Magyar Bányászati és Földtani Hivatal SZOLNOKI BÁNYAKAPITÁNYSÁG

Magyar Bányászati és Földtani Hivatal SZOLNOKI BÁNYAKAPITÁNYSÁG 5000 Szolnok, Templom u. 5.  5001 Szolnok; Pf.:164  (56): 512-319; 512-320 Fax: 512 337 Ügyeleti tel: (56): 512-31 Szegedi Iroda (62) 558-282. E-mail: [email protected] 10032000-01417179-00000000 Kérem, válaszában hivatkozzon az ügyirat számára, valamint az ügyintéző nevére!

Ügyirat száma: SZBK / 1.997-13/2011. Üi: Bogdán Gyula

Hivatkozási szám: UA001500/K-627/2011. Ügyintéző: Kiss Valéria

MOL Nyrt KTD EÁKT Hatósági és Társadalmi Kapcsolatok

1117 BUDAPEST Október huszonharmadika utca 18.

Tárgy: „Szeged-V.-szénhidrogén” védnevű bányatelek megállapítása.

HATÁROZAT Szolnoki Bányakapitányság a MOL Nyrt. bányatelek megállapításra irányuló hivatkozott számú kérelmét felülvizsgálta, és a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény (továbbiakban Bt.) 26.§ (3) bekezdése alapján bányatelket állapít meg az alábbiak szerint: 1. A bányatelek védneve: „Szeged-V.-szénhidrogén” 2. Az ásványi nyersanyag megnevezése: szénhidrogén Az ásványi nyersanyag kódja: 9010 (kőolaj) 9020 (konvencionális eljárással termelt szénhidrogén földgáz) 3.

A bányatelek földrajzi fekvése: Csongrád megyében Szeged megyei jogú város és Domaszék község közigazgatási területe.

4. A bányatelek jogosítottjának -neve: MOL Magyar Olaj- és Gázipari Nyilvánosan Működő Részvénytársaság -székhelye: 1117 Budapest, Október huszonharmadika utca 18. Oldal: 1 / 10


5. A bányatelek határvonalainak töréspontjai EOV rendszerben: Töréspont száma 3/a 15 14 13 12 11 10 9 8 7 6 5 1 2 3 4 A bányatelek térkép -vetületi rendszere: -magassági alapszintje:

Y (m) 728 265,60 731 551,49 731 351,00 731 220,60 731 310,62 731 499,65 731 625,66 732 599,60 732 789,59 733 187,54 733 479,51 733 918,00 730 699,99 730 999,90 730 599,87 729 799,82

X (m) 101 425,34 101 425,34 101 033,35 100 572,38 100 221,42 99 747,48 99 435,52 99 116,65 99 024,68 99 233,70 99 187,74 98 941,81 97 472,77 98 122,74 98 922,63 100 289,10

Egységes Országos Vetületi Rendszer (EOV) Balti-felett (Bf).

6. A bányatelek területi ismertetése: 6.1. A bányatelek -területe: -fedlap: -alaplap:

7,15 km2 2.500 mtsza (Balti) 3.200 mtsza (Balti)

A bányászati jogosultság a megjelölt koordináták alatti térben, az alaplap és fedlap által meghatározott mélységben, a Szmt-Pt, Do28M-Pl1 és Do29M-Pl1 védnévvel nyilvántartott szénhidrogén telepre vonatkozik. 6.2. A bányatelekkel lefedett területen nyilvántartott szénhidrogén telep sem az alaplap alatt, sem az alaplap felett nem található. 6.3. A bányatelek más bányavállalkozó jogosultságára megállapított szénhidrogén bányatelekkel az alábbiak szerint van kapcsolatban: Oldal: 2 / 10


6.3.1. Egymást részben fedő bányatelkek: nem található. 6.3.2. Egymást egészben fedő bányatelkek: nem található. 6.3.3. Szomszédos, közös határvonallal rendelkező bányatelkek: -Domaszék-I. (kőolaj és földgáz)-jogosított MOL Nyrt, -Szeged-II. (kőolaj és földgáz)-jogosított MOL Nyrt. 6.3.4. Megállapítás alatt lévő, szomszédos, közös határvonallal rendelkező bányatelkek: nem található. 6.4. Szomszédos bányatelekre átnyúló szénhidrogén telep: -a Szmt-Pt. kőolaj- és földgáz telep átnyúlik a MOL Nyrt Domaszék-I. bányatelek területére, -a Do28M-Pl1 földgáztelep átnyúlik a MOL Nyrt Domaszék-I. bányatelek területére, -a Do29M-Pl1 kőolaj- és földgáz telep átnyúlik a MOL Nyrt Szeged-II. bányatelek területére. 6.5. A bányatelek határain belül -a felszínen található művelési ágak: szántó, kivett helyek (Szegedi Repülőtér, Maty-éri evezős pálya, 5-ös és 55-ös főútvonal, az 502 és 4301 közutak, Szeged-Röszke vasútvonal és Szeged rendező pályaudvar -a felszín tulajdonviszonyai: -az Szmt-1 és Do-28 kutak a MOL Nyrt tulajdonában vannak, -a Do-29 kút kezelője a BVH Kft, -a mezőgazdasági földterületek magán- és mezőgazdasági-szövetkezetit tulajdonban vannak, a területen található a Gyálai-Holt-Tisza és a bányatelek területe benyúlik Szeged város belterületére is, -az elsőfokú építési hatósági feladatokat -Szeged MJV Jegyzője, 6720 Szeged, Széchenyi tér 10-11. látja el,

-a bányatelken több ismert, a Csongrád Megyei Kormányhivatal Kulturális Örökségvédelmi Iroda által nyilvántartott régészeti lelőhely található, -a bányatelken műemlék, lőtér, HM és BM által kivett hely nem található, -a bányatelek területe érint NATURA 2000 és kiemelt jelentőségű vagy különleges természeti-megőrzési területet. 7. A kitermelés módja: -fúrólyukas. 8. A biztonsági övezettel védett bányászati létesítmények. A bányatelken belül található, védendő bányászati létesítmény (kutak, vezetékek) biztonsági övezettel rendelkezik. Azon szénhidrogén bányászati célt szolgáló berendezések részére, amelyekre kérelmező a jövőben szerzi meg a használatbavételi engedélyt, a Szolnoki Bányakapitányság által meghatározott mértékű biztonsági övezetet kell kijelölni. Oldal: 3 / 10


9. A bányatelekben található ásványi nyersanyagok mennyisége. A bányatelekkel lefedett hagyományos szénhidrogén telepeinek kezdeti földtani vagyonát és kitermelhető ipari vagyonát, valamint a kitermelhető szénhidrogének jellemzőit az 1 sz. melléklet tartalmazza. 10. A bányatelek termelő berendezései. A „Szeged-V.- szénhidrogén” bányatelek ásványvagyonának termeltetését több kúttal biztosítják. A Szentmihálytelek-1. meglévő olajkutat 2002-2007 időintervallumban a kútkörzetben létesített termelő berendezéssel termeltették, majd a Do-56 kút vezetékeinek felhasználásával Dorozsma gyűjtőállomásra kötötték NA 65 méretű vezetékkel, ahonnan 1”-os vezetéken a segédgázt is biztosították. A Dorozsma-28 gázkút termeltetését a kútkiképzést követően a régi vezetékek felhasználásával az Szmt-1 kútkörzethez kötik be. A Dorozsma-29 olajkút termeltetését későbbi időszakban tervezik. 11. A bányatelek határain belüli egyéb CH ipari termelő berendezések. A bányatelek területén találhatók még a MOL Nyrt üzemeltetésében a Móraváros-Algyő olaj- és gázgerinc vezetékek, a Dorozsma-Móraváros segédgáz- és vízbesajtoló gerinc vezetékek. 12. A bányászattal járó veszélyeztetés elhárításához/csökkentéséhez szükséges műszaki intézkedések, feltételek. 12.1. Művelési terv. A bányatelekkel lefedett hagyományos gázmező szénhidrogén telepeinek folyamatos termelési célra történő igénybe vételének feltétele a hidrodinamikai egységekre kidolgozott—szükség esetén próbatermelési terv alapján történő, próbatermeltetési adatokkal alátámasztott-- a bányavállalkozó által elfogadott, és a Bányakapitányság részére tájékoztatásul megküldött művelési terv megléte. 12.2. Olaj- és gáztermeléshez kapcsolódó létesítmények építése. Az olaj- és gáztermeléshez kapcsolódó mélyfúrások, kútkiképzések, valamint felszíni technológiai létesítmények (vezetékek, gázgyűjtők) építésének engedélyezése külön eljárás alá tartozik (96/2005. (XI:4.) GKM rendelet). A használatba vétellel egy időben a Bt. 32.§ (1) bekezdése, és a Vhr-ének 19/A.§ (1) bekezdése alapján meghatározott mértékű biztonsági övezetet kell kijelölni, a vonatkozó tilalmaknak és korlátozásoknak a bányavállalkozó köteles érvényt szerezni. A mélyfúrások, kútkiképzések során kiemelt figyelmet kell fordítani  a földalatti átfejtődést kizáró kútszerkezet kialakítására. Az olaj- és gáztermeléshez kapcsolódó felszíni technológiai létesítményeknél a technológia megválasztása során kiemelt figyelmet kell fordítani  a működés biztonságának fokozásához a világszínvonalú irányítástechnikai lehetőségek felhasználására,  a felszíni ingatlanok minél kisebb mértékű igénybevételével járó ellenőrzési rendszer kialakítására (műszerezés, távadás stb).

Oldal: 4 / 10


12.3. Olaj- és gáztermelési tevékenység biztonsága. A bányavállalkozó a bányászati tevékenységet más vállalkozóval csak szerződés alapján végeztetheti, ha az a jogszabályban előírt szakmai képesítéssel, gyakorlattal, feltételekkel, vizsgával, engedélyekkel rendelkezik, vagy e követelményeknek megfelelő személyeket foglalkoztat. 13. Szakhatósági előírások. 13.1. Környezetvédelem. 1.

2.

3.

4.

5. 6.

7.

8. 9.

A bányatelek területén a tervezett egyéb bányászati tevékenységek megkezdése előtt meg kell vizsgálni, hogy a kérdéses tevékenység a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló, 314/2005. (XII.25.) Kormány rendelet hatálya alá tartozik-e, amennyiben igen, úgy az engedélyezési eljárás lefolytatása szükséges. Minden szénhidrogén kitermeléshez kapcsolódó bányászati tevékenységet úgy kell megtervezni, kialakítani, hogy az nem érintheti a NATURA 2000 hálózat részér képező területeket. A bányatelek fektetésével érintett területen a NATURA 2000 hálózat részét képező területen kutatási, kitermelési munkálatokat a felügyelőség csak akkor támogatja, ha azok nem okozzák a terület jellegének, használatának megváltozását, nem okozzák védett vagy jelölő fajok és élőhelyek zavarását vagy károsodását, illetve nem ellentétesek a kijelölés céljaival. Fenti területeken a természet- és tájvédelmi előírások betartása érdekében a felügyelőség – a természetvédelmi kezelő véleményének figyelembevételével – korlátozásokat tehet az engedélyezési eljárások során A bányatelek fektetésével érintett területen végzett bármely bányászati és ahhoz kapcsolódó tevékenység a felszíni és felszín alatti vizek szennyezését kizárva végezhető, különös tekintettel a felszín alatti ivóvíz készletekre, illetve azok védőövezetére. A bányatelken belül a tervezett létesítmények működő, felhagyott, rekultivált hulladéklerakó telepre nem építhetők azok esetleges védelmi övezetét nem érinthetik. A hulladék termelője, tulajdonosa köteles a birtokában lévő, bármely tevékenységből származó hulladékokat, környezetszennyezést kizáró módon, szelektíven – veszélyes hulladék esetén a 98/2001. (VI. 15.) Korm. rendelet 10. §-ában és 3. sz. mellékletében meghatározott módon – gyűjteni. A hasznosítható hulladékok sem lerakással, sem egyéb módon nem ártalmatlaníthatók, azok kezelési módjaként csak a hasznosítás (újrafeldolgozás, visszanyerés, energetikai hasznosítás), illetve hasznosítónak való átadás fogadható el. A hulladékok csak engedéllyel rendelkező hulladékkezelőnek adhatók át. A keletkező hulladékokról a 164/2003. (X. 18.) Korm. rendelet szerinti nyilvántartást kell vezetni, illetve a rendelet előírásai szerinti adatszolgáltatást kell a felügyelőség felé teljesíteni.

Oldal: 5 / 10


13.2. Földhivatal 

A külterületi termőföld végleges vagy időleges más célú hasznosítása esetén a termőföld igénybevétele előtt az illetékes körzeti földhivataltól meg kell kérni a termőföld más célú hasznosításának engedélyezését.

13.3. Örökségvédelem 

A bányatelken tervezett egyes létesítmények engedélyezési eljárásában szakhatóságként veszünk részt.

13.4. Önkormányzat   

A tevékenységet úgy kell végezni, hogy az abból eredő zaj a lakosságot ne zavarja. A tevékenység az ivóvíz bázist nem veszélyeztetheti. A tevékenység során keletkező hulladékot azonnal el kell szállítani a megfelelő befogadó helyre.

14. Ásványvagyon változása. A bányavállalkozó hidrodinamikai egységenként köteles az ásványvagyonban bekövetkezett változást évente az MBFH Földtani és Adattári Főosztály Ásványvagyon Nyilvántartási Osztályára megküldeni. A határozat ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül a Bányakapitányság útján a Magyar Bányászati és Földtani Hivatalnak címzett fellebbezéssel lehet élni. A fellebbezés díja az 57/2005. (VII.7.) GKM rendelet 4.§ (1) bekezdés szerint az első fokú eljárás díjának 50 %-a (65.000,- Ft---kódszám: A 044), amelyet az eljárás megindításával egyidejűen kell a Magyar Bányászati és Földtani Hivatal (1145 Budapest, Columbus u. 17-23.) 10032000-01417179-00000000 számú számlájára átutalni, és az erről szóló igazolást (befizetési bizonylat) a fellebbezéshez csatolni. Jelen határozat, amennyiben a közléstől számított 15 napon belül fellebbezés nem érkezik ellene, a 16. napon jogerőssé válik. Indokolás

A bányavállalkozó MOL Nyrt KTD EÁKT Hatósági és Társadalmi Kapcsolatok UA001500/K-627/2011. ikt. számú –a Bányakapitányságra 2011. július 4.-én beérkezett—kérelmében az „Szeged-V.szénhidrogén” bányatelek megállapítását kérte a Szolnoki Bányakapitányságtól. A kérelmező a kutatási tevékenységet a 106. Szegedi-medence kutatási területen a Szolnoki Bányakapitányság által kiadott, 2010. június 30-ig érvényes kutatási engedély alapján végezte. A kutatási Oldal: 6 / 10


tevékenységről készült zárójelentést a Szolnoki Bányakapitányság SZBK/4.138-5/2010. ikt. számú határozatával elfogadta, majd SZBK/4.138-6/2010. ikt. számú határozatával kiegészítette. Azóta nem merültek fel olyan információk, amelyek a földtani vagyon mennyiségét megváltoztatták. A bányatelek megállapítás lehetséges volt, mert  a kérelemhez a benyújtás időpontjában joghatályos Vhr. 11/A.§ (2) bekezdésben előírt mellékleteket a kérelmező becsatolta,  a kutatás befejezése után kezdeményezte a bányavállalkozó a bányatelek megállapítást a Bt. 26/A.§ (2) bekezdés a) pontja szerint,  a bányavállalkozó volumetrikus módszerrel végzett készletszámítással igazolta, hogy a bányatelekkel 

 

lehatárolni kért CH előfordulás kitermelhető vagyonnal rendelkezik, a kérelmező meghatározta az általa alkalmazni kívánt bányaművelési technikát (fúrólyukas kitermelés), és műszaki leírásban mutatta be a kitermeléshez szükséges, már megvalósított vagy tervezett termelő berendezéseket, kitermelési feltételek teljesítését (meglévő termelő kút, MOL meglévő létesítményeinek igénybe vétele, tervezett fejlesztések),

ezen határozattal megállapított bányatelek korábban megállapított bányatelket nem fed, a kérelmező mellékelte a joghatályos 10/2010. (II. 26.) KHEM rendelet szerinti bányatelek térképet.

Bányakapitányság felhívja a bányatelek jogosítottjának figyelmét, hogy  

 

 

a bányatelek megállapítása önmagában nem jogosít a terület igénybevételére (Bt. 26/A. § (1) bek.), a bányatelek megállapítása nem változtatja meg a bányatelekkel lefedett ingatlanok tulajdonjogát, rendeltetését és használatát (Bt. 26/A. § (4) bek.). Amennyiben a bányavállalkozó szénhidrogénbányászati célt szolgáló építményt, vagy egyéb műtárgyat kíván létesíteni a bányatelek határán belül, akkor annak megkezdése előtt köteles beszerezni a terület felhasználási engedélyt és a területileg illetékes építési hatósági engedélyt, jelen határozat a bányatelekkel érintett ingatlanok felett rendelkezési jogot nem biztosit, a mezőgazdasági rendeltetésű földek védelme érdekében a földterületek bányászati célú ideiglenes, vagy állandó jellegű igénybevétele, illetve a művelési ág megváltoztatása esetén a bányavállalkozó köteles beszerezni az illetékes földhivatal előzetes engedélyét, továbbá indokolt esetben rendezni az igénybe vett terület tulajdonjogát. A bányászati létesítmények elhelyezése során be kell tartani az OTÉK (ORSZÁGOS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ÉS ÉPÍTÉSI KÖVETELMÉNYEK, 253/1997. (XII.20.) Kormányrendelet) előírásait, különös tekintettel a védőtávolságokra, a bányászati tevékenységgel okozott károkat a bányavállalkozó köteles megtéríteni (Bt. 37. § ). a bányatelek tulajdonosa nem jogosult a bányatelek határain belül előforduló egyéb ásványi nyersanyag kitermelésére (Bt. 22. § (7) bek. és Bt. 26/A. § (3) bek. ) Ha a bányavállalkozó olyan ásványi nyersanyagra bukkan, amelyre jogosultsága nem terjed ki, az előfordulást köteles bejelenteni a Bányakapitányságra és egyúttal kezdeményezni bányászati jogának kiterjesztését erre az ásványi nyersanyagra,

Oldal: 7 / 10


 

a bányatelek határain belül csak a Bányakapitányság által jóváhagyott Műszaki Üzemi Tervvel egyező szénhidrogén termelés folytatható (Bt. 27. § (1) bek. ), a bányatelek adatainak változásait 30 napon belül a Bányakapitánysághoz be kell jelenteni (Vhr. 12. § (5) bek. )

A bányatelek megállapításához a szakhatóságok közül 

az Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség szakhatóságként 2011. október 3.-án kelt, 85.002-1-1/2011. sz. ügyiratban foglalt hozzájárulásában feltétellel járult hozzá a bányatelek megállapításhoz. A hozzájárulásban szabott feltételeket a határozat rendelkező része 13.1. pontja tartalmazza. Indoklás: A felügyelőségre benyújtott dokumentáció alapján megállapítottam, hogy a rendelkező részben megadott előírások betartása mellett a tevékenység megfelel a felügyelőség hatáskörébe tartozó jogszabályi előírásoknak, környezetvédelmi, táj- és természetvédelmi, vízgazdálkodási érdekeket nem sért. A tervezett bányatelek érinti a Szegedi ürgés gyep elnevezésű Natura 2000 különleges természetmegőrzési terület, valamint két kis kiterjedésű egyéb természeti terület, a Gyáli Holt-Tisza egy szakaszát, Szeged város belterületének egy részét. Tekintettel arra, hogy a bányatelek fektetése önmagában nem okozza a terület jellegének, használatának megváltozását, nem okozza védett vagy jelölő fajok és élőhelyek zavarását vagy károsodását, illetve nem ellentétesek a kijelölés céljaival, a bányatelek fektetése önmagában nincs jelentős hatással a környezetére, a bányatelek megállapítása önmagában természet- és tájvédelmi érdeket nem sért. Az érintett természeti területek természetes, természetközeli élőhelyein a bányászathoz kapcsolódó tevékenységek a természetvédelmi célokkal csak akkor egyeztethetők össze, ha azok nem ellentétesek az alábbi előírásokkal és a további tervezési folyamatoknál figyelembe veszik: -a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény (Tvt) 5.§ (2) bekezdése, -a Tvt. 17.§ (3) bekezdése, -a Tvt.42.§ (1) és (2) bekezdésével, -a Tvt. 43.§ (1) bekezdésével;



a Szegedi Körzeti Földhivatal szakhatóságként 2011. szeptember 12.-én kelt 11.253-3/2011. sz. ügyiratban foglalt hozzájárulásában feltétellel járult hozzá a bányatelek megállapításhoz. A hozzájárulásban szabott feltételeket a határozat rendelkező része 13.2. pontja tartalmazza. Indoklás: Amennyiben termőföld más célú hasznosítására kerülne sor, úgy a termőföld igénybevétele előtt a termőföldről szóló 2007. évi CXXIX. törvény vonatkozó rendelkezései alapján az illetékes földhivataltól köteles kérni a termőföld más célú hasznosításának engedélyezését, egyszeri földvédelmi járulék megfizetése mellett ;



a Csongrád Megyei Kormányhivatal Kulturális Örökségvédelmi Iroda szakhatóságként 2011. október 7.-én kelt 490/4128/001/2011. sz. ügyiratban foglalt hozzájárulásában feltétellel járult hozzá a bányatelek megállapításhoz. A hozzájárulásban szabott feltételt a határozat rendelkező része 13.3 pontja tartalmazza. Az állásfoglalásának indoklásában található: Megállapítottam, hogy a tervezett bányatelek területén régészeti lelőhelyeket tartunk nyilván (Szeged 18., 35., 184., 374. lh. és a Szeged, D-i elkerülő 1. elnevezésű lh., KÖH azonosító: 38112, 41749, 55338, 76461).

Oldal: 8 / 10


Mivel a bányatelek megállapítása örökségvédelmi érdeket nem sért, az engedélyhez szakhatósági hozzájárulásomat megadtam.  Szeged MJ Város Polgármesteri Hivatala szakhatóságként a 2011. szeptember 20.-án kelt 77122/2011. számú ügyiratban foglalt hozzájárulásában feltétellel járult hozzá a bányatelek megállapításhoz. A hozzájárulásban szabott feltételt a határozat rendelkező része 13.4. pontja tartalmazza. 

Az eljárásban feltétel nélkül járult hozzá a bányatelek megállapításhoz az alábbi szakhatóság: -

Szeged MJV Hivatásos Önkormányzati ügyiratában.

Tűzoltósága

a J-852/2011.09.15. számú

 A rendelkező részben előírtak az alábbi jogszabályokon alapulnak: 

az 54/2008. (III.20) Kormány rendelet 1/b. mellékletének A. pontján a 2. pontban megadott kódszámok,



a Bt. 26.§ (1) pontján a 6.1. pontban megadott fedlap és alaplap értékek, ami a kérelmező adatszolgáltatása alapján került megállapításra,



a KFBSZ-ről szóló 2/2010. (I.14.) KHEM rendelet 39.§ (1) bekezdés alapján a 12.1. pont,



a Vhr.12.§ (2) bekezdésen a 12.2. pont,



a Vhr. 21.§ (5) bekezdésen a 12.3. pont,



a Vhr. 12.§ (1) bekezdésen a 13. pont,



a Bt. 25.§ (2) bekezdésen a 14. pont.

A Bányakapitányság a bányatelek védnevének meghatározásakor az MBFH elnökének 1/10/2007 számú utasításának 2.1. pontja alapján járt el. A Bányakapitányság határozatának meghozatala során nem vizsgálta azt, hogy a kérelem mellékletét képező adatok és térképezés teljes körű, illetve helyes-e. Az adatok helyességéért és teljességéért a kérelmező, továbbá a hites bányamérő a felelős. A Bányakapitányság az eljárás során méltánylást érdemlő érdeksérelmet nem állapított meg, a bányatelek megállapításkor figyelembe vette az érintett környezetben lakók élet és vagyonbiztonsághoz, valamint a kőolaj és földgázbányászati létesítmények üzemeltetéséhez fűződő érdekeket. A bányatelek jogi jelleg, ingatlan-nyilvántartási bejegyzésre nem kerül, viszont minden új létesítmény, építmény csak jogerős építési engedély alapján építhető meg a 96/2005. (XI. 4.) GKM rendelet 1. sz. mellékletében foglaltak szerint. Az eljárást a Bányakapitányság a Ket-ben előírt határidőn belül lefolytatta. Oldal: 9 / 10


Az engedélyes a Bt. 43§ (9) bekezdése alapján felügyeleti díjat fizet. A Szolnoki Bányakapitányság jelen határozatát a közigazgatási ügy érdemében a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (továbbiakban Ket.) 71. § (1) bekezdésben foglaltak szerint, a Bt. 26.§ (3) bekezdés által biztosított hatáskörében eljárva, a 267/2006. (XII.20.) Kormányrendeletben megállapított illetékességgel adja ki. A fellebbezés alapja a Ket. 99.§ (1) bekezdésében foglaltak. Mellékletek: 1. sz. melléklet bányatelek dokumentáció+bányatérkép 3 pld VF1411-00250 számla Szeged, 2011. október 17.

dr. Molnár József bányakapitány sk.

A kiadmány hiteléül:

Bogdán Gyula bányafelügyeleti főmérnök

Oldal: 10 / 10

Magyar Bányászati és Földtani Hivatal SZOLNOKI BÁNYAKAPITÁNYSÁG

Recommend Documents