SZAKDOLGOZAT
Fekete Kitti 2005
Budapest Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR KÜLGAZDASÁGI SZAK Nappali tagozat Export-import menedzsment szakirány
AZ OROSZ - MAGYAR AGRÁRKERESKEDELMI KAPCSOLATOK ALAKULÁSA, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL AZ ÉLŐ ÁLLAT- ÉS HÚSKERESKEDELMRE, KONKRÉT PÉLDÁN KERESZTÜL
Készítette: Fekete Kitti Budapest, 2005
TARTALOMJEGYZÉK
I.
BEVEZETŐ ................................................................................................................... 5
II.
AZ OROSZ AGRÁRIUM HELYZETE ........................................................................ 9
2.1 TÖRTÉNETI FEJLŐDÉS ........................................................................................................ 9 2.2 GAZDASÁGI KÖRZETEK ................................................................................................... 11 2.3 AZ OROSZ AGRÁRGAZDASÁG HELYZETE NAPJAINKBAN ................................................... 14 2.3.1 Állattenyésztés .......................................................................................................... 16 2.3.2 Élelmiszeripar............................................................................................................ 19 2.4 AZ OROSZ AGRÁR-KÜLKERESKEDELEM ............................................................................ 28 2.4.1 Az agrár-külkereskedelmi forgalom alakulása.......................................................... 29 2.4.2 Oroszország és az Európai Unió kapcsolatai ............................................................ 30 2.4.2.1 Az EU – orosz agrárkereskedelmi kapcsolatok ................................................................32
III.
A MAGYAR MEZŐGAZDASÁG HELYZETE ........................................................... 36
3.1 TÖRTÉNETI ÁTTEKINTÉS .................................................................................................. 37 3.2 A MAGYAR AGRÁRGAZDASÁG NAPJAINKBAN .................................................................. 41 3.2.1 Állattenyésztés.....................................................................................................................43 3.2.2 Élelmiszeripar......................................................................................................................47
3.3 AZ EU-CSATLAKOZÁS HATÁSA A MAGYAR AGRÁRGAZDASÁGRA ..................................... 49 3.4 A MAGYAR AGRÁR-KÜLKERESKEDELEM .......................................................................... 53 3.4.1 Az agrárexport, -import helye a teljes külkereskedelmi forgalomban ...................... 53 3.4.2 Az agrár-külkereskedelmi forgalom alakulása.......................................................... 55 3.4.3 Célpiacok és beszállítók ............................................................................................ 58
3
IV.
AZ OROSZ - MAGYAR AGRÁRKERESKEDELEM ALAKULÁSA......................... 60
4.1 TÖRTÉNETI ÁTTEKINTÉS ................................................................................................... 60 4.1.1 1990-től 1997-ig........................................................................................................ 62 4.1.2 Az 1998-as pénzügyi válságtól – 2002-ig ................................................................. 64 4.2 A KÉTOLDALÚ FORGALOM ALAKULÁSA NAPJAINKBAN..................................................... 67 4.3 AZ EGYÜTTMŰKÖDÉS TOVÁBBI FEJLESZTÉSÉNEK LEHETSÉGES ÚTJAI ............................... 71 4.3.1 LEHETŐSÉGEK – TEENDŐK.......................................................................................... 71 4.3.2 PROBLÉMÁK ............................................................................................................... 74 4.4 EURÓPAI UNIÓS CSATLAKOZÁSUNK HATÁSA A KÉTOLDALÚ KAPCSOLATOKRA ................ 75 4.5 OROSZORSZÁG WTO-TAGGÁ VÁLÁSÁNAK VÁRHATÓ HATÁSA ......................................... 77
V.
A KÉTOLDALÚ KAPCSOLATOK BEMUTATÁSA A HUNLAND TRADE KFT
PÉLDÁJÁN KERESZTÜL ....................................................................................................... 81
5.1 A VÁLLALAT BEMUTATÁSA .............................................................................................. 81 5.2 AZ OROSZ KAPCSOLATOK ................................................................................................. 85 5.3 ÖSSZEGZÉS ....................................................................................................................... 89
VI.
ÖSSZEFOGLALÓ ....................................................................................................... 90
VII. MELLÉKLET.............................................................................................................. 93 VIII. TÁBLÁZATOK IX.
ÉS ÁBRÁK JEGYZÉKE .................................................................. 98
FELHASZNÁLT IRODALOM .................................................................................. 100
4
I. B E V E Z E T Ő A II. világháború után külkereskedelmünk szinte kizárólag a szocialista országokkal bonyolódott, közülük Oroszország szerepe vált elsősorban meghatározóvá külgazdasági kapcsolatainkat illetően. A KGST merev irányítási rendszere azonban nagyban gátolta a magyar gazdaság fejlődését, ezért az 1980-as években a kapcsolatok tudatos lazítására került sor. A Szovjetunió felbomlása után az orosz – magyar külkereskedelmi forgalom jelentős mértékben lecsökkent, Magyarország az Európai Unió felé orientálódott, az egykor legfontosabb külkereskedelmi partner, Oroszország szerepe folyamatosan mérséklődött áruforgalmunkban. A kétoldalú kereskedelmi kapcsolatokat máig döntően az határozza meg, hogy hazánk Oroszországból szerzi be fosszilis energiahordozó-szükségletének jelentős hányadát, ezzel szemben feldolgozó- és gépipari termékeink kivitele tekinthető számottevőnek. A forgalom mérlege azonban változatlanul kiegyensúlyozatlan, az orosz export értéke jelentősen meghaladja a magyar kiszállítások szintjét. Témaválasztásomban fontos szerepet játszott, hogy az utóbbi években az orosz – magyar kereskedelmi kapcsolatok alakulásában kedvező tendenciák figyelhetők meg. Intenzívebbé váltak a két ország közti gazdaságdiplomáciai kapcsolatok, a magyar üzleti körök érdeklődése és aktivitása megnőtt Oroszország irányába, s állami fejlesztési intézetek révén javultak az exportfinanszírozás és a tőkekivitel körülményei is. A Magyar – Orosz Gazdasági Együttműködési Kormányközi Bizottság megalakulása, valamint a jelentős tartalékokat rejtő oroszországi régiókkal, illetve megyékkel kötött megállapodások mind a gazdasági kapcsolatok további fejlesztését célozzák. A kétoldalú áruforgalom a korábbi stagnálást követően évi 30%-ot meghaladó ütemben bővül. A magyar kivitel a korszerű feldolgozott termékek és a gépek mellet az agrártermékek körében is növekedést mutat. Az „orosz-magyar kereskedelmi kapcsolatok” témakör rendkívül széles területet ölel fel, feldolgozása egy szakdolgozaténál jóval nagyobb terjedelmet kíván. Ezért is szűkítettem a választott témám az agrárkereskedelmi kapcsolatok bemutatására, azon belül is az élő állat és húskereskedelem alakulására
5
Munkahelyemen, az élő állat- és húskereskedelemmel foglalkozó Hunland Trade Kft-nél a gyakorlatban is megfigyelhettem, hogy az orosz piac kiváló lehetőségeket kínál a magyar exportőrök számára, a sikerért azonban keményen meg kell dolgozni. Az orosz partnerek üzleti kultúrája ugyanis sok tekintetben eltér a nyugati ügyfelekétől. Egy – egy ügylet megvalósításához számos megállapodás, protokoll, szerződés és ezek többszöri módosítása szükséges. Az együttműködés során az orosz üzletemberek sokszor bizalmatlannak tűnnek, s a másik félről is ezt feltételezik, rendkívül szigorú – néhol túlzott – feltételeket, elvárásokat támasztanak – minden megállapodást azonnal írásban rögzítetnek, s ezek teljesülésekor is többször élnek reklamációval. A jelentkező nehézségek leküzdésekor azonban kiváló üzleti eredményeket lehet elérni orosz relációban, így ez is szerepet játszott témaválasztásomban . Szakdolgozatomban próbálok választ találni az alábbi kérdésekre:
Hogyan alakult az orosz illetve magyar agrárium helyzete a gazdasági átalakulást követően a nemzetgazdaság teljesítményéhez viszonyítva?
Miként változott a magyar agrárexportőrök helyzete az orosz piacon?
Hogyan hat a kétoldalú kapcsolatokra Magyarország uniós csatlakozása, illetve Oroszország WTO-taggá válása?
Miként lehetne elérni, hogy a magyar agráripari vállalkozások legalább részben visszahódíthassák az orosz piacot?
A Hunland Trade Kft. példáján keresztül szemléltetve, milyen lehetőségekkel, illetve nehézségekkel kell szembenézniük a magyar vállalkozásoknak az orosz partnerekkel történő együttműködés során?
Dolgozatom első részében az orosz agrárium történeti fejlődésének, valamint földrajzi adottságainak áttekintése után az orosz mezőgazdaság jelenlegi helyzetét elemzem, valamint a nemzeti fejlesztési terv keretein belül az orosz agrárgazdaság talpra állítását célzó intézkedéseket. Ezután az állattenyésztési ágazat területén jelentkező nehézségeket, azok okát, valamint az új fejlesztési projekteket kívánom bemutatni, számszerű adatokkal szemléltetve az állatállomány alakulását. Az Moszkva-központú élelmiszeripar teljesítményének utóbbi években tapasztalt dinamikus növekedése mellett fontosnak tartom illusztrálni az élelmiszeripari termékek – különösen a húsféleségek – esetében jelentkező nagyfokú
6
importfüggőséget, valamint ennek csökkentésére előirányzott lépéseket. Bemutatom a piacvédelmi rendszer keretein belül bevezetett importkvóták szabályozási mechanizmusát, annak megreformálására irányuló törekvéseket, a megengedett beviteli mennyiségek utóbbi években tapasztalt változását, s a jövőre előirányzott kvótákat. Az orosz agrár-külkereskedelem vizsgálatakor szintén számszerű adatokkal alátámasztva illusztrálom a mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek – azon belül pedig a húsféleségek – exportjának, illetve importjának változását a teljes külkereskedelmi forgalmat illetően. Az Európai Unió és Oroszország kapcsolatait vizsgáló részben bemutatom a legfontosabb általános kereskedelemfejlesztő megállapodásokat, célkitűzéseiket, majd az Európai Uniónak az orosz agrárimportban betöltött kiemelkedő szerepét. Táblázatok segítségével szemléltetem az uniós részesedést Oroszország húsimportjában. Fontosnak tartom megemlíteni a további agrárkereskedelmi együttműködés fejlesztésére előirányzott terveket. A következő fejezetben a magyar mezőgazdaság helyzetének vizsgálatakor elemzem a rendszerváltás ágazatra gyakorolt hatásait, a visszaesés legfontosabb okait, tendenciáit, a piacok átrendeződésének hatását. Táblázatokkal szemléltetem a gazdasági átalakulást követő időszakban az állattenyésztés, növénytermesztés, valamint az élelmiszeripari termelés hullámzó teljesítményét, az ezt előidéző eseményeket, majd az agrárium nemzetgazdaságban betöltött szerepének változását. Szintén adatokkal támasztom alá az állatállomány a napjainkban is megfigyelhető csökkenését, az élelmiszeripari teljesítmény visszaesését, majd ismertetem hazánk európai uniós csatlakozásának az agrárgazdaságra gyakorolt hatásait, azt, hogy milyen nehézségekkel kerültek szembe a magyar gazdák, illetve termelők a tagság elnyerése után. A magyar agrárexport, illetve –import teljes nemzetgazdasági kivitelből, illetve behozatalból való részesedésének illusztrálása után áttekintem a mezőgazdasági és élelmiszeripari szállítások volumenének változásait mind import-, mind exportoldalon, külön vizsgálva az élő állat, hús és húskészítmény csoportok teljesítményét. Végül a fejezetben kitérek agrárexportunk legfontosabb célországaira, valamint beszállítóira. Az orosz – magyar agrárkereskedelem áttekintését három szakaszra bontottam, az első a rendszerváltástól 1997-ig terjedő időszak, a második rész az 1998-as orosz pénzügyi válságtól 7
2002-ig tart, a harmadik pedig 2003-tól napjainkig. Elemzem a hullámzó teljesítmény okait, s szeretném vázolni a kétoldalú kapcsolatok alakulásában megfigyelhető kedvező fordulatot. A dinamikus növekedést előidéző legfontosabb események egyikeként kitérek a kormányközi találkozókra, az intenzív agrárdiplomáciai tevékenység legfontosabb mozzanataira. Dolgozatom fontos részének tekintem az orosz - magyar agrárgazdasági együttműködés jövőbeli fejlesztését célzó lehetőségeket, javaslatokat, valamint a megoldásra váró problémákat. A fejezet végén pedig bemutatom, hogy a kétoldalú kapcsolatok alakulására milyen hatással volt hazánk EU-s csatlakozása, valamint mi várható Oroszország WTO-taggá válásával. Ezután következik a Hunland Trade Kft bemutatása, széleskörű tevékenységi körének szemléltetése, majd az orosz kapcsolatok elemzése. Fontosnak tartom hangsúlyozni az orosz partnereket közvetítő cég szerepét, majd végigkísérem, hogy egy-egy ügylet lebonyolításakor a tárgyalásoktól, a szerződéskötéstől a fizetési feltételek rögzítésén, az importálni kívánt áru kiválogatásán át a szállítást követő reklamációk elintézéséig milyen sajátos igényekkel, feltételekkel élnek az orosz üzletemberek, s hogy miért is nehéz néha a velük történő együttműködés. Végül pedig szeretném ismertetni, hogy milyen perspektívái vannak a vállalkozásnak orosz kapcsolatai további bővítésére. Szakdolgozatom részben forgalmi adatok elemzésén alapul, részben leíró jellegű. Egy összefoglaló áttekintést kívántam nyújtani, az orosz – magyar agrárgazdasági együttműködés jelenéről és kilátásairól. Kutatásom során a témához kapcsolódó könyveken, tanulmányokon, és cikkeken túl Ludvig Zsuzsa, Majoros Pál, Réthi Sándor munkáira, az Agrárgazdasági Kutatóintézet és a Központi Statisztikai Hivatal elemzéseire, az érintett hivatalok, minisztériumok kiadványaira támaszkodtam. Ezeken túl nagy segítséget jelentett Dr. Kemény Ádám, a moszkvai Magyar Nagykövetség mezőgazdasági attaséjával készített interjúm, valamint az általa írt tanulmányok, beszámolók, cikkek gyűjteménye. Szeretnék emellett köszönetet mondani Kubik Mariannak, a Hunland Trade Kft orosz kapcsolatokért felelős munkatársának, hogy segítségemre volt az orosz ügyfelekkel történő együttműködés bemutatásában.
8
II. A Z O R O S Z A G R Á R I U M H E L Y ZE T E Oroszország hatalmas kiterjedéséből adódóan természeti adottságai rendkívül változatos képet mutatnak. A mezőgazdasági termelés számára optimális feltételek (termékeny talaj, elegendő csapadék, megfelelő hőösszeg) csak kevés helyen adottak. A mezőgazdasági művelés szempontjából a legértékesebb terület az erdős sztyepp és a sztyepp-övezet, a mezőgazdasági termelés legnagyobb része itt zajlik. A száraz sztyepp területeken a mezőgazdaság fő ágazata az istállózó állattartás. A hegyvidékeken, a tundrán a kiterjedt legelőkön félnomád állattenyésztés folyik. A sivatagi övezeteknek, valamint a kiterjedt mocsaraknak csupán kis része hasznosítható mezőgazdasági célokra. A kedvezőtlen természeti adottságok miatt Oroszország nem képes ellátni magát mezőgazdasági-, illetve élelmiszeripari termékekből, jelentős mértekben importra szorul. A differenciált feltételek miatt pedig a gazdasági életben számolni kell a termelési költségek különbségeivel, ezért a felvásárlási árak megállapításakor, ill. a termelési struktúra kialakításakor figyelembe kell venni a helyi sajátosságokat.1
2.1
T ÖRTÉNETI
FEJLŐDÉS
Oroszország nagyhatalmi ambíciói a történelem során sokszor meghaladták gazdasági teljesítményének fejlettségi szintjét. Az ipari fejlődés a nyugat-európai országoknál jóval később indult el és lassabban is bontakozott ki. Az 1861-es reformtörvény hátasára élénkült meg az árutermelés a mezőgazdaságban, ám ennek ellenére Oroszország az első világháború küszöbéig fejletlen agrárország maradt. A lakosság gyenge vásárlóereje gátolta a piac bővülését, a mezőgazdasági termelés színvonala pedig fékezte az ipar fejlődését. Az I. világháború éveiben nagymértékben csökkent az orosz agrárium teljesítménye, ellátási zavarok léptek fel. A földosztás következtében a mezőgazdasági termelés az iparhoz képest ugyan kisebb mértékben, de így is 2/3-ára esett vissza. A szocializmus kiépítése során az ipar fejlesztése volt az elsődleges, ennek érdekében szükségessé vált a nagyüzemi mezőgazdaság megteremtése is, mely azonban felülről 1
Bakcsi [1979]
9
irányított határidők kiszabása, erőszakos eszközök alkalmazása révén éhínséget okozó termelési visszaesést eredményezett.2 A mezőgazdaság szervezeti alapjait a szovhozok (állami gazdaságok) és kolhozok (szövetkezetek) jelentették, amelyek a földterületből közel azonos aránnyal részesedtek. A II. világháborús károk helyreállítása után a mezőgazdaság fejlődése elmaradt az iparétól. Az állattenyésztés fejlődését a kollektivizálás, s a háború eseményei súlyosabban érintették, mint a növénytermesztést, így ezekben az években nagymértékű visszaesés következett be. Az 50-es évek elején a termelés még lényegében az I. világháború előtti szinten mozgott, a fejlődés a következő 20 év alatt azonban folyamatos volt és főleg a hozamokban történt számottevő javulás. Az élelmiszeripari termelés ezen időszak alatt a többi iparághoz viszonyítva mérsékeltebben növekedett, mivel a gyorsabb tempóhoz hiányzott a megfelelő mezőgazdasági háttér. A városi népesség ugrásszerű növekedése, a modern táplálkozás elterjedése azonban egyre magasabb feldolgozottsági fokú élelmiszerek gyártását ösztönözte. Több új iparág alakult ki, mint pl.: hús-, tej-, tészta-, tartósítóipar. A baromfi-feldolgozás viszonylag új ágazatnak számított, s napjainkig rendkívül gyorsan fejlődik. A SZU szétesésével párhuzamosan végbement rendszerváltás a mezőgazdaság problémái közül egyet sem oldott meg, sőt elmélyítette, bővítette azokat. A tulajdonviszonyokat többségében megváltoztatták, a kolhozok által használt földterületeket szétosztották, a városok környékén farmer típusú magángazdaságok, számos helyen pedig a szövetkezetek új formái jöttek létre. A Szovjetunió bukása után a Független Államok Közössége nem bizonyult hatékony szervezetnek, a KGST feloszlatása pedig a külső gazdasági kapcsolatokat is radikálisan megváltoztatta. A gazdasági visszaesés mély gyökereket eresztett az ágazatban, az 1990-es évek közepén a mezőgazdaság teljesítménye alig múlta felül a cári Oroszország szintjét. A befektetés megtérülése rendkívül kétséges volt, ezért a beruházás csekély szinten mozgott, az állami támogatás pedig gyakorlatilag megszűnt. Enélkül a gépparkot felújítani, az infrastruktúrát fejleszteni nem lehetett.
2
Krajkó, Rudl, Szónokyné [2001]
10
Az 1998-as pénzügyi válság visszavetette az egész orosz gazdaságot, s jelentős károkat okozott a mezőgazdaságban is. Az állattenyésztés fejlesztésének üteme megtorpant, a számszerű növekedést a takarmányhiány is fékezte. Az élelmiszeripari termelés a mezőgazdaság hanyatlása és az életszínvonal csökkenése következtében csaknem a felére zuhant. A megmaradt üzemek nagy része ma is likviditási gondokkal küzd, csekély a beruházások mértéke, különösen hiányzik az elavult technikai berendezések felújítása.
2.2
O ROSZORSZÁG
GAZDASÁGI KÖRZETEI
Oroszországban a történelmi-gazdasági fejlődés során több olyan nagyobb körzet alakult ki, amelyek különböznek egymástól természeti adottságaikban, a mezőgazdasági növekedés sajátos feltételeiben, a termelés nagyságrendjében, specializációjában. A gazdaságföldrajzi feltételek alapvetően meghatározzák egy-egy körzet mezőgazdaságának fejlettségi szintjét. Ezen szempontok alapján az országot a következő 7 régióra lehet tagolni: Központi földek Ezen körzet gazdasági fejlettségét európai mércével lehet mérni, központi szerepe van. A munkaerő-igényes, kevesebb nyersanyagot és energiát felhasználó
ágazatok
kerültek
itt
túlsúlyba. A körzet mezőgazdasága az iparhoz viszonyítva alárendelt szerepű, az északi részen a szarvasmarha-tartásra a tejipar települt, itt épültek a legnagyobb baromfigyárak, a déli részen az élelmiszeripar dominál. A természeti adottságok (a rövid tenyészidő, gyenge minősegű talajok, a hideg telek, a kevés napsugárzás) nem kedveznek a termelésnek. Emiatt a körzet élelmiszerből állandó behozatalra szorul. A mezőgazdasági termelés 3 fő típusa alakult ki: → Városellátó gazdálkodás, zöldség-, burgonya-, tej és hústermeléssel → Len, takarmánynövények termesztése, szarvasmarha-tenyésztéssel → Rozs, burgonyatermesztés
11
Déli körzet A
közép-orosz
erdős
sztyeppek
zónájában fekszik a deli körzet. Kitűnő fekete földjei jelentős mezőgazdasági termelést
tesznek
lehetővé.
A
megtermelt áruk a szomszédos ipari körzetek piacain jól eladhatók. A takarmánynövények és a kukoricatermesztés
a
szarvasmarha
és
a
sertéstenyésztést látják el. Jelentős a körzet baromfiállománya is. Hús és tejtermelésben csak az északi körzet előzi meg. Élelmiszeripara országos jelentőségű, a mezőgazdasági termelésen alapul.
Volga-menti körzet Fejlett
mezőgazdasággal
térség.
A
kedveznek
természeti az
ipari
rendelkező adottságok növények
termesztésének, s az állattenyésztésnek egyaránt. A krasznodari körzetben a tejtermelő meghatározó,
szarvasmarhatartás valamint
a
a helyi
takarmánybázis lehetővé teszi a sertésés baromfitenyésztés bővítését is. Emellett a körzet az ország legfontosabb gabonatermő vidéke. A mezőgazdasági termelésre jelentős élelmiszeripar települt, amely a lakosság ellátását biztosítja, a hús- és konzervipar termelése országos jelentőségű, valamint a körzet tetemes mennyiséget exportál más körzetekbe lisztből, gyümölcs- és zöldségkonzervekből is.
12
Észak-nyugati vidék Szentpétervári, novgorodi, és a pszkovi oblaszty tartozik a területéhez. A gazdaságban a gépiparnak van vezető szerepe, ezen belül a mezőgazdasági gépek gyártása kiemelkedő jelentőségű. A gyenge talajnak és a nedves párás éghajlatnak
köszönhető,
hogy
a
mezőgazdasági jövedelmek 70%-a az állattenyésztésből származik. A legfontosabb ágazat a tejtermelő szarvasmarhatartás, amelyben megjelentek a mintagazdaságok mellett a kisgazdaságok is. A nagyvárosok körül egy-egy baromfifarm és sertéstelep is épült, segítve a városellátást, de a takarmányhiány miatt jelentőségük csekély.
Uráli iparvidék A legfontosabb fémipari bázisa az országnak. Az agrár-termelés feltételei nem kedveznek a nagyobb volumenű termelésnek. Csak a körzet déli részén vannak
olyan
talajok,
ahol
árutermelésre is lehet gondolni. A körzet északi részén szarvasmarhalegelők találhatók. A déli területeken a tejtermelő szarvasmarha-tartás és juhtenyésztés terjedt el. A körzet nem önellátó agrártermékekből. Az élelmiszerimport nehézségei miatt néha akadozik egy-egy nagyváros ellátása.
13
Szibériai körzet Mostoha
természeti
körülmények
mellett a tőkehiány akadályozza a hatalmas lehetőségek felhasználását, főleg energia- és nyersanyagtermelés terén.
Ritkán
mezőgazdaságnak
lakott
vidék,
legfeljebb
a
helyi
jelentősége van. Az erdős sztyeppék, sztyeppék hasznosíthatók pásztorkodó-takarmánytermelő állattartásra. A körzet nem képes élelmiszerrel ellátni önmagát. A városokban ellátási nehézségek tapasztalhatók. Távol-Kelet Oroszország körzete.
legritkábban Mostoha
viszonyok jellemzik.
lakott
klimatikus A körzet nagy
részén legfeljebb rénszarvas és prémes állat tartásának adottak a feltételei. A folyóvölgyben
a
juh
és
szarvasmarhatartás a vezető ágazat.
2 .3
AZ
OROSZ AGRÁRGAZDASÁG HELYZETE NAPJAINKBAN
Az utóbbi évek tendenciainak megfelelően az orosz agrárszektor 2004-ben továbbra is csupán stagnált. Összességében az ágazat 1,6%-kal növekedett, azon belül a növénytermesztés 4,2%kal bővült, az állattenyésztés teljesítménye azonban 1,8%-kal csökkent.3 A kedvezőtlen folyamatok leginkább arra vezethetők vissza, hogy az üzemek többségének pénzügyi helyzete kritikus, ezért a technológiai felszereltség színvonala is elmaradott. A mezőgazdasági gépek leselejtezésének üteme jóval meghaladja az új gépek beállításáét. A piaci intézményi rendszer fejletlen, valamint az állami támogatások mértéke is elégtelen. Az árviszonyok kedvezőtlen alakulása folytan az agrárolló egyre szelesedik, vagyis a termeléshez
3
Kemény [2005b]
14
használt nyersanyagok, energia, berendezések árszintje egyre magasabb a mezőgazdasági végtermékekhez képest, valamint csökken a lakossági kereslet is. A növénytermesztés esetében a növekedés a termésterület jelentős bővülésével magyarázható, valamint azzal, hogy egyes fajtáknál javultak a termésátlagok. Az állattenyésztési ágazat évek óta veszteséges, az általános technológiai elmaradottság mellett, a termeléshez szükséges gépek, valamint a takarmányok magas ára jelentős problémákat okoz. Az előző években romlott az ágazat finanszírozása, folyó áron 5,2%-kal,4 s az inflációval együtt így jelentős csökkenés következett be. Noha több kedvezményes hitelprogram is működött, melyek segítségével javítani lehetett a termelők pénzügyi helyzetén, s állami támogatást is lehetett igényelni az energiafogyasztást illetően, ezek a támogatások komolyabb források hiányában elenyészők maradtak. Az ágazat felzárkóztatása érdekében a Vlagyimir Putyin, orosz elnök által 2005 szeptemberében meghirdetett nemzeti fejlesztési tervben az agrárágazat kiemelt prioritást kapott. A projekt három fő irányzata az állattenyésztés fejlesztése, a kisméretű gazdaságok támogatása, valamint a falun élő, fiatal agrárszakemberek lakáskörülményeinek gyökeres javítása. A főbb célok közé tartoznak: •
Az alkalmazott technológiák színvonalának emelése
•
A munkaerő eláramlásának megállítása
•
Jól felkészült szakemberek képzése
•
A piacvédelmi eszközök és vámszabályozás hatékonyabb alkalmazása
•
Az élelmiszerimport-függőség csökkentése
A tervek szerint mindezen célok megvalósítására 2005-2006-ban 30,9 milliárd rubelt fordítanak, s ezen belül az állattenyésztés fejlesztésére, 14,6 milliárd rubelt, míg a kisgazdaságok támogatására 15,9 milliárd rubelt.5 A falusi lakáskörülmények fejlesztése része a lakáskérdéssel önállóan foglalkozó, külön nemzeti projektnek. A projekt megvalósításának
4 5
Kemény [2005b] I.m.
15
fő eleme az állam és a magánszektor szoros együttműködése, emellett azonban a mezőgazdaságnak szüksége van a magántőke intenzívebb részvételére is. A szarvasmarha állomány genetikai összetételének javítása érdekében mintegy 100 ezer új tenyészállat beállítását tervezik kiemelt célként a jövőben. Az elképzelések szerint 2008-ra a tejtermelés 4,5%-kal, a hús előállítása pedig 7%-kal növekedhet.6 Egyes megfigyelők ugyanakkor kételkednek az ilyen mértékű fejlődés megvalósulásában. A következő években szakértői elemzések szerint nem lehet áttörő eredményekre számítani az orosz agrárium helyzetének javításában. A mára kialakult helyzet – az agrárgazdaság kritikus gazdasági-szociális állapota, valamint a központi költségvetés korlátozott lehetőségei mellett – csak kis mértékben javulhat, s a termelési eredmények alakulása változatlanul nagymértékben függ majd az adott év időjárási feltételeitől. A tervezett központi intézkedések ellenére valószínűleg változatlanul növekedni fog a mezőgazdaság és az egyéb gazdasági ágak közötti egyensúlytalanság, aminek fő oka továbbra is az árarányok jelentős különbsége lesz.
2.3.1 Állattenyésztés Az állatállomány szerkezetében az utóbbi években lényeges eltolódást okozott a szarvasmarha-, valamint a sertésállomány csökkenése, valamint a baromfitenyésztés gyors felfutása. A területi arányok, az állatsűrűség, főleg a takarmányellátással van összhangban. Az állattenyésztési formák a földrajzi adottságoktól függően változnak, a nyugati országrészben az istállózó állattartás a jellemző, a kiterjedt lehelőkön, hegyvidékeken, a tundrán a félnomád állattenyésztés uralkodik. A szarvasmarha állomány 1916-1990 között több mint kétszeresére emelkedett, a 90-es években azonban drasztikusan visszaesett, a felére csökkent. A kedvezőtlen tendencia napjainkban is folytatódik, 2004-ben az állomány 6,7%-kal (1,7 millió darabbal)7 esett vissza. A takarmánybázistól függően a szarvasmarha-tenyésztés célja a tej-, vagy a húsnyerés, de megtalálható együttesen mind a két irányzat is, sajnos a csökkenő tendencia egyaránt igaz a tej- és hústermelő fajtákra is. Az erdős sztyeppövezet csapadékban gazdagabb területein a tejtermelés a fontosabb, a feketeföld-övezetben a két irányzat arányosan van képviselve, 6 7
Kemény [2005a] Kemény [2005b]
16
délebbre a száraz sztyepp területeken a hústermelés kerül előtérbe. A nagyobb városok környékén mindenütt a tejtermelés dominál. A sertésállomány szintén visszaesett az elmúlt években, 2004-ben mintegy 11%-kal (2 millió darabbal).8 A sertéstenyésztés fontosabb területei a kukoricatermesztő övezetekben vannak, ahol a takarmányozás a cukorrépa melléktermékeivel is kiegészül. A burgonyát a fő termőterületein használják fel a sertések takarmányozására, de ezeken a vidékeken az állatsűrűség kisebb. Közép-Ázsiában és a Kaukázuson túl a vallási hagyományok miatt a sertés csak elvétve fordul elő. A nagyobb városok környékére települt hizlaldák a lakosság napi ellátását szolgálják. A sertésállomány mérsékelten gyarapszik, a lakosság zsírfogyasztása minimális, ezért kizárólag a hússertés tenyésztése terjedt el. Az orosz sertéságazat hosszabb ideje válságban van, amit elsősorban az állatállomány folyamatos csökkenése jelez. 1990-től az országos sertésállomány 17%-kal mérséklődött és ma mintegy 24 millió darabot tesz ki.9 Ezzel egyidejűleg a sertéshústermelés is jelentősen visszaesett, aminek eredményeként az ország a legnagyobb húsimportőr a világon, és egyelőre Japán előtt biztosan őrzi vezető helyét. Az orosz Mezőgazdasági Minisztérium egy hosszú távú programot kíván kidolgozni, amelynek eredményeként 2015-re szeretnék elérni, hogy az ország az alapvető élelmiszerek vonatkozásában legyen önellátó. A tervezet 2010-ig legalább 3,3 millió tonnára kívánja növelni a sertéshús előállítását. Ennek megvalósulása esetén jelentősen módosulna az oroszországi húspiac szerkezete is. A sertéshús aránya 31%-ról 38%-ra emelkedne, a marhahús aránya 31% körül alakulna, és nagymértékben, mintegy 24%-ra csökkenne a baromfihús részaránya.10 A tervezet ismertetése óta eltelt időszak eseményei azt mutatják, hogy valóban változások indultak meg az oroszországi sertéstenyésztésben. Nagymértékben megnövekedett a befektetési kedv, néhány hónap alatt több komoly beruházás elindítására került sor, (pl. új sertéstenyésztő és feldolgozó kombinátok építésére) és úgy tűnik, a fejlesztéseknél állami támogatásra is lehet számítani, a finanszírozásban pedig állami garanciákra.
8
Kemény [2005b] Kemény [2005h] 10 Kemény [2005a] 9
17
A befektetési aktivitás dinamikus növekedése előbb-utóbb a hazai termelés erősödéséhez, s a húsimport csökkenéséhez vezethet, a beruházások átfutási ideje alapján azonban ez még legalább 3-4 éves időszakot igényel. Gyors ütemben fejlődik a baromfitenyésztés, a baromfihús termelése több mint kétszeresére emelkedett 1970-1990 között. A baromfitenyésztő gazdaságok zömében a Feketeföld övezetben találhatók. A legfrissebb adatok szerint az orosz baromfitermelés 2004-ben, vágósúlyban számítva, 919,6 ezer tonna volt, ami 2003-hoz képest 15,2%-os11 emelkedést jelent.
Az
ágazat
valamennyi
szektorában,
tehát
az
állami
vállalatoknál,
a
farmergazdaságokban és a háztáji termelésben is javultak a termelési és a minőségi mutatók. A baromfitermelés a teljes oroszországi hústermelésen belül átlagosan 27%-ot, de egyes régiókban (szentpétervári körzet, Moszkva környéke, Szverdlovszk megye) ennél jóval nagyobb mértéket, 60-75%-ot képvisel.12 Korábbi előrejelzések szerint a baromfihús-fogyasztás további növekedésére lehetett számítani 2005-ben, s a hazai termelés akár az importált mennyiséget is meghaladhatta volna, a madárinfluenza oroszországi megjelenése következtében azonban mind a hazai termelés, mind a fogyasztás növekedési üteme megtorpant. Az első madárinfluenzás fertőzésekről 2005. július 29-én számoltak be Novoszibirszkben, azóta az ország több pontján jelentettek be megbetegedéseket, első sorban az ország keleti, délkeleti körzeteiben. A gyanú szerint a fertőzés a Kínából Oroszországba tartó vándormadarak által kerülhetett be az ország távol-keleti részébe. A legutóbbi tömeges baromfipusztulást azonban a Moszkvához közeli Tula megyében jelentették, ami azért is érdemel különös figyelmet, mert az oroszországi baromfitermelés rendkívül koncentrált, a központi régiókban zajlik a hazai baromfitermelés több mint harmada. A hatóságok folyamatosan hangsúlyozták, hogy kizárólag háztáji gazdaságokban volt példa a vírus felbukkanására, a nagyüzemi állattartást folytató gazdaságok fertőzésmentesek maradtak. Amennyiben a fertőzés átterjedne az iparszerű termelésre is, netalántán a koncentrált területekre, akkor annak rendkívül súlyos következményei lehetnek.
11 12
Kemény [2005c] Kemény [2005k]
18
A hivatalos tájékoztatók szerint az eddigi megbetegedések során mintegy 115 ezer baromfi megsemmisítésére került sor, miután a kór emberre is veszélyes H5N1-es változatát több körzetben is kimutatták.13 A gazdákat kártalanították, ezen kívül kedvezményes áron kaptak bizonyítottan egészséges húst és tojást. Október közepére viszonylag gyorsan és jelentősen sikerült visszaszorítani a járványt és ez az állapot azóta stabilizálódott, a fertőzés azonban így is jelentős károkat okozott a termelőknek, s a fogyasztást is érezhetően visszavetette a kórtól való félelem. Az állattenyésztési ágazati jövőbeli alakulását vizsgáló előrejelzések szerint a hústermelés további növekedésére lehet számítani a jövőben. A legfontosabb fejlesztési irány a következő években a jó minőségű szarvasmarha-, sertés- és a brojlercsirke-tenyésztés bővítése lesz, mivel ezeken a területeken mutatható ki az egységnyi tápanyag-befektetéssel elérhető legnagyobb hozam. 2006-ra az előrejelzés szerint így a szarvasmarha- és sertéshúsnál 8-11%os, a baromfinál 7-9%-os növekedés érhető el, a jelenlegi szinthez képest.14 Ha az állami támogatások jelentősebben bővülnek, és elfogadásra kerül néhány olyan intézkedés, amely elősegíti az agrárolló szűkítését, akkor a jelzett volumenek átlagosan 2-3%-kal tovább bővíthetők.
2.3.2. Élelmiszeripar Az orosz Szövetségi Statisztikai Szolgálat jelentése szerint az oroszországi élelmiszeripar fejlődésének tendenciáit vizsgálva elmondható, hogy az ágazat az elmúlt évben a korábbi időszakhoz képest mérsékeltebben, de így is jelentősen, 4%-kal növekedett. A növekedés üteme 2003-ban 5,1%, 2002-ben pedig 6,5% volt. Az ágazat növekedése még mindig jelentősen meghaladja a teljes mezőgazdaságét, amely az utóbbi években csak 1,0-1,5%körüli éves növekedést tudott csak felmutatni.15 A legfontosabb alágazatok termelését a következő táblázat szemlélteti:
13
Kemény [2005t] Kemény [2005a] 15 Kemény [2005d] 14
19
2.3.2.1. táblázat Az orosz élelmiszeripari alágazatok teljesítménye (Ezer tonnában, százalékban) Hús Kolbászfélék Állati zsírok Tej
1995 2370 1293 421 5,6
2000 1193 1052 267 6,2
2003 1677 1700 285 8,5
2004 1698 1832 271 8,7
2004/2003 101,2% 107,8% 95,1% 102,4%
Forrás: Kemény [2005d] A táblázat adatai azt mutatják, hogy a hús és hústermékek többségének termelése 1-8%-kal növekedett, ez tudta ellensúlyozni a más területeken történt visszaesést. Az ágazatba irányuló befektetések volumene gyakorlatilag változatlan maradt. 2004-ben összességében 67,3 milliárd rubelt invesztáltak az élelmiszeriparba, ami 3,2%-a a teljes országos beruházási volumennek. Külföldi tulajdonosok összesen 936 millió dollárt fektettek be az ágazatba, ez az országos invesztíciók 2,3%-a.16 A legnagyobb külföldi élelmiszeripari befektetők: Svájc, Németország, Hollandia. A legkedveltebb célágazatok az édesipar, a sörgyártás, a konzervipar. Az oroszországi élelmiszerpiacon belül Moszkva városának jelentősége kiemelkedő. Fogyasztói oldalról mintegy 13-14 millió fővel lehet számolni. Ezen túlmenően a moszkvai élelmiszerpiac helyzete nagyban befolyásolja az országos helyzetet is. Az oroszországi nagykereskedelmi élelmiszerforgalom majdnem fele Moszkvában, illetve Moszkván keresztül realizálódik. Ebből következően a város szerepe külkereskedelmi szempontból is fontos. Az élelmiszerek terén az orosz importfüggőség általában is nagymértékű, ezen belül azonban a nagyvárosok, s különösen Moszkva függősége jelentős. A húsexportőr országok számára az orosz piac különösen stratégiainak számít, mivel a belföldi húsüzemek ma is mintegy 40%ban import-nyersanyagból dolgoznak. Moszkvát illetően ez az arány 80% fölött van. A moszkvai kormányzat kiemelt célként tűzte ki a város élelmiszerellátásának, s importfüggőségének nagymértékű csökkentését. Az elképzelések szerint 2010-re a város fogyasztásának mintegy 30%-át moszkvai, illetve Moszkva környéki üzemek biztosítanák, s a szükséges élelmiszerek további 50%-a származna egyéb oroszországi üzemekből. Ez azt 16
Kemény [2005p]
20
jelentené, hogy a tervek szerint 5 év múlva a moszkvai élelmiszerpiacon már csak 20%-os17 importarány lenne, ami azonban független szakértők szerint egyáltalán nem reális célkitűzés. A moszkvai élelmiszerpiac stabilizálásának alapvető eszköze a kormányzat szerint az agráripari integrációk fejlesztése, elsősorban Moszkva környéki mezőgazdasági üzemek felvásárlásával és fejlesztésével. A fejlesztések összehangolása érdekében a moszkvai kormányzat 2004-ben középtávú programot fogadott el, amelyben előirányozta különböző oroszországi régiókkal kötendő megállapodások létrehozását, valamint az üzemi szintű integrációk fejlesztését. Az elmúlt évben az integrációs törekvések meghozták az első eredményeket. Több mint 20 moszkvai élelmiszertermelő/elosztó nagyvállalat hozott létre vidéki mezőgazdasági termelőkel zártciklusú termelési/értékesítési integrációt. Ezen folyamatok révén várható, hogy javul a moszkvai élelmiszerpiac stabilitása, az ellátás biztonsága. A városi kormányzat törekvéseinek további fontos eleme a nagykereskedelmi szféra továbbfejlesztése, a logisztikai ellátás javítása. Az elfogadott program szerint a Moszkvát körülvevő gyorsforgalmi út mentén, egy-két éven belül legalább 16 modern, a legmagasabb szintű követelményeknek is megfelelő nagykereskedelmi elosztó bázist, logisztikai központot hoznak létre. A szükséges földterületeket a kormányzat már kisajátította, az építkezéseket közpénzből finanszírozzák. A logisztikai folyamatok fejlesztése, a korszerű raktárbázisok kialakítása természetesen azt is jelenti, hogy a Moszkvába szállító külföldi exportőrök piacra jutásának feltételei is javulnak, az áruk raktározásának, válogatásának, elosztásának költségei pedig csökkenhetnek. A 2005 - 2006-ra előirányzott prognózisok szerint az élelmiszeriparban a növekedés fő korlátja az lehet, hogy a nyersanyag-előállító ágazatok kapacitásai még mindig szűkek, a feldolgozóipar ezért változatlanul nagymértékben az importált nyersanyagokra és félkész termékekre utalt. Az előrejelzés szerint 2005. és 2006. között az ágazat teljesítménye összességében mintegy 15-18%-kal fog emelkedni.18 Az élelmiszeriparon belül a húsipar a gyorsan fejlődő ágazatok közé tartozik, a nagyobb fogyasztópiacok és főként az állattenyésztő körzetek vonzáskörzetében épültek ki a 17 18
Kemény [2005d] Kemény [2005p]
21
jelentősebb üzemek. A központi Feketeföld övezet, a Volga vidéke és a Déli körzet mezőgazdasági központjai a helyi fogyasztást meghaladó húsipari kapacitással rendelkeznek. A vágóhidak a lakosság napi ellátását végzik, a jelentősebb ipari városokban többnyire húsfeldolgozó kombinátok is kapcsolódnak hozzájuk. 2.3.2.2. táblázat Az oroszországi hústermelés (Ezer tonnában, százalékban) 2003 Mezőgazdasági üzemek Kistermelők Farmergazdaságok Összesen Forrás: Kemény [2005p]
2004
3351,9 3408,5 4156,1 4059,5 168,5 185,1 7676,6 7653,2
2004/2003 101,70% 97,70% 109,90% 99,70%
Az oroszországi hústermelés 2004-ben az előző évhez viszonyítva mintegy 7,7 millió tonnát tett ki, és összességében 0,3%-kal mérséklődött. A mezőgazdasági üzemek 1,7%-os, a farmergazdaságok 9,9%-os növekedésével ellentétben, 2,3%-kal csökkent a kistermelők teljesítménye. Összességében ez a termelői kategória több húst állít elő, mint a nagyüzemi gazdaságok, bár az össztermelésen belül csökken az arányuk. Ez elsősorban a takarmányok árának növekedésével magyarázható, a kis tőkeerejű családi gazdaságok ugyanis nem tudják ellensúlyozni a költségnövekedést, s előbb-utóbb felhagynak a veszteséges termeléssel. A
mezőgazdasági
üzemeknél
megfigyelhető
termelésnövekedés
elsősorban
a
baromfiágazatban következett be. Folytatódott az állatállomány, és ezen belül a szarvasmarha- és a sertésállomány csökkenése. A hazai fogyasztás kielégítéséhez azonban elengedhetetlen az import, mely a marhahúsnál 30%-ot, a sertéshús esetében 60%-ot, a baromfihúsnál pedig 50%-ot tesz ki.19 Az ország húsimportjának alakulását a következő táblázat szemlélteti:
19
Kemény [2005g]
22
2.3.2.3. táblázat Az Oroszországba irányuló hússzállítások 2003-2004-ben (Ezer tonnában, százalékban) Szarvasmarha
2003 508,1
2004 511
2004/2003 100,60%
Sertés
535,2
455
85%
3,7 1101 2070,7
108,80% 91,30% 91,90%
3,4 Juh 1205,9 Baromfi Összesen 2252,6 Forrás: Kemény [2005p]
A hatóságok 2003 januárjától azonban korlátozásokat vezettek be a szarvasmarha-, sertés- és baromfihús behozatalára, ezen kvótarendszerrel kívánják védeni a belföldi termelőket, valamint próbálják megakadályozni a nagyobb árlengéseket. Az importkvóták kialakításakor az orosz fél a földrajzi elvet alkalmazza, vagyis a származási országokra a korábbi 3 év mennyiségeit arányosítva osztja le a kvótát. Emellett az ún. történelmi elvet is alkalmazzák az importhányadok megállapításakor, vagyis a behozatali engedélyek mértékét az adott vállalatok korábbi években realizált importmennyiségeivel arányosan határozzák meg.20 Az orosz importőrök között a bejelentett igények alapján minden évben augusztus 1-ig a teljes mennyiséget felosztják. A ki nem használt behozatali lehetőségeket az adott évben szeptember 15-én felülvizsgálják, és a kvóták maradékát újból szétosztják. A 2005-ös évre az alábbi importhányadok kerültek meghatározásra: sertéshús esetében a megengedett mennyiség 450 ezer tonna, a marhahús importhányada 420 ezer, a baromfihúsé pedig évi 1,05 millió tonna.21 A hazai termelők védelmén túl az agrárpolitika stabilitásának, a vámpolitika hatékonyságának érdekében 2006-tól 2009-ig tartó időszakra egységes piacvédelmi rendszer kerül bevezetésre, mely részletesen tartalmazza a rendelet hatálya alá tartozó áruféleségek felsorolását, az importálható mennyiségeket, valamint a behozatali vámtételeket. Lényeges eltérések a ma is működő piacvédelmi rendszerhez képest nem lesznek, az importhányadok a következők szerint alakulnak majd: 2009-ig a kvóta a sertéshús esetében 502,2 ezer tonnára, a marhahúsnál 451 ezer tonnára, a baromfihús esetében pedig 1,252 millió tonnára nő majd.22 20
Szakértők szerint a kvóták jelentős része kerül így olyan vállalatokhoz, melyek a kvótaleosztás időpontjában már nem léteztek, mivel csak egy-egy adott üzletre jöttek létre. A rendszer további gyenge pontja, hogy lehetővé teszi a cégek számára a piac felosztását, s így a korrupciós jelenségek gyarapodását. 21 Kemény [2005s] 22 Kemény [2005s]
23
A vámtételek a sertéshús esetében a részesedésen belüli szállításokat tekintve 15, a kvótán kívüli szállításoknál pedig 80%-osak, marhahús esetében ezek az aranyok 15, illetve 40%-ot tesznek ki. A baromfi-behozatal esetében a kvótán belül szintén 15%-os a vám mértéke, kvótán kívüli behozatalra 2005-ig még büntetővám alkalmazása eseten sem volt lehetőség, a piacvédelmi reformok szerint azonban ez 2006-tól változni fog.23 A fenti mennyiségek, valamint az érvényes vámtételek az említett időszakban a minisztériumok megegyezése alapján nem fognak változni, s ez lehetővé teszi az érintett termelőknek, üzleti köröknek, hogy hosszabb távra tervezzenek. A jelenleg érvényes húspiaci szabályozás sokat vitatott pontja, hogy az importálható mennyiség 90%-át az úgynevezett történelmi, vagy országelv alapján osztják le, a maradék 10% kerül csupán árveréseken értékesítésre. Ez rendszer jelentős monopóliumok kialakulásához vezetett, s a piaci résztvevők diszkriminálását jelenti, ami ellentétes a szabad verseny feltételeivel. További akadályt jelent, hogy új cégek számára gyakorlatilag lehetetlen bekerülni a húspiacra, valamint hogy a húsfeldolgozók többsége csak közvetítőkön keresztül jut alapanyaghoz, s ez jelentősen növeli az árakat. A teljes mennyiségek árverésen való értékesítése lehetővé tenné az egyenlő piaci feltételek biztosítását, ugyanakkor egy-egy ilyen árverésen mintegy 5000 importőr jelenne meg, ami nagyban megnehezítené a lebonyolítást.24 A szabályozás megreformálásának kérdését már évek óta heves viták kísérik, a magas kvótákkal rendelkező, nagy húsipari termelők és importőrök ez idáig sikeresen megvédték a 90-10%-os arányt fenntartó rendszert, 2006-tól azonban a reformok keretében az arány 8515%-ra változik majd25. A marhahús-import mennyisége a legkisebb a teljes orosz húsimporton belül, a 2005-re meghatározott kvóta 420 ezer tonna. Az orosz kormány 2005 májusában csökkentette a marhahúsra érvényes vámteleket 60%-rol 40%-ra.26 A kvótán kívüli vámtétel változatlan maradt. Ez az intézkedés egyértelműen az amerikai importőrök fele irányzott gesztus, hisz Oroszország WTO-tagságának amerikai részről történő támogatásának ára az amerikai 23
Ez a módosítás egyébként nyilvánvalóan amerikai nyomásra született, s lehetővé teszi a tengerentúli szállítóknak, hogy még nagyobb volumenű, gyenge minőségű baromfihússal árasszák el az orosz piacot. 24 Kemény [2004a] 25 Kemény [2005e] 26 Kemény [2005m]
24
hússzállítások növelése. A Mezőgazdasági Minisztérium ellenállása azonban hátráltatja a további orosz-amerikai húskereskedelmi megállapodások létrejöttét, hisz a Minisztérium elsősorban a hazai termelők megerősítését, s az agráriumba irányuló befektetések ösztönzését tartja elsődlegesnek a húspiaci feszültségek megoldása érdekében, s egyértelműen az import könnyítése ellen foglal állast. A Gazdaságfejlesztési és Kereskedelmi Minisztérium azonban az infláció leszorításának egyik eszközeként kívánja alkalmazni a marhahús-import könnyítését, hisz az élelmiszer, azon belül pedig a húsárak emelkedése nagyban hozzájárul az infláció kedvezőtlen alakulásához. Az import könnyítése révén azonban a kínálat emelkedését, s árak csökkenését remélik. A piacvédelmi reform keretein belül a 2006-2009-es időszakra érvényes beviteli kvótákat a marhahús esetében az alábbi táblázatok szemléltetik. 2.3.2.4. táblázat Marhahús (fagyasztott) importkvóta (Ezer tonnában) EU USA Egyéb országok Mindösszesen Forrás: Kemény [2005e]
2006 343,7 17,9 73,4 435
2007 347,6 18,1 74,3 440
2008 351,6 18,3 75,1 445
2009 355,5 18,5 76,0 450
2.3.2.5. táblázat Marhahús (friss és előhűtött) importkvóta (Ezer tonnában) EU Egyéb országok Mindösszesen Forrás: Kemény [2005e]
2006 27,3 0,5 27,8
2007 27,8 0,5 28,3
2008 28,4 0,5 28,9
2009 29,0 0,5 29,5
Az orosz marhahúspiacot közép-, illetve hosszú távon nagyban befolyásolhatja majd, hogy a már említett nemzeti fejlesztési tervben az állattenyésztés, azon belül pedig a szarvasmarhaállomány genetikai összetételének javítása kiemelt szerepet kapott, s hogy két éven belül mintegy 100 000 tenyészállat beállítását tervezik. A projekt megvalósulása eseten a jó
25
minőségű tenyészmarhák importjának lendületes növekedésére lehet számítani, hosszabb tavon pedig a belföldi marhahústermelés megerősödésére. A projekt átfutási ideje azonban 34 évet biztosan igénybe vesz, s az illetékes minisztériumok közti viták és kommunikációs zavarok hátráltathatják a hatékony végrehajtást. Oroszország sertéshúspiaca mintegy 750 ezer tonnára tehető, a 2005-ös évre meghatározott importkvóta 450 ezer tonna. A hányadon felüli import ugyan lehetséges, de 80%-os vámtétel mellett.27 A 2006-2009-es időszakra meghatározott kvóták a következők. 2.3.2.6. táblázat Sertéshús importkvóta (Ezer tonnában) 2006 240,5 EU 54,8 USA 180,8 Egyéb országok Mindösszesen 476,1 Forrás: Kemény [2005e]
2007 244,9 49,0 190,9 484,8
2008 249,3 49,8 194,4 493,5
2009 253,4 50,7 198,1 502,2
A kidolgozott kvótarendszer azonban tartalmaz egy kiskaput a sertéshússzállításokkal kapcsolatban, ami nem más, mint az élősertés-import. A vámtarifa ebben az esetben ugyanis csupán 5%, s az élősertés-behozatalt semmiféle kvóta nem korlátozza. 2002-ben a szállítások mennyisége meg nem volt jelentős, összesen körülbelül 404 tonna élősertés érkezett Oroszországba, 2003-ban azonban már 2700 tonnára emelkedett ez a mennyiség, 2004 első 8 hónapjában pedig 5500 tonnára, ami az azt megelőző év hasonló időszakában tapasztalt mennyiség mintegy 4-szerese.28 Az orosz Mezőgazdasági Minisztérium közleménye szerint tisztában vannak azzal, hogy ez a kiskapu létezik, de nem gondolkoznak a kvóták kiterjesztésén, hisz az élősertés-import meg így is csak töredéke a kvótákkal szabályozott fagyaszott, illetve előhűtött sertéshús behozatalának. Az élősertés-import elsődleges beszállítója a földrajzi közelségből adódóan Lengyelország, ennél nagyobb távolságra csak rendkívül magas költségekkel szállíthatók az élő állatok, s az 27 28
Kemény [2004b] Kemény [2004b]
26
elhullási arány is jelentősen megnő. Húspiaci szakértők szerint az élősertés-import további emelkedésére lehet számítani a jövőben, első sorban az EU-ból származó szállítások révén. A baromfihús-fogyasztás a korábbi időszakhoz hasonlóan az elmúlt években tovább növekedett. A hazai termelés 2004-ben az előző évhez képest 15,2%-kal emelkedett. Az állami vállalatoknál, a farmergazdaságokban, valamint a háztáji termelésben egyaránt javultak a termelési és minőségi mutatók, a teljes hazai fogyasztáson belül a hazai előállítású termékek aránya mintegy 14%-kal növekedett.29 A hazai szükségletek kielégítéséhez azonban elengedhetetlen az import, melynek mennyisége 2004-ben 1085 tonna volt, ami csaknem 18%-kal meghaladta a teljes hazai termelést.30 A legnagyobb beszállítók változatlanul az Egyesült Államok, Brazília, valamint az EU. Az oroszországi baromfipiacon a 2005-re meghatározott, összesen 1,05 millió tonnás importkvótán belül a legnagyobb részt továbbra is az USA képviseli (771,9 ezer tonna), az EU szállítási lehetősége 205 ezer tonna, az egyéb országok kategóriájában – melyben Brazília szerepe egyre jelentősebb - 68,1 ezer tonna a rögzített mennyiség.31 A piacvédelmi rendszer reformja után a baromfihús-bevitel az alábbiak szerint változik a jövőben. 2.3.2.7. táblázat Baromfihús importkvóta (Ezer tonnában) 2006 841,3 USA 225,6 EU 639, Egyéb országok Mindösszesen 1130,8 Forrás: Kemény [2005e]
2007 871,4 233,6 66,2 1171,2
2008 901,4 241,4 68,8 1211,6
2009 931,5 249,4 71,1 1252,0
Az oroszországi húspiac jövőbeni változásai a fentieknek megfelelően jórészt az importmennyiségek alakulásától függenek majd, s nem a hazai termelés bővülésétől, noha a Mezőgazdasági Minisztérium a hazai termelők megerősítését kívánja támogatni. A piac bővülésének másik fontos tényezője továbbra is a takarmányárak, valamint a lakosság reáljövedelmének alakulása lesz. 29
Kemény [2005c] Kemény [2005r] 31 Kemény [2005k] 30
27
2.4
AZ
OROSZ AGRÁR - KÜLKERESKEDELEM
A világgazdaság globálissá válásával a külkereskedelmi forgalom alakulása kicsi és nagy országnak egyaránt fontos, a nemzetközi munkamegosztás nyújtotta előnyök kihasználása nagyban elősegíti a gazdaság fejlődését.32 Oroszország világkereskedelemből való részesedése a szovjethatalom időszaka előtt csekély volt, gazdasági életének, iparának gyengeségét tükrözte az áruforgalom szerkezete is, hisz a mezőgazdasági termények és az ipari nyersanyagok magasan kiemelkedtek a kiviteli cikkek közül, a behozatalban pedig a gépek és az ipari fogyasztási cikkek álltak az élen. A 2. világháború után megszűnt a Szovjetunió gazdasági elszigeteltsége, kialakult a KGST. A gyarmatbirodalmak széthullásával a gazdaságilag még fejletlen, de politikailag független országok egész sora jött létre. Ezek a kedvező körülmények lehetővé tették a külkereskedelem fellendülését. Az áruszerkezetben a nyugati nagyhatalmak felé az energia és nyersanyagok kivitelének az átlagosnál nagyobb súlya volt, ugyanakkor a behozatal jelentős hányadát a gépek, mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek tették ki. A harmadik világ felé pont fordított kép alakult ki, a fejlődő országok a Szovjetuniótól főleg gépeket vásároltak, nyersanyagok és élelmiszerek ellenében. A külkereskedelmi mérleg évente változott, hosszú távon azonban egyensúlyban volt. A SZU 144 országgal folytatott kereskedelmet, köztük a legfontosabbak a KGST országok voltak, amelyek együttes aránya mintegy 60%-ot jelentett. A gazdasági közösség zárt egységet alkotott és a tagországok egymással folytatott kereskedelmi forgalmat barter formában bonyolították le. Ez a megoldás a konkurenciát kizárta, biztos piacot jelentett, ugyanakkor hosszútávon nem nyújtott előnyöket, hiányzott a kényszerítő erő a technika és a termékek minőségének fejlesztéséhez. A tagországok a fejlett technológiát végül csak a nyugati piacokon tudták beszerezni, a minőség romlása pedig gazdasági ellentmondásokat okozott. A 90-es években a SZU és a KGST megszűnését követően a kereskedelmi kapcsolatok is radikálisan átrendeződtek, megváltoztak a szállítások arányai, földrajzi irányai, az áruforgalom szerkezete lényegében azonban alig módosult.
32
Mellékletben lásd: Oroszország főbb gazdasági mutatói
28
Napjainkban a külkereskedelmi forgalom növekvő tendenciát mutat, bár a gazdaság teljesítő képessége a felére csökkent. A forgalom volumene számottevően emelkedett, Oroszország világkereskedelemből való részesedése azonban továbbra is csekély, nem éri el a 1,5 %-ot. A külkereskedelmi forgalom mérlege aktív, a vállalatok azonban ezt a többletet nem forgatják vissza a hazai gazdaságba, hanem külföldi bankokban helyezik el. A külkereskedelem mérlege az utódállamokkal kiegyensúlyozott, az összforgalom negyede, KGST országokkal kb. 13%ra zsugorodott, 60%-ot a gazdaságilag fejlett országokkal bonyolítja le.33 A külföldről beáramló működőtőke volumenének folyamatos növekedés mellett Oroszország világkereskedelembe történő fokozatos integrálódásának folyamatát támasztja alá, hogy az ország kereskedelmi forgalma folyamatosan bővül és e fejlődés egyik motorja a nem FÁKországokkal folytatott kereskedelem.
2.4.1 Az agrár-külkereskedelmi forgalom alakulása Az utóbbi évtizedben a teljes orosz importon belül az agráripari termékek részaránya folyamatosan csökkenő tendenciát mutatott. 1995-2003 között az élelmiszerek és a mezőgazdasági alapanyagok importhányadának értéke a teljes orosz importon belül 27,7%-ról 20,7%-ra csökkent, 2004 első félévében pedig már csak 19,3%-ot tett ki. Emellett az orosz agrárexport aránya a teljes exportot tekintve 2,2%-ról 2,5%-ra csökkent.34 A teljes orosz agrárimport jelentős része a FÁK-országokból származik, ám ezen országok agráripari szállításai is mérséklődtek Oroszország irányába, az egyes éveket tekintve viszont nagyok az ingadozások. A többi országot vizsgálva a csökkenési tendencia évente nagyjából egyenletes mértékű. Ha
azonban
a
húsimport-mennyiségek
alakulását
vesszük
szemügyre,
akkor
azt
tapasztalhatjuk, hogy 1995-2003 között a teljes orosz sertés- és marhahúsimport mintegy 1,6szeresére, a baromfiimport pedig 1,5-szeresére növekedett. 2004-ben viszont mintegy 14%-os húsimport-csökkenés következett be, ami elsősorban a FÁK-országok relációjában jelent meg. Ennek oka, hogy az ezen országokból származó agrárimport átlagos árszintje magasabbá vált az egyéb piacokról származó árukéval összehasonlítva, 2003-ról 2004-re például 20-30%-kal,
33 34
Krjakó, Rudl, Szónokyné [2001] Kemény [2004a]
29
ebből adódóan az elmúlt időszakban egyértelműen előnyösebb volt a FÁK-on kívüli országokból importálni. Az agrártermékek legfontosabb beszállítói továbbra is a FÁK-on kívüli országok. 1995-2004 között a teljes orosz importon belül részarányuk a húst és hústermékeket illetően körülbelül. 70%-os maradt.35 Az orosz agrárexport teljes áruforgalmon belüli részesedése csekély. A halak és halkészítmények, valamint a gabona exportja érdemel említést, utóbbi pedig egyre jelentősebb világviszonylatban is. A Chicago Board of Trade 2005-től megkezdte az orosz gabona jegyzését, hosszabb távon pedig könnyen elképzelhető, hogy egyre több orosz beszállító jelenik meg a külföldi piacokon a hús, valamint a feldolgozott termékek kereskedelmében is, ezt támasztják alá a növekvő agrárberuházások is, például a sertéságazatban.
2.4.2 Oroszország és az Európai Unió kapcsolatai Az EU és Oroszország lényegesen eltérő súlyú partnerei egymásnak. Jelenleg Oroszország legfontosabb kereskedelmi partnere az Európai Unió, mely a teljes orosz kivitelből, illetve behozatalból is egyharmados részt meghaladó arányt képvisel. Az EU a 2003. évben a teljes orosz kivitelből 35,2%-kal, az orosz behozatalból pedig 38,2%-kal részesedett.36 Oroszország az EU nagyságra ötödik kereskedelmi partnere, mintegy 2-3%-ot képviselve export- és importoldalon egyaránt. Kiemelkedő jelentőségű energiahordozó- és nyersanyagexportőri pozíciója, s ez a szerepe a bővítés óta még inkább erősödött, hisz Oroszország a kibővült EU egyértelműen első számú szénhidrogén-szállítója lett. Az EU és Oroszország közötti áruforgalom az elmúlt években dinamikusan bővült, kiemelkedő évet jelentett 1997, ám a lendületes növekedést megtörte az 1998-as orosz pénzügyi válság. 2000-től kezdve a forgalom újból emelkedni kezdett, 2001-re az EU-15-ök oroszországi kivitele már meghaladta a válság előtti szintet. Az Oroszországból származó behozatal azonban az utóbbi időkben alábbhagyott. Fontos megemlíteni, hogy az EU-s behozatal értékeit jelentős mértékben befolyásolják az energiahordozók világpiaci áringadozásai, legfőként a 2000 óta magas olajárak. Az EU évről évre jelentős deficitet 35 36
Kemény [2004a] Ludvig [2004]
30
könyvelhet el Oroszországgal szemben. Az óriási összegű orosz energiahordozó-szállításokat a piacát még mindig jelentős mértékben védő Oroszországban az EU sem tudta ellentételezni.37 A gazdasági kapcsolatokban azonban még mindig jelentős tartalékok rejlenek. Orosz részről az EU-ból származó technológia-import és működőtőke befektetések elősegítik a gazdaság modernizációját, míg az Unió részéről a hatalmas piac jelent kiemelkedő lehetőségeket. A kapcsolatok egyre intenzívebbé válásával nyilvánvaló a kétoldalú kereskedelem továbbfejlesztését elősegítő intézményi rendszer kialakításának szükségessége. Ezen folyamat főbb lépései a következők voltak: •
Partnerségi és Együttműködési Megállapodás
A gazdasági és politikai együttműködés elősegítésére a két fél 1994-ben írta alá a Partnerségi és Együttműködési Megállapodást, mely 1997 decemberében lépett életbe. Az Egyezmény kereskedelmi fejezetei szerint a kétoldalú árucsere-forgalom alapja a legnagyobb kedvezményes bánásmód, melyet az Unió részéről az általános preferenciális rendszer kedvezményei egészítenek ki. Az EU és Oroszország célul tűzte ki egy olyan szabadkereskedelmi övezet létrehozásához szükséges feltételek megteremtését, melyek lehetővé teszik valamennyi áru kereskedelmet, vállalatok alapítását, a szolgáltatások határokon átnyúló kereskedelmet és a tőke szabad áramlását.38 •
Közös Európai Gazdasági Tér
A 2001. évi EU-orosz csúcson fogadta el a két fél a Közös Európai Gazdasági Tér létrehozásáról szóló javaslatot, melynek fő célkitűzése a négy szabadságjog – az áru-, szolgáltatás-, tőke- és személyek szabad mozgásának – biztosítása, valamint egyfajta jogi közeledés. A Közös Európai Gazdasági Tér azonban leginkább hosszú távú célkitűzéseket határoz meg. Mivel konkrét időpontok vállalására, ütemtervek kidolgozására nem került sor, az ezek által biztosított kikényszeríthetőség sem áll fenn. Ebből adódóan az eddig elért eredmények csekélynek mondhatók, az óvatosság miatt konkrét kérdésekről érdemben kevés esetben
37 38
Ludvig [2004] Nagy [2003]
31
sikerült tárgyalásokat folytatni, noha felsőbb szinten a kompromisszumkészség és közeledés hangoztatása figyelhető meg. A Közös Európai Gazdasági Tér eddigi eredményeit vizsgálva megállapítható, hogy a végső célként megfogalmazott szabadkereskedelem teljes megvalósulása még hosszú távon sem képzelhető el. Valószínűsíthető, hogy bizonyos területeket kivételként fognak kezelni a szabadkereskedelmi szabályokat illetően. Az agrárkereskedelem területén is csak bizonyos termékek esetében várható a szabadkereskedelem megvalósulása.
2.4.2.1 Az EU – orosz agrárkereskedelmi kapcsolatok A mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek kétoldalú kereskedelmet illetően Oroszország egyértelműen nettó importőr. Az orosz agrárimport beszállítóit illetően az EU szerepe kiemelkedő. 2004-ben az Unió részaránya a teljes orosz agrárimportban mintegy 36% volt, ami a FÁK-on kívüli országokból származó szállítások 46%-os hányadának döntő részét adta.39 Az EU-nak valószínűleg hosszabb távon is sikerül megőrizni stabil pozícióit, ezt várhatóan elősegítik Oroszország WTO-belépését követő időszakra egyeztetett vámszintekkel kapcsolatos megállapodások is. Komoly versenytársnak tekinthető azonban az USA és Brazília, hisz e két ország az utóbbi években jelentősen növelni tudta Oroszországba irányuló agráripari szállításait, különösen húsexportját. Emellett még az Eu-szállítások volumenét korlátozhatják a KAP keretében előirányzott változtatások is, melyek értelmében az agrárszektor általános és export-támogatási szintjét kívánják csökkenteni a túltermelés elkerülése érdekében. Ebből adódóan 2010-ig egyes elemzések szerint a Közösség sertéshús-exportja 1,4 millió tonnára, csökken, a baromfihússzállítások pedig legfeljebb 0,4 millió tonna körül alakulhatnak.40 Az orosz vámvédelemnek alapvető célja a hazai agrártermelés védelme. Az orosz vámszint átlaga az EU-énak 2,5 – 3-szorosa. Oroszország WTO-taggá válásával azonban kénytelen lesz vámleépítéseket és egyéb liberalizációs intézkedéseket vállalni, mely kedvezően hat majd az EU-s exportőrök versenyhelyzetére.
39 40
Kemény [2004a] Kemény [2005g]
32
Az importvédelem másik eszköze, a nem vámjellegű korlátozások alkalmazása is megfigyelhető. Az orosz hatóságok piacvédelmi intézkedések keretében húsimport-kvótákat vezettek be 2003-ban. A kvóták meghatározásakor a földrajzi elv alapján az utóbbi évek mennyiségeit arányosan osztják le a származási országok között. Az EU-ra egységes kvóta érvényes, s az importlehetőség nincs országokra lebontva. A kvóták nagy hányada esik az Unióra, az orosz húspiac 2006-2009-es időszakra előterjesztett szabályozási rendszerében az EU hányada az egyes húsféléknél az alábbiak szerint alakul majd: 2.4.2.1.1 táblázat Az EU részesedése az oroszországi marhahús-importkvótákból (Ezer tonna) 2006 371 EU 462,8 Mindösszesen EU/Mindösszesen 80,16% Forrás: Kemény [2005e]
2007 2008 2009 375,4 380 384,5 468,3 473,9 479,5 80,16% 80,19% 80,19%
2.4.2.1.2. táblázat Az EU részesedése az oroszországi sertéshús-importkvótákból (Ezer tonna) 2006 240,5 476,1
EU Mindösszesen EU/Mindösszesen 50,51% Forrás: Kemény [2005e]
2007 244,9 484,8
2008 249,3 493,5
2009 253,4 502,2
50,52%
50,52%
50,46%
2.4.2.1.3. táblázat Az EU részesedése az oroszországi baromfihús-importkvótákból (Ezer tonna) 2006 225,6 1130,8
EU Mindösszesen EU/Mindösszesen 19,95% Forrás: Kemény [2005e]
2007 233,6 1171,2
2008 241,4 1211,6
2009 249,4 1252
19,95%
19,92%
19,92%
Az adatokból kiderül, hogy az EU az említett időszakon belül várhatóan stabilan őrzi beszállítói pozícióit, az importkvótákból való részesedése a marhahús esetében a
33
legmagasabb, több mint 80%, a sertéshúsnál 50% körüli, míg a baromfihús-behozatalt illetően valamivel kevesebb mint 20%. A földrajzi elvhez kapcsolódó kvótacsere-lehetőség azonban egy kiskaput rejt magában, ami módosíthatja az érintett országok - így az EU - valós szállítási lehetőségeit. Az utóbbi években dinamikusan növekvő brazil baromfiszállítások mögött ugyanis az áll, hogy az oroszországi importőrök kihasználják azt a lehetőséget, amely szerint az érvényes szabályok alapján az állategészségügyi tiltások miatt kieső húsmennyiségeket bármely más országból lehet importálni, függetlenül az adott kvótához eredetileg rendelt földrajzi körzettől. Ez a lehetőség 2005-ben döntően az EU-szállítások tilalmához kapcsolódik, mivel az orosz állategészségügyi hatóságok április közepétől tilalmat jelentettek be az olasz baromfira. Az importőrök ennek alapján jogosultak a náluk lévő EU-kvótákat például brazil importra cserélni. Mivel az EU-ra egységes kvóta érvényes elméletileg az is előfordulhat, hogy az agresszív harmadik országbeli szállítók teljesen kiszorítják az EU-s exportőröket a piacról. Az orosz hatóságok eddig nem zárták be ezt a kiskaput, igaz, az EU részéről sem nehezményezték ezt a gyakorlatot. Mivel Oroszország az agrár- és élelmiszeripari termékek kereskedelmét illetően egyelőre nettó importőr, s az EU-ban meglévő erőteljes protekcionista magatartás az import szabályozásában jelentkezik csak, az orosz exportérdekeket ez a fajta piacvédelem nem sérti. Kivételt képez ez alól azonban a halkereskedelem, hisz ezen a területen érvényes korlátozások hátrányosan hatnak az orosz külkereskedőkre, akiknek az EU-s halszállításokon belüli részesedése 3% körüli.41 Az EU-ba irányuló orosz agrárexport jelentősége a jövőben azonban várhatóan növekedni fog, elsősorban a gabonát és az olajos magvakat illetően. Az orosz gabonaexport ma már ugyanis egyre jelentősebb világviszonylatban is. Az EU-ba irányuló szállítások adott mezőgazdasági évekre vonatkozó alakulását az alábbi táblázat szemlélteti:
41
Ludvig [1997]
34
2.4.2.1.4. ábra Az EU-ba irányuló orosz gabonaexport (Millió tonna)
18 18 16 14 12 10 millió tonna 8 6 4 2 0
8,5 7
7,1
2001/2002
2002/2003
2003/2004
2004/2005
Forrás: Kemény [2004a] Az EU-orosz agrárkereskedelem feltételeit jelentős mértékben módosíthatják a Közös Európai Gazdasági Térség megteremtésével kapcsolatos, a tíz új tagállamra is kiterjesztett EU-orosz Partnerségi és Együttműködési Megállapodás keretében folytatott tárgyalások. Ezen megbeszélések során „…a mezőgazdaság több területe, mint fontos, minden felet közvetlenül érintő, szoros kölcsönhatást eredményező szféra szerepel. A tárgyalások eredményeként várható, hogy a piacok nyitottabbá válnak, elsősorban a vámok és egyéb korlátok fokozatos leépítése útján, valamint hogy az áruexport/import és a tőkemozgás könnyebbé válik, elsősorban az ezzel kapcsolatos adminisztratív korlátok, eljárások egyszerűsítésével.” [Kemény, 2004a] A Közös Európai Gazdasági Térség tárgyalásain az agrár-együttműködés fejlesztése kapcsán a következő alternatívák merültek fel: •
Szabadkereskedelmi zóna létrehozása, egyeztetett agrártermékek bizonyos csoportja vonatkozásában
•
Egyes agrárterületeken az áruk és a tőke szabadabb mozgását lehetővé tevő kétoldalú egyezmények pl. EU-Svájc szerződéses rendszere
•
Közös agrár-élelmiszerövezet létrehozása, ami gyakorlatilag egységes árupiacot jelenthetne pl. az EU, Lichtenstein, Izland és Norvégia között 1995-től működő rendszer
35
Az EU-orosz agrárkereskedelem könnyítését, további fejlődését hivatott elősegíteni az egységes növény- és állategészségügyi exportbizonyítványok létrehozása is, mely ugyan egyelőre még inkább nehézségeket okoz az EU-s exportőrök számára, hosszabb távon az egységes bizonyítványok használatával egyszerűsödik az áruk vámkezelése, valamint a hagyományosan körülményes orosz bürokrácia működése is felgyorsulhat. A rendszeresen megrendezésre kerülő EU-orosz agrárszakértői találkozók lehetőséget nyújtanak az adott terültek eltérő szabályozási mechanizmusairól, azok egyeztetéséről, a jogi előírások lehetséges harmonizációjáról szóló tárgyalások lebonyolítására. Az ilyen tanácskozások fontos témái a vitás kérdések orvoslásának lehetséges módjai, valamint az Oroszországban
alkalmazott
egészségügyi
laboratóriumi
módszerek,
vizsgálatok
megbízhatóságának kérdése is. Ezzel összefüggésben az EU utalt arra, hogy viszonylag csekély a megfelelően akkreditált oroszországi laboratóriumok száma, gyakran alacsony a műszaki felszereltség szintje, s ez gyakran megkérdőjelezheti a kapott vizsgálati eredményeket, melyek alapján az orosz hatóság többször jelentettek be importtilalmat az EUból származó élelmiszereket illetően. Meg kell továbbá jegyezni, hogy az EU-orosz együttműködés alakulása nagyban érinti a FÁK-országok és Oroszország agrárkapcsolatait is. Ezen államok pedig nem csak a termelésifogyasztási szükségletek kielégítése, hanem politikai szempontok miatt is fontosak Oroszország számára, annál is inkább, mert nagyszámú orosz népesség él az említett országokban, így Oroszország az EU-s agrárkapcsolatok fejlesztése során mindig törekedni fog arra, hogy ne gyengítse a FÁK-térséggel fennálló agrár-együttműködését.
III. A M A G Y A R M E ZŐ G A ZD A S Á G H E L Y ZE T E Magyarország kedvező természeti adottságai – a domborzati viszonyok, a kiváló termőképességű talajok, a napfényes órák száma – kiváló lehetőséget nyújtanak a mezőgazdasági termelés számára. A magyar agrárium a nemzetgazdaság meghatározó ágazata, jelentős szerepet játszik a vidék fejlődésében. A mezőgazdasági művelésen belül a növénytermesztés és az állattenyésztés aránya kiegyenlítődik Dél- és Észak-Alföldön, illetve Közép-Magyarország területén, míg Közép-,
36
Nyugat-, Dél- és Észak Dunántúl, valamint Észak-Magyarország vidékein inkább növénytermesztő gazdaságok működnek.
3.1
T ÖRTÉNETI
ÁTTEKINTÉS
A kedvező földrajzi viszonyoknak és a „történelmileg stabil agrárkultúrának”(Németh [2003]) köszönhetően a magyar mezőgazdaság tradicionálisan exportorientált, s az egyetlen olyan termelő ágazatunk, mely tartósan képes pozitív külkereskedelmi egyenleget felmutatni. Az Osztrák–Magyar Monarchia idején a magyar agrárium biztosította a birodalom élelmiszerellátásának túlnyomó részét. A védővámrendszer eredményeképp agráripari termékeink mintegy 70–80%-a a Monarchia piacain került értékesítésre. A két világháború visszavetette a mezőgazdasági termelés fejlődését, a II. világháború után azonban jelentősen javult a magyar mezőgazdaság nemzetközi pozíciója, ekkor ugyanis különböző hatékonysági és színvonalmutatók alapján az európai országok középmezőnyében helyezkedett el. Néhány termékből (búza, kukorica, sertés- és baromfihús, tojás) való ellátottság alapján pedig vezető, vagy igen előkelő helyen álltunk Európában. 1950-1990 között az élelmiszeripar a nemzetgazdasági teljesítmény viszonylag kicsi és csökkenő hányadát adta. Az ország kibocsátásából való részesedése az 1950-es évek 12%-áról 1990-re 8%-ra mérséklődött, noha 1950 után lényegesen gyorsabban fejlődött, mint a mezőgazdaság. 1990-ben több mint hatszor annyit termelt, mint 40 évvel korábban. Ez idő alatt a mezőgazdaság bruttó termelése pedig megkétszereződött.42 A húsipar látványos fejlődését az állattenyésztés, főként a sertéstartás gyors ütemű bővülése alapozta meg. A 70-es, 80-as években az alapanyagbőség, a növekvő bel- és külföldi kereslet hatására az iparág rendkívül dinamikusan növekedett. 1950-1990 között a vágóhídifeldolgozó kapacitás többszörösére bővült, a feldolgozott termékek mennyisége és választéka ennél is nagyobb mértékben nőtt. A baromfiipar II. világháború utáni fejlődése pedig egyike volt a leggyorsabbaknak. A baromfihús-fogyasztás 1950-1990 között több
mint
háromszorosára növekedett.43
42 43
http://mek.oszk.hu/02100/02185/html/293.html http://mek.oszk.hu/02100/02185/html/293.html
37
A politikai rendszerváltás után, a szovjet zóna felbomlását követően egy évtizedbe sűrűsödött a földkárpótlás, a szövetkezeti üzletrészkiadás, a mezőgazdasági és élelmiszer-ipari cégek privatizációja, az új piaci kihívásoknak való megfelelés, az agrárpiaci rendtartás intézményeinek kiépülése, a családi gazdaságok jogi kereteinek megteremtése és az európai uniós csatlakozásra való felkészülés.44 A piacgazdaságra való áttérésnek azonban ára volt. Az agrárgazdaság a rendszerváltás után, mint valamennyi szocialista országban, hazánkban is mély válságba került. Az akkori sikerágazatban leginkább az új kihívásoknak megfelelni nem tudás miatt kedvezőtlen folyamatok indultak el. A drasztikus teljesítménycsökkenés 1989 után következett be. „A gyökeres, gyors átalakulás során előbb dőlt romba a régi rendszer, minthogy új születhetett volna.” (Kapronczai [2003]:p.7) Túlságosan nagy szerepe volt a politikának, nem volt átgondolt és konszenzusos agrárstratégia. A politika döntött olyan kérdésekben, melyeket a gazdasági folyamatok önmagukban hatékonyabban válaszoltak volna meg. Megosztottá vált az agrártársadalom, a viták szembefordították a politikusakat, szakembereket, termelőket. A legfőbb problémát az okozta, hogy a KGST megszűnésével a szovjet piac árufelvevő képessége drámaian csökkent, az érintett magyar agrárvállalatok ellehetetlenültek, fizetőképtelenné váltak, hisz a keleti piacokat a nyugati exportlehetőségek még kevésbé tudták pótolni, mint az iparcikkek esetében. A korábbi alacsony szovjet nyersanyag- és energiaárak emelkedése jelentős költségnövekedést eredményezett. A külkereskedelem liberalizálása következtében nőtt az importverseny. Az állami támogatások mértéke nagymértékben elmaradt az előző évekétől. Az életszínvonal csökkenése miatt visszaesett a belső fogyasztás, az alacsony jövedelmezőség következtében számos gazdaság felszámolás alá került. A privatizáció során egy már több évtizede működő nagyüzemi szerkezetet egyik napról a másikra politikai okokból kis földtulajdonosok gazdaságaival kíséreltek meg felváltani, ráadásul ezt oly módon, hogy az új földtulajdonosok jelentős része nem mezőgazdasági
44
Osváth [2002]
38
dolgozókból került ki, hanem más szektorok foglalkoztatottjaiból, városlakókból, vagy falun élő nyugdíjasokból. A mezőgazdasági termelés visszaesésében a mélypont 1993-ban következett be, a kilencvenes évek közepétől aztán emelkedni kezdett a termelés. A stabilizációt, a gazdaság meginduló növekedését a nagyvállalatok privatizációja révén beáramlott külföldi tőke és a vele járó struktúraváltás indította meg, melyhez szükség volt a makrogazdasági, pénzügyi feltételek stabilizálására.45 A különböző kereskedelmi egyezmények hatására (EU-társulás, CEFTA, kisebb regionális tárulások) javult a termékek külföldi eladhatósága és a belső fogyasztás lassú emelkedésével a belföldi élelmiszer-kereslet is megnőtt, ami szintén lökést adott a termelésnek. Ha nem is nagymértékben, de emelkedetek a szubvenciók és a mezőgazdasági hitelek, így több eszköz és anyagvásárlást tettek lehetővé a gazdaságoknak. 3.1.1. táblázat Magyarország mezőgazdasági termelésének változása (Az előző év százalékában) 1990
1991
1992
1993
1994
1995
1996
1997
1998
-4,7%
-6,2%
-20,0%
-9,7%
3,2%
2,6%
4,9%
-0,6%
-0,3%
Forrás: Burgerné [2001]:p.39 1998-ban azonban újabb visszaesés történt a rossz időjárás, a kelet-ázsiai és orosz válság miatti kereslet- és árcsökkenés következtében, melyhez az EU túlkínálata is hozzájárult. A korábbi javulás ellenére a termelés színvonala máig sem érte el a kilencvenes évek előttit. 3.1.2. táblázat A növénytermesztés változása (Az előző év százalékában) 1990
1991
1992
1993
1994
1995
1996
1997
1998
-9,3%
4,0%
-25,7%
-9,2%
9,7%
1,9%
9,5%
26,5%
-1,2%
Forrás: Burgerné [2001]:p.43
45
Ezen célok érdekében kerültek bevezetésre 1995-ben a „Bokros-csomag” néven elhíresült szigorú restrikciós intézkedések.
39
A mezőgazdasági termelésben a növénytermesztés és az állattenyésztés közötti kívánatos egyensúly felbomlott. A növénytermesztés szerepe az állattenyésztéséhez képest kisebb mértékben csökkent, a kilencvenes évek közepén elindult fellendülést azonban az 1998-as válság megtörte. A takarmányigény az állatállomány-csökkenéssel egyidejűleg alacsonnyá és ciklikussá vált. 3.1.3. táblázat Az állattenyésztés változása (Az előző év százalékában) 1990
1991
1992
1993
1994
1995
1996
1997
1998
-0,2%
-15,6%
-12,6%
-10,4%
-4,2%
3,4%
-1,0%
-5,3%
1,4%
Forrás: Burgerné [2001]:p.43 A nagyobb tőkeigényű állattenyésztésben a mélypont elérésekor, 1993-ban az állatállomány a pénzhiány miatt átlagosan egyharmaddal csökkent. A nagy állattartó telepek jó része megszűnt, ezért sok állatot levágtak. A magánkézbe került gazdaságokban az új gazdák közül sokan nem rendelkeztek elegendő és megfelelő állatférőhellyel, sem takarmánnyal, sem állattenyésztői szaktudással. Az állati termékek fogyasztása a nagyobb jövedelemrugalmasság miatt jelentős mértékben visszaesett, s ezen árucikkek külföldi eladhatósága is nagyban csökkent a nyugat-európai termékek által keltett fokozott versenyben. Az élelmiszeripar termelése kevésbé esett vissza, mint a mezőgazdaságé, noha tendenciájában követte azt, s a belső fogyasztás visszaesése komoly problémákat okozott. Az évtized első harmadában fokozatos, nagy mértékű visszaesés következett be a termelésben, az évtized közepén növekedés volt tapasztalható, 1997-re azonban az ágazat teljesítménye az 1993-as mélypont alá csökkent, részben az 1995-ös restrikciós csomag hatására bekövetkezett életszínvonal-csökkenés végett. Ebben az időszakban a hús- és halfogyasztás átlagban 75,8 kg/főről 64,6 kg/fő-re esett vissza, a Magyarországon legkedveltebb sertéshús fogyasztása pedig 38,8-ról 27kg/fő-re.46 Az ágazat volumen- és értékhordozója, a húsfeldolgozás és a tejtermelés volt. Az 1990-es évek során egyik ágazat sem érte el a rendszerváltás előtti szintet, a baromfiágazat sikereinek ellenére sem. A húsiparban a termeléscsökkenés leglátványosabban a sertéshúsnál következett 46
Osváth [2002]
40
be, ugyanakkor erőteljesen ingadozott a marhahús volumene is, miközben a baromfifeldolgozás stabilan növekedett. Az élelmiszeripar helyzete a rendszerváltás után kedvezőbben alakult, mint a mezőgazdaságé, hisz előbbi termelésének nagy része tőkeerős multinacionális és hazai vállalatok kezébe került, melyek képesek voltak alkalmazkodni a megváltozott piaci viszonyokhoz. Jelentőségük azért is volt kiemelkedő, mert ezen vállalatok bonyolították – s bonyolítják ma is – az Unióba irányuló élelmiszer-kivitelünk nagy részét, a hazai termelők számára pedig biztos felvásárlópiacot biztosítottak – biztosítanak. 3.1.4. táblázat Az élelmiszeripari termelés kibocsátásának változása (Az előző év százalékában) 1990
1991
1992
1993
1994
1995
1996
1997
1998
-0,9%
-6,8%
-4,0%
-4,3%
5,5%
1,6%
-0,3%
-7,2%
0,7%
Forrás: Kapronczai [2003]:p.102
3.2 A
A
MAGYAR AGRÁRGAZDASÁG NAPJAINKBAN
mezőgazdaság
szerepe
napjainkban
ugyan
csökkenő
tendenciát
mutat,
mégis
nemzetgazdaságunk meghatározó ágazata. Ez a jelenség természetes velejárója a társadalmigazdasági fejlődésnek. „Tudomásul kell venni, hogy az agrárium egy fejlett – vagy közepesen fejlett – gazdaságú társadalomban már sohasem lehet „húzó ágazat”.” (Kapronczai [2003]:p.13) Jelentősége azonban a rá épülő egyéb üzleti tevékenységekkel együtt nemcsak gazdasági, de társadalmi és politikai vonatkozásban is jelentős. 3.2.1. táblázat Az agrárgazdaság GDP-hez viszonyított aránya (Az előző év százalékában) 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 12,5% 7,8% 6,5% 5,8% 6,0% 5,9% 5,8% 5,2% 4,9% 4,2% 3,7% 3,8% 3,5% 2,9%
Forrás: Kapronczai [2003]:p.47, KSH adatok Az agrárium GDP-hez viszonyított aránya más európai országokhoz hasonlóan az elmúlt másfél évtizedben folyamatosan csökkent, 2004-re pedig már csak 2,9%-ot tett ki. A
41
térvesztés elemzésekor azonban azt is figyelembe kell venni, hogy a nemzetgazdaság más szektorai a külföldi befektetések hatására jóval nagyobb mértékben bővítették termelésüket az agráriumhoz képest. A már említett 2,9%-os mezőgazdasági részesedés mellett az élelmiszeripar további 3-4%-át adja a bruttó hazai terméknek, s ha a további kapcsolódó iparágakat (pl. szállítás) is figyelembe vesszük, akkor az úgynevezett agrobiznisz részesedése a GDP-ből már 12-15%-ot tesz ki.47 A legfrissebb adatok szerint 2004-ben a mezőgazdaság bruttó kibocsátásának volumene 22,6%-kal meghaladta az előző. évit. A két fő ágazat közül a növénytermesztés teljesítménye kiemelkedően, 49,3%-kal nőtt, az állattenyésztésé 6,9%-kal csökkent. A mezőgazdasági szolgáltatások volumene 7%-kal növekedett az előző évihez képest.48 A mezőgazdasági termelői árak 2004-ban átlagosan 5,4%-kal mérséklődtek. Az árszínvonalcsökkenés a növényi és kertészeti termékeknél következett be, az állattenyésztési termékek árai növekedtek 2003-hoz képest. A termeléshez felhasznált ipari anyagok átlagos árszínvonala 9,8%-kal emelkedett, azaz tovább nyílt az agrárolló.49 3.2.2. ábra Az agrárolló alakulása (Százalékban, 2000=100%)
Forrás: http://www.ksh.hu/pls/ksh/docs/hun/xftp/idoszaki/mgterm/mgterm04.pdf Az átalakulás utáni drasztikus visszaesést követően az ágazat stabilizációját, növekedését leginkább az alacsony színvonalú technikai felszereltség akadályozta. A kilencvenes évek 47
Osváth [2002] http://www.ksh.hu/pls/ksh/docs/hun/xftp/idoszaki/mgterm/mgterm04.pdf 49 http://www.ksh.hu/pls/ksh/docs/hun/xftp/idoszaki/mgterm/mgterm04.pdf. Az agrárolló kifejezés a mezőgazdasági és iparcikkek ára közötti, a mezőgazdaságra nézve hátrányos eltolódást jelenti. 48
42
közepe óta évről-évre növekedett, 2004-ben azonban jelentősen visszaesett az ágazatba irányuló befektetések volumene, ami döntően a támogatási rendszer változásával függ össze. Az agrárgazdaság beruházásainak részaránya a nemzetgazdaság egészének beruházásaiból egyre csökken, beruházások nélkül azonban a technikai színvonal javítása, a hatékonyság és a versenyképesség növelése lehetetlen. Kedvezőtlen trend továbbá az is, hogy a beruházások forrásösszetételében a saját forrás aránya nagyságrendekkel visszaesett, a korábbi 70-80%-ról 50% körüli érték alá.50 A KSH felmérései szerint Magyarországon a 2004. év végén 766 ezer egyéni gazdaság működött. A birtokok ilyen szintű elaprózódása miatt a kisparaszti gazdaságok egyre inkább ellehetetlenülnek, hisz túl kicsik ahhoz, hogy képesek legyenek megfelelni a szigorú EU-s követelményeknek. A versenyképesség hiánya, az alacsony műszaki színvonal és jövedelmezőség miatt egyre több termelő képtelen helytállni a piaci versenyben. Ebből adódóan az agrárpolitika fontos feladata, hogy a mezőgazdasági termelő-értékesítő szervezetek
létrehozásának
támogatásával
felhívja
a
figyelmet
a
szövetkezés
szükségszerűségére, vagy szociális támogatásokkal biztosítsa az életképtelen gazdaságok tulajdonosai számára a tisztességes visszavonulást.
3.2.1 Állattenyésztés A mezőgazdaságban az elmúlt másfél évtizedben tapasztalt visszaesés legnagyobb vesztese az ágazat, mely az azóta eltelt időben lényegesen lassabban konszolidálódik, mint a növénytermesztés. Az állattenyésztésen belül a szarvasmarha-, sertéságazatban a rendszerváltás óta visszaesés tapasztalható. Az 1990-es évi szint 60-50%-ára csökkentek a termelési mutatók, a baromfitenyésztés viszont számottevő növekedést mutatott fel a válság óta. A 2004-es év során mindhárom ágazatban csökkent az állatállomány, a teljes kibocsátás volumene 7,7%-kal mérséklődött, az árnövekedés következtében azonban értéke 4,2%-kal növekedett.51 Ennek köszönhetően hosszú idő után a tavalyi évben újra az agrárium volt a magyar gazdaság fejlődésének egyik motorja. Elsősorban az árutermelő ágazatok 9,2%-os bővülése járult hozzá
50 51
Kapronczai [2003] http://www.ksh.hu/pls/ksh/docs/hun/xftp/idoszaki/mgterm/mgterm04.pdf
43
ugyanis a gazdasági növekedéshez, ezen belül pedig a mezőgazdaság eredménye volt kiemelkedő.52 Az agrárkormányzat a száz lépés elnevezésű program agrárfejezete értelmében kiemelt célként tűzte ki a növénytermesztés és állattenyésztés megbomlott egyensúlyának helyreállítását, vagyis a jelenlegi 53-47%-os arányuk az állattenyésztés javára 75-25%-osra való elmozdítását, mely az állatállomány további csökkenésének megakadályozásán túl a rendszeres gabonafelesleg jobb hasznosításához is szükséges lenne. A szarvasmarha-tenyésztésen belül az elmúlt évek során szembetűnő a változás, miszerint a húshasznú vágómarhák aránya lényegesen csökkent a tejtermelő állatokéhoz képest. A vágómarha-termelés a múltban fontos, exportorientált tevékenyég volt, az utóbbi idők gazdasági, piaci változásai azonban kedvezőtlenül érintették ezt az ágazatot. A 2004. évben viszont éppen ellentétes trend volt megfigyelhető. Jelentősen gyarapodott a kettős hasznosítású tehenek száma, ugyanis a tejtermelő ágazatban az alacsony felvásárlási áron felül a feldolgozók részéről jelentkező fizetési késedelem is nehezítette a gazdálkodók helyzetét. Emiatt egyre többen próbáltak áttérni a húshasznosítású állattartásra, amelynek feltételei egyértelműen javultak 2004-ben. Éves szinten 11%-kal növekedett a vágómarha felvásárlási ára, miközben a bőséges termés miatt a takarmányárak csökkentek.53 A vágómarha iránt 2004. év folyamán a külpiacokon is élénk kereslet mutatkozott. 3.2.1.1. táblázat A szarvasmarha-állomány alakulása (Ezer db) Megnevezés
2000
2001 2002 2003 december 1-jén
Összes gazdaság Szarvasmarha összesen 805 783 770 2000=100% 100,0% 97,3% 95,7% Gazdasági szervezet Szarvasmarha összesen 543 497 494 2000=100% 100,0% 91,5% 91,0% Egyéni gazdálkodó Szarvasmarha összesen 262 286 276 2000=100% 100,0% 109,2% 105,3% Forrás: http://www.fvm.hu/main.php?folderID=1287 52 53
2004
739 91,8%
723 89,8%
489 90,1%
475 87,5%
250 95,4%
249 95,0%
Világgazdaság [2005b] http://portal.ksh.hu/pls/ksh/docs/hun/xftp/idoszaki/mgterm/mgterm04.pdf
44
A hatékonysági, jövedelmezőségi problémák miatt azonban az ország teljes szarvasmarhaállománya továbbra is folyamatosan csökken, 2004-re az ezredfordulóhoz képest mintegy 10%-kal. Az egyéni gazdálkodók a termelésből mintegy 35%-ot, a gazdasági szervezetek pedig kb. 65 %-ot képviselnek. A sertésállomány az átalakulás utáni időszakban jelentősen ingadozott, az ezredfordulón tapasztalható emelkedés után napjainkra újra mélypontra esett vissza. Az ország sertésállománya a KSH adatai szerint 2003-ban még közel 5 millió volt, 2004-ben pedig a tenyésztési kedv további mérséklődése következtében az előző évinél még 17%-kal alacsonyabb. A kedvezőtlen változásokat elsősorban a vágósertés-takarmány árarány alakulása okozta, a vágósertések termelői ára 2003-ban 15%-kal alacsonyabb volt az előző évihez képest, a takarmány ára azonban 46%-kal nőtt. 2004-ben több, mint 20%-kal növekedtek a termelői árak és a bőséges termelés miatt jelentősen visszaestek a takarmányárak is. A javuló árarány következtében hosszabb távon bővülhet a Magyarországi állomány, 2005 végén is már 4,5 millióra emelkedhet.54 3.2.1.2. táblázat A sertésállomány alakulása (Ezer db) Megnevezés
2000
2001 2002 2003 december 1-jén
Összes gazdaság Sertés összesen 4 834 4 822 5 082 4 913 2000=100% 100,0% 99,8% 105,1% 101,6% Gazdasági szervezet Sertés összesen 2 483 2 398 2 635 2 658 2000=100% 100,0% 96,6% 106,1% 107,0% Egyéni gazdálkodó Sertés összesen 2 351 2 424 2 447 2 255 2000=100% 100,0% 103,1% 104,1% 95,9% Forrás: http://www.fvm.hu/main.php?folderID=1287
54
2004
4 059 84,0% 2 369 95,4% 1 690 71,9%
Kapronczai [2003]
45
A táblázat adataiból kitűnik továbbá, hogy a sertéstenyésztés jelentős részét, több mint 40%-át egyéni gazdálkodók adják, bár a 2004-es évben termelésük a gazdasági szervezetekénél nagyobb mértékben csökkent. Az ágazatban 1994-ben bevezették az EU minősítési rendszert, melyből kiderült hogy a legjobb húskihozatalt jelentő E-kategóriába55 a levágott állatoknak csupán 3,7%-a tartozott, míg például Németországban az állomány 31%-a, az U-kategóriánál 17,7%-os magyar eredménnyel a 41 százalékos német áll szemben. A közepesnek mondható R-minőségi osztályba a magyar sertések 43,3 %-a tartozott, míg Németországban csupán 24%-a56. A húsminőség terén az utóbbi években azonban óriásit lépett előre a sertéstenyésztés, a mai eredmények már megközelítik az 1994-es német eredményeket. Az ágazatot mindezek ellenére nagyfokú bizonytalanság jellemzi, a nem megfelelő jövedelmezőég és az értékesítési gondok
következtében
számos
egyéni
gazdálkodó
volt
kénytelen
felhagyni
a
sertéstenyésztéssel. A baromfiágazat az állattenyésztésen belül egyre előkelőbb helyet vív ki magának, 2000-ben az első helyen állt, bár azóta a sertéságazat visszahódította vezető szerepét, elsősorban a tyúkfélék állományának csökkenése miatt. A pulykaállomány azonban több mint duplájára növekedett az elmúlt 15 évben, s így a baromfi-tenyésztés tudta leginkább megközelíteni az 1990-es szintet. A baromfifogyasztás fellendülésében jelentős szerepet játszott az egészségesebb táplálkozás terjedése, amely a fehér húsok fogyasztását hozta divatba. 2003-ra az állomány a 2000-es termelést több mint 20%-kal haladta meg, bár 2004-re visszaesés következett be. A baromfiágazatban az egyéni gazdálkodók a gazdasági szervezeteknél nagyobb részt képviselnek a teljes termelésből. A gazdasági szervezetek állománya egy év alatt alig változott, míg az egyéni gazdaságokban 4,6 millióval kevesebb baromfit tartottak, mint 2003-ban. A csökkenés egyik oka az EU által előírt tartási körülmények szigorítása, a másik pedig, hogy támogatás hiányában a termelők számára komoly konkurenciát jelent az olcsó importcsirke megjelenése a hazai piacon.
55
Az Országos Mezőgazdasági Minősítő Intézet által az eu-s követelményekkel összhangban kialakított vágóhídi minősítési rendszer keretein belül végzett sertésminősítések során az átlagos színhústartalom alapján a legjobbtól a legrosszabbig haladva a következő kategóriák kerülnek meghatározásra: E, U, R, O. 56 Osváth [2002]
46
3.2.1.3. táblázat A baromfi-állomány alakulása (Ezer db) Megnevezés
2000
2001 2002 2003 december 1-jén
2004
Összes gazdaság Baromfi összesen 30 716 34 343 32 206 37 502 32 814 2000=100% 100,0% 111,8% 104,9% 122,1% 106,8% Gazdasági szervezet Baromfi összesen 14 335 14 163 14 763 16 184 16 136 2000=100% 100,0% 98,8% 103,0% 112,9% 112,6% Egyéni gazdálkodó Baromfi összesen 16 381 20 180 17 443 21 318 16 678 2000=100% 100,0% 123,2% 106,5% 130,1% 101,8% Forrás: http://www.fvm.hu/main.php?folderID=1287
3.2.2 Élelmiszeripari termelés A magyar feldolgozóipari kibocsátás körülbelül 15%-át adó élelmiszeripari termelés napjainkban tovább csökken. Az élelmiszer-, ital-, dohánygyártásban a termelés volumene az egy évvel korábbinál nagyobb mértékben, 3,5%-kal mérséklődött 2004-ben. Ez elsősorban a belföldi értékesítés 6,3%-os csökkenésére vezethető vissza, hisz a külpiaci eladások az előző évihez képest mintegy 4%-kal növekedtek. 2004-ben az élelmiszeripari termékeinek közel négyötöde belföldön, egyötöde pedig a külpiacokon került értékesítésre.57 A kibocsátás csökkenésében
az
EU-csatlakozást
követően
megváltozott
szabályozórendszer
áll
(importvám, exporttámogatás megszűnése), valamint az erősödő importverseny. 58 A 2004-es év során a húsipar volt az egyetlen ágazat, ahol a termelés növekedett. A hús-, baromfihús-készítménygyártás mintegy másfélszeresére bővült, a baromfihús-feldolgozás pedig szintén emelkedett, noha kisebb mértékben. Ezen két terület növekvő teljesítményének köszönhetően sikerült ellensúlyozni a húsfeldolgozás, -tartósítás termelésének 13%-os visszaesését.
57
http://www.ksh.hu/pls/ksh/docs/hun/xftp/idoszaki/ipep/ipep04.pdf A 2004. évi élelmiszerexport 3 százalékos volumennövekedésével szemben az import 24 százalékos növekedést ért el.
58
47
3.2.2.1. táblázat Az élelmiszer, ital, dohány főcsoport részesedése a teljes ipari kibocsátáson belül (2004. évi árszinten, százalékban) Ágazat
2001
2002
2003
2004
Élelmiszer, ital, dohány gyártása
15,5
15,3
14,2
12,6
Forrás: http://www.ksh.hu/pls/ksh/docs/hun/xftp/idoszaki/ipep/ipep04.pdf Az élelmiszer-, ital-, dohánygyártás feldolgozóiparon belüli súlya évről évre – a három év alatt összesen mintegy 3 százalékkal – mérséklődött, de még így is a feldolgozóipar harmadik legnagyobb ágazata maradt. Az élelmiszeripari beruházások 2004-ben 8,6%-kal növekedtek.59 Megoszlásuk azonban korántsem kiegyenlített. A tőkeerős tulajdonosi csoportok által irányított vállalkozások továbbra is előnyben vannak azokkal szemben, amelyek a múltból örökölt strukturális problémák mellett, elégtelen pénzügyi, fejlesztési forrásokkal rendelkeznek.60 Az élelmiszeripari beruházások célja a termelés hatékonyabbá tételén, a minőségi színvonal javításán, valamint a versenyképesség növelésén túl elsősorban az élelmiszerbiztonsági, az állatvédelmi, a higiéniai és a környezetvédelmi előírásoknak való megfelelés. Ezen szempontok az európai uniós csatlakozásunk óta különösen nagy hangsúlyt kaptak, s meg kell jegyezni, hogy az EU szigorú előírásainak való megfelelési kényszer jelentős költségtöbbletet eredményezett az élelmiszeriparban61, ezért számos vállalkozás került kritikus pénzügyi helyzetbe, vagy kényszerült tevékenységének beszüntetésére.
3.3
A Z EU- CSATLAKOZÁS
HATÁSA A MAGYAR AGRÁRGAZDASÁGRA
Magyarország a 2002. év végén sikeresen lezárta többéves csatlakozási tárgyalásait az Európai Unióval, s így 2004 májusában az EU tagjává váltunk. A tárgyalások befejeztével kialakult az agrárgazdaságunkat és -külkereskedelmünket szabályzó feltételrendszer, melynek alapján a magyar gazdák megjelenhetnek az unió hatalmas vásárlóerőt jelentő, közel ötszáz milliós piacán. 59
http://www.ksh.hu/pls/ksh/docs/hun/xftp/idoszaki/ipep/ipep04.pdf A magyar mezőgazdaság és élelmiszeripar számokban. 61 Pl.: a HACCP élelmiszer-biztonsági rendszer kiépítésével kapcsolatban 60
48
Az igen részletes, a magyar gyakorlattól számos elemében alapvetően eltérő közösségi szabályozás átvétele szigorú jogharmonizációs, intézményfejlesztési és gazdaságfejlesztési programot írt elő Magyarország számára. Sajnos ezen feltételek teljesítése nem történt meg maradéktalanul, továbbá kívánni valót hagy maga után az agráriumban dolgozók az uniós agrárszabályozásról történő tájékoztatása, a tagságból fakadó követelményekre, új kihívásokra való felkészítése is. A csatlakozási tárgyalások értelmében az uniós vidékfejlesztési támogatások az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alapból érkeznek majd Magyarországra. Ezen támogatások egy részét már a tárgyalások során felosztották a jelölt országokra, másik részük a Nemzeti Fejlesztési Tervben kerül meghatározásra. Az új tagállamokban a csatlakozási szerződés átmeneti időszakot ír elő a közvetlen kifizetési rendszer fokozatos bevezetésére, így a magyar gazdák a közösségi forrásból 2004-ben a közvetlen támogatások 25%-ára, 2005-ben 30, 2006-ban 35%-ára jogosultak, amely további fokozatos emelkedés után 2013-ban eléri a 100 százalékot. 3.3.1. táblázat Magyarország közösségi költségvetésből finanszírozott közvetlen támogatásai (Millió EUR) 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 Összeg 350,8 408,7 495,1 618,5 741,9 865,2 988,6 1111,9 1235,3 Forrás: 583/2004/EK tanácsi rendelet A tárgyalások eredményeként ugyanakkor mód van a közvetlen támogatások évenként maximum 30%-kal történő kiegészítésére a nemzeti költségvetésből. A csatlakozási tárgyalások további lényeges témaköre volt a termelési kvóták ügye. A tárgyalások során sikerült elérni, hogy a termelési kvóták fedezzék a jelenlegi magyar termelést, sőt egyes esetben fejlődési lehetőséget is biztosítsanak (pl. húsmarha, cukorkvóta). EU-s tagállammá válásunk után mezőgazdaságunkat a Közös Agrárpolitika (KAP) rendelkezései szabályozzák62. A 2003-ban elfogadott KAP reformok az általános uniós
62
A magyar kormány 81/2003. (VI. 7.) Kormány rendeletével létrehozta a KAP magyarországi működtetéséért felelős Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalt.
49
túltermelés miatt a közvetlen támogatásokat minél inkább függetleníteni fogják a termeléstől, s az egységes gazdaságtámogatási rendszer (Single Payment Scheme: SPS) kerül bevezetésre. Az elfogadott reform előtérbe helyezi a mezőgazdaság versenyképességének növelését, a termelés ösztönzése helyett a termelők támogatását, illetve a termelési funkció és a vidékfejlesztési célok közötti harmónia erősítését. A szándéktól függetlenül a támogatásokat azonban nem sikerült teljes mértékben elszakítani a termeléstől. Egyes kompromisszumok eredményeként számos választható és kötelezően termeléshez kötött támogatási jogcím maradt érvényben. Az egységes gazdaságtámogatás mellett tehát a termeléshez kötött termékspecifikus támogatások alkalmazására is sor kerül a jövőben. A
magyar
belépés
tapasztalatait
összegezve
elmondható,
hogy
az
nem
volt
problémamentes, hisz a csatlakozással a mezőgazdaságban dolgozók kiszámíthatóbb feltételeket, az uniós és nemzeti források folyósításának zökkenőmentes lebonyolítását várták, ám az előírt intézményrendszer nem épült ki megfelelő módon, s ennek következtében a támogatások nem jutottak el időben a gazdákhoz. Az ágazat támogatottsági szintje azonban 13,8%-ról 18,1%-ra nőtt, noha még így is messze elmarad a régi tagállamok 30%-feletti részarányától.63 A tejtermelő szarvasmarhatartó gazdálkodások a termelési költségek növekedése és a nyomott felvásárlási árak miatt 2004-ben jelentős vesztséget könyvelhettek el. A kisgazdaságok számára a jövőben azonban megoldást jelenthet a húsmarhatartásra történő átállás. Bár 2005-ben csökkent a nemzeti támogatás mértéke, ez az ágazat a tejtermeléssel szemben még így is ígéretesebb alternatívának tűnik. Az uniós közvetlen támogatások emelkedésének köszönhetően az ágazat jövedelmezőségének javulása várható a jövőben, s az exportlehetőségei is figyelemre méltóak. A sertéstenyésztési ágazatra rendkívüli terhet rónak az EU környezetvédelmi előírásainak való megfeleléshez szükséges beruházási költségek. A gazdaságok jövedelempozícióján valamelyest ugyan javított, hogy 2005-ben az ágazat felvásárlási árai emelkedtek, ám számos gazdálkodó még így is kritikus pénzügyi helyzetben van. A legnagyobb versenyhátrányt az jelenti, hogy az ágazat szervezettsége és koncentráltsága jelentősen elmarad jelentős
63
Gráf [2005]
50
sertéshús-termelő tagországoktól, így várható, hogy a jövőben nagyobb mennyiségben fog sertéshús érkezni a többi tagországból hazánkba. A piac megnyitása akár négy-hat évig elhúzódó hullámvölgyet is okozhat a szektorban. A csatlakozó országok baromfitermelői jelentős állami támogatások mellett sikeresen modernizálták a termelést az EU-csatlakozás időpontjára, ez hazánkban sajnos nem történt meg, ezért a hazai ágazat versenyhátrányban van az európai piacon. A baromfitartással foglalkozó gazdaságokat ezért nehéz helyzetbe hozta az EU-ból egyre nagyobb mennyiségben érkező olcsó baromfihús, s meg kell jegyezni azt is, hogy a hazai gazdaságok egy része már az előző évben is a behozott csirkehús importára feletti önköltséggel állította elő termékeit. 2005 első félévében mintegy 10%-kal csökkent az ágazat kibocsátása. A belföldi eladások ugyan
valamelyest
emelkedtek,
az
export
viszont
a
külpiacokon
jelentkező
versenyhátrányunknak köszönhetően nagymértékben visszaesett. A felvásárlási árak visszaesése a takarmányárak csökkenésének köszönhetően nem sodorta még kritikusabb helyzetbe az ágazati vállalkozásokat. További problémát jelent, hogy a beígért uniós és költségvetési támogatások kifizetése késett, a piaci szereplők nem jutottak hozzá időben az állatjóléti dotációkhoz sem, e nélkül pedig a szigorú uniós követelményeknek való megfelelés jelentős költségtöbbletet jelent. A szektor a jövőben várhatóan tovább koncentrálódik majd, kiszorítva a felesleges vágókapacitásokat, s továbbra is komoly fenyegetést jelent az EU-ból érkező olcsó import. Az élelmiszeriparban az uniós csatlakozást követően a belföldi piacon ugrásszerűen nőtt az EU-ból származó alacsony minőségű és olcsó, feldolgozott élelmiszer, nehéz helyzetbe hozva ezzel a magyar termelőket, akik folyamatosan vesztettek belpiacaikból. Ennek is köszönhető, hogy 2005 első félévében az előző év azonos időszakához viszonyítva 2,3%-kal csökkent az élelmiszeripar
bruttó termelési értéke. Ezzel párhuzamosan a hazai cégek belföldi
értékesítése újabb 2%-kal zsugorodott.64 Az élelmiszerexport azonban 3,3%-kal nőtt, ami azt mutatja, hogy több ágazatnak nem voltak versenyképességbeli gondjai az uniós és nemzetközi piacon. Az exportban a sör-, szeszesital-, cukor-, édesség- és üdítőágazat pozíciói javultak, sikerült kihasználni az uniós csatlakozás kedvező hatásait, a baromfi- és húskészítmények kivitele viszont jelentősen, mintegy 21-24%-kal visszaesett. Ebben elsősorban az alacsony külpiaci árak és a versenyképességet rontó húsipari többletköltségek játszottak szerepet, mint
64
Világgazdaság [2005e]
51
például a környezetvédelmi, hulladékmegsemmisítési pluszkiadások. A húságazat válságát tükrözik a belföldi értékesítési adatok is, amelyek szerint az eladások 41%-kal csökkentek 2005 első félévében.65 További problémát jelent a hazai cégek számára az áruházláncok erőteljes árleszorító politikája, valamint az, hogy tizennyolcféle módon szednek díjakat az élelmiszeripari beszállítóktól. A kedvezőtlen tendenciák visszaszorítását segíthetné elő az új kereskedelmi törvény a beszerzési ár alatti eladások szabályozásával, valamint az élelmiszerbiztonsági ellenőrzések fokozása, s szabálytalanságok esetén a megfelelő szankciók életbe léptetése. A szakosodás és koncentráció fokozása pedig hozzájárulhatna az eu-s importőrök által keltett jelentős piaci versenyben való fennmaradáshoz. Összességében a közösségi feltételek teljesítése, a technológiai-műszaki lemaradás, az elégtelen innovációs és marketingtevékenység okozza a legnagyobb problémát az élelmiszeriparban.66 Az agrárkormányzatnak a KAP keretein belül megengedett lépésekkel meg kell akadályoznia hogy hazánk „Európa élelmiszertermelésének szemétlerakó helyévé váljon.” (Gráf [2005]) A magyar mezőgazdaság és élelmiszeripar egészét tekintve a gazdálkodók és termelők hosszabb távon a jelenlegi nehézségek ellenére mégiscsak nyernek majd Magyarország uniós tagságával. A támogatási szint ugyanis növekszik, ha nem is oly mértékben, mint ahogy azt előzetesen várták az érintettek, az intézményrendszer továbbfejlesztése hozzájárulhat a kifizetések időbeni teljesítéséhez. A feltételek kiegyensúlyozottabbá, átláthatóbbá válnak, a versenyképes termékek számára pedig a több mint ötszáz milliós fizetőképes piac kiváló értékesítési lehetőséget kínál.
3.4
A
MAGYAR AGRÁR - KÜLKERESKEDELEM
Magyarország számára nyitott gazdaságú ország lévén a külkereskedelem elsődleges fontosságú. Hazánk ipari termelési szerkezete és a belföldi energiaforrások szűkössége miatt folyamatosan és növekvő mértékben kényszerül importra, így különösen fontos megemlíteni, hogy az élelmiszer-gazdaság az egyetlen termelő ágazat, amely tartósan és folyamatosan pozitív külkereskedelmi egyenleget képes előállítani, noha a kivitel a korábbi évekhez viszonyítva csak stagnált, míg az import dinamikusan növekedett. 65 66
Világgazdaság [2005d] Világgazdaság [2005e]
52
Az agrártermelés potenciális adottságait vizsgálva szembetűnik, hogy lehetőségeinket nem használjuk ki megfelelően. A Nyugat-Európai országokhoz viszonyítva export-intenzitásunk alacsony. Ennek legszemléletesebb mutatója az egy hektár mezőgazdasági területre jutó agrárexport. Ez a szám 2000-ben Hollandia esetében 14 112, Dániában 3297, míg Magyarországon csupán 372 USD volt, ám a volt szocialista országokkal való összehasonlításból kiderül, hogy hazánk helyzete a térségben kedvező, hisz ez a mutató Lengyelországban 131, Romániában 25 USD-ről tanúskodik.67 A magyar agrár-külkereskedelemben az előző évtized második felétől kiemelkedő fontosságú a globalizáció szerepe. A külföldi tőkebefektetések hazánkba történő áramlása, valamint a piaci korlátok mérséklődése általánosságban kedvezően hatott a magyar exportra, de ezeket a hatásokat a mezőgazdasági és élelmiszer-ipari termékek tekintetében a hazai termelés színvonalcsökkenése és a piacra jutási versenyképességben jelentkező hiányosságaink elnyomták. A teljes nemzetgazdaság nyitottabbá vált, ez azonban az agrárexportra nem jellemző.
3.4.1 Az
agrárexport,
-import
helye
a
teljes
külkereskedelmi
forgalomban A teljes magyar nemzetgazdasági exporton belül az agrárágazat kivitelének aránya a rendszerváltás óta a világban tapasztalható irányzatoknak megfelelően csökkenő tendenciát mutat. 3.4.1.1. táblázat Az agrárexport részesedése a teljes nemzetgazdasági kivitelből (Előző év százalékában) 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 24,9 26,2 24,8 22,4 21,6 22,7 17,6 15,0 12,1 9,2 8,0 7,5 7,8 7,5 6,0
Forrás: Kapronczai [2003]:p.52 http://www.akii.hu/gazdel/frames.htm http://portal.ksh.hu/pls/ksh/docs/hun/xftp/idoszaki/mgterm/mgterm04.pdf A mezőgazdaság és az élelmiszeripar a teljes nemzetgazdasági exportból 1990-ben majd 25% körüli arányban részesült, az azt követő évben tovább növekedett a részaránya, ám 1992-től folyamatosan és drasztikusan csökkent, 1997-ben mindez felgyorsult, 2004-ben pedig már 67
Burgerné [2001]
53
csupán 6%-os részt képviselt. Ennek legfőbb oka az volt, hogy az agrárexport hullámzó teljesítménye mellet a teljes kivitel 1994-től folyamatosan, dinamikusan növekedett.
3.4.1.2. táblázat Az agrárimport részesedése a teljes nemzetgazdasági behozatalból (Előző év százalékában) 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 8,5 5,8 6,0 6,4 7,3 6,3 5,2 5,1 4,7 3,5 3,2 2,9 3,5 3,5 3,5
Forrás: Kapronczai [2003]:p.52 http://www.akii.hu/gazdel/_frames.htm http://portal.ksh.hu/pls/ksh/docs/hun/xftp/idoszaki/mgterm/mgterm04.pdf
A teljes nemzetgazdasági behozatalból az agrárimport még kisebb részt képvisel és aránya szintén csökkenő tendenciát mutat. 1990-ben 8,5%-ot tett ki, azóta az 1994-es fellendülést követően 2001-ig folyamatosan csökkent, 2002 óta pedig minden évben 3,5%-ban részesedett. Az élelmiszergazdaság importjának volumene ugyan növekvő, az egyéb ágazatok behozatala azonban még gyorsabban emelkedik.
Mindez nem sajátos magyar jelenség, ugyanez megfigyelhető az EU-ban is, ahol 1990-ről 2000-re az agrárexport részesedése 11-ről 8%-ra, a harmadik országokkal folytatott külkereskedelemben pedig 8-ról 6%-ra csökkent. Ez a folyamat része annak a tendenciának, amiről a WTO adatai is tanúskodnak, miszerint a világkereskedelemből a mezőgazdaság aránya az 1990-es 12%-ról 2000-re 9%ra csökkent.68
68
Kapronczai [2003]
54
3.4.2 Az agrár-külkereskedelmi forgalom alakulása A mezőgazdasági és élelmiszer-ipari kivitel értékének az elmúlt másfél évtizedes változását az alábbi táblázat szemlélteti. 3.4.2.1. táblázat A mezőgazdaság és az élelmiszeripar kivitelének alakulása (Millió USD, előző év százalékában) 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004
Export értéke 2387 2669 2653 1974 2307 2901 2746 2857 2772 2310 2256 2544 2668 3199 3277
Előző évhez képest 111,8% 99,4% 74,4% 116,9% 125,7% 94,7% 104,0% 97,0% 83,3% 97,7% 112,8% 104,9% 119,9% 102,4%
Forrás: Kapronczai [2003]:p.57 http://www.akii.hu/gazdel/_frames.htm Mezőgazdasági és élelmiszeripari kivitelünk a rendszerváltás után az 1993-as mélypontot követően lendületesen növekedett, az 1995-ös restrikciós csomag hatására, majd az orosz pénzügyi válság után is visszaesés volt tapasztalható, azt követően azonban a 2001. év utáni törést leszámítva folyamatosan bővült agrárexportunk. 2004-ben csupán 2,4%-kal haladta meg a forgalom az előző évit. Agrártermelésünk szektorai a következőféleképpen részesedtek a külkereskedelemből: Az 1990-2002-es időszakban átlagban az állattenyésztés 34%-kal, a növénytermesztés 27%kal, az élelmiszer-ipar pedig 39%-kal járult hozzá az export-árbevételhez.69 Az ezredforduló óta az állattenyésztési ágazatok részesedése az átlag alatt volt, a növénytermelés ágazatainak részaránya erősen ingadozott. Az élelmiszer-feldolgozás részaránya növekvő tendenciát mutatva 43% fölé emelkedett. 69
Kapronczai [2003]
55
2004-ben az állattenyésztésen belül a hús és vágási termékek exportja a teljes agrárgazdasági exporton belül mintegy 21% százalékot képviselt. Az élőállat-kivitel mintegy 5% körüli értékkel járult hozzá az exporthoz.70 3.4.2.2. táblázat Az élő állat, hús és húskészítmény csoportok teljesítménye 2004-ben (Millió Ft, folyó áron, előző év százalékában) Kivitel értéke Előző évhez képest 662 999 105,2% Élelmiszerek, italok, dohány 633 460 105,8% Élelmiszer és élő állat 32 452 113,9% Élő állat 164 701 102,8% Hús és húskészítmény Forrás: http://portal.ksh.hu/pls/ksh/docs/hun/xftp/idoszaki/mgterm/mgterm04.pdf A külkereskedelmi forgalmon belül az export – folyó forint áron – 5,2 százalékkal haladta meg a 2003. évit. Az élelmiszerek közül a legnagyobb forgalmat jelentő húsok és húskészítmények kiviteléből származó árbevétel 2,8%-kal haladta meg a 2003-as forgalmat, ám az árucsoport teljes kivitelből való részesedése 25% alá csökkent. Az élőállat-kivitel forgalma ugyan csökkent, de a külpiaci árak kedvező alakulása következtében 14%-kal magasabb árbevételt eredményezett.71 3.4.2.3. táblázat A mezőgazdaság és az élelmiszeripar bevitelének alakulása (Millió USD, előző év százalékában) 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004
Import értéke 735 660 660 799 1060 978 940 1088 1199 995 1017 1135 1306 1680 2076
Előző évhez képest 89,8% 100,0% 121,1% 132,7% 92,3% 96,1% 115,7% 110,2% 83,0% 102,2% 111,6% 115,1% 128,6% 123,6%
Forrás: Kapronczai [2003]:p.57 http://portal.ksh.hu/pls/ksh/docs/hun/xftp/idoszaki/mgterm/mgterm04.pdf 70 71
http://portal.ksh.hu/pls/ksh/docs/hun/xftp/idoszaki/mgterm/mgterm04.pdf http://portal.ksh.hu/pls/ksh/docs/hun/xftp/idoszaki/mgterm/mgterm04.pdf
56
Az import alakulását vizsgálva elmondható, hogy az 1993-as mélypont nem befolyásolta oly mértékben a forgalom alakulását, mint az export esetében. Az 1995-ös és 1998-as események azonban ugyanúgy érzékeltették hatásukat, s visszaesést okoztak. Az ezredforduló óta azonban folyamatosan növekszik mezőgazdasági és élelmiszeripari behozatalunk, 2004-re az előző évhez képest már majdnem 400 millió USD-vel, ami 23,6%-os emelkedést jelent. Az agrárimportból az állattenyésztés főcsoportjai az utóbbi években átlagosan 13%kal, a növénytermelés és élelmiszer-feldolgozó ipar főcsoportjai pedig 27, illetve 60%-kal részesedtek. A részesedéi arányok viszonylag stabilnak mondhatók, bár az élelmiszeripar behozatala az új évezredben lendületes növekedést mutat.
3.4.2.4. táblázat Az élő állat, hús és húskészítmény csoportok teljesítménye 2004-ben (Millió Ft, folyó áron, az előző év százalékában) Behozatal értéke Előző évhez képest 419 946 128,4% Élelmiszerek, italok, dohány 376 401 125,5% Élelmiszer és élő állat Élő állat 20 223 423,5% Hús és húskészítmény 32 792 192,9% http://portal.ksh.hu/pls/ksh/docs/hun/xftp/idoszaki/mgterm/mgterm04.pdf
Az élelmiszerek, italok, dohány főcsoport termékeinek behozatala 28,4%-kal növekedett 2003-hoz képest. Az élelmiszer- és élő állat-behozatal bővülésének dinamikája szintén jóval meghaladja az előző évit. Legnagyobb növekedés az élő állatok importjánál következett be, értéke a múlt évinek több mint négyszeresére, a hús- és húskészítmények behozatala közel kétszeresére nőtt.
57
3.4.2.5. táblázat A mezőgazdaság és az élelmiszeripar külkereskedelmi forgalmának egyenlege (Millió USD) 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004
Egyenleg 1652 2009 1993 1175 1247 1923 1806 1769 1573 1315 1239 1409 1362 1519 1201
Előző évhez képest 121,6% 99,2% 59,0% 106,1% 154,2% 93,9% 98,0% 88,9% 83,6% 94,2% 113,7% 96,7% 111,5% 79,1%
Forrás: Kapronczai [2003]:p.57 http://portal.ksh.hu/pls/ksh/docs/hun/xftp/idoszaki/mgterm/mgterm04.pdf Az agrár-külkereskedelmi forgalom egyenlegét szemügyre véve megállapítható, hogy tartósan pozitív, bár igencsak hullámzó tendenciát mutat. Az 1993-as visszaesés több mint 40%-ra rúgott, 1995 kiemelkedő eredményt hozott, 54,2%-os egyenlegbővüléssel, az azt követő évben a már említett események hatására megtört a lendület, csakúgy, mint az 1998-as válság eredményeképp. Az ezredforduló óta évente hullámzó teljesítményt figyelhető meg agrárkülkereskedelmünk egyenlegének alakulásában. A 2003-as 11,5%-os növekedést 2004-ben majd 20%-os csökkenés követte.
3.4.3 Célpiacok és beszállítók Agrár-külkereskedelmünk célpiacai az elmúlt évtizedben alapjában véve nem változtak. Az első öt ország részesedése 40-50% között alakul. Az export oldalon Magyarország legfontosabb partnerországai a következők:
58
3.4.3.1. táblázat Magyarország agrárexportjának első öt célországa (Részesedésük százalékban) Országok
Arány
Németország
20%
Ausztria
7%
Oroszország
6%
Olaszország
6%
Románia
5%
Együtt
44%
Forrás: Kapronczai [2003]:p.61 Magyarország agrárexportjának legfontosabb partnerországa évek óta Németország, Oroszország 1998-ig folyamatosan a második helyet foglalta el, napjainkra azonban Ausztria megelőzte őt. További fontos célországok a volt Jugoszlávia tagállamai, illetve Lengyelország. 3.4.3.2. táblázat Magyarország agrárimportjának első öt beszállító országa (Részesedésük százalékban) Országok Brazília Németország Hollandia Olaszország Lengyelország Együtt
Arány 12% 12% 9% 7% 6% 46%
Forrás: Kapronczai [2003]:p.61 Az agrárimport beszállítói közül Brazília, Németország, Hollandia szerepe kiemelkedő, a további helyeken már kisebb a koncentráció, mint az export esetében. Fontos partner továbbá Ausztria, Olaszország, Franciaország, USA, ill. egyre inkább Szlovákia is. Ha régiók szerint vizsgáljuk agrár-külkereskedelmünk legfontosabb piacait, akkor a tíz új tagországgal kibővült EU szerepe az elsődleges. 2004-ben a teljes élelmiszerexport közel 68%-a irányult ebbe az országcsoportba, és innen származott az import 83%-a is. Ez az arány
59
az egy évvel korábbihoz képest az exportnál 19, az importnál 33%-os növekedést jelentett.72 Ezen országokból származó import növekedése jóval erősebb volt az elmúlt években, mivel a kereskedelmi megállapodásokban meghatározott export kvótákat hazánk alacsony vagy közepes mértékben tudta kihasználni, míg a hazánkat megcélzó EU-exportőrök jóval kedvezőbb kvótakihasználást voltak képesek elérni. A dinamikus növekedés másik fő oka, hogy az EU immár 25 tagországot foglal magába. Az EU-n kívüli országok csoportján belül is meghatározó az európai országokkal folytatott külkereskedelem, aránya a 2004. évi élelmiszerexportban 26%, az importban 9% volt.73 A tartósan pozitív magyar élelmiszergazdasági külkereskedelmi egyenlegből növekvő arányban részesedtek ezen országok, noha az ide irányuló kivitel belső szerkezete bizonytalan, exportőreink és termékeink, valamint a célpiac folyton változik. A kedvező nettó exportőri helyzetünk mellett azonban meg kell említeni, hogy az import folyamatosan bővült. Az Európán kívüli országok közül a kivitelben az ázsiai országok aránya, az importban az amerikai országoké volt meghatározó a 2004-es év során, 5-5%-os részesedéssel.74 A magyar agráruim negatív eredményt egyedül Latin-Amerikával szemben könyvelhetett el, a takarmány-, kávé és déligyümölcsimport miatt. Összességében tehát elmondható, hogy agrár-külkereskedelmünkben behozatalunk, de még inkább a kivitelünk leginkább az európai országokra összpontosul, kivételt csupán a latinamerikai országok képviselnek, különösen Brazília.
IV. A Z O R O S Z - M A G Y A R A G R Á R K E R E S K E D E L E M ALAKULÁSA
4.1
T ÖRTÉNETI
ÁTTEKINTÉS
Magyarország 1949-ben a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának tagjává vált, s ennek következtében jelentősen átrendeződtek külgazdasági kapcsolatai. Míg korábban elsősorban a nyugati országokkal folytatott kereskedelmet, az ötvenes-hatvanas években szinte kizárólagos
72
http://portal.ksh.hu/pls/ksh/docs/hun/xftp/idoszaki/mgterm/mgterm04.pdf http://portal.ksh.hu/pls/ksh/docs/hun/xftp/idoszaki/mgterm/mgterm04.pdf 74 http://portal.ksh.hu/pls/ksh/docs/hun/xftp/idoszaki/mgterm/mgterm04.pdf 73
60
külkereskedelmi partnereivé a szocialista országok váltak, azon belül pedig Oroszország súlya volt a meghatározó. Mivel Magyarország nyersanyagok tekintetében messze nem önellátó, ezért importunk döntő hányadát adták a Szovjetunióból származó energiahordozó- és nyersanyagszállítások, amiért cserébe a szovjet igényeknek megfelelő mezőgazdasági, feldolgozóipari termékeket és gépeket exportáltunk, s így egy sajátos kettős függés határozta meg a magyar külkereskedelmet.75 A hatvanas években bevezetett reformtörekvések, a piacgazdaság alapjainak megteremtése egyre nagyobb ellentmondásba kerültek a KGST merev irányítási mechanizmusával, s csökkenni kezdett a KGST országok túlsúlya a magyar külkereskedelmi forgalomban. A világgazdasági nyitás politikája már egyértelműen tükrözte a magyar kormányzat a kapcsolatok lazítására, a gazdasági függőség csökkentésére irányuló törekvéseit. 1990-91 fordulóján a konvertibilis alapú elszámolásra való áttéréssel gyakorlatilag megszűnt a KGST. (Hivatalosan 1991. június 28-án). A kereskedelem fő szabályozó eszközévé ezután a devizaárfolyam és a vám lett. A külkereskedelmi kapcsolatok radikálisan átrendeződtek, Magyarországi is új értékesítési és beszerzési forrásokat keresett.76 A rendszerváltást követően a magyar – orosz kereskedelmi kapcsolatok jelentősen mérséklődtek. 1991 fordulópontot jelentett a kapcsolatokban, mivel külkereskedelmi egyenlegünk ettől kezdve deficites Oroszországgal szemben. 1992 – 1997 között importunk fokozatosan emelkedett, exportunk pedig 1992-ben ugyan növekedett, 1993-94-ben azonban visszaesett, aztán stabilizálódott, majd 1997-ben ismét növekedett. Az 1998-as orosz pénzügyi válság hatására az Oroszországba irányuló magyar kivitel szinte teljesen leállt, s a behozatal is érzékelhetően csökkent. 1999 második felétől ismét élénkülés figyelhető meg a kétoldalú kereskedelemben, 2001 után azonban ismét visszaesés volt tapasztalható. 2003-tól kedvező fordulat következett be a magyar – orosz kereskedelemi kapcsolatok alakulásában, a két ország közti forgalom évi 30%-ot meghaladó ütemben bővül. A két ország gazdasági kapcsolatát azonban máig döntően az határozza meg, hogy hazánk Oroszországból szerzi be energiahordózó-szükségleteinek nagy részét, ezzel szemben a 75 76
Majoros [1999] Majoros [1999]
61
magyar feldogozott termékek, gépek és agrártermékek kivitele tekinthető mérvadónak, de az orosz aktívum évek óta jelentős mértékű. A továbbiakban az 1998-as válság előtti, az azt követő időszakra, majd napjainkra vetítve szeretném bemutatni, hogyan alakult a kétoldalú áruforgalom, azon belül is az agrártermékek külkereskedelme.
4.1.1 1991-től – 1997-ig 1991-ben a dollárelszámolásra való áttérést követően a magyar gazdaságot valódi sokk érte. A magyar – szovjet áruforgalomban az import 40%-kal, az export pedig több mint felével esett vissza. Utóbbi azért is jelentett különösen súlyos problémát, mivel azt megelőzően a hazai termelés jelentős hányada az orosz piacon került értékesítésre, a forgalom ilyen arányú csökkenése pedig nagyban hozzájárult a magyar gazdaság visszaeséséhez. A KGST megszűnt, Magyarország a nyugati országok felé fordult, a volt KGST-tagországokkal fenntartott gazdasági kapcsolatokra azonban továbbra is szüksége volt, mivel azokat már ismerte, földrajzilag közel helyezkedtek el, és mert nyersanyagok tekintetében a magyar gazdaság továbbra is függött Oroszországtól. 4.1.1.1. táblázat Magyar – orosz külkereskedelmi forgalom (Millió USD) Magyar export millió USD 1991=100% 1362,1 100,0 1991* 1133,4 83,2 1992 945,0 69,4 1993 807,0 59,2 1994 822,8 60,4 1995 775,7 56,9 1996 961,8 70,6 1997 Forrás: Réthi [2000] *A Szovjetunióra vonatkozó adat
Magyar import millió USD 1991=100% 1731,5 100,0 1674,0 96,7 2399,3 138,6 1745,8 100,8 1839,8 106,3 2055,1 118,7 2019,5 116,6
1992-1996 között az Oroszországba irányuló magyar export csökkenő tendenciát mutatott, s összességében több mint 30%-kal esett vissza. 1997-ben ez a folyamat megszakadt és kivitelünk az 1993-es évit meghaladó szintet ért el. Az export összetétele az időszak során nem nagyon változott, az élelmiszeripari cikkek részaránya folyamatosan emelkedett, egy-két éves stagnálás után a gyógyszerexport is egyenletesen nőtt.
62
A 90es évek fordulóján jelentős mértékben megnőtt a magyar – (orosz) külkereskedelemben a közvetítőkereskedelem szerepe. Az agrárexportban jóformán minden termékre kiterjedően megjelentek az elsősorban nyugati közvetítők. A „middleman trade”-ként emlegetett üzletek az összforgalomban 20-30%-os arányt képviseltek. Az import a vizsgált időszakban folyamatosan bővült, 1997-re mintegy 21%-kal, az 1993-as kiugró értéket jelentősen befolyásolta, hogy az orosz államadósság fejében közel 30 MÍG-29es repülőgépet vásárolt hazánk. A behozatal összetételében az energiahordozók aránya tartósan meghaladta a 70%-ot, a feldolgozott termékeké pedig fokozatosan csökkent. Ha az élelmiszerek árucsoportjának teljes forgalmon belül képviselt részarányát vizsgáljuk, fontos megemlíteni, hogy a statisztikai kimutatásokban az árucsoportok szerinti felosztás az OECD-s, valamint EU-s követelményekkel összhangban 1995-ben megváltozott. Az alábbi táblázat a vizsgált árucsoport kivitelének alakulását szemlélteti. 4.1.1.2. táblázat Az élelmiszerek árufőcsoportjának részesedése az Oroszországba irányuló teljes magyar kivitelből (Százalékban) Export Élelmiszer-anyag, élőállat, élelmiszer Részarány a teljes forgalmon belül 24,8 1990* 37,1 1991* 48,8 1992 29,5 1993 41,3 1994 Élelmiszer, ital, dohány 47,1 1995 40,4 1996 36,7 1997 Forrás: Réthi [2000] *A Szovjetunióra vonatkozó adat Jól látható, hogy az élelmiszer-ipari kivitelünk részesedése jelentős volt. A vizsgált időszakban a gépipari cikkek volumenének csökkenése okán a mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek dominanciája volt jellemző. Míg a teljes orosz importban ezen termékek aránya csak 24% körül alakult, addig a magyar exportból 35-40% körül részesedtek. 63
Ennek fői okai a földrajzi közelség, az, hogy a magyar külkereskedők ismerték az orosz piacot, az igényeket, valamint hogy a magyar termékek ismertek, kedveltek voltak az orosz vásárlók körében. Az adott árucsoport behozatalának változásait szemlélteti a következő ábra: 4.1.1.3. táblázat Az élelmiszerek árufőcsoportjának részesedése az Oroszországból származó teljes magyar behozatalban (Százalék) Import Élelmiszer-anyag, élőállat, élelmiszer Részarány a teljes forgalmon belül 2,6 1990* 1,7 1991* 0,6 1992 0,1 1993 0,2 1994 Élelmiszer, ital, dohány 0,1 1995 0,1 1996 0,2 1997 Forrás: Réthi Sándor * A Szovjetunióra vonatkozó adat A teljes forgalmon belül az árucsoport részesedése az energiahordozók dominanciája mellett elenyésző, 1995 környékén szinte a nullára csökkent. A Szovjetunió összeomlását követően az orosz gazdaság válsága következtében a teljesen liberalizált magyar piacon az orosz cégek versenyképtelenné váltak. A kevés importált termék közé az alábbiak tartoznak: halak, halkészítmények, kaviár, köles, juhsajt, illetve vodka.
4.1.2 Az 1998-as pénzügyi válságtól 2002-ig Az orosz pénzügyi válság 1998-ban azután robbant ki, hogy a kormány augusztusban közzé tette a rubel leértékelésével egyenértékű árfolyamsáv-módosítást, 90 napos moratóriumot hirdetett a kereskedelmi bankok külföldi adósságtörlesztésének fizetésére, valamint bejelentette az 1999 előtt lejáró mintegy 40 milliárd dollárnyi állampapír átütemezését. Ezen intézkedések következtében az orosz pénzügyi rendszer összeomlásával a gazdaság több hétre megbénult. A válság következtében rohamosan felgyorsult az orosz tőke kiáramlása az
64
országból, jelentősen megrendült a befektetők bizalma, így a rubel árfolyama lezuhant, az infláció rohamosan nőtt (a havi infláció kétjegyűvé vált).77 4.1.2.1. táblázat Magyar – orosz külkereskedelmi forgalom (Millió USD) Magyar export Magyar import millió USD 1997=100% millió USD 1997=100% 660,7 68,7 1666,0 82,5 1998 356,2 37,0 1631,1 80,8 1999 455,4 47,3 2588,6 128,2 2000 472,3 49,1 2369,0 117,3 2001 454,8 47,3 2284,0 113,1 2002 Forrás: Réthi [2000] http://www.mfa.gov.hu/kum/hu/bal/Kulpolitikank/Ketoldalu_kapcsolatok/Europa/or oszfoderacio/gazdasagi.htm A fent említett jelenségek drámai hatással voltak a kétoldalú kapcsolatokra, a magyar kiszállítások néhány hónapig teljesen szüneteltek. 1999-re a két évvel azelőttihez viszonyítva több mint 60%-kal csökkent a magyar export, – az EU országok exportcsökkenését 22%-kal meghaladva – s csak 2003-ra tudta megközelíteni az 1997-es értéket. A hazánkba irányuló orosz export is csökkent, bár a válságból való kilábalás jóval kevesebb időt vett igénybe, 2000-re már a magyar behozatal majd 30%-kal haladta meg a válság előtti szintet. Összességében elmondható, hogy az orosz gazdaság viszonylag hamar túljutott a válság legsúlyosabb periódusán, a kétoldalú kereskedelemben azonban hosszan tartó visszaesést okozott. A magyar cégek a közép-európai konkurenciához mérten is gyengébben teljesítettek az orosz piacon, valamint a gazdaságdiplomáciai erőfeszítések sem voltak elégségesek. Az élelmiszer, ital, dohány árucsoport exportjának teljes forgalomból képviselt aránya az alábbiak szerint változott:
77
Ludvig [2000]
65
4.1.2.2. táblázat Az élelmiszerek árufőcsoportjának részesedése az Oroszországba irányuló teljes magyar kivitelből (Százalék) Export Élelmiszer, ital, dohány Részarány a teljes forgalmon belül %
38,0 1998 33,4 1999 33,0 2000 32,2 2001 34,9 2002 Forrás: Réthi [2000], http://www.mfa.gov.hu/kum/hu/bal/Kulpolitikank/Ketoldalu_kapcsol atok/Europa/orosz_foderacio/gazdasagi.htm Míg az árucsoport 1995-ben majd 50%-os arányt képviselt, 1998-ra 40%, 2003-ra pedig már 30% alá csökkent. A magyar élelmiszeripari termékek jelentős mértékben kiszorultak az orosz piacról. A tendencia eltér a teljes orosz külkereskedelemben megfigyelt folyamatoktól, hisz míg magyar - orosz viszonylatban az élelmiszerek részaránya csökkent, addig a teljes orosz importon belül növekedett. Az import esetében az árucsoport részaránya tovább mérséklődött, 2002-re pedig már mindössze 0,1%-ot tett ki. 4.1.2.3. táblázat Az élelmiszerek árufőcsoportjának részesedése az Oroszországból származó teljes magyar behozatalban (Százalék) Import 1998 1999 2000 2001 2002
Élelmiszer, ital, dohány 0,2 0,2 0,2 0,2 0,1
Forrás: Réthi [2000], http://www.mfa.gov.hu/kum/hu/bal/Kulpolitikank/Ketoldalu_kapcsol atok/Europa/orosz_foderacio/gazdasagi.htm
66
4.2
A
KÉTOLDALÚ FORGALOM ALAKULÁSA NAPJAINKBAN
2002 őszétől kezdve a diplomáciai kapcsolatok újbóli feléledése következtében kedvező tendenciák figyelhetők meg a kétoldalú kereskedelmi forgalom alakulásában. A két ország közötti árucsere évi 30 %-ot meghaladó mértékben bővül. A külkereskedelmi termékforgalom a korábbi időszakkal ellentétben – immáron nem csak a magyar behozatalnak, de a magyar kivitelnek is köszönhetően növekszik. A 2004. évi statisztika adatok azt mutatják, hogy a 2003 évi adatokhoz hasonlóan a stagnálást követően továbbra is kiemelkedően, a teljes magyar kivitel bővülését meghaladóan, közel 40%-kal növekedett az Oroszországba irányuló magyar export, az import pedig mintegy 19%-kal bővült, ami az elmúlt évektől eltérően nem csak az energiahordozók drágulásának volt köszönhető, hanem alapvetően a nyersanyagok és feldolgozott termékek behozatalában megfigyelhető dinamikus bővülésnek. 2004-ben a forgalom megközelítette a 4,3 milliárd dollárt. 2005 első félévében exportunk már meghaladta értékben a tavalyi egész évit. 4.2.1. táblázat Magyar – orosz külkereskedelmi forgalom (Millió USD) Magyar export Magyar import millió USD előző év=100% millió USD előző év=100% 653,1 143,6% 2857,9 125,1% 2003 908,5 139,1% 3386,7 118,5% 2004 Forrás: http://www.itdh.hu/itdh/nid/RU%20gazd Ha a magyar kivitel áruszerkezetét vizsgáljuk, elmondhatjuk, hogy az elmúlt évekhez képest alig módosult. A feldolgozott termékek részaránya – dinamikus növekedés mellett – immáron kivitelünknek több mint felét adják (57,5%). A gépek és gépi berendezések exportja, a kivitel folyamatos bővülésének köszönhetően, annak közel ötödét teszi ki (18,6%). Jelentősnek mondható továbbá az energiahordozó export erősödésének dinamikája, ám ezen árufőcsoport részesedése az Oroszországba irányuló magyar exportból így is igen csekélynek mondható (0,1%). Az elmúlt két év intenzív agrárdiplomáciai tevékenységének, a gyakori magas szintű látogatásoknak, tárgyalásoknak is köszönhetően folyamatosan növekszik agrárexportunk értéke. 2004-re az élelmiszer, ital és dohány főcsoportba tartozó termékek forgalma mintegy 7,1%-kal nőtt, mégis tovább csökkent részarányuk (21,2%) a teljes forgalmon belül. A
67
legfrissebb adatok szerint 2005 első félévében agrárkivitelünk 77,9 M USD-t tett ki, ami időarányosan 20%-os növekedést jelent.78 4.2.2. táblázat Az élelmiszerek árufőcsoportjának részesedése az Oroszországba irányuló teljes magyar kivitelből (Százalék) Export Élelmiszer, ital, dohány Részarány a teljes forgalmon belül % 2003 27,7 2004 21,4 Forrás: http://www.itdh.hu/itdh/nid/RU%20gazd Az import összetételét szemügyre véve elmondható, hogy az élelmiszerek behozatala immáron 0%-ra csökkent, az energiahordozók őrzik domináns szerepüket, a magyar behozatalnak mintegy 80%-át adják. A gépek és berendezések részaránya 3,3%-ra zsugorodott, a feldolgozott termékek behozatala pedig, dinamikus növekedés mellett a teljes import 12 %-át teszi ki. 4.2.3. táblázat Az élelmiszerek árufőcsoportjának részesedése az Oroszországból származó teljes magyar behozatalban (Százalék) Import Élelmiszer, ital, dohány Részarány a teljes forgalmon belül % 2003 0,1 2004 0,0 Forrás: http://www.itdh.hu/itdh/nid/RU%20gazd Magyarország az orosz külkereskedelmi forgalomból való mintegy 2%-ot megközelítő részesedésével különálló gazdasági területként továbbra sem sorolható Oroszország kiemelt
78
Kemény [Beszámoló]
68
külgazdasági partnerei közé, de mint az Európai Unió tagállama, kereskedelempolitikailag fontos partnernek mondható. 2004-ben a magyar-orosz gazdasági kapcsolatok súlya Magyarország külgazdasági kapcsolataiban, exportban 1,67%, importban 8,0 %, a forgalomban 5,6 % volt.79 A kétoldalú gazdasági kapcsolatok megújításában és erősítésében fontos szerepet játszottak a két ország kormányfői között sok éves szünet után létrejött találkozók, valamint az ezekhez kapcsolódó befolyásos üzletemberekből álló delegációk. A jelenlegi magyar kormány sokat tett a kapcsolatok normalizálása, a kölcsönös bizalom erősítése érdekében. Az elmúlt évek magyar-orosz kapcsolatok fejlesztésének érdekében tett legfontosabb lépések a következők voltak: A kétoldalú Kereskedelmi-gazdasági Együttműködési Kormányközi Bizottság 2002. novemberi budapesti ülését követően Medgyesi Péter akkori miniszterelnök 2002. decemberi hivatalos moszkvai látogatása új korszakot nyitott a két ország kapcsolatrendszerének magasabb szintre emeléséhez. 2003-ban a kormány a keleti piaci gazdasági kapcsolatok fejlesztéséért felelős kormánybiztost nevezett ki. Mihail Kaszjanov orosz miniszterelnök 2003. szeptemberi Budapestre látogatott. A kormányfők tárgyalásait a kapcsolatok mindkét oldalról megnyilvánuló dinamizálási igénye jellemezte Medgyesi Péter 2003. november 28.-29. között Szentpéterváron munkatalálkozón vett részt Putyin elnökkel, ami további lendületet adott a gazdasági kapcsolatok aktivizálásának Gyurcsány Ferenc miniszterelnök Putyin elnökkel és Fradkov miniszterelnökkel 2005. februárjában Moszkvában tárgyalásokat folytatott a kétoldalú kereskedelem kiszélesítéséről. 2005 szeptemberében Budapesten a két ország kormányfői találkozókon vettek részt. A tárgyalásokat megelőzően megtartotta alakuló ülését a két ország Gazdasági Együttműködési Kormányközi Bizottsága. A kapcsolatok erősítésére létrehoztak ipari kooperációval, befektetési kapcsolatokkal, csúcstechnológiával, ill. regionális együttműködéssel fogl.-ó munkacsoportokat.
79
http://www.itdh.hu/itdh/nid/RU%20gazd
69
Napjainkban az agrárpolitikai kapcsolatok alapvetően rendezettek, a kereskedelem piacgazdasági feltételei, a jogi szabályozások adottak. Az elmúlt időszakban a magyar agrárdiplomáciai tevékenység legfontosabb eseményei a következők voltak: 2004 márciusában a Csuvas Autonóm Köztársaság agrárdelegációja Szvetlána Jenyilina mezőgazdasági miniszterhelyettes vezetésével látogatott Magyarországra. A tárgyalásokon az FVM és a csuvas Mezőgazdasági Minisztérium között az agráripari ágazat fejlesztésében való együttműködésről szóló megállapodást írtak alá. 2004 júniusában dr. Szanyi Tibor politikai államtitkár Moszkvába látogatott Alekszandr Baburin, Moszkva Kormányának élelmiszerellátásért felelős minisztere meghívására. Aláírták azt az FVM és Moszkva Kormánya közötti szándéknyilatkozatot, amely a magyar baromfiexport növelését, baromfitenyésztési, technológiai együttműködést, továbbá friss és tartósított zöldség és gyümölcs, illetőleg biotermékek moszkvai piacokra történő szállításának bővítését irányozza elő. 2004 októberében dr. Nyujtó Ferenc helyettes államtitkár Moszkvába látogatott, ahol az Arany ősz kiállítás megtekintésén túl megbeszélést folytatott Viktor Olhovojjal, Alekszandr Baburin moszkvai élelmezési miniszter helyettesével. A tárgyaláson a partnerek az FVMmoszkvai mezőgazdasági együttműködési szándéknyilatkozatban előirányzottak teljesítésével kapcsolatos aktuális teendőket tekintették át. 2004 decemberében került megrendezésre a 3. nemzetközi moszkvai Vadászati kiállítás, amelynek ünnepélyes megnyitóján Szergej Mityin mezőgazdasági miniszterhelyettes társaságában részt vett a Benedek Fülöp közigazgatási államtitkár által vezetett magyar delegáció. A kiállítás az orosz vadászat, vadgazdálkodás eredményeit mutatta be. A vadászati kiállítás megtekintésén túl a magyar delegáció tárgyalásokat folytatott a Mezőgazdasági Minisztériumban, valamint az állategészségügyi és növényvédelmi szövetségi szolgálatnál is. Benedek Fülöp közigazgatási államtitkár vezetésével 2005 februárjában minisztériumi delegáció tartózkodott Moszkvában. A Prodexpo megtekintésén túlmenően tárgyalások folytak a következő partnerekkel: Szergej Dankvert, az orosz Állategészségügyi és Növényvédelmi
Szövetségi
Szolgálat
vezetője,
Szergej
Mityin,
mezőgazdasági
miniszterhelyettes, Andrej Versinyin, a nemzetközi és regionális együttműködési igazgató. 2005
áprilisában,
a
két
agrárminisztérium
megállapodása
alapján,
orosz
szakemberekből álló delegáció utazott egy hétre, Magyarországra. Az utazás célja a magyar sertéstenyésztési tapasztalatok tanulmányozása és átvétele volt, kapcsolódóan az orosz 70
sertéságazat-fejlesztési
elképzeléseihez.
A
delegációt
Andrej
Versinyin,
az
orosz
Mezőgazdasági Minisztérium nemzetközi igazgatója vezette. 2005 májusában, Moszkvában tartózkodott a Benedek Fülöp közigazgatási államtitkár vezette FVM-delegáció, amely tárgyalásokat folytatott Szergej Dankverttel, az orosz Állategészségügyi és Növényvédelmi Szövetségi Szolgálat vezetőjével, valamint Andrej Versinyinnel, az MM nemzetközi igazgatójával, a magyar-orosz agrárpolitikai munkacsoport orosz társelnökével. A megbeszéléseken többek között az orosz piacra szállítani kívánó magyar húsüzemek március második felében lezajlott ellenőrzésének tapasztalatairól, valamint növényegészségügyi kérdésekről, és a magyar agráripari szállítások bővítésének lehetőségeiről volt szó. A felsőszintű találkozók jelentős mértékben segítik a közvetlen üzleti kapcsolatok további fejlesztését is. A felsorolt minisztériumi szintű találkozókon túlmenően az agrárszférában folyamatosan
zajlanak
különböző
vállalati
szintű
tapasztalatcserék,
tanulmányutak,
szimpóziumok is, gyakran az FVM támogatásával, és több alkalommal került sor önkormányzati vezetők találkozójára
4.3
AZ EGYÜTTMŰKÖDÉS TOVÁBBI FEJLESZTÉSÉNEK LEHETSÉGES ÚTJAI
4.3.1 Lehetőségek - teendők o Mivel a kétoldalú kereskedelemfejlesztés hagyományos eszközei kimerülőben vannak, jelentős forgalombővítés ezen a módon már nem érhető el. A magyar agrár- és élelmiszeripari termékek exportja a minőség-ár arány függvényében lenne javítható a jövőben. o Meg kell teremteni az orosz piacon elismert magyar élelmiszerek beszállítási lehetőségét az orosz állami és önkormányzati szervek szükségleteinek kielégítését célzó beruházásokkal és közvetlen beszerzésekkel kapcsolatban.80 o Keresni kell a kereskedelemfejlesztés korszerűbb módozatait. Magyar érdek, hogy nagyobb hangsúlyt fektessünk a szolgáltatás-kivitel növelésére, a magyar vállalkozások bekapcsolódására az együttműködésbe. o Erősíteni és gyorsítani kell a Dél-Európát Magyarországon keresztül Oroszországgal összekötő transzkontinentális közlekedési (vasúti, közúti,) folyosó kiépítésére irányuló magyar – orosz - ukrán együttműködést. 80
pl. a hadsereg, a haditengerészet, a katasztrófavédelem ellátása
71
o Célszerű lenne közös pénzügyi alapot létrehozni az államigazgatási szakemberek rendszeres
cseréjének
gazdaságirányítási,
megszervezésére,
hogy
kereskedelemfejlesztési,
lehetőségük
legyen
beruházás-ösztönzési
a
két
ország
tapasztalatainak
tanulmányozására. o A két ország által szervezett rangos kiállításokon, vásárokon való részvétel támogatásával szintén elő lehet segíteni a kétoldalú áruforgalom bővítését. Pl. Prodexpo kiállítás Moszkvában, OMÉK Budapesten. o Jelentős tartalékok rejlenek az egyes orosz régiókkal, illetve megyékkel kialakítható együttműködésben. Mivel az orosz főváros piaca túltelített és azon keresztül nehéz eljutni távolabbi körzetekbe, ezért közvetlenül a régiókkal is fel kell venni a kapcsolatot, ott szakmai kiállításokat, üzletember találkozókat rendezni. Az ország föderatív berendezkedéséből következik, hogy a regionális és szövetségi területeket érintő döntések jelentős részét nem Moszkvában, hanem az érintett területeken hozzák, ilyen döntések lehetnek az adott régióra vonatkozó befektetési, helyi adózási szabályozások, de a területen kiírt állami tenderek elbírálása is. A cégalapítást, befektetést megelőző helyzetfelmérést célszerű a helyi, regionális vezetésnél kezdeni. A regionális hatalom támogatásának elnyerése nagyban hozzájárulhat a befektetés sikeres megvalósításához és hosszú távú működtetéséhez. o A mezőgazdasági együttműködés területén elsősorban a magyar fejlesztésű termelési rendszerek oroszországi meghonosításával, állattartási és élelmiszeripari technológiák értékesítésével járulhatnak hozzá magyar vállalkozások a kapcsolatok kiszélesítéséhez, az orosz ágazati kormányzati szervek által meghirdetett programok81 megvalósításához, valamint az élelmiszerekkel történő önellátás megteremtéséhez. o Kedvező jelenségként értékelhető, hogy a magyar cégek egyre inkább közös vállalatok létesítése, oroszországi beruházások révén kívánják helyüket biztosítani az orosz piacon, ezeket a magántőke befektetéseket ösztönözni kell. o A Moszkvát körülölelő gyorsforgalmi körgyűrű közelében sorra épülő kereskedelmilogisztikai központok szolgáltatásainak igénybevétele kiváló lehetőséget nyújt az oroszországi jelenlét erősítésére. Az ilyen központok legtöbbje bérletdíj fizetése ellenében vasúti és közúti végpontot, raktárakat, hűtőkapacitást, kiállítási területet, vámterminált, tárgyalókat, banki infrastruktúrát kínál az exportőröknek. o Nagymértékben bővíthetné a kapcsolatokat, ha a magyar fellépés egységes és koordinált lenne, a piac meghódítására szánt erőfeszítések nem egy-egy cégre
81
Pl.: az orosz agrárium fejlesztésének nemzeti projektje
72
koncentrálódnának, hanem az adott árut, mint egységes egészet kezelnék (pl. magyar alma, magyar bor). o A hagyományosan ismert termékek további támogatására kellene helyezni a hangsúlyt, az adott piaci szegmens visszaszerzése. Egyenlő feltételek esetén részesüljenek előnyben azon termelők, amelyek már kiléptek a piacra, szemben a közvetítő kereskedőkkel o Az orosz importőrök által gyakran érzékeltetett elvárás az exportőrök mögött álló állami koordináció. A terméktanácsok terjedésének támogatásával, szerepük erősítésével javítani lehetne működésük hatékonyságát o Tovább kellene erősíteni az AMC, az ITD Hungary, valamint a Magyar Turizmus Rt. marketinggel kapcsolatos működését, különös tekintettel a részben átfedő, s ezért nem hatékony tevékenységre o A helyi, külképviseleti tapasztalatok nagyobb mértékű hasznosítása is hasznosnak bizonyulhat. o A
magyar
exportvolumenének
élelmiszerek bővítésére
(húsok,
nagyobb
konzervek, mértékben
tejtermékek,
lehetne
italok,
felhasználni
az
stb.) orosz
áruházláncokat (Auchan, Metro, Perekrjosztok, stb.). Ehhez szükség volna az érdekelt magyar exportőrök összefogására, közös fellépésre (bevezető árak, pultpénz, stb.). o Az államilag is támogatandó fejlesztési célok között kiemelten szerepel a szarvasmarha-állomány genetikai összetételének javítása, a sertéstenyésztési beruházások, valamint a csirkegyárak támogatása. A magyar exportőröknek tehát érdemes ezekre az ágazatokra koncentrálniuk. Az élő állatok, húsok, húskészítmények mellett a mezőgépek, berendezések, agráripari technológiák orosz importjának területén is a jelenleginél nagyobb igény fog mutatkozni a következő években, s ezt a lehetőséget a magyar exportbővítés tekintetében érdemes alaposan mérlegelni. o Lehetőség szerint támogatni kellene agrárgazdasági szakemberek, üzletemberek oroszországi látogatásait, hisz nagymértékben elősegíthetik az együttműködés kiszélesítését, lehetőséget nyújtva a kapcsolatfelvételre, bemutatkozásra, tapasztalatcserére, az üzleti együttműködés megalapozására. o Az előzőekben felsoroltak áttekintéséhez, érdemi javaslatok, stratégiák kidolgozásához hasznos volna eseti jellegű bizottságokat alakítani, minisztériumi szakemberek, valamint néhány, a piacon meghatározó szerepű cég szakértőjének bevonásával.
73
4.3.2 Problémák o A tapasztalatok szerint az oroszországi szabályozási rendszer még mindig nem kellően befektetésbarát, rengeteg a bürokratikus akadály. Egy külföldi tőkével megvalósuló beruházáshoz körülményes az alapítótőke befizetése, a szükséges földterület jogi kérdéseinek rendezése. Az oroszországi törvények még mindig nem ösztönzik kellően a külföldiek befektetéseit, a befektetett tőke védelmét. o A magyar cégek az oroszországi szakkiállításokon és vásárokon82 jórészt sajnos központi koordináció és állami támogatás nélkül vehetnek részt, ebből adódóan alig pár magyar vállalat jelenik meg egy-egy rangosabb rendezvényen. A kiállító magyar cégek száma nem annyira az exportőrök érdekeltségének hiányát, piaci irányultságát tükrözi, hanem azt jelzi, hogy a moszkvai kiállítási/vásári megjelenés rendkívül drága, s állami támogatás nélkül nem lehet tömeges részvételre számítani. Így nem valósítható meg az egységes nemzeti jelleg hangsúlyozása sem, ellentétben más országokkal, ahol a nemzeti standok ezt a funkciót szolgálják. o Agrárexportunk további bővülésének alapvető akadályai az alacsony versenyképességű árak, a kis termelési volumen, tőkehiány, kockázatképtelenség. o Problémát jelent továbbá az is, hogy a magyar szállítók külön-külön nem tudnak elegendően nagy mennyiségű, homogén kínálatot bemutatni, holott az orosz vevők felől erre van igény, s a piac nem tudja megfelelően kezelni a széttagolt, külön-külön kis volumenű kínálatot. o Egyes esetekben az árualaphiány is akadályozhatja a kivitelt, pl. a megfelelő genetikai állományú szarvasmarhák esetén. o A pénzügyi források szűkössége miatt a piacismeret, valamint a marketingeszközök intenzív használatának hiánya szintén hátráltatja az együttműködés kiszélesítését. o Az orosz hatóságokkal való együttműködés számos nehézséget rejt. A felvetődő gazdasági kérdések jó részét csak politikai szinten (minisztérium, regionális kormányzat) lehet megoldani. Ezek természetesen megnövekedett idő- és energiaráfordítást jelentenek, és veszteségeket okozhatnak. o Az oroszországi hivatalokkal való kapcsolat keretében (vám, egészségügyi kérdések) az ügyintézés gyakran átcsúszik nem legális csatornákra. Továbbá az is bonyolítja az exportőrök számára az üzleti tevékenységet, hogy - főként a régiókban - a hivatalos és
82
Legjelentősebbek: World Food, Prodexpo, Orosz Agráripari Kiállítás
74
magánszerepek gyakran összecsúsznak, s esetenként magánüzleti érdekek alapján születnek hivatali-hatósági döntések.
4.4
EURÓPAI
UNIÓS
CSATLAKOZÁSUNK
HATÁSA
A
KÉTOLDALÚ
KAPCSOLATOKRA
A tíz új tagállam 2004. májusi felvételével az EU és Oroszország közti gazdasági kapcsolatok mindkét fél számára jelentősebbé váltak. Oroszország részéről az EU-ba irányuló áruszállítások a teljes kivitel mintegy 50%-ára emelkedtek, s az Unió teljes áruforgalmában is jelentősen megnőtt az orosz részarány. 83 2003 nyarán, EU belépésünk hatályával felmondtuk Oroszországhoz fűződő kereskedelmi jellegű megállapodásainkat. Csatlakozásunk óta kapcsolatrendszerünket az érvényben lévő EU normák, valamint az EU-orosz megállapodások szabályozzák. Magyarország részese lett az Unió és Oroszország közötti Partnerségi és Együttműködési Megállapodásnak, amely szabályozza az árucsere és a külkereskedelmi kapcsolatok alakításának elveit és alapvető feltételeit. A belépéstől kezdve a Magyarországra érkező orosz export vámjait az EU egységes vámtarifája (Common Customs Tariff) határozza meg. Ezen vámok általában alacsonyabbak a korábban alkalmazott nemzeti vámoknál, az ipari termékek jelentős részénél vámszint csökkentés következett be, néhány orosz exportcikk esetében azonban a vámok növekedtek. Összességében az Oroszországból származó importunk mintegy 95%-a vámmentes lesz, így csatlakozásunk kedvezőbb helyzetbe hozta az orosz exportőröket.84 Hazánk a csatlakozással egy több száz milliós piac részévé vált. A KKE-i országok utolérő fejlődése következtében pedig ez a piac az eddiginél is nagyobb ütemben bővül majd.85 A Magyarországra exportált áruk határ-, illetve vámellenőrzés nélkül értékesíthetők ezen a piacon, s ez még inkább megnöveli az orosz vállalatok számára Magyarország logisztikai szerepét az orosz áruk EU-ban való értékesítésekor, Meg kell azonban említeni azt is, hogy a KKE-i országok – s így Magyarország csatlakozásával Oroszország még inkább kívül reked az Európa-szerte egyre bővülő 83
Míg az EU-15-ök orosz gáz- és olajszállításoktól való függősége 15-30%-körül mozgott, az újonnan csatlakozott közép-kelet-európai országok esetében ez az arány átlagban 70% körüli , így jelentősen megnőtt az EU függősége az orosz energiahordozókat illetően. (Ludvig [2004]) 84 Gál [2002] 85 Nagy [2003]
75
szabadkereskedelmi övezeten, s hogy az újonnan csatlakozott országok az EU piacain az orosz exportőröknél kedvezőbb versenyhelyzetbe kerültek, ami Oroszország érdekeit hátrányosan érinti. Magyarország ebből a szempontból valamelyest azonban kivételt jelent, hisz exportjának áruszerkezete a többi új tagországétól eltérő, így az orosz exportőrök versenyhelyzetét a magyar csatlakozás kevésbé érinti. Magyarország és Oroszország közti agrárkereskedelem alakulásában a csatlakozás nem eredményezett drasztikus változást Az orosz relációban érvényesülő agrárexport, változatlan dinamikájú maradt. Az Unió és Oroszország közt az agrárkereskedelmi kapcsolatok fejlesztését, egyes területeken a szabadkereskedelmet célzó megállapodások a jövőben kedvező hatással lehetnek a magyarorosz agrárkereskedelem alakulására. A kereskedelem szabályai közelíteni fognak egymáshoz, ami végeredményben csökkenti majd a magyar exportőrök költségeit. Könnyítést jelent a magyar exportőrök számára a 2004-től az EU-orosz kereskedelemben használt egységes növény- és állategészségügyi exportbizonyítványok bevezetése, ezen okmányok használatával ugyanis egyszerűbbé válik a mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek Oroszországba történő szállítása. A Partnerségi és Együttműködési Megállapodás (PEM) keretében folytatott egyéb adminisztratív eljárások egyszerűsítését célzó tárgyalások eredményei szintén pozitívan érinthetik agrár-exportőreinket. Az EU-csatlakozással a magyar mezőgazdaság támogatottsági szintje a már említett módon 13,8%-ról 18,1%-ra nőtt, ami kedvezően érintette Oroszországba szállító gazdaságokat, termelőket is. Figyelembe kell azonban venni, hogy a KAP keretében előirányzott változtatások értelmében az agrárszektor általános és export-támogatási szintje a jövőben csökkenni fog a túltermelés elkerülése érdekében. Amíg azonban az új és a régi tagországok gazdálkodóinak támogatottsági szintje a tervezett ütemben, 2013-ig kiegyenlítődik, a magyar gazdák előnyösebb helyzetbe kerülnek. Mint ahogy az korábban már említésre került, a hazánkba érkező orosz agrárexport volumene elenyésző, így ezen a területen az uniós tagságunk, az erőteljes protekcionista importvédelem érdemben nem változtat. Összességében tehát Magyarország EU-csatlakozása a jövőben elősegítheti, hogy hazánk megőrizze Oroszországba irányuló agrárexportjának növekedési ütemét, s az előirányzott 76
szabadkereskedelmi
egyezmények,
valamint
a
PEM
keretein
belül
folytatott
kereskedelemfejlesztő megállapodások lehetővé teszik tetemes negatív külkereskedelmi egyenlegünk mérséklését.
4.5 O ROSZORSZÁG WTO- CSATLAKOZÁSÁNAK
VÁRHATÓ HATÁSA
Magyarország 1969-ben adta be csatlakozási kérelmét a GATT-hoz, 1973-ban hazánk az Egyezmény 82. szerződő felévé vált, s így 1995. január 1-jén a Világkereskedelmi Szervezet megalakulásakor annak alapító tagja volt. Az Orosz Föderáció 1993. június 16-án adta be felvételi kérelmét a genfi székhelyű Szervezetbe. Mára – Kína mellett – az utolsó nagyhatalom, amely még nem tagja a WTO-nak. A világgazdaságba való integrálódásának fontos eleme a tagság elnyerése. Az ország érdekei azért is a belépés mellett szólnak, mert külkereskedelmének mintegy 85%-át86 a tagországokkal bonyolítja. Csatlakozásának várható időpontja jelen állás szerint 2006-ra tehető, addig azonban az országnak le kell zárnia kétoldalú csatlakozási tárgyalásait mindazon tagországokkal akik ezt megkívánják tőle. Oroszország az elmúlt években intenzív tárgyalásokat folytatott a Szervezetbe való belépésről, ennek érdekében egy sor intézkedést valósított meg. Az orosz jogszabályrendszer korszerűsítése, a nemzetközi kereskedelmi előírásokkal való harmonizálása terén jelentős lépéseket tett. Kiemelt feladatként folyik a gazdasági liberalizáció, a bürokrácia és a korrupció visszaszorítása, az adóreform mielőbbi befejezése, a földreform megvalósítása, a külföldi és hazai befektetések ösztönzése és növelése, a tőkemozgást akadályozó tényezők felszámolása. A kereskedelempolitika és a külgazdasági szabályzórendszer továbbfejlesztése érdekében Oroszországban elfogadták az új, WTO-konform törvényt a külkereskedelem állami szabályozásáról. A csatlakozási tárgyalások lezárásához elengedhetetlen a gazdasági szabályzók nemzetközi normákhoz való további közelítése. A csatlakozási tárgyalások során az Oroszországgal szemben megfogalmazott követelések jelentős hányada az országba irányuló agrár- és élelmiszeripari szállításokkal kapcsolatos. Az egyik legfontosabb és legtöbbet vitatott kérdés az állategészségügyi és élelmiszerhigiéniai előírások problémája. Az oroszországi hatóságok számos WTO tagország által alkalmazott 86
Magyarország külgazdasága [2003]
77
szabályozást kifogásolnak, az általuk alkalmazott előírásokat többségükben nem tartják elegendőnek és ragaszkodnak a rendkívül szigorú orosz szabványok alkalmazásához. Éppen ezért több ország képviselői is megfogalmazták azon igényüket is, hogy az élelmiszeripari szállítások során alkalmazott ellenőrzéseket egyszerűsítsék az orosz hatóságok, hisz egyes esetekben ezen ellenőrzések jelentős mértékben lassítják és drágítják az importszállításokat.87 Oroszország WTO-belépésével összefüggő általános tárgyalások pedig az utóbbi időkre jelentős mértékben átalakultak egy orosz-amerikai vitasorozatba, amely elsősorban a két ország közötti kereskedelmi problémák áthidalását célozza, gyakran állategészségügyi köntösben megjelenítve az eltérő gazdasági érdekeket.88 A viták fontosságát jelzi, hogy az orosz húsimportban változatlanul döntő az amerikai részarány, s a tervezett mennyiségek a jövőben tovább bővülnek.89 Az orosz fél a tárgyalásokkal kapcsolatos amerikai álláspont pozitív befolyásolására számos az Egyesült Államok számára kedvező intézkedést hozott kereskedelmének liberalizálása során. Példa erre a húsok, húskészítmények vámtarifájának csökkentése, mely a magyar exportőrök számára is kedvező változás, meg azonban jegyeznünk azt is, hogy a húsimportot szabályzó kvótarendszer elsősorban szintén az amerikai érdekeknek megfelelően fog alakulni a jövőben, korlátozott lehetőséget biztosítva más országok exportőrei számára. A WTO-csatlakozással kapcsolatos tárgyalások során az orosz fél által az agrárgazdaságot illetően a legtöbbször megfogalmazott kifogások a következők: A Világszervezet kettős mértéket alkalmaz, nem egyenlők a régi és az új tagok számára biztosított feltételek, a támogatási mértékek, a piacvédelmi eszközök alkalmazásának lehetőségei Oroszország nagyon bonyolult klimatikus és földrajzi adottságokkal rendelkezik, ugyanakkor hatalmasak a természeti erőforrásai is. Ebből az következik, hogy a megoldandó feladatok is rendkívül bonyolultak. Az orosz gazdaság jelenleg még átmeneti gazdaság, s az agrárium alkalmazkodása a piacgazdasági körülményekhez nem megy egyik napról a másikra.
87
Pl.: a sertéshús-szállításoknál jelenleg orosz részről kötelezően alkalmazott trichina-ellenőrzések, valamint a genetikailag manipulált élelmiszereket kiszűrő vizsgálatok 88 Kemény [2005q] 89 A 2005-ös évre rögzített importkvóták esetében a baromfiszállítások például a teljes importkvóta 70%-át teszik ki és 2009-re ez a mennyiség tovább növekszik majd. Az amerikai termelők a közismerten gyenge minőségű baromfihúst pedig ilyen mennyiségben képtelenek elhelyezni más piacokon.
78
Oroszország WTO-hoz történő csatlakozási folyamatának keretében zajlott magyar-orosz kétoldalú kereskedelmi tárgyalások 2004. április 16-án Brüsszelben zárultak le. A megbeszélések célja magyar részről az Oroszországba irányuló magyar áru- és szolgáltatásexport piacra jutási feltételeinek javítása volt. A tárgyalások eredményeit összefoglaló jegyzőkönyvben rögzített orosz engedmények az ország WTO-taggá válásával lépnek hatályba. Az Oroszországba irányuló áruexportunk fő termékei esetében átlagban mintegy 50%-os vámcsökkentést sikerült elérni. A sonka vámja például 30%-ról 20%-ra, az almáé 35%-ről 10%-ra, a boroké 20 %-ról 15%-ra csökken.90 A tárgyalások eredményeként kialakult orosz vállalások szerint az Oroszországban letelepedni kívánó magyar vállalatok helyzete jelentősen javulni fog, csakúgy, mint az üzleti, elosztási, környezetvédelmi és egyes szállítási szolgáltatások nyújtásának feltételei is. Az orosz - magyar agrár-kereskedelemben a jövőben várhatóan kiegyensúlyozott feltételeket teremt a mezőgazdasági fejezetek központi kérdéseinek rögzítése, ezek közül a legfontosabbak:
a mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek állami támogatási formáinak fokozatos leépítése
az exportszubvenciók egységesítése
külső vámszint folyamatos csökkentése
a piacra jutás feltételeinek könnyítése, a piaci szabályozás egységesítése
Utóbbi területet illetően az állategészségügyi és élelmiszerhigiéniai előírások könnyítése terén hosszabb ideje folytat tárgyalásokat Oroszország a mezőgazdasági és élelmiszeripari termékeket az Orosz Föderációba szállító WTO-tagországokkal – köztük Magyarországgal. Noha az agrár- és élelmiszeripari termékek Oroszországba történő importja ettől függetlenül folytatódik, bármikor elfordulhat, hogy orosz hatóságok tilalmat jelentenek be valamilyen árura, mint ahogy erre több esetben már sor került. Példa erre, hogy 2004 nyarán az orosz állategészségügyi hatóság egy döntése az új EUtagországok vállalataival szemben azt a feltételt szabta meg, hogy csak akkor exportálhatnak állati eredetű agrárterméket az orosz piacra, ha az orosz hatóságok által elvégzett ellenőrzésen átesnek, és bizonyítani tudják, hogy kielégítik az orosz állategészségügyi követelményeket.
90
Tóth [2004]
79
Ezzel a döntéssel az orosz fél gyakorlatilag azt nyilvánította ki, hogy számára az EU állategészségügyi előírásai nem elégségesek, ráadásul az elvégzett vizsgálatok után 122 magyar üzem közül az első körben csak 58 került fel az exportlistára, noha szinte mindegyik vállalat már hosszabb ideje, folyamatosan szállított orosz exportra. Az Oroszországba exportengedélyt kapó cégek listájáról olyan nagy magyar vállalatokat tiltottak ki, mint a Globus Rt, a Pick Rt., a Zemplén Hús Kft, a Borsi Húsipari Rt és a Masterfoods Kft. A többi újonnan csatlakozott országban még lesújtóbb volt a helyzet. Lengyelországban 400 cégből mindössze 19 kapott engedélyt, Csehországban 20-ból 4.91 Eközben az orosz állam kétoldalú megállapodásban garanciát vállalt, hogy teljes húsimportjában növeli az amerikai baromfi-, sertés- és marhahús részesedését. Gyanítható tehát, hogy a döntés hátterében politikai indíttatás szerepelt, hisz a vizsgálatkor a felvett jegyzőkönyvekbe semmilyen megjegyzés sem került, s a legmodernebb húsfeldolgozók sem feleltek meg a szemléken. Az FVM vezetésének magas szintű diplomáciai lépései következtében ismét megvizsgálták a kizárt magyar cégeket, és többen megkapták a szállítói engedélyt, viszont továbbra is számos céget utasítottak el az orosz állategészségügyi ellenőrök.92 Oroszország
WTO-ba
történő
belépéséhez
kapcsolódóan
a
szabályzórendszer
egységesítésével és könnyítésével próbálják majd elérni a tagországok, hogy hasonló esetek a jövőben elkerülhetővé váljanak. Összességében a magyar agrárexportőrök számára az átláthatóbb feltételrendszeren, az általános befektetési környezet javításán, a bürokrácia visszaszorításán túl az orosz WTOtagság a mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek vámszintjének csökkentését, az állategészségügyi és élelmiszerhigiéniai előírások könnyítését, valamint a kereskedelmi viták gyorsabb lezárásának lehetőségét hozza.
91 92
FigyelőNet [2005] Kemény [2005 12]
80
V. A KÉTOLDALÚ KAPCSOLATOK BEMUTATÁSA A
5.1 A
HUNLAND TRADE KFT PÉLDÁJÁN KERESZTÜL
VÁLLALAT BEMUTATÁSA
Az 1991-ben alapított Hunland Farm Magyar - Holland Termelő és Kereskedelmi Kft szétválásával 1998. június 1-jével, mint jogutód alakult meg a Hunland Trade Mezőgazdasági Termelő és Kereskedelmi Korlátolt Felelősségű Társaság. A társaság tagjai egyben cégjegyzésre jogosultak Joseph Henri Peter Sevrien Janssen és Suzanne Janssen-Huijs. A cég központi telephelye Bugyi község határában, Budapesttől 30 km-re délre működik. A Kft fő tevékenysége: élő állat- és húskereskedelem. 1991-ben kisvállalkozásként indult és mintegy 10 év alatt Európa egyik vezető agráripari exportvállalkozásává fejlődött, európai, közel-keleti és afrikai kapcsolatokkal. A Hunland Trade Kft tulajdonába tartozik a központi farmon kívül egy-egy szarvasmarha telep Vány, illetve Vácszentlászló községek határában is. Az ügyvezető továbbá tulajdonosi kapcsolatban áll a három borjúnevelő telepet üzemeltető Euro Veal Kft-vel, valamint a Bovinia Kft-vel, mely egy 5000 férőhelyes szarvasmarhatelepet üzemeltet Takácsi községben.
A CÉG TEVÉKENYSÉGEI:
Szarvasmarha export és import -
Növendék-
és
vágó-
marha export -
Vemhes üsző exportimport
Tejesborjú-hizlalás, export és import
Sertés export-import
Juhkereskedelem
Húskereskedelem
Logisztika
81
SZARVASMARHA EXPORT ÉS IMPORT Növendék- és vágómarha export A cég fő tevékenységi köre szarvasmarha – növendék és vágómarha – hízlalás és értékesítés. Az intenzív szarvasmarhatartási technológia alkalmazása, valamint a
termelési
célnak
megfelelő
takarmányozás biztosítja a vállalkozás számára a jó minőségű húshasznú marha tenyésztését. A kész húsmarhák első sorban külföldi piacokon kerülnek értékesítésre. A cég évente több mint 25 000 növendék- és vágómarhát szállít több európai országba, például Olaszországba, Görögországba, Lengyelországba, Csehországba, Romániába, a volt Jugoszlávia utódállamaiba, valamint hajóval Egyiptomba, Izraelbe és Libanonba is. . Vemhes üsző export-import: A Hunland Trade Kft a holland Janssen
Linne
együttműködve
hetente
BV-vel kiváló
genetikai értékű, szép küllemű, magas
tejtermelésű
vemhes
üszőket szállít Hollandiából az Európai Unió más tagállamaiba, valamint az Unión és Európán kívüli országokba is. A Holstein Fríz fajta világszerte jól ismert a kiváló minőségéről. Az
orosz,
valamint
belorusz
relációba a cég fő kiviteli cikkei a magyar gazdaságokból felvásárolt szintén Holstein Fríz fajtájú vemhes üszők. Az élő állat-kereskedelem nehézségei ellenére, a Hunland Trade Kft. ezen ágazata dinamikusan fejlődik.
82
TEJESBORJÚ-HIZLALÁS, EXPORT ÉS IMPORT A Hunland Trade Kft-vel tulajdonosi kapcsolatban álló Euro-Veal Kft holland tejpótló tápszerekkel hizlal borjakat. A nevelést Somogy megyében két, Tolna megyében egy telepen végzik évi 20.000 db-os állománnyal. A három telep összesen 4.500 férőhellyel rendelkezik. Az értékesítés, illetve az új csoport beállítása heti forgásban történik. A borjak takarmányozási programját egy számítógépes rendszer vezérli. Az állatállomány fejlődése és létszáma ugyanezen rendszer segítségével folyamatosan
nyomon
követhető
a
központból is. A hizlaláshoz, illetve az értékesítéshez a megfelelő
állatállomány
kialakítása
érdekében a Hunland Trade Kft belföldről, illetve
Lengyelországból,
Szlovákiából,
Csehországból és Litvániából is importál jó minőségű tejesborjakat. A vállalkozás évente összesen több mint 40 000 db borjat értékesít, elsősorban a horvát, olasz, spanyol piacokon. A 2001-es izraeli üzletkötéssel a vállalkozás légi úton szállított borjakat. Azóta ez a szállítási mód rendszeressé vált.
SERTÉS EXPORT-IMPORT A cég üzletkötői magyarországi és holland nagyüzemektől és kistermelőktől vásárolnak malacokat és vágósertéseket, amelyeket főleg
Romániában,
Horvátországban,
Bosznia-Hercegovinában, valamint
Albániában,
Görögországban
kerülnek
értékesítésre. Húsvéti, karácsonyi és újévi ünnepekkor jelentősen megnő a malachús iránti kereslet. Az állatokat élve vagy fagyasztott húsként Görög-,
Olasz-
és
Spanyolországba
szállítják. 83
JUHKERESKEDELEM 2 éve a juh-piacon is megjelent a Hunland Trade Kft. Hazai birkát és bárányt több európai vágóhídra is exportál, valamint közvetlenül
Romániából
is
szállít juhokat európai és középkelet-európai országokba.
HÚSKERESKEDELEM A
vállalkozás
Európa
teljes
területén, legfőként Hollandiában, Belgiumban és Németországban vásárol
friss,
előhűtött
és
fagyasztott marha- és sertéshúst, melyet
belföldön,
illetve
Romániában, Horvátországban és Görögországban csakúgy,
mint
értékesít, a
szarvasmarhák
hazai
és
élő
sertések
magyarországi
vágóhidakon
történő
után
bérvágása
nyert
előhűtött illetve fagyasztott húsrészeket
84
LOGISZTIKA A
Hunland
Trade
folyamatosan
Kft bővülő
gépjárműparkja
jelenleg
14
élőállat-szállító
és
3
hűtőkamionnal
rendelkezik,
amelyek megfelelnek a szigorú európai
uniós,
valamint
állatvédelmi előírásoknak. A cég
a
kamionokon
kívül
hajóval és repülővel is bonyolít áruexportot.
5.2 A Z
OROSZ KAPCSOLATOK
A Hunland Trade Kft, látva az orosz piac által nyújtotta értékesítési lehetőségeket, először mintegy 4 éve nyitott e keleti piac felé. Az első próbálkozások az akkori vevők fizetési problémái miatt kudarcba fulladtak. 2005 februárjától azonban újra felélénkültek a kapcsolatok, s azóta a cég rendszeresen exportál tenyészmarhákat Oroszországba. A Hunland Trade Kft a 2005-ös év folyamán 11 szállítmányt indított Oroszországba, ami összesen mintegy 1300 darab tenyészállatot jelent. A magyar szállítások ezen áruból 2005-ben előzetes becslések szerint körülbelül 3000 darabos volumenben történtek, ez a mennyiség pedig mintegy kétszerese az előző évek átlagának. Az adatok alapján az Oroszországba irányuló magyar tenyészállat-szállítások több mint 40%-át a Hunland Trade Kft realizálja. A szóban forgó beszállítói piac rendkívül koncentrált, hisz a legnagyobb szereplőn, a Hunland Trade Kft-n kívül a másik fontos szereplő, az Agrota2L Kft mintegy 35%-os arányt képvisel, a forgalom többi részét pedig kisebb vállalkozások adják.
85
Az ügyleteket a Hunland Trade Kft 9 céggel bonyolította, közülük többen visszatérő ügyfélé váltak. A legnagyobb potenciált jelentő céggel a vállalkozás keretszerződést kötött 1000 darabos tétel vásárlására.
A közvetítő szerepe A vállalkozás az orosz piacon korábban nem rendelkezett kiépült kapcsolatrendszerrel, szüksége volt egy megbízható közvetítőre, aki jól ismeri a helyi piac adottságait, a szereplőket, igényeket, elvárásokat. Az ügyvezető holland üzleti körökön keresztül került kapcsolatba egy orosz tulajdonban lévő, magyarországi
székhelyű
céggel.
Hosszas
tárgyalások
után
sikerült
egyeztetni
az
együttműködésre vonatkozó elképzeléseket, majd a két cég tulajdonosai között egy úgynevezett Gentleemans Agreement köttetett, mely szerint az orosz piacon kizárólag ez a közvetítő cég „szállít” partnereket a Hunland Trade Kft számára, természetesen jutalék fejében. Ez a fajta együttműködés így aztán kölcsönös előnyöket hozott mindkét fél számára, a Hunland Trade Kftnek a piacra lépés lehetőségét. Az ügynökcég szerepe a tapasztalatok alapján rendkívül fontos, a direkt eladással járó többlethaszon lehetősége eltörpülhet a tapasztalt, kiterjedt kapcsolatokkal rendelkező közvetítő jelentette előnyök mellett. Korábban kiderült, hogy nem lehet, s nem is érdemes ügyfeleket az interneten, esetleg szaklapok segítségével „toborozni”, az orosz partnerek ugyanis rendkívül bizalmatlanok, s inkább fizetnek többet, de akkor valamilyen szinten biztosítékot jelent számukra, hogy ismeretségük révén kerültek kapcsolatba a partnerrel. Volt példa arra, hogy egy orosz cég megkeresésére bemutatkozott a Hunland Trade Kft, a felek tisztázták az álláspontokat, lehetőségeket, melyek kedvezőnek tűntek, de aztán nem jelentkezett többet az orosz partner, valószínű, hogy a bizalmatlanság okán. A közvetítő cég a szerződéskötéstől az áru leszállításáig aktív szerepet vállal egy-egy ügylet lebonyolításában, segít az álláspontok közelítésében, valamint a szállítás során fellépő problémák megoldásában is. Számtalanszor előfordult ugyanis, hogy az áruk Oroszországba történő exportálásakor a hatóságok vám- illetve állategészségügyi ellenőrzések során hosszú ideig feltartották a szállítmányokat az orosz határon. Ilyen esetekben az ügynök cég, valamint kapcsolatai sokat segítenek az akadályok mihamarabbi leküzdésében. 86
Tárgyalások Az első megbeszélésektől a szerződéskötésig hosszú út vezet. Az orosz ügyfelek alapvetően bizalmatlanok, minden szóbeli megállapodás minden egyes pontját azonnal írásban rögzíteni kívánják. A szerződéskötéskor fokozottan figyelnek a részletekre. Rendkívül szigorú állategészségügyi feltételeket állítanak fel. Nagyon sokszor teljesen értelmetlenül, de az esetek alig 2-3%-ában lehet meggyőzni őket arról, hogy egy-egy kikötésük valójában felesleges. A szerződésben rögzítik a megvásárolni kívánt állatok minőségi paramétereit (kor, súly, vemhesség, tejhozam, annak zsír és fehérjeszázaléka). Kizárólag jó minőségű, Holstein Fríz fajtájú vemhes üszőket vásárolnak, melyeknek jó külső állapotban kell lenniük, fejlődés szerint meg kell hogy egyezzenek a fajta szabványban előírtakkal. Ezen túl számos alkalommal az európai szabványokat messze meghaladó feltételeket, vizsgálatokat követelnek meg. Makacsul ragaszkodnak az elképzeléseikhez. A hatóságok előírásainak „papírhegyekkel” kívánnak megfelelni, s néha az tapasztalható, hogy nemcsak a hatóságok szigora miatt, de felettesüknek való megfelelési kényszerből is igyekeznek minél több „dokumentáciját” beszerezni. Válogatás Az orosz ügyfelek látatlanban nem vásárolnak, minden esetben személyesen választják ki az összes importálni kívánt állatot. A kiváló genetikai tulajdonságok miatt a fekete-tarka Holsteinfríz fajtát részesítik előnyben. A Hunland Trade Kft Magyarország egész területén, számos kisebb-nagyobb gazdasággal áll kapcsolatban. Melyektől eseti jelleggel vásárolja fel az exportálni kívánt állatokat. A gazdaságok az állománycsökkenés miatt általában akkor értékesítenek állatokat, ha kritikus pénzügyi helyzetükből kifolyólag pénzre van szükségük, például a betakarítás, vagy a tavaszi munkák elvégzéséhez. Egy-egy szállítmány áru – kb. 120 db állat – kiválogatása rendkívül hosszú folyamat. Az orosz partnerek sorra felkeresik a gazdaságokat, egyenként megtekintik az állatokat, melyek közül az első körben szelektáltakat karantén alá helyeztetik. A kiválasztás után jegyzőkönyv kerül felvételre, amelyben feltüntetik a kiválasztott állatok azonosítóit, mennyiségét. a összértékét. Az orosz partnerek általában többször is visszatérnek egy-egy gazdaságba, egyre szűkítik az importálni kívánt állatok körét, újabb és újabb jegyzőkönyvet vesznek fel. Görcsösen ragaszkodnak az előzetesen tárgyalt minőségi mutatókhoz. Ha a legkisebb eltérés is akad a 87
szerződésben lefektetett minőségi paraméterektől, pl. kiválasztott állatok tejhozamának fehérjetartalmában, a szerződést lobogtatva azonnal módosítást kérnek. Akadt olyan gazdaság is, mely a hosszadalmas és vontatott eljárást látva az első alkalom után nem kívánt tovább az orosz ügyfelek rendelkezésére állni hisz a gyakran túlzott állategészségügyi követelmények betartása, számos egyébként nem szokásos vizsgálat, ellenőrzés, vakcinázás hosszú időt vesz igénybe és nagyban növeli a költségeket. Fizetés Az áru ellenértékének kifizetése nagyrészt akkreditívvel történik. Ekkor a kiválasztás után a szerződésmelléklet mindkét fél általi aláírását követő 10 naptári napon belül az orosz vevő bankja, megnyit egy visszavonhatatlan dokumentált akkreditívet az áru 100 %-os értékére. Az akkreditívet legtöbbször egy első osztályú európai bank avizálja és konfirmálja. Az akkreditív szerinti fizetés az árufeladási dátumtól számított 20 naptári napon belül történik a lebonyolító bank által, a megfelelő okmányok benyújtása ellenében (számla eredeti példánya, tehergépjármű fuvarlevél a magyar vámszervek bélyegzőjével ellátva, származási bizonyítvány) A visszatérő ügyfelek esetében azonban az akkreditív helyett egyre gyakrabban történik a fizetés egyszerű utalás formájában. Az akkreditíves fizetés ugyanis bonyolultabb, hosszadalmasabb, míg az utalás tisztán látható, egyszerű és gyors. Ilyen esetekben a szállítás akkor történik, ha az áru ellenértéke átutalásra került, vagy megfelelő biztosíték áll rendelkezésre. Szállítás Az áru leszállítása a Hunland Trade Kft saját költségére, legtöbbször DDU paritáson történik. Sajnos az orosz hatósági szabályozás rendkívül összetett, bonyolult, a bürokrácia nagyban megnehezíti az együttműködést. Az országba történő belépéskor, a vámkezelési eljárás során számos akadály merülhet fel, melyek gyors orvosolása élő állatok szállítása miatt különösen fontos. Ahogy már említettem, az ilyenkor felmerülő problémák megoldásában az orosz közvetítő partner kiterjedt kapcsolataira is sokszor szükség van. A Hunland Trade Kft részben saját, részben bérelt, speciális, kétszintes állatszállító tehergépkocsikkal bonyolítja le az állatok Oroszországba történő eljuttatását, ezek a gépjárművek
88
mindenben megfelelnek a szigorú állatvédelmi követelményeknek.93 A kötelező pihentetések és a nagy távolság miatt egy-egy szállítmány megérkezéséhez akár 5 napra is szükség van, s ezért a Hunland Trade Kft leginkább a közelebb eső körzetekbe, pl. Krasznodar megyébe exportál. Reklamáció Egy-egy szállítmány megérkezését követően rendkívül gyakran élnek az orosz partnerek reklamációval. Ezen vitás ügyeket általában hosszas levelezés útján sikerül elintézni, s leggyakrabban alaptalannak bizonyulnak. Az első pár eset után a vállalat egyik munkatársa elutazott a helyszínre, hogy személyesen tájékozódjon a problémáról. Abban az esetben is kiderült, hogy a reklamáció alaptalan volt.
5.3 Ö SSZEGZÉS Az orosz agrárium már említett nemzeti fejlesztési projektjéhez kapcsolódva az Orosz Föderációba történő agráripari szállítások további dinamikus emelkedésre lehet számítani a következő években. A program szerint az orosz szarvasmarha-állomány genetikai összetételének javítása érdekében az agrárvezetés mintegy 100 000 jó minőségű tenyészállat Oroszországba történő importját támogatja kiemelt eszközökkel. Mivel a magyar genetikai állomány kiváló minőségű, s az ország egyike azon kevés európai uniós tagállamoknak, melyek állategészségügyi szempontból „tisztának” minősülnek, várhatóan növekedni fog a kereslet a magyar tenyészállatok orosz behozatalát illetően. A lehetőségek tehát adottak a Hunland Trade Kft számára is az Oroszországba irányuló forgalom növelésére, az eddigi ügyletek révén jó hírnevet sikerült kiharcolnia a vállalkozásnak az orosz piacon, ami további alapot adhat a kapcsolatok jövőbeni fejlesztésére. Meg kell azonban jegyezni, hogy a további bővülésnek előbb-utóbb az árualaphiány lehet a döntő akadálya, hisz egy idő után egyre nehezebb lesz a magas szintű orosz igényeknek, szigorú elvárásoknak megfelelő állatokat felvásárolni az egyre csökkenő magyar állományból.
93
A szállítás során 9 óra után kötelező az állatok etetése, az itatás pedig lehetséges a kamionokban. Egyhuzamban az állatok 30 óráig szállíthatók, ezután egy 24 órás pihentető kötelező.
89
VI. Ö S S Z E F O G L A L Ó Az orosz és a magyar mezőgazdaság adottságait, történeti fejlődését, majd jelenlegi helyzetét vizsgálva szembetűnik a két ország agráriumának a teljes nemzetgazdaságon belül betöltött eltérő szerepe. Oroszország változatos, a mezőgazdasági művelés számára kedvezőtlen természeti adottságai miatt agrárgazdasága nem képes kielégíteni a lakosság mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek iránt mutatkozó szükségletét, az ország jelentős mértékben importra szorul ezekből az árucikkekből. A két világháború, a szocializmus merev irányítási mechanizmusa, a rendszerváltás, a pénzügyi válság mind súlyosan érintették az agrárágazatot, mely napjainkban is inkább csak stagnál. A legfőbb problémák közé tartozik, hogy a gazdálkodók elégendő pénzügyi forrás, valamint állami támogatások hiányában képtelenek a technológiai színvonal javítására, s így versenyképes áruk termelésére. Az állattenyésztési ágazat különösen nehéz helyzetben van, az elavult gépparkon túl az agrárolló folyamatos szélesedése is sújtja a termelőket, olyannyira, hogy nagy részük évek óta veszteséges. Az élelmiszeripar fejlődésének lehetőségei a megfelelő mezőgazdasági háttér hiánya miatt korlátozottak, a hazai fogyasztás kielégítéséhez elengedhetetlen az import, melyet az orosz termelők érdekében kvótákkal szabályoznak. A 2005-ben meghirdetett nemzeti fejlesztési terv agrárfejezetei jelentős reformokat ígérnek az orosz agrárgazdaságban. Az élelmiszeripari termékek esetében a kormányzat csökkenteni kívánja a nagyfokú importfüggőséget. Ennek érdekében az állattenyésztés fejlesztése, a kisméretű gazdaságok támogatása különös figyelmet kapott a projektben, s kiemelt pénzügyi eszközökkel kívánják elősegíteni ezen területek javítását. A terv részeként az orosz szarvasmarha állomány genetikai összetételének javítása érdekében 100 000 darab jó minőségű tenyészállat beállítását tervezik, aminek következtében dinamikusan növekedni fognak az Oroszországba irányuló tenyészállat-szállítások.
90
Magyarország mezőgazdasága Oroszországéval szemben alapvetően exportorientált, az egyetlen stabil pozitív külkereskedelmi egyenleget felmutatni tudó termelési ágazatunk. A kedvező földrajzi viszonyok az agrárium számára különösen jó feltételeket nyújtanak, melyeket azonban nem használunk ki lehetőségeinkhez mérten. Az egykori agrárország teljes gazdaságán belül a nemzetközi trendeknek megfelelően a mezőgazdaság fokozatos térvesztése figyelhető meg. A GDP-ből való részesedése egyre csökken, noha a rá épülő szolgáltatásokat is figyelembe véve az agrobiznisz a bruttó hazai terméken belül immár 12-15%-os arányt képvisel. A magyar mezőgazdaság problémái sok tekintetben hasonlóságot mutatnak az orosz agrárium elemzésekor tapasztalt nehézségekkel. A technológiai színvonal elmaradottsága szintén komoly gondot okoz, csakúgy, mint a hatékonyság növeléséhez szükséges beruházások elégtelen szintje. Agrárgazdaságunk további súlyos problémája, hogy a birokok rendkívül elaprózódtak a privatizáció után, az így létrejött törpegazdaságok pedig képtelenek helyt állni az egyre fokozódóbb piaci verseny közepette. Uniós csatlakozásunk hatalmas kihívás elé állította mezőgazdaságunkat, sajnos sem az agrárirányítás, sem maguk a gazdálkodók nem készültek fel kellőképpen az uniós elvárások teljesítésére. A csatlakozást követően jelentősen megugrott az Unióból hazánkba érkező élelmiszerszállítások volumene, „a magyar agrárium átmenetileg vesztes helyzetbe került”.94 A hátrányos tendenciát a 2005-ös év során részben sikerült megállítani, a jövőben a közösségi feltételek teljesítésével, a technológiai színvonal javításával, az innováció és hatékonyság növelésével, a racionális birtokméretek kialakításával, a gazdák szerveződésének támogatásával lehetne elősegíteni, hogy a hazai agrárgazdaság megállja helyét az EU piacán. Az orosz – magyar agrárkereskedelmi kapcsolatok alakulását vizsgálva megfigyelhettük, hogy a rendszerváltás előtt agrár- és élelmiszeripari kivitelünk nagy hányada irányult Oroszországba, a Szovjetunió
és
a
KGST
felbomlását
követően
azonban
drasztikusan
átrendeződtek
külkereskedelmi kapcsolataink, ami azt jelentette, hogy agrártermékeink exportpiacainak jelentős részét elvesztettük, ennek is köszönhető, hogy 1991-től kezdve Oroszországgal szemben deficites a külkereskedelmi egyenlegünk.
94
Gráf [2005]
91
Agráripai szállításaink a kilencvenes években folyamatosan csökkentek, az ágazat részaránya a teljes külkereskedelmi forgalomban 21%-ra mérséklődött, szemben pl. az 1992-es évben tapasztalt 49%-os részesedéssel. 2002-ben azonban kedvező fordulat következett be a kétoldalú külkereskedelemben. A gazdaság-, valamint az agrárdiplomáciai kapcsolatok feléledésének, a magyar üzleti körök intenzívebb érdeklődésének köszönhetően a két ország közti kereskedelmi forgalom évi 40% körüli ütemben bővül, agrártermékeink exportja is dinamikusan növekszik, s további jelentős tartalékok rejlenek a kapcsolatokban, különösen a régiókkal való kereskedelem területén. Az agrár-külkereskedelmet illetően a magyar vállalkozások számára az állattartási és élelmiszeripari technológiák értékesítése kitűnő exportlehetőségeket kínál, különös tekintettel az orosz ágazati kormányzati szervek által meghirdetett jelentős horderejű programokra. Mivel a magyar szarvasmarha-állomány kiváló minőségű, az orosz állomány genetikai összetételének javítása érdekében orosz részről várhatóan növekedni fog a kereslet a magyar tenyészállatok iránt. A magyar exportőrök összefogásával, egységesebb fellépés kialakításával, a hagyományosan ismert termékek előtérbe helyezésével, intenzív marketingmunkával lehetne elősegíteni a forgalom további bővülését. Külképviseletek alapítása, orosz-magyar közös vállalatok létrehozása, valamint a logisztikai központok, raktárak szolgáltatásainak igénybe vétele szintén javíthatja a külpiaci pozíciót. A szakmai kiállításokon, vásárokon, üzletember-találkozókon való részvétel kiváló lehetőséget nyújt a kapcsolatfelvételre, tapasztalatcserére, valamint az üzleti együttműködés megalapozására. Hazánk uniós csatlakozása összességében nem eredményezett jelentős változásokat a kétoldalú agrárkereskedelemben, a forgalom növekedési üteme változatlan maradt. Az EU és Oroszország közt az agrárkereskedelmi kapcsolatok fejlesztését, egyes területeken a szabadkereskedelmet célzó megállapodások a jövőben kedvező hatással lehetnek a magyar-orosz agrárkereskedelem alakulására is. A kereskedelem szabályai közelíteni fognak egymáshoz, ami végeredményben csökkenti majd a magyar exportőrök költségeit. Oroszország jövőbeli WTO-taggá válása a vámszintek csökkenésén túl várhatóan átláthatóbb szabályozási rendszert, a beruházási környezet javulását, valamint az állategészségügyi és élelmiszerhigiéniai előírások könnyítését eredményezi agrárexportőreink számára. 92
A Hunland Trade Kft példáját szemügyre véve megállapítható, hogy nem könnyű belépni az orosz piacra és sokszor még nehezebb az orosz partnerekkel való együttműködés. Üzleti kultúrájuk nagyban eltér a nyugati partnerekétől. A nehézségek ellenére azonban remek eredményeket lehet elérni orosz relációban, a nemzeti fejlesztési projektben előirányzott tervek, a hatalmas piaci potenciál kitűnő lehetőségeket kínálnak. A hazai agrár- és élelmiszeripari vállalkozásoknak érdemes Oroszországra koncentrálni, hisz összehangolt, hatékony fellépéssel legalább részben visszahódíthatnánk az egykor elfeledett piacot.
VII. M E L L É K L E T Az Oroszországi Föderáció gazdaságának általános helyzete95 Az ország makrogazdasági helyzete 2004-ben is bíztató képet mutatott. A statisztikai adatok szerint az orosz gazdaság 2000 óta folyamatosan fejlődik, bár jelentős ellentmondásokkal kísérve. A gazdaság kiemelkedő növekedését a kedvező világpiaci konjunktúra és a politikai stabilitás biztosítja. Egyes régióinak gyors fejlődését alapvetően a területükön fellelhető természeti kincsek, elsősorban az energiahordozók értékesítése révén elérhető bevételek határozzák meg. A régiók közötti jelentős különbségeket igazolja, hogy a 89 régió ipari termelésének a felét 12 régió biztosította. Nagyjából ugyanez a kör szolgáltatja az ország konszolidált költségvetési bevételének 63%-át, s mindössze 19 régió tartozik a nettó befizetők közé. Napjainkban is folytatódik az 1999. második felében megkezdődött gazdasági fellendülés. A növekedés üteme 2001 óta a második legnagyobb volt 2004-ben (6,9%), s a GDP összességében 583,3 Mrd Rbl-t tett ki. A kedvező világpiaci tendenciák, s a rekordmagasságú energiahordozó árak eredményeként a külföldi adósságait pontosan tudta törleszteni Oroszország. Az elmúlt időszak folyamán az ország gazdasági helyzete összességében pozitív képet mutatott. Csaknem valamennyi szektor fejlődött. A GDP 6,9%-os növekedéséből 2,0%-pontot a belső tényezők - az alaptőke-befektetések és a lakossági jövedelmek dinamikus növekedése – és 4,9%-pontot külső 95
Beszámoló a moszkvai mezőgazdasági attasé tevékenységéről (2005. augusztus 29.)
93
tényezőként a kőolaj és a földgáz előző évinél magasabb éves átlagára hozott. A GDP éven belüli alakulása abban különbözött az előző évitől, hogy sokkal egyenletesebb negyedéves eloszlású volt. A 2000-2004. közötti időszakban megtermelt GDP átlaga 6,7 % volt, ami rendkívül figyelemre méltó. Ezzel a GDP elérte az 1990. évi színvonal 80 %-át. Az infláció a 2003. évi 12%-ról 11,5%-ra csökkent, igaz, a tervezett mérték 10% volt. Az ipari termelés a 2003. évi 7%-ról 6,2%-ra mérséklődött. A GDP stabil növekedése, az ország befektetői kategóriába sorolása, a reformok előrehaladásával tovább folytatódott a gazdaság szerkezetének lassú átalakítása. Az állami deviza- és aranytartalékok továbbra is dinamikusan nőttek, 2005. januárjában meghaladták a 117 Mrd USD-t. Az ország adósságállománya 2004 végén mintegy 96 Mrd EUR-t tett ki, ez csaknem 6%-kal alacsonyabb az előző évinél. A tőkebefektetések növekedése a 2003. évi 12,5 %-kal szemben 2003-ban (2423,4 Mrd Rbl) 11%-ot ért el (2002-ben: 2,6%). Ezt a már második éve tartó, rendkívül dinamikus növekedést a következő tényezők segítették elő: a magas világpiaci energiahordozó-árak nagyobb befektetéseket tettek lehetővé elsősorban az energetikai ágazatban; javult a vállalatok pénzügyi helyzete; csökkent a refinanszírozási kamatláb; a rubel betéti kamatok esése a lakosságot a reálszférába történő befektetésre ösztönözte; valamelyest javult a gazdaság általános stabilitása. Hátráltató tényezők közé sorolható, hogy nagy a külgazdasági konjunktúrafüggőség; vállalkozókat sújtó adminisztratív akadályok; nem kielégítő a befektetések jogi védelme; a viszonylag magas adóterhek ellenére nincs használható befektetési ösztönzési mechanizmus; nem elég fejlett a pénzpiac. A kormány folytatta a befektetési-pénzügyi tevékenység szabályozásának korszerűsítését. A külföldi tőkebefektetések vonzásának rangsorában Oroszország az előző évi 17. helyről a 8. helyre jött fel. Jelentősen nőttek a külföldi befektetések. 2004 végéig összesen 73,4 Mrd USD összegű külföldi működőtőke került az országba, ami mintegy 30%-os növekedést jelent az előző évhez viszonyítva. A befektetési tevékenyégben elsősorban a holland, német, francia, angol, amerikai cégek aktívak. Külföldi megítélés szerint is javult az oroszországi befektetési klíma, az
94
Euromoney 2004 szeptemberében Oroszországot a 64. helyre pozícionálta a világranglistán (2003-ban: 133. hely). 2004-ben kb. 17 Mrd USD volt a tőkekivitel Oroszországból a következő rangsor szerinti viszonylatokba: Virgin Szigetek, Belarusz, Irán, Ciprus, Hollandia, Libéria, Moldova, Svájc, Örményország, Litvánia. A vámstatisztika alapján Oroszország külkereskedelmi forgalma 271,3 Mrd USD volt (+ 31%) s másodszor haladta meg a 200 Mrd USD-t. Az export 178 Mrd USD-t (+25,3 %), az import 93,3 Mrd USD-t (+27 %) tett ki. A külkereskedelmi aktívum az előző évi 54,6 Mrd USD-ről 84,7 Mrd USD-re nőtt. Az export növekedésének mintegy 50 %-a árnövekedésből (energiahordozók, fémek), a másik fele pedig a fizikai volumenek növekedéséből eredt. Oroszország legnagyobb forgalmú külkereskedelmi partnerei a következők: Melléklet 1. táblázat Oroszország legfontosabb külkereskedelmi partnerei
Németország Fehéroroszország Ukrajna Kína Olaszország Hollandia USA
Mrd USD
Előző évhez képest
18,5 12,5 12,1 11,7 10,9 10 7,1
+ 26,10% + 34,50% + 32,20% + 26,50% + 12,70% + 16,70% + 2,10%
Az export összetételében az energetikai áruk részaránya változatlanul magas, 59,5 % volt. 186,4 M t (+18,9 %) kőolajat exportáltak 11,8 %-al magasabb áron. A kőolajtermékek exportja 24,6 %kal emelkedett, átlagára a 2003 évi 180,6 USD/tonna értékről 195,8 USD/tonnára nőtt. A földgázexport 31,5 %-kal nőtt, 24,6 %-kal magasabb éves átlagár mellett. A vaskohászati és színesfém-kohászati termékek exportja 20,3 %-kal nőtt. A vas- és acél félkész termékek ára 22,234,8 %-kal nőtt. Az alumínium kivitele 14,3 %-kal bővült, csaknem teljes egészében a mennyiségi növekedésből adódóan. A gépek és berendezések kivitele 11,0 %-kal emelkedett, részaránya az exportban 8 % körül mozgott. A vegyipari termékek kivitele 21,5 %-kal nőtt, ezen 95
belül a fizikai volumeneket tekintve az ammóniáé 21,4 %-kal, a metanolé 39,6 %-kal, a szintetikus kaucsuké 16,4 %-kal nőtt. A nitrogénműtrágya kivitele 1,5 %-kal visszaesett. A fa- és a papíripar exportja 11,8 %-kal emelkedett. Gabonából mintegy 6 M tonnát exportáltak. Az import 27%-os növekedése valamivel meghaladta az exportbővülést. A növekedés alapvetően a fizikai volumenek emelkedéséből adódott. Importból származott a kiskereskedelmi forgalomba került áruk mintegy 44 %-a. Ez az orosz termékek versenyképességének javulását mutatja, ami a nyugati technológiák eddiginél szélesebb körű alkalmazásán, licencek beszerzésén alapszik. Az import 36,6 %-át a gépek és berendezések, közlekedési eszközök 21,3 %-át élelmiszerek és élelmiszer alapanyagok tették ki. Az import ilyen nagyarányú dinamikáját a lakossági és a vállalati jövedelmek kedvező alakulása és a rubel erősödése tette lehetővé. A rubel reális erősödése az USD-hez képest 18,9 %-ot, gyengülése az EUR-hoz képest pedig 1,6 %-ot tett ki. Az import mintegy 1/3-a EUR-ban történő elszámolással bonyolódik. A magyar viszonylatú forgalom 4296,1 M USD (+26,6 %), a Magyarországra irányuló export 3386,7 M USD (+18,5 %), az import 908,5 M USD (+39,1 %) volt. Magyarország részesedése Oroszország forgalmában az előző évi 1,8 % szinten maradt. Magyarországot a közép-kelet európai országok közül egyedül a 3,4 % forgalmi részesedéssel bíró Lengyelország előzte meg. A foglalkoztatottsági mutatók tovább javultak. 2004 végén a lakosság mintegy 50 %-a (70,9 millió fő) volt keresőképes. A munkanélküliek száma ugyanakkor 6 millióról 6,4 millió főre nőtt. A hivatalosan regisztrált munkanélküliek száma jóval alacsonyabb, 1, 7 millió fő volt. Általában növekedett a lakosság reáljövedelme, és némileg csökkent a hivatalos létminimum alatt élők száma. Jelentősen növekedtek a leggazdagabb és a legszegényebb régiók közötti jövedelmi különbségek, az olló 12-szeresre bővült. A GDP tíz év alatti megkétszerezésének terve – amit 2004-ben kellett volna megalapozni – az ellentmondásos gazdasági mutatók miatt nem tekinthető reálisnak. A gazdasági és kereskedelmi miniszter elismerte, hogy a közép és a hosszú távú gazdasági tervek ellenére nem rendelkeznek kialakult gazdaságfejlesztési modellel és konkrét prioritásokkal. A közigazgatási reform keretében 2004 márciusában megkezdődött, a kormány és a minisztériumok átszervezése, hármas tagozódásúvá – minisztériumok, ügynökségek, szolgálatok – alakítása. Az átszervezés
96
mindazonáltal nem vezetett a kormányzati szervek számának csökkenéséhez, a vezetők és az állomány létszáma viszont számottevően csökkent.
Melléklet 2. táblázat Az Orosz Föderáció makrogazdasági mutatói Lakosság (millió fő) A GDP értéke folyó áron (Mrd Rbl/ Mrd USD)
1999 2000 2001
2002
2003
2004
145,6 144,8
143,4
144,2
143,4
144
4823 7306 8944 10834 13305 16779 178,6 259,4 296,4 340,9
433,5
582,3
A GDP növekedése változatlan áron (előző év=100%) Egy főre eső GDP változatlan áron (USD)
105,4
Az infláció alakulása (előző év=100%)
105
104,3
122,8
107,1
1490 1736
2065
2684
4061x
136,5 120,2 118,6 115,1
112
111,7
899
109
Munkanélküliségi ráta (%)
1,4
1,4
1,6
1,8
2,3
2,6
Az export értéke (Mrd USD)
62,2
103
92,6
106,7
133,7
181,5
Az export változása (előző év=100%)
101,5
139
97,6
104,4
125,3
135,8
Az import értéke (Mrd USD)
21,9
33,8
36,9
46,2
57,4
75,6
Az import változása (előző év=100%)
68,1 113,5 119,8 112,1
124,2
131,8
Az állami költségvetés egyenlege a GDP %-ában
-0,9
1,7
4
1,9
2,9
1
Forrás: Gazdasági és kereskedelmi kapcsolatok - Orosz Föderáció, Magyarország Külügyminisztériuma. http://www.mfa.gov.hu/kum/hu/bal/Kulpolitikank/Ketoldalu_kapcsolatok/Europa/orosz_fode racio/ gazdasagi.htm
97
VIII. T Á B L Á Z A T O K É S Á B R Á K J E G Y Z É K E 2.3.2.1. táblázat:
Az orosz élelmiszeripari alágazatok teljesítménye ................................. 20
2.3.2.2. táblázat:
Az oroszországi hústermelés ................................................................... 22
2.3.2.3. táblázat:
Az Oroszországba irányuló hússzállítások 2003-2004-ben .................... 23
2.3.2.4. táblázat:
Marhahús (fagyasztott) – importkvóta .................................................... 25
2.3.2.5. táblázat
Marhahús (friss és előhűtött) – importkvóta ........................................... 25
2.3.2.6. táblázat:
Sertéshús importkvóta ............................................................................. 26
2.3.2.7. táblázat:
Baromfihús importkvóta ......................................................................... 27
2.4.2.1.1 táblázat: Az EU részesedése az oroszországi marhahús-importkvótákból ............ 33 2.4.2.1.2. táblázat Az EU részesedése az oroszországi sertéshús-importkvótákból............. 33 2.4.2.1.3. táblázat: Az EU részesedése az oroszországi baromfihús-importkvótákból ......... 33 2.4.2.1.4. ábra:
Az EU-ba irányuló orosz gabonaexport .................................................. 35
3.1.1. táblázat:
Magyarország mezőgazdasági termelésének változása........................... 39
3.1.2. táblázat:
A növénytermesztés változása ................................................................ 40
3.1.3. táblázat:
Az állattenyésztés változása .................................................................... 40
3.1.4. táblázat:
Az élelmiszeripari termelés kibocsátásának változása............................ 41
3.2.1. táblázat:
Az agrárgazdaság GDP-hez viszonyított aránya ..................................... 41
3.2.2. ábra:
Az agrárolló alakulása............................................................................. 42
3.2.1.1. táblázat:
A szarvasmarha-állomány alakulása ....................................................... 45
3.2.1.2. táblázat:
A sertésállomány alakulása ..................................................................... 46
3.2.1.3. táblázat:
A baromfi-állomány alakulása ................................................................ 47
3.2.2.1. táblázat:
Az élelmiszer, ital, dohány főcsoport részesedése a teljes ipari.................. kibocsátáson belül ................................................................................. 48
3.3.1. táblázat:
Magyarország közösségi költségvetésből finanszírozott közvetlen ........... támogatásai.............................................................................................. 49
3.4.1.1. táblázat:
Az agrárexport részesedése a teljes nemzetgazdasági kivitelből ............ 54
3.4.1.2. táblázat:
Az agrárimport részesedése a teljes nemzetgazdasági behozatalból....... 54
3.4.2.1. táblázat:
A mezőgazdaság és az élelmiszeripar kivitelének alakulása .................. 55
3.4.2.2. táblázat:
Az élő állat, hús és húskészítmény csoportok teljesítménye 2004-ben... 56
3.4.2.3. táblázat:
A mezőgazdaság és az élelmiszeripar bevitelének alakulása.................. 56
98
3.4.2.4. táblázat:
Az élő állat, hús és húskészítmény csoportok teljesítménye 2004-ben... 57
3.4.2.5. táblázat:
A mezőgazdaság és az élelmiszeripar külkereskedelmi forgalmának......... egyenlege................................................................................................. 58
3.4.3.1. táblázat:
Magyarország agrárexportjának első öt célországa ............................... 59
3.4.3.2. táblázat:
Magyarország agrárimportjának első öt beszállító országa .................... 59
4.1.1.1. táblázat:
Magyar – orosz külkereskedelmi forgalom............................................. 62
4.1.1.2. táblázat:
Az élelmiszerek árufőcsoportjának részesedése az Oroszországba ........... Irányuló teljes magyar kivitelből............................................................. 63
4.1.1.3. táblázat:
Az élelmiszerek árufőcsoportjának részesedése az Oroszországból .......... származó teljes magyar behozatalban ..................................................... 64
4.1.2.1. táblázat:
Magyar – orosz külkereskedelmi forgalom............................................. 65
4.1.2.2. táblázat:
Az élelmiszerek árufőcsoportjának részesedése az Oroszországba irányuló teljes magyar kivitelből ........................................................................... 66
4.1.2.3. táblázat:
Az élelmiszerek árufőcsoportjának részesedése az Oroszországból .......... származó teljes magyar behozatalban ..................................................... 66
4.2.1. táblázat:
Magyar – orosz külkereskedelmi forgalom............................................. 67
4.2.2. táblázat:
Az élelmiszerek árufőcsoportjának részesedése az Oroszországba ............ irányuló teljes magyar kivitelből............................................................. 68
4.2.3. táblázat:
Az élelmiszerek árufőcsoportjának részesedése az Oroszországból........... származó teljes magyar behozatalban ..................................................... 68
Melléklet 1. táblázat: Oroszország legfontosabb külkereskedelmi partnerei....................... 97 Melléklet 2. táblázat: Az Orosz Föderáció makrogazdasági mutatói................................... 95
99
IX. F E L H A S Z N Á L T I R O D A L O M BAKCSI GYÖRGY: Szovjetunió, Budapest, Panoráma, 1979. BURGERNÉ GIMES ANNA: A közép-európai átalakuló országok gazdaságának mezőgazdaságának összehasonlító elemzése. Budapest, Századvég Kiadó. 2001.
és
CSABA LÁSZLÓ: Az orosz reformfolyamat új szakasza – úton a WTO felé? Budapest, KOPRINTDATORG Konjunktúra-, Piackutató és Számítástechnikai Rt. 1998. GÁL J. ZOLTÁN [2002]: Magyarország EU tagságának hatása az Oroszországgal való gazdasági együttműködésre. (2005.07.30. 19:30h) http://www.meh.hu/tevekenyseg/hátteranyagok/hatter20021217_3.html GRÁF JÓZSEF [2005]: Agrárium 2005. (2005.07.10. 21:30) http://www.fvm.hu/main.php?folderID=831&articleID=8076&ctag=articlelist&iid=1 KAPRONCZAI ISTVÁN: A magyar agrárgazdaság a rendszerváltástól az Európai Unióig. Budapest, Szaktudás Kiadó Ház, 2003. KEMÉNY ÁDÁM [2004a]: Az EU-orosz agrárkereskedelem néhány sajátossága. (2005.07.10. 20:45h)http://www.fvm.hu/main.php?folderID=1643&articleID=6587&ctag=articlelist&iid =1 KEMÉNY ÁDÁM [2004b]: Élősertés-import. (2005.07.10. 21:25h) http://www.fvm.hu/main.php?folderID=1643&articleID=6588&ctag=articlelist&iid=1 KEMÉNY ÁDÁM [2004c]: Húspiaci szabályozás. (2005.07.30. 18:55h) http://www.fvm.hu/main.php?folderID=1644&articleID=6564&ctag=articlelist&iid=1 KEMÉNY ÁDÁM [2005a]: Az orosz agrárium fejlesztésének nemzeti projektje. (2005.06.17. 20:23h) http://www.fvm.hu/main.php?folderID=1714&articleID=7686&ctag=articlelist&iid=1 KEMÉNY ÁDÁM [2005b]: Az orosz agrárszektor 2004-ben. (2005.06.17. 20:15h) http://www.fvm.hu/main.php?folderID=1647&articleID=6663&ctag=articlelist&iid=1 KEMÉNY ÁDÁM [2005c]: Az orosz baromfihús-piac. (2005.07.10. 21:02h). http://www.fvm.hu/main.php?folderID=1673&articleID=6982&ctag=articlelist&iid=1 KEMÉNY ÁDÁM [2005d]: Az orosz élelmiszeripar fejlődése 2004-ben. (2005.07.30. 21:20h) http://www.fvm.hu/main.php?folderID=1673&articleID=6997&ctag=articlelist&iid=1 KEMÉNY ÁDÁM [2005e]: Az orosz húsimport szabályozása 2009-ig. (2005.12.21. 17:15h) http://www.fvm.hu/main.php?folderID=1839&articleID=8016&ctag=articlelist&iid=1
100
KEMÉNY ÁDÁM [2005f]: Az orosz húspiac 2004-ben. (2005.08.12. 18:50h) http://www.fvm.hu/main.php?folderID=1642&articleID=6678&ctag=articlelist&iid=1 KEMÉNY ÁDÁM [2005g]: Az oroszországi húspiac védelme 2006-tól. (2005.12.18. 16:10h) h_spiacv_delem2006t_l.doc http://www.fvm.hu/main.php?folderID=1839&articleID=8075&ctag=articlelist&iid=1 KEMÉNY ÁDÁM [2005h]: Az oroszországi sertéságazat fejlesztése. (2005.07.10. 21:32h) http://www.fvm.hu/main.php?folderID=1673&articleID=6998&ctag=articlelist&iid=1 KEMÉNY ÁDÁM [2005i]: Baromfi-vágóüzem alapkőletétele Csebokszáriban. (2005.12.14. 15:35h) http://www.fvm.hu/main.php?folderID=1802&articleID=7714&ctag=articlelist&iid=1 KEMÉNY ÁDÁM [2005j]: Beruházások az orosz sertéságazatban. (2005.08.12. 19:05h) http://www.fvm.hu/main.php?folderID=1642&articleID=6689&ctag=articlelist&iid=1 KEMÉNY ÁDÁM [2005k]: Brazil baromfi Oroszországban. (2005.07.30. 19:20h) http://www.fvm.hu/main.php?folderID=1679&articleID=7137&ctag=articlelist&iid=1 KEMÉNY ÁDÁM [2005l]: EU-agrárbizottsági ülés Moszkvában. (2005.07.30. 20:40h) http://www.fvm.hu/main.php?folderID=1679&articleID=7027&ctag=articlelist&iid=1 KEMÉNY ÁDÁM [2005m]: Húsimport-vám. (2005.07.10. 21:10h) http://www.fvm.hu/main.php?folderID=1649&articleID=6810&ctag=articlelist&iid=1 KEMÉNY ÁDÁM [2005n]: Konzultáció az állat- és növényegészségügyi bizonyítványok problémáiról. (2005.07.10. 20:55h) http://www.fvm.hu/main.php?folderID=1647&articleID=6666&ctag=articlelist&iid=1 KEMÉNY ÁDÁM [2005o]: Magyar élelmiszeripari üzemek ellenőrzése (2005.07.30. 20:00h) http://www.fvm.hu/main.php?folderID=1649&articleID=6809&ctag=articlelist&iid=1 KEMÉNY ÁDÁM [2005p]: Moszkvai élelmiszeripari tendenciák. (2005.07.30. 20:45h) http://www.fvm.hu/main.php?folderID=1642&articleID=6688&ctag=articlelist&iid=1 KEMÉNY ÁDÁM [2005q]: Orosz-amerikai WTO-tárgyalások. (2005.10.21. 21:10h) http://www.fvm.hu/main.php?folderID=1714&articleID=7669&ctag=articlelist&iid=1 KEMÉNY ÁDÁM [2005r]: Oroszországi baromfi-importkvóta növelése. (2005.08.12. 19:05h) http://www.fvm.hu/main.php?folderID=1679&articleID=7116&ctag=articlelist&iid=1 KEMÉNY ÁDÁM [2005s]: Oroszországi húsimport-kvóták. (2005.11.28. 19:35h) http://www.fvm.hu/main.php?folderID=1714&articleID=7713&ctag=articlelist&iid=1 KEMÉNY ÁDÁM [2005t]: Összefoglaló az oroszországi madárinfluenzáról. (2005.10.25. 19:36h) http://www.fvm.hu/main.php?folderID=1714&articleID=7687&ctag=articlelist&iid=1
101
KRJAKÓ GYULA, RUDL JÓZSEF, SZÓNOKYNÉ ANCSIN GABRIELLA: A Szovjetunió utódállamai, Szeged, JATEpress, 2001. LUDVIG ZSUZSA [1997]: Az EU keleti kibővülésének forgatókönyvei Oroszország érdekei alapján. Európai tükör, Műhelytanulmányok, Budapest, ISM, 1997. p. 32. LUDVIG ZSUZSA [2004a]: Oroszország és az Európai Unió, közeledés vitákkal tarkítva. http://www.mkt.hu/docs/2004-03-22-11-17-52-Vshort74Ludvig.pdf LUDVIG ZSUZSA [2004b]: Oroszország és a kibővült Európai Unió gazdasági kapcsolatai. Közgazdasági Szemle, LI. Évf., 2004. szeptember p. 849-869. Magyarország külgazdasága. Budapest, Külügyminisztérium, 2002, 2003, 2004. MAJOROS PÁL [1999]: Tankönyvkiadó Rt.
Magyarország
a
világkereskedelemben,
Budapest,
Nemzeti
NÉMETH IMRE [2003]: A magyar mezőgazdaság és élelmiszeripar számokban, Beköszöntő, www.fvm.hu/download.php?ctag=download&docID=516 NAGY PÉTER [2003]: Az EU és Oroszország együttműködése az Európai Közös Gazdasági Térség létrehozásában, Európa 2002, 2003. március IV. évfolyam 1. szám p. 25-36. OSVÁTH SAROLTA [2002] (szerk.): A mezőgazdaság napjainkban Magyarországon. Budapest, Gmentor Kft, 2002. p. 6 RÉTHI SÁNDOR [2000]: A magyar-orosz külkereskedelem az 1998. augusztusi orosz válság előtt és után. Külgazdaság, XLIV. Évf., 2000. december p. 11-29. TÓTH TAMÁS [2004]: Lezárultak a magyar-orosz tárgyalások Moszkva WTO-tagsága előtt. (2005.07.30. 20:10) www.magyarorszag.hu/kozigazgatas/sajtokozlemenyek/oroszwto 20040416.html 2004.04.16 Világgazdaság [2005a]: A piac dönt az agrárkódexről. 2005. szeptember 9. 20.o. Világgazdaság [2005b]: Az agrárszektor húzta a GDP-t. 2005. március 2. 5.o. Világgazdaság [2005c]: Előnyben az állattenyésztők. 2005. szeptember 20. 13.o. Világgazdaság [2005d]: Tizennyolcféle sarc a kiskereskedelemben. 2005. szeptember 1. 10.o Világgazdaság [2005e]: Tovább szűkül az élelmiszerpiac. 2005. szeptember 1. 10.o. Világgazdaság [2005f]: Erős versenyben a hazai piacon is. 2005. szeptember 6. 7.o.
102
EGYÉB INTERNETES FORRÁSOK: http://www.akii.hu/gazdel/frames.htm http://www.europarl.eu.int/meetdocs/2004_2009/documents/ad/557/557911/557911hu.pdf http://www.europeer.hu/vilag/orosz040621.html http://www.europeer.hu/vilag/orosz050123.html http://www.fvm.hu/main.php?folderID=1287 http://www.fvm.hu/doc/upload/200510/new_fuzet_c_kor.pdf http://www.hungary.mid.ru/Hungary/otn_hu.html http://www.hvg.hu/vilag/20050715eumezgazreform.aspx http://www.hvg.hu/gazdasag/itthon/20050807avop.aspx http://www.hvg.hu/20050930/agrargraf.aspx http://www.hvg.hu/20051014/gazdak.aspx http://www.ksh.hu/pls/ksh/docs/hun/xftp/idoszaki/mgterm/mgterm03.pdf 2004-10.17 http://www.ksh.hu/pls/ksh/docs/hun/xftp/idoszaki/mgterm/mgterm04.pdf http://www.ksh.hu/pls/ksh/docs/hun/xftp/idoszaki/ipep/ipep04.pdf http://www.magyarhirlap.hu/cikk.php?cikk=98599 http://www.magyarorszag.hu/kozigazgatas/sajtokozlemenyek/oroszwto20040416.html http://www.mcx.ru/index.html?he_id=797 http://www.mfa.gov.hu/kum/hu/bal/Kulpolitikank/Ketoldalu_kapcsolatok/Europa/orosz_foderaci o/gazdasagi.htm http://www.mnr.gov.ru/
http://www.regions.ru/ru/main/messageslistpage/7746/ http://www.wto.ru/en/news.asp?msg_id=14630 http://mek.oszk.hu/02100/02185/html/293.html http://portal.ksh.hu/pls/ksh/docs/hun/xftp/idoszaki/mgterm/mgterm04.pdf http://portal.ksh.hu/pls/ksh/docs/hun/xftp/idoszaki/elmerl/elmerl03.pdf 103
