Magyar Bányászati és Földtani Hivatal Szolnoki Bányakapitányság 5000 Szolnok, Templom utca 5. (56)512-319; (56)512-320; Fax: (56)512-337 Ügyeleti tel: 06-56-512-320 5001 Szolnok, Pf.: 164; E-mail:
[email protected] Számlaszám: 10032000-01417179-00000000
SZBK/4044-12/2010. Üi: Szeifert Konrád tel: 56/512-314 A határozat 2011. 02. 15-től jogerős. BÁTERV Építőmérnöki és Bányamérnöki Szolgáltató Kft. 5700 Gyula Kálvin u. 37.
Tárgy: Mezőberény IV.- agyag, homok bányatelek megállapítása. HATÁROZAT
A Szolnoki Bányakapitányság a BÁTERV Építőmérnöki és Bányamérnöki Szolgáltató Kft. (5700 Gyula, Kálvin u. 37.) által benyújtott kérelemre bányatelket állapít meg a következők szerint: 1./ A bányatelek: 1. 1. védneve: Mezőberény IV.- agyag, homok. 1. 2. ásványi nyersanyagai: agyag (kódja: 4100), besorolása: haszonanyag, homok (kódja: 4200), besorolása: haszonanyag. 1. 3. kitermelési módja: külfejtés. 2./ A bányatelek jogosítottjának: 2. 1. neve: 2. 2. székhelye:
BÁTERV Építőmérnöki és Bányamérnöki Szolgáltató Kft. 5700 Gyula, Kálvin u. 37.
3./ A bányatelek: 3. 1. földrajzi helye:
- Békés megye, - Mezőberény város 0334/11, 0334/12 és 0334/13 hrsz-ú külterületi ingatlanok.
1
3. 2. határvonal töréspontjainak felszíni koordinátái EOV rendszerben: Töréspont sorszáma 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15
Koordináták Y (m) 801473,68 801589,70 801564,52 801509,91 801465,16 801431,42 801352,41 801308,85 801274,23 801267,53 801262,59 801260,76 801259,42 801253,31 801248,01
3.3. fedőlapja: alaplapja:
+ 85,40 mBf + 78,60 mBf
3.4. területe:
0,051639 km2 (5 ha 1639 m2)
X (m) 164583,77 164455,57 164428,27 164405,67 164372,78 164343,07 164379,53 164393,93 164398,18 164423,78 164449,19 164469,44 164484,31 164515,04 164533,47
Z (mBf) + 83,93 + 83,60 + 83,58 + 83,80 + 84,15 + 84,24 + 84,77 + 84,83 + 84,80 + 84,32 + 84,39 + 84,35 + 84,31 + 84,40 + 84,37
3.5. A bánya főbb bányaveszélyek szempontjából nem minősített. 3.6. A bányatelek ásványi nyersanyagának mennyisége üzleti titoknak minősül, melyet a határozat 1. számú melléklete tartalmaz. 4./ Védendő létesítmény: - A bányatelek területén DK – ÉNy irányban halad át az EDF DÉMÁSZ Zrt. kezelésében lévő 20 kV-os erősáramú légvezeték, mint védendő létesítmény. - A bányatelek határain belül természetvédelmi, tájvédelmi területet nem található. Állandó vízfolyás a területen nincs. 5./ Határ- és védőpillérek kijelölése a bányatelek területén és határvonalai mentén: 5.1. A bányatelek területén DK – ÉNy irányban áthaladó 20 kV-os erősáramú légvezeték 2 tartószerkezetének védelmére, a bányatelek 5-6, illetve 15-1 oldalaitól az oszlopokig - szakértő által meghatározott – a légvezeték középvonalától mért 8 - 8 m-es védősáv, valamint az oszlopok körül 8 m-es sugarú körben kialakított védősáv és a produktív anyagra jellemző 27 fokos határszög, valamint 3 fokos határszög korrekció figyelembevételével, 24 fokos hajlású rézsű alkalmazásával védőpilléreket jelöl ki a Bányakapitányság. 5.2. A bányatelek 1-15-1 határvonalai mentén a bányatelekkel érintkező területek védelmére szakértő által meghatározott - 5 méteres védősáv és a produktív anyagra jellemző 27 fokos
2
határszög és 3 fokos határszög korrekció figyelembevételével, 24 fokos hajlású rézsű alkalmazásával védőpillért jelöl ki a Bányakapitányság. A határ- és védőpillérek méretezése a + 78,60 mBf alaplapra vonatkozik. 6./ A bányatelek módosításával kapcsolatos szakhatósági feltételek: - Mezőberény Városi Önkormányzat Jegyzőjének előírása: 6.1. A kitermelt anyagok szállításához a Mezőberény belterületén található közutak igénybevételét nem engedélyezem. Az anyagszállításhoz a külterületen ideiglenes utakat kell kialakítani. - Tiszántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség Kirendeltségének előírásai: 6.2. A tárgyi bányatelekre vonatkozó, előzetes környezeti vizsgálati eljárását lezáró 52621041/2010. iktatószámú határozatban foglalt előírásokat be kell tartani. 6.3. A művelés megkezdése előtt meg kell kérni beruházás által érintett területek művelési ág változtatásához szükséges engedélyt az I. fokú környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőségtől. Az I. fokú környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi hatóság kitermelési műszaki üzemi terv engedélyhez történő hozzájárulásának feltétele a művelésiág változáshoz szükséges engedély megszerzése. 6.4. A tájrendezési előtervben javasolt újrahasznosítási céllal – horgásztó – egyetértek. 6.5. A művelésére vonatkozó feltételek a kiviteli Műszaki Üzemi Terv engedélyezési eljárásában kerülnek előírásra. 6.6. Környezetszennyezéssel járó üzemzavart, vagy más rendkívüli eseményt azonnal jelenteni kell az I. fokú környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi hatóságnak az elhárításra vonatkozó intézkedések megtétele mellett. - a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Szegedi Irodájának előírásai: 6.7. A régészeti örökség védelme érdekében a földmunkák a 9-11. határpontok 100 méteres környezetében csak régészeti megfigyelés biztosítása mellett végezhetőek. A beruházó és/vagy a kivitelező vegye fel a kapcsolatot a területileg illetékes múzeummal, állapodjon meg a régészeti tevékenység elvégzéséről. Az engedélyes tartozik továbbá a munkák megkezdése előtt 15 nappal, írásban dokumentálható módon (fax, levél) értesíteni a területileg illetékes megyei múzeumi szervezet régészeti osztályát (Békés Megyei Múzeumok Igazgatósága, 5600 Békéscsaba, Gyulai út 1.), hogy a munkálatokat figyelemmel kísérhessék. 6.8. Az engedélyes tartozik továbbá a munkakezdés és a műszaki átadás-átvételi eljárás időpontjáról a kulturális örökségvédelmi hatóságot tájékoztatni. 6.9. Ha a régészeti megfigyelés közben bebizonyosodik a beruházásra szánt terület régészeti érintettsége, akkor a munkálatokat fel kell függeszteni és az objektumokkal fedett területen megelőző feltárást kell végezni. - Békéscsabai Körzeti Földhivatal előírásai: 6.10. A bányatelek megközelítését szolgáló út és az anyagszállítással kapcsolatban szállítási útvonal lehetőség szerint a települési átlagosnál gyengébb minőségű termőföldekre, a lehető legkisebb mértékű termőföld igénybevételével tervezhető. 6.11. Az ingatlanügyi hatóság engedélyével lehet termőföldet más célra felhasználni, ezért a termőföld végleges más célú hasznosításához az igénybevevőnek a Földhivatal engedélyét előzetesen be kell szereznie. 6.12.A tevékenységet úgy kell folytatni, hogy az a szomszédos termőföldek megfelelő hasznosítását ne akadályozza. A tájrendezési előtervben javasolt újrahasznosítási célt (horgásztó) elfogadom. 3
7./ A Bányakapitányság a bányatelek területére vonatkozóan a sporthorgásztó újrahasznosítási célt hagyja jóvá. 8./ A Bányakapitányság a bányatelekkel lefedett ingatlanok bányászati célra történő igénybevételére kidolgozott ütemtervet elfogadja. 9./ Ha a munkavégzés során előre nem vártan kábeljelző szalagra, föld alatti vezetékre (védőcső, védőborítás), vagy arra utaló nyomra bukkannak, a munkát azonnal fel kell függeszteni a vezeték üzemeltetőjének megérkezéséig. A munka csak az üzembentartó engedélyével folytatható. Bejelentés 80/82-81-80-as telefonszámon. 10./ Az eljárás során egyéb eljárási költség nem merült fel, ezért erre vonatkozóan a határozatban nem kellett intézkedni. A határozat ellen a kézhezvételtől számított 10 munkanapon belül a Magyar Bányászati és Földtani Hivatalnak címzett, a Szolnoki Bányakapitányságnál benyújtható fellebbezéssel lehet élni. A fellebbezés igazgatási szolgáltatási díja az első fokú eljárásra megállapított díj 50%-a (50.000.- Ft), melyet a 10032000-01417179-00000000 sz. számlára kell befizetni. INDOKOLÁS A Szolnoki Bányakapitányság a BÁTERV Építőmérnöki és Bányamérnöki Szolgáltató Kft. 2010. december 14-én benyújtott Mezőberény IV.- agyag, homok bányatelek megállapítási kérelmére a rendelkező részben foglaltak szerint határozott, mivel a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. tv. (Bt.) 26. § (1) bek. értelmében ásványi nyersanyagot feltárni és kitermelni, valamint szénhidrogén föld alatti tárolására földtani szerkezetet hasznosítani a föld felszínének és mélyének e célra elhatárolt részén szabad (bányatelek). A Szolnoki Bányakapitányság a terület kutatására vonatkozóan SZBK/1155/2/2010. számon kutatási jogadományt adott a bányavállalkozó részére. Az ásványi nyersanyag kutatást a bányavállalkozó a területen az SZBK/1403/14/2010. számon jóváhagyott műszaki üzemi terv szerint elvégezte. A kutatás alapján a bányavállalkozó zárójelentést készített, mellyel igazolta, hogy a lelőhely kitermelhető ásványvagyonnal rendelkezik. A kérelmező a kutatás során agyag és homok ásványi nyersanyagon kívül más ásványi nyersanyagra nem bukkant. A földtani ismeretek igazolása a Bányakapitányság által SZBK/3654/2/2010. számon elfogadott kutatási zárójelentés alapján volt elfogadható. Az ásványi nyersanyag besorolás laboratóriumi vizsgálatait a Teszt Kft. 2010-ben, szemcseösszetétel, tömörítési, koptatottsági, ásvány-, és kőzettani vizsgálatok alapján. A bányatelek teljes területére vonatkozóan a Tiszántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség Kirendeltsége, Gyula 52621-041/2010. számú határozatában mondta ki, hogy a tervezett bányászati tevékenység során nem származhatnak jelentős környezeti hatások, tehát környezeti hatásvizsgálati eljárás lefolytatása nem szükséges. 1./ A Bányakapitányság a kérelem elbírálása során megállapította, hogy a kérelmező a kérelmét a 203/1998. (XII. 19.) Korm. rend. (Vhr.) 11/A. § szerinti mellékletekkel és tartalommal készítette el és terjesztette be.
4
A bányatelek területét képező ingatlanok nem a bányavállalkozó tulajdonát képezik. A bányavállalkozó az ingatlan-tulajdonost előzetesen írásban tájékoztatta a bányatelek megállapítási szándékáról, a bányaműveletekkel érinteni tervezett ingatlanok bányászati célra történő igénybevételének módjáról és várható időpontjáról. Az ingatlan-tulajdonos a bányatelekkel lefedni tervezett ingatlanok várható igénybevételi ütemtervével és az ingatlanok használati, hasznosítási, illetve rendelkezési jogával kapcsolatos észrevételt nem tett az eljárás során. 2./ A Bányakapitányság a bányatelek megállapítására és a tájrendezési előtervben javasolt újrahasznosítási cél elfogadására vonatkozóan megkérte az érintett szakhatóságok hozzájárulását. Az eljárásban érintett szakhatóságok bevonásának és közreműködésének feltételét, valamint a szakkérdést, melyben az egyes szakhatóságoknak nyilatkoznia kell, a 267/2006. (XII. 20.) Korm. rendelet 3. sz. melléklete tartalmazza. A Bányakapitányság a benyújtott dokumentáció és a rendelkezésére álló egyéb irattári dokumentációi, nyilvántartásai alapján az alábbiakat állapította meg: - A bányavállalkozó az ásványi nyersanyag szállítását a Városi Önkormányzat KépviselőTestület Polgármesteri Hivatalának előírása alapján ideiglenes utakon fogja megvalósítani. - Vasúti pálya a bányatelek környezetében 100 méteren belül nem található. - Az eljárás tárgya nem vízi utat keresztező szénhidrogén vezeték. - Az eljárás egyéb víziközlekedési létesítményt nem érint. - Az eljárás tárgya nem meddőhányó vagy 40 m-nél magasabb építmény. Az eljárásba bevont hatóságok közül: - a Hivatásos Önkormányzati Tűzoltó-parancsnokság, Békéscsaba I-36/2/2010. tpk. számú szakhatósági állásfoglalásában kikötések nélkül hozzájárult a bányatelek megállapításához és az újrahasznosítási cél jóváhagyásához az alábbi indokolással: Megállapítottam, hogy a bányászati tevékenységre készített tervdokumentáció tartalma, valamint a tájrendezési előtervben javasolt újrahasznosítási cél tűzvédelmi szabályba nem ütközik, így a rendelkező részben foglaltak szerint döntöttem. - a HM Hadműveleti és Kiképzési Főosztály HKF/4437-1/2010/szakhat. számú nyilatkozatában jelezte hogy, mivel a tervezett bányatelek honvédelmi, illetve katonai célú létesítmény működési-, vagy védőterületet nem érinti, ezért az engedélyezési eljárásban nem kívánnak részt venni. - az ÁNTSZ Országos Tisztiorvosi Hivatal 841-2/2010. számú szakhatósági állásfoglalásában feltételek nélkül hozzájárult a bányatelek megállapításához és az újrahasznosítási cél jóváhagyásához az alábbi indokolással: A kérelmező által benyújtott dokumentáció áttanulmányozása után megállapítottam, hogy a bányászati tevékenység természetes gyógytényezőt nem veszélyeztet, ezért a rendelkező részben foglaltak szerint döntöttem. - a Mezőberény Városi Önkormányzat Jegyzője III. 149-9/2010. számú szakhatósági állásfoglalásában a rendelkező rész 6.1. pontjába beépített feltétellel hozzájárult a bányatelek megállapításához és az újrahasznosítási cél jóváhagyásához az alábbi indokolással: A BÁTERV Építőmérnöki és Bányamérnöki Szolgáltató Kft. (5700 Gyula, Kálvin u. 37. sz.) által készített Mezőberény IV.- agyag, homok bányatelek (Mezőberény, külterület 0334/11, 0334/12 és 0334/13 hrsz.) megállapítási dokumentáció, valamint a tájrendezési előterv Mezőberény város jóváhagyott rendezési tervével és a helyi építésügyi szabályzatával nem ellentétes. A nagytömegű gépjárművek közlekedését Mezőberény város belterületi útjain nem engedélyezem. - a Tiszántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség Kirendeltsége, Gyula 60555-001/2011. számú szakhatósági állásfoglalásában a bányatelek módosításához és az újrahasznosítási cél jóváhagyásához a rendelkező rész 6.2. – 6.6. pontjaiba beépített feltételekkel hozzájárult az alábbi indokolással: Szolnoki Bányakapitányság 2010. december 16-án érkezett megkeresésében BÁTERV Kft. részére, a Mezőberény 0334/11-13. hrsz-ú 5
területen Mezőberény IV. agyag, homok bányatelek megállapításához, valamint a tájrendezési előterv elfogadásához kért szakhatósági állásfoglalást. A rendelkezésemre álló iratanyagokban rögzítettek alapján megállapítottam, hogy: Az I. fokú környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi hatóság az 52.621-041/2010. iktatószámú határozatában megállapította, a bánya létesítése és üzemeltetése, valamint felhagyása során nem származhatnak jelentős környezeti hatások, tehát környezeti hatásvizsgálati eljárás lefolytatása nem szükséges. - A tervezési terület, a Mezőberény 0334/11, 0334/12, 0334/13 hrsz-ú ingatlanok tulajdoni lap másolat- szemle szerint gyep (legelő) művelési ágúak, melyeket északról ugyancsak gyep művelési ágú területek, délről, délkeletről, illetve délnyugatról erdőterületek vesznek körül. A nevezett területek nem érintenek országos jelentőségű védett természeti területet, és európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területet (Natura 2000). - A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény (továbbiakban: Tvt.) 4. § b) és d) pontja, valamint a 15. § (1) bekezdése alapján a beruházás által érintett területek természeti területnek minősülnek. - A fenti tényt külön megerősíti az érzékeny természeti területekre vonatkozó szabályokról szóló 2/2002. (I. 23.) KöM-FVM együttes rendelet (továbbiakban ÉTT r.), amelynek 3. § (2) bekezdése szerint: 3. § (2) ÉTT-et különösen a a) rét, legelő, nádas, halastó művelési ágú termőföldeken; b) hagyományos és természetkímélő módon hasznosított, valamint a nem megfelelő hasznosítás által veszélyeztetett, illetve jelentős természeti érték előfordulási helyeként ismert szántó, szőlő, kert, gyümölcsös, fásított terület művelési ágú földrészleteken; c) az a)-b) pontban meghatározott területek közé ékelődött, legfeljebb 0,15 ha kiterjedésű, természetes, természetközeli állapotú erdőterületeken és művelés alól kivettként nyilvántartott egybefüggő földrészleteken kell kialakítani. Mezőberény település az ÉTT r. 1. számú melléklete szerint a fontos ÉTT-ek (KMNPI Vésztő-Szeghalom környéke) és a 2. számú melléklet szerinti érzékeny természeti területekkel érintett település lista része (9.2.4. Békés 19628 Mezőberény). Az ÉTT r. 7. §-a értelmében az e rendelet szerint létrehozott ÉTT-re – ha e rendelet másképp nem rendelkezik – a Tvt. természeti területre vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni. A Tvt. 21. § (1) bekezdése szerint természeti területen a természetvédelmi hatóság engedélye szükséges gyep és nádas művelési ág megváltoztatásához, ezért erre vonatkozóan rendelkeztem a rendelkező rész 2. pontjában, és a tevékenység végzésének feltételeként előírtam az engedély beszerzésének kötelezettségét. A tervezett beruházás vízvédelmi, vízgazdálkodási és talajvédelmi kérdéseket érint, valamint természetvédelmi érdeket nem sért. Tekintettel arra, hogy a BÁTERV Kft. által tervezett tevékenység – a feltételeim teljesülése, valamint a benyújtott dokumentációban foglaltak betartása mellett vízvédelmi és természetvédelmi szakkérdések szempontjából – a környezetre várhatóan nem gyakorol olyan káros hatást, amely a vonatkozó jogszabályokban meghatározott mértéket meghaladná, ezért a Mezőberény IV. nevű agyag, homok bányatelek alapításához hozzájárultam. - a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Dél-alföldi Iroda 490/0194/2011. számú szakhatósági állásfoglalásában a rendelkező rész 6.7. – 6.9. pontjaiba beépített feltételekkel hozzájárult a bányatelek megállapításához és az újrahasznosítási cél jóváhagyásához az alábbi indokolással: A Magyar Bányászati és Földtani Hivatal Szolnoki Bányakapitánysága kezdeményezésére a Mezőberény 0334/11, 0334/12, 0334/13 hrsz-ú ingatlanokon tervezett Mezőberény IV.agyag, homok védnevű bányatelek megállapítása ügyében 2010. december 17. napján eljárás 6
indult Hivatalomnál, melynek ügyintézési határideje 2011. január 17. napján jár le. Az érintett ingatlanokon Hivatalom régészeti lelőhelyet tart nyilván (Mezőberény 21. lelőhely, KÖH azonosító: 5682). A kulturális örökség védelméről szóló módosított 2001. évi LXIV. törvény (a továbbiakban Kötv.) 19. § (1) bekezdése értelmében, a régészeti lelőhelyeket a földmunkákkal járó fejlesztésekkel el kell kerülni. A Kötv. 22. § (1) bekezdése értelmében, ha a lelőhelyek elkerülése a fejlesztés költségeit aránytalanul megnövelné, vagy a beruházás másutt nem valósítható meg, a veszélyeztetett régészeti lelőhelyeket előzetesen fel kell tárni. A Kötv. 19. § (2) bekezdése értelmében a régészeti örökség elemei a régészeti érdekű területekről vagy a régészeti lelőhelyről csak régészeti feltárás keretében mozdíthatók el. A régészeti lelőhelyek feltárásának illetve a régészeti lelőhely, lelet megtalálója anyagi elismerésének részletes szabályairól szóló 5/2010. (VIII. 18.) NEFMI rendelet (továbbiakban Rendelet) 15. § a) pontja alapján a Kötv. 22. § (2) bekezdésben foglaltaknak megfelelően a hatóság régészeti megfigyelést írhat elő, ha az érintett terület régészeti érintettségének mértéke más módon nem tisztázható. A régészeti megfigyelés elvégzésére, a munkálatok megkezdése előtt, a beruházó a Rendelet 15. § (3) bekezdése szerint írásbeli szerződést köt. A tájrendezési előtervben javasolt újrahasznosítási cél a régészeti örökség védelmét a fenti előírások betartása mellett nem veszélyezteti. - a Békéscsabai Körzeti Földhivatal 10.010/2011. számú szakhatósági állásfoglalásában a rendelkező rész 6.10. – 6.12. pontjaiba beépített feltételekkel hozzájárult a bányatelek megállapításához és az újrahasznosítási cél jóváhagyásához az alábbi indokolással: A Magyar Bányászati és Földtani Hivatal Szolnoki Bányakapitánysága SZBK/4044/2/2010. szám alatt megkereste hatóságomat azzal, hogy tárgyi ügyben TESZT Kft. (5600 Békéscsaba, Bartók Béla út 23/A. 9/36.) által készített bányatelek megállapítási terv alapján a bányatelek megállapításához és a tájrendezési előtervben javasolt újrahasznosítási cél elfogadásához állásfoglalását adja meg. A dokumentációt, térképeket a termőföld mennyisége védelme szempontjából megvizsgáltam és az alábbiakat állapítottam meg: A termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény 8. § (1) bekezdése írja elő, hogy a termőföldek védelmének érvényesítése érdekében érvényre kell juttatni, hogy a tervezett tevékenység lehetőség szerint gyengébb minőségű termőföldeken, a lehető legkisebb mértékű termőföld igénybevételével történjen meg. Hatóságom a Kutatási Műszaki Üzemi Terv jóváhagyásához 10.104-2/2010. iktatószám alatt és az előzetes vizsgálati eljáráshoz 10.126/2010. iktatószám alatt adott szakhatósági állásfoglalásában leírta, hogy a bányatelek fektetéshez mezőberényi átlagos és átlagosnál gyengébb minőségű legelőterületek esetén járul hozzá. A benyújtott terv szerint a bányatelek területe előírásomat figyelembe véve, legelő(2.) és legelő(3.) területre lett megtervezve. A bányatelek megközelítéséhez és a nyersanyag szállításához szükséges út tervezésénél szintén figyelemmel kell lenni a gyengébb minőségű termőföldek felhasználására. Fentiekre tekintettel előírásaim mellett hozzájárultam a bányatelek megállapításához és egyben a javasolt újrahasznosítási célt elfogadtam. Szakhatósági állásfoglalásomat a 2007. évi CXXIX. törvény 8. § (1) és (2) bekezdésében, valamint a 9.§ (1.) bekezdésében foglaltakra tekintettel a 267/2006.(XII.20.) Korm. rendelet 3. sz. melléklete alapján biztosított hatáskörben eljárva a Földhivatalokról szóló 338/2006. (XII.23.) Korm. rendelet alapján adtam meg. 3./ A Bányakapitányság a rendelkező rész 7. pontjában a Vhr. 12. § (2) bekezdésében foglaltak szerint a tájrendezési előtervben tervezett újrahasznosítási célt a bányatelek területére vonatkozóan jóváhagyta, a 8. pontjában a Vhr. 12. § (1) bekezdésben foglaltak szerint a bányatelekkel lefedett ingatlanok bányászati célra történő igénybevételére kidolgozott ütemtervet elfogadta. 4./ A Bányakapitányság a rendelkező rész 3.5. pontjában a kérelmező javaslatában foglaltak figyelembevételével a tervezett bánya bányaveszélyek szerinti minősítését mellőzte, mivel a fő bányaveszélyek, valamint por-, és sugárveszély nem veszélyeztetik a bányát. 7
5./ A Bányakapitányság a rendelkező rész 5. pontja szerinti védő-, és határpilléreket a Bt. 32. § (2) bekezdése, illetve a Vhr. 19. § (1) bekezdése alapján a bányavállalkozó kérelmére, az érdekeltek meghallgatásával, a közreműködő szakhatóságok állásfoglalása alapján jelölte ki. A bányavállalkozó 2010. 04. 19-én egyeztetett az EDF DÉMÁSZ Hálózati Elosztó Kft. képviseletében eljáró EDF DÉMÁSZ Partner Hálózatüzemeltető és Szolgáltató Kft-vel, a bányatelken áthaladó 20 kV-os villamos hálózat védelmével kapcsolatosan, mely egyeztetési nyilatkozatban foglalt feltételt a rendelkező rész 9. pontjában előírta. 6./ A Bányakapitányság az alábbiakra hívja fel a bányavállalkozó figyelmét: a) a határozat nem mentesít egyéb engedélyek beszerzése alól; b) a bányatelek megállapításától számított 5 éven belül a kitermelést meg kell kezdeni; c) a bányatelek megállapítása nem minősül a terület-igénybevétel megkezdésének; d) a bányatelek megállapítása nem változtatja meg a bányatelekkel lefedett felszíni ingatlanok tulajdonjogát, rendeltetését és használatát. Amennyiben a kérelmező bányászati célt szolgáló építményt vagy egyéb műtárgyat kíván létesíteni a bányatelek határán belül, annak megkezdése előtt köteles beszerezni a területileg illetékes építési hatóság engedélyét; e) a tervezett bányászati tevékenység során a mezőgazdasági rendeltetésű földek védelme érdekében - a földterületek bányászati célú ideiglenes vagy állandó jellegű igénybevétele, a művelési ág megváltozása esetén - a bányavállalkozó köteles beszerezni az illetékes földhivatal előzetes szakhatósági engedélyét, illetve indokolt esetben rendezni kell az igénybevett terület használati jogát. A bányászati létesítmények elhelyezése során be kell tartani az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet (OTÉK) előírásait, különös tekintettel a védőtávolságokra; f) a bányászati tevékenységgel okozott károkat a bányavállalkozó köteles megtéríteni; g) a bányatelek jogosítottja az építésügyi hatóságtól kérheti a bányatelek határai között fekvő házhelyekre az építési tilalom vagy korlátozás elrendelését, amennyiben a bányatelket az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezték; h) külfejtéses bányaművelésre szolgáló bányatelek megállapítását követően, de legkésőbb a Bt. 26/A. § (3) bekezdésének c) és e) pontjaiban említett ütemtervben megjelölt időpont előtt öt évvel, a bányavállalkozó jogosult a bányatelekkel lefedett ingatlanokra a vonatkozó építésügyi jogszabályok rendelkezései szerint építési és telekalakítási tilalom elrendelésének kezdeményezését kérni a bányafelügyelettől. A határidő elmulasztása esetén a bányavállalkozónak az építési tilalom kezdeményezésére vonatkozó jogai megszűnnek; i) a bányatelek jogosítottja nem jogosult a bányatelek határain belül előforduló más (jelen határozatban nem szereplő) ásványi nyersanyag kitermelésére. Ha a bányatelek jogosítottja olyan ásványi nyersanyagra bukkan, amelyre jogosultsága nem terjed ki, az előfordulást köteles bejelenteni a bányafelügyeletnek és kezdeményezheti a bányateleknek e nyersanyagra történő kiterjesztését, melyre elsőbbség illeti meg. j) bányászati tevékenységet csak jóváhagyott Műszaki üzemi terv szerint lehet megkezdeni és folytatni; k) a bányavállalkozó köteles az adataiban bekövetkezett változásokat 30 napon belül a bányakapitánysághoz bejelenteni; l) a tevékenységhez szükséges egyes létesítmények engedélyezése külön eljárás alá tartozik (96/2005. (XI. 4.) GKM rendelet 1. sz. melléklet). Jelen határozat nem mentesíti a bányavállalkozót egyéb jogszabályokban előírt hatósági engedélyek beszerzése alól. Az ügyintézési határidő leteltének napja: 2011. 03. 14.
8
A kérelmező az 57/2005. (VII. 7.) GKM rendelet szerinti igazgatási szolgáltatási díjat befizette. A határozat elleni fellebbezés lehetőségét a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (Ket.) 98. § (1), valamint a 99. § (1) bekezdés, a fellebbezés esetén fizetendő igazgatási szolgáltatási díj mértékét az 57/2005. (VII. 7.) GKM rendelet írja elő. A Bányakapitányság a határozatát a Bt. 26. § (3) bekezdésben biztosított hatáskörében, a Ket. 71. § (1) bekezdés alapján adta ki. A Bányakapitányság illetékességét a 267/2006. (XII. 20.) Korm. rendelet biztosítja. Szolnok, 2011. január 27.
Pályi György bányakapitány
9
