1
SZAKDOLGOZAT
Készítette: Kondor Péterné Igazságügyi igazgatási szak 2014.
2
MISKOLCI EGYETEM ÁLLAM- ÉS JOGTUDOMÁNYI KAR BÜNTETŐJOGI ÉS KRIMINOLÓGIAI TANSZÉK MISKOLC UNIVERSITY Faculty of Law and Political Department of Criminal Law and Criminology
Rendőri korrupció kriminalisztikai háttere Police corruption criminology background
Konzulens: Csemáné Dr. Váradi Erika egyetemi docens Büntetőjogi és Kriminológiai Tanszék
3
Tartalomjegyzék
I. Bevezetés
4.old.
II. Témamegjelölés
5.old.
III. Fogalom meghatározás
7.old.
IV. Jogszabályi áttekintő
9. old.
V. Nyomozás nehézségei
11.old.
VI. Korrupció mérése
15.old.
VII. Rendőri korrupció lakó- és munkakörnyezetemben
22.old
VIII. Vélekedések 1.Ügyészi vélemény 2.Rendőri vélemény 3.Bűnözői vélemény
26. old. 26. old. 32. old 33 .old.
IX. Korrupció elleni harc
35. old.
X. Befejezés
37. old.
XI. Köszönetnyilvánítás
38. old.
XII. Szakirodalmak, források jegyzéke
39. old.
XIII. Mellékletek
4
I.BEVEZETÉS A TISZTESSÉGRŐL
A rendőr becsületes, fegyelmezett, kötelességtudó, visszautasít minden olyan tartalmú nyílt vagy burkolt kérést, amely az előírásoktól való eltérésre irányul. Elutasítja a korrupciót, annak valamennyi formája ellen fellép. Elutasít minden olyan ajándékot, előnyt vagy szívességet, ami alkalmas lehet elfogulatlanságának kétségbevonására. Rendőri mivoltát, a tudomására jutott információkat jogtalan előny szerzésére, hátrány okozására nem használja, annak még a látszatát is elkerüli1.
A becsületesség, fegyelmezettség, kötelességtudás olyan alapvető erkölcsi tulajdonság, amely nemcsak a rendőrtől, hanem minden embertársunktól elvárható. A becsület az erkölcsi tudat fogalma, összefügg és rokonítható az emberi méltóság kategóriájával, de nem teljesen ugyanazt jelenti. Míg az emberi méltóság minden ember erkölcsi egyenlőségének az elvéből indul ki, a becsület fogalma differenciáltan értékeli az embereket. A becsület fogalma olyan tiszteletet ír elő az ember számára, amilyet megérdemel. Az emberi méltóság azon a tételen alapul, hogy mindenkinek egyformán joga van a tiszteletre. A becsület ezzel szemben azt követeli meg az embertől, hogy igazolja, alátámassza azt az erkölcsi elvet, amelyet ő maga saját magával szemben támaszt, vagy szűkebb közössége tőle elvár. A becsületesség követelménye magában foglalja az igazmondás, az elvhűség, a vállalt kötelezettségekhez való hőség követelményét, a mások törvényes jogainak az elismerését és tiszteletben tartását, továbbá az ember szubjektív meggyőződését az általa képviselt ügy igazáról és az őszinteséget másokkal és önmagával szemben cselekedetei motívumait illetően2.
1
Magyar Rendőrség Etikai Kódexe. A Kódex olyan etikai alapszabályokat tartalmaz, amelyek igazodnak a rendőr különleges közszolgálati hivatásának alapkövetelményeihez, és annak kötelező jogi előírásaival együtt, egymást erősítve érvényesülhetnek. 2
Gecse Gábor- Volter Zsolt: A rendőri hivatás etikai kódexe
5
II.TÉMAMEGJELÖLÉS
Foglalkozásom és azzal összefüggő érdeklődésem révén a szakdolgozati témám megválasztása nem kis fejtőrést okozott, mivel több téma közül lehetett választanom és kifejtenem olyan témakört, mellyel jellegzetes és egyedi betekintést adhatok a rendőrségen kívül gondolkodók számára. A bevezetőmbe leírtaknál utaltam a dolgozat témájára és ezen téma összetettségének köszönhetően több oldalról szeretném megközelíteni, felvázolni és alátámasztott betekintést adni a rendőri korrupcióról, az azt megismerni kívánók számára. Gyakorlati példákkal, esetekkel, véleményekkel illusztrálva kívánom bemutatni a rendőrök által elkövetett normasértéseket. Már most elnézését kérek azoktól, akik az én véleményemtől eltérően ítélkeznek ezen témáról. A rendőrség legalapvetőbb feladata a bűncselekmények megakadályozása, felderítése, a közbiztonság, a közrend és az államhatár rendjének védelme3. Ezért az állam a rendőrséget, mint a társadalom egyik fontos intézményét számos eszközzel támogatja, mert feladatának csak akkor tud megfelelni, ha tagjai maradéktalanul eleget tesznek sajátos kötelezettségeiknek,
az
azokra
vonatkozó
jogszabályoknak,
szabályzatoknak
és
parancsoknak. Ennek érdekében szigorú szolgálati rendet és fegyelmet kell megkövetelni. Ebben nyilvánul meg a rendőri hivatás legalapvetőbb különbsége az egyéb állami és társadalmi kötelezettségektől. A különbségből fakadóan a rendőrség tagjaival szemben egyrészt a társadalom fokozott elvárásokat támaszt, másrészt tevékenységüket fokozott büntetőjogi védelemben részesíti. Nem kívánatos kapcsolat is kialakulhat azonban a rendőr és a bűnözés között, jelesül, amikor a bűnüldöző bűnelkövetővé válik. A legtágabb értelemben a rendőri kriminalitás – mint speciális bűnözési forma – összetett jelenség, mert az e körbe tartozó bűncselekmények lehetnek olyanok, amelyek a polgári életviszonyok között büntetőjogilag egyáltalán nem nyernek értékelést, mint például a jelentési kötelezettség megszegése. Lehetnek olyanok, amelyek elkövetése akár rendőr, akár polgári személy cselekményéről legyen szó, egyformán büntetendő, mint például a lopás. 3
1994. évi XXXIV. törvény, a Rendőrségről
6
Végezetül lehetnek olyan cselekmények, amelyek az általános büntető jogszabályok szerint is büntetendők ugyan, azonban azok a rendőri életviszonyok között elkövetve közvetlen támadást jelentenek a rend és a fegyelem, illetve a hatósági munkába vetett bizalom ellen, ezért súlyosabb megítélés alá esnek. Ezekre kézenfekvő példa a hivatali vesztegetés elfogadása4.
4
2012. évi C. törvény, a Büntető Törvénykönyv 294. § (1) bekezdése alapján az a hivatalos személy, aki a működésével kapcsolatban előnyt kér, az előnyt vagy ennek ígéretét elfogadja, illetve a rá tekintettel harmadik személynek adott vagy ígért előny kérőjével vagy elfogadójával egyetért, bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
7
III.FOGALOMMEGHATÁROZÁS
Szent István királyunk így rendelkezett „És az igaz törvényt se valakinek hazugsága vagy hamis tanúsága, se hitszegés vagy jutalom semmiképpen meg ne vesztegesse.”5 . Bár 1030as években még nem ismerhették a korrupció szót, de már rá vonatkozó tartalmi meghatározás a fentiek értelmében létezett. A magyar nyelvben e szó a latin eredetű corruptus, vagyis rombolni, meghamisítani, romlás jelentésű szóból ered. Az Oxford Kéziszótár6 szerint: „felbomlás, erkölcsi romlás, korrupt üzelmek felhasználása” lényegében a morális társadalmi elítélés megfogalmazásra szorítkozik. A kifejezés az 1600-as évek végén Sopronban bukkant fel a város egyik polgárára hivatkoztatva, aki „közrosszat” tett, mondván korrumpáltassék –töressék össze- az ő neve. Más források szerint egy végrendeletben már 1589-ben szerepelt e fogalom. A nyelvek többségében a korrupció sokféleségét és változékonyságát mutatja a rá vonatkozó kifejezések széles skálája. Angol nyelvterületen „corruption, payoff, bribes, bribery”; német nyelvterületen „schmiergeld”; Indiában „speed money”; a Közép-Keleten „Bahshessh”; több ázsiai országban „ tea money” ;
Franciaországban „pot de vin”;
Afrikában „dash”; Hongkongban „hai yo, hung pao”; Olaszországban „ bustarella” néven hívják a korrupciót. A magyar nyelvben például a sáp, a harács, a kenőpénz, a csúszó-pénz, a hálapénz, a jatt, a borravaló, a külön juttatás, harmadlagos jövedelem, a paraszolvencia, a protekció, a megvásárlás, a nepotizmus, a klientilizmus, az urambátyámkodás, a vesztegetés, a hivatali hatalommal való visszaélés, a befolyással üzérkedés mind a korrupció különböző megjelenési formájának jelölésére szolgál. Bár a jogi szabályozás és a jogalkotási gyakorlat – a büntetni rendelés és szankcionálás- törekszik e változásokat követni, a korrupció közvélemény általi megítélése nem mindig esik egybe a jogi értékeléssel. Ez is hozzájárul ahhoz, hogy a korrupció fogalma sokszor bizonytalan, elmosódik, ami felismerését is megnehezíti.
5
I. István II. dekrétumának II. fejezete)
6
Oxford Kéziszótár, Concise Oxford Dictionary, 1942
8
A korrupció meghatározására vagy osztályozására irányuló – különböző célok által motivált– törekvések szerteágazó kritériumokon alapultak: így például erkölcsi megfontolásokon; a kérdéses magatartás vagy viselkedés leírásán; érdekkonfliktusokat, hivatali hatalommal való visszaéléseket, vagy a vezetői – közvetítői - kliensi viszonyból eredő visszaéléseket ábrázoló modelleken; az állami vagy magánszektor szereplőit (vagy érdekeit) érintő korrupció közötti különbségtételen; továbbá olyan tényezőkön, hogy az érintett személyek kapcsolatban állnak-e a szervezett bűnözéssel, vagy pedig az általuk elkövetett korrupció inkább ad hoc jellegű-e. A korrupció kiterjedhet pénzre vagy gazdasági előnyökre, hatalomra vagy befolyásra, sőt kevéssé kézzelfogható érdekekre is, és egyaránt előfordul az állami és a magánszektorban, a szabadpiaci és zárt gazdaságokban,
valamint
a
demokratikus
és
antidemokratikus
államokban
és
7
társadalmakban .¾ Dr. Bócz Endre 8szerint a korrupt aktusnál a bármiféle delegált (elosztó) hatalom gyakorlója a hatalom letéteményesének implicit és/vagy explicit elvárásait megszegve saját (személyes vagy vagyoni) előnyére él (valójában visszaél) a ráruházott jogokkal. A korrupció fogalmának számos meghatározása ismert, de általánosan elfogadott definíciója – éppen a jelenség megfoghatatlansága, ezer-arcú sajátossága következtében – nincs. A jelenség okának, mibenlétének és társadalmi hatásának tekintetében egyaránt az elméleti pluralizmus uralkodik, ami számos okra vezethető vissza9.
7
Vö. P. Langseth: Az integritás kiépítése a korrupcióellenes küzdelemben. In: Nemzeti konferencia a tisztább közéletért. Budapest, 2003. március 20-21. Az ENSZ Kábítószerellenőrzési és Bűnmegelőzési Hivatalának és a Miniszterelnöki Hiva-tal Közpénzügyi Államtitkárságának közös szervezésében. (Szerk. Keller L. – P. Langseth) 8 Dr. Bócz Endre az állam és jogtudományok kandidátusa 9 Vö. Gulyás Gyula: A politikai korrupcióról. In: Politikai korrupció (Szerk. uő.) Aula Kiadó, Budapest, 2004
9
IV.JOGSZABÁLYI ÁTTEKINTŐ A jog története azt mutatja meg, hogy a korrupció fogalomkörébe vonható sokféle megnyilvánulás közül tipikusan általában az igazságszolgáltatás, különösen a bíráskodás korrumpálása
váltotta
ki
leggyorsabban
a
büntető
törvényhozási
reakciót.10
Magyarországon is így történt, most nem kívánok visszatekinteni a jogtörténetbe. Mai büntetőjogunk, de az egész probléma jobb megértéséhez elegendő lesz, ha az első korszerű magyar büntető törvénykönyv, a Csemegi Károly államtitkárról elnevezett Csemegi-kódex 11
szabályozásából indulunk ki.
A törvény előkészítése idején alkotói nem tértek ki a korrupcióra, mai értelmezés szerint korrupciós bűncselekményekről szó sem esik. A jogtörténeti előzményeket12 követve a hivatali bűncselekményeket kívánták kodifikálni, melynek lényegét a közhatalom törvényellenes elmulasztásában látták. Nem a korrupció különféle megnyilvánulásai ellen kívántak büntetőjogi eszközöket alkotni, hanem a törvényellenes hivatali tevékenység ellen, amelyet különösen súlyosnak ítéltek, ha olyan vonásokat is mutatott, amelyeket ma korrupciósnak nevezünk. A korrupcióra vonatkozó mai nézeteink szerint a Csemegi-kódex A hivatali és ügyvédi bűntettek és vétségek című XLII. fejezetében felsorolt bűncselekmények közül feltétlenül korrupciós bűncselekmény az ajándék tiltott elfogadása és a vesztegetés. Majd az 1961. évi V. törvény13 újabb, eredetibb elgondolásba helyezte ezt a fajta bűncselekményt. Itt már bekerült a törvénybe a Vesztegetés címmel ellátott 235. §. és a 151. §. – megkülönböztetéséül – a Hivatali vesztegetés címet kapta.
Lényeges változást pedig az 1978. évi IV. törvény hozott. Több korrupciós jellegű bűncselekményt „mutat” már be mint a korábbi jogszabályok. Pontosabban a Közélet tisztasága elleni bűncselekmények néven a XV. Fejezetének a VII-VIII. címe tartalmazta a Vesztegetés, a Befolyással üzérkedés és a Befolyás vásárlása bűncselekményeket.
10
Wö. Wiener A. Imre: A hivatali bűntettek. Budapest, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, 1972. 11 1878. évi V. törvénycikk, a Csemegi- kódex 12 Tripartitum II.r. 16. cím, 1492. évi XLIII. tv. 6.§., 1848. évi Btk. tervezet 13 1962. július. 01-jén lépett hatályba a szocialista büntető kódex
10
Új Büntetőtörvénykönyvünk a 2012. évi C. törvény már Korrupciós bűncselekmények címszóval látja el a XXVII. Fejezetét. Ahol tovább bővül a bűncselekmények számszerűsége, úgymint Vesztegetés, Vesztegetés elfogadás, Hivatali vesztegetés14, Hivatali vesztegetés elfogadása15, Vesztegetés bírósági vagy hatósági eljárásban
16
,
Vesztegetés elfogadása bírósági vagy hatósági eljárásban17, Vesztegetés feljelentésének elmulasztása18, Befolyás vásárlása és Befolyással üzérkedés.
14
293. § (1) Aki hivatalos személyt a működésével kapcsolatban neki vagy rá tekintettel másnak adott vagy ígért előnnyel befolyásolni törekszik, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. 15 294. § (1) Az a hivatalos személy, aki a működésével kapcsolatban előnyt kér, az előnyt vagy ennek ígéretét elfogadja, illetve a rá tekintettel harmadik személynek adott vagy ígért előny kérőjével vagy elfogadójával egyetért, bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. 16 296. § (1) Aki azért, hogy a bírósági, választottbírósági vagy hatósági eljárásban törvényes jogait ne gyakorolja, vagy kötelezettségeit ne teljesítse, előnyt kér, az előnyt vagy ennek ígéretét elfogadja, illetve a rá tekintettel harmadik személynek adott vagy ígért előny kérőjével vagy elfogadójával egyetért, bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. 17 296. § (1) Aki azért, hogy a bírósági, választottbírósági vagy hatósági eljárásban törvényes jogait ne gyakorolja, vagy kötelezettségeit ne teljesítse, előnyt kér, az előnyt vagy ennek ígéretét elfogadja, illetve a rá tekintettel harmadik személynek adott vagy ígért előny kérőjével vagy elfogadójával egyetért, bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. 18 297. § (1) Az a hivatalos személy, aki e minőségében hitelt érdemlő tudomást szerez arról, hogy még le nem leplezett vesztegetést vagy vesztegetés elfogadását követtek el, és erről a hatóságnak, mihelyt teheti, nem tesz feljelentést, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
11
V.NYOMOZÁS NEHÉZSÉGEI
A Büntető Törvénykönyvben meghatározott bűncselekmények nagy része törvényi tényállásának elkövetéshez egy személy bűnös magatartása elégséges. Erről az oldalról vizsgálva a korrupciós jellegű bűncselekmények nyomozását megállapíthatjuk, hogy itt a bűncselekmény megvalósulásánál
legalább
két
személynek
kell
szerepelnie.
E
bűncselekmények nyomozásának központi feladata a megvesztegető és a megvesztegetett, illetve a megvesztegetni kísérelt magatartásának vizsgálata és az elkövetett bűnös tevékenység bizonyítása. Annál nehezebb a felderítés és bizonyítás, minél inkább bővül a személyi kör. A korrupciós jellegű bűncselekmények intellektuális jellegűek, a kísérő külvilágban nyomokat, bizonyítékokat hagyó körülmények rendszerint elmaradnak. Figyeljük meg a bűncselekmény elkövetésének konspiráltságát. A korrupciós jellegű bűncselekmények egyik legjellemzőbb vonása az, hogy a bűncselekményben részt vevők bűnös magatartásukat gondosan leplezik, bíznak abban,hogy a bűntettnek általuk történt elkövetését – például ha hallgatnak- nem lehet bizonyítani. E „hallgatási fogadalom” mindkét fél részéről annál is inkább indokolt, hiszen mind a vesztegető, mind pedig a megvesztegetett személy bűncselekményt követ el. A korrupciós bűncselekmények egyes kategóriáinak különleges szerkezete következtében- és különösen annak folytán, hogy a megvesztegetettel együtt a vesztegetőt is büntetni kell- e bűncselekmények elkövetése esetén rendszerint nem állnak rendelkezésre azok a közvetlen bizonyítékok, amelyek sok egyéb bűncselekménynél a bűnüldöző szervek munkáját megkönnyítik. Másrészt e bűncselekményeket rendszerint előzetes tervezés, körültekintő megfontolás vezeti be, amely pedig nagymértékben
csökkenti
azokat
az
eseteket
is,
amelyekben
a
meggondolatlanság, indulat vagy a felfedezést könnyítő egyéb tényezők hozzájárulnak a bűnös leleplezéséhez. Továbbá amennyiben ellenkezik a vesztegető érdekével, hogy a bűnbe esett rendőr lelepleződjön, annyira valószínűtlen az is, hogy vesztegetés egyes mozzanatai tanúk jelenlétében, a pénz átvétele és rendeltetésének feltüntetését igazoló okirat felvételével vagy egyéb közvetlenül bizonyítható módon történjen. A tanuk nélkül végrehajtott megegyezés, a bűncselekmény mindkét fél részéről történő végrehajtása, az együttműködés leggondosabb leplezése jellemzi a bűncselekmény tetteseinek a cselekmény elkövetése előtti és utáni magatartását. Fentiek tekintetében a tárgyi jellegű bizonyítékok feltárása és bizonyítása a korrupciós jellegű bűncselekmények felderítése során rendkívül nehéz.
12
A pénz, az átadásra kerülő egyéb értéktárgy, használati tárgy a nyomozás során a legértékesebb tárgyi bizonyítékok sorába kerül. Továbbá számolni kell azzal, hogy a tárgyi jellegű bizonyítékok köre, melyet a nyomozás feltár, minden bizonnyal igen szűk lesz. E szűk körű tárgyi jellegű bizonyítékok beszerzése a nyomozás egyik központi feladata. Lássuk részletesebben a nyomozással kapcsolatban felmerülő bizonyítékokat. A nyomozó szervek által elrendelt nyomozások akkor érhetik el céljaikat, ha a nyomozás magasszínvonalú, produkálja mindazokat a követelményeket, amely alapján bírói szakban az üggyel kapcsolatban érdemleges határozatok születhetnek. A nyomozás gyakran nem törekszik tárgyi jellegű bizonyítékok felderítésére, felhasználására. Kétségtelen, ezen bűncselekmény vonatkozásában tárgyi jellegű bizonyítékok feltárására nem nyílik olyan mértékben lehetőség, mint a különböző „helyszínes” bűncselekményeknél. A korrupciós bűncselekmények a nehezen felderíthető és a nehezen bizonyítható cselekmények közé tartoznak. Ennek oka többek között a tárgyi bizonyíték hiánya, a nyílttá nem tehető titkosan megszerzett bizonyítékok, az elkövető magatartásának nehéz felismerhetősége, a tanúvallomások hiányossága.
Az is kétségtelen azonban, hogy a korrupciós jellegű bűncselekmények vonatkozásában is lehetőség van tárgyi bizonyítékok felkutatására. A felderítés középpontjában a tárgyi jellegű bizonyítékok megszerzése áll. Nem akarjuk a személyi jellegű bizonyítékok jelentőségét lebecsülni, de azok „időállósága” gyakran tiszavirág életű. Terhelt korábbi beismerő vallomását akár az ügyészségen, akár –különösen- a bíróságon, a tárgyalás alkalmával megváltoztathatja. A tárgyalt bűncselekmények ügyészi- és bírói iratainak áttanulmányozása rendkívül érdekes tapasztalatokat szolgálhat ezen a téren. A bírósági tárgyaláson igen gyakran kerül sor terhelt beismerő vallomásának megváltoztatására, illetve visszavonására. Különösen szabadlábon védekező terhelt esetében gyakori ez. A terhelt beismerő vallomásához hasonlóan változtatásoknak van kitéve a tanú vallomása is. Szabadlábon, illetve előzetes letartóztatásban lévő terheltek hozzátartozóik, védőik útján mindent
elkövetnek
az
általuk
elkövetett
bűncselekmény
bizonyíthatóságának
megnehezítése érdekében és ennek során attól sem riadnak vissza, hogy a tanúkat vallomásaik megváltoztatására rávegyék. Ilyen tudatos ráhatáson kívül kétségtelenül
13
szerepet játszhat a tanúvallomások megváltoztatásában az idő múlása is, esetleg különböző érzelmi szempontok. Visszavont, megváltoztatott terhelt- és tanúvallomások megfelelő tárgyi bizonyítékok hiányában rendkívül kétségessé teszik a nyomozás eredményes voltát és gyakran bizonyítottság hiányában felmentéssel végződhet az egész eljárás. Korrupciós jellegű bűncselekmények ítélkezési gyakorlata szerint a közvetett bizonyítékok és a bennük rejlő bizonyító erő az egyik legdöntőbb bizonyítási forma. A közvetlen bizonyítékok olyan tények, amelyek csak más tények közvetítésével, tehát közvetve vonatkoznak a bizonyítandó tényre. Alkalmazása igen fontos szerepet játszik az egyes tények közötti összefüggés megállapítása. A közvetett bizonyítékok egymás közötti összefüggésének olyannak kell lennie, hogy ezek a bizonyítékok valamennyien egyetlen láncot alkossanak. A közvetett bizonyítékoknak mind egymással, mind pedig a bizonyításra szolgáló alapvető ténnyel összhangban kell lenniük. Fentiekből kiemelném a terhelt kihallgatását, amely a legjelentősebb nyomozati cselekmény. Az ilyen típusú bűncselekmények nyomozásánál terhelt kihallgatása fokozottabb felkészülést, a nyomozati anyag biztos tudását és a terhelt által elkövetett cselekményekkel kapcsolatban a teljes tárgyi ismeretét igényi. A bűnözővé vált rendőr nagy része intellektuálisan felkészült, képzett, saját foglalkozási területén gyakran az átlagnál nagyobb felkészültséggel rendelkező személy, akivel szemben a megtörtént események utólag a tárgyi és személyi jellegű bizonyítékokból –kívülről- rekonstruáló hatóság tagjának teljes tudására van szüksége, hogy ezt a tevékenységet eredményesen elvégezhesse. Összegzésként a korrupció a nehezen felderíthető és nehezen bizonyítható ügyek kategóriájába tartozik. A vesztegetési ügyek felderítésének útjába álló egyes jellemzők a bűncselekmény természetéből adódnak, ezért azokkal hosszú időn keresztül a jövőben is számolni kell. Ilyen akadály, hogy nincs természetes személy sértettjük és a tárgyi bizonyítás lehetőségei igen beszűkültek. A felderítést nehezítő más tényezők azonban a demokratikus intézmények és a civil társadalom megerősödésével változhatnak. Példának okáért az átláthatóság harmadik személyek számára is felismerhetővé teszi ezeket a jogsértéseket. A korrupció erkölcsi elutasítása ugyancsak javíthatja a felderítés esélyeit.
14
Ha pedig a bűncselekmény gyanúja megállapítható, akkor a felügyeleti hatóságok vizsgálati jelentései megalapozhatják a nyomozások eredményességét. Dr. Finszter Géza19 véleménye szerint a vesztegetési ügyek bizonyíthatóságát nehezíti a titkos információgyűjtés jelenlegi szabályozása. Ezen a jogszabály-változtatással és szervezeti korszerűsítéssel lehet segíteni. A tapasztalatok alapján megfontolandónak tartjuk a titkos nyomozás szabályozását az eljárási kódexben, ami egyet jelentene az információgyűjtés teljes ügyészi felügyeletével. A nyílttá tételben az ügyész rendelkezési jogát kizárólagossá kellene tenni. Ezáltal teljessé válhatna a titkos úton szerzett bizonyítékok hitelességének vizsgálata tárgyaláson a védelem által is. A nemzetbiztonsági hatásköröket egyértelművé kellene tenni olyan módon, hogy bűnüldözési célú felderítést csak nyomozó hatóság folytathasson.
19
Dr. Finszter Géza, osztályvezető, tudományos főmunkatársa az Országos Kriminológiai Intézetnek
15
VI.KORRUPCIÓ MÉRÉSE
Dolgozatom elkészítéséhez kutatási munkálatokat folytattam, melynek során 100 fő rendőr között végeztem felmérést. Hogy a témával kapcsolatban megbízható és érvényes információkat szerezzek, ezért anonim módon zajlott a kérdőívek kitöltése. A SzabolcsSzatmár-Bereg Megyei Rendőr-főkapitányság Fehérgyarmat Rendőrkapitányság 50 fő, valamint a Kölcsei Határrendészeti Kirendeltség 50 fő hivatásos tiszt- és tiszthelyettes állományába tartozó rendőre járult hozzá a kérdőívek kitöltéséhez. Itt is szeretném megköszönni kollegáimnak a közreműködésüket. Külön köszönném meg a Fehérgyarmati Rendőrkapitányság Vezetőjének Takács Zsolt r.alezredes, Rendőrségi Főtanácsos Úrnak, valamint a Kölcse Határrendészeti Kirendeltség vezetőjének dr. Gere Zoltán r.ezredes, Rendőrségi Főtanácsos Úrnak, akik engedélyezték számomra a felmérés elvégését.
A kérdőív tíz kérdésből áll, azon belül három illetve négy válasz lehetőséget kínáló kérdéssorból. Kérdőívemet az 2-es számú melléklet tartalmazza. Táblázatomban külön szemléltetem a Fehérgyarmati Rendőrkapitányság illetve a Kölcse Határrendészeti Kirendeltség mutatóit, illetve összegeztem azokat.
A következőkben egyenként szeretném értékelni a kérdéseket és az arra adott válaszokat.
1. Az 1-es számú kérdésem: „Kérem, hogy az alábbi skálán értékelje, hogy mennyire ítéli el a korrupciót!” Az 1-től 10-ig terjedő skálán, ahol az 1-es „közönyös’ , a 10-es pedig a „mélyen elítélem” szélsőértéket mutatja meg. A válaszokat összegeztem a 2-es számú melléklet 1-s számú táblázatában. Általánosságban elmondható, hogy a 100 fő rendőr 66%-a mélyen elítéli a korrupciót, míg több kollega ítéli el, mint amennyi közönyösnek ítéli meg azt. Fontosnak tartottam ezt a kérdést feltenni, hiszen munkánk erkölcsi megítélése nemcsak az állampolgárok irányába, hanem saját magunk és társaink irányába is rendkívüli mód fontossággal bír.
16
2. A 2-es számú kérdésem: „Ha ön a munkakörnyezetében észlelne korrupciós jelenséget mit tenne? A válaszokat összegeztem a 2-es számú melléklet 2-s számú táblázatában.
Az első lehetőség, miszerint „Tudomást sem vennék róla”, a második lehetőség „ Hallgatnék róla, nem szeretnék ügyészségre, bíróságra járni”, harmadik lehetőség „ Elöljáróm felé hallgatnék róla, de az érintettel megbeszélném a dolgokat”, illetve negyedikként „ Jelentési kötelezettségemnek eleget tennék”. Válaszadók nagy többsége, mintegy 82 %-a a legutóbbi választ jelölte meg, amit számunkra a jogszabály meghatározza. Mivel a rendőrség szolgálati szabályzata egyértelműen leírja, hogy a rendőr meghatározott szolgálati feladat végrehajtása során észlelt vagy tudomására jutott kisebb súlyú jogsértő cselekmény esetén a meghatározott szolgálati feladatának teljesítését folytatja, azonban a szolgálati elöljárónak történő jelentéssel vagy a legközelebbi általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv ügyeletének értesítésével köteles intézkedést kezdeményezni20. Ez kiterjed szolgálaton kívül történt szabálysértés vagy bűncselekmény észlelése esetén is. Tehát amennyiben észleli a rendőr, hogy járőrtársa vagy más kollegája bűncselekményt követ – vagy vélelmezi, hogy elkövethetett- el, akkor azt azonnal köteles jelenteni. Ebből következik máris a másik fontos kérdés az, hogy a bűncselekményt észlelő mennyire bízik meg parancsnokában. Mennyire érzi egy rendőr azt, hogy bizalommal fordulhat ahhoz a személyhez, aki parancsokat, utasításokat fogalmaz meg számára. Lássuk az erre adott válaszokat a következő kérdésemnél.
3. A 3-as számú kérdésem: Korrupció észlelése esetén Ön mennyire tartana a parancsnokának jelentést adni? Az első lehetőség, miszerint „Bizalommal fordulnék hozzá”, a második lehetőség „Bizalmatlan vagyok, nem jelezném részére”, harmadik lehetőség „Nem tudom megítélni”. A válaszokat összegeztem a 2-es számú melléklet 3-s számú táblázatában.
Rendőrségen szolgálatot teljesítő parancsnoki állománynak nyitott, tapintatos, türelmes és megértő jellemzőkkel kell rendelkeznie. Munkahelyi problémák és konfliktusok
20
30/2011. (IX. 22.) BM rendelet, a rendőrség szolgálati szabályzatáról
17
feloldásában kellő tapintattal, empátiával és körültekintéssel kell eljárniuk. Kellő szociális érzékenységet kell, hogy tanúsítsanak munkatársaik problémáinak megoldásában. Fontos a beosztottjaikkal történő közvetlen kapcsolat kialakítása, természetesen bizonyos szabályok megtartása mellett. Így tud kialakulni egy bizalmi viszonyt, melyben a beosztott megbízik felettesében, vezetőjében21 és bizalommal fordul irányába. Összességében a válaszadók 92 %-a vélekedik jól parancsnokukkal való kapcsolatukról. 4. A 4-es számú kérdésem: Kérem értékelje az alábbi skálán, hogy mennyire tabu téma az Ön munkahelyén a korrupció? Az 1-től 10-ig terjedő skálán, ahol az 1-es „az erről inkább nem beszélünk’ , a 10-es pedig a „bármikor nyíltan beszélünk róla” szélsőértéket mutatja meg. A válaszokat összegeztem a 2-es számú melléklet 4-s számú táblázatában. Általánosságban is a korrupciót a közgondolkodás ma is a tabu-témák közé sorolja, amit tovább erősít az, hogy a rendőr is könnyebben hallgat illetve beszél egy többszörösen visszaeső
bűnöző
bírságolásáról”.
újabb
esetéről,
mintsem
kollegája
által
elkövetett
„zsebre
Hankiss Elemér véleménye szerint „jobb társaságban – s ebből a
szempontból egész társadalmunk ilyen jobb társaságnak számít- nemigen illik használni ezt a csúnya idegen szót” 22. Összességében a megkérdezettek 70 %-a nyilatkozta, hogy nyíltan mer beszélni a korrupcióról. 5. Az 5-s számú kérdésem: Kérem értékelje, hogy mennyire tartja szigorúnak az e témához kapcsolódó bűncselekmények szankcióit? Az 1-től 10-ig terjedő skálán, ahol az 1-es „lazák”, a 10-es pedig a „túl szigorúak” szélsőértéket mutatja meg.
21
Rendőri hivatás etikai kódexének 7. pontja, a Vezetőkről. A vezető tiszteletben tartja beosztottjai emberi méltóságát, gondoskodik róluk, megbecsüléssel és részrehajlás nélkül irányítja őket. Személyes példamutatásával is ösztönzi munkatársait, igényli és meghallgatja véleményüket, tanácsaival és iránymutatásaival segíti a munkavégzést. Betartja és betartatja a törvényeket, magas szintű követelményeket támaszt. 22
Hankiss Elemér: Társadalmi csapdák- a korrupció; Budapest, Magvető Kiadó, 1979
18
A válaszokat összegeztem a 2-es számú melléklet 5-s számú táblázatában. Az új büntetőjogi szabályozásnak köszönhetően büntető törvénykönyvünkben a XXVII. fejezet „a korrupciós bűncselekmények’ néven szerepel. A 2012. évi C. törvény hatálybalépésével szigorodtak a büntetési tételek is. Ennek ellenére a két minta tagjai még mindig nem tartja szigorúnak a szankciórendszert. Hiszen mindösszesen 4 %-uk tartja szigorúnak a büntetési tételeket Továbbá a táblázatot megfigyelve észrevehetjük, hogy a két szerv véleménye között lényeges eltérés mutatkozik ebben a témában. A következő kérdésben azonban a Határrendészeti Kirendeltség munkatársai annak ellenére, hogy lazának vélik a szankciókat, annak ellenére csak kevés százalékuk szigorítaná a törvényeket. Figyeljük meg. 6. A 6-s számú kérdésem: Ön szerint szükséges lenne-e ezen törvényeket szigorítani? Az első lehetőség, miszerint „Igen”, a második lehetőség „Nem”, harmadik lehetőség „Nem tudom megítélni”. A válaszokat összegeztem a 2-es számú melléklet 6-s számú táblázatában.
Tehát a határrendész kollegák 77 %-a szigorítná a törvényeket, míg a Rendőrkapitányság munkatársainak 90 %-a. Annak ellenére, hogy szigorodott a törvény ide vonatkozó része, akkor mi tarthatja vissza azokat a kollegákat, akik a bűn útjára szándékoznak térni (?). Talán bérük emelése? Következő kérdésemben ezt kívánom részletezni.
7. A 7-s számú kérdésem: Véleménye szerint a bérek emelése visszaszorítaná a korrupciót? Az első lehetőség, miszerint „Igen”, a második lehetőség „Nem”, harmadik lehetőség „Nem tudom megítélni”. A válaszokat összegeztem a 2-es számú melléklet 7-s számú táblázatában.
19
Jelenleg, Magyarországon szolgálatot teljesítő rendőr havi bruttó átlagbére 229.593. Forint23. Míg a pályáját kezdő alapbére, illetményekkel együtt 100.000. Forintot sem érheti el. Kollegáim 88 %-a szerint a bérek emelése egyértelműen változtatna azon, hogy kevesebb rendőr vegyen el pénzt jogtalanul és ezáltal „egészítse” ki jövedelmét. 8. A 8-s számú kérdésem: véleménye szerint mit kellene súlyosabban büntetni, ha a rendőr kéri a jogtalan előnyt, vagy ha a rendőrnek felajánlják azt? Az első lehetőség, miszerint „Ha kéri a rendőr”, a második lehetőség „Ha felajánlják részére”, harmadik lehetőség „Egyformán büntetném” valamint negyedik lehetőség „Nem tudom megítélni”. A válaszokat összegeztem a 2-es számú melléklet 8-s számú táblázatában. A Büntetőtörvénykönyv 293.§. (1) bekezdése szerint a vesztegető „ bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő”. Továbbá minősített esetében a (2) bekezdés rendelkezése szerint már „Egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő a vesztegető…” Valamint a Büntetőtörvénykönyv 294.§. (1) bekezdése szerint a „megvesztegetett hivatalos személy „bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő”. Továbbá minősített esetben a (2) bekezdés rendelkezése szerint már „két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő a hivatalos személy..” Két szankció rendszert összehasonlítva megfigyelhetjük, hogy eltérések mutatkoznak, mivel jelenlegi jogszabály egyértelműen erősebben véli büntetni a hivatalos személyt. A válaszadók 79 %-a is a fentieket erősíti, ugyanis véleményük szerint azt a rendőrt, aki kéri az előnyt, azt kellene súlyosabban büntetni.
23
Fizetesek.hu
20
Az utolsó két kérdésemben jelenleg is több volt rendőrt érintő, – munkájukkal összefüggésben-
bűnszervezetekben
közreműködőként
szereplő
ügyekben
kértem
munkatársaim vélemény nyilvánítását.
9. A 9-s számú kérdésem: az elmúlt időszakban a környezetünkben lakó, jelenleg a Nyíregyházi Törvényszéken folyó hét korábbi határrendésznek a büntetőpere folyik, aki a vád szerint pénzért segítséget nyújtottak a magyar-ukrán határon tevékenykedő cigarettacsempész bűnszervezet tagjainak. Ön milyen véleménnyel bír ezen ügyről24? Az első lehetőség, miszerint „Közönyös”, a második lehetőség „Figyelemmel kísérem”, harmadik lehetőség „Nem tudom megítélni”. A válaszokat összegeztem a 2-es számú melléklet 9-s számú táblázatában.
A válaszadók 53 %-a nyilatkozta úgy, hogy figyelemmel kíséri az ügyet. Annak ellenére, hogy a fenti ügyben vádlottként szereplő több volt kollegát is személyesen ismeri, 43 % számára mégis közönyös a büntetőeljárás. 10. A 10-s számú kérdésem: a nagy botrányt kavaró V. László budapesti vállalkozó ügyében, hivatalos személy által kötelességszegéssel elkövetett vesztegetés bűntette és
más
bűncselekmények
miatt
több
vezető
beosztású
rendőrtisztet
is
meggyanúsítottak. Jelenleg még mindig folyó büntető eljárásban véleménye szerint elítélik-e a rendőrtiszteket25?
Az első lehetőség, miszerint „Igen, mivel bizonyítékok rendszere támasztja alá bűnösségüket”, a második lehetőség „Ártatlanok”, harmadik lehetőség „Nem tudom megítélni”.
24
Ezen esetet a „Rendőri korrupció lakó- és munkakörnyezetemben” címszó fejezetben
fogom részletesen kifejteni.
25
Ezen esetet a „Bűnöző véleménye” címszó fejezetben fogom részletesen kifejteni.
21
A válaszokat összegeztem a 2-es számú melléklet 10-s számú táblázatában.
A rendőrkapitányság munkatársainak 71 %-a, míg a kirendeltség munkatársainak kevesebb mint fele, 49 %-a szerint bűnösek.
A táblázat adatait áttekintve gyakorlatilag arra a megállapításra juthatunk, hogy a vélemények között nagy eltérések nem mutatkoznak. Fontosnak vélem megkülönböztetni a korrupció tényeit és a korrupcióról mondott véleményeket. Az én nézetem fejteném ki a következőkben. Mélyen elítélem a korrupciót. Amennyiben észlelném a jelenséget, azonnal jelenteném parancsnokomnak. Érzékeny témának tartom a korrupcióról való diskurzust. Szigorítanám a bűncselekmények szankcióit, főleg a rendőri elkövetői oldalról. Meggyőződésem, hogy a bérek jelentős emelése visszaszorítaná a megvesztegetést. A rendőrök által elkövetett bűncselekmények miatt folyó büntetőpereket figyelemmel kísérem és bízom az igazságszolgáltatásban, hogy a több éven át tartó nyomozás során, törvényesen beszerzett bizonyítékok állnak a bűnelkövetőkkel szemben.
22
VII. RENDŐRI KORRUPCIÓ LAKÓ- ÉS MUNKAKÖRNYEZETEMBEN A Legfőbb Ügyészség Informatikai Főosztályának 2013. évben kiadott tanulmányát26 áttekintve megállapíthatjuk, hogy 2012. évben a legtöbb rendőr által elkövetett bűncselekmény27, mintegy száz darabot lakó- és szolgálati helyemen, Szabolcs-SzatmárBereg Megyében követték el. Következőkben szeretném a térségükben elkövetett két korrupciós esetet bemutatni.
Az első ügyben általam jól ismert „volt kollegáról” bizonyosodott be, hogy megvesztegethetővé vált.
A
Szabolcs-Szatmár-Bereg
Megyei
Rendőr-főkapitányság
Fehérgyarmati
Rendőrkapitányságának Rozsály Rendőrőrsének Őrsparancsnoka volt 2007. évben P.Z. r.fhdgy. Megrendült anyagi helyzetében döntötte el, hogy egy ismerős révén felveszi a kapcsolatokat a cigarettacsempészekkel. A főhadnagy fizetség fejében úgy határozta meg alárendeltjei szolgálati útvonalát, hogy a csempészek lehetőleg elkerüljék a lebukást, informálta őket sms-ben, felvezetést adott számukra, de még térképen is megmutatta a legjobb csempészösvényeket. Egy csempész ismerőse szintén „cigiben utazó” haragosa ellen P. Z. úgy szervezett meg rendőri rajtaütést annak jánkmajtisi házánál, hogy a baráti szállítókat szándékosan futni hagyta. A rendőrök az ingatlanon 100 ezer szál – 2,8 millió forintértékű – ukrán cigarettát foglaltak le. A volt rendőr 2008 augusztusában – fizetség gyanánt – 100 ezer forintot vett át a feketézőktől egy mátészalkai szupermarket parkolójában. Máskor a testvére és felesége jelent meg helyette ötven-ötven ezer Forintért. P. Z. szolgálati viszonya 2008 őszén szűnt meg a rendőrséggel28. A volt őrsparancsnokot a Debreceni Ítélőtábla 2011.február.23-án jogerősen 6 év 6 hónap börtönnel sújtotta. P. Zoltánt vezető beosztású hivatalos személyként, folytatólagosan, üzletszerűen, kötelességszegéssel elkövetett vesztegetés és hivatali visszaélés bűntettében marasztalta el dr. Kardos Sándor büntetőtanácsa. 26
Bűnelkövető rendőrök és az általuk elkövetett bűncselekmények a 2008-2012. években
27
Erről szóló táblázatot az 1-es számú melléklet, 1-s számú táblázata tartalmazza www.haon.hu
28
23
A bíróság 200 ezer forint pénzmellékbüntetésről és ugyanilyen összegű vagyonelkobzásról is rendelkezett. A vádlott feleségét, aki nem csak tudott a férj üzelmeiről, hanem pénzt is vett át helyette, 2 év – végrehajtásában 4 évre felfüggesztett – börtönre ítélték29. Második eset még egyedibb és nagyobb számú vádlotti szám is található benne. 2011. október 12-én kezdődött meg a Nyíregyházi Törvényszéken annak a hét korábbi határrendésznek a büntetőpere, akik a vád szerint pénzért segítséget nyújtottak a magyarukrán határon tevékenykedő cigarettacsempész bűnszervezet tagjainak. B. Z.-t és hat rendőrtársát társtettesként, fontosabb ügyekben intézkedő, hivatalos személy által kötelességszegéssel, folytatólagosan, üzletszerűen elkövetett vesztegetés, valamint jövedéki orgazdaság bűnszervezetben, bűnsegédként elkövetésével vádolja a megyei főügyészség. A határrendészeket 2011. év októberben fogták el, a 2009-ben leleplezett, különösen nagy értékű, jövedéki termékre folytatólagosan, üzletszerűen elkövetett jövedéki orgazdaság bűntettével megvádolt bűnszervezet tagjai közül pedig huszonöt ember ellen van folyamatban bírósági eljárás. A volt rendőrök, valamint K. I. és huszonnégy társának az ügyét egyesítette a törvényszék büntetőtanácsa, így harmincketten állnak a bíróság előtt. Az ügy bonyolultságára és terjedelmességére utal, hogy a vádhatóságot képviselő Ügyész a vádiratot, mintegy háromnegyed órán keresztül ismertetett. Mely a következőket tartalmazza: az elsőrendű vádlott K. I. és másodrendű vádlott F. S. 2008-ban külön bűnszervezetet hozott létre a magyar orgazda és a cigarettát eladó ukrán férfi közötti kapcsolattartás, a megrendelés és a fizetés lebonyolítása, illetve a csempészet megszervezése érdekében. A jól kiépített és szervezett, tagjait mobiltelefonokkal és adóvevőkkel felszerelő társaság a cigaretta szállítását külföldről beszerzett, átalakított autókkal végezte a magyar-ukrán határszakaszon. A csempészett cigaretta akadálytalan szállítása érdekében beszervezték a határ menti települések lakosait - a büntetőper vádlottjait - is; az úgynevezett figyelők mobiltelefonon jelezték a térségben járőröző rendőri egységek helyzetét, figyelemmel kísérték és követték azok útvonalait.
29
Képeket a tárgyalóteremből az 1-s számú melléklet tartalmazza
24
K. I. - pontosan meg nem határozható időben - úgynevezett "segítői tevékenység" érdekében szervezte be a határrendészeket. A rendőrök - a cigarettaszállítmányok mennyiségétől függően - alkalmanként háromszáz-ötszáz ezer forint közötti összegért vállalták, hogy segítik a szállítmányok kijuttatását a határkörzetből. A vádirat szerint a szervezetekkel együttműködve "összehangoltan biztosították a dohányáruk Ukrajnából történő áthozatalát és a határkörzetből való gyors elszállítását". A szolgálatban lévő határrendészek a járőrözés útvonaláról, a saját és más járőrpárosok mozgásáról is tájékoztatták K-t és F-t. Az előzetes megbeszélések alapján a csempészettel érintett területeken a rendőrök nem járőröztek, más hatóságok megjelenése esetén pedig a Méhtelek és Garbolc közötti útkanyarban igazoltatást színleltek, ezzel figyelmeztetve a figyelőket a veszélyre. A fedés érdekében a rendőrök kikapcsolták a helyzetük meghatározására szolgáló személyi és az autóikban lévő szolgálati rádióikat - ezt egyébként tiltja a szabályzat. A határrendészek a sikeres csempészetet követő egy-két napon belül kapták meg a beígért összegeket, és egymás között elosztották - mondta az ügyész. K. I.-t 2009. szeptember 9-én Fehérgyarmaton fogták el, miután autóját hátrahagyva gyalogosan próbált menekülni. Az elsőrendű vádlott lebukása után F. S. és a harmadrendű vádlott, C. T. - aki hasonló szervezettel vett részt a csempészetben - megállapodott, hogy harmadrendű vádlott lép K. helyére. A három férfi által irányított társaságok legalább 368 millió forint értékű, ukrán adó- és zárjeggyel ellátott cigaretta megszerzésében vettek részt; a bűnszervezetek összesen huszonöt tagját sikerült leleplezni. K. I.-t és egy másik társát a fentieken kívül folytatólagosan, kötelesség megszegésére irányuló hivatali vesztegetés bűntettének elkövetésével is vádolja az ügyészség. A tárgyaláson B. Z. nem kívánt vallomást tenni, és bűnösségét sem ismerte el. A nyomozati szakaszban egyébként mindegyik volt rendőr panasszal élt a gyanúsítás ellen. K. I. a tárgyaláson bejelentette, hogy feljelentést tett az ügyészség ellen arra hivatkozva, hogy a nyomozás során egyes titkos telefonlehallgatásokra nem volt megfelelő engedélye a nyomozóhatóságnak.
25
Az egyik vádlott védője a vád törvényességét megkérdőjelezve elmondta: a vádirat már eleve tényként állít olyan dolgokat, amelyeket az ítélet meghozatalakor a törvényszéknek kellene kimondania, emellett az irat egyes megállapításai feltételezésekre épülnek, más adatok pedig pontatlanok30 . Az ügy összetettségéből, bonyolultágából adódóan több tárgyalás is volt, de elsőfokú ítélet még nem született a Nyíregyházi Törvényszéken.
30
www. HVG.hu
26
VIII. VÉLEKEDÉSEK
1.ÜGYÉSZI VÉLEMÉNY
PANDÚRBÓL RABLÓVÁ AZ AZ RABLÓK JÁRŐRBEN
Szakdolgozatom elkészítéséhez egy éven át végeztem különböző kutatási munkálatokat. Több tucat magyar és idegen nyelvű könyvet, tanulmányt, elemzést és publikációt olvastam el. Melynek során találtam rá Remete Richárd és Weisz György szerzőpáros Rendőrbűnök- bűnöző rendőrök című könyvére. A szerzőpáros egyik tagja korábban ügyészként dolgozott és nem adta hivatalosan anyakönyvezett nevét a könyv címlapjára. Művükben korábban rendőrök által elkövetett bűncselekményeket dolgoztak fel és foglalták azokat össze. A főszereplők kilétét és néhány helyen a helyszíneket is megváltoztatták. A következőben pedig szeretném bemutatni a kötet „Rablók járőrben” című fejezetének részletein keresztül, hogy hogyan alakul át a rendőr bűnözővé, szó szerint pandúrból rablóvá. Figyeljük meg, hogy a korábban kisebb kihágásokat, szabálysértéseket elkövető rendőrpáros hogyan követi el első, majd további bűncselekmények sorozatát. Fekete János főtörzsőrmester nem akart bankot rabolni. Pedig Nagy Mihály, őrmesteri rendfokozatú járőrtársa igen hevesen igyekezett rábeszélni. - Semmi rizikó nincs. Egyszerűen bemegyünk, fölnyomjuk az ajtót, aztán meghippeljük a mackókat. Biztos a dolog. Fekete János csak a fejét csóválta. Az URH-s31 kocsi halkan kanyargott a pesti utcákon, szinte nem is kellett harmadik sebességből kivennie Nagy Mihálynak a váltót. Ha piros lámpa keresztezte az útjukat, a gépkocsit vezető őrmester csak odanyúlt a kék villogó fény kapcsolójához. Máris pörgött a lámpa, ők meg a Ladával szépen átgurultak a piroson. Elvégre ezért járőrkocsi ez a „nyakkendős”, ahogyan a kapitányságon tréfásan
31
ultrarövid hullám
27
maguk is átvették a zsiványok elnevezését, tehát azért van úgy fölcsíkozva, hogy ne kelljen megállni, ha nem akarják. Szívesen és gyakran töltötték a szolgálatot együtt, jól kijöttek egymással. Nagy Mihály őrmester csak a bankrablásra nem tudta rábeszélni a társát. Még mielőtt azt gondolják hogy tréfáról van szó, hogy a gyakran együtt éjszakázó járőrpáros így ütötte agyon a lassan múló időt, tüstént el kell árulnunk, hogy valódi bankról és igencsak valódi rablásról volt itt szó, illetve rábeszélés. Részt vett ez a páros már lopásban, betörésben, sőt rablásban is, amely azonban egy ügyes jogi szabályozás következtében voltaképpen csak kifosztás volt, de erről később. Most a bankrablás lett volna soron, mert abban még nem jeleskedtek. Egyébként meglehetősen jó híre volt ennek a járőrpárosnak. Egyike volt a legeredményesebben dolgozó éjszakás párosnak abban a kerületben, pedig a fővárosnak ezen a részén eseménydúsak voltak a napok, nem is szólva az éjszakákról. Az egész úgy kezdődött, hogy véletlenül éppen akkor fordultak be egy nagy autóparkoló sarkán, amikor egy társaság vígan pakolászta kifelé az egyik feltört autó tartalmát. Nem kis zsákmány volt a kocsifeltörők jutalma, két mini-hifitorony, két képmagnó, mindenféle chip-csodák, vagy legalábbis alkatrészek egy zacskóban… Jelt adott a figyelő, és profik lévén a tolvajok, mindössze kilenc másodperc kellett nekik ahhoz, hogy az éppen fosztogatott autóból kiugorjanak, a saját motorukra fölpattanjanak, és máris iszkiri. Ennyi idő a beszélgető járőrnek arra volt elegendő, hogy megállítsa a Zsigulit, kinyissa az ajtót, és a hangosan kiáltott szó már benn is rekedt az őrmester torkában. Minek kiabálni az éjszakában, ha a tolvajok elszeleltek, a feltört autó meg ott kínálja magát. Csábítóan a parkoló sarkán állt ez a kocsi. A világító lámpa fénykörén éppen túl, de nem is olyan közel a lakóházakhoz. Mintha kifejezetten feltörési, vagy rejtőzködési célból állította volna ide a tulajdonosa. A két rendőr is kiszállt. A szolgálati szabályzat szerint, óvatosan és egymást biztosítva megközelítették a nyitott járművet. Az apró termetű Nagy őrmester behajolt. Szemrevételezte az események nyomait.
28
A kesztyűtartó nyitva, benne a jogosítvány, a forgalmi engedély, szinte kínálta magát. A képmagnót kiemelte, betette a rendőrautóba. Az alkatrésszel teli zacskót szintén. Aztán Fekete főtörzs kezébe nyomta az iratokat. A járőr parancsnoka nemcsak fekete, de igen rendszerető és szabálytisztelő ember volt. A papírmunkát nemigen szerette, de ez érthető volt, ő az életet kedvelte, abban érezte jól magát, akkor magabiztos, ha ringó léptekkel közlekedhetett a csibészek felé. De akkor is magabiztosan lapozgatta az iratokat, elvégre ez a rendőr feladata. -Itt lakik- bökött a háta mögé, az egyik házra. A kérdés ezzel el is dőlt. Talán ez volt a bűnbeesés pillanata? Mert nem szóltak be a rádión a kapitányságra, hogy mi történt? Hanem azonnal intézkedni kezdtek? … Tehát intézkedtek. A főtörzs fölballagott az emeletre. A tulaj lejött, és lett nagy sopánkodás, jajveszékelés. Na nem olyan nagy hangon, üvöltözve, elvégre éjszaka volt a város ilyenkor alszik, egy kis autófeltörésért pedig nem illik fölkiabálni egy egész utcát. Az állampolgár, a károsult, de inkább úgy kell mondani, hogy a szerencsés autó- és minihifitorony-tulajdonos csak beszélt és csak úgy ömlött belőle a szó. … Alig fél óra múlva már megint ott ültek az URH-s kocsiban, nem kellett semmit jelenteniük a kapitányságnak, elégedettek lehettek, mert egy békés magyar állampolgárnak örömet szereztek, talán még a testület jóhírét is öregbítették ezzel a gyors intézkedéssorozattal. Megszakítottak egy autófeltörést és lopást, és igen eredményes éjszakának nézhettek elébe. Csak ne lett volna ott a járőrkocsiban az a képmagnó, meg azok az alkatrészek. Sokáig nem beszéltek róla. Kocsikáztak a városban, úgy ahogyan az éjszakai szabályzat előírta, azon az útvonalon, és azzal a sebességgel, ahogyan az eligazításon kijelölték ennek a siker-párosnak… Hogy, hogy nem, talán, mert Nagy őrmester vezette az autót, de egyszerre csak a lakása lakása előtt haladtak el.
29
-Egy kávé.- mormogta szinte az orra alatt az őrmester, Fekete főtörzs pedig csak bólintott. Előfordult már máskor is, hogy egyszer-egyszer fölszaladtak egy harapásra, vagy egy korty kávéra, noha ezt a szabályzat szigorúan tiltotta. Talán akkor sem szóltak egy szót sem egymáshoz, amikor az őrmester nem csak magát, hanem a dobozt is fölvitte a kávéra. Szépen csöndben megragadtak a konyhában, nehogy fölébresszék a családot. A képmagnó fölkerült a kredenc tetejére, a kávé hamar lefőtt, megitták, és már mentek is vissza; lelkiismeretes rendőr nem hagyja a kocsiját sokáig őrizetlenül. Ekkor már biztos, hogy elbuktak, hogy engedtek a csábításnak. Talán tudták, hogy feltehetően betörésből származott a boldog autótulajdonos képmagnó, mini-hifitorony és alkatrészzsákmánya? Rájöttek, hogy valószínűleg éppen egy tolvajt fosztottak ki más tolvajok, amikor megzavarták az akciót? Akár tudták, akár csak engedtek az események sodrának, levették a maguk sápját
32
. Mondhatni, mindenki elégedett lehetett azon az
éjszakán. A lelkiismeretet nem érdemes firtatni. Hiszen az első véletlenszerű alkalom hamar a feledés homályába veszett. Mert újabb alkalmak következtek, újabb „véletlenek”, aztán már nem is véletlenek, hanem tudatosan megtervezett akciók. Nemhiába volt olyan jó híre ennek a járőrpárosnak. Egy idő után szinte az autófeltörésekre specializálódott csapattá vált a Fekete-Nagy URH-s kocsi. Milyen jó szimatuk volt! Szinte „megérezték”, merre járhatnak autófeltörő bandák, és alig raboltak ki egy autót, máris ott teremtek, hogy intézkedjenek. Amikor majdnem lebuktak, éppen idejében jött a figyelmeztetés, mert már szinte vérszemet kaptak a nagy siker-szériától. Nem lettek hirtelen gazdagok, csak éppen már nem kellett annyira méricskélni, ha valamit akartak, vagy valamire szüksége volt a családnak. A majdnem-lebukás éjszakáján igencsak nagy fogás ígérkezett. Mert a rendőrpáros egy idő után már nem bízta a véletlenre a dolgot, hanem maguk keresték a feltörhető autókat, a jó zsákmánnyal kecsegtető csomagtartókat. Szállodák környéke, a jobb IBUSZ-lakások vidéke, meg a nagy parkolók, illetve a kies zöldterületek kínálták magukat. 32
zsarol,osztozik
30
Hogy ez-az eltűnt a kocsiból? Az kisebb veszteségnek tűnt, mint hogy más meg megmaradt. Persze voltak később jegyzőkönyvek is, hiszen intézkedni kellett, eredményeket is felmutattak, mert „dolgozni” is kellett. Amikor a majdnem-lebukás éjszakája eljött, már igencsak nagy múlt állt mögöttük. A későbbi vizsgálat jórészt csak becsülni tudta az ekkoriban történteket, bizonyítani csupán tizenhat esetet lehetett. Az álmatlan autótulajdonos pedig, aki éppen lenézett az ablakból, hogy szeretetteljes pillantást vessen az új kocsijára, legnagyobb megnyugvással éppen azt fogadta, hogy rendőrautót lát. Aztán látta, hogy a rendőrautó körbemegy, majd ismét visszatér, most már lassabban. Figyelni kezdett, hogy vajon mit figyelhetnek a rendőrök a csíkos autójukból. Következett a harmadik kör. Lélek sehol, hajnali kettő felé járt az idő… Az álmatlan tulaj azt látta, hogy a rendőrautó megáll. Bekapcsolják a fényeket. Csak a fényeket. Forog a kék lámpa. Csönd van. Kiszáll az egyik rendőr. Odalép az ő kocsijához. Kicsi emberke, talán nem is rendőr, a sötétben alig látni, a forgó lámpa meg inkább csak kísértetiesen világítja meg a környéket. Mintha ablakcsörömpölést hallana. Mintha a kistermetű rendőr ott matatna a kocsijánál. Mintha kinyitná az ajtót. Mintha… Emberünk nem volt rest, gyorsan kapta magát, a pizsamára fölhúzott valamit, és sietett le a kocsijához… Mire odaért, éppen tették be a rendőrök a rádiósmagnóját az URH-s kocsiba. Mindenki meglepetten állt egy pillanatig. Emberünk az izgalomtól nem tudott szólni, a rendőrök pedig nagy hirtelen átlátták a helyzetet. S talán őbeléjük is beleszorult a szusz. Aztán jött a nagy magyarázkodás, a hangos és széles taglejtésekkel kísért előadás. Hogy nyitott ajtót láttak, megálltak, és íme, mik hevertek itt, nyilván megzavarták a tolvajt, de szerencsére tán még idejében. Majdnem lebuktak. Talán az álmatlanságban szenvedő állampolgár maga sem merte elhinni, amit látott, nem merte feltételezni, amit gondolt, és nem merte kimondani – pláne nem feljelenteni!- amit tapasztalt. A vérszemet kapott páros ekkor állt rá a betörésre. Hiába, ha már elbukott az emberfia, akkor már úgyis mindegy.
31
Nem derül ki, hogy ki kezdte, hogy melyikük javasolta, és hogy mikor határozták el. Mindenesetre olyan szemérmetlenséggel láttak neki a munkához, mint autófeltörések esetén. Még azt sem mondhatjuk, hogy mint a valódi zsiványok. Illetve mi sértegetjük itt a valódi zsiványokat, elvégre ezek a rendőrök is legalább olyan csibészek voltak, mint a civil betörők. Mert ők is ugyanúgy másztak be az ablakon, ugyanúgy figyeltek, ugyanolyan zsákmányra mentek, és sajnos ugyanolyan eredményesen is tevékenykedtek mint mások. Összesen kilencrendbeli betörést követtek el, több mint egymillió forintnyi kárértékben. Természetesen folytatólagosan és bűnszövetségben, hogy a társtettességről már külön ne szóljunk. Hogy idővel a rablás sem maradt le az egyre terebélyesedő bűn-palettáról, már szinte természetes. Éjszakai ittas embereket amúgy is az ő dolguk összeszedni. Hol egy pénztárca, máskor egy óra, vagy éppen egy jobb kabát volt a zsákmány… Időközben a katonai ügyész is bekapcsolódott a járőrpáros ügyébe. Igen, konkrétan az ő ügyükbe, hiszen olyan szemtelenek voltak már, hogy amikor a belső ellenőrzés lassú malma a gyanú árnyékát vetette rájuk, akkor már – talán az úgyis minden-mindegy alaponalig ügyeltek a rejtőzködésre. Bankrablást terveztek. Nemcsak úgy álmodozóan, hanem komoly előkészületeteket téve. Helyszínrajz, időbeosztások, sőt behatolási tervek, illetve változatok kerültek a házkutatás során lefoglalásra. Az igazsághoz hozzátartozik, hogy abban a kerületben nem ők voltak az igazi nagy halak. A kapitány volt bűnös, mégpedig igencsak komoly bűncselekményekkel terhes. Ezért vetődött a figyelem az ottani állományra is, s ezért kerültek a mohó járőrök végülis letartóztatásra, majd álltak a katonai bíróság elé. Véleményem szerint a két volt „kollega” már-már tudathasadásos állapotba került. A jó és a
rossz
kategóriáját
megfordították.
Hiszen
„megengedték”
magunknak
a
bűncselekmények elkövetését. De lássuk be ezek a rendőrzők már a legelső bűncselekmény gondolati síkján is bűnözővé váltak, rendőri mivoltuk megszűnt létezni és a mundér becsülete elveszett.
32
2.RENDŐRI VÉLEMÉNY
Kollegám K.B. r.ftörm Úr így vélekedik a rendőri korrupcióról. Meglátása szerint a korrupció az, ha valaki a munkájából adódóan másokat valamilyen előnyhöz juttat, akár pénzbeli, akár más előnyért. Mivel én rendőr vagyok, rendkívüli módon elítélem a korrupciót, azon belül is a rendőri korrupciót. Főleg azért, mert egy rendőrnek a hivatása, hogy bűnt üldözzön, ne pedig bűnözővé váljon és ő maga kövesse el a bűncselekményeket. Nem csak az alacsony jövedelme visz rá egy rendőrt arra, hogy bűnt kövessen el, hanem a kapzsisága és elégedetlensége. Megakadályozni a korrupciót sehogy sem lehet, mivel magasabb bérek mellett is ráviszi esetleg a hajlama a kollegát arra, hogy bűnözzön.
33
3.BÜNÖZŐI VÉLEMÉNY
Érdekelt nagyon ebben a témában, hogy hogyan vélekedik a bűnöző a megvett zsarukról, mennyire szükséges a bűn elkövetéséhez a rendőri segítségnyújtás. A következőkben egy bűnöző, írói álnevén Robert Yugovich által írt, az Őszinteség jutalma című művén keresztül szeretném bemutatni, hogy milyen nagy szüksége van a bűnözői társadalomnak, a szervezett bűnözői csoportoknak a korrupt rendőrökre.
„ Egy maffiafőnöknek szüksége van a szervezet lojalitásra, rendőri támogatásra, kiváló kapcsolatokra és persze remek vezetői, szervezői képességre. „2004 karácsonya előtt pár nappal Attila33 éjjel kettőkor felhívott, hogy ebben és ebben a night klubban van, vigyek oda neki pár ezer eurót, mert elfogyott a pénze. Kicsit csodálkoztam, mert ritka volt az olyan hely Rotterdamban, ahol neki ne lett volna hitele. Mindegy fogtam egy köteg pénzt, és elmentem a megadott helyre. A bejáratnál feltartóztattak a biztonságiak, és közölték, hogy magánrendezvény, senki sem mehet be. Nem vitatkoztam, hisz ismertem a szakmát. Felhívtam Attilát, hogy jöjjön ki értem. Kiküldött valakit, aki bevitt a buliba. Azt hittem nagy tömeg lesz, de nem. Csak a VIPasztalnál ültek páran: Attila, Dani és Meki
34
, meg három ismeretlen férfi, akiket legalább
tíz lány ölelgetett. Az asztal tele volt drága pezsgővel és kajával. Amikor Attila meglátott, átkísért egy félreeső asztalhoz. Odaadtam neki a pénzt, és rendeltem egy narancslevet. Attila mondta hogy senkivel sem szeretnének találkozni, főleg olyannal nem, aki tud magyarul vagy járatos a magyar körökben. Tudtam, hogy tényleg fontos emberek lehetnek, ha Attila magyarázkodik, mert nem igazán szokott foglalkozni a fontossági sorrenddel: neki mindig saját maga volt a legfontosabb. Elfogyasztottam az italomat és elindultam haza. Attila kikísért; láttam rajta, hogy furdalja a lelkiismeret, amiért titkolóznia kell előttem. Holnap felhívlak és elmesélek mindent, mondta a kocsimnál, és rám csukta az ajtót. Engem annyira nem izgatott az egész, úgy voltam vele, van millió más dolgom, amit nélkülem csinál, miért pont ez érdekelne. Másnap felhívott, hogy este találkozzunk, mobil nélkül és taxival jöjjek. Tudtam, hogy megint valami nagy dolog történt. Attila elmondta, hogy a tegnapi vendégek magyar nyomozók voltak, akik igen sokat segítenek az ottani 33 34
Holland maffiafőnök Holland bűnözők
34
műveleteknél. Magyarországon egyre több a drog, viszont a lefoglalt áru mennyisége kimondottan csekély a fogyasztáshoz képest. Arra kértek bennünket a „magyar barátok35”, hogy tegyünk valamit. Meki már 2000 óta vásárol nálunk drogot, manapság Magyarország az egyik legjobb piacunk, valamint ki kellene találni.” „ Magyarország fontos volt a szervezetnek36. Az elképesztő méretű korrupciónak köszönhetően Magyarországon egy nap alatt több pénzt lehet tisztára mosni, mint Holladiában több hónap alatt.”
„Éppúgy, ahogy vannak jó rendőrök, vannak jó bűnözők is, és ahogyan vannak rossz, brutális embertelen bűnözők, ugyanúgy vannak ilyen emberei az „igazságszolgáltatásnak” is. És ez így van az egész világon. Az igazság mindig ott van, ahol a hatalom.”
„A kábítószer kereskedelem nem működhet a rendőrség nélkül és ez fordítva is igaz.”
„ Magyarországon nagyon jó rendőri- határőri kapcsolataink vannak.”
A szerzőt, egy bűnszervezet prominens tagját 2008 februárjában első fokon tizennégy év börtönre ítélték, bár a tanúvédelmi program keretében segített leleplezni egy szerb maffiacsoportot. Az alvilágban megbocsáthatatlan bűnt követett el, együttműködött a hatósággal. Teljeskörű, feltáró beismerő vallomást tett a Hollandiából irányított drogkartellről, csempészútvonalakról, arról, hogy hogyan szállították több mint húsz országba, köztük hazánkba is a szintetikus drogokat. Jelenleg is folyamatban lévő, több volt hivatásos rendőrt érintő megvesztegetési ügy nyomozásának „koronatanúja” Az ügy első számú gyanúsítottja Vizoviczki László budapesti vállalkozó, aki a Hajógyári szigeten lévő szórakozóhelyeket üzemeltette és rendszeresen pénzt adott rendőri vezetőknek, hogy razziákkal zaklassák a konkurenciáját. "V. László" korrupciós ügyében 45 gyanúsított szerepel, köztük négy egykori rendőri vezető.
35 36
magyar rendőrök maffiát így nevezte el az író
35
IX.KORRUPCIÓ ELLENI HARC
A magyar korrupcióellenes erőfeszítések a nemzetközi intézmények véleménye alapján joggal sorolhatók a repressziók, a büntetőjogi eszközök használatát alkalmazó országok csoportjába. Ez az elmúlt évtized korrupcióellenes kormányzati stratégiáival, intézményiszervezeti változásaival és a jogalkotás fejlődésével egyaránt illusztrálható. Elsőként a kormány 2001-ben dolgozott ki korrupcióellenes stratégiát 37, amit 2007. június 18-ával hatályon kívül helyezték. Ezt követően 2003-ban megalakult a Köztársaság Etikai Tanács. Amely etikai kódex kidolgozásával kívántak elérni a korrupció csökkentését. 2004-ben magas szintű tárcaközi egyeztető bizottság alakult, Tanácsadó Testület és Korrupciómentes Közéletért38. Melynek fő feladatai a korrupció mint társadalmi jelenség feltárásának elősegítése, kutatási irányok kijelölése, a korrupcióellenes tevékenység eredményeinek folyamatos értékelése. Szintén ebben az évben a 2004. évi L. törvénnyel sor került az Európai Tanács39 Korrupcióról szóló Polgári Jogi Egyezmények kihirdetésére. A Magyar Köztársaság aláírta az ENSZ Korrupció Elleni Egyezményét, amelyet az Országgyűlés a 2005. évi CXXXIV. törvényben hirdetett ki és amely 2005. december. 14én lépett hatályba. 2007-ben a 1037/2007. (VI.18) Kormány határozat alapján az Antikorrupciós Koordinációs Testület alakult, azzal a feladattal, hogy egy olyan általános korrupció ellenes stratégiát dolgozzon ki a 2008-2014. éves időszakra, amelyhez a 2008-2010 évekre konkrét cselekvési program is társul. A repressziós intézkedések szempontjából fontos lépés volt, hogy a rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény felhatalmazta a kormányt egy belső ellenőrző szolgálat, a Rendvédelmi Szervek Védelmi Szolgálatának megalapítására. A szolgálat az elmúlt évtizedben a belügyminiszter és az igazságügyi miniszter ellenőrzése alatt látta el a magyar rendvédelmi szervek korrupcióellenes szempontú felügyeletét és ellenőrzését. Magyarország 2010 szeptemberében csatlakozott a Nemzetközi Korrupcióellenes Akadémiához, amely az ENSZ, az Interpol, az OLAF és az Osztrák Állam kezdeményezésére korrupció elleni harc oktatási intézményeként jött létre a világon.
37 38 39
1023/2001. (III.14.) Kormány határozat 1011/2004. ( II.26:) Kormány határozat Strasbourgban, 1999. november 4-én kelt
36
A korrupcióellenes bűncselekmények nagyobb felderítése várható attól az intézkedéstől, hogy a kormány megerősítette az ügyészség kapacitását. 2010 novemberétől az ügyészség erre a célra 988,9 millió forintot, illetve 55 új státuszt kapott. 2011. január 1-jétől bevezetésre került a megbízhatósági vizsgálat, melynek célja a közszolgálat és a hivatásos szolgálat ellátása szabályszerűségének, jogszerűségének, a feladatellátás során tanúsított magatartásának, az intézkedési és munkaköri kötelezettség teljesülésének a vizsgálata. A megbízhatósági vizsgálat keretében azt kívánja a nyomozó hatóság feltárni, hogy az ellenőrzés alá vont személy intézkedései során tanúsított-e olyan magatartást, amely a hatályos jogszabályokkal ellentétes. 2012. január 1-ét követően a rendőrségről szóló törvény módosításra került annak érdekében, hogy a bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatok köre bővüljön.
A Magyar Rendőrség Etikai Kódexe az alábbi szabályokat határozza meg számunkra a korrupció visszaszorítása érdekében: - Bejelentjük a visszaéléseket - Megőrizzük elfogulatlanságunkat - Tartózkodunk a munkánkkal összeegyeztethetetlen tevékenységektől - Nem fogadunk el ajándékokat - Visszautasítjuk a felkínált jogtalan előnyöket - Nem kerülünk mások befolyása alá - Nem élünk vissza a hivatali helyzetünkkel - Nem élünk vissza a köz és mások adataival - Felelősen használjuk fel a hivatali és közforrásokat - Vezetői szerepben fokozott felelősséget vállalunk - Munkahelyváltás esetén is tisztességesen járunk el - Régi munkatársainkkal sem kivételezünk - Méltóak maradunk a közbizalmára
37
X.BEFEJEZÉS
Dolgozatom végén nehéz feladat hárul rám, mivel egy komplex témakörnek kell egyszerű és stílszerű zárógondolatát megfogalmaznom. A korrupció a társadalom életének, az emberek mindennapjainak letagadhatatlan része. Csekély borravalóval kicsikart előnyöktől a hatalmas összegekkel kísértő korrupciós bűncselekményekig nagyon széles skálán találkozhatunk a legkülönbözőbb formáival. Prof. Dr. Valcsicsák Imre40 így fogalmaz, a rendészet bűnüldöző sebezhetővé, kiszolgáltatottá tesz. Kiszolgáltatottá tesz már az első pillanatban, a legcsekélyebb mértékű korrumpálódás esetében is. Mert a korrupció – kialakulásának másodpercétől – „tengeri kígyóvá” válhat, s szövevényes hínárként tapad a korrumpáltakra.
Továbbá
a
rendészeti
hivatás
művelőinek
nélkülözhetetlen
„munkaeszköze” a lakosság bizalma. A korrumpálhatóság és a bizalom azonban egyidejűleg nem létezhetnek.
Végezetül gyógyírként a Biblia Kivonulás könyvének 23:8 részét alkalmazom, miszerint „Megvesztegető ajándékot ne fogadj el, mert az ajándék vakká teszi azokat, akik látnak és elferdíti azok ügyét, akiknek igazuk van.”
40
Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanára
38
XI.KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS
Köszönetemet szeretném kifejezni szakdolgozatom elkészítéséhez nyújtott segítségért:
- konzulensemnek Csemáné Dr. Váradi Erika egyetemi docensnek
- Takács Zsolt r.alezredes Úrnak
- Dr. Gere Zoltán r.ezredes Úrnak
- Dr. Gere Tamás r.őrnagy Úrnak
- Lőcsey Gyula r.százados Úrnak
- Kovács Kálmán Zsolt r.százados Úrnak
- Dr. Vincziczki Imre ügyész Úrnak
- Dr. Berghoffer Balázsnak
- Fehérgyarmat Rendőrkapitányság munkatársainak
- Kölcse Határrendészeti Kirendeltség munkatársainak
- családomnak, szeretteimnek akik önzetlenül támogattak, ösztönöztek.
39
XII.SZAKIRODALMAK, FORRÁSOK JEGYZÉKE •
Farkas Ákos-Róth Erika: A büntetőeljárás, Complex Kiadó Jogi és Üzleti Tartalomszolgáltató Kft., Budapest, 2012
•
Báger Gusztáv: A korrupció: büntetés, integritás, kompetencia, Akadémiai Kiadó, Budapest, 2012
•
Gönczöl Katalin: Bűnös szegények, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest 1991
•
Siklósi Pál: Korrupció felsőfokon, Kornétás Kiadó, 1996
•
Kránitz Marian: A korrupciós bűnözés, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest 1988
•
Hankiss Elemér: Társadalmi csapdák, Magvető Kiadó, Budapest,1979
•
Korridor kötetek: Írások a korrupcióról, Korridor, Helikon, Budapest 1998
•
Vö. Gulyás Gyula: A politikai korrupcióról. In: Politikai korrupció (Szerk. uő.) Aula Kiadó, Budapest, 2004
•
Remete Richárd- Weisz György: Rendőrbűnök- bűnöző rendőrök, Credit Kiadó, Budapest, 1990
•
23. Kriminalisztikai sorozat: A korrupciós jellegű bűncselekmények nyomozása, BM tanulmányi és kiképzési Csoportfőnökség, 1964
•
Kertész Imre: A kihallgatási taktika lélektani alapjai, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest 1965.
•
Új Büntető Törvénykönyv, Novissima Kiadó, Budapest 2013
•
Robert Yugovich: Az őszinteség jutalma, Alexandra Kiadója, Budapest, 2010
•
A rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. tv
•
A Rendőrség szolgálati szabályzatáról szóló 30/2011 (IX.22) BM rendelet
•
Büntetőjogi döntvénytárak
•
Büntetőjogi Elvi Határozatok
•
Büntető Elvi Határozatok
•
A Biblia
