Magyarország társadalmi-gazdasági földrajza 2006-2007. tanév őszi félév III. évf. geográfus/földrajz szak Energiagazdálkodás Magyarországon & Gépipar, vegyipar összehasonlítása Ballabás Gábor
[email protected]
Szén- vagy lignittüzelésű blokkok - jövőjükre nézve (leegyszerűsítve) három alternatívát lehetett felvázolni: 1. a gazdaságtalan és/vagy környezetszennyező széntüzelésű blokkok bezárása illetve kiváltása anélkül, hogy az ország villamosenergiatermelő kapacitása csökkenne (Inota, Bánhida) 2. áttérés részben vagy egészében új, környezetbarát tüzelőanyagra (Ajka, Kazincbarcika, Pécs) 3. a szén alapú vagy lignit alapú tüzelés nem változik, de konkrét nagy értékű környezetvédelmi beruházások (füstgáz-kéntelenítő építése a mátrai és oroszlányi hőerőművekben) megvalósításával környezetvédelmi szempontból továbbéltethetők ezek az erőművek
Az oroszlányi hőerőmű kéntelenítő berendezése - magyar villamosenergia-termelés 6,5%-a (2002.) - kén-dioxid kibocsátás 38%-a (2002.) - 400 mg/m3 határértékhez képest 12-14 ezer mg/m3 (2004-ig) SO2 - az erőmű továbbéltethető a vezetőség értékelése szerint : Retrofit Program (részben felújítás, részben új beruházások) - része a Lurgi cég által épített füstgáz-kéntelenítő - nedves, meszes eljárás (110 kt/év mészpor valamint 80 t/óra víz felhasználva – keletkezik 170 kt/év gipsz – elhelyezés kérdéses) - a berendezés 2005 januárjában átadva – hatékonysága a cég tájékoztatása szerint 97,2%-os - a cég továbbéltetése ettől kezdve már nem elsősorban környezetvédelmi kérdés
Forrás: www.vert.hu
Forrás: GKM
Forrás: GKM
Villamosenergia-export és import 2004-ben
Forrás: MVM Rt.
Forrás: MVM Rt.
Villamos-energia felhasználás 1925-2002
Forrás: GKM
Összegzés – a magyar villamosenergia-rendszer - az ellátásbiztonságot a jelenlegi fogyasztás mellett importenergia (elsődleges és másodlagos energiahordozók) bevonásával tudja garantálnia - termelő berendezések (részben privatizáltak) egy része műszakilag elavult, alacsony hatékonyságú, viszont jelentős új, korszerű beruházások (Bp. Erőmű Rt egyes erőművei, Csepel, Debrecen stb.) - a folyamatirányítás, a szállítás, elosztás megbízhatóan működik (utóbbi, teljesen privatizált), de kevéssé rugalmas; nagy hálózati veszteségek - jelentős változás az energiahordozó struktúrában (szén helyett előtérben az import földgáz és az atomenergia, alárendelten biomassza tüzelés) - a jelentős környezetszennyezések (pl.: por, SO2 )vonatkozásában kiemelkedő eredmények, de más vonatkozások (NOX, CO2) kisebb vagy jelentéktelen előrelépés; veszélyforrások a nem elégséges biztonságú pernye- és salakhányók - közeljövő: Paks továbbélésével az alternatív energiahordozók (főleg biomassza, geotermia, szélenergia) kisebb léptékű fejlesztése várható csak 2015-ig
Kitörési pontok egyike: a megújuló energiaforrások alkalmazása
Forrás: GKM
A megújuló energia használatának szükségességének szempontjai
Forrás: GKM
Megújuló energiaforrások Magyarországon (PJ/év)
Magyarország éves energiaigénye 1040 PJ Ennek 60%-a (583 PJ) import Forrás: Bohoczky F.: Energiapolitika, energiatakarékosság, megújuló energia források
EU elvárás Magyarország felé 2010-ig: – a jelenlegi 3,6%-os megújuló energiahordozó részarány növelése (+hosszú távú energiatakarékossági program) – a megújulókkal termelt villamos energia 0,8%-os részarányának 3,6%-ra történő növelése 2005-re várható megújuló alapú villamos energia termelés Magyarországon GWh - Részarány % Vízerőművi termelés 180,0 - 0,53 Biogáz alapú termelés 21,0 - 0,06 Szélerőművi termelés 6,1 - 0,02 Biomassza vill. en. termelése 840,0 - 2,47 Összes megújulóból termelt 1047,1 - 3,08/2,55 Forrás: Bohoczky F.: Várható hazai áramtermelés 34.000 GWh Várható bruttó fogyasztás 41.000 GWh
Energiapolitika, energiatakarékosság, megújuló energia források
Forrás: VÁTI Kht. 2005.
A két ipari ágazat (vegy- és gépipar) alapvető mutatóinak összehasonlítása
Az ipar ágazati szerkezete (bruttó termelési érték alapján, %) 100% 90%
24
20
23
80% 20
70% 60% 50%
20 3 4
3 11
13 3
20% 10%
10 2
Élelmiszeripar
15
Könnyűipar
Építőanyag-ipar
Vegyipar
20
Gépipar
40% 30%
14
42 21
27
Energiaipar
Kohászat
20
Bányászat 4 4 11
0% 1950
4
8
11
7
6
6
7 1
1970
1991
2000
9
Az ipar termelésének megoszlása alágak szerint, 1994–2001 (Forrás: KSH) 100%
80%
1 1 1 1 3 4 3 4
1 1 1 1 3 3 3 5
1 1 1 1 3 3 3 4
1 1 1 1 3 3 3 4
1 1 1 1 3 3 3 4
1 1 1 1 3 3 3 4
4
4
4
4
4
8
8
7
9
60%
12
40%
6
5
5
7
6
7
7
9
9
7
11
11
10
9 7 8
8
9
9
9
7
1 1 1 3 3 3 4
4
0 1 1 1 3 3 3 4 4
11
16
15
Egyéb feldolgozóipar Egyéb nemfém ásványi termék gyártása Textilipar Gumi-, műanyag termék gyártása
14
14 12
9
6
5
4
Fafeldolgozás
Gép, berendezés gyártása
14
14
Bőr, cipőipar
4
12 15
Bányászat
15
15
Papírgyártás, kiadói, nyomdai tevékenység Kokszgyártás, kőolaj-feldolgozás, nukleáris fűtőanyag gyártása Vegyi anyag, termék gyártása
17 20% 24
0%
24
1994
1995
20
Villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás
10
6
4
4
23
Fémalapanyag, fémfeldolgozási termék gyártása
18
13
18
24
25 Járműgyártás Élelmiszeripar
1996
1997
1998
1999
2000
2001
Villamos gép, műszer gyártása
A termelés vo lumenindexei ipari alág akban 1996-2002. (1992=100%) Koks zgyártás , kőolajfeldolgozás , nukleáris fűtőanyag gyártás a
1 800,0
Vegyi anyag, termék gyártás a
1 600,0 1 400,0
Gumi-, műanyag termék gyártás a
%
1 200,0
Gép, berendezés gyártás a
1 000,0 800,0
Villamos gép, műs zer gyártás a
600,0 400,0
Járműgyártás
200,0 0,0
IP AR
1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 Forrás: KSH, Iparstatisztikai évkönyv 2002
Az ipar belföldi és exportértékesítésének megoszlása az ipar fontosabb alágaiban, 2002. (Forrás: KSH)
A fontosabb ipari alágak hozzájárulása az ipar összes exportértékesítéséhez, 2002. (Forrás: KSH. 2002.)
Egyéb feldolgozóipar
Gumi-, műanyag termék
Fafeldolgozás
Papír és nyomda
Építőanyagipar
Bőr és cipő
Textilipar
Bányászat
Gép, berendezés
Kohászat
Élelmiszeripar
Feldolgozóipar
Ipari átlag
Vegyi anyag, termék
Járműgyártás
Energiaipar
Villamos gép, műszer
Koksz, kőolajfeld.
Az egyes ipari alágak szervezeti struktúrája (a vállalkozások létszám-kategóriája szerint, 2000)
100%
90%
80%
70%
60%
300 fő felett
50%
50-299 fő közötti
40%
20 -49 fő közötti
30%
10-19 fő közötti
20%
5-9 fő közötti
10%
0%
A fontosabb ipari alágakban foglalkoztatottak megoszlása állománycsoportok szerint, 2002. (Forrás: KSH 2002.)
Az alkalmazásban állók átlagos havi bruttó keresete az iparban a fontosabb alágak szerint, 2001., 2002. (Forrás: KSH 2002.)
Esettanulmány: a magyar vegyipar jellemzői
Vegyipar jellemzői • Kemizálás: A vegyipari termékek fokozott felhasználása, termelésük fejlesztése, a kémiai folyamatok alkalmazása, a nyersanyagok komplex kihasználása. • Jellemzői: – Kiindulási anyag anyagi tulajdonságainak megváltoztatása – Erősen gépesített – Minőségi munkaerőigény – Magas termelékenység – Nagy nyersanyagmennyiség mozgatása – Magas értéknövekedés – Magas tőkekoncentráció – Nyersanyagot igényel, illetve biztosít más iparágaknak – Magas K+F – Kombinát jellegű település
A vegyipar statisztikai elhatárolása • KSH – kőolaj-feldolgozó ipar, vegyi anyag és termék gyártása, műanyag-feldolgozás és a gumiipar = vegyipar • OECD – kizárólag a vegyi anyagok gyártását sorolja ide, az előző hármat nem (24-es NACE kód) • Magyar Vegyipari Szövetség, KSH, EU és nemzetközi szervezetek a 24-es NACE kódra a szűk vegyipar elnevezést használják
NACE kód • Az EU-ban használatos ún. “gazdasági tevékenységek nemzeti osztályozási rendszere” (National Classification of Economic Activities). Magyar megfelelője a KSH által kialakított TEÁOR, vagyis a Tevékenységek Egységes Ágazati Osztályozási Rendszere.
Használatos NACE kódok 23
Kőolaj-feldolgozás
24 Vegyi anyagok gyártása 2411 2413 2415 2420 2440
Ipari gázok 2412 Színezékek, pigmentek Szervetlen vegyi anyagok 2414 Szerves vegyi anyagok Műtrágyák 2416 Műanyag alapanyagok Növény védőszerek 2430 Festékek, lakkok Gyógyszerek 2451 Mosószerek, tisztítószerek 2452 Illatszerek, testápolási cikkek 2460 Egyéb vegyi termékek 2470 Vegyi szálak
2510
25 Gumi- és műanyag termékek Gumitermék 2520 Műanyag termék
A vegyipar al- és szakágazatai Forrás: KSH
A te rme lé s v o lume ninde xe i a v e g yipar alág aiban 1996-2002 350,0
1992 = 100%
300,0 250,0 200,0 150,0 100,0 50,0 0,0 1996
1997
1998
1999
2000
2001
2002
Ko ks zgyá rtá s , kő o la j-fe ldo lgo zá s , nukle á ris fűtő a nya g gyá rtá s a Ve gyi a nya g, te rmé k gyá rtá s a Gumi-, műa nya g te rmé k gyá rtá s a IP AR
Adatok forrása: KSH 2002.
1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10.
A 10 legnagyobb termelési értékű vegyipari szakágazat 2001 (millió forint) Értékesítés Termelés Megnevezése összesen belföldre exportra Kőolaj-feldolgozás 558 979 568 790 425 747 143 043 Gyógyszerkészítmény gyártása 272 588 262 056 85 060 176 996 Műanyag-alapanyag gyártása 239 258 244 651 103 822 140 828 Egyéb műanyag termék gyártása 123 306 123 662 67 409 56 253 Műanyag csomagolóeszköz gyártása 92 118 91 886 52 608 39 277 Műanyag fólia, cső gyártása 83 383 82 663 50 583 32 080 Tisztítószer gyártása 54 420 54 207 32 881 21 326 Gumiabroncs, gumitömlő gyártása 48 648 48 780 7 537 41 243 Egyéb gumitermék gyártása 47 753 47 312 16 355 30 957 Műtrágya, nitrogénvegyület gyártása 34 819 31 915 27 033 4 883
Forrás: KSH 2002.
A magyar vegyipar termelés-szerkezete 2002
32,3
Szerves -szervetlen
6,2
Kozm., tisztítószer
7,5
Gyógyszerek Egyéb Műanyagok
36,4
31,3
Lakk, festék Műtrágya Növ.szer Ipari gázok Műszál Egyéb
4 4,6 1,3 3 1,9 2,8
Forrás: MAVESZ
Az e xpo rté rté ke s íté s v o lume ninde xe i a v e g yipar alág aiban, 1996–2002
1992 = 100%
600,0 500,0 400,0 300,0 200,0 100,0 0,0
1996
1997
1998
1999
2000
2001
2002
Koks zgyá rtá s , kőola j-fe ldolgozá s , nukle á ris fűtőa nya g gyá rtá s a Ve gyi a nya g, te rmé k gyá rtá s a Gumi-, műa nya g te rmé k gyá rtá s a IP AR
Adatok forrása: KSH 2002.
Az alkalmazásban állók száma állománycsoportok szerint, 2001 Ág az at
kó dja
Fiz ikai
Sz e lle m i
Ös s z e s e n
m e g ne ve z é s e fo g lalko z ás úak s z ám a fő
231
Koks z gyá rtá s
…
…
…
232
Kőola j-fe ldolgoz á s
6 007
4 531
10 538
233 23
Nukle á ris fűtőa nya g gyá rtá s a Ko ks z g yártás , kő o laj-fe ldo lg o z ás , nukle áris fűtő anyag g yártás a
6 796
4 705
11 501
241
Ve gyi a la pa nya g gyá rtá s a
7 827
4 572
12 399
242
Me z őga z da s á gi ve gyi te rmé k gyá rtá s a
417
218
635
243
Fe s té k, be vonóa nya g gyá rtá s a
936
643
1 579
244
Gyógys z e rgyá rtá s
7 492
6 299
13 791
245
Tis z títós z e r, te s tá polá s i c ikk gyá rtá s a
1 867
1 062
2 929
246
Egyé b ve gyi te rmé k gyá rtá s a
1 060
595
1 655
247
Ve gyi s z á l gyá rtá s a
848
328
1 176
24
Ve g yi anyag , te rm é k g yártás a
20 450
13 714
34 164
251
Gumite rmé k gyá rtá s a
6 185
1 510
7 695
252
Műa nya g te rmé k gyá rtá s a
20 145
5 067
25 212
25
Gum i-, m űanyag te rm é k g yártás a
26 338
6 569
32 907
–
–
–
Forrás: Cartographia, 1997.
• Koncentrált területi szerkezet - hagyományos telephelyek: • Budapest - gyógyszergyártás (Richter, EGIS, Chinoin) - növényvédőszer-termelés (BV Rt., Chinoin) - kozmetikai és háztartási-vegyipar (Egyesült Vegyiművek Rt.) - gumiipari termékek - lakkok, festékek • Százhalombatta - az ország legnagyobb kapacitású kőolajfinomítója - komplex tevékenység (6,5 millió tonna/év kőolajfeldolgozó kapacitás, jelenleg csak itt vákuumdesztilláció; benzin- és gázolajkeverés; vegyipari benzinek; fűtőanyagok; kéntelenítés: évi 50.000 t S előállítva; polisztirol-gyártás) • Gödöllő - HUMAN Rt. - gyógyszer és oltóanyag-termelés - AVON - új elosztó központ -multilevel marketing
• Veszprém megye keleti területe: - Pét (Várpalota)- nitrogén- és komplex (NPK) műtrágyák - Peremarton - NPK- műtrágyák, robbanóanyagok -kft-k - Balatonfűzfő - Nitrokémia Rt. - növényvédőszerek, polisztirol-gyártás • Észak-Magyarország - Tiszaújváros - Tiszai Finomító - gázolaj- benzinkeverés; vegyipari benzin, fűtőolaj-termelés TVK és leányvállalatai - olefin; polietilén- és polipropiléngyártás (305 kt és 140kt/év kapacitás); nitrogén-műtrágyák, lakkok, ragasztók, festékek; műanyag-feldolgozás - Kazincbarcika - Borsodchem Rt. - műanyag-alapanyag és műanyagfeldolgozás (PVC); nitrogén-műtrágyagyártó kapacitás; - Sajóbábony - ÉMV Rt. felszámolva + kft-k növényvédőszerek; műanyag-alapanyagok gyártása
• Egyes vegyipari központok: - Alkaloida - Tiszavasvári - gyógyszerek - Biogal - Debrecen - gyógyszerek - Henkel Magyarország- Vác- ragasztók, Szolnok - mosóporok (ex TVM), Kőrösladány - háztartási tisztítószerek (Clorox) - Unilever Magyarország - Nyírbátor - háztartás-vegyipari termékek - Zoltec-Magyar Viscosa Rt. - Nyergesújfalu - szintetikus szálak gyártása - MOL Rt. Zalaegerszeg- bitumen; Szőny - kenőanyaggyártás műanyag-feldolgozás - kevésbé koncentrált területi szerkezet - műanyag-gyártó kapacitású cégek és telephelyek mellett - Pannonplast Rt. - holding (Bp., Szombathely, Debrecen) - Graboplast Rt. - Győr - zöldmezős beruházások - ALPLA - Tatabánya
A rendszerváltás hatása a magyar (vegy)iparra • a keleti piacok elvesztése (gyógyszer, gumiipar)– minőségi problémák • a belföldi kereslet visszaesése – lakosság, más ágazatok (például mezőgazdaság: műtrágya és növényvédőszerfelhasználás visszaesése) • növekvő importverseny - gyógyszerek, műanyagipar, festékgyártás • A hazai ipar kapacitásainak közel fele feleslegessé vált (műtrágya, növényvédőszer-gyártás) • A fokozódó külföldi működőtőke befektetések révén az ipari struktúra újra jelentősen átalakult - jelentős beruházások • A szocialista örökség nagyobb súlya ma is jelen van az iparban - vegyipar területi koncentrációja
Privatizációs példa: a magyar gyógyszeripar külföldi tulajdonosai
Nagy magyar gyógyszeripari cégek fő tulajdonosai Forrás: GM
Összefoglalás: - az 1990-es évekre a vegyipar nemzetgazdasági súlya csökkent (termelés, export értéke, aránya), de ma is jelentős tényező (az ipari termelés 16, értékesítés 17, export 16%-át adta 2000-ben, foglalkoztatás 10% alatt – erős gépesítettség, magas termelékenység) - a gazdasági szerkezetváltás miatt számos ágazat jelentősége lecsökkent (pl.:műtrágya- növényvédőszer-gyártás), de köszönhetően a privatizációnak és az új külföldi tőkeberuházásoknak például a gyógyszergyártás és műanyaggyártás és -feldolgozás területén bizonyos termelés- és exportnövekedés mutatható ki az 1990-es évek második felétől - térszerkezetben (koncentráció) és foglalkoztatásban máig meghatározóak az 1960-as évektől kiépített nagy kapacitások, de a műanyag-feldolgozásban kis- és közepes vállalkozások is megjelentek új valamint bővített telephelyeken
Köszönöm a figyelmet!
