezted a szeretetszolgálatot. Hasznosnak tartottad a végzett feladatot a segítettek számára. Hasznosnak tartottad a végzett feladatot önmagad számára. Könnyen elvégezhetőnek tartottad a feladatot.
53
0egyáltalán 1 nem értek egyet
2
3
4
5
Ez a 6 - teljes táblázat mértékben nem rám egyetértek vonatkozik
A feladatot könnyű volt beillesztened az idődbe. A szeretetszolgálat végzése során szoros emberi kapcsolatok szövődtek. Sikeresnek értékeled a szeretetszolgálatodat. 6/4) Kérlek, értékeld a szeretetszolgálatodat! Csak azt a táblázatot töltsd ki, amelyik szolgálatot az előző pontban bejelölted! 4: FOGYATÉKKAL ÉLŐK SEGÍTÉSE 0Ez a 6 - teljes egyáltalán táblázat 1 2 3 4 5 mértékben nem értek nem rám egyetértek egyet vonatkozik Szívesen végezted a szeretetszolgálatot. Hasznosnak tartottad a végzett feladatot a segítettek számára. Hasznosnak tartottad a végzett feladatot önmagad számára. Könnyen elvégezhetőnek tartottad a feladatot. A feladatot könnyű volt beillesztened az idődbe. A szeretetszolgálat végzése során szoros emberi kapcsolatok szövődtek. Sikeresnek értékeled a szeretetszolgálatodat. 6/5) Kérlek, értékeld a szeretetszolgálatodat! Csak azt a táblázatot töltsd ki, amelyik szolgálatot az előző pontban bejelölted! 54
5: Óvodai szolgálat 0egyáltalán 1 nem értek egyet
2
3
4
5
Ez a 6 - teljes táblázat mértékben nem rám egyetértek vonatkozik
Szívesen végezted a szeretetszolgálatot. Hasznosnak tartottad a végzett feladatot a segítettek számára. Hasznosnak tartottad a végzett feladatot önmagad számára. Könnyen elvégezhetőnek tartottad a feladatot. A feladatot könnyű volt beillesztened az idődbe. A szeretetszolgálat végzése során szoros emberi kapcsolatok szövődtek. Sikeresnek értékeled a szeretetszolgálatodat. 6/6) Kérlek, értékeld a szeretetszolgálatodat! Csak azt a táblázatot töltsd ki, amelyik szolgálatot az előző pontban bejelölted! 6: GYEREKEK SEGÍTÉSE 0Ez a 6 - teljes egyáltalán táblázat 1 2 3 4 5 mértékben nem értek nem rám egyetértek egyet vonatkozik Szívesen végezted a szeretetszolgálatot. Hasznosnak tartottad a végzett feladatot a segítettek számára. Hasznosnak tartottad a végzett feladatot önmagad számára. Könnyen elvégezhetőnek
55
0egyáltalán 1 nem értek egyet
2
3
4
5
Ez a 6 - teljes táblázat mértékben nem rám egyetértek vonatkozik
tartottad a feladatot. A feladatot könnyű volt beillesztened az idődbe. A szeretetszolgálat végzése során szoros emberi kapcsolatok szövődtek. Sikeresnek értékeled a szeretetszolgálatodat. 6/7) Kérlek, értékeld a szeretetszolgálatodat! Csak azt a táblázatot töltsd ki, amelyik szolgálatot az előző pontban bejelölted! 7: KORREPETÁLÁS 0Ez a 6 - teljes egyáltalán táblázat 1 2 3 4 5 mértékben nem értek nem rám egyetértek egyet vonatkozik Szívesen végezted a szeretetszolgálatot. Hasznosnak tartottad a végzett feladatot a segítettek számára. Hasznosnak tartottad a végzett feladatot önmagad számára. Könnyen elvégezhetőnek tartottad a feladatot. A feladatot könnyű volt beillesztened az idődbe. A szeretetszolgálat végzése során szoros emberi kapcsolatok szövődtek. Sikeresnek értékeled a szeretetszolgálatodat.
56
6/8) Kérlek, értékeld a szeretetszolgálatodat! Csak azt a táblázatot töltsd ki, amelyik szolgálatot az előző pontban bejelölted! 8: KÓRHÁZI SZOLGÁLAT 0Ez a 6 - teljes egyáltalán táblázat 1 2 3 4 5 mértékben nem értek nem rám egyetértek egyet vonatkozik Szívesen végezted a szeretetszolgálatot. Hasznosnak tartottad a végzett feladatot a segítettek számára. Hasznosnak tartottad a végzett feladatot önmagad számára. Könnyen elvégezhetőnek tartottad a feladatot. A feladatot könnyű volt beillesztened az idődbe. A szeretetszolgálat végzése során szoros emberi kapcsolatok szövődtek. Sikeresnek értékeled a szeretetszolgálatodat. 6/9) Kérlek, értékeld a szeretetszolgálatodat! Csak azt a táblázatot töltsd ki, amelyik szolgálatot az előző pontban bejelölted! 9: KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉS AZ AVASON 0Ez a 6 - teljes egyáltalán táblázat 1 2 3 4 5 mértékben nem értek nem rám egyetértek egyet vonatkozik Szívesen végezted a szeretetszolgálatot. Hasznosnak tartottad a végzett feladatot a segítettek számára. Hasznosnak tartottad a végzett feladatot önmagad számára.
57
0egyáltalán 1 nem értek egyet
2
3
4
5
Ez a 6 - teljes táblázat mértékben nem rám egyetértek vonatkozik
Könnyen elvégezhetőnek tartottad a feladatot. A feladatot könnyű volt beillesztened az idődbe. A szeretetszolgálat végzése során szoros emberi kapcsolatok szövődtek. Sikeresnek értékeled a szeretetszolgálatodat. 6/10) Kérlek, értékeld a szeretetszolgálatodat! Csak azt a táblázatot töltsd ki, amelyik szolgálatot az előző pontban bejelölted! 10: HAJLÉKTALANOK SEGÍTÉSE 0Ez a 6 - teljes egyáltalán táblázat 1 2 3 4 5 mértékben nem értek nem rám egyetértek egyet vonatkozik Szívesen végezted a szeretetszolgálatot. Hasznosnak tartottad a végzett feladatot a segítettek számára. Hasznosnak tartottad a végzett feladatot önmagad számára. Könnyen elvégezhetőnek tartottad a feladatot. A feladatot könnyű volt beillesztened az idődbe. A szeretetszolgálat végzése során szoros emberi kapcsolatok szövődtek. Sikeresnek értékeled
58
0egyáltalán 1 nem értek egyet
2
3
4
5
Ez a 6 - teljes táblázat mértékben nem rám egyetértek vonatkozik
a szeretetszolgálatodat. 7) Iskoládban elegendő segítséget kaptál a szeretetszolgálat végzéséhez? * o
Nem
o
Igen, részben
o
Igen, maximálisan
8) Otthon beszélgettetek a szeretetszolgálatról? * o
Nem
o
Igen, ritkán
o
Igen, rendszeresen
9) Leginkább miért volt jó számodra a szeretetszolgálat? * Maximum három választ jelölj meg! o
segítőkészebb lettem
o
türelmesebb lettem
o
jobban odafigyelek másokra
o
erősödött az önbizalmam, magabiztosabb lettem
o
sikerélményeket szerezhettem
o
erősödött a hitem
o
toleránsabb, elfogadóbb lettem
o
fejlődött az együttműködési készségem
o
munkatapasztalatot szereztem
o
szembesültem azzal, hogy vannak elesettek, segítségre szorulók
o
új emberi kapcsolatokkal gazdagodtam
o
élettapasztalatot szereztem
o
Egyéb:
10) Végeztél-e érettségi óta valamilyen önkéntes segítő tevékenységet? Erre kérdésre csak akkor válaszolj, ha már leérettségiztél! 59
o
Igen
o
Nem
o
Még nem érettségiztem
11) Mit gondolsz, érettségi után fogsz végezni önkéntes segítő tevékenységeket? Erre a kérdésre csak akkor válaszolj, ha még nem érettségiztél le! o
Igen
o
Nem
o
Nem tudom
o
Már érettségiztem
12) Kérlek, fejezd be a mondatot egy hasonlattal! Ne gondolkodj sokat a válaszon! A szeretetszolgálat, olyan mint ... 13) Hallottál-e arról, hogy 2016-tól érettségiző diákok számára kötelező 50 óra közösségi szolgálat végzése? * o
Igen
o
Nem
14) Egyetértesz-e azzal, hogy 2016-tól érettségiző diákok számára kötelező 50 óra közösségi szolgálat végzése? * o
Igen
o
Nem
o
Nincs róla véleményem
60
