2010.09.12.
KÜLGAZDASÁGI KAPCSOLATOK 1
NEMZETKÖZI KAPCSOLATOK SZÜKSÉGESSÉGE 2 Egymásra utaltság (természeti
erıforrások hiánya) Méretgazdaságosság (technikaitechnológiai fejlıdés) Komparatív elınyök
Törzsök Éva
Törzsök Éva
NEMZETKÖZI GAZDASÁGI KAPCSOLATOK SZINTJEI 3
VÁLLALATKÖZI NEMZETKÖZI GAZDASÁGI KAPCSOLATOK 4
Vállalkozások közötti: konkrét
gazdasági kapcsolatok megvalósítása Államok közötti: együttmőködés kereteinek kialakítása
Törzsök Éva
Törzsök Éva
VÁLLALATKÖZI NEMZETKÖZI GAZDASÁGI KAPCSOLATOK FORMÁI
ÁLLAMKÖZI KAPCSOLATOK
5
Külkereskedelmi ügyletek
6
Termelési és/vagy értékesítési közös
vállalatok Nemzetközi vállalatok világmérető tevékenysége globalizáció Törzsök Éva
Törzsök Éva
1
2010.09.12.
ÁLLAMKÖZI KAPCSOLATOK FORMÁI 7
NEMZETKÖZI SZERZİDÉSEK
Nemzetközi szerzıdések kötése
Bilaterális megállapodások:
Nemzetközi szervezetek tagsága Regionális gazdasági integrációk
8
kereskedelemi
szerzıdések megállapodások fizetési megállapodások beruházás védelmi megállapodások kettıs adóztatást kizáró megállapodások Többoldalú (plurilaterális) megállapodások Multilaterális megállapodások (nemzetközi szervezetek keretében) árucsere-forgalmi
Törzsök Éva
Törzsök Éva
NEMZETKÖZI SZERVEZETEK
NEMZETKÖZI SZERVEZETEK
9
10
Államok hozzák létre, nemzetközi szerzıdéssel. Tagja lehet minden állam, ha a tagsági
feltéteknek megfelel. Nem állhat egyetlen állam befolyása alatt sem. Állandó szervezete és mőködési rendje van. Nemzetközi jogalanyisággal rendelkezik. Nem profitorientált. Jellegét, funkcióját tekintve számos változat. Törzsök Éva
Lehetnek: univerzális (globális) és regionális nyitott (egyetemes) és zárt kormányközi együttmőködést megvalósító és szupranacionális
Törzsök Éva
NEMZETKÖZI SZERVEZETEK A VILÁGGAZDASÁGBAN
KERESKEDELEMPOLITIKA
11
ENSZ és szakosított szervezetei
12
GATT és WTO OECD Nemzetközi pénzügyi szervezetek Nemzetközi gazdasági integrációk szervezetei
Törzsök Éva
Törzsök Éva
2
2010.09.12.
KERESKEDELEMPOLITIKA KOMPLEX ÉRTELMEZÉSE
KERESKEDELEMPOLITIKA
13
14
Valamennyi olyan állami intézkedés, korlátozó,
Külkereskedelmi politika Külgazdasági politika Regionális politika Nemzetközi szintő
kereskedelempolitika
Törzsök Éva
illetve támogató eszköz, amely a nemzetközi áruügyletek feltételeit, irányát, mennyiségét, árarányait, minıségi és termékösszetételét befolyásolja. Érinti más országok gazdaságát, a nemzetközi gazdasági kapcsolatokat. Törzsök Éva
KERESKEDELEMPOLITIKA
KÜLGAZDASÁGI POLITIKA
15
Feladata: a nemzetközi árukapcsolatok számára olyan mozgásteret biztosítani, amelyben érvényesülnek a tisztességes verseny feltételei, a nemzetgazdaságnak olyan jelzéseket adni, amelyek a versenyképes gazdasági szerkezet kialakításához hozzájárulnak, szabályozni és segíteni a vállalkozások nemzetközi kereskedelmi mozgását, mindehhez a megfelelı intézményrendszert mőködtetni. Törzsök Éva
16
A nemzetközi munkamegosztás
külkereskedelmen túlmutató kérdéseivel is foglalkozik. Felöleli: a vállalkozások külföldiekkel megvalósuló termelési kooperációját, valamint a mőködı töke befektetésekkel összefüggı politikát is. Törzsök Éva
REGIONÁLIS KERESKEDELEMPOLITIKA 17
NEMZETKÖZI SZINTŐ KERESKEDELEMPOLITIKA 18 A multilaterális nemzetközi
Mindazokat az elveket, eszközöket,
intézményeket magában foglalja, amelyeket az egyes regionális integrációk tagállamai egymás között és a kívülállókkal folytatott kereskedelmükben alkalmaznak. Az integrációs politika a gazdasági kapcsolatokon túlmutató stratégiai döntéseket is igényel.
Törzsök Éva
kereskedelem játékszabályainak összessége. Az államok sokoldalú együttmőködése nemzetközi szerzıdések és nemzetközi gazdasági intézmények keretében.
Törzsök Éva
3
2010.09.12.
A KERESKEDELEMPOLITIKA ESZKÖZEI 19
Törzsök Éva
AZ ÁLLAMI BEFOLYÁSOLÁS ESZKÖZEI 20
Kifelé: más államokkal különféle módon tartós
kapcsolatok létesítése, a külkereskedelem játékszabályainak rögzítése. Befelé: a nemzetközi elkötelezettségeket is figyelembe véve szuverén szabályozások. A saját országbeli vállalkozások nemzetközi kereskedelme állami szabályozásának valamennyi eszköze, módja. A lehetséges eszközök kínálata gazdag. Törzsök Éva
NEMZETKÖZI SZERZİDÉSEK
ELSİ NEMZETKÖZI SZERZİDÉSEK 22
Elsı szerzıdés i.e. 4.évezred – Mezopotámiában
21
Törzsök Éva
Törzsök Éva
MODERN ÉRTELMEZÉS 23
„ a szerzıdés államok között írásban kötött és a nemzetközi jog által szabályozott megállapodást jelent, tekintet nélkül arra, hogy egyetlen, kettı vagy több egymással kapcsolatos okmányba foglalták-e azt, és függetlenül a megállapodás sajátos megnevezésétıl” (Bécsi Egyezmény 2.cikk 1/a pont)
Törzsök Éva
Umma és Lagasz között a határ menti kutak használatáról Görög (700) városállam közötti élénk kereskedelmi kapcsolatok Karavánok, tengeri hajózás Római Birodalom szerzıdései a limesen kívüli „barbárokkal” HANZA Szövetség (1385): kifejezetten gazdasági szerzıdés
NEMZETKÖZI SZERZİDÉSEK CSOPORTOSÍTÁSI SZEMPONTJAI 24
Szerzıdı felek Szerzıdık száma Szerzıdés nyitottsága Szerzıdések tárgya Szerzıdés elnevezése Törzsök Éva
4
2010.09.12.
SZERZİDİ FELEK
SZERZİDİK SZÁMA 25
Államok egymással (Nemzetközi jogi szabályozás: 1969 Bécs, Egyezmény a nemzetközi szerzıdések jogáról)
26
Bilaterális (kétoldalú) szerzıdések Multilaterális (sokoldalú) szerzıdések
generális regionális egyes területeken
Nemzetközi szervezetek egymással Nemzetközi szervezetek és államok (Nemzetközi jogi szabályozás: 1986 Bécs)
Törzsök Éva
Törzsök Éva
SZERZİDÉS TÁRGYA
SZERZİDÉS ELNEVEZÉSE
27
28
Mintegy 50 féle elnevezés
Békeszerzıdés Meg nem támadási szerzıdés Stb.
Szerzıdés Egyezmény: generális sokoldalú, nemzetközi szervezetek, szakkérdések
Kereskedelmi szerzıdés
Megállapodás
Árucsere-forgalmi megállapodás
Jegyzıkönyv: egyezményeket kiegészítı, vagy
Fizetési megállapodás
kiegészítı, de önálló szerzıdés, diplomáciai konferenciák, nemzetközi szervezetek üléseinek záróaktusa
Paktum: újszerőség, ünnepélyesség Törzsök Éva
Törzsök Éva
SZERZİDÉSKÖTÉSI FOLYAMAT
PARAFÁLÁS
29
30
Kétoldalú: kötetlen
A tárgyaló delegációk vezetıi
megbeszélések Sokoldalú: diplomáciai konferenciák Nemzetközi szervezetek: ügyrendi szabályok
kézjegyükkel látják el a végleges szerzıdéstervezet szövegét Egyoldalú változtatások nem lehetségesek Nem követi feltétlenül ratifikáció
Törzsök Éva
Törzsök Éva
5
2010.09.12.
RATIFIKÁLÁS 31
32
A szerzıdı országok saját jogi
szabályozása szerinti személy vagy testület jóváhagyja, törvényerıre emeli A bilaterális szerzıdés életbe lépéséhez mindkét ország jogi aktusa szükséges Multilaterális szerzıdések maguk határozzák meg az életbe lépéshez szükséges ratifikációk számát Törzsök Éva
KERESKEDELMI SZERZİDÉS
Törzsök Éva
KERESKEDELMI SZERZİDÉS JELLEMZİJE
ELVEK A KERESKEDELMI SZERZİDÉSBEN 34
Rendszerint bilaterális
Legnagyobb kedvezmény elve
A szerzıdı országok gazdasági –
Egyenlı vagy nemzeti elbánás
33
kereskedelmi kapcsolatainak „játékszabályait” rögzíti Hosszú idıre szabályoz Elveket rögzít
Törzsök Éva
elve Kölcsönösség (viszonosság) elve
Törzsök Éva
LEGNAGYOBB KEDVEZMÉNY ELVE
LEGNAGYOBB KEDVEZMÉNY ELVE
35
A feltüntetett területeken a szerzıdı országok megadnak egymás jogi és magán személyeinek minden olyan kedvezményt, amelyet a múltban egy harmadik országnak már megadtak, vagy a jövıben meg fognak adni.
Törzsök Éva
36
Külföldit külföldivel tesz egyenlıvé, nem diszkriminál Rendszerint az importvámokat
szabályozzák ezzel az elvvel Kivételek
Törzsök Éva
6
2010.09.12.
NEMZETI ELBÁNÁS ELVE
VISZONOSSÁG ELVE
37
A szerzıdı partner jogi és/vagy
magánszemélyei mindazokat a jogokat élvezik a meghatározott területeken, amelyeket a hazaiak. Ugyanazok a kötelezettségeik is. Külföldit a belföldivel teszi egyenlıvé
Törzsök Éva
38
Kölcsönös elınyök biztosítása, a
kedvezmények nem egyoldalúak. Lehetnek kölcsönös hátrányok is („ha te nem, én sem”)
Törzsök Éva
ÁRUCSEREFORGALMI MEGÁLLAPODÁSOK JELLEMZİI 39
40
Az 1929-33-as gazdasági válság
ÁRUCSEREFORGALMI MEGÁLLAPODÁS
Törzsök Éva
„termékei” Bilaterális, rendszerint egy évre szóló megállapodások A kereskedelmi kapcsolatokat konkrétan szabályozzák A szabályozás eszközei a kontingenslisták Törzsök Éva
KONTINGENSLISTÁK
KONTINGENS
41
Államközi alkuk során alakulnak ki
árukapcsolásokkal Kemény és puha áruk összekapcsolása A kontingenslisták lehetnek export vagy importlisták Export-import engedélyezési rendszerek révén figyelik a teljesítést, az állam az engedélyek kiadására vállalkozik Törzsök Éva
42
Célja: az éves árucsere-forgalom
korlátozása Az éves szinten szállítható (exportkontingens) vagy vásárolható (importkontingens) áruk felsı határát rögzíti Lehet mennyiségi vagy értékkontingens Törzsök Éva
7
2010.09.12.
KLIRINGMEGÁLLAPODÁS 43
44
Konvertibilis (szabadon átváltható) valutahiány
KLIRING (FIZETÉSI) MEGÁLLAPODÁS
„termékei” Szigorúan bilaterális megállapodások,
visszaszorulóban A külkereskedelmi forgalmat (és a más jogcímő
követeléseket) kreált elszámoló egységben – klíringdevizában – tartják nyilván az év során Év végén szembe állítják a tartozásokat és a követeléseket, a különbséget (klíringcsúcs) az adós a következı évben rendszerint többlet áruszállítással fizeti meg Törzsök Éva
Törzsök Éva
KLIRINGDEVIZA 45
Nem valós pénz, csak számlapénz, elszámoló
egység Csak a két ország fizetési forgalmában
értelmezhetı, nem konvertálható Rendszerint valamelyik konvertibilis valutáról nevezik el, de arra sem átváltható (pl. cl. dollár, cl. svájci frank)
Törzsök Éva
8
