KOMPLEXVIZSGA KÉRDÉSEK KÜLÜGYI FŐSZAKIRÁNY (NEMZETKÖZI KAPCSOLATOK SZAK)
2010. február 1. Jellemezze a hidegháborús nemzetközi rendszert a szuezi válság alatt! – Ismertesse a szuezi válság nemzetközi körülményeit, következményeit és hatását a magyarországi események nemzetközi megítélésében! (A világpolitika és 1956) – Milyen biztonságpolitikai következményei voltak a szuezi válságnak a NATO fejlődésére? – Elemezze a szuezi válság következményeit Egyiptom szempontjából! Mutassa be a nasszerizmust! – Mutassa be a nemzetközi kapcsolatok realista és neorealista elméleteit! 2. Jellemezze az új típusú biztonsági kihívásokat a hidegháború utáni nemzetközi rendszerben! – Mutassa be a biztonságfogalom változását! – Mutassa be a NATO átalakulási folyamatát a ’90-es évek folyamán! – Milyen biztonsági kihívásokkal szembesült a magyar külpolitika a rendszerváltás kapcsán? 3. Milyen folyamatok alakítják az Arab-öböl térségének politikai viszonyait? – Ismertesse Irak tömegpusztító fegyverei kialakulásának folyamatát és a nemzetközi ellenőrzés történetét! – Milyen szerepet tölt be a régió az európai integráció külkapcsolati rendszerében? – Mutassa be az iraki-iráni háború előzményeit és következményeit! – Ismertesse a második (1990–1991) és a harmadik öbölháború (2003) eseménytörténetét, nemzetközi hátterét és a rendezés körülményeit! – Mutassa be a harmadik öbölháború (2003) nemzetközi jogi hátterét! 4. Jellemezze a nemzetközi rendszert a helsinki folyamat kapcsán! – Mutassa be az enyhülési folyamatot a helsinki értekezlet kapcsán! – Mutassa be a helsinki konferencia hatásait a magyar külpolitikára! – Ismertesse a NATO és az EPC szerepét a helsinki folyamatban! – Mutassa be az ún. „harmadik kosár” tartalmát (emberi jogok és kisebbségi jogok)! – Jellemezze a helsinki utótalálkozók (“follow up”) rendszerét! 5. Mutassa be a nemzetközi rendszer változásait a kelet-közép-európai rendszerváltások kapcsán! – Mikor, hogyan veszi kezdetét a csatlakozási folyamat a kelet-közép-európai térségben? – Mutassa be a biztonságpolitikai intézményrendszer tagsági rendszerének és partnerségi együttműködési rendszerének változását! – Válasszon egyet a magyar, a cseh, a lengyel vagy a román rendszerváltások közül, és mutassa be annak folyamatát! – Mutassa be a rendszerváltás folyamatát a magyar külpolitikában! – Hogyan tagozódnak be a kelet-európai államok a nyugati blokk gazdasági intézményeibe? – Fejtse ki: a kelet-közép-európai régió felbomlási folyamata és az államutódlás illetve államazonosság kérdése. 6. Jellemezze a második világháború után kialakult nemzetközi rendszert! – Mutassa be a hidegháborús blokkok kialakulását és megszilárdulását a két német állam létrejöttéig! – Hogyan jött létre a Biztonsági Tanács? Jellemezze működését, felépítését, szerepét és jelentőségét! – Mutassa be a párizsi békeszerződést és annak hatásait a magyar külpolitikára! – Hasonlítsa össze a háborús bűnösök felelősségre vonását a második világháború és a hidegháború után!
– Hogyan alakul ki a hidegháborús gazdasági intézményrendszer? 7. Értelmezze a terrorizmus jelenségét az alábbi kérdések segítségével! – Mi a terrorizmus? Jellemezze az „új” és a „régi” terrorizmus fogalmát, a fogalom változását! – A NATO hidegháború utáni stratégiai koncepcióiban hogyan jelenik meg a terrorizmus? – Hasonlítsa össze az EU és az Amerikai Egyesült Államok terrorizmussal kapcsolatos tevékenységét és biztonsági stratégiáit! – Mutassa be a hadviselők, kombattánsok jogállását! 8. Mutassa be az 1960-as évek Európáját! – Mutassa be az 1968-as csehszlovákiai eseményeket, értelmezze azokat a hidegháborús kontextusban! – Mutassa be a NATO 1966-os stratégiai koncepcióját és annak következményeit! – Jellemezze a Kádár-korszak elejének külpolitikáját a konszolidációig! – Hogyan és miért jön létre az EFTA? Jellemezze az együttműködés típusát! – Jellemezze azt a konjunktúrát, amelyet a világgazdaság az 1960-as évek alatt átélt! 9. Mutassa be az 1950-es évek Európáját! – Mutassa be az euroatlanti és regionális biztonsági rendszerek kialakulását! – Jellemezze az 1950-es évek magyar külpolitikáját! – Jellemezze a világgazdaság „aranykorát”! – Mutassa be az Európa Tanácsot, térjen ki létrejöttének körülményeire, a szervezet céljaira, szervezeti felépítésére! 10. Milyen szerepet játszik a fegyverkezési verseny a hidegháborús nemzetközi rendszerben? – Milyen szerepet játszottak a nukleáris fegyverek a hidegháborús nemzetközi rendszerben? – Mutassa be a nukleáris non-proliferáció folyamatát, az ehhez kapcsolódó multi-, és bilaterális szerződéseket, illetve az atomfegyver-mentes övezetek kialakulásának folyamatát! – Ismertesse a dél-ázsiai (India, Pakisztán) nukleáris fegyverkezés hátterét és regionális, valamint nemzetközi következményeit! – Milyen szerepet játszott az ENSZ a leszerelési, illetve a fegyverzetkorlátozási tárgyalásokban? – Mutassa be a magyar külpolitika viszonyát a fegyverkezési versenyhez, lehetőségeit és szerepét a tárgyalások során! 11. Hogyan befolyásolja a német egység a nemzetközi rendszert, és a nemzetközi rendszer a német egységet? – Hogyan jön létre a német egység? Mutassa be annak lépéseit és a nagyhatalmi álláspontokat! – Milyen szerepet játszott a magyar külpolitika a német egység létrejöttében? Jellemezze a folyamatot, illetve a magyar külpolitika dilemmáit! – Mutassa be az államutódlás kérdését a nemzetközi jogban! – Hogyan nyerte vissza Németország teljes szuverenitását, és milyen szerepet vállalt a hidegháború utáni konfliktusokban? – Hogyan alakulnak a lengyel-német kapcsolatok a német egység létrejöttével? 12. Milyen szerepet játszanak a kisebbségek a nemzetközi rendszerben? – Definiálja a kisebbség fogalmát! – Milyen volt a soknemzetiségű Monarchia nemzetiségi térképe? Hogyan befolyásolja az új magyar állam, Német-Ausztria és a Cseh-Szlovák Köztársaság létrejötte a Monarchia területén élt etnikumok viszonyát? – Mutassa be az Alapszerződéseket!
– Válasszon az alábbi konfliktusok közül és jellemezze azt: észak-ír kérdés / Dél-Tirol helyzetének rendezése / vallonok és flamandok helyzete a belga királyságban! – Jellemezze az etnikai konfliktus fogalmát; milyen válságkezelési technikákat ismer? – Mutassa be az emberi jogok egyetemessé válásának folyamatát és a regionális (európai) kisebbségvédelmi rendszerek kialakulását! 13. Mutassa be az olajválság hatásait az 1970-es évek nemzetközi rendszerére! – Hogyan és miért alakul ki az ENSZ égisze alatt az Új Nemzetközi Gazdasági Rend és az UNCTAD? – Milyen szerepet játszik az olaj a nemzetközi rendszerben? – Mutassa be az „el nem kötelezettek” mozgalmát! – Mutassa be a kőolaj és a földgáz szerepét a közel-keleti olajmonarchiák gazdaságában! – A keleti integrációban az egyik megújulási kísérlet volt a magyar Új Gazdasági Mechanizmus, ismertesse ennek kialakulását és lényegét! Hogyan jellemezné Magyarország külpolitikáját az 1970-es elején? – Mutassa be az interdependencia-liberalizmus elméletet! 14. Mutassa be az 1980-as évek nemzetközi rendszerét! – Mutassa be az 1980-as évek fegyverzetkorlátozási tárgyalásait! – Jellemezze az ún. „mini hidegháború” korszakát és annak diplomáciatörténeti eseményeit! – Mutassa be a Kádár-korszak nemzetközi kapcsolatait, a kádári konszolidáció külpolitikai törekvéseit! – Mutassa be a Szovjetunió afganisztáni intervencióját! – Mit értünk adósságválság alatt? Írja le a jelenséget és mutassa be az adósságválság kialakulását! 15. Jellemezze a regionális együttműködéseket! – Mutassa be a regionalizmus jelenségét! – Mutassa be a nemzetközi szerződések jogát (nemzetközi szerződések megkötésének eljárása, alkalmazásuk és megszűnésük)! – Mit tud Latin-Amerika és az Amerikai Egyesült Államok együttműködéséről? Hogyan és miért alakult ki, milyen intézményesült formái vannak? – Jellemezze a visegrádi együttműködés és a Duna Bizottság működését és szervezeti céljait! Válasszon egyet az alábbi nemzetközi szervezetek közül és jellemezze azt: CEFTA, EFTA, NAFTA! 16. Mutassa be az 1990-es évek nemzetközi rendszerét! – Mutassa be a hidegháború utáni nemzetközi rendszer főbb jellemvonásait! – Mutassa be az ICC statútumának, valamint a CTBT és a BTWC protokoll-szerződések létrehozásának nehézségeit, és a nem részes államok elutasításának okait! – Fejtse ki: globalizálódás és az új nemzetközi rend a hidegháború után! 17. Regionális konfliktusok – Balkán – Hasonlítsa össze a kilencvenes évek balkáni konfliktusaiban érintett etnikumokat kulturális jellegzetességeik alapján (nyelv, vallás)! – Mutassa be, hogy milyen szerepet vállalt az EK/EU az 1991 és 1995 között zajló balkáni háborúkban! Milyen béketervek születtek ebben az időszakban a nemzetközi közösség tagjainak kezdeményezésére? – Ismertesse a NATO és az EBESZ szerepvállalását a délszláv válságok során! – Milyen nemzetközi jogi problémák vetődtek fel a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság felbomlásával és az államutódlással kapcsolatban a kilencvenes évek elején? Milyen válaszokat adott erre a nemzetközi közösség? (Badinter bizottság és államelismerések.)
– Mutassa be Magyarország Balkán-politikáját a jugoszláv állam felbomlásának idején! – Legitim volt-e az 1999-es NATO-beavatkozás? Ismertesse a kérdés kapcsán a nemzetközi szereplők érdekeit, valamint mutassa be az érveket és ellenérveket! 18. Regionális konfliktusok I. – Tajvan és Kína – Mutassa be a tajvani kérdés történetét az amerikai-kínai kapcsolatok változásán keresztül! – Mutassa be a szuverenitás mai fogalmát és annak jelentőségét! Mutassa be Tajvan kapcsán a szuverenitás problémáját! – Milyen gazdasági reformokon ment keresztül Kína 1978-tól napjainkig? Mutassa be ezek szakaszait! – Mutassa be a Dél-kínai-tenger geopolitikai jelentőségét! – Mi a „két Kína” elv? Mikor és hogyan merült ez fel? 19. Regionális konfliktusok II. – Kasmír – Ismertesse a kasmíri kérdés történelmi hátterét, a háborúkat és a megoldás lehetőségeit! – Mutassa be a fegyveres erő alkalmazásának kérdését a mai nemzetközi jogban! – Milyen normatív követelményei vannak a hatékony válságkezelésnek? Mutassa be a hét pontot! – Hogyan befolyásolták az 1998-as kísérleti atomrobbantások a kasmíri válságot? – Ismertesse India gazdasági helyzetét függetlenségétől napjainkig! 20. Regionális konfliktusok III. – Az arab-izraeli válság – Mutassa be az öt arab-izraeli háborút és térjen ki a békefolyamat fontosabb eseményeire! – Mikor van szükség jószolgálati és közvetítői tevékenységre? Hogyan merül fel a két fogalom az arab-izraeli válság kapcsán? – Hogyan írja le Snyder és Diesing a nemzetközi válság anatómiáját? Jellemezze annak szakaszait! – Jellemezze a Camp David-i egyezményeket! Véleménye szerint miért nem hoztak tartós békét a térségben? – Hogyan szabályozza a nemzetközi jog a menekültek jogállását? – Mit értünk azalatt, hogy a negyedik arab-izraeli háború alatt a kőolajtermelő arab országok bevetették az „olajfegyvert”? IRODALOM: • Bokorné Szegő Hanna: Nemzetközi jog. Aula Kiadó, Budapest, 2003. • Bokorné Szegő Hanna– Böszörményi Jenő –Kemenszky Ágnes (szerk.): Nemzetközi kapcsolatok alapszótár. Aula, 2003. • Diószegi István: Az Osztrák-Magyar Monarchia külpolitikája 1867-1918. Vince Kiadó Tudomány –Egyetem sorozat. Budapest, 2001. • Fischer Ferenc: A megosztott világ. Dialóg Campus Kiadó, Budapest-Pécs, 2001. • Fülöp Mihály –Sipos Péter: Magyarország külpolitikája a XX. században. Aula, Budapest, 1998. • Gaddis, John Lewis: Most már tudjuk. Európa Kiadó, Budapest, 2000. • Horváth Jenő (szerk.): Világpolitikai lexikon. Osiris, 2005. • Juhász József: Volt egyszer egy Jugoszlávia. Aula, 1999. • Juhász et al.: Koszovó –Egy válság anatómiája. Osiris, 2000. • Kissinger, H.: Diplomácia. Panem, McGraw-Hill, Grafo, 1998. • Németh István (szerk.): 20. századi egyetemes történet I-I. Osiris, 2005. • Ormos Mária –Majoros István: Európa a nemzetközi küzdőtéren. Osiris, 2003. • Romsics Ignác: Magyarország története a XX. században. Osiris, 2005.
• • • • •
Romsics Ignác: Nemzet, nemzetiség és állam Kelet-Közép- és Délkelet-Európában a 19. és 20. században. Napvilág, Budapest, 1998. Romsics Ignác: Volt egyszer egy rendszerváltás. Rubicon, Budapest, 2003. Rostoványi Zsolt: Együttélésre ítélve. Zsidók és palesztínok küzdelme a Szentföldért. Corvina Kiadó, Budapest, 2006. Szávai Ferenc: Az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlásának következményei. Az államutódlás vitás kérdései. Pécs, 2004. 334 p. Wandycz, Piotr S.: A szabadság ára. Kelet-Közép-Európa története a középkortól máig. Osiris. Budapest, 2004.
