Magyar Bányászati és Földtani Hivatal SZOLNOKI BÁNYAKAPITÁNYSÁG

Magyar Bányászati és Földtani Hivatal SZOLNOKI BÁNYAKAPITÁNYSÁG 5000 Szolnok, Templom u. 5.  5001 Szolnok; Pf.:164  (56): 512-319; 512-320 Fax: 512 337 Ügyeleti tel: (56): 512-31 Szegedi Iroda (62) 558-282. E-mail: [email protected] MNB 10032000-01417149-00000000 Kérem, válaszában hivatkozzon az ügyirat számára, valamint az ügyintéző nevére!

Ügyirat száma: SZBK –1.201/26/2010. Ügyintéző: Bogdán Gyula

Hiv. szám: RH/P/012/2010. Ügyintézőjük: Dr. Fülöp Ágnes

RAG Hungary Kft 1113 BUDAPEST Bocskai út 134-146.

Tárgy: „Szolnok-VI.-szénhidrogén” védnevű bányatelek megállapítása.

HATÁROZAT Szolnoki Bányakapitányság a RAG Hungary Kft bányatelek megállapításra irányuló hivatkozott számú kérelmét felülvizsgálta, és a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény (továbbiakban Bt.) 26.§ (3) bekezdése alapján bányatelket állapít meg az alábbiak szerint: 1. A bányatelek védneve: „Szolnok-VI.- szénhidrogén” 2. Az ásványi nyersanyag megnevezése: szénhidrogén (konvencionális eljárással termelt szénhidrogén földgáz és magas inertgáz tartalmú földgáz). Az ásványi nyersanyag kódja: 9020 és 9040. 3. A bányatelek földrajzi fekvése: Jász-Nagykun-Szolnok megyében Szolnok megyei jogú város és Tószeg község, illetve Pest megyében Abony város és Köröstetétlen község közigazgatási területe. 4. A bányatelek jogosítottjának -neve: RAG Hungary Kft -székhelye: 1113 Budapest, Bocskai út 134-146.

Oldal: 1 / 9


5. A bányatelek határvonalainak töréspontjai EOV rendszerben:

Töréspont száma

1 2 3 4 5

Y (m) 728 000,00 733 000,00 731 000,00 722 000,00 722 000,00

A bányatelek térkép -vetületi rendszere: -magassági alapszintje:

X (m) 204 000,00 204 000,00 200 000,00 195 000,00 198 000,00

Egységes Országos Vetületi Rendszer (EOV) Balti-felett (Bf).

6. A bányatelek területi ismertetése: 6.1. A bányatelek -területe: -fedlap: -alaplap:

44,5 km2 800 mtsza 2.000 mtsza

A bányászati jogosultság a megjelölt koordináták alatti térben, az alaplap és fedlap által meghatározott mélységben Tosz Pl1-1486, Tosz Pl1-1579, Tosz Pl1-1672 névvel, illetve SzH Pl11779 és Szo DNy Pl1-1767 névvel nyilvántartott szénhidrogén telepekre vonatkozik. 6.2. A bányatelekkel lefedett területen nyilvántartott szénhidrogén telepek sem az alaplap alatt, sem a fedlap felett nem találhatók. 6.3. A bányatelek nem határos más bányavállalkozó jogosultságára megállapított szénhidrogén bányatelkekkel. 6.4. A bányatelek határain belül -a felszínen található művelési ágak: szántó, erdő, rét, kivett hely (M4-es, 4609-es, 4612-es és 4616-os közutak, Perje -főcsatorna), -a felszín tulajdonviszonyai: -a Tósz-3 és Szo DNy-1 szénhidrogén kutak a MOL Nyrt tulajdonában vannak, -a mezőgazdasági földterületek társasági és magántulajdonban vannak, -a felszín teljes része külterület, a területen ÁG központok és kevés számban tanya található, -az elsőfokú építési hatósági feladatokat -Szolnok MJ Város Építéshatósági Főosztály, 5000 Szolnok, Kossuth tér 9. (Szolnok, Tószeg), Oldal: 2 / 9


-Polgármesteri Hivatal Hatósági és Építésügyi Osztály, 2740 Abony, Kossuth tér 1. (Abony, Köröstetétlen) látja el, -a bányatelken a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Észak-alföldi által nyilvántartott régészeti lelőhely található, -a bányatelken műemlék, lőtér, repülőtér, HM és BM által kivett hely nem található, -a bányatelek területe védett természetvédelmi területeket, Natura 2000 területeket nem érint. 7. A kitermelés módja: -fúrólyukas gáztermelés. 8. A biztonsági övezettel védett bányászati létesítmények. A bányatelken belül található, védendő bányászati létesítmények (gázszállító vezeték, szakaszoló állomás, gázkút) biztonsági övezettel rendelkeznek. Azon szénhidrogén bányászati célt szolgáló berendezések részére, amelyekre kérelmező a jövőben szerzi meg a használatbavételi engedélyt, a Szolnoki Bányakapitányság által meghatározott mértékű biztonsági övezetet kell kijelölni. 9. A bányatelekben található ásványi nyersanyagok mennyisége. A bányatelekkel lefedett Tosz Pl1-1486, Tosz Pl1-1579, Tosz Pl1-1672 névvel, illetve Szo DNy Pl1-1767 névvel nyilvántartott szénhidrogén telepek kezdeti földtani vagyonát és kitermelhető ipari vagyonát, valamint a kitermelhető szénhidrogének jellemzőit az 1 sz. melléklet tartalmazza. 10. A bányatelek termelő berendezései. A „Szolnok-VI.- szénhidrogén” bányatelek ásványvagyonának termeltetését a Tósz-3 és Szo DNy1 számú meglévő kutak kiképzésével, és 1 db újonnan tervezett gázkút és azok kútkörzetébe telepítendő portábilis termelőberendezéssel biztosítják. A portábilis termelőberendezések biztosítják a termelt magas fűtőértékű, illetve széndioxidos gáz és a folyadék mennyiségének mérését, a termelt víz leválasztását. A termelt különböző fűtőértékű szénhidrogének közül a magas fűtőértékű gázokat felszíni gázértékesítő pontig vezetik és értékesítik. A széndioxidos földgázt célfogyasztónál értékesítik, vagy helyben, energiatermelő berendezésben használják fel. A rétegvíz elhelyezését a közeli Szolnok-V. bányatelken kiképzett vízlikvidáló kút igénybevételével biztosítják. A végleges művelési terv ismeretében döntenek a kutak helyéről, a mennyiségnek megfelelő kapacitású berendezésekről. 11. A bányatelek határain belüli egyéb CH ipari termelő berendezések. A bányatelek területén a Földgázszállító Zrt üzemeltetésében Hajdúszoboszló-Vecsés kompresszorállomás közötti DN 350 földgáz vezeték, és a Dunai Finomító-Szajol MOL bázistelep közötti DN 300 termék vezeték található.

Oldal: 3 / 9


12. A bányászattal járó veszélyeztetés elhárításához/csökkentéséhez szükséges műszaki intézkedések, feltételek. 12.1. Művelési terv. A bányatelekkel lefedett Tosz Pl1-1486, Tosz Pl1-1579, Tosz Pl1-1672 , illetve Szo DNy Pl11767 nevű földgáztelepek folyamatos földgáztermelési célra történő igénybe vételének feltétele a hidrodinamikai egységre kidolgozott, a bányavállalkozó által elfogadott, és a Bányakapitányság részére tájékoztatásul megküldött művelési terv megléte. 12.2. Földgáztermeléshez kapcsolódó létesítmények építése. A földgáztermeléshez kapcsolódó mélyfúrások, kútkiképzések, valamint felszíni technológiai létesítmények (visszasajtoló berendezések, vezetékek, gázgyűjtők) építésének engedélyezése külön eljárás alá tartozik (96/2005. (XI:4.) GKM rendelet). A használatba vétellel egyidőben a Bt. 32.§ (1) bekezdése, és a Vhr-ének 19/A.§ (1) bekezdése alapján meghatározott mértékű biztonsági övezetet kell kijelölni, a vonatkozó tilalmaknak és korlátozásoknak a bányavállalkozó köteles érvényt szerezni. A mélyfúrások, kútkiképzések során kiemelt figyelmet kell fordítani  a földalatti átfejtődést kizáró kútszerkezet kialakítására. Az olaj- és földgáztermeléshez kapcsolódó felszíni technológiai létesítményeknél a technológia megválasztása során kiemelt figyelmet kell fordítani  a portábilis termelő berendezés biztonságos üzemmódjára,  a működés biztonságának fokozásához a világszínvonalú irányítástechnikai lehetőségek felhasználására,  a felszíni ingatlanok minél kisebb mértékű igénybevételével járó ellenőrzési rendszer kialakítására (műszerezés, távadás, repülőgépes ellenőrzés stb.). 12.3. Gáztermelési tevékenység biztonsága. A bányavállalkozó a bányászati tevékenységet más vállalkozóval csak szerződés alapján végeztetheti, ha az a jogszabályban előírt szakmai képesítéssel, gyakorlattal, feltételekkel, vizsgával, engedélyekkel rendelkezik, vagy e követelményeknek megfelelő személyeket foglalkoztat. 13. Szakhatósági előírások. 13.1. Környezetvédelem. Természet és Tájvédelmi szempontból:  A tervezett Szolnok-VI. szénhidrogén bányatelek telekkel érintett Szo-DNy-1-Szolnok 0945/15; és a Tó-3-Köröstetétlen 077 helyrajzi számú ingatlanok nem állnak természetvédelmi oltalom alatt és nem szerepelnek a Natura 2000-es területek listáján.  A bányatelek megállapítása ellen természet és tájvédelmi szempontból kifogást nem emelünk.

Oldal: 4 / 9


Zaj,- Levegőtisztaság,- és Vízvédelmi szempontból:  A bányatelek megállapítását nem kifogásoljuk, a további környezetvédelmi illetve bányahatósági eljárások keretében (új termelő kutak lemélyítése, meglévő kutak termelésbe állítása, termelő kutakhoz mobil termeltető berendezések telepítése, gázvezeték létesítése, kitermelési műszaki üzemi terv) fogjuk meghatározni a zaj,levegőtisztaság,- és vízvédelmi feltételeinket. A földgázkitermelés a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII.25.) Korm. rendelet 3. számú mellékletének 13. pontja (kőolaj és földgáz kitermelés), 94. pontja (Gáz,- kőolaj,- kőolajtermékek-szállító vezeték) és 134. pontja (visszasajtoló kút létesítése) alá tartozik, így a rendelet jogszabályi előírása alapján a felügyelőség döntésétől függően környezeti hatásvizsgálat köteles. Az előzetes vizsgálati eljárásokat a kitermelés engedélyezését megelőzően Felügyelőségünknél le kell folytatni. 13.2. Kulturális örökségvédelem. Észak-alföldi Iroda: 1. A tárgyi bányatelek területén nyilvántartott régészeti lelőhely található. A lelőhely területén végzett bármilyen földmunka előtt megelőző feltárást kell végezni. 2. Az egyes létesítmények engedélyezési eljárása során Hivatalomat szakhatóságként megkeresni szükséges. 3. A tervezett vezeték bányalétesítmény engedélyezési eljárása során örökségvédelmi hatástanulmány elkészítése szükséges. 13.3. Földhivatal. Cegléd: 1. A termőföld védelmének érvényesítése érdekében érvényre kell juttatni, hogy az engedélyezési eljárás alá eső tevékenység végzése, létesítmény elhelyezése, jogosultság gyakorlása lehetőség szerint a gyengébb minőségű termőföldeken, a lehető legkisebb mértékű termőföld igénybevételével történjen. 2. A tényleges termőföld igénybevételt az indokolt szükségletnek megfelelő legkisebb területre kell korlátozni. 3. A tevékenység során kerülni kell az átalagosnál jobb minőségű termőföldek (különösen: az 1. 2. és 3. minőségi osztályú szántó művelési ágú területek), továbbá a gyümölcsös művelési ágban nyilvántartott területek igénybevételét. 4. A beruházásokat, valamint termőföldön folytatott, vagy termőföldre hatást gyakorló bármely egyéb tevékenységet úgy kell megtervezni és megvalósítani, hogy az érintett és a környező termőföldön a talajvédő gazdálkodás feltételei ne romoljanak. Nyomatékosan felhívom a figyelmet, hogy a beruházással kapcsolatos tényleges termőföld-igénybevétel megkezdésére csak az érintett termőföldek más célú hasznosításának engedélyezését követően kerülhet sor. A beruházás megkezdéséig a

Oldal: 5 / 9


termőföldeket művelési águknak megfelelően kell hasznosítani, vagy a termelés folytatása nélkül gyommentes állapotban tartani. Szolnok: 1. Ingatlanügyi hatósági engedéllyel lehet termőföldet más célra hasznosítani. Az engedély hiánya esetén a más hatóságok által kiadott engedélyek nem mentesítik az igénybevevőt az e törvényben foglalt jogkövetkezmények alól. 2. Ahol a beruházás termőföldet érint, annak megkezdése előtt az igénybevevőnek a termőföld más célú hasznosítására vonatkozó eljárást le kell folytatni. 3. A termőföldön végzett munkálatok az érintett és a szomszédos termőföldek megfelelő mezőgazdasági hasznosítását nem akadályozhatják. 14. Ásványvagyon változása. A bányavállalkozó hidrodinamikai egységenként köteles az ásványvagyonban bekövetkezett változást évente az MBFH Földtani és Adattári Főosztály Ásványvagyon Nyilvántartási Osztályára megküldeni. A határozat ellen a kézbesítéstől számított 10 munkanapon belül a Bányakapitányság útján a Magyar Bányászati és Földtani Hivatalnak címzett fellebbezéssel lehet élni. A fellebbezés díja az 57/2005. (VII.7.) GKM rendelet 4.§ (1) bekezdés szerint az első fokú eljárás díjának 50 %-a (65.500,- Ft--kódszám: A 044), amelyet az eljárás megindításával egyidejűen kell a Magyar Bányászati és Földtani Hivatal (1145 Budapest, Columbus u. 17-23.) MNB 10032000-01417179-00000000 számú számlájára átutalni, és az erről szóló igazolást (befizetési bizonylat) a fellebbezéshez csatolni. Jelen határozat, amennyiben a kézbesítéstől számított 10 munkanapon belül fellebbezés nem érkezik ellene, a 11. munkanapon jogerőssé válik.

Indokolás A bányavállalkozó RAG Hungary Kft RH/P/012/2010. iktató számú---a Bányakapitányságra 2010. március 16.-án beérkezett—kérelmében a „Szolnok-VI.- szénhidrogén” bányatelek megállapítását kérte a Szolnoki Bányakapitányságtól. A kérelmező a kutatási tevékenységet a Szolnok kutatási blokk térségében a Szolnoki Bányakapitányság által kiadott kutatási engedély alapján végezte. A kutatási tevékenységről készült zárójelentést a Szolnoki Bányakapitányság SzBK-3699/2009/4. december 9. ikt. számú javított, és SzBK-637/2010/2. március 1. ikt. számon kiegészített határozatával elfogadta. A bányatelek megállapítás lehetséges volt, mert Oldal: 6 / 9


  

  

a kérelemhez a benyújtás időpontjában joghatályos Vhr. 11/A.§ (2) bekezdésben előírt mellékleteket a kérelmező becsatolta, a kérelem érdemi vizsgálata során észlelt hiányosságokat hiánypótlási felszólításra határidőn belül pótolta, a kutatás befejezése utáni egy éven belül kezdeményezte a bányavállalkozó a bányatelek megállapítást a Bt. 14.§ (2) bekezdés szerint, a bányavállalkozó készletszámítással igazolta, hogy a bányatelekkel lehatárolni kért szénhidrogén előfordulás kitermelhető vagyonnal rendelkezik. A feltárt földgáztelepek közül az SzH Pl1-1779 földgáztelep készletadatait a Bányakapitányság a kutatási zárójelentés elfogadó határozatának kiegészítő részében nem fogadta el, ezért a lelőhely vagyonadatai között nem szerepeltettük, a kérelmező meghatározta az általa alkalmazni kívánt bányaművelési technikát (fúrólyukas kitermelés), és műszaki leírással igazolta a kitermelési feltételek teljesítését (új és meglévő kút, próbatermelő létesítmények igénybe vétele, tervezett fejlesztések), ezen határozattal megállapított bányatelek korábban megállapított bányatelket nem fed, a kérelmező mellékelte a joghatályos 69/1995. (XII. 26.) IKM rendelet szerinti bányatelek térképet.

Bányakapitányság felhívja a bányatelek jogosítottjának figyelmét, hogy  

 

 



a bányatelek megállapítása önmagában nem jogosít a terület igénybevételére (Bt. 26/A. § (1) bek.), a bányatelek megállapítása nem változtatja meg a bányatelekkel lefedett ingatlanok tulajdonjogát, rendeltetését és használatát (Bt. 26/A. § (4) bek.). Amennyiben a bányavállalkozó szénhidrogénbányászati célt szolgáló építményt, vagy egyéb műtárgyat kíván létesíteni a bányatelek határán belül, akkor annak megkezdése előtt köteles beszerezni a terület felhasználási engedélyt és a területileg illetékes építési hatósági engedélyt, jelen határozat a bányatelekkel érintett ingatlanok felett rendelkezési jogot nem biztosit, a mezőgazdasági rendeltetésű földek védelme érdekében a földterületek bányászati célú ideiglenes, vagy állandó jellegű igénybevétele, illetve a művelési ág megváltoztatása esetén a bányavállalkozó köteles beszerezni az illetékes földhivatal előzetes engedélyét, továbbá indokolt esetben rendezni az igénybe vett terület tulajdonjogát. A bányászati létesítmények elhelyezése során be kell tartani az OTÉK (ORSZÁGOS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ÉS ÉPÍTÉSI KÖVETELMÉNYEK, 253/1997. (XII.20.) Kormányrendelet) előírásait, különös tekintettel a védőtávolságokra, a bányászati tevékenységgel okozott károkat a bányavállalkozó köteles megtéríteni (Bt. 37. § ). a bányatelek tulajdonosa nem jogosult a bányatelek határain belül előforduló egyéb ásványi nyersanyag kitermelésére (Bt. 22. § (7) bek. és Bt. 26/A. § (3) bek. ) Ha a bányavállalkozó olyan ásványi nyersanyagra bukkan, amelyre jogosultsága nem terjed ki, az előfordulást köteles bejelenteni a Bányakapitányságra és egyúttal kezdeményezni bányászati jogának kiterjesztését erre az ásványi nyersanyagra, a bányatelek határain belül csak a Bányakapitányság által jóváhagyott Műszaki Üzemi Tervvel egyező szénhidrogén termelés folytatható (Bt. 27. § (1) bek. ),

Oldal: 7 / 9




a bányatelek adatainak változásait 30 napon belül a Bányakapitánysághoz be kell jelenteni (Vhr. 12. § (5) bek. )

A bányatelek megállapításához a szakhatóságok közül 

a Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség szakhatóságként 2010. június 16.-án kelt 04.629-08/2010. sz. ügyiratban foglalt hozzájárulásában feltétellel járult hozzá a bányatelek megállapításhoz. A hozzájárulásban szabott feltételeket a határozat rendelkező része 13.1. pontja tartalmazza; a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Észak-alföldi Iroda szakhatóságként 2010. május 14.-én kelt 480/2691/1/2010. sz. ügyiratban foglalt hozzájárulásában feltétellel járult hozzá a bányatelek megállapításhoz. A szakhatósági állásfoglalást a KÖH Közép-magyarországi Iroda nevében is eljárva adta meg. A hozzájárulásban szabott feltételeket a határozat rendelkező része 13.2. pontja tartalmazza; a Ceglédi Körzeti Földhivatal szakhatóságként 2010. május 18.-án kelt 10.008-20/2010. sz. ügyiratban foglalt hozzájárulásában feltétellel járult hozzá a bányatelek megállapításhoz. A hozzájárulásban szabott feltételeket a határozat rendelkező része 13.3. pontja tartalmazza; a Szolnoki Körzeti Földhivatal szakhatóságként 2010. május 12.-én kelt 10.175/2010. sz. ügyiratban foglalt hozzájárulásában feltétellel járult hozzá a bányatelek megállapításhoz. A hozzájárulásban szabott feltételeket a határozat rendelkező része 13.3. pontja tartalmazza;



 

Az eljárásban feltétel nélkül járultak hozzá a bányatelek megállapításhoz az alábbi szakhatóságok: -

Hivatásos Önkormányzati Tűzoltóparancsnokság Cegléd a B/160-/2010.05.07. számú ügyiratában;

-

Szolnok MJV Önkormányzatának Hivatásos Tűzoltósága az A-230/1/2010.05.14. számú ügyiratában;

A rendelkező részben előírtak az alábbi jogszabályokon alapulnak: 

az 54/2008. (III.20) Kormány rendelet 1/b. mellékletének A. pontján a 2. pontban megadott kódszámok,



a Bt. 26.§ (1) pontján a 6. pontban megadott fedlap és alaplap megállapítása, ami a kérelmező adatszolgáltatása alapján került megállapításra, és a bányatelken található szénhidrogén szerkezetek legmagasabb és legmélyebb pontjait vette alapul,



a Vhr.13.§ (3) bek. kb) pontján a 12.1. pont,



a Vhr. 21.§ (5) bekezdésen a 12.3. pont,



a Vhr. 12.§ (1) bekezdésen a 13. pont,



a Bt. 25.§ (2) bekezdésen a 14. pont.

Oldal: 8 / 9


A Bányakapitányság a bányatelek védnevének meghatározásakor az MBFH elnökének 1/10/2007 számú utasításának 2.1. pontja alapján járt el. A Bányakapitányság határozatának meghozatala során nem vizsgálta azt, hogy a kérelem mellékletét képező adatok és térképezés teljes körű, illetve helyes-e. Az adatok helyességéért és teljességéért a kérelmező, továbbá a hites bányamérő a felelős. A Bányakapitányság az eljárás során méltánylást érdemlő érdeksérelmet nem állapított meg, a bányatelek megállapításkor figyelembe vette az érintett környezetben lakók élet és vagyonbiztonsághoz, valamint a kőolaj és földgázbányászati létesítmények üzemeltetéséhez fűződő érdekeket. A bányatelek jogi jelleg, ingatlan-nyilvántartási bejegyzésre nem kerül, viszont minden új létesítmény, építmény csak jogerős építési engedély alapján építhető meg a 96/2005. (XI. 4.) GKM rendelet 1. sz. mellékletében foglaltak szerint. Az eljárást a Bányakapitányság a Ket-ben előírt határidőn belül lefolytatta. Az engedélyes az igazgatási-szolgáltatási díj megfizetését igazolta. A Szolnoki Bányakapitányság jelen határozatát a közigazgatási ügy érdemében a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (továbbiakban Ket.) 71. § (1) bekezdésben foglaltak szerint, a Bt. 26.§ (3) bekezdés által biztosított hatáskörében eljárva, a 267/2006. (XII.20.) Kormány rendeletben megállapított illetékességgel adja ki. A fellebbezés alapja a Ket. 99.§ (1) bekezdésében foglaltak.

Szeged, 2010. július 8.

Dr. Molnár József bányakapitány sk A kiadmány hiteléül:

Bogdán Gyula bányafelügyeleti főmérnök

Oldal: 9 / 9

Magyar Bányászati és Földtani Hivatal SZOLNOKI BÁNYAKAPITÁNYSÁG

Recommend Documents