SZAKDOLGOZAT
Fele Krisztina Addigtológiai konzultáns szak 2014.
Semmelweis Egyetem Egészségtudományi Kar
A SHIATSU MASSZÁZS MINT KIEGÉSZÍTŐ TERÁPIA ADDIKTÍV BETEGEKRE GYAKOROLT HATÁSÁNAK KUTATÁSA
Fele Krisztina Addigtológiai konzultáns szak 2014. Témavezető: Dr. Rácz József, tanszékvezető egyetemi tanár Külső konzulens: Madocsai Eszter, shiatsu terapeuta és tanár
Tartalomjegyzék 1
Összefoglalás
2
Abstract
3
Bevezetés ............................................................................................................................ 1
4
Előzmények, a dolgozat elméleti háttere, fogalmi meghatározások .................................. 3 4.1
Hagyományos Kínai Orvoslás, keleti és nyugati gyógyászat, az akupunktúra és
akupresszúra fogalmak ismertetése.......................................................................................... 3 4.2
Néhány addiktológiai alapfogalom ............................................................................... 6
4.3
A shiatsu mint vizsgálandó alternatív terápia ismertetése ............................................ 8
4.3.1
A shiatsu meghatározása, kyo és jitsu jelentése .................................................... 8
4.3.2
A shiatsu rövid története, a Do-in jelentése........................................................... 8
4.3.3
A shiatsu-ban használt meridiánok rendszere ....................................................... 9
4.3.4
Miért hasznos a shiatsu? ...................................................................................... 11
4.4
Az akupunktúra és shiatsu mint kiegészítő terápiák használata az addikciók területén 11
4.4.1
Az akupunktúra, az akupresszúra alkalmazása az addikciók területén ............... 11
4.4.2
Kiegészítő terápiák, ezen belül a shiatsu használata az addikciók területén ....... 12
4.5
Diagnosztizálás a shiatsu terápiában, valamint az addikciók kezelésénél alkalmazott
kiemelt akupresszúrás pontok hatásainak leírása ................................................................... 15 4.5.1
Diagnosztikus területek a shiatsu-ban ................................................................. 15
4.5.2
A meridián vonalakon elhelyezkedő fontosabb pontok hatásainak leírása ......... 16
4.6
Rövid összefoglaló az érintés hatásairól valamint az érintés, kötődés és addikció közti
összefüggésekről .................................................................................................................... 17 5
A kutatás bemutatása, eredményeinek leírása .................................................................. 19 5.1
Kutatási téma kiválasztásának indoklása, célkitűzések .............................................. 19
5.2
A kutatás tárgya .......................................................................................................... 20
5.3
Kutatással kapcsolatos kérdések, hipotézisek ismertetése .......................................... 20
5.3.1
I. hipotézis ........................................................................................................... 21
5.3.2
II. hipotézis .......................................................................................................... 21
5.3.3
III. hipotézis ......................................................................................................... 21
5.4
6
A választott módszerek ismertetése ............................................................................ 22
5.4.1
Az választott kutatási módszer leírása ................................................................. 22
5.4.2
Adatgyűjtési technikák ........................................................................................ 22
5.4.3
A klienseknél alkalmazott shiatsu kezelési módszer leírása ............................... 23
5.5
Mintaleírás .................................................................................................................. 24
5.6
Az eredmények ismertetése (ábrák, táblázatok) ......................................................... 26
5.6.1
A kliensek véleménye alapján készült grafikonok .............................................. 26
5.6.2
A kezelőorvosok véleménye alapján készült grafikonok .................................... 30
5.6.3
Mely faktorok esetében tekinthetjük szignifikánsnak az eltéréseket? ................. 32
A kutatás eredményeinek értékelése................................................................................. 33 6.1
Elvonási és egyéb negatív tünetek, valamint a sóvárgás eredményeinek vizsgálata (I.
hipotézis) ................................................................................................................................ 33 6.2
A II. hipotézis és egyéb szignifikáns faktorok – kiemelten az elégedettség érzés –
vizsgálata ............................................................................................................................... 35 6.3 7
A III. hipotézis vizsgálata ........................................................................................... 36
Következtetések, tapasztalatok és javaslatok ................................................................... 37 7.1
Következtetések és tanulságok ................................................................................... 37
7.2
Együttműködés az orvosokkal .................................................................................... 39
7.3
Együttműködés a betegekkel ...................................................................................... 39
7.4
Alternatív módszer helye a hagyományos kórházi keretek között ............................. 40
7.5
Rendelkezésre álló idő ................................................................................................ 41
7.6
Engedélyezés .............................................................................................................. 41
8
Összegzés ......................................................................................................................... 42
9
Ábrajegyzék ......................................................................................................................... I
10 Felhasznált irodalom ........................................................................................................... I
11 Mellékletek ....................................................................................................................... III 11.1 Kérdőív a kliensekhez ................................................................................................. III 11.2 Kérdőív a kliensek kezelőorvosaihoz .......................................................................... V 11.3 Strukturált interjú a kliensekhez ................................................................................ VI 11.4 A shiatsu- és a kontroll csoport változása közötti szignifikáns különbségek ........... XII 11.5 Meridiánok ............................................................................................................... XIII 12 Köszönetnyilvánítás ...................................................................................................... XIV 13 Záradék ........................................................................................................................... XV
1
Összefoglalás
Dolgozatom témája annak vizsgálata, hogy a shiatsu masszázs kiegészítő terápiaként való alkalmazása mennyire segíti a függőségben szenvedő betegek gyógyulási folyamatát, elvonási és egyéb tüneteinek enyhítését. Ennek a témának van némi külföldi irodalma, a kiegészítő terápiák addiktológiai területen való alkalmazásának hatásait többen kutatták már. A hazai szakemberek körében azonban a shiatsu kevésbé ismert és elfogadott, ezért döntöttem úgy, hogy hazai viszonyok között készítek kutatást ebben a témában. Munkámban röviden bemutatom a shiatsu masszázst, leírom azt, hogy a kliensek tüneteit miképpen lehet diagnosztizálni és kezelni, valamint hogy hogy kapcsolódik a shiatsu a Hagyományos Kínai Orvoslás és az addiktológia területéhez. Kitérek az érintés kedvező hatásaira is, mely szintén hasznos eszköz lehet a páciensek kezelésében. Kutatásomat a budapesti Nyírő Gyula Kórház Addiktológiai Osztályán végeztem, a vizsgálatban 30 fő vett részt, mely egy 15 fős shiatsu kezelésben részesült kísérleti csoportból és egy ugyanekkora, shiatsu kezelésben nem részesült kontroll csoportból állt. Azt a hipotézist kívántam bizonyítani, hogy a shiatsu jól alkalmazható a szenvedélybetegek esetében. A kezelések megkezdése előtt és után mindkét csoport tagjai kitöltöttek egy-egy kérdőívet, amelyből egészségi állapotukat mértem fel 1-től 5-ig terjedő skálán. A kliensek kezelőorvosai is kitöltöttek pácienseikről egy-egy hasonló kérdőívet. Az eredményeket statisztikai módszerekkel vizsgáltam és megállapítottam, hogy a sóvárgás, feszültség, ingerlékenység, idegesség, félelem, szorongás, kéz- és fejremegés, izomfájdalom, hangulatjavulás, elégedettség és kiegyensúlyozottság esetében a javulás mértéke szignifikánsnak mondható a shiatsu-val kezelt betegek csoportjában. Így hipotézisem bizonyítást nyert ezen tünetek, problémák esetében, a vizsgált klienseknél sikerrel alkalmazható a shiatsu kiegészítő terápiaként.
2
Abstract
The subject of my dissertation is to present the results of my research about using shiatsu massage as a complementary therapy (CT) in healing of addictive patients, in severity of their withdrawal or other symptoms. There is already some literature of this issue from abroad, some other researches have been prepared about the effects of complementary therapies on addictive persons. However shiatsu is not really known or accepted therapy amongst experts in Hungary this is why I decided to research in local circumstances. In this work I will shortly present the rationale, history of shiatsu, I will describe how symptoms of clients can be diagnosed and treated and how shiatsu can be connected to Traditional Chinese Medicine and to addictology. Besides I mention the positive effects of touching which is also an important part of treating patients. I pursued my research on the Addictilogy Department of the Nyírő Gyula Hospital in Budapest. In the survey 30 people were asked, 15 people of them who were treated with shiatsu formed the research group and the remaining 15 people formed a control group. The members of this control group have not received shiatsu treatment. I intended to prove my hypothesis that shiatsu can be applied in case of addictive patients. Before and after the treatments all of the members of both groups filled out a query, in which they described their health state on a scale between 1 and 5. In a similar query doctors of the clients were also asked about the state of their clients. Results were analyzed with statistical methods and I ascertained that in case of craving, tension, irritability, nervousness, anxiety, hand or head tremor, muscle pain, state of mood, complacency, balance the size of improvement is significant in the group of people treated with shiatsu. These symptoms or problems can be successfully treated with shiatsu as a complementary therapy. Based on the experiences of my research my hypothesis can be confirmed, so shiatsu can be implemented among other therapies and it can be applied as a part of the care of addictive patients.
3
Bevezetés
Dolgozatom a shiatsu terápia szenvedélybeteg klienseknél történő alkalmazásáról és a shiatsu kezelések hatékonyságának vizsgálatáról szól. A shiatsu egy alternatív kiegészítő terápia, amely a Hagyományos Kínai Orvoslás által meghatározott akupunktúrás pontok nyomásával vált ki hatást, az akupresszúra japán formája. Személyes érdeklődésem a munkámból ered, shiatsu terápiával foglalkozom 2005 óta, sok élményem van a módszer hatékonyságáról, de ezidáig szenvedélybetegeken nem próbáltam a kezeléseket. Addiktológiai tanulmányaim során felvetődött bennem a kérdés, hogy vajon mennyire lehet ezzel az akupresszúrás módszerrel segíteni a szenvedélybeteg emberek gyógyulását, hiszen az akupunktúra és a fülakupunktúra is a Hagyományos Kínai Orvoslás által meghatározott pontokat használja, amelyek hazánkban is elfogadott és alkalmazott terápiás eszközként szolgálnak az addiktológia területén. Mivel a shiatsu terápia is ezt a hagyományos távol-keleti rendszert használja, miért ne lehetne ennek előnyeit kihasználni, és a gyakorlatban is alkalmazni ezt a kellemes gyógyító kezelési módszert. A téma újszerű, tudomásom szerint Magyarországon még nem vizsgálták ezt a területet. Az alábbi kérdések foglalkoztattak, amelyek végül önálló kutatásra sarkalltak: a) Az elvonási tüneteket enyhíti-e shiatsu a különböző dependenciák esetén? b) Csökkenti a sóvárgást, az adott szer iránti vágyat? c) Pontosan milyen tünetek esetén hatékony, miben segít a shiatsu? d) A testtudatosság növekedése által csökken-e az önromboló szerhasználó viselkedés? e) Hogyan hat az érintés a szenvedélybetegekre? f) Hogy illeszthető be az addiktológiai osztályokon alkalmazott terápiák közé ez a kiegészítő kezelés?
Az alábbi hipotéziseket állítottam fel: 1. hipotézis: Feltételezem, hogy a shiatsu enyhíti az általam vizsgált szenvedélybetegek konkrét elvonási és egyéb negatív tüneteit valamint a kezelés által csökken a sóvárgás. Ezt a feltételezést az egyes konkrét tünetekre fókuszálva, kérdőívek segítségével próbáltam vizsgálni. 1
2. hipotézis: A kezelések hatására a betegek általános közérzete javul. A shiatsu módszer kedvező hatásai alapján (egészséges emberek kezelésénél én is gyakran tapasztalom a hangulat és általános közérzet javulását) feltételezem, hogy pozitív változás következik be a kezelt betegek körében. 3. hipotézis: A shiatsu könnyedén beépíthető az addiktológiai osztályokon végzett terápiás folyamatba. Mivel kellemes kezelési módról van szó, azt feltételezem, hogy a kliensek körében tetszést vált ki a shiatsu masszázs, akár népszerű is lehet. Lazító, nyugtató és szorongáscsökkentő hatása miatt segítheti a kliensek egyéb terápiákon való aktívabb részvételét, pl. nehezen megnyíló, zárkózott, feszengő kliensek oldottabbá válnak a konzultációban vagy pszichoterápiás beszélgetéseken. A módszer alkalmazásának nincs nagy költségigénye, egy viszonylag csendesebb kezelői helység és matrac szükséges hozzá. A kutatást a Nyírő Gyula Kórház Addiktológiai Osztályán végeztem az előmunkálatokkal együtt három hónapig, ez alatt az idő alatt összesen 30 szenvedélybeteggel kerültem kapcsolatba. Kutatási módszerként a klasszikus kísérletet választottam, két csoportot vizsgáltam, a kísérlet előtti és utáni változásokat figyeltem. 15 főből állt a shiatsu csoport, ahol egy-egy fő átlagosan 2 ill. 3 shiatsu kezelésben részesült, összesen 41 kezelésre került sor. A másik 15 fő képezte a kontroll csoportot, ők nem részesültek kezelésben. Mindkét csoportnál a kutatás megkezdésekor a résztvevőkkel rövid kérdőívet töltettem ki. A kérdőív az aktuális fizikai-lelki állapotra – elvonási tünetekre, hangulatra –, sóvárgásra és elégedettségre vonatkozó kérdéseket tartalmaz. Ugyanezt a kérdőívet kérdeztem le a shiatsu csoport esetében a kezelések befejeztével, a kontroll csoportnál átlagosan 4-6 hét elteltével. Minden résztvevővel strukturált interjú felvételére került sor, melyben a szerhasználatra, foglalkozásra, családi állapotra, hobbira vonatkozó kérdéseket tettem fel. A szubjektivitás elkerülése érdekében a szenvedélybetegek kezelőorvosait is megkérdeztem a klienseik kezdeti és záró időszakra vonatkozó állapotáról, erre külön kérdőívet szerkesztettem. A dolgozatban a kutatás során összegyűlt adatokat vizsgáltam, kvalitatív és kvantitatív módon, valamint elemeztem a shiatsu és a kontroll csoport közti eltéréseket. A kutatás során sok értékes ismerettel és tapasztalattal gazdagodtam.
2
4
Előzmények, a dolgozat elméleti háttere, fogalmi meghatározások
4.1 Hagyományos Kínai Orvoslás, keleti és nyugati gyógyászat, az akupunktúra és akupresszúra fogalmak ismertetése A kínai orvostudomány végtelen nagy klinikai tapasztalatra épül, az évezredek során rengeteg orvos jegyezte le az emberi testen végzett megfigyeléseit, Hempen így ír erről: „...minden terápiás utasítás hatásának pontos leírása generációk tapasztalatainak össszessége.” (Hempen, 2000). A világ legrégibb orvosi munkájának tekintik „A Sárga Császár belgyógyászati könyvé"-t, amelyet ie. 2. és i.sz. 2. évszázad között állítottak össze – a mű keletkezéséről nincs egységes álláspont, más források ie. 400 körüli keletkezést valószínűsítenek (Sárai, 2001). A Sárga Császár belgyógyászati könyvében a kínaiak által évezredek óta használt gyógyító eljárásokat
és
eszközöket
foglalták össze,
részletetesen írnak
az
akupunktúráról,
moxibuszcióról, felsorolják az akupunktúrás pontokat, ábrázolják az energiavezetékeket és részletezik az egyes terápiás eljárások indikációit, stb. – ezeket a fogalmakat a dolgozatban később részletesen kifejtem. Röviden megfogalmazva a hagyományos kínai orvoslás (HKO) a több ezer éves múltú keleti gyógyításban használt terápiás eljárások összességét jelenti. Ide tartozik az akupunktúra, akupresszúra, a gyógynövényekkel való gyógyítás, étrendterápiák, a moxibuszció – ez az akupunktúrás pontok hővel és gyógynövénnyel (pl. fekete üröm) történő ingerlését jelenti (Hempen, 2000), valamint tágabb értelemben véve idesorolhatóak a Dao jin (kiejtése: taojin) és Qi Gong vagy ismertebb néven a csikung mozgásformák is. A tui na és a shiatsu akupresszúrás masszázsok is a HKO terápiás eljárásaihoz tartoznak. A shiatsu akupresszúrás módszert a későbbiekben részletesen is ismertetni fogom. A keleti és nyugati orvoslás közti különbségekről rengeteg információt lehet találni a szakirodalomban, amelyek az interneten keresztül is könnyen elérhetőek. A dolgozat keretei szűkek ahhoz, hogy ezt a témát részletesen kifejthessem, azonban úgy gondolom, hogy röviden szükséges kitérni erre a két különböző szemléletmódra. Óvakodnék attól, hogy bármelyik mellett vagy ellen véleményt formáljak, mindkét medicina fontos és meghatározó szerepet tölt be a gyógyítás és egészségmegőrzés területén.
3
A nyugati orvoslás a természettudományra épül, ez a gondolkodásmód az elkülönítésre, a dolgok szétválasztására fókuszál, az emberi szervezetet részeleteiben vizsgálja, „sejt szintig” lebontja. A tudomány eddigi eredményeit és a modern technika eszközeit használja a diagnosztizálásban és gyógyításban, laboratóriumi körülmények közötti mérési eredményekre fókuszál. Inkább a betegségek felől közelít az emberhez, főként a gyógyszerekre és sebészetre támaszkodik a terápia (Madocsai 2009). A hagyományos távol-keleti gyógyászat a megismerési folyamatban a dolgok közötti hasonlóságra és egységre, a tapasztalati megfigyelésekre épít, alapja a filozófia és a vallás. Az embert egészében, holisztikusan, testi – lelki – szellemi egységben szemléli, a nyugati gondolkodástól eltérő rendszerek szerint vizsgálódik (jin-jang és az öt elem rendszere). A gyógyításban inkább az egészségre és az egészségmegőrzésre fókuszál. Diagnosztizáláskor az orvos személyes kapcsolatban áll a beteggel, érzékszerveire és megérzéseire hagyatkozik, alalposan megfigyeli a pácienst: tapintás, látás, érintés alapján dönt a gyógymódról (Madocsai, 2009). Az egészség nem pusztán a betegség hiányát jelenti, a figyelem itt az egyén energiaállapotára, egy-egy szerv és ahhoz kapcsolódó funkcióknak az összefüggéseire irányul. E felfogás szerint az energiaállapotból kiolvasható, hogy valaki beteg vagy egészséges, bár ha szigorúan vesszük, akkor a tradicionális gyógyászatban nincs is teljességgel egészséges és teljességgel beteg állapot sem (Daiker, 1999). Az akupunktúra és az akupresszúra a hagyományos kínai medicina – a HKO terápiák közül talán ez a kettő a legismertebb a nyugati ember számára – terápiás eljárásai közé tartozik. A kínai orvoslás szemlélete a taoizmus vagy más néven a kínai univerzizmus filozófiájára épül, mely szerint a világban alapvetően két erő ill. energia nyilvánul meg, ez a jin és a jang. Az elmélet szerint ez a két állandóan változó erő minden létező dologban megtalálható, mozgásuk ellentétes tendenciájú, de egyensúlyra és harmóniára törekszenek. A jin és jang fogalompár jelentését nem lehet egy szóval leírni, sok dolgot takar ez a kifejezés, például a jin jelenti a sötétséget, az éjszakát, hideget, negatívat és a női minőséget, a lefelé süllyedő, gyengülő tendeciákat. A jang jelenti a világosságot, a nappalt, a meleget, a pozitívat és a férfi minőséget, a felfelé áramló, növekvő tendeciákat. A pozitív és negatív itt nem a jó és a rossz minőséget jelenti, hanem az elektromos áramkör pozitív és negatív pólusaként értelmezhető, a köztük kialakuló feszültség nélkül nem jöhetne létre elektomos áramlás (Sárai, 2001).
4
A kínai taoista tanítások a természeti törvényeket, hatóerőket, a test és lélek közti összefüggéseket az Öt Elem rendszerében foglalták össze, melynek a jin és a jang az eredete. Az öt elem mindenhol jelen van, az évszakokban, az időjárásban, a csillagokban ugyanúgy, mint az állatokban és az emberben. Az elemek is erők, ezek egyensúlyának megbomlása az emberben az egészségre, betegségek kialakulására van kihatással. (Eckert, 1998). A kínai orvoslás célja a jin és a jang erő közti harmónia segítése és fenntartása (Madocsai, 2009). A két ellentétes erő által létrejött energetikai hatást a kínaiak csí-nek vagy kí-nek nevezik. A kí éltető energiát jelent, amely minden embert befolyásol és átjárja az emberi testet. A kí leginkább az elektromágneses rezgéshez hasonlítható, az emberi testben a bőr alatt meghatározott vezetékeken áramlik, amelyet meridiánoknak vagy energiacsatornáknak neveznek. Az akupunktúrás kezelés célja az ember energetikai potenciáljának befolyásolása (Hempen, 2000), azaz a kí megfelelő áramlásának segítése . Az egészséges emberi szervezetben a kí akadálymentesen áramlik. Megfigyelték, hogy bizonyos pontokon keresztül el lehet érni és hatékonyan lehet befolyásolni a kí-t, ezeket a helyeket, bizonyos esetekben mélyedéseket nevezzük akupunktúrás pontoknak, amelyek meghatározott rendszer szerint helyezkednek el a testben. Az akupunktúrában a bőrön keresztül ezekbe a pontokba szúrják a tűket, ezáltal stimulálják a meridián pályákon áramló kí-t. Hazánkban a teljes test akupunktúrát kizárólag orvosok végezhetik, a fülakupunktúránál ez nem követelmény, a megfelelő szakképzés elvégzésésével (Egészségügyi Továbbképző Intézet (ETI) – OKJ-s képzése) lehet kezelni a betegeket. A HKO szerint az emberi testben tizennégy meridián van. A két fő energiacsatorna, a befogadó és a kormányzó vezeték, mindkettő a test középvonala, a gerinc mentén fut. A többi tizenkét meridián a test két oldalán, párosan helyezkedik el és arról a szervről nevezték el, amelyet a leginkább támogat: tüdő-vastagbél, gyomor-lép, szív-vékonybél, vese-hólyag, szívburok-hármasmelegítő, máj-epehólyag. Az akupunktúrás kezelés nem csak tű segítségével végezhető, ugyanaz a hatás érhető el hőhatással (moxszibució) vagy lézerrel. (Eőry, 2001). Az
akupunktúrás
pontok
nyomással
(leginkább
ujjnyomással)
történő
ingerlését
akupresszúrának nevezzük. Latin eredetű kifejezés, szó szerinti fordításban „tűnyomást” jelent (acus: tű, presszúra: nyomás). (Eőry, 1988). Az elnevezés eredete időszámításunk előttre 5
vezethető vissza, i.e. 2. évszázadból fennmaradt Szima Csan által írt „A Történetírók feljegyzései” c. munkájában szerepel először a bőrfelület kötőtűkkel, illetve bambusztűkkel való dörzsölése (Hempen, 2000), tehát a tűket nem csak szúrásra használták.
4.2 Néhány addiktológiai alapfogalom Ebben a fejezetben az addiktológiában használatos néhány alapfogalomról lesz szó, amely a vizsgált kliensekhez, egészségi állapotukhoz és a nekik feltett kérdésekhez ad némi támpontot. A kutatás során alkohol-, kábítószer- vagy gyógyszerfüggőségben szenvedő betegeket vizsgáltam, a szakirodalomban ezen addikciókat pszichoaktívszer-dependenciának nevezik. Demetrovics pontos megfogalmazásában: „Pszichoaktív szerek alatt azokat a kémiai anyagokat értjük, amelyek hatásukat a központi idegrendszeren, azaz az agyon és a gerincvelőn keresztül fejtik ki.” (Demetrovics, 2007-2009). Az alkohol, a kábítószerek és bizonyos nyugtató, altató hatású gyógyszerek a központi idegrendszerre (rövidítve: KIR-re) hatnak, azaz befolyásolja az észlelési, a gondolkodási és az érzékelési folyamatokat. (Demetrovics, 2007-2009). Rácz József könyvében hét kritériumot sorol fel, amelyből három vagy több tünet jelenléte esetén beszélünk függőségről. Az első kettő, azaz a tolerancia és a megvonás esetén fiziológiai dependenciáról beszélünk (Rácz, 2008). A dolgozat témájához szorosan kapcsolódóan a továbbiakban az első két kritériumra és a sóvárgásra (craving) térek ki, valamint röviden szólok az alkohol elvonási tünetekről. A tolerancia (hozzászokás) azt jelenti, hogy a szervezet a KIR mechanizmus által ugyanazon kémiai anyag ismételt használatakor hozzászokik ehhez az adott kémia anyaghoz (Demetrovics, 2007-2009). A szerhasználó a kívánt hatás elérése érdekében az adott szerből növeli a dózist vagy ugyanolyan dózist alkalmaz, de ekkor jelentősen csökken az adott szer hatása (Rácz, 2008). A megvonásos tünetek azt jelentik, hogy az adott kémiai anyag abbahagyásakor (kémiai addikciók esetén) a szerhasználó kellemetlen testi és/vagy lelki tüneteket észlel. Úgynevezett „szerspecifikus jelenség”-ről van szó (Demetrovics, 2007-2009), azaz eltérőek pl. az alkohol megvonás és a heroin megvonás tünetei, stb. Tehát a megvonás az adott pszihoaktív-anyagra jellemző megvonási tünetegyüttest (szindrómát) jelent, illetve jelentheti hasonló anyag használatát, azzal a céllal, hogy a megvonási tüneteket csökkentse vagy azokat elkerülje a szerhasználó (Rácz, 2008). 6
A sóvárgást a szakirodalomban „drogéhség”-nek, vagy az angol kifejezést használva cravingként említik, ez jellemzi ugyan az addikcióban szenvedő betegeket, de mégsem sorolják fel a dependencia kritériumai között (Rácz, 2008). A sóvárgásról Hoyer Mária „A sóvárgás szerepe az addikciókban: mélylélektani szempontok” című tanulmányában így ír: „Wurmser fogalmazta meg először a sóvárgást mint egy addiktív keresést (addictive search), kutatást, amely jóval megelőzi a tényleges droghasználatot.” (Demetrovics, 2007-2009). Egy alkohol utáni sóvárgás méréséről szóló cikkben pedig így írnak a jelenségről: „Az ICD-10 a sóvárgást úgy írja le, mint "erős vágy vagy kényszerérzet a szer fogyasztására”... az ICD-10 a sóvárgást nem korlátozza pusztán intenzív eseményekre (Sitharthan, McGrath, Sitharthan, & Saunders, 1992). Míg az intenzív vágy és látszólag ellenálhatatlan kényszerek a diagnózis és az előrejelzés különleges részei, vágynak és a késztetési folyamatnak csak a leginkább extrém szeleteit alkotják. Az ivás bekövetkezhet enyhe intenzitású vágy vagy késztetés hatására, ha az ellensúlyozó motivációk nem erősek vagy kiugróak (Tiffany & Conklin, 1990). Következésképpen a kezelés hatásainak felderítéséhez szükséges a mérési pontosság a teljes súlyossági folyamatban. Bár a vágyakozás előjelei és következményei gyakran kívül esnek a tudatosságon, a vágy maga a definíció szerint tudatos.” (Kavanagh, Statham, Feeney, Young, 2013). Az ICD-10 (The International Statistical Classification of Diseases and Related Health Problems) a BNO-10-et (Betegségek Nemzetközi Osztályozása) jelenti. Mivel az általam vizsgált két csoportban sokkal több volt az alkoholfüggő beteg, mint a kábítószerfüggő, így az alkohol elvonási tünetekre térnék ki részletesebben. Egy amerikai tanulmány így ír az alkohol megvonásos szindrómáról: „Az alkohol megvonásos tünetek a legutolsó alkoholfogyasztás után 6-24 órával kezdődnek, a tünetek: remegés, nyugtalanság, hányinger, izzadás, hányás, hallucinációk, álmatlanság, tachicardia (felgyorsult, szapora szívverés), magasvérnyomás, delírium (átmeneti tudatzavar, önkívület), görcsroham.” (Muncie, Yasinian, Oge, 2013). A súlyos tünetekkel rendelkező, illetve a komplikáció gyanús pácienseket felveszik a kórházi ellátásba, ahol további gyógyszeres kezelésben részesülnek addig, amíg a tünetek lecsillapodnak illetve elmúlnak. A tanulmány készítőinek véleménye szerint az alkoholfüggőség leküzdésének hosszú távú sikere attól függ, hogy a páciens belép-e valamilyen folyamatban lévő terápiába. (Muncie, Yasinian, Oge, 2013).
7
4.3 A shiatsu mint vizsgálandó alternatív terápia ismertetése 4.3.1 A shiatsu meghatározása, kyo és jitsu jelentése A shiatsu (ejtsd: siacu) egy Japánból származó akupresszúrás masszázsforma. Szó szerint lefordítva a shiatsu ujjnyomást (shi: ujj, atsu: nyomás) jelent. A módszer a Hagyományos Kínai Orvoslás (HKO) által meghatározott meridián-vonalak mentén, az akupunktúrás pontokra nyomást gyakorolva, különböző nyújtások és ízületforgatások alkalmazását foglalja magában. A terapeuta az akupunktúrás pontokat – amelyeket tsubo-nak (ejtsd: cubo) neveznek –, tenyerével, ujjával vagy akár könyökkel, térddel kezeli, hogy a fájdalmat, feszültséget, betegségtüneteket csökkentse. (Ohashi, 2003). A távol-keleti szemlélet szerint a betegség és az egészség az áramló és a stagnáló energia kifejeződése, ha valamilyen külső vagy belső hatás következtében az energia áramlása akadályozott lesz, akkor az egészségi állapotban változás várható – leggyakoribb megjelenési formája a fájdalomérzet, mely tartóssá válva akár betegség kialakulásához is vezethet. Ha a harmonikus energiaáramlás blokkolt, akkor bizonyos helyeken energia többlet – ezt az állapotot a japánok jitsu-nak (ejtsd: dzsicu), máshol energia hiány – japánul kyo (ejtd: kio) – keletkezik a testben. A jitsu területekre jellemző a feszültség, telítettség, keménység, érintés hatására gyakran kellemetlenül fájdalamas területek ezek, a kyo részek gyengék, erőtlenek és üresek, petyhüdtség, puhaság, nyomás hatására kellemes fájdalommal járó érzés jellemző rájuk. A shiatsu terapetua érintésével a testben keringő energiapályákra hat, elősegíti a kyo és jitsu területek kiegyenlítődését, egyszerűen, de lényegét tekintve a shiatsu-t Ilona Daiker találóan „gyógyító érintés”-nek nevezi, mert a blokkolt területek kezelésével élénkül az energiaáramlás és erősödik a szervezet öngyógyító mechanizmusa (Daiker, 1999). Az érintés hatásairól részletesebben a 4.6. fejezetben írok. 4.3.2 A shiatsu rövid története, a Do-in jelentése A masszírozás ősidők óta szinte minden kultúrában valamilyen formában fellelhető. Természetes emberi reakció, hogy ösztönösen megérintjük, nyomkodjuk, masszírozzuk, ha fáj valamink, pl. az anya simogatással vígasztalja csecsemőjét, ha elkezd sírni (Ohashi 2003). A shiatsu is ezt az ösztönös gyógyítási formát alkalmazza, eredete az ősi kínai Tao jin mozgásgyakorlatokra vezethető vissza. A tao itt „vezetést”, „irányítást” jelent, a jin pedig „íjat 8
feszíteni” (Daiker, 1999), ez utóbbi arra utal, hogy a gyakorlatsor végzésekor testünk nyújtásával, feszítésével vezetjük az energiát, ami szimbolikusan a megfeszített íjra emlékeztet. A japán Do-in gyakorlatok többek közt a Tao jin gyakorlatokból erednek. A X. században a Do-in gyakorlatok egyre inkább a nagy hagyományokkal rendelkező anma masszázs (dörzsölést, vibrációs technikákat alkalmazó japán masszírozási forma) részét képezték, ekkorra tehető a shiatsu első formájának kialakulása Japánban. A Do-in szorosan kapcsolódik a shiatsu terápiához, a terapeuták ezeket az ősi légző- és testgyakorlatokat végzik önmaguk energetizálására, testük és lelkük „karbantartására”. A Do-in jelentése (Do: út, életút, in: tett, cselekedet) (Madocsai 2009). A Do-in Magyarországon történő megismertetése és elterjesztése Madocsai Eszter shiatsu gyógyász nevéhez fűződik, őt idézve a Do-in jelentése: „az életutamon önmagamért végzett cselekedet, energiamunka” (Madocsai 2009). Könnyen elsajátítható és nem megterhelő gyakorlatokról van szó, így a páciensek gyorsan meg tudják tanulni és önállóan – egészségmegőrzés céljából – saját maguk is végezhetik ezt a távol-keleti mozdulatsort. A shiatsu-nak több irányzata is létezik, a Namikoshi nevéhez fűződő formát Japánban használják, míg nyugaton a Zen- illetve Iokai-shiatsu terjedt el, ami Shizuto Masunaga nevéhez kötődik. Masunaga pszihológiát is tanult, az általa kialkított shiatsu terápiában sikeresen ötvözte nyugati pszichológia ismereteit a távol-keleti hagyományokkal. A Zen-shiatsu kifejezés a terapeuta és az általa kezelt páciens közti egyenrangú, nyílt, a Zen szellemiségének megfelelő kapcsolatra utal. ” (Daiker, 1999). A Zen-shiatsu-t Masunaga egyik tanítványa, Wataru Ohashi ismertette meg a nyugati világgal. A módszer először az Egyesült Államokban, majd Európában vált egyre ismertebbé az 1970-es évek közepétől. Masunaga különleges érzékelési képességgel rendelkezett, az egyes meridiánokhoz tartozó finom rezgéseket meg tudta különböztetni egymástól, a HKO által meghatározott meridiánokat új helyeken is érzékelte a testben. Az általa megfigyelt új meridiánokat, az ún. kiterjesztett meridián rendszert azóta is használják és tanítják a nyugati modern shiatsu iskolákban (Rappenecker, Kockrick, 2009). 4.3.3 A shiatsu-ban használt meridiánok rendszere Az akupunktúrában 361 pont található a meridiánvonalak mentén, ezekből a pontokból célzottan az adott betegségnek megfelelően válogat az akupresszőr. A shiatsuban a terapeuta figyelmét elsődlegesen nem a cubókra, inkább az adott problémához kapcsolódó egész 9
meridiánvonalra illetve vonalakra irányítja. A gyakorlatban egy shiatsu gyógyász körülbelül 92 pontot használ, a 14 fővezetéket és a Masunaga által kiterjesztett meridiánrendszert. A 4.1. fejezetben
felsorolt
energiavezetékek
nevüket
arról
a
szervről
kapták,
amelynek
enegiaármlásával összefüggésben vannak, amelyekkel egy ún. funkciókörbe tartoznak, pl. gyomor vagy szív meridián. Ezek az energiacsatornák feloszthatók jin és jang meridiánvonalakra, a jin meridiánokban lentről felfelé, a jang meridiánokban föntről lefelé áramlik a kí. Ez azért is fontos, mert ha az energiaáramlás irányában kezelik a pácienst, akkor „tonizálás” , azaz az adott meridiánban keringő energiaszint növelése történik, pl. ez is egy módja az adott szerv alulműködésének serkentésére. Ha viszont az áramlással ellentétes irányban kezeli a terapeuta a pontokat, akkor az energiaszint csökkentése a cél, pl. az adott szerv túlműködésének lecsillapítása, nyugtatása mozdítja elő a változást a harmonikus és egészséges működés irányába. (Ohashi, 2003). A HKO szerint 3 jang és 3 jin meridián fut a karokban, 3 jang és 3 jin meridián fut a lábakban, párosával a test jobb és bal oldalán ugyanúgy, lsd. 11.5. fejezetben mellékelt ábrán. Ezen kívül a test közepén, a gerinc mentén fut egy-egy meridián a test elülső és hátsó oldalán, az előbbit befogadó vezetéknek, az utóbbit kormányzóvezetéknek hívják. A jin meridián csatornák: a tüdő (T), Lép (L), szív (SZ), vese (V), szívburok (Szb), máj (M), ezek a vezetékek párosával helyezkednek el a testben. A befogadó vezeték is jin meridián, egy csatorna fut a test elülső oldalán a középvonal mentén. A jang meridián csatornák: a vastagbél (Vab), gyomor (Gy), vékonybél (Véb), hólyag (H), hármasmelegítő (Hm), epehólyag (E), ezek a jang meridiánok párosával helyezkednek el a testben. A kormányzó vezeték is jang meridián, egy csatorna fut a test hátsó oldalán a gerinc mentén. (Ohashi, 2003). Ezeket – a meridiánvonalak mentén elhelyezkedő – pontokat ill. a kiterjesztett meridiánrendszer szerinti vonalakat kezeli a shiatsu terapeuta. Érdekes lehet a nyugati ember számára az a megfigyelés, hogy a terápia során nem csak a problémás területen dolgozik a shiatsu gyógyász, hanem a beteg, fájó területtől távol, a meridiánvonalak elhelyezkedése szerinti pontokat is kezeli a páciens testén. A 4.1. fejezetben említett öt elem tana szerint a természeti jelenségek, az emberi érzelmek, gondolatok és a betegségek között szoros összefüggés van, amelyet a kínaiak a gyógyítás terén is pontosan leírtak, rendszerbe foglaltak. Az öt elem: Fa, Tűz, Föld, Fém, Víz. (Eckert, 1998). Mindegyik elemhez két meridián tartozik, például a Fa elemhez az epehólyag és a máj 10
meridián. Bár a shiatsu terápiában nagyon fontos szerepet tölt be az öt elemhez tartozó leírások, fogalmak és jelenségek ismerete, a diagnosztizáláshoz is elengedhetetlen ez a tudás, de a dolgozat szűkös keretei miatt sajnos nem tudok kitérni részletesen erre a területre. 4.3.4 Miért hasznos a shiatsu? A fentiekben kifejtett távol-keleti szemlélet szerint a shiatsu az egészség megőrzésre, a betegségek megelőzésére is kiváló módszer. Egészséges embereknél a kezelést követően az általános erőnlét növekedése, a közérzet javulása, a testtudatosság növekedése és az immunrendszer erősödése várható, valamint méregtelenítő hatással is jár. A kezelés alatt kialakult relaxált állapot hosszabb távon is pozitív hatást eredményez, a légzés mélyebbé válik, stresszoldó hatású. A kezelést követően gyakran számolnak be a páciensek pihentető, mély alvásról, alvásprobléma rendeződéséről, a fáradtság megszűnéséről, a lelki egyensúly helyreállásáról. Különböző betegségek, fájdalmak esetén is segíthet a shiatsu, például: ízületi- és egyéb mozgásszervi problémák esetén – derékfájás, váll- és nyaki problémáknál –, alvászavarok, szorongás esetén, emésztési problémák, keringési zavarok, légzőszervi panaszok, nőknél menstruációs problémáknál rendkívül hatásos, segíti a műtétek utáni gyorsabb regenerálódást, fájdalomcsökkentő (pl. fejfájás, stb.) hatása is jelentős.,
4.4
Az akupunktúra és shiatsu mint kiegészítő terápiák használata az addikciók területén
4.4.1 Az akupunktúra, az akupresszúra alkalmazása az addikciók területén Az alábbiakban néhány cikket, tudományos kutatást szeretnék ismertetni, ahol azt vizsgálták, hogy az akupunktúra és a tű használatát kerülő akupresszúra mennyiben enyhíti a különböző addikciókban szenvedők tüneteit. Dr. Eőry Ajándok „Akupunktúra az addikciók kezelésésben” című cikkében a következőket írja: „Klinikailag bizonyított, és a WHO is ajánlja, hogy az akupunktúrát használják az alkohol-, az ópiát- és a kokainfüggésben éppúgy, mint a legtöbb más közönséges hozzászokás elvonási tüneteinek kezelésére.” (Eőry, 2000). Az addikciók kezelésekor általában a fülön lévő 4-5 pontot ingerlik, ide szúrják be az akupunktúrás tűket (rozsdamentes acéltűk, amelyek kb. 0,3 mm átmérőjűek, 1 cm hosszúak és kb. 1 mm mélységig hatolnak be a fülkagyló területén). 11
Amerikában a New York-i Lincoln Kórházban több évtizedes kutatás és több százezer fülakupunktúrás kezelés eredményeképp kidolgozták az ún. „acudetox protokoll”-t – ez egy egységes kezelési séma – amelyet a mai napig is használnak az addiktológiai kezeléseknél. Egy-egy kezelés alkalmával a fülön meghatározott 5 pontba szúrják a tűket. A fülakupunktúrás pontokat itt most nem ismertetem, a dolgozat tárgyához szorosan kapcsolódó kiemelt akupresszúrás pontokat a későbbiekben viszont részletesen bemutatom (4.5.2. fejezet). Eőry cikkében azt írja, hogy a „Lincoln protokoll” előnye, hogy a függőség különböző stádiumaiban ugyanolyan hatékonysággal alkalmazható, csökkenti az elvonási tüneteket és a szerhasználat iránti vágyat, erősen nyugtató hatású és segíti a méregtelenítést. (Eőry, 2000). Eőry megemlíti a cikkében, hogy az akupunktúrás kezelések során ritkán, de előfordulhat az ún. „tűreakció”, ami hirtelen vérnyomás esést jelent, ez akár ájulással is járhat. Az ilyen esetekben, illetve, ha valaki egyszerűen irtózik vagy fél a tűtől, az akupresszúrát javasolja: „Az akupunktúrás pontok nemcsak tűvel, hanem más, pl. mechanikus ingerléssel (ezen alapszik az akupresszúra, a shiatsu stb.), sőt bizonyos mozdulatokkal (pl. a tajcsi végzésével) is ingerelhetők.” (Eőry, 2000). Az USA-ban a kokain függőségre nincs egységesen elfogadott gyógyszeres kezelés, pedig az amerikai lakosság körében fontos közegészségügyi problémát jelent. Ezért ennél az addikciónál sokszor alkalmaznak alternatív terápiákat, például hatékonynak bizonyul a fül akupunktúra alkalmazása meditatív technikákkal ötvözve (Chen, Berger, 2013). Figyelemre méltó az az Ausztráliában végzett friss kutatás, ahol az akupunktúrát és akupresszúrát hasonlították össze anorexia nervosa (evészavar, kóros soványság) diagnózissal rendelkező betegeknél, akiket két csoportra osztottak. Az egyik csoportot csak akupunktúrával, a másik csoportot pedig csak könnyed masszázzsal egybekötött akupresszúrával kezelték. Azt állapították meg, hogy a két csoport javulása között nem volt szignifikáns eltérés valamint kiemelték, hogy jóval nyugodtabbak és közlékenyebbek lettek a kutatásban résztvevő kliensek. (Fogarty, Smith, Touyz, Madden 2013). 4.4.2 Kiegészítő terápiák, ezen belül a shiatsu használata az addikciók területén Az alábbi angol kutatást egy londoni mentálhigiéniés központban (BKCW NHS – London Hammersmith I.) végezték, ahol azt vizsgálták, hogy mennyiben segít a shiatsu az intézet szenvedélybetegein. A kutatásban résztvevők 18 és 60 év közötti nők voltak, a klientúra vegyes képet mutatott, a betegek között megtalálható volt a felépült szenvedélybetegtől az 12
aktív szerhasználóig szinte minden függőségi „szint”. A kutatás a drog- és alkoholproblémával küzdő betegeknél vizsgálta a shiatsu terápia hatásait, de főként az alkoholbetegekre fókuszált. A betegeknél a kezelések kiegészítő terápiaként (Complementary Therapy, CT) zajlottak, minden vizsgált személy 5 shiatsu kezelést kaphatott, általában egy hónapos időközönként, de ettől egyedileg eltérhettek. Megállapították, hogy a shiatsu nagyon jól integrálható az egyéb kórházi kezelések közé. A kutatás rávilágított, hogy a vizsgált szenvedélybetegek közös problémája a relaxálásra való képtelenség, amelyen shiatsu-val nagyon jól lehet segíteni, továbbá a Hepatitis C kezelésben részesült betegeknél alkalmazott shiatsu kezelések után a betegek jobb energiaszintről és étvágyról számoltak be. (Allott, Hill G.&H., 2005). Az Amerikai Egyesült Államokban és Nagy Britanniában bevett gyakorlat a kiegészítő terápiák kórházi környezetben való alkalmazása, az elmúlt pár évtizedben ugrásszerűen megnőtt ezeknek a terápiáknak a népszerűsége. Az NCCAM (National Center for Complementary and Alternative Medicine, azaz a Kiegészítő és Alternatív Gyógyászat Nemzeti Központjának – az USA szövetségi kormányzatának kiegészítő és alternatív gyógymódokat tudományosan kutató legfőbb hivatala) 2007-es felmérése szerint az amerikai felnőtt lakosság közel 40%-a használja egészségének megőrzésére az alternatív kiegészítő terápiák valamely fajtáját. A szakirodalomban a CAM (Complementary and Alternative Medicine: Kiegészítő és Alternatív Gyógyászat) rövidítést használják, ilyen kiegészíő terápia például a meditáció, kiropraktika, jóga, relaxáció, akupunktúra és természetesen a különböző masszázsformák, mint például a shiatsu. (Barnes, Bloom, Nahin, 2008). A St.Mary’s Kórházban végzett kutatásban azt állapították meg, hogy a kiegészítő terápiák – ehhez tartozik a shiatsu is – hatására a kliensek anyaghasználata csökkent, illetve fenn tudták tartani az absztinenciát (szermentességet), közérzetük egyértelműen javult. Hat féle kiegészítő terápiát alkalmaztak a vizsgált 61 pszichoaktív szerhasználó kliensnél, akik saját belátásuk szerint választhattak a terápiák között. Sajnos a kutatásban nem sorolták fel a konkrét terápiákat, egyedül a shiatsu-ról írtak részletesebben. Az egyes kiegészítő terápiák közti választási arányokat sem tűntették fel, de azt külön kiemelték, hogy a választható hat terápia között nem volt hatékonyságbeli különbség. (Allott, Hill G.&H., 2005). Az alábbi ábrákat a tanulmány alapján készítettem, így összefoglalva látható a szerhasználat változása a vizsgálatban résztvevő kliensek között:
13
Ábra 1: Kiegészítő terápiák (Complementary Therapy, röv. CT) hatása a szerhasználatra (Allott, Hill G.&H.Paddington, St. Mary’s Hospital, 2005)
A tanulmányban részletesen beszámolnak arról, hogy a kutatási munkában részt vevő 6-os számú kiegészítő terápiás csoportban hogyan alkalmazták a shiatsu-t és a Do-in meridián tornát: A Do-in nyújtó- és légzőgyakorlatokat közösen kis csoportokban végezték a betegekkel. Néhány shiatsu-s masszírozó technikát ülő helyzetben, párosával gyakoroltak, pl. váll- és hátkezelés. A csoporttagoknak megtanították az addikcióknál kiemelkedően fontos akupresszúrás pontokat, ezeket a kliensek saját magukon is kezeltek, továbbá testtudatosság növelő célzattal meghatározták a belső szervek elhelyezkedését és megbeszélték azok működését (máj, gyomor, epehólyag, vese, lép, tüdő, szív, vékonybél, vastagbél, húgyhólyag). A csoportos foglalkozáson túl a terapeuták hetente egy napon egyéni shiatsu kezelésekben is részesítették a kutatási programban résztvevőket. (Allott, Hill G.&H., 2005). Tapasztalataikat a shiatsu-ról röviden így összegzik: „ A shiatsu az „itt és most” érzetét hozza létre. A biztonságos gyógyító érintés serkentheti a test paraszimpatikus válaszát, megszünteti a védekezést és ellenállást. A shiatsu-t mindig ruhán keresztül adják, így könnyen alkalmazható, praktikus és tiszteletteljes. A shiatsu megmutatja a különbséget a gyógyító és erotikus érintés között, újfajta testtudatosságot ad, megismerteti a betegeket az öngyógyítás fogalmával.” (Allott, Hill G.&H., 2005).
14
4.5 Diagnosztizálás a shiatsu terápiában, valamint az addikciók kezelésénél alkalmazott kiemelt akupresszúrás pontok hatásainak leírása A meridián vonalak pontos elhelyezkedését és a rajtuk lévő összes pont meghatározását, illetve az egyes meridiánokhoz tartozó öt elem rendszere szerinti részletes megfeleltetéseket itt nem ismertetem, mert pontos leírásukra a dolgozat szűkös keretei miatt nincs mód, de szerencsére az érdeklődőknek bőséges szakirodalom áll rendelkezésre. A kutatásban résztvevő betegeknél általam kezelt meridiánvonalakról és a kezelés menetéről részletes leírás a 5.4.3 fejezetben található. 4.5.1 Diagnosztikus területek a shiatsu-ban A keleti és a nyugati gyógyászatban a dignosztizálás nagyon eltérő. Míg a nyugati gyógyászat a laborleletekre fókuszál, a keleti gyógyászatban inkább a páciens alapos megfigyelése alapján állítják fel a diagnózist, pl. nyelv-, arcdiagnosztika, stb. A shiatsu-ban a diagnosztizálás egyben a kezelés része. A kezelés közben figyeli a terapeuta a kiemelt diagnosztikus területeket a háton, a hason (japánul: hara) valamint a meridiánok állapotát is felméri. Bár több érzékszervet bekapcsoló figyelemről van szó, leegyszerűsítve a terapeuta a 4.3.1. fejezetben leírt kyo és jitsu területeket különbözteti meg a kezelés alatt, amely alapján dönt a kezelés menetéről. A zen shiatsu gyógyász inkább a gyenge kyo területekre fókuszál, mert a probléma gyökerét ebben látja, ha a kyo területen rendeződik az energiaáramlás, akkor az enyhébb jitsu tünetek sokszor maguktól rendeződnek, vagy ha nem, akkor könnyebben és sokkal hatékonyabban lehet kezelni őket (Daiker, 1999). A hát diagnosztikus területe a hólyag meridián háton lefutó részén található. A hólyag meridián az egész testet nézve 67 pontból áll, ebből a dignózis szempontjából 12 kiemelt cubó pont van – a 12 szervnek megfelelően –, ezeket asszociációs (japánul: Yu) pontoknak neveznek. A Yu pontok közvetlen kapcsolatban állnak az egyes szervekkel, ha ezeket nyomjuk, akkor az adott szerv kezelése és állapotának felmérése egyszerre történik – Ohashi szerint: „a hát a test tükre” (Ohashi, 2003). A hara a has területe, de a keleti gyógyászatban ez jóval több jelentéssel bír, erőközpontot, az energia gyűjtőközpontját, az intuíció helyét is jelenti (Daiker, 1999). A hara területén mind a 12 meridiánnak meghatározott helye van, a hara diagnózisnál ezt a 12 zónát vizsgálja a terapeuta.
15
A hátdiagnózis inkább a régebben meglévő, akár krónikusan fennálló tünetekről, betegségekről ad képet, a hara diagnózis inkább az aktuális, a jelenleg érvényes állapotot mutatja meg. A meridián diagnózis a vezetékekben áramló energia minőségéről ad képet, a terapeuta figyeli, hogy az adott meridiánon elhelyezkedő egyes pontok nyomás hatására mennyire „beengedőek”, finom érzékeléssel megállapítja, hogy milyen a meridiánban keringő energia tendenciája. 4.5.2 A meridián vonalakon elhelyezkedő fontosabb pontok hatásainak leírása A kiemelt akupresszúrás pontok meghatározásához figyelembe vettem a már fentiekben említett St. Mary’s Kórházban készült kutatás shiatsu terapeutái által leírt pontokat. (Allott, Hill G.&H., 2005). Tanárom, Madocsai Eszter shiatsu terapeuta és a budapesti Nemzetközi Shiatsu Iskola vezető tanárának tanácsai is nagyban segítették a kezelési terv összeállítását, valamint a kiemelt akupresszúrás pontokhoz Dr. Eőry Ajándok véleményét is kikértem, hiszen több évtizedes tapasztalattal rendelkezik az akupresszúra és az addiktológiában alkalmazott fül-akupunktúra területén. A kiemelt pontok: Vab-4 – Vastagbél 4-es pont: általános egészségi állapot megőrzésére – immunrendszer erősítésére kiváló, fej- és fogfájás csillapítására, hasmenés, székrekedés esetén, intenzíven lazító hatású pont, terhesség esetén kezelése kontraindikált. M-3 – Máj 3-as pont: fejfájás, szédülés, émelygés, hányinger, májproblémák, magas vérnyomás esetén, menstruációs problémáknál, lazító, nyugtató hatású pont, terhesség esetén kezelése kontraindikált. Gy-36 – gyomor 36-os pont: általános közérzet javításra kiváló, erőteljes vitalizáló hatású pont, fáradt lábak esetén, gyomorproblémáknál, hasmenés, székrekedés esetén. V-1 – vese 1-es pont: általánosan frissítő hatású, fejfájásnál, újraélesztésnél (S.O.S. pont), harmonizálja a vese működését, egész testre nyugtatóan hat, elalvást segíti, terhesség esetén kezelése kontraindikált. L-6 – lép 6-os pont: álmatlanság, súlyfelesleg, emésztési problémák, menstruációs problémák esetén, javítja a láb vérkeringését, az ún. „három jin” találkozik ebben a pontban – kezelésekor a lép-, máj-, vese meridiánokat egyaránt stimulálja, nyugtató hatású.
16
T-1 – tüdő 1-es pont: köhögésre, asztmára, fájdalomcsillapításra, tüdő állapotának ellenőrző pontja, lelki téren segíti a pozitív jövőkép kialakulását, nyitottságot. Szb-6 – szívburok 6-os pont: álmatlanság, rosszullét, émelygés, hányinger, szorongás, stressz, izgatottság, szívritmuszavar esetén, az elme lenyugtatására. Szb-8 – szívburok 8-as pont: láz, mellkasi fájdalom, kontrollálatlan érzelmi indulatok, szorongás, félelem, kézremegés, kimerültség esetén. E-20 – epehólyag 20-as pont: láz, fejfájás, tarkófájás, látászavar, nagyothallás, eszméletvesztés, alvászavarok, magas vérnyomás esetén. E-21 – epehólyag 21-es pont: erős nyak- és vállizomfájdalmakat jól oldja, szédülés, hát-, váll-, karmerevség, fekélyek, gyulladások, görcsroham, magas vérnyomás esetén. Kor-20 – kormányzó vezeték 20-as pont: fejfájás, magas vérnyomás, álmatlanság, aranyér, egyensúlyzavar esetén, tisztítja a tudatot (hiány nélküli, örömteli tudatállapot). Bef-6 – befogadó vezeték 6-os, Tan Den pont: egész testre ható, vitalizáló, energetizáló hatás, fontos pont, mind a 12 vezeték kapcsolatban van ezzel a ponttal. Nagyfokú nyugtalanság, idegesség, álmatlanság, alhasi görcsök, gyomorfájdalmak esetén. (Madocsai, 2009), (Eőry, 1988), (Ohashi, 2003), (Hempen, 2000)
4.6 Rövid összefoglaló az érintés hatásairól valamint az érintés, kötődés és addikció közti összefüggésekről Az alábbiakban az érintés fontosságáról szeretnék szólni, hiszen a nyugati kultúrákban felnőttkorban már nem nagyon aknázzuk ki pozitív hatásait. Két ember közti intim, szerelmi kapcsolatban az erotikus érintéseken kívül szinte egyre ritkábban élünk a másik embert megérintő kedves ölelésekkel, simogatásokkal, melyek a mindennapokban az intenzívebb összetartozás élményét nyújthatják. Számos kutatás bizonyítja az emberi érintés fontosságát, a központi idegrendszerre, a kisgyermekek testi-szellemi fejlődésére és anyagcsere-folyamataira gyakorolt hatását (Daiker, 1999). Például az USA-ban a 19. században az árvaházi csecsemők életük első évében több mint fele meghalt egy marasmus (elgyengülés, sorvadás) nevű betegség következtében, mígnem rájöttek, hogy érintéssel, az ún. „gyengéd, szerető gondoskodással” ez a halálozási arány jelentősen lecsökkenthető (Nyitrai, 2011). A második világháború után vizsgálták a családjuktól elszakadt, intézetben nevelkedett gyermekekek ún. leválási folyamatát, ekkor a kutatók elkezdték mélyebben tanulmányozni az anya-gyermek közt kialakult kapcsolatokat, 17
megfigyelték,
hogy
a
csecsemő
első
életévének
folyamán
kialakul
egyfajta
szabályozórendszer, – amelyet kötődésnek neveztek el. A korai kötődés röviden definiálva anya és gyermek között létező egyfajta láthatatlan biztonsági köteléket jelent. A korai anyagyermek kapcsolattal foglalkozó kötődés elméletek – pl. az „idegen helyzet” kísérlet, melyben egy év körüli babák viselkedését vizsgálták, számukra ismeretlen helyen édesanyjuk jelenlétében és távollétükben –, többféle kötődési típust azonosítottak, pl. az ún. biztonságosan kötődő csecsemőknél az anya távolléte nyugtalanságot, megjelenése, simogatása megnyugvást okozott. A dolgozat szűkös keretei miatt most itt nem fejtem ki részletesen az egyes kötődési típusokat. Az előbb említett elmélet a kötődési képességet veleszületettnek tekintette, azonban a későbbi kutatások során kiderült, hogy „Az újszülött kötődésének kialakulásához tapintási, szaglási, ízlelési ingerek egyaránt szükségesek” (Nyitrai, 2011). Valamint azt is megfigyelték, hogy másként bánik a biztonságosan kötődő gyermekkel az édesanyja – az édesanya rövid időn belül reagál a gyermek igényeire, sok testi kontaktus, ölelés van kettejük közt – míg pl. az elkerülő kötődési mintával rendelkező kisgyermek anyja kerüli a túl sok közeli testi kontaktust. Napjainkban a kötődést így definiálják: „A kötődés egy másik emberhez fűződő szoros emocionális kapcsolat, amely közös élmények során alalkul ki, és beállítódásbeli, értékrenszeri és nyelvi hasonlóságokban nyilvánul meg.” (Balázs, Blaschtik, Cseh, 2007). A felnőttkori kötődés és a csecsemőkori kötődés között van összefüggés, Nyitrai Erika könyvében említi, hogy a felnőttek fontosabb emberi kapcsolataikban – szerelmi, házastársi, szorosabb baráti, páciens és terapeuta – nagyjából 70%-uk megtartotta a gyerekkori kötődési típust. A biztonsági kötődéssel rendelkező felnőtt könnyebben küzd meg a stresszhelyzetekkel, pozitív, szeretetteljes emberi kapcsolatok létesítésére törekszik, melynek kialakításában és fenntartásában fontos szerepet játszik az érintés. (Nyitrai, 2011). A kötődési magatartás vizsgálata az addikciók területén is fontos szerepet tölt be, például Komáromi Éva tanulmányában az addikcióban szenvedő serdülőkori gyermek és szülője közti kapcsolatot vizsgálja, ahol részletesen kitér az egyes kötődési típusokra és megállapítja, hogy „a biztonságos kötődés protektív tényezőnek számít a felnőttkori pszichopatológiai érintettség szempontjából. […] Ezzel szemben a bizonytalan kötődés depresszióval, szorongással, ellenségességgel, rigidebb énnel, pszichoszomatikus betegségekkel járhat.” (Demetrovics, 2007-2009). Mindez könnyen vezethet a szerhasználó viselkedés kialakulásához. Demetrovics Zsolt ópiátfüggő családok kötődési mintáit vizsgálva kiemeli a „szoros, dependens anya18
gyermek kapcsolatot” (Demetrovics, 2007-2009), mely kettejük között patológiás (a droghasználatot a felszín alatt kiszolgáló és támogató) hosszú távon fennmaradó „szimbiotikus kapcsolat”-ot eredményez (Demetrovics, 2007-2009). Tehát a kötődés és érintés közti kapcsolat érdekes téma, napjaink kutatásaiban az érintést mint az elköteleződés egyik mutatóját vizsgálják, pl. a „Hét Érintés Skála” (Nyitrai, 2011). Az érintés és a fizikai kontaktus következtében a szervezetünkben oxitocin szabadul fel, valamint megemelkedik az endorfinszint, amely a közérzetünket és fájdalomérzetünket befolyásolja. Nyitrai könyvében írja, hogy „az érintés bármikor serkenti az immunrendszer működését. Minél többször érintenek meg bennünket, annál több ellenanyagot termelünk.” (Nyitrai, 2011). Az érintés fájdalomcsökkentő hatású is – ahol beütöttük a kezünket automatikusan megdörzsöljük, megsimogatjuk. A shiatsu-t sokan a testi fájdalmak miatt keresik fel, meg akarnak szabadulni a kellemetlen hát- vagy derékfájástól, nem érzik jól magukat a bőrükben, stb., de a shiatsu által nyújtott pozitív testi élmény azt közvetíti feléjük, hogy a test az öröm, az ellazultság élményét is jelenti. A kezelések alatti relaxált, alvásközeli, de ugyanakkor éber állapot a meditációhoz hasonlít, csak a meditációnál a szellemünkre hagyatkozva tudjuk megteremteni ezt a belső ellazultságot, míg a shiatsu-nál a test felől közelítjük meg ugyanezt. (Daiker, 1999). A shiatsu kezelés során nem „csupán” az akupunktúrás pontok gyógyító hatását lehet kihasználni, hanem az érintésben rejlő erőt is – egy teljes shiatsu kezelés alkalmával körülbelül egy órán keresztül érinti a terapeuta a klienst.
5
A kutatás bemutatása, eredményeinek leírása
5.1 Kutatási téma kiválasztásának indoklása, célkitűzések A kutatás célja a shiatsu terápia hatékonyságának vizsgálata szenvedélybeteg klienseknél. A téma újszerű, tudomásom szerint Magyarországon még nem vizsgálták ezt a terápiát az addiktológia területén. Az akupunktúrát, és ezen belül a fülakupunktúrát már hazánkban is egyre többen alkalmazzák az addiktológiai kezelések kiegészítéseként. A shiatsu szintén a Hagyományos Kínai Orvoslás által meghatározott akupunktúrás pontokat használja. Személyes érdeklődésem a munkámból 19
ered, shiatsu terápiával foglalkozom 2005 óta, sok élményem van a módszer hatékonyságáról, de ezidáig szenvedélybetegeken nem próbáltam a kezelést. Az addiktológiai tanulmányaim során felvetődött bennem, hogy vajon mennyire lehet ezzel a módszerrel támogatni a szerhasználók gyógyulását, illetve a felépülés mely stádiumában segít a leginkább? Elkezdtem anyagokat keresni a témában és találtam néhány kutatást és cikket, amelyben a shiatsu illetve az akupresszúra hatékonyságát vizsgálták különböző szenvedélybetegségek esetén. Az általam talált anyagokat az elmléleti háttér részben, a 4. fejezetben be is mutattam. A téma iránti érdeklődésem tovább mélyült, és felvetődött bennem, hogy szeretnék önálló kutatásba kezdeni: megvizsgálni, lejegyezni a saját tapasztalataimat. Ehhez olyan helyet kerestem, ahol viszonylag könnyen és nagy számban elérhető, különböző típusú addikcióban szenvedő betegek vannak, akik lehetőleg több héten keresztül elérhetőek. Így jutottam arra az elhatározásra, hogy kórházi körülmények között, benntfekvő addiktológiai osztályon szeretném lefolytatni a vizsgálatot. Amennyiben a kísérlet igazolja feltételezéseimet, akkor a shiatsu-t a kórházi kezelések kiegészítéseként is lehet alkalmazni.
5.2 A kutatás tárgya Kutatásom tárgya annak vizsgálata, hogy a shiatsu hogyan hat az addiktív betegekre, alkalmazásával
csökkenthetőek-e az
elvonási
tünetek, a sóvárgás, egyéb negatív
következmények. Azt is megvizsgálom, hogy a pozitív faktorok hogy változnak a két csoportban. A kutatásban résztvevők tüneteiben bekövetkező változásokat a kliensek és kezelőorvosaik által kitöltött kérdőívek segítségével mérem, a shiatsu addicionális hatását egy kezelt csoporttal, és egy másik, kezelésben nem részesülő kontroll csoporttal vizsgálom. A mérési eredményeknél igyekszem figyelembe venni az esetlegesen fellépő torzító körülményeket is, amelyek befolyásolhatják a vizsgálhatóságot (pl. randomizálás, a válaszadók egyéni szimpátiája, együttműködési készsége, az orvosok terhelhetősége, időtényező stb.).
5.3 Kutatással kapcsolatos kérdések, hipotézisek ismertetése A kutatás előkészítésekor az alábbi konkrét kérdések foglalkoztattak leginkább: -
Az elvonási tüneteket enyhíti-e shiatsu a különböző dependenciák esetén? 20
-
Pontosan milyen tünetek esetén hatékony, miben segít a shiatsu?
-
A testtudatosság növekedése által csökken-e az önromboló szerhasználó viselkedés?
-
Hogyan hat az érintés a szenvedélybetegekre?
-
Hogy illeszthető be az addiktológiai osztályokon alkalmazott terápiák közé ez a kiegészítő kezelés?
A következő három alfejezetben találhatóak az általam felállított hipotézisek.
5.3.1 I. hipotézis Első hipotézis: Feltételezem, hogy a shiatsu enyhíti az általam vizsgált szenvedélybetegek konkrét elvonási és egyéb negatív tüneteit, valamint a kezelés által csökken a sóvárgás.
Indoklás: Egy angliai tanulmány (Allott, Hill G.&H., 2005) említi az elvonási tünetek enyhülését a shiatsu-val kezeltek körében, de nem részletezi különösebben, hogy pontosan milyen tüneteket enyhített. Én részletesebb vizsgálatot szeretnék végezni, a kutatás során alkalmazott kérdőívet is ennek megfelelően állítottam össze. Feltételezem azt is, hogy a shiatsu segíti az alvászavarok kiegyensúlyozását, csökkenti a sóvárgást. 5.3.2 II. hipotézis Második hipotézis: A kezelések hatására a betegek általános közérzete javul. Indoklás: A shiatsu módszer kedvező hatásai alapján (egészséges emberek kezelésénél én is gyakran tapasztalom az általános közérzetük javulását) feltételezem, hogy pozitív változás következik be a kezelt betegek körében. A shiatsu az akupresszúra hatásain túl az érintésben rejlő pozitív erőt is kihasználja, amely szintén kedvezően befolyásolhatja az egyén hangulatát. 5.3.3 III. hipotézis Harmadik hipotézis: A shiatsu könnyedén beépíthető az addiktológiai osztályokon végzett terápiás folyamatba.
Indoklás: A kezelési módszer kellemes, egyfajta relaxált állapotban történik, a kezelés után a kliensek hamar megtapasztalják, hogy jobban érzik magukat, több erejük lesz véghezvinni feladataikat. Ellazultabbá és nyugodtabbá tesz, a kliensek feszültségmentesebb állapotba 21
kerülnek. Azt feltételezem, hogy ilyen nyugodt és kiegyensúlyozott állapotban a kliensek az egyéb terápiákon, pl. konzultáció, pszichoterápia is nyitottabbak, befogadóbbak lesznek, hatékonyabbá válhat a velük való munka, ezáltal jól kiegészítheti és támogathatja a kórházakban folyó terápiás munkát.
5.4 A választott módszerek ismertetése Ebben a fejezetben a kutatás során alkalmazott módszereket mutatom be. A fejezet első részében a kutatási módszert ismertetem, a második részben az adatgyűjtéshez használt kérdőívekről és interjúkról szólok, a harmadik részben pedig a shiatsu terápián belül alkalmazott kezelési menetet szeretném bemutatni. 5.4.1 Az választott kutatási módszer leírása A kutatási módszer klasszikus kísérlet, amelyben a shiatsu terápia hatékonyságát vizsgáltam. A kutatásban orvosi felügyelet mellett gyógyszeresen kezelt szenvedélybetegek vettek részt. A kísérleti inger a shiatsu kezelés. A shiatsu kezelések végeztével megvizsgáltam a kísérleti inger előtti és utáni helyzetet, az esetlegesen beállt változásokat ezek alapján elemeztem. A kísérlet végzéséhez egy kísérleti csoportot és egy kontroll csoportot alakítottam ki. A kísérleti csoportba a shiatsu-val kezelt kliensek, a kontroll csoportba a shiatsu-val nem kezelt kliensek kerültek. A konkrét függő változók az elvonási tünetek és a hangulatra vonatkozó jellemzők voltak, ezek súlyosságára illetve a kliensek aktuális állapotát jellemző mértékre vonatkoznak a kérdőíven szereplő kérdések. Tehát a vizsgálat során a fizikai, pszichológiai – lelki tényezőket meghatározó változásokat figyeltem. A kérdőíves módszert a klienseknél és a kezelőorvosoknál is alkalmaztam. Az elemzéseknél alkalmazott statisztikai módszerek a Student-féle t-teszt, – amelyet a két csoport közti releváns különbségek megállapításához használtam –, és megoszlási viszonyszámok, amelyet a minta leírásánál alkalmaztam. 5.4.2 Adatgyűjtési technikák A kliensek felkeresésekor az elvonási tünetekre fókuszálva rövid kérdőívet vettem fel, mely a mellékletek fejezetben „Kérdőív a kliensekhez” címszó alatt (11.1) megtalálható. A kísérleti és a kontroll csoportnál is ez volt az első lépés, mely után a kísérleti csoportban megkezdtem a shiatsu kezeléseket. Ezt követően folyamatosan kerültek felvételre a részletesebb strukturált interjúk, amit minden klienssel külön-külön készítettem, az interjú a mellékletek fejezetben 22
„Strukturált interjú a kliensekhez” címszó alatt (11.3.) található. A kérdőívet a shiatsu kezelés sorozat végeztével (4-6 héttel később), illetve a kontroll csoportnál szintén 4-6 hét elteltével ismételten lekérdeztem a kliensektől. A kezelőorvosoknak külön rövid kérdőívet (Mellékletek fejezetben: 11.2.) készítettem a klienseik állapotára vonatkozólag, amit szintén lekérdeztem tőlük mindkét csoportra vonatkozóan a shiatsu kezelések megkezdése előtti időpontban és a kezelések befejeztével, a kontroll csoportnál átlagban 4-6 hét eltelte után. Így próbáltam a szubjektivitást elkerülni, és az esetleges kísérleti torzításokat csökkenteni. A strukturált interjúval és a kérdőíves módszerrel nyert adatokat, valamint a shiatsu jegyzőkönyvekben rögzített információkat kvantitatív és kvalitatív módon is elemeztem. 5.4.3 A klienseknél alkalmazott shiatsu kezelési módszer leírása A kutatás ideje alatt a kórházban egy pácienst kb. 45-50 percig kezeltem, heti ill. kétheti rendszerességgel, átlagosan három alkalommal. A kezelés a földön, matracon fekve, könnyű pamutruhában felöltözve történik. Bár a gyakorlatban a shiatsu terápiában minden kezelés egyénre szabott, én mégis igyekeztem a klienseknek a kutatásban szereplő sok változó tényező miatt egységes kezeléseket adni, a fülakupunktúrában használatos "protokoll" (4.4.1 fejezet) séma szerű mintáját követve – ahol az addiktológiai kezeléseknél szinte minden esetben Tüdő-Máj-Vese pontokat szúrják.
A shiatsu kezelések menete, protokollja tehát az alábbiak szerint történt: A kezelést minden esetben a hátkezeléssel kezdtem – a háton lazító, nyújtó technikákat és a pácienssel együttműködve hosszú kilégzések alatti tenyérnyomásokat alkalmaztam. 1. kezelés alkalmával: hólyag meridián pontjainak nyomása a háton – Yu pontok kiemelt figyelemmel, Föld elemet (gyomor és lép) támogató és biztonságot adó egész tenyérrel való érintése. Vese meridián kezelés a lábon, gyomor meridián a lábon + kiemelt pontok hosszan tartó nyomása lábon és kézen, nyak-, váll- valamint kiemelt pontkezelésekkel zárás. 2. kezelés: hólyag meridián pontjainak nyomása a háton – Yu pontok kiemelt figyelemmel, Föld elemet (gyomor és lép) támogató és biztonságot adó egész tenyérrel való érintése. Vese 23
meridián kezelés a lábon, máj meridián a lábon + kiemelt pontok hosszan tartó nyomása lábon és kézen, nyak-, váll- valamint kiemelt pontkezelésekkel zárás. 3. kezelés: a második kezelés ismétlése, de kiegészíthető a diagnózis alapján a leginkább támogatásra szoruló meridián kezelésével.
A kiemelt pontokat minden esetben kezeltem, ezek az alábbiak, lsd. részletesen a 4.5.2 fejezetben: M-3, Gy-36, V-1, L-6, Vab-4, T-1, Szb-6, Szb-8, E-20, E-21, Bef-6, Kor-20. A shiatsu kezelések alkalmával ún. shiatsu jegyzőkönyvet vezettem, amelyben leírtam a kezelés menetét (milyen pontokat, meridiánokat, hogyan és miért kezeltem) valamint a kliens által mondott élményeket, megjegyzéseket, és saját tapasztalataimat is feljegyeztem.
5.5 Mintaleírás A kutatásban a Nyírő Gyula Kórház Addiktológiai Osztályán benntfekvő kliensek vettek részt. Összesen 30 főt vizsgáltam 2013. utolsó három hónapjában. A kutatásban résztvevők mindegyike gyógyszeres kezelésben részesült, valamint mindenki részt vett a shiatsu-n kívül kiscsoportos, nagycsoportos terápián és relaxáción. A 30 fő két csoportot alkotott, 15 fő vett részt a kísérleti csoportban (Shia. cs.: n=15), ők voltak azok, akiket shiatsu terápiával kezeltem, és 15 fő vett részt a kontroll csoportban (Kont. cs.: n=15), ők nem részesültek kezelésben. Mindkét csoportban főleg alkohol dependenciával küzdő betegek voltak, a shiatsu csoportban 66,7%, azaz 10 fő (Shia.cs.: n=10), a kontroll csoportban 73,3% 11 fő (Kont.cs.: n=11). A gyógyszerfüggő kliensek száma a Shia. és a Kont. csoportban is egy-egy fő (Shia cs. és Kont. cs.: n=1), azaz 6,7%, politoxikomán szerhasználat (itt: gyógyszer és alkohol együttes használata): Shia.cs.: 13,3% (n=2), Kont.cs.: 6,7% (n=1), kábítószer függő résztvevő mindkét csoportban 13,3%, azaz 2 fő: Shia.cs.: (n=2), Kont.cs.: (n=2). A shiatsu csoportban az életkor 24 és 60 év között van (átlag életkor 40,6 év), 5 fő nő, 10 fő férfi. A kontroll csoportban 29 és 60 év közöttiek a vizsgálatban szereplők (átlagéletkor:46,6 év), 4 fő nő, 11 fő férfi. 24
A kiválasztást teljesen véletlenszerűnek terveztem, de a gyakorlatban ez nem teljesen így alakult. A shiatsu csoportba tartozó kliensek kiválasztásának kb. fele történt véletlenszerűen, ezután – a kezelések hírének terjedésével – elkezdtek jelentkezni a betegek. A shiatsu csoportba bekerült klienseknél mindig a teljes kezelői team és ezen belül kiemelten az orvosi vélemények alapján kezdődött meg a shiatsu terápia. Ez az elővigyázatosság a betegek érdekében történt, mert a shiatsu terápiánál van néhány ellenjavallat, például ilyen kontraindikáció a skizophrenia vagy a súlyos csontritkulás. A kontroll csoportba random szerűen kerültek be a kliensek. Természetesen minden esetben a kliensek beleegyezésével zajlott a munka. Az összes általam vizsgált kliens pszichoaktív szerhasználó volt, minimum 4-8 hetes kórházi benntartózkodással. A kutatási munka sok időt vett igénybe, az előkészítéssel, a struktúrált interjúk felvételével, a shiatsu kezelések elvégzésével, valamint a kérdőívek felvételével és a kutatás lezárásával együtt 2013. szeptember 15-től 2013. december 15-ig tartott, ez idő alatt összesen 41 shiatsu kezelést kapott a kísérleti csoportba tartozó 15 fő.
25
5.6 Az eredmények ismertetése (ábrák, táblázatok) 5.6.1 A kliensek véleménye alapján készült grafikonok A klienseknek a kutatás elején és a végén 5-ös skálán kellett jellemezniük magukat. Az 5-ös osztályzat azt jelenti, hogy a kérdéses faktor a kliensre illetve tüneteire vonatkozóan nagyon jellemző, a 4-es jellemző, a 3-as kicsit jellemző, változó, a 2-es néha előfordul, az 1-es pedig azt jelenti, hogy egyáltalán nem jellemző a kliensre vagy nincs az adott faktor. Így a pozitív tulajdonságok (pl. általános egészségi állapot, vidámság, stb.) esetében a javulást az osztályzat növekedése jelzi, míg a negatív tulajdonságok esetében (pl. betegségek, idegesség, sóvárgás, stb.) az osztályzat csökkenése. Az alábbi grafikonon (2. ábra) megfigyelhető, hogy a shiatsuval kezelt csoport és a kontroll csoport eltérően reagált a kórházi kezelésre. A vizsgált hangulatok és problémák összességében javultak, de a javulás mértéke is eltért egymástól. Az alábbi grafikonon az összes vizsgált faktort együtt ábrázoltam – a kliens kérdőíven található kérdések alapján (lsd. (11.1 fejezetben). A változások vizsgálata a kliensek véleménye alapján (- irány: csökkent, + irány: nőtt, jellemzőbbé vált) 2
1,5
1
0,5
-2
Kontroll csoport
Shiatsu csoport
Ábra 2: A shiatsu terápia hatásának vizsgálata a kliensek véleménye alapján
26
Elégedettség
Mennyire van megelégedve magával
Kiegyensúlyozottság
Vidámság
Nyugtalanság, izgatottság
Agresszió
Düh, harag
Kedélytelenség
Idegesség
Szomorúság
Étvágy problémák
Sóvárgás
Emlékezet zavar
Hallucinációk
Pánik
Félelem vagy aggodalom
Szorongás érzés
Feszültség érzés
Fáradtság
Egyéb problémák
Émelygés, hányinger
Szívproblémák
Izomfájdalom
Gyomorproblémák
Alvászavar az elmúlt 2-3 napban
-1,5
Fej- illetve kézremegés
-1
Fejfájás
-0,5
Általános egészségi állapot
0
A 3. ábrán a könnyebb áttekinthetőség kedvéért a pozitív faktorok külön láthatóak. A grafikonról
leolvasható,
hogy
a
shiatsuval
kezelt
betegek
hangulata
(vidámság,
kiegyensúlyozottság, általános elégedettség, saját magával való elégedettség) minden szempontból javult, míg a kontroll csoport esetében bizonyos esetekben szinten maradt vagy romlott is a kliensek állapota. A shiatsu terápia pozitív tünetekre gyakorolt hatásának vizsgálata a kliensek véleménye alapján
1,5
1
0,5
Shiatsu csoport
Kontroll csoport
Mennyire van megelégedve magával
-1
Kiegyensúlyozottság
-0,5
Elégedettség
0
Vidámság
Változás mértéke 5-ös skálán (- elmozdulás: romlás, + elmozdulás: javulás)
2
Teljes csoport
Ábra 3: A shiatsu terápia pozitív tünetekre gyakorolt hatásának vizsgálata a kliensek véleménye alapján
27
A 4. ábrán látható, hogy a negatív tünetek, betegségek, elvonási tünetek és a sóvárgás esetében a shiatsuval kezelt kliensek állapota javult (a skála itt fordított), pl. az alvászavar, a szomorúság, idegesség, nyugtalanság esetében jelentősen nagyobb mértékű a javulás, mint a kontroll csoportnál. Egyedül a fáradtság esetében alacsonyabb a javulás mértéke a shiatsu csoportban. A shiatsu terápia negatív tünetekre gyakorolt hatásának vizsgálata a kliensek véleménye alapján
0
Nyugtalanság, izgatottság
Agresszió
Düh, harag
Kedélytelenség
Idegesség
Szomorúság
Étvágy problémák
Sóvárgás
Emlékezet zavar
Hallucinációk
Pánik
Szorongás érzés
Félelem vagy aggodalom
Feszültség érzés
Fáradtság
Egyéb problémák
Émelygés, hányinger
Szívproblémák
Izomfájdalom
Fej- illetve kézremegés
-0,5
Gyomorproblémák
-1
Fejfájás
Változás mértéke 5-ös skálán (+ elmozdulás: romlás, - elmozdulás: javulás)
-1,5
Alvászavar az elmúlt 2-3 napban
-2
Shiatsu csoport
Kontroll csoport Teljes csoport
0,5
1
1,5
Ábra 4: A shiatsu terápia negatív tünetekre gyakorolt hatásának vizsgálata a kliensek véleménye alapján
28
Az 5. ábráról leolvasható, hogy a betegek válaszai alapján a shiatsu terápia a legnagyobb javulást a félelem, aggodalom, szomorúság, feszültség, alvászavarok, szorongás, idegesség, pánik kezelésében és a kiegyensúlyozott, elégedett állapot elérésében hozhatja.
Minek a kezelésére javallott leginkább a shiatsu terápia? (A kliensek véleménye alapján) 2
1,5
1
0,5
Shiatsu Kontroll
-2
Ábra 5: Minek a kezelésére javallott leginkább a shiatsu terápia? (A kliensek véleménye alapján)
29
Elégedettség
Kiegyensúlyozottság
Vidámság
Általános egészségi állapot
Hallucinációk
Fejfájás
Agresszió
Emlékezet zavar
Egyéb problémák
Szívproblémák
Émelygés, hányinger
Kedélytelenség
Fej- illetve kézremegés
Nyugtalanság, izgatottság
Sóvárgás
Düh, harag
Izomfájdalom
Étvágy problémák
Fáradtság
Gyomorproblémák
Pánik
Idegesség
Szorongás érzés
Feszültség érzés
Mennyire van megelégedve magával
-1,5
Alvászavar az elmúlt 2-3 napban
-1
Szomorúság
-0,5
Félelem vagy aggodalom
0
Teljes
5.6.2 A kezelőorvosok véleménye alapján készült grafikonok A betegek önmagukról bevallott képét árnyalhatja kezelőorvosuk véleménye, ezért velük is kitöltettem egy-egy kérdőívet, amelyben a kliensek állapotát jellemzik. A kezelőorvosok a kutatás elején és a végén szintén 5-ös skálán jellemezték a klienseiket. Az 5-ös osztályzat itt is azt jelenti, hogy a kérdéses faktor a kliensre illetve tüneteire vonatkozóan nagyon jellemző, a 4-es jellemző, a 3-as kicsit jellemző, változó, a 2-es néha előfordul, az 1-es pedig azt, jelenti, hogy egyáltalán nem jellemző a kliensre vagy nincs az adott faktor. Így itt ugyanúgy, mint a kliens kérdőíveknél a pozitív tulajdonságok (pl. általános egészségi állapot, vidámság, stb.) esetében a javulást az osztályzat növekedése jelzi, míg a negatív tulajdonságok esetében (pl. betegségek, elvonási tünetek, idegesség, félelem, stb.) az osztályzat csökkenése. Az orvosokkal felvett kérdőív a 11.2. fejezetben található. Az orvosok által leírt benyomások hasonlítanak a kliensek kérdőívéből kapott eredményekhez. A 6. ábrán az egyes tünetekben beállt változások láthatóak. A változások vizsgálata a kezelőorvosok véleménye alapján (- irány: csökkent, + irány: nőtt, jellemzőbbé vált) 1,5
Shiatsu csoport Kontroll csoport 1
0,5
-1,5
-2
-2,5
Ábra 6: A változások vizsgálata a kezelőorvosok véleménye alapján
30
Elégedettség
Kiegyensúlyozottság
Vidámság
Nyugtalanság, izgatottság
Agresszió
Düh, harag
Kedélytelenség
Idegesség
Szomorúság
Sóvárgás
Emlékezet zavar
Hallucinációk
Pánik
Félelem vagy aggodalom
Szorongás érzés
Feszültség érzés
Egyéb problémák
Émelygés, hányinger
Szívproblémák
Izomfájdalom
Fej- illetve kézremegés
-1
Gyomorproblémák
-0,5
Fejfájás
0
A 7. ábrán a kezelő orvosok klienseikről mondott pozitív tünetekre vonatkozó véleményének változásai láthatóak. A shiatsu terápia pozitív tünetekre gyakorolt hatásának vizsgálata a kezelőorvosok véleménye alapján Shiatsu csoport 1
Kontroll csoport Teljes csoport
0,8
0,6
0,4
0,2
Mennyire van megelégedve magával
Kiegyensúlyozottság
-0,2
Elégedettség
0
Vidámság
Osztályzat (- elmozdulás: romlás, + elmozdulás: javulás)
1,2
Ábra 7: A shiatsu terápia pozitív tünetekre gyakorolt hatásának vizsgálata a kezelőorvosok véleménye alapján
31
A 8. ábrán a negatív tünetekre vonatkozó orvosi vélemények láthatók. Mivel az orvosok a kliensekéhez hasonló, de nem teljesen azonos kérdéssort kaptak, az objektívebben vizsgálható faktorokra igyekeztem rákérdezni, így ebben a kérdőívben a fáradtság és a sóvárgás sem szerepelt. Bár a shiatsu itt is legtöbb esetben hozzátett a javuláshoz, de látható, hogy bizonyos problémákat (hallucináció, agresszió) a kontroll csoportban nagyobb sikerrel orvosoltak. A shiatsu terápia negatív tünetekre gyakorolt hatásának vizsgálata a kezelőorvosok véleménye alapján -2,5
Shiatsu csoport Kontroll csoport Teljes csoport
Nyugtalanság, izgatottság
Agresszió
Düh, harag
Kedélytelenség
Idegesség
Szomorúság
Sóvárgás
Emlékezet zavar
Hallucinációk
Pánik
Szorongás érzés
Feszültség érzés
Egyéb problémák
Émelygés, hányinger
Szívproblémák
Izomfájdalom
Fej- illetve kézremegés
-0,5
Gyomorproblémák
-1
Félelem vagy aggodalom
-1,5
Fejfájás
Osztályzat (+ elmozdulás: romlás, - elmozdulás: javulás)
-2
0
0,5
Ábra 8: A shiatsu terápia negatív tünetekre gyakorolt hatásának vizsgálata a kezelőorvosok véleménye alapján
5.6.3 Mely faktorok esetében tekinthetjük szignifikánsnak az eltéréseket? A kérdőívekben vizsgált különböző faktorok (tünetek, érzelmek, hangulatok, állapotok) változásait mértem fel a kezelések előtt és után, és az ezek közötti különbséget (változás) hasonlítottam össze a shiatsuval kezelt csoport és a kontroll csoport tagjai között. Az alkalmazott statisztikai módszer a Student-féle t-teszt, a szignifikanciaszint 5%. Nullhipotézis az, hogy a két csoportban a változások mértékei nem térnek el szignifikánsan egymástól.
32
A vizsgálat eredménye alapján szignifikánsnak tekinthető a különbség a következő faktorok esetében (a többi faktor esetében a nullhipotézist elfogadom, részletes értékek a Mellékletek fejezetben (11.4)), azaz ezek esetében sikerrel alkalmazható a shiatsu: Kliens kérdőív
Izomfájdalom (1.d kérdés)
Orvosi kérdőív Szerhasználattal összefüggő állapot kérdés) Fej- illetve kézremegés (6. c kérdés) Izomfájdalom (6. d kérdés) Májproblémák (6. f kérdés)
(5.
Sóvárgás (6. kérdés) Szomorúság (8. a kérdés) Idegesség (8. b kérdés) Feszültség, ingerlékenység (7. a kérdés) Szorongás (7. b kérdés) Félelem (7. c kérdés) Pánik (7. d kérdés) Kedélytelenség (8. c kérdés) Vidámság (8. g kérdés) Kiegyensúlyozottság (8. h kérdés) Kiegyensúlyozottság (8. h kérdés) Elégedettség (8. i kérdés) Elégedettség (8. i kérdés) Önmagával való elégedettség érzése (9. kérdés)
6
A kutatás eredményeinek értékelése
Ebben a fejezetben szeretném a kutatás eredményeit az előzőekben ismertetett adatok alapján részletesen elemezni és összevetni a dolgozat első részében bemutatott kutatási eredményekkel, valamint az 5.3. fejezteben leírt feltételezéseimet is ebben a fejezetrészben vizsgálom meg. Úgy gondolom, hogy összességében a kutatás eredményes volt, mert a hipotézisekre keresendő válaszok megszülettek, nagyobb részük igazolható is volt:
6.1 Elvonási és egyéb negatív tünetek, valamint a sóvárgás eredményeinek vizsgálata (I. hipotézis) Ez a fejezet az első hipotézis tartalmának vizsgálatából áll, a feltételezés így szólt: Első hipotézis: Feltételezem, hogy a shiatsu enyhíti az általam vizsgált szenvedélybetegek konkrét elvonási és egyéb negatív tüneteit, valamint a kezelés által csökken a sóvárgás.
33
Először a hipotézis elvonási és egyéb negatív tünetekre vonatkozó részére térek ki, majd a sóvárgással kapcsolatos eredményeket ismertetem. Az 5.6.3. fejezetben lévő táblázat alapján vizsgáltam a két csoport közötti negatív tünetekre vonatkozó statisztikailag szignifikáns különbségeket. Az 5.6. fejezetben szereplő ábrákon láthatóak a kliensek negatív tüneteinek változásai: a 4. ábrán a kliensek válaszait, a 8. ábrán pedig az orvosi válaszokat lehet látni. A szignifikáns különbséget mutató elvonási tünetek közül a fej- ill. kézremegés és az izomfájdalom esetében a shiatsu csoportban jóval nagyobb volt a javulás mértéke, mint a kontroll csoportban. A feszültség, ingerlékenység, idegesség, félelem, pánik, de a leginkább a szorongás esetében a shiatsu csoportnál szintén jelentősen nagyobb mértékű volt a javulás, mint a kontroll csoportnál.
A 4.2. fejezetben léírt kutatásban (Muncie, Yasinian, Oge, 2013) felsorolt elvonási tünetek, hányinger, hallucinációk, szívproblémák, álmatlanság esetében az általam vizsgált két csoport között nincs szignifikáns különbség. Azonban az álmatlanságot mint vizsgált faktort kiemelném a sorból, mert felkeltette az érdeklődésem az a látszólagos ellentmondás, hogy míg a shiatsu csoportban az alvászavar jelentős mértékben csökkent, a fáradtsági szintnél viszont alacsonyabb a javulás mértéke a kontroll csoporthoz képest (4. ábra). A hétköznapi életben általában az alvás javulásával a fáradtság csökkenése valószínűsíthető. A kórházi élet viszont eltér a hétköznapitól, rengeteg szabadidejük van a betegeknek, amit sokan napközbeni alvással töltenek ki, így természetes, hogy nem érzik magukat fáradtnak. A shiatsu csoportban lévőknél megfigyeltem, hogy aktívabbak voltak, jobban részt vettek a kórházi életben, és elfoglalták magukat egyéb szabadidős tevékenységekkel, ezáltal kevesebb idejük jutott a napközbeni szunyókálásra. Elképzelhetőnek tartom, hogy emiatt fáradtabbnak érezhették magukat, mint a kontroll csoport tagjai. A sóvárgásra a klienseknek szóló kérdőívben (11.1 melléklet) a 6-os kérdés vonatkozott, amely így szólt: „Mennyire érez vágyat mostanában pszichoaktív szer használatára?”. Sóvárgás tekintetében elmondható, hogy statisztikailag szignifikáns különbség (2,7%) van a shiatsu és a kontroll csoport között. A hipotézist a vizsgálat igazolta, mert a shiatsu csoportnál a sóvárgás jelentősen csökkent, míg a kontroll csoportnál kicsit növekedett. 34
A 4.4.2. fejezetben olvasható a St.Mary’s Kórház által készített vizsgálat (Allott, Hill G.&H., 2005), ahol a vizsgálatban résztvevő - kiegészítő terápiával kezelt - szenvedélybetegeknél szintén a sóvárgás csökkenését állapították meg. Tehát a fentiek alapján elmondható, hogy az első hipotézisben szereplő elvonási és egyéb negatív tünetek egy részére kedvező hatást gyakorolt a shiatsu (fej- ill. kézremegés, feszültség, ingerlékenység, idegesség, félelem, pánik, szorongás), más részükre vonatkozólag nem volt statisztikailag szignifikáns különbség a két csoport között. A sóvárgással kapcsolatos feltételezés, azaz a sóvárgás csökkenése az általam vizsgált betegek körében egyértelműen bizonyítható volt.
6.2 A II. hipotézis és egyéb szignifikáns faktorok – kiemelten az elégedettség érzés – vizsgálata Második hipotézis: A kezelések hatására a betegek általános közérzete javul. A közérzet javulását a kérdőívben nem egy konkrét kérdéssel vizsgáltam. Az alábbi faktorok alapján véleményem szerint jól lehet következtetni a kliensek közérzetének és hangulatának változására. Szignifikáns különbség áll fenn a két csoport között a szomorúság, vidámság, kiegyensúlyozottság és elégedettség esetében. A szomorúság érzése a shiatsu csoportnál sokkal nagyobb mértékben csökkent, mint a kontroll csoportnál (4. ábr.). A vidámság (3.ábra) és a kiegyensúlyozottság (7. ábra), tekintetében szintén nagyobb a pozitív irányú változás a shiatsu-s csoportban, mint a kontroll csoportban. Az első hipotézisvizsgálatnál tett (6.1. fejezet) részletes leírás alapján a szorongás is jelentősen csökkent a shiatsu-val kezeltek körében, ami szintén nagyban hozzájárul a közérzet javuláshoz. Az elégedettség változása a klienseknek adott kérdőívek alapján a shiatsu-s csoport esetében nagyfokú javulást mutatott, míg a kontroll csoportnál kicsit csökkent (3.ábra). Kiemelném, hogy az elégedettség változása a legnagyobb mértékű a kliens kérdőíveken feltett összes kérdésre adott válasz között (5.ábra). 35
Ugyanezen faktornál a kezelőorvosoknak adott kérdőívek alapján a shiatsu csoportban szintén jelentős mértékű javulás volt a kontroll csoporthoz képest (7. ábra). A 4.4.2. fejezetben említett St.Mary’s Kórházban végzett kutatásban is azt állapították meg, hogy a kiegészítő terápiák – ehhez tartozik a shiatsu is – hatására a kliensek anyaghasználata csökkent, közérzetük egyértelműen javult. (Allott, Hill G.&H., 2005). A közérzetre vonatkozó konkrét kérdés nem szerepelt a kérdőíveken. A közérzet fogalmába sok tényező tartozhat, én a szomorúságot, vidámságot, kiegyensúlyozottságot és elégedettséget vizsgáltam alaposabban, mindegyik faktor esetében szignifikáns különbség van a két csoport között, a shiatsu-val kezelt klienseknél minden tényező esetén jelentősen nagyobb volt a javulás mértéke, mint a kontroll csoportnál, így a kutatásban szereplő II. feltételezés megállja a helyét.
6.3 A III. hipotézis vizsgálata Harmadik hipotézis: A shiatsu könnyedén beépíthető az addiktológiai osztályokon végzett terápiás folyamatba.
Ezt a feltételezést a külföldi szakirodalom megismerése után állítottam fel, mert külföldön mondhatni, hogy bevett gyakorlat a shiatsu kiegészítő terápiaként való alkalmazása. Nem tudom statisztikai módszerekkel bizonyítani, de mégis fontosnak tartom a téma alaposabb körüljárását. Az USA-ban olyannyira komolyan foglalkoznak ezzel a területtel, hogy hivatalt hoztak létre a kiegészítő terápiák kutatására (NCCAM – National Center for Complementary and Alternative Medicine, azaz a Kiegészítő és Alternatív Gyógyászat Nemzeti Központjának – az USA szövetségi kormányzatának kiegészítő és alternatív gyógymódokat tudományosan kutató legfőbb hivatala). A honlapjukon sok kutatás elérhető, felsorolják a kiegészítő terápiákat is, többek között az akupunktúrát és a különböző masszázsformákat, mint például a shiatsu. A 4.4.2. fejezetben írtam az egyik általuk végzett kutatásról (Barnes, Bloom, Nahin, 2008). Szintén ebben a fejezetben tettem említést egy Angliában végzett vizsgálatról, amelyben megállapították, hogy a shiatsu nagyon jól integrálható az egyéb kórházi kezelések közé. Az 36
általuk vizsgált szenvedélybetegeknél gyakori jelenség volt, hogy képtelenek relaxálni, amelyen shiatsu-val nagyon jól lehetett segíteni (Allott, Hill G.&H., 2005). Személyes tapasztalatom, hogy a relaxáció tényleg sokszor megvalósul a shiatsu kezelések alatt. Az addikciók kezelésére a Nyírő Gyula Kórházban minden nap tartottak relaxációs terápiát.
A hipotézis vizsgálatánál feltehetjük azt a kérdést is, hogy: Mi lehet akadálya annak, hogy a shiatsu-t beépítsék a kórházi terápiák közé? a) Nincsenek meg a megfelelő fizikai körülmények. b) A személyzet, orvosok, betegek ellenállása gátolja a terápia bevezetését. c) Képzett shiatsu terapeuták hiánya. d) A shiatsu terápia kevéssé ismert. A. A kutatás alatt a fizikai körülmények megteremtése valóban nem volt könnyű, bizonyos időszakokban helyhiány volt az osztályon a terápiák számára, de a probléma orvosolható volt. B. Kezdetben érezhető volt a személyzet részéről némi ellenállás, de ez a shiatsu terápia megismerése után megszűnt, sőt mondhatni kedvezően alakult. C. A terapeuták képzése folyamatos és megoldott, tudomásom szerint nincs hiány ezen a területen. D. A terápia valóban kevéssé ismert, de ez lassan változik és mivel az addiktológia multidiszciplináris tudományterület, a nyugati orvostudomány talán legholisztikusabb szemléletével rendelkezik, így idővel elképzelhető, hogy be lehet építeni a shiatsu-t a szenvedélybetegeknél alkalmazott kórházi terápiákba, ezáltal szélesebb körben is ismertebbé válik.
7
Következtetések, tapasztalatok és javaslatok
7.1 Következtetések és tanulságok A hipotézisek vizsgálata azt az eredményt hozta, hogy az általam kezelt betegek körében a shiatsu az elvonási tünetek közül kevésbé a fizikai, inkább a lelki tünetek (szorongás, félelem, 37
izgatottság) terén okozott szignifikáns javulást. A sóvárgás tekintetében – szintén szignifikáns tényező – nagyon hatásosnak bizonyult a kezelés. A pozitív tünetek esetén jelentős javulás volt észlelhető, a kezelt betegek vidámabbak, kiegyensúlyozottabbak lettek. Az elégedettség terén mutatkozott a kezeltek körében az összes vizsgált tényező közül a legnagyobb pozitív változás. Mindez azt mutatja, hogy a terápia hatékony volt a kutatásban résztvevők között.
Az elvonási tünetek vizsgálatával kapcsolatban azt figyeltem meg, hogy nem mindegy, hogy a kezdő kérdőív felvétele mikor történik. Ugyanis ha a kérdőívet az elvonási tünetek megjelenésének intenzívebb szakaszában, az első 1-3 napban vesszük fel, akkor általában a tünetek legtöbbje súlyos, viszont ha ugyanannál a betegnél egy-két héttel később vesszük fel a válaszokat, akkor például a fizikai tünetek legtöbbje jóval alacsonyabb értéket mutathat vagy akár magától meg is szűnhet. Mivel ezt a torzítást szerettem volna elkerülni, így a kérdőíveket nem az intenzív szakaszban vettem fel, gyakran sokkal később, akár 1-2 hét elteltével, így viszont kevesebb fizikai elvonási tünetet tudtam megvizsgálni. Utólag megállapítottam, hogy a fentiekre egy jövőbeni kutatás esetén is feltétlenül figyelni kell, és előre rögzített egységes módon érdemes a kezdő kérdőívek felvételét időzíteni.
A mintavétellel kapcsolatosan arra a következtetésre jutottam, hogy jó lett volna, ha a vizsgált 30 fő legalább egyharmada kábítószerfüggő, a mintán belül ugyan többféle addikció szerepelt, de kevés elemszámmal (egy-két fő), ezáltal nem volt értelme külön vizsgálni pl. a kábítószerfüggőket, gyógyszerfüggőket. A véletlenszerűség sajnos nem valósult meg teljesen, mert a shiatsu csoportban a kliensek egy része saját magától jelentkezett a kezelésre, ez akaratomon kívül egyfajta előszelekciós faktor is lehetett.
Az akupunktúrás vizsgálatoknál általában a kontroll csoport mellett mindig kialakítanak egy úgynevezett placebo csoportot is – ők azok akiket megszúrnak ugyan, de nem a HKO szerint meghatározott akupunktúrás pontokban. Elgondolkodtam egy harmadik – placebo – csoport kialakításának lehetőségén, de úgy vélem, hogy ez az akupresszúra esetében nem vagy nagyon nehezen lehetne csak megvalósítani, hiszen a shiatsu-ban a tenyerünket és ujjainkat használjuk ami jóval nagyobb felület, mint egy tű hegye, és nehéz a sűrűn elhelyezkedő meridián vonalakon kívüli nem akupunktúrás pontot vagy területet érinteni. 38
7.2 Együttműködés az orvosokkal A kutatás előkészítő szakaszában ismerkedtem meg az osztályon dolgozó team tagjaival orvosokkal, pszichológusokkal és az ápolószemélyzettel. Az osztályon minden reggel tartanak egy rövid megbeszélést, ahol az előző napi kórházi történéseket és az aznapi, team-et érintő teendőket beszélik meg. A vizsgálat ideje alatt heti egy-két alkalommal én is részt vettem ezeken a megbeszéléseken, ahol nagyon nyitottan és támogatóan, szinte ismeretlenül is csapattagként fogadtak. Az orvosokkal való együttműködést a leterheltségük nehezítette meg – sok feladatuk van, emiatt nehéz volt nyugodt körülményeket találni a kérdőívek kitöltéséhez, valamint a kutatásra szánható idő is szűkös volt. A kezelőorvosok nyitottsága meglepett, irányukból nem tapasztaltam az alternatív módszerhez kötődő kételyeket. Utólag nagyon jó ötletnek tartom, bár kezdetben nagyon idegennek és furcsának éreztem a viziteken való részvételt. A vizitek „kiemelt események” az osztály életében, rövid, de nagyon tartalmas információcsere zajlik orvos-beteg és a team egyes tagjai között.
7.3 Együttműködés a betegekkel A viziteken való részvételem megkönnyítette a betegekkel való kapcsolatfelvételt, mert mielőtt beszéltem volna velük, már többször is láttak és tudták, hogy valamilyen módon a kezelői teamhez tartozom, így nem voltam számukra teljesen idegen. Nagyon meglepett, hogy mennyire jól fogadták az egyes csoportokba történő felkéréseimet, szívesen beszéltek magukról, készségesen kitöltötték a kérdőíveket. A kontroll csoportnál sokszor tapasztaltam azt a megállapítást, hogy – szavaikat idézve – „Túl rövid volt ez a kérdőív.” – ezzel jelezvén, hogy még tovább is beszélgetnének. Ilyen esetekben természetesen erőforrásaimhoz mérten türelmesen elidőztem a kliensekkel. A shiatsu csoportnál is ugyanezt az együttműködést tapasztaltam már a kezelések megkezdése előtt is. A kezelések után pedig még inkább könnyebb volt beszélgetni velük, őszintén, nyíltan megosztották tapasztalataikat. Sokszor kaptam gyógyszerekre, laboreredményekre vonatkozó kérdéseket, amely a betegek több orvosi figyelmet követelő igényét jelentette. Ez a nagyfokú együttműködés nem személyemnek szólt, hanem a betegek rengeteg szabadidejének volt köszönhető. Bár a kezelői team igyekezett tartalmas terápiákat és foglalkozásokat nyújtani, mégis az unalom volt jellemző az osztályon lévőkre. Ezért örültek
39
annyira, amikor legalább egy kérdőív kitöltés és rövid beszélgetés idejére megszűnt az unatkozás.
7.4 Alternatív módszer helye a hagyományos kórházi keretek között A harmadik hipotézis vizsgálatánál (6.1. fejezet) ezt a témát vettem górcső alá, az ott tett megállapításaimat az alábbi tapasztalatokkal és javaslatokkal szeretném kiegészíteni: A kórházi kezelések után a shiatsu-ra vonatkozóan a 4.3.1. fejezetben idézett Ilona Daiker-féle kifejezést: „a gyógyító érintés”-t nagyon ideillőnek érzem. Kifejezetten érdekes tapasztalat volt számomra a shiatsu csoportban lévő embereknél egy-egy kezelés után megnyilvánuló hála, köszönet és öröm kifejezése. Az egészséges emberek körében végzett kezelések után is időnként megjelennek a pácienseknél ezek az érzések, de jóval ritkábban és kevésbé intenzíven. Úgy vélem, hogy ezt a lelkesedést a kórházi benntartózkodás miatt a családtól, barátoktól való elszigeteltség érzése is okozhatja, ilyen helyzetben bármiféle emberi érintés és odafigyelés felértékelődik. Úgy gondolom, hogy helye van a shiatsu-nak kórházi körülmények között is, mert az érintés által bizonyos fokú érzelmi hiánypótlásra is lehetőség van, természetesen csakis a terápiás keretek között megengedett határokon belül. A shiatsu-t mindig ruhán keresztül adják, így könnyen alkalmazható kórházi körülmények között, praktikus és tiszteletteljes érintési forma.
A shiatsu kezelés egyfajta nyugodtságot, kiegyensúlyozottságot és elégedettséget valamint a szorongás és félelem érzések csökkenését adhatja a kezelt klienseknek, akik az egyéb terápiákon, pl. konzultáción, pszichoterápiás ülésen kevésbé feszengőek, nyitottabbak, befogadóbbak lesznek, hatékonyabb lesz a velük való munka, ezáltal a shiatsu jól kiegészíti és támogatja a terápiás munkát. A Do-in (lsd. 4.3.2. fejezet) shiatsu-hoz kapcsolódó energetizáló keleti mozgásforma – egyes források röviden csak meridián tornaként említik. Az angliai kutatásban (Allott, Hill G.&H., 2005) részletesen leírják, hogy hogyan alkalmazták a shiatsu-t és a Do-in meridián tornát a szenvedélybetegeknél. Az általuk alkalmazott gyakorlás része az addikcióknál kiemelkedően fontos akupresszúrás pontok bemutatása, amelyet a kliensek saját magukon is tudnak kezelni, valamint az egyes szervek elhelyezkedésének tudatosításával – testtudatosság növelése
40
érdekében – egészítik ki a foglalkozásokat. Előnye, hogy csoportban végezhető, ezáltal egyszerre több kliens is bevonható a terápiába. Úgy vélem, hogy Magyarországon is alkalmazható lenne a szenvedélybetegek körében a Doin csoportos mozgásgyakorlási formaként.
7.5 Rendelkezésre álló idő Sajnos szűkösnek bizonyult a kutatásra szánt három hónap, több intenzív jelenlétet követelt, mint amire számítottam. Heti két-három alkalommal mentem be a kórházba, melyből az egyik nap végig shiatsu kezeléseket végeztem, a többi napon a kutatási munkák előkészítését és adminisztrációját, kérdőívek és interjúk felvételét végeztem. Mindemellett szokásos shiatsu terápiás munkámat, és a normál élettel kapcsolatos teendőket is be kellett sűrítenem.
7.6 Engedélyezés Kutatási kérelmemmel először a budapesti Merényi Gusztáv Kórházhoz fordultam, itt Kutatás Etikai Bizottsági engedélyhez kötötték a vizsgálat megkezdését, ezt sajnos hivatali okokból nem sikerült elintézni. Ezután a Nyírő Gyula Kórház saját Kutatás Etikai Bizottságához fordultam, ahol tájékoztattak, hogy nincs szükség KEB engedélyre, lefolytathatom a vizsgálatot. Így kerültem kapcsolatba a Nyírő Gyula Kórház Addiktológiai Osztályának betegeivel.
41
8
Összegzés
Kutatásomat a budapesti Nyírő Gyula Kórház Addiktológiai Osztályán végeztem, ahol azt vizsgáltam, hogy a shiatsu (akupresszúrás masszázs) terápia mennyiben segíti az általam kezelt szenvedélybetegek elvonási tüneteinek és a szer utáni vágynak – a sóvárgásnak – csökkenését. A vizsgálatban 30 fő vett részt, a klasszikus kísérleti módszer szerint két csoportot vizsgáltam, egy 15 fős shiatsu kezelésben részesülő kísérleti csoportot és egy szintén 15 fős shiatsu kezelésben nem részesülő kontroll csoportot. Mindkét csoporttal súlyossági skálával rendelkező kérdőívet töltettem ki a shiatsu kezelések megkezdése előtt és a kezelések után, a kontroll csoportnál 4-6 héttel később. A szubjektivitás elkerülése végett a kezelőorvosok véleményét is megkérdeztem a betegeik állapotáról, szintén kérdőíves formában. Azt a hipotézist kívántam bizonyítani, hogy a shiatsu jól alkalmazható a szenvedélybetegek esetében. Az eredményeket statisztikai módszerekkel vizsgáltam és megállapítottam, hogy a sóvárgás, feszültség, ingerlékenység, idegesség, félelem, szorongás, kéz- és fejremegés, izomfájdalom, hangulatjavulás, elégedettség és kiegyensúlyozottság esetében a javulás mértéke szignifikánsnak mondható a shiatsu-val kezelt betegek csoportjában. Így hipotézisem bizonyítást nyert. Tehát ezeknél a tüneteknél a vizsgált kliensek esetében hatékonyan alkalmazható a shiatsu kiegészítő terápiaként.
42
9
Ábrajegyzék
Ábra 1: Kiegészítő terápiák (Complementary Therapy, röv. CT) hatása a szerhasználatra (Allott, Hill G.&H.Paddington, St. Mary’s Hospital, 2005) ..................................................... 14 Ábra 2: A shiatsu terápia hatásának vizsgálata a kliensek véleménye alapján ......................... 26 Ábra 3: A shiatsu terápia pozitív tünetekre gyakorolt hatásának vizsgálata a kliensek véleménye alapján ..................................................................................................................... 27 Ábra 4: A shiatsu terápia negatív tünetekre gyakorolt hatásának vizsgálata a kliensek véleménye alapján ..................................................................................................................... 28 Ábra 5: Minek a kezelésére javallott leginkább a shiatsu terápia? (A kliensek véleménye alapján) ...................................................................................................................................... 29 Ábra 6: A változások vizsgálata a kezelőorvosok véleménye alapján ...................................... 30 Ábra 7: A shiatsu terápia pozitív tünetekre gyakorolt hatásának vizsgálata a kezelőorvosok véleménye alapján ..................................................................................................................... 31 Ábra 8: A shiatsu terápia negatív tünetekre gyakorolt hatásának vizsgálata a kezelőorvosok véleménye alapján ..................................................................................................................... 32 Ábra 9: Meridiánok lefutása az emberi testen ........................................................................ XIII
10 Felhasznált irodalom Balázs I., Blaschtik É., Cseh Á., Moussong-Kovács E., Vikár Gy. (ford.) (2007) Pszichológiai lexikon. Helikon Kiadó. Daiker, I. (1999) Shiatsu – A gyógyító érintés. Budapest: Bio Energetic. Demetrovics Zs. (Szerk.), (2007-2009) Az addiktológia alapjai I-III. Budapest: Elte Eötvös Kiadó. Eckert, A. (1998) A gyógyító Tao – Az öt elem egyensúlyán alapuló egészség. Budapest: Bio Energetic. Eőry A. (1988) Akupresszúra. Győr: Editorg. Hempen, C.-H. (2000) Atlasz – Akupunktúra. Budapest: Athenaeum Kiadó. Madocsay, E. (2009) A belső harmónia útja DO-IN. Budapest: Scolar Kiadó. Nyitrai, E. (2011) Az érintés hatalma. Kulcslyukkiadó – AduPrint Kiadó. I
Ohashi, W. (2003) Shiatsu. Budapest: Bioenergetic Kft. Rappenecker, W. (2009) Atlas of Shiatsu – The Meridians of Zen Shiatsu. Munich: Elsevier. Rácz, J. (2008) Addiktológia, tünettan és intevenció. Budapest, Budapest: Semmelweis Egyetem Egészségtudományi Kar. Sárai, G. (2001) Alternatív mozgás és masszázsterápia jegyze. Egészségügyi Szakképző és Toábbképző Intézet. Allott, Hill G.&H. (2005): Complementary Therapies and Substance Misuse: an investigation of the effectiveness of Complementary Therapies with Drug and Alcohol users., Paddington, Hozzáférhető
http://www.shiatsusociety.org/sites/default/files/Shiatsu-and-Drug-and-
Substance-and-Alcohol-Abuse.pdf Eőry Ajándok (2000.02.02.): Akupunktúra az addikciók kezelésében. Komplementer Medicina, Hozzáférhető http://www.med-courier.com/index.phtml?pid=230000&id=39 Dr. Eőry Ajándok (2001.04.11.): Akupunktúra. Komplementer Medicina, Hozzáférhető http://www.med-courier.com/index.phtml?pid=230000&id=279 Complementary and Alternative Medicine use among adults and children, United States, (2007) Hozzáférhető http://nccam.nih.gov/news/camstats/2007 National Health Interview Survey Citation: Barnes PM, Bloom B, Nahin R. CDC National Health Statistics Report #12. Complementary and Alternative Medicine Use Among Adults and Children: United States, 2007. December 10, 2008. (299KBPDF) (Barnes, Bloom, Nahin, 2008) honlap: http://nccam.nih.gov
2013 Mar;19(3):204-10. doi: 10.1089/acm.2011.0311. Epub 2012 Oct 12. Adding
integrative
meditation
with
ear acupressure to
outpatient
treatment
of
cocaine addiction: a randomized controlled pilot study. Chen KW, Berger CC, Gandhi D, Weintraub E, Lejuez CW. http://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/23062020#
2013 Dec;21(6):675-81. doi: 10.1016/j.ctim.2013.08.015. Epub 2013 Aug 31. Patients with anorexia nervosa receiving acupuncture or acupressure; their view of the therapeutic encounter. II
Fogarty S, Smith CA, Touyz S, Madden S, Buckett G, Hay P. . (Fogarty S., Smith CA., Touyz S., Madden S., Buckett G., Hay P. 2013) Crown Copyright © 2013. Published by Elsevier Ltd. All rights reserved.
http://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/24364635 1
Louisiana State University School of Medicine, New Orleans, LA, USA.
2
New
Orleans,
LA,
USA.
2013
Nov
1;88(9):589-95.
Outpatient
management
of alcohol withrawal syndrome. Muncie HL Jr1, Yasinian Y2, Oge' L1.
Measurement of alcohol craving ADDICTIVE BEHAVIORS:Volume 38, Issue 2, February 2013, Pages 1572–1584Special Issue : Craving David J. Kavanagh, Dixie J. Statham, Gerald F.X. Feeney, Ross McD. Young, Jon May, Jackie Andrad http://www.sciencedirect.com/science/article/pii/S0306460312002985
11 Mellékletek 11.1 Kérdőív a kliensekhez Tisztelt Hölgyem/Uram! Ön egy tudományos kutatásban vesz részt, amelynek vezetője Dr. Rácz József, a Semmelweis Egyetem Egészségtudományi Kar Addiktológiai Tanszék vezetője. A kutatást végző Fele Krisztina addiktológiai konzultáns hallgató. A kutatás a Nyírő Gyula Kórház Addiktológiai Osztályán folyik, mint külső kutatóhely. A vizsgálat lebonyolítását orvosok, pszichológusok és szakasszisztensek segítik. Súlyossági skála: 5-Nagyon jellemző / súlyos 4-Jellemző 3-kicsit jellemző, enyhe / változó 2-ritkán, néha előfordul 1-egyáltalán nem jellemző / nincs Kód
Kérdezés dátuma III
Kérem, hogy válaszoljon a kérdésekre a súlyossági skála alapján. 1 Jónak érzi jelenlegi egészségi állapotát? 2 Vannak-e jelenleg az alább felsorolt panaszai? Hogy érzi, milyen súlyosak ezek: a Fejfájás? b Gyomorproblémák? c Fej- illetve kézremegés? d Izomfájdalom? e Szívével kapcsolatos problémák? f Émelygés vagy hányinger? g Egyéb: Ha van, akkor mi az és mennyire érzi súlyosnak? Az elmúlt 2-3 napban mennyire gyakran fordul elő alvászavar Önnél? A tünet aláhúzandó: álmatlanság, rémálom, felborult alvási ciklus, aluszékonyság, egyéb:............................. 4 Mennyire érzi fáradtnak magát az elmúlt 2-3 napban? 5 Mennyire voltak jellemzőek az alábbiak az utóbbi egy hétben: a Feszültség érzés? b Szorongás érzés? c Félelem vagy aggodalom? d Pánik? e Hallucinációk? f Emlékezet zavar? Kérem, hogy válaszoljon a kérdésekre a súlyossági skála 5 alapján. 6 Mennyire érez vágyat mostanában pszichoaktív szer használatára? 7 Mennyire vannak nehézségei az evéssel, étvágyával kapcsolatosan? 8 Mennyire jellemezőek az alábbiak jelenleg a hangulatára: a Szomorúság? b Idegesség? c Kedélytelenség? d Düh, harag? e Agresszió? f Nyugtalanság, izgatottság? g Vidámság?
5
4
3
2
1
3
IV
4
3
2
1
h i 9 10
Kiegyensúlyozottság? Elégedettség? Mennyire van megelégedve magával? Mennyire érez magában erőt a leszokáshoz?
11.2 Kérdőív a kliensek kezelőorvosaihoz Súlyossági skála: 5-Nagyon jellemző / súlyos 4-Jellemző 3-Kicsit jellemző, enyhe / változó 2-Ritkán, néha előfordul 1-Egyáltalán nem jellemző / nincs Kód
Kérdezés dátuma
Kezelőorvos neve Kérem, hogy válaszoljon az alábbi kérdésekre a kliensével kapcsolatban: Milyen napi dózisban? 1 Jelenleg milyen gyógyszer(eke)t kap a kliens az elvonási tünetei kezelésére? a b c d 2 Panaszkodik-e alvászavarra a kliens? a Ha van alvászavara, akkor mi a tünete? 3
Milyen pszichés betegsége van a kliensnek a szerhasználaton kívül? Diagnózis?
a
Ha van pszichés betegsége, akkor jelenleg részesül-e kezelésben?
Kérem, hogy válaszoljon a kérdésekre a súlyossági skála alapján: 4 Ha van pszichés betegsége a kliensnek, akkor: Mennyire érzi súlyosnak azt? 5 Mennyire érzi súlyosnak a kliens szerhasználattal összefüggő állapotát? 6 Vannak-e a kliensének az alább felsorolt panaszai jelenleg? Mennyire súlyosak ezek: a Fejfájás? V
5
4
3
2
1
b c d e f g
Gyomorproblémák? Fej- illetve kézremegés? Izomfájdalom? Keringési problémák? Májproblémák? Egyéb: Ha van, akkor mi az és mennyire súlyos? Kérem, hogy válaszoljon a kérdésekre a súlyossági 5 skála alapján: 7 Jelenleg mennyire jellemzőek a kliensére az alábbiak? a Feszültség, ingerlékenység? b Szorongás? c Félelem? d Pánik? e Hallucinációk? f Memória zavar? 8 Jelenleg mennyire jellemzőek a kliense hangulatára az alábbiak: a Lehangoltság? b Zaklatottság, idegesség? c Kedélytelenség? d Düh, harag? e Agresszió? f Szélsőséges hangulatingadozás? g Vidámság? h Kiegyensúlyozottság? i Elégedettség? 9 Mennyire érzi motiváltnak a klienst a leszokásban? 10 Mennyire érzi manipulatívnak a kliens viselkedését?
4
3
2
1
11.3 Strukturált interjú a kliensekhez Tisztelt Hölgyem/Uram! Ön egy tudományos kutatásban vesz részt, amelynek vezetője Dr. Rácz József, a Semmelweis Egyetem Egészségtudományi Kar Addiktológiai Tanszék vezetője. A kutatást végző Fele Krisztina addiktológiai konzultáns hallgató. A kutatás a Nyírő Gyula Kórház Addiktológiai Osztályán folyik, mint külső kutatóhely. A vizsgálat lebonyolítását orvosok, pszichológusok és szakasszisztensek segítik. Kód
Interjúkészítés dátuma
VI
I.Jelenlegi állapotra vonatkozó kérdések Mióta van benn a kórházban?
Miért van most benn a kórházban? Korábban volt már ilyen leszoktató kezelésen? (detoxifikációs kezelés számít, a sűrgősségi detox nem.)
Hányszor? Hogy érzi most magát?
II.Munkahely, iskolák Mivel foglalkozik?
Folytat-e jelenleg tanulmányokat? Jelenleg van-e munkahelye? Ha van, akkor: Elégedett a munkájával? Hogy fogadta a munkahelye a kórházi távollétet?
Ha nincs munkahelye, akkor: Jelenleg munkanélküli? Miből tartja fenn magát? Ki támogatja? Mi a legmagasabb iskolai végzettsége?
III.Lakhatási körülmények Hol él jelenleg? (falu, kisváros, nagyváros, Bp.-en hányadik kerület) Saját tulajdonú lakásban él? VII
Kivel él együtt? Ha vége a kórházi benntartózkodásnak, hol fog lakni?
IV.Családi kapcsolatok Ki nevelte fel? Saját szüleivel élt gyermekkorában? Elváltak a szülei? Élnek-e a szülei? Ha igen: Jó a kapcsolata velük? Vannak-e gyermekei? Hány évesek? Együtt él velük? Vannak-e testvérei? Ha problémája van könnyen kap segítséget tőlük?
V.Társas kapcsolatok: párkapcsolat, egyéb társas kapcsolatok Van-e párja/élettársa/házastársa?
Jól érzi magát ebben a kapcsolatban?
Milyen hosszú párkapcsolatai voltak eddig az életében?
Kedveli az iskolatársait/munkatársait? Vannak-e barátai? Tud őszintén beszélgetni a barátaival?
VI.Hobby, sport Van-e valami hobbija? VIII
Űzött-e valamilyen sportot rendszeresen? Szeret(ett) sportolni?
VII.Egészségre vonatkozó kérdések Van-e valamilyen krónikus (nem pszichiátriai) betegsége? Van-e valamilyen szerhasználatból eredő egészségügyi problémája?
Van-e valamilyen pszichiátria betegsége, egyéb mentális zavara, diagnózisa?
Kezelték illetve kezelik-e ezzel kapcsolatban? Volt-e öngyilkossági kísérlete? Ha volt, mikor?
VIII.Függőséggel kapcsolatos kérdések Dohányzik-e? Ha igen, akkor: Mióta? Mennyit? A családjában fogyasztanak-e rendszeresen alkoholt, kábítószereket?
A baráti körében fogyasztanak-e rendszeresen alkoholt, kábítószereket?
*Fogyasztott-e életében rendszeresen alkoholt 5 italegység felett (berúgás)? (1 italegység: 3dl sör v. 1,2 dl bor v 3 cl tömény/nap ; 5 italegység: 15dl sör v. 6 dl bor v. 15 cl tömény/nap rendszeres használat: két egymást követő napon vagy háromszor egy héten)
*Mennyi ideig tartott ez a rendszeres használat eddigi élete során (években)? *A kórházba kerülése előtti harminc napban hány napon fogyasztott alkoholt? Ha nem nulla, akkor: Mit és mennyit fogyasztott: IX
-egy alkalommal? -hétközben? -hétvégén? *Fogyasztott-e életében rendszeresen kábítószert? (két egymást követő napon vagy háromszor egy héten) Ha, igen: Mit/Miket fogyasztott rendszeresen?
*Hány éves volt az első rendszeresebb kábítószer használatkor?
*Élete során mennyi ideig használta rendszeresen (években)? *A kórházba kerülést megelőző 30 napban hány napon használt kábítószereket?
*Mit és mennyit? Próbált-e már leszokni az alkoholról/kábítószerről? Ha igen: Mikor próbált utoljára leszokni? Mennyi ideig sikerült tisztának maradnia? Támogatja-e valaki a leszokásban? (házastárs/élettárs, családtag, barát, rokon, ismerős)
Mi indította arra, hogy részt vegyen a kezelésben? *Szerhasználat miatt előfordult-e az életében bármelyik az alább felsorolt problémák közül? Melyik anyag okozta ezt? -lelki vagy fizikai megvonási tünetek? -az eltervezettnél nagyobb mértékű vagy hosszabb ideig tartó (kontroll nélküli) használat? -munkahelyi problémák? X
-családi és társaskapcsolati problémák? Vannak-e az Ön számára példamutató személyek, akik nem használnak szert? Van-e olyan példamutató személy, akinek sikerült leszoknia?
Szívesen venne-e részt olyan vizsgálatban, amely a leszokás hatékonyságának növelésére próbál módszereket keresni?
*A kérdések az Addikció Súlyossági Interjúból (EuropASI) származnak.
IX.Jövőre vonatkozó kérdések Vannak-e céljai jelenleg? Ha vannak mik azok? Mit szeretne elérni egy év múlva?
A kérdező tölti ki az interjú végeztével! X.Az interjúalany leírása, benyomások Külső jegyek: ápolt, tiszta, rendezett / gondozatlan, ápolatlan, mosdatlan, stb.? Öltözködése: elhanyagolt / jól öltözött, divatos, feltűnést kerülő stb.?
Viselkedése: határozott, magabiztos / félénk, elesett, bizonytalan stb.?
Nyitott / zárkózott? Őszinte / állításai ellentmondásosak? Együttműködő / csak kényszerből válaszol?
A kérdéseket jól megértette, értelmesen válaszolt / lassú, nehéz felfogású?
XI
11.4 A shiatsu- és a kontroll csoport változása közötti szignifikáns különbségek
XII
11.5 Meridiánok
Ábra 9: Meridiánok lefutása az emberi testen Forrás: http://www.minddisorders.com/A-Br/Acupuncture.html Hagyományos Kínai Gyógyászat által meghatározott meridiánok: Az illusztráción lévő megjelölések a meridiánok elnevezéseit mutatják: bladder (BL) – hólyag , conception vessel (CV) – befogadó vezeték, gall bladder (GB) epehólyag, governing vessel (GV)- kormányzó vezeték, heart (HE)- szív, kidney (KI) - vese, large intestine (LI) - vastagbél, liver (LV) - máj, lung (LU) - tüdő, pericardium (PE) szívburok, small intestine (SI) - vékonybél, spleen (SP) - lép, stomach (ST) - gyomor, és triple warmer (TW) - hármasmelegítő meridiánok.
Read more: http://www.minddisorders.com/A-Br/Acupuncture.html#ixzz2pXNTMqrz
XIII
12 Köszönetnyilvánítás Ezúton szeretném megköszönni a Nyírő Gyula Kórház Addiktológiai Osztályán dolgozó szakemberek együttműködését és türelmét, amellyel támogatták a vizsgálattal kapcsolatos munkafolyamatot. Köszönetet szeretnék mondani dr. Petke Zsolt főorvos úrnak, aki szakmai támogatásával és nyitottságával lehetővé tette számomra a kutatás lefolytatását, valamint a kutatásban résztvevő betegeknek, akik kedvességükkel és bizalmukkal segítették munkámat. Külön köszönettel tartozom tanáraimnak, Madocsai Eszternek és dr. Rácz Józsefnek, akik lényegrelátó tanácsaikkal és kérdéseikkel támogatták a dolgozat elkészültét.
XIV
13 Záradék Alulírott …...................................….nyilatkozom, hogy a dolgozat saját szellemi termékem, azt más szakon szak/diploma dolgozatként sem én, sem mások nem nyújtották be, és csak a megjelölt segédeszközöket használtam. Aláírás……………………………………..
XV