KÖZÖSSÉGi ÉPÍTÉS Kesztyűgyár <> Mátyás téri közösségi ház
Tanulmány a Középületek kritikai elemzése c. tantárgyhoz. Írta: Uzonyi Bence, 2009. 01. 15.
A Józsefvárosról mindenkinek van benyomása, véleménye, ha nem is személyes ismeret alapján, de filmekből – Roncsfilm, Nyócker1 –, hírekből, esetleg helyi zenészek dalszövegeiből. Ez a köztudatban élő kép negatív, félelemmel teli, némi gengszterromantikával vagy nosztalgiával vegyítve. Ezen a képen próbál a Rév8, a kerület rehabilitációjával foglalkozó részvénytársaság változtatni. Céljuk a VIII. kerület főváros többi kerületéhez való felzárkóztatása, az itt élők szociális helyzetének javítása, jobbá tétele. A 2004-ben kialakított városfejlesztési stratégia alapján a kerületet 11 önálló arculattal rendelkező területre osztották, így elősegítve a helyi problémákra való fókuszálást és a területi identitás fejlesztését. A legsúlyosabb gondokkal küszködő területen, a Magdolna negyedben zajlik a Rév8 jelenleg futó legfontosabb területfejlesztési programja. A környéken legmagasabb a munkanélküliek száma és legalacsonyabb az iskolázottság, jelentős számban élnek itt hátrányos helyzetű családok és magas a roma népesség aránya is. Komoly probléma a kábítószer jelenléte az utcákon, mely a nagy számban elkövetett bűncselekmények egyik oka is. Az épített környezet rossz állapota és folyamatos romlása is hozzájárul a szociális lejtőről való kijutás nehézségéhez. Ezért a Magdolnanegyed program részét képezi a bérházaknak lakók bevonásával történő felújítása mellett a közterületek, terek rendbehozatala és közösségi tér létesítése. Mindez azon kívánalmak mellett hogy a jelenlegi lakosságot megtartsák és társadalmi helyzetükön javítsanak, ami itthoni városfejlesztéseket és rehabilitációkat tekintve nem egy általános hozzáállás. A család és a tágabb értelemben vett közösség mindig a társadalom pillérei, ezért minden önkormányzatnak fontos a közösséget erősítő intézmények létrehozása. Itt ez a fentebb vázolt rossz körülmények miatt hangsúlyosabb döntéshozói akarat volt, ezért is kerülhetett sor a negyed legnagyobb közterén, a Mátyás téren álló, önkormányzati tulajdonú épület renoválására, átalakítására a cél érdekében. A kétszintes, belső udvaros ház eredetileg kesztyűgyár volt, innen az intézmény jelenlegi neve. A megtalálás idején már nem volt használatban, két bérlő család élt csak itt. Ezen adottságok és központi elhelyezkedése révén válhatott közösségi házzá a volt gyár.
Az épület átalakítása előtt:
1: Szomjas György: Roncsfilm ; 1992 Gauder Áron: Nyócker ; 2004
Az ilyen típusú épületek fő rendeltetése hogy a közösség szabadidejét hasznosan tölthesse el. Színes, érdekes programokon vehessen részt, így a település megtarthatja lakosságát, elősegíti összetartozás érzet és az egymással szembeni tolerancia kialakulását. Ezért is nagyon fontos az arányos, jól átgondolt tervezési program, ami a Kesztyűgyár esetében a funkciók szerint három részre osztható: helyet kapott egy ifjúsági tanácsadó és segítségnyújtó iroda, kulturális- szabadidős- közösségfejlesztési programokat befogadó tér-együttes és a Magdolna-negyed Programot szervező és irányító iroda. Ennek létesítése a Rév8 feladatainak növekedésével és dolgozóinak gyarapodásával vált szükségessé. Így tehát ez nem egy átlagos közösségi fejlesztés eredménye, vegyes funkciójú az épület, kicsit a közösségi jelleg rovására ugyanakkor elősegítésére is. Mondom ezt mert így kevesebb hely jutott a lakosoknak, a közösségi életnek, ugyanakkor a másik két funkció is a lakosságot szolgálja, sőt elősegíti, szervezi a közösségi programokat. Ezek mellet igény volt az ifjúság megszólítása mind kerületi, mind fővárosi szinten, hogy a fővárosiakban a Józsefvárosról kialakult rossz kép megváltozzon. Közelben található Erdélyi Utcai Általános Iskola, „ ahol a gyerekek szinte 100%-a roma származású, önmaga nem képes megváltoztatni a szegregációt, csak egy másik, az iskolához közel lévő, az iskolával együttműködő intézmény képes oldani et az elszigeteltséget, és lehetőséget, esélyt adni az itt tanuló gyerekeknek a kitörésre, és közvetett módon esélyt adni az iskolának a szegregáció csökkentésére.”2 Ennek érdekében kreatív és művészeti programokat befogadni képes tereket is létrehoztak. A Mátyás tér élhetőbbé tétele is részét képezte a programnak, ez lakossági fórumokon megvitatott tervek alapján, a közösség bevonásával készült. „A Magdolna negyed szabadtereinek megújítását két vonalon indították meg. Egyrészt a társasházak lakosságát igyekeztek aktivizálni, ösztönözni a belső udvarok megújítására – több sikeres projekt született. A másik kulcsterület a Mátyás tér, a negyed legnagyobb köztere volt. A céloknak megfelelően itt is a lakosság minél sokoldalúbb és nagyobb mértékű bevonására törekedtek. Hazai tapasztalat híján a sajátos tervezési feladatra a BCE Tájtervezési és Területfejlesztési Tanszéket vonták be, ahol célzottan 2003 óta kutatják és oktatják a közösségi részvétel elméletét és technikáit.”3 A környékbéli kisiskolások segítségével izgalmas, színes, pillepalackokból készült ülőbútorok épültek ide.
Fent Mátyás tér légi fotója, lent a helyszínrajz:
2: Józsefváros-Magdolna negyed Szociális városrehabilitáció Program / 2005-2008 www.rev8.hu 3: Dömötör Tamás: Mátyás király szerepzavarban www.epiteszforum.hu
Az épület megőrizte a környéken még sok helyütt látható nagykapus, földszintes bérház jellegét. Az udvart szinte teljesen körbeölelő épülettest csak az emeleti szinten lett bővítve. Már a homlokzaton megmutatkozik a tervezők azon döntése, hogy az épület mellőze a drága anyagokat, vállalja fel a kerület anyagi helyzetéből eredő szűk kereteit. Ipari jellegű anyagok és anyaghasználat jelenik meg: kazánlemez kapu, korcolt fémlemez tetőburkolat, mázolt beton felületek. A figyelmet az acél nyílászárók játékával, az ablakkeretek húsának változásával és elsősorban a színes betétekkel kívánják felkelteni. Ez a színes csíkokkal, síkokkal való játék óhatatlanul a Schröder ház képét idézi az értő szemlélőben, ugyanakkor köthető a Mátyás tér gyerekek által készített színes, kedves kialakításhoz. Ennek a kapcsolatnak az ellenére hiányolom a tér és az épület szerves kapcsolatát, ez talán az előbbi közösségi felújítás jellegéből is fakad. A kapuzat a helyi biztonsági követelményeknek megfelelve kicsit zárkózottabb jelleget sugall, nem tölti be a megfogalmazott „diszkréten hívogató” szerepet. Ezt a belső udvarból és átmeneti terekből a burkolat járdára való kifuttatásával lehetne árnyalni (talán erre a járdaburkolat felújításakor sor kerül!). A főkapu baloldalán az MNP iroda is kapott egy közvetlen ajtót a térre. Belépve a kapun az átmeneti téren át az épületet éltető udvarba lépünk. E téglaburkolatú belső udvar köré szerveződik az épület többi funkciója, és egyszersmind előtérként is szolgál azoknak. A térburkolat kiosztásából adódóan egy trapéz alakú, terepszinttől elemelt terasz található balkéz felől. A paddal és zölddel kialakított kis „marasztaló öblöcskéről” nyílik az Ifjúsági tanácsadó Iroda, mely az emeleti épületbővítményben is helyet kap, míg a közösségi terek az udvar hátsó sarkából nyílnak. A belső homlokzatok melegebb színvilága inkább hívogató hatású, sajnos ebből a szűk kapuzat keveset láttat, így ez az utcáról nézve nem érvényesül. Az épületbe lépve a már látott, kevés eszközű esztétikát kapjuk a belső terekben: anyagában színezett betonpadló, lazúrosan festett falak, betonyp burkolat. Azt hiszem a régi épület tereinek az ilyenképp való átértelmezése helyénvaló, főleg hogy ipari jellegű épületről volt szó. Egyedül a mennyezet sötét szürke festését érzem túlzottnak, ez a sötét szín nyomottá teszi a teret és van ahol patinás régi épületszerkezetet takar el. A poroszsüveg boltozat talán szebb lett volna nyersen megmutatva. Ugyanígy a pillérek is, amiknek elburkolására a tűzvédelem ad magyarázatot.
Homlokzat és izometria:
Saját fotó az internet kávézó helyéről:
A keményebb hangulatot az itt–ott megjelenő nyomtatott fóliás üveg falra festett színes fényjátéka oldja. Ezek a nyomtatott minták egy a környéken lévő iskolában dolgozó, roma festőművésznő munkáiból készültek. Ezek a belsőtéri elemek végigfutnak az egész épületen, így egységes tereket létrehozva erősítik a különben sem elhatárolt funkciók átjárhatóságát. Az új funkciók különben jól megtalálták helyüket, a közösségi terek sorra követik egymást az épület hátsó L alakjában: továbbképző oktató és foglalkoztató terem, az előcsarnok recepcióval információval ruhatárral, leghátul a majdan kialakítandó internet kávézó, és az ezeket kiszolgáló vizesblokkok és raktárak. Ennek az épületszárnynak a negatív sarkába feszül be a lépcső, figyelemfelkeltő pirosas színnel festett nyers betonfelülettel és egy kürtő szerű felülvilágítóval hangsúlyozva a vertikális tengelyt. Ennek párja ugyanilyen kialakítással, csak zöld színben, az épület átellenes sarkában köti össze a tanácsadó iroda előterét az emeleti irodákkal. A lépcsők ilyenfajta kihangsúlyozása nem céltalan díszítés, hanem a látogató bátorítása, hisz a közösségi terek nem érnek véget a földszinten. „Ez a két lépcsőház jelöli ki építészeti megformálásával, felületeinek kialakításával az épület szimbolikus helyét a negyedben.”4 Az emeleten, a netkávézó felett kapott helyet a különböző rendezvények befogadására alkalmas nagyterem. Egyedül itt látható drágább anyagok választása, akusztikai falburkolat és bükk parketta, hisz ez a reprezentatív tere. A lépcső fölött már látott fénykürtőhöz hasonló felülvilágítok jelennek meg itt is. A nagyterem kapott külön vizesblokkokat, öltözőket és egy liftet ami biztosítja a mozgássérült megközelíthetőséget. Ezt az épületrészt egy újonnan épített emeleti szint köti össze a utcai fronttal, az udvarra néző nagy tetőterasszal ami teljes hosszában üvegfelülettel leválasztva a térből. Szintén fontos eleme az épületnek, nagyobb rendezvényekor nézőtérként, lelátóként üzemelhet. Ide nyílik az MNP iroda emeleti szintje, ahol a munkatársak irodái vannak, melyek a földszinti ügyféltérből külön lépcsőn is megközelíthetőek. Itt az emeleten a változó rendeletetésű terek teljes mértékben átjárhatóak, ugyanakkor a közösségi terek felőli, szabad ég alatti kapcsolat jelzi annak határát. A különböző irodák közös étkezőt és tárgyalót is kaptak mely saját kis terasszal nyílik az udvarra.
Metszetek:
4: Alföldi György DLA, Sárkány Csilla, Kolossa József DLA: „Kesztyűgyár” Közösségi Ház a Mátyás téren www.epiteszforum.hu
Ez az egyszerű és logikus funkció kiosztás földszinten a keresett intézmény megtalálását, addig itt az emeleten átjutást segíti. „A ház egyszerre kíván nyitott lenni az itt élők számára, meggyőzve az embereket a szolgáltatások fontosságára, érdekességére, és egyszerre kívánja kijelölni a közösségi tevékenységek kereteit-határait is.”5 Az épület terei teljes mértékben ki lettek használva, be lettek lakva, már most szűkösnek mutatkoznak a felújított gyár helyei. Ugyanakkor ez a kis lépték könnyen emészthetővé és befogadhatóvá teszi az épületet mindenki számára, bensőséges, barátságos hangulatot sugározva. Látogatásom alkalmával öröm volt nézni hogy a lakosság mennyire használatba vette az épületet. A kialakításra váró internetkávézó helyén karácsonyi vásár volt, helyiek árulták saját portékájuk, míg az oktatóteremben különböző családi hátterű és kultúrájú gyerekek együtt várták a Mikulás érkezését. Az átadás óta is számos programot rendeztek nagy érdeklődéssel övezve.
Mikor a Mikulás megérkezett:
5: Alföldi György DLA, Sárkány Csilla, Kolossa József DLA: „Kesztyűgyár” Közösségi Ház a Mátyás téren www.epiteszforum.hu
Józsefvárosról mindenkinek van benyomása, véleménye. Nekem is. Négy évvel ezelőtt nyári gyakorlatom a Rév8-nál töltöttem. Látva hogy a helyiek együttműködése környezetük javításának érdekében milyen nehezen nyerhető el, szkeptikusan figyeltem a Magdolna-negyed Programot. Ezen változtatott az épület megismerésének élménye, az ott látottak bizakodással töltenek el. Kívánom hogy hosszútávon is sikerüljön a megfogalmazott célok elérése!
Kesztyűgyár” Közösségi Ház, Budapest, Mátyás tér 15. tervező: Rév8 Zrt. építész vezető tervező: Alföldi György DLA építész tervező: Sárkány Csilla, Kolossa József DLA építész munkatárs: Szabó Lea, Földszinti alaprajz
Kolossáné Bartha Katalin szakági tervezők statikus vezető tervező: Andorka Tibor statikus: Csiby Soma épületgépész vezető tervező: Mangel Zoárd elektromos vezető tervező: Piller Tamás elektromos vezető tervező: Somogyi Gábor
Emeleti alaprajz
Köszönet a Rév8 Zrt. munkatársainak segítőkészségükért és rendelkezésre bocsátott tervezési anyagokért!
kivitelezés műszaki ellenőr: Kázár Katalin (Rév8 Zrt.) műszaki vezető: Szeivolt István igazgató (ÉPKAR Zrt.) építésvezető: Elek Norbert (ÉPKAR Zrt.)
