www.sahy.sk
Ipolyság
Honti Lapok XX. évf.
2011. február
2. szám
Imahét a keresztények egységéért Ipolyságon és Egegen folytatódtak. A házigazda, Benčík Tibor plébános úr és Hana Peničková ipolysági evangélikus papnő közös ökumenikus istentiszteleten szolgáltak az Úrnak, miközben a hívek mindkét keresztény közösség énekeskönyvéből énekeltek. Hisszük, hogy a közös találkozók segítenek egymás jobb megismerésében, megértésében, megtanítanak elfogadni egymást és együtt haladni az egyetlen cél, Krisztus égi királysága felé. -ŠahankaEgy régi monda szerint találkozott a három természeti elem, s arról vitázott, melyikük bír nagyobb hatalommal. A szél mérhetetlen gyorsaságával dicsekedett, és azzal, hogy aminek nekiveselkedik, azt kicsavarja. A vihar ugyancsak az erejével kérkedett, azzal, hogy mindent letarol. Végül megszólalt a Nap: „Az én hatalmam mégis nagyobb a tiéteknél, mert én nem csak rombolni, de élet adni is tudok.” Krisztus evangéliumának erejét a Nap hatalmához hasonlíthatjuk. Neki hatalmában áll ítélni, de ugyancsak hatalmában áll a nyomorúságos, bűnös embert megmenteni. Ennek az evangéliumnak az ereje által valósultak meg a keresztények egységéért felajánlott ökumenikus imahét istentiszteletei az evangélikus templomban, az evangélikus, református és római katolikus hívek részvételével. Az istentiszteletek az Apostolok cselekedetei 2, 42-47 szakasza szellemében zajlottak: „Egységesek az apostolok tanításában, a testvéri közösségben, a kenyértörésben és az imádkozásban.” Az első keresztények voltak ilyenek, akiket kedveltek az
emberek, mert egységben és szeretetben éltek, Krisztus evangéliuma szerint. Ma Krisztus követőiként sokféleképpen megosztottak vagyunk, de az evangélium, Isten örömhíre az, mely erejével az életünkben folyamatosan jelen levő isteni igazság és Isten akaratának megismeréséhez vezet. A keresztények nem állhatnak szemben egymással, hiszen a tanításbani sokféleségük ellenére közös a céljuk – Krisztus evangéliumának igazságához és erejéhez vezetni az embereket. Mert ez az erő minden örömben vagy gyötrelemben élő ember számára fontos. Ipolyságon az istentiszteletek keretében mindhárom felekezet énekeskönyvéből énekeltek a hívek, a római katolikus egyház képviseletében Benčík Tibor, Mahulányi József és Balga Zoltán mondott homíliát, a református hitközség részéről Izsmán Jónás hirdette az igét, az evangélikus hitközség képviseletében pedig Hana Peničková mondott szentbeszédet. Az ipolysági istentiszteletekkel nem ért véget az imahét. A közös találkozások az egegi római katolikus templomban
Ára: 0,40,- € A TARTALOMBÓL: ...a Magyar Kultúra lovagja... 4. old. ...az árvízvédelem felújításáról 8. old. Régiónk életéből 10. old. Tétova gondolatok beiratkozás előtt 11. old. A vasút megmentése elengedhetetlen 15. old.
Február a népi időjárásjóslás tükrében
Február hónaphoz több időjárásjósló hiedelem kapcsolódik, jelezve, hogy eleink korunk tudományos ismeretei híján is szoros kapcsolatot alakítottak ki az őket körülvevő világgal. Alaposan megfigyelték az állatok viselkedését és a természeti jelenségeket, úgy vonták le az időjárásra vonatkozó következtetéseket.
A februári fagy korai tavaszt ígér. Amit január elmulasztott, azt február majd behozza. A február tartós hideggel köszöntött ránk, fehér hótakaróval, (Befejezés a 7. oldalon)
2011. február
2
Kajtor Pál 1944 – 2011 Testem már a földanyák kebelébe megyen, lelkem csillagok közt száguld az éjjelen! (Gárdonyi Géza) Az élet gyakran kegyetlen. Alig fél évvel Korpás Pál kollégánk halála után már a második szerkesztőnktől kell örökre búcsúznunk. Pár hónappal ezelőtt még örömmel újságolta, hogy sikerült kigyógyulnia az áldatlan kórból, és nem kell gyógyszert sem szednie. Humorosan mondogatta: „Szent Péter még nem akar velem találkozni. Haladékot kaptam!” Pár héttel ezelőtt viszont letörten közölte, hogy kiújult a betegsége, kemoterápia és műtét vár rá Pozsonyban. Próbáltam vigasztalni, de levertnek, fáradtnak tűnt, mert talán sejtette, hogy ebből a küzdelemből már nem kerül ki győztesen. Január 14-én kaptuk a megdöbbentő hírt, hogy a pozsonyi kórházban – életének 66. évében – elhunyt. Kajtor Pál 1944. november 17-én született Zsély községben. A magyar alapiskolát szülőfalujában, a mezőgazdasági középiskolát Ipolyságon végezte. Tanulmányait a Nyitrai Mezőgazdasági Főiskola agronómus szakán folytatta, 1968-ban szerzett mérnöki diplomát. Ezután két évig a Szabad Földműves szerkesztőségében dolgozott újságíróként, 1971-től a szlovákgyarmati állami gazdaságban, majd az ipolysági földműves-szövetkezetben működött főagronómusként. 19841990 között a Zelenina lévai üzemének kereskedelmi igazgatóhelyettese volt. 1990-2000 között az ipolysági szövetkezet elnökeként tevékenykedett. A szövetkezet megszűnése után a Honti Borútnál dolgozott, 2003-ban került az ipolysági városháza kulturális osztályára előadói minőségben. 2007 szeptemberében vonult nyugdíjba. Egész életében aktív közéleti tevékenységet folytatott. Fiatal korában a sportélet szervezése érdekelte, majd élete végéig a kulturális rendezvények szervezésében vállalt oroszlánrészt. Öt évtizeden keresztül dolgozott a Csemadokban, az Országos Tanács, valamint a Járási Bizottság tagjaként, egy ideig a Lévai Területi Választmány elnöke volt, 1982-87 között pedig a Csemadok Ipolysági Alapszervezete elnöki tisztségét töltötte be. Haláláig a szervezet vezetőségében dolgozott. Lelkesen és teljes odaadással végezte munkáját, sokszor személyesen hordta szét a Csemadok-bélyegeket és az Itthon című havilapot, több új Csemadok-tagot szerzett, szponzorokat keresett a rendezvények finanszírozására, a háborús emlékmű felállításához 85 ezer korona adományt gyűjtött össze. Az Ipoly Menti Folklórfesztivál kezdeményezője és főszervezője volt. Az Ipolysági Nyugdíjasklub vezetőjeként fáradhatatlanul szervezte a nyugdíjasklub találkozóit, havonta kétszer beszélgetéseket szervezett a város vezetőivel és más közéleti személyiségekkel. Rendszeresen szervezett kirándulásokat a nyugdíjasok számára. 2006-tól a Honti Lapok szerkesztőjeként is dolgozott. Sokrétű, a város kulturális életében kifejtett tevékenységéért 2009-ben Ipolyság Város Díjával tüntették ki. Pali bácsi! Mi csupán tíz éve ismertük egymást, a Csemadok-vezetőségben és a Honti Lapok szerkesztőségében dolgoztunk együtt. Emlékszem, mindig tele voltál új ötletekkel, tervekkel, amelyeket igyekeztél meg is valósítani. Impulzív alkatodból kifolyólag gyakran hevesen reagáltál, ha úgy érezted, hogy igazságtalanság ért, vagy épp nem volt befogadókészség a terveiddel kapcsolatban. De mindig elszántan és határozottan tevékenykedtél addig, míg el nem érted a kitűzött célt. Gyakran hallottam tőled: „Ha Kajtort nem engedik be az ajtón, bemegy az ablakon.” Ennek következtében sok mindent el is értél. Szívvel-lélekkel szervezted a kulturális életet a városban, nem volt olyan rendezvény, amelyen ne vettél volna részt. S most mindennek hirtelen vége szakadt. Életed filmje lepergett, az előadás véget ért. Pali bácsi! A Honti Lapok szerkesztősége és olvasói nevében búcsúzom Tőled. Isten veled, nyugodj békében! Emlékedet tisztelettel megőrizzük! Tóth Tibor
Honti Lapok
Urunk bemutatása – – Gyertyaszentelő Boldogasszony Urunk Jézus Krisztus bemutatásának ünneplése (február 2.) a IV. századtól kezdve általános volt. A nyugati liturgiában Szűz Mária tisztulásának és a fénynek lett az ünnepe. A görög liturgia a találkozás ünnepének (hüpapante) nevezi, mert ekkor találkozott Krisztus az emberiséggel Simeon és Anna prófétaasszony személyében. A római katolikus egyház Gyertyaszentelő Boldogassszony néven is ünnepli ezt a napot. Azért szenteljük meg az emberi természetünket jelképező gyertyákat, hogy az isteni Fény kiáradjon és eltöltsön bennünket is. Az ókori Rómában tavaszkezdő nap volt, fáklyás engesztelő körmenetet tartottak, amelyben a pogány rómaiak körbejárták a város bálványszobrait. Negyven nappal Jézus születésének karácsonyi ünnepe után Urunk bemutatására emlékezünk, azaz arra az eseményre, amikor a zsidó törvények és hagyomány szerint Mária és József elvitték a jeruzsálemi templomba a gyermek Jézust. A törvény szerint ugyanis az elsőszülött fiúgyermekeket az Istennek szentelték. A bemutatás helyszíne a jeruzsálemi templom, tehát a kisded Jézus először ekkor jár az ő Atyjának, a mennyei Atyának a házában. E helyen mindig is otthon érzi magát: édesanyjával és nevelőapjával minden esztendőben elzarándokol ide, tizenkét évesen már kijelenti, hogy ez a templom az ő Atyjának a háza, nyilvános működése idején többször tanít és csodákat tesz itt, és magabiztosan kergeti el innét a kereskedőket. Az ünnep evangéliuma pontosan leírja, hogy mi történt e bemutatás alkalmával (vö. Lk 2, 22-39). Az esemény igazi jelentőségére két idős személynek, Simeonnak és Annának a megjelenése hívja fel figyelmünket, akik a Szentlélek indítására jönnek el éppen ebben az időben a templomba, s akiktől megtudjuk, hogy e gyermek érkezésére vártak évszázadok óta a nemzedékek, mert ő a Megváltó. Az ünnep kapcsán érdemes felfigyelnünk mindenekelőtt Jézus titokzatos útjára az Atyától az Atya felé. A mennyei Atyától jött el emberi világunkba, de e világra születésétől fogva életének minden pillanata közelebb viszi őt az Atyához, életének minden eseménye az Atya felé vezet. Ennek a szüntelen Atya felé közeledésnek első nyilvános, a kívülállók számára is látható eseménye a templomi bemutatás. Most a szülők adják Istennek Jézust, később pedig már önmagát adja az Atyának, mígnem legvégül szeretetének és engedelmességének jeleként visszavonhatatlanul az Atyának ajánlja lelkét, önmagát a kereszten. Az Atya pedig minden pillanatban tárt karokkal, szeretettel várja Fiát, s a kereszten örökre magához öleli. Mária és József megtesznek mindent, amit a Törvény előír. Bemutatják elsőszülött gyermeküket az Istennek. Simeon és Anna felismerik az Isten küldöttét a gyermekben. A megszentelt gyertyák Jézusra, a világ világosságára mutatnak rá. Legyen egész évünk során világosságunk Jézus, kövessük szavát, éljük meg szeretetét. Balga Zoltán, káplán
Honti Lapok
2011. február
Beiratkozás az alapiskolákba Pongrácz Lajos Alapiskola, Ifjúsági utca 24.
BEIRATKOZÁS A Fegyverneki Ferenc Közös Igazgatású Katolikus Iskola értesíti a tisztelt szülőket, hogy az alapiskola 1. osztályába való beiratkozásra a 2011/2012es tanévre a következő napokon kerül sor: 2011. február 11-én 14:00 – 17:00 2011. február 12-én 8:00 – 12:00 Kérjük a tisztelt szülőket, hogy a beiratkozásra hozzák magukkal a lakhelyet és a személyazonosságot igazoló iratokat, valamint a gyermek anyakönyvi kivonatát. Bizalmukat köszönjük! ******** A Fegyverneki Ferenc Közös Igazgatású Katolikus Iskola és az Ipolysági Római Katolikus Plébániahivatal értesíti az érdeklődőket, hogy az Oktatási Minisztérium engedélye alapján 2011. szeptember 1-jétől egyházi óvodát indít a jelenlegi alapiskola épületében. A beiratkozás február 15-étől március 15-éig tart. Bővebb információkat hirdetéseinkben, valamint személyesen az iskola igazgatóságán és a plébániahivatalban nyújtunk.
A beiratkozás időpontjai: 2011. február 11. (péntek), 14:00 órától 17:00 óráig, 2011. február 12. (szombat), 8:00 órától 12:00 óráig.
Fegyverneki Ferenc Közös Igazgatású Katolikus Iskola SZNF 4., Ipolyság 2011. febr. 11. (péntek), 14:00 órától 17:00 óráig 2011. febr. 12. (szombat) 8:00 órától 12:00 óráig
Beiratkozás a szlovák tanítási nyelvű alapiskolákba: Základná škola Janka Kráľa Mládežnícka 24, Šahy febr. 11. (péntek) 14:00 órától 17:00 óráig, febr. 12. (szombat) 8:00 órától 12:00 óráig.
Základná škola Ul. E. B. Lukáča 6, Šahy febr. 11. (péntek) 14:00 órától 17:00 óráig, febr. 12. (szombat) 8:00 órától 12:00 óráig.
A Nyugdíjasklub hírei... Tisztelettel értesítjük tagjainkat és szimpatizánsainkat, hogy 2011. 2. 16-án 14:30 ó. kezdettel versennyel egybekötött beszélgetést tervezünk. Téma: „Öngyógyítás nagyanyáink receptjei szerint.” A legjobb három receptet – tanácsot díjazzuk. Mindenkit szeretettel várunk. Értesítjük tagságunkat, hogy 2011. 2. 25-én 17:00 ó. kezdettel tartjuk Farsang – Zenés délután c. rendezvényünket. Információ: Balla Józsefnél A Nyugdíjasklub tornacsoportjainak időbeosztása: Izometrikus gyakorlatok és jóga: hétfő: 16:00 – 17:00, kedd: 15:00 – 16:30, szerda: 15:00 - 16:30
Könyvtári rendezvények – február 2011. február 15., 14:30 órakor a zselízi könyvtárban Pleva János makett-kiállításának megnyitója Régiónk várai címmel 2011. február 18., 9:00 órakor az ipolysági könyvtárban A Tompa Mihály Szavalóverseny körzeti fordulója
EURÓPAI TURNÉ
Dél-Amerika forró táncai
Szeretettel várunk mindenkit a brazíliai OS CHIMANGOS tánccsoport fellépésére. Ipolyság, színházterem, 2011. február 21., 18:00 órakor Beléptidíj: 5,-€; gyerekek és nyugdíjasok számára: 4,- €
3
Ipolysági újszülöttek dec. 28. – Tamáš Zsolt, dec. 29. – Mráz Marian, jan. 1. – Némethová Karolína, jan. 7. – Lendvay Štefan, jan. 10. – Hokszová Elizabeth, jan. 18. – Hajdu Sándor Levente, jan. 20. – Vanerová Viktória
Elhunytak dec. 23. – Csutora Imrich (76 éves); dec. 24. – Kohnová Mária (86 éves); jan. 6. – Németh Vojtech (57 éves); jan. 10. – Oroszlán Ľudovít (70 éves); jan. 14. – Kajtor Pavel (66 éves); jan. 19. – Rondíková Mária (87 éves)
A nevek írásáról Több tisztelt olvasónknak szemet szúrt, hogy a magyar Honti Lapok anyakönyvi rovatában legtöbbször a magyar nemzetiségű polgárok neve is szlovákul szerepel. Magyarázatul leszögezem, hogy a szerkesztőségnek nem áll jogában megváltoztatni az anyakönyv hivatalos bejegyzéseit. A félreértések, esetleges sértődések elkerülése végett ragaszkodunk a hivatalos formához, hiszen nem tisztünk a név hangzása, írásmódja alapján eldönteni az érintettek nemzetiségét. Aki azonban saját vagy családtagja nevét az anyakönyvben bejegyzettől eltérően szeretné a Honti Lapok hasábjain közöltetni (pl. Július = Gyula, Alžbeta = Erzsébet stb.), megteheti, amennyiben óhaját személyesen jelzi a szerkesztőségnek. Köszönöm megértésüket. B. Szabó Márta
KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS Köszönetet mondunk minden kedves rokonnak, barátnak és ismerősnek, akik 2011. január 18-án elkísérték utolsó útjára az ipolysági temetőbe szeretett férjemet, a drága édesapát és nagyapát,
Kajtor PÁL mérnököt, aki 2011. január 14-én életének 67. évében súlyos betegség után hunyt el. Köszönjük a sok koszorút és virágot, valamint a vigasztaló szavakat, mellyel mélységes fájdalmunkat enyhíteni igyekeztek. A gyászoló család
2011. február
4
Honti Lapok
A VÁROSHÁZA TÁJÉKOZTAT
Az ipolysági képviselő-testület megtartotta 2. soros ülését 2011. január 26-án az ipolysági önkormányzat megtartotta 2. ülését. A programpontok jóváhagyása után a testület tudomásul vette, hogy 2010. december 31-i hatállyal Zachar Pál mérnök lemond képviselői mandátumáról, amelyet az önkormányzati választások alkalmával szerzett. A képviselő-testület kihirdette, hogy a megüresedet képviselői mandátummal Gémesi Zoltán urat bízza meg, aki az önkormányzati választásokon a választói körzetben soron következő legtöbb szavazatot kapta. Gémesi Zoltán képviselőként letette a törvény által előírt hivatalos esküt, majd következett a határozatok teljesítéséről szóló jelentés. A városi képviselő-testület jóváhagyta: 1. A 2010. 10. 28-án az önkormányzat által hozott 73-VII.f/10 sz. határozat teljesítéséről szóló jelentést, amelyben a városi hivatalnak meghagyta: versenytárgyalás útján válassza meg azt a vállalkozói engedéllyel rendelkező szakembert, aki elkészíti az épület hőszigetelésének tervdokumentációját. Határidő: 2010. november 15. Teljesítés: a versenytárgyalás győztese Lendvay Štefan mérnök, aki a tervdokumentációt időben leadta. 2. A 2010. december 16-án hozott 1VIII./10-Z sz. határozat teljesítéséről szóló jelentést, amelyben az önkormányzati szakbizottságok elnökeinek meghagyta: az egyes szakbizottságok feltöltéséhez tegyenek javaslatot további öt tag megválasztására. Teljesítés: a tagok megválasztása az ülés programját képezte. 3. A 2010. február 25-i ülésen hozott 63VIII.b/10-Z sz. határozat teljesítéséről szóló jelentést, amelyben a városi hivatal feladatul kapta: bevonni a város költségvetésébe a Tesmag városrész óvodájának helyreállításával kapcsolatos költségeket, hogy 2011. szeptember 1-jén az óvoda üzemképes
állapotban legyen. Határozat teljesítése: a 2011. évi városi költségvetés keretében nincs biztosítva az óvoda épületének helyreállításához szükséges összeg. Tekintettel a működtetés magas költségeire az önkormányzat a 2011-es évben nem tervez kihelyezett osztályt nyitni Tesmagon. A további programpontokban (5., 6. és 7.) a testület az előterjesztett formában jóváhagyta a képviselő-testület munkatervét a 2011-es év első félévére; továbbá jóváhagyta: Ipolyság Város Alapszabályzatát, az előterjesztett forma módosításaival. A városi képviselő-testület megválasztotta: 1. Gémesi Zoltán képviselő urat a bűnözés elleni harc és a közrendvédelmi bizottság elnökévé, valamint a lakásügyi és városi ingatlankezelő bizottság alelnökévé. 2. A további szakbizottsági tagokat: a) ifjúsági és sportügyi bizottság – Gál Imrich, Kapa Alexander, Sógel Ján, Szőllősy Peter, Urblík Jozef, b) szociális- és egészségügyi bizottság – MUDr. Bystrý Igor, Ing. Gubišová Agneša, Krasznicová Helena, Ing. Latkóczy Adrián, Vanek Gabriel, c) bűnözés elleni harc és közrendvédelmi bizottság – Bakai Péter, Mgr. Jarošík Eduard, Püspöki František, Mgr. Sekereš Jaroslav, Stahl Dušan, d) építésügyi és környezetvédelmi bizottság – Ing. Antalfi Július ifj., Bogdan Štefan, Mgr. Kútnik Ján, Nemcsok Štefan, Ing. Pénz Ladislav, e) lakásügyi és városi ingatlankezelő – Antal Vojtech, Murin Vojtech, Morva Zoltán, Mgr. Szikora Gabriel, Zacharová Zlatica, f) vállakozás-fejlesztési, mezőgazdasági, turizmussal és agroturizmussal kapcsolatos ügyekben illetékes bizottság – Kiss Alexander, Bc. Lósková Monika,
Mgr. Moys Daniel, Pál Július ml., Sršeň František, g) pénzügyi bizottság – Ing. Bittmanová Adriana, Ing. Danis Ladislav, Ing. Gregor Štefan, Ing. Hudec Pavol, Ing. Kissová Gabriela, h) kulturális és művelődésügyi bizottság – Ing. Béres Gábor, Bukorová Alžbeta, Mgr. Lendvay Tibor, PhDr. Wenclová Tatiana, Szőllősy Alexander ml.; 3. a városrészi bizottságok tagjait: a) Tesmag városrészben – Dudás Ladislav, Gucký František, Kapa Alexander, Ing. Mráz Marian, Pál Július ml., Varga Jozef, b) Pereszlény városrészben – Klukon Eduard, Mokso Zsolt, Schmidt Ľudovít, Sille Július, Štefanec Dušan, Vanek Gabriel. A képviselő-testület tudomásul vette, hogy Tesmag városrészben a bizottság elnöke Mezőszállási Ladislav, Pereszlény városrészben pedig Allarám Ján lett. * Az ügyrendi és szervezési kérdések terén a képviselő-testület jóváhagyta: az ipolysági városi képviselő-testület tárgyalási rendszabályzatának 1. számú toldalékát az előterjesztett formában foglaltak szerint; a képviselők jutalmazásának alapszabályzatát a módosításokkal. A testület elfogadta Pásztor Lajos mérnök volt polgármester 2010-ben ki nem merített szabadságának kifizetését, és jóváhagyta a Bartók Béla-mellszobor elkészítésére hirdetett közadakozás meghoszszabbítását 2011. december 31-éig. A testületi ülés a polgármester zárszavával ért véget. b.b. *a bizottsági tagok nevének közlésénél megtartottuk az okiratokban rögzített hivatalos formát.
Z. Urbán Aladár a Magyar Kultúra Lovagja lett A Falvak Kultúrájáért Alapítvány és a Kultúra Lovagrend az egyetemes magyar kultúra ápolása érdekében együttműködő társadalmi szervezeteket 2011. január 22-én hívta meg a XV. Magyar Kultúra Napja Gálájára Budapestre, az erzsébetvárosi Corinthia Grand Hotel Royal Budapest színháztermébe. A zsúfolásig megtelt teremben a Himnusz elhangzása után a Szent Korona másolatának ünnepélyes elhelyezése következett, és az őrségváltás, majd az ünnepi köszöntő után került sor a Kultúra Lovagja címek átadására, a hivatalos lovaggá
avatásra, lovaggá ütésre. Nagy öröm volt látni, amikor Z. Urbán Aladár Krúdy-díjast, a Palóc Társaság elnökét a következőképpen méltatták: ... A Palóc Társaság megalakulásától elnöke és további felvidéki és magyarországi civilszervezetek munkájának segítője. Az óvári Szent Erzsébet magyar tanítási nyelvű egyházi iskola igazgatójaként ment nyugdíjba. Harminc éven át volt a CSEMADOK Ipolyvarbói Alapszervezetének elnöke. Számos helyi, regionális és országos esemény szervezője. A Menyecske kórus fesztiválsi-
Honti Lapok
2011. február
Danis Ferenc mérnököt köszöntöttük 2011. január 25-én az ipolysági városháza dísztemében került sor arra a kedves ünnepségre, melyen városunk polgármestere, Lőwy János mérnök, a képviselő-testület tagjai, Vác testvérvárosunk küldöttsége, a barátok és tisztelők köszöntötték a 80 éves Danis Ferenc mérnököt, mindannyiunk Feri bácsiját, városunk lokálpatriótáját. A rendezvény alatt az Amadeus Trió zenei csoport és az ünnepelt fia, Danis László kellemes melódiákkal tették színesebbé a találkozót, köszöntötték az ünnepeltet és annak kedves feleségét, Danisné Mosonyi Erzsébetet, valamint családját. A polgármester megköszönte Feri bácsinak azt az odaadást és igyekezetet, melyet városunk fejlesztése terén és a sok éves képviselői poszton végzett, a mezőgazdasági iskolában kifejtett munkáját, a számos értékes helytörténeti kiadvány létrehozását, a határon átnyúló kapcsolatok kiépítése során kifejtett igyekezetét, majd virágcsokor és ajándék kíséretében átadta neki Ipolyság Város, valamint saját nevében a Köszönőlevelet, hogy kifejezze mindnyájunk őszinte háláját és köszönetét. A kedves Feri bácsinak kívánunk a további időszakra nagyon jó egészséget és még nagyon hosszú, boldog életet! Solmoši Márta kereinek kovácsa. A Palóc Művelődési Klub értékes és sokszínű kulturális műsorainak szervezője. Országbíró napok, emléknapok, előadóművészeti versenyek és táborok szervezője. Emlékművek emelésének aktív részese. Palócföldi pedagógusok találkozóinak szorgalmazója. Évkönyvek megjelenítője. Írásaival nevel, tanít. „A honismerettel a honszeretethez” jelszóval a magyar művelődéstörténeti emlékeket felkereső tanulmányi kirándulások és bemutatók szervezője, a Falvak Kultúrájáért alapítvány megítélése szerint a felvidéki magyarság „lámpása”. „A magyar kultúra határon túli ápolása érdekében kifejtett életműért” elhangzó szöveg után ütötte lovaggá Z. Urbán Aladárt Nick Ferenc alapító főlovag. A sok-sok érdem mellett már nem is fért az értékelő szövegbe, hogy nevéhez fűződik Krúdy Gyula, a huszadik század legnagyobb írója szécsénykovácsi múltjának ápolá-
sa, emlékének, szellemiségének továbbvitele vagy Sajó Sándor költőnek, az Akadémia volt tagja Ipolysághoz kapcsolódó emlékeinek megőrzése, hogy ne kerüljön Sajó Sándor a feledés homályába, valamint a Kőbányával való jó kapcsolattartás, ahol Sajó harminc évig volt tanár, iskolaigazgató. És még sorolhatnánk a lovagi tetteket, amelyekkel az egyetemes magyarságért, egyetemes magyar irodalomért, kultúránkért tett, tesz nap mint nap. A palóc társadalom, Ipolyság és az Ipoly mentén élők nevében csak megköszönni tudjuk ezeket az értékes, nemes, lovagi tetteket, és további sikereket, erőt, egészséget kívánunk Z. Urbán Aladárnak a sok-sok értékteremtő, értékmegőrző tennivalóhoz, az életmű piramisszerű kiteljesedéséhez. Kanizsa József Krúdy-díjas író, költő, a Magyar Kultúra Lovagja
5
Zábrády Károly (1931-2010)
Késve, január végén kaptuk a hírt, hogy Körmöcbányán 2010. dec. 1-jén elhunyt Zábrády Károly tanár és képzőművész, aki városunk számára készített művészi munkáiért, alkotásaiért 2005-ben elnyerte az Ipolyság város díszpolgára címet. Zábrády Károlyt sok szál kötötte régiónkhoz. Bölcsője is az Ipoly mentén ringott, hiszen 1931-ben a közeli Honton született, ahol édesapja vendéglős volt, így szőlővel, borospincével rendelkezett a család. A gyermekkori élmények a későbbi festőművész alkotásaiban is teret nyertek: Honti szüret című többször, többféle technika alkalmazásával megfogalmazott képén a szüretelő családtagokat örökítette meg. Ipolyságon járt iskolába, a Szondy György Gimnázium tanulójaként többek között Danis Ferenc és Pokorný Lajos osztálytársa volt. A második világháború után, 1945-ben Ipolyságon maradt a Homokon lakó nagymamájánál, hogy megkezdett tanulmányait befejezhesse. Az ipolysági érettségi után Pozsonyban tanult tovább, a Képzőművészeti Főiskola hallgatójaként. Itt ismerkedett meg feleségével, aki a besztercebányai színháznál dolgozott. A házasságkötés után Körmöcbányára került, az Iparművészeti Szakközépiskola tanáraként oktatta, nevelte a rábízott tehetséges fiatalokat, később az iskola igazgatói posztját is ellátta. Sokoldalú művész volt, egy-egy alkotását többféle technika alkalmazásával is elkészítette, keresve-kutatva az adott téma eszmei töltetét leginkább kiemelő eljárást. Festett olajjal és készített linómet-
szetet, közösen a tanári karral dolgozott bronz és más öntvénymunkákon, de a mozaikkészítés művészete sem állt távol tőle. Bizonyítják ezt Ipolyságon látható munkái, a szakközépiskola és a gimnázium épületét díszítő alkotások. A városháza bejárati rácsozata és homlokzati felirata szintén Zábrády Károly mesterségbeli tudását dicsérik. Több képét megtalálhatjuk Ipolyságon is, a Honti Múzeum gyűjteményében a Honti szüret, az Ópiumkirály, a Gyengéd törpe és az Augusztusi menet című munkái láthatók. Legutolsó műve a honti kötődések-
kel bíró neves csillagász, Konkoly-Thege Miklós portréja. Noha sorsa a szeretett vidéktől messzire sodorta, Zábrády Károly élete végéig ragaszkodott szülőföldjéhez, barátaival fenntartotta a kapcsolatot. Jómagam néhány éve találkoztam vele, mikor a Honti Múzeum és Galéria Baráti Körének az 1848-as emlékhelyeket végigjáró honismereti kirándulása alkalmából Körmöcbányán nagy szeretettel fogadta a csoportot és – idejét nem sajnálva – felkalauzolta Skalkára. Kedves, barátságos, történelmünket ismerő és tisztelő embernek ismertem meg. Bár kissé megkésve, de nagy-nagy tisztelettel búcsúzunk Zábrády Károlytól, a nagy ismeretlenségbe utána küldve az emlékező gondolatot. Családjának mély részvétünket fejezzük ki, s emléke előtt tisztelegve fejet hajtunk. Nyugodjék békében! B. Szabó Márta
2011. február
6
Honti Lapok
Beszélgetés Pleva Jánossal, városunk történelmi épületeinek makettkészítőjével Pleva Jánossal egy januári szombat délelőtt beszélgettem otthonában, amelyet felesége, Marika finom gyömbérteával tett kellemesebbé. Mielőtt indultam volna, megmutatta az utazásairól hozott csésze-, pohár-,emléktárgy-gyűjteményét, ez akár egy másik riport témája is lehetne. – Mi volt az indíttatás, honnan jött az ötlet, hogy makettkészítéssel foglalkozzon? – Először hobbiként indult, kb. 1966-tól foglalkozom vele, elkészítettem a vasút makettjét egy terepasztalra. 17 éve küzdök egy érbetegséggel, tehát a cél a hobbin kívül a fájdalom megtévesztése, legyőzése. Rájöttem arra, hogy valamit csinálnom kell, hogy lefoglaljam magam, hogy ha nem figyelek állandóan a fájdalomra, ő se figyel rám, így csaptuk be egymást. Különben addig is min-
Solmoši Márta javaslata volt, hogy ne árválkodjon a városháza így egymagában, egészítsem ki még három házzal jobbra, annyival balra. Meg is csináltam, de az Általános Hitelbank épületétől egészen az Adler-házig, sőt az Europe Café épületével is kiegészítettem. A következő kérés az volt, ha már ennyi megvan, készítsem már el legalább a volt könyvtár épületét – ez még a könyvtár átköltözése előtt volt. És ha már „hozzáépítettem” a könyvtárat, akkor már „elmentem” egész az Ipoly-hídig, a másik oldalon a Baráti-házzal és a Winter-házzal is kibővítettem – a mai kis parkoló helyén álltak. Utána már szólni sem kellett, elkészítettem az épületek makettjeit a Lengyelig, a buszmegálló fölötti utca házait a Šomlo-házig, és a másik oldalon az akkori Virág hentesüzletig, és természetesen a Fő
Csábrád dig csináltam valamit, pl. különféle eseményeket vettem fel kamerával, sohasem volt olyan, hogy ne lett volna dolgom. – Mikor és milyen alkalomból készült el az első makett? – Öt éve éppen így januárban kezdtem el a városháza makettjét. Három hónap alatt készítettem el a Kráľove Šahy elnevezésű ünnepségekre olyan céllal, hogy az ünnepséget felvigye valami olyan dolog, ami kapcsolódik Janko Kráľ személyéhez. Később
teret is. Mindezt körülbelül három év alatt. Azóta folyamatosan bővítem makett-gyűjteményemet a város további fő épületeivel, pl. a templomokkal, a poliklinikával, az adóhivatallal, az iskolákkal, a Ballek-házzal, a vasútállomással stb. Jelenleg a Honti régió várain dolgozom. – Milyen források szolgálnak alapul az épületek elkészítéséhez? – Elsősorban az épületek régi fotói, amelyeket fel kell kutatnom, magam is készítek fotókat, az épületek alaprajzait
A könyvtárban a lévai várral is megrajzolom és a fantáziám is nagy teret kap. – Hol tudja a makettek elkészítéséhez szükséges anyagot beszerezni? – Az anyag túlnyomó része itthon megvásárolható, de van olyan is, amit például Németországból tudok beszerezni, viszont az utcán is felszedek mindent, amiről azt gondolom, fel tudom majd használni. Például a könyvtárban látható fantáziavár szemétből készült. Nagyon sokrétű az anyagszükséglet, pl. szükség van polisztirénre, kartonpapírra, színes papírra, faanyagra, festékekre, ragasztóra, különféle díszítőelemekre stb. – Mindez természetesen pénzbe kerül, sikerült támogatóra szert tennie? – Anyagilag csak a családom támogat. Igaz, az Oros Optikától kaptam egy szemüveget ajándékba, amiért nagyon hálás vagyok. Emellett élvezhetem a könyvtár, a múzeum, sok barátom és ismerősöm erkölcsi támogatását. – Hol dolgozik, van erre alkalmas helyisége? – Hát igen, a helyszűke a legnagyobb gondom. Vagy a lakásban a gyerekszobában vagy a pincében dolgozom, amely egyben a kész makettek tárolására is szolgál. Nem a legideálisabb hely, a makettek nagy ellensége a por, a hideg és a nem megfelelő elhelyezés. Nagyon kevés a helyem. – Milyen a munkarendje, mikor dolgozik? – Mivel időm van, akkor dolgozom, amikor kedvem van, meg persze, ha a betegségem engedi, legnagyobb ellenségem a hideg és a nagy meleg, akkor képtelen vagyok dolgozni. Ilyenkor kisebb-nagyobb időközönként szüneteket tartok. Sokszor éppen pihe-
nés közben maguktól jönnek az ötletek, hogy mit hogyan lehetne megoldani. Egyszerre mindig több épületen dolgozom, azoknak részletein, aztán egyszercsak összerakom őket. – Hol tekinthette meg eddig a széles közönség a makett-kiállításokat? – A Janko Kráľ Alapiskolában, a Városi Könyvtárban már háromszor és a galériában. A város határain túl volt kiállításom Komáromban, Újvárban és Léván. Jelenleg a várak láthatók a Városi Könyvtárban, és persze engem is láthatnak az érdeklődők munka közben, ugyanis itt is dolgozom. Február 15-étől a várkiállítás Zselízen lesz megtekinthető. – A régió mely várait készítette el eddig? – A Lévai várat, Drégely várát, Csábrádot és a Bozóki várat. – Jövőbeli tervei? – Ha szolgál az egészségem, régi kúriákat, kastélyokat szeretnék elkészíteni, amelyek közvetve környékünk történelméről és embereiről szólnak. – Van a makettekkel kapcsolatban valamilyen titkos vágya? – Szeretném őket egy olyan helyre összegyűjteni, ideális körülményeket biztosítva elhelyezni – ha már így hozta az élet, hogy már ennyi van belőle –, ahol a városunkba látogató idegen vagy akár városunk lakói is rövid idő alatt tekintetükkel be tudnák járni a várost. Ráadásul olyan épületeket is megtekinthetnének, amelyek már rég nincsenek meg, így makettjeim által is fennmaradhatnának az utókor számára. – Köszönöm a beszélgetést. – Nagyon szívesen. Matyis Edit
Honti Lapok
2011. február
Február a népi időjárásjóslás tükrében (Befejezés az 1. oldalról) aminek az aprónép örült a legjobban. Az ipolysági Kálváriáról messze hangzott a szánkózó gyerekek vidám lármája, a behavazott utcák, tetők, fák megkapó látványa még a legérzéketlenebb ember lelkét is megérintette. A városban a beszélgetések témája leginkább az időjárás volt, s hogy miként birkózik meg az útkezelő vállalat a tél okozta problémákkal. Az emberek azt is megvitatták, ki, hol, hogyan érzékelte a január végi földrengést, melynek epicentruma a szakemberek számításai szerint a magyarországi Tatabánya közelében lehetett. A környezet leigázásának érzéséből fakadó arrogáns emberi természet ismét kapott egy pofont; kénytelen-kelletlen el kell ismernünk elődeink igazát, akik tiszteletben tartották a természeti törvényszerűségeket és leszűrve a tanulságokat azokkal összhangban éltek.
Ha Gyertyaszentelőkor fagy, jó nyár lesz. A Gyertyaszentelő fele a télnek. Február 2-án, Gyertyaszentelő napján tartja a kereszténység Mária megtisztulásának napját. Az ószláv mitológiában ez az időszak Perúnt (vagy Parom), a mennydörgés, villámlás és termékenység istenét illette. A Gyertyaszentelő szlovák neve – Hromnice – is rá utal. A szlávok ilyenkor máglyákat raktak, megtisztító szertartásokat végeztek és áldozatok felajánlásával kértek termékenységet az előttük álló esztendőre. A máglyarakást később felváltotta a gyertyagyújtás. Hitük szerint a házakat, melyekben gyertya égett, elkerülte a villámcsapás.
Bálint napja már az első tavaszi ünnep. Szent Bálintkor a tél erőlködni kezd. Február 14-én, Szent Bálint napján a szerelmesek ünnepelnek. Úgy tartják, azok házassága, akik Bálint-napon mondják ki a boldogító igent, száz évig kitart. Hát a lányok, akik még nem találták meg az igazit? Nos, eleinknek erre az esetre is volt receptjük. Elég, ha a lányok korán reggel kitekintenek az ablakon. Az első férfi, akit megpillantanak, lesz majd a vőlegényük. A leányzók csak abban bizakodhatnak, hogy nem éppen akkor húz majd hazafelé a két ismert ipolysági figura, Frigo és Papista. Bármilyen ellentmondásos legyen is a Bálint-naphoz való viszony, mégiscsak jobb alternatívája az ünneplésnek, mint a néhány nappal később esedékes győzelmes február, a dolgozó nép burzsoázia felett aratott győzelmének ünnepe. A győzelmes február már nem győzelmes, az ifjúság számára mindössze történelmi tanulságul szolgál.
Mátyás töri a jeget. Hajdanán farsang idején kevesebb volt a tennivaló, ezért ilyenkor került sor a lakodalmakra és a disznóvágásokra. Az emberek szórakoztak, jelmezbe öltöztek és hagyományos ételeket főztek, rétest, fánkot, siskát, csörögét sütöttek. Napjainkban – a hagyományokat megőrizve – szinte minden városban, faluban farsangi bált, mulatságot rendeznek. A hiedelem szerint február 24-e után felmelegszik az idő, Mátyás töri a jeget. Reméljük, a jégtörés nem mutatkozik majd tavaszi áradások formájában, hiszen árvízből az elmúlt évben igazán nem volt hiány. bazalka Foto: Hajdú András
7
Februári népszokások, hagyományok Gyertyaszentelő Boldogasszony napján (febr. 2.) a katolikusok sok helyen körmenetet tartottak a templom körül. Az ezen a napon megszentelt gyertya – a hiedelem szerint – a csecsemőket, gyermekeket, betegeket, halottakat megvédi a gonosz szellemektől, a házat pedig a villámcsapástól, viharkártól. Időjárásjósló napnak számított ez az ünnep. Úgy hitték, ezen a Falusi disznóvágás régi pörzsölővel napon kijön barlangjából a téli álmából ébredő medve. Ha gények muzsikusokkal járták a napsütéses idő van, akkor árnyé- falut, a lányos házak előtt táncolkától megrémülve ismét vissza- tak, a házbeli leányzót is megtánbújik, alszik tovább, mert hosszú coltatva. A köszöntők és felvonutélre számít. Ha azonban borús az lások evés-ivással és a táncházidő, akkor kint marad a mackó, ban vagy fonóházban tartott táncmert a tavasz közeledtét érzi. mulatsággal fejeződtek be. A legVízkereszttől hamvazó szer- utolsó bálnak a falu bírója vetett dáig tart a farsang, a mulatozás, véget hamvazó szerdára virradó jelmezes felvonulások, karnevá- húshagyó kedden pontban éjféllok időszaka. Magyarországon a kor. középkortól terjedtek el a napjaMivel az ételek bőséges foinkig fennmaradt farsangi szoká- gyasztásától farsang idején gazdag sok, melyek a pogánykori tavasz- évet reméltek, sokfelé ilyenkor váró ünnepekből eredtek. Széles disznótorokat tartottak, melyekre körben elterjedt szórakozási for- a rokonságot, szomszédságot is ma volt a táncmulatság vagy a meghívták. Sok helyen a rokobálozás. A különféle táncos mu- noknak, szomszédoknak, barátoklatságokat, esetleg jótékonysági nak disznótoros „kóstolót” küldbálokat leginkább a társadalmi tek: hurkát, hurkakását, kolduskáegyletek, egyesületek szervezték. sát, kolbászt, húst, abált szalonnát Faluhelyen is elterjedtek a külön- stb. csomagoltak, ahogy a faluban böző köszöntő szokások, álarcos éppen szokás. Az adományt, terfarsangi felvonulások. A farsang mészetesen, alkalomadtán illett gondolatköre a párválasztás, há- viszonozni. zasságkötés körül forgott. A lebszm
Honti kalendárium 1931 – február 14-én (80 éve) jelent meg Ipolyságon a Hét – Társadalmi hetilap, amelyet Salkovszky Jenő ipolysági ügyvéd, országgyűlési képviselő, a város kulturális életének egyik jelentős támogatója adott ki. 1901 – február 12-én (110 éve) hunyt el Jekelfalussy József (szül. 1849. okt. 9-én Rimaszombatban), statisztikus, az MTA tagja, Kelti Károly halála után a budapesti Országos Statisztikai Hivatal igazgatója. Podhorszky Erzsébettel kötött házassága révén Lontón volt birtokos, az itteni családi kriptában helyezték örök nyugalomra. 1901 – az év folyamán felépült Szokolyi Alajos háza a Pénzügyi Palota (jelenleg iskola) mellett; Dr. Wilheim Károly ügyvéd háza (jelenleg adóhivatal); Csernák Ernő, a Takarékbank igazgatójának háza (később Poliklinika); elkészült a városi Park, közepében szökőkúttal, táncparkettel, sétánnyal és kioszkkal. Danis Ferenc
Honti Lapok
2011. február
8
Pályázati felhívás Kiíró: A Rákóczi Szövetség Balogvölgyi Helyi Szervezete Pályázat címe: Emlékezzünk Czinka Pannára! Pályázhatnak: általános és középiskolás tanulók Kategóriák: Esszé, Riport, Rajz, Poszter, Tárgy Beérkezési határidő: 2011. május 31. (kedd) Kiállítás: 2011. június a Tompa Mihály Alapiskola (Nyugat-lakótelep), könyvtár A pályázatra olyan munkákat várunk, amelyek Czinka Pannát, az első magyar cigányprímás életét és korát idézik fel. A pályamunkákban lehetőség van arra, hogy bemutassák a példaképként szolgálható legendás magyar cigányprímásnő erényeit, zenei virtuozitását, regényes életútját, emlékezetét. Az alkotásokban érdemes csak egy témakört alaposan körbejárni. A pályamunka technikájának kiválasztása egyéni döntés. Beküldhetők esszék, riportok, rajzok, poszterek – fotók, saját készítésű tárgyak, montázsok, saját versek, leírások, amelyek legjobban kifejezik az adott kort, a történelmi eseményeket, társadalmiviszonyokat. A pályamunka elkészítéséhez a tanulók kérjék a szülők, osztályfőnök, illetve a történelem, magyar, zene vagy rajz szakos tanáraik segítségét. A nyertes pályaművek készítői értékes ajándékokban részesülnek, minden pályázó alkotása emlékkiállításokon vesz részt. Az elbírálásnál figyelembe vesszük a kreativitást és hitelességet egyaránt. Egy pályázó csak egy pályamunkát adhat be! Javaslatok pályamunkákra: Sajógömör, ahol 1711-ben megszületik Czinka Panna (rajz – festmény) A mai Sajógömör, a szülőhely (riport – videó vagy írott) Nemes Lányi János felismerése, Czinka Panna iskoláztatásának jelentősége (esszé) Kis ház a Sajó parton (tárgy – makett) Cigánybanda – a prímás, kontrás, cimbalmos, bőgős (rajz – festmény) Az első magyar cigányzenekar (poszter – képeslap) Muzsikálásra való korabeli utazás 20-30 mérföldnyire (poszter – képregény) Beszélgetés egy cigányprímással (riport – videó vagy írott) Czinka Panna a hegedűvel (rajz – festmény) Az olasz Amati-hegedű (tárgy – makett) Beszélgetés egy hegedűkészítővel (riport – videó vagy írott) Czinka Panna a pipájával (rajz – festmény) Czinka Panna férje kovácsműhelyében (rajz – festmény) Beszélgetés egy cigány kováccsal (riport – videó vagy írott) Czinka Panna családjával – négy fia és egy lánya (rajz – festmény) Czinka Panna példás takarékosságának jelentősége (esszé) Czinka Panna II. Rákóczi Ferencet szórakoztatja /Csákvári István után/ (rajz – festmény/fikció) Czinka Panna díszruhában, gyémántos gyűrűvel (rajz – festmény) Czinka Panna 1772. februári halálhíre a sajtóban (poszter – korabeli újságkészítés) Ökröss Bálint színműve a Színészek Lapjában (poszter – korabeli újságkészítés) Endrődi Sándor nótaszerű verse 1897-ből (poszter – képregény) Jókai Mór a Szeretve mind a vérpadig című művében megalkotott Czinka Panna (esszé) Dózsa Endre kétkötetes regénye 1913-ból (esszé) Czinka Panna nóta (esszé – versköltés) Kodály Zoltán 1948-as Czinka Panna balladája daljátéka (esszé)
Tárgyalások a város árvízvédelmének felújításáról Városunk vezetősége tárgyalást kezdeményezett Ipolyság Város és Tesmag árvízvédelmének felújításáról, a homoki árvízvédelmi gát megerősítésére tett lakossági petíció kapcsán. E célból megbeszélést tartottak városunk képviseletében: Lőwy János polgármester, Baráti Tamás alpolgármester, Csinger István, a MSZ igazgatója, Rakyta Róbert, az építésügyi osztály vezetője, valamint a Szlovák Vízgazdálkodási Vállalat részéről Ladislav Bariak igazgató, Juraj Jurica igazgató és František Rigo árvízvédelem-vezető. A tárgyalást 2011. jan. 27- én a Városi Hivatalban tartották, melyen városunk vezetői előterjesztették a homoki árvízvédelmi töltés szivárgásának és a gát keresztszelvény nem megfelelő méreteinek problematikáját, melyek a múlt évi júniusi árvíz alkalmával fokozott mértékben jelentkeztek. Az Ipoly árvízvédelmi töltése műszaki állapotának felülvizsgálata 2010 júliusában közvetlen a nagyvizek levonulása után megtörtént, amikor közös ellenőrzés keretében felmérték a töltés mentett oldalának védett térségében található épületeket, melyek gátolhatják az árvízvédelmi beavatkozást, a fenntartási és felújítási munkálatok végzését. A Madách ut-
cában lévő Tüzépnél illegálisan megépített építőanyagraktárakat az árvízvédelmi töltés mentett oldali lábazatából el kell távolítani. Az észlelt rendellenességek kiküszöbölésére tett intézkedési javaslatot az ipolysági építésügyi osztály eljárásáról készült jegyzőkönyv is tartalmazza. Az árvízvédelmi töltés javítása és megerősítésére tett lakossági elképzelés – úgy, ahogy azt a benyújtott lakossági petíció tartalmazza, a töltés veszélyes szivárgását nagyobb árvizek levonulása esetén nem lenne képes megakadályozni, tehát nem lenne megfelelő megoldás. Ezért a töltés átépítésére van szükség olyan műszaki megoldás alkalmazásával, mely megakadályozza az árvízvédelmi gát vízszivárgását. A folyókezelő vízügyi szervezet nyilatkozott: tervezett árvízvédelmi intézkedési programjába belefoglalta a homoki töltés rekonstrukcióját, valamint Tesmag árvízvédelmének biztosítását 2011 és 2015 közti megvalósítással. A rekonstrukciós munkálatok megkezdése a rendelkezésre álló beruházási pénzforrások, valamint a töltés mentett oldalának szabaddá tétele és az érintett telkek tulajdonjogi rendezésének megvalósulása függvényében történik. Baráti Tamás
Balázs Béla Czinka Panna balladája szövegkönyvének hibái (esszé) A Czinka Panna balladája opera négy felvonásának átiratai (esszé) Álarcos jelenet a pozsonyi várban (rajz – festmény) A kuruckor népzenéje – kurucnóták (esszé – szöveggyűjtemény) Rákóczi-induló (poszter) Czinka Panna sajógömöri szobra (poszter) Csemer Géza 1996-os színműve Czinka Pannáról (esszé) Dušan Rapoš 2008-as filmje Czinka Pannáról (esszé) Országos Czinka Panna Prímásverseny (esszé) Czinka Panna a 21. században (esszé – fikció) A pályázatokat a következő címre várjuk: Rákóczi Szövetség Balogvölgyi Helyi Szervezete, Uzovská Panica - Uzapanyit 26. 98022 Veľky Blh - Nagybalog További információ: e-mail címen kérhető, a témával kapcsolatos további segítség és útmutatás: a honlapon található. A pályamunkához a következő adatokat szükséges csatolni: név, születési dátum, lakhely, értesítési cím, iskola, osztály, pályamunka címe, felkészítő pedagógus vagy személy megnevezése.
Honti Lapok
2011. február
Hobbi, szakma?... Mindenképpen példakép Bemutatjuk Pál László modellezőt
Pál László az egyházi iskola gondnoka és mindenese. Szerény természete nem kelt feltűnést. Mégis egy olyan embert ismertem meg benne, akiben ki tudja hány tehetséges mesterember és szakma rejtőzik. Szabadidejében ugyanis modellek készítésével foglalkozik. Nem előre legyártott elemekből – (ún. játékmodell) – dolgozik, hanem maga tervezi és készíti el minden alkatrészét. Kedvenc témaköre a vasúti mozdonyok valamennyi válfaja, de munkái között a vasúti vagonok több típusa, sőt a vasúti hidak, valamint néhány kamion kicsinyített változata is megtalálható. Ezek elkészítéséhez speciális miniszerszámok sokasága szükséges, amelyekkel pontosan a megrajzolt tervek szerint kell dolgozni. Bizony, ez a művelet alapos tudást és nagy kézügyességet igényel. Gondoljuk csak el, hányféle szakma ismerete kell egy villanymozdony kicsinyített változatának elkészítéséhez, amely úgy működik, mint az eredeti, nagy mozdony! Vagy akár a dízelmozdony kivitelezése. Talán kevesen tudják, hogy a dízelmozdonyt is villanymotor hajtja. Ugyanis a dízelmotor által meghajtott generátor áramot fejleszt, amely mozgásba hozza a mozdony tengelyein elhelyezett villanymotorokat. Hogyan született az ötlet, hogy modellezéssel foglal-
kozzon, mi volt az inspiráció? Nagyapámtól kaptam az első modellt még gyerekkoromban, és sokáig ez volt a kedvenc játékom. Középiskolásként már nem volt időm játékra és modellezésre. Később, amikor katona voltam, Prágában találkoztam ismét a modellekkel, magam is kezdtem a modellezéshez terveket vásárolni. Már nős voltam, amikor elkészítettem az első terepasztalt, amelyen aztán fokozatosan megépítettem a különböző épületeket. Mikor készült el az első mozdony? Megismerkedtem egy olyan csapattal, melynek tagjai már magasabb szinten gyakorolták az „építkezést”, így magam is nagyobb lendülettel végeztem a munkámat. Befejeztem az épületeket és megépítettem az első mozdonyt. Leginkább a szlovák és cseh gyártmányú mozdonyok modelljein dolgozom, ugyanis ezek tervrajzai nálunk könnyebben beszerezhetők. Milyen méretben készülnek ezek a modellek? A modellezésben különböző méretek használatosak. Jómagam a „H0” – értelmezd „há nulla” – szabványt használom, amely 1:87-hez méretarányban készül. Általában ezek a típusok szerepelnek versenyeken is. 2002-ben Sliačon volt egy nagyszabású országos verseny,
9
ahol az egyik villanymozdonyom – (laminát) – az „A2” kategóriában az „országos 3.” díjat nyerte el. Mennyi időt vesz igénybe egy-egy modell elkészítése? Egy modell elkészítése igencsak sok időt vesz igénybe, de attól is függ, hogy naponta mennyit dolgozom. Általában, ha szorgalmas vagyok, 3-4 hónap alatt készül el egy modell. Viszont a gőzösök sokkal több időt vesznek igénybe. De van olyan példányom is, ami már két éve ott áll befejezetlenül, mert közben jött egy új ötletem és átdolgoztam az egészet. Milyen értéket képvisel egy ilyen modell? Egy példával válaszolnék: 2002-ben, amikor két napot volt kiállítva a mozdonymodell Sliačon, 10 000,- Sk értékre biztosították. Azóta mindennek felment az ára, és már nem szlovák koronában, hanem euróban számolunk. Őszintén megvallom, nem szívesen viszem a modelljeimet kiállításra, mert nagyon féltem őket. Kényesek az utaztatásra, szinte mindig éri őket valamilyen sérülés. A kiállításon hogyan értékelik az egyes modelleket? Minden kiállított darabot a
méretarányok, működőképességük és a kidolgozás pontossága szerint értékelnek. Pontosan lemérik minden részét, elbírálják a kidolgozás minőségét, majd megszemlélik a működését. Kifogástalanul kell működnie minden apró résznek, a belső világításnak is, és közlekednie kell a terepasztalon. Meg tudná mondani, hogy hány darab modellt készített már el? Mozdonyokból talán 15-20 darabot. Modelljeim közt komplett vonatszerelvények is megtalálhatók a megfelelő mozdonnyal és kocsikkal együtt, mint pl. a szlovák „Čárdáš” vagy a „Slovenská strela”. Megépítettem az Ipolyszakállos melletti ártéri vasúti hidak egyikét 1:87-hez méretarányban, csak nem egy pár sínnel, hanem kettővel. Van néhány kamion is a gyűjteményben, hasonló méretarányban elkészítve, de ezek csak próbálkozásként készültek. Köszönöm a beszélgetést. További munkájához a magam és az olvasók nevében sok sikert, kitartást és jó egészséget kívánok. b.b.
Gimiseink Bécsben 2010. december 17-én az Ipolysági Magyar Tanítási Nyelvű Gimnázium 41 diákja egy csodás kiránduláson vett részt. Úticélunk a már adventi pompában díszelgő Bécs s annak híres karácsonyi vására volt. A város megismerését egy idegenvezető tette lehetővé, aki nemcsak kalauzolt bennünket a városban, hanem érdekes tudnivalókkal is ellátott Bécs történelmével, jelenlegi helyzetével, az adventi szokásokkal, ill. magával az osztrák kultúrával kapcsolatosan. Utunk első megállója Schönbrunn, a Habsburgok nyári rezidenciája volt. A versailles-i kastély mintájára épült barokk stílusú kastély a hozzá tartozó kb. 160 hektáron elterülő park az állatkerttel, ill. Sissi pálmaházával a zord időjárás ellenére is ámulatba ejtett mindenkit. A város egyik luxusutcáján (Kärtnerstrasse) áthaladva megtekintettük Bécs egyik szimbólumát, és egyben Ausztria legjelentősebb gótikus épületét, a Szent István-székesegyházat
(Stephansdom). Ezután átsétáltunk Hofburgba, mely a Habsburgok téli rezidenciájának is nevezhető. A császári palota egy nagy épületkomplexum, melyhez két múzeum, egy hihetetlen gazdagságú kincstár, lovarda és a Burgtheater, Bécs nemzeti színháza is tartozik. Nem hagyhattuk ki Bécs leghíresebb sugárútja (a Ringstrasse) mentén sorakozó történelmi épületek megtekintését sem, melyek közül leginkább az operaház és a parlament bűvölt el. Városnézésünk fénypontja a városháza előtt megrendezett Christkindlmarkt, vagyis a híres karácsonyi vásár volt. Miután kigyulladtak a vásár fényei, Meseország elevenedett meg előttünk. Úgy gondolom, hogy ez a Bécsben eltöltött nap mindenki számára felejthetetlen élmény marad (a hideg ellenére is), és remélem, iskolánkban hagyománnyá válik az adventi Bécs látogatása. Német Henriett némettanár
Honti Lapok
2011. február
10
régiónk életéből Az ipolyviskiek bíznak az új polgármesterben – Gyurkovics Józsefben A 700 lakost számláló Ipolyvisken jól választottak a polgárok november 27-én, amikor többségük Gyurkovics József fiatal, ambiciózus volt alpolgármesterre szavaztak, aki becsületes munkát végzett faluszépítési munkálatokban, derekasan kivette részét a községben igen jól működő önkéntes tűzoltószervezetben és mint a szervezet elnöke példát statuált a fiatalságnak. A lakosság aktivizálása érdekében nagy hangsúlyt fektetett a társadalmi szervezetek működésére. Ezek közé tartozik a Csemadok, a sportszervezet, a vadászszövetség és a horgászegyesület is. Valamennyi szervezet hallatott magáról, és nagy érdemeket szerzett az elmúlt évben immár harmadszor megszervezett kétnapos falunapokon, melyekre a község lakosain kívül a környező falvakból is érkeztek látogatók. A lakosság együtt ünnepelt, így még jobban összekovácsolódott a baráti viszony az Ipoly menti kisközségek lakói között. Bizonyára így lesz ez az elkövetke-
zendő években is: még színvonalasabb kultúrműsorokat és sportrendezvényeket biztosítanak majd az idesereglő kíváncsiaknak. Gyurkovics József polgármester a sokrétű munka mellett a legtöbb időt az önkéntes tűzoltók képzésének szentelte, akikre mindig nagy szükség van, amikor a rakoncátlan Ipoly folyó rendszeresen veszélyezteti a község lakóházait és a mezőgazdasági területeket. A tűzoltók mindig helyt álltak 2010-ben is, amikor a gát mellett teljesítettek szolgálatot és néhány garázsból, valamint pincéből kiszivattyúzták a vizet. Folyamatosan figyelik a vízállást, és a községi hivatal felhívására azonnal szolgálatba
Évzáró kupa Szőgyénben Dermesztő hidegben, csúszós úton indultunk december 28án Szőgyénbe, ahol a rossz útviszonyok miatt mindössze három csapat vehetett részt a találkozón. A házigazda mellett a szalkai lányok és az ipolyviski Amazonok léptek pályára. A megnyitó után a szőgyéni és szalkai csapat kezdett, az eredmény 3:1 lett Szalka javára. Azután beindult az „Amazon-henger”! Amazon – Szőgyén 7:0! És jött a nagy visszavágó, amelyre a szalkaiak már igen készültek. Tizennégy fős kerettel érkeztek, még Párkányból is hoztak erősítést. Eredmény: Amazon – Szalka 8:0! Sztárkapusunk, Nórika kis híján elaludt a kapuban. A torna legjobb játékosát, Kazi Adrikát a tatabányai zsűri egy kulcstartóval ajándékozta meg. Hajrá lányok! Smiknya Gábor
lépnek. Gyurkovics polgármester 10 évvel ezelőtt vette át az elnöki teendőket és László Tibor egykori parancsnok nyomdokaiban haladt. Sok fiatalt nyert meg az önkéntes tűzoltói munkának. A tűzoltószertár a községi hivatal mellett kapott helyet. Egy PPS12-es motoros fecskendő áll rendelkezésükre. Gyakorlatozás közben gyakran az Ipoly folyónál láthatjuk az önkéntes tűzoltókat. Gyurkovics Józsefnek minden tekintetben segít: Nyustyin Gábor, Smiknya László, Smiknya János, Smiknya Ľuboš, Csala Imre, Hriadel Norbert, Kovácsik Marian és Vámos István. Idősebb Urblík László mezőgazdasági vállalkozó-
ra és annak anyagi támogatására is mindig számíthatnak. Az ipolyviski önkéntes tűzoltók 2009-ben és 2010ben is bebizonyították a szetei körzeti, valamint a garamkovácsi járási tűzoltóversenyen, hogy méltók a dobogós helyezésekre. Tavaly májusban Zselízen jeleskedtek, ahol az ifjúsági raj az 1. helyen végzett, a felnőtt kategóriában a férfi raj Szete önkéntes tűzoltói után a tisztes 2. helyet szerezte meg. Kevés községben dicsekedhetnek két tűzoltórajjal, sőt nem is mindenütt kapcsolódnak be az önkéntes tűzvédelembe, mert ez sok szabadidő feláldozását igényli a felkészülés során. Ipolyvisken ilyen gondokkal nem küzdenek, ezért bizakodva várják az évzáró taggyűlést, ahol a polgármesteri szék elfoglalása miatt lemondó Gyurkovics József helyett választanak új elnököt, aki – karöltve a sportszervezet tagjaival – majd sikeresen továbbviszi a stafétát az önkéntes tűzoltótestületben. Szöveg és kép: Belányi János
Fafaragás másképp A Lévai Regionális Művelődési Központ metodikusai már három éve dolgoznak azon, hogy a járás falvainak és városainak kulturális életét folyamatosan gazdagítsák. Ezen a téren kínálatuk igazán nagyon széles körű, gazdag adatbázissal rendelkeznek. Együttműködésük a falvakkal, városokkal, intézményekkel úgy működik, hogy az RMK kínál, a városok, falvak pedig fogadják azt. Így történt ez a mi községünkben, Nagytúron is, amikor a „Fafaragás másképp” kézművesműhelyre január 15-én sor került. Az RMK mint főszervező ezzel a rendezvénnyel segített kihasználni a gyermekek és lakosaink hétvégi szabadidejét. Rádi Péter ipolysági kézműves-mester pár óra alatt megtanította a résztvevő gyermekeknek az egyszerű fafaragás alapjait, díszítéseit mutatós, főleg palóc motívumokkal. Így aztán együtt alkottak díszes medálokat és saját ihletésű apró ajándéktárgyakat. Amíg a kicsik kreáltak, a felnőtteket a palásti Beňo István fa-
Honti Lapok
2011. február
Mi lesz veled idős korosztály ? Már 12 éve az idős korosztály szociális problémáinak megoldásával foglalkozom. Az utóbbi hónapok azonban egyre nagyobb aggodalommal töltenek el a probléma kapcsán. A régió településeinek készítem a törvény által előírt tervezetet, a Közösségi szociális szolgáltatások tervét. Már az elnevezés is összetett és bonyolult, de ahogy mondják, a törvényt megszegni… A statisztikai adatok azonban könyörtelenek. A régió öregszik – de nem csak az Ipoly régió! –, és ez a tény a közeljövőben a szociális ellátás problémáit okozza majd. Az egyik mutató, amellyel ez a tervezet foglalkozik, az öregedési index. Az öregedési index megmutatja, milyen az arány az idős korosztály és a fiatal korosztály között; a két korosztály kölcsönösen összefonódik. Ha összehasonlítjuk Ipolyság öregedési indexét (1,47) a környező városokéval (például Léva – 1,41; Korpona – 1,34; Nagykürtös – 1,14), láthatjuk, hogy városunk öregszik. Az optimális érték 1,00 volna… Ha megnézzük a régió településeit, az arányok még rosszabbak: Gyerk – 3,06; Ipolybél – 2,87; Szete – 2,68; Ipolynyék – 2,30; Nagycsalomja – 3,57. Ezek még magasabb értékek, de a többi település sem lehet elégedett. Tudom, sokunknak
semmit sem mondanak ezek az adatok, a tapasztalat viszont azt mondja, a régió nincs felkészülve a várható feladatokra. Miért van ez így, és mi lehetne a megoldás? A régió egyik legnagyobb problémáját a munkalehetőségek hiányában látom. A fiatalok kénytelenek elhagyni a régiót, aki pedig elmegy, az már nehezen akar visszatérni. Ez magával hozza a lakosság elöregedését. Pár éven belül ki fog szüleinkkel törődni, mi lesz az idős korosztállyal? A közösségi tervek megmutatták, a polgármesteri hivatalok nincsenek felkészülve a probléma orvoslására, úgymond várakozó álláspontra helyezkednek. De meddig? Vannak települések, ahol az idősgondozás sincs biztosítva, „nyugdíjaskonyháról” ne is beszéljek, szociális létesítményről már nem is álmodom. A Hont-Ipoly régió az egyedüli régió, ahol nincs szociális intézmény. Összegezve: ha rövid időn belül nem sikerül itt tartani a fiatalságot, munkahelyeket és a letelepedés alapvető szükségleteit biztosítani – lakás, iskola, szép környezet – addig a probléma megmarad problémának. Addig is próbáljunk az idősek szükségleteire gondolni – szeretet, gondoskodás, segítőkészség. Vida József
faragó művészi alkotásainak kiállítása várta: falióra, falikép, tükör faragott kerettel, vadásztrófeák díszítő alapjai és egyéb tárgyak, melyeket a fafaragó szabadidejében készít, és amelyek eléggé időigényesek. Sokszor nem is győzi a munkát, míves faragásai aján-
11
Tétova gondolatok beiratkozás előtt Sokszor leírták már előttem a következő gondolatokat, bár lehet, más szavakkal. Mégsem intézhetjük el ezt a témát egy hanyag kézlegyintéssel, vállrándítással. Pedagógusként számtalanszor találkozom olyan esetekkel, hogy az idegen nyelvi környezetbe csöppent gyermekre sokkolóan hat az iskolakezdés. Képzeljük csak bele magunkat a helyzetébe. Hat éves kis emberkéről van szó, aki még tétova és önállótlan. Nem elég, hogy új társakat, új szabályokat, tanítókat, napirendet kell megszoknia, de gyakran egyáltalán, jobb esetben csak részben érti, amit körülötte beszélnek. Sokat gondolkoztam azon, mi vezérelheti ilyenkor a szülőt, milyen téveszméket ápolgat, milyen terveket sző gyermeke jövőjét illetően, hogy kiteszi őt ilyen megpróbáltatásoknak. Valóban azt hiszi, hogy gyermeke így fog csak igazán érvényesülni? Érdemes lenne készíteni egy olyan felmérést, hogy ezek közül a gyerekek közül hányan „vitték valamire” és hányan nem. Esetleg azt, hogy hányan lettek ettől a kezdeti sokktól magukba zárkózott, ijedt, szorongó személyiségek. Vagy agresszívak, verekedősek, mivel a gyerek már csak olyan, hogy ha szóban nem tudja magát megvédeni, elintézi kézzel. Ekkor pedig rásütik az összeférhetetlen, kezelhetetlen bélyeget – és elindulhat az „érvényesülés” útján. Az ismeretek anyanyelven való elsajátítása döntő fontosságú a gyermek fejlődésében. Nem mindegy, hogy az alapokat milyen nyelven kapja meg. Próbáljuk meg mi, felnőttek kifejezni magunkat egy tanult idegen nyelven. Vagy megérteni egy bonyolult eszmefuttatást – mondjuk angolul, amit épp hogy csak értünk. Miért gondoljuk, hogy hat éves gyermekünknek ez könnyebben megy? Ebben a néhány kezdeti hónapban dől el az is, milyen lesz a viszonya a tanuláshoz, az iskolához. Itt dől el az is, milyen kapcsolatokat épít ki társaival, tanítóival. Egy idegen nyelvet beszélő közegben csak alárendelt szerepet kaphat. Biztos, hogy a szülő ezt szeretné, mikor elvakulva a „könnyebb érvényesülés” víziójától ezeket az „élményeket” szánja gyermekének? Talán nem is nyújtom tovább, bár hosszú oldalakat lehetne még írni erről. Bízom benne, hogy aki egy kicsit is belegondol, az megérti és rájön: lehet ebben valami. Zárógondolat vagy bármilyen összegzés helyett álljon itt két nagy elődünk örök érvényű igazsága: „Csak anyanyelvemen lehetek igazán én. Ennek mélységes mélyéből buzognak fel az öntudatlan sikolyok, a versek.” (Kosztolányi Dezső) „Minden nemzet a maga nyelvén lett tudós, de idegenen sohasem.” (Bessenyei György, 1781) Bukor Erzsébet
dékként már a határon túlra is eljutottak. Örülünk, hogy a lévai RMK segítségével megvalósíthattuk ezt a vidám rendezvényt. Most már nincs más hátra, várjuk a további együttműködést. Szöveg és kép: Jámbor Mónika
Honti Lapok
2011. február
12
Emberségből jeles!
A mindinkább fokozódó kamionforgalom ugyancsak megkeseríti a főutak mellett lakó ipolyságiak életét. Nem számít ritkaságnak a folytonos rengéstől repedező fal, a hulldogáló vakolat; a kavargó por és a fejfájdító benzingőz miatt pedig szinte lehetetlen szellőztetni. Az egetverő dübörgéstől éjszakánként pihenni képtelen polgár morog, zsémbel, panaszkodik, ám sajnos szinte feleslegesen, hiszen a piacgazdaságban az üzleti érdek áll mindenek felett. A robogó kolosszusok közlekedésbiztonsági szempontból is komoly veszélyt jelentenek, az utcára lépőktől a forgalom fokozottabb odafigyelést igényel. Bár ezzel a ténnyel jóformán mindenki tisztában van, egy kutyustól mégsem várható el, hogy megfontolt körültekintéssel közlekedjen. Különösen, ha éppen sikerül a munkába induló gazdi lába mellett elsprintelni a kinyíló kapun egy jó kis, felszabadult, ház előtti ugrándozásra. Hajdú András kutyája ugyancsak a pillanat tört része alatt csapódott a kamionnak. A „fekete fülű fehér Bim”, melyet a komáromi menhelyről fogadott örökbe, hogy a házőrzői feladatok ellátása mellett kisfiának is játszótársa legyen, súlyosan megsérült. Az állatorvosok úgyszólván semmi esélyt nem láttak az eb felgyógyulására, még az elaltatása is szóba került. A háziak azonban egyre halogatták a dolgot, hiszen igen szívükhöz nőtt a játékos blöki, nehéz lett volna megválni tőle s átsegíteni a kutyamennyországba. Ráadásul Bim sem adta fel, harcos alkatnak bizonyult. A gazdi – dr. Borka Péter tanácsára – Érsekújvárba vitte röntgenre az állatot, ahol kiderült, hogy nem a gerincével, hanem a medencéjével van a baj. A megle-
hetősen jó hír reménnyel töltötte el az egész családot. Hajdú András időt, pénzt és fáradságot nem kímélve kezelte és kezeltette a kutyust. Makai doktornő naponta végzett a háznál gyógyulásgyorsító lézerkezeléseket. Mivel azonban az eb nem bírt lábra állni, a leleményes gazdi a mintegy 30 kilós Bim számára tolókocsit szerkesztett. Az eszközzel a kutya helyváltoztatásának megkönnyítése mellett (nem kellett már ölben cipelni) a gyógyulását is elősegítette, mert fokozatosan rászorította a végtagok használatára. A négylábú tolószékes gyorsan megbarátkozott a kerekes szerkentyűvel, különösen hogy segítségével gazdája egészségügyi sétákra vitte. Hogy Bim a hosszú lábadozás alatt se veszítse el az életkedvét, egy játékos bernáthegyikölyök „személyében” mozgásra ösztönző társat vásároltak neki. Az eltelt hónapok alatt a kutyus állapota sokat javult. Egyre
gyakrabban használja sérült lábát, sőt pár lépés megtételére már kocsi nélkül is képes. Természetesen még sok időbe telik, amíg teljesen meggyógyul és ismét a régi, fürge Bim lesz, de a Hajdú család olyan nagy szeretettel és gondoskodással veszi körül, hogy teljes felépüléséhez kétség sem férhet. A tolószékes kutyus esete az országos sajtó figyelmét is felkeltette, írt róla az újság, hírt adott a tévé. Az embereket megérintették a történtek, többen felhívták a családot és elismerésüket fejezték ki. Valóban elismerésre és tiszteletre méltó a hozzáállás, ahogy az egyébként oly banálisnak tűnő esetet Hajdú András és családja kezelte. Példaértékű megnyilvánulás, mely az élet iránti tiszteletről, állatszeretetről, igaz emberségről tanúskodik. B. Szabó Márta
Tarzan nyílt levele a Honti Lapokhoz Tisztelt szerkesztőség! Tudom, hogy nehezen ocsúdnak majd fel a meglepetésből, ha kitudódik a levélíró kiléte. Tarzan vagyok, de nem az ismert regényhős, hanem egy kóbor kutya. Ipolysági születésű, sőt mi több, apám törzskönyvezett, nemes fajtájú tenyészeb volt. Az anyámra, aki csak egy egyszerű kutyacsaládból származott, nem vigyáztak eléggé, apám pedig nem tudott bájainak ellenállni. Így lett belőlem – ahogy ezt egy kékvérű hölgy mondta – tisztavérű basztard. Gyönyörű, kedves, játékos kiskutya voltam, mint minden más kiskutya is lenni szokott. Öthetes koromban testvéreimmel együtt egy kosárban kiraktak minket a pultra a zöldségpiacon és áruba bocsátottak. Mindegy mennyit kínáltak értünk a vevők, mert az üzletkötés egyetlen tétje az volt, hogy vagy új gazdára találunk, vagy belefojtanak minket az Ipolyba. Engem fillérekért megvásárolt egy szőrös arcú bácsi. Eleinte dédelgetett, kedvemben járt, játszadozott velem. Aztán behurcolkodott hozzánk egy undok asszony, aki nagyon mostohán bánt velem. Amikor a bácsi lebetegedett és nyomorék lett szegény, az asszony mindkettőnknek kirakta a szűrét-szőrét. Egy düledező vityillóban találtunk menedéket. Napról napra romlott a helyzetünk, mindketten koplaltunk. Kénytelen voltam önállósítani magamat és a lehetőségek szerint beszerezni a napi betevő falatot. Szerencsémre a városban bőven akad tékozló ember, aki nem értékeli eléggé a jó minőségű maradékot, és egy olyan kutya, mint én, amelyik képes felborítani a szemetesládákat, ha nem is hízik meg a hulladéktól, de legalább nem hal éhen. A bácsi meghalt, nekem meg mindennap éjjeli szállásról kellett gondoskodnom. Gyakran kellett váltanom a kuckókat, mert az emberek nem vették szívesen a látogatásomat, és a városi rendőröket is ellenem uszították. Vándorlásaim során nagyon sok kutyával és kutyasorssal megismerkedtem. Rádöbbentem, hogy az ember olyan állati módon képes viselkedni, ahogy egy állat sem képes. És ellenkezőleg: egy kutya képes olyan emberséges lenni, amire sok ember képtelen. Ez kikívánkozik belőlem. Megismerkedtem egy emberrel, aki ért kutyául. Ő tud írni, én nem tudok. Megkértem őt, írja le mindazokat a történeteket, amelyeket majd mesélek neki. Megígérte. Íme, itt a bizonyíték: az első közös levelünk. Kérem a Honti Lapok szerkesztőségét, ha igényt tart az elbeszéléseimre, válaszoljon igennel a következő címre: Tarzan, Ipolyság, postafiók 679 93601. Tarzan
Felhívás Az ipolysági Városi Rendőrség felhívja a polgárok figyelmét az összes érvényben lévő kutyatenyésztéssel, kutyatartással, valamint a kutya sétáltatásával kapcsolatos törvényerejű rendeletre, s egyúttal figyelmezteti őket azok betartására a város területén. A 282/2002 számú törvényben foglaltak szabályozzák a kutyatartás feltételeit. A 4/2000 számú kötelező érvényű városi rendelet a kutyát sétáltatót a kutyaürülék azonnali eltávolítására kötelezi. A szabálysértők 33,- eurós helyszíni bírsággal sújthatók. Közigazgatási eljárás esetén a bírság akár 165,- euró is lehet.
Honti Lapok
2011. február
A vasút megmentése elengedhetetlen Január második hetében nyilvánosságra kerültek a Vasúti Társaság Slovensko, r. t. takarékossági intézkedései keretén belül tervezett megszorítások az Ipolyság – Csata vonal és további 24 vonal személyforgalmának megszüntetésére. Az érintettek tájékoztatásáról a vasutas szakszervezet gondoskodott elküldve minden községbe a szükséges adatokat. A vasúttársaság ilyen módon szeretné a kevésbé kihasznált szárnyvonalakat megszüntetni, s ezzel veszteségeit csökkenteni. Azonban meg kell jegyezni, hogy a javasolt takarékossági intézkedésekkel nem oldódnának meg a nem gazdaságos vasúti közlekedés gondjai Szlovákiában. A „stratégiailag” fontos Ipoly menti vasútvonal esetleges elvesztése az emberek közt nyugtalanságot váltott ki. Felmerült a jogos kérdés, miért éppen minket érint ez? Hiszen az emberek ezeket a járatokat naponta használják, hogy eljussanak munkába, iskolába, orvoshoz, gyógyszertárba minden körülmények között. Az emberek nézete és akarata, valamint az intézmények tiltakozása petíció formájában került kifejezésre a következő tiltakozó tanács: Lőwy János – Ipolyság polgármestere, Stanislav Ličko- iskolaigazgató, Skladan Irén – Ipolybél polgármestere vezetése alatt. A szervezési munkába aktívan bekapcsolódtak Csata és Ipolyszakállos polgármesterei is. Alig egy hét leforgása alatt 3277 aláírás és 24 intézmény tiltakozó nyilatkozata gyűlt össze a tervezett vasútvonal megszüntetése ellen, melyért ezúton is köszönetet mondunk. A tiltakozást és a 142 petíciós ívet az SzK Kormányhivatalába, a Közlekedési, Építési és Fejlesztésügyi Minisztériumába, Figeľ miniszter úrnak és Kravec úrnak, a Vasúti Társaság Slovensko vezérigazgatójának juttatták el. A lakosok jogos kérelmei az állami szervek legmagasabb szintjén is meghallgatásra találtak. A Közlekedési, Építési és Fejlesztésügyi Minisztérium államtitkára szerint fokozott figyelmet kel szentelni a vasúti személyszállítás biztosításának az adott térségben. A közérdekű Ipoly mente tömegközlekedésének biztosításáról Radičová kormányelnök válaszlevelében ekképp nyilatkozott: „Rövid időn belül tárgyalásokra kerül sor a vasút revitalizációjáról a Közlekedési, Építési és Fejlesztésügyi Minisztériumban, amire meghívást kapnak a szakszervezetek, a megyei és helyi önkormányzatok képviselői is... Bízom benne, hogy a revitalizációs programban sikerül meghatározni és megoldani azokat a gondokat, melyekre a petícióban hívták fel a figyelmünket.“ Zachar Pál, a Városi Hivatal elöljárója
A hónap műtárgya A Honti Múzeum és Simonyi Lajos Galéria gyűjteményében régiónk szülöttjének, az egykori ipolysági diák Zábrády Károly festőművésznek egy pasztellrajza és három olajfestménye található. Ezek közül témájában is kapcsolódik vidékünkhöz a Honti szüret című olajfestmény (a keletkezés időpontja 1990, mérete 90x90 cm). E kép az alkotóra jellemző maszszív festékrétegekkel, markáns ecsetvonásokkal, telt, élénk színekkel készült. Plasztikus hatású. Megkapó módon közvetíti a vidék legszebb őszi napjainak hangulatát, a családi szüretek meghittségét. Pálinkás Tibor
13
Történelem
Gyógyszert nevezett el Hont megyéről Sztankay Aba Hetvenöt évvel ezelőtt, 1936. január 25-én hunyt el Debrecenben a 20. század első felének jeles gyógyszerésze, a debreceni egyetem magántanára, hermányi dr. Sztankay Aba. Halálának évfordulója jó alkalom arra, hogy emlékét felidézzük, nem csak a címben szereplő tettéért. Sztankay Aba 1868-ban született Verespatakon (ma: Rosia Montana, Románia) az ottani gyógyszerész fiaként – ezért tartja számon őt Péter H. Mária is „Az erdélyi gyógyszerészet magyar vonatkozásai” című 2002-ben Kolozsvárott kiadott könyvében. A Sztankay-család még Aba gyermekkorában az erdélyi kis bányavárosból az alsómagyarországi bányavárosok „fővárosába”, Selmecbányára költözött. Atyja példáját követve már a líceum IV. osztályának elvégzése után gyógyszerészgyakornok, majd kolozsvári és pesti tanulmányok után 1889-ben megszerzi a gyógyszerészi oklevelet is. Bécsi katonáskodása után az európai hírű vegyész Schenek István tanársegédje a selmecbányai Bányászati és Erdészeti Akadémia vegytani tanszékén. Itt szerzi meg a doktori címet is. Főnöke nyugdíjba vonulása után Sztankay is otthagyja az akadémiát és 1893-95 közt atyja gyógyszertárát vezeti. 1895-ben fontos fordulat áll be életében: feleségül veszi Zsilkay Lajos báti gyógyszerész lányát, és átveszi apósa gyógyszertárának vezetését is. Korszerűsíti azt, sőt 1898ban „vegykísérleti állomással és vegyészeti irodával” bővíti a patikát. Itt a báti „Salvator” patika laboratóriumában kísérletezi ki életművének mindmáig legmaradandóbb eredményét: a keratinált csersavas fehérjét. A csersavas fehérjét ez idő tájt kezdik használni bélfertőtlenítő, hasmenést gátló hatása miatt. Sztankay ismeri fel, hogy a hatékonyság fokozható, ha a csersav nem a gyomorban, hanem csak a belekben szabadul fel. Az általa kidolgozott technológiával egy sárgásbarna színű, szagtalan, íztelen port kap, melyet megyéje tiszteletére „Honthin”-nak nevez el. Az új gyógyszert a pesti Gyógyászat c. szaklap hasábjain mutatja be. 1909-ben a Magyar Gyógyszerkönyv III. kiadásában a Honthin már hivatalos gyógyszerként szerepel. A korabeli méltatók kiemelik, hogy a Honthin az egyetlen szer az új magyar gyógyszerkönyvben, melynek feltalálója élő magyar gyógyszerész. Sztankay további tudományos eredményeit, ill. szakirodalmi tevékenységét illetően utalunk a „Gondolatokból épült katedrális” c. kötetben 2001-ben megjelent tanulmányunkra. Most inkább Sztankay közéleti tevékenységére hívjuk fel a figyelmet. Első igazgatója volt az 1899ben megalakult báti hitelszövetkezetnek, jegyzője a báti kaszinónak. Szívén viselte megyéje fejlődését: Bakabányára agyag- s bőripari szakiskola, Selmecbányára gyufagyár felállítását javasolta a Honti Lapok hasábjain. Ugyancsak e lap hasábjain hívta fel a figyelmet a narkománia akkoriban terjedő Hont megyei formájára, a „kámformizmusra”. Sajnos 1913-ban Sztankay – ismeretlen okból – elköltözött megyénkből és Debrecenben telepedett le. Életműve s különösen az a tény, hogy tudományos eredményeit vidéki környezetben, báti patikájában érte el, még ma is tiszteletet érdemel. dr. Kiss László
Honti Lapok
2011. február
14
fent megígérik, hogy tenni fognak végre valamit, de a következő esetnél megint a pénzhiányra hivatkoznak majd. „Szerencséjükre” mindig akad más ügy, amellyel el tudják vonni a figyelmet az aktuálisról. Legújabban ez a magyar sajtótörvény. Nem védeni akarom, mivel nem is olvastam, de nem hiszem, hogy a mi számunkra ez lenne a legégetőbb probléma. Sokaknak azonban, úgy látszik, nagyon is kapóra jön. Az már senkinek sem jut eszébe, hogy Ficoék – nem is annyira régen – valami hasonlót próbáltak nyélbe ütni? Az ő tervezetükön is morgolódtak Európa-szerte annak idején. A szólásszabadság vagy esetleg a vélemény-nyilvánítás szabadsága mégis sok esetben bánt néhány „széplelkű” embert még ma is. Az ilyenek számára viszont sosem a demokrácia elvei voltak és lesznek fontosak. Még a valóság sem. Annál is inkább, mert a valóság néha keserű is tud lenni. Attól, hogy nem akarunk róla tudomást szerezni, az még létezik. A gyógyszert nem azért veszi be az ember, mert élvezi, hanem azért, hogy megszüntesse a betegségét. Nem bízhatunk mindent az immunitásunkra, ellentétben néhány politikusunkkal. Számukra az immunitás maga az élet. Akár mások élete árán is.
Normális? Már javában koptatjuk az új esztendőt, amelytől méltán vártunk el többet, mint a tavalyitól. Már ami a nyugalmunkat, lelki békénket és a reményeinket illeti. Ennek ellenére már a legelején sem úgy alakul, ahogy szerettük volna. Megkaptuk a felemelt járuléki adót, már előre felhívták figyelmünket a várható áremelésekre, s minden olyanra, ami állítólag a mi „érdekünket” fogja szolgálni, pedig Isten a tanúnk, egy kicsit sem áll a mi érdekünkben az egész. Való igaz, hogy a tavalyi évet megsínylette a mezőgazdaság, de megsínylette azt a polgár is, aki számára viszont az áremelés abszolúte nem jelent kárpótlást vagy kompenzációt. Míg a gazdálkodókat (ha részben is) kárpótolja az állam a belvíz okozta károk miatt, a magánemberrel ugyanezért a biztosítók még csak szóba sem állnak. Legyen bár kertje (sok esetben az egyetlen megélhetési forrása) hónapok óta víz alatt. Ha aztán – ne adj´ Isten – megrepedeznek még a háza falai is, azon nyomban lakhatatlanná nyilvánítják és a tulajdonos saját költségére lebontatják. A „hogyantovábbon” meg törje a fejét a polgár, mert volt olyan hülye és beengedte a vizet a telkére. Az árvízvédelmi szakemberek pedig majd új-
Belányi Gyula
Köszöntő Szívünk teljes szeretetével köszöntjük február 2-án 4. születésnapján
Kovácsik Nenszikét, valamint a 15. születésnapját ünneplő
Kovácsik Tamást Ipolyvisken. Kívánjuk a jóból a legjobbat, szeretetből tengernyit!
Receptajánló Könyvespolcomon jónéhány szakácskönyv sorakozik, némi túlzással azt is állíthatnám, hogy gyűjtöm őket. Mindenesetre szívesen lapozgatok bennük, szinte mindegyikben találtam ízlésemnek megfelelő receptet, mint pl. Magyar Elek: Az ínyesmester szakácskönyvében (Minerva, 1986, Budapest) leírt farsangi „szalagos”’ fánkjot, mely a gyakorlatban is nagyon jól bevált, érdemes kipróbálni. Farsangi fánk: 50 dkg (néhány óráig meleg helyen tartott) rétesliszthez 6 tojássárgáját, 6 dkg olvasztott vajat, 5 dkg porcukrot, 4 dl tejet, 1 evőkanál rumot, 2 dkg, cukros, langyos tejben megkelesztett élesztőt és csipetnyi sót teszünk. Fakanállal jól kidolgozzuk, aztán lábassal letakarva 35-40 percig pihentetjük, míg jól megkel. Ekkor lisztes deszkán hüvelykujj vastagságúra nyújtjuk, fánkszaggatóval kiszaggatjuk, letakarva újra kelni hagyjuk, míg kb. a duplájára dagad. Utána erősen forrásban levő, de nem füstölgő zsiradékban kisütjük. Először fedő alatt sütjük, míg az egyik oldala megpirul, így képződik rajta az ún. „szalag”. Azután megforgatjuk a fánkokat és fedő nélkül pirosra sütjük a másik oldalukat is. Ne tegyünk egyszerre sok fánkot az edénybe, mert nagyon megnőnek. Sok olajjal (zsírral) dolgozzunk, legalább 3-4 ujjnyi legyen, hogy a tészta úszhasson. Lyukas kanállal kiszedve először konyhai törlőpapírra rakjuk, majd tálra halmozva porcukorral megszórjuk és felmelegített, esetleg kissé hígított sárgabarack– vagy ribizlilekvárral tálaljuk. A tészta érzékeny a hidegre, vigyázzunk, hogy a kelesztés és készítés alatt „meg ne fázzék”! bszm *** Finom csokoládés kalács Tészta: 5 tojás, 1 csésze kristálycukor, 1 csésze félgrízesliszt, 1 csésze Granko, 1 csésze étolaj, 1 csomag sütőpor Öntet: 2,5 dl édes tejszín, 20 dkg főzőcsokoládé Meglocsoláshoz: fél csésze megédesített Nescafé, dzsem a megkenéshez Elkészítés: Az egész tojásokat a kristálycukorral egy tálban jól kikeverjük, hozzáadjuk a sütőporral vegyített grízeslisztet, a Grankot és az olajat. Összekeverjük, tepsire öntjük és előmelegített sütőben 180 fokon 35-40 percig sütjük. A kész kalácsot még forrón meglocsoljuk a kávéval és megkenjük a dzsemmel. A tejszínben (főzőtejszín is lehet) teljesen felolvasztjuk a csokoládét, majd a már kihűlt tésztára kenjük. A kalácsot hűvös helyen 8-10 órát pihentetjük. Négyzetekre szeleteljük és tejszínhabbal díszítve tálaljuk. Ez a sütemény nem szárad ki, lédús marad, a csokoládéöntet sem töredezik meg rajta, az ízek összhangja pedig csodálatos. bazalka (ford.: bszm)
Unokatestvéreitek: Ivetka, Gabika és az egész Smiknya család
Eladó Szülinapra Február 7-én ünnepli 24. születésnapját
emeletes családi ház a Rózsa utcában. A földszint műhelynek felhasználható. Jelenleg kerámiaműhelyként üzemel. Ár megegyezés szerint. Info: 0903711795
Smiknya Ivetka Ipolyviskről. E szép ünnep alkalmából a következő verssel szeretnénk köszönteni: Újabb év van már mögöttünk, vannak nem bevált álmaink. Volt, ami sikerült, volt, ami nem, de a következő évben, reméljük, hogy beválnak az elmaradt álmaid. Anyuka, apuka, öcsikéd – Gabko, mama, Árpi és Marián bacsi a családjával
Értesítés Felkérünk mindenkit, aki írását szeretné megjelentetni a Honti Lapok hasábjain, hogy az anyagot legkésőbb a folyó hó 25. napjáig küldje el elektronikus formában. E-mail:
[email protected] A szerkesztőség
Honti Lapok
15
2011. február
Ismét a fellendülés útján Egeg község labdarúgása Egeg kisközség labdarúgói már 1934-től kergetik a bőrlabdát, és az azóta eltelt időszak alatt – a háborús évek kivételével – mindig ütőképes labdarúgócsapattal rendelkeztek a felnőtt és ifjúsági szakosztályok. Az egykori Irtáson, a Csadal patak partján volt a sportpálya 1958-ig, ahol több száz barátságos és kupamérkőzést bonyolítottak le. Az évek során immár harmadik helyen kapott helyet az egegi sportpálya a Selmece patak partján, közel a gyűgyi gyógyfürdőhöz. Az egegiek büszkék a gyepszőnyegre, szívesen járnak ide a téli hónapokban edzésekre és mérkőzésekre a gyűgyi labdarúgók is, akiknek ifjúsági, diák- és felnőtt csapatai a Zólyomi járás I. osztályában szerepeltek a hatvanas évektől kezdve. Az egegi labdarúgók jóvoltából rakták le a Slovan Dudince sportklub alapjait, hiszen itt kezdtek focizni a legkiválóbb egegi labdarúgók: Píri Lajos, Píri József, Hudec László, Dolenszky János
és mások. A gyűgyi gyógyfürdő által támogatott Slovan Dudince labdarúgói már a IV. ligában is szerepeltek, és azóta irigylésre méltó sportlétesítményt építettek. Az ötvenes években a gyógyfürdő sportolói, pl. Troppa László, Penička János, Maťo Pavel és mások segítséget nyújtottak Egegnek. Nélkülük aligha érhettek volna el Egegen oly kiváló eredményeket, mint a felszabadulás után 1960-ig. Olyan kiváló focistákat említhetünk meg ebben az időszakban Egegen, mint Bukta János, Gál János, Tóth Gyula gólzsák, Marček Ignác, Murin Gyula, Danis Ferenc mérnök, Murin Béla, Grác Ernő, Kliment László, Uhrin Ferenc, Balázs József, Holko Ferenc, Pénzes Lajos, Kunstár Gyula, Kunstár János, Bencsok Károly, Gégöl László, Szomszi Tibor, Debnár Viliam és Rudolf, Pavlík Lajos, Csomó László, akik sok örömet szereztek a labdarúgás szerelmeseinek. Külön említést érdemelnek az 1956-
A téli Zumba-party mindenkit felmelegített... Mintegy 80 résztvevővel zajlott 2011. január 15-én az immár második ipolysági Zumba-party. A kitűnő zumba-oktatók – az ipolysági Katka Šomlová, a hrussói Erika Miháliková, a lévai Erika Murajdová és a közkedvelt pozsonyi Ivko Biernat – irányítása mellett három órát hódolhattunk a jókedvnek és a tüzes ritmusokra épített mozgás örömének. A frissítőkön kívül mindenkinek jutott egy szelet a fantasztikus „zumbatortából”, sőt a tombola sorsolásakor némelyekre a szerencse is rámosolygott. Minden résztvevő kapott egy apró ajándékot, az érdeklődők pedig eredeti zumbaöltözéket vásárolhattak a zumbashopban. Köszönjük, Katka, a nagyszerű rendezvényt ... májusban várjuk a következőt! Az elégedett zumbázók Köszönet minden szponzornak a Téli Zumba-party támogatásáért, valamint a résztvevőknek a remek hangulatért. Katarína Šomlová, zumba-oktató
1957-ben ifjúsági járási bajnokságot nyert csapat játékosai, akiknek neve olvasható a községi krónikában is, hiszen olyan ellenfeleket előztek meg, mint Ipolynyék, Nagytúr, Palást, Deménd, Ipolyság „B”, Ipolyvisk ifjúsági csapatai voltak. Ez volt a régmúlt. A hatvanas évektől több évtizednek kellett eltelnie, míg Egeg község labdarúgása a fellendülés útjára lépett. Felyo Péter edző és a legjobb csatár 2007 januárjában vette át a csapat irányítását, az egyesület elnöki tisztét is ő tölti be. Munkájában Dolenszky Péter csapatvezető és id. Velebny János klubelnök segíti. Felyo Péter gazdag tapasztalatokat szerzett a Slovan Dudince csapatában, ahol már a IV. ligában is játszott. Ezt követően Szalatnyán és Felsőszemeréden jeleskedett. A jelenleg 31 éves edző és aktív játékos, sikeres vállalkozó és községi tisztviselő példásan együttműködik Kis György polgármesterrel, aki minden tekintetben támogatja a focicsapatot Marcsek Lajos mérnök és Píri István vállalkozókkal együtt. Az egegi labdarúgók hosszú éveken át sereghajtók voltak, a III. osztály legalsó lépcsőfokát foglalták el. Természetesen sok állandó szurkolót veszítettek el, de 2010 nyarától – mintegy varázsütésre – szinte minden héten javultak az eredmények, és novemberre a 15 csapat közül a tisztes 6. helyet foglalták el. A szurkolók, látva a játékosok eredményességét, ismét nagyobb létszámban látogatják a hazai mérkőzéseket, és ez biztató jel a jövőre nézve. Felyo Péter ott jártamkor örömmel újságolta, hogy új szelek fújnak Egegen, mert az előttük álló öt csapatot hazai környezetben fogadják a tavaszi fordulókban, és ezért már január második felében megkezdik az edzéseket. Ha nem sikerül feljutni 2011-ben a II. osztályba, akkor 2012-ben már reálisabb lesz a feljutás. A csapat jelenleg téli alapozáson vesz részt. Az egegi sportbarátok 427,- €-t gyűjtöttek össze kedvenc csapatuknak, ezen a pénzen gyönyörű dreszszeket és melegítőket vásároltak a játékosoknak. Kiváló kapcsolatot tartanak fenn Hrussó, Ipolyfödémes és Felsőszemeréd sportegyesületeivel. A focisták többsége egegi, sokan
azonban minden vasárnap Pozsonyból, Léváról vagy Nagyodról utaznak haza. Vendégszereplésen játszanak még Bori, Gyerk, Ipolyfödémes, Felsőszemeréd és Hontteszér községekből. A tél folyamán kilátásban van Terény közeli kisközségből is szerezni erősítést. A novemberi választások után a polgármesteri székbe ismét Kis György került, aki a választási program keretében első helyre a sporttelep megépítését helyezte, amely stadiont, öltözőket, kézilabda-, kosárlabda- és edzőpályát, valamint szabadtéri színpadot foglalna magába. A sporttelep a park közelében épül majd, közel Királyfiához. A projekteket már kidolgozták, már csak az Európai Unió bólintására van szükség, és azonnal megkezdődhetnek a munkálatok. „A jelenlegi sportpályát nem semmisítjük meg, kedvezőtlen időjárás esetén és a téli időszakban edzések céljából az egegi és a gyűgyi labdarúgók vehetik majd birtokukba” –mondta Felyo Péter, majd felsorolta azokat a játékosokat, akik az őszi idényben oly sokat tettek az egegi labdarúgás fellendítése érdekében, és akik bizakodva várják a közelgő márciusi bajnoki rajtot: Vladimír Holláň, Csernyánszky László, Berkula Mihály – legeredményesebb góllövők, Berkula Tibor, Greguš Pavol, Horváth Sztanyiszlav, Csala József, a 43 éves középhátvéd, Janočko Peter, Lupták Péter – a legproduktívabb játékos, Nagy Péter, Tuhársky Martin, Veky Dávid, Tajboš Patrik, Berky Sándor, Kaskötő Marek, Bukta Marcel, Lőrincz Tamás, Tuhársky Rasztyiszlav, Stehlík Martin és a játékos-edző, Felyo Péter. Kiegészítésképpen örömmel újságolhatom, hogy Kis György polgármester a lehetőségekhez mérten a helyi költségvetésből is biztosított anyagi támogatást a focicsapatnak, a múlt évben korszerű STIGA svéd fűnyírógépet vásárolt a sportolóknak. Minden hazai mérkőzésen ott van és buzdítja kedvenc játékosait. Szerinte a sportszervezet a községben a legaktívabb tömegszervezet, amely a közeljövőben ismét hallat majd magáról a környéken. Köszönöm a beszélgetést! Belányi János
Honti Lapok
2011. február
16
X. asztalitenisz-bajnokság Igaz, hogy ebben az évben már tizedik alkalommal rendeztük meg a nagytúri kultúrház falai között a hagyományos asztalitenisz-bajnokságot, de ez senkit sem tántorított el jelentkezési kedvétől. Egy héttel a verseny előtt az öt felállított asztal folyamatosan foglalt volt, a versenyzők naponta az esti órákig gyakoroltak, hogy szombatra jó formában legyenek és győzzenek. A verseny reggel 9:00 órakor vette kezdetét, mégpedig négy
lejátszódtak az utolsó, mindent eldöntő mérkőzések, és az idei asztalitenisz-bajnokság Nagytúron a következő végeredménynyel zárult: gyermekek: 1. – Mintál Zoltán, Felsőtúr, 2. – Pál Bence, Nagytúr, 3. – Nagy Erik, Felsőtúr, felnőttek: 1. – Kürthy Attila, Deménd, 2. – Fógel Péter, Nagytúr, 3. – Kürthy Péter, Deménd, szeniorok: 1. – Pál Róbert, Nagytúr, 2. – Kašík László, Nagytúr, 3. – Mintál Zoltán, Felsőtúr,
kategóriában: gyermekek 15 éves korig, felnőttek 18 és 40 év közt, szeniorok 40 év felett és nők korhatár nélkül. A verseny bírája, Ing. Šaliga József nem győzte feljegyezni az eredményeket. Ahogy múlt az idő, úgy csökkent a mérkőzések száma és emelkedett az eredmények listája. Az esti órákra már
nők: 1.– Halaj Anett, Nagytúr, 2. – Oroszlány Lucia, Nagytúr, 3. – Ing. Jaďuď Mária, Nagytúr. Gratulálunk a nyerteseknek, a támogatóknak pedig – Cibulya László, Jaďuď Ondrej, Jasenský Ivan és Antus Tamás – köszönjük a szép és értékes díjakat. Jámbor Mónika, Nagytúr
„Pingpong-parádé” Ipolyságon Az Ipolysági Gimnázium még múlt év decemberében megrendezte a középiskolák asztalitenisz-versenyének körzeti fordulóját. A szervező iskola és a Magyar Tannyelvű Gimnázium a továbbjutók közé került. A Lévai járás iskoláinak bajnokságát az ipolysági T-18 tornateremben rendezték meg 2011. 1. 11-én. A versenyt Szlovákia Oktatási, Tudományos, Kulturá-
lis és Sport Minisztériuma, valamint az Iskolai Sport Szlovákiai Egyesülete hirdette meg. Az Ipolysági Gimnáziumot a Nyitrai KSE megbízásából érte a megtiszteltetés, hogy a verseny házigazdája lehetett. A résztvevőket és a vendégeket az iskola igazgatónője, PhDr. Tatiana Wenclová üdvözölte, aki egyúttal hivatalosan is megnyitotta a versenyt.
A rendezvény zavartalan és sportszerű lebonyolításáért a fő döntőbírót, ifj. Gáspár Lászlót is köszönet illeti. A nyolc versenyző csapatot sorsolással két csoportba osztották, ahol mindenki mindenkivel összemérte az erejét. Utána a második helyezettek mérkőztek a harmadik helyért, a győztesek pedig a döntőben találkoztak. Az érmekért vívott harcban, természetesen, nem mindenki vehetett részt, így a lévai Magyar Tannyelvű Egyházi Gimnázium, a lévai Kereskedelmi Akadémia, az Ipolysági Magyar Tannyelvű Gimnázium és a lévai Pedagógiai és Szociális Akadémia csupán a részvételt könyvelhették el.
A harmadik helyezésért vívott küzdelemben a lévai Andrej Vrábel Gimnázium sportolói szoros küzdelemben megverték a lévai Szent Vincent de Paul Gimnázium csapatát. A döntőben a hazai pinpongozók viszonylag könnyen legyőzték a lévai Ipari Szakközépiskola válogatottját, így ők képviselhetik járásunkat a középiskolák asztalitenisz-bajnokságának kerületi versenyein, melyeket majd a nyitrai Sportgimnázium rendez meg. Szurkoljunk fiainknak, Kanta Miloslavnak, Gáspár Máténak, Kürthy Attilának és Srna Dávidnak, hogy februárban a lehető legjobb helyezést érjék el! Mgr. Szikora Gábor
Asztaliteniszezők új generációja Az Ipolysági Gimnázium fiatalabb diákjai elődeik nyomdokaiba lépve bekerültek az alapiskolások és nyolcosztályos gimnáziumok diákjainak járási asztalitenisz-bajnokságába. A fiúk járási bajnokságának versenyeit 2011. január 19-én a Rybník nad Hronom-i Alapiskola és Óvoda tornatermében rendezték meg. Sportolóink hat csapat versenyében harcolták ki a döntőbe jutást, sajnos a hazaiakkal folytatott drámai küzdelemben alulmaradva elvesztették az első helyezés esélyét. Csapatunk a következő felállításban versenyzett: D. Belica, B. Páterek és Z. Mintál. A lányok csapata V. Békesiová, L. Jarošíková és A. Benická összeállításban 2011. január 25-én vett részt a lévai Szaratov utcai alapiskolában megrendezett járási asztalitenisz-bajnokságon. A hat küzdő csapat közül megszerezték a csodálatos első helyet, így ők képviselik majd iskolánkat a nyitrai kerületi bajnokságon. Legjobb játékosunk, N. Gáspárová betegség miatt nem vehetett részt a járási fordulón, de Nyitrán ismét erősíti a csapatot. Reméljük, hogy a lányok a nagyobb konkurencia ellenére is helytállnak majd. Mgr. Szikora Gábor
A Hont-Ipoly menti régió havilapja. Megbízott felelős szerkesztő: Bendíkné Szabó Márta. Szerkesztőbizottság: Bendíkné Szabó Márta, Mgr. Matyis Edit, Bendík Béla, Mgr. Tóth Tibor. Tördelőszerkesztő: Menyhár Andrea. Tel.: 036/741 10 54, www.sahy.sk, e-mail:
[email protected]. Kiadó: Ipolyság város önkormányzata, Fő tér 1., 936 01 Ipolyság. A szerkesztőség álláspontja nem mindenben azonos az újságban közöltekkel. A kéziratok szerkesztésének, esetleges rövidítésének jogát fenntartjuk. A hirdetések tartalmáért és nyelvhelyességéért felelősséget nem vállalunk. Nyilvántartási szám: EV3811/09. Nyomtatás: RunnerMedia, Balassagyarmat.
Honti Lapok
