Kiskunfélegyházi Középiskola, Szakiskola, Speciális Szakiskola és Kollégium Kiskunfélegyháza. Pedagógiai program. Készült: 2007

Kiskunfélegyházi Középiskola, Szakiskola, Speciális Szakiskola és Kollégium Kiskunfélegyháza

Pedagógiai program

Készült: 2007.

Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék......................................................................................................................... 2 BEVEZETÉS ............................................................................................................................. 4 Az összevont intézmény létrejötte: ........................................................................................ 4 Az összevont iskolák rövid bemutatása ................................................................................. 5 Közgazdasági Szakközépiskola.......................................................................................... 5 Mezıgazdasági és Élelmiszeripari Középiskola és Szakiskola.......................................... 7 Kossuth Lajos Középiskola és Szakiskola ......................................................................... 8 Göllesz Viktor Speciális Általános Iskola, Szakiskola és Pedagógiai Szakszolgálat ........ 9 1. CÉLOK, FELADATOK....................................................................................................... 11 A nevelı – oktató munka alapelvei: ..................................................................................... 11 Stratégiai céljaink:................................................................................................................ 11 Stratégiai célokhoz kapcsolódó intézményegységi különös stratégiai célok: .................. 12 A stratégiai célok megvalósításához kapcsolódó hosszú távú célok: .............................. 12 A kulcskompetenciák fejlesztése ......................................................................................... 13 Anyanyelvi kommunikáció: ............................................................................................. 13 Idegen nyelvi kommunikáció: .......................................................................................... 13 Matematikai kompetencia: ............................................................................................... 13 Természettudományos kompetencia: ............................................................................... 13 Digitális kompetencia:...................................................................................................... 14 A hatékony, önálló tanulás kompetencia: ........................................................................ 14 Szociális és állampolgári kompetencia: ........................................................................... 14 Kezdeményezıképesség és vállalkozói kompetencia: ..................................................... 14 Esztétikai-mővészeti tudatosság és kifejezıképesség: ..................................................... 15 2. A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI FELADATOK 16 A megismerési képességek területe: .................................................................................... 16 A kommunikációs képességek területe: ............................................................................... 17 A gondolkodási képességen belül: ....................................................................................... 17 A segítı életmódra nevelés alapvetı feladata ...................................................................... 19 A személyiségfejlesztés területei: ........................................................................................ 20 3. KÖZÖSSÉGFEJLESZTİ PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉGÜNK.................................... 21 A közösségfejlesztés lehetıségei intézményünkben:........................................................... 21 4. BEILLESZKEDÉSI, MAGATARTÁSI NEHÉZSÉGEKKEL ÖSSZEFÜGGİ PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉG ........................................................................................... 22 5. A TEHETSÉG, A KÉPESSÉG KIBONTAKOZTATÁSÁT SEGÍTİ TEVÉKENYSÉG.. 25 Tanítási óra........................................................................................................................... 25 Tanórán kívüli tevékenységek.............................................................................................. 26 Tanulók iskolán kívüli tevékenysége ................................................................................... 26 6. IFJÚSÁGVÉDELEM........................................................................................................... 27 A gyermek- és ifjúságvédelmi felelıs feladatai: .................................................................. 28 7. A TANULÁSI KUDARCNAK KITETT TANULÓK FELZÁRKÓZTATÁSÁT SEGÍTİ PROGRAM .............................................................................................................................. 28 A felzárkóztatás célja ........................................................................................................... 28 A felzárkóztatást segítı programok megvalósításának lehetıségei: .................................... 29 A tanórák fontos feladata: .................................................................................................... 29 A tanórán kívüli foglalkozások fontos feladata: .................................................................. 29 8. SZOCIÁLIS HÁTRÁNYOK ENYHÍTÉSÉT CÉLZÓ PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉG 31 A családi hátrányok csoportosítása ...................................................................................... 31 A gyermek és ifjúságvédelmi felelıs tevékenységi területe ................................................ 32 -2-

Az osztályfınök tevékenységi területei................................................................................ 32 9. A PEDAGÓGIAI PROGRAM VÉGREHAJTÁSÁHOZ SZÜKSÉGES NEVELİOKTATÓ MUNKÁT SEGÍTİ ESZKÖZÖK ÉS FELSZERELÉSEK JEGYZÉKE .............. 33 10. SZÜLİ, TANULÓ, ISKOLAI ÉS KOLLÉGIUMI PEDAGÓGUS EGYÜTTMŐKÖDÉSÉNEK FORMÁI, TOVÁBBFEJLESZTÉSÉNEK LEHETİSÉGEI ... 33 A kapcsolattartás formái: ..................................................................................................... 34 11. A HÁZIREND, A TANULÓK KÖTELESSÉGEIRİL MEGFOGALMAZOTT NÉHÁNY „SZIGORÍTÁS”, AZ ISKOLÁBA BEVITT ESZKÖZÖKRE VONATKOZÓ BEJELENTÉSI, İRZÉSI, KORLÁTOZÁSI FELTÉTELEK................................................. 37 12. AZ ISKOLAI BESZÁMOLTATÁSOK FORMÁI, RENDJE, KORLÁTAI .................... 37 A nevelı-oktató munka ellenırzési, mérési, étékelési rendszere......................................... 38 A mérések leggyakoribb formái:.......................................................................................... 39 Az ellenırzési és értékelési rendszer kötelezı alkalmai az oktatásban................................ 40 A nevelési eredménymérések kötelezı alkalmai: ................................................................ 40 A tanulók értékelésének helyi rendszere:............................................................................. 41 Az osztályzatok naplóbeli bejegyzésének egységes formái:................................................ 42 13. AZ OTTHONI FELKÉSZÜLÉSHEZ ELİÍRT ÍRÁSBELI ÉS SZÓBELI FELADATOK MEGHATÁROZÁSÁNAK ELVEI ÉS KORLÁTAI.............................................................. 43 A felkészülés jellege és gyakorisága:................................................................................... 43 14. FELZÁRKÓZTATÁS, FEJLESZTÉS, TEHETSÉG-GONDOZÁS, KONZULTÁCIÓ; SPECIÁLIS, ILLETVE KIEGÉSZÍTİ ISMERETEK ÁTADÁSA CÉLJÁBÓL................... 44 15. KÖNNYÍTETT TESTNEVELÉS ...................................................................................... 44 16. ISKOLAI SPORTKÖR ...................................................................................................... 44 17. A TANULÓK ÉRTÉKELÉSE........................................................................................... 45 Szöveges értékelés................................................................................................................ 45 Alapelvek: ............................................................................................................................ 45 Magatartás- és szorgalomjegyek .......................................................................................... 46 18. AZ ALKALMAZHATÓ TANKÖNYVEK, TANULMÁNYI SEGÉDLETEK ÉS TANESZKÖZÖK KIVÁLASZTÁSÁNAK ELVEI................................................................ 48 A kiválasztás fı szempontjai, elvei:..................................................................................... 48 19. AZ ISKOLA MAGASABB ÉVFOLYAMÁRA LÉPÉS FELTÉTELEI........................... 49 Átjárhatóság: ........................................................................................................................ 51 20. A HÁTRÁNYOS MEGKÜLÖNBÖZTETÉS TILALMA ................................................ 51 A tanulási esélyegyenlıség segítésének elvei ...................................................................... 52 21. A TANULÓK MINDENEK FELETT ÁLLÓ ÉRDEKE .................................................. 53 Tankötelezettség................................................................................................................... 53 22. SEGÍTSÉGNYÚJTÁS, PARTNERI KAPCSOLAT, FOKOZATOSSÁG, KÖVETELMÉNYTÁMASZTÁS, NEVELÉS ÉS OKTATÁS ÖSSZHANGJA.................... 53 23. A TANULÓI TEVÉKENYSÉG FELÜGYELETE ........................................................... 54 24. EGÉSZSÉGNEVELÉSI ÉS KÖRNYEZETI NEVELÉSI PROGRAM............................ 54 25.KÖNYVTÁR-PEDAGÓGIAI PROGRAMJA ................................................................... 55 26. AZ ELİKÉSZÍTİ ÉS SPECIÁLIS SZAKKÖZÉPISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA.......................................................................................................................... 55 27. AZ INTÉZMÉNY KOLLÉGIUMAINAK PEDAGÓGIAI PROGRAMJA...................... 55 Mellékletek:.............................................................................................................................. 56 I. sz. EGÉSZSÉGNEVELÉSI ÉS KÖRNYEZETI NEVELÉSI PROGRAM II. sz.KÖNYVTÁR-PEDAGÓGIAI PROGRAMJA III. sz.AZ ELİKÉSZÍTİ ÉS SPECIÁLIS SZAKKÖZÉPISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA IV. sz. AZ INTÉZMÉNY KOLLÉGIUMAINAK PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

-3-

BEVEZETÉS Az összevont intézmény létrejötte: 40/2007. képviselı-testületi határozat: Oktatási ágazat átszervezése (Intézkedési Terv II.) „II. Kiskunfélegyháza Város Önkormányzat Képviselıtestülete a közoktatásról szóló LXXI. törvény 102. §. /2/ bekezdése szerint eljárva úgy határoz, hogy: 1./ a Közgazdasági Szakközépiskola a Kossuth L. Középiskola és Szakiskola a Mezıgazdasági és Élelmiszeripari Középiskola és Szakiskola által ellátott középiskola, szakiskolai és szakképzési feladatokat, a Göllesz Viktor Általános Iskola, Speciális Szakiskola szakiskolai és szakképzı évfolyamait összevonja és egy új, többcélú intézményt hoz létre 2007. augusztus 1-i hatállyal. 2./ Az összevont intézmény székhelye: Kossuth L. KSZI A magasabb vezetıi álláshely nyilvános pályázati eljárás útján tölthetı be. Intézményegységei: 1./ Szakközépiskola 2./ Szakiskola és speciális szakiskola 3./ Szakképzés 4./ Kollégium 5./ Felnıttképzés Az intézmények megszüntetésének idıpontja: 2007. július 31. Az új intézmény mőködésének kezdete: 2007. augusztus 1. Az intézményegységek és telephelyeik vonatkozásában jogutód intézmény: Kiskunfélegyházi Összevont Szakközépiskola, Szakiskola és Speciális Szakiskola Intézményegység-vezetı: 5 fı, valamint 1 fı gazdasági vezetı Az összevont intézmény közalkalmazotti létszámát az iskolai beiratkozást követıen legkésıbb 2007. július 31-ig – a Képviselıtestület megállapítja.” 2/2007. képviselı-testületi határozat: A nem kötelezı önkormányzati feladatot ellátó középiskolák további mőködtetése „4./ Kezdeményezi a kollégiumi férıhelyek felülvizsgálatát, a célszerőség és a gazdaságosság szempontja szerinti átcsoportosítását.”

-4-

128/2007. képviselı-testületi határozat: Kiskunfélegyháza Város Önkormányzat Képviselıtestülete 2007. június 7-én tartott ülésén – „Elıterjesztés alapító okiratok módosítása és az új nevelési, oktatási intézmények alapító okiratának elfogadása tárgyában” – napirenden megszüntette a következı iskolákat: •

Göllesz Viktor Általános Iskola, Speciális Szakiskola és Egységes Pedagógiai Szakszolgálat,

•

Kossuth Lajos Középiskola és Szakiskola,

•

Közgazdasági Szakközépiskola,

•

Mezıgazdasági és Élelmiszeripari Középiskola és Szakiskola

és létrehozta a Kiskunfélegyházi Középiskola, Szakiskola, Speciális Szakiskola és Kollégium nevő új nevelési-oktatási intézményt, elfogadva az alapító okiratát.

Az összevont iskolák rövid bemutatása Közgazdasági Szakközépiskola A Közgazdasági Technikum, majd Szakközépiskola az 1961/1962-es tanévben kezdte meg mőködését 2 osztállyal, összesen 76 tanulóval. A 4 éves képzés folyamán heti 1 nap szakmai gyakorlaton vettek részt a gyerekek. Kezdetben nehézséget okozott a szakmai tárgyak oktatása, mert óraadók adták át tudásukat a tanulóknak. Viszont a gyakorlattal való eleven kapcsolat hasznára vált a gyerekeknek. 1969. október 25-én Varga Jenı közgazdász nevét vette fel az intézmény, és viselte 1992-ig. Az 1987/1988-as tanévben 32 tanulóval indult el az idegen nyelvő gépíró-gyorsíró osztály. 1987 nyarán került sor a főtés és világítás korszerősítésére, a könyvtár új helyének kialakítására. Az 1990/1991-es évben már igazgatási-ügyviteli ágazatra és pénzügyi ágazatra bomlott az egyik osztály, mert a gazdasági változások megkövetelték az alkalmazkodást. 1992-ben az iskola kollégiumát vissza kellett adni a kalocsai iskolanıvéreknek, ezért átköltöztek a Kun utcába. 1994 ıszén csatlakoztak a világbanki programhoz. 1995-ben elkészült a taniroda, mely lehetıvé tette a gyakorlati oktatás iskolai keretekben való megvalósítását. Az iskola sok tanulója a továbbtanulást tőzi célként maga elé, ezért mind a közismereti, mind a reáltantárgyak, valamint a közgazdasági ismeretek elsajátítására nagy hangsúlyt fektetnek. Jelen pillanatban 3, közgazdasági, ügyviteli és kereskedelem-marketing szakmacsoportban folyik a képzés. 1999-2003 a dunaújvárosi Fıiskolával együttmőködve bekapcsolódtak a felsıfokú szakképzésbe. Az érettségi utáni szakképzés új lehetıségeket nyitott. Az OKJ kínálatából mindig olyan szakmákat választottak, melyek alkalmazkodnak a piaci igények és a munkaerı-piaci elvárásokhoz, ezért az elmúlt 5 évben folyamatosan új -5-

szakképesítések tanítását kezdték meg. A Közgazdasági Szakközépiskola alapfilozófiájához hozzátartozik, hogy nemcsak a szakképzésre és a felsıoktatásra való felkészítést tartják fontosnak. Számukra döntı, hogy a tanulók jól érezzék magukat az iskolában. Fegyelmezett hozzáállással, értelmes célokért küzdve, fiatalos jókedvvel és lendülettel oldják meg feladataikat. Az iskola 2004 óta nemzetközi EBCL vizsgaközpont. A felnıttképzésbe 3 éve tudtak bekapcsolódni egy osztállyal. Szakmai képzésünk színvonalát országos és nemzetközi eredményeik igazolják. A Közgazdasági Szakközépiskola a 2003-2004-es tanévtıl legfontosabb tartalmi munkájának az új kétszintő érettségi rendszerre való áttérés feladatainak megoldását tekintette. A belsı folyamatokon belül a módszertani felkészítések és a tananyagok, követelmények megismerése volt a kiemelt feladat. A 2004/2005. tanévtıl a felsıfokú szakképzés a Budapesti Gazdasági Fıiskola akkreditációjával folytatódott a pénzügyi szakügyintézı képzéssel a kreditpontokért, így a sikeresen végzettek rövidített képzésben juthatnak be a felsıoktatás rendszerébe. A 243/2003. rendelet alapján már ebben a tanévben kiemelt feladat volt a NAT kiegészítéseként az európai elvárásoknak megfeleltetett kompetenciák megismerése, alkalmazása. 2005-ben az Európai Uniós Humán Erıforrás-fejlesztési Program lehetıséget kínált a tartalmi munka korszerősítésére. A 2005-ben megírt HEFOP 3.1.3 pályázat - a Kompetencia alapú oktatás elterjesztése az oktatás területén - sikeres lett. Ennek eredménye, hogy a 2006-2007. tanévben az iskola önállóan bekapcsolódott a modern átalakulási folyamatba. Az eredményes pályázat alapján három kompetenciaterületen indult el az innovatív folyamat az akkor 9. osztályos tanulók körében.

-6-

Mezıgazdasági és Élelmiszeripari Középiskola és Szakiskola A mezıgazdasági szakképzésnek 70 éves, az élelmiszeripari szakképzésnek közel 40 éves múltja van Kiskunfélegyházán. Az iskola 1945 elıtt egyházi Mezıgazdasági Leányképzıiskola, 1950-tıl Mezıgazdasági Technikum, l968-tól Mezıgazdasági és Élelmiszeripari Szakmunkásképzı, l988-tól szakközépiskola is, jelenleg Mezıgazdasági és Élelmiszeripari Középiskola és Szakiskola. Hosszú idıszakon át jellemzı volt az intézményre, hogy kevés és speciális képzést nyújtó szakmákra iskolázott be. 1988-ig a szarvasmarha-tenyésztı, baromfitenyésztı és húsfeldolgozó szakmák közül választhattak a diákok. Saját gyakorlati bázisa nem volt az iskolának. 1989-tıl fejlesztések sora indult el. A túlspecializált szakmákat felváltották a többféle feladatkör betöltésére felkészítı, ezáltal jobb elhelyezkedési és megélhetési esélyt adó szakmák. Mindez az alapvetıen 250-270 tanuló képzésére berendezkedett iskolában jelentıs létszámfelfutást eredményezett. Igen nagy elırelépés történt az iskolai tanüzemi háttér kiépítésével. 1991-ben tanvágóhidat létesített a fenntartó önkormányzat a húsipari gyakorlati képzés számára, amely 1997-ben új húsfeldolgozó tanüzemmel bıvült. 1992-ben az iskola 200 ha földterület (szántó) használati jogát kapta meg tangazdaság céljára. 1993-ban az önkormányzat megvásárolta a földterületen lévı állattartó telepet. A romos épületekbıl két istállót újítottak fel, amelyben jelenleg sertés-, juh- és lóállomány szolgálja a gyakorlati képzést, valamint magtárat, gépszínt, szociális blokkot és csoportszobát alakítottak ki. A földterületen az iskola által telepített 1,2 ha szılı, 1,2 ha gyümölcsös, 1 üvegház szolgálja a képzést. 1996-ban új étkezıvel gyarapodott az iskola. 1997-ben befejezıdött az épülettömb felújítása, melynek keretében megújult a 200 fıs kollégium, és otthont tudott adni korábban a város szélére telepített leánykollégiumnak. Az 1999-ben létesült új iskolaépület már a 21. század európai színvonalú képzésének lehetıségeit kínálja. 2006-tól az iskola sikeres pályázata alapján részt vevıje SZFP-II. programnak, amely magában foglalja az eszközfejlesztést, a tanártovábbképzést, a projekt alapú oktatás elterjesztését és a kooperatív tanítási módszerek alkalmazását (a program 2011-ig tart).

-7-

Kossuth Lajos Középiskola és Szakiskola 1885. február1-jén kezdıdött meg a tanítás a jogelıd intézményben, a KIS-KUN FÉLEGYHÁZI ALSÓFOKÚ IPARISKOLÁBAN, az egykori Fehér iskola termeiben. A kor igényeit kielégítı 23 szakma (például ács, lakatos, órás, talyigás) 164 tanoncának az elméleti képzése folyt itt heti 7 órában. 1886-ban már a kereskedık oktatása is megkezdıdött, a két iskolát egyesítették Kis-kun-félegyházi Alsófokú Kereskedelmi és Ipariskola néven. A két oktatási intézmény 1892-tıl aztán újra önállósult. A tanulók három osztályt végeztek, a létszám általában 150- 170 fı volt. Az ipariskolában az oktatás színvonala a helyi lehetıségek szintjén megfelelı volt, a Kecskeméti Iparkiállításon többször is jutalmazták az intézményt (például 1901-ben aranyérmet kapott). Önálló, saját épületbe 1909-ben költözött A lányok szakmai oktatása 1925-tıl kezdıdött, nekik kezdetben 7 szakmát tanítottak (például szabó, kalapos, fényképész).1936-ban újjászervezıdött a szakoktatás, 5 alapszakma köré csoportosítva (cipész-, építı-, fa-, szabó-, fémipar).A második világháborút követıen az oktatás „szocialista” átalakítása fokozatosan történt, kezdetben csak kisebb változtatásokkal. 1947-ben kezdte meg mőködését a Petıfi Sándor Tanoncotthon, 20 férıhellyel. 1948-ban az államosítás után az intézmény a Kiskunfélegyházi Állami Iparostanonciskola nevet kapta. Az 1949-ben megjelent IV. törvény gyökereiben változtatta meg a szakképzést, megkezdıdött a szakembergárda kinevelése a nagyipar számára, kezdetét vette a tanerık speciális kiképzése, kiadják az elsı tanterveket, szervezıdni kezdenek a mai értelemben vett szakiskolák. A helyi ipariskolában is a következı tanévtıl már fıállású, ide kinevezett pedagógusok tanítottak. A város ipari fejlıdésével párhuzamosan a tanulólétszám kisebb – nagyobb visszaesésekkel, de egyre nıtt, nagyobb férıhelyre volt szükség. Az új épület 1969-re készült el, akkor költözött az intézmény a mai helyére, a Kossuth utca 34. szám alá. 1972-ben megkezdıdött az oktatás a Szakmunkások Szakközépiskolájában, ez 1983-ban levelezı tagozattá alakult, 1998-tól pedig esti tagozatként mőködik. 1976-ban átadták a 200 férıhelyes kollégiumot és 120 munkahelyes iskolai tanmőhelyt. 1984-ben megkezdıdött a cipıipari és ruhaipari technikusképzés levelezı tagozaton. A tanulólétszám növekedése okán (1100 tanuló) 1987-re elkészült az új épületszárny 5 tanteremmel és 4 csoportszobával. 1990-ben vette fel az intézmény Kossuth Lajos nevét, ugyanebben az évben indult meg az IPOSZ képzés. A rendszerváltás és a privatizáció hozta változások miatt a gyakorlati oktatást az iskolának kellett átvállalnia. Az eddigi 200-250 tanuló helyett közel 600 tanuló számára kellett gyakorlati helyet biztosítani. Ekkor alakult a Tanépítés-vezetıség is. A város a Molnár-telepi, volt KUNÉP-tanmőhely megvásárlásával segítette a feladat megoldását. 1991-ben újraindult a -8-

kereskedı szakma oktatása (élelmiszer- és vegyi áru kereskedı néven). 1993-ban a végzett szakmunkások számára intenzív tagozat létesült (nappali tagozaton 2 év alatt érettségizhettek le a szakmunkásképzıben folytatott iskolai tanulmányaik beszámításával). 1998-ban a Világbank támogatásával humán és közlekedési szakmacsoportban szakközépiskolai osztályok kezdték meg mőködésüket, és ekkor indult a 9-10 osztályos alapképzés is. 2000-ben a Budapesti Gazdasági Fıiskola kihelyezett tagozataként kezdte el mőködését a felsıfokú szakképzés, az AIFSZ. 2002-ben ECDL vizsgaközpont alakult az iskolában. 2004-ben nyelvi elıkészítı osztály indult a kereskedelem-marketing szakmacsoportban. 2006-ban a zsúfoltság csökkentése érdekében a tanmőhely tetıterében 4 tanterem (benne korszerően berendezett közlekedési, kereskedıi, mérıszobai kabinet) létesült, az építési munkálatok nagy részét a tanulók végezték.

Göllesz Viktor Speciális Általános Iskola, Szakiskola és Pedagógiai Szakszolgálat Városunkban 1948 januárjában nyílt meg az elsı kis létszámú gyógypedagógiai osztály, amely létszámban gyarapodva 1951-52-ben, az akkori tanítóképzıben kapott két egymás melletti helyiséget. Az 1952-53-as tanévben már három tanulócsoport volt, és ezek a Jókai u. 4. szám alatt kaptak új tantermeket. 1962-ben a tanulócsoportok száma már elérte a hatot, a következı évben pedig megalakultak az elsı napközis csoportok, ám a 100 évesnél is öregebb épület egyre kevésbé felelt meg a korszerő kisegítı iskola követelményeinek. Ugyanakkor az is gondot jelentett, hogy ekkoriban a kisegítı iskolák tanterve alapján készült tankönyvek nem léteztek. 1978-ban továbbképzı tagozat is indult. A kisegítı iskola 8 osztálya az általános iskola 6 osztályának felelt meg, a dolgozók iskolája programja alapján elvégzett hetedik és nyolcadik osztály után szakmai ismereteket tanultak, betanított munkásnak képezték ıket. Az új oktatási törvény alapján a Kisegítı Iskola helyett az Általános Iskola elnevezést vezették be, 1983-ban az iskola a 11. számú Általános Iskola elnevezést kapta. Még ebben az évben 2 éves szakmai képzés indult, ahol a gyerekek „betanított munkás” bizonyítványt kaptak. Bıvült az iskola épülete, megkapták a Némedi Varga Sándor utcai szárnyat is. Ez tette lehetıvé az elıkészítı csoport beindítását. 1993-ban a Nevelési Tanácsadót és a Logopédiai Szolgálatot is az iskolához csatolták. 1996 februárjában az imbecil tanulók számára megalakult a Felnıtt Értelmi Fogyatékosok Napközi Otthona. Az épület felét az iskola két csoportja kapta meg. 1997-ben fejlesztı osztály indult. (Azok a gyerekek kerültek ide, akik az iskolaérettségi vizsgálat alapján még nem iskolaérettek, részképességi problémákkal küzdenek.) 2000-ben a 9-10. osztályos képzést is bevezették. Ezen a nyáron

-9-

költözött az intézmény a mai helyére, a volt Bajcsy-Zsilinszky Endre Általános Iskolába. 2001 novemberében vette fel az iskola a jelenlegi nevét: Göllesz Viktor Speciális Általános Iskola, Szakiskola és Pedagógiai Szakszolgálat. A szakképzés 2006-ban indult varrómunkás szakmában.

- 10 -

1. CÉLOK, FELADATOK A nevelés alapvetı célja:

Mőveltséget adni, az embert magasan kulturált személyiséggé nevelni, mindig egy jobb, tökéletesebb nemzedéket létrehozni.

A nevelı – oktató munka alapelvei: •

Az oktató-nevelı munka az egész személyiségre hat, alapja a személyes példamutatás, a kölcsönös tisztelet és együttmőködés

•

Az iskola a tanulók egyéni adottságaira építı pedagógiai, módszertani kultúrával neveli a jövı szakembereit, olyan módon, hogy a pozitívumok erısítése, a dicséret és jutalmazás kerüljön elıtérbe

•

Az iskola – kollégium- gyakorlóhely egységes követelményrendszer alapján dolgozik

•

A közoktatási és szakképzési törvény alapelvei – különösen esélyegyenlıség, hátrányos megkülönböztetés tilalma, a gyermek mindenekfelett álló érdeke – érvényesül valamennyi tevékenységünkben

•

A felnıtt diák kapcsolat alapja a személyes példamutatás

•

Munkánk szellemisége tükrözi a tanulást, mint értéket és az élethosszig való tanulás szükségességét

Stratégiai céljaink: Olyan tanulók képzése, akik rendelkeznek: •

a konstruktív életvitelhez szükséges magatartásformákkal,

•

képességekkel, amelyek segítik helyüket megállni munka-erıpiacon – különösen kommunikációs (anyanyelvi és idegen nyelvi), informatikai készségek, szakmai kulcskompetenciák, együttmőködés készsége

•

szakmai alapismeretekkel – gyakorlati alaptudással, amelyek lehetıvé teszik az elsajátított ismeretek, gyakorlati készségek továbbfejlesztését

•

készségekkel, amelyek megalapozzák az élethosszig való tanulást – különösen alapkészségek és tanulási készségek

- 11 -

Stratégiai célokhoz kapcsolódó intézményegységi különös stratégiai célok: Mezıgazdasági, Kossuth

Közgazdasági

Kollégium

A tanulók rendelkezzenek a

A tanulók

Olyan

környezettudatos életvitelhez

közgazdasági

szokásrendszer

szükséges magatartásformákkal,

szemléletének

mőködtetése,

készségekkel, szokásokkal.

kialakítása; a

amelynek során

A tanuló szerezzen olyan

gazdasági-pénzügyi

kialakulnak az

versenyképes tudást, elméleti és

folyamatok,

együttélés, közös

gyakorlati mőveltséget, amivel

változások

munkához szükséges

nemcsak kapni, hanem adni is tudó,

megértésére és

magatartásformák –

felelısségteljes adófizetı

folyamatos nyomon

különösen a

állampolgárrá válhat; alakuljon ki a

követésére való

tolerancia, felelısség

munkaadók által elvárt munkamorál,

igény felébresztése.

és feladattudat

munkastílus.

Felkészítés az egyetemi, fıiskolai továbbtanulásra.

A stratégiai célok megvalósításához kapcsolódó hosszú távú célok: Személyiségfejlesztés

Közösségfejlesztés

Egészséges életvitel

A tanórai – tanórán kívüli

Olyan közösségi

A konstruktív életvezetés

tevékenységek keretében

tevékenységformák

szokásai közé épüljön be a

indirekt nevelési

mőködtetése - a tanulók

mozgás és annak szeretete, a

hatásrendszer

kezdeményezésére és

környezetre való odafigyelés,

mőködtetésével lehetıséget

együttmőködésével –

az önromboló szenvedélyek

biztosítani a tanulók szociális amelyek során felkészülnek a elkerüléséhez szükséges kompetenciának fejlıdésére,

társadalmi szerepvállalásra,

az önismeretük alakulására

alakul felelısségük nemcsak maguk, hanem környezetük ás társaik iránt is

- 12 -

kompetenciák

A kulcskompetenciák fejlesztése Anyanyelvi kommunikáció: Az anyanyelvi kommunikáció magában foglalja a fogalmak, gondolatok, érzések, tények és vélemények kifejezését és értelmezését szóban és írásban egyaránt (hallott és olvasott szöveg értése, szövegalkotás), valamint a helyes és kreatív nyelvhasználatot a társadalmi és kulturális tevékenységek során, az oktatásban és képzésben, a munkában, a családi életben és a szabadidıs tevékenységekben.

Idegen nyelvi kommunikáció: Az idegen nyelvi kommunikáció az anyanyelvi kommunikáció elemeivel jellemezhetı: fogalmak, gondolatok, érzések, tények és vélemények megértése, kifejezése és értelmezése szóban és írásban (hallott és olvasott szöveg értése, szövegalkotás), a társadalmi és kulturális tevékenységek megfelelı keretein belül – oktatás és képzés, munka, családi élet és szabadidıs tevékenységek -, az egyén szükségleteinek megfelelıen. Az idegen nyelvi kommunikáció olyan képességeket is igényel, mint például a közvetítés, más kultúrák megértése. Az egyén nyelvtudásának szintje változhat a négy dimenzió (hallott szöveg értése, beszédkészség, olvasott szöveg értése és íráskészség), az egyes nyelvek és az egyén társadalmi-kulturális háttere, környezete és igényei/ érdeklıdése szerint.

Matematikai kompetencia: A matematikai kompetencia a matematikai gondolkodás fejlesztésének és alkalmazásának képessége, felkészítve ezzel az egyént a mindennapok problémáinak megoldására is. A kompetenciában és annak alakulásában a folyamatok és a tevékenységek éppúgy fontosak, mint az ismeretek. A matematikai kompetencia – eltérı mértékben – felöleli a matematikai gondolkodásmódhoz kapcsolódó képességek alakulását, használatát, a matematikai modellek alkalmazását (képletek, modellek, struktúrák, grafikonok/táblázatok), valamint a törekvést ezek alkalmazására.

Természettudományos kompetencia: A természettudományos kompetencia készséget és képességet jelent arra, hogy ismeretek és módszerek sokaságának felhasználásával magyarázatokat és elırejelzéseket tegyünk a természetben, valamint az ember és a rajta kívüli természeti világ közt lezajló kölcsönhatásban

lejátszódó

folyamatokkal

kapcsolatban

magyarázatokat

adjunk,

elırejelzéseket tegyünk, s irányítsuk cselekvéseinket. Ennek a tudásnak az emberi vágyak és szükségletek kielégítése érdekében való alkalmazását nevezzük mőszaki kompetenciának. E

- 13 -

kompetencia magában foglalja az emberi tevékenységek okozta változások megértését és az ezzel kapcsolatos, a fenntartható fejlıdés formálásáért viselt egyéni és közösségi felelısséget.

Digitális kompetencia: A digitális kompetencia felöleli az információs társadalom technológiáinak (Information Society Technology, a továbbiakban IST) magabiztos és kritikus használatát a munka, a kommunikáció és a szabadidı terén. Ez a következetı készségeken, tevékenységeken alapul: információ felismerése, visszakeresése, értékelése, tárolása, elıállítása, bemutatása és cseréje; továbbá kommunikáció és hálózati együttmőködés az interneten keresztül.

A hatékony, önálló tanulás kompetencia: A hatékony, önálló tanulás azt jelenti, hogy az egyén képes kitartóan tanulni, saját tanulását megszervezni egyénileg és csoportban egyaránt, ideértve az idıvel és az információval való hatékony gazdálkodást is. Felismeri szükségleteit és lehetıségeit, ismeri a tanulás folyamatát. Ez egyrészt új ismeretek szerzését, feldolgozását és beépülését, másrészt útmutatások keresését és alkalmazását jelenti. A hatékony és önálló tanulás arra készteti a tanulót, hogy elızetes tanulási és élettapasztalataira építve tudását és képességeit helyzetek sokaságában használja otthon, a munkában, a tanulási és képzési folyamataiban egyaránt. A motiváció és a magabiztosság e kompetencia elengedhetetlen eleme.

Szociális és állampolgári kompetencia: A személyes, értékorientációs, interperszonális, interkulturális, szociális és állampolgári kompetenciák a harmonikus életvitel és a közösségi beilleszkedés feltételei, a közjó iránti elkötelezettség és tevékenység, felöleli a magatartás minden olyan formáját, amely révén az egyén hatékony és építı módon vehet részt a társadalmi és szakmai életben, az egyre sokszínőbb társadalomban, továbbá ha szükséges, konfliktusokat is meg tud oldani. Az állampolgári kompetencia képessé teszi az egyént arra, hogy a társadalmi folyamatokról, struktúrákról és a demokráciáról kialakult tudását felhasználva, aktívan vegyen részt a közügyekben.

Kezdeményezıképesség és vállalkozói kompetencia: A kezdeményezıképesség és vállalkozói kompetencia segíti az egyént a mindennapi életben – a munkahelyén is – abban, hogy megismerje tágabb környezetét, és képes legyen a kínálkozó lehetıségek megragadására. A tudást, a kreativitást, az újításra való beállítódást és a kockázatvállalást jelenti, valamint azt, hogy célkitőzései érdekében az egyén terveket készít és

- 14 -

hajt végre. Alapját képezi azoknak a speciális ismereteknek és képességeknek, amelyekre a gazdasági tevékenységek során van szükség.

Esztétikai-mővészeti tudatosság és kifejezıképesség: Az esztétikai-mővészeti tudatosság és kifejezıképesség magában foglalja az esztétikai megismerés, illetve elképzelések, élmények és érzések kreatív kifejezése fontosságának elismerését mind a tradicionális mővészetek nyelvein, illetve a média segítségével, ideértve különösen az irodalmat, a zenét, a táncot, a drámát, a vizuális mővészeteket, a tárgyak, épületek, terek kultúráját, a modern mővészeti kifejezıeszközöket, a fotót és a mozgóképet. Iskolánk kiemelt feladatának tekinti a fenti kompetenciák harmonikus fejlesztését. Ennek

érdekében

az

iskola

oktatási-nevelési

kompetenciafejlesztés irányába.

- 15 -

tevékenységét

átalakítjuk

a

2. A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSSEL PEDAGÓGIAI FELADATOK

KAPCSOLATOS

A személyiségfejlesztésben a személyiség egészét és egységét kell szem elıtt tartanunk. Ezen belül fontos feladatcsoportok az értelem kimővelése, a segítı, az egészséges és kulturált életmódra nevelés, az érzelmi nevelés lehetıségeinek kihasználása, valamint a munkára nevelés. Mindezek alapfeltétele, hogy tanulóinkban kialakítsuk a pozitív tanulási motívumokat (megismerési vágy, felfedezési vágy, alkotási vágy, tanulási kötelességtudat). Tudatosan segítsük a megismerési képesség, a kommunikációs képesség, a gondolkodási képesség és a tanulási képesség fejlesztését. Mivel a tanulás, ami a tanuló legfontosabb feladata, nem képzelhetı el a megismerés, a kommunikáció és a gondolkodás nélkül, így ezekre különös figyelmet kell fordítanunk. Nem szabad szem elıl tévesztenünk, hogy a sokoldalú és harmonikus, szervezett személyiség elsısorban a sokirányú és folyamatos tevékenységben alakul, változik, fejlıdik, és éppen a társas kapcsolatokban végzett aktivitások határozzák meg legerısebben a személyiség fejlıdésének irányát. A tanulói személyiség harmonikus fejlesztése érdekében különös gondot kell fordítanunk a képességek fejlesztésére. Ez az iskolai élet valamennyi területére vonatkozik, magában foglalja a tanórai és a tanórán kívüli foglalkozásokat, a tehetséggondozást és a hátrányos helyzető tanulók segítését is. Fontos, hogy tanulóink érett, stabil, egészséges, autonóm személyiségként jussanak el a felnıtt kor kezdetére. A munkaerıpiac igényeinek való megfelelés szempontjából igen fontos a kreativitás, alkalmazkodni tudás képessége, jó szervezıkészség, az idegen nyelvek ismerete, a számítástechnikai-informatikai jártasság, vállalkozókészség, felelıs társadalmi magatartás kialakítása, az állampolgári és közéleti szerepre való felkészítés.

A megismerési képességek területe: •

megfigyelési képesség fejlesztése;

•

értékelési képesség kialakítása;

•

az értelmezési képesség fejlesztése a természettudományos tantárgyakban;

•

a bizonyítási képesség fejlesztése, gyakorlása, amelyre a matematika, fizika, kémia, biológia tantárgyak jó lehetıségeket adnak, az alapvetı bizonyítási eljárás megismertetése igen fontos feladat.

- 16 -

A kommunikációs képességek területe: •

az ábraolvasás és ábrázolás valamennyi tantárgy feladata, amely a tankönyvek megválasztásának is fontos szempontja;

•

a beszéd és beszédértés képességének folyamatos és célratörı fejlesztése: jó artikulációs készség és a jól fejlett szóbeli közlési képesség és befogadási képesség kialakítása igen fontos feladat;

•

az írás és olvasás képességének fejlesztésén belül a néma-értı olvasás, a hangoskifejezı olvasás és a szövegfeldolgozás képességének fejlesztése a legfontosabb cél, azaz a különbözı táblázatok, leíró formulák, a szótárak, lexikonok, a számítógépes adatbázisok stb. olvasása, használata a ma iskolába járó tanulók létszükséglete;

•

Kommunikációs

kultúrájukban

ne

csak

igényeiket,

elvárásaikat

tudják

megfogalmazni, hanem megnyilatkozásaikban legalább annyi tisztelet és humánum legyen, mint amennyit másoktól elvárnak;

A gondolkodási képességen belül: •

tanulóinkban ki kell, hogy alakuljon a több szempontú viszonyítás képessége,

•

rendelkezniük kell az általánosítás képességével, hiszen ez a tárgyi tudás rendezettebb, szilárdabb elsajátítása mellett a rugalmas, több szempontú gondolkodásmód fejlesztésének alapvetı eszköze és módszere lehet,

•

a problémamegoldás képességét a felfedezı tanulással, a felfedezı oktatás rendszeres alkalmazásával tudjuk segíteni.

Intézményünk pedagógusainak fontos feladata a tanulási módok tudatosítása, értelmezı tanítása a hozzá kapcsolódó pszichológiai ismeretekkel összefüggésben. (9-10. évfolyamon). Az eredményes tanuláshoz nélkülözhetetlen a megfelelı koncentrálóképesség, a jól fejlett beszédkészség, a hatékony olvasás képessége, a problémamegoldó gondolkodás képessége, az emlékezıképesség, azon belül a lényegkiemelı képesség fejlesztése. Az iskola igen fontos feladata, hogy figyelembe vegye, s eredményesen tudja kezelni a tanulók közötti fejlettségbeli, a sajátos adottságbeli, érdeklıdési, tanulási, stílusbeli különbségeket. Ennek feltárásában és felzárkóztatásában nyújt segítséget az iskola pszichológusa. Ehhez az iskolának olyan kínálatot kell nyújtania, olyan feltételeket kell teremtenie, ahol minden tanuló érdeklıdésének megfelelı tartalmú és szintő elfoglaltságot talál. Mindenki tehetséges valamiben, s ha kínálatunk alapján sikerélményhez juttatjuk a tanulót, akkor az egész személyiségére és tevékenységére kedvezı hatást gyakorol. Ez nem könnyő feladat,

- 17 -

hiszen, ahogyan azt korábban felvázoltuk, egyre gyakrabban találkozunk igénytelen, közömbös, érdektelen tanulókkal. De a tehetséges, érdeklıdı tanulók alkotásvágyát erısítenünk kell, és külön feladatok megjelölésével, külön foglalkozások keretében továbbfejlesztenünk szükséges. A speciális képességek, szokások, készségek, ismeretek fejlesztése a szakmai képzés feladata. Ezen belül igen fontos az alkotóképesség fejlesztése, amely tevékenykedtetéssel, cselekedtetéssel fejleszthetı. Ennek érdekében olyan sokféle, változatos szervezeti és módszertanbeli megoldásokat kell alkalmaznunk, amelyek elısegítik, hogy minden tanuló elsajátítsa legalább a társadalmi beilleszkedéshez és az egyszerőbb szakmák elsajátításához szükséges színvonalú felkészültséget (alapfokú szakképesítés). E minimum felett minden tanuló alkalmat és segítséget kapjon, hogy adottságbeli lehetıségeinek legfelsı határáig eljuthasson, hogy felismerje, kipróbálhassa, miben a legjobb, az adott szakmacsoporton belül milyen tevékenységi körökhöz van leginkább tehetsége. Segítenünk kell tanulóinkat abban, hogy egyéniségüknek és a tantárgyak sajátosságainak megfelelı tanulási kultúrával rendelkezzenek, mert tanulási szokásaik, technikáik nagyban befolyásolják az iskolai teljesítményüket. A rossz tanulási technikával rendelkezı tanulók munkáját különbözı tanulás-módszertani programokkal kell segítenünk. A tanulók legyenek birtokában azoknak a szociális képességeknek, amelyek alkalmassá teszik ıket arra, hogy etikus, társas lényekké válhassanak. Növendékeinket meg kell tanítani az élet tiszteletére, az emberi munka és a kultúra megbecsülésére, a természet szeretetére, az igazság tiszteletére. Ehhez önfegyelemre, az erkölcsi normák ismeretére, az erkölcsös cselekvés igényére, az élet szépségeinek értékelésére, tevékeny és alkotó életre van szükség. Az európai értékek tisztelete, a szülıföld és a haza szeretete, az iskolai hagyományok ırzése és ápolása jelentkezzen igényként tanulóinkban. Jogos elvárásunk, hogy a tanulók ismerjék meg a kulturális örökségünk jellemzı sajátosságait, szőkebb környezetünk történelmi, népmővészeti és más emlékeit és értékeit. Fontos, hogy kialakuljon növendékeinkben az iskolához való kötıdés. Támogatnunk kell azokat, akik többet akarnak, akikben egészséges küzdıszellem él.

- 18 -

A segítı életmódra nevelés alapvetı feladata a megfelelı szociális szokások, minták, attitődök, meggyızıdések, készségek és ismeretek elsajátításának elısegítése: •

a tanulók ismerjék meg és sajátítsák el a szociális viselkedés alapvetı szabályait, értsék meg a szabálytudat, a döntési szabadság és felelısség szerepét és jelentıségét;

•

az iskola történelmi, irodalmi ismeretek, élmények sokaságában részesítse a tanulókat, amely egyértelmővé teszi a segítıkész magatartás elınyeit, megsértésének hátrányos következményeit;

•

a pedagógusoknak meg kell ismerniük azokat a tanulókat, akikben gyenge a kötıdési hajlam, és segítsék elı annak megerısítését. Ezáltal olyan személyközi kapcsolat kialakítását kell elısegíteni, amely a bizalomra épül, amelynek a ragaszkodás az összetartó ereje és a szeretet az érzelmi alapja;

•

hangsúlyoznunk kell azokat a legfontosabb magatartási, viselkedési szokásokat, történelmi eseményeket, személyiségeket, szimbólumokat, amelyek iránt pozitív vagy negatív attitődök kialakítását tartjuk fontosnak;

•

olyan iskolai életrendet kell kialakítani, mőködtetni, amelyben a tanulók biztonságban, jól érzik magukat, ahol a magatartási szabályok átláthatóak, kiszámíthatóak, mindenkitıl egyértelmően és következetesen elvárhatóak;

•

az iskolának a segítés sokféle lehetıségét, módját kell kínálnia, olyan segítı légkört kell kialakítania és fenntartania, amelyben a segítés elvárt és elismert viselkedés, tevékenység.

Ezek alapján a következı konkrét pedagógiai feladatok köré csoportosítjuk oktatónevelı munkánkat: • Erkölcsi nevelés: az alapvetı erkölcsi értékek megismerése, meggyızıdéssé alakítása. •

Értelmi nevelés: értelmi képességek, önálló ismeretszerzéshez szükséges képességek kialakítása, fejlesztése.

•

Közösségi nevelés: társas kapcsolatok fontosságának tudatosítása, az emberi együttélés, kulturált viselkedés szabályainak elsajátítása.

•

Érzelmi nevelés: az érzelmek felvállalása, a pozitív cselekvésre késztetı érzelmek felismerése.

•

Akarati nevelés: önismeret, a személyiség tudatos megismerésére, kiteljesítésére való igény kialakítása.

•

Nemzeti nevelés: a szülıhely és a haza múltja, hagyományai iránti érdeklıdés és tisztelet; a nemzeti kultúra megbecsülése.

- 19 -

•

Állampolgári nevelés: az állampolgári jogok és kötelességek megismertetése a tanulókkal. Az érdeklıdés felkeltése a társadalmi, szociális jelenségek, problémák iránt; a tolerancia kialakítása.

•

Munkára nevelés: az emberi munka értékének hangsúlyozása és tisztelete.

•

Testi nevelés: az egészség és a sport jelentıségének ismerete, az egészséges életmódra való igény kialakítása.

•

Környezeti nevelés: a természet értékeinek védelme, felelıs véleményalkotás a globális környezeti problémákról.

•

Tudatos vásárlóvá nevelés az Európa Bizottság programja és ajánlott segédanyagai alapján.

•

A személyes kompetenciákat fejlesztı modulokat alkalmazzuk (SZFP-II, HEFOP…).

•

A kompetenciafejlesztı módszerek, eljárások terjesztése a tantestületben, ezek tudatosítása

•

A kompetenciafejlesztés tárgyi feltételeinek a kialakítása

•

A kompetenciafejlesztés elemeinek a beépítése az iskola tevékenységeibe

A személyiségfejlesztés területei: •

Tanórai ismeretszerzés: ennek személyiségfejlesztı hatása az egyik legjelentısebb tényezı. Itt van lehetıség korszerő, színvonalas alapmőveltséget és szakmai mőveltséget szerezni, és szert tenni a változásokra fogékony szemléletmódra.

•

Személyiség- és közösségalakító munkánk részeként fejlesztjük a tanulók életpályaépítési és a szociális és életviteli kompetenciáit.

•

Tanórán kívüli tevékenységi területek: a szakköri munka, a sportkör, mővészeti csoportok, tanulói versenyek, vetélkedık munkájában való részvétel az önálló ismeretszerzés által járul hozzá a személyiségfejlesztéshez.

- 20 -

3. KÖZÖSSÉGFEJLESZTİ PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉGÜNK A fiatalok manapság nagyon korán szembesülnek az elmagányosodás és a kirekesztettség érzésével. A valahová tartozás hiánya különösen hajlamossá teszi a fiatalokat arra, hogy szociális deficitjüket elıítéletekkel, győlölettel, agresszivitással ellensúlyozzák. Mindez az iskola számára különleges kihívást jelent. Ma ezért is válik egyre fontosabbá, hogy a fiatalok egy pozitív osztályközösség keretében alkalmat kapjanak arra, hogy kialakítsák saját identitásukat, és így ne a kétes értékő csoportosulások jelentsék számukra az egyetlen alternatívát. Az igazi nevelıközösség az egyetemes emberi, kulturális, vallási, nemzeti, szociális értékek hordozója és közvetítıje amellett, hogy elıtérben maradnak az egyén sajátosságai. Ez ránk azt a kötelezettséget rója: • az eddigieknél jobban törıdjünk a jó osztályközösség (iskolai

közösség)

kialakításával; •

diákjainkat tudatosan készítsük fel az osztályban elıforduló konfliktusok kezelésére és a mássággal kapcsolatos magatartásra;

•

a peremhelyzetben levı osztálytársak közösségbe történı integrálására;

•

az osztályban végbemenı csoportdinamikai folyamatokat közösen pozitív irányban befolyásolni.

A közösségfejlesztés lehetıségei intézményünkben: Az osztályfınöki órán nyílik lehetıség arra, hogy az iskolánkba kerüléstıl kezdve tudatosan irányítsuk tanulóink közösségi magatartását: •

egymás megismerése és elfogadása (a játékos lehetıségek kiaknázásával)

•

az együttmőködés gyakorlása

•

az új szemlélető moduláris, gyakorlatorientált oktatás, a projektek tervezése a pedagógusok összehangolt munkájával.

•

csoportos beszélgetés (egymásra figyelés megtanulása, szabatos véleményformálás, érvelés, vita)

•

szociometriai felmérések készítése (informálódás, háttérfeltárás céljából)

•

az osztálykirándulások (programok) tervének közös kialakítása

•

osztályképviselık együttes megválasztása (kölcsönös bizalom alapján)

•

ünnepségek, megemlékezések méltó megtartása.

- 21 -

Az iskolai közösséget formáló legfontosabb csoport a diákönkormányzat, amely patronáló tanárok közremőködésével irányítja az iskolai diákéletet. Ennek színterei: • diák-önkormányzati megbeszélések •

iskolai diákparlament

•

sportkörök

•

iskolaújság

•

iskolarádió

•

szakkörök

•

iskolai szakmai napok szervezése (meghívott elıadók, nyelvi estek, zenedélután, vetélkedık stb.)

•

iskolai diáknap (akadályverseny, kirándulás)

•

különféle tanulói közösségek szervezése tanári felügyelettel

4. BEILLESZKEDÉSI, MAGATARTÁSI NEHÉZSÉGEKKEL ÖSSZEFÜGGİ PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉG A tanulók adottságaikat, genetikai lehetıségeiket szüleiktıl öröklik. A fiatalok fejlıdésük jelentıs szakaszában tartós családi-otthoni hatások alatt állnak. Ezek mellett a környezeti hatások is érvényesülnek, közülük a legtöbb az iskolában éri a gyermeket, amelyek gyengítik/hetik vagy erısítik/hetik az otthonról hozottakat. Mivel az intézményünkbe járó tanulók családi háttere, kiinduló helyzete nagyon változatos, sokszor hátrányos és problémás, maximálisan arra kell törekednünk, hogy szülıvel, kollégával, diákkal együttmőködve az ıt érı külsı és belsı hatásokat értelmezni tudja, s ez alapján dönteni, választani legyen képes. Alapvetı felismerni, hogy céltudatos és hosszú távú munkára kell felkészülnünk, amelyekhez módszerek, eszközök széles skálája alkalmazandó. Szükséges átgondolni – a tanulókkal együtt – a világban betöltött helyüket, szerepüket, értelmes célt találni, annak eléréséhez megkeresni a megfelelı eszközt. Mindez azért szükséges, mert sok-sok tényezı befolyásolja ezt a korosztályt, s kellı belsı kontroll hiányában önértékelésük szélsıséges lesz. A különbözı nehézségekkel küzdı gyermekek legfıbb jellemzıje a tervezı magatartás hiánya és a meggondolatlanság.

- 22 -

Ezek leküzdéséért: • Fejlesztjük a tervezéssel kapcsolatos készséget. •

Önuralomra nevelünk.

•

Az önbecsülést összehangoljuk az önismerettel.

•

Hatékony tanulási módszereket tanítunk.

•

A tanulási kudarcok és a viselkedési problémák – ezek összefüggnek – olyan szocializációs zavarok, amelyek az elvárások teljesítésének képtelenségébıl vagy elutasításából fakadnak. A deviáns viselkedésnek több oka lehet:

•

-

szocializációs folyamat sérülése,

-

túlzott pedagógustekintély,

-

problémás konfliktuskezelés,

-

ártó családi hatások,

-

iskolai kudarcok, túlzott teljesítménykényszer,

-

erıs idegrendszeri ingerlékenység,

-

rossz társaság

A deviancia súlyosabb eseteinek tényezıi lehetnek: -

alacsony intelligencia,

-

agresszivitás,

-

hazudozási hajlam,

-

negatív énkép, családkép,

-

súlyos magatartási zavarok.

A veszélyeztetett gyermekek száma évrıl évre nı intézményünkben is. A hátrányos helyzető és veszélyeztetett gyerekek személyiségproblémáit a viselkedési zavarok, tanulási kudarcok jelezhetik. Ezért nagy a pedagógus felelıssége a felismerésben, szakemberrel való együttmőködésben, de mindez nem tudja kompenzálni a szülıi nevelés hiányosságait, negatívumait. A pedagógus minden megnyilvánulása példaértékő, segítı,

pártatlan, ıszinte

magatartása akarva-akaratlanul mintául szolgál. Ezért jó, ha szem elıtt tartjuk a következıket: •

A kevésbé merev környezetben a szociális-emocionális célok elfogadása jobban kedvelt, így fokozódik a magatartási rendellenességekkel kapcsolatos tolerancia.

•

A túl direkt oktatás, a csak a feladatra koncentrálás leszállítja az interakciós szintet.

•

A tanár próbálja megérteni a tanuló viselkedésének okát, több empátiával forduljon felé! - 23 -

•

Egyensúly keresése a gyermekközpontú nevelés és a teljesítményorientált nevelés között.

•

Tanév elején a diákok mielıbbi megismerése, a kollégiumi kérdıív értékelésével a beilleszkedés segítésére irányuló szülıi jelzések, kérések feldolgozása,

•

a tanulókra vonatkozó egyéni intézkedések megtervezése,

•

a kollégiumi nevelıtanárok és a segítségre szoruló diákokat tanító pedagógusok körében figyelemfelhívó megbeszélés a közös feladatok végrehajtása érdekében,

•

a

9.

osztályosok

beilleszkedésével

kapcsolatos

tapasztalatok

megbeszélése,

osztályfınökök kollégiumi csoportvezetık, az egy osztályban tanító pedagógusok körében, •

az osztályfınökök és a kollégiumi csoportvezetık feladata a szülıkkel és egymással való folyamatos kapcsolattartás a tájékozódás és tájékoztatás céljából, illetve esetenként más irányú szakmai (orvosi, pszichológiai) segítség igénybevételére ösztönözni a szülıket,

•

egyéni foglalkozások és beszélgetések keretében rendkívül fontos feladat a kisebbségi érzéssel, tanulási nehézségekkel küzdı tanulók bizalmának erısítése,

•

a tanítási órák, szilenciumi és felzárkóztató foglalkozások keretében differenciált feladatokkal, egyéni odafigyeléssel és törıdéssel kell segíteni a tanulók sikerét.

Az intézményben alkalmazott eljárások: • Speciális szakembereket alkalmaz a problémás, deviáns tanulók kezelésére. Mindez az ifjúságvédelmi felelısök és az iskola pszichológus feladatköre is. •

Változatos

nevelési-oktatási

feltételeket

biztosít

a

különbözı

képességek

kibontakoztatásáért. •

Kapcsolatot tart az érintett tanulók szüleivel.

•

Igyekszik korán felismerni a deviáns cselekedeteket, egyénileg kezelni a beilleszkedési zavarral küzdıket.

•

Preventív

tevékenységet

végez,

amelynek

célja

a

veszélyeztetı

tényezık

kialakulásának, hatásának megakadályozása, visszaszorítása. Az idıben történt felismerés és célzott segítségnyújtás alapja az elırelépésnek. •

Az osztályfınökök, a kollégiumi és gyakorlati csoportvezetık, valamint a diákönkormányzat feladata a közösségek ilyen szellemben való mőködtetése.

- 24 -

5. A TEHETSÉG, A KÉPESSÉG KIBONTAKOZTATÁSÁT SEGÍTİ TEVÉKENYSÉG Az ember élete során a tehetségre és képességeire alapozhat. Mindenkiben megvan a képesség arra, hogy megfelelı ösztönzéssel és támogatással maximálisan kiteljesíthesse adottságait. De oda kell figyelnünk, hogy a motiváció ne legyen manipulálás, illetve, hogy a képességek csak úgy tudnak fejlıdni, ha lehetıséget adunk a megtanultak áttekintésére, alkalmazására, rendszerezésére. Nem veszíthetjük szem elıl azt sem, hogy a belsı mozgatórugók, célok, vágyak az érzelmeken keresztül jutnak kifejezésre. Az érzelmek azt is megmutatják, hogy minek mi az értéke. Éppen ezért ennek elmélyítéséért hangsúlyt fektetünk az iskolai hagyományteremtésre, -ápolásra, az iskola környezetére, a gyermekközpontú légkör kialakítására. A gyermekközpontúság, az egyéni kapcsolatok fontossága, az egyénre szabott, hozzá igazodó feladatok adása intézményünkben azért kiemelt szerepő, mert a szociális problémákkal, tanulási nehézségekkel küszködı gyerekek számára még fontosabb a sikerélmény, az elırejutás érzése, mint talán más esetekben. Az oktató-nevelı munka, a személyiségfejlesztés és a tehetségek felismerésének legfontosabb színterei a

Tanítási óra Itt van lehetıség az egyénre szabott, differenciált feladatokkal, győjtımunkával, szorgalmi feladattal sikerélményhez juttatni a tanulót, önálló munkára szoktatni, egyéni tempójához igazodni. A tanórán belüli forma lehet a csoportbontás, illetve olyan nívócsoport létrehozása, ahol a közel azonos képességő gyerekek egymást erısítve, serkentve haladhatnak. Lehetıséget adunk a tanulóknak egyéni fejlıdési ütemük szerinti továbbhaladásra, melynek érdekében differenciált képességfejlesztést végzünk. A gyorsabban haladni képes tanulóknak a tananyag elmélyítése, mélyebb megértése, látókörük szélesítése, a motiváció fenntartása érdekében egyéni fejlesztı feladatokat dolgozunk ki. A tehetséges diákok számára biztosítjuk, hogy képességeiket bemutathassák. Versenyekre készítjük fel és indítjuk ıket, osztálykeretben, iskolai, városi és országos rendezvényeken szereplési lehetıségekhez juttatjuk ıket, pályázati lehetıségeket kutatunk fel számukra.

- 25 -

Tanórán kívüli tevékenységek Ezeket a tanulók öntevékenységekre építve, a tanulók igényei és az iskolai feltételek alapján szervezzük. Ezeken a részvétel önkéntes a diák részérıl, szervezését a tanulók, a nevelıtestület, szülıi közösség kezdeményezheti. Formái: • diákkörök, tudományos diákkörök •

énekkar

•

mővészeti csoportok

•

iskolai sportkör

•

iskolai szakkör

•

irodalmi színpad, színjátszó csoportok

•

versenyek, vetélkedık: iskolai, városi területi, országos versenyeken való részvétel, illetve felkészülés

•

nyelvvizsgára való felkészítés

•

emelt szintő érettségire való felkészítés

•

felkészítés a szakmai képesítı vizsgákra

Tanulók iskolán kívüli tevékenysége A tanuló, a szülı és az osztályfınök tudtával, írásbeli engedélyével részt vehet valamely intézmény, szervezet munkájában. Ha azonban ez a tevékenység meghaladja teherbíró képességét, károsan hat magatartására, tanulmányi eredményére, eltiltható e munkától. Formái: • könyvtárlátogatás •

múzeum-, színházlátogatás, mozi

•

szakmai kiállítások, bemutatók

•

tanulmányi és osztálykirándulások

•

tábor

•

ismeretterjesztı elıadások, kulturális rendezvények

•

külföldi kapcsolat – testvérvárosokkal és iskolákkal való kapcsolattartás

•

sportversenyeken és egyesületek munkájában való részvétel

•

mővészeti és kulturális szervezetek munkájában való részvétel

- 26 -

6. IFJÚSÁGVÉDELEM Intézményünkben nagy számban található szociálisan hátrányos helyzető tanuló, állami gondozottakat is nevelünk, oktatunk. Az utóbbi években országos problémává vált a deviáns magatartás, a családok romló szociális helyzete. Intézményünkben a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok koordinálását az ifjúságvédelmi felelısök látják el, de köteles ebben a munkában közremőködni az intézmény valamennyi pedagógusa, kiemelten az osztályfınöki feladatokat ellátó kollegák az iskolapszichológus és a védını. Legfontosabb feladatunk, hogy megismerjük a tanulók családi hátterét, fokozott figyelemmel kísérjük azokat a családokat, akik egyedül nem képesek – anyagi helyzetük vagy más oknál fogva – eleget tenni a gyermekneveléssel kapcsolatos feladatoknak. Ha indokolt, haladéktalanul fel kell venni a kapcsolatot a gyermekjóléti szolgálattal, és ezen keresztül kezdeményezni azoknak az intézkedéseknek a megtételét, amelyek az iskola rendelkezésére álló pedagógiai eszközökön, anyagi lehetıségeken túl segítséget nyújthatnak a tanulóknak és szüleiknek. Különösen fontos a tanulók fejlıdését akadályozó okok feltárása, a káros hatások megelızése és ellensúlyozása. Az iskola saját lehetıségein belül a következı konkrét tevékenységet látja el: •

a szociálisan hátrányos tanulók ügyeinek intézése (ingyenes vagy kedvezményes étkeztetés, tanszertámogatás, szociális segély, gyermekvédelmi támogatás stb.)

•

egészségmegırzı, mentálhigiénés elıadások, programok szervezése (drogprevenció)

•

a vidékrıl naponta bejáró tanulók kéréseit támogatja, illetve képviseli bizonyos fórumokon (pl.: menetrend-összeállítás)

•

a tanulók étkeztetésének folyamatos biztosítása

•

egyéni foglalkozásokat, elbeszélgetéseket szervez a tanulók vagy indokolt esetben a szülık számára (fogadóórák, szülıi értekezletek, családlátogatások stb.)

•

a tanulók iskolai tevékenységérıl és magatartásáról folyamatosan tájékoztatja a szülıket, gondviselıket, velük rendszeresen kapcsolatot tart fenn

•

indokolt

esetben

külsı

szakértık

(pszichológus,

közremőködését kéri a felmerülı problémák megoldásában

- 27 -

orvos,

logopédus

stb.)

A gyermek- és ifjúságvédelmi felelıs feladatai: •

A gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok szervezése

•

A nevelı-oktató munka egészséges és biztonságos feltételeinek ellenırzése

•

A hátrányos és veszélyeztetett helyzető tanulók feltárása az osztályfınökök segítségével, munkájuk segítése, körülményeik megismerése

•

A szociálisan hátrányos helyzető tanulók ügyeinek intézése

•

Az önkormányzati pályázati lehetıségek kihasználása

•

Egészségmegırzı elıadások szervezése

•

A bejáró tanulók kéréseinek támogatása

•

Kapcsolattartás a DÖK-kel

•

Rendszeres kapcsolat a hátrányos és veszélyeztetett helyzető tanulók szüleivel, az osztályfınökkel, a kollégiummal

•

Kapcsolattartás a városi családsegítı központtal, az önkormányzat népjóléti osztályával, a gyámhatósággal, a jegyzıvel, a rendırséggel

•

Képviseli az iskolát a feladatköréhez tartozó ügyekben

•

Kapcsolattartás a gyermekjóléti szolgálattal

•

Intézményváltás esetén felkeresi az új intézmény gyermekvédelmi felelısét

•

Részt vesz azokon a fórumokon, ahol a hátrányos helyzető gyermekek érdekeit képviselik

•

Együttmőködik az osztályfınökökkel és a pszichológussal

7. A TANULÁSI KUDARCNAK KITETT TANULÓK FELZÁRKÓZTATÁSÁT SEGÍTİ PROGRAM A felzárkóztatás célja a szerény képességekbıl, a hozott hátrányokból adódó lemaradás csökkentése, egészségügyi vagy szociális okból a versenyt nem bíró tanulók segítése, alapkészségek fejlesztése, a tantervi minimumkövetelmények elérése. Egyre több a sajátos nevelési igényő, illetve beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdı tanuló. Esetükben szakértıi és rehabilitációs bizottság javaslata alapján az igazgató határozatot hoz - a gyakorlati képzés kivételével – egyes tantárgyakból, tantárgyrészekbıl az értékelés és minısítés módjáról (tantárgyi könnyítés vagy mentesítés).

- 28 -

A tanulmányaikban lemaradó, tanulási kudarccal küszködı diákok felzárkóztatása kiemelt feladatot jelent a tantestület számára. Ez minden pedagógusnak feladata a szaktárgyi tevékenysége keretében, és minden kollégiumi nevelıtanárnak és osztályfınöknek a nevelési programja megvalósítása során. A tanulók személyiségfejlıdése érdekében a nevelési folyamatban olyan motivációs tényezıket kell beépíteni, amelyek a tanulók számára fontos tevékenységgé teszik a tanulást, igénylik az új ismeretanyagok megszerzését. A tanuláshoz kedvet teremtı és ösztönzı siker jelenthet esélyt arra, hogy a tanulók megismerjék az önálló ismeretszerzés örömét, és bennük igazi érdeklıdés, tudásvágy ébredjen.

A felzárkóztatást segítı programok megvalósításának lehetıségei: •

tanórákon

•

tanórán kívüli foglalkozásokon

A tanórák fontos feladata: •

a belsı motiváció fejlesztése

•

a változó tanulási helyzetekben való rugalmas alkalmazkodás fejlesztése, új algoritmusok keresése

•

változatos, inger-gazdag módszerek alkalmazása

•

pozitív önértékelés kialakítása

•

a találékonyság, az ötletgazdagság fejlesztése

•

különbözı információ-feldolgozási módok megismerése, ennek megerısítése a tanulóban: vizuális – szemléltetés, vázlatkészítés

•

auditív – tanári magyarázat, hangos tanulás

•

mozgásos – rajzolás, mozgás, jegyzetelés

A tanórán kívüli foglalkozások fontos feladata: •

az elızetes ismeretek hiányának pótoltatása

•

a különbözı tanulási stílusok megismerése és megerısítése a képességekre gyakorolt hatásuk szerint: értelmes tanulás – valamennyi képességet fejlesztik

•

impulzív tanulás – megértésbeli zavarok jellemzik

•

mechanikus tanulás – a figyelem és az emlékezet mőködését érinti

•

az akaraterı fejlesztése

- 29 -

•

a társas tanulás megerısítése

•

fejlesztı programok szervezése: belsı motiváció fejlesztése,

•

a figyelem, az emlékezet és a gondolkodás fejlesztése,

•

a szelekció, a lényegkiemelés fejlesztése,

•

a szövegértési képesség fejlesztése.

A sikeres tanulás elıfeltétele intézményünkben, hogy az ideérkezı tanulók birtokában legyenek a folyékony, gyors és értelmes olvasásnak, melynek feltétele a szövegösszefüggések megértése, a belsı beszéd fejlettsége és a jellegzetes jelrészletek felismerése alapján változatos szövegegységek gyors azonosítása. A szövegösszefüggés megértése és a belsı beszéd fejlettsége egyaránt összefügg az általános beszédkészség fejlettségével. Tapasztalataink szerint az iskolánkba érkezı tanulók közül többen e képesség nem megfelelı szintje miatt nem érnek el sikereket a tanulás során. Ezért kiemelt feladatunk, hogy a 9. évfolyamon felmérést végezzünk e hiányosság felderítésére, és külön tanórán kívüli foglalkozás (képességfejlesztı-felzárkóztató) keretében foglalkozunk a néma-értı, hangosértı olvasási képesség fejlesztésével, valamint a blattoló technika elsajátításával. A fentiek megvalósítása a felzárkóztatási programban lehetséges, amelynek formái lehetnek: •

tanév elején felmérés készítése

•

tanulás tanítása

•

hiányosságok pótlása

•

alapkészségek gyakoroltatása

•

korrepetálások az alapkészségek és követelmények elsajátítására

•

differenciált és csoportfoglalkozások egyes tanulókra kötelezı jelleggel

•

tanulópárok, tanulószoba

•

a gyengébb képességőek motiválása az új ismeretek elsajátítása

•

egyéni beszélgetések, sikerélményekhez juttatás

•

minimum követelmények megfogalmazása

- 30 -

8. SZOCIÁLIS HÁTRÁNYOK ENYHÍTÉSÉT CÉLZÓ PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉG Szociálisan hátrányos helyzetőek azok a tanulók, akiket szociális tényezık gátolnak adottságaikhoz mért fejlıdésükben. Feladatunk segíteni minden hátrányos helyzető, de különösen a szociális hátrányban lévı tanulót képességeinek kibontakozásában. A tagintézményekben a szociálisan hátrányos helyzető tanulókkal kapcsolatos feladatokat a gyermek- és ifjúságvédelmi felelısök hangolják össze. Helyzetfelmérés után meghatározzák a tevékenység célját, éves ütemtervet, valamint a lehetıségek számbavételével a hátrányok enyhítését szolgáló tevékenységformát. Helyzetelemzés Intézményünkben is megfigyelhetı, hogy évrıl évre nı a szociálisan hátrányos tanulók száma. Adódik ez abból, hogy gyorsan változik a családok helyzete, munkanélkülivé válnak a szülık, csökken a jövedelmük, szétbomlanak a családok. Iskoláinkban viszonylag kevés az értelmiségi szülı, ezért a tanulóknak a tanuláshoz való pozitív viszonyulásának kialakítása is fontos feladat. •

A tanév elején, osztályonként összegyőjteni a hátrányos helyzető tanulókat

A családi hátrányok csoportosítása a. Családi mikrokörnyezet: -

a család gazdasági helyzetébıl adódó lakásviszonyok,

-

túlságosan alacsony egy fıre esı jövedelem,

-

a kulturális helyzet (szülık alacsony iskolázottsága, a kultúra megbecsülésének hiánya a mővelıdés és az önmővelıdés lebecsülése stb.),

-

családi hagyományok (hagyományokon alapuló kapcsolatok a családon belül és kívül, vallási, erkölcsi, szociális hagyományok, nevelési hagyományok stb.),

-

a család élete, a családtagok magatartása (kevés közös élmény a szülıkkel, helytelen nevelési módszerek, a gyermek nem megfelelı helyzete a családban, a szülık kifogásolható erkölcsi magatartása, az iskola munkájának lebecsülése, közömbösség vele szemben, rendezetlen életmód).

b. Családi házon kívüli környezet -

az utca, lakókörzet negatív hatásai,

-

helytelen

viszony,

kapcsolat

gyermekcsoportokkal, felnıttekkel.

- 31 -

kifogásolható

magatartású,

erkölcső

Iskolai környezet -

az oktatási intézmény hiányos tárgyi, személyi ellátottsága,

-

az iskolába naponta távolról való bejárás,

-

a tanítás hatékonyságának alacsony színvonala,

-

helytelen nevelıi magatartás,

-

rossz tanár-diák viszony,

-

a tanulók értékelésének, minısítésének merev módszerei,

-

a tanuló nem megfelelı helyzete a különbözı közösségekben.

•

Családlátogatás tapasztalatainak összegyőjtése

•

Adatlapokon az adatok rögzítése

A szociális hátrányok enyhítését intézményünkben az alábbi tevékenységi formák szolgálják:

A gyermek és ifjúságvédelmi felelıs tevékenységi területe •

Segítségnyújtás arra, hogy a gyermek szükség esetén kollégiumi ellátásban részesüljön.

•

Felvilágosító munka a szociális juttatások lehetıségeirıl szülıi értekezleten, fogadóórán, családlátogatáson, a gyermekvédelmi felelıs fogadóóráin.

•

Helyi, regionális, országos támogatások megszerzésének ösztönzése.

•

A tankönyvtámogatás mértékének meghatározása, könyvtári ill. használt könyvek igénylésének biztosítása.

•

Táborozások, kirándulások költségeihez hozzájárulások szervezése, pályázatok figyelése, részvétel a pályázatokon.

•

Ha szükséges, a gyermekvédelmi hatóságoknak jelentés készítése.

•

Kapcsolattartás az osztályfınökökkel.

•

Külsı elıadók segítségének megszervezése.

Az osztályfınök tevékenységi területei •

Az osztályközösség erısítése, különös figyelemmel kísérve a szociálisan hátrányos tanulókat, hogy ne szoruljanak a perifériára.

•

Szülıi értekezleten a szülıkkel a nevelési problémák megbeszélése, szükség esetén a nevelési szokások bıvítése.

•

Felzárkóztató, ill. tehetséggondozó programok szervezése szaktanárok bevonásával.

- 32 -

Külsı szakember igénylése, tevékenységi területeik •

Önismereti csoportok létrehozása, mőködtetése a nevelési tanácsadóval együtt.

•

Drog- és bőnmegelızési programok szervezése.

•

Mentálhigiénés programok szervezése.

9. A PEDAGÓGIAI PROGRAM VÉGREHAJTÁSÁHOZ SZÜKSÉGES NEVELİ-OKTATÓ MUNKÁT SEGÍTİ ESZKÖZÖK ÉS FELSZERELÉSEK JEGYZÉKE A 11/1994.(VI.8.) MKM rendelet 7. sz. melléklete, valamint a szakmai programok határozzák meg azokat a kötelezı (minimális) eszközöket és felszereléseket, amelyekkel az iskolának rendelkeznie kell az alapító okiratban meghatározott tevékenységeihez. (A meglévı eszközök listája a mellékletben található; a hiányzó eszközök felmérése folyamatos.) A taneszköz-készlet meghatározásához a Funkcionális taneszköz jegyzék nyújt segítséget. (Mővelıdési Közlöny 1998.2/II. szám) A középszintő érettségi vizsga és a szakmai képzés vizsgakövetelményeirıl a hatályos jogszabályok rendelkeznek. A szakközépiskola és a szakképzés szakmai programjait az NSZFI által kiadott központi programok és a helyi tantervek tartalmazzák.

10. SZÜLİ, TANULÓ, ISKOLAI ÉS KOLLÉGIUMI PEDAGÓGUS EGYÜTTMŐKÖDÉSÉNEK FORMÁI, TOVÁBBFEJLESZTÉSÉNEK LEHETİSÉGEI Az iskolán kívüli negatív környezeti hatások esetében az iskola és a szülıi ház között munkamegosztást kell kialakítani. Az iskola csak azért vállal felelısséget, amit jogosítványai megengednek. A tanuló iskolán kívüli tevékenységében a szülıi háznak van meghatározó szerepe, de segítséget kell adnunk a szülıknek azokban a súlyos esetekben (drogfogyasztás, alkoholizálás, fiatalkori bőnözés), amikor ezeknek megoldása már kilép a családi keretek közül. Ilyenkor fontos szerepet tölt be az osztályfınök mellett az ifjúságvédelmi felelıs. Az elmúlt idıszakban jelentıs mértékben hangsúlyossá vált az oktatási intézmények kapcsolattartása környezetükkel. Iskolánkban stratégiai cél, hogy a szülı, tanuló, iskola együttmőködése több síkon is jól mőködjön.

- 33 -

A kapcsolattartás formái: •

szülıi értekezletek

•

fogadóórák

•

iskolai nyílt napok

•

családlátogatások

•

levelezés, ellenırzı, telefon, digitális napló

•

osztályszintő vagy csoportszintő megbeszélés

•

az intézmény alapítványainak kuratóriumi ülései

a)

Szülıi közösség mőködése:


A tanév indulásakor az új osztályokból szervezik, bıvítik választmányukat.




Jelenlétükkel,

szervezıkészségükkel

segítik

az

iskola

rendezvényeit.

(Szalagavató bál, ballagás, színház és mozi látogatások, hangversenyek, osztálykirándulások, sportnapok, diáknapok).


A

választmányi

győléseiken

vitatják

meg

az

aktuális

kérdéseket,

véleményükkel segítik az iskola és a kollégium nevelıi, pedagógiai munkáját. b)

Szülıi értekezletek rendszere:


Évente legalább kétszer tartunk szülıi értekezletet.




Az ısszel tartandón a tanévkezdés feladatait, és az éves programot hirdetjük meg.




Tavasszal a féléves munkát értékeljük és a tanulmányi helyzetet analizáljuk.




Az éves értekezletek mellett, ha az osztály gyenge tanulmányi eredményt nyújt, magatartása jelentısen csökken, az osztályfınök kollégák hívjanak össze rendkívüli szülıi értekezletet.

c)

Fogadóórák:


Szükség esetén elıre egyeztetett idıpontban a szülık rendelkezésére állunk.




Fél évente egyszer általános, központi fogadóórát tartunk, melyen minden iskolánkban tanító, oktató tanár részt vesz.

- 34 -

d)

Nyílt napok szervezése:


Iskolai nyílt napot minden év novemberében szervezünk. A rendezvény a beiskolázást, leendı tanulóink tájékoztatását szolgálja.


e)

A nyílt napok szervezését a pályaválasztási felelıs látja el.

A személyes találkozásokon kívül szükség esetén levélben, telefonon tájékoztatjuk

a szülıket a felmerülı problémákról. A tanulók elımenetelérıl az ellenırzı/digitális napló bejegyzései nyújtanak folyamatos tájékoztatást. f)

Az intézmény alapítványai:

Mezıgazdasági Középiskola – „Korszerő Agrárkultúráért” alapítvány Kossuth Lajos Középiskola – „Kossuth Lajos Szakmunkásképzı és Szakközépiskola Támogatásáért” alapítvány Közgazdasági Szakközépiskola – „Elismerés” alapítvány / „Közgések a Közgéért” alapítvány A tagintézményekben mőködı alapítványok a korábbi években kialakult gyakorlat szerint mőködnek. Az iskola (tagintézményei) és a kollégium között jó a munkakapcsolat, kommunikáció. Ez több szinten is megnyilvánul. •

A kollégium az iskolai tájékoztatása alapján az iskolai szülıi értekezletekhez, fogadóórákhoz, rendezvényekhez igazítja szülıi tájékoztatóit.

•

Kölcsönösen látogatjuk, megtiszteljük egymás rendezvényeit, és ezeket az alkalmakat is kihasználjuk kapcsolataink bıvítésére.

•

A kollégiumi nevelık és az osztályfınökök rendszeres kapcsolatot tartanak fenn.

•

Az iskola pedagógusai és a kollégium nevelıi az idıszakos jegyellenırzések alkalmával is tájékozódnak az érintett diákok elımenetelérıl.

•

A pedagógiailag nehéz, problémás gyermekek ügyeit körültekintıen, segítı fórumok bevonásával, együttmőködve oldjuk meg.

•

A tanulók munkájával, életével kapcsolatos fontosabb információkról tájékoztatjuk egymást, valamint a szülıket az egészségesebb, jobb kapcsolatok érdekében.

- 35 -

A TOVÁBBFEJLESZTÉS LEHETİSÉGEI: Évrıl évre nyíltabbá válik a pedagógusok kapcsolata a szülıkkel. A Szülıi közösség vezetıi állandó meghívottjai az iskolai rendezvényeknek, és e meghívásnak egyre gyakrabban eleget is tesznek. Közösen szervezzük a külföldi partnerekkel kapcsolatos rendezvényeinket. Ünnepségeink rendezésében, lebonyolításában is egyre több szerepet vállalnak a szülık. A kollégiumi nevelıkkel az egyre gyakoribb találkozás ad lehetıséget a kapcsolatunk továbbfejlesztésére. A különbözı oktatási létesítmények közös pályázati tevékenysége eredményeként létrejött intézményi hálózatban a pedagógusok új típusú együttmőködését alakítjuk ki: megismerjük és megvitatjuk

egymás

jó

kompetenciafejlesztı

gyakorlatát,

szakmai

tapasztalatainkat

folyamatosan megosztjuk egymással. A szülıkkel szembeni törvényi elvárás A szülı joga különösen, hogy • megismerje a nevelési-oktatási intézmény nevelési, illetve pedagógiai programját, házirendjét, tájékoztatást kapjon az abban foglaltakról, •

gyermeke fejlıdésérıl, magaviseletérıl, tanulmányi elımenetelérıl rendszeresen részletes és érdemi tájékoztatást, neveléséhez tanácsokat, segítséget kapjon,

•

a nevelési-oktatási intézmény által meghatározott feltételek mellett kérje, hogy gyermeke a nem kötelezı foglalkozásokat igénybe vehesse, illetve ilyen foglalkozás megszervezését kezdeményezze,

•

a nevelési-oktatási intézmény vezetıje vagy a pedagógus hozzájárulásával részt vegyen a foglalkozásokon,

•

kezdeményezze szülıi szervezet (közösség) létrehozását, és közremőködjön annak tevékenységében,

•

személyesen vagy képviselıi útján - jogszabályban meghatározottak szerint - részt vegyen az érdekeit érintı döntések meghozatalában, a nevelési-oktatási intézmény irányításában.

A szülı kötelessége különösen, hogy •

gondoskodjon gyermeke testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlıdéséhez szükséges feltételekrıl,

•

biztosítsa gyermeke tankötelezettségének vagy képzési kötelezettségének teljesítését,

- 36 -

•

figyelemmel kísérje gyermeke fejlıdését, tanulmányi elımenetelét, gondoskodjék arról, hogy gyermeke teljesítse kötelességeit, és megadjon ehhez minden tıle elvárható segítséget,

•

rendszeres kapcsolatot tartson a gyermekével foglalkozó pedagógusokkal,

•

elısegítse gyermekének a közösségbe történı beilleszkedését, az iskola, a kollégium rendjének, a közösségi élet magatartási szabályainak elsajátítását,

•

megtegye a szükséges intézkedéseket gyermeke jogainak érvényesítése érdekében,

•

tiszteletben tartsa az iskola, kollégium vezetıi, pedagógusai, alkalmazottai emberi méltóságát és jogait.

11. A HÁZIREND, A TANULÓK KÖTELESSÉGEIRİL MEGFOGALMAZOTT NÉHÁNY „SZIGORÍTÁS”, AZ ISKOLÁBA BEVITT ESZKÖZÖKRE VONATKOZÓ BEJELENTÉSI, İRZÉSI, KORLÁTOZÁSI FELTÉTELEK (A részleteket tagintézményenként a Házirend tartalmazza.) A tanulók értékeinek, felszereléseinek megóvása, a munka zavartalanságának biztosítása érdekében szükségesnek látjuk a tanulók által az iskolába bevitt eszközök korlátozását, a felelıs ırzés szabályozását. Az oktatáshoz nem szükséges, nagyobb értékő (30.000,- Ft egyedi érték feletti) tárgyakat az iskolába behozni tilos. A kisebb érétkő tárgyakat saját felelısségükre hozhatják be a tanulók. Tanórára mobiltelefont, hírközlı és szórakoztató eszközt (pl.: CD, DVD lejátszó, i-Pod, MP3, MP4 lejátszó, stb.) csak kikapcsolt állapotban szabad bevinni. Hordozható számítógép (Pl.: laptop, palmtop, stb.) csak az órát tartó tanár engedélyével és csak a tanórához kapcsolódóan használható tanórán.

12. AZ ISKOLAI BESZÁMOLTATÁSOK FORMÁI, RENDJE, KORLÁTAI Iskolánkban az értékelés alapja a tanulói teljesítmények folyamatos figyelemmel kísérése, amely lehetıvé teszi a hiányok felismerését, korrigálását, a tanári teljesítmények eredményességének megítélését, az iskolai munka hatékonyságának minısítését.

- 37 -

A nevelı-oktató munka ellenırzési, mérési, étékelési rendszere Kiemelt alapelvek: •

a folyamatosság

•

a fejlesztı jelleg

•

az összefüggések feltárása

•

a változatos eljárások alkalmazása

•

a szabályozottság

•

a távlatokban való gondolkodás

•

a rendszerszemlélet

•

a céltudatosság

•

az idırendi ütemezés szabályozottsága

•

a mérés elsısorban a tanulók kompetenciáit méri

•

A mérések eredményei visszahatnak a nevelési-oktatási folyamatainkra

•

Szükség esetén egyéni, személyre szabott fejlesztési terveket készítünk

Pedagógiai programunkban azonos hangsúllyal szerepelnek a PEDAGÓGIAI ellenırzések (mint didaktikai funkció), valamint a NEVELİI ellenırzések (mint nevelési funkció), amely a pedagógiai munka teljességét, így a pedagógiai ellenırzést is vizsgálja. Iskolánk egyaránt fontosnak tartja: •

a bemeneti méréseket

•

a folyamatellenırzést

•

a kimeneti vizsgáztatást

Szerves összekapcsolódásuk és rendszerbe foglalásuk, valamint folyamatos mőködésük megteremtheti a tanulói teljesítmények folyamatos figyelemmel kísérését és a hiányok idıbeni észlelését, korrigálását. Lehetıvé teszi a tanári teljesítmények eredményességének megítélését, az iskolai munka hatékonyságának a minısítését. A bemeneti mérések célja, hogy az iskolába érkezı és tanulmányaikat megkezdı 9. és 13. évfolyamosok felkészültségi fokát megállapítsuk. Ez egyrészt jelzi az iskola teendıit, másrészt jelzésül szolgál az érkezı tanulók képességeirıl, ismereteirıl és várható teljesítményükrıl. Arra is lehetıséget ad, hogy iskolánk teljesítményérıl információt kapjunk. Ha a késıbbi teljesítmény a bemenetkor mértnél alacsonyabb, önvizsgálatra szorulunk, ha magasabb, jelzi, hogy kihoztuk a tanulókból a képességeiknek megfelelı teljesítményt. - 38 -

A folyamatellenırzés a minıség-ellenırzés legfıbb eszköze, és az iskolai munka belsı szabályozásának döntı eleme. Eredményeként tudjuk megállapítani a napi iskolai oktatómunka szintjét, s megítélhetı az aktuális tudásszint. Módunk van az egyszeri tanulói megméretésre: hol tart az adott tudás elsajátításában, és milyen teendık állnak még a tanár elıtt a kívánatos - vagy a továbbhaladáshoz elégséges - tanulói teljesítmény eléréséig. A kimeneti vizsgáztatás (kétszintő érettségi vizsga, a különbözı szintő szakmai vizsgák) lehetıséget teremt az iskola és az egyes tanulók eredményeinek összevetésére az elızı teljesítményeivel, a standardokkal. A méréseket az iskolavezetés, a munkaközösség-vezetık és az iskolavezetés által megbízott pedagógusok végzik az osztályban tanító szaktanár jelenlétében. Az értékelést az iskolavezetés, a munkaközösség-vezetı és az általuk felkért személyek végzik.

A mérések leggyakoribb formái: •

dolgozat,

•

szóbeli felelet,

•

feladatlap,

•

kérdıívek,

•

fizikai teljesítmények,

•

elıadás,

•

komplex vizsgák,

•

szintvizsgák,

•

köztes vizsgák,

•

modulzáró-vizsgák,

•

projekt beszámolók,

•

gyakorlati munkák.

- 39 -

Az ellenırzési és értékelési rendszer kötelezı alkalmai az oktatásban Bemeneti mérés: Minden tanév szeptemberének elsı felében a 9. évfolyamra felvett tanulók ismereteinek (kiemelten az alaptantárgyak), képességeinek, attitődjeinek, motivációinak, szociális környezetüknek megállapítása. A érettségi utáni 13. évfolyamra másik iskolából hozzánk érkezı tanulók szakmai elıképzettségének mérése. Folyamatmérések: •

A 9. évfolyam végén az elemi készségek(írás, olvasás, szöveg- és beszédértés, számolás, informatikai és idegen nyelvi), kompetenciák vizsgálata.

•

A továbbhaladáshoz szükséges minimális feltételek meglétének a megállapítása.

•

Az eszközjellegő alapkészségek színvonalának megállapítása.

•

A 10. évfolyamon az országos kompetenciamérés elvégzése.

•

A 11. évfolyam végén a problémamegoldó gondolkodást, a gondolkodási mőveletek végzését, illetve a kommunikációs készséget vizsgáljuk.

•

A folyamatmérések eredményei nem lehetnek a tanulók minısítésének eszközei.

Kimeneti mérés: •

A 12/13. évfolyam végén a kétszintő érettségi vizsga a mindenkor érvényes vizsgaszabályzat szerint.

•

A szakképzés végét lezáró szakmai vizsga a mindenkor érvényes vizsgaszabályzat szerint.

A nevelési eredménymérések kötelezı alkalmai: •

A méréseket az osztályfınöki munkaközösség irányításával az osztályfınökök végzik.

•

A 10. évfolyam kezdetén pl.: az osztályközösség belsı kapcsolatai, szociometriai helyzetfelmérés, tanulásmódszertan, családi kapcsolatok feltérképezése, neveltségi szint, önismereti tesztek stb.

•

A 12. évfolyam kezdetén pl.: életcél, pályaalkalmasság, életpálya-építés, értelmes élet, sikerorientáltság – kudarckerülés, konfliktuskezelés, az emberi értékekhez való viszonyulás stb.

•

A témák megválasztását tanévenként az osztályfınöki munkaközösség koordinálja.

- 40 -

A tanulók értékelésének helyi rendszere: Az értékelést megalapozó ellenırzés célja: •

a tanulók minısítése

•

visszajelzés a szülıknek, az iskolának a tanuló tudásáról, az esetleges hiányosságokról

•

az önértékelés képességének kialakítása

•

a személyiség fejlesztése

Az ellenırzés az azt követı értékelés legyen: •

pedagógiailag kifogástalan

•

folyamatos, rendszeres, tervszerő és aktuális

•

kiszámítható, nem kampányszerő

•

sokoldalú, vegye figyelembe a tanuló valamennyi pedagógiai szempontból fontos tevékenységét is

•

módszertanilag változatos

•

konkrét, objektív és igazságos, szükség esetén méltányos

•

lehetıség szerint kollektív: vegye figyelembe adott esetben az osztályközösség véleményét is

•

természetes kísérıje a tanulási folyamatnak, ne kísérje túlzottan feszült légkör

Az ellenırzés és értékelés során figyelembe kell venni a tanulók életkori sajátosságait, a tantárgy jellegét és a tanuló önmagához viszonyított fejlıdését is. Az osztályozás nem lehet a fegyelmezés, büntetés eszköze. Az ellenırzés, értékelés formái: •

szóbeli: összefüggı felelet, kiselıadás, órai munka, projekt bemutatása, stb.

•

írásbeli: feladatlap, teszt, röpdolgozat, szódolgozat, témazáró házi dolgozat, esszé, alapmőveltségi vizsgadolgozat, próba-érettségi dolgozat stb.

•

gyakorlati: győjtımunka, projektmunka, munkavégzés, munkadarab készítésének értékelése, munkafolyamat-tevékenység megfigyelése, sportteljesítmény stb.

A pedagógus maga tervezi meg az ellenırzést, értékelést ügyelve a szóbeli és írásbeli formák helyes arányára. Tantárgyanként az ellenırzés formái igazodnak a fejlesztési követelményekhez, a kimeneti vizsgák vizsgaszabályzatban rögzített formáihoz.

- 41 -

Az ellenırzés gyakorisága: -

a tantárgy heti óraszámától függıen két havonta egy vagy két érdemjegy, de félévente legalább 3 érdemjeggyel kell minısíteni a tanulót

-

az egyes témák után összegzı értékelés (témazáró dolgozat)

-

a kötelezı iskolai dolgozatok száma, a heti óraszámnak megfelelı Az úgynevezett szummatív értékelés elıtt – ösztönzı jelleggel – lehetıség szerint a formatív értékelést alkalmazzuk, amely érdemjegyek javíthatók.

A félévi és év végi osztályzatok megállapításakor az átlagszámítás mellett a fejlıdési tendenciákat, a tanuló átlagteljesítményét is figyelembe vesszük.

Az osztályzatok naplóbeli bejegyzésének egységes formái: -

piros tintával: témazáró dolgozat irodalmi nagydolgozat írásbeli vizsgadolgozat házi vizsga

-

kék tintával: szóbeli feleletek röpdolgozatok szódolgozat (háromnak a kerekített átlaga) házi dolgozat félévi osztályzatok

Korlátai: Egy tanítási napon kettınél több témazáró, vagy ennél nagyobb dolgozat nem iratható. A dolgozatírást egy héttel elıbb be kell jelenteni, a témakört, a követelményeket és az értékelés szempontjait ugyanekkor közölni kell a tanulókkal. A tervezett dolgozatírást egy héttel elıbb a szaktanárok beírják az osztálynapló tantárgyi haladási rovatába. Amennyiben már két ilyen bejegyzés található az adott napon, harmadik nem kerülhet a naplóba. Ha ez a harmadik valamilyen oknál fogva máskor nem iratható, illetve egyéb probléma esetén az osztályfınök koordinál a kollégák között.

- 42 -

13. AZ OTTHONI FELKÉSZÜLÉSHEZ ELİÍRT ÍRÁSBELI ÉS SZÓBELI FELADATOK MEGHATÁROZÁSÁNAK ELVEI ÉS KORLÁTAI •

A tanítási-tanulási folyamat legfontosabb színtere a tanítási óra.

•

A házi feladatok legfontosabb funkciója a tanórán feldolgozott tananyaghoz kapcsolódó gyakorlás, az ismeretek elsajátítása teljesíthetı mértékben.

•

A hétvége elsısorban a tanuló számára is a pihenésé.

•

Feleljen meg az életkori sajátosságoknak!

•

Ne maradjon feladat ellenırzés nélkül!

A felkészülés jellege és gyakorisága: •

Szóbeli felkészülés; óráról órára rendszeresen

•

Írásbeli felkészülés: - Házi feladat minden órán adható - Házi dolgozat - Győjtımunka - Kiselıadás - Projekt munka elızetes elıkészítés alapján Az írásbeli házi feladat hiányát óra elején történı jelentéssel és megfelelı indokkal lehet elfogadni.

Szempontok, instrukciók: •

A feladat megoldásának menetéhez adjunk segítséget.

•

Meghatározott idıtartamra adjunk feladatokat, ezzel biztosítva a tanuló egyéni tempóban való felkészülését.

•

A kötelezı olvasmányok listáját a szaktanár a megelızı tanév végén ismerteti.

•

Az elolvasás határidejére legalább egy hónappal korábban felhívja a tanuló figyelmét.

•

Az összegzı jellegő dolgozatok idıpontját legalább egy héttel elıbb a tanuló tudomására hozza a szaktanár.

•

A házi feladat a tanóra anyagához illeszkedik.

•

A házi feladat mennyisége egy-egy tantárgy esetén nem lehet több, mint amit egy tanórán fel lehet dolgozni. Általában az írásbeli otthoni munka tantárgyanként nem haladja meg a 20-25 percet.

- 43 -

Hétvégére kevesebb házi feladatot adunk, különösen írásban, hogy tanulóinknak

•

legyen lehetısége a pihenésre.

14. FELZÁRKÓZTATÁS, FEJLESZTÉS, TEHETSÉGGONDOZÁS, KONZULTÁCIÓ; SPECIÁLIS, ILLETVE KIEGÉSZÍTİ ISMERETEK ÁTADÁSA CÉLJÁBÓL Intézményünkben a 9. évfolyamosok körében végzett bemeneti mérések eredményétıl függıen különös figyelmet fordítunk arra, hogy viszonylag rövid idın belül azonos felkészültségi szintre tudjuk hozni a diákokat és kiküszöböljük az általános iskolai felkészítések különbözıségeibıl adódó hiányosságokat. A tehetséges tanulók számára külön felkészítı foglalkozásokon biztosítjuk, hogy a városi, megyei, területi, országos versenyeken olyan eredményt tudjanak elérni, mely elégedettséget, sikerélményt indukál a diákban és az iskola jó hírnevét is öregbíti.

15. KÖNNYÍTETT TESTNEVELÉS Az ifjúsági orvos igazolása alapján a könnyített testnevelési foglalkozásokon való részvétel lehetıségét biztosítjuk.

16. ISKOLAI SPORTKÖR Az iskolánkban tanuló diákok érdeklıdésének megfelelıen különbözı sportágakban folyamatosan tesszük lehetıvé a testnevelés órákon kívüli sporttevékenységet. Így -

kézilabda,

-

kosárlabda,

-

kispályás labdarúgás,

-

step-aerobic,

-

úszás,

-

atlétika

foglalkozásokon várjuk a mozogni vágyó és versenyekre készülı fiatalokat.

- 44 -

17. A TANULÓK ÉRTÉKELÉSE A pedagógiai munka szerves része a diákok teljesítményének, minısítése. A pedagógiai értékelés legáltalánosabb módja az osztályozás, amely ötfokú skálával történik és kiegészül szöveges értékeléssel.

Szöveges értékelés Az osztályozással kapcsolatos problémák enyhítése, kiegyensúlyozása, elkerülése érdekében a szöveges értékelés szerepe felértékelıdött, ami alkalmas a tanuló sajátosságainak figyelembevételére, kifejezésére; csökkenthetı, elkerülhetı a teljesítményszorongás; nem táplálja a tanulók közötti konkurencia harcot; pozitívan befolyásolhatja a tanár - diák - szülı viszonyt; konkrétsága miatt értelmezhetıbb kapcsolatban van az elsajátítási folyamattal, a teljesítménnyel, tehát valamennyi érintett fél számára informatívabb. A pedagógiai szöveges értékelés során nem maradhatunk meg a hétköznapi vélekedés szintjén, hanem mindenkori mérlegelés tárgyát kell, hogy képezze a várható pedagógiai hatás. Ez a kívánalom akkor is érvényes, ha ez nem becsülhetı meg minden esetben száz százalékos biztonsággal. A pedagógiailag várható pozitív hatás általános feltétele: -

az értékelés a konkrét teljesítményre, viselkedésre vonatkozik, soha nem címkézés;

-

a fejlıdés, a tudás elızı fokához kapcsolódik, a perspektíva következı fokát megjelöli;

-

tartalmában komplex: a pozitívumok és negatívumok együttes megjelölését tartalmazza;

-

a továbblépésre vonatkozóan konkrét javaslatokat fogalmaz meg;

-

a címzettek számára érthetı;

-

nyelvi megformáltságában differenciált, személyhez szóló.

A szöveges értékelés történhet szóban, írásban, tanórán és tanórán kívül, tanulóhoz vagy szülıhöz intézve is (szülıi értekezleten, fogadóórán, egyéni fogadóórán esetleg telefonon).

Alapelvek: •

Az évközi érdemjegyekrıl, a félévi és év végi osztályzatokról a szülıt értesíteni kell az ellenırzı könyv és a bizonyítvány bejegyzéseivel.

•

A minısítés, értékelés a szaktanár feladata, a nevelıtestületi értekezleteken a pedagógus köteles a tanulót teljesítményének megfelelıen értékelni.

- 45 -

•

Az év végi osztályzat az éves teljesítményt értékeli, figyelembe véve a javuló és a romló tendenciákat is.

•

A tanulók érdemjegyeinek, osztályzatainak megállapítása a pedagógus joga, de a félévi és év végi osztályzatot a tantestület a tanuló javára módosíthatja.

•

Az ötfokú skálához igazodva általában elmondható: -

Jeles az a tanuló, aki a tananyagot alkalmazás szintjén tudja és ismeri, érti az összefüggéseket is.

-

Jó a diák tudása, ha az adott szabályt, ismeretet alkalmazni képes

-

Közepes, ha a tantervi követelményeknek pontatlanul tesz eleget, nevelıi segítségre, útmutatásra szorul, az összefüggéseket nem ismeri fel.

-

Elégséges, ha csupán a továbbhaladáshoz szükséges minimális ismeretekkel rendelkezik.

-

Elégtelen osztályzatot kap a diák, amennyiben a tantervi követelményeknek minimális szinten sem képes megfelelni.

Magatartás- és szorgalomjegyek A diákok magatartásának és szorgalmának értékelését, megállapítását az osztályban tanító tanárok és szakoktatók közösen végzik az osztályfınök vezetésével. E folyamat során figyelemmel kísérik a tanulók képességéhez mért teljesítményét, viselkedését, közösségi szerepét, feladatvállalását, kreativitását, szabálytiszteletét, munkaerkölcsét, kötelességtudatát, mulasztásait. Év közben érdemjeggyel (2-5), év végén példás, jó, változó vagy rossz bejegyzéssel értékelünk.

- 46 -

A magatartás osztályzat (érdemjegy) kialakításának szempontjai: Magatartás Példás (5) Jó (4) Változó (3) Aktivitás, példamutatás A közösségi célok figyelembevétele Hatása a közösségre Törıdés társaival (általában) A házirend betartása (iskolában, kollégiumban) Viselkedés, hangnem (általában) Fegyelmezettség (általában)

Rossz (2)

Igen magas fokú Közepes

Gyenge

Elsık között Ellene nem vét, van, élen jár aktívan részt vesz Pozitív Befolyást nem gyakorol Gondos, Segítıkész segítıkész Betartja, arra Betartja ösztönöz

Ingadozó, közömbös

Negatív vagy romboló Szemben áll, érdektelen

Nem árt

Negatív

Ingadozó

Közömbös, gátló Részben betartja Sokat vét ellene

Kifogástalan

Kívánnivalót hagy maga után

Udvariatlan, nyegle

Durva, goromba

Nagyfokú

Megfelelı

Gyenge

Elégtelen

A szorgalom osztályzat (érdemjegy) kialakításának szempontjai: Szorgalom Tanulmányi munka Munkavégzés rendszeressége Általános tantárgyi munkavégzés, önálló munkavégzés Többféle feladatot vállal-e Munkabeosztás: önellenırzés önálló munkavégzés A tanórán kívüli információk felhasználása

Példás (5) Igényes

Jó (4) Figyelmes

Változó (3) Ingadozó

Hanyag (2) Hanyag

Kitartó, pontos, Rendszeres megbízható Mindent Ösztönzésre elvégez dolgozik

Rendszertelen

Megbízhatatlan

Önállótlan

Feladatait végzi el

Igen

Keveset

Ritkán

Nem

Igen jó

Jó

Közepes

Gyenge nincs

Ritkán

Egyáltalán nem

Igen sokszor, Elıfordul rendszeresen

- 47 -

nem

vagy

18. AZ ALKALMAZHATÓ TANKÖNYVEK, TANULMÁNYI SEGÉDLETEK ÉS TANESZKÖZÖK KIVÁLASZTÁSÁNAK ELVEI Cél: a tantervben megfogalmazott tantárgyi célok elérése érdekében a diákok együttmőködı felek legyenek a tanítás-tanulás folyamatában, hogy érdeklıdéssel, szívesen tanulják a tantárgyi ismeretanyagot, így jussanak el képességeik maximumához. A tanulás tanítása az egyik legfontosabb cél, ezért minden tantárgy elsı 5 tanóráján a tantárgy elsajátításának alapvetı jellegzetességeit, követelményeit, a célravezetı tanulási módszerek kiválasztását meg kell ismerniük a tanulóknak. A taneszközök kiválasztásának elveit, a tankönyvek, munkafüzetek, szemléltetıeszközök, demonstrációs anyagok listáját a közismereti és szakmai munkaközösségek jóváhagyásával a szaktanárok megtervezik.

A kiválasztás fı szempontjai, elvei: •

A tantervi kötelezı tantárgyi ismeretanyagot maradéktalanul tartalmazza a kiválasztott taneszköz; egy tantárgyhoz egy tanévben ne kelljen több tankönyvet megvásárolni.

•

Jól használható, megfelelıen tagolt, a fontos információkat, összefüggéseket és a követelmény minimumát egyértelmően jelzı tankönyvek legyenek.

•

Illusztrációs anyaguk segítse az ismeretek, összefüggések megértését, elsajátítását, pótolja a valóságos vizuális élményt.

•

Tankönyvcsaládokat érdemes választani, amelyek nagyobb pedagógiai egységeket, több tanévet is átfognak, valamint egymással összefüggı tankönyv- tanmenet- tanári segédanyag – munkafüzet – értékelılapból álló együtteseket.

•

A kiválasztott taneszközök alkalmazkodjanak a tanulók életkorához is.

•

A kiválasztott tankönyvek csak felmenı rendszerben válthatók le, hogy a tanulóknak a megszokott

ismerethordozók

lecserélésével

ne

kelljen

igazodniuk

egy

új

tankönyvcsaládhoz. •

Azonos belsı tartalom melletti kínálat esetén az olcsóbb tankönyvet kell választani.

•

Gazdaságossági okokból a készségtárgyakhoz (ének-zene, rajz és vizuális kultúra) tartós tankönyveket vásárol az iskola, melyek kölcsönözhetık.

•

A tankönyveket és egyéb tanulási segédeszközöket a tankönyvjegyzékrıl kell választani, ez biztosíték a szülınek és az iskolának is a minıségre és az átjárhatóságra.

- 48 -

•

A

tankönyvjegyzéken

nem

szereplı

taneszközök

használata

csak

akkor

engedélyezhetı, ha a munkaközösség, a diákönkormányzat és a szülıi közösség egyetértésével történik. •

A tankönyvfelelıs a munkaközösségek igényeit összesíti, minden osztály tankönyvcsomagjáról elızetes árkalkulációt készít. Az iskolavezetés jóváhagyásával rendelheti meg a tankönyveket.

•

A központi tankönyvtámogatásnak a tartós tankönyvek vásárlására felhasználható hányadát kölcsönözhetı, az iskolai könyvtárban hozzáférhetı, jó minıségő (a tankönyvlistán „tartós” jelzıvel ellátott) könyvek vásárlására kell fordítani.

A tavaszi szülıi értekezleten az iskola a szülık rendelkezésére bocsátja a következı tanévben használatos tankönyvek listáját (9. évfolyamon a beiratkozáskor). Minden változtatási szándékot a taneszköz használatának megkezdése elıtt fél évvel be kell jelenteni az érintett munkaközösségnek. Végleges döntést a munkaközösség hozhat.

19. AZ ISKOLA MAGASABB ÉVFOLYAMÁRA LÉPÉS FELTÉTELEI A tanuló az iskola magasabb évfolyamára akkor léphet, ha az adott évfolyamon – legalább elégséges szinten – teljesíti azokat az írásbeli, tudásbeli összetevıket, amelyek alapul szolgálnak a következı évfolyamok tartalmainak elsajátításához. Ezeket a tényezıket valamennyi tantárgy helyi programja tartalmazza, évfolyamokra bontva „A továbbhaladás feltételei” címszó alatt. -

Szakképzı évfolyamokra a tanulók betöltött 16. életév esetén, a 10., illetve 12.

évfolyam eredményes elvégzése, valamint az egyes szakmáikhoz kötelezıen elıírt érettségi vizsga sikeres letétele után léphetnek, amennyiben ennek egészségügyi kizáró oka nincs, és tanulószerzıdéssel rendelkeznek, vagy iskolai tanmőhelyben, tangazdaságban, tanüzem, tanirodában gyakorlati képzésük biztosított. -

Az iskola igazgatója minden év március 15-ig közzéteszi a tájékoztatót azokról az

érettségi tantárgyakról, illetve a felkészítés szintjérıl, amelyekbıl a tanulók tantárgyat választhatnak. A tájékoztatónak tartalmaznia kell, hogy melyik pedagógus fogja oktatni az adott tantárgyat. (A tájékoztató elfogadása elıtt az iskolai diákönkormányzat és a szülıi képviselet véleményét be kell szerezni.) A tanuló május 20-ig adhatja le a tantárgy és a felkészülési szint megválasztásával kapcsolatos döntését. Ha iskolaváltás miatt a tanuló nem tud élni e választási jogával, felvételi kérelmének elbírálása elıtt egyezteti elképzeléseit az

- 49 -

iskola igazgatójával, illetve az igazgató által kijelölt pedagógussal. Szabadon választott tantárgyakat választani nem kötelezı, ez tehát nem jelenti a továbbhaladás akadályozását. A választott tantárgyban megkezdett tanulmányokat viszont a tanév végéig folytatni kell, belıle teljesíteni kell az elıírt követelményeket. -

A tanuló igazgatói engedéllyel módosíthatja választását. (A tantárgyválasztással,

annak módosításaival összefüggı eljárási kérdéseket az iskola házirendje szabályozza) 1) Ha a tanulót – kérelmére – felvették a szabadon választott tanítási órára, fakultatív foglalkozásra, emelt szintő érettségire felkészítésre a tanítási év végéig, illetve, ha a tanítási év vége elıtt befejezıdik, az utolsó tanítási óra befejezéséig köteles azon részt venni. Errıl a tényrıl – a szabadon választott tanítási órára történı jelentkezés elıtt – a tanulót és a kiskorú tanuló szülıjét írásban tájékoztatni kell. Ha tanuló több szabadon választott tantárgyra nyer felvételt, azok közül valamelyik tanulása alól (figyelemmel az elızı pontra) az iskola igazgatója adhat felmentést, illetve engedélyezheti más tantárgy felvételét a tanuló és szülıje által az adott tanév október 1-jéig beadott kérvény alapján. 2) A szabadon választott tanórai foglalkozást az értékelés és minısítés, a mulasztás, továbbá a magasabb évfolyamra lépés tekintetében úgy kell tekinteni, mint a kötelezı tanítási órát. A szülınek és a tanulónak írásban nyilatkoznia kell arról, hogy a szabadon választott tanítási órákra történı jelentkezés jogkövetkezményeit tudomásul vette. 3) Az iskolának minden év március 20-áig fel kell mérnie, hogy hány tanuló, milyen választott tanítási órán kíván részt venni. A tanulónak, illetve a szülınek írásban kell leadnia a tantárgyválasztással kapcsolatos jelentkezését, illetve módosítási kérelmét. 4) Az iskola igazgatója minden év április 15-éig elkészíti és közzéteszi a tájékoztatót azokról a tantárgyakról, amelyekbıl a tanulók tantárgyat választhatnak, tájékoztat továbbá a felkészítés szintjérıl is. A tájékoztatónak tartalmaznia kell, hogy a tantárgyat elıreláthatóan melyik pedagógus fogja oktatni 5) A tanuló május 20-áig adhatja le a tantárgy és a felkészülési szint megválasztásával kapcsolatos döntését. Ha a tanuló iskolakezdés, illetve iskolaváltás miatt nem tud élni a választási jogával, felvételi kérelmének elbírálása elıtt egyezteti elképzeléseit a középiskola igazgatójával, illetve az igazgató által kijelölt pedagógussal. 6) Az emelt szintő érettségi vizsgára – megfelelı jelentkezı létszám esetén – iskolánkban, a kötelezı érettségi tantárgyakon kívül az alábbi tárgyakból készítjük fel tanulóinkat: Mezıgazdasági alapismeretek, Élelmiszer-ipari alapismeretek, Biológia, Közgazdasági - 50 -

alapismeretek (Elméleti gazdaságtan), Közgazdasági-marketing alapismeretek, Ügyviteli alapismeretek ,Fizika, Kémia, Földrajz, Informatika. 7) Az emelt szintő érettségi vizsgára felkészítı tantárgy tanulása alól az iskola igazgatója adhat felmentést, illetve engedélyezheti más tantárgy felvételét a tanuló és szülıje által az adott tanév október 1.-ig beadott kérvény alapján. 8) A 11. és a 12. évfolyamon a tanuló a 6. pontban felsorolt tantárgyak közül fakultációs tantárgyat választ. A választott tantárgy óráira a tanév végéig köteles járni, s e tantárgyból osztályzatot kap.

Átjárhatóság: Minden osztályváltás a szülı írásbeli kérésére, a tantestület jóváhagyásával történik. •

Szakközépiskolai osztályból azonos évfolyamú és szakirányú szakiskolai 9-10. osztályba különbözeti vizsga nélkül átmehet a tanuló.

•

Szakiskolai osztályból szakközépiskola azonos évfolyamára különbözeti vizsgával vehetı át.

•

Szükséges különbözeti vizsga letétele után 11. évfolyamig a tanuló képzési formát válthat.

•

Szakmai vizsgát tett tanuló szakközépiskola 10. évfolyamára különbözeti vizsga nélkül vehetı át (amennyiben a középfokú oktatás számára törvényesen elıírt korhatáron belül várhatóan befejezi tanulmányait).

•

Technikusi évfolyamon iskolánk tanulói, vagy a szakiránynak megfelelı másik iskolából érkezık különbözeti vizsga nélkül folytathatják tanulmányaikat. Más jelentkezık bekapcsolódásának feltétele a szakmai munkaközösség javaslata és az igazgató döntése a különbözeti vizsgáról, a tantárgyi beszámíthatóságról.

20. A HÁTRÁNYOS MEGKÜLÖNBÖZTETÉS TILALMA A közoktatásban tilos a hátrányos megkülönböztetés bármilyen okból, így különösen a gyermek vagy hozzátartozói, bırszíne, neme, vallása, nemzeti, etnikai hovatartozása, politikai vagy más véleménye, nemzetiségi, etnikai vagy társadalmi származása, vagyoni és jövedelmi helyzete, kora, cselekvıképességének hiánya vagy korlátozottsága, születési vagy egyéb helyzete miatt, valamint a nevelési-oktatási intézmény fenntartója alapján. A gyermek, tanuló hátrányos megkülönböztetésének minısül minden olyan – közvetlen vagy közvetett – különbségtétel, kizárás, korlátozás vagy kedvezés, amelynek célja vagy

- 51 -

következménye a közoktatás terén az egyenlı bánásmód megszüntetése vagy akadályozása, továbbá a gyermek, tanuló zaklatása. Közvetlen hátrányos megkülönböztetés különösen valamely személynek vagy csoportnak •

kizárása az oktatási törvény alapján igénybe vehetı bármely szolgáltatásban való részvétel lehetıségébıl, jogok gyakorlásából;

•

olyan nevelésre, oktatásra való korlátozása, olyan nevelési, oktatási rendszer vagy intézmény létesítése, fenntartása, melynek színvonala nem éri el a kiadott szakmai követelményekben meghatározottakat, illetve nem felel meg a szakmai szabályoknak, és mindezek következtében nem biztosítja a tanulmányok folytatásához, az állami vizsgák letételéhez szükséges, az általában elvárható felkészítés és felkészülés lehetıségét.

A tanulási esélyegyenlıség segítésének elvei Minden tanköteles tanulónak törvényben biztosított joga, hogy számára megfelelı oktatásban részesüljön. Ennek érvényesítéséhez az intézmény a következı elvek szerint biztosítja a nevelı-oktató munka feltételeit: - a kulcskompetenciák folyamatos, egyénhez igazodó fejlesztése, bıvítése; - a tanulók tanulási nehézségeinek feltárása, problémái megoldásának segítése az iskolai nevelés-oktatás egész folyamatában és valamennyi területén; - a tanulási esélyegyenlıség eredményes segítésének egyik alapvetı feltétele a tanulók személyiségének megismerése, az ahhoz illeszkedı pedagógiai módszerek alkalmazása; - a tanulók önmagukhoz és másokhoz viszonyított kiemelkedı teljesítményeinek, tehetségjegyeinek feltárása, fejlesztése a tanórákon, más iskolai foglalkozásokon és e tevékenység támogatása az iskolán kívül; - adaptív tanulásszervezési eljárások (egységes alapokra épülı differenciálás) alkalmazása; - egységes, differenciált és egyénre szabott tanulási követelmények, ellenırzési-értékelési eljárások alkalmazása. A konkrét cselekvési program részletei az intézmény ESÉLYEGYENLİSÉGI TERVÉBEN szerepelnek.

- 52 -

21. A TANULÓK MINDENEK FELETT ÁLLÓ ÉRDEKE Biztosítva legyen a megfelelı színvonalú szolgáltatás. A tanuló fejlıdéséhez, tehetségének kibontakoztatásához, személyiségének fejlesztéséhez, ismereteinek korszerősítéséhez minden forrást, támogatást megkapjon. A TANULÓK ÜGYEINEK INTÉZÉSÉBEN KÖRÜLTEKINTİEN, A RENDELKEZÉSRE ÁLLÓ LEGKEDVEZİBB LEHETİSÉGEKKEL DÖNTSENEK •

A tanulók ügyeinek intézése a lehetı legrövidebb határidın belül (a jogszabályokban megállapított idıkereteknek megfelelıen) történjen meg.

•

A döntési alternatívák közül a tanuló számára legkedvezıbbet kell érvényesíteni.

•

A tanuló hivatalos ügyeinek intézésekor fordulhat az osztályfınökéhez, az igazgatóhelyetteshez,

a

tagintézmény-vezetıhöz,

az

igazgatóhoz,

a

diákönkormányzatot segítı tanárhoz, illetve a konkrét ügyben illetékes személyhez.

Tankötelezettség Annak a gyermeknek, aki tanulmányait az általános iskola elsı évfolyamán az 1997/98. tanévben, illetve azt megelızıen kezdte meg, tankötelezettsége annak a tanévnek a végéig tart, amelyben a tizenhatodik életévét betölti. Ezt követıen a tanuló tankötelezettsége annak a tanévnek a végéig tart, amelyben tizennyolcadik életévét betölti.

22. SEGÍTSÉGNYÚJTÁS, PARTNERI KAPCSOLAT, FOKOZATOSSÁG, KÖVETELMÉNYTÁMASZTÁS, NEVELÉS ÉS OKTATÁS ÖSSZHANGJA A tanulókkal való bánásmód egyik fı elve a fokozatosság. Ez érvényes a fegyelmi intézkedések meghozatalakor is (ennek fokozatait a Házirend tartalmazza), a különbözı fokozatok nem léphetık át. A tantárgyakhoz kapcsolódó számonkéréseknél összhangban kell lenni az elvárásoknak a leadott tananyaggal. Az érettségi és a szakmai vizsga tantárgyi követelményeinél többet nem lehet kérni; a helyi tantervekben megfogalmazott követelményeket kell betartani.

- 53 -

23. A TANULÓI TEVÉKENYSÉG FELÜGYELETE A tanórai és a tanórán kívüli foglalkozások ideje alatt, ameddig tanuló tartózkodik az iskolában, addig az SZMSZ-ben meghatározott felügyeleti rendet biztosítani kell. Tanórán és tanórán kívüli foglalkozáson az órarendben, vagy a helyettesítés elrendelésében meghatározott, illetve a tanórán kívüli foglalkozásra beosztott pedagógus köteles a tanulóra felügyelni. Óraközi szünetekben a tanulók tartózkodási helyére beosztott ügyeletes lát el felügyeletet.

24. EGÉSZSÉGNEVELÉSI ÉS KÖRNYEZETI NEVELÉSI PROGRAM Az

egészségnevelési

program

végrehajtásában

közvetlenül

részt

vevı

személyek

intézményünkben elsısorban •

az egészségre nevelésért felelıs igazgatóhelyettes,

•

az osztályfınökök,

•

a testnevelı tanárok,

•

a biológia szakos kolléga,

•

a kollégiumi nevelıtanárok,

•

védını és iskolapszichológus

Az éves program részletes feladatait az iskola és a kollégium éves munkaterve tartalmazza tanévenként részletesen, melynek elfogadása minden tanév elején a tanévnyitó tantestületi értekezleten történik, mint az éves munkaterv részfeladata, de kiemelt jelentıséggel. Az egészségnevelési program kidolgozásához segítségül kérjük az ÁNTSZ munkatársait és az iskolai ifjúsági orvos szakmai útmutatásait is. A program ellenırzése folyamatosan történik a tanév során, hiszen minden megmozdulás megtörténte után lehetıség van annak értékelésére és a tapasztalatok összegzésére. Az egészségre neveléssel kapcsolatos feladatokat megbeszélik a programban közvetlenül részt vevı pedagógusok a diákokkal, és közösen hajtják végre a mindennapok cselekvési programját. A pedagógusok iskolánkban elkötelezett hívei az egészségvédelmi nevelési célok megvalósításának. A Diákönkormányzat képviselıi saját osztályukban rendszeresen résztvevıi és felügyelıi a programoknak. Javaslataikkal, ötleteikkel folyamatosan segíthetik a feladatok megvalósítását. Az iskola faliújságján, az iskolarádióban rendszeresen tájékoztatjuk diákjainkat az aktuális feladatokról.

- 54 -

Az egészségvédelmi program megvalósításában rendszeresen segítséget nyújt iskolánknak •

az ÁNTSZ,

•

az ifjúsági orvos,

•

a kórház szakorvosai (szülész, nıgyógyász),

•

meghívott elıadók (drogprevenció, pszichológus, védını).

Iskolánk pedagógusai saját életvitelükkel mutatnak példát a tanulóknak. (Nem dohányoznak a tanulók elıtt, részt vesznek az egészségvédelmi elıadásokon, többen iskolánkból rendszeresen maguk is sportolnak.) Rendszeresen hirdetjük tanulóinknak a városi rendezvényeket, melyek az egészséges életmóddal kapcsolatosak, és ösztönözzük ıket, hogy minél nagyobb létszámban részt vegyenek azokon. A részletes egészségnevelési és környezeti nevelés program az I. számú mellékletben

25.KÖNYVTÁR-PEDAGÓGIAI PROGRAMJA Az

összevont

intézményre

vonatkozó

könyvtár-pedagógiai

program

szerkezetében,

felépítésében összehangolt az összevont intézmény pedagógiai programjával, annak része. Oktatási és tanulási forrásközpontként és információs bázisként segíti a pedagógiai program célkitőzéseinek megvalósítását. A részletes könyvtár-pedagógiai program a II. sz. mellékletben

26. AZ ELİKÉSZÍTİ ÉS SPECIÁLIS SZAKKÖZÉPISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA A pedagógiai program a nevelı – általános érvényő jogszabályokon túl - figyelembe veszi a „Sajátos nevelési igényő tanulók iskolai oktatásának tantervei irányelve”-t. Részletes terv a III. sz mellékletben

27. AZ INTÉZMÉNY KOLLÉGIUMAINAK PEDAGÓGIAI PROGRAMJA Az intézmény tanulói két helyen vehetnek igénybe kollégiumi szolgáltatást. (Mezıgazdasági Középiskola épületében és a Kossuth Lajos Középiskola épületében.) A kollégium pedagógiai programját a IV. sz. melléklet tartalmazza.

- 55 -

Mellékletek: I. sz. melléklet EGÉSZSÉGNEVELÉSI ÉS KÖRNYEZETI NEVELÉSI PROGRAM II. sz. melléklet KÖNYVTÁR-PEDAGÓGIAI PROGRAMJA III. sz. melléklet Az Elıkészítı és Speciális Szakközépiskola pedagógiai programja IV. sz. melléklet AZ INTÉZMÉNY KOLLÉGIUMAINAK PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

- 56 -