KOMPLEXVIZSGA KÉRDÉSEK Nemzetközi tanulmányok szak Európa főszakirány AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ TÖRTÉNETE 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7.
Ismertesse, csoportosítsa a második világháború utáni európai egységtörekvéseket! Ismertesse az ESZAK legfontosabb eredményeit! Mit jelent az „üres székek politikája” és milyen eredményre vezetett! Mutassa be az Egységes Európai Okmány fő rendelkezéseit! Ismertesse Görögország EK-felvételének körülményeit és motívumait! Sorolja fel az ún. maastrichti konvergencia kritériumokat! Milyen hatással volt a német újraegyesítés az európai integrációra? Mutassa be a felmerült félelmeket is! 8. Ismertesse és értékelje röviden a koppenhágai kritériumokat! 9. Ismertesse a nizzai csúcstalálkozó fő vitatémáit és döntéseit! 10. Ismertesse az Európai Konvent fő vitatémáit és javaslatait! EURÓPA-POLITIKÁK 1. Mutassa be az európai integráció legfontosabb elméleteit! 2. Milyen tényezőkben, folyamatokban, eszközökben fejeződik ki a nemzetállami befolyás, hatalom, érdekérvényesítés az európai integrációban? 3. Mutassa be Németország integrációs politikáját az egyesülés előtt és után! 4. Jellemezze a thatcheri brit Európa-politika sajátosságait! 5. Hasonlítsa össze Nagy-Britannia integrációs politikáját a Major- és a Blair-korszakban! 6. Jellemezze Franciaország integrációs politikáját a IV. köztársaság és De Gaulle (V. köztársaság) alatt! 7. Mutassa be a Mitterrand- és Chirac-korszak Európa-politikáját! 8. Értékelje a Európai Közösség szerepét Írország gazdasági modernizációjában! 9. Mutassa be Ausztria európai integrációjának történelmi szakaszait, a csatlakozás körülményeit, feltételrendszerét! 10. Ismertesse Belgium Európa-politikáját meghatározó sajátosságokat és tényezőket! EURÓPAI KÖZÖSSÉGI JOG 1. Az áruk szabad mozgása: az áruk fogalma, árumozgások, a belső vámok és azzal egyenértékű díjak tilalma, a megkülönböztető belföldi adózás tilalma. 2. Az áruk szabad mozgása: a mennyiségi korlátozások és az azokkal azonos hatású intézkedések tilalma, Cassis de Dijon ügy, Dassonville-formula, Keck-ügy. 3. Az áruk szabad mozgása: a mentességi záradék, Európai Közösségek Bizottsága v. Francia Köztársaság ügy, Conagate-ügy. 4. A munkaerő szabad áramlása: a munkavállaló fogalma a Luxemburgi Bíróság esetjogában, munkavállalók szociális jogai, az ESZA. 5. A letelepedés szabadsága Római Szerződés 54. cikke szerint, a másodlagos letelepedés. 6. A szolgáltatásnyújtás szabadsága. 7. Versenyszabályok a Római Szerződésben. 8. Illetékesség, hatáskörök, az EU jogi személyisége (Alkotmány). 9. Az Európai Bíróság (Alkotmány). 10. A döntéshozás és az új szavazati rend, a vétójog korlátozása a döntéshozásban (Alkotmány).
1
NEMZETKÖZI TÁRGYALÁSOK 1. Értelmezze a JoHari-ablak használatát tárgyalási helyzetben! Mit ért többcsatornás és többszintű kommunikáción? A kommunikáció milyen típusait ismeri? Soroljon fel, s elemezzen néhány nem verbális kommunikációs jelet! 2. Az érvelés néhány szabályát sorolja fel, s röviden elemezze! Milyen tárgyalási eszközöket ismer? Mikor és milyen tárgyalási eszközöket alkalmazna? Milyen bizalomerősítő intézkedéseket ismer a tárgyaláselmélet? 3. Rábeszélés, meggyőzés a tárgyalásokon. Tárgyalási válság: megoldási lehetőségek. Tárgyalási eredmény szövegezése: szempontok. Milyen tárgyalási stílusokat ismer? 4. Mit ért tárgyalási stratégia alatt? Értelmezze a tárgyalási stratégia meghatározását! Elemezze a tárgyalási felkészülés szempontjait! 5. Mit ért tárgyalási taktikán? Az utasítás szerepe a tárgyalásokon. Utasítás végrehajtása - fázisai. Utasítás végrehajtás - első fázis: „haditerv”. Értelmezze! 6. Helyzetelemzés motivációi, lélektani igényei. Hízelgés és provokáció helye, szerepe a tárgyalásokon. Hiúság, sznobizmus és tárgyalások. Félelem és harag mint tárgyalásokat befolyásoló emóciók. 7. A delegáció: összeállításának, működésének szempontjai. A küldöttség-vezető és a tagok együttműködése, ennek „szabályai”. A tárgyaló mint jellem. Értelmezze! A tárgyaló mint egy adott közösség képviselője. Miként hat ez a tárgyalásokra? 8. Tekintély és méltóság a tárgyalásokon. Mit ért empátián? Mi a szerepe ennek a tárgyalásokon? A tárgyaló mint „színész“, szerepjátszó. Elemezze ennek hatását! 9. Értelmezze a küldöttség szerepét, lényeges vonásait és a rá vonatkozó elméleteket! Sokoldalú tárgyalások eltérései a kétoldalú tárgyalásokéitól. Értelmezze a többoldalú tárgyalások konfliktushelyzeteit és lehetséges megoldásukat! 10. A többoldalú tárgyalások formái, eljárási rendjei. Külső formai jegyek. Többoldalú tárgyalások ügyrendi kérdései, tisztségviselői. Feladatok, lehetőségek. EURÓPAI KÖZÖS POLITIKÁK I. 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10.
Mutassa be az EU energiapolitikájának fontosabb területeit! Mutassa be a Kovács László jelenlegi magyar EU biztos jelenlegi munkakörét! Mutassa az EU tagállamainak atomenergiával kapcsolatos politikáit! Mutassa be az 5. környezetvédelmi akcióprogramot! Mutassa be az EU közlekedési politikájának legfontosabb területeit! Mutassa be a közös agrárpolitika kiépítésének folyamatát! A TEN szerepe az európai közlekedési hálózatokban. A legfontosabb TEN projektek. A Kohéziós Alap szerepe a kohéziós országok közlekedésében. A Kohéziós Alap szerepe a kohéziós országok környezetvédelmében. Az ISPA Magyarországon. EURÓPAI KÖZÖS POLITIKÁK II. AZ EU KÖRNYEZETVÉDELMI POLITIKÁJA
1. 2. 3. 4.
Ismertesse, hogy az EU milyen elvek alapján osztja fel a környezetvédelmi kvótákat! Hasonlítsa össze Magyarország és az EU természetvédelemre vonatkozó általános szabályozását! Mutassa be az EU 5. környezetvédelmi akcióprogramját! Ismertesse az EU környezetvédelmi politikájának alapját képező fenntartható fejlődés alternatív megközelítésének módjait! 5. Ismertesse és értékelje az EU környezetpolitikai döntési mechanizmusainak fejlődését! 6. Foglalja össze az EU kulcságazatokkal kapcsolatos környezetvédelmi prioritásait!
2
7. Hasonlítsa össze az uniós és a magyar környezetvédelmi szabályozás által lefedett környezetvédelmi területeket! 8. Ismertesse a magyar környezetvédelmi mozgalmak EU-s kapcsolatait! 9. Foglalja össze az EU környezetpolitikájának fejlődési szakaszait! 10. Ismertesse a hazai és az uniós környezetvédelmi intézkedések általános hasznait! vagy AZ EU KÖZÖS AGRÁRPOLITIKÁJA 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10.
Mutassa be a közös agrárpolitika kialakulásának folyamatát (célok, alapelvek és eszközök)! Mutassa be közös agrárpolitika reformját (főbb reform-intézkedések és azok kiváltó tényezői)! Jellemezze a közös agrárpolitika intézményrendszerét és döntéshozatali mechanizmusát! Melyek a közös piaci szervezetek – mutasson be egyet közülük! Mutassa be a vidékfejlesztést mint a közös agrárpolitika második pillérét. Sorolja fel a közös agrárpolitika céljait! Mikor és milyen feltételek között kezdődött a területi támogatások alkalmazása? Melyek azok a közös piaci szervezetek, amelyekben van intervenciós felvásárlás? Melyek a vidékfejlesztési célterületek? Milyen területekre terjed ki a GATT/WTO mezőgazdasági megállapodás? vagy AZ EU KÖZÖS KÜL-, BIZTONSÁG- ÉS VÉDELEMPOLITIKÁJA
1. Jellemezze az Európai Politikai Együttműködés szerepét az 1970-es és az 1980-as években. Milyen válaszokat adott az EPC a 70-es és 80-as évek főbb biztonságpolitikai konfliktusaira? 2. Jellemezze a Közös Kül- és Biztonságpolitika döntéshozatali mechanizmusát az Európai Unió Szerződésében! 3. Fejtse ki részletesen, milyen változásokat hozott az Amszterdami Szerződés a Közös Kül- és Biztonságpolitika tekintetében. 4. Értékelje az EU és a WEU közeledésének folyamatát, mutassa be az együttműködés nehézségeit és eredményeit. 5. Ismertesse a CESDP kialakulásának körülményeit, a hozzá kapcsolódó fontos nemzetközi megállapodásokat, konferenciákat. 6. Ismeresse Nagy-Britannia, Franciaország és Németország viszonyát az EU Közös Biztonság és Védelmi Politikájához. 7. Hasonlítsa össze a EPC-t a CFSP-t és az ESDP-t hatáskör, eszközrendszer, döntéshozatali mechanizmus és hatékonyság szempontjából. 8. Értékelje a transzatlanti kapcsolatok biztonságpolitikai dimenzióját a CFSP fejlődésének tükrében. 9. Mutassa be az 1950-es és az 1960-as évek európai biztonságpolitikájának legnagyobb dilemmáit. 10. Melyek a „petersbergi feladatok”, hogyan kapcsolódnak az EU biztonságpolitikai célkitűzéseihez? vagy AZ EU REGIONÁLIS POLITIKÁI 1. Mutassa be a NUTS régiók rendszerét az EU tagállamaiban Németország, Franciaország és Magyarország példáján! 2. Hasonlítsa össze a Strukturális Alapok célkitűzéseit 1989–1999 és 2000–2006 között! 3. Mutassa be a Strukturális Alapok működésének alapelveit! 4. Hasonlítsa össze a különböző alapok által támogatott projektek típusait! 5. Milyen dokumentumokat kell a Kohéziós Alap forrásainak igénybevételéhez egy tagállamnak bemutatnia? 6. Mutassa be az AGENDA 2000 c. dokumentumot! 7. Mutassa be a Delors-I. csomagot!
3
8. Mutassa be a TEN és a Strukturális Alapok kapcsolatát! 9. Mutassa be az Előcsatlakozási Alapokat! 10. Mutassa be az első magyar NFT-t! vagy AZ EU SZOCIÁLIS POLITIKÁJA 1. Az EU szociális politikájának kialakulása, szociális alapjogok az Egységes Európai Okmánnyal módosított Római Szerződésben. 2. A Közösségi Charta a Munkavállalók Alapvető Szociális Jogairól. 3. Közösségi programok a foglakoztatás és szociálpolitikára, a Szociálpolitikai Fehér Könyv. 4. Az Alapvető Jogok Chartájának a szociális jogokról szóló cikkei. 5. Az Európai Szociális Alap és 1999-es reformja. 6. Az ún. Lisszaboni Stratégia célkitűzései. 7. Az ún. KOK –jelentés, (javaslatok és kezdeményezések). 8. Az új Szociálpolitikai Menetrend 2000–2005 célkitűzései. 9. A szociálpolitika és foglalkoztatáspolitikához tartozó területek. 10. A Maastrichti Szerződés Szociális Szociálpolitikai Jegyzőkönyve. vagy RENDŐRSÉGI ÉS BŰNÜGYI EGYÜTTMŰKÖDÉS AZ EU-BAN 1. Hogyan működik a schengeni rendszer a gyakorlatban? 2. Jellemezze az amszterdami reformok hatását a bel- és igazságügyi együttműködésre! 3. Mik voltak és mik lesznek még a jövőben Magyarország schengeni tagságig vezető útjának főbb állomásai? 4. 1-2 oldalban jellemezze Svédország menkültügyi és bevándorláspolitikáját! 5. Hogyan alakult ki a rendőri együttműködés az Európai Unióban? 6. Hogyan alakult az Európai Parlament szerepe a bel- és igazságügyi együttműködés területein a kezdetektől napjainkig? 7. Milyen változtatásokat tartalmaz az Alkotmányos Szerződés a bel- és igazságügyi együttműködés területein? 8. Mit jelent a tamperei folyamat és milyen főbb célkitűzéseket fogalmaztak meg ennek keretében? 9. Jellemezze a határon túli magyarság és Magyarország schengeni tagságának problematikáját! 10. Mik a főbb jellemzői az 1989-1997-es időszaknak a bel- és igazságügyi együttműködés szempontjából? INTEGRÁCIÓ GAZDASÁGTANA 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10.
Ismertesse és értékelje az integráció elmélet főbb irányzatait! Elemezze az „egységes piac” főbb intézkedéseit, s azok állását az EU-ban! Hogyan és milyen módszerekkel elemezhetjük az integráció előny-hátrány mérlegét? Elemezze az integráció érettség, valamint a csatlakozási-tagsági kritériumok teljesítése helyzetét az újonnan csatlakozott országokban! Mi a gazdasági és monetáris unió? Értékelje az EU monetáris integrációját! Mi a különbség a közös piac és az egységes piac között? Melyek az „optimális valutaövezet” főbb követelményei? Melyek a közös politikák és a gazdaságpolitikai koordináció főbb területei? Melyek a „strukturális alapok”? Sorolja fel a koppenhágai csatlakozási kritériumokat!
4
KÖZÉP- ÉS KELET-EURÓPA ÉS AZ EU 1. 2. 3.
Ismertesse röviden Halecki, Bidlo, Bibó és Szűcs Jenő Európa- (Közép-Európa-) koncepcióit! Mutassa be az államszocialista rendszerek gazdaság-, társadalom- és kultúrapolitikáját! Melyek voltak a sikeres gazdasági átalakulás összetevői a térség országaiban a rendszerváltást követően? 4. Mutassa be, hogy a privatizáció vonatkozásában milyen eltérő utakat jártak be a térség országai (jellemzők, előnyök, hátrányok)! 5. Vázolja a társadalmi szerkezetváltás fő jellemzőit a KKE-i országokban! 6. Vázolja Csehország viszonyát az európai integrációhoz a kilencvenes években! 7. Vázolja Szlovákia viszonyát az európai integrációhoz a kilencvenes években! 8. Vázolja Horvátország viszonyát az európai integrációhoz a kilencvenes években! 9. Milyen kezdeményezésekkel, programokkal támogatta az EU Délkelet-Európát a kilencvenes években? 10. Mutassa be a csatlakozási tárgyalások menetét!
5
