MAGYAR BÁNYÁSZATI ÉS FÖLDTANI HIVATAL SZOLNOKI BÁNYAKAPITÁNYSÁG 5000 Szolnok, Templom u. 5. : (56) 512-319, (56) 512-320; Fax: (56) 512-337 Ü.i.: (56) 512-331; E-mail:
[email protected] : 5001Szolnok, Pf.: 164; E-mail:
[email protected] Számlaszám: 10032000-01417179-00000000
SZBK/1021-7/2011. Üi.: Szabó Miklós ( (56) 512-331) Határozat jogerős: 2011. augusztus 18. Király és Társa Kft. 6440 Jánoshalma Parcelok 27/A. Tárgy: Kitermelési műszaki üzemi terv jóváhagyása HATÁROZAT A Szolnoki Bányakapitányság (továbbiakban: Bányakapitányság) a Király és Társa Kft. (bányavállalkozó) - 6440 Jánoshalma, Parcelok 27/A. - által benyújtott kérelemre indult eljárásában a Miske I.-homok bányatelek területén üzemelő külfejtés 2011-2014. évi kitermelési műszaki üzemi tervét 2014. december 31-ig jóváhagyja az alábbiak szerint: 1./ A műszaki üzemi tervet a bányavállalkozónak évente felül kell vizsgálnia, és megváltozott viszonyok esetén köteles a műszaki üzemi terv módosítását kérelmezni. Ha a bányavállalkozó a jóváhagyott tervben kitermelésre meghatározott területet a tervidőszakban nem vette igénybe, a jóváhagyó határozat teljesítési határideje legfeljebb egy alkalommal, az eredetileg engedélyezett teljesítési idő felével meghosszabbítható. 2./ A bányavállalkozó egyes bányászati tevékenységek elvégzésére más, olyan személyt (a továbbiakban: vállalkozó) vehet igénybe, aki (amely) a tevékenységre jogszabályban előírt szakmai képesítéssel, gyakorlattal, feltételekkel, vizsgával, engedéllyel rendelkezik, vagy e követelményeknek megfelelő személyeket alkalmaz. A vállalkozó igénybevételét, az igénybevétel megkezdését legalább 15 nappal megelőzően a Szolnoki Bányakapitányságnak be kell jelenteni. A vállalkozó közreműködése nem érinti a megbízónak a 1993. évi XLVIII. tv. (Bt.) hatálya alá tatozó tevékenységért fennálló felelősségét. 3./ A műszaki üzemi terv alapján a tervidőszakban kitermelhető ásványi nyersanyag: homok, kódja: 4200. A kitermelésre kerülő ásványi nyersanyagból ásványvagyon veszteség és termelvény veszteség - figyelembe véve a kitermelési technológiát és a geológiai viszonyokat nem számolható el. 4./ Ha a bányavállalkozó a bányászati tevékenységet szabálytalanul vagy engedélytől eltérő módon gyakorolja, a bányafelügyelet a bányavállalkozót bírsággal sújthatja, a tevékenység folytatását felfüggesztheti, az engedélyt visszavonhatja, és elrendelheti az eredeti állapot helyreállítását, vagy, ha ez már nem lehetséges, a tájrendezést.
2
5./ A bányavállalkozó a Miske I.- homok bányatelken az általa kitermelt valamennyi ásványi nyersanyagra vonatkozó jelentési kötelezettséggel tartozik, tekintet nélkül arra, hogy a kitermelt ásványi nyersanyagra vonatkozóan kiterjed-e a jogosultsága. Ezért a bányavállalkozó az adott évben kitermelt ásványi nyersanyag(ok) mennyiségét és minőségét köteles a bányafelügyeletnek a tárgyévet követő év február 28-ig bejelenteni. 6./ A Bányakapitányság a bányavállalkozó által előterjesztett, a bányavállalkozót terhelő kötelezettségek teljesítésére, így különösen a bányakárok megtérítésének, a tájrendezési kötelezettség teljesítésének pénzügyi fedezetére szolgáló biztosítékra vonatkozó ajánlatát, a 400.000 Ft értékű fedezeti megállapodást (bankgaranciát) a költségkalkuláció alapján elfogadja. A hitelintézettel vagy biztosítóval e célra megkötött fedezeti megállapodást (bankgaranciát) - jelen határozat jogerőre emelkedését követő 30 napon belül - meg kell küldeni a Szolnoki Bányakapitányságnak. A hitelintézettel, biztosítóval kötött szerződésnek tartalmaznia kell, hogy a fedezeti megállapodás (bankgarancia) módosításához, illetve megszüntetéséhez a Szolnoki Bányakapitányság hozzájárulása szükséges. Ha a bányavállalkozó a megadott határidőre e kötelezettségének nem tesz eleget, a bányafelügyelet - a kötelezettség teljesítéséig - a bányászati tevékenység megkezdését vagy folytatását felfüggesztheti. - az Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség előírásai: 7./ A bányászattal elért alapsík nem haladhatja meg a tervezett szintet. 8./ A leművelést a talajvízszint észlelés mélységében be kell fejezni, még akkor is, ha az nem érte el az alapsíkot. Talajvízszint alá történő kotrás tilos! 9./ A bányavállalkozó köteles gondoskodni arról, hogy a kitermelés végzése során a bányagödörbe hulladéklerakás, szennyvízleürítés, valamint olyan tevékenység, mely a felszín alatti vízkészleteket veszélyeztetheti, ne történhessen. 10./ A tulajdonos a bányagödröt havi rendszerességgel köteles ellenőrizni. Az ellenőrzésen tapasztaltakról eseménynaplót kell vezetni. 11./ A földtani közeg, a felszín alatti vízkészletek veszélyeztetése, szennyezése esetén a kármentesítési munkák megkezdésével egyidejűleg a felügyelőséget haladéktalanul értesíteni kell. 12./ A bányászati tevékenység során táblával, jól látható módon mindennemű hulladéklerakást meg kell tiltani. 13./ A bányaművelés alatt rendszeresen - tiltás ellenére - illegális módon lerakott hulladék összegyűjtéséről, és elszállításáról haladéktalanul gondoskodni kell. Kommunális hulladék, illetve inert hulladék csak az önkormányzati rendelet figyelembevételével helyezhető el, erre a célra kijelölt, hatóságilag engedélyezett hulladéklerakón. 14./ A felügyelőség felhívja a figyelmet, hogy a bezárt miskei felhagyott települési szilárd hulladéklerakón hulladék nem helyezhető el. 15./ A tevékenység végzése során keletkező veszélyes hulladékokra a 98/2001.(VI.15.) Korm. rendelet előírásai szerint (veszélyes hulladék - gyűjtési, adminisztrációs-anyagmérleg - kötelezettségeknek) kell eleget tenni. A képződő veszélyes hulladékok, csak környezetvédelmi engedéllyel rendelkező szervezeteknek (begyűjtő, hasznosító, hulladékudvar) adhatók át. Átadó köteles meggyőződni átvevő hulladékkezelési engedélyének meglétéről és érvényességéről. 16./ A homokbánya területén gépjavítás, karbantartás (p1. olajcsere, gázolajszűrő csere, stb.) nem végezhető.
3
17./ A bányaüzem során képződő veszélyes hulladékot (olajos gépruha) környezetszennyezést kizáró módon kell gyűjteni, arra rendszeresített gyűjtőedényzetben, kialakított munkahelyi gyűjtőhelyen. 18./ A helyszínen dolgozók számára mobil illemhelyeket kell biztosítani, az illemhelyek szennyvíztartályának ürítésével, arra jogosult érvényes hulladékkezelési (települési folyékony hulladék begyűjtésére jogosult) engedéllyel rendelkező vállalkozót, illetve közszolgáltatót kell megbízni. 19./ A kommunális hulladék gyűjtésére legalább egy szabványos hulladékgyűjtő edényzetet kell elhelyezni, az edényzet ürítéséről az önkormányzati rendelet figyelembevételével folyamatosan gondoskodni kell. 20./ A hulladékkal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségeket a hulladékkal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségekről szóló, többször módosított 164/2003. (X.18.) Korm. rendelet előírásai szerint kell teljesíteni. Abban az esetben, ha tárgyévben a telephelyen keletkezett összes hulladék mennyisége meghaladja a nem veszélyes hulladékok esetében a 2000 kg-ot, vagy a veszélyes hulladékok mennyisége a 200 kg-ot, vagy a gazdálkodó szervezetnél foglalkoztatottak száma eléri a 10 főt, a tárgyévet követő év március 01-ig, a fenti rendelet formanyomtatványainak kitöltésével rendszeres adatszolgáltatást (Borító lap, HT lapok) kell teljesíteni a felügyelőség felé. 21./ A homokot lehetőleg talajnedves állapotban kell kitermelni és elszállítani. 22./ A nyersanyag kitermelést a terület legalacsonyabb pontjáról kiindulva kell elvégezni, hogy a porkibocsátás minimális legyen. 23./ A szállítójárműveket ponyvával kell lefedni a berakodás idejének kivételével. 24./ A szállítójárművek maximális sebességét korlátozni kell. 25./ A szállítási útvonalat úgy kell megtervezni, hogy az a lakóépületektől a lehető legtávolabb legyen. 26./ A szállítási útvonalat szükség esetén nedvesíteni kell. 27./ Amennyiben a fenti intézkedések ellenére a szél a port a legközelebbi védendő épületekre viszi, a munkát szüneteltetni kell. 28./ A felügyelőség által 83339-1-3/2011. számon kiadott, zajkibocsátási határértéket megállapító határozatban foglaltakat be kell tartani. 29./ Amennyiben a partfalban védett, vagy fokozottan védett madarak (pl. partifecske Riparia riparia, gyurgyalag - Merops apiaster) telepednek meg, azt azonnal jelezni kell a felügyelőség, valamint a területileg illetékes természetvédelmi őr (Agócs Péter, tel.: 06/30/4884587) felé, a munkálatokat pedig a természetvédelmi őr által lehatárolt és jegyzőkönyvben rögzített területrészen a fészkelési idő végeztéig (szeptember 30.) fel kell függeszteni. 30./ A megtelepedett védett vagy fokozottan védett madarak zavarása, riasztása, elpusztítása, továbbá költőhelyeik lerombolása, károsítása tilos. 31./ Az eljárás során egyéb eljárási költség nem merült fel, ezért erre vonatkozóan a határozatban nem kellett intézkedni. A határozat ellen a kézhezvételtől számított 15 napon belül a Magyar Bányászati és Földtani Hivatalnak címzett, a Szolnoki Bányakapitányságnál benyújtható fellebbezéssel lehet élni. A fellebbezés igazgatási szolgáltatási díja az első fokú eljárásra megállapított díj 50%-a (19.000 Ft.), melyet a Magyar Államkincstárnál vezetett 10032000-01417179-00000000 számú számlára kell befizetni. INDOKOLÁS A Bányakapitányság a Király és Társa Kft. (bányavállalkozó) által 2011. április 11-én beérkezett kérelemre indított eljárásában a rendelkező rész szerint határozott, mert a csatoltan beter-
4
jesztett tervdokumentáció és mellékletei, valamint a hiánypótlás teljesítése kielégítették a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. tv. (Bt.) végrehajtása tárgyában kiadott 203/1998. (XII. 19.) Korm. rendelet (Vhr.) 13. §-ban foglaltakat. A Miske I.-homok bányatelket megállapító határozat száma: 5881/1996. A Bányakapitányság a rendelkező rész 1. pontját a Vhr. 14. § (3) bekezdésében foglaltak alapján, a rendelkező rész 2. pontját a Vhr. 21. § (5) bekezdésében foglaltak alapján, a rendelkező rész 3. pontját a Bt. 2. § (1) bekezdésében foglalt ásványvagyon gazdálkodási követelmények érvényesülése érdekében, a 4. pontját a Bt. 41. § (2) bekezdésében foglaltak alapján, az 5. pontját a Vhr. 9. § (2) bekezdésében foglaltak alapján, a 6. pontját a Vhr. 25. § (7) bekezdésében foglaltak alapján írta elő. A bányavállalkozó a tulajdonosa a tervezett bányászati tevékenységgel érintett Miske 016/10 és 018/1 hrsz-ú ingatlanoknak. A Bányakapitányság a kitermelésre készített műszaki üzemi terv jóváhagyása felől az érintett szakhatóságok előírásainak figyelembevételével dönt. Az eljárásban érintett szakhatóságok bevonásának és közreműködésének feltételét, valamint a szakkérdést, melyben az egyes szakhatóságoknak nyilatkoznia kell, a 267/2006. (XII. 20.) Korm. rendelet 3. sz. melléklete tartalmazza. A Bányakapitányság a benyújtott dokumentáció, tervezői nyilatkozat és a nyilvántartásai alapján az alábbiakat állapította meg: - A kitermeléssel érintett területek a földhivatal nyilvántartása szerint kivett anyaggödör művelés ágúak. - A tevékenység honvédelmi és katonai célú létesítmény működési vagy védőterületét nem érinti. - A bányatelek területe nem helyi védettségű természeti terület, és a tevékenység ilyen területre nem gyakorol közvetlen hatást. A terv jóváhagyási eljárásába bevont szakhatóság nyilatkozata: - az Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség 56443-4-1/2011. számú végzésében hiánypótlás teljesítésére szólította fel a bányavállalkozót. A Felügyelőség a hiánypótlás teljesítése után az 56443-4-2/2011. számú szakhatósági állásfoglalásában a rendelkező rész 7-30. pontjaiba beépített feltételekkel hozzájárult a terv jóváhagyásához, az alábbi indokolással: „A Magyar Bányászati és Földtani Hivatal Szolnoki Bányakapitányság SZBK/1021-2/2011. számú megkeresésében a felügyelőség szakhatósági állásfoglalását kérte a Király és Társa Kft. (6440 Jánoshalma, Parcelok 27/A) bányavállalkozó ügyében a Miske I.-homok védnevű bányatelek 2011-2014. évi kitermelési műszaki üzemi tervének jóváhagyásához. A felügyelőség 56443-4-1/2011. számú hiánypótlás és tényállás tisztázása tárgyában kiadott végzésében előírtaknak az ügyfél eleget tett, zajkibocsátási határérték megállapítására irányuló kérelem benyújtására hívta fel az ügyfelet, melynek az ügyfél eleget tett. A rendelkezésre álló iratok alapján a felügyelőség az alábbiakat állapította meg: A Szolnoki Bányakapitányság 5881/1996. számú határozatával 1996-ban megállapított Miske I.-homok védnevű bányatelek a Miske 016/3-10 (korábban Miske 016/2 hrsz.), és a 018/1 helyrajzi számú ingatlanokon helyezkedik el.
5
Az előző (2008-2010. évi) műszaki üzemi tervet a Szolnoki Bányakapitányság SZBK/37/13/2009. számú határozatával 2010. december 31.-ig hagyta jóvá. A jóváhagyó határozat kiadásához a felügyelőség 56443-3-1/2009. számú szakhatósági állásfoglalásban járult hozzá. A 2011-2014. közötti időszakban az alábbi készletek kitermelését tervezik: 2011. évben 13.000 m3; 2012. évben 13.000 m3; 2013 évben 13.000 m3; 2014. évben 6.130 m3. Víz- és talaj védelem A homokbánya területe a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (Vll.21.) Korm. rendelet 2. számú mellékletéhez kapcsolódó részletes érzékenységi térkép alapján a felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny területi kategóriába tartozik, a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről szóló 123/1997. (VII. 18.) Korm. rendelet alapján kijelölt üzemelő-, illetve távlati vízbázis védőterületét nem érinti. Állandó vízfolyás a bánya területén és annak közvetlen környezetében nem található. A talajvíz átlagos szintje a területen a felszín alatt 5-7 m-re található. A bányatelek területén ivóvíz, illetve szennyvíz vezeték nincs. A bányatelek fedőlapja: 95,0 mBf., alaplapja: 89,5 mBf. A tervidőszak végére a bányatelek teljes leművelését tervezik, az alaplapig (89,5 mBf). A kitermelés szárazon, a talajvíz szintje felett történik, ezáltal a területen bányató nem keletkezik, a rekultivációt követően egy 2,0 - 4,6 m között változó mélységű bányagödör marad vissza. Hulladékgazdálkodás A bányászati tevékenység során motorolajjal, hidraulika olajjal, ill. gázolajjal szennyezett gépruhát (EWC 15 02 02* - 5 kg/év) munkahelyi gyűjtőhelyen gyűjtik, és arra jogosult, engedélyes hulladékkezelőnek adják át. A tevékenység végzése során termelési hulladék (p1. bányameddő) nem képződik. A homok kitermelés során az illegális hulladék lerakást táblázással tiltják meg. A bányatelken jelenleg lerakott hulladék nem található! A felügyelőség a képződő hulladékok kezelésére a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény alapján előírást tett, a helyszínen a gépkarbantartást, javítást megtiltotta. Levegőtisztaság védelem A térképvázlatok szerint a legközelebbi védendők a bányatelek nyugati oldalán kb. 40 méteres távolságban találhatók. A megadott számítás szerint a hatásterület nagysága 25 méter. A zaj- és a porártalom csökkentésére a bányatelek körül 2 méter széles és ugyanilyen magasságú védőtöltést hoznak létre. Zaj- és rezgésvédelem A környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól szóló 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet 4. §-a jelöli ki az eljáró környezetvédelmi hatóságot, az első- és másodfokú hatósági jogkört. A 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet 4. § (3) bekezdés a) pontja és az 1. számú melléklet alapján, a gazdasági tevékenységek egységes ágazati osztályozási rendszere (TEÁOR ‘08) szerinti 08 Egyéb bányászati tevékenység végzése (üzemi zajkibocsátás), a területileg illetékes környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőség hatáskörébe tartozó zaj- és rezgésvédelmi ügy. A 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet 3. § (3) bekezdés szerint a 4. §-ban kijelölt környezetvédelmi hatóság (a továbbiakban: környezetvédelmi hatóság) a zajvédelmi követelmények ellenőrzése érdekében mérést, számítást, vizsgálatot végezhet vagy végeztethet, illetve mérés, számítás végzésére kötelezheti a zajforrás üzemeltetőjét. A 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet 9. § (1) bekezdés szerint a környezetbe zajt vagy rezgést kibocsátó létesítményeket úgy kell tervezni és megvalósítani, hogy a védendő területen, épületben és helyiségben a zaj- vagy rezgésterhelés feleljen meg a zaj- és rezgésterhelési követelményeknek.
6
A felügyelőség a rendelkezésére álló adatok (helyszín, technológia, valamint a benyújtott zaj elleni védelemről szóló dokumentáció) alapján megállapította, hogy az ingatlanokon tervezett üzemi tevékenység zajkibocsátásával érintett környezet hatásterületén védendő terület, épület, vagy helyiség található, falusi lakóterületen. A 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet 10. § (1) bekezdés szerint a környezeti zajt előidéző üzemi vagy szabadidős zajforrásra vonatkozóan a tevékenység megkezdése előtt a környezeti zaj- és rezgésforrás üzemeltetője köteles a környezetvédelmi hatóságtól környezeti zajkibocsátási határérték megállapítását kérni, ás a határérték betartásának feltételeit megteremteni. Fentiek alapján a felügyelőség 56443-4-1/2011. számú végzésében zajkibocsátási határérték megállapítására irányuló kérelem benyújtására hívta fel az ügyfelet, melynek az ügyfél eleget tett. A benyújtott kérelem alapján a felügyelőség 83339-1-3/2011. számú határozatában zajkibocsátási határértéket, valamint kötelezettségeket állapított meg az ügyfél számára, az alábbi indokok alapján: Ügyfél a Miske külterület 016/10, 018/1, 016/3, 016/4, 016/5, 016/6, 016/7, 016/8, 016/9 hrsz alatti ingatlanokon üzemeltetett Miske I.-homok bányatelket működtet, és környezeti zajforrást üzemeltet. Az Ügyfél által üzemeltetett létesítmény a vizsgálat során üzemszerűen működött, a megszokott módon üzemeltetették, a valós technológiai tevékenységnek megfelelően. A zajmérési jegyzőkönyv megállapításai szerint: A legnagyobb túllépés mértéke: T = 0 dB (nappal és éjjel), abban az esetben, ha a munkavégzés helye legalább 95 m, vagy annál nagyobb távolságban a zajtól védendő lakóépületektől. A kijelölt bányatelek Ny-i oldalának egy része a zajtól védendő lakóépületektől 95 m-nél kisebb távolságban van, ezért a kitermelést végző munkagép (környezeti zajforrás) ezen a körülhatárolható területen naponta legfeljebb 2 óra időtartamban végezhet munkát, annak érdekében, hogy a zajkibocsátási határértékek a zajtól védendő homlokzatok előtt teljesüljenek. A felügyelőség a környezeti zaj ás rezgés elleni védelem egyes szabályairól szóló 284/2007. (X.29.) Korm. rendelet 18. § a) pontja alapján a tevékenységet a megjelölt területen időben korlátozza. A területet kijelölő táblázatban feltüntetett sorszámok és a hozzá tartozó EOV koordináták a Miske I. homokbánya 2011., 2012., 2013. és 2014. évi termelési Műszaki Üzemi Tervében meghatározott bányatelek töréspontjai. A koordinátákat a Hotaru Kft. (5600 Békéscsaba, Berzsenyi u. 10.) által készített M-I. Hb. MÜT. 1/2011. térképtári sorszámú térkép, Műszaki Üzemi Terv dokumentáció, továbbá a Rezonátor Bt. (6500 Baja, Szivárvány u. 70.) által készített 2-68062/1111-4. azonosítószámú zajmérési jegyzőkönyv alapján határoztuk meg. A mérési eredmények alapján megállapítható, hogy a méréskori technológiai és üzemelési körülmények mellett az Üzemeltető teljesítette a számára jogszabályban előírt kötelezettséget, az üzemi létesítmények által okozott zaj nem haladta meg a 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM együttes rendelet 1. mellékletében rögzített zajterhelési határértékeket. Természet- és tájvédelem A bányatelek területe védett természeti területnek, Natura 2000 területnek, érzékeny természeti területnek, természeti területnek nem képezi részét, az jelenleg védett természeti érték előfordulási helyeként sem ismert. Ugyanakkor a bányatelek területén lévő partfalban védett és fokozottan védett madarak (pl. parti fecskék - Riparia riparia, illetve gyurgyalagok Merops apiaster) telepedhetnek meg, melyek védelméről a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvényben foglaltakkal összhangban gondoskodni kell. A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. Törvény (Tvt.) vonatkozó rendelkezései értelmében: 43. § (1) Tilos a védett állatfajok egyedének zavarása, károsítása, kínzása, elpusztítása, szaporodásának és más élettevékenységének veszélyeztetése, lakó-, élő-, táplálkozó-, költő-, pihenő- vagy búvóhelyeinek lerombolása, károsítása. Fenti indokok alapján a felügyelőség az esetleges megtelepedés esetére térben és időben korlátozta a munkálatok kivitelezhetőségét.
7
Az eljárásban a felügyelőség a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. tv. (Ket.) 45/A § (2) bekezdése alapján vizsgálta hatáskörét és illetékességét. A felügyelőség hatáskörét a Magyar Bányászati és Földtani Hivatalról szóló 267/2006. (XII.20.) Korm. rendelet 3. számú melléklet 11. pontja, illetékességét a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet l. sz. melléklet IV. 10. pontja állapítja meg. Az ügyfél a környezetvédelmi, természetvédelmi, valamint a vízügyi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló 33/2005. (XII.27.) KvVM rendelet (továbbiakban: R.) alapján a 28.000-, Ft igazgatási szolgáltatási díjat befizetette a felügyelőség számlájára. Az igazgatási szolgáltatási díj mértékét a R. 1. számú melléklet VI. fejezet 8.2. pontja, a jogorvoslati eljárási díj mértékét a R. 6/A. § (2) bekezdése alapján állapította meg a felügyelőség. A felügyelőség szakhatósági állásfoglalását a Ket. 44. § (6) bekezdése, 72. § (1) bekezdése alapján hozta meg. A szakhatósági állásfoglalás elleni önálló fellebbezés lehetőségét a Ket. 44. § (9) bekezdése zárja ki. A felügyelőség a Ket. 78. § (1) bekezdésére figyelemmel kéri az érdemi határozat felügyelőségnek történő megküldését. A környezetvédelmi hatósági nyilvántartás vezetésének szabályairól szóló 7/2000. (V. 18.) KöM rendelet szerint jelen szakhatósági állásfoglalást a felügyelőség hatósági nyilvántartásba veszi.” Jelen határozat nem mentesíti a bányavállalkozót egyéb jogszabályokban előírt hatósági engedélyek beszerzése alól. A kérelmező az 57/2005. (VII. 7.) GKM rendelet szerinti igazgatási szolgáltatási díjat befizette. A Bányakapitányság a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (Ket.) 33. § (1) bekezdésében előírt ügyintézési határidőt betartotta. Az ügyintézési határidő leteltének napja: 2011. augusztus 17. A határozat elleni fellebbezés lehetőségét a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (Ket.) 98. § (1) bek., valamint a 99. § (1) bekezdés, a fellebbezés esetén fizetendő igazgatási szolgáltatási díj mértékét az 57/2005. (VII. 7.) GKM rendelet írja elő. A Bányakapitányság a határozatát a Bt. 27. §-ában biztosított hatáskörében, a Ket. 71. § (1) bekezdés alapján adta ki. A Bányakapitányság illetékességét a 267/2006. (XII. 20.) Korm. rendelet biztosítja. Szolnok, 2011. július 27.
Dr. Molnár József bányakapitány
Melléklet: 2 pld. záradékolt terv
8
Kapják : 1. Király és Társa Kft, 6440 Jánoshalma, Parcelok 27/A. 2. Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség, 6701 Szeged, Pf.: 1048. 3. MBFH, E-mailben 4. Irattár
