Környezetmérnöki szak

Budapesti Műszaki Főiskola Rejtő Sándor Könnyűipari Mérnöki Főiskolai Kar

Környezetmérnöki szak Főiskolai szintű B.Sc. alapképzési

Szakindítási kérelem

TARTALOM JEGYZÉK

I. Adatlap

1

II. A szakindítási kérelem indoklása, a képzési kapacitás bemutatása

4

III.Alapképzési szak tantervek és a tantárgyi programok leírása

7

IV. A képzés személyi feltételei

8

V. A szakindítás kutatási és infrastrukturális feltételei

16

MELLÉKLETEK

1. sz. 2. sz. 3. sz. 4. sz. 5. sz. 6. sz. 7. sz.

Az intézményi tanács támogató javaslata Az alapszak képzési és kimeneti követelményei A szak tanterve Tantárgyi programok Az oktatók személyi – szakmai adatai Az intézményvezető szándéknyilatkozata A közalkalmazotti jogviszonyban nem álló oktatók nyilatkozata 8. sz. A teljes munkaidőben foglalkoztatott minősített oktatók nyilatkozata 9. sz. Az intézményvezető nyilatkozata a szükséges szellemi és tárgyi feltételekről 10.sz. Felhasználói kapcsolatok és vélemények

1

I. Adatlap 1. A kérelmező felsőoktatási intézmény neve, címe; Budapesti Műszaki Főiskola 1034. Budapest, Doberdó u. 6. 2.

Kari tagozódású felsőoktatási intézmény esetén a képzésért felelős kar megnevezése Rejtő Sándor Könnyűipari Mérnöki Kar

3.

Az indítandó alapszak megnevezése Környezetmérnöki

4.

Az oklevélben szereplő szakképzettség megnevezése Környezetmérnök, B.Sc.

5.

Az indítani tervezett szakirány(ok) megnevezése Könnyűipari Környezetmérnök Villamosipari Környezetmérnök

6.

A képzési idő; • a félévek, valamint az oklevél megszerzéséhez szükséges kreditek száma Félévek száma: 7 Kreditek száma: 210 •

az összóraszámon (összes hallgatói tanulmányi munkaidőn) belül a tanórák (kontaktórák) száma Tanórák száma: 2925

• a szakmai gyakorlat időtartama és jellege. Szakmai gyakorlat: 2x4 hét iparban, szakhatóságnál, önkormányzatoknál vagy egyéb a szakterülethez kapcsolódó munkaterületen eltöltött nyári gyakorlat. 7.

A szak indításának tervezett időpontja : 2006.szeptember 01.

2

8.

A szakért felelős oktató megnevezése és aláírása

…………………………….. Dr. Patkó István főiskolai tanár intézetigazgató 9.

Dátum, és az intézmény felelős vezetőjének megnevezése és cégszerű aláírása Budapest, 2005. 02. 12. …………………………….. prof.Dr.habil Rudas Imre egyetemi tanár főiskolai rektor

3

II. A szakindítási kérelem indoklása A képzési kapacitás bemutatása

1.

A szak képzési és kutatási előzményei az intézményben. 2000. 01.01.-én a Bánki Donát Műszaki Főiskolából Kandó Kálmán Műszaki Főiskolából Könnyűipari Műszaki Főiskolából létrehozott Budapesti Műszaki Főiskolán hagyománya van a környezetvédelem oktatásának. Az integrációt megelőző időtől napjainkig a főiskola minden karán folyik – tárgyként – a környezetvédelem oktatása. 1999-ben indult a Könnyűipari Műszaki Főiskolán a Környezetvédelmi szakirány. Az integrációt követően a képzés a Főiskola Könnyűipari Karán folyt a 2003/2004-es tanév végéig. 2004. szeptemberében Környezetmérnöki főiskolai szak indult a főiskola Rejtő Sándor Könnyűipari Mérnöki Karán Jelenleg a Környezetmérnöki Szakon 78 fő tanul nappali tagozaton államilag finanszírozott és költségtérítéses képzésben. A hallgatók két szakirány közül választhatnak, ezek: ƒ

Villamos

ƒ

Könnyűipari

A posztgraduális képzés 1994-re nyúlik vissza főiskolánkon. Ez a képzés két éves és szakmérnöki diplomát ad. 2.

Az új típusú szakon végzők iránti regionális és országos igény prognosztizálása, a foglalkoztatási igény lehetőség szerinti bemutatásával/dokumentálásával. A végzett szakemberek rendelkeznek a környezetterhelés megelőzésére, csökkentésére szolgáló korszerű műszaki, technológiai ismeretekkel, illetve a már, meglévő károk, problémák felmérésére, csökkentésére alkalmas kármentesítési technológiák ismeretével. Átfogó ismeretekkel rendelkeznek a hulladékszegény, illetve környezetbarát technológiákról az iparban, valamint az erdő- és mezőgazdaságban. Képesek környezeti hatástanulmányok készítésére, amellyel valamely tervről, projektről a tényleges tevékenységet megelőzően a környezeti szempontok figyelembevételével átfogó értékelést ad. Elsajátítják a környezeti auditálás elvégzéséhez szükséges alapvető ismereteket. A megszerzett ismereteket jól hasznosíthatják ipari- és termelő szférában, a gazdálkodó szervezeteknél, önkormányzatoknál, felügyelőségeknél, NGO-knál. A két /könnyűipari, villamosipari/ szakirányú képzés keretében a hallgatók a környezetvédelmi képzésen túlmenően elsajátítják az egyes iparágak technológiáit is.

4

Így a végzett hallgatók alkalmasak lesznek arra, hogy ipari termelő szférában integrálják a környezetvédelmet a vállalati menedzsmentbe. A hallgatók speciális készséget, képességet illetve olyan tudást szerezhetnek, melynek alapja az ipari környezetvédelem, és erre épülnek az egyes iparágak sajátosságai is. Ezért hallgatóinkat előszeretettel fogadják termelési gyakorlatokra a vállalkozások. Hallgatóink túlnyomó részét a vállalkozások – a diploma megszerzését követően – alkalmazzák. 3.

Az indítandó alapszakra épülő valamely (tervezett) mesterképzés (MA, MSc) lehetőségének a felvázolása, a saját intézményben vagy más intézményben való indíthatóság körülményeinek bemutatása. A Veszprémi Egyetem Mérnöki Karának vezetésével tíz egyetem és három főiskola közösen készítette el – és nyújtotta be – a környezetmérnöki alapképzési /B.Sc./ szak létesítésére irányuló kérelmet. Így a Főiskolán végzett hallgatók széles választékból választhatják ki a mesterképzés helyszínét. A Budapesti Műszaki Főiskola és a Nyugat-Magyarországi Egyetem között meg lévő több évre visszanyúló oktatási és képzési együttműködésre építve tervezzük a NyugatMagyarországi Egyetemen, valamint a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen, a Széchenyi István Egyetemen és a Veszprémi Egyetemen biztosítani végzett hallgatóink számára az M.Sc. képzés lehetőségét.

4. Az indítandó alapszak hallgatóinak a ráépülő valamely (tervezett) mesterképzésre való felkészítésének bemutatása, a kiemelkedő képességű hallgatók alkalmasságát figyelő, azt előmozdító, „tehetséggondozó” tevékenység beépítésére vonatkozó elképzelések, ill. intézkedések bemutatása. (A természet- és műszaki tudományok területén az elméleti alapokat szélesítő, „akadémiai” szakirány bemutatása, amennyiben az intézmény mesterszakot kíván indítani az adott képzési ágban.) Mint már az előző pontban kifejtettük a Kar saját kereteiben a környezetmérnök szakon mesterképzést nem szándékozik indítani. Tehetséges, rátermett és törekvő hallgatóink számára viszont biztosítani szeretnénk a mesterképzésre való felkészülés lehetőségeit a Budapesti Műszaki Főiskola keretein belül. A természet- és műszaki tudományok területén az elméleti alapok szélesítésére elsősorban a kötelezőn és a szabadon választható tantárgyak tantervben látható elhelyezése és óraszáma ad lehetősége. Az itt meghirdetendő tantárgyak részletes tematikáját egyeztetni kívánjuk a mesterképzést indító egyetemi karokkal, figyelembe véve az ott kialakított „akadémiai” szakirány tantárgyait, tematikáit. Ilyen vonatkozásban elképzelhető egyes előadók óraadói meghívása, vagy az egyetemen történő oktatásba való bekapcsolódás. A Rejtő Sándor Könnyűipari Főiskolai Karon eddig is kiemelkedő tudományos diákköri tevékenység folyt. Ennek szerepe, jelentősége fokozottan érvényesíthető a „tehetséggondozó” tevékenységben, a mesterképzésbe való belépés elősegítésében. Az országos és főiskolai TDK konferencián több hallgatónkat díjazták. A 2004-es évben egy hallgatónk első díjat ért el A tehetséges hallgatókat rendszeresen bevonjuk az intézatban folyó kutató munkába, de önállóan is indítanak kutatási témát, melyből TDK dolgozat, szakdolgozat születik. A jövőben nagyobb hangsúlyt kell fektetni a hallgatói publikációs tevékenységre.

5

Fontosnak tartjuk a társ-egyetemi karokkal való közvetlen egyeztetést és kooperációt, hiszen a mesterképzés célszerű tematikájának kialakítása mind a kutatási-fejlesztési szempontok, mind pedig a munkaerőpiac praktikus vállalati igényeinek figyelembe vételét is igényli. 5. A felsőoktatási intézmény képzési kapacitásának bemutatása az érintett képzési ágban, illetve szakon. A tervezett hallgatói létszám (képzési formánként bemutatva). A Budapesti Műszaki Főiskola infrastrukturális helyzete – a magyar felsőoktatásban - jó. 2005-ben kerül átadásra egy nettó 6600 m2 alapterületű oktatási épületegyüttes, és jelenleg folyik – PPP keretében – egy nettó 2000 m2 alapterületű új oktatási épület közbeszerzési eljárása. Terveink szerint ennek az új épületnek a várható átadása 2006 elejére tehető. A laboratóriumi háttér alapvetően a jelenleg folyó környezetmérnöki szak képzését biztosító laboratóriumokra épül. A képzéshez szükséges eszközökkel, műszerekkel rendelkezünk. Természetesen saját pénzügyi forrásainkból és különböző pályázatokon elnyerhető pénzekből folyamatosan fejlesztjük eszközparkunkat. 2006.szeptemberében a képzést nappali tagozaton államilag finanszírozott és költségtérítéses formában az alábbi hallgatói létszámmal tervezzük indítani: nappali államilag finanszírozott:

100 fő

nappali költségtérítéses:

100 fő

2007-2008-ban tervezzük indítani a levelező és távoktatás keretében is a képzést.

6

III. Az alapképzési szak tanterve és a tantárgyi programok leírása 1. A szak tantervét táblázatban összefoglaló, krediteket is megadó, óra és vizsgaterv A szak tantervét a 3. számú melléklet tartalmazza. 2. Tantárgyi programok A tantárgyi programokat a 4.számú melléklet tartalmazza.

3. A képzési és kimeneti követelményekben előírt idegen nyelvi követelmények teljesítésének intézményi feltételei. A Budapesti Műszaki Főiskola vezetése nagy hangsúlyt helyez a hallgatók idegen nyelvi képzésére. A tanterv 150 kontakt órát tartalmaz. Ezeket az órákat a hallgatók nyelvi tudásszintjétől függetlenül igénybe vehetik. A főiskolán az oktatás 4 nyelvi laborban történik. Az Óbudai telephelyen egy nyelvi centrumot hoztunk létre, mely akkreditált vizsgahelyként is működik.

7

IV. A képzés személyi feltételei1 1. A szakfelelős, a szakirány felelősök és a záróvizsgatárgyak felelősei Felelősök neve és a felelősségi típus ( szf: szakfelelős, szif: szakirányfelelős, zvf: záróvizsgatárgy felelős) Dr. Patkó István szf. Dr. Patkó István zvf. Dr. Szűcs Iván szif. Dr. Nemcsics Ákos szif.

Tudományos fokozat /cím

Munkakör

Munkaviszony típusa

Hány alapszak felelőse

CSc CSc PhD CSc

főiskolai tanár főiskolai tanár főiskolai tanár főiskolai tanár

T T T E

1 1 0 0

Hány tantárgy felelőse a szakon / az intézményben 3/4 3/4 2/3 3/3

2. Tantárgylista – tantárgyak felelősei, oktatói A TÖRZSANYAG TANTÁRGYAINAK MEGNEVEZÉSE

(ALAPOZÓ ÉS SZAKMAI

Oktató neve (A tantárgy blokkjában elsőként a tantárgy felelősét tüntessék fel)

TÖRZSTÁRGYAK) 1. Dr. Rudas Imre Matematika ( szigorlati Dr. Zoller Vilmos tárgy)

2. Fizika

A tantárgy oktatói Munka-kör MunA Gyakorlati kavi- tantárgy foglalkozást szony előadója tart I / N típusa I/N

Tud. fok. /cím

DSc egyetemi dr.habil tanár CSc főiskolai tanár

Ambrusné Somogyi PhD Kornélia hallgató Baranyai István Szabó László Dr. Orosz János CSc Szabó Lóránt Várkövi József

alapozó tárgya k

3.Műszaki Dr. Borbélyné Kémia I.-II. Székely Éva és Analitikai Kiss Ferencné kémia Koltai László 4. Biológia

Dr. PhD -

Dr. Szerleticsné Dr. Túri PhD Mária Némethné Katona Judit PhD hallgató Cselőtei Gábor -

8

főiskolai docens főiskolai adjunktus főiskolai adjunktus főiskolai tanár főiskolai adjunktus főiskolai tanársegéd főiskolai docens főiskolai adjunktus főiskolai tanársegéd főiskolai docens főiskolai adjunktus főiskolai tanársegéd

T

I

N

T

I

I

T

N

I

T

N

I

T

N

I

T

I

N

T

N

I

T

N

I

T

I

N

T

I

I

T

N

I

E

I

N

T

I

I

T

N

I

Hány tantárgy felelőse a szakon / az intézményben 1/3

1/3

1/3

3

5. Ökológia

Dr. Gősi Péter

CSc

Cselőtei Gábor Némethné Katona Judit 6. Geológia

Némethné Katona Judit

Alapozó tárgyak

7. Dr. Medve András Közgazdaságtan Dr. Bujdosó László

PhD hallgató PhD hallgató CSc dr. univ

Kovácsné Bukucs Erzsébet Dr. Szeghegyi Ágnes PhD 8. Vállalkozásgazdaságtan

Dr. Kadocsa György

CSc

Dr. Elek Erzsébet

Dr.univ.

Dr. Szűts István

CSc

Tóth Gábor 9. Dr. Szűts István Menedzsment Dr. Bartos István

10. Környezeti jogi ismeretek 11.Integrált irányítási rendszerek

CSc Dr.univ.

Dr. Csaba László

PhD

Dr. Kadocsa György

PhD

Dr. Vukovári Győző

Dr.univ.

Dr. Koczor Zoltán

CSc

Göndör Vera Tóth Tímea

főiskolai docens főiskolai tanársegéd főiskolai adjunktus főiskolai adjunktus főiskolai tanár főiskolai docens főiskolai adjunktus főiskolai docens főiskolai tanár főiskolai docens főiskolai tanár főiskolai docens főiskolai tanár főiskolai docens főiskolai docens főiskolai tanár Külső óraadó

főiskolai tanár főiskolai tanársegéd főiskolai tanársegéd PhD főiskolai hallgató docens

12. Mérnöki Korondi Endre kommunikáció 13. EU Dr. Véghné Vörös Mária Dr.univ. főiskolai ismeretek docens Korondi Endre PhD főiskolai hallgató docens

9

E

I

N

3

T

N

I

T

I

I

T

I

I

3/3

T

I

N

1/3

T

N

I

E

N

I

T

N

I

T

I

N

T

I

I

T

I

N

T

N

I

T

I

N

T

N

I

T

I

N

T

I

N

E

I

1

T

I

1/5

T

I

T

I

T

I

3/5

T

I

2/2

T

I

1/3

1/4

b.

1. Dr. Gősi Péter Környezettan Bodáné Kendrovics Rita

CSc -

Soósné Berecz Márta 2. Mechanika Szabó Tibor Szabó Péter Nagyné Halász Erzsébet 3. Műszaki Korondi Endre rajz és dokumentáció Bodáné Kendrovics Rita

PhD hallg. -

Szabó Péter 4. Elektrotechnika

Szabó Tibor Ménesi András -

szakmai törzstárgyak

Várkövi József 5. Szabályozás és vezérlés

Dr. Patkó István Ménesi András

CSc -

Simon Tamás Konorót Ferenc 6. Általános Korondi Endre mérnöki ismeretek Simon Tamás

PhD hallg. -

Konorót Ferenc 7. Szabó Tibor Biztonságtech nika Soósné Berecz Márta 8. Földtudományi szakismeretek 9.Környezeti elemek védelme (záróvizsgatárgy)

Némethné Katona Judit

PhD hallg.

Cselőtei Gábor Dr. Patkó István

CSc

Bodáné Kendrovics Rita Korondi Endre

PhD hallg.

Soósné Berecz Márta Pongrácz Csaba -

főiskolai docens főiskolai adjunktus főiskolai adjunktus főiskolai docens főiskolai adjunktus főiskolai adjunktus főiskolai docens főiskolai adjunktus főiskolai adjunktus főiskolai docens főiskolai adjunktus főiskolai tanársegéd főiskolai tanár főiskolai adjunktus főiskolai adjunktus főiskolai adjunktus főiskolai docens főiskolai adjunktus főiskolai adjunktus főiskolai docens főiskolai adjunktus főiskolai adjunktus főiskolai tanársegéd főiskolai tanár főiskolai adjunktus főiskolai docens főiskolai adjunktus főiskolai adjunktus

10

E

I

3

T

I

T

I

T

I

N

T

N

I

T

N

I

T

I

N

T

N

I

T

N

I

T

I

N

T

I

I

T

N

I

T

I

N

T

N

I

T

N

I

T

N

I

T

I

N

T

N

I

T

N

I

T

I

T

I

T

I

N

T

N

I

T

I

N

T

I

I

T

I

I

T

I

I

T

N

I

3/5

3/5

3/5

3/4

3/5

3/5

3/3

3/4

Dr. Deseő Éva

PhD

Cselőtei Gábor 10. Természet Némethné Katona Judit és tájvédelem

PhD hallgató

Cselőtei Gábor 11. Informatika

Dr. Bakó András Ambrusné Somogyi Kornélia Gyöngyné Maros Judit

DSc

-

Kiss László Szabó László PhD hallgató

12. Valkó Vilmos Térinformatika Kovács András 13. Valkó Vilmos Környezetérté kelés és audit Soósné Berecz Márta

PhD hallgató -

14. Környezetgaz dálkodás

Szederné Beatrix Szenes Ildikó

Baranyai PhD hallgató

Bodáné Kendrovics Rita 15. Szenes Ildikó Környezetgaz daságtan Bodáné Kendrovics Rita 16. Közegészség ügy 17. Környezeti mérések, monitoring 18. Környezetvédelmi műveletek és technológiák (záróvizsga-

PhD hallgató

Dr. Szerleticsné Dr. Túri PhD Mária Némethné Katona Judit PhD hallgató. Dr. Gősi Péter CSc Konorót Ferenc Dr. Patkó István

CSc

Bodáné Kendrovics Rita Konorót Ferenc -

Külső E óraadó főiskolai T tanársegéd főiskolai T adjunktus

I

N

N

I

I

I

főiskolai tanársegéd egyetemi tanár főiskolai docens főiskolai adjunktus főiskolai docens főiskolai adjunktus főiskolai docens

T

N

I

T

I

N

T

N

I

T

N

I

T

N

I

T

N

I

T

I

I

főiskolai adjunktus főiskolai docens

T

N

I

T

I

I

főiskolai adjunktus főiskolai adjunktus főiskolai docens

T

I

I

T

I

I

T

I

N

főiskolai adjunktus főiskolai docens

T

I

I

T

I

N

főiskolai adjunktus főiskolai docens főiskolai adjunktus

T

I

I

E

I

T

I

főiskolai docens főiskolai adjunktus főiskolai tanár főiskolai adjunktus főiskolai adjunktus

E

I

T

N

I

T

I

N

T

I

I

T

N

I

11

3/3

1/3

2/2

2/2

3/3

3/3

3

3

3/4

tárgy)

Simon Tamás Soósné Berecz Márta

19. Környezeti kémiai (szigorlati tárgy: Műszaki kémia I-II. és Analítikai kémia tárgyakkal együttesen)

Dr. Szerleticsné Dr. Túri PhD Mária Dr.Baksay Miklósné dr. univ Dr. Csányi Sándor dr. univ

főiskolai adjunktus főiskolai adjunktus főiskolai docens főiskolai docens főiskolai docens

12

T

N

I

T

N

I

E

I

N

T

N

I

T

I

I

3

A DIFFERENCIÁLT SZAKMAI ISMERETEK TANTÁRGYAINAK MEGNEVEZÉSE

1.

Villamosságtan

A tantárgy oktatói Oktató neve (A tantárgy blokkjában elsőként a tantárgy felelősét tüntessék fel) Dr. Újfalussy László

2.

Elektronikai Gröller György technológia 3. Elektronika és Dr. Újfalussy László digitális technika 4. Metrológia és Dr. Kohut János villamos mérések 5.Energetika Dr. Nemcsics Ákos 6. Elektronikai Szenes Ildikó hulladékok kezelése 7. Életciklus elemzés, környezetbarát tervezés 8. Szenzorok és adatgyűjtő rendszerek 9. Energiahatékony villamos konstrukciók 10. Ökológikus műszaki konstrukciók 11. Világítástechnika alapjai 12. A híradástechnika alapjai 13. Mikroszámítógépek és rendszerek 14. Az automatika alapjai

Gröller György

Tud. fok. /cím

Munkakör MunkaA Gyakorlati viszony tantárgy foglalkozást típusa előadója tart I / N I/N

PhD

főiskolai docens főiskolai docens PhD főiskolai docens PhD főiskolai docens CSc főiskolai tanár PhD főiskolai hallgat docens ó főiskolai docens

T

I

I

Hány tantárgy felelőse a szakon / az intézményben 3/3

T

I

I

3/2

T

I

I

3/3

T

I

I

1/1

E

I

T

I

I

3/3

T

I

I

3/2

3/3

Dr. Újfalussy László

PhD

főiskolai docens

T

I

I

3/3

Dr. Nemcsics Ákos

PhD

főiskolai tanár

E

I

I

3/3

Dr. Nemcsics Ákos

PhD

főiskolai tanár

E

I

3/3

T

I

I

3/2

T

I

I

-

főiskolai docens főiskolai adjunktus főiskolai adjunktus

T

I

I

-

főiskolai docens

T

I

Gröller György Wührl Tibor

Palóc Péter Dr. Nagy Lóránt

PhD

13

1/3

A DIFFERENCIÁLT SZAKMAI ISMERETEK TANTÁRGYAINAK MEGNEVEZÉSE

1.

2.

A tantárgy oktatói Oktató neve (A tantárgy blokkjában elsőként a tantárgy felelősét tüntessék fel)

Tud. fok. /cím

Feldolgozástech Dr.Szűcs Iván PhD nológia Ágostonné Pávai Julianna Dr. Bődi Béla Dr. univ. Dr. Beke János Dr .univ Dr. Kutasi Tamás Dr. univ Dr. Endrédy Ildikó PhD

Speciális környezetvédelem

Medveczkyné Borbála Dr. Szűcs Iván

Péter PhD

Kiss Ferencné Tiefbrunner Anna Borbélyné Dr. Székely PhD Éva

3. Környezetállapot Szabó Tibor dokumentálás 4. Szimulációk Borka Zsolt

-

5. Védelmi textíliák

Pataki Márta -

6. Szűréstechnika Orcsik Gézáné textíliákkal 7. Hulladékok Sinkáné Dr. Király Anna ártalmatlanítása

Dr. univ

Munkakör

főiskolai tanár főiskolai docens főiskolai tanár főiskolai tanár főiskolai docens főiskolai tanár főiskolai docens főiskolai tanár főiskolai adjunktus főiskolai adjunktus főiskolai docens főiskolai docens főiskolai tanársegéd főiskolai tanársegéd főiskolai tanársegéd főiskolai docens

14

Munkaviszony típusa

A tantárgy előadója I/N

T

I

GyakorHány lati tantárgy foglalkofelelőse a zást tart szakon / az I/N intézményben I 2/4

T

I

I

T

I

I

T

I

I

T

I

I

T

I

I

T

I

I

T

I

I

T

I

I

T

I

I

T

I

I

T

I

I

T

I

I

T

I

I

T

I

I

T

I

I

2/4

9.

Az oktatók személyi-szakmai adatai A IV.1. és IV.2. táblázatokban feltüntetett oktatók adatlapjait csatoljuk, amely adatlapok oktatónként az alábbi adatokat tartalmazzák: (5.sz.melléklet) • név, születési év, végzettség, szakképzettség • jelenlegi munkahely(ek), a kinevezésben feltüntetett munkakör(ök) • tudományos fokozat (a tudományág megjelölésével) az Ftv. 119.§-a (1) bekezdésében foglaltak szerint; (PhD / CSc vagy DLA) • tudományos/művészeti akadémiai tagság; (MTA tagság), MTA doktora (DSc); „dr habil” cím, egyéb címek • a Széchenyi professzori ösztöndíj, Széchenyi István Ösztöndíj, vagy Békéssy György Posztdoktori Ösztöndíj juttatásának időpontja • eddigi oktatói tevékenység (oktatott tárgyak, oktatásban töltött idő) • az eddigi szakmai gyakorlat és teljesítmény bemutatása • az elmúlt 5 év szakmai, tudományos (művészeti) munkássága (a legfontosabb maximum 5, az oktatott tárgy/tárgyak szakterületéhez tartozó publikáció, alkotás felsorolása) • az eddigi tudományos-szakmai életmű szempontjából legfontosabb 5 publikáció vagy alkotás felsorolása (amennyiben az előbbiektől különböznek) • tudományos / szakmai közéleti tevékenység, nemzetközi kapcsolatok.

Az oktatói adatlapokat az alábbi csoportosításban (csoporton belül névsor szerint) csatoljuk: (1) szakfelelős; (2) szakirány-felelősök {ha vannak} (3) teljes munkaidőben foglalkoztatottak (4) nem teljes munkaidőben foglalkoztatottak. 10. Nyilatkozatok ♦ Az intézményvezető szándéknyilatkozata arról, hogy az 1. és 2. táblázatokban megnevezett oktatóknak a jelzett módon való foglalkoztatását biztosítja a felsőoktatási intézményben az indítandó képzés egy teljes ciklusára, és gondoskodik a személyi feltételek bemutatott szakmai megfelelőségének fenntartásáról. (6.sz.melléklet) ♦ Az intézménnyel közalkalmazotti jogviszonyban (munkaviszonyban) nem álló oktatók nyilatkozata arról, hogy vállalják a nevük alatt feltüntetett tantárgyak oktatását és az oktatási követelmények teljesítését. (7.sz.melléklet) ♦ Az intézmény teljes munkaidőben foglalkoztatott minősített oktatói esetében kérjük csatolni a nevezett oktató nyilatkozatát arról, hogy rendelkezik-e felsőoktatási intézményben kettőnél több teljes munkaidejű munkaviszonnyal. (8.sz.melléklet)

15

V. A szakindítás kutatási és infrastrukturális feltételei 1. Országosan elismert tudományos műhely vagy együtt dolgozó szakmai közösséggel bíró alapvető K+F / művészeti terület bemutatása. A kutatási területeken végzett tudományos tevékenység eredményei – intézethez, csoportokhoz és személyekhez kapcsolódóan – zömében szakcikkek, konferencia előadások és ipari feladatmegoldások formájában megjelennek még a hazai és nemzetközi kiadványokban és rendezvényeken. Tervezzük a Nyugat-Magyarországi Egyetemmel szorosabbra fűzni a kutatási együttműködésünket. Jelenleg az Intézetben a havaria okozta környezeti károk elhárításával kapcsolatos, valamint az erdőpedagógiai kutatások folynak. Ezeket 1-2 éve indítottuk, és az első eredmények 2005 őszére várhatóak. 2. A képzés tárgyi feltételei, a rendelkezésre álló infrastruktúra: ♦ tantermek, előadótermek, laboratóriumok és eszközellátottságuk, műhelyek, gyakorlóhelyek ♦ számítástechnikai, oktatástechnikai és könyvtár ellátottság, stb. ♦ a szak elvégzéséhez szükséges idegen nyelvi követelmények teljesítésének feltételei ♦ a hallgatói tanulmányok eredményes elvégzését segítő szolgáltatások, juttatások, a biztosított taneszközök (tankönyv, jegyzet ellátás, stb.) ♦ a tanulmányi ügyekkel kapcsolatos adminisztráció feltételei ♦ az oktatás egyéb, szükségesnek ítélt feltételei. A tervezett szakot saját intézményi telephelyén, Bp. Doberdó u. 6.sz. alatti épületében kívánja megvalósítani, ahol a tervezett létszámhoz alkalmas előadótermek és tantermek rendelkezésre állnak. Valamennyi terem felszereléséhez megfelelő táblafelület, írásvetítő, számítógép-hálózati csatlakozási pont és vetítővászon tartozik, ezen kívül mobil videó-kivetítővel láthatók el. A kiemelt előadótermek és laboratóriumok telepített videó-vetítővel rendelkeznek.

16

Laboratóriumok, műhelyek, gyakorlóhelyek Általános Mérnöki és Környezetvédelmi Intézet: Az Intézet a Főiskola Doberdó utcai épületében a D-411 jelű helységben egy kb. 80 m2 alapterületű környezetvédelmi laborral rendelkezik, továbbá az alagsorban egy másik hasonló méretű laboratóriummal. A rendelkezésre álló eszközökkel a laboratóriumok a következő feladatokat képesek ellátni: - Mikrobiológiai vizsgálatok : mikroszkópok – projektor kapcsolattal , sterilizáló, termosztát - Vizminőségi vizsgálatok : RQFlex (Merck) vízelemző – PH mérők, laboratóriumi edényzet, vegyszerek - Kémiai vizsgálatok : GC-17A (Shimadzu) gázkromatográf – szennyezőanyag koncentrációk nagypontosságú meghatározása , Desaga- DS 450 gázelemző - Porimmissziós vizsgálatok : KS 303L (Kálmán kft) immissziómérő műszer - helység porkoncentrációjának meghatározása - valamint személyre erősíthető porimmissziós munkahelyi persométerek - Zajimmissziós vizsgálatok : Több Brüel és Kjaer zajszintmérő műszer , zajanalizátor, további akusztikai mérőműszerek - Rezgésmérés : több rezgésmérő és analizáló műszer - További mérőeszközök : hőmérők, légsebességmérők, nyomásmérők, villamos mérőműszerek, analitikai mérlegek, stb. A Főiskola Kandó Kálmán Villamosmérnöki Karán további laboratóriumok állnak rendelkezésre a környezetmérnök szak oktatásához. A Doberdó úti telephelyen nagyteljesítményű hálózat épült ki (100 Mbit/sec), melynek végpontjaihoz kapcsolódva összességében közel 250 személyi számítógép, illetve munkaállomás multimédiás támogatással segíti a korszerű oktatómunkát. A BMF Doberdó utcai könyvtárában megtalálhatók a tantárgyakhoz tervezett kötelező és ajánlott irodalmak, valamint a legfontosabb szakfolyóiratok. A könyvtár magyar és külföldi kiadókkal együttműködve, a pályázati lehetőségeket kihasználva aktualizálja és bővíti az anyagát. A BMF-en ALEPH 500 integrált könyvtári informatikai rendszer működik, melyen a multidiszciplináris tájékoztatás is biztosítható más intézmények könyvtáraival.

3. Az intézményvezető nyilatkozata arról, hogy a képzés indításához szükséges szellemi és tárgyi kapacitás rendelkezésre áll, és az évfolyamonként milyen létszámú hallgató képzését teszi lehetővé. (9. sz. melléklet)

17

18

1.sz. M E L L É K L E T Az intézményi tanács támogató javaslata

19

PÓTOLJUK

20

2.sz. M E L L É K L E T Az alapszak képzési és kimeneti követelmények

21

KÖRNYEZETMÉRNÖKI ALAPSZAK

1. Az alapszak megnevezése: környezetmérnöki alapszak 2. Az alapszakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése: végzettségi szint: alapfokozat (baccalaureus, bachelor; rövidítve: BSc), szakképzettség: környezetmérnök 3. Képzési terület: műszaki 4. Képzési ág: bio-, környezet- és vegyészmérnöki 5. A képzési idő félévekben: 7 félév 6. Az alapfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditpontok száma: 210 kreditpont 6.1 A képzési ágon belüli közös képzési szakasz minimális kreditpontjai: - ; 6.2 A szakirányhoz rendelhető minimális kreditpont: 40 kreditpont; 6.3 A szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditpontok: 10 kreditpont; 6.4 A szakdolgozathoz rendelt kreditpont: 15 kreditpont; 6.5 A gyakorlati ismeretekhez rendelhető minimális kreditpont: 60 kreditpont; 6.6 Intézményen kívüli összefüggő gyakorlati képzésben szerezhető minimális kreditpont: -. 7. Az alapszak képzési célja, az elsajátítandó szakmai kompetenciák: A képzés célja olyan korszerű természettudományos, ökológiai, műszaki, közgazdasági és menedzsment ismeretekkel rendelkező környezetmérnökök képzése, akik a különböző területeken jelentkező környezeti veszélyeket képesek felismerni és a kárelhárítási tevékenységet irányítani. Szakmai ismereteik birtokában alkalmasak a meglévő környezeti ártalmak és károk csökkentésére, illetve megszüntetésére; a természeti erőforrások ésszerű felhasználására, hulladékszegény technológiák kialakításának, azok működtetésének önálló megoldására. Képesek technológiai megoldásokat kidolgozni a hulladékok újrahasznosítására, a veszélyes hulladékok ártalmatlanítására, általános ismeretekkel rendelkeznek a természet- és tájvédelem, a környezetpolitika területén, továbbá képesek mérnöki képzettségük és egy világnyelv ismerete birtokában hazai és külföldi szakemberekkel való kommunikációra és csapatmunkára. Alkalmasak a környezetvédelmi projektek tervezésére, szervezésére, ellenőrzésére és a mérnöki munkában való alkotó részvételre, képesek alkalmazkodni a folyamatosan változó követelményekhez. A megszerzett ismeretek birtokában alkalmassá válnak a képzés második ciklusban történő folytatására. Alapfokozat birtokában a környezetmérnökök . a várható szakirányokat is figyelembe véve, képesek: • környezeti elemek és rendszerek mennyiségi és minőségi jellemzőinek vizsgálatára, mérési tervek összeállítására, azok kivitelezésére és az adatok értékelésére; • környezetvédelmi kárelhárítási módszerek alkalmazására, kárelhárítás előkészítésére és a kárelhárításban való részvételre; • vízgazdálkodási feladatok megoldására, döntés-előkészítésben való részvételre; • víz- és szennyvíztisztítási technológiák üzemeltetésére és optimalizálásra; • szilárd és folyékony kommunális hulladékok kezelési technológiáinak üzemeltetésére; hulladékgazdálkodási tervek elkészítésére; • környezetvédelmi eljárások (műveletek, berendezések, készülékek) értékelésére, kiválasztására, tesztelésére, az üzemvitel ellenőrzésére, szaktanácsadásra; • korszerű zaj- és rezgésvédelmi módszerek alkalmazására; • környezetvédelmi megbízotti, referensi, stb. feladatok ellátására; • környezetvédelmi szakértői, tanácsadói, döntés-előkészítési munkában való részvételre; • hatásvizsgálatok végzésére és hatástanulmányok összeállítására; • közigazgatási, önkormányzat környezetvédelmi (település környezetvédelmi) hatósági, ellenőri, szakértői munkakörök betöltésére; • oktatási, környezetpolitikai, konfliktuskezelési, menedzseri tevékenységre;

22

• •

környezetvédelmi létesítményeket . víz- és szennyvíztisztító telepek, veszélyes, kommunális hulladéktároló, hulladékégetőmű, stb. . üzemeltető szervezetekben mérnöki, üzemviteli feladatok ellátására; települési környezetvédelmi program készítésére, a környezeti eljárások irányítására.

8. A törzsanyag (a szakképzettség szempontjából meghatározó) ismeretkörök: természettudományos alapismeretek: 40-50 kreditpont matematika (min.12 krp.), fizika, kémia, biológia, ökológia, geológia; gazdasági és humán ismeretek: 16-30 kreditpont közgazdaságtan, jogi ismeretek, menedzsment, szervezés, mérnöki kommunikáció, társadalomtudományi ismeretek; szakmai törzsanyag: 70-103 kreditpont szakmai ismeretkörök (mérnöki ismeretek; biztonságtechnika, munkavédelem; földtudományi szakismeretek; egészségvédelem, közegészségügy; környezeti mérések, analitika, monitorozás; környezetvédelmi műszaki műveletek); környezettan [légkörtan (meteorológia); környezeti kémia]; környezeti elemek védelme (vízminőség-védelem; levegőtisztaság-védelem; talajvédelem; hulladékgazdálkodás; zaj- és rezgés védelem; sugárzásvédelem; természet és tájvédelem); környezetelemzés (környezetinformatika; környezetállapot- értékelés; környezetmenedzsment). 9. Szakmai gyakorlat Az intézményen kívül teljesítendő szakmai gyakorlat kritérium-feltétel. A szakmai gyakorlat időtartama a műszaki alapképzésben legalább 4 hét. 10. Nyelvi követelmények: Az alapfokozat megszerzéséhez államilag elismert legalább középfokú A vagy B típusú, illetve azzal egyenértékű nyelvvizsga szükséges.

23

24

3.sz. M E L L É K L E T A szak tanterve

25

26

27

28

4. sz. M E L L É K L E T Tantárgyi programok

29

Tantárgyi programok leírása Természettudományi alapismeretek Matematika 1. Tantárgyleírás Logikai és halmazelméleti alapfogalmak. Általános függvényfogalom. Számsorozat, határértéktételek. Egyváltozós függvények tulajdonságai, elemi alapfüggvények. Differenciálhatóság, szabályok. Szélsőértékek, középértéktételek. Magasabb rendű deriváltak. Függvényvizsgálat differenciálszámítással. Egyváltozós függvény határozott integrálja. Primitív függvény, határozatlan integrál. Alapintegrálok, parciális integrálás. Integrálás helyettesítéssel. Az integrálszámítás alkalmazásai. Közelítő integrálás. Irodalom Szász G.: Matematika I-II-III. NTK, 1995 Bárczy B.: Differenciálszámítás, MK, 1995 Bárczy B.: Integrálszámítás, MK, 1995 Matematika 2. Tantárgyleírás Műveletek komplex számokkal. Differenciálegyenletek tulajdonságai, első- és másodrendű lineáris differenciálegyenletek megoldása. Műveletek mátrixokkal, a determináns fogalma. Vektorok tulajdonságai, műveletek vektorokkal. Többváltozós függvények, parciális deriváltak. Valószínűségszámítás: kombinatorika, eseményalgebra. A valószínűségi változók típusai. Nevezetesebb diszkrét és folytonos eloszlások és jellemzőik. Matematikai statisztika: minta és jellemzői. Statisztikai próbák. Lineáris korreláció és regresszió. Irodalom Kovács J.-Takács G.-Takács M.: Analízis. NTK, 1998 Scharnitzky V.: Vektorgeometria és lineáris algebra. NTK, 1999 Reimann J.-Takács J.: Valószínűségszámítás és matematikai statisztika. NTK, 1995 Scharnitzky V.: Matematikai feladatok. NTK, 1995 Matematika 3. Tantárgyleírás Valószínűség számítás alapfogalmai. Alkalmazás: alkatrész-élettartam, gép-meghibásodás, mérési hibák. Statisztika alapjai: a minta és mintavételi módszerek, a becslés és tulajdonságai. A mintavételre vonatkozó ISO-MSz szabványok. Eloszlás és sűrűségfüggvény becslése. Statisztikai próbák. Paraméteres és nem-paraméteres próbák. Az U-próba, t-próba, F-próba, c2 próba, Alkalmazás: a minőség-ellenőrzés, a gyógyszervizsgálat és a terápia-ellenőrzés. Szórásanalízis. Ficher-Cohran tétel. Egyszeres és kétszeres osztályozás. Korrelációs együttható. Alkalmazási példák a méréskiértékelés és a gazdasági élet területéről. A legkisebb négyzetek módszere. Alkalmazás: méréskiértékelés és a gyártás ellenőrzés. Irodalom Reimann-Tóth: Valószínûségszámítás és matematikai statisztika, Tankönyvkiadó, 1989 Scharnitzky V.: Matematikai feladatok. NTK, 1995

30

Fizika 1. Tantárgyleírás Fénytan. Tömegpontrendszerek mechanikája. Mechanikai jelenségek egymáshoz képest mozgó vonatkoztatási rendszerekben. Speciális relativitáselmélet elemei. Rezgő-, és hullámmozgás. Hangtan elemei. Töltött részecskék mozgása elektromágneses mezőben. Fémek villamos vezetése. Kvantummechanika elemei. Bevezetés a magfizikába. Atomfizika alkalmazásai. Termodinamika. A hő terjedése. Termodinamikai körfolyamatok. Molekuláris hőelmélet alapjai. Irodalom Lökös, Mayer, Sebestyén, Tóthné: Fizika jegyzet és példatár 2002. BMF jegyzet Loránt László: Műszaki fizika (BMF jegyzet) Fizika 2. Tantárgyleírás Folyadékok és légneműek mechanikája. Folyadékok egyensúlya általános erőtérben. Folyadékok kinematikája. Áramlások osztályozása. Potenciális áramlások. Bernoulli egyenlet és alkalmazásai. Zsukovszkij tétele. Súrlódásos folyadékok áramlása. Gomolygó áramlás. Áramlástani mérések elmélete. Szivattyúk és ventillátorok. Irodalom Dr. Lajos Tamás. Az áramlástan alapjai 2004. Dr. Holics László: Fizika összefoglaló Dr. Gruber: Folyadékok mechanikája

Műszaki kémia 1. Tantárgyleírás Általános kémiai alapfogalmak. Atomok és molekulák szerkezete. Kémiai kötések. Halmazállapotok. Egy- és többkomponensű rendszerek. Elegyek, oldatok és kolloid rendszerek. Kémiai reakciók és egyensúlyok. Termokémiai alapfogalmak, reakció-kinetika, katalízis. Elektrokémiai alapfogalmak. Szervetlen kémia: a kémiai elemek csoportosítása és tulajdonságai. A szervetlen vegyületek kötései, előállítása és tulajdonságai. A nemfémes elemek: nemesgázok, hidrogén, a halogén elemek, oxigén-, nitrogén és széncsoport nemfémes elemei. A fémek általános jellemzése, az s-, p-,d- és f-mező elemei. Irodalom Borbély E.né- Csányi S.- Kiss Fné: Kémai alapismeretek műszaki főiskolák számára I-II., B+V Lap- és könyvkiadó. Borbély E.né: Szakmai kémiai gyakolatok I. BMF-RKK jegyzet.

31

Műszaki kémia 2. Tantárgyleírás Szerves kémia: a szénvegyületek szerkezete, kémiai reakciók típusai. Szerves vegyületek: nyílt- és zártláncú, telített és telítetlen szénhidrogének. Halogén-, oxigén-, nitrogén-, kén- és szilíciumtartalmú szerves vegyületek csoportosítása, szerkezete és tulajdonságai. A szénhidrátok és monoszacharidok csoportosítása, szerkezete és tulajdonságai. A fontosabb diszacharidok és poliszacharidok szerkezete és tulajdonságai. A fehérjék szerkezete, fizikai és kémiai tulajdonságai. Nukleinsavak előfordulása, leválasztása és szerkezete. Irodalom Borbély E.né- Csányi S.- Kiss Fné: Kémai alapismeretek műszaki főiskolák számára II., B+V Lap- és könyvkiadó. Analítikai-kémia Tantárgyleírás I.1 Fizikai- kémiai ismeretek: egykomponensű homogén rendszerek, tökéletes és reális gázok. Cseppfolyós halmazállapot, felületi feszültség. A szilárd halmazállapot, kristályos és amorf anyagok. A termodinamika alapjai, a belső energia és térfogati munka. A termodinamika főtételei, entrópia és entalpia. Reakció-kinetika. Több komponensű homogén rendszerek termodinamikája. Megoszlási egyensúlyok és ipari alkalmazásuk. Az extrakció, az adszorpció és fajtái. Analitikai alapfogalmak, a környezet analitikai jellegzetességei. Titrimetria, elektroanalitikai módszerek elvi alapjai, Culometria, polarográfia, vezetőképesség mérés, molekulaspektroszkópiai módszerek. Infravörös spektroszkópia elvi alapjai, lumineszcencián alapuló módszerek. Kromatográfiás elválasztás elméleti alapjai, gázkromatográfiák elve, folyadék-kromatográfiás módszerek. Atomspektroszkópiai módszerek. Monitoring rendszerek alkalmazásuk a levegő- és vízszennyezettség elemzésben. Irodalom Erdei-Grúz: a fizikai kémia alapjai Kopcsa József: Fizikai kémia I-II. kötet Dr Kőmíves J.; Környezeti analítika (Műegyetemi Kiadó, 1997.) Biológia 1. Tantárgyleírás A környezetvédelem szempontjából szükséges alapvető biológiai ismeretek nyújtása, az embert, mint biológiai fajt és környezetét érő hatások által kiváltott reakciók biológiai alapjainak megismertetése. Az élővilág szerveződésének sajátosságai és környezeti következményei. A prokariota szervezetek és a környezeti tényezők kapcsolatának megismertetése, az élő rendszerek viselkedésének, működésének és szabályozásának megértetése. A prokarioták felépítése, anyagcseréjük típusai, asszimilációs és disszimilációs anyagcsere-utak kiépülése, energetikai hatékonyságuk sajátosságai. A mikroorganizmusok szaporodásbiológiája, tenyészfeltételeinek befolyásolása a környezetvédelem szempontjából (a mikroorganizmusok anyagcsere-

32

közösségei). A genetikai információk átvitele, megváltoztatása és ennek ökológiai következményei, jelentősége (génsebészeti eljárások, transzgenikus élőlények). Irodalom Némethné Katona Judit A környezetvédelem biológiai alapjai jegyzet BMF RKK 2003. Benedek Pál Biotechnológia a környezetvédelemben Műszaki Könyvkiadó, 1990. Csaba György Sejtbiológia Medicina 1993. Kerényi Attila Általános környezetvédelem Mozaik Szeged 1995. László Ferenc Környezetvédelem korszerűen Budapest, 1988. Némedi László Környezetbakteriológia Budapest, 1998. Pesti Miklós Általános mikrobiológia Pécs, 2001. SH atlasz Biológia Springer- Verlag; Atheneaum Kiadó, 1999. Stuber György Génmanipuláció és genetikai környezetszennyezés ETK, Budapest 1998. Egyéb segédletek A tanulási és oktatási stratégiák: (a tanulást segítõ számítógépes programok, videók, CD-k) Az Egyetlen Föld Japán természetfilm-sorozat (Televideo Kiadó) A megsebzett bolygó természetfilm-sorozat (Televideo Kiadó) Transzgenikus élőlények, génsebészet (Spektrum) Biológia 2. Tantárgyleírás II.

Az eukariota élőlények rendszerezése. Az eukariota sejt eredete, a sejtszerveződés jellemzői. Az állati és növényi sejtre gyakorolt környezeti hatások megismertetése. Többsejtű élőlények felépítése, szerveződése. A telepes, szövetes- szerves élőlények sajátosságai. A soksejtű növényi organizáció főbb típusai. A növényhatározás elve, gyakorlata, fontosabb csoportok felismerése, rendszerezése. A soksejtű állatok, valamint gombák főbb organizácós típusai. Az állat és gomba-határozás gyakorlata, a környezetvédelmi szempontból különösen fontos főbb csoportok (indikátor csoportok) felismerése. Az élő szervezetek és a környezeti tényezők kapcsolatának megismertetése, az életműködések szabályozásában szerepet játszó rendszerek, valamint az élő rendszerek viselkedésének, működésének megértetése. Közvetlen kölcsönhatások a mikroorganizmusok, a növények, és állatok, valamint az emberi tevékenység között. Irodalom Némethné Katona Judit A környezetvédelem biológiai alapjai főiskolai jegyzet BMF RKK 2003. Dudich-Loksa Állatrendszertan Budapest, 1975. Hortobágyi Tibor szerk.: Növényföldrajz, társulástan és ökológia Budapest, 1981. Hortobágyi Tibor szerk.: Növényrendszertan és növényföldrajz Budapest, 1973. Kacsur- Kováts A biológia alapjai Veszprémi Egyetemi Kiadó, 1996. Kerényi Attila Általános környezetvédelem, Mozaik Szeged, 1995. Mészáros Ernő Bevezetés a környezettanba Veszprém, 1994. Oderfer M. Összehasonlító állatszervezettan ELTE TTK, Nemzeti Tankönyvkiadó, 1993. SH atlasz Biológia Springer- Verlag; Atheneaum Kiadó, 1999. Egyéb segédletek A tanulási és oktatási stratégiák: (a tanulást segítő számítógépes programok, videók, CD-k) Az Egyetlen Föld Japán természetfilm-sorozat (Televideo Kiadó)

33

A megsebzett bolygó természetfilm-sorozat (Televideo Kiadó) A természet válaszol Frenyó Vilmos sorozata (Televideo Kiadó) Életközösségek I. Kis növényismeret ismeretterjesztő film (Reflektor video)

II.1.1

Ökológia

Tantárgyleírás A tantárgy holisztikus kitekintésű környezettudatos magatartást, átfogó ökológiai szemléletet biztosít, amely elősegíti a környezetvédelmi feladatok megoldását. A környezetvédelem és természetvédelem tudományaként vizsgálja az élőlények és környezetük kapcsolatrendszereit, kölcsönhatásuk, reakcióik következményeit. Rendszerezi a biológiai, geológiai, geográfiai ismeretek vonatkozó alapfogalmait, bemutatja az ökológiai rendszerek sajátosságait. Összegzi a populációdinamikai, produkcióbiológiai ismereteket, valamint az élőhelyek jellemzőit (abiotikus és biotikus összetevőit, a természeti erőforrások lehetőségeit), kezelésük alapelveit (populációs kölcsönhatások, biocönózisok térbeli és időbeli sajátosságai, trófikus struktúrái, biogeokémiai ciklusok, az anyag- és energiaáramlás jellemzői, életciklusok). Bemutatja a biodiverzitás és a biológiai indikáció szükségességét és jelentőségét a környezetvédelemben. Rendszerezi az emberiség és a bioszféra viszonyát, a környezeti ártalmakat, és a környezeti állapot változásának gazdasági vonatkozásait. Ismerteti a környezeti állapotértékelések főbb követelményeit (a mintavételi és elemzési eljárásokat), a környezetminőség főbb indikátorait, az ökológiai hatástanulmányok jelentőségét. Elősegíti Magyarország környezeti állapotának felmérését és értékelését, az ökológiai és ökonómiai szemlélet különbségének megértését, valamint összehangolásuk szükségességét (ökológikus ökonómiai szemlélet) a fenntartható gazdaság érdekében. Irodalom Arady István Bolygónk sorsa a kezünkben van Budapest, 1993. Bodnár L.- Fodor I.- Lehmann A. A természet- és környezetvédelem földrajzi vonatkozásai Magyarországon Nemzeti Tankönyvkiadó Budapest, 1999. Erdősi F.- Lehmann A. A környezetváltozás és hatásai Mezőgazdasági Kiadó 1984. Enterprise and Enviroment The Open University 1992. Farkas Péter A humánökológia alapjai Szent István Társulat Budapest, 2001. Feladatok a XXI. századra (Agenda 21) Az ENSZ Környezet és Fejlődés Világkonferencia dokumentumai (Rio de Janeiro) Föld napja Alapítvány, Budapest, 1993. Hamar József szerk. A környezetbarát gazdaság lehetőségei Szolnok, 1996. Környezetvédelmi tájékoztató 2002. Láng István Biológiai erőforrások Budapest, 1983. Margulis Lynn Az együttélés bolygója Vince Kiadó 2000. Moser – Pálmai A környezetvédelem alapjai Nemzeti Tankönyvkiadó Budapest, 1999. Nánási Irén Humánökológia mint transzdiszciplina ELTE 1992. Sántha Attila Környezetgazdálkodás Nemzeti Tankönyvkiadó Budapest, 1993. SH atlasz Ökológia Springer- Verlag; Atheneaum Kiadó, 1994. Száraz P.- Német R.- Kohl Á. Ember és környezete NSZI Budapest, 1997. Széky Pál Ökológia Natura, 1989. Egyéb segédletek Tanulási és oktatási stratégiák: (a tanulást segítő számítógépes programok, videók, CD-k) David Attenborough Az élő bolygó természetfilm-sorozat (Televideo Kiadó)

34

Életciklus elemzés Simapro szoftver

Geológia Tantárgyleírás A geológia környezetvédelmi kötelezettségének értelmezése: a földtan tudománya a Föld egészével, az élő egyedek környezetével foglalkozó tudomány. A földkéreg összetételének (anyagainak), felépítésének (szerkezetének) és fejlődéstörténetének (múltjának) megismertetése. Általános (geoszférák, magmatizmus, vulkanizmus, exogén földtan, exo- és endodinamikai folyamatok) és szerkezeti (szerkezeti formák, sótektonika, gránittektonika, a földkéreg mozgásai és szerkezeti egységei) földtani alapismeretek. Ásvány- és kőzettani ismeretek: a nyersanyag-előfordulások kialakulásának okai, földtani elemzésük, értékelésük, véges mennyiségük, ásványvagyon-gazdálkodás és ásványvagyon-védelem szükségessége. A nyersanyagok, energiafajták ésszerű felhasználási arányainak értelmezése, elemzése. A nyersanyagbányászat során keletkező környezeti ártalmak (meddő anyag, por, pernyeképződés, pl. lignit, zaj, sugár- és vízszennyeződés) előrejelzése, felmérése, a rekultiváció módjai. Környezetvédelmi nyersanyagok kutatása, környezetgeológiai prognosztizálás, komplex geológiai környezet-potenciál térképezése. Irodalom Báldi Tamás Elemző (általános) földtan I. II. ELTE egyetemi jegyzet, Budapest, 1992. Füle László Geológiai alapismeretek egyetemi jegyzet, Veszprémi Egyetem Juhász Árpád Évmilliók emlékei Gondolat Kiadó, Budapest, 1987. Magyarország földje Pannon enciklopédia 2000. Némedi Varga Zoltán Általános és szerkezeti földtan Tankönyvkiadó, Budapest, 1991. Papp F.- Kertész P. Geológia Tankönyvkiadó Budapest, 1975. Paturi F.R. A Föld krónikája Officina Nova, Budapest, 1994. Repetto r. A természeti kincsek gazdasági értékéről Tudomány 8. 1992. Egyéb segédletek Tanulási és oktatási stratégiák: (a tanulást segítő számítógépes programok, videók, CD-k) David Attenborough Az élő bolygó természetfilm-sorozat (Televideo Kiadó) Tűzhányók és a Föld mélye (Televideo Kiadó1993).

Gazdasági és humán ismeretek Közgazdaságtan 1. Tantárgyleírás A közgazdaságtan helye és szerepe, alapfogalmak. A gazdaság szereplői, a makrogazdasági körforgás. Áru és pénz a makro-ökonómiában. Bankrendszer és bankműveletek. A makrogazdaság működési mechanizmusa. A munkapiac, a munkapiaci egyensúlytalanság és a munkanélküliség. Az infláció. Az állam gazdasági szerepe. A világgazdaság kialakulása, főbb jellemzői, aktuális problémái. Irodalom Elek – Tóth: Közgazdaságtan (jegyzet) KMF 1998. Samuelson – Nordhaus: Közgazdaságtan I.-II.-III. 1998. Tóth Gábor: Kis gazdasági fogalomtár KMF 1998. Tóth – Véghné: Makroökonómia példatár KMF 1998.

35

Közgazdaságtan 2. Tantárgyleírás A piac és piaci szereplők. A fogyasztói magatartás és a piaci kereslet. A termelés mikroökonómiája. A vállalat kínálata és a piac jellege. A tőke és pénzpiac. A munkapiac. A föld- és ingatlanpiac. Külső gazdasági hatások, az externáliák. Nemzetközi gazdasági kapcsolatok, belpiac és külpiac. Irodalom Elek – Tóth: Közgazdaságtan (jegyzet) KMF 1998. Samuelson – Nordhaus: Közgazdaságtan I.-II.-III. 1998. Tóth Gábor: Kis gazdasági fogalomtár KMF 1998. Tóth – Véghné: Makroökonómia példatár KMF 1998. Vállakozás- gazdaságtan 1. Tantárgyleírás A vállalkozás fogalma, céljai, célrendszere, környezete. A vállalkozások szervezeti formái. A vállalkozás tevékenységi rendszere és eszközei. A marketing, a marketingstratégia céljai és eszközei. A logisztikai rendszer. Az emberi erőforrás-gazdálkodás. Irodalom Chikán Attila: Vállalatgazdaságtan 1998. Dr. Elek Erzsébet: Pénzügyi fogalomtár (jegyzet) KMF 1999. Tóth Gábor: Piackutatási módszerek (jegyzet) KMF 1997. Tóth Gábor Vállalkozásgazdaságtan (jegyzet) KMF 1999. Vállakozás-gazdaságtan 2. Tantárgyleírás A termelés és szolgáltatás fogalma, gyártási rendszerek, technológiai- és termék-életciklus. Az állóeszköz-gazdálkodás funkciói a beruházás, karbantartás és kapacitás. Az innováció fogalma és helye a vállalati stratégiában. Vállalatértékelés, befektetési és finanszírozási stratégia. A vállalkozás pénzügyi rendszere. A vállalkozás pénz- és tőkepiaci finanszírozása, a vállalati pénzforgalom. Beruházások és befektetések értékelése, számítási módszerek. Irodalom Chikán Attila: Vállalatgazdaságtan 1998. Dr. Elek Erzsébet: Pénzügyi fogalomtár (jegyzet) KMF 1999. Tóth Gábor: Piackutatási módszerek (jegyzet) KMF 1997. Tóth Gábor Vállalkozásgazdaságtan (jegyzet) KMF 1999. Menedzsment Tantárgyleírás Menedzsment alapismeretek, szakterületei. A menedzser feladatai, szerepei. Menedzsmentirányzatok, vezetőkés beosztottak kapcsolata. Problémakezelés és megoldás. 36

Szervezési formák. Versenyhelyzet elemzés. Az innováció fogalma, főbb elemei, irányai, az innovációsmenedzser feladatai. Marketing, marketingmenedzsment folyamata és eszközrendszere. Termelésmenedzselés, minőségmenedzsment, humánerőforrás menedzsment. Információs rendszer. Irodalom Kocsis József: menedzsment műszakiaknak 1993. Bakonyi k. – Lorange p.: Stratégiai management 1991. Kottler P. Marketing management 1991. Rekettye Gábor: Nemzetközi marketing 1994. Demeter Krisztina: Termelésmenedzsment I.-II. kötet 1992. Erdős Gy.: Innovációs menedzsment 1992. Görög M.: Bevezetés a projektmenedzsmentbe 1993. Dennis Lock: Minőségmenedzsment 1998. Farkas F. – Karoliny Mné – Poór J.: Személyzeti emberi erőforrás menedzsment 1994. Kocsis József: Változások menedzselése 1994. E§Y Munkaközössége. A menedzser kézikönyve 1992. Környezeti jogi ismeretek Tantárgyleírás Alapvető általános jogi ismeretek, környezetjog. Nemzetközi és hazai környezeti jogi szabályozás elvei, sajátosságai. Nemzetközi szerződések, környezeti együttműködések. EU jogharmonizációs következtetések és javaslatok. A környezetvédelem intézményrendszere jogi szemmel: törvényalkotás, jogszabályalkotás, végrehajtás ellenőrzése, felügyelete. Irodalom Bakáts Tibor: Magyar környezetjog Springer, Budapest, 1992. Bakáts Tibor: Nemzetközi környezetjog KGI Budapest, 1994. Bakáts Tibor: Európa és a környezetjog KGI Budapest, 1995. Integrált irányítási rendszerek 1. (ISO 9000) Tantárgyleírás • A termék-előállítási folyamat szereplői. Alapelvek. Minőségfogalom. A vevői minőségérzékelés lépcsői. A minőség Kano-féle értelmezése. A minőségmutatók alapjai. A minőség számszerűsítése: tűrés, tűrésértékelés, minőségpoligon. Folyamatok ábrázolása (folyamatábra). A szerződéskötés folyamatának minőségügyi szabályozása. Érdekeltek a termék-előállítási folyamatban. Vevő-szegmentáció. A szerződések átvizsgálása. QFD: A terméktervezési folyamat minőségügyi szabályozása. A vevői elvárások meghatározása. A vevői igények lebontása műszaki paraméterekre. Kapcsolati mátrix. A csoportmunka szempontjai. QFD: tervezési célértékek kijelölése. (esettanulmány). Probléma-megoldási módszerek, csoporttechnikák. A folyamatos fejlesztés logikája és módszerei. Vizsgálatok helye és szerepe a technológiai folyamatokban. (Idegenáru-, gyártásközi- és végellenőrzés) Nem megfelelő termék kezelése. Dokumentációs rendszer. Előíró és tényrögzítő dokumentumok. A minőségügyi dokumentumok kezelési rendje. Folyamatszabályozás: folyamatképesség, gépképesség. Első és másodfajú hiba. Szabályozókártyák. Vevői elégedettségen alapuló

37

minőségügyi szabályozás. Hibafa. Kockázat. FMEA. A csoportmunka sajátosságai FMEA munkacsoportoknál. Az FMEA előnyei és hátránya. Az üzleti kockázatok értékelése Irodalom Dr. Koczor Zoltán: Minőségirányítási rendszerek fejlesztése (TÜV Könyvkiadó, 2001) Dr. Koczor Zoltán: Bevezetés a minőségügybe (Műszaki Könyvkiadó, 2000) Kemény S.-Papp L.-Deák A.: Statisztikai minőség- (megfelelőség-) szabályozás (Műszaki Könyvkiadó, 1999) Mérnöki kommunikáció Tantárgyleírás A műszaki kommunikáció fogalma. Kommunikáció és információ. Az információ alapvető tulajdonságai: mennyiségi, szintaktikai, szemantikai és pragmatikus tulajdonságok. Műszaki modellek. Objektum orientált modellezés. Modellek leírása. A műszaki kommunikáció eszközei. Adathordozók, lokátorok, megjelenítők. A táv-adatátvitel alapjai. Telefon, telefax, számítógépes hálózatok, ISDN. Multimédia eszközök. Az információ, a kommunikáció és a műszaki-üzleti kommunikáció kapcsolatrendszere. A közvetlen emberi kommunikáció csatornái. Kommunikáció az üzleti életben, a kommunikáció zavarai. Irodalom Bálványos Huba – Sánta László: Vizuális megismerés – vizuális kommunikáció. Balassi Kiadó, Budapest, 1997 Pálinkás Jenő: Üzleti kommunikáció. LSI-GDF, 2001 Kőrösi M.: Tárgyalástechnika - kommunikáció műszakiaknak. In: Kövesi János (szerk.):. Verlag Dashöfer Szakkiadó Kft. és T. Bt., 2002. Európa Uniós ismeretek Tantárgyleírás: Európai Gazdasági Közösség létrehozása. Az európai integráció fejlődésének fokozatai. Az EU intézményrendszere. Az EU költségvetése. Az EU közös politikái (kereskedelem-politika, CAP). Az EU regionális támogatás-politikája, pályázatok Iparpolitika, a mérnöki gyakorlatot érintő EU szabályozások. Magyarország és az EK/EU kapcsolatának fejlődése. A tagsághoz kapcsolódó fontosabb változások. Irodalom Dr. Elek Erzsébet – Véghné dr. Vörös Mária: Nemzetközi gazdaságtan (XII-XV. fejezet) Dr. Elek Erzsébet - Gombaszögi Ildikó – Tóth Gábor – Véghné dr. Vörös Mária: Gazdasági alapismeretek és alapösszefüggések (BMF KGK) Horváth Zoltán: Kézikönyv az Európai Unióról (5. kiadás, 2003) Palánkai Tibor: Az európai integráció gazdaságtana 1995.

38

Szakmai törzsanyag Környezettan Tantárgyleírás Általános környezetvédelmi alapismeretek bemutatása, rendszerezése, szemléletformálás (bevezető, tájékoztató jellegű tárgy). A környezetvédelem kialakulása, szerepe napjainkban. Az evolúciós fejlődés és a környezet-átalakítás sajátosságai, tendenciái. A népességváltozás alakulása és hatása a környezetre. A Föld energiaforgalma, az entrópia. Meglévő és megújuló energiaforrások, az energiafelhasználás hatékonysága. Globális problémák, világmodellek. Az üvegházhatás és következményei. Az ózonréteg vékonyodása és ennek hatásai. A természetes vizek minőségének veszélyeztetettsége és ennek következményei. A biodiverzitás megőrzésének szükségesssége, a biotechnológiai módszerekkel történő változtatások összehangolása a diverzitás érdekében. Az erdőgazdálkodás problémái. A közlekedés és környezeti hatásai. Hulladékhelyzet, a fogyasztói társadalom sajátosságai. Nemzetközi egyezmények, magyarországi viszonyok, helyzetkép. Irodalom Gore Al :Mérlegen a Föld Lester R. Brown :A világ helyzete 1985- től napjainkig Moser Miklós-Pálmai György: A környezetvédelem alapjai Nemzeti Tankönyvkiadó Bp.1999 Mechanika Tantárgyleírás A mechanika a fizika tudomány azon ága, mely az anyagi testek mozgásjelenségeinek vizsgálatával foglalkozik. A klasszikus mechanikát - a jelenségek vizsgálati irány szerinti felosztása alapján - statika, szilárdságtan, kinematika ill, kinetika fejezetekre osztjuk. E alapozó tárgy tanulása során a hallgatók elsajátítják a mechanika legfontosabb természettudományos ill. műszaki vonatkozású fogalmait, tételeit, és ennek révén betekintést nyernek a mozgásjelenségek leírásának problematikájába. Irodalom Szabó Tibor: Mechanikai képletgyűjtemény főiskolásoknak Syca Szakkönyvkiadó Szabó Tibor: Mechanika I. BMF jegyzet Szabó Tibor: Mechanika II. BMF jegyzet Korondi Endre :Mechanikai példatár BMF jegyzet Műszaki rajz és dokumentáció Tantárgyleírás Térbeli alakzatok síkbeli ábrázolása. Rajztechnika. A műszaki dokumentáció általános előírásai. Műszaki ábrázolás, vetületek. Vonaltípusok, nézet, metszet, szelvény alkalmazása. Jelképi és egyszerűsített ábrázolás. Méretmegadás, méret-, alak- és helyzettűrések, felületi érdesség. Szerkezetek és rendszerek rajzai. Rajzolás és tervezés számítógéppel. A tervezés célja. A tervek szintjei, tartalma. Műszaki előírások, szabványok. Irodalom

39

Dr. Kósa Csabáné –Dr. Horváth Sándor – Jambrich Gyula – Dr. Kósa Csaba: Műszaki dokumentáció BMF KVK, 2002. Dr. horváth Sándor-Dr. Kósa Csabáné: Műszaki dokumentáció Szif-Universitas Kft.Kiadó Üzletág Győr, 1998. Dr. Patkó István: Műszaki ábrázolás és gépszerkezetek BMF jegyzet Elektrotechnika Tantárgyleírás Egyenáramú áramkörök, villamos tér (kondenzátorok), mágneses tér (indukció). Egyfázisú váltakozó áram (R-L-C kapcsolások). Háromfázisú feszültség előállítása, jellemzői. Csillag- és delta kapcsolás. Az elektronika alapjai. Félvezető eszközök (diódák, tirisztorok stb.). Tranzisztorok működése, fajtái, karakterisztikák, alapkapcsolások. Félvezető eszközök áramköri alkalmazásai, egyenirányító és erősítő kapcsolások. Villamos gépek, működésük és felhasználási lehetőségeik. Irodalom Bogár Istvánné : Elektrotechnika 1. Bertalan Gábor: Elektrotechnika 2. Elektrotechnikai szakismeretek Műszaki Könyvkiadó, 1997. Elektrotechnika Röviden és tömören sorozat, Műszaki Könyvkiadó Szabályozás és vezérlés Tantárgyleírás Irányítástechnikai alapfogalmak. Irányítástechnika elemei, energiái. Vezérléstechnika. Boole-algebra. Kombinációs és szekvenciális digitális áramkörök. Pneumatikus és elektropneumatikus vezérléstechnika FESTO elemekkel. Programozható logikai vezérlők tanulmányozása. OMRON CPM1 típusú PLC készülék program és áramkör ismerete. Szabályozástechnika. Szabályozó rendszerek felépítése, fajtái. Jelátvívő tagok vizsgálata., állandósult és átmeneti állapotban. Egyszerű és összetett tagok. Zárt szabályozási körök és azok stabilitásvizsgálata. Identifikáció. Irodalom Dr. Patkó-Fatér-Ménesi: Automatizálás alapjai Dr.Tverdota Miklós, Dr Harkay Tamás: Villamos vezérléstechnika Dr Madarász László, Dr Bencsik Attila: Digitális technika Dr.Csáky, Barts: Automatika Tankönyvkiadó. Várkövi József: OMRON PLC főiskolai segédlet Automatizálás alapjai főiskolai segédlet Általános mérnöki ismeretek Tantárgyleírás Mértékrendszer, mérés és pontosság. Energiaforrások, energiaátvitel és konverzió, energiagazdálkodás. Anyagok körforgása, optimalizálás. Az építészet és a gépészet szerkezeti anyagai. Anyagok megmunkálásának alapműveletei. Korszerű gyártási, szerelési és kiegészítő folyamatok. Az anyag- és energiatranszfer gépei. Gépek és gépcsoportok jellemzői és üzemeltetésük. 40

Tervezési alapismeretek, mérnöki számítások. Irodalom Hütte A mérnöki tudományok kézikönyve (Springer Verlag, 2001) G.Paul-W. Beitz: A géptervezés elmélete és gyakorlata Műszaki Könyvkiadó Pattantyús Á. Géza: A gépek üzemtana Műszaki Könyvkiadó Bp. 1993. Biztonságtechnika Tantárgyleírás A munkavédelem és a biztonságtechnika jogi, műszaki és gazdasági alapjai, szervezeti- és eszközrendszere. A kárelhárítás alapismeretei, veszélyes anyagok, hulladékok és veszélyes technológiák. Higiéniai, munkaegészségügyi, toxikológiai, balesetelhárítási, vészhelyzetkészültségi, katasztrófa-elhárítási alapismeretek. A megelőzés lehetőségei a szervezett munkavégzés, a környező lakosság és a globális környezet érdekében. Forrásmodellek, toxikus, tűz- és robbanásveszélyes anyagok eloszlási és terjedési modelljei. Mérgező hatások és a fizikai-kémiai jellemzők összefüggései. Veszélyes anyagok azonosítása. Magyar és EU irányelvek összehasonlítása a veszélyek megítélése terén. Általános kockázat-elemzési módszerek ismertetése. Esettanulmányok elemzése, statisztikák, eseményfák, hibafák, nullamódszer alkalmazása a balesetek valószínűségének és a kár nagyságának becslésére. Irodalom Varga Zoltán: Biztonságtechnika Veszprém, 1995. Kun-Szabó T.: Munkavédelem Veszprém, 1997. Kósa Cs.: Munkavédelem, egészségvédelem BKE, Budapest, 1995.

Földtudományi szakismeretek Tantárgyleírás A felszíni és felszín alatti vizek tisztaságának védelmével összefüggő geológiai ismeretek. A víz és a víztartó kőzetek kölcsönhatása. Talajvíz feletti rétegek kőzettani és áteresztő-képességi viszonyai, a fekükőzet kőzettani és vízrekesztő-képességi paraméterei. A talajvíz tartózkodási és áramlási viszonyai, kémiai jellemzői. A talajvíz és a karsztvíz összefüggés-vizsgálata a rétegvizekkel. A hazai ivó- és iparivíz-szükséglet jelentős részét biztosító rétegvizek kémiai összetevőinek vizsgálata és ezek változásainak okai, tartózkodási és áramlási viszonyainak törvényszerűségei. Mélybányászat által érintett rétegvizek és karsztvizek tisztaságának védelme. Talajtani alapismeretek: a talaj fogalma, a talajképződés faktorai, talajtípusok. A talaj szerkezete, víz- és hő-gazdálkodása, talajfizikai és kémiai sajátosságok ismertetése. A nyersanyaghulladékok célszerű elhelyezésének szükségessége, a hulladéktárolás geológiai meghatározottsága, szabályzói. A bányászati meddőhányók elhelyezésének környezetföldtani meghatározottsága. Építőipari nyersanyagként és adalékanyagként történő felhasználásuk lehetőségei. Földtani környezetpotenciál kutatások célterületei: napfényenergia kőzetaprózódást, mállást előidéző mértéke és ezek jelentősége a felszín alakulásában; ásványi nyersanyag-előfordulások prognosztizálása; geotermikus energiaforrások felkutatása, vízkészletek reménybeli feltárási

41

lehetőségei; antropogén felszínformáló folyamatok regisztrálása; környezetvédelmi geofizikai kutatások. Irodalom Bohn Péter: Magyarország geológiai környezeti állapota Budapest, 1992. Davis G. R.: Energiával a Földért Tudomány 6. 1990. Dastidar P.: A magenergia jövője Fizikai Szemle 42. 1992. Dávidné Deli Mária: Környezetvédelem Műegyetemi Kiadó, Budapest, 1993. Jakucs László : A karsztok sérülékenysége Aktuális problémák a földrajztanításban Magazin Kiadó Budapest, 1993. Juhász József: Hidrogeológia Akadémia Kiadó, Budapest, 1987. Stefanovits Pál :Talajtan Mezőgazdasági Kiadó, 1992.

Környezeti elemek védelme 1. (Vízminőség-védelem) Tantárgyleírás Vízforrásaink, a víz körforgása, élővizeink védelme, ivóvíz ellátási rendszer. Szennyvízkeletkezés, csatornázás, szennyvíztisztítás kérdései, műszaki megoldások típusai. Veszélyes anyagok és tevékenységek. Jogi szabályozások: hazai, nemzetközi egyezmények, EU szabályozás. Irodalom Környezettechnika 1. (VÍZ) KVM kiadvány Környezettechnika példatár KVM 1995. évi LIII. Törvény a környezetvédelmének általános szabályairól 1996. évi LVII. Törvény a természet védelméről Kormányrendeletek: 33/2000, 49,/2001, 50/2001 Miniszteri rendeletek: 10/2000 Moser - Pálmai: A környezetvédelem alapjai KöM: Adatok hazánk környezeti állapotáról KöM: Nemzeti környezetvédelmi program 1996-2002 KöM: Országos Környezeti Kármentesítési Program kiadványai Dr. Pásztó Péter: Vízminőségvédelem, vízminőségszabályozás Veszprémi Egyetemi Kiadó Veszprém,1998. Környezeti elemek védelme 2. (Levegőminőség-védelem) Tantárgyleírás Levegőtisztaság-védelem. Légkör szerkezete, légkört károsító hatások, napsugárzás hatása, üvegházhatás, szennyezőanyagok terjedése, öntisztulás, levegőtisztaság védelmi határértértékek, emissziós-imissziós normák, Portechnikai alapfogalmak, mérési módszerek, porleválasztó kamrák, szűrők, ciklonok, elektrofilterek. Irodalom Barótfy: Környezettechnika Kézikönyv Mezőgazda Kiadó 2000. Gruber: Folyadékok Mechanikája Dr. Patkó István: Környezettechnika I. ( levegőtisztaság védelem)BMF RKK 6006. Bp. 2004.

42

Környezeti elemek védelme 3. (Talajvédelem) Tantárgyleírás A természetes és az emberi tevékenységgel összefüggő talajpusztulás típusai. A talajdegradációs folyamatok (talajerózió: víz és szél erózió, fizikai degradáció: szerkezetleromlás, tömörödés, szélsőséges nedvességtartalom, savanyodás, szikesedés, biológiai degradáció: mikrobiológiai lebontó folyamatok, tápanyagforgalom kedvezőtlen irányú megváltozása) és korlátozásuk lehetőségei, a folyamatok szabályozása. A talajszennyezés forrásai, feltárása, mérése, vizsgálata, Az ellenük való védekezés módjai. Határértékek, talajmonitoring. A talaj védelme műszaki meliorációs módszerekkel. A termőföld védelme, vízgazdálkodási lehetőségek védése, a talaj vízháztartásának szabályozási lehetőségei. A szennyezések továbbterjedésének megakadályozási lehetőségei. Irodalom Győri Dániel : A talaj és a környezet Veszprémi Egyetemi Kiadó, Veszprém, 1997. Enyingi Tibor: Hogyan védekezzünk a talajerózió ellen? Sokoró Ökológiai Park Alapítvány 1997. László Ferenc: A hatékony környezetvédelem eszközei Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1984. Stefanovits Pál :Talajvédelem környezetvédelem Mezőgazdasági Kiadó Budapest, 1977. Környezeti elemek védelme 4. (Hulladékgazdálkodás) Tantárgyleírás Hulladékgazdálkodással kapcsolatos jogszabályok, hulladék fogalma, fajtái, kezelése. Ipari hulladékok keletkezése, kapcsolat ez egyes technológiákkal. Kommunális hulladékok, veszélyes hulladék, hulladékkezelések, lerakás, komposztálás, biogáz előállítás, égetés, pirolízis. Veszélyes hulladékok speciális kezelése. Irodalom Barótfi István: Környezettechnika (Mezőgazda Kiadó, 2000.) Dr. Árvai József: Hulladékgazdálkodási kézikönyv (Műszaki Kiadó, 1991.) Hatályos jogszabályok, Hulladékgazdálkodási tanácsadó (Verlag Dashöfer Szakkiadó Kft.) Környezeti elemek védelme 5. (Zaj, rezgés és sugárzásvédelem) Tantárgyleírás Energetika és környezetvédelem, megújuló energiák alkalmazása, zaj- és rezgésvédelem alapfogalmai, hatása élő szervezetekre, mérőeszközei, eszközei. A környezeti zaj- és rezgésjelenségek (ipari, közlekedési és kommunális) kezelésének lehetőségei, források, terjedés, műszeres mérések, rendszerszemléleti szabályozási lehetőségek. Radioaktív és egyéb sugárzások a környezetünkben, számítási védekezési módszerek. Irodalom Zaj- és rezgésvédelem Veszprémi Egyetem jegyzet Szentmártony T.- Kurutz I.: A műszaki akusztika alapjai Tankönyvkiadó, Budapest, 1988. Nukleáris ismeretek Országos Oktatástechnikai Központ 1989.

43

Természet- és tájvédelem 1. Tantárgyleírás III.

A táj fogalmának értelmezése, különböző tájrendszerek áttekintése, a tájak elhatárolásának szempontjai. Tájtípusok, tájpotenciál jellemzői. Magyarország tájainak katasztere. A tájak kialakulása (lemeztektonika, vulkanizmus, külső környezeti tényezők, másodlagos tájformálók, szikesedés), a tájalkotó tényezők dinamikus egyensúlyának megbomlása és ennek következményei (a környezetszennyezés és a tájpotenciál megváltozása). Tájanalízis (indikátorok, paraméterek), tájértékelés, tájtervezés folyamatának megismertetése. A természeti tájak állapot-értékelésének szempontjai. Magyarország tájainak környezeti állapota. A tájvédelem és a természetvédelem kapcsolata, szükségessége, jelentősége.

Irodalom Bulla Béla: Magyarország természeti földrajza Budapest Csima Péter: Az általános tájvédelem és természetvédelem Budapest, 1993. Ghimessy László :A tájpotenciál Budapest, 1984 Jámbor Imre- Mezősné Dr. Szilágyi Kinga: Környezetértékelés Táj és település KÉE egyetemi jegyzet Justyák-Szász :Az éghajlat, a növényzet és a talaj övezetes elrendeződése a Földön Debrecen 2001. Környezetvédelmi tájékoztató 2002. Lóczy Dénes: Tájökológia Pécs, 2002. Magyarország tájainak katasztere I.- II. Magyarország nagytájai, középtájai, kis-tájcsoportjai Magyarország főbb környezeti mutatói KÖM 2001. 2002. 2003. Marosi Sándor: Tájkutatási irányzatok, tájértékelés, tájtipológiai eredmények különböző nagyságú és adottságú hazai típusterületeken MTA, FKI, Budapest, 35. 1986. Somogyi Sándor: Magyarország földrajzi áttekintése 1998. Egyéb segédletek A tanulási és oktatási stratégiák: (a tanulást segítő számítógépes programok, videók, CD-k) Elemi csapások I.- II. -III. Reader’s Digest válogatás video sorozat Tűzhányók és a Föld mélye (Televideo Kiadó,1993).

Természet- és tájvédelem 2. IV. Tantárgyleírás A természet és a természetvédelem fogalma. A környezet- és a természetvédelem kapcsolata, összehasonlítása, a természetvédelem története, a főbb környezetvédelmi és természetvédelmi egyezmények. A természetvédelem tárgyai, főbb sajátosságai, feladatai, a természeti értékek csoportosítása. A természetvédelem intézményrendszere, jogi, közgazdasági és egyéb eszközei, az integrált természetvédelem jelentősége. A hazai természetvédelem sajátosságai, célkitűzései, feladatai. Magyarország természeti értékei: védett élőlény fajok, geológiai- geomorfológiai

44

képződmények, hidrológiai, tájképi és kultúrtörténeti értékek. Nemzeti parkjaink, tájvédelmi körzeteink, országos jelentőségű természetvédelmi területeink. Távoli tájak védett értékei, a Föld nagy tájai, nevezetes természetvédelmi területei. A Világörökség részei, Európa diplomás területek, a főbb bioszféra rezervátumok megismerése. V. Irodalom Bodnár L.- Fodor I. - Lehmann A.: A természet- és környezetvédelem földrajzi vonatkozásai Magyarországon Nemzeti Tankönyvkiadó Budapest, 1999. European Union action plans for eight priority bird species BirdLife International, 2001. Farkas Sándor szerk. :Magyarország védett növényei Mezőgazda Kiadó, 1999. Few Roger :Vadregényes tájakon Magyar könyvklub, 1994. Garami László- Garami Lászlóné :Védett természeti értékeink útikalauza Mezőgazda Kiadó, 1999. Keszthelyi István: Természetvédelem Környezetvédelmi tájékoztató 2002. Madarassy Anikó: Természetvédelem, környezetgazdálkodás Agroinform Kiadóház, Budapest, 2001. Magyarország főbb környezeti mutatói KÖM 2001. 2002. 2003. Németh Imre- Némethné Katona Judit: Zöld kalandra fel! NISZA Budapest, 1995. második bővített kiadás 1997. Rakonczay Zoltán: Természetvédelem Budapest, 2001. Szabóné Susa Ágnes: Zöld könyv Budapest természeti környezete Budapesti Művelődési Központ 2002. Tardy János szerk. :Természetvédelem KTM Természetvédelmi Hivatal, Budapest, 1994. Varázslatos Föld körüli utazás Reader’s Digest válogatás 1996. Veser Thomas. Az emberiség kincsei Világörökségünk Officina Nova 1997. WWF füzetek 1993-tól (3. 1993. 10.1995.11.1996.12.1997.14.1999.15.2000.17.2000.20.2002.22.2002.) Egyéb segédletek A tanulási és oktatási stratégiák: (a tanulást segítő számítógépes programok, videók, CD-k) Az egyetlen Föld I- XII. Japán természetfilm sorozat (Televideo Kiadó, 1991). Informatika Tantárgyleírás Alapfogalmak a számítógépről. Szoftverek. DOS alapú operációs rendszerek. Grafikus felhasználói felület. Windows operációs rendszer, beállítások, segédeszközök. Word. PowerPoint. Számítógépes hálózatok. Internet. Weblap készítése. A képfeldolgozás elemei, a Photoshop ismertetése. Ipari tervező rendszerek, CAD-CAM programok ismertetése. Táblázatkezelő rendszerek. Az Excel ismertetése, használata. Diagrammok. Makrók rögzítése, elemzése. Programozás alapjai. Algoritmusok készítése. Visual Basic. Adatbázis, adatbáziskezelő rendszerek. Access ismertetése, összetett űrlapok, lekérdezések, jelentések. Excel, Access és Visual Basic kapcsolata, eseményvezérelt programozás. Irodalom Dr. Szíjártó Miklós: Számítástechnika alapjai 1999. Marton László – Pukler Antal – Pusztai Pál: Bevezetés a programozásba (SZIF Győr) 1993. Rádi György: Számítástechnika (PSZF-SALGÓ Kft.) Kovalcsik Géza: Az Excel’97 programozása

45

Térinformatika Tantárgyleírás Információs rendszerek fogalma és összetevői. A helyhez kötött információk szerepe. A térinformációs rendszerek alkalmazásának okai, és lehetőségei, csoportosításuk. A térinformációs rendszerek létrehozásának stratégiája és történeti áttekintése. A rendszerek létrehozásához szükséges modellalkotás. Valós világ jellemzése. Elméleti, logikai és fizikai modellek. Geometriai adatok vonatkozási rendszerei. Adatnyerési eljárások. A térbeli információs rendszerek megvalósítása és alkalmazásaik. Irodalom Detrekői Ákos-Szabó György: Térinformatika Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 2002. Detrekői Ákos-Szabó György: Bevezetés a térinformatikába Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 1995. Tózsa István: A térinformatika alkalmazása a természeti és humán erőforrás-gazdálkodásban Aula Kiadó, Budapest, 2001. Környezetértékelés és audit Tantárgyleírás A környezeti hatásvizsgálat célja és készítése, a környezeti menedzsment rendszere. A környezeti hatásvizsgálatra vonatkozó törvények és rendeletek, a KHT köteles beruházások ismertetése. Előzetes és részletes KHT. A KHT készítés módszertana. ISO és EMAS rendszerek összevetése. A KIR felépítése. A környezeti audit módszertana. Irodalom ISO 14000-es Szabványsorozat Dr. Szlávik János – Kerekes Sándor : A környezeti menedzsment közgazdasági eszközei Közgazdasági és Jogi Kiadó Bp,2000. Dr Kósi Kálmán-Dr Kovács Endre-Kőmíves József-Varga József: Auditálás menedzsment rendszerek Közgazdasági és Jogi Kiadó Bp,1997. Környezetgazdálkodás Tantárgyleírás A környezet újfajta hasznosítási lehetőségeit tárja fel, szem előtt tartva a fenntartható gazdasági és társadalmi fejlődés alappilléreinek (társadalom-ökológia-ökonómia) egyensúlyát. A környezeti elemek bemutatása (víz, talaj, levegő, élővilág), szennyezése és azok ellen való védekezési lehetőségek. A föld (termőtalaj) állapota védelme. Hulladékok problematikája. Élővilág helyzete és védelme. Zaj, rezgésártalmak és a radioaktív sugárzás, valamint a levegő állapota és védelme. A gazdasági tevékenység környezetkárosító hatása és a műszaki fejlesztés kedvező irányzatai. Irodalom: Sántha Attila: Környezetgazdálkodás 1996. Dr. Sántha Attila: Környezetgazdálkodás Részletes rész Nemzeti Tankönyvkiadó Bp.1999. Környezetpolitikai vizsgálatok Magyarország Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet OECD 2000. Madarassy Anikó: Természetvédelem, környezetgazdálkodás Agroinform Kiadóház Bp,2001. Fodor István: Környezetvédelem és regionalitás Magyarországon Dialóg Campus kiadó Bp.Pécs, 2001. 46

Környezetgazdaságtan Tantárgyleírás A természeti erőforrások ökonómiájának alapkérdései. A környezetgazdálkodás, mint erőforrás elosztási probléma. A gazdaság és a környezet kapcsolatai, a fenntartható fejlődés koncepciója. Az externáliák problémái A gazdasági teljesítmény mérése a természeti erőforrások és a környezet figyelembevételével.. A környezetgazdálkodás gazdaságpolitikai eszközei. A hulladékokkal való gazdálkodás. Irodalom: Dr. Szakál Ferenc: A természeti erőforrások ökonómiája 1998. Kerekes Sándor - Kobajkov Zsuzsanna: Bevezetés a környezetgazdaságtanba 1994. Dr. Szlávik János: Környezetgazdaságtan, környezetmenedzsment Műegyetemi Kiadó 1999. Integrált irányítási rendszerek 2. (ISO 14000) Tantárgyleírás A környezettudatos vállalatirányítás fogalma, alapelvek és alapfogalmak. A környezettudatos magatartás kialakulásához vezető út legfontosabb mozzanatai. A Winter modell létrehozása. A vállalatok környezeti kapcsolatrendszere. A vállalatok menedzsmentjének elkötelezettsége. A környezettudatos vállalatirányítás alapeszméje: elkötelezettség, környezettudatos magatartás, folyamatos javítás. A vállalatok környezetpolitikájának megfogalmazása. A környezettudatos magatartás jellemzői, kialakításának eszközei. A vállalatok környezeti irányítási rendszerének kialakítása. A környezetirányítási rendszerek szabványosításának folyamata (BS 7750, EMAS, ISO 14001 és a sorozat további elemei). A környezetirányítási rendszer követelményei a szabványok alapján. Környezeti politika, tervezés elemei, a bevezetés és működtetés, az ellenőrzés és javítás feladatai, a vezetőség átvilágítása. A környezetirányítási rendszerek kiépítése, működtetése során használatos eszközök és eljárások. Dokumentációk rendszere és tartalmi követelmények. Kommunikáció. Környezeti hatások értékelésének módszerei. Ökokontrolling. Ökológiai könyvvitel, ökológiai mérleg, életciklus elemzés, termékek életvonal elemzése, energiaracionalizálás és anyagtakarékosság, tisztább technológiák stb., környezeti auditálás, környezeti jelentések. Irodalom Környezetirányítási kézikönyv / Juhász Csaba, Koczor Tamás. - Bp. : Szaktudás K., 2002. Dr. Koczor Zoltán: Minőségirányítási rendszerek fejlesztése (TÜV Könyvkiadó, 2001) Dr. Koczor Zoltán: Bevezetés a minőségügybe (Műszaki Könyvkiadó, 2000) Kemény S.-Papp L.-Deák A.: Statisztikai minőség- (megfelelőség-) szabályozás (Műszaki Könyvkiadó, 1999) Közegészségügy Tantárgyleírás A környezet-egészségtan feladata, munkamódszerei. A magyar népesség főbb környezetegészségügyi és demográfiai mutatói. Az expozíció, kockázat szubjektív, lakosság általi érzékelése, valamint az egészséget, illetve egészséges környezetet potenciálisan károsító tevékenységek és a kibocsátott toxikus anyagok objektív, modellek alapján történő kockázatbecslése. Környezeti toxikológia (ökotoxikológia) sajátosságai, főbb jellemzői

47

(környezet-higiénés toxikológia, mérgek behatolása, mérgezések lefolyása, környezeti toxikus anyagok, fémek és vegyületeik, gázok, savak és lúgok, oldószerek, alifás vegyületek). A peszticidek környezet-egészségtana, környezet-károsítása, a peszticidekkel dolgozók védelme. A vizek, a szennyvizek, a levegő, a talaj, a hulladékok, a zaj környezet-egészségtana (mutagén és karcinogén hatások, veszélyes hulladékok hatásai, határértékek). A nem fertőző népbetegségek és a környezet kapcsolata (keringési rendszer betegségei, daganatos betegségek, májbetegségek, légúti- és fogbetegségek). Épület-és lakásegészségtan, a sugárzások biológiai hatásai, mikroorganizmusok és egészséget károsító élőlények (ízeltlábúak, rágcsálók) és az ellenük való védekezés lehetőségei. Járványtani alapismeretek. A természeti környezet egészségi hatásai: gyógy-tényezők (barlangterápia, gyógyvizek), és egészségkárosító hatások (sugárzások, virágpor allergia, gomba, növény- és állati mérgek). A mentális környezet (közvetlen vagy közvetett kommunikácó: beszéd, média, könyvek által kiváltott hatások), pszichoszomatikus (pszicho-vegetatív) betegségek keletkezése. A környezetvédelem szempontjából fontos nemzetközi szervezetek és egyezmények. Irodalom Dési Illés szerk. :Környezetegészségtan Szeged, 2002. Ember István :Környezeti tényezők és a rák Környezet és fejlődés 2. 1991. Kerényi Attila :Környezetünk-egészségünk PSZM projekt, Magazin Kiadó 1994. Kertai Pál: Közegészségtan Medicina, Budapest, 1989. Köteles György: Ionizáló sugárzások az egészségügyben Fizikai Szemle 42. 1992. Környezeti mérések monitoring Tantárgyleírás Meteorológiai alapismeretek. Áramló közegek (levegő, folyadék) sebesség mérése. Koncentráció-mérés. Mintavevők ismertetése. Adatgyűjtő rendszerek. Mért adatok kiértékelése. Mérőműszerek felépítése, működése, tömbvázlat. Méréstechnikai elvek. Csatlakozás számítógépes mérés-adatgyűjtő rendszerekhez. Adatkiértékelő programok. Adatok továbbításának lehetőségei. Irodalom Konorot Ferenc Simon Tamás: Környezettechnika I. gyakorlatok ( lektorálás alatt ) Környezettechnika I.-II. Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium 2002. Környezettechnika példatár KVM 2002. Környezetvédelmi műveletek és technológiák 1. (Szennyvíz, ivóvíz-tisztítás) Tantárgyleírás A víz fizikai, kémiai és biológiai tulajdonságai, a jellemző paraméterk mérése. Nyersvíz források vizsgálata, vízminőség-igény megfelelősége (szabványértékek). Az ivóvíz sajátosságai. Ivóvíz előtisztítás (kémiai, bakteriológiai), víztisztítási technológiai elemek és a leggyakrabban előforduló technológiai megoldások bemutatása. Vízellátás, vízelosztás biztonsága, vízfelhasználás időbeni egyenetlensége. A szennyvíztisztítás jellemző műveletei, csatornarendszerek osztályozása, kémiai szennyvíztisztítás sajátosságai, szennyvíztisztítási technológiák bemutatása. Szennyvíztisztító rendszerek tisztítási hatékonyságának vizsgálata a különböző szennyezés típusokra. Kockázatelemzés víztisztítás és elhelyezés vonatkozásban, modellezés, minőségbiztosítás. Irodalom 48

Barótfi István: Környezettechnika kézikönyv Környezettechnikai Szolgáltató Kft. Budapest, 1991. Benedek Pál: Biotechnológia a környezetvédelemben Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1990. Benedek P.- Valló S.: Víztisztítás, szennyvíztisztítás Budapest, 1990. Bulla M.- Kelemen L.: Ipari vízellátás, csatornázás. Ipari vízgazdálkodás és vízkezelés BME Műegyetem Kiadó Budapest, 1994. Fleit Ernő: Az eleveniszap minták laboratóriumi elemzése VITUKI- INNOSYSTEM Környezetvédelmi Kft. Budapest, 1995. Pöpel H. J.: Szennyvizek eleveniszapos tisztítása Veszprémi Egyetem Veszprém, 1994. Sümeg L-né – Vas L.: Szennyvíziszap nehézfém tartalmának mérési módszerei Csatornamű információ Budapest, 1991/2. Öllős Géza : Szennyvíztisztító telepek üzemeltetése I.-II. Akadémiai Kiadó Bp,1994. Környezetvédelmi műveletek és technológiák 2. (Komposztálás, termikus kezelések Tantárgyleírás A hulladékok komposztálhatóságát meghatározó tényezők (anyagösszetétel, szemcseméret, szén-nitrogén arány, nedvességtartalom, hőmérséklet, pH, oxigén-ellátottság). A komposztálás biotechnológiai folyamatának, mikrobiológiai szakaszainak sajátosságai (mezofil szakasz, termofil és utóérlelő szakasz). A komposztálásban résztvevő mikroorganizmusok. A komposztálási folyamat szabályozása (MSZ-08-0015 és MSZ-10-509, EU szabványok: DIN V 54900-1 1998-10-00. A szilárd műanyagok komposztálása). A szennyvíziszapok anaerob fermentálásának eredményeként képződő metántartalmú gáz (biogáz) előállítását befolyásoló tényezők. A biogáz összetétele, technológiai berendezések. Irodalom Alexa L.- Dér S.: A komposztálás elméleti és gyakorlati alapjai Alexa L.- Dér S.: Szakszerű komposztálás Zenith Rt. Egyetemi nyomda Budapest, 2001. Barótfi István: Energiafelhasználói kézikönyv Barótfi István: Környezettechnika Zenith Rt. Egyetemi nyomda Budapest, 2000. Benedek Pál: Biotechnológia a környezetvédelemben Műszaki Kiadó, Budapest, 1989. Internet Nariam Kft. Kocsis István: Komposztálás Szarvas, 1998. Moser M.- Pálmai Gy.: A környezetvédelem alapjai MSZ-08-0015: 1978. MSZ-10-509: 1991.

Környezeti kémia Tantárgyleírás A természetben lejátszódó spontán kémiai folyamatok bemutatása, a kémiai folyamatok antropogén eredetű megzavarásának szemléltetése. A természeti környezet kémiai folyamatainak általános jellemzése. A természeti környezet evolúciója, kiemelten a kémiai fejlődéstörténet sajátosságaira. A litoszféra és a pedoszféra kémiája. A víz szerkezete és tulajdonságai, a vizes oldatok kémiája. A hidroszféra környezeti sajátosságai. Az atmoszféra szerkezete, felépítése és tulajdonságai. Kémiai reakciók a levegőburokban.

49

A természeti környezet emberi tevékenység által okozott terhelése. Az elemek környezeti kémiájának általános jellemzése, biogeokémiai körfolyamatok. A biológiailag is fontos elemek (szén, oxigén, nitrogén, kén, foszfor stb.) környezeti kémiája. Antropogén szennyező anyagok transzport-folyamatai. A szennyező anyagok kémiai és biokémiai átalakulása. Irodalom Papp- Kümmel: Környezeti kémia Tankönyvkiadó, Budapest, 1992. Papp Sándor: Bevezetés a környezeti kémiába Veszprémi Egyetemi Kiadó Veszprém,1999. SH atlasz Springer Hungarica 1992 Differenciált szakmai ismeretek

Könnyűipari szakirány Feldolgozás-technológia 1. (Textilipari feldolgozás-technológia) Tantárgyleírás A textilipar nyersanyagai: természetes szálas-anyagok tulajdonságai és feldolgozásuk. Vegyi szálak gyártása és tulajdonságai. Környezeti veszélyforrások a szálas-anyagok feldolgozásra való előkészítésénél. A fonás technológiája: fonalgyártás alapfogalmai, alap- és segédműveletei. Előkészítő műveletek a szálas-anyagok lapképzéséhez. Környezeti veszélyforrások a fonalgyártás során. A szövés technológiája: a szövés technológiai alapjai. Szövőgép kihasználás, termelékenység, automatizálás. Környezeti veszélyforrások a szövésnél A kötés technológiája: a kötés fogalma. Kötési technológiák jellemzői. A vetülék- és láncrendszerű kelmeképzés alapműveletei. Környezeti veszélyforrások a kötött kelmék-gyártás során. A kikészítés technológiája: mechanikai és vegyi kikészítési eljárások. Speciális kikészítések. Környezeti veszélyforrások a kelmék kikészítésekor. Textilipari hulladékok újrahasznosítása Irodalom Medveczkyné – dr. Szücs – Szabó – Pataki – Kokasné – Sinkáné: Könnyűipari enciklopédia I/3; Textilipari technológiák (BMF-RKK-2002) Dr. Jederán Miklós – Tárnoki Ferenc: Textilipari kézikönyv (Műszaki Könyvkiadó Bp., 1979) Havas Ivánné: Kötéstechnológia I.-III.

Feldolgozás-technológia 2. (Ruhaipari feldolgozás-technológia) Tantárgyleírás Divatismeretek-divatipar: a divat-terjedés mechanizmusa, alakulását befolyásoló tényezők, a terméktervezés alapfogalmai. Ruhaipari gyártás-előkészítés: a termék, a textilanyagok és a szabászati munkafolyamat előkészítése

50

A szabás technológiája: szabászati munkafolyamatok, a szabás módjai és eszközei Varrástechnológia: a varrással szemben támasztott követelmények és a varrási körülmények, alapöltések tulajdonságai és képzési módjai, varrás okozta sérülések. Ragasztás-technológia: a ragasztás folyamata, ragasztók és ragasztó berendezések. Nedves hő-megmunkálás: a nedves hő-megmunkálás folyamata, gépei, berendezései. Hegesztés-technológia: a hegesztés fajtái és ruhaipari alkalmazásuk. Késztermékek kezelése: a ruhaipari gyártás befejező művelete, minősítés, raktározás. Környezeti veszélyforrások a ruhaipari feldolgozás-technológiában Irodalom Németh E – Tárnoki F.: Ruhaipari kézikönyv(Műszaki Könyvkiadó Bp., 1979) Dr. Bődi Béla: Ruhaipari gépek üzemtana III. (BMF – RKK – Bp., 2005.) Dr. Bődi Béla – Pap Józsefné – Szücs Ágnes: Könnyűipari enciklopédia I/4 – Ruhaipar Feldolgozás-technológia 3. (Bőripari feldolgozás-technológia) Tantárgyleírás A bőrgyártás és a szőrmekikészítés anyagai és technológiai folyamata. Bőrfeldolgozási technológiák: a cipőgyártás, bőrdíszmű-gyártás, kesztyűgyártás gyártástechnológiái. . Cipőipari termékek és jellemzőik. Cipőgyártási előkészítő és technológiai folyamatok. Bőrdíszműipari termékek jellemzői és gyártástechnológiái. Műszaki bőrtermékek gyártása. Kesztyűipari termékek jellemzői, szabászati és gyártástechnológiája. Bőr- és szőrmeipari technológiák: bőrruházati termékek gyártásának technológiái; bőrruházati termékek jellemzői, szabászati és gyártástechnológiája Szőrmekonfekcionálási technológiák: szőrme termékek jellemzői. Szőrmésbőrök előkészítése, szabászati és összeállítás-technológiája. Környezeti veszélyforrások a bőripari feldolgozás-technológiában. Irodalom Medveczkiné- Szűcs- Szabó- Pataki- Kokasné- Sinkáné: Könnyűipari enciklopédia III. BMF RKK, Budapest, 2002. Dr. Beke J. – Farkas M. – Horváth A. – Kovács A. - Matlák Z.: Könnyűipari enciklopédia I/I-2; Bőr és bőrfeldolgozóipar (BMF – RKK – Bp. 2002.) Feldolgozás-technológia 4. (Papíripari feldolgozás-technológia) Tantárgyleírás Rosttechnológiai alapismeretek, alapvető papíripari rostos anyagok gyártása és tulajdonságaik. A növényi szervezet, mint a papírgyártási rostos alapanyag hordozója. A rostanyag gyártás szintjei, típusai és technológiái. Cellulózrost és rostkísérő anyagok jelenléte és szerepe a papíripari rostanyagokban. Különböző eljárással előállított és különböző hozamú rostanyaggyártás technológiái. A rostelőkészítés alapműveletei. Rostfeloldás. Őrlés. Őrlési energia. Őrlés-gyorsítás, őrlési tendencia kérdései. Rost-szuszpenzió enyvezése, töltése, színezése. Anyagkompozíció összeállítása és szabályozása. Korszerű enyvező, töltő és színezőanyagok. Hagyományos és korszerű lapképzés módszerei és berendezései.

51

Nedves préselés és eljárásai. A papírgépen a szárítószakasz jelentősége, szerepe, gazdaságossága. A szárítás különleges megoldásai. A papíripari feltekercselés, kiszerelés rendszere. A számítógépes papíripari szabályozás elmélete és gyakorlata. A papír- és karton mechanikai feldolgozásának alapműveletei. A papír- és karton vegyi feldolgozásának alapműveletei. Környezeti veszélyforrások a papíripari feldolgozás-technológiában. Papírhulladékok újrahasznosítása. A csomagolás funkciói. Igénybevételek csoportosítás. A csomagolás fajtái. Papír csomagolószerek. Merevfalú papír csomagolóeszközök. Üveg csomagolóeszközök. Fém és fémtartalmú csomagolószerek. Textil- és fa csomagolószerek. Műanyag csomagolószerek. Kombinált anyagú csomagolószerek. Vákuum-és védőgázas csomagolási rendszerek. Skin, blister, zsugor- és nyújtható fóliás csomagolási rendszerek. Kartontartalmú dobozrendszerek. Formázó- töltő-záró, töltő-záró, trans-wrap és wrap around rendszerek. Aszeptikus csomagolási rendszerek. Korrózióvédelem a csomagolásban.

Irodalom Papíripari Kézikönyv, szerk.: dr. Vámos György, Műszaki Könyvkiadó, Bp., 1980. dr. Bertényi Balázs: Papíripari technológia I-IV. Cellulóz és papíripari ismeretek, Műszaki Könyvkiadó, Bp. 1976. Feldolgozás-technológia 5. (Nyomdaipari feldolgozás-technológia) Tantárgyleírás Nyomdaipari alapfogalmak. A nyomtatási eljárások csoportosításának alapjai. A nyomtatott média technológiai egységeinek a feladata: prepess, nyomtatás, tovább feldolgozás. A tipográfia feladata, alapfogalmak. A nyomdaipari előkészítés alapjai: nyomdaipari eredetik csoportjai, digitalizálás, autotípiai rácsrendszerek, színkeverési módok, információ kiviteli módok. Hagyományos és digitális nyomóforma készítés. A nyomtatási eljárások jellemzői. A nyomdaipari gépek csoportosításának szempontjai. Kötészeti műveletek alapvető jellemzői. Színek kezelése a nyomdaiparban. Nyomdaipari anyagok. Irodalom dr. Endrédy I.: Anyagismeret- és vizsgálat, BMF RKK, 2004. Kiss I. – Nagy S.: Kiadványszerkesztés, Képfeldolgozás, Papír-Press Egyesülés, Bp. 2004. Miklós I. – Nagy S.: Kiadványszerkesztés, Szövegfeldolgozás, Papír-Press Egyesülés, Bp. 2003.

Feldolgozás-technológia 6. (Textíliák és bőrök anyagdiagnosztikája) Tantárgyleírás Tömeg, térfogat, hőmérséklet, sűrűség viszkozitás mérése, pH mérés, fajlagos ellenállás mérése. Szálas anyagok minőségi vizsgálata vegyszeres oldással.

52

Matematikai statisztika a bőr- és textilipari mérések kiértékelésénél. Mintavételezések. Bőr és textiliparban alkalmazott főbb mértékegységek. Textil és bőranyagok víztartalmának vizsgálati módszerei. Bőr- és textilanyagok víz-, hő- és léghatással kapcsolatos viselkedésének vizsgálati módszerei. Textíliák és bőrök -alaki tulajdonságainak vizsgálati módszerei. Textilanyagok és bőrök színének, fehérségének és fényességének mérése. Textíliák és bőrök szilárdsági tulajdonságainak mérési módszerei. A súrlódó- és tapadóerő valamint a kopásállóság és göbösödési hajlam vizsgálata. Textíliák villamos tulajdonságai és azok vizsgálati módszerei. Textíliák és bőrök különleges vizsgálati módszerei Irodalom Gyimesi János: Textilanyagok fizikai vizsgálata, (Műszaki Könyvkiadó; Bp. 1968.) Dr. Beke J. – Farkas M. – Horváth A. – Kovács A. - Matlák Z.: Könnyűipari enciklopédia I/I-2; Bőr és bőrfeldolgozóipar (BMF – RKK – Bp. 2002.) Fenyvesi Éva: Újszerű textilipari és műszaki szálasanyagok ( Magyar Textiltechnika különszáma 1994.)

Feldolgozás-technológia 7. (Papírok anyagdiagnosztikája) Tantárgyleírás A papír, mint kompozit anyag összetétele, a papír, karton és lemez fogalma, tulajdonságai, mechanikai és optikai vizsgálati módszerei. A papíripari segédanyagok csoportosítása és hatásuk a papír tulajdonságaira. A segédanyagok (egyvező anyagok, töltőanyagok, szinezőanyagok, speciális adalékanyagok) alkalmazása és vizsgálata. Irodalom Papíripari Kézikönyv, szerk.: dr. Vámos György, Műszaki Könyvkiadó, Bp., 1980. Flatye: A papír tulajdonságai, Műszaki Könyvkiadó dr. Hernádi Sándor: Papíripari anyagvizsgálat

Feldolgozás-technológia 8. (Környezetvédelmi előírások) Tantárgyleírás Speciális környezetvédelmi előírások a textil, ruha, bőr, papír és nyomdaiparban. Irodalom: Textil- és Ruhaipar; Környezetvédelem (2002. Budapest; CD) Hightex Technische Textilien: (CD) Erdey – Mázor: Analitikai Kézikönyv (Műszaki Könyvkiadó, Bp. 1974.)

Speciális környezetvédelem 1. (Környezetvédelem a textiliparban) Tantárgyleírás 53

Textilipari hulladékok keletkezése, tovább-feldolgozása, ártalmatlanítása. hulladéketalon ÖKOTEX előírások és vizsgálatok Irodalom P. W. Harrison: The Thermal – insulation Propestics of Fabrics (The Textile Institute; 1993.) Textilipari szabványgyüjtemény Erdey – Mázor: Analitikai Kézikönyv (Műszaki Könyvkiadó, Bp. 1974.)

Textilipari

Speciális környezetvédelem 2. (Környezetvédelem a bőriparban) Tantárgyleírás Bőripari hulladékok keletkezése, ártalmatlanítása.

Speciális környezetvédelem 3. (Csomagolás és környezetvédelem) Tantárgyleírás A csomagolószer-hulladékok kezelésének és hasznosításának szabályozása. Környezeti menedzserrendszerek. A hulladékok fogalma, hulladéktípusok. A hulladékgazdálkodás elemei. Hulladékok mennyiségének csökkentési lehetőségei. Hulladékok újrahasznosítása. Irodalom Tiefbrunner Anna: Csomagolás és környezetvédelem, Papír-Press Egyesülés, Bp. 2002. Kerekes Titusz: Bevezetés a csomagolástechnikába I.-II., Papír-Press Egyesülés, Bp. 2000. Farkas F.: A műanyagok és a környezet, Akadémiai Kiadó, Budapest, 2000.

Speciális környezetvédelem 4. (Papíripari környezetvédelem) Tantárgyleírás Speciális környezetvédelem és környezetvédelmi berendezések a papír- és nyomdaiparban. Kép- és szövegfeldolgozás anyagai, termelési hulladékai, lég- és vízszennyezés. Nyomóformakészítés anyagai és termelési hulladékai, szennyező anyagai. Az ofszet nyomtatás anyagai és termelési hulladékai. Az ofszet nyomtatás lég- és vízszennyezése. Egyéb nyomtatási eljárások termelési hulladékai, környezetszennyező anyagok. Tovább feldolgozás környezetvédelmi kérdései. Újrahasznosítás lehetőségei a nyomdaiparban. Irodalom Papíripari Kézikönyv, szerk.: dr. Vámos György, Műszaki Könyvkiadó, Bp., 1980. Flatye: A papír tulajdonságai, Műszaki Könyvkiadó Paper Chemistry, Edited by J. C. Robert Blachie, London, 1991.

54

Szabadon választható szakmai tárgyak Környezeti állapot dokumentálása (Fototechnika) Tantárgyleírás: Optikai alapismeretek, optikai elemek, objektívek zárak, keresők, az expozíció, megvilágítás mérés, villanókészülékek, fényképezőgépek csoportjai, perspektíva, képszerkesztés szempontjai és szabályai, gyakorlati tudnivalók. Irodalom Szabó Tibor: Fotótechnika (BMF jegyzet) Szimulációk Tantárgyleírás Környezeti paraméterek változásának modelezése és előrejelzése. Időjárás előrejelzések. UV sugárzás napi és évenkénti változásának modelezése. SO-DA program ismertetése. Folyók vízhozamának előrejelzése. Folyók szennyeződés változásának vizsgálata és modelezése. Tűz-és füst terjedés modelezése. Védelmi textíliák Tantárgyleírás Textilanyagok és a környezet kölcsönhatása. Textíliák tulajdonságai és alkalmazási lehetőségeik a védőruházatoknál. Hőhatással szembeni védelem; PCM textíliák, lángálló textíliák. UV sugárzással szembeni védelem textíliákkal. Árnyékolók. Elektroszmog elleni védelem textíliákkal. Védelem folyékony fémmel szemben textíliákkal. Védelem mechanikai hatásokkal (szúrással-és lövéssel) szemben textíliákkal. Vegyszerekkel szembeni védelem textíliákkal. Egészségvédő textíliák Szabványos és speciális textilvizsgálatok. Irodalom: P. W. Harrison: The Thermal – insulation Propestics of Fabrics (The Textile Institute; 1993.) Hightex Technische Textilien: (CD) Fenyvesi Éva: Újszerű textilipari és műszaki szálasanyagok ( Magyar Textiltechnika különszáma 1994.)

Szűréstechnika textíliákkal Tantárgyleírás A szűrésről általában: légszűrés, folyadékszűrés, membrán szeparáció. A szűrők alkalmazástechnikája, szűrési elvek. A textilszűrők, a membránok textilhordozói.

55

Felületi szűrők, mélységi szűrők, drénezés. A textilszűrők nyersanyagai: természetes és vegyi szálas anyagok; a textilszálak morfológiája – mikroszálak. A szűrők előállítás technológiái: szőtt, kötött és nem-szőtt szűrők. Nagyteljesítményű szálas anyagok a forró gáz-szűrésben. Antistatikus szűrők- fémezett textilnyersanyagok, keverékek – szénszál bekeverés, bikomponens és mátrix szerkezetű szálas anyagok. A textilszűrők műszaki paraméterei. A textilszűrők tisztíthatósága, gazdaságosság.

Hulladékok ártalmatlanítása Tantárgyleírás A könnyűiparban keletkező hulladékok (bőripar, textilipar, papíripar, nyomdaipar, ruhaipar) ártalmatlanításának kérdései, problémái. A hulladékok anyagszerkezetének és veszélyességének meghatározása, ennek függvényében az ártalmatlanítási technológia kidolgozása. Az egyes iparágakon belüli speciális anyagmérlegek megszerkesztése. Irodalom: Klaus Peter Weber – Marcus Weber: Wirkerei und Strickerei (Technologische und bindungstechnische Gwudlagen) Dr. Jederán Miklós – Tárnoki Ferenc: Textilipari kézikönyv (Műszaki Könyvkiadó Bp., 1979) USTER STATISTICS 2004: Fiber and Yarn Quality, Sliver Quality (CD)

Villamosipari szakirány Villamosságtan Tantárgyleírás A tárgy célja a villamosipari szakterületen való tájékozódáshoz szükséges alapfogalmak és gondolkodásmód megiasmerése, a további villamos tárgyak megalapozása Tematika: Az áram, feszültség, ellenállás, vezetőképesség fogalma. Egyenáramú hálózatok és alapelemeik. Hálózati alaptételek, Thevenin és Norton helyettesítő képek, Kirchoff törvényei. Elektrosztatika, a villamos töltés és kapacitás fogalma, Coulomb törvénye. Mágneses és elektromágneses hatások. A mágneses tér mágneses anyagokban. Magnetosztatika. Maxwellegyenletek. Váltakozóáramú hálózatok és számításuk. A komplex számításmód. Fourier sorozatok és transzformáció. Átviteli mennyiségek, átviteli függvény és átviteli karakterisztika. Kétpóluspárok és elméletük. Irodalom Dr Selmeczi – Schnöller: Villamosságtan I. – II.

56

Elektronikai technológia Elektronikai technológia labor Tantárgyleírás A tárgy célja, az elektronikai ipar által alkalmazott legjellemzőbb technológiai elvek bemutatása. A felhasznált anyagok, a fontosabb alapelemek, eszközök megismertetése. Az elektronikai termékek és technológiák rendszerének áttekintése. Az áramköri modulok gyártásának fő lépései, nyomtatott huzalozású lemezek előállítása, szerelési technológiák. A félvezető-technológia alapjai. Az elektronikai ipar továbbfejlődésének irányai; fotonikai eszközök, MEMS (mikro-elektro-mechanikai rendszerek), nanotechnológia. Néhány jellegzetes eszköz gyártási technológiájának bemutatása (PC, megjelenítők, mobiltelefon, stb.) Fotolitográfia, NYHL gyártás, galvántechnológiák, vákuumtechnika. Labor: Fotolitográfia NYHL gyártás, galvántechnológiák, vákuumtechnika. Irodalom Mojzes: Mikroelektronika és elektronikai technológia MK 1995 Elektronika és digitális technika Tantárgyleírás Elektronika: félvezető-fizikai alapfogalmak. A PN átmenet tulajdonságai. Dióda működése és karakterisztikája. Statikus és dinamikus ellenállás fogalma. Különleges diódák, alkalmazási területei. Bipoláris és térvezérlésű tranzisztorok és erősítő alapkapcsolások. Tranzisztoros erősítő kapcsolások frekvenciafüggése. Műveleti erősítők és tulajdonságaik. Műveleti erősítők alapkapcsolásai és frekvenciamenetük. Elektronikus erősítők általános áttekintése és jellegzetességeik. Visszacsatolás elmélet. Digitális technika: az analóg és digitális jel fogalma és jellegzetességeik. Logikai döntések meghozatala kétállapotú jelekkel. Logikai algebra és sajátosságai. Logikai alapáramkörök. Kombinációs logikai hálózatok. Logikai függvények tulajdonságai, egyszerűsítési szabályaik és realizálásuk. Kódrendszerek, számrendszerek, matematikai műveletek 2-es számrendszerben, digitális áramkör segítségével. Szekvenciális logikai hálózatok. Tárolók, számlálók és regiszterek. Párhuzamos és soros digitális jelátviteli hálózatok. Mikroszámítógépek felépítése, architekturája és elemeik, valamint ezek főbb tulajdonságai. Irodalom Zsom –Molnár: elektronikus áramkörök I/A, I/B, Példatár Römer: Digitális áramköri rendszerek Römer: Digitális áramkörök példatár Metrológia és villamos mérések Tantárgyleírás A tárgy célja a hallgatókat megismertetni - a mérési eredmények feldolgozásának és értékelésének folyamatával, eszközeivel - a mérőeszközök és a mérési módszerek helyességének ellenőrzési eljárásaival - az alapvető villamos mennyiségek mérési módszereivel és mérőeszközeivel továbbá a hallgatókban jártasságot kialakítani a villamos mérőeszközök gyalkorlati felhasználásában. Az alapvető mérési elvek áttekintése, néhány villamos mennyiség mérési módszerei és mérőeszközei. A mérési hiba okai, számszerű jellemzésének módszerei, a mérési sorozatok 57

jellemző adatai. Etalonok, a mérőeszközök kalibrálása a joghatással járó mérés fogalma, a vizsgáló és kalibráló laboratóriumok akkreditálása, az ISO 17025 szabvány követelményei, a minőségirányítási rendszerek meteorológiai követelményei. Villamos alapmennyiségek (áram, feszültség, ellenállás, kapacitás, frekvencia) mérési gyakorlatai, számítógépes adatsorozat-kiértékelési gyakorlat. Irodalom Dr. Kohut József: Metrológia és minőségbiztosítás (BMF jegyzet 1998.) Dr. Horváth Elek szerk.: Méréstechnika (KKMF-1161. 1999.) Energetika Tantárgyleírás A nélkülözhetetlen erősáramú ismeretek összefoglalása. A korszerű villamos-energetikai rendszerek bemutatása: -a villamos erőművek általános felépítése, -az erőművek főbb típusai, -az energia-elosztás- továbbítás rendszere. A főbb fogyasztók ismertetése. A villamos gépek működési elve, felépítése. A legfontosabb érintésvédelmi szabályok. Irodalom Novothny Ferenc: Villamos energetika Elektronikai hulladékok kezelése Tantárgyleírás Az elektronikai ipar története, fejlődési tendenciák. Az iparág sajátos vonásai a környezetvédelem szemszögéből (csúcstechnológia, speciális anyagok, gyors avulás). A hazai és az uniós szabályozás. A főbb termékcsoportok, alkotórészek és anyagok áttekintése, azok környezetre gyakorolt hatása. A lehetséges hulladék-forgatókönyvek: a visszagyűjtés, feldolgozás fázisai. Az újrahasznosítás módjai (recycling, reusing, remanufacturing). A veszélyes anyagok elkülönítése, ártalmatlanítása. Irodalom Nincs felhasználható magyar nyelvű könyv, kari segédlet készül Életciklus elemzés, környezetbarát tervezés Tantárgyleírás Az életciklus szemlélet lényege. A környezetterhelés egységes értékelésének eszköze: az életciklus elemzés (LCA). Az ISO 14040-es szabványok. Laboratóriumi gyakorlaton egy LCA szoftver megismerése, néhány egyszerű termék életciklus elemzésének elvégzése. A környezetbarát tervezés (DfE) lényege, legfontosabb szempontjai. Esettanulmányok, egyes termékek értékelése. A termelői felelősség kiterjesztése a teljes életútra, az életút menedzselés (LCM). Irodalom Nincs felhasználható magyar nyelvű könyv, kari segédlet készül Szenzorok és adatgyűjtő rendszerek 58

Tantárgyleírás A nem villamos mennyiségek villamos mérésére szolgáló mérő-átalakítók és érzékelők (szenzorok) felosztása. A szenzorok méréstechnikai jellemzői: érzékenység, késleltetési és apertura idő, jelkövetési sebesség, stb. A mikroelektronikai szenzorok néhány alapvető fizikai jellemzője. A legfontosabb – a környezetvédelemben is gyakran alkalmazott – szenzorféleség (hőmérséklet, nyomás, szín, mágneses jellemzők, folyadék- és gázösszetétel, tűz, füst, sugárzás, stb. érzékelők). Az eszközök konstrukciója, a jelkondícionáló áramkörök. Szenzorok kimeneti villamos jelváltozatai. Mikroszámítógép irányítású adatgyűjtő és feldolgozó rendszerek. Multiplexerek, A/D, D/A átalakítók főbb jellemzői. Az alkalmazott illesztő egységek (interface) felépítése, jellemzői, a működtető mikroszámítógépes programok alapvető jellemzői. Irodalom Dr Szentiday – Dr Dávid: Mikroelektronikai szenzorok és alkalmazástechnikájuk Energia-hatékony villamos konstrukciók Tantárgyleírás Olyan konstrukciós megoldások megismertetése, melyek lehetővé teszik a különféle energiafogyasztó berendezésekben a hatékonyabb felhasználást, olyan módszerek átadása, melyek segítségével feltárhatók a végfelhasználói veszteségek. Az energiahatékonyság fogalma, az energiahatékonyságot befolyásoló folyamatok ismertetése. Az energiahatékonyságot biztosító fontosabb elemek (energiapolitika, jogi, közgazdasági, pénzügyi eszközök). Energiahatékonysági eszközök az iparban és a háztartásokban, energiatudatos építészet. A hazánkban kiaknázható megújuló energiaforrások bemutatása. (nap, víz, szél, geotermikus, stb.) Az egyes energiaforrás típusok részletes ismertetése; az energiaátalakítás fizikai alapjai, a szokásos konstrukciók, működési jellemzők. Laboron egyes berendezések gyakorlati bemutatása. Irodalom Dr Nemcsics Ákos: Ökologikus – környezetbarát építkezés Dr Nemcsics Ákos: A napelem működése, fajtái és alkalmazása

Szabadon választható szakmai tárgyak Ökologikus műszaki konstrukciók Tantárgyleírás A természetes és a mesterséges környezet egymásra hatása. A műszaki ökológia fogalma, a környezetbarát tervezés. Biológiai rendszerekből ellesett példák. Energia és anyagtakarékosság. Ökologikus építészeti, villamosmérnöki konstrukciók. Irodalom Dr Nemcsics Ákos: Ökologikus –környezetbarát építkezés KKMF-1184, 1999.

Világítástechnika alapjai

59

Tantárgyleírás Világítástechnikai, fénytechnikai alapfogalmak. A látás fiziológiája, a fény hatása az élő szervezetre. Világítási eszközök áttekintése (fényforrások, lámpatestek, működtető elektronika), ezek környezetvédelmi értékelése. Természetes és mesterséges világítás. A külés beltéri világítás tervezési szempontjai. A fényszennyezés. Irodalom Dr Borsányi János: Világítástechnika alapjai A híradástechnika alapjai Tantárgyleírás A tantárgy célja: A hallgatók áttekintést szereznek a kommunikációs rendszerek és eszközök működésében, kiválasztásában, alkalmazhatóságában. Megismerik a távközléstechnikai és informatikai eszközök kapcsolatát, az infokommunikációs rendszerek legfontosabb jellemzőit. Jelátviteli alapfogalmak: a jelek leírása, osztályozása, modulációs eljárások. Hírközléstechnikai alapok: az információátvitel fizikai közegei és jellemzői. Távvezeték elmélet, vezetett hullámú összeköttetések. Analóg és digitális tárolási módok. Szórakoztató elektronikai eszközök (hang, kép, videó rögzítés, lejátszás) Analóg és digitális hang és műsorszórás. Telekommunikációs rendszerek. Irodalom Wührl Tibor:Irodai informatika I KVK jegyz 2002. Ferenczi: Video és hangrendszerek BME tk Az automatika alapjai Tantárgyleírás Az irányítástechnika feladata, irányítás vezérléssel és szabályozással. Az irányító rendszerek elemei. Érzékelő szervek, távadók. Alapjel- és különbségképzők, jelerősítők és jelformálók. Beavatkozó- és végrehajtó szervek. Vezérléstechnika: a vezérlések felosztása, feladatmegoldás villamos vezérléssel. Szabályozástechnika, az alapvető átviteli tagok időbeli viselkedése, frekvenciafüggvényei. A szabályozási körök stabilitása és minőségi jellemzői. Szabályozók elvi felépítése és átviteli tulajdonságai. Mintavételes szabályozási körök alapfogalmai. Irodalom Dr. Tverdota Miklós: Automatika I. 2003 BMF KVK-2005 Dr. Tverdota Miklós: Automatika II. (Mintavételes rendszerek) 2001 BMF KKVFK-2006 Farkas András – Dr. Nagy Lóránt – Dr. Tverdota Miklós: Automatika KIT Képzőművészeti Kiadó és Nyomda Kft. Budapest, 2000 60

Mikroszámítógépek és rendszerek Tantárgyleírás Alapvető mikroszámítógépes ismeretek elsajátítása. A mikroszámítógépek létező és potenciális alkalmazásainak ismertetése, különös tekintettel a környezetvédelemre. A mikroszámítógépek szerkezete és meghatározó elemei. Rendszer-interfészek. Processzorok felépítése és működése. Külső interfészek, perifériák illesztése. Háttértárolók. Operációs rendszerek (DOS, Windows, LINUX). Számítógépes hálózatok. Alkalmazások: Adatgyűjtés, adatfeldolgozás, folyamatirányítás. Lényeges alkalmazási területek. Mikroszámítógépek alkalmazása a környezetvédelemben. (Vegyipar, mező- és erdőgazdálkodás, meteorológia, stb.) Irodalom Cserny László: Mikroszámítógépek. LSI, Budapest 1999 Budai Attila: Mikroszámítógép-rendszerek. Gábor D. Főiskola, Budapest, 2001.

61

5. sz. M E L L É K L E T Az oktatók személyi – szakmai adatai

62

63

64

6.sz. M E L L É K L E T Az intézményvezető szándéknyilatkozata

65

66

7.sz. M E L L É K L E T A közalkalmazotti jogviszonyban nem álló oktatók nyilatkozata

67

68

69

8.sz. M E L L É K L E T A teljes munkaidőben foglalkoztatott minősített oktatók nyilatkozata

70

71

9.sz. M E L L É K L E T Az intézményvezető nyilatkozata a szükséges szellemi és tárgyi feltételekről

72

AZ INTÉZMÉNYVEZETŐ NYILATKOZATA A SZELLEMI ÉS TÁRGYI KAPACITÁSRÓL

A Budapesti Műszaki Főiskola rektoraként nyilatkozom, hogy a Rejtő Sándor Könnyűipari Mérnöki Főiskolai Kar által indítandó BSc-szintű környezetmérnöki alapszak képzésének indításához szüksége szellemi és tárgyi kapacitás a főiskolán rendelkezésre áll. Évfolyamonként ez kb. 150-200 fő nappali és kb. 100-150 fő levelező hallgató képzését teszi lehetővé.

Budapest, 2005. február 12.

Prof.Dr. Rudas Imre főiskolai rektor

73

10 sz. M E L L É K L E T Felhasználói kapcsolatok és vélemények

74