Honti Lapok. Csak közös erőfeszítések árán lehetünk sikeresek. A TARTALOMBÓL: Tisztelt polgártársak! Mennyit fizetünk a hőszolgáltatásért

www.sahy.sk

Ipolyság

Honti Lapok XIX. évf.

2011. január

1. szám

Csak közös erőfeszítések árán lehetünk sikeresek Tisztelt polgártársak!

Bevezetésképpen engedjék meg, hogy ismételten megköszönjem a helyhatósági választásokon irántam tanúsított bizalmukat. Biztos vagyok benne, hogy a képviselő-testület tagjaival együtt ezt a bizalmat állandó ösztönző erőnek érezzük majd a városfejlesztést szolgáló, felelősségteljes döntések meghozatalánál. Fontosnak tartom, hogy ez ünnepi alkalommal az önkormányzat minden képviselőjének és a város vezetésének megköszönjem az előző választási időszak alatt a köz érdekében végzett áldozatos munkáját. Mindannyian tisztában vagyunk vele, hogy a jelenlegi nehéz időszakban az önkormányzati tevékenységet is befolyásolják a szerény anyagi körülmények. A polgármesterjelöltek és a politikai pártok, mozgalmak választási programjai szintén a kőkemény realitások figyelembevételével készültek. A választások immár mögöttünk vannak, az önkormányzatnak teljesítenie kell küldetését – dolgozni a város közösségének érdekében. Meggyőződésem, hogy az önkormányzat 2011-es januári első ülésén a városi költségvetés anyagi forrásainak fel-

mérése kell hogy legyen a fő cél, valamint egy reális gazdasági terv és városfejlesztési program jóváhagyása. Ez a hozzáállás egyúttal annak az alapelvnek a megértését is jelenti, miszerint az önkormányzat tevékenysége a közös felelősségvállalás és a város javát szolgáló polgári kezdeményezés szellemében folyjon. Bár a képviselő politikai hovatartozása felségjog, az önkormányzatiság felségjoga még erősebb gyökerekkel bír. Hiszem, hogy a képviselők többsége e tekintetben osztja a véleményemet. A város égető problémáinak

rét javaslatokat dolgozhassanak ki, és a városi hivatal szakosztályaitól nyert adatok, információk alapján értékelhessék az adott szituációt. Az önkormányzatiság elvének elmélyítése érdekében Tesmag és Pereszlény városrészekben önkormányzati bizottságokat alakítunk. Elvárnánk, hogy tevékenységük kapcsán a városrészek lakossága nagyobb mértékben vegyen majd részt a közigazgatásban. A város polgármestereként meggyőződésem, hogy minden képviselő tisztában van a ténynyel, miszerint nemzetiségileg vegyes közösség vagyunk. A

foto: MA megoldását szolgáló koncepciók kialakításánál az önkormányzatnak a rendelkezésre álló, megalapozott tudással bíró szakemberek ismereteire kell támaszkodnia. Szükséges tehát, hogy a lehető legrövidebb időn belül az önkormányzati szakbizottságokat a civil szférából kiemelt szakemberekkel egészítsük ki. A megbízott alpolgármesterrel és a hivatalvezetővel együtt minden segítséget megadunk a szakbizottságok folyamatos működéséhez, hogy azok konk-

tolerancia és a másság tiszteletben tartásának elve kell hogy vezessen mindannyiunkat a kulturális élet és a művelődés terén, valamint a békés együttélés mindennapi kérdéseiben. A városi önkormányzat alapvető kötelességének tekintem, hogy a Hont-Ipoly régió községeivel a jövőben is ápoljuk a korrekt és közvetlen kapcsolatokat. Tudatosítanunk kell a tényt, hogy egymás nélkül erőtlenek vagyunk a közös cél eléréséhez – a régió megújításához és az Ipolyságot

Ára: 0,40,- € A TARTALOMBÓL: Mennyit fizetünk a hőszolgáltatásért 3. old. Az önkormányzat alakuló üléséről... 4. old. Ismét divat az olvasás 5. old. Karácsonyi Kézmelengető 6-8. old. 121 éves a százdi önkéntes tűzoltóság 15. old. megillető pozíció visszaszerzéséhez. A jövőben is igyekszünk majd partnerkapcsolatot teremteni mind szlovákiai, mind a határokon túli városokkal. Az Európai Unióba történt belépéssel minden polgár számára az önmegvalósítás és érvényesülés új távlata, a Hont-Ipoly régió számára pedig új lehetőségek sora nyílt meg. Számos a tennivalónk: némely feladat befejezésre vár, sok mást elő kell készíteni. Meggyőződésem, hogy közös erőfeszítéssel valamennyi, a választási programban kitűzött célt sikerül elérnünk. Kívánom, hogy ez a választási időszak ne csak a polgármester és a képviselők számára legyen sikeres, hanem elsősorban a város lakossága, valamint a régió szempontjából legyen hasznos. Kívánom, hogy városunk és az egész régió a fejlett Európa elválaszthatatlan részeként váljon modern, gazdaságilag fejlődő közösséggé. E nemes feladatok megvalósításához kívánok mindenkinek erőt, egészséget, békés, boldog családi életet és sok sikert az elkövetkező új esztendőben. Lőwy János, Ipolyság polgármestere

2011. január

2

Adventi hangverseny 2010

A már hagyományos adventi koncertre 2010. december 11-én került sor. A zsúfolásig megtelt római katolikus templomban Mahulányi József esperes-plébános, püsköki helynök nyitotta meg a hangversenyt, majd a konferáló N.Tóth Anikó köszöntötte a közönséget. Elmondta, hogy kevés kisváros büszkélkedhet annyi énekkarral, mint Ipolyság. Elsőként az iskolai kórusok léptek fel. A Fegyverneki Ferenc Közös Igazgatású Katolikus Iskola Magnificat gyermekkara – Wollent Andrea vezényletével – gregorián in-

troitusszal kezdett, majd XVII. századi népénekkel és több nyelvű Taizé-énekkel folytatta a műsort. Az egyházi iskola gyermekkarának műsora afrikai szakrális zenével (Siyahamba) zárult. Szólót énekelt Szikora Barbara és Klukon Krisztián, gitáron Turczi Ákos, Klukon Krisztián és Mokso Zsolt, orgonán Zsilka Alan és Mokso Zsolt kísért, Kanta Róbert egyetemista hegedült, furulyán közreműködött Balázs Szabina, a zeneiskola pedagógusa. Ezután a legfiatalabb kórus, az Ipolysági Művészeti Alapiskola vegyeskara követ-

kezett. Valóban ifjú a kórus, egyrészt az énekesek és a karnagy életkorát tekintve, másrészt csupán két éve működik. Előadásukban egy kánon és két karácsonyi dal csendült fel. A kórust Balázs Szabina vezényelte. Szólót Farkas Viktória énekelt, hegedűn Majer Gyöngyike, zongorán Kanta Gábor, furulyán Oszoli Zsófia működött közre. A legidősebb énekkar, a 2011-ben 20. életévébe lépő Ipolysági Magyar Tanítási Nyelvű Gimnázium vegyeskara előadásában Guccini Ave Mariája, karácsonyi népdalok, valamint két pásztordal hangzott el Béres Gábor vezényletével. Szólót énekelt Pál Veronika diák, aki egy számot vezényelt is, fuvolán Hedviga Makovínyiová, zongorán Viera Rédliová játszott. A ritmushangszereket Szabó Kinga és Annus Péter szólaltatta meg. A hangverseny legkisebb létszámú kórusa, a budapesti Ubibene Énekegyüttes nem először szerepelt városunkban, s mivel Jámbor Dorottya személyében ipolysági tagja is van, akár tiszteletbeli ipolysági kórusnak is tekinthető. Egy Bárdos Lajos-művet, gospelt, valamint karácsonyi dalokat adtak elő. Vezényelt Tömöl

Honti Lapok Gabriella, szólót énekelt Jámbor Dorottya. A legkisebb után a legnépesebb kórus következett. A Musica Aurea Énekegyüttes az elmúlt évben számos fellépést tudhat maga mögött. A sok felkérés teljesítése mellett igyekezett időt szakítani egy nagyobb lélegzetvételű mű elsajátítására is, mégpedig Joseph Haydn 14 hangszeres miséjének egyikére, az 1750-ben komponált Missa brevis in F, más néven a Jugendmessére, vagyis az Ifjúsági misére. Ez a csodálatos mű csendült fel a vegyeskar előadásában. Vezényelt Tömöl Gabriella, szólót énekelt Michňa Angéla és Balázs Szabina. A kamarazenekar tagjai pedig Viera Rédliová, Rédli János, valamint ifj.Szőllősy Sándor voltak. A 2010-es adventi hangversenyt az egyesített kórus előadásában és Greg Scheer feldolgozásában az Isten népe című mű zárta A majd kétórás koncert végén Lőwy János, városunk újonnan megválasztott polgármestere mondott köszönetet a kórusoknak, és egy-egy virágcsokrot adott át a karnagyoknak, majd kellemes karácsonyt és boldog új évet kívánt mindenkinek. Az adventi hangverseny lélekemelő hangulatát csak fokozta a kinti gyönyörű téli idő. Tóth Tibor

Adventi találkozó a Nyugdíjasklubban Advent – az év legmeghittebb időszaka, a karácsonyi ünnepekre való ráhangolódás, az egész emberiség, a kereszténység és a család ünnepe. Ebben a szép időszakban, december 19-én összejövetelen vett részt a nyugdíjasklub bő tagsága, melyen tiszteletét tette városunk polgármestere, Lőwy János mérnök is, aki mindenkinek békés ünnepeket és boldog új évet kívánt. A műsorral gazdagított találkozón fellépett az „Őszi napsugár” énekcsoport. A Fegyverneki Ferenc Közös Igazgatású Katlikus Iskola és a Pongrácz Lajos Alapiskola diákjai Betlehemi játékkal tették hangulatosabbá ünnepi délutánunkat. A Betlehemi játékot betanította Bendík Márta, szintetizátoron kísérte Bendík Béla – a Honti Múzeum munkatársai –, akiknek közreműködését nagyra értékeljük és ezúton is köszönjük. „Ajándékozz, akkor téged is megajándékoznak!” – e jelszó szellemében folytatódott az egymást megaján-dékozó tagok ünnepe. Elismerést és ajándékot kapott a már említett „Őszi napsugár” énekcsoport és a „Borostyán” tornacsapat. Miben rejlik a karácsonyi titok? Csupán bennünk. – Hogy figyeljünk jobban egymásra. – Hogy tudjunk tiszta szívvel adni és kapni. – Hogy tudjunk felejteni és megemlékezni.

– Hogy tudjunk a rászorultakon segíteni. – Hogy találjunk időt másokat meghallgatására, és legyen hozzá elég türelmünk. – Hogy legyen erőnk álmainkat valóra váltani. Köszönjük a szép délutánt támogatóinknak, akik anyagi hozzájárulásukkal emelték az összejövetel színvonalát: Lőwy János mérnök, Krocsány Edit, Orchidea cukrászda – Suchetka Valéria, Litera könyvesbolt – Lendvay Erika, COOP Jednota élelmiszerüzlet – Magyar Ilona, Mezőgazdasági Szaküzlet – Balík Árpád, Sleziak Pékség – Júlia Sleziaková, Star Trade Papper és a Nyugdíjasklub vezetősége és aktív tagjai. Čerba Mária

Honti Lapok

2011. január

AKTUÁLIS – Mennyit fizetünk a hőszolgáltatásért? Felröppentek hírek arról, hogy emelkedett a hő ára. Ez – sajnos – igaz! Emelkedett a kőolaj ára, ebből következik a gáz árának emelkedése, majd mindez magával hozza a hődíjemelést. Néhány számmal fogom terhelni a kedves olvasót, ígérem, érthető lesz. 2009-től új mértékegységet használunk, az Eur/kWh-t. A két mértékegység közti arány: 1 Eur/kWh = 8368,333 Sk/Gj. Az átláthatóság kedvéért használjuk a régi mértékegységet, az Sk/Gj-t. Előrebocsátom, hogy kizárólag a lakossági hő árával fogok az alábbiakban foglalkozni. 2008-ban a hő átlagos ára 750 Sk/Gj volt, forgalmi adóval (DPH ) együtt. 2009-ben a hő ára 698 Sk/Gj – a kőolaj ára ebben az évben a gazdasági visszaesés miatt alacsony volt, ez kihatott a gáz, ill. a hő árára is. 2010-ben a hő ára 674 Sk/Gj – szintén a kőolajár és az árszabályozás hatására csökkent. 2011-ben a hő ára 716 Sk/Gj – sajnos, a kőolaj ára nagyon magabiztos emelkedést mutat, így az árszabályozási hivatal minden erőfeszítése ellenére sem tudta megakadályozni a gáz árának emelését. Hangsúlyozom, Ipolyság és a hasonló nagyságú távhőszolgáltatók esetében 10 %-ot jelent, mivel az állandó /Fix/ költségek nem emelkedtek, ebből keletkezett a mintegy 6 %-os hőáremelés a tavalyi évhez viszonyítva. Tehát röviden összefoglalva: 2008 .…750 Sk/Gj (0,0896 Eur/kWh) 2009…. 698 Sk/Gj (0,0834 Eur/kWh) 2010…. 674 Sk/Gj (0,0806 Eur/kWh) 2011…. 716 Sk/Gj (0,0856 Eur/kWh) Az árak tartalmazzák az áfát (DPH). Kedves olvasó, az alábbiakban bemutatom – a teljesség igénye nélkül – néhány város hőszolgáltatójának összehasonlítását (2010), a legkisebb sorszám a legalacsonyabb hőárat képviseli, majd növekvő sorrendben növekszik az ár. A lista nem teljes, de jelzésértékű. 1. Stropkov, 2. Galanta, 3. Vrútky, 4. Poprad, 5. Bardejov, 6. Kráľovský Chlmec, 7. Sečovce, 8. Levice, 9. Michalovce, 10. Dubnica nad Váhom, 11. Senec, 12. Medzilaborce, 13. Lučenec, 14. Bánovce n. Bebr., 15. Žarnovica, 16. ŠAHY, 17. BRATISLAVSKÁ TEP., 18. Trebišov, 19. Šamorín, 20. Nové Zámky, 21. Šaľa MENERT, 22. Trstená, 23. Vráble, 24. Poltár, 25. Rimavská Sobota, 26. Piešťany, 27. Tlmače, 28. Šaľa, MeT, 29. Námestovo, 30. Brezno, 31. Myjava, 32. Kolárovo, 33. Štúrovo, 34. Veľký Krtíš, 35. Liptovský Hrádok, 36. Komárno, 37. Krupina, 38. Šurany, 39. Detva, 40. Tornaľa, 41. SVIT, 42. Banská Bystrica, 43. Želiezovce, 44. Žiar nad Hronom Pl. Ipolyság és Poprád közt kevesebb mint 5 % a különbség. Természetesen cégünk feladata, hogy minél feljebb kerüljünk ezen a listán és lakosainknak aránylag olcsó hőszolgáltatást biztosítsunk. Orbán Dezső Energo-Bytos kft., ügyvezető

3

Ipolysági újszülöttek nov. 26. – Németh Daniel, nov. 26. – Dudáš Július, nov. 26. Petrášová Vanesa, dec. 3. – Molnárová Viktória, dec. 29. – Mrázová Zuzana

Elhunytak dec. 3. – Kovácsová Helena (82 éves); dec. 4. – Kádasiová Alžbeta (96 éves); dec. 5. – Kováč Vojtech (80 éves); dec. 7. – Szalaiová Mária (91 éves); dec. 15. – Róková Alžbeta (67 éves); dec. 17. – Vanko Dušan (69 éves); dec. 20. – Diósy Jozef (86 éves); dec. 21. – Bémová Mária (81 éves); dec. 23. – Valentová Emília (61 éves)

Köszönetnyilvánítás Köszönetünket fejezzük ki mindazoknak, akik 2010. nov. 13-án elkísérték utolsó földi útjára a 70 éves korában elhunyt Régi Dezsőt (Deménd), szerető férjet, édesapát, nagyapát, dédapát és részvétükkel igyekeztek enyhíteni fájdalmunkat. A gyászoló család

Megemlékezés 2001.1.11. óta elmúlt tíz fagyos tél és hosszú forró nyár, mióta egyetlen fiam,

Albert Roland

znamenie

akaratlanul elmentél. Köszönet mindazoknak, akik azóta sem felednek és virággal, gyertyával emlékeznek. Örök fájdalomnmal: szerettei

Köszönet Köszönöm a bizalmat azoknak a választópolgároknak, akik a novemberi helyhatósági választásokon rám is szavaztak, és így lehetővé tették, hogy Önöket képviseljem. Ennek a bizalomnak szeretnék eleget tenni és tevékenységemmel a legjobb tudásom szerint és az aláírt képviselői fogadalom szellemében a továbbiakban is a köz javát szolgálni. Egyúttal a Honti Lapok olvasóinak kívánok sok erőt, egészséget és elszántságot a kezdődő 2011-es évre. Dr. Makovínyi Pál

Honti Lapok

2011. január

4

A VÁROSHÁZA TÁJÉKOZTAT

Az ipolysági önkormányzat megtartotta alakuló ülését Az önkormányzatok rendtartására vonatkozó 369/1990 számú törvény 1. bekezdésének 12 §-a értelmében Pásztor Lajos mérnök, Ipolyság polgármestere 2010. december 16-án összehívta az újonnan megválasztott önkormányzat alakuló ülését. Az ünnepélyes megnyitó után a képviselő-testület tudomásul vette: a) az ipolysági önkormányzati választások eredményeit, b) Lőwy János úr lemondását az önkormányzati választásokon nyert képviselői mandátumáról. A megüresedett képviselői helyre a városi képviselő-testület kinevezte RNDr. Makovínyi Pált, aki a választások alkalmával sorrendben a legtöbb szavazatot kapta. Az ülés 3. és 4. pontjaként az újonan megválasztott polgármester, majd egyenként a képviselők letették a hivatali esküt. Az ipolysági városi képviselő-testület határozatban is megerősítette, hogy az újonnan megválasztott polgármester, Lőwy János mérnök letette a törvény által előírt hivatalos polgármesteri esküt; hogy az újonnan megválasztott városi képvielőtestület tagjai: Baráti Tamás mérnök, Hammersmidt Béla mérnök, Zachar Pál mérnök, MUDr. Póczik Gábor, Hudec Pál mérnök, Oros Zoltán, Mgr. Pálffy Dezső, MUDr. Sasváry Ferdinand PhD., Srna Pál mérnök, Mgr. Bóna Zsolt, Köteles Judit és RNDr. Makovínyi Pál letették a törvény által előírt képviselői esküt. A hivatalos eskütételek után Pásztor Lajos mérnök, polgármester átadta a polgármesteri funkciót az újonnan megválasztott Lőwy János polgármesternek. Megköszönte mindenkinek az eddigi együttműködést, és kifejezte személyes jókívánságait az elkövetkező választási időszakra mind a polgármesternek, mind a képviselő-testületnek. A továbbiakban az ülést már Lőwy János polgármester vezette.

A városi képviselő-testület jóváhagyta az önkormányzati választások eredményeinek ellenőrzéséről szóló jelentést, majd tudomásul vette a polgármester felszólalásában összefoglalt, az elkövetkező választási időszakra vonatkozó elképzeléseket és irányítási elveket. Továbbá a testület tudomásul vette a polgármester döntését, melyben az elkövetkező választási időszakra kinevezi Baráti Tamás képviselőt alpolgármesternek. Az alpolgármesteri funkció jogkörét az írásbeli kinevezésben foglaltak szerint kell majd értelmezni. A 10. napirendi pont szerint az önkormányzati szakbizottságok elnökeinek és alelnökeinek megválasztása következett. Az ipolysági városi képviselő-testület: a) megválasztotta: a pénzügyi bizottság elnökévé Oros Zoltánt, alelnökévé Srna Pált; a kulturális- és művelődésügyi bizottság elnökévé Makovínyi Pált, alelnökévé Köteles Juditot; a szociális- és egészségügyi bizottság elnökévé Póczik Gábort, alelnökévé Srna Pált; az ifjúságiés sportügyi bizottság elnökévé Hammersmidt Bélát, alelnökévé Pálffy Dezsőt; az építésügyi és környezetvédelmi bizottság elnökévé Pálffy Dezsőt, alenökévé Baráti Tamást; a vállalkozás-fejlesztési, mezőgazdasági, környezetvédelmi, turizmussal és agroturizmussal kapcsolatos ügyekben illetékes bizottság elnökévé Baráti Tamást, alelnökévé Hudec Pált; a lakásügyi és városi ingatlankezelő bizottság elnökévé Bóna Zsoltot, alelnökévé Zachar Pált; a bűnözés elleni harc és a közrendvédelmi bizottság elnökévé Zachar Pált, alelnökévé Bóna Zsoltot. b) meghagyta: az önkormányzati szakbizottságok elnökeinek feladatul, hogy működésük szakmai színvonalának emelése érdekében a januári ülésen tegyenek

javaslatot az egyes szakbizottságok további öt tagjának megválasztására. A képviselő-testület az érvényben lévő jogszabály értelmében Baráti Tamás alpolgármestert, valamint Srna Pál és Makovínyi Pál képviselőket megbízta a polgári rendtartás értelmében kötendő házasságok szertartásának lebonyolításával. Továbbá a testület megbízta Pálffy Dezsőt az önkormányzati ülések összehívásával, azok levezetésével az önkormányzatokról szóló jogszabály értelmében, és a benne foglaltak szerinti esetekben. A további napirendi pontokban a képviselő-testület jóváhagyta az Általános Érvényű Rendelet (ÁÉR) 4/2010 számú határozati javaslatának a 2011-es évi ingatlanadóra és egyéb helyi adókra vonatkozó kiegészítését. Továbbá jóváhagyta a 8/2009-es számú ÁÉR módosítását a települési hulladék, törmelék, építkezési hulladék stb. elhordására és osztályozására, valamint tárolására vonatkozó módosítását; jóváhagyta a temetők működtetéséről és gondozásáról a „CHRYZANTÉMA” céggel kötött bérleti szerződés felmondásával kapcsolatos megállapodás 1/2010 számú toldalékát. Egyúttal megbízta a városi hivatalt, hogy a februári testületi ülésig új feltételeket dolgozzon ki az ipolysági városrész, valamint a tesmagi és a pereszlényi városrészek temetőinek működtetését és karbantartását célzó bérbeadási versenytárgyalásra. A testület jóváhagyta a költségvetés némely módosítását; a 2011es évre vonatkozó távfűtési díjra tett határozati javaslatot, valamint a városi főellenőr 2011-es év első félévi munkatervét. Az önkormányzat alakuló ülése a polgármester zárszavával ért véget. Bendík Béla

Az adományozók névsora:

A Honti Múzeum és Simonyi Lajos Galéria munkatársai tisztelettel köszönetet mondanak mindenkinek, aki a 2010-es évben ajándékával támogatta az intézményt, gyarapította gyűjteményét.

Balla Margit, Belánsky Er- Koždoň Margit, Kramár Hedzsébet, Bendík Béla és Márta, vig, Kuzma Gizella, Mándli Blasko József, Bodzsár László, Gyula, Makovínyi Pál és HedBoháč Pál, Bukovicz Peter, vig, Márton István, Maťó MáČerba Mária, Dr. Berta Mária, ria, Melicher Marianna, MenyFarkaš Zoltán, Fodor Aladár, hár Andrea, Nozdroviczky PéFógel Ferenc, Fritz Margit, Gá- ter, Pleva János, Rusznyák Hebor Norbert, Gál Erzsébet, Haj- lena, Semetke Gábor, Smiknya dú Ferenc Bence, Hajdu Sán- Mária, Snírer Vilmos, Somsi dor, Hengerics Ferenc, Ipolysá- Judit, Szabó Klára, Szilva Istgi Művészeti Alapiskola, ván, Škerlecz Mária, Števčat Ipolysági Szakközépiskola, István, Urbán József, ZávorIvanics Katalin, Kiss Sándor, sky László, Zsámboky Mária. Kolev Adrienn, Kováč Karol, Adományozott tárgyak: abroszok, agyagpalack, asztali csengő, asztali zászló, babaruhák, bankjegyek, bélyegek, betlehem, boroshordó, borotvakés, cérnacsévélő, cigarettapa-

pír-henger, cukortartó, dekorációs tárgyak, diafilmek, disznósajtprés, díszpárnák, dohányszelence, drapériák, elsőáldozói ruha, emlékérmek, esernyő, étel-

Honti Lapok

2011. január

Köszöntjük a 80 éves Danis Ferencet

A mosolygós arcú, tisztes úriembert, a 80 éves Danis Ferenc mérnököt köszöntjük nagy tisztelettel és szeretettel a barátok, ismerősök és egykori diákjai nevében. A mindig tettrekész, már eddig is értékes terveket megvalósító tanár úr, igazgató úr, képviselő úr, író és a város korábbi krónikása a mai napig éberen, tevékenyen vigyázza Ipolyság történelmi emlékeit, az értékeket, melyek összekötik a ma emberét az elmúlt korok embereivel, történéseivel. Semmit sem szabad a feledés útjára engedni, emberhez méltóan kell minden nap munkálkodni a közösség javára – ezekkel a gondolatokkal igyekszik tettekre serkenteni a környezetében élő fiatalabb korosztályt. Példaként áll előttünk erős akarata, szorgalma és igyekezete. Danis Ferenc 1931. január 18-án született Egegen. 1951-

-ben érettségizett Ipolyságon, majd több évig Podbrezován dolgozott munkásként. 1956-ban a Nyitrai Mezőgazdasági Főiskola Növénytermesztési Szakán agrármérnöki diplomát szerzett. 1960-ig az egykori Ipolysági Járási Hivatal mezőgazdasági szakosztályának volt alkalmazottja. A járás megszüntetése után az Ipolysági Mezőgazdasági Műszaki Középiskola tanára, majd igazgatóhelyettese, 1968tól pedig igazgatója lett. Hoszszú éveken át (1960-1994) volt a városi képviselő-testület tagja. Sok energiát fektetett a Honti Múzeum és a Simonyi Lajos Galéria létrehozásába, melynek első igazgatója volt. 1993-tól a Honti Lapok főszerkesztői posztját is ellátta. Számos éven keresztül töltötte be a Honti Múzeum és Galéria Baráti Körének elnöki tisztét. Nagy számú emléktábla és köztéri szobor létrehozása, felavatása fűződik nevéhez. 1997-től 2009-ig jegyezte be két nyelven városunk krónikájába a fontosabb eseményeket, történéseket. Több szlovákiai magyar napiés hetilap tudósítójaként is működött. Fáradhatatlanul dolgozott a határon átnyúló kapcsolatok kiépítésén, a mindkét fél számára gyümölcsöző együttműködés fejlesztésén. Munkáját kitüntetésekkel, oklevelekkel értékelték:

hordó, faeszterga, fakazetta, faplasztika, fém lámpaváz, fényképalbum, férficsizma, fogók, folyóiratok, fotelek, fürdőpohár, fürdősapka, fuvola, gereben, gipszplasztikák, gobelinfalvédő, gramofon, guzsalyok, gyalupad, gyerekcipő, gyufaskatulyák, hamutartók, helyi vállalkozók reklámjai és csomagolóanyagai, hímzett abroszok, hímzett kötény, hímzett szekrénycsík, hímzett terítők, horgolt abrosz, horgolt női kesztyű, horgolt terítők, hosszúpad, imakönyvek, írógép, iskolai füzetek, játékok, jelvények, kaputelefon, karácsonyfadíszek, kártyák, kaucsukbaba, kávéfőző, képek, képeslapok, kitüntetések, kőbalta, könyvek, kötött sál, likőrös készlet, lószerszám,

magnetofon, mángorló, mázas tányérok, menyasszonyi fátyol, menyasszonyruha, motolla, naptár, népviselet, női blúzok, női cipő, női kalap, női ruhák, olajozó kanna, öltöny, orsó, paradicsom-passzírozó, párnahuzatok, pipa, rádiók, rekamié, reklámtárgyak, rózsafüzérek, selyemsál, sótartó, sütőlapát, szalmaszakajtó, szamovár, szegecselő fogó, szekrények, szekreter, szélkabát, szentképek, szerszámosláda, szövőszék, szurkozó fogó, tankönyvek, táska, távirányító, tévékészülék, történelmi dokumentumok és okiratok, történelmi fotók, történelmi képeslapok, törülközők, varrógép, vas ajtópánt, vázák, véső, veszszőhasító, vesszőkosár, zománcozott fedők, zsebkés.

1981 – az Iskolaügy Érdemes Pedagógusa, 1991 – a Csemadok-érem ezüst fokozata, 1998 – a Nyitrai Mezőgazdasági Intézet aranyplakettje, 2006 – Ipolyság Város Polgármesterének Díja és így tovább. Tollából értékes helytörténeti kiadványok születtek: 1997 – Šahy, pohraničné mesto – Ipolyság, a határmenti város, 1998 – Ipolyság – A Honti Múzeum és Galéria, 2001 – 100 éve alakult a Hontvármegyei Múzeum Társulat, 2001 – Az ipolysági mezőgazdasági iskolák története, 2002 – Ipolyság – A zsidóság története és emlékei, 2005 – Ipolyság (Šahy). Még napjainkban is sok lá-

5 togató keresi fel őt mint régiónk történelmének ismerőjét, és gyűjti tőle a sok-sok információt, amelyeket aztán írásbeli szakdolgozatokban szeretnének közzétenni. Aktívan éli mindennapjait, sokat ír. Igyekszik feldolgozni az évek során összegyűjtött, felhalmozott információhalmazt, mely még bizonyára számos értékes, régiónk történelmével kapcsolatos dokumentumot tartalmaz. A mi Feri bácsinknak szívből kívánunk erőt, egészséget, még számos nagyon szép és boldog esztendőt. Kívánjuk, hogy alkosson még nagyon sokáig! Boldog születésnapot kívánunk! Solmoši Márta

Ismét divat az olvasás Az Ipolysági Városi Könyvtárba rendszeresen látogatók igazolhatják leginkább, hogy a könyvtárban megéri böngészni a sok-sok érdekes könyv között, mert olvasásra alkalmas kiadvány mindig felfedezhető. Beszélhetne erről Tóth Ágnes is, aki 2010-ben 104 könyvet kölcsönzött ki a gyermekirodalmi részleg könyvállományából, így az 1-4. osztályos diákok közül ő vehette át 2010 december 11-én az Ipolysági Városi Könyvtárban a könyvtár legaktívabb olvasójának járó vándorserleget. A második helyen Zachar Karmen és Šaróka Karolina végeztek. Az 5-9. osztályos diákok közül Bieliková Angelika 68 könyvet olvasott el, ő szintén a Legaktívabb Olvasó vándorserleg tulajdonosa lett. Második helyen Hlúdik Krisztián, harmadik helyen Csala Zsófia végzett. Az ovisok közül is sokan veszik igénybe a könyvtári szolgáltatásokat. A szülők segítségével számos könyvkiadványt lapoztak át, közülük legtöbb könyvet Hajdú Bence vitt haza, a második helyet Slušná Lucia és Zsolnay Málna szerezte meg. A felnőttek sem maradnak le könyvszeretet terén. Közülük a legtöbb olvasnivalót Kecskés Július, Fránik Július, Žóka Tivadar, Golhová Angelika, Mgr. Bolgár Katalin, Mészáros Erzsébet és Miško Otília kölcsönözte. Reméljük, hogy az intézményünkben található értékes könyvek az új évben is számos olvasónak szereznek majd kellemes perceket, csak ki kell használni a könyvtár adta lehetőséget! Solmoši Márta

2011. január

6

Honti Lapok

Szívet-lelket felforrósító Karácsonyi Kézmelengető A Sigillum Oppidi Saag – Ipolyság Város Pecsétje alapítvány 2010. dec.16-18. között ismét megszervezte az immár hagyományos Karácsonyi Kézmelengetőt. A gazdag program keretében a zenerajongókat színvonalas hangversenyekre várták, a politikai történések iránt érdeklődők pedig kerekasztal-beszélgetések, vitafórumok formájában ismerkedhettek a közéleti történések elemzésével. A rendezvény egyik legünnepélyesebb programpontjára december 17-én került sor, mégpedig az újonnan felállított Nepomuki Szent János-szobor leleplezésével. Az Ipoly-híd közelében zajló ceremónia mintegy ötven főnyi ünneplő közönségének még a havazás és a csípős szél sem szegte kedvét. Az ünnepséget Fördős Attila polgármester vezetésével Vác város küldöttsége és Mándli Gyula, Ipolyság díszpolgára is megtisztelte jelenlétével. Ünnepi beszédet Dr. Márton István mondott, aki a város polgárai nevében örömmel üdvözölte „a

hazatérő Jánoskát”. Emlékeit felelevenítve elmondta, hogy annak idején „minden ipolysági család szinte családtagként szerette az idő vasfogától megviselt, kifakult szobrot”, a gyakori árvizektől sújtott városlakók közt „tisztelete apáról fiúra szállt”. Arról is beszélt, hogy „az előtte elhaladók megemelték kalapjukat, vagy keresztet vetve adták meg a tiszteletet védőszentjüknek”, sőt megtudhattuk, hogy a szent emléknapján, május 16-án a cserkészek virágcsokrokat helyeztek el a szobor talapzatánál. Márton István beszédében

az új szobor keletkezésének körülményeire is kitért. Elmondta, hogy „az Ipolyságról elvándorolt, de gyökereiktől el nem szakadt földieknek köszönhetjük” a hatvanhat év után viszszatérő Nepomuki Szent Jánosszobrot. Elsősorban a kezdeményező Tóth Bélának köszönte meg a nemes cselekedetet, de nem feledkezett meg a többi közreműködőről sem. Az ipolyságiak nevében Mag Gyula festőművésznek, a szobor alkotójának, Szilva József festőművésznek, Szeberényi Zoltán nyugalmazott egyetemi tanárnak, az Emléklap megvalósítóinak, a szobrot Dunaszerdahelyről Ipolyságra szállító Tóth Zsolt vállalkozónak és az ügyet pénzbeli adományokkal támogatóknak is köszönetet mondott. Tóth Béla kérésének eleget téve megköszönte Nagy Vilmos Pozsonypüspöki előző polgármesterének, Pásztor Lajos mérnök, előző ipolysági polgármesternek és az akkori képviselő-testületnek, a városi hivatal munkatársainak, Mahulányi József esperes-plébá-

nosnak, Dr. Hunčík Péternek, a Sigillum Oppidi Saag – Ipolyság Város Pecsétje alapítvány létrehozójának, a Honti Múzeum munkatársainak, Dr. Bajnok Istvánnak a kezdeményezői, erkölcsi és műszaki támogatást, valamint Dr. Révész Angelika ügyvezetőnek az odaadó szervezési munkát. Végül reményét fejezte ki, hogy a város polgárai ezután is szeretettel, tisztelettel veszik körül és ápolják majd „Jánoskájukat”, miként azt elődeik tették. Az ünnepség fényét emelte az Ipolysági Művészeti Alapiskola zenetagozatának műsora,

melyben az iskola kórusa lépett fel Balázs Szabina vezényletével, Klukon Krisztián gitározott, Makovínyi Hedvig igazgatóasszony fuvolázott. A város legújabb köztéri szobrát Balga Zoltán káplán áldotta meg. Lőwy János mérnök, Ipolyság polgármestere rövid beszédben méltatta a szoborállítók törekvéseit, fogadta a város számára értékes alkotást, majd meghívta a vendégeket a Villa Romaine-ben adott fogadásra.

együttes fellépése nyitotta meg. A lelkek felmelegítéséről az egyházak képviselői gondoskodtak: az evangélikus egyházközség nevében Hana Peničková lelkésznő szólt, a református közösség karácsonyi jókívánságait Izsmán Jónás tiszteletes tolmácsolta, a katolikus hívek képviseletében Balga Zoltán és Karol Divéky fejtette ki ünnepváró gondolatait. A beszédek mellett a hitközségek énekesei is teret kaptak, szlovák és ma-

Az esti Kézmelengetőn résztvevők sem csalódtak a programban. A városháza előtti élő betlehem mellett a már megszokott formában melengethették kezüket és szívüket a karácsonyvárók. A Fero Guldan alkotása körül gyülekezőket cserkészek kínálták forró teával, forralt borral, pogácsával, fánkkal, szaloncukorral. A műsort a Musica Aurea ének-

gyar karácsonyi dalokkal köszöntötték a nézőket és a közelgő ünnepet. Lőwy János mérnök, polgármester zárszava után – mintegy útravalóul – a Musica Aurea énekegyüttes elénekelte németül, szlovákul és magyarul a világhírű Csendes éj... egy-egy versszakát, így a hangulatos este méltó befejezést nyert. bészabó

Az idei Karácsonyi Kézmelengető koncertsorozata az Ipolysági Művészeti Alapisko-

la koncerttermében indult december 9-én Miloš Jurkovič és Ján Hajnal fuvola-zongora

Honti Lapok hangversenyével. A duó Bach, Chopin és Mozart ismert darabjait klasszikus és dzsesszfeldolgozás formájában, valamint Ján Hajnal saját szerzeményeit játszotta. A Karácsonyi Kézmelengető programsorozatában dec. 12-én Pavol Bodnár zongorista „Soulmates” triója és Monika Masarovičová énekesnő adott koncertet. A műsoron dzsesszsztenderdek, karácsonyi témájú

2011. január örökzöld muzikál- és filmdalok szerepeltek, idézve a közelgő ünnepeket. A hangverseny kellemes hangulatát még fokozta a „Villa Romaine” szálló nagytermének barátságos légköre. A Jurkovič-Hajnal hangversenyhez hasonlóan ez a rendezvény is az Open Society Foundation támogatásával valósulhatott meg. mp

Bogányi Gergely Ipolyságon

A Karácsonyi Kézmelengető programsorozatának keretén belül immár másodízben üdvözölhettük városunkban Bogányi Gergely Liszt- és Kossuth-díjas zongoraművészt. A zeneiskola koncertterme ez alkalommal is kicsinek bizonyult. Voltak, akik már egy órával a hangverseny előtt elfoglalták helyüket, hogy láthassák a világ koncerttermeinek kedvelt előadóművészét. A zeneiskola nevében Makovínyi Hedvig igazgatónő köszöntötte a művészt, aki – mint a szobi zeneiskola igazgatója – magával hozta néhány kollégáját. Majd a főszervező nevében – a Sigillum Oppidi SaagIpolyság Város Pecsétje alapítvány – Makovínyi Pál szólt, ismertetve a váci származású művész eddigi sikereit. Kiemelte többek között azt a világszinten is egyedülálló zenei vállalkozást, melyet Bogányi Gergely 2010. november 2728-án a Bartók Béla Nemzeti Hangversenyteremben hajtott végre óriási sikerrel. A zongoraművész mindössze két nap leforgása alatt tíz koncertet adott, és eljátszotta az idén születésének 200. évfordulóját ünneplő Fryderyk Chopin összes, szólózongorára írt

művét. A koncert első felében a szobi zenetanárok mutatkoztak be. Mesterien játszottak hangszereiken (fuvola, gordonka, klarinét, fagott, zongora). Érezhető volt, hogy kitűnő csapatot hallunk. Egymásra figyelve, egymást inspirálva, mély átéléssel hangzottak fel a zeneirodalom remekművei. Felüdülés volt hallgatni és látni a 9 éves kislány vidám népdaléneklését is. Az első rész zárásaként J.S. Bach 147. kantátájából csendült fel a „Jesu bleibet meine Freude” ismert korálfeldolgozás. De nem akárhogy! Tényleg csendült! A fuvola és a zongora hangjai mellett a tanári kar különböző hangolású nyeles csengettyűkön szólaltatta meg a koráldallamot, nagy sikert aratva. Bogányi Gergely a koncert második felében kápráztatott el mindenkit briliáns játékával. Természetesen Chopin-műveket játszott. Egy prelüd, majd a Hárfa-etüd (Asz-dúr) indította az etüdök sorát, végül a nagyszabású f-moll ballada zárta a koncertet. A könnyedséggel gyöngyöző zongorajáték felidézte Chopin lírai beállítottságát, a melankólia eltörölhetetlen ismertetőjegyét. A két ráadásszámot a közönség választhatta. Egy noktürnöt, aztán egy keringőt. Bármelyiket. A művész erős kisugárzása magával ragadta a hallgatóságot – álló tapssal köszönve meg a kivételes zenei élményt. A Karácsonyi Kézmelengető programsorozatának záróhangversenyén Szabó Imre

7

orgonaművésznek tapsolhatott a közönség 2010. december 18-án az ipolysági Nagyboldogasszony templomban. Az érsekújvári születésű, Pozsonyban élő és oktató művész hazai hangversenyei mellett több európai országban vendégszerepelt. A szebbnél szebb orgonadarabok között a koncertprogram legmonumentálisabb műve Liszt Ferenc B-A-C-H prelúdium és fúgája volt, melyet

a zeneszerző Johann Sebastian Bach nevének hangjaira írt. A templom hallgatósága lelkesen fogadta a művész játékát. Vollent Andrea

Vitafórumok A Karácsonyi Kézmelengető rendezvénysorozatán belül két vitafórumra is sor került a Piccolo kávéházban. Az elsőre december 17-én, pénteken Szlovákia a XXI. században címmel. A beszélgetést Tatiana Wenclová, a szlovák gimnázium igazgatónője nyitotta meg, majd bemutatta a résztvevőket: Patrik Dubovskýt, a Nemzet Emlékezete Intézet történészét, Norbert Kmeť politológust, az SZTA Politikatudományi Intézetéből és Jozef Ondzik fotóművészt, aki elnyerte az Év Fotósa Szlovákiában címet. Andrej Bán fotóművész és Bukovszky László történész sajnos betegségük miatt nem tudtak eljönni A vitafórumot ezután Patrik Dubovský vezette, s felvetette a kérdést, hogy Szlovákia leszámolt-e már a kommunizmussal. Norbet Kmeť rövid áttekintést adott az 1989 utáni időszak politikai történéseiről, majd megállapította, hogy a szocialista internacionalizmus nacionalizmussá transzformálódott. Jozef Ondzík hozzátette, hogy a kommunisták gazdasági struktúrákba mentették át a hatalmukat. Saját tapasztalataiból kiindulva elmondta, hogy nacionalista atmoszférát ott tapasztalt, ahol nagy volt a tudatlanság. A nacionalizmus a legjobb manőver, hogy eltereljék a figyelmet a fontosabb problémákról, ezért kell az állandó ellenségkép. A nacionalista találkozókon szinte csak

nagyon idős vagy nagyon fiatal emberek (pl. skinheadek) vesznek részt. A szlovák-magyar kapcsolatokat illetően a résztvevők egyetértettek abban, hogy a feszültséget inkább politikai téren szítják, és csupán a mítoszok szintjén létezik. Ezek a mítoszok befolyásolják a közgondolkodást, s ezt a mesterségesen szított etnikai feszültséget pár év alatt lehetetlen felszámolni. „A kommunizmus szelleme még mindig kísért Szlovákiában, az ezzel való leszámolás hosszú folyamatnak ígérkezik. Gondoljunk bele, hogy a kommunista rendszerben 15 ezer titkosügynök, 20 ezer bizalmi működött, s a pártnak félmillió tagja volt. 1989 után lényegében senkit sem büntettek meg a kommunista rendszer rémtettei miatt, ezért ez történelmünk és identitásunk továbbra is komoly problémája marad.” – zárta le a beszélgetést Patrik Dubovský. A második vitafórumra december 19-én került sor Emberi jogok és kisebbségek Szlovákiában címmel. A beszélgetést Hunčík Péter vezette. A vendégek: Rudolf Chmel, a szlovák kormány emberi jogokért és kisebbségi ügyekért felelős miniszterelnök-helyettese, Peter Zajac, publicista, parlamenti képviselő és Lengyel László magyarországi politológus voltak. Szinkrontolmácsolt: Pavel Makovínyi és Tóth Tibor. (befejezés a 8. oldalon)

Honti Lapok

2011. január

8 (befejezés a 7. oldalról) A vitavezető szerint a szlovák-magyar kapcsolatok szimbolikusak, nem konkrétak, olyanok, amelyekben a sztereotípiák, az érzelmek dominálnak, ezért nagyon nehéz kezelni őket. Lengyel László szerint is tragédia az érzelmi alapú politizálás, hiányzik a közép-európai összefogás. A közép-európai nemzetek áldatlan versenyt folytatnak a nagyhatalmak kegyeiért: politikai-gazdasági előnyöket próbálnak szerezni egymás rovására. Peter Zajac kifejtette, hogy csalódtunk az EU-ban, hisz nem tanulhatunk sem a görögöktől, de az olaszoktól és a franciáktól sem. Az EU-ban a szellemi értékeknek kellene nagyobb teret kapniuk. Rudolf Chmel elmondta, hogy az elmúlt hat hónapban jelentősen javultak a két ország kapcsolatai politikai téren, annak ellenére, hogy a

jelenlegi magyar kormány mostohán viselkedik a MostHíddal szemben, s ezen változtatni kellene. Lengyel László kritikusan szólt a magyarországi helyzetről. Szerinte a nosztalgia a kádárizmus iránt nem véletlen, hisz a kisemberek akkoriban jól éltek a „legvidámabb barakkban”, az életszín-

vonal magasabb volt a környező országokhoz képest, s nem érdekelte őket a határon túli magyarok helyzete, csak az anyagi javak voltak a fontosak (ezt nevezte forintnacionalizmusnak). Dicsérően szólt az erdélyi és a felvidéki magyarságról, mert józanabbul viselkedtek, mint az anyaországiak:

Nepomuki Szent János Nepomuki Szent Jánost a halászok, vízimolnárok, vízen járók, valamint rágalmazás elleni oltalmazóként és a titoktartás szentjeként tartják számon. 1345-ben született a csehországi Nepomukon, 1393-ban halt meg Prágában. A prágai Szent Vitus székesegyház kanonokja és IV. Vencel király feleségének gyóntatója volt. A királyné gyónását még kínzások árán sem árulta el, ezért a király a Moldvába (Vltava) dobatta. A legenda szerint holttestének megtalálását a körülötte ragyogó csillagok segítették. Szobrát leggyakrabban hidak, vizek közelében találjuk. Kultusza a 17. század végén kezdődött, a legtöbb szobrot a 19. század végéig állították. Kezdetben a szobrok színezetlenek voltak, később terjedt el (valószínűleg a falusi szoborállítások számának gyarapodásával) a paraszti ízlést tükröző polikrómozás szokása. A szentet többnyire papi ornátusban, prémes pelerinnel, birétummal, sok esetben csillagokból alakított dicsfénnyel ábrázolják, attribútuma feszület vagy pálmaág, esetleg mindkettő. A titoktartás szentjeként ajkára helyezett ujjal, nyakában a gyóntatást jelképező stólával jelenítik meg. Ipolyságon két Nepomuki Szent János szoborról tudunk. Az egyik ma is látható a Malom utcában, ahol a népies kivitelezésű homokkő-szobor egy magas szikla tetején kapott helyet. Alatta egykor forrás csörgedezett, vizét a környéken élők fogyasztották. Az Ipoly támpilléres kőhídját a török kiűzése után az ipolysági birtokközpontot irányító jezsuiták építették 1769-ben. Egyes források szerint a híd kőkorlátján, volutás barokk pilléren álló másik „Jánoska” ekkor készült. 1944. dec. 12-én a Parassánál zajló, súlyos harcok után a szovjetek elfoglalták Homokot, ezért az esti órákban a visszavonuló német csapatok felrobbantották az Ipoly-hidat, szent szobrával együtt. Mivel nem jellemző, hogy egy településen két Nepomuki Szent János szobor is álljon, az idő múlásával némelyek úgy gondolták, a hídról került át a szobor a Malom utcába. Régi fényképeknek, képeslapoknak köszönhetően azonban ez a feltételezés cáfolható: a hídi Jánoska megfogalmazásában lényegesen eltér a Malom utcaitól, kidolgozása gyakorlott mesterre vall. bészabó

nem választottak szélsőséges pártokat. „Sajnos, csak az anyaország büszkélkedhet azzal, hogy szélsőségekre szavazott” – mondta Lengyel. A vitafórum résztvevői egyetértettek abban, hogy a szlovák-magyar viszonyt nem a politikai, hanem a civil szféra szintjén kell javítani. Fontos lenne a párbeszéd a civil szervezetek, az egyházak között, mert csakis így lehet továbblépni. Örvendetes tény, hogy mindkét vitafórumra sokan voltak kíváncsiak, telt ház volt a Piccolóban. Reméljük, jövőre is folytatjuk… Tóth Tibor

Az ipolysági Nepomuki Szent János-szoborra adományozók névsora: Az MKP képviselő-jelöltjei (12); Bajnok István, MUDr. – Komárom; Baltazár Vilmos – Ipolyság; Baráti Zsófia mérnök – Ipolyság; Bendík Béla – Ipolyság; Béres Gábor mérnök – Ipolyság; Czölder Károly mérnök – Komárom; Danis Ferenc mérnök – Ipolyság; Farkaš Ildikó – Ipolyság; Gál István – Pozsony; Gyurász István, MUDr. – Komárom; Harna István mérnök, PhDr. – Csallóközkürt; Hegedűs Lajos mérnök – Komárom; Hegedűs Mária – Komárom; Homolya István – Ipolyság; Ipolyság Város; Kiss László, MUDr., CsC. – Csilizradvány; Kohut Rita; Köteles Péter, MUDr. – Ipolyság; Kuzma György mérnök – Komárom; Lőwy János mérnök – Ipolyság; Makovínyi Hedvig, Mgr. Art. – Ipolyság; Martonová Zuzana – Ipolyság; Miholics Ilona – Komárom; Nagy Mária, MUDr. – Komárom; Popély Erzsébet – Perbete; Révész Ferenc – Ipolyság; Rusznyák Ferenc, MUDr. – Ipolyság; Tóth Béla – Komárom; Tóth László mérnök – Dunaszerdahely; Tóth Péter mérnök – Dunaszerdahely; Tóth Zoltán – Léva; Varmuz Zsuzsanna – Pozsony.

Honti Lapok

2011. január

9

Emlékünnepség a művészeti alapiskolában

2010 december 20-án városunk újabb, a település kulturális életét fejlesztő személyiségére emlékeztető emlékkel gazdagodott. 15:00 órakor az Ipolysági Mű-

vészeti Alapiskola Bartók Béla téri homlokzatán Kramár Hedvig, az intézmény alapító igazgatója, zongoratanár emléktábláját leplezte le az ünnepelt személyiség unokája, Makovínyi Hedvig jelenlegi iskolaigazgató, valamint ifj. Szőllősy Sándor, a tanintézmény igazgatóhelyettese. Ők helyezték az emléktáblára az iskola koszorúját is. A város köszönetét Lőwy János mérnök, polgármester és Solmoši Márta, az Ipolysági Városi Könyvtár képviselője fejezte ki egy következő koszorúval. Az iskola szülői szövetségének koszorúját Pálinkás Tibor elnök helyezte el. Ünnepi beszédet az

A hónap műtárgya A Honti Lapok tavalyi évfolyamának novemberi számában mutattunk be egy, a söprű készítésére szolgáló szerkezetet. Az elsősorban a már nyélre erősített cirokköteg kisebb kötegekre való osz-

alapító igazgató leánya, ifj. Kramár Hedvig mondott. 16:00 órától a besztercebányai konzervatórium négy diákja, Adam Straňavský (zongora), Adam Sedlický (hegedű), Peter Palacka (gombos harmonika), és Varga Mátyás (nagybőgőn játszott; ipolysági lakos) adott ünnepi koncertet. Szólóbemutatkozásuk után alkalmi zenekarként (ámde kitűnő szinten) Astor Piazzola műveit adták elő, nagy közönségsikert aratva. Az iskola vezetősége a rendezvény létrejöttéhez nyújtott támogatásért ezúton mond köszönetet az intézmény tanári karának, Ipolyság Városnak, MUDr. Beregszászi Tibornak, Dr. Kramár Hedvignek, Burík Lászlónak (aki egyben az emléktábla kivitelezője is), az Ipolyság Város Pecsétje-Sigillum Oppidi Saag alapnak és az Ipolysági Művészeti Alapiskola Szülői Szövetségének. Kramár Hedvig emléktáblája már a harmadik zenetörténettel kapcsolatos emlékhely Ipolyságon. Közvetlenül mellette, szintén a művészeti alapiskola homlokzatán Bartók Béla emlétáblája révén idézhetjük fel az 1910-es ipolysági kanászhangverseny eseményeit. A homoki városrészben, a Kórház utcában Siposs Antal zeneszerző emléktáblája jelöli a híresség szülőházát. Pálinkás Tibor

Bővült a Saag Galéria 2010 december 18-án 15:00 órakor került átadásra a Menora Saag Centrum Artis állandó kiállítását képező Saag Galéria újabb két alkotóeleme. A galéria küldetéséről ez alkalomból a közönségnek MUDr. Hunčík Péter beszélt. Serédi Jusztinián esztergomi érsek és gróf Esterházy János, a felvidéki magyarság példamutató politikus-mártírja portréit ipolysági ifjú alkotó, Eva Fajčíková festette meg, kitűnő tehetséggel. Az alkotót, mint egykori tanítványát, Czibulya Lívia, az Ipolysági Művészeti Alapiskola pedagógusa mutatta be. Pálinkás Tibor

tására szolgált. A kisebb kötegre való osztás zsinórral, kötözéssel történt. Mostani cikkünkben a söprűkészítő másik eszközét mutatjuk be. A fényképen látaható szerkezet a cirokkötegnek a nyélre való erősítésére és formálására szolgált. Mindkét szerkezetet jeles ipolysági méhészünk, Kiss Sándor ajándékozta a Honti Múzeumnak. Pálinkás Tibor

10

Honti Lapok

2011. január

Iskoláink életéből Karácsonyvárás a Pongrácz Lajos Alapiskolában A Pongrácz Lajos Alapiskolában már november végétől nagy volt a sürgés-forgás, készülődés a Mikulás-napra és a karácsony méltó iskolai megünneplésére. Az események sorát a november 27-én megtartott „Karácsonyváró“ nyitotta meg. A délelőtt folyamán kicsik és nagyok különböző foglalkozások közül válogathattak: mézeskalácsot süthettek és díszíthettek, majd el is fogyaszthatták vagy hazavihették, különféle technikákkal karácsonyfadíszeket, ajtódíszeket és ajándékokat készíthettek. Mindenki kellemesen érezte magát, mézeskalács és forró tea illata terjengett a levegőben. A Mikulás december 6-án délelőtt látogatott el hozzánk ördöge kíséretében. Iskolánk tanulói az emeleti folyosón gyülekezve várták, és a felső tagozatos tanulók vidám műsorral köszöntötték a vendégeket. A műsor keretében kapták meg az osztályok a mikulási csomagokat, majd ünnepi osztályfőnöki óra következett A következő héten vendégeink az ipolysági óvodások voltak. Nagyon kellemes délelőttöt töltöttünk el velük. A kicsikkel együtt kézműveskedtek az alsó tagozatos tanulók, de sokat játszottunk és énekeltünk, s persze itt sem hiányozhatott az aprósütemény és a meleg tea. December 20-án iskolánk közel száz gyermekének szereplésével valósult meg a már hagyományos karácsonyi műsor. Délelőtt iskolánk tanulói, délután pedig a szülők tekinthették meg a szépen feldíszített iskolai étteremben. Mindannyian tudjuk, a karácsony a kereszténység egyik legnagyobb ünnepe, Jézus születésének napja. Napjainkra családi vonatkozása felerősödött: a szeretet, az összetartozás, az ajándékozás ünnepe lett. Érezhető volt ez minálunk is, hisz az iskolai étterem megtelt meghatott szülőkkel, unokáikra kíváncsi nagyszülőkkel. Tanulóink karácsonyi énekek előadásával, karácsonyi verses összeállítással, lát-

ványos táncokkal és ünnepi jelenetek dramatizálásával ajándékozták meg a nézőket: az óvodásokat, társaikat, tanáraikat, szüleiket és nagyszüleiket. A műsor az összes szereplő együtténeklésével záródott, melynek felemelő volta sok felnőtt szemébe a meghatottság könnyeit csalta. Az ünnepi hangulatú karácsonyi műsor készítésében idén több pedagógus közreműködött: Koháry Éva, Róth Anikó, Tamás Mária, Bélik Erzsébet, Mészáros Ildikó, Dúló Mária, Laczkovszki Katalin, Richter Andrea, Bystrý Katalin, Matyis Edit, Gazdag Katalin és Stankovič Szabolcs. Mindannyiukat köszönet illeti! A Pongrácz Lajos Alapiskola valamennyi pedagógusa nevében kívánunk mindenkinek erőt, egészséget, békességet és örömökben és sikerekben gazdag új esztendőt! Mészáros Ildikó, Matyis Edit

Fegyverneki Ferenc Közös Igazgatású Katolikus Iskola

Decemberi események az egyházi iskolában Az év utolsó hónapja minden ember számára különleges – közeledik ugyanis az év legszebb, legbensőségesebb, leginkább várt ünnepe: a karácsony. A hívő ember számára a

püspök-süveges vendég két „angyal” kíséretében jelent meg – a gyerekek nagy-nagy örömére. Osztályonként rövid műsort adtak elő a rég várt vendégeknek, akik ajándékcso-

december a csendes várakozás időszaka. Az adventi időszakban zajló hajnali misék, a roráték elcsendesedésre, hajszolt életünk tempójának lassítására késztetnek. Nagyon nehéz viszont lassítani olyankor, amikor időnk beosztásában a munkahely, ill. az iskola diktálja a tempót. Eseménydús volt az elmúlt hónap az egyházi iskolában is. Az előző évekhez hasonlóan idén is november utolsó hétvégéjén került sor a szalagavatói ünnepségre. Felemelő hangulatban, a diákokért és hozzátartozóikért felajánlott szentmisét követően az oltár előtt került sor a zöld szalagok feltűzésére. Advent első hétfőjének reggelén az iskola kápolnájában Mahulányi József atya ünnepélyesen megáldotta azokat az adventi koszorúkat, melyeket az osztályok képviseletében 22 diák hozott el. A csengő hangú, második osztályos Fábián Máté éneke áhítattal töltötte el a jelenlévőket. Ugyancsak a kápolnában került sor az alapiskola alsó tagozatos kisdiákjainak Szent Miklós-napi ünnepségére. A fehér szakállas, piros ruhás,

magokkal kedveskedtek nekik. Hogy az adventi várakozás, készülődés hangulatát közösségként is átélhessük, december 11-én került sor arra a karácsonyváró szombat délelőttre, mely évek óta közkedvelt színfoltja az iskola életének. Diákjaink – főként az alsó tagozatosok – ezen a délelőttön szüleikkel, kisebb testvéreikkel végigjárják a különböző, könynyen elkészíthető díszeket bemutató kézműves-asztalokat. Itt pedagógusaink irányításával az érdeklődők keze alól karácsonyfadíszek, cukorhabbal írt mézeskalácsok, képek, gyertyatartók, füzérek kerültek ki, melyek nagy örömet okoztak kicsiknek és nagyoknak egyaránt. December 15-ére nagy izgalommal készültünk. Értékes vendégeket – városunk óvodásait vártuk iskolánk éttermébe, ahol egy rövid karácsonyi összeállítást mutattunk be nekik. A sok taps, csillogó tekintetek, hangos nevetés volt számunkra a bizonyítéka annak, hogy sikerült megajándékozni a nagyon is értő és természetesen őszinte közönséget. Ezúton is köszönjük látogatásukat!

Honti Lapok Két nappal később az alsó tagozatosok és az ötödik osztályosok a Komáromi Jókai Színházba indultak, ahol P. I. Csajkovszkij: Diótörő című kétfelvonásos zenés játékát tekinthették meg. A színészek, balett-táncosok, díszlet- és jelmeztervezők igazi mesevilágot varázsoltak a nézők elé. Az idén december 21-ére esett az a nap, melyre nagy szeretettel és odafigyeléssel készülünk, hiszen ekkor lépnek színpadra mindazok, akik tehetségüket, adottságaikat kellőképpen kihasználva bemutatják tudásukat – délelőtt az iskola diákjai, délután pedig szüleik, nagyszüleik előtt. A karácsonyi műsor az iskola évente megújuló Magnificat énekkarának fellépésével kezdődött, majd a szavalók, szólóénekesek, táncosok bemu-

2011. január tatkozása következett, melyet a gimnasztikai szakkör hajlékony lánycsapatának bemutatója és a virágpálcás csoport lélegzetelállító produkciója tarkított. A karácsonyi műsor méltó befejezéseként Balga Zoltán atya szólt a zsúfolásig megtelt színházterem közönségéhez, majd megható közös műsorukkal színre léptek iskolánk legnagyobbjai, a néhány hónap múlva érettségizők és az alapiskola elsősei. A gyerekek és a szülők örömét nézve ismét igazoltnak tűnik a régi bölcsesség: az igazi ajándék pénzben nem kifejezhető. Létezik egy megfoghatatlan ajándék is, ami mindennél többet ér – ez pedig nem más, mint önmagunk odaajándékozása. Bukor Erzsébet

11

Az Ipolysági Magyar Tanítási Nyelvű Gimnázium 4. osztályának szalagavatója Osztályfőnök: Petrezsél Zsuzsa Diákok: Annuš Gábor, Antalicz Jakab, Balga Ferenc, Bálint Csaba, Bóc Tihamér, Ballon Zsófia, Boldis Nikolasz, Borka Tamás, Celeng Nikolett, Cseri Andrea, Csernák Tímea, Csernus Nikolett, Czompál Lívia, Földes Réka, Gadič Ilona, Gyurász Gergely, Hrubík Csilla, Klacso Róbert, Kovács Brigitta, Mácsik Anna, Marton Imre, Máté Gergely, Máté Kitti, Nagy Marián, Német Dávid, Pál Veronika, Petrezsél Dávid, Rezniček Nikolett, Régi Dávid, Sági Tamás, Štutika Anasztázia,Tóth Anita, Trencsényi Stefánia, Záhorszky Zsuzsa, Zaťko Bianka, Zolcer Mónika

A Fegyverneki Ferenc Közös Igazgatású Katolikus Iskola szalagavatói ünnepsége az ipolysági római katolikus templomban 2010. november 26-án

Helyreigazítás Egy sajnálatos tévedés miatt előző számunkban a gimnáziumi diáknapról szóló írás illusztrációjaként egy régebbi fénykép jelent meg. Az okozott kellemetlenségért az érintettektől elnézést kérve most közöljük az eredetileg kiválasztott fotót.

Felső sor balról jobbra: Bohuš Viktória, Antal Tamás, Gyurász Dániel, Sasváry Ferdinand, Fógel Dávid, Fendiak Kornél, Mičko Gábor, Riedly Viktor, Villant Dávid Középső sor balról jobbra: Jónáš Angelika, Albert Lilla, Szikora Barbara, Forró Csilla, Turczi Réka, Szabó Boglárka, Kišš Éda Alsó sor balról jobbra: Koncz Karina, Ľachký Veronika, osztf. Gódor Beáta, Suchetka Zsófia, Pintér Miriam, Ludrovan Alexandra, (Bugyi Júlia)

KÖSZÖNTŐ CSÁKY KÁROLYNAK, az ipolysági Fegyverneki Ferenc Egyházi Iskola alapítójának és első igazgatójának 60. születésnapja alkalmából szívből gratulál és további eredményes, aktív éveket kíván az iskola kollektívája.

Diákok aranyköpései –– iskolai dolgozatokból – A víz 100 Celsius-fokon olvad. – A farkas felfalta Piroskát, de belebetegedett, mert Piroska romlott volt. – Petőfi Sándornak Petrovics Emil volt az édesapja. – István királyt a pápa felkente a trónra. – A harangvirág a bimbambuszok családjába tartozik. – Többféle kerek számot ismerünk, de a legkerekebb szám a nulla. – Az emberiség nem győz hálát adni Edisonnak, akinek lángelméjéből kipattant a villamos, amely szikrájával hajtja a kocsit és benne az utast. – A végek vitézei többnyire nem éltek haláluk napjáig, mert már korábban elestek. forrás:net

Honti Lapok

2011. január

12

Megkésett születésnapi ünnepség

Történelmi naptár 1622 – ez évtől jelöli a Gergely-naptár január 1-jét az év kezdetének, eltérően például az angliai március 25-étől. 1861 – január 5-én született Ipolypásztón Kovács-Sebestyén Endre, az ipolysági kórház korszerűsítője, Hont megye főorvosa. 1876 – január 1-jén az Osztrák–Magyar Monarchiában bevezették az egységes mértékrendszert. 1901 – felépült Szokolyi Alajos háza a Pénzügyi Palota mellett. 1921 – a Centrál szálló udvarában megnyílt a mozi, melynek tulajdonosa Pazourek legionárius volt; a vetítéshez a zenét Horváth Jenő cigányzenekara szolgáltatta. 1923 – január 1-jén a csehszlovák közigazgatás egységesítése érdekében bevezették az ún. nagymegyék rendszerét, amely a Felvidéken a korábbi magyarországi megyerendszer 16 vármegyéje helyett 6 „župát” eredményezett. 1941– január 10-én a 280/1941 rendelettel meghatározták a háztartásokban raktározható élelmiszerek mennyiségét. A nem termelő háztartásokban 25 kg lisztet, 2 kg száraz hüvelyest és 3 kg zsírt vagy szalonnát tartalékolhattak. 1993 – január 1-jén Csehszlovákia felbomlásával létrejött Csehország és Szlovákia.

December 15-én az Ipolysági Városi Könyvtár a Honti Múzeum és Galéria Baráti Körével közösen Korpás Pál meg nem ért 70. születésnapja tiszteletére emléknapot tartott. Az egykori barátok, kollégák, tanítványok és Mándli Gyula, Ipolyság díszpolgára, valamint a család tagjai az ipolysági köztemetőben, a sírnál gyülekeztek. A mécsesek meggyújtása után Solmoši Márta rövid beszéddel megemlékezett a közkedvelt Tanár Úrról, Pálinkás Tibor pedig felolvasta az éppen Kassán tartózkodó Márton István tisztelgő üzenetét. Az emléknapi program a könyvtárban folytatódott. Itt Vas Ottó szavalata után Bendík Béla vetítette le a Korpás tanár úrról összeállított fényképalbumot, valamint a Mándli Gyula által készített fotógyűjteményt, mialatt a résztvevők és a családtagok beszélgetve, emlékeik tükrében idézték fel Korpás Pál alakját. A keresetlen szavakkal elmondott személyes élmények még inkább kiemelték a jeles pedagógus, jó barát, megfontolt közéleti személyiség, szívvel-lélekkel ipolysági lokálpatrióta példaértékű emberségét. A bensőséges hangulatú találkozó a koraesti órákig tartott. bszm

Nyuszi ül a fűben… A 2011-es évet a számfejtés „tudományával” foglalkozók a béke és nyugalom évének, katasztrófáktól mentes időszaknak jósolják. A numerológusok (számmisztikusok) előrejelzése a 2+0+1+1=4 számítási képleten alapulva a 4-es szimbolikájára épül, amely az anyagiasságot és a problémákat jeleníti meg. Várható tehát, hogy anyagi gondokkal szembesülünk, vagy be kell érnünk azzal a kevéssel, amink éppen van. A 11-es szám viszont az erőt képviseli, csak éppen nem egyértelmű, pozitív vagy negatív hatások érnek-e bennünket. A kínai horoszkópok szerint 2011-ben a Nyúl (egyesek szerint a Macska) évébe lépünk, mely a nyugalom évének számít, megfelelő időszaknak a tavalyi (Tigris) évben szerzett „sebek” gyógyítgatására. A 2011-es esztendőt egyúttal a benevolencia vagy engedékenység évének is tekinthetjük, amikor kissé enyhülhet a zord szabályok szigora, csökkenhet a mások iránti elvárások keménysége. Az idén az emberek többsége inkább a jókedvet, nevetést, szórakozást helyezi majd előtérbe. Egyúttal azt is tudatosíthatjuk, hogy a szép szóval való meggyőzés sokkal hatásosabb lehet az erőszakos vélemény-nyilvánításnál. Minden jóslásnál fontosabb azonban az „apró betűs kitétel”, miszerint a cselekedeteinktől, megnyilvánulásainktól függ, milyen lesz valójában az esztendő. A Nyúl még ül a fűben, csak rajtunk múlik, „dobbantásunkkal” nyuszit vagy farkast ugratunk-e ki belőle… bszm

Újévi jókívánságok Békés álmainkba ne csalódjunk soha, Oltalmazzon minket angyalok mosolya. Lelkünkben béke és szeretet virítson, Düh és gaz álnokság meg ne szomorítson. Ostoba szólamra ne hajoljon szívünk, Gazdagság kísérje minden vidám léptünk. Útjaink vigyenek igaz célunk felé, Jövendőnk munkája ne váljon keresztté. Éjszaka pompásan ragyogjon csillagod, Veled lehessek, amikor csak akarod. Egymásra találjon most minden kereső, Társával éljen minden egymást szerető. Közösen tegyük szebbé ezt a világot, Ízleljünk már most mennyei boldogságot. Váljon minden titkos, szép álmunk valóra. Áldott legyen minden együtt töltött óra. Nevetni tudjunk, és őszintén örülni, Odvas idő fogát messze elkerülni. Keveset mondok végül, de szépet: Kívánok boldog új évet!

Honti Lapok

2011. január

Köszöntjük a hetvenéves Bajnok Istvánt Közéletünk ismert személyiségei közül 2011-ben dr. Bajnok István komáromi orvos, lélekgyógyász nyitja meg a „hetvenkedők” sorát. Az alább ismertetésre kerülő életpálya önmagában elég lenne a méltatásra e lap hasábjain is. Nekünk azonban van egy külön indokunk felsorakozni a gratulálók közé. Erről az indokról maga az ünnepelt így vall az „Ipolyság/Komárom” c. versében: „Ott születtem, hol az Ipoly vizében/ a Nap alvás előtt fürödni szokott,/ s megcsókolja lefekvés előtt/ a börzsönyi hegyormokot.” Bajnok István Ipolyságon született 1941. január 15-én. Alap- s középiskolai tanulmányait is itt végezte. Így emlékezik: „Gyerekkoromban azt, hogy magyar vagyok, olyan természetesnek vettem, mint azt, hogy fehér a bőröm, barna a szemem és szőke a hajam… Már gimnazistaként tagja voltam a Csemadok ipolysági színjátszó körének, rendszeresen szavaltam és sok vasárnap délelőttöt töltöttem el a mise után a Csemadokházban a városka egyetlen billiárd asztalánál.” Doktori tanulmányait Prágában végezte, ahol a fővárosban tanuló magyarok Ady Endre Diákkörének volt az elnöke. Orvosi pályafutását Rimaszombatban kezdte, majd 1976-tól nyugdíjba vonulásáig Komáromban működött gyermek-pszichiáterként. Korán felfigyelt arra, hogy a lélekgyógyászi segítségre szoruló apróságok közt egyre több a magyar anyanyelvűnek született, de szlovák iskolába járatott gyermek. Szakmai tudását és ipolysági tapasztalatait is felhasználva vetette magát e témára. Szakvizsgai diplomamunkájában mutatott rá: meg kell különböztetni a családon belüli kétnyelvű nevelést az iskolában folyó kényszerű kétnyelvű oktatástól. Ez utóbbiról – tehát a magyar gyerek szlovák iskolában tanulásáról – kimutatta, hogy az a gyermekkori neurózis (éjszakai ágybavizelés, rémál-

13

Történelem

150 éve született Hont megye gyémántembere: dr. Kovács Sebestény Endre

mok, dadogás, iskolától való félelem stb.) egyik gyakori oka. E meggyőződését hirdette rendelőjének kétnyelvű táblája is: „Tu hovoríme materinským jazykom! Itt anyanyelven beszélünk!” Az ipolysági Csemadokban megkezdett „közéleti” szereplését Rimaszombatban és Komáromban is folytatta. Az előbbi helyen a Tompa Mihály Klub, az utóbbin a Klapka György Művelődési Klub alapítója és éveken át elnöke. 1990-től a Csemadok városi szervezetének elnöke, majd a szervezet országos alelnöke lett. Majd másfél évtizeden át volt szervezője, mindenese az őrsújfalui nyári művelődési táboroknak, ahol – szavait használva – „kicsit bátrabban szemtelenkedtünk és pimaszkodtunk a hatalommal, mint máshol az országban”. A Csemadokon keresztül eljutott a nagypolitikához is: 1989 után a prágai Szövetségi Gyűlés tagja lett. Alapítója s éveken át elnöke volt a Kárpát-medence magyar orvosait tömörítő Magyar Egészségügyi Társaság felvidéki tagozatának is. Komárom városa előbb polgármesteri, majd 2001-ben Pro Urbe-díjjal jutalmazta. 2010-ben pedig a Csemadok Életmű Díjat adott át doktorunknak. Bajnok István pár évvel ezelőtt visszavonult a nyilvános szerepléstől. Ennek okáról kedves öniróniával így ír a 2010 nyarán megjelent „Diagnózisok” c. könyvében: „vacak motorral szívem helyén” „egyemeletes ember” lett belőle (ti. szívgyöngesége az 1. emeleti lakáshoz köti őt). Nos, kedves Pista, elhiszszük, hogy a szív-motor öregesen döcög, ám a valódi szíved – amelyet léleknek is nevezhetnénk – még mindig fiatal és tettre kész, különösen nyolc unokád körében. Ezért az orvoskollégák közt megszokott szlogennel köszöntünk 70. születésnapodon: Ad multos annos!

Ipolyság első modern köztéri szobrát, Rédy Gyula alkotását, dr. Kovács-Sebestény Endre mellszobrát 1917 őszén avatták fel a megyei kórház udvarán. A szobor aligha kerülhetett volna méltóbb helyre, hiszen az egykor jobb napokat is látott és jobb sorsra érdemes ipolysági kórház nagyrészt doktorunknak köszönhette létrejöttét és XX. század eleji hírnevét. Ő volt az, aki a millenniumi ünnepi hangulatot kihasználva a Honti Lapok hasábjain gyűjtést hirdetett. Egy év alatt 20 000 forint gyűlt össze a kórházi alapra. A Draskóczi Jenő megyei mérnök által tervezett új megyei kórházat 1900. október 10-én adták át megyére szóló ünnepély keretében. A kórház igazgatója a régi, 1875-ben épült kórház sebésze, dr. Kovács-Sebestény lett. Kovács-Sebestény Endre 1861. január 5-én született Ipolypásztón, az ottani református gyülekezet lelkészének fiaként. A fiúból nem a lelkek, hanem a test orvosa lett, valószínűleg a névrokon nagybácsi, a híres pesti orvos, id. Kovács-Sebestény Endre (18141878) hatására. Az ifjabb Endre a pesti egyetemen szerzett orvosi oklevelet 1884-ben. A közben elhunyt nagybácsi „utaztató ösztöndíjának” köszönhetően a fejlett nyugat-európai sebészeti klinikákon csiszolhatta tovább elméleti tudását. E tudást hamarosan kamatoztathatta a gyakorlatban is: az 1885-ös szerb-bolgár háborúban a Magyar Vöröskereszt belgrádi kórházában dolgozott. Ilyen felkészültséggel bármely pesti klinika szívesen alkalmazta volna, szíve azonban visszahozta őt szülőföldjére. 1889-ben telepedett le Ipolyságon s lett Hont vármegye tiszti főorvosa. Sebészi képességeit előbb a régi, majd 1900-tól az új kórház műtőjében bizonyította. Egy sikeresen műtött betege Hont megye gyémántemberének nevezte őt, hozzáfűzve, hogy míg Jókai „aranyembere” csak fantázia, a „mi gyémántemberünk édes valóság”. Persze nemcsak betegei tisztelték őt, hanem kollégái is. Amikor 1907-ben megalakult a Magyar Sebésztársaság, igazgatótanácsába a három budapesti orvosprofesszor mellé három vidéki sebész-főorvost választottak: egyikük az ipolysági Kovács-Sebestény Endre volt. Műtéteinek híre gyorsan túllépte a megyehatárt. Egyik leghíresebb operációjáról maga számolt be az 1913-as pesti sebészkongresszuson. Akkoriban még gyakori volt a hastífusz s annak szövődménye, a bélátfúródás. Kovács-Sebestény egy ilyen bélátfúródással kórházba került betege életét mentette meg a gyors műtéttel. Persze nemcsak a kórházban állt helyt, hanem a megyeorvosi poszton is. Nem lankadó küzdelmet folytatott a fertőzéses betegségek, köztük a rendkívül elterjedt tüdővész ellen. Országos érdeklődést keltett a „mozgó kórházak tervezete”. Közéleti tevékenysége is sokoldalú volt. Alapító elnöke volt az Országos Orvosszövetség Hont megye és Selmecbányai fiókjának, gondnoka az ipolysági polgári leányiskolának, alapító tagja a Magyar Athletikai Club Hont megyei fiókjának. Ereje teljében, 1915-ben hivatása áldozata lett. Egy háborús sebesültet műtve keze megsérült, a seb elgennyedt, és a gyorsan kialakuló szepszist (vérmérgezést) a pesti orvosok sem tudták már legyőzni. Temetésén, az ipolysági temetőben a megye főispánja, Ivánka István „hivatása nagymesterének” nevezte az elhunytat. Emlékét a kórházi mellszobor mellett 2004-től három nyelvű emléktábla őrzi „Ipolyság nevezetes személyiségei” galériájában. Temetői síremlékének időkoptatta, de még olvasható soraival tisztelgünk emléke előtt: Az emberszeretet volt vezérlő csillaga, kórháza, családja és betegei töltötték be szívét. Fáradhatatlanul pihenőt csak e helyen talála, hol hív szeretet őrzi örökre emlékét.

dr. Kiss László

dr. Kiss László

2011. január

14

Normális? „Halottról vagy jót, vagy semmit!” – így szól a mondás. Nos, ítéljen el engem, aki úgy gondolja, de az adott halottról a legnagyobb jóakarattal sem tudok mondani semmi jót. Mégsem bánt miatta egy kicsit sem a lelkiismeret. Az igazat megvallva cikkem írása közben még csak agonizált, de már csak napjai, órái voltak hátra. Őszintén szólva szívrepesve vártam, hogy végre hunyja már le a szemét, múljon már ki, „krepáljon meg” és legyen végre az enyészeté. Ennek a megboldogultnak csupán egy jó tette volt életében, mégpedig az, hogy elhunyt. Mielőtt még bárki bármit is gondolna rólam, elárulom, hogy a 2010-es évről van szó. Így már talán másképp hangzik az egész, nemde? Hát igen. Van egy halottunk, akinek elmúlása fölött talán majdnem mindenki örömtáncot jár. Meg sem érdemli, hogy akár egy jó szót is pazaroljunk rá. Mivel erénye nincsen, a hibáit kell megemlítenünk. Mondhatná bárki, hogy: jó, jó, de azért mégis túléltük valahogy az egészet. Ez így igaz, de ez a mi erényünk, nem pedig az övé. Még az a rengeteg csapadék, amellyel egész éven át „örvendeztetett” bennünket, sem tudja őt előttem tisztára mosni. Még a halotti ágyán is képes volt rúgni rajtunk egy nagyot. Aki még a karácsonyt is képes vízbe fojtani és újabb emberek ezreit koldusbotra juttatni, az bizony megérdemel mindent, csak éppen tiszteletet nem. Ugyan mit hozott nekünk az árvizeken, talajvizeken, tönkrement sorsokon kívül? Igaz, hozott két választást is. A parlamentit és a helyhatóságit. Az előbbinek egyelőre csak a levét isszuk. Az utóbbi pedig még a jövő zenéje, maradék hitünk utolsó mentőöve. Nehogy aztán azzal is úgy járjunk, mint egykor a Titanic utasai. Volt a hajón a kaviártól kezdve a „seggenfütyülős” lóig minden elképzelhető, csupán a kellő mennyiségű mentőalkalmatosság hiányzott róla. A mi hajónk pedig a Titanichoz képest sokkal, de sokkal törékenyebb. Van egy mentőhajó látótávolságon belül – 2011 –, de ki tudja, ideér-e idejében, és ki tud-e menteni mindannyiunkat. Tud-e majd száraz ruhát és meleg takarót biztosítani mindegyikünk számára, és nem kell-e majd attól félnünk, hogy a túlterheléstől elsüllyed alattunk? Mindenesetre mozgósítani kell minden megmaradt hitünket és bízni abban, hogy amit Péter tönkretett, azt majd helyrehozza Pál. Az elhunythoz pedig intéznék néhány búcsúszót: Feledtessen az enyészet mindörökre 2010! Elátkozzuk az egészet, vigyen, ami hozott – a víz! Nyug/talank/odj béké/tlenség/ben! Belányi Gyula

Honti Lapok

Receptajánló „Eredeti” juhtúrós sztrapacska A recept címében szereplő „eredeti” szó egy olyan helyet, csárdát fed, ahol már hosszú évek óta kitűnő juhtúrós sztrapacskát készítenek különféle feltétekkel. Egyszer, amikor a férjemmel ott jártunk, sikerült megtudnunk néhány kis trükköt a sztrapacska-készítéssel kapcsolatban, amelyeket most Önöknek is elárulok (a receptben aláhúzással jelöltem meg őket). Hozzávalók: 400 g burgonya, 200 g félgrízes liszt, só, 150 g juhtúró, 120 g füstölt szalonna, 1 dl tejföl Elkészítése: A burgonyát megtisztítjuk a héjától, megmossuk és almareszelőn lereszeljük úgy, hogy a reszelékbe jó fél dl forró vizet öntünk, hogy ne barnuljon meg a levegőn. Aztán hozzáadjuk a sót, a lisztet és elkeverjük, közepesen kemény tésztát

kell kapnunk. A tésztát forrásban lévő sós vízbe szaggatjuk, amelybe két nagyobb szeletekre vágott burgonyát is dobunk. Magas falú fazékban főzzük ki, amelyben a galuskák körkörösen szabadon foroghatnak, főhetnek. Ha megfőttek, a víz felszínén maradnak. Kiszedjük őket a vízből, és elkeverjük a juhtúróval és kb. egy levesszedő kanál forró vízzel, amelyben a galuskák főttek, hogy jó lucskos legyen a sztrapacskánk. Tányérra szedve megöntözzük tejföllel és megszórjuk kockákra vágott pirított füstölt szalonnával (vagy felmelegített töpörtyűvel, esetleg karikákra vágott sült házi kolbásszal). Az adott menynyiségű hozzávalóból négy adag jön ki. ME

Gyerken egyre nő a könyvtár iránti érdeklődés

A 815,65 ha területen gazdálkodó Gyerk község polgárai helyesen döntöttek 1997. márc.1-jén, amikor referendum útján ismét az önállóság mellett szavaztak. 1998. április 1-jétől nyilvánították hivatalosan is önálló községgé a falut. Az azóta eltelt időszak alatt sokat fejlődött, szépült a község arculata Nagy Géza polgármester irányítása mellett, akit november 27-én immár ötödik alkalommal választottak vezetőjükké a polgárok. Az itt élő szlovák és magyar nemzetiségű polgárok nagy megértésben élnek, és egyre többen térnek vissza szülőfalujukba, mert itt a kulturális élet is

biztosított a számukra, hiszen minden évben rendeznek falunapokat, kultúrműsorokat, könyvbemutatókat stb. A községnek már a 19. század végén volt egy kisebb könyvtára, a 20. század elejétől pedig Kovács Pál esperesplébános jóvoltából egyre növekedett a könyvállomány, sőt az iskolának is volt saját könyvtára. A második világháború alatt a könyvállomány nagy része elveszett, megsemmisült, ezért a felszabadulás után ismét gyűjteni kezdték a szlovák és magyar szépirodalmat. A nyolcvan évesen elhunyt Nagy Erzsébet igen sok érdemet szerzett a könyvtár kezelése terén. Utódja, Zdenka Štefunková (született Halász) nagy igyekezettel végzi a könyvtárosi teendőket. A könyvtár kezdetben az autóbuszmegálló egyik helyiségében kapott helyet, de 2009 nyarától már méltóbb körülmények között várhatja az olvasókat. A község vezetői a kultúrház emeletén építettek ki egy korszerű könyvtárat. Úszópadlót raktak le és asztalosmesterek által készített, új, könyvtári polcokkal rendezték be, számítógéppel, videotechnikával szerelték fel. Jelenleg 2 107 szakszerűen csoportosított könyv áll az olvasók rendelkezésére. A szerdánként nyitvatartó könyvtárat egyre több fiatal és nyugdíjas látogatja. A mellékelt felvételen két nyugdíjas olvasó, a 67 éves Mészáros István és az 57 éves Csordás István válogatja az olvasnivalót. Szöveg és kép: Belányi János

Honti Lapok

15

2011. január

121 éves a százdi önkéntes tűzoltóság

Százd kisközség lakosai büszkék lehetnek az immár 121 éve működő önkéntes tűzoltó-testületükre, melynek jelenlegi ötven tagja is igen aktív munkát végez. A testület 1889-ben alakult Prokos János akkori községi bíró és Gyula Elek evangélikus iskolaigazgató vezetésével. Először szép egyenruhákat, korszerű kézifecskendőt vásároltak, majd fokozatosan bővítették a tagállományt. Az egyesület elnöki tisztét jelenleg Miroslav Prekop mérnök tölti be, odaadó munkát vé-

gezve, a tűzoltóparancsnok pedig már több mint huszonhat éve Krško Gyula. A testület legszorgalmasabb vezetőségi tagjának Krško Marián, Šedevi Krisztián, Račák Marek, Karika János, Mocsári Roland, Husárik Dušan, Krško Erik és Tóth Gergely számít. Az előző polgármester, Kovács Gábor is segítette a szervezet működését, azonban az új polgármester, Srna Zoltán sem zárkózik el a tűzoltóegyesület támogatásától. Százd kisközségnek felnőtt és ifjúsági csapata, sőt női tűz-

oltócsapata is volt. „Minden évben három-négy raj versengett az előkelő helyezésekért”– mondta ott jártamkor Krško Gyula parancsnok, egyben közölte, hogy az év eleji ünnepi gyűlésen elismerő okleveleket és érmeket vesznek majd át az arra érdemes önkéntes tűzoltók, név szerint: Prekop Miroslav mérnök, Krško Marián, Šedevi Krisztián, Račák Marek, Husárik Dušan, Krško Erik, Tóth Gergely és Budáč Ciril. A tűzoltó alapszervezet a községi hivatal nagydíját kapta meg.

Ipolyvisk – választások után... Véget értek a választások, a falu élére azonban megint olyan emberek kerültek, akiknél hiábavaló a kopogtatás, nincs ajtónyitás. Eddig a falu lakosssága három rétegre oszlott – ami nagyon érezhető volt. Most az az érzésem, hogy ebből négy lesz. Nem nevezem meg az elsőt, bár meg tudnám, de nem teszem... A másodikba tartoznak azok, akik eddig az elsőben voltak, s amit akartak, azt el is érték. A harmadik az eddigi középréteg, amely ötről a hatra sohasem jutott, mert ahol csak tudott, mindig keresztbe tett. Segíteni – olyat nem ismernek. A negyedik semmivel sem foglalkozik. Amikor olvasom a Honti Lapokat vagy más hasonló újságot, fáj a szívem, hogy kis települések öszszefogással milyen dolgokat tudnak összehozni. Nálunk azt, aki a

valamikori Visk hírnevét próbálja visszahozni, lenézik, ahol csak lehet, keresztbe tesznek neki. Pedig van a falunak egy jól menő női focicsapata, amire sok falu büszke lenne, hiszen az Amazon női csapat két és fél év alatt több kupát és dicsérő oklevelet nyert, mint a férficsapat egész eddigi működése alatt. A község még jó szóval sem támogatta őket, nemhogy anyagiakkal. Kritikát és lenézést azonban annál többet kaptak. Minden kezdeményezés a falu dicsőségére, jó hírének növelésére szolgálna. Szeretném remélni, hogy a helyzet megváltozik, de egyelőre nem úgy néz ki a dolog! A választások után elhangzott egy meg nem nevezett személy szájából – aki az első rétegbe tartozik – egy mondat: „Elértük, amit akartunk, és eljött a mi időnk...” Smiknya Mária

A női tűzoltóraj tagjaiként Prekop Beáta, Duchoň Zsuzsanna, Karika Júlia, Menyhár Lívia, Foltán Otília, Kocsári Martina és Munka Martina vettek részt a versenyeken. Kimagasló eredményeket értek el a járási és a körzeti versenyeken Tolmácson, Nagyölveden, Paláston, Garamkálnán és Nagysallón. A junior – ifjúsági tűzoltók kategóriájában Škrniar László, Krško Erik, Krško Marián, Ozsvald Péter, Račák Marek, Račák János, Vörös Csongor, Tóth Gergely, Kovács János, Bogdán Géza, Bogdán László, Benčok István és Benčok Antal jeleskedett. Százd önkéntes tűzoltói egy PPS-12-es motoros fecskendővel rendelkeznek, a tűzoltószertárat is példásan gondozzák, a községi hivatal segítségével pedig folyamatosan pótolják a felszerelést. 2009-ben sikeresen szerepeltek Szetén a körzeti és Garamkovácsiban (Kozárovce) a járási tűzoltóversenyen. 2010 májusában Zselízen is bebizonyították, hogy a százdi önkéntes tűzoltókra mindig számíthatnak, mert bármikor képesek megvédeni a magánés a közvagyont, hiszen az év minden szakában folyik a felkészülés. Ezt a 121 év sikeres működés tradíciója is megköveteli. Szöveg és kép: Belányi János

Ipolyvisken megtámadták a Mikulást Sajnos a mai világban mindenre számítani kell. Ezt a saját bőrömön tapasztaltam. December 5-én – mint minden évben – Mikulásnak öltöztem a rokonság és néhány más család kérésére. Szívesen teszem, mert nagyon hálás szerep. Csodálatos érzés, mikor az aprónép szemében felcsillan a (néha félelemmel vegyes) öröm. Van, aki barátságot köt a Mikulással, van, aki sírva veszi át a csomagot. Az idén is ilyen „Miki-körútról” tértem haza, mikor ismeretlenek hátulról egy jól irányzott rúgással leterítettek. Szó nélkül rugdostak, ami nagy bátorságra vall, hiszen hátulról és hárman megtámadni egy 59 kilós embert, nem semmi! Három helyen törték el a bordáimat, meg kaptam egy jó erős ütést a gerincemre. De hála az Úrnak élek és járok, ha keservesen is. Ezúton üzenem támadóimnak, hogy ha kijavulok, jövőre is leszek Mikulás. Sőt! Ugyanabban az időpontban és ugyanazon az útvonalon megyek majd haza. Egyedül! Szeretném, ha azok a bátor fickók ismét várnának rám. De ne sunyi módon, hátulról támadjanak, hanem nézzenek a szemembe és mondják meg: Miért?! Szeretem, ha az igazságot a szemembe mondják, még ha olykor-olykor fáj is. Smiknya Gábor

16

2011. január

Honti Lapok

Felsőszemeréden ujjongva Meleg étel a rászorulóknak várják a tavaszi rajtot December 30-án a Vöröskereszt Ipolysági Alapszervezetének tagjai meleg étellel várták a hajléktalanokat és a nehéz Felsőszemeréd az 50-es évektől kezdve szinte fogalmat jelentett labdarúgás terén az ipolysági régióban. Egy tucatnyi kiváló labdarúgót nevelt fel, akik nemcsak falujukban, hanem máshol is híressé tették a futballklubot: pl. Komjáthy Zoltán Ipolyságon, Szabó Zoltán Zselízen, Felyo Péter Gyügyön és Deménden a IV. ligában, de megemlíthetnénk a Sneider-fivéreket, Grznárt és másokat is. Gulyás Lász-

szociális helyzetben lévőket. Ipolyság Város kétszáz adag káposztalevest készíttetett, amelyből ötven adagot a pereszlényi, ötvenet pedig a tesmagi városrészben osztottak ki. A maradék száz adaggal a városi hivatal épülete előtt várták a vendégeket. A karácsonyi megvendégelésnél forró teával és forralt borral is kedveskedtek az arra járóknak. A családosok bőséges téli gyermek -és felnőttruha -készletből válogathattak ajándékképpen. bb

REFLY – a jó esélyekkel bíró fiatal együttes

ló a felnőtt játékosokkal, Červenák Gyula az ificsapattal ért el hoszszú éveken át kiváló sikereket, a Lévai járás legmagasabb osztályában tettek tanúságot kiváló játékukról. 2008 nem hozott szerencsét a szemerédi labdarúgóknak, mert a válság miatt többen közülük külföldön voltak kénytelenek munkát vállalni. Egy év szünetelés után azonban újból sikerült összeverbuválni egy csapatot, amely a szurkolók nagy örömére a Lévai járás III. osztályába nevezett be. A kezdeti nehézségek után jött egy újabb: kénytelenek voltak Ipolyvisken pályát keresni, mert az Ivánka-parkban a talajvizet nem tudták megszüntetni, ami lehetetlenné tette a játékot, a sok száz óra társadalmi munkával felépített korszerű öltözők ma is üresen tátongnak. Revóczi Attila néhány évvel ezelőtt nősült Szemerédre Magyarországról, két évig a deméndi IV. ligás keret oszlopos tagja volt. Az ő kezdeményezésére 2009 nyarán ismét megalakították a labdarúgócsapatot, és Vykukal János edző irányításával megkezdődhettek a küzdelmek. A szemerédi focicsapat zöme tehetséges labdarúgó. Kitűnik közülük Balogh Róbert góllövéseinek magas számával és rúgótechnikájával. A többi játékos is igyekszik, ezért reálisak terveik a jövőre nézve. Barsendréd, Zsember és Tesmag után jelenleg a csapat a 4. helyen áll. Számítva azzal, hogy még 2-3 csapat továbbjut a II. osztályba, már januárban megkezdik az edzéseket a tavaszi rajtra. Semmit sem hagynak a véletlenre. Annak ellenére, hogy csak néhány szurkoló buzdítja őket Ipolyvisken az egyes „hazai“ mérkőzéseken, mindig becsületesen harcolnak a bajnoki pontok megszerzéséért. A bajnokság végén dobogós helyen szeretnének végezni. A játékosok bíznak abban, hogy az új polgármester tesz majd a szemerédi sportpálya állapotának javulásáért, és hazai környezetben buzdíthatják majd őket a labdarúgás szerelmesei, akik egy-két év múlva ismét a csúcson szeretnék látni kedvenc focistáikat, akik példás hozzáállásukkal és kitartó harcias játékszellemükkel mindig felejthetetlen élményeket tudtak számukra szerezni. Belányi János

Az ipolyságiak, de a környéken élők előtt sem ismeretlen már a Refly együttes. A fiatal zenészek a szabadidejükben begyakorolt saját szerzeményeiket játsszák. Az együttes vezetője Tóth René basszusgitáros és énekes. Az öccse, Tóth Roman a csapat dobosa, Bagony Róbert és Srna Dávid pedig a szólógitárokat kezelik. Szerzeményeikben a neopunk irányzatot követik, ám az együttes tagjai nem szívesen veszik, ha beskatulyázzák őket, mivel egyedi stílus megteremtésére törekednek. A csapat vezéralakja, lelke

és mozgatója Tóth René, aki egyben a dalok szövegírója, míg a zene a csapattagok közös alkotása. A fiatal zenekar már több sikeres fellépésen van túl. Játszottak már Nyitrán, Újbányán, Léván, Ipolyságon és természetesen más helyeken is, ahová meghívást kaptak. Decemberben az ipolysági Csemadok épületében új CD-t kereszteltek. Reméljük, a 2011-es év az együttes számára még az előzőnél is sikeresebb lesz. (több információ a http:// bandzone.cz/refly honlapon) Belányi János

A Hont-Ipoly menti régió havilapja. Megbízott felelős szerkesztő: Bendíkné Szabó Márta. Szerkesztőbizottság: Bendíkné Szabó Márta, Mgr. Matyis Edit, Kajtor Pál mérnök, Bendík Béla, Mgr. Tóth Tibor. Tördelőszerkesztő: Menyhár Andrea. Tel.: 036/741 10 54, www.sahy.sk, e-mail: [email protected]. Kiadó: Ipolyság város önkormányzata, Fő tér 1., 936 01 Ipolyság. A szerkesztőség álláspontja nem mindenben azonos az újságban közöltekkel. A kéziratok szerkesztésének, esetleges rövidítésének jogát fenntartjuk. A hirdetések tartalmáért és nyelvhelyességéért felelősséget nem vállalunk. Nyilvántartási szám: EV3811/09. Nyomtatás: RunnerMedia, Balassagyarmat.

Honti Lapok