MISKOLCI EGYETEM Állam- és Jogtudományi Kar Miskolc
SZAKDOLGOZAT
Áttekintés Miskolc Megyei Jogú Város Képviselő-Testületének működéséről – 1990-től napjainkig
Konzulens:
Készítette: Nagy Orsolya
dr. Bodnár Norbert dr. Turkovics István
EKC8DP
Miskolc 2014
1
UNIVERSITY OF MISKOLC FACUTY OF LAW Department of Administrative Law
THESIS
Overview the operation of the representative body of city Miskolc -from 1990 until present
2
Tartalomjegyzék
Bevezető..................................................................................................................4 I.
Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzatának története
I. 1. Miskolc város közigazgatásának története a város önállóságától 1990-ig ..................................6 I. 2. Miskolc Megyei Jogú Városának Önkormányzata 1990-től napjainkig.................................... 9 I. 3. A helyi önkormányzatok története 1990-től napjainkig.............................................................11
II.
Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzata
II. 1. A Polgármesteri Hivatal........................................................................................................... 14 II. 2. A polgármester, alpolgármester, jegyző, tanácsnokok, a közmeghallgatás..............................17 II. 3. A polgármesterre átruházott feladat- és hatáskörök………………………………………… 20 II. 4. A közgyűlés...............................................................................................................................21 II. 5. A bizottságok.............................................................................................................................24 II. 6. Az önkormányzat feladatainak felsorolása................................................................................25 II. 7. A képviselő – testület feladat és hatásköre...............................................................................26 II. 8. A helyi önkormányzati képviselő.............................................................................................27 II. 9. A jegyzőkönyv.........................................................................................................................29 II. 10. Az önkormányzati rendeletek megalkotása …………………………………………………29 II. 11. A képviselő – testület önkéntes feladatvállalása....................................................................30
III.
Miskolc Megyei Jogú Város Közgyűlésének dokumentumai
III. 1. Egyes önkormányzati feladatok................................................................................................32 III. 2. Betekintés a közgyűlés fontosabb terveibe, adatok az önkormányzat dokumentumtárából....................................................................................35
Záró gondolatok.....................................................................................................43
Irodalomjegyzék.....................................................................................................45
3
Bevezető
Avagy egy rövid
bevezetőt szeretnék írni arról, hogy miről is fog szólni e
terjedelmes dolgozat. Az ember nehezen ül neki megírni egy ilyen munkát, de ha belekezd, utána már könnyedén jönnek a gondolatok egymás után. Reméljük, ez az én esetemben is így lesz. Tehát röviden szeretném a legelején felvázolni – nagyvonalakban- hogy mi fogja kitölteni ennek az x oldalszámú írásnak a lapjait. A téma Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzatának működése a rendszerváltást követő évektől- napjainkig. Először viszont maradjunk a helyi önkormányzatoknál Magyarországon. Magyarország területi tagozódásáról az Alaptörvény (Magyarország Alaptörvénye (2011. április 25.) rendelkezik.
Helyi és települési önkormányzatok
alkotják az önkormányzati rendszert. A területi önkormányzat, avagy a megyei önkormányzat ellátni köteles azokat a feladatokat melyek megoldására nem kötelezhető a települési önkormányzat. Ezek általában olyan ügyek melyek meghaladják egy település személyi illetve anyagi lehetőségeit. Az önkormányzatok szintje között nem létezik alá-fölérendeltségi viszony. Együttműködnek, és tiszteletben tartják a másik autonómiáját. A települési önkormányzatok feladat- és hatásköre többrétű. Az önkormányzatokról szóló 2011. évi . CLXXXIX. törvényben megfogalmazottakon kívül több ágazati törvény is állapít meg kötelezettséget, ezzel együtt kötelezően ellátandó feladatot a helyi önkormányzatoknak. Az önkormányzat önként vállalt, illetőleg kötelezően előírt feladat- és hatáskörei a helyi közügyek széles körét fogják át, amelyek révén biztosítható egy-egy település működése, megvalósítható műszaki-technikai infrastruktúrája, továbbá a lakosság kommunális és humánszolgáltatásokkal való legalább alapfokú ellátása. Az önkormányzatoknak az előbb említettek alapján számos kötelezettsége van. Az önkormányzat legfőbb szerve a közgyűlés. A közgyűlés külön rendeletben szabályozza az önkormányzat szervezeti és működési rendjét, bizonyos hatáskörök átruházhatóak a polgármesterre vagy bizottságokra. Az önkormányzat éves költségvetését a közgyűlés fogadja el, és rendeleteivel széles körben szabályozza a 4
város életének a szerteágazó kérdéseit, áll a www.miskolc.hu internetes oldal 1 önkormányzatról szóló oldalán. Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzatának jelenleg önként vállalt fontosabb feladatai 2 : kisebbségi jogok érvényesülésének támogatása,
első lakáshoz jutók
támogatása, kultúra támogatása, idegenforgalmi tevékenység, adósságkezelés, kultúra támogatása, bűnmegelőzési feladatok, helyi közbiztonság erősítése. Témaválasztás Az önkormányzatok kulcsszerepének nagyon rövid, bevezetőként szánt megemlítése után szeretném pár mondatban azt is megfogalmazni, hogy mi lesz konkrétan a téma amire felépül a dolgozatom. Alapul szülővárosomat, Miskolcot választottam. A dolgozat felépítése a következő lesz. Legelőször szeretnék egy átfogó képet alkotni Miskolc város önkormányzatának történetéről. Bemutatom röviden az 1990 előtti időket, de a dolgozat fő témája a rendszerváltást követő évekkel foglalkozik. Pár sorban említem meg ezen kívül általánosságban Magyarország helyi önkormányzatainak történetét. Ezután a hatályos jogszabályok alapján leírom az önkormányzat felépítését, szervezetét, működésének szabályait, ez utóbbira fektetve a hangsúlyt. Igyekszem átláthatóan és valósághűen bemutatni az önkormányzat képviselő-testületének a munkáját, kiemelni pár olyan elemet amit fontosnak tartok. A dolgozatom fő témája tehát a képviselő-testület, hivatalos nevén ( mivel Miskolc megyei jogú város)
a
közgyűlés bemutatása. Bemutatom hogyan zajlik a döntéshozatal, hogy mi alapján hoznak döntést, a napirendet, bemutatom a bizottságokat, az ülés menetét, az elmúlt években a közgyűlés fontosabb terveit, dokumentumait, jegyző, aljegyző, polgármester szerepét – természetesen ezeket már Miskolc vonatkozásában. Úgy esett a választásom erre a területre, hogy mindenképpen egy olyan témát szerettem volna magamnak, amihez sokat kell „kutakodni”, könyvtárban keresgélni a megfelelő és alkalmas könyvek után, hogy aztán bőséges információk összegyűjtése mellett lényegre törő és kellőképp színvonalas szakdolgozatot tudhassak magaménak. Fontosnak tartottam azt is, hogy visszamenőlegesen felkutathassak folyóiratokat, adattárból közgyűlési, bizottsági dokumentumokat melyekből kedvemre válogathatok. Ehhez 1 2
http://miskolc.hu/varoshaza/onkormanyzat http://miskolc.hu/varoshaza/onkormanyzat/testulet/kozgyules-feladatai
5
pedig rendelkezésre állnak különböző folyóiratok, amiket a következő pontban mutatok be. A másik fontos célkitűzésem az volt, hogy mindenképp egy mindennapi, az emberek életére közvetlenül kiható, úgymond ,, minket körülvevő” rendszer mögé nyerjek bepillantást a meghozott döntések által. Ezúttal pedig azoknak is, akik majd elolvassák ezen irományt.
Felhasznált források Szakdolgozatom megírásához különböző könyveket, jogszabályokat, folyóiratokat, internetes cikkeket, táblázatokat, statisztikákat és képeket fogok felhasználni. A teljes listát a dolgozat végén fogom pontosan felsorolni. Említésként pár forrást: Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény magyarázata (Mötv.), 2011. évi CLXXXIX. törvény Magyarország helyi önkormányzatairól, Comitatus önkormányzati szemle, a MATARKA - Magyar folyóiratok tartalomjegyzékeinek kereshető adatbázisasegítségével, Miskolc város közgyűlési napirendjei, előterjesztései, jegyzőkönyvei, bizottsági előterjesztések, jegyzőkönyvek, hivatalos közlöny, helyi rendelettár, közgyűlési határozatok és minden témába vágó dokumentum ami nyomtatott illetve online formában elérhető az interneten. Továbbá könyvek, mint például Dobrossy István: Miskolc, az önálló törvényhatósági joggal felruházott város (1909-2009) , 1998. évi szeptemberi kiadású önkormányzati jegyzet ,,Az önkormányzat tevékenysége az 1995-1998. években” címmel, de Torma András és Jenei György 1-1 könyvében is találtam hasznos információkat.
I. 1. Miskolc város közigazgatsának története a város önállóságától 1990ig 3
Elszakadás a vármegyétől, szabad királyi városság. Ezen ügyek tárgyalása három alkalommal is megvalósult. 1848 előtt, 1873-ban, majd 1890-ben és ez utóbbi évben sikerült érdemi határozatot hozni az ügyben. A közigazgatási átszervezés a kiegyezés 3
Dobrossy István : Miskolc, az önálló törvényhatósági joggal felruházott város 1909-2009. A BorsodAbaúj-Zemplén Megyei Levéltárért Alapítvány kiadványa.
6
után megszüntette a szabad királyi városokat. Ezáltal 25 törvényhatósági jogú városa lett Magyarországnak. E 25 város közül lakosságszámában 10 előzte meg Miskolcot. Miskolc szellemi központ is volt, koncentrálódott itt a banki élet és a kereskedelmi tőke. A korhoz képest jó volt az infrastruktúrája is. Az 1907. évi 51. törvénycikk megfogalmazta a város teendőit. E dokumentum szerint Miskolc rendezett tanácsú város 1909. év január 1-től törvényhatósági joggal felruházott. Amíg megalakulásra nem kerül a törvényhatósági bizottság, a törvényhatósági igazoló választmánynak a teendőit a városi tanács, a bíráló választmány teendőit pedig a képviselő-testület végzi. Határozata ellen közigazgatási bíróság előtti eljárásnak van helye. 1908. februárjában a belügyminiszter javasolta, hogy válasszon egy bizottságot a közgyűlés, amelynek a feladata a választókerületek megalakítása, valamint a választás előkészítése, továbbá a város szabályrendeletének összeállítása. 7 szavazókerületre lett felosztva a város. Első kerület az akkori Gordon térsége, a mai Vörösmarty lakótelep. A második kerület a Csabai kapu térsége, harmadik kerület az Avas-alja Diósgyőr felé eső része, negyedik kerület a Győri kapuban, valamint környékén, ötödik kerület a Városház tér és a Tetemvár térsége, hatodik kerület a Búza tér és a Gömöri pályaudvar. Valamint a hetedik kerület az Erzsébet tértől a főutcán át a Zsolcai kapu végéig. A 164 tagú közgyűlés fele választott, a másik fele virilis4 volt. A bizottság másik fontos feladata volt a város szervezeti szabályrendeletének az elkészítése és a belügyminiszterrel történő jóváhagyatása. Ez a gyűjtemény megfogalmazta a megszűnő rendeleteket is a hatályba lépőkén felül. 5 A szabályrendelet 6 1908 júniusában készült el. A szabályzat megfogalmazta a város közigazgatási rendszerét. 12 részes dokumentumról van szó, ami 318 paragrafusból állt. A törvényhatósági jogokat, és kötelességeket az alábbi hatóságok
gyakorolták:
törvényhatósági
bizottság,
városi
tanács,
árvaszék,
polgármester, rendőrség. Ezek köré épült a bizottságok, hivatalok hálózata s ezeknek a munkája jelentette a város közigazgatásának a rendszerét. A törvényhatósági bizottság volt az önkormányzatot képviselő testület. Meghatározta a város politikáját is. 164 tagú volt, 82 főt alakosság választott, 82 fő pedig a legtöbb adót fizetők köréből került ki, aszerint, mekkora nagyságú adót fizettek. 3 évente újították meg a bizottságot. Akkor a 4
A virilizmus a vagyonosok, illetve a legtöbb adót fizetők számára kitüntetett jogokat, elsősorban aránytalan választójogot (nagyobb képviseletet) biztosító politikai és jogi elv. 5 Információ: Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Levéltár , www.bazleveltar.hu/request.php?2181 6 A szabályrendelet jellemző volt a községi önkormányzatoknál. Kitöltötte a hézagokat a szokásjog és a helyi jellegű jogi szabályozás között.
7
képviselőket hat évre választották. Háromévente a képviselők fele kicserélődött, mert az első három év elteltével sorshúzással a fele részük maradt, a másik három pedig távozott. A közgyűlés munkájában segítségre voltak a hivatali és szakmai tisztviselők, akiknek szavazati joga is volt. E kör tagjai voltak: a polgármester, fő-és aljegyzők, rendőrkapitány, tanácsnokok, tiszti ügyész, árvaszéki ülnökök, főorvos, főmérnök, főpénztárnok, számvevők, közgyám, levéltárnok. Kétféle bizottságot választott a közgyűlés: Szakbizottságok a helyi feladatok végrehajtásának segítségére, és törvény vagy kormányrendelet alapján szervezett bizottságokat. Megválasztották az első közgyűlésen a következő szakbizottságokat: jogügyi, pénzügyi, építési, gazdasági, városszépítési alapot kezelő, kövezési és közvilágítási, tanügyi és közművelődési, rendőri és pénzvizsgáló. Intézmények működését felügyelő, illetve közérdekű feladat végrehajtását ellátó bizottságok is léteztek. Ilyen volt pl. a közvágóhídi, nőipariskolai, zenedei, Avas-rendezési bizottságok. 12 féle bizottság megválasztására volt szükség a törvény általi feladatok ellátására. Számonkérő szék, borellenőrző, lóavató bizottságok is léteztek. Az árvaszék munkájával külön fejezetben foglalkoztak. Érdekvédelmi szerv volt, feladata az árva kiskorúak és a gondnokság alá helyezettek képviselete. A korabeli közgyűlés tanácskozási rendjéről pár érdekességet szeretnék kiemelni. A felolvasott beszéd tiltott volt, tiltották továbbá a bekiabálást, a félbeszakítást. A mondanivalót mindenki állva volt köteles elmondani. Kivéve az elnököt. Szaksértési büntetés fizetésére volt köteles aki megsértette a tanácsülés méltóságát. A városi tanács a közgyűlés munkáját segítette elő. Javaslatokat készített elő, határozatokat hajtott végre, önálló közigazgatási hatóság volt. A tanács elnöke volt a polgármester. A tagjai pedig a tanácsnokok, főjegyző, főügyész, rendőrfőkapitány. Öt ügyosztályra tagolódott hatáskörük. Ezek: gazdasági, adó-és pénzügyi, közigazgatási, tanügyi és illetőségi, jogügyi. Hat szakhivatal is működött. A polgármesteri hivatal volt a legnagyobb létszámú üzem, 200 személynek adott munkát körülbelül. A polgármestert a törvényhatósági bizottság választotta, a város első számú tisztviselője volt. Teendői közül a legfontosabbak szó szerint idézve 7 : ,, 1. A város közönségét köz-és magánügyekben képviseli; 2. Intézője és vezetője a város közigazgatásának; a város szellemi, erkölcsi és anyagi előrehaladását és jólétét előmozdító intézkedéseket
7
Dobrossy István : Miskolc, az önálló törvényhatósági joggal felruházott város 1909-2009. A BorsodAbaúj-Zemplén Megyei Levéltárért Alapítvány kiadványa. – 67. oldal.
8
megteszi, s amennyiben a teendők hatáskörén kívül esnek, e tekintetben javaslatát az illető hatósághoz előterjeszti. 3. A főispán akadályoztatása esetén elnöke a törvényhatósági
közgyűlésnek,
a
közigazgatási
bizottságnak
és
a
bíráló
választmánynak.” A közgyűléseket a főispán vezette. Távollétében a polgármester képviselte. A rendőrség szerepéről e dolgozatban nem szólnék érdemben, csupán annyit, hogy a közigazgatási szervezet része volt a polgári társadalom idejében. Az előbbiekben említett szervezet volt az új, 1909. január 1-től megkezdett működésű városirányítás. Az első
közgyűlés
a
város
vízvezetéki
és
csatornázási
programját
tartotta
a
legfontosabbnak. Ehhez kötődő program megvalósítása több évtizedig tartott. Amint Miskolc önállóvá vált, felmerült az igény határainak gyarapítására. A város modern koncepcióra volt szüksége. Megnőtt a város önértékelése. 1908 végére megtörtént minden előírás ahhoz hogy a város önállóan működhessen. Törvényhatósági bizottság megalakult, a szakbizottságok, szakalkalmazotti kinevezések. 1909 januárjában zajlott az első közgyűlés a legfontosabb feladatok felvetésével. 1929 novemberében új képviselő-testület megválasztására került sor. 10 választókerületre osztották a várost. A 10 körzetből 10 képviselő került a közgyűlésbe. 48-48 taghoz társult 6 kinevezett, 3 örökös képviselő. A szavazattal rendelkező tisztikar száma 9 fő volt, az érdekképviseletek 25 személyt delegáltak. A képviselő-testület száma összesen 139 fő lett. A törvényhatósági közgyűlés és a városi tanács között 1929-ben kezdte meg működését a Kisgyűlés. Főképp a munkanélküliség kezelésére alapozódott a munkája. A vidéki városok között ugyanis Miskolcon volt a legnagyobb a munkanélküliek száma. Az 1930-as évekre Miskolc a regionális kultúra központi koordinációs szereplője lett. Miskolcon jött létre a legjelentősebb magyarországi kulturális szövetség. ( Magyar Vidéki Városok Kultúrszövetsége)
I. 2. Miskolc Megyei Jogú Városának Önkormányzata 1990-től napjainkig 8
Az országgyűlés, 1990-ben fogadta el az 1990. évi 65. tc.-et, az önkormányzatok működéséről
szóló,
többször
módosításra
került
törvényt.
E
törvényben
8
Dobrossy István : Miskolc, az önálló törvényhatósági joggal felruházott város 1909-2009. A BorsodAbaúj-Zemplén Megyei Levéltárért Alapítvány kiadványa. 6. Az önkormányzat szervezete és működése a centenárium évében.
9
megfogalmazásra került többek között a helyi önkormányzatok létrehozásának a menete, a Szervezeti és Működési Szabályzat elkészítése is, csak úgy mint 1908-ban, majd 1929-ben. Eszerint Miskolc város legfőbb döntéshozó testülete a közgyűlés, amelynek a tagjait az egyéni választókerületekben a pártok által összeállított listára adott szavazatok alapján választják meg. A polgármestert 1990-ben a közgyűlés választotta meg, majd e szerepet 1994-től a lakosság vette át. A közgyűlés 1990-ben 59 tagú volt, 30-at az egyéni választókerületek küldtek, 29-en pedig pártlistákról kerültek be. Majd 1994-től a közgyűlés 48 fős lett. 28 választókerület képviselőjéhez 20 képviselő került a pártlistáról. Az 1998. évi októberi választások után 46 fő lett a közgyűlés létszáma. 19-en kerültek pártlistáról, 27 képviselő pedig egyéni választókerületből így a városházára. 12 önkormányzati bizottságban végezte munkáját a közgyűlés tagsága. A közgyűlés tagjai közül kerültek ki a bizottságok tagjai,viszont munkájukat segíthetik külső szakértők is. A 12 bizottságról is röviden: szerveződésük a következőképp alakult. Volt Jogi igazgatási és közbiztonsági, Pénzügyi, Építési és városfejlesztési, Költségvetési és gazdálkodási, Oktatási, Egészségügyi, Kulturális, Szociális, Tulajdonosi, Városüzemeltetési és lakásügyi, Környezetvédelmi, és Sport és Ifjúsági Bizottság. A határozatok végrehajtásáról: a közgyűlés határozatainak a végrehajtásáért, valamint az ügyek elintézéséért a Polgármesteri Hivatal a felelős. Hogy a működése zavartalan legyen a jegyző a felelős. Az irányítás a polgármester feladata. A végrehajtó munka 1997-től a működési rend alapján 12 osztályon folyt, ezeken belül pedig hivatali csoportokban. Elsőképp az előkészítő, majd a végrehajtó munka. Az önkormányzat a választási ciklusok alatta az elvégzett munkáról jelentéseket készít a ciklus végén. 2002. október 20-án 27 egyéni választókerületben folytak választások. A közgyűlés 48 fős lett. 10 állandó bizottságot választottak. Ezek voltak: - Gazdasági ; Pénzügyi; -Városfejlesztési és városüzemeltetési; -Oktatási, -Egészségügyi, - Kulturális és sport; -Jogi, igazgatási, közbiztonsági és összeférhetetlenségi; - Ifjúsági, idősügyi és családpolitikai, -Környezetvédelmi és energiaügyi, illetve az- Idegenforgalmi bizottság állt rendelkezésre a közgyűlés munkája során. Közbeszerzési bizottság választására 2004-ben került sor. Települési önkormányzatok működtek Görömbölyön, Tapolcán, a Martin-kertvárosban,
Szirmán,
Hejőcsabán,
Bükkszentlászlón,
Perecesen.
Lakótelepeken: Avas, Diósgyőr, Győri kapu, Szentpéteri kapu, Petneházy, Komlóstető. Kilián. Ezek 5-7 fős részönkormányzatokként végezték munkájukat. A Polgármesteri Hivatal és a Polgármesteri Kabinet segítette a közgyűlés munkáját, valamint hét
10
szakmai főosztály, és ezeken belüli csoportok. Főosztályok rendje így nézett ki: Közigazgatási
és
Jogi
Foglalkoztatáspolitikai
Főosztály,
Főosztály,
Egészségügyi,
Pénzügyis
és
Családvédelmi
Vagyongazdálkodási,
és
Építési,
Környezetvédelmi és Településfejlesztési, Hatósági és Ügyfélszolgálati Főosztály, Oktatási,
Kulturális
és
Civil
kapcsolatok
Főosztálya,
Közterület-felügyeleti,
Településrendészeti Főosztály. Két csoport, valamint referensek dolgoztak a Polgármesteri Kabinetben. A Polgármesteri Hivatal lélekszáma 500 fő körül alakult. A közgyűlés ülésein hozott rendeletek, határozatok az önkormányzat hivatalos lapjában, Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közleményeiben jelenik meg. 8 állandó bizottság az, ami a közgyűlés munkájában részt vesz. A tagjai száma 7-11 fő között alakul,s külső tagokkal is rendelkeznek a bizottságok. Településrészi önkormányzat 17 darab volt 2009-ben. Létszámuk 5-11 fő között alakul. településrészi önkormányzatok:
Pereces,
Szirma,
Tapolca,
Görömböly,
Martin-kertváros,
Bükkszentlászló, Hejőcsaba, Avas, Diósgyőr városközpont, Győri kapu, Komlóstető, Kilián Szentpéteri kapu, Petneházy, Lyukóbánya, Mindszent. A településrészi önkormányzatok mellett még 9 kisebbségnek van önkormányzata: bolgár, cigány, görög, horvát, lengyel, német, ruszin, ukrán, szlovák. A közgyűlés ülésein tanácskozási joggal vesz részt a kisebbségi önkormányzat elnöke. A közgyűlés hozza létre és működteti az egységes Polgármesteri Hivatalt. A hivatal döntés-előkészítő és határozatvégrehajtó feladatú. A tagozódását a 7/2004. –es számú önkormányzati rendelet szabályozza, ez a struktúra 2006. október 1-től működik. Van Polgármesteri Kabinet, Jegyzői Kabinet. Az így működő közgyűlés 2010 őszéig végzi munkáját. Ezután a helyhatósági választások megtörténte után új összetételű lesz a közgyűlés. A polgármester választása közvetlen, a Polgármesteri Hivatal struktúrája is ekkor változhat. I. 3. A helyi önkormányzatok története 1990-től napjainkig
Avagy hogyan alakultak ki az önkormányzatok Magyarországon a rendszerváltást követően. Az önkormányzati rendszert az 1990.évi LXV. törvény ( Ötv. ) alakította ki. A helyi önkormányzatok feladat- és hatáskörét az Ötv. határozza meg de csak példálózó jelleggel, ugyanis a helyi önkormányzatok feladat- és hatásköre eltérő. Az Ötv.
11
megteremtette a lehetőségét annak, hogy a helységnévvel rendelkező települések önálló önkormányzatokat hozzanak létre. A törvényhozó szándéka volt továbbá hogy valamennyi önkormányzat jogegyenlősége biztosítva legyen ez pedig az önkormányzati szabadságjogok egyenlő elosztásában nyilvánult meg többek között. Az Ötv. szerint a képviselő-testület szerve a polgármester, a bizottságok, részönkormányzat testülete, képviselő-testület hivatala. Ezen szervek látják el az önkormányzati feladatokat. Továbbá fel van ruházva a képviselő-testület, hogy intézményt, vállalatot, szervezetet alapítson,
társaságot,
vagy
szövetkezetet
hozzon
létre.
A
képviselő-testület
hierarchikusan felépülő szervezet. A polgármesteri hivatalt a polgármester irányítja, de vezetője a jegyző. A helyi önkormányzatok társulhatnak. Ilyen társulási csoportok: körjegyzőség, intézményi
társulás,
társult
képviselő-testület,
hatósági
igazgatási
társulás.
Az Európai Unió hatással volt a a magyar helyi önkormányzatokra: Az Európa Tanács 1985 október 15-én elfogadta a Helyi Önkormányzatok Európai Chartáját9. A Charta 6. cikke
fogalmazza
meg
az
önkormányzatok
feladatait.
Kimondja,
hogy
az
önkormányzatok maguk határozhatják meg belső igazgatási felépítésüket. A Charta célja hogy az Európai Unióban a közigazgatási jog egységesítésére kerüljön. ,,Európai Közigazgatási Tér” – egy fogalom 10 1992-ből, alapelvek, teljesítménystandardok, közigazgatási alapkövetelmények megjelenítése. Alapelvek 1.
megbízhatóság és kiszámíthatóság;
2.
nyitottság és átláthatóság;
3.
elszámoltathatóság;
4.
hatékonyság , eredményesség
Jellemző az Európai Unió helyi önkormányzataira hogy elkülönül a politikai és hivatali szervezet egymástól, és a jegyző az összekötő elem, ő vezeti a hivatali szervezetet. A politikai szervezet bizottságokból áll. E szervezet vezetője a polgármester. A hivatali szervezet egységre ügycsoportonként tagolódik, ilyen ügyek: gazdasági, adóügyek,
9
Magyarországon az 1997. évi XV. Törvény hirdette ki a dokumentumot. Jenei György: Közigazgatásmenedzsment. Budapest,Századvég Kiadó. 197. oldal
10
12
jóléti ügyek, építési, műszaki ügyek, településüzemeltetés. Hogyan néznek ki a helyi önkormányzatok az Európai Unióban?
Modellszerű felépítését az alábbi ábra11 mutatja be
Az önkormányzatok szervezet a rendszerváltás óta jelentős átalakításon ment keresztül. A tanácsi rendszer szervezeti struktúrájának továbbvitele volt a jellemző még az 1990es évek elején, de ahogy bővültek a feladatok és szükségesek voltak az önálló döntések, új értelmet nyert a szervezeten belüli hierarchia. Az önkormányzatoknak rugalmas, hatékony működésűnek kell lennie, hogy a közfeladatok ellátására alkalmasak legyenek. A helyi közszolgáltatások szervezése vált a legfontosabb tényezővé.
11
Torma András: Európai közigazgatás, régiók, önkormányzatok. Budapest, Virtuóz Kiadó. 173.oldal 6. ábra
13
II. 1. A Polgármesteri Hivatal 12
A közgyűlés működteti a Hivatalt, mely önálló jogi személy. A polgármester irányításával a jegyző vezeti. A Hivatal az önkormányzat működésével kapcsolatos hatósági ügyek döntésre váró előkészítésével és végrehajtásával foglalkozik, valamint segíti a helyi nemzetiségi önkormányzatok működését. A Hivatal így tehát ellátja: ♠ az önkormányzati ügyek előkészítését, és az így meghozott döntések végrehajtásáról intézkedik; ♠ a közgyűlés és annak szervei működésével kapcsolatban felmerülő feladatokat; ♠ közgyűlés, polgármester, jegyző, számára jogszabályban előírt döntések előkészítését, végrehajtását. A Hivatal kabinetekre és főosztályokra oszlik. Osztály szintű a Polgármesteri Kabinet és a Főépítészi Kabinet. A főosztályok továbbá osztályokból, csoportokból, szolgálatokból, munkaszervezetből valamint be nem osztott ügyintézőkből és referensekből állhatnak. A Polgármesteri Kabinet élén főosztályvezető áll. A Főépítészi Kabinet élén a főépítész áll. A főosztályvezető a főosztály felelős vezetője, a polgármesternek és a jegyzőnek tartozik felelősséggel. Feladatkörében ellátja a bizottságok munkájának segítését, felelős a főosztály működésért, részt vesz a közgyűlés ülésein, gondoskodik a közgyűlés rendeleteinek, határozatainak határidőre történő elkészítéséről. Továbbá gondoskodik a Hivatal utasításainak dolgozókkal való megismertetéséről, közreműködik a szakmai továbbképzésekben, sajtónyilatkozatot tehet, nyilvántartásokat vezet és statisztikai adatokat szolgáltat. 13 Az osztályvezető az osztály, csoport felelős vezetője. Helyettesítheti a főosztályvezetőt annak távolléte esetén, továbbá neki tartozik felelősséggel. A csoportvezető az osztályon belül működő csoport vezetője. A csoport munkáját összehangolja, valamint ellenőrzi, iratkezelési feladatokat irányít, pályázatokat készít elő, adatvédelemmel kapcsolatos feladatokat lát el. A főosztályok: ●
Jegyzői Kabinet
12
Miskolc Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatalának Szervezeti és Működési Szabályzata , Hatályos: 2014. január 1. napjától 13 Miskolc Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatalának Szervezeti és Működési Szabályzata , Hatályos: 2014. január 1. Napjától
14
●
Gazdálkodási Főosztály
●
Humán Főosztály
●
Hatósági Főosztály
●
Városfejlesztési és Üzemeltetési Főosztály
Ábra a Polgármesteri Hivatal szervezeti felépítéséről.14
A főosztályok átszervezésére a jegyző jogosult, a polgármester beleegyezésével.
A Hivatal a közgyűlés tevékenységével kapcsolatban: előkészíti a rendeletek tervezeteit, az előterjesztéseket, a beszámolókat, a határozati javaslatokat, tájékoztatókat. A döntéseket
nyilvántartja,
ellenőrzésükben,
egyéb
képviselőcsoportok
a
döntések
nyilvántartási,
működését
végrehajtását adminisztrációs
biztosítja.
A
megszervezi, feladatokat
polgármester,
részt lát
vesz el.
A
alpolgármesterek
14
http://www.miskolc.hu/varoshaza/polgarmesteri-hivatal/szervezeti-felepites, http://www.miskolc.hu/sites/default/files/dokumentumok/csatolmanyok/szervezeti_abra_dec_6_l2_0.j pg
15
tevékenységével kapcsolatban: a döntéseket előkészíti, megszervezi végrehajtásukat, valamint
segíti
kapcsolatban:
a
munkájukat.
A
közgyűlés
bizottságainak
tevékenységével
az előterjesztések, jelentések, beszámolók, és egyéb anyagok
előkészítését végzi, ellátja az ügyviteli feladatokat, a bizottsági üléseken részt vesz. A bizottsághoz érkező javaslatokat véleményezi, részt vesz a döntések végrehajtásában és ellenőrzésében, ha szabálysértést észlel jelzi, nyilvántartja a bizottsági határozatokat. Továbbá az eseti bizottságok ügyviteli feladatainak ellátásáról is gondoskodik, valamint a munkacsoport ügyviteli feladatainak ellátását is biztosítja. Az önkormányzati képviselők tevékenységével kapcsolatban tájékoztatást ad a munkájukhoz. Egyéb feladataiként pedig megszervezi a sajtóval történő együttműködést, a kapcsolatot a közgyűlés, polgármester, alpolgármesterek között. A város védelmi funkciójának ellátásában is részt vesz, továbbá adatvédelmi, informatikai feladatai is vannak. Nézzük most a Hivatal egységeinek a létszámát. 15 A táblázat elkészítéséhez segítségül a Polgármesteri Hivatal SzmSz-ét használtam.
Létszám
Egység
2 fő összesen
Jegyző és aljegyző
19 fő összesen
Polgármesteri Kabinet
9 fő összesen
Főépítészi Kabinet
44 fő összesen
Városfejlesztési
és
Üzemeltetési
Főosztály 115 fő összesen
Jegyzői Kabinet
95 fő összesen
Gazdálkodási Főosztály
72 fő összesen
Humán Főosztály
57 fő összesen
Hatósági Főosztály
15
Miskolc Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatalának Szervezeti és Működési Szabályzata, A HIVATAL EGYES SZERVEZETI EGYSÉGEINEK ENGEDÉLYEZETT LÉTSZÁMA. Módosította a VI-152/3015/2012. sz. határozat, hatályos 2012. július 1. napjától.
16
Tehát az összlétszám 413 fő
A Hivatal az Alapító Okirata alapján 1990. október 29-én alapult. Székhelye Miskolc, Városháztér 8, 18 telephelye van városszerte. A Hivatal jogelődje Miskolc Város Tanácsa Végrehajtó Bizottsága Hivatala. A létrehozásáról rendelkező szabály a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény. Az alapítói jogokkal felruházott irányító szerv Miskolc Megyei Jogú Város Közgyűlése. A Hivatal önállóan működik és gazdálkodik, nyereségszerzés céljából nem folytat vállalkozási tevékenységet. Vagyona felett Miskolc Megyei Jogú Város Közgyűlése rendelkezik. Foglalkoztatottjai köztisztviselők, kikre az 1992. évi XXIII. törvény az irányadó. 16
II. 2. A polgármester, alpolgármester, jegyző, aljegyző, tanácsnokok, a közmeghallgatás 17
A polgármester, az önkormányzati képviselő esküjének szövege18 „Én, (eskütevő neve) becsületemre és lelkiismeretemre fogadom, hogy Magyarországhoz és annak Alaptörvényéhez hű leszek; jogszabályait megtartom és másokkal is megtartatom; (a tisztség megnevezése) tisztségemből eredő feladataimat a (megye vagy település vagy kerület) fejlődésének előmozdítása érdekében lelkiismeretesen teljesítem, tisztségemet a magyar nemzet javára gyakorlom. (Az eskütevő meggyőződése szerint) Isten engem úgy segéljen!” A polgármester a közgyűlés tisztségviselője az alpolgármesterek mellett. A polgármester főállásban látja el megbízatását. A közgyűlés utólagos tájékoztatása mellett dönthet két ülés közötti halaszthatatlan ügyekben. Ilyen ügyek: pályázatok, beruházások megvalósítása, hatósági, cégeljárási hiányosságok pótlására történő 16
1992. évi XXIII. törvény a köztisztviselők jogállásáról M I S K O L C M E G Y E I J O G Ú V Á R O S KÖZGYŰLÉSÉNEK7/2011. (III. 16.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE 18 1. melléklet a 2011. évi CLXXXIX. törvényhez 17
17
felhívás. Amennyiben a közgyűlés határozatképtelenség miatt kettő egymást követő ülésen sem tudott érdemi döntést hozni, a polgármester dönthet az alábbi ügyekben is: pályázat benyújtása önkormányzat által, beruházások megvalósítása, pályázatokkal kapcsolatos nyilatkozatok, hatósági, cégeljárási hiányosságok pótlására történő felhívás. Helyettesítése rendjét utasításban szabályozza. Alpolgármester 19: A képviselő-testület – saját tagjai közül a polgármester javaslatára, titkos szavazással a képviselő-testület megbízatásának időtartamára – a polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére alpolgármestert választ, alpolgármestereket választhat. Az alpolgármester a polgármester irányításával látja el feladatait. Az alpolgármester funkciójából következően eredeti jogszabály által eleve neki címzett feladattal nem rendelkezik.
A polgármester határozza meg az alpolgármester feladatait: - részt vesz a képviselő-testület és a polgármester döntéseinek előkészítésében; a döntés végrehajtását szervezi, figyelemmel kíséri; - kapcsolatot tart a lakossággal; - segíti a bizottságok és a képviselők munkáját; - néhány helyen feladatául szabják a társadalmi, gazdasági szervekkel való kapcsolattartást, a testületi hatáskörbe utalt választások (személyekről való döntés) előkészítését is; - nem kifogásolható az sem, ha az alpolgármester egy-egy terület önálló gondozását kapja meg. Ilyen lehet pl. A környezetvédelem, az idegenforgalom figyelemmel kísérése stb; - közreműködhet továbbá a helyi képviselő-testület és annak bizottságai ülései olyan napirendjeinek az előkészítésében és a határozatok végrehajtásában, amelyek a feladatkörével összefüggenek; Alpolgármesterre a képviselő-testület nem ruházhat át feladat-és hatáskört. A polgármester ilyen módon való „megkerülése” tehát nem lehetséges. A polgármester azonban bármely ügy kiadmányozási jogát rábízhatja. 19
Forrás: Cikk Újkígyós város honlapjáról, címe: Amit az önkormányzatról tudni kell. http://www.hellnet.eu/joomla/index.php/amit-az-oenkormanyzatrol-tudni-kell/383-az-onkormanyzatitestulet-a-kepviselo-testulet-kozgyules-jogallasa-alakulo-ulese-mukodesenek-alapdokumentumaiciklus-program-munkaterv-
18
A polgármester helyettesítése során az alpolgármester valamennyi polgármesteri feladatot pl. bizottsági döntés felfüggesztése, testületi ülés összehívása stb. ellátja, annak hatáskörét gyakorolja. A helyettesítés időszakán kívül azonban csak a polgármester
irányítása
szerinti
feladatokat
láthatja
el.
A
gyakorlatban
az
alpolgármesterek között stabil feladatmegosztás tapasztalható. Ez elsősorban az ágazati feladatszerkezethez igazodik, így: a településfejlesztés, gazdálkodás, költségvetés, egészségügy és szociálpolitika, oktatás, közművelődés és a sport feladatcsoportokhoz. Feladatának meghatározásánál a jegyző feladat-és hatáskörére is tekintettel kell lenni. Ezért az alpolgármester elsősorban a képviselők, a testület bizottságai, az önkormányzat és egyes külső szervek kapcsolatának szervezésével, koordinálásával, a képviselőtestület hatáskörébe tartozó ellenőrzések szervezésével bízható meg. Tevékenységének azonban - ilyen hatáskörének hiányában - nem lehet része a polgármesteri hivatal bármely szervezeti egységének a vezetése, a köztisztviselők feletti munkáltatói jog gyakorlása. A jegyző véleményezi az előterjesztéseket, szervezési, ügyviteli feladatokat lát el, tájékoztatást ad jogszabályokról, előkészíti a rendelet-tervezeteket, a Polgármesteri Hivatal munkáját összehangolja és szervezi, ügyfélfogadást szervez. Az aljegyző a jegyzőt helyettesíti annak akadályoztatása vagy távolléte esetén. A jegyző nevében veszt részt tanácskozási joggal a közgyűlés, és a bizottságai ülésén. Konkrét feladatok ellátásával a jegyző
bízhatja meg, továbbá tisztségviselői
ügyfélfogadáson vehet részt. A tanácsnokok képviselhetik az önkormányzatot a polgármester erre történő felhatalmazása
alapján,
véleményezhetik, a
a
feladatkörükbe
feladatkörükbe
tartozó
tartozó
közgyűlési
közgyűlési
előterjesztéseket
döntések
végrehajtását
figyelemmel kísérhetik. A tanácsnokok megbízása megszűnik ha lemondanak, ha megszűnik települési képviselői mandátumuk, visszavonással – a közgyűlés visszavonhatja a tanácsnoki megbízást. Évente egyszer történik közmeghallgatás a közgyűlés által. Idejét és helyét 30 nappal korábban a lakosság tudtára kell adni. A települési képviselők, a tisztségviselők kötelesek részt venni a közmeghallgatáson, valamint a Polgármesteri Hivatal vezető beosztású köztisztviselői is, illetve az önkormányzati intézmények és gazdasági társaságok vezetői is. A közmeghallgatáson állampolgárok és érdekelt szervezetek képviselői szólalhatnak fel, nem adható szó
19
egyedi hatósági ügyben. Az állampolgárok és a szervezeti képviselők kérdést intézhetnek
a
polgármesterhez,
alpolgármesterekhez,
települési
képviselőkhöz,
jegyzőhöz, ezen kérdésekre válaszolni tartozik a kérdezett fél. A közgyűlés a kérdéseket és azokra adott javaslatokat megtárgyalja, értékeli vagy kijelöl egy szervezetet vagy személyt, aki megvizsgálja a kérdés tartalmát és intézkedik szükség esetén. A kérdező fél részére a vizsgálattól és eredményéről 15 napon belül kell írásban felvilágosítást adni.
II. 3. A polgármesterre átruházott feladat- és hatáskörök 20 A közgyűlés által átruházott hatáskörök, a Városgazdálkodási és- üzemeltetési Bizottság véleményezése alapján: finanszírozási célú hitel felvétele, költségvetésben szereplő feladatokkal kapcsolatos szerződések megkötése; kölcsön nyújtása a nehéz pénzügyi helyzetbe került szervek, önkormányzati tulajdonban lévő gazdasági társaságok, közhasznú társaságok részére; értékpapír vásárlás, szabad pénzeszközök betétkénti elhelyezése; rendelkezési jog az általános tartalék fölött; önkormányzati költségvetési szerv vállalkozásával kapcsolatos szabályzat jóváhagyása; a foglalkoztatás elősegítése, a gazdaság fejlesztése, vállalkozások
letelepítése
céljából
történő
kötelezettségvállalás,
tárgyalások
lefolytatása; tulajdonosi nyilatkozatok kiadása; szociális intézmények házirendjének kiadása; város név, címer, zászló használatának az engedélyezése; vízkár- elhárítási feladatok; temetkezési tevékenységgel kapcsolatos feladatok; engedélyek kiadása közterület- használat céljából; nevelés és oktatási intézményekkel kapcsolatos pályázatok szerződéseinek és dokumentumainak aláírása; közbeszerzési kiírások jóváhagyása, felülvizsgálata, valamint döntés közbeszerzésekről; egyetértési jog a tanítási hetek hat tanítási nappal
történő megszervezéséhez; gyermekek óvodai
felvételének időpontjáról való döntés, óvoda heti és éves nyitvatartási rendjének meghatározása; kamatmentes Szociális Kölcsön keretösszeg felhasználásról történő döntés.
20
2. melléklet a 7/2011. (III. 16.) önkormányzati rendelethez - dokumentum alapján
20
II. 4. A közgyűlés A Közgyűlés hivatala: MISKOLC MEGYEI JOGÚ VÁROS
POLGÁRMESTERI
HIVATALA. (a továbbiakban Polgármesteri Hivatal). A közgyűlés a képviselő – testület hivatalos elnevezése. Tagjai a települési képviselők. Tagjainak száma 29 fő. Üléseit fél éves időszakra készült munkaterv szerint tartja. A polgármester gondoskodik a munkaterv elkészítéséről. Elkészítéséhez javaslatot kell kérni a települési képviselőktől,
a
bizottságoktól,
a
Polgármesteri
Hivatal
Főosztályaitól,
az
alpolgármesterektől, az önkormányzat részvételével működő gazdasági társaságok vezetőitől, a nemzetiségi önkormányzatok elnökeitől. A munkaterv: Tartalmazza az ülések időpontját, a napirendek tárgyát, előadóját, az előkészítésért felelős nevét, az előzetes
bizottsági
munkatervbe
a
állásfoglalás
városi
szükségességét.
önkormányzat
Évente
zárszámadását,
egyszer
felveszik
költségvetését,
a
közrend,
közbiztonság értékelését, átruházott közgyűlési hatáskörök gyakorlásáról szóló beszámolót, éves ellenőrzési tervet, és annak végrehajtását. A Polgármesteri Hivatal a munkatervet az érintetteknek megküldi. A közgyűlés alakuló, rendes és rendkívüli üléseket szokott tartani. A Helyi Választási Bizottság elnöke tájékoztatást ad az önkormányzati képviselők és polgármester választásának eredményéről, majd átadja a megbízóleveleket. A polgármesternek és a települési képviselőknek esküt vagy fogadalmat kell tenniük.
Évente 8 ülést tart a közgyűlés. A félévi munkatervek
tartalmazzák az ülések idejét és napirendi tervezetét. A rendes üléseket a polgármester, helyettesítésekor az alpolgármester hívja össze és vezeti. A települési képviselőket meghívóval kell összehívni mely tartalmazza a közgyűlés helyét, napját, kezdési idejét, a napirend tárgyát, előadóját. Ha a helyzet megkívánja, a közgyűlés több napra is összehívható. A meghívókat elektronikus levélben, a tanácsnokok számára külön kérésre nyomtatott formában kell megküldeni, a közgyűlés napja előtt 14 nappal korábban. A meghívó tartalmazza továbbá a polgármester, az alpolgármesterek, jegyző, aljegyző, bizottságok, tanácsnokok, helyi nemzetiségi önkormányzatok által benyújtott előterjesztéseket és a képviselői indítványokat. A közgyűlésre meg kell hívni továbbá21:
21
M I S K O L C M E G Y E I J O G Ú V Á R O S KÖZGYŰLÉSÉNEK 7/2011. (III. 16.) 7/2011. (III. 16.) 7/2011. (III. 16.)
7/2011. (III. 16.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE
21
,,a) a Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szervének vezetőjét, b) a város azon országgyűlési képviselőit, akik nem tagjai a Közgyűlésnek, c) azon alpolgármestert, aki nem tagja a Közgyűlésnek, d) a helyi nemzetiségi14 önkormányzatok elnökeit, e) a napirend előadóját, amennyiben egyébként nem kötelezően meghívott, f) akinek meghívása jogszabály szerint kötelező, g) akinek a meghívását a polgármester, vagy a Közgyűlés a megtárgyalandó napirend témájától függően indokoltnak tartja, h) a Polgármesteri Hivatal főosztályvezetőit, osztályvezetőit, i) közvetve, vagy közvetlenül 100 %-os önkormányzati tulajdonban lévő gazdasági társaságok vezető tisztségviselőit, j) indokolt esetben az önkormányzati fenntartású intézmények vezetőit, k) a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnökét.” A munkatervben nem szereplő rendkívüli ülést bármely állandó bizottság, vagy települési képviselők egynegyedének indítványára kell összehívni. A rendkívüli ülést a polgármester bármikor összehívhatja. Ezen ülésen csak azon napirend tárgyalható, melyre a rendkívüli ülés indítvány vonatkozott. Napirenden kívüli felszólalásnak helye nincs ezen az ülésen. A rendkívüli ülés napirendjét meg kell határozni az indítványban, valamint az idejét, és összehívásának okát. A polgármesternél kell előterjeszteni az indítványt. Az indítvány kézhezvételétől számított 15 napon belül kell megtartani az ülést. Az ülésre szóló meghívót az ülést megelőző napon legalább kézbesíteni kell. A közgyűlést felfüggeszti az elnök ha határozatképtelenség áll fenn. Ha 1 óra múltán is fennáll a határozatképtelenség, úgy a közgyűlést 8 napon belül újból össze kell hívni meghívó kézbesítésével. A nyilvánosságot a közgyűlésről elektronikusan, Miskolc város honlapján keresztül kell értesíteni, megjelölve az időpontot és a napirendet. A sajtó a közgyűléseken részt vehet, kép és hangfelvételeket készíthet. A hallgatóság kijelölt helyen foglalhat helyet, nyílt ülésen. A hallgatóság illetve a sajtó köteles tartózkodni mindennemű véleménynyilvánítástól. Az előterjesztő jelzi ha zárt ülés megtartására van szükség. Az elnök tesz javaslatot a napirendre a meghívó alapján. Az ülés napirendjére a közgyűlés által felvehető: sürgősségi indítvány, önálló indítvány, előterjesztés. A közgyűlés állapítja meg a napirendet, egyszerű szótöbbséggel. Sorrend, mely alapján az előterjesztéseket tárgyalják: rendelet-tervezet, határozat-tervezet,
22
sürgősséggel tárgyalandó javaslat, tájékoztató és egyéb bejelentés. Elnök, vagy települési képviselő javasolhat napirendi pont elnapolást, melyről a közgyűlés dönt. A napirendi pontokat tisztségviselő, települési képviselő, jegyző, aljegyző, bizottság elnöke, tanácsnok terjesztheti elő. Az előterjesztés írásban történik. A módosító javaslatokat indokolni kell, élhet vele bizottság, frakció, tisztségviselő, települési képviselő, jegyző, aljegyző. Ezen javaslatokat a polgármesterhez kell benyújtani. Ügyrendi javaslattal települési képviselő felhívhatja a figyelmet az eljárási szabályok megsértésére. Az ügyrendi javaslatban ismertetni kell a sértett szabályzati szakaszt. A közgyűlés egyszerű többséggel határoz. Az elnök : az ülést megnyitja, félbeszakítja, berekeszti, felfüggeszti, szünetet rendel el, megállapítja a határozatképességet, javaslatot tesz napirendre, azt elfogadtatja, levezeti a vitát, szót ad, illetve megtagad, javaslatot tesz napirendi pont tárgyalásának elnapolására, javaslatot tesz napirendi pontok együttes tárgyalására. Az elnök a vitát megnyitja, majd lezárja, szavazást rendel el, megállapítja a szavazás eredményét, kimondja a döntést. Külön-külön nyit vitát napirendi pontok fölött. Az előterjesztő a vita alatt az előterjesztést indokolhatja szóban, ezután a bizottság a véleményét ismerteti.
Majd
az
elnök
lehetőséget
ad
kérdésfeltevésre.
Jegyző, aljegyző, frakciók , előterjesztő, tisztségviselők szót kérhetnek a napirendhez kötődően. Az elnök a szót jelentkezési sorrendben adja meg. A vitában szereplők kétszer nyilváníthatnak véleményt egy napirendi pontról. Az elnök időtúllépés esetén figyelmeztet, majd elvonja a szót. Az előterjesztés és a módosító indítvány bármikor visszavonható. Az elnök által elrendelt szünet 30 perc lehet. Az elnök továbbá felel a közgyűlés rendjének megőrzéséért. E jogkörében figyelmeztet, rendre utasít, megrovást kezdeményezhet, terem elhagyására figyelmezteti az állampolgárt aki zavarja a gyűlés rendjét, félbeszakíthatja az ülést. A közgyűlés rendeletet vagy határozatot hoz. Ezeket Miskolc hivatalos közlönye, az Önkormányzati Közlöny tartalmazza. A vita lezárása után szünet következik, majd a zárt ülésen történő napirendekkel folytatódik az ülés. A vita után kerül sor szavazásra a zárt ülésen. A javaslatokat egyenként bocsájtja szavazásra az elnök, egy alkalommal lehet megismételni a szavazást, amennyiben a szavazás eredménytelen, vagy kétség merül fel az eredményével kapcsolatosan. A szavazásra személyesen kerül sor, azt indokolni nem lehet. A szavazás nyíltan, vagy titkosan zajlik. Szavazógéppel történik a szavazás. – ennek meghibásodása esetén kézi számolással. A szavazásról készült lista része a jegyzőkönyvnek. A közgyűlésről,
23
hangfelvétel által írásos jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyv részét képezik: meghívó, előterjesztések, indítványok, írásbeli hozzászólások, rendeletek kihirdetett szövege, jegyző törvényességi észrevétele, jelenléti ív, szavazásról készült névsor, illetve a közgyűlés alatt készült hangfelvételek. Külön jegyzőkönyv készül a zárt ülésekről. Rendelet
alkotását
kezdeményezhetik:
polgármester,
alpolgármester,
települési
képviselő, bizottság, jegyző, aljegyző. A Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján történik a rendelet kihirdetése. A rendeleteket a jegyző tartja nyilván. Határozat végrehajtásáért felelős a határozatban megjelölt gazdasági társaság, vagy költségvetési szerv. Meg kell jelölni a végrehajtásért felelős felügyelő főosztályt. A határozat végrehajtásáról a felügyelő főosztály tartozik beszámolni. A végrehajtásról a jegyzőnek jelentést ad.
II. 5. A bizottságok 22 A közgyűlés önkormányzati feladatok ellátására állandó, illetve ad hoc ideiglenes bizottságokat hozhat létre. Az ideiglenes bizottság elnöke kizárólag települési képviselő lehet. Az állandó bizottságok az alábbiak, mind 9 fővel rendelkezik: 1 Jogi, Ügyrendi és Közbiztonsági; 2 Pénzügyi; 3 Városgazdálkodási- és Üzemeltetési; 4 Oktatási, Kulturális, Turisztikai, Ifjúsági és Sport; 5 Egészségügyi és Szociális Bizottságok. A bizottságok tagjai az alábbi személyek tehetnek javaslatot: polgármester, frakciók, bizottságok, települési képviselő. A bizottság állásfoglalásával terjeszthető a közgyűlés elé: költségvetés, zárszámadás,
önkormányzati
rendeletek, kitüntetések, díjak
adományozása, intézmény - létrehozás, illetve megszüntetés. A bizottság feladatát bizottsági ülésen gyakorolja. Működésüket ügyrendben szabályozzák. Rendes, és rendkívüli üléseket tartanak, munkatervük szerint. Ha nincs munkaterv, a közgyűlés munkaterve alapján üléseznek. A rendes ülést a bizottság elnöke hívja össze, a rendkívüli ülést a polgármester vagy a bizottsági elnöke hívhatja össze. Ha a bizottság tagjai indítványozzák, a rendkívüli ülést az elnök hívja össze. A bizottsági ülésről a bizottsági tagokat, az alpolgármestert, és a jegyzőt az ülést megelőzően 3 nappal kell értesíteni, írásban, az előterjesztések megküldésével. Az üléseken tanácskozási joggal 22
M I S K O L C M E G Y E I J O G Ú V Á R O S KÖZGYŰLÉSÉNEK 7/2011. (III. 16.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE
24
rendelkezik: települési képviselők, Polgármesteri Hivatal megbízottja, illetve a bizottság részéről meghívott szervezetek és személyek. Határozatképtelensége esetén a bizottságot 5 napon belül kell ismét összehívni. A bizottságok, a közgyűléstől eltérően határozatot, illetve állásfoglalást hoz. A döntések írásbeli előterjesztéseken alapulnak. A bizottság tagjai az elnök, az alelnök, további tagok. Az elnököt, és a tagokat a közgyűlés választja. Az ülést az elnök, távollétében képviselők közül választott alelnök vezeti. Az elnök
feladatai:
munkaszervezés
és
összehangolás,
képviselet,
jegyzőkönyv
elkészültének az ellenőrzése. A közgyűlés által átruházott jogkörben, illetve saját működésére, tagjaira vonatkozóan hozhat a bizottság döntést. Az ülésekről jegyzőkönyvet kell készíteni. Az ülést követő 15 napon belül a Polgármesteri Hivatal osztályai küldik el a jegyzőnek. A bizottságok munkáját a Polgármesteri Hivatal segíti. Előkészítik a bizottsági üléseket, jegyzőkönyvet készítenek.
II. 6. Az önkormányzat feladatai
Az önkormányzat hivatalos elnevezése: MISKOLC MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA (a továbbiakban önkormányzat). Az önkormányzat önként vállalt
feladatai
a
következők
23
.1.
időskorúak
támogatása
2. nemzetiségi jogok érvényesülésének támogatása 3. első lakáshoz jutók támogatása 4. városi televízió működtetése 5. önkormányzatok közötti partnerség erősítése 6. nemzetközi kapcsolatok ápolása 7. fiatalkorúak egészséges életmódjának támogatása 8. helyi sportfeladatok és sportrendezvények támogatása 9. helyi kultúra támogatása 10. helyi közlekedés színvonalának erősítése 11. kábítószer elleni küzdelem 12. energiatakarékossági programok támogatása 13. légszennyezés elleni küzdelem 14. kultúra támogatása 15. idegenforgalmi tevékenység 16. gyermekek üdültetésének támogatása 17. térségi szakképzés támogatása 18. bűnmegelőzési feladatok 19. helyi közbiztonság erősítése 20. regionális fejlesztések támogatása 21. környezettudatos szemlélet erősítése 22. térinformatikai rendszer támogatása 23. tájrendezési feladatok 24. esélyegyenlőségi feladatok ellátása 25. városi befektetések támogatása 26.
23
M I S K O L C M E G Y E I J O G Ú V Á R O S KÖZGYŰLÉSÉNEK 7/2011. (III. 16.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE 5. §
25
közhasznú társadalmi szervezetek támogatása 27. oktatás színvonalának erősítése 28. allergén növényekkel kapcsolatos feladatok 29. vízkár-elhárítási feladatok 30. történelmi múlt ápolása 31. ipartörténeti értékek megóvása 32. településkép javítása 33. adósságkezelés. Foglalkoztatottjai köztisztviselők, kikre az 1992. évi XXIII. törvény az irányadó. 24
II. 7. A képviselő – testület feladat- és hatásköre: ,,Át nem ruházható feladat- és hatáskör 25:
a rendeletalkotás;
szervezetének kialakítása és működésének meghatározása, továbbá a törvény által
hatáskörébe utalt választás, kinevezés, megbízás;
a helyi népszavazás kiírása, az önkormányzati jelképek, kitüntetések és elismerő
címek meghatározása, használatuk szabályozása, díszpolgári cím adományozása;
a gazdasági program, a költségvetés megállapítása, döntés a végrehajtásukról
szóló beszámoló elfogadásáról, a helyi adó megállapítása, a településrendezési terv jóváhagyása, az éven túli hitelfelvétel, a képviselő-testület által meghatározott értékhatár feletti hitelfelvétel, a kötvénykibocsátás, továbbá a közösségi célú alapítvány és alapítványi forrás átvétele, és átadása;
önkormányzati társulás létrehozása, társuláshoz, érdekképviseleti szervezethez
való csatlakozás;
megállapodás külföldi önkormányzattal való együttműködésről, nemzetközi
önkormányzati szervezethez való csatlakozás;
intézmény alapítása;
közterület elnevezése, emlékmű állítás;
eljárás kezdeményezése az Alkotmánybíróságnál;
24
1992. évi XXIII. törvény a köztisztviselők jogállásáról 2011. évi CLXXXIX. törvény Magyarország helyi önkormányzatairól 42.§ 25
26
a bíróságok népi ülnökeinek a megválasztása;
állásfoglalás
megyei
önkormányzati
intézmény
átszervezéséről,
megszüntetéséről, ellátási, szolgáltatási körzeteiről, ha a szolgáltatás a települést is érinti;
véleménynyilvánítás olyan ügyben, amelyben törvény az érdekelt önkormányzat
álláspontjának a kikérését írja elő;
a települési képviselő, a polgármester összeférhetetlenségi ügyében való döntés;
amit még törvény a képviselő-testület át nem ruházható hatáskörébe utal.”
A testület egyéb feladatait a polgármesterre átruházhatja, vagy a testület bizottságaira, a részönkormányzat testületére, helyi kisebbségi önkormányzat testületére, vagy önkormányzati társulásra. Eszerint önkormányzati hatósági ügyben a testület járhat el és az így hozott döntés felülvizsgálatát a bíróság látja el. ha a testület valamely feladatát egy szervére ruházza át, első fokon ez a szerv jár el, melynek döntése ellen lehet jogorvoslattal élni a képviselő – testületnél. – a képviselő – testület döntését fogja a bíróság felülvizsgálni. A képviselő – testület önkormányzati rendeletet alkot melyet ki kell hirdetni megismerése érdekében. E rendeletet a polgármester, a levezető elnök vagy a jegyző írja alá, és kihirdetéséről a jegyző gondoskodik. II. 8. A helyi önkormányzati képviselő 26: ,, Egy pálya van csak, egy cél, egy dicsőség: Választókerület, képviselőség.” (Reviczky Gyula: Politikus nemzet)
Nézzük először, hogy ki és hogyan lehet képviselő. Minden nagykorú magyar állampolgár,
akinek
lakóhelye
vagy
ennek
hiányában
tartózkodási
helye
Magyarországon van választhat és képviselőnek, polgármesternek választható. Megilleti a választójog a bevándorolt külföldi állampolgárt is, azonban képviselőnek, polgármesternek nem választható meg. A választójogi rendelkezések szerint nincs választójoga annak: aki cselekvőképességet korlátozó vagy kizáró gondnokság alatt áll; aki közügyek gyakorlásától eltiltó jogerős ítélet hatálya alatt áll; aki szabadságvesztés 26
2011. évi CLXXXIX. Törvény Magyarország helyi önkormányzatairól 32. §
27
büntetését
tölti;
vagy
aki
büntetőeljárásban
jogerősen
elrendelt
intézeti
kényszergyógykezelés alatt áll. 27 A képviselő jogai és kötelezettségei megválasztásával keletkeznek és és megbízatásának megszűnésével szűnnek meg.
28
Megválasztásakor esküt tesz, és okmányt ír alá a
képviselő-testület alakuló ülésén, vagy időközi választás esetén a megválasztást követő ülésen. Megbízatása az alábbi esetekben szűnik meg: a megválasztását követõ helyi önkormányzati általános választás napján, jelöltek hiányában elmaradt választás esetén az idõközi választás napján;ha képviselők és polgármesterek választásán már nem választható, ha kimondták összeférhetetlenségét, ha megállapították méltatlanságát, ha a képviselő-testületet feloszlatták, ha a képviselő-testület feloszlott, vagy ha meghalt. A település választóinak érdekét képviseli, a képviselő – testület döntéseinek előkészítésében, végrehajtásának szervezésében és ellenőrzésében részt vesz. A polgármestertől, a jegyzőtől, a bizottság elnökétől
felvilágosítást kérhet a testületi
üléseken, írásban benyújthatja hozzászólását melyet ha kéri, a jegyzőkönyvhöz kell mellékelni, esetleg rögzíteni véleményét a jegyzőkönyvben. Bármely bizottság ülésén részt
vehet
tanácskozási
joggal.
Bizottság
feladatkörébe
ügy
tárgyalását
kezdeményezheti, felülvizsgálatot kezdeményezhet a képviselő – testületnél olyan ügyben hozott döntés esetén melyet a testület más szervre átruházott. A képviselő – testületet képviselheti megbízás alapján. Munkájához szükséges közreműködést, vagy tájékoztatást kérhet a képviselő – testület hivatalától, a képviselő – testület munkájában részt vennie kötelező, és természetbeni juttatásra, vagy tiszteletdíjra jogosult a képviselő – testület által megállapítva. A választópolgárokkal köteles kapcsolatot tartani, akiknek tevékenységéről legalább évente egyszer tájékoztatást ad. Azt, hogy a képviselők, és így az önkormányzatok munkája mennyire hatékony, nagy mértékben befolyásolja a szakemberek és a politikusok kapcsolata. Ilyen kapcsolatok lehetnek: laikus-szakértő, választott-kinevezett-, politikus-nem politikus, stb. A képviselő szervezeti szerepe szerint lehet a képviselő-testület vezetője, a bizottság
27
Municipium Magyarország Alapítvány kidaványa, szerző: Dr. Barabás Zoltán: Az önkormányzati képviselő jogállása 1. Oldal. 2003. 28 2011. Évi CLXXXIX. Törvény Magyarország helyi önkormányzatairól. 28.§
28
vezetője, bizottság tagja, önkormányzati megbízott képviselő, választókerület, vagy terület szószólója, adott ügy gondonoka is. 29
II. 9. A jegyzőkönyv 30: Jegyzőkönyvet kell készíteni a képviselő – testület üléseiről. A jegyzőkönyv tartalma: a testületi ülés helye, ideje; megjelent képviselők neve; a meghívottak neve, megjelenteke; javasolt, elfogadott, tárgyalt napirendi pontok; előterjesztések; a napirendi pontokhoz hozzászólók neve, hozzászólásuk, ülésen elhangzottak lényege; döntési javaslat pontos tartalma melyet tárgyalni kívánnak; a résztvevők száma akik a döntéshozatalban részt vesznek; azon képviselő neve akit a döntésből kizártak – indoklással; jegyző jelzése jogszabálysértésre vonatkozóan; a szavazás eredménye számszerűen, meghozott döntések; szervezeti és működési szabályzatban meghatározottak. ●
A
testület
jegyzőkönyvét
a
polgármester
vagy
a
jegyző
írja
alá.
A jegyző készíti el ezt a közokiratot. ●
Külön jegyzőkönyv készül a zárt ülésről.
●
A kormányhivatalnak köteles az ülést követő 15 napon belül megküldeni a jegyző
a jegyzőkönyvet ●
A jegyzőkönyvbe és a testület előterjesztéseibe a választópolgárok betekinthetnek
– kivétel ez alól a zárt ülés. Viszont a zárt ülésen hozott döntés is nyilvános. II. 10. Az önkormányzati rendeletek megalkotása31 Kizárólagos és nem átruházható jogköre van a helyi önkormányzatok képviselőtestületének a rendeletalkotásra. A rendelet előterjesztőjének minden esetben kötelessége a hatásvizsgálat lefolytatása. A rendelet hatásait vizsgálni kell különösen a gazdasági,
társadalmi,
környezeti,
egészségi
következményeire
tekintettel.
Előterjesztésre jogosult a polgármester, jegyző, bizottságok, esetleg külső civil szervezetek. A rendelet megalkotásának folyamatát minden helyi önkormányzat maga 29
Józsa Zoltán: Önkormányzati szervezet, funkció, modernizáció. Budapest-Pécs, Dialóg Campus Kiadó. 38-39. Oldal. 30 2011. évi CLXXXIX. Törvény Magyarország helyi önkormányzatairól 52.§ 31 Dr. Agg Barnabás: Útmutató a helyi önkormányzatok által alkotható önkormányzati rendeletekhez. Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium. 29. oldal
29
határozza meg. Az Ötv. Értelmében nyílt ülésen döntenek az előterjesztésről. Ahhoz hogy a döntést elfogadják a jelenlévő képviselők több mint felének igenlő szavazata szükséges. Az Ötv. Meghatározza, mely ügyek eldöntéséhez szükséges minősített többség. Érvényességi kellék a polgármester és a jegyző aláírása, kihirdetéséről a jegyző gondoskodik.- a képviselő-tetsület hivatalos lapjában, illetve ha van, a helyi önkormányzat hivatalos honlapján. Ezt követően meg kell küldeni az önkormányzatok törvényességi felügyeletéért felelős miniszternek, a közigazgatási és igazságügyi miniszternek. Ha a rendelet kihirdetett szövege eltér az aláírt szövegétől, eltérés helyesbítése kezdeményezhető a polgármester, vagy a jegyző által. Ha az eltérést megállapították, a jegyző gondoskodik megjelentetéséről, szintén a fentebb ismertetett mód alapján.
Az Alaptörvény 32. cikk (3) bekezdése értelmében önkormányzati
rendelet más jogszabállyal nem lehet ellentétes, törvényességi felügyeleti eljárást kell indítani abban az esetben ha a kihirdetett rendelet nem felel meg a Jszr., illetve a Jat. vonatkozó rendelkezéseinek.32
II. 11. A képviselő – testület önkéntes feladatátvállalása 33 Mint azt már a korábbiakban említettem a dolgozatban, az önkormányzatoknak két csoportba osztható feladataik vannak. Ez a két csoport a kötelező, és az önként vállalt feladatok köre. A kettő között pedig megtaláljuk az önkormányzatok feladatátvállalását. Az Mötv. 10. paragrafusának magyarázata részletesen mutatja be az önkormányzatok államigazgatási szervektől történő feladatátvállalását. Ágazati törvények mentén alakult ki főleg ez a feladatcsoport. A közhatalmi rendszer irracionális döntéseinek elkerülése érdekében számos nyugat- és közép-európai országban ágazati törvénnyel megengedik Ez meghatározott feltételekkel és államigazgatási kontroll alatt működik.
Az önkéntes feladatátvállalás feltételei: Az Mötv. 12. paragrafusa szerint a feltételek a következők. Az önkormányzat, vagy a társulása vállalhatja át a feladatokat egy nagyobb önkormányzattól ha indokolt lakossági igények alátámasztják, ha képes ellátni a feladatot mégpedig gazdaságosabban, legalább változatlan szakmai színvonalon és többlet állami támogatás igénybevétele nélkül. Az Mötv. szűkebb körben engedélyezi a 32
33
61/2009. (XII.14.) IRM rendelet a jogszabályszerkesztésről. A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény magyarázata 12.§2
30
feladatátvállalást mint az Ötv. A feladatátvállalás szabályai jobban kibontva: mivel önkéntes, az önkormányzat vagy a társulás saját döntése alapján kerülhet sor erre, ha a nagyobb önkormányzat, vagyis a feladat- és hatáskör címzettje ezzel egyetért. Amennyiben nincs egyetértés, feladatátvállalásra nem kerülhet sor. Következő feltétel, hogy a lakosság igényei indokolják. De mivel nincs ilyen felsorolás az Mötv.-ben, ami bemutatná a lakosság igényeit, ez egy generálklauzula maradt. Fontos szerepe van az értelmező kormányhivatalnak, mivel vizsgálja a vonatkozó rendelkezések betartását. A harmadik feltétel, hogy a feladat gazdaságosabban legyen ellátva és legalább változatlan szakmai színvonalon. Ha a költségvetés alapján a feladatátvállalás drágábban sikerül akkor nem kerülhet rá sor. Viszont, mi számít változatlan szakmai színvonalnak? Ez már nehezebb kérdés. Szolgáltatás szakmai színvonala ugyanis nem mérhető. Ebben az esetben is fontos szerepet kap a kormányhivatal a feladatvállalás megfelelősségének ellenőrzése okán. A negyedik feltétel hogy többlet költségvetési támogatás igénybevételére
ne
kerüljön
sor.
Ezt
költségvetési
támogatást
és
nem
feladatfinanszírozást jelent. Ez a négy feltétel együtt kell hogy teljesüljön. Ha a négy közül már egy nem teljesül, kizárandó a feladatátvállalás.
A feladatátvállalás eljárási szabályairól: A képviselő – testület a nagyobb önkormányzat egyetértése esetén rendeletben dönt a feladatátvállalás tervezett időpontját 3 hónappal korábban. Társulás estén a társulás, annak tanácsa dönt. Ha a nagyobb önkormányzat egyetértése hiányzik, akkor érvénytelen az átvállalásról szóló döntés. Települési önkormányzat esetében a döntés formája rendelet, társulás esetében pedig határozat. A felkészülési határidő legalább 3 hónap kell legyen a feladat ellátásához. A kormányhivatal szerepe a kontroll a döntés során, de más állami szerveket is bevonhat.
31
III. 1. Egyes önkormányzati feladatok Miskolc város önkormányzatának egyedi feladatai közül a következőket úgy gondolom időbeli hatály nélkül, folyamatosan ellátandónak minősíthetjük. Mindenkori feladata a város képviselő – testületének az alábbi ügyekben való döntés34: 1. Városüzemeltetés. Ezen belül fontos az infrastruktúra, az egészséges ivóvízzel történő ellátás, a szennyvizek összegyűjtése, csatornázási munkák. A kilencvenes években a vízellátás rekonstrukciója zajlott, így 15,5 km ivóvízvezetéket helyezetek üzembe. A csatornázási munkálatok eredményeként 16,7 km csatornahossz épült. A gázellátás terén 36,6 km hosszúságú gázelosztót helyeztek üzembe. Fontos volt a lakosság számára a közlekedés és a közterületek, utcák állapotának javítása. Így 24.000 négyzetméteren került sor járdafelújításra, rekonstruálták a leglátogatottabb parkjait a városnak. 2. Főépítészi, környezetvédelmi feladatok. A rendszerváltást követő években aktív munka folyt a városrendezést illetően. Ilyen rendezési tervek voltak pl. a Búza tér és környéke, Népkert, Kis- Avas, Diósgyőri Sportliget módosítására. A multi cégek megjelenésével párhuzamosan indult meg a törekvés a hazai cégek kiépítésére is. Változások voltak tapasztalhatók az iparfejlesztés területén is. Jelentős feladatoknak bizonyultak a környezetvédelem terén (az 1991. évi XX. tv. alapján) a föld és a talajvédelem, mely során az 1992-es évben e célra 1,5 millió forintot fordítottak, 1997ben pedig 4,4 millió forintot. A vízvédelem során jelentős eredmény mutatkozott a 34
Forrás Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzata által kiadott dokumentum: Az önkormányzat tevékenysége az 1995-1998 években.
32
szennyvízkezelés terén. Közgyűlési döntés alapján 1993-tól a város nyárfaállomány cseréjére került sor, a képviselő- testület pedig 1998-ben szabályt hozott az allergén növényekkel kapcsolatban. A fokozott gázkibocsátás ellen védekezésként szándék mutatkozott a képviselő – testület részéről a CO2 kibocsátás 2005-ig 30%- kal történő csökkentésére. Ez volt a klímavédelmi akcióterv. A hulladékgazdálkodással kapcsolatban a közgyűlés 1993-ban fogadott el irányelveket. 3. Vagyongazdálkodás. Hogyan alakult az önkormányzat vagyoni helyzete a kilencvenes években. A közgyűlés 1997-ben fogadta el a vagyongazdálkodási rendszer korszerűsítésével kapcsolatos feladatokat. 1994-ben a város ingatlanállománya 20.150.309 négyzetméter volt, 1998-ra 27.547.253 négyzetméter. Az önkormányzat költségvetési szerveinek, és a Hivatal használatában összesen 220 darab ingatlan volt. Ez 1.403.308 négyzetméter területnek felet meg.
4. Egészségügyi feladatok. Korszerűsítésre került a kórházak
ágystruktúrája, ám nem a tervezett mértékben. Továbbá a miskolci székhelyű kórházak együttműködésében látták az egészségügyi szolgáltatás színvonalának javulását. Az alapellátásban működő orvosi ügyeletek korszerűsítésére 1995-ben 29 millió, 1998-ban pedig 22 millió forintot fordítottak. 5. Szociális feladatok. A gazdasági problémák, a lakosság nehéz szociális helyzete Miskolcon fokozott. Nagy arányú a munkanélküliség, és csökken a város lélekszáma. A javulás a foglalkoztatottság növelésétől, valamint a szociális intézményháló működésének hatékonyabbá tételétől várható. 6. Közoktatási feladatok.
Az
1990-ben
elfogadott
önkormányzati
törvény
a
települések
önkormányzatait jelentős autonómiával ruházta fel az oktatás szempontjából. A jegyzők hatáskörébe került a művelődésügyi szakigazgatás joga. A közgyűlés 1997-ben fogadott el fejlesztési tervet a közoktatással kapcsolatban, ez volt a VII-135/23.609/1997. határozat. 7. Közművelődési feladatok. A kilencvenes években megnőtt a kulturális események iránti érdeklődés. Javult a rendezvények színvonala. 8. Hatósági feladatok. Közhatalom önkormányzati típusú helyi gyakorlása, a lakosság közszolgáltatással történő ellátása, és az ezekhez szükséges személyi, anyagi feltételek megteremtése. 9. Adóügyi feladatok. Szükség van a város érdekében az adófizetési kötelezettségek teljesítésére. Az önkormányzat feladatai e témakörben az adóhatósági feladatok ellátásaadókivetés,
ellenőrzés,
behajtási
tevékenység.
10.
Várospolitikai
feladatok.
Városfejlesztési stratégia – célok: gazdaság fejlesztése, városmarketing stratégia, kulturális,
oktatási,
sport
stratégia,
szociális
és
egészségügyi
stratégia,
környezetvédelmi stratégia. Ezek a város hosszú távú fejlődését alapozzák meg,
33
kiegyensúlyozott, gyors ütemben fejlődő városfejlesztés megtervezése a cél. 1997-ben megalakult a Miskolci Gazdaságfejlesztési Tanács. A város önkormányzati feladatai után, - kiemelve a környezetvédelmi feladatokat - nézzünk egy beszámolót a Polgármesteri
Hivataltól
tevékenységéről.
35
az
1999-2005
közötti
időszak
környezetvédelmi
Az első környezetvédelmi program amit a közgyűlés kidolgozott
1999 őszén készült el és került elfogadásra. Most azt nézzük meg mit sikerült eredményesen végrehajtani és mi az, ami megoldatlan problémaként fennmaradt. A környezet védelmének keretében első fontos cél a: ► levegő tisztaságának védelme, a jó levegőminőség fenntartása, javítása; amit a következő pontban (,,Válogatás a közgyűlés fontosabb terveiből” részletesebben ismertetek) A cél elérése érdekében az ipari tevékenység jelentősen csökkentve lett, teret hódítottak a környezetkímélő technológiák, így az 1998-as évhez képest a levegő szennyezőanyag-mennyisége 20%kal csökkent. Egy további intézkedés volt a levegő allergén növényi pollentartalmának csökkentése, mely témakörben az önkormányzat rendeletet is alkotott. ► vízvédelem, avagy a vízkészletek megőrzése, a vízkészlet- gazdálkodás feltételeinek megőrzése, biztosítása. Ezért szükséges volt a takarékos vízhasználatra történő ösztönzés, tudatformálás. Az önkormányzat igyekezett a vízveszteséget és a vízszennyezést csökkenteni a víztermelőknél. A MIVÍZ Kft. a fokozott karbantartási tevékenységgel és a technológiai fegyelem megerősítésével érte el a szennyezés csökkentését. A felszíni és a felszín alatti vizek terhelésének csökkentése érdekében a szennyvízhálózat kiépítése folytatódott, az illegális szennyvíz-elhelyezések felderítése és megszüntetése kiemelt jelentőségű lett, gondoskodni kellett a vízbázisok védelméről. Az önkormányzat kiemelt figyelmet fordított a vízfolyások medrének és környezetének, az árterek és tározók tisztítására, valamint patakőri szolgálat létrehozására is sor került. ► földvédelem célja a talaj
termőképességének és állapotának megfelelő használata, ezért szükséges a
talajszennyezések városi szintű vizsgálata, különösen a veszélyeztetett területeken, a károsodott területek rehabilitációja, az illegális hulladéklerakások folyamatos megszüntetése. A Miskolci Egyetem segítségével felmérés készült az illegális hulladéklerakókról, a talaj és talajvízszennyező forrásokról. Ez a felmérés hozzájárult a rehabilitációhoz
és
a
veszélyes
szennyezések
megszüntetéséhez.
Illegális
hulladéklerakók felszámolására pályázatot hirdettek meg, minek következtében 30 35
Beszámoló a 1999-2005 közötti időszak környezetvédelmi tevékenységéről, Polgármesteri Hivatal. Forrás: http://www.zoldinfolanc.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=62&Itemid=74.
34
millió forint ráfordítás történt az önkormányzat részéről.
► települési, és épített
környezet védelme célja a jobb, élhetőbb települési környezet kialakítása és fenntartása. Ez alapján a város köztisztaságát folyamatosan fenn kell tartani, a tisztítási feladatokat magasabb színvonalra kell emelni. Fontos a hulladék gyűjtők számának gyarapítása. A célok meghatározása után a közgyűlés 2004-ben fogadta el a Hulladékgazdálkodási tervet. Fontos intézkedés volt a szelektív hulladékgyűjtők kihelyezése. 2005 novemberében veszélyes hulladék gyűjtési akció zajlott a városban. A csapadékvíz elvezető rendszerek folyamatos bővítése, karbantartása folyamatosan zajlott, valamint a Vízhálózati osztály intézkedett a csővezetékek tisztításáról. A MIVÍZ Kft. folyamatosan vizsgálatokat végzett új vízbázisok kialakítására, viszont ezen vizsgálatok 2005-ig nem hoztak eredményt. Szintén 2005-ben zajvizsgálati ellenőrző munkacsoportot hoztak létre zajkommandót a lakossági szolgáltatási eredetű zajpanaszok kezelés érdekében. A zöldterület védelme érdekében felmérésre kerültek a város zöldterületei, megállapításra került, hogy a fák 20 százalékban fedik a várost. Jelentősen megnövelték a város virágos felületeit, a LIFE program keretében több ízben is fatelepítésre került sor. Az energiagazdálkodás során az önkormányzat támogatja az energiahatékony és energiafelhasználást csökkentő technológiákat. ► emberi egészség védelme érdekében a cél, hogy olyan környezeti körülmények legyen biztosítva, melyek sem rövid, sem hosszú távon nem befolyásolják negatívan az emberi egészséget, hanem hozzájárulnak a lakosság egészségesebbé válásához. Az elvártakhoz képest nem sikerült a szálló porterhelés csökkentése, viszont megtörtént az aktív szűrő és megelőző prevenciós program kidolgozása és több alkalommal került sor városi egészségnap rendezésére. 2004-ben a közgyűlés elfogadta a város egészségtervét. ► természet és táj védelme célja a város természeti értékeinek és környezetének a védelme, a védett értékek megóvása, társadalmi ismertségük növelése. A város területén így 40 védendő érték feltárására került sor, illetve 4 természeti érték került védetté nyilvánítottá. A 6 év alatt a város élővilágának részletes állapotfelmérésére nem került sor.
III.2.Betekintés a közgyűlés fontosabb terveibe:
Olyan terveket szeretnék bemutatni, melyek középpontjában álló problémák mindig aktuálisak lesznek, és melyekre nagy figyelmet szentel egyaránt a jelenben és majd a
35
jövőben is Miskolc közgyűlése. Elsőként egy 2005-ös akciótervet emelek ki, bemutatva általa, hogy néz ki az önkormányzat egy programja a gyakorlatban. Ez a program Miskolc klíma és levegőtisztaság-védelmi akcióterve 36. Első pontban feltüntetik, mi a program célja, mit várnak el attól. Cél a klímavédelmi és levegőtisztaság- védelmi akcióterv kidolgozása, melynek megrendelője Miskolc Város Önkormányzata. A közgyűlés nagy problémaként veti fel Miskolc közlekedési eredetű légszennyezését. A legrosszabb a helyzet a Búza tér környékén, a városközpontban. A jövőre tekintve további romlás várható. A program ez okból szeretné a légszennyezés mértékét csökkenteni oly módon hogy a lakosság mozgási lehetősége változatlan maradjon. Így tehát fontos lenne elérni a motorizált közlekedés, a ● gépjárműforgalom csökkentését, ● ingyenessé tenni a Miskolcot elkerülő M30-as útszakaszt, így csökkenne a városon áthaladó forgalom. ● Fejleszteni kellene a tömegközlekedést olyan járművek beszerzésével, melyek alacsony emissziós értékkel rendelkeznek. ● Biztonságos kerékpáros közlekedés feltételeinek kialakításával növelni a közlekedés e formájában szélesebb körben való elterjedését. A fontosabb pihenőterületekhez Miskolccal összekötő sáv kialakítása, vagy legalábbis kerékpársáv kijelölése szükséges. ● A benzinkutak levegőszennyező hatásának csökkentése elengedhetetlen lenne a cél megvalósítása érdekében, ezt pedig benzingőz visszavezető rendszer felszerelésével lehet megoldani, vagy benzinkutak megszüntetésével, kitelepítésével. E program keretében került továbbá kidolgozásra Miskolc „zöldfelületi” terve, ami szerint a ● város zöldfelületének csökkenését meg kell állítani és az ellenkező irányba fordítani, ugyanis a zöldfelületek nem csak a városképen javítanak, hanem tisztítják a városi levegőt, pozitív egészségügyi és pszichés hatással bírnak. Cél a város zöldfelületeinek javítása, parkok bővítése, városzöldítési program kidolgozás, fasorok telepítése, régiek felújítása, falak zöldítése, patakmedrek kitakarítása és felújítása, mesterséges kiterjedésű felületek csökkentése. A környezettudatosság növelése a lakosságban számottevő javuláshoz vezetne a város életében. Ezért szükséges a városbarát közlekedés népszerűsítése, a társadalmi részvétel fórumainak biztosítása, a lakosság öntevékeny kezdeményezésének támogatása. A következő általam választott terv már a város életének egy másik területét igyekszik
36
Miskolc városi klímavédelmi és levegőtisztaság-védelmi akcióterv, Miskolc 2005. Forrás, Miskolc Önkormányzati honlapjának dokumentumtára. http://www.miskolc.hu/dokumentum/miskolc-varosiklimavedelmi-es-levegotisztasag-vedelmi-akcioterv
36
kezelni, ez az esélyegyenlőség. 37 E körben a célkitűzések: foglalkoztatási, oktatási, egészségügyi, szociális igazgatási, területfejlesztési célok összehangolása, szolidáris társadalom erősítése, kirekesztéstől mentes közoktatási rendszer megteremtése, esélykülönbségek csökkentése, oktatási szolgáltatások minőségének javítása. Ezek eléréséhez az esélyegyenlőséget elősegítő módszertani elemeket erősíteni kell, fejleszteni kell a pedagógusokat, iskolapszichológusi hálózatot bővíteni, az udvarokat, játszótereket felújítani, akadálymentesíteni a közoktatási intézményekben, elavult taneszközöket cserélni folyamatosan, a szegregált lakókörnyezetben élő gyermekek óvodáztatását biztosítani. A gyermekekkel egyénileg kell foglalkozni, felkészíteni őket a továbbtanulásra, csökkenteni a lemorzsolódást, egészséges életmódra, közéletiségre nevelni őket. Minden rászoruló gyermeknek kapnia kell segítséget mentális problémái megoldására, felzárkóztató szakiskolai osztályokat kell indítani, gyermekvédelemben érintett szakembereket kell képezni, érvényesíteni kell az egyenlő bánásmód követelményét. Ezen feladatok végrehajtásának a felügyeletét Miskolc Megyei Jogú Város Esélyegyenlőségi Tanácsa látja el. A fiatalkorúak mellett másik kiemelt célcsoport az idősek csoportja, az őket érintő beavatkozások megvalósítása során az Idősügyi Tanács az önkormányzat támasza. A fogyatékosok ügyében a Fogyatékosügyi Tanács szerepe központi, a velük kapcsolatos koncepciók végrehajtását vizsgálja felül. Mindezek mellett a Koordinációs Tanács az, ami a tanácsok és szakmai műhelyek (pl. Roma Integrációs Műhely) munkáját összehangolja. A közgyűlés vállalja, hogy a város minden lakója számára az esélyegyenlőségi terv elérhető legyen, az intézmények dolgozói ismerjék, és kövessék a benne leírtakat. A közgyűlésnek továbbá koordinálnia kell a terv megvalósítását, a végrehajtását nyomon követni, az esetleges panaszokat kivizsgálja, a közgyűlés tagjainak ismerniük kell a tervben foglaltakat, közre kell működniük a megvalósításban. A következő terv egy 10 évet átölelő közép- és hosszú távú koncepció, a város vagyongazdálkodása
38
(http://todo.miskolc.hu/hcr/6phdoc/1824.pdf) 2012- 2022
között. A város közgyűlésének kiemelt felelősségi körébe tartozik a vagyonnal történő tervszerű, hatékony gazdálkodás a város céljainak legmegfelelőbb módon történő 37
Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzatának Esélyegyenlőségi terve 2009. alapján Forrás az önkormányzat honlapján található dokumentumtár. http://www.miskolc.hu/sites/default/files/dokumentumok/csatolmanyok/hep_miskolc.pdf 38 Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzata Vagyongazdálkodási Koncepciója , Közép- és Hosszú távú Terve 2012-2022. Forrás az Önkormányzat dokumentumtára.
37
szolgálásához. A közfeladatok eredményes, költségtakarékos ellátása elengedhetetlen cél.
A
vagyongazdálkodási
alapdokumentuma
az
koncepció
önkormányzati
és
a
vagyonrendelet
vagyongazdálkodás
a
város
szempontjából.
két A
vagyongazdálkodási koncepció célja 204,4 milliárd forint értékű önkormányzati vagyon gyarapításával, hasznosításával kapcsolatos célkitűzések meghatározása. Az alábbi ábrán az önkormányzat vagyonát látjuk 2011 decemberi értékek szerint:
,,A vagyongazdálkodás folyamata:
Elhatározás a vagyongazdálkodási koncepció, közép- és hosszú távú terv
elkészítésére.
A külső környezet, trendek elemzése.
Az önkormányzat belső erőforrásainak, információs adathalmazának, belső
szabályozási összhangjának elemzése.
Szükségletfelmérés, szükségletek rangsorolása prioritásuk szerint.
Jövőkép.
Célok, kitűzések.
Akciótervek, erőforrások felmérése, felosztása.
Megvalósítás.
Megfigyelés, teljesítmény ellenőrzés.
38
Kiértékelés, eredmények visszacsatolása.”39
A város lakossága az önkormányzati vagyon tulajdonosa. Ez a vagyon közösségi tulajdonú
acélból,
hogy
szolgálja
a
város
lakosságának
az
érdekeit.
A feladat- ellátási stratégiát a közgyűlés dolgozza ki. A közgyűlést tulajdonost megillető jogokat gyakorolhat, birtokolhat és birtokvédelemhez kapcsolódó joga van, hasznokat szedhet, rendelkezhet – a birtoklást átengedheti, a használat, a hasznok szedésének jogának átengedése, tulajdonjogot átruházhat. A közgyűlés köteles viselni a tulajdonban beálló terheket, jogosult önállóan rendelkezni a bevételeivel, vállalkozás jogát gyakorolhatja. Az önkormányzati vagyont használják, kezelik, üzemeltetik: A Polgármesteri Hivatal üzemeltetés, fenntartás címén; az önkormányzati tulajdonú intézmények ingyenes használatba adás érdekében; az önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok jegyzett tőke részét képező vagyonelemek biztosítására. Továbbá a Miskolci Ingatlankezelő Zrt. forgalomképes ingatlanok kezelésbe adása jogcímen; a holding vállalatok üzemeltetésre átadás jogcímen; az egyházak ingyenes használatba adás jogcímen; a Miskolci Kistérség Többcélú Társulása üzemeltetésre átadás jogcímen; a Miskolc Városi Sportiskola Nonprofit Kft. és a MIHŐ Kft. ingyenes vagyonkezelésbe adás jogcímen; valamint a MIKOM Nonprofit Kft. közterületi reklámhordozók hasznosítása jogcímen. Összességében megállapítandó hogy az önkormányzat a közfeladatokat 204,4 milliárd forint értékű tárgyi vagyonnal; 50-60 milliárd forint nagyságrendű pénzügyi erőforrással; 9 ezer főt meghaladó szervezeti erőforrással látja el. A város jövőképe a közösségi szükségletek hatékony kielégítése, a településfejlesztés és a lakosság életkörülményeinek a javítása a vagyon gyarapításával. Fontos a munkalehetőségek
megteremtésének
elősegítése,
vagyongazdálkodási
kultúra
létrehozása. A következő akcióterv 2009-ből való, és a Miskolc város rehabilitációja 40, Végleges 39
Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzata Vagyongazdálkodási Koncepciója , Közép- és Hosszú távú Terve 2012-2022. Forrás az Önkormányzat dokumentumtára http://todo.miskolc.hu/hcr/6phdoc/1824.pdf 40 Forrás Miskolc belváros rehabilitációja Végleges Akcióterületi Terv; Miskolc Integrált Városfejlesztési Stratégiája részeként http://www.miskolc.hu/sites/default/files/dokumentumok/csatolmanyok/belvaros_akcioterv.pdf
39
Akcióterületi terv elnevezést kapta. A fejlesztési célokat a közgyűlés 7 éves időtávra fogalmazta meg. Ezek a következők: a kulturális, turisztikai, kereskedelmi funkciók bővítésének elősegítése; a belváros építészeti arculati megújítása; a belváros közlekedés és parkolás megújítása; A Szinva, az Avas és a belváros természeti és építészeti összekapcsolása; az Avas megközelíthetőségének javítása. A tervezett projectek: a Szent István tér fejlesztése; a Szinva sétány kiépítése; a Malomszög utca kiszélesítése; Szinva-híd építése; Hunyadi és Petőfi utca között híd építése; a zöldterületek állagának javítása; térfigyelő rendszer létesítése a város központi részein, valamint az Avason; az Avas szálloda fejlesztése. Ezen
tervek
megvalósítását
2009-2011
között
tervezték
véghezvinni.
Elmondhatjuk ezek ismeretében, hogy az átfogó célok a következők: a város vonzó lakó, hivatali, és kulturális központtá váljon, bővüljenek a turisztikai, kulturális funkciók, megújuljon a város arculata, a lakótömbök megújulásra kerüljenek a magántőke bevonásával. A fejlesztések várható hatásai: Az önkormányzati ingatlanok értékesítésének bevétele; önkormányzati ingatlanok bérleti díjának növekedése; a parkolóhelyek nagyobb forgalma; a vendégéjszakák után fizetett idegenforgalmi adó; vállalkozások után fizetett iparűzési adóbevétel; a kereskedelmi forgalom jövedelmi hatásai; esélyegyenlőségi hatás – járható területek a mozgáskorlátozottak számára, eönkormányzati
pont
az
elektronikus
ügyintézéshez.
Környezeti
hatás
–
Műemléképületek megújítása, a közúti közlekedés csökkentése, parkolók számának bővítése, a zöldfelületek megújítása, környezetvédelmi programok. A kulturális rendezvények, programok növekedése, az alacsony iskolázottságú, zömében roma lakosság munkaerőpiacra történő integrációja,a civil szervezetek összefogásának erősítése. Esetleges kockázatok a program kivitelezése során: A munkák elhúzódása; az engedélyezési eljárások elhúzódása; sikertelen közbeszerzési eljárások; a kivitelezők csak magasabb árakon vállalják a munkát; nem szabályszerűen történő kivitelezés; támogatások kifizetésének késedelme.
Miskolctapolca fejlesztése régi feladata a város önkormányzatának. Mivel Miskolc egyik legjelentősebb turistalátványossága, folyamatos fejlesztésére szükség van, főleg az utóbbi években, a strand teljes amortizációja miatt. A strand ügye régóta húzódik, 2010-ben úgy nézett ki, a közgyűlés határozott a felújítása ügyében, ám azóta sem
40
történt számottevő változás. 2012-ben viszont nyílt tervpályázatot
41
hirdettek meg
Miskolctapolca turisztikai fejlesztésére. A pályázat kiírója Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzata, lebonyolítója a Polgármesteri Hivatal. A pályázat célja, hogy Miskolctapolca az ország fürdővárosainak méltó versenytársa legyen, valamint, hogy a Barlangfürdő mellett több vonzó pontja is legyen. Cél, hogy nőjön a látogatók száma, a szálláshelyek
megfelelő
minőséggel
várják
az
idelátogatókat,
szükséges
az
infrastruktúra és közszolgáltatások fejlesztése. A feladat összetett. Új köztereket kell kialakítani, egy központi helyet, ami rendezvénytérként és találkozó pontként is szolgálna. A fejlesztés korlátait a Barlangfürdő, a régi strand, és a környezet megóvása jelentik. A pályázóknak tehát olyan terveket kell benyújtani, amik beleillenek ebbe a településszerkezetbe. A fejlesztés fő témája a víz, mint Miskolctapolca sajátossága. A kialakítandó látogatóközpontban így bemutatásra kerülhetne a víz mint tájalakító, ivóvíz, megújuló erőforrás, gyógyító közeg, látványelem, rekreáció és bemutatásra kerülhetnének a vizes élőhelyek. A gyermekek számára öko játszótér alakulna a bemutatottak tapasztalhatóvá tétele érdekében. A Hejő parti vízi világ tanösvény bemutatná a vízi élőhelyeket, mely 5 állomásból állna és 1100 m hosszú lenne. A régi strand fogadóépülete egy információs pont lenne ahol a látogató megismerhetné Miskolctapolcát, Miskolcot, ajándékokat vásárolhat, kerékpárt bérelhet, turisztikai látványosságokhoz jegyeket vásárolhat. A régi strand felújításának tervezése során gondot okoz a vitatott tulajdoni helyzet, így a feladatot a régi gyerekstrand felújításának tervével kell elkezdeni. Bővíteni kellene az öltözőket, a fogadóépületet, termál-tavat létrehozni, játszóteret kialakítani, valamint játékpályákat és éttermet. Az Őspark területének bővítésekor kialakításra kerülne egy zenepavilon, mely zenés, táncos produkcióknak adna helyet. A környéken kilátó(k) is épülhetnének. A tervpályázat után, Miskolctapolca fejlesztési terveit 42 a közgyűlés 2013. január 24-én mutatta be lakossági fórumon. Elhangzott a strand felújításának fontossága. Korábban nem volt elég anyagi forrás a megvalósítására, és pontosan az sem derült ki, mit is kéne megvalósítani. Viszont az elkészült tervek alkalmasak rá hogy az Országgyűlés Sport és Turisztikai Bizottságával tárgyalni lehessen a források megteremtéséről. Miskolc főépítésze elmondta, hogy igen nehéz és hosszú folyamat volt a tervezés, mindenképp olyan terv 41
NYÍLT TERVPÁLYÁZATI DOKUMENTÁCIÓ MISKOLCTAPOLCA TURISZTIKAI FEJLESZTÉSÉRE http://www.miskolc.hu/sites/default/files/dokumentumok/csatolmanyok/miskolctapolca_tervpalyazat_ 2012.05.15..pdf 42 http://www.miskolc.hu/miskolctapolca-fejlesztesi-tervei, VÁROSINFÓ->aktuális.
41
kidolgozására kellett törekedni ami megkapja az építési engedélyt. A strand felújításakor szaunát alakítanának ki terasszal a régi fogadóépületben, dísztó, finn szauna, kávézó, faházak épülnének. 2 medencecsoportot terveznek kialakítani, egy élményfürdőt és egy gyermekeknek szólót. Megújuló energiaforrások bevonásával tervezik a medencék vízellátását, így hőszivattyúk segítségével használnák fel a kiaknázható meleg vizet. A medencék vizét éjjel után fűtenék, a használt, lehűlt víz visszaforgatásra kerülne, amivel megoldódna a tó lélegeztetése. A tervezésbe be lettek vonva a helyi civil szervezetek is, valamint a tapolcaiak képviselője is. Az engedélyköteles tervek melletti becslés 4 milliárd forintról szól, ám ez még nem pontos összeg. A tervek 2012 decemberében lettek beadva. 2014-ben ismételten felmerülő probléma volt Miskolctapolca ügye, amit immáron már adósság nélküli fejlesztésként emlegetnek a helyi kiadványokban. Elindult az új Skoda villamos a Zöld Nyíl 43 projekt eredményeként. Mellette újjáépült a lillafüredi függőkert, és jövendőbeli cél a diósgyőri vár felújításának befejezése, az orvosi és oktatási intézmények korszerűsítése. A dolgozatom írása idején legfrissebb napirendi pontok 44 említik többek között a diósgyőri stadion felújítása céljából megalapítandó Diósgyőri Stadionrekonstrukciós Korlátolt Felelősségű Társaságot, javaslatot az Önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodásáról szóló 40/2012 (XII.15.) önkormányzati rendelet módosítására, javaslatot Miskolc Megyei Jogú Város Településfejlesztési Koncepciója elfogadására. Adatok az önkormányzat dokumentumtárából 45
A Polgármesteri Hivatal honlapján található dokumentumtár segítségével szeretnék egy kisebb statisztikát alkotni arról, hogy az elmúlt években hányszor ült össze a közgyűlés (rendes – rendkívüli ülések száma).
ÜLÉSEK (Saját táblázat)
43
2009. március 14-én hirdetett az MVK Zrt. és Miskolc önkormányzata villamosbeszerzési tendert http://www.miskolc.hu/varoshaza/dokumentumok-rendeletek/kozgyulesi-napirendek/eloterjesztesek 45 http://www.miskolc.hu/varoshaza/dokumentumok-rendeletek/kozgyulesi-jegyzokonyvek 44
42
RENDKÍVÜLI
RENDES
2013
6
2013
9
2012
3
2012
9
2011
4
2011
10
2010
1
2010
9
2009
-
2009
10
2008
2
2008
9
2007
-
2007
9
Záró gondolatok Végezetül szeretnék pár sorban egy kisebb összegzést írni a helyi önkormányzatok (és ezalatt
értve
a
Miskolc
önkormányzatot
is)
fontosságáról.
A 2013. Március 1-től hatályos új önkormányzati törvény magyarázata az Alaptörvényre hivatkozva említi meg az állampolgárok felelősségét és együttműködési kötelezettségét 46 ,
„Mindenki felelős önmagáért, képességei és lehetőségei szerint
köteles az állami és közösségi feladatok ellátásához hozzájárulni”. Fontos alapelvként fekteti le továbbá hogy a közhatalom gyakorlása a helyi önkormányzatot, mint államszervezeti egységet is megilleti. Ennek a közhatalom gyakorlásnak a megnnyilvánulása a népszavazás. Tovább erősíti a helyi önkormányzatok fontosságát hogy az Alaptörvény szerint jogszerű feladat-és hatáskör ellátását alkotmánybírósági és bírósági védelem garantálja. Noha jelentős önállóság illeti meg az önkormányzatot, teljes függetlenséget nem élvez, ugyanis az Országgyűlés törvényei kötik, és állami törvényességi felügyelet ellenőrzi jogszerűségét.
46
Magyarország Alaptörvénye O) cikk (2011. Április 25.)
43
Fontos, elsődleges cél mindig egy önkormányzat részéről az emberi közösségek életképességének, élhetőségének fenntartása és óvása. Ehhez mindenképp szükségesek az idők során kialakult íratlan, és írott alapvető szabályok. Ezek olyannyira helyi és egyedi jellegűek, hogy teljes felsorolásuk szinte lehetetlen. Azonban ha a lakosság támogatja, a képsviselő-testület ilyen alapvető szabályokat rendeletbe foglalhat, és szankciókat fűzhet megszegésükhöz, de ezeket csakis szigorú, alkotmányos kereteken belül. Az élhetőség fogalmán belül egyértelműen és kötelzően lesz feladata továbbra is Miskolc Önkormányzatának a város gazdasági, természeti, térségi szerepének fenntartása és továbbfejlesztése, a versenyképesség, a javuló életminőség, a növekvő biztonság, a településrészek fejlesztése, a Miskolci Egyetem színvonalának megőrzése, hogy továbbra is vonzó célpont legyen a jövő egyetemistái számára. Ezek a célok hol több, hol kevesebb sikerrel valósulnak megy egy város életében, elég ha arra gondolunk, hogy nap mint nap a hírekben elhangzik Borsod-Abaúj-Zemplén megye magas fokú légszennyezettsége, a lakosok közérzete a közbiztonság terén, a munkaképes emberek elvándorlása az újabb ipari beruházások hiánya miatt. Munkám során a dolgozatomban említett sok-sok cél elérésében remélem én is aktívan közreműködhetek majd. Az elhatározás már meg van...
44
Irodalomjegyzék Irodalom
Dr. Agg Barnabás: Útmutató a helyi önkormányzatok által alkotható önkormányzati rendeletekhez. Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium. Dr. Barabás Zoltán: Az önkormányzati képviselő jogállása. Municipium Magyarország kiemelkedően közhasznú fokozatú alapítvány. 2003. Dobrossy István : Miskolc, az önálló törvényhatósági joggal felruházott város 19092009. A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Levéltárért Alapítvány kiadványa. [Miskolc] : Pfliegler J. Ferenc Emlékére a BAZ M. Levéltárért Alapítvány, 2009 Jenei György: Közigazgatásmenedzsment. Budapest,Századvég Kiadó. 197. oldal- 200. Oldal. Kiadó: SZÁZADVÉG POL. ISK. ALAPÍTVÁNY Kiadás éve: 2005 Józsa Zoltán: Önkormányzati szervezet, funkció, modernizáció. Budapest-Pécs: Dialóg Campus Kiadó. 38-39. oldal Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzata által kiadott dokumentum: Az önkormányzat tevékenysége az 1995-1998 években Torma András: Európai közigazgatás, régiók, önkormányzatok. 173. oldal 6. ábra az Európai Unió önkormányzatainak modellszerű felépítéséről . Budapest, Virtuóz Kiadó. Kiadás éve 2001. ~ Jogszabályok, internetes oldalak
Magyarország Alaptörvénye: O) cikk (2011. Április 25.) Első számú melléklet a 2011. Évi CLXXXIX. Törvényhez (Magyarország helyi önkormányzatairól) http://www.complex.hu/kzldat/t1100189.htm/t1100189_16.htm
45
2011. évi CLXXXIX. Törvény Magyarország helyi önkormányzatairól. (Magyar Közlöny 2011. Évi 161. Szám)
A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény magyarázata (Mötv.) Megjelenés éve: 2013
Az Európa Tanács által 1985 október 15-én elfogadott Helyi Önkormányzatok Európai Chartája Magyarországon az 1997. Évi XV. Törvény hirdette ki a dokumentumot. http://www.1000ev.hu/index.php?a=3¶m=9434
Az önkormányzat 46ves költségvetése http://miskolc.hu/varoshaza/onkormanyzat A közgyűlés feladatai http://miskolc.hu/varoshaza/onkormanyzat/testulet/kozgyules-feladatai Ábra a Polgármesteri Hivatal szervezeti felépítéséről http://www.miskolc.hu/varoshaza/polgarmesteri-hivatal/szervezeti-felepites, http://www.miskolc.hu/sites/default/files/dokumentumok/csatolmanyok/szervezeti_abra _dec_6_l2_0.jpg Beszámoló a 1999-2005 közötti időszak környezetvédelmi tevékenységéről, PolgármesteriHivatal. http://www.zoldinfolanc.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=62&Ite mid=74 Cikk Újkígyós város honlapjáról, címe: Amit az önkormányzatról tudni kell. http://www.hellnet.eu/joomla/index.php/amit-az-oenkormanyzatrol-tudni-kell/383-azonkormanyzati-testulet-a-kepviselo-testulet-kozgyules-jogallasa-alakulo-ulesemukodesenek-alapdokumentumai-ciklus-program-munkatervInformáció az 1908-as szabályrendeletről a Levéltártól. www.bazleveltar.hu/request.php?2181
Borsod-Abaúj-Zemplén
Megyei
Közgyűlési napirendek http://www.miskolc.hu/varoshaza/dokumentumok-rendeletek/kozgyulesinapirendek/eloterjesztesek
Közgyűlési jegyzőkönyvek http://www.miskolc.hu/varoshaza/dokumentumok-rendeletek/kozgyulesi46
jegyzokonyvek
Miskolc Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatalának Szervezeti és Működési Szabályzata , Hatályos: 2014. Január 1. Napjától, valamint Miskolc Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatalának Szervezeti és Működési Szabályzata, A HIVATAL EGYES SZERVEZETI EGYSÉGEINEK ENGEDÉLYEZETT LÉTSZÁMA. Módosította a VI-152/3015/2012. Sz. Határozat, hatályos 2012. Július 1. Napjától. http://www.miskolc.hu/sites/default/files/dokumentumok/csatolmanyok/hivatal_szmsz_ elfogadasa.pdf Miskolc Megyei Jogú Város Közgyűlésének 7/2011. (III. 16.) Önkormányzati Rendelete, valamint a 2. Melléklete A polgármesterre átruházott feladat- és hatáskörökről, az önkormányzat felépítéséről Miskolc városi klímavédelmi és levegőtisztaság-védelmi akcióterv, Miskolc 2005. Forrás, Miskolc Önkormányzati honlapjának dokumentumtára. http://www.miskolc.hu/dokumentum/miskolc-varosi-klimavedelmi-es-levegotisztasagvedelmi-akcioterv Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzatának Esélyegyenlőségi terve 2009. Alapján Forrás az önkormányzat honlapján található dokumentumtár. http://www.miskolc.hu/sites/default/files/dokumentumok/csatolmanyok/hep_miskolc.pd f Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzata Vagyongazdálkodási Koncepciója , Közép- és Hosszú távú Terve 2012-2022. Forrás az Önkormányzat dokumentumtára. Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzata Vagyongazdálkodási Koncepciója , Közép- és Hosszú távú Terve 2012-2022. Forrás az Önkormányzat dokumentumtára http://todo.miskolc.hu/hcr/6phdoc/1824.pdf Miskolc belváros rehabilitációja Végleges Akcióterületi Terv; Miskolc Integrált Városfejlesztési Stratégiája részeként http://www.miskolc.hu/sites/default/files/dokumentumok/csatolmanyok/belvaros_akciot erv.pdf NYÍLT TERVPÁLYÁZATI DOKUMENTÁCIÓ MISKOLCTAPOLCA TURISZTIKAIFEJLESZTÉSÉRE http://www.miskolc.hu/sites/default/files/dokumentumok/csatolmanyok/miskolctapolca _tervpalyazat_2012.05.15..pdf http://www.miskolc.hu/miskolctapolca-fejlesztesi-tervei, VÁROSINFÓ->aktuális.
47
~
48
