Magyar Bányászati és Földtani Hivatal Szolnoki Bányakapitányság 5000 Szolnok, Templom utca 5. -319; (56)512-320; Fax: (56)512-337 Ügyeleti tel: 06-56-512E-mail:
[email protected] MNB 10032000-01417179-00000000
SZBK/613/4/2010. Üi: Szeifert Konrád tel: 56/512-314 A határozat 2010. 03. 05-től jogerős.
EUROLAND TRANS Kft. 5440 Kunszentmárton Szentesi út 27/A.
Tárgy: Bányatelek megállapítása
HATÁROZAT A Szolnoki Bányakapitányság az EUROLAND TRANS Kft. (5440 Kunszentmárton, Szentesi út 27/A.) által benyújtott kérelemre bányatelket állapít meg a következők szerint: 1./ A bányatelek: 1. 1. védneve:
Kunszentmárton II.- agyag
1. 2. ásványi nyersanyaga: agyag, kódja: 4100, besorolása: haszonanyag 1. 3. kitermelési módja:
külfejtés.
2./ A bányatelek jogosítottjának: 2. 1. neve:
EUROLAND TRANS Kft.
2. 2. székhelye:
5440 Kunszentmárton, Szentesi út 27/A.
3./ A bányatelek: 3. 1. földrajzi helye:
- Jász-Nagykun-Szolnok megye, - Kunszentmárton város 0316/1 hrsz-ú külterületi ingatlan. 1
3. 2. határvonal töréspontjainak felszíni koordinátái EOV rendszerben: Töréspont
Koordináták
Sorszáma Y (m) X (m) Z (m EOMA) 1 745413,64 162646,74 + 83,21 2 745610,69 162590,97 + 80,76 3 745428,44 162413,95 + 80,80 4 745236,88 162474,70 + 83,20 A bányatelek felszíni határvonalának töréspontjait a kitermelés megkezdése előtt időálló jelekkel, maradandó módon kell megjelölni és gondoskodni azok fenntartásáról. 3.3. fedőlapja: + 83,21 m EOMA alaplapja: + 78,50 m EOMA 3.4. területe: 0,04444 km2 (44440 m2) 3.5. A bánya főbb bányaveszélyek szempontjából nem minősített. 3.6. A bányatelek ásványi nyersanyagainak mennyisége üzleti titoknak minősül, melyet a határozat 1. számú melléklete tartalmaz. 4./ Védendő létesítmények: - A bányatelek 2-3 határvonala a 0315 hrsz-ú Nagy - Jaksoréri csatornával, mint védendő létesítménnyel érintkezik. - A bányatelek 3-4 határvonala a 0312 hrsz-ú csatornával, mint védendő létesítménnyel érintkezik. - A bányatelek határain belül védendő létesítmény, természetvédelmi, tájvédelmi területet nem található. Állandó vízfolyás a területen nincs. 5./ Határpillérek és védőpillérek kijelölése a bányatelek határvonalai mentén: - A bányatelek 1-2 és 4-1 határvonalai mentén a szomszédos legelő művelési ágú területek védelmére a bányatelek határvonalán belül - szakértő által meghatározott - 5 m-es védősáv és 30 fokos határszög, valamint 3 fokos határszög korrekció figyelembevételével, 27 fokos hajlású rézsű alkalmazásával határpilléreket jelöl ki a Bányakapitányság. - A bányatelek 2-3 határvonala mentén a szomszédos 0315 hrsz-ú Nagy - Jaksoréri csatorna védelmére a bányatelek határvonalán belül - szakértő által meghatározott - 10 m-es védősáv és 30 fokos határszög, valamint 3 fokos határszög korrekció figyelembevételével, 27 fokos hajlású rézsű alkalmazásával határ-, egyben védőpillért jelöl ki a Bányakapitányság. - A bányatelek 3-4 határvonala mentén a szomszédos 0312 hrsz-ú csatorna védelmére a bányatelek határvonalán belül - szakértő által meghatározott - 5 m-es védősáv és 30 fokos határszög, valamint 3 fokos határszög korrekció figyelembevételével, 27 fokos hajlású rézsű alkalmazásával határ-, egyben védőpillért jelöl ki a Bányakapitányság. A határ-, illetve védőpillérek méretezése a + 78,50 m EOMA alaplapra vonatkozik.
2
6./ A bányatelek megállapításával kapcsolatos szakhatósági feltételek: - a Kunszentmártoni Körzeti Földhivatal előírásai: 6.1. Szakhatósági hozzájárulásom nem helyettesíti a termőföld más célú hasznosítására kiadott engedélyemet. A bányaművelés folytatása ugyanis termőföld más célú végleges igénybevételével jár, ezért a bányászati tevékenység megkezdése előtt az igénybevevőnek a termőföld végleges más célú hasznosításának engedélyezésére vonatkozó kérelmet kell benyújtania hivatalomhoz. A más célú hasznosítás iránti kérelemnek tartalmaznia kell az érintett földrészlet helyrajzi számát, a más célú hasznosításhoz szükséges teljes területigényt, a más célú hasznosítás pontos célját. Az igénybevevő megnevezését és lakcímét (székhelyét). A kérelemhez mellékelni kell az ingatlan-nyilvántartási térképnek a más célú hasznosításra tervezett területet feltüntető másolatát és az ehhez tartozó területkimutatást, kivéve, ha a kérelem kizárólag az érintett földrészlet teljes területére vonatkozik. 6.2. Törekedni kell rá, hogy a tevékenység végzése lehetőség szerint a gyengébb minőségű termőföldeken, a lehető legkisebb mértékű termőföld igénybevételével történjen. - a Nemzeti Hírközlési Hatóság Hivatala, Debrecen előírásai: 6.3. Az építményeket és azok részeit a rendeltetési céljuknak megfelelően kell megvalósítani úgy, hogy ne akadályozzák a szomszédos építmények, zavartalan, rendeltetésszerű használhatóságát. Ha a nyomvonal jellegű építmény létesítése, üzembe helyezése, korszerűsítése más nyomvonal jellegű építményt keresztez vagy megközelít ( a továbbiakban együtt: keresztez ) az építtető vagy üzemeltető (a továbbiakban együtt: fenntartó) a többi keresztezett nyomvonal jellegű építmény fenntartóját előzetes egyeztetés céljából megkeresi. Az egyeztetésnek olyan időben kell megtörténnie, hogy a keresztezéssel összefüggő munkálatok végzése összehangolt legyen. (A nyomvonal jellegű építményt keresztező építmény fenntartója gondoskodik a keresztezett nyomvonal jellegű építmények fenntartóinak értesítéséről már a tervezéshez szükséges előmunkálatoknál is.) A fenti jogszabályi követelmények a hírközlés működését más módon veszélyeztető más jellegű tevékenységek engedélyezése és végzése során iránymutató előírásként szolgálnak. A munkálatok összehangoltsága érdekében a tervező által érintettnek minősített hírközlési építmények fenntartóival folytatott egyeztetések előírásait be kell tartani. A szakhatósági hozzájárulás nem mentesít az egyéb jogszabályokban előírt kötelezettségek teljesítése alól. - a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatóság előírásai: 6.4. Lévai Kálmán (5400 Mezőtúr, Csokonai út 27.) talajvédelmi szakértő által 95/2007. számon készített talajtani szakvéleményre alapozott tájvédelmi előterv alapján megállapítottam, hogy a terület egészén mentésre érdemes humuszanyag található a talaj felső 30 cm rétegében, amelyet a bányaművelést megelőzően le kell termelni, majd szelektíven deponálva, a talajtani szakvéleményben lévő szakmai szempontok teljes körű figyelembevételével helyben kell őrizni és folyamatosan a bánya rekultivációjához, tájrendezéséhez kell felhasználni. 6.5. A tájrendezési előtervben leírtak megtartása esetén, a tájrendezési munkák elvégzése során a talajvédelmi elvek érvényesülnek, az érintett területen az átlagot rontó talajkárosodás nem következhet be. A terület erdőművelésbe történő helyreállítása ellen kifogást nem emelek. 6.6. A kivitelezéssel összhangban a tájrendezés idő- és területarányos részét maradéktalanul el kell végezni. A tájrendezés befejezését a humuszos termőréteg visszaterítése előtt be kell jelenteni a talajvédelmi hatóságnak ellenőrzés végett. 6.7. A bányatelek, valamint a védő- és határpillérek megállapítása, talajvédelmi létesítményeket nem veszélyeztet, a tájrendezési előterv elkészítésénél a talajvédelmi követelményeket figyelembe vették, ezért a nyitandó „Kunszentmárton II.- agyag” megnevezésű bánya, bánya-
3
telek (Kunszentmárton 0316/1 hrsz.) megállapításához, valamint a tájrendezési előterv jóváhagyásához talajvédelmi szempontból hozzájárulok. 6.8. Szakhatósági állásfoglalásom építési munkák végzésére nem jogosít, egyéb iratot nem pótol, valamint nem mentesíti az engedélyest az ügyben illetékes más hatóságok, szakhatóságok engedélyeinek és hozzájárulásainak beszerzési kötelezettsége alól. - a Hajdú-Bihar Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Erdészeti Igazgatóság előírása: 6.9. A tájrendezési előtervben tervezett erdőtelepítés csak az erdészeti hatóság erre vonatkozó – külön eljárás keretén belül történő – engedélyének jogerőre emelkedését követően kezdhető meg. - a Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség előírásai: Hulladékgazdálkodási szempontból: 6.10. Felhívjuk a figyelmet arra, hogy a kitermelés beindításához szükséges műszaki üzemi tervhez a hozzájárulásunkat csak akkor adjuk meg, ha kielégítő válaszokat kapunk az alábbiakra: - Kérjük ismertetni a tevékenység során keletkező hulladékok megnevezését, EWC számát, keletkező éves mennyiségét (kg/év), gyűjtési és ártalmatlanítási módját. - A bányavállalkozó tulajdonát képezik e a kitermelést, rakodást és szállítást szolgáló járművek és ezeket a gépeket hol tárolják, parkoltatják munkaidőn kívül, valamint ki végzi a gépek javítását, karbantartását. Amennyiben külső szerviz végzi a gépkarbantartást, kérjük mellékelni a javítást végző szakszervizzel kötött szerződés másolatát. Amennyiben a gépek javítását a Kft. végzi, kérjük ismertetni a keletkező hulladékok megnevezését, EWC számát és a keletkező éves mennyiségét (kg/év). - Kérjük mellékelni a tevékenység során keletkező valamennyi hulladék ártalmatlanítását végző szakcéggel/szakcégekkel kötött szerződés(ek) másolatát. Természet- és tájvédelmi szempontból: 6.11. A bányát a költési idő után, augusztus 1-től lehet megnyitni. 6.12. A munkálatok megkezdése előtt a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság területén illetékes természetvédelmi őrét (Sallai Zoltán, tel: 30/239-5546) értesíteni kell, eseti korlátozásait be kell tartani. 6.13. A külfejtés területén a 45 foknál meredekebben hagyott fejtési, illetve maradó – oldal és hátsó – rézsűin a parti fecskék, vagy a gyurgyalagok megtelepedhetnek. Ennek megelőzése érdekében naponta a műszak befejezése előtt el kell végezni a fejtési homloknak 45 fokra, illetve annál kisebb dőlésszögben történő lerézsűzését. 6.14. Amennyiben valamilyen oknál fogva nem történik meg a rézsűzés és az említett üreglakó madárfajok megtelepednek, úgy gondoskodni kell azok védelméről. Megtelepedésük esetén a fészkelési helyektől oldalirányban 10 – 10 méter távolságon belül a költési időszakban – április 15. és augusztus 15. között – kitermelési munkát nem szabad végezni. 6.15. Amennyiben a termelés során vízfelület, nádas alakul ki, és azon fészkelő madár fajok telepednek meg, védelmük érdekében a vízfelületeken, nádasokban kitermelő, kotró, szállító, stb. gépek és járművek nem üzemelhetnek, nem közlekedhetnek. Vízvédelmi és vízgazdálkodási szempontból: 6.16. A bányatelek kialakítása során be kell tartani a 21/2006. (I. 31.) Korm. rendelet előírásait. 6.17. A kitermeléshez kapcsolódó előírásainkat az aktuális Műszaki Üzemi Terv elbírálása során tesszük meg. 4
- a Nemzeti Közlekedési Hatóság Észak-alföldi Regionális Igazgatóságának előírásai: 6.18. A bányatelek művelése/kutatása ill. a kitermelt agyag szállítás időtartama alatt a 0313 hrsz-ú külterületi út fenntartását, karbantartási munkáit a kitermelést végző bányavállalkozónak kell elvégeznie. Az útban okozott esetleges károkozásért, azon hibák kijavításáért az útkezelői nyilatkozatnak megfelelően a bányavállalkozónak kell eljárnia. - a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Észak-alföldi Iroda előírásai: 6.19. A bányatelek humuszolása csak folyamatos régészeti felügyelet mellett végezhető. 6.20. A szakaszos bányaművelés során minden, a bányaművelésbe újonnan bevont terület humuszolásának kezdetéről – azok megindulása előtt legalább 15 nappal, írásban – értesíteni kell a területileg illetékes megyei múzeumigazgatóságot. 6.21. A nyersanyag kitermelés a régészeti felügyelet eredményei alapján folytatható. - Kunszentmárton Város Jegyzőjének előírásai: 6.22. A bányatechnológiának megfelelő, üzemeltetéshez szükséges építmények, épületek a terület max. 1,5 %-áig építhetők. 6.23. A felhagyott, nem üzemelő bányatelkek területét elsődleges védelmi célú erdőterületként kell rekultiválni. 7./ A Bányakapitányság a bányatelek területére vonatkozóan az erdőművelés újrahasznosítási célt hagyja jóvá. 8./ A Bányakapitányság a bányatelekkel lefedett ingatlan bányászati célra történő igénybevételére kidolgozott ütemtervet az alábbiak szerint fogadja el: a 2008-ra tervezett terület leművelését 2010-ben, a 2009-re tervezettet 2011-ben, a 2010-re tervezettet 2012-ben, a 2011-re tervezettet 2013-ban és a 2012-re tervezettet 2014-ben lehet megvalósítani. 9./ Az eljárás során egyéb eljárási költség nem merült fel, ezért erre vonatkozóan a határozatban nem kellett intézkedni. A határozat ellen a kézhezvételtől számított 15 napon belül a Magyar Bányászati és Földtani Hivatalnak címzett, a Szolnoki Bányakapitányságnál benyújtható fellebbezéssel lehet élni. A fellebbezés igazgatási szolgáltatási díja az első fokú eljárásra megállapított díj 50%-a (50.000.- Ft), melyet az MNB 10032000-01417179-00000000 sz. számlára kell befizetni és a befizetés igazolását a fellebbezéshez csatolni kell. INDOKOLÁS A Szolnoki Bányakapitányság az EUROLAND TRANS Kft. 2008. május 26-án benyújtott bányatelek megállapítási kérelmére a rendelkező részben foglaltak szerint határozott, mivel a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. tv. (Bt.) 26. § (1) bek. értelmében ásványi nyersanyagot feltárni és kitermelni, valamint szénhidrogén föld alatti tárolására földtani szerkezetet hasznosítani a föld felszínének és mélyének e célra elhatárolt részén szabad (bányatelek), ezért az eljárást a Bányakapitányság a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 29. § (1) bekezdése alapján megindította. A Szolnoki Bányakapitányság a bányatelek területére vonatkozóan SZBK/2694/2/2007. számon kutatási jogot adományozott a bányavállalkozónak. Az ásványi nyersanyag kutatást a bányavállalkozó a területen az SZBK/122/4/2008. számon jóváhagyott, majd 5
SZBK/122/5/2008. számon kiegészített műszaki üzemi terv alapján elvégezte. A kutatás alapján a bányavállalkozó zárójelentést készített, mellyel igazolta, hogy a lelőhely kitermelhető ásványvagyonnal rendelkezik. A kérelmező a kutatás során agyag ásványi nyersanyagon kívül más ásványi nyersanyagra nem bukkant. A földtani ismeretek igazolása a Bányakapitányság által SZBK/388/7/2008. számon elfogadott kutatási zárójelentés alapján volt elfogadható. Az ásványi nyersanyag besorolás laboratóriumi vizsgálatait az Út-Tal Bt. laboratóriuma végezte 2008-ban, szemcseösszetétel, koptatottsági, ásvány-, és kőzettani vizsgálatok alapján. A Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség 10978/2008. számú határozatában mondta ki, hogy a tervezett bányászati tevékenység nem környezeti hatástanulmány köteles. 1./ A Bányakapitányság a kérelem elbírálása során megállapította, hogy a kérelmező a kérelmét a 203/1998. (XII. 19.) Korm. rend. (Vhr.) 11/A. § szerinti mellékletekkel és tartalommal készítette el és terjesztette be. A bányatelek területét képező ingatlan nem a bányavállalkozó tulajdonát képezi. A bányavállalkozó az ingatlan-tulajdonosait 2008. március 31-én írásban tájékoztatta a bányatelek megállapítási szándékáról, a bányaműveletekkel érinteni tervezett ingatlan bányászati célra történő igénybevételének módjáról és várható időpontjáról. Az ingatlan-tulajdonosok a bányatelekkel lefedni tervezett ingatlan várható igénybevételi ütemtervével és az ingatlan használati, hasznosítási, illetve rendelkezési jogával kapcsolatos észrevételt nem tettek az eljárás során, előzetes hozzájáruló nyilatkozatukat a bányatelek megállapítási kérelemhez mellékelte a kérelmező. 2./ A Bányakapitányság a bányatelek megállapítására és a tájrendezési előtervben javasolt újrahasznosítási cél elfogadására vonatkozóan megkérte az érintett szakhatóságok hozzájárulását. Az eljárásba bevont hatóságok közül: - a Honvédelmi Minisztérium Hadműveleti és Kiképzési Főosztály 2570/2/2008. számú szakhatósági állásfoglalásában feltételek nélkül hozzájárult a bányatelek megállapításához és az újrahasznosítási cél jóváhagyásához, - a Kunszentmártoni Körzeti Földhivatal 10.176/2/2008. számú szakhatósági állásfoglalásában a bányatelek megállapításához és az újrahasznosítási cél jóváhagyásához a rendelkező rész 6.1. - 6.2. pontjaiba beépített feltételekkel hozzájárult az alábbi indokolással: A Szolnoki Bányakapitányság által hivatalomhoz eljuttatott, a Kunszentmárton II.- agyag bányatelek megállapítására vonatkozó műszaki leírást és mellékleteit megvizsgáltam és megállapítottam, hogy a tervezett bányászati tevékenység a kunszentmártoni, külterületi 0316/1 hrsz-ú földrészlet 3 ha 5363 m2 nagyságú, 2. minőségi osztályú, legelő művelési ágú, 30,77 aranykorona értékű, a) alrészletének területén termőföldet is érint. A termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény 9. §-ának (1) bekezdése értelmében ingatlanügyi hatósági engedéllyel lehet termőföldet más célra hasznosítani. Tájékoztatom T. Címet, hogy a termőföld más célú hasznosításának minősül a hasznosítási kötelezettségtől történő olyan időleges vagy végleges eltérés, amellyel a termőföld továbbiakban mezőgazdasági hasznosításra alkalmatlanná válik. A benyújtott műszaki leírás 17. pontjában megfogalmazott tájrendezési előterv értelmében a kitermelés befejezése után a bányavállalkozó elvégzi a műszaki, majd biológiai helyreállítást és a területet erdővel telepíti be. Hivatalom ehhez hozzájárult ezen szakhatósági állásfoglalásában, de tájékoztatom igénybevevőt, hogy ez a termőföld végleges más célú hasznosítását fogja eredményezni. A termőföld más célú hasznosítása esetén egyszeri földvédelmi járulékot kell fizetni. - az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat Észak-alföldi Regionális Intézete 5332-2/2008. számú állásfoglalásában feltételek nélkül hozzájárult a bányatelek megállapításához és az újrahasznosítási cél jóváhagyásához, 6
- az Országos Tisztifőorvosi Hivatal Országos Gyógyhelyi és Gyógyfürdőügyi Főigazgatóság 556-2/2008. számú szakhatósági állásfoglalásában feltételek nélkül hozzájárult a bányatelek megállapításához és az újrahasznosítási cél jóváhagyásához, - a Nemzeti Hírközlési Hatóság Hivatala, Debrecen HD-21233-2/2008. számú szakhatósági állásfoglalásában a bányatelek megállapításához és az újrahasznosítási cél jóváhagyásához a rendelkező rész 6.3. pontjába beépített feltételekkel hozzájárult az alábbi indokolással: A Tisztelt Cím szakhatósági állásfoglalást kért a tárgyi létesítmény engedélyezési eljárásához. A tárgyi létesítményre vonatkozó tervet és mellékleteit megvizsgáltam. Megállapítottam, hogy a tervezett tevékenységek egyeztetések szerinti végzése, illetve szakhatósági kikötéseim betartása esetén az elektronikus hírközlési tevékenységet végzők és a felhasználók érdekei védelme, a munkálatok végzésének összehangoltsága biztosítható. Szakhatósági hozzájárulásom feltételei a 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet, valamint a 4/1981. (III. 11.) KPM-IpM együttes rendelet – továbbá az utóbbi alapján kiadott 9004/1982. (Közl. Ért. 16.) KPM-IpM együttes közlemény a nyomvonal jellegű építmények keresztezésének műszaki követelményeire vonatkozó általános érvényű hatósági előírások (szabályzatok) közzétételéről – tartalmán alapulnak. Az MSZ 7487 iránymutató nemzeti szabvány. - a Nemzeti Közlekedési Hatóság Kiemelt Ügyek Igazgatósága KU/KF/751/1/2008. számú szakhatósági állásfoglalásában a bányatelek megállapításával kapcsolatosan megállapította, hogy a tárgyi létesítmény meglévő és üzemelő gyorsforgalmi utakat nem érint, így hatóságuk az eljárásban nem illetékes, - a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatóság 25.2/5981/1-TVF/2008. számú szakhatósági állásfoglalásában a bányatelek megállapításához és az újrahasznosítási cél jóváhagyásához a rendelkező rész 6.4. – 6.8. pontjaiba beépített feltételekkel hozzájárult, - a Hivatásos Önkormányzati Tűzoltóság, Kunszentmárton D-70/2/2008. számú szakhatósági állásfoglalásában feltételek nélkül hozzájárult a bányatelek megállapításához és az újrahasznosítási cél jóváhagyásához az alábbi indokolással: Szakhatósági állásfoglalásom kialakításához a beadott műszaki tervben foglaltakat vettem figyelembe. - a Hajdú-Bihar Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Erdészeti Igazgatóság 18.3/3053/18/2008. számú szakhatósági állásfoglalásában a rendelkező rész 6.9. pontjába beépített feltétellel hozzájárult a bányatelek megállapításához és az újrahasznosítási cél jóváhagyásához az alábbi indokolással: A Szolnoki Bányakapitányság megkeresett, hogy az erdészeti hatóság adjon szakhatósági állásfoglalást a Kunszentmárton 0316/1 hrsz-ú földrészleten tervezett Kunszentmárton II.- agyag bányatelek megállapításához. Megkereséséhez csatolta a bányatelek műszaki leírását. Megállapítottam, hogy a tervezett bányatelek meglévő erdőterületet nem érint, erdőterület igénybevételével nem jár, illetve a bányaművelés a szomszédos erdőterületekre nézve káros hatással nincs. A becsatolt műszaki leírás 17. pontjában lévő tájrendezési előterv a bányabezárást követően erdőtelepítéssel tervezi a terület helyreállítását. Az erdőről és az erdő védelméről szóló 1996. évi LIV. tv. (továbbiakban: Evt.) 35. § (1) bekezdése értelmében erdőtelepítés csak az erdészeti hatóság által jóváhagyott telepítési kivitelezési terv alapján végezhető. Tájékoztatásul közlöm, hogy az erdőtelepítés során az Evt. 34-40. §, valamint a végrehajtására kiadott 29/1997. (IV. 30.) FM rendelet 51-56. §-a szerint kell eljárni. A fentiek alapján a rendelkező részben szereplő feltétellel járultam hozzá a bányatelek megállapításához. - a Nemzeti Közlekedési Hatóság Légiközlekedési Igazgatóság RT 4931/1/2008. számú szakhatósági állásfoglalásában a bányatelek megállapításához és az újrahasznosítási cél jóváhagyásához polgári és katonai légügyi szakhatóságként feltételek nélkül hozzájárult, - a Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség 1806/2008. számú szakhatósági állásfoglalásában a bányatelek megállapításához és az újrahasznosítási cél jóváhagyásához a rendelkező rész 6.10. – 6.17. pontjaiba beépített feltételekkel hozzájárult az alábbi indokolással: A benyújtott tervdokumentáció, valamint a fent leírt elő7
írásaink betartásával történő bányatelek megállapítás, környezetvédelmi, táj- és természetvédelmi, valamint vízügyi érdeket nem sért. A fentiekre tekintettel, a bányatelek megállapítása ellen kifogást nem emelünk. - a Nemzeti Közlekedési Hatóság Észak-alföldi Regionális Igazgatósága KA/2048/4/2008. számú szakhatósági állásfoglalásában a rendelkező rész 6.18. pontjába beépített feltételekkel hozzájárult a bányatelek megállapításához és az újrahasznosítási cél jóváhagyásához az alábbi indokolással: Szakhatósági hozzájárulásom kiadásánál a Kunszentmárton Város Polgármesterének korábban kiadott 5453-2/2007. számú útkezelői nyilatkozatát és a hatóságunk KA/4681/3/2007. számú szakhatósági állásfoglalást figyelembe vettem. - a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Észak-alföldi Iroda 480/3026/1/2008. számú szakhatósági állásfoglalásában a rendelkező rész 6.19. – 6.21. pontjaiba beépített feltételekkel hozzájárult a bányatelek megállapításához és az újrahasznosítási cél jóváhagyásához az alábbi indokolással: A bányatelek által érintett terület a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény (tv.) 7. § 17. pontja szerint régészeti szempontból jelentős területnek minősül, ugyanis egykori élővíz magaspartján húzódik. Az egykori természetes vízfolyások, illetve a Nyírség területén a homokbuckák között kialakult tavak, jelentős szerepet játszottak az egykoron megtelepedett régészeti kultúrák és népek életében. A települések létrejöttéhez alapvető fontosságú volt a megfelelő mennyiségű és minőségű ivóvíz közelsége. A régészeti lelőhelyek ennek következtében vízfolyások, tavak árvíz által nem veszélyeztetett magaspartján sűrűsödnek. A fent megjelölt terület geomorfológiai adottságai következtében a földmunkák során további régészeti leletek előkerülése várható. A fentiek alapján, mivel a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. tv. 19. § (1) bekezdése alapján a régészeti örökség elemei a régészeti érdekű területekről vagy a régészeti lelőhelyről csak régészeti feltárás keretében mozdíthatók el, a régészeti örökség védelme érdekében a bányatelek művelése során a próbafeltárás elvégzése szükséges, amelynek formája régészeti felügyelet. A régészeti felügyelet eredményei alapján kerülhet sor a nyersanyag kitermelés további folytatására, vagy egy esetleges megelőző feltárás elvégzésére. Kérem a beruházó rendelje meg a régészeti felügyeletet az illetékes szolnoki Damjanich János Múzeumtól (5000 Szolnok, Kossuth tér 4. Régészeti Osztály, Csányi Marietta, tel: 56/344-013). - Kunszentmárton Város Jegyzője 267-35/2008. számú szakhatósági állásfoglalásában nem járult hozzá a bányatelek megállapításához és az újrahasznosítási cél jóváhagyásához az alábbi indokolással: Kunszentmárton Város Önkormányzata 318/2004. (X. 26.) számú határozatával elfogadta a város településszerkezeti tervét, ahol az érintett kunszentmártoni 0316/1 hrsz-ú földterületet általános mezőgazdasági övezetbe sorolta. A 27/2005. (X. 10.) önkormányzati rendelettel megállapította a helyi építési szabályzatot, mely szerint az általános mezőgazdasági övezetben nem lehet bányatelket nyitni. A bányatelek megállapításához, illetve bányatelek nyitáshoz szakhatósági hozzájárulást a rendezési terv módosítása esetén lehet adni. A bányavállalkozó az építésügyi elutasító szakhatósági állásfoglalás miatt 2008. július 10-én benyújtott kérelmében - a Rendezési Terv módosításáról szóló Önkormányzati döntésig - kezdeményezte az eljárás felfüggesztését, melynek jogszabályi akadálya nem volt, ezért a Bányakapitányság az SZBK/2191/19/2008. számú végzésével felfüggesztette a bányatelek megállapítási eljárást. A bányavállalkozó 2010. február 8-án benyújtott levelében kérte az eljárás folytatását, mivel Kunszentmárton Város Polgármestere 1310-4/2010. számú levelében jelezte, hogy Kunszentmárton Rendezési Tervének módosítását a Város képviselő-testülete a 400/2009. (XII. 10.) számú határozatával elfogadta és a Kunszentmárton 0316/1 hrsz-ú terület övezeti besorolás „Kkb” jelű nyersanyaglelőhely (bányatelek) megnevezésre módosították. A Bányakapitányság SZBK/613/2/2010. számon ismételten megkérte az építésügyi szakhatóság állásfoglalását a bányatelek megállapításához. Kunszentmárton Város Jegyzője 22072/2010. számú szakhatósági állásfoglalásában a rendelkező rész 6.22. és 6.23. pontjaiba beépített feltételekkel hozzájárult a bányatelek megállapításához és az újrahasznosítási cél jóvá8
hagyásához az alábbi indokolással: A Magyar Bányászati és Földtani Hivatal Szolnoki Bányakapitányság kérelmére indult eljárás (a Kunszentmárton külterület 0316/1 hrsz.-ú ingatlan bányatelek megállapítása) ügyében kereste meg hatóságomat szakhatósági állásfoglalás kiadása érdekében. A fent nevezett helyrajzi számú ingatlan a Kunszentmárton Város 36/2009. (XII. 11.) számú önkormányzati rendeletével elfogadott Helyi Építési Szabályzattal és Szabályozási Tervvel nem ellentétes, ezért az engedélyezési eljáráshoz a szakhatósági hozzájárulásom megadom. 3./ A Bányakapitányság a rendelkező rész 7. pontjában a Vhr. 12. § (2) bekezdésében foglaltak szerint a tájrendezési előtervben tervezett újrahasznosítási célt a bányatelek területére vonatkozóan jóváhagyta, a 8. pontjában a Vhr. 12. § (1) bekezdésben foglaltak szerint a bányatelekkel lefedett ingatlan bányászati célra történő igénybevételére kidolgozott ütemtervet – a bányatelek eljárás felfüggesztésének idejét figyelembe véve - elfogadta. 4./ A Bányakapitányság a rendelkező rész 3.5. pontjában a kérelmező javaslatában foglaltak figyelembevételével a tervezett bánya bányaveszélyek szerinti minősítését mellőzte, mivel a fő bányaveszélyek, valamint por-, és sugárveszély nem veszélyeztetik a bányát. 5./ A Bányakapitányság a rendelkező rész 5. pontja szerinti határ-, és védőpilléreket a Bt. 32. § (2) bekezdése, illetve a Vhr. 11. § (1) és 19. § (1) bekezdése alapján a bányavállalkozó kérelmére, az érdekeltek meghallgatásával, a közreműködő szakhatóságok állásfoglalása alapján jelölte ki. 6./ A Bányakapitányság az alábbiakra hívja fel a bányavállalkozó figyelmét: a) a határozat nem mentesít egyéb engedélyek beszerzése alól; b) a bányatelek megállapításától számított 5 éven belül a kitermelést meg kell kezdeni; c) a bányatelek megállapítása nem minősül a terület-igénybevétel megkezdésének; d) a bányatelek megállapítása nem változtatja meg a bányatelekkel lefedett felszíni ingatlanok tulajdonjogát, rendeltetését és használatát. Amennyiben a kérelmező bányászati célt szolgáló építményt vagy egyéb műtárgyat kíván létesíteni a bányatelek határán belül, annak megkezdése előtt köteles beszerezni a területileg illetékes építési hatóság engedélyét; e) a tervezett bányászati tevékenység során a mezőgazdasági rendeltetésű földek védelme érdekében - a földterületek bányászati célú ideiglenes vagy állandó jellegű igénybevétele, a művelési ág megváltozása esetén - a bányavállalkozó köteles beszerezni az illetékes földhivatal előzetes szakhatósági engedélyét, illetve indokolt esetben rendezni kell az igénybevett terület használati jogát. A bányászati létesítmények elhelyezése során be kell tartani az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet (OTÉK) előírásait, különös tekintettel a védőtávolságokra; f) a bányászati tevékenységgel okozott károkat a bányavállalkozó köteles megtéríteni; g) a bányatelek jogosítottja az építésügyi hatóságtól kérheti a bányatelek határai között fekvő házhelyekre az építési tilalom vagy korlátozás elrendelését, amennyiben a bányatelket az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezték; h) külfejtéses bányaművelésre szolgáló bányatelek megállapítását követően, de legkésőbb a Bt. 26/A. § (3) bekezdésének c) és e) pontjaiban említett ütemtervben megjelölt időpont előtt öt évvel, a bányavállalkozó jogosult a bányatelekkel lefedett ingatlanokra a vonatkozó építésügyi jogszabályok rendelkezései szerint építési és telekalakítási tilalom elrendelésének kezdeményezését kérni a bányafelügyelettől. A határidő elmulasztása esetén a bányavállalkozónak az építési tilalom kezdeményezésére vonatkozó jogai megszűnnek; i) a bányatelek jogosítottja nem jogosult a bányatelek határain belül előforduló más (jelen határozatban nem szereplő) ásványi nyersanyag kitermelésére. Ha a bányatelek jogosítottja olyan ásványi nyersanyagra bukkan, amelyre jogosultsága nem terjed ki, az előfordulást köte9
les bejelenteni a bányafelügyeletnek és kezdeményezheti a bányateleknek e nyersanyagra történő kiterjesztését, melyre elsőbbség illeti meg. j) bányászati tevékenységet csak jóváhagyott Műszaki üzemi terv szerint lehet megkezdeni és folytatni; k) a bányavállalkozó köteles az adataiban bekövetkezett változásokat 30 napon belül a bányakapitánysághoz bejelenteni; l) a tevékenységhez szükséges egyes létesítmények engedélyezése külön eljárás alá tartozik (96/2005. (XI. 4.) GKM rendelet 1. sz. melléklet). A kérelmező az 57/2005. (VII. 7.) GKM rendelet szerinti igazgatási szolgáltatási díjat befizette. A határozat elleni fellebbezés lehetőségét a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (Ket.) 98. § (1), valamint a 99. § (1) bekezdés, a fellebbezés esetén fizetendő igazgatási szolgáltatási díj mértékét az 57/2005. (VII. 7.) GKM rendelet írja elő. A Bányakapitányság a határozatát a Bt. 26. § (3) bekezdésben biztosított hatáskörében, a Ket. 71. § (1) bekezdés alapján adta ki. A Bányakapitányság illetékességét a 267/2006. (XII. 20.) Korm. rendelet biztosítja. Szolnok, 2010. február 18.
dr. Molnár József bányakapitány
10
