www.sahy.sk
Ipolyság
Honti Lapok XX. évf.
2011. március
3. szám
A szabadság ünnepén
Március közepe van, a tavasz kezdete. Ősrégi közhelyeket sorolhatnánk az évszakról, amelyet az emberiség mindig is a legszebbnek vallott: ez a szerelem, az ifjúság, a természet megújulásának időszaka. Nekünk magyaroknak ennél is többet jelent: véletlen és szép naptári egybeesésként emlékezést történelmi tavaszunkra, 1848/49-re. Március 15-e legnagyobb, legszentebb és legigazabb ünnepünk, mert híven tükrözi magyarságunk lényegét, a szabadságszeretetet. Nem alakulhatott volna meg, nem maradhatott volna fenn a sok vérzivataros évszázadon át a magyar állam, nem lettek volna szabadságharcaink, ha nem éltetett volna minket ez a nemes érzés. 1848-ban a márciusi ifjak példaértékű cselekedetet
hajtottak végre, amikor szembeszálltak az elnyomó hatalommal, és nem félve a megtorlástól a legkeményebb fegyverrel, a tiszta szavak erejével indultak harcba. Ezen a napon egy maroknyi fiatalember elindított egy lavinát, amely megváltoztatta a nép életét. A szabadság utáni vágy erőt adott – és 163 éve minden tavasszal erőt ad –, hogy higygyünk magunkban, hogy büszkék legyünk magyarságunkra. Március 15-e tehát a legnemesebb ügy, a szabadság születésnapja. „Üdvez légy születésed napján, magyar szabadság” – írta Petőfi. „Ó, miért nincs minden nap március 15-e ?” – tette hozzá Krúdy. Nekünk magyaroknak – éljünk az anyaországban vagy határain túl – szabadságunk születésnapját szent kötelességünk megünnepelni, hiszen eleink fegyverrel a kezükben harcoltak érte. Emlékezzünk a szabadságharc több százra tehető Hont megyei résztvevőjére! Hadd emeljünk ki közülük néhányat: az ipolysági temetőben nyugvó Jármay Ármint és Sárpy Ödönt, a Peresz-
lényben pihenő Letavay Ignácot, a Tesmagon örök álmát alvó Pazsiczky Józsefet, az Ipolyszakálloson eltemetett Mészáros Alajos plébánost vagy a felsőtúri Pongráczokat. Ipolypásztón Kovács Sebestyén József, Ipolybélen Simonyi Sándor, Lontón Rajner Pál alispán nyugszik a hősök közül. Az ő sírjuknál még tiszteleghetünk, nevüket még őrzi a hideg kő, de hová tűnt az ipolysági temetőből Vass József sírköve, vigyázzák-e Lontón Kasza Antal emlékét, községi krónikák, emlékkönyvek oldalai őrzik-e a „negyvennyolcasok” névsorait? A több ezer szlovák nemzetiségű honvédről sem szabadna megfeledkeznünk, akik a magyarokkal vállvetve harcoltak és sokan közülük életüket áldozták a közös ügyért: a SZABADSÁGÉRT! Tisztelegjünk emlékük előtt! Sokunkban felmerülhet a kérdés: vajon mit üzen 1848/49 a mának (főleg nekünk, felvidéki magyaroknak) az egyesülő, demokratikus Európában? Elsősorban azt, hogy minden körülmény között bátornak, gerincesnek kell lennünk. Ragaszkodjunk anyanyelvünkhöz, ünnepeinkhez, múltunkhoz és minden demokratikus értékhez, amit létrehoztunk – egy-szóval magyarságunkhoz! Mi magyarként akarunk itt élni és dolgozni, ahogy azt századokon át tettük. Gyermekeink és unokáink számára
Ára: 0,40 € A TARTALOMBÓL: Nagyböjt
2. old.
Elfogadták a költségvetést
4. old.
Események, tárgyalások...
5. old
Szúdy Gézára emlékezünk 11. old. Foci a régióban 15–11. old. itt akarunk egy jobb jövőt. Ez közös célunk szlovák polgártársainkkal, akiknek meg kellene érteniük, hogy nem akarunk „elszakadni”, semmiképpen sem veszélyeztetjük az ország szuverenitását, amint ezt néhány hungarofób politikus szajkózza. Csak egy modern, toleráns, multietnikus államban szeretnénk élni. Olyan államban, amelyben ostoba nyelvtörvénnyel nem korlátozzák anyanyelvünk használatát. Olyan ország polgáraiként szeretnénk élni, amelyben szülőföldünkön igazán otthon érezhetjük magunkat. Mindannyiunkon múlik, hogy lesz-e jövőnk Szlovákiában. Őszintén hisszük, hogy lesz! Tóth Tibor
Honti Lapok
2011. március
2
Nagyböjt – a kegyelmek időszaka A liturgikus év egy újabb állomásához érkeztünk, amikor is a nagyböjti idő negyven napja során az egyház szentségei és egyéb vallásos cselekedetei által lehetőséget kínál, hogy elgondolkodjunk hitünk és életünk felett, illetve felkészülést nyújt a húsvéti események megünneplésére. A keresztény lét koncentrátuma ez a negyven nap: a megújulásra való meghívástól a Krisztussal együtt vállalt szenvedésen át a feltámadásig magába sűríti a Krisztus-követés valamennyi fázisát. Az Éneklő egyház kommentárjaiban azt olvassuk, hogy ez az az időszak, amikor Krisztus évről évre megvívja harcát híveiért. Az egyházatyák tanítása szerint: a nagyböjt a kegyelmek időszaka, s ez a kegyelemáradat ingerli a sátánt, s ezért ilyenkor komolyabban ostromolja a lelkeket. A hívő ember azonban Krisztus erejére támaszkodva megerősödve, lelkileg fejlettebben kerül ki ebből az összecsapásból. A nagyböjti időszak elején az egyház nemcsak azért olvassa Jézus megkísértésének történetét, hogy ebből tanuljanak a hívek, hanem azért is, mert a liturgia révén a kísértést visszaverő Krisztus ereje száll belénk, tehát végső soron Krisztus vívja e harcot egyházáért, minden hívőért. S ebben a harcban nekünk is szerepet kell vállalnunk saját életünkkel, nem lehetünk csupán passzív szemlélői a körülöttünk zajló, győzelmünket akaró eseményeknek. „Mert nem a vér és a test ellen kell küzdenünk, hanem a fejedelemségek ellen, a hatalmasságok ellen, a sötétség világának kormányzói ellen, a gonoszságnak az ég magasságaiban lévő szellemei ellen.” (Ef 6,12) A nagyböjt idejére a keresztény ember számára a bibliai hagyomány alapján az egyház az imádság, az alamizsna és a böjt gyakorlását állítja bűnbánati gyakorlatként. Hiszen a nagyböjti lelkület jellemzői a külső élet visszaszorítása, magunkba szállás; a bűnbánat, életünk jobbítására
való szándék. A böjt a hívő ember számára elsősorban ételböjt, mert ez – az ember önfenntartási ösztönét érintve – a legkeményebben, a leginkább húsbavágóan, éppen ezért szüntelenül figyelmeztetve felszögez bennünket Krisztus keresztjére, ezért a keresztény ember életéből nem maradhat ki a böjt. Az egyház ma csak hamvazószerdán és nagypénteken ír elő szigorú böjtöt, nagyböjt minden péntekjére hústól való tartózkodást, de ugyanakkor int az önként vállalt további böjtölésre. A böjt kiterjed más külső javakra: kedvenc étel, ital, szórakozás, alvás, beszélgetés, tréfálkozás stb. A böjt bár külső tett, de lényege egy belső valóság: az önakaratunktól való elfordulás és az Isten akaratához való odafordulás. A legalapvetőbb böjtölés azonban nem más, mint tartózkodni a bűntől, lehetőleg a kis bűnöktől is, hiszen ott Isten akarata és a vele szemben álló önakarat között kell választani. Valamint tartózkodni a bűnös vágyakozástól, mert abban rejtetten mégis Isten akaratát szeretnénk a magunkéhoz hajlítani. Végül a böjt tartózkodás a megengedett javak egy részétől, hogy a teremtményt szívünk oltárán feláldozzuk a Teremtőnek. Ugyanígy áldozhatjuk fel saját elképzeléseink erőltetését, az Isten, az egyház törvényei ellen való lázadozásunkat. Az igazi böjt célja azonban az – amint azt XVI. Benedek pápa is megfogalmazta idei nagyböjti üzenetében –, hogy a „valódi étellel” táplálkozzunk, amely Isten akaratának teljesítését jelenti. A nagyböjt másik sajátos gyakorlata az irgalmasság, az alamizsnaosztás, ami annyit jelent, mint adni és megbocsátani. Az egyházatyák egybevágó tanítása, hogy a böjt akkor értékes Isten előtt, ha az így megtakarított pénzből, időből a nálunk szegényebbeket segítjük. Ne feledjük, hogy az irgalmas szeretet egyben bűnbánati cselekedet is. Megbocsátani őszinte szívből, semmi viszonzást és hálát nem
Kapocsi Judit Ipolyságon Kapocsi Judit budapesti írónő első könyvét hozta el bemutatni az Ipolysági Városi Könyvtárba 2011. január 28-án. A könyv címe: Az Öregasszony és a fiú. Az írónőt, aki férjével együtt tisztelte meg városunkat, a rendezvényen sikeres orvosként mutatta be dr. Kiss László. A 2009-ben megjelent regényt nagy siker kísérte, az első kiadás gyorsan elfogyott a könyvüzletek polcairól. Nem telt el hosszú idő, és már a második kiadás is napvilágot látott. Az alkotásnak a média is nagy figyelmet szentelt. Témája a való világból, napjaink realitásából állt össze, fő mondanivalója, hogy „legyetek jók, ha tudtok”. Az írónő regényére a kortárs íróktól számos pozitív visszajelzést kapott, így Jókai Annától is. A nagy érdeklődéssel kísért ipolysági találkozón a doktornő felolvasással egybekötve mutatta be munkáját, és elárulta, hogy egy újabb műve is megjelent Nagymama meséi címmel, melyben az unokáinak mesélt történeteit foglalta egy csokorba. A doktornő újabb regényét is érdeklődéssel várjuk. Solmoši Márta
várva, mindenkinek, aki ellen vétettünk. Ez is bűnbánati cselekmény, mert Krisztus ennek függvényévé tette az ő bocsánatát: „Bocsásd meg a mi vétkeinket, miképpen mi megbocsátunk az ellenünk vétkezőknek.” A húsvétra való felkészülésünk harmadik fontos része az imádság, az Istennel töltött beszélgetés. A böjt és a jócselekedetek közvetve vonatkoznak Istenre, azonban az imádságban, elmélkedésben, lelki olvasmányban a lélek közvetlenül Istenhez emelkedik. A teremtményektől a Teremtőhöz, a hasznostól az igazsághoz, az anyagiaktól a szellemiekhez, a hétköznapok túl sok eseményétől a belsőhöz fordul, kilép önmagából, hogy megtalálja igazi önmagát. A nagyböjt a többi liturgikus ima, közösségi ima, magánima, templomlátogatás, vallási tanulás és olvasás megszentelt időszaka. Az egyház arra hív meg bennünket a „szent negyven nap” során, hogy vegyünk részt liturgikus szertartásaiban, s ha tudunk, egyéb ájtatosságaiban. Nagyböjt elején indítsuk föl a szándékot a nagyböjti gyakorlatok megtartására, s nagyjából tervezzük meg nagyböjti életrendünket. Nagyböjti elhatározásaink arra irányuljanak, hogy mindinkább Isten fényébe helyezzük életünket. Éppen ezért kicsiny, nem látványos, de konkrét és magunkon mindennap számonkérhető elhatározásokat tegyünk. Az imádság, böjt és irgalom egymásból fakadjon, ne puszta külsőség, erőpróba, izzadságszerű erőpróba legyen, hiszen a keresztény böjt nem testünk büntetése. Használjuk hát ki az előttünk álló kegyelmi időt, mely során Krisztussal karöltve kell megvívnunk a harcot a sátán kísértéseivel szemben. Minden nagyböjti cselekedetünk teljék a húsvéti misztériumra való felkészülés jegyében. Balga Zoltán
Honti Lapok
2011. március
3
Ipolysági újszülöttek
Beiratkozás az alapiskolákban Alapiskolák Lévai járás Janko Kráľ Szlovák Tan. Nyelvű Alapiskola, Ipolys Alapiskola, Ipolyság Pongrácz Lajos Alapiskola, Ipolyság Fegyverneki F. Közös Igazgatású Katolikus Iskola, Alapiskola, Ipolyszakállos (1-4.) Magyar Tan. Nyelvű Alapiskola és Óvoda, Ipolyszakállos Magyar Tan. Nyelvű Alapiskola, Alsószemeréd (1-4.) Alapiskola, Felsőszemeréd (1-4.) Alapiskola, Palást
Jan. 23. – Banda Marek, febr. 6. – Gucký Sára, febr. 7. – Ozank Patrick
Az iskolai évre beíratott elsősök száma 2008/09
2009/10
2010/11
2011/12
Elhunytak 31
32
32
34
16
17
25
15
27
23
25
24
25
23
22
23
14
6
8
11
6
6
12
14
4
6
6
2
29
16
17
6
Február 24-én ünnepelte 30. születésnapját
10
12
10
3
Kovácsik Péter
Magyar Tan. Nyelvű Alapiskola, Szalatnya (1-4.) Magyar Tanítási Nyelvű Alapiskola, Ipolyvisk
1
2
0
1
6
6
5
3
Alapiskola, Deménd
12
15
14
16
Palásthy Pál Magy. Tan. Nyelvű Alapiskola, Palást
11
4
9
4
Speciális Bentlakásos Óvoda és Alapiskola, Ipolyság
15
7
4
3
Az ipolysági alapiskolákba íratott elsősök száma: a 2008/09-es iskolai évre – 99, a 2009/10-es iskolai évre – 95, a 2010/11-es iskolai évre – 101 és a 2011/2012-es iskolai évre – 95
Beiratkozás az ipolysági óvodákban Beiratkozás az ipolysági óvodákban 2011. február 15-től március 15-ig. Materská škola – Óvoda, Štefánik tér 14., Ipolyság – szlovák és magyar tanítási nyelv Óvoda, Hviezdoslav u. 32., Ipolyság – magyar tanítási nyelv Materská škola, Hviezdoslav u. 30., Ipolyság – szlovák tanítási nyelv Materská škola – Óvoda, Pereszlény 1. (kihelyezett osztály) – magyar tanítási nyelv Materská škola – Óvoda, Honti u. 45., Ipolyság – szlovák tanítási nyelv
Febr. 1. – Mokšová Rozália (86 éves); febr. 5. – Gyurkóová Margita (93 éves); febr. 10. – Kövesdy Štefan (66 éves); febr. 17. – Szupuka Ján (77 éves); febr. 21. – Zacharová Helena (71 éves); febr. 21. – Hulla Ján (62 éves)
Az Úrban áldott szülinapot!
Ipolyvisken. E szép ünnep alkalmából a következő verssel köszöntjük: „Kedves Péter, az élet teljességét nem években, hanem örömben mérik. Kinek-kinek az élete annyit ér, amennyi örömet másoknak tud szerezni! Kívánjuk, hogy továbbra is oszd meg az örömöt és a szeretetet másokkal! Mari neni, Gabi és Marian családjával Ipolyviskről, valamint Lidka neni és Vladko a családjával Százdról
Bíztunk az életben, hittünk a gyógyulásban, de ha már abban sem, legalább a csodában. Csoda volt az, ahogy éltél, és minket szerettél. Nem haltál te meg, csak álmodni mentél. Szomorú szívvel emlékezünk március 15-én halálának 2. évfordulóján
Eseménynaptár – 2011 március 2011. 3. 8., 14.00 – Nőnap a Nyugdíjasklubban - Szupernagyi-verseny, 2. évfolyam 2011. 3. 16., 10.00 – Szlovák népmese napja a könyvtárban 2011. 3. 16., 16.00 – Szúdy Géza-emléknap a könyvtárban 2011. 3. 22., 9.00 – Hviezdoslavov Kubín körzeti szavaló- és prózamondóverseny 2011. 3. 25., 16.00 – Gál Judit – Dujmov Milán: Adatok a váci ortodox keresztény közösség történetéhez (könyvbemutató a Simonyi Lajos Galériában) 2011. 3. 29., 14.00 – A Nyugdíjasklub évzáró tagsági gyűlése a színházteremben A nyugdíjasklubban az előírt rend szerint folyik az egészségügyi torna.
Nagy Máriára (Ipolyság), akit soha nem feledünk. Emlékét őrzi férje, lánya, fia, menye, unokája.
Honti Lapok
2011. március
4
A VÁROSHÁZA TÁJÉKOZTAT
Elfogadták az idei költségvetést és több új statútumot Az ipolysági képviselőtestület 2011. március 3-án tartotta 3. soros ülését, melyen mind a 12 megválasztott képviselő jelen volt. Az ülést Lőwy János mérnök, polgármester vezette. A megnyitó, a javaslóbizottság megválasztása és a jegyzőkönyv-hitelesítők kijelölése után került sor az esedékes testületi határozatok teljesítésének ellenőrzésére. Megállapították, hogy a lakótelepek parkolóhelyeinek bővítésére kiírt versenytárgyalásra kellőképpen nem megalapozott ajánlatok érkeztek, így ezt eredménytelennek nyilvánították. Mivel a temetkezési vállalatokról új törvény lépett hatályba, a képviselők meghosszabbították a temetők üzemeltetésére kiírt nyilvános versenytárgyalás határidejét. Az interpellációban elhangzott témakörök: a Park utcai egykori iskolaépület állaga, a homoki Ipoly-gát kérdése, a megnövekedett kamionforgalom zavarja a Bernecei utcai lakosok nyugalmát, mivel a kamionok az útvám miatt megkerülik a rövid fizetős szakaszt; főtéri monitoringhálózat; vandalizmus és közbiztonság a temetőben. Két képviselői igény is elhangzott: a testületi ülések jegyzőkönyvei legyenek részletesebbek, a kórház helyzetéről készüljön alapos, részletekbe menő jelentés. Az interpelláció után következett a mai ülés fő programpontja, a 2011-es költségvetés jóváhagyása. Néhány megjegyzés és átcsoportosítás /kulturális rendezvényekről a sportszakosztályok és két kultúrcsoport, valamint Pereszlény és Tesmag további támogatására/ után került sor a lakossági észrevételek megtárgyalására, illetve megválaszolására. Ezek főleg a következő tételeket érintették: adóhátralékok behajtása, bérleti díjak, reprezentációs alap, tagsági díjak a különféle társulásokban, szociális kisegítő kiadások, oktatási intézmények finanszírozása, rezsiköltségek. Az egyes észrevételek konkrét megválaszolása után a képviselők egy tartózkodás és egy
ellenszavazat mellett elfogadták a város 2011-es kiegyensúlyozott költségvetését /mind a bevételi, mind a kiadási oldalt 9 484 956 € összegben/. A 2012-13-as évre tervezett költségvetést a testület tudomásul vette. A városi főellenőr 2010-ben folytatott ellenőrzéseiről szóló jelentést a képviselők komolyabb észrevételek nélkül vették tudomásul. A város 2011-es kulturális tervét egy konkrét kiegészítéssel fogadta el a testület /az Ipoly-nap rendezvényei közé bekerült egy horgászverseny is/. A képviselők néhány kisebb módosítás után két új általános érvényű rendeletet is elfogadtak: a közterületek tisztaságáról és rendjéről szóló 1/ 2011-es számút, valamint a város területén folytatható állattenyésztésről, ill. -tartásról szóló 2/2011-es számút. (Miután az új városi statútumba az ún. rendelkezési intézkedések nem kerültek be, ezért külön rendelet megalkotása vált időszerűvé.) A testület tudomásul vette a helyi, illetve a régió iskoláiba történő beiratkozásokról szóló jelentést is /bővebben a HL 3. oldalán). Az utolsó előtti programpont /szervezési intézkedések/ 14 alpontot tartalmazott. A képviselők észrevételek és megjegyzések nélkül hagyták jóvá az oktatási intézmények iskolatanácsába delegált új tagokat, a körzeti hivatal és az Ipoly–Garam Regionális Fejlesztési Ügynökség részére bérbeadandó városházi irodahelyiségek bérleti szerződéseit. Három igénylő részére telek, ill. nem lakás célú helyiségek bérbeadását. Beleegyeztek kórházi ingatlanok további bérbeadásába is. A lakásügyi és vagyonkezelési bizottság javaslata alapján Zahorec Anna és Bánár Domonkos Mónika részére városi lakást utaltak ki. A 2010-es városi kitüntetésekkel kapcsolatban több képviselő elégedetlenségét fejezte ki a nem kellően kidolgozott formában előterjesztett javaslatok miatt. Ezért a polgármester – képviselői javaslat után – e programpontot levette
a megtárgyalandóak közül. A javaslatot a márciusi ülésen terjesztik ismét a képviselők elé, minden beérkezett ajánlattal s a hozzá tartozó aprólékos indoklással. Ugyancsak a kellő információk hiánya következtében javasolták a képviselők a Tabán utcai lakótömb telekbérleti szerződésére tett előterjesztés visszavonását. A harmadik viszszavont tárgyalási anyag a szelektív hulladékgyűjtés bővítésére kiírt pályázatra benyújtandó projekt készítésének jóváhagyása volt, mert a környezetvédelmi miniszter időközben visszavonta a pályázatkiírást. A következő napirendi pontban a képviselők néhány megjegyzés és felvetés után jóváhagyták Štrba Péternek a Honti Lapok – Hontianske listy felelős szerkesztőjévé, valamint a város krónikaírójává történő kinevezését. A képviselők a Hont–Ipoly Menti Városok és Falvak Társulása, valamint a Hont–Ipoly Szelektív Hulladékgyűjtési Társulás részére befizetendő idei tagdíj összegét alapos megvitatás után hagyták jóvá (8-an szavaztak mellette, négyen tartózkodtak). Az elhangzott érvek közül kettő: a fizetendő tagdíj még a törvényben meghatározott feladatok pénzügyi fedezetére sem elég; amennyiben Ipolyság /mint a régió központja/ nem törődik a régióval, azt egyszerűen elveszítjük /a gyügyi, lévai vagy a párkányi térség egy-
re nagyobb terjeszkedése/. Az egyes lakótelepeken kialakítandó parkolóhelyek szükségességéről szóló tanulmány elkészíttetését illetően is érdekes megjegyzések és felvetések hangzottak el. Például: parkolóhelyek vannak, csak 2-3 percet kellene gyalogolni a lakásig. Végül a képviselők egy olyan tanulmány elkészíttetésének szükségességéről döntöttek, mely átfogó, komplex módon vázolná és lehetőleg oldaná meg az egész város parkolási és közlekedési gondjait, problémáit. Megbízták a városi hivatalt, kérjen árajánlatokat egy ilyen tanulmány elkészítéséről. A szervezési intézkedések utolsó napirendi pontjaként a képviselők egyhangúlag jóváhagyták a Műszaki Szolgáltatások Üzemének új statútumát. Az általános vitában felszólaló 4 képviselő és a városi rendőrparancsnok után két lakossági felszólalás is következett: kóbor kutyák tömege az óvodák és iskolák környékén, a szinte már elviselhetetlen homoki kamionforgalom; a pereszlényi lakosok a kultúrház javítására vagy a rekonstrukció tervdokumentációjának elkészíttetésére, a temető kerítésének javítására és a járdák felújítására szeretnének pénzt kapni. A négy és fél órás ülés a polgármester zárszavával ért véget. -š-
Tisztelt hölgyek! A költő szavaival élve a nő csodaszép, érzéki, szellemes, elmés. Nélküle a világ olyan lenne, mint a rét virág nélkül, az éjszakai égbolt csillagok nélkül, vagy a szív szeretet nélkül. Anya, édesanya, nagymama, nő, lány, asszony – e szavak többsége kellemes érzéseket vált ki mindnyájunkban, gyönyörű emlékeket ébreszt az emberben, s nemcsak az élet emelkedettebb pillanataiban, hanem a szürke hétköznapok közepette is. Hálásnak kell lennünk, hogy szép, gondtalan, vidám és boldog életet igyekeznek számunkra biztosítani. A nőnap alkalmából sok tisztelettel és szeretettel köszöntöm Önöket. Kívánom, hogy minden napjuk örömteli boldogságban teljen. Lőwy János mérnök, polgármester
Honti Lapok
2011. március
5
Események, tárgyalások, A Csemadok Ipolysági Alapkezdeményezések szervezetének évzáró közgyűlése a városházán Febr. 3. – Lőwy János mérnök, polgármester az Érsekújvári Autóbusz-közlekedési Vállalat képviselőivel tárgyalt a vállalat Ipolyság és környéke lakossága számára a 2011-ben biztosítandó személyforgalom feltételeiről. Febr. 4. – A polgármester a pozsonyi Centire kft. képviselőivel tartott megbeszélésen az EU-s pénzalapokhoz benyújtandó projektek elkészítésének további lehetőségéről egyeztetett Febr. 7. – A polgármester részvételével tartotta ülését az ipolysági székhelyű Hont–Ipoly Menti Városok és Falvak Társulása. Az ülésen meghatározták a Hont–Ipoly Szelektív Hulladékgyűjtési Társulás működésének 2011-es pénzügyi feltételeit. Febr. 8. – Városunk vezetői a Hörnlein cég vezetőségével folytatott megbeszélésen tárgyaltak a cég dolgozói részére kialakítandó parkoló lehetőségéről. Febr. 8. és 24. – A Hörnlein cég vezetői ismertették városunk vezetőivel fejlesztési elképzeléseiket, melyek termelési kapacitásuk bővítését, ebből adódóan pedig új munkahelyek létrehozását jelentik. Ezeket az elképzeléseket a polgármester a város szempontjából kedvezőnek ítélte. Febr. 9. – Lőwy János polgármester részt vett a Szlovákiai Városok és Falvak Társulása tanácsának pozsonyi ülésén, melynek fő témaköre az aktuális jogalkotási folyamat, a választási kódex, valamint a szabad információáramlásról és -szerzésről szóló törvény gyakorlati alkalmazása volt. Febr. 15. – Az ipolysági régió polgármesterei számára tartott szakmai felkészítés során a polgármesterek főleg a lakosságvédelem tervezése és gyakorlati irányítása tárgyában kaptak útmutatást. Városunk polgármestere és a járási hivatal elöljárója egyetértett abban, hogy az önkormányzatok és az államigazgatás közötti eddigi jó együttműködést a továbbiakban is fenn kell tartani. Febr. 16. – A polgármester és az OTP bank képviselői áttekintették a városfejlesztési tervek pénzügyi biztosítására használható hitelnyújtási lehetőségeket. Febr. 23. – Találkoztak az Ipolyság–Csata vasúti szárnyvonal tervezett megszüntetésében érintett települések, a Nyitra megyei önkormányzat, valamint a pozsonyi vasúttársaság vezetői és képviselői, hogy megtárgyalják a vasúti személyszállítás tervezett csökkentését. A tervezett 66 %-os csökkentéssel sem a települések, sem a megyei önkormányzat vezetői, képviselői nem értettek egyet, s kérték az eddigi járatsűrűség meghagyását. Febr. 28. – Az e napon megtartott átvételi eljárással befejeződött az Ifjúság utcai két alapiskola nagytatarozása. Febr. 28. – Városunk vezetői és az Egészséges Ifjúságért Alapítvány képviselői (Horváthné Szabó Mária és Ritter Ildikó) egy közös nemzetközi pályázat lebonyolítását tárgyalták meg, melynek keretében váci és ipolysági diákok bevonásával felmérést végeztek a diákok körében az iskolai kirekesztés, intolerancia, diszkrimináció témakörében. A rendezvény főprogramjára 2011. április 8–9-én kerül sor: a tervezett konferencián szlovákiai, csehországi, lengyel és magyarországi előadók, valamint diákok vesznek majd részt. -zp-
2011. március 3án tartotta évzáró közgyűlését a Csemadok Ipolysági Alapszervezete. A közgyűlést megelőző kultúrműsorban fellépett a Musica Aurea Énekegyüttes négy palóc népdalfeldolgozással, majd Vas Ottó tanár úr Gárdonyi Géza, Fábry Zoltán és Kulcsár Ferenc gondolatait tolmácsolta az anyanyelvről. A közgyűlés elején egyperces néma főhajtással adóztunk két elhunyt vezetőségi tagunk – Korpás Pál és Kajtor Pál – emlékének, majd Jámbor Mónika vezetőségi tag üdvözölte a mintegy 50 jelenlévőt és a vendéget: Szarka Katalint, a Lévai Területi Választmány alelnökét. Ezt követően Pálinkás Tibor – az alapszervezet elnöke – beszámolt a 2010-es év tevékenységéről. Beszámolt a tavalyi rendezvényekről, melyek között megemlítette a Tompa Mihály Országos Vers- és Prózamondó Versenyt, a március 15-ei ünnepséget a temetőben és a városházán, a kézműves foglalkozást gyerekek részére, az áprilisi húsvéti kirándulást Szentendrére, a júniusi hagyományos pünkösdi műsort a zsinagógában, a nyári kézművestábort, az 1956-os koszorúzást, a novemberben megrendezett 5. Ipoly menti fesztivált. Az
évet a nagy sikerű adventi koncerttel zártuk decemberben. Az énekkarnak 13 fellépése volt, többek között Budapesten, Gömörhorkán, Kéménden, Felsőtúron és Paláston. Sikeres volt a tavalyi szeptemberi megemlékezés a háborús emlékműnél, amely fölött a Csemadok védnökséget vállalt. Az elnök ismertette a 2011-es munkatervet is. A hagyományos rendezvényeken kívül a vezetőség továbbra is kiemelten támogatja egy Bartók-mellszobor elhelyezését a városháza bejáratánál. Ennek megvalósítását a tavalyi pünkösdi műsor bevételével – 230 euróval – támogattuk. Kiemelten fontosnak tartja a Musica Aurea Énekegyüttes támogatását is. A vitában szót kért Szarka Katalin, a Lévai Területi Választmány alelnöke, aki értékelte a járási választmány tavalyi munkáját, és ismertette a 2011-es járási rendezvényeket. Új vezetőség megválasztására is sor került. A Csemadok Ipolysági Alapszervezete vezetőségének újonnan megválasztott tagjai: Köteles Judit, Matyis Edit, Jámbor Mónika, Gál Imre, Štrba Péter, Béres Gábor, Pálinkás Tibor és Tóth Tibor. Az ellenőrző bizottság megválasztott tagjai: Bélik György és Nozdroviczky Péter. A közgyűlés a határozati javaslat elfogadásával ért véget. Tóth Tibor
Meghívó Az 1848/49-es forradalom és szabadságharc emlékünnepsége Ipolyságon 2011. március 14-én 16.00 óra – Megemlékezés és koszorúzás a temetőben (MEGBÉKÉLÉS KAPUJA) 17.30 óra –Ünnepi műsor a városháza színháztermében Meghívott vendég: Csáky Pál Fellépnek: az ipolysági alap- és középiskolák csoportjai, a Musica Aurea énekegyüttes és a Honti Igricek folkrock együttes Mindenkit szeretettel várunk.
Honti Lapok
2011. március
6
Az ipolysági kanászhangverseny dicsérete
1910. november 13-án Bartók Béla egy Freud Etelkának küldött ipolysági képeslapra csak ennyit írt: „Dudásoknak, kanászoknak közzibül, közzibül...” utalva ezzel arra, hogy
Ipolyságon ezen a napon különös és egyedülálló esemény, a dudások, kanászkürtösök és pásztortilinkósok versenye zajlik. 100 évvel később, az évfordulóra pedig Hála József és G. Szabó Zoltán a képeslap szövegének címén könyvet jelentetett meg az aznap történtek megörökítésére. Részletesen feldolgozzák, hogyan készült Szokolyi Alajos, Györffy István és a Honti Gazdasági Egyesület a megye gazdasági és néprajzi értékeinek bemutatására, hogyan folyt le a kanászhangverseny és az eseményre meghívott Bartók Béla fonográfos gyűjtése, de részletes szakmai elemzést kapunk a Kárpát-medencében használatos dudafaj-
Baráti kör a galériában A Honti Múzeum és Galéria Baráti Köre februárban két értékes előadást szervezett az ipolysági Simonyi Lajos Galériában. Az elsővel Jekelfalussy József (Rimaszombat, 1849. okt. 9. - Bp., 1901. febr. 12.) statisztikus halálának 110. évfordulójára emlékezett 2011. febr. 16-án. A megemlékezés keretében Bendíkné Szabó Márta A Jekelfalussy család jeles tagjai Hont megyében című előadásában bemutatta a Szepes vármegyéből eredő családot, kiemelve Jekelfalussy József és Lajos életét, tevékenységét. A második előadásra 2011. febr. 22-én került sor. Itt Pálinkás Tibor tartott igen érdekes beszámolót izlandi tanulmányi útjáról. Az utazáson készített hangulatos fotók segítségével hűen érzékeltette az ottani életkörülményeket, az izlandiak életstílusát, gondolkodásmódját és történelmét és szokásait. bb
tákról, Bartók Béla érdeklődéséről a dudamuzsika és a dudák iránt, a dudamuzsika szépségeinek újrafelfedezéséről napjainkban, megmutatják Bartók honti dallamokat idéző zeneműveit. Dokumentumokkal alátámasztva írják le a kanászhangverseny és a gyűjtés valódi lefolyását, összehasonlítva Móra Ferenc: Honti igricek című elbeszélésének történetével, amelyből egyértelműen kiderül, hogy a valóság is lehet felemelő és nagyszerű a szépíró kitalált történetével szemben. Az esemény elemzéséből ugyanis kitűnik a szervezők alapossága, körültekintő, a népművészetet tisztelő viselkedése, a város lakóinak nagy érdeklődése és a dudások természetes készsége, hogy bemutassák tudásukat a városnak és a fonográffal népzenét gyűjtő Bartók Bélának egyaránt. A könyv az elmondottakat sűrűn illusztrálja képekkel és
rajzokkal. Megismerhetjük rajtuk a verseny résztvevőit, a győztes tülköst, a honti Semetke Mihályt és az ipolypásztói győztes dudást, Csuvara Mihályt, de a többi díjazott – egegi, kemencei, merei – pásztorokat is, és a későbbi időkből (1970-es évek) Szikora János palásti dudást, de a hangszer többi mai mesterét is: Pál Pista bácsit, Juhász Zoltánt, G. Szabó Zoltánt, ifjabb Csóri Sándort, Gadányi Pált és másokat művészi kidolgozású hangszereikkel együtt. Végezetül az sem mellékes, hogy a könyv nyelvezete, stílusa szépirodalmi erényeket csillogtató, mindenféle szakmai és nyelvi kliséktől mentes, érzelmeink húrjait is megpendítő, nekünk, nem szakembereknek is élvezhető olvasmány. Jó lenne, ha a környéken minél többen olvashatnák, falvaink könyvtárának pedig egyik dísze lehetne. Vas Ottó
Színek kavalkádja 2011. február 11-én 16.00 órakor nyílt a Simonyi Lajos Galériában Vladimír Rúfus zselízi alkotó festményeinek kiállítása. A festőt Pavel Polka, Zselíz történetének ismerője, az ottani városi múzeum létrehozatalának egyik fő mozgatója, Vladimír Rúfus gyermekkori barátja mutatta be. Megnyerő stílusú megnyitóbeszéde után maga, a festmények alkotója szólt festői pályafutásáról. A megnyitóünnepség hangulatát az Ipolysági Művészeti Alapiskola 2. tanulmányi ciklusának diákja, Katarína Žlnková emelte kitűnő fuvolajátékával. A kiállított alkotások absztrakt művek voltak. Dripping technikával készültek, amelyet Sidney Pollack amerikai művész tett világhírűvé. E technika elsősorban a tárgyak, események hangulatérzékeltetésen keresztül való ábrázolására alkalmas. Vladimír Rúfus remek színérzékének köszönhetően a kiállítás minden látogatója kitűnő esztétikai élményben részesülhetett. Pálinkás Tibor
Honti Lapok IPOLYSÁGI VÁROSI KÖNYVTÁR
Március – a könyv hónapja,
2011. március
7
Tompa Mihály Vers- és Prózamondó Verseny A XX. Tompa Mihály Vers- és Prózamondó Verseny körzeti fordulójára 2011. február 18-án került sor az Ipolysági Városi Könyvtárban. A következő díjazottaknak a zsűri elnökei – a prózánál Újvári László, a versnél Tóth Gábor – adták át a díjakat, melyeket a Csemadok Ipolysági Alapszervezete biztosított:
A szlovák könyvtárak hete 2011. 3. 28-tól 4. 3-ig Az ünnep keretében a könyvtár a következő programokat kínálja a diákok számára 2011. 3. 1– 4-ig a Janko Kráľ Alapiskola diákjait várjuk a könyvtári rendezvényekre 2011. 3. 8– 11-ig Pongrácz Lajos Alapiskola diák jait várjuk a könyvtár rendezvényeire 2011. 3. 15– 18-ig az E.B. Lukáč utcai Alapiskola diákjait várjuk a könyvtár rendezvényeire 2011. 3. 22.– 25.-ig a Fegyverneki Ferenc Összevont Egyházi Iskola diákjait várjuk a könyvtári rendezvényekre 1-4. évfolyamok számára – Mesedélelőttök – felolvasással – a legújabb könyvek bemutatása. – Könyvtári órák – a könyvtár küldetése és feladatai – könyvtárlátogatás. – „Miért szeretem a városomat, mit tudnák tenni azért, hogy szebb legyen“ – felmérés városunk diákjainak közreműködésével. – Hogyan készítsünk makettet – kézműves foglalkozás gyerekeknek – Hogyan születik a könyv – beszélgetés írókról, könyvekről – A második osztályos diákok ünnepélyes beiktatása az olvasók sorába – Irodalmi vetélkedők – Azoknak a diákoknak, akik eddig is tagjai voltak a könyvtárnak és betartották a könyvtári rend előírásait továbbra is lehetővé tesszük az ingyenes beiratkozást – A szlovák népmese napja – Pavol Dobšinskýra emlékezünk március 16-án 5-9. évfolyamok számára – Könyvtári információs órák – a könyvtári szolgáltatások és az intézmény bemutatása – „Miért szeretem a városomat, mit tudnák tenni azért, hogy szebb legyen a környezetem“ – felmérés alapiskolás gyermekek körében – Irodalmi vetélkedők Március 29-től április 1-ig ingyenes beíratkozást biztosítunk mindenkinek, aki az elmúlt évek során nem vétett a könyvtári szabályzat ellen, időben visszahozta a könyveket. Bővebb információt és a rendezvényekre való jelentkezést megtehetik a könyvtár internetes címén:
[email protected] vagy telefonszámán: 036/741 0940 -sm-
I. kategória - vers 1. Antal Adrianna, FFKIKI, Ipolyság 2. Hegedűs Csenge, MTNYAI, Ipolyszakállos 3. Keresztes Rebeka, FFKIKI, Ipolyság 3. Suketi Rebeka, PLAI, Ipolyság I. kategória - próza 1. Uhrin Dominika, MTNYAI, Ipolyszakállos 2. Suketi Rebeka, PLAI, Ipolyság 3. Karvai Mercédesz, FFKIKI, Ipolyság II. kategória – vers 1. Szmolka Barbara, FFKIKI, Ipolyság 2. Róth Tamara, FFKIKI, Ipolyság 3. Konczi Vikor, MTNYAI, Ipolyszakállos II. kategória – próza 1. Murin Barbara, FFKIKI, Ipolyság
2. Romada Diana, MTNYAI, Ipolyszakállos 3. Horváth Noémi, MTNYAI, Ipolyszakállos 4. Svanczár Edvin, MTNYAI, Ipolyszakállos III. kategória – vers 1. Farkas Viktória, PPEAI, Palást 2. Beňo Zsuzsanna, PPEAI, Palást 2. Pásztor Xénia, MTNYAI, Ipolyszakállos 3. Trencsényi Dávid, FFKIKI, Ipolyság III. kategória - próza 1. Horváth Dávid, MTNYAI, Ipolyszakállos 2. Trencsényi Dávid, FFKIKI, Ipolyság 3. Uhrin Simona, MTNYAI, Ipolyszakállos -sm-
Honti Lapok
2011. március
8
Iskoláink életéből
Pongrácz-nap az iskolában Minden év februárjában iskolánk névadója, Pongrácz Lajos születésnapja (Pongrácz Lajos 1815. február 15-én született Felsőtúron) évfordulójának táján iskolánk pedagógusai és tanulói megemlékeznek e jeles közéleti személyiségről. Az idén február 4-én szervetük meg a Pongrácz-napot. A 3. tanítási óra keretében a tanulók osztályfőnöki órán elevenítették fel ismereteiket névadónkról, a 4–6. tanítási órákra pedig különböző foglalkozásokra jelentkezhettek. A felső tagozat minden tanulója bekapcsolódott, volt műveltségi vetélkedő, Honfoglaló, activity, karaoke, zumba és asztalitenisz-verseny. A műveltségi vetélkedőt
Gazdag Katalin bonyolította le a 8.A osztályban. Több témakörből (híres emberek, földrajz, történelem, irodalom, sport, természetrajz, fizika) választhattak a versenyzők kérdést. A legnépszerűbb témakörök a híres emberek, a földrajz és a sport voltak. Az 1. helyen Oros Máté és Štígel Denis párosa végzett, a megosztott 2. helyen pedig Fabian Vivien Győrik Alexandrával és Kovács Karolin Mokšo Veronikával. A Honfoglalót 3 fordulóban 5 fős csapatok játszották Stankovič Szabolcs és Viczencz Gábor felügyelete mellett. A tanulók Európát és Magyarországot érintő kérdésekre válaszoltak. A hangulat kitűnő volt, a játék izgalmas és nehéz. A győztesek a 6.A és a 7.A osztályokból kerültek ki: 1. Záhor-
ský Ákos, 2. Alföldi Roland, 3. Lilia Gábor, 4. Srna Zoltán és 5. Richter Martin. Az activity az 5.A osztályban zajlott Mária Dubovská és Kmetyo Anita vezetésével. Sok volt a résztvevő, 5 asztalnál 6 fős csoportok foglaltak helyet. A gyerekek lelkesen játszottak, miközben kitűnően érezték magukat. A karaoket Viczencz Adriana, Róth Anikó és Lendvay Tibor vezette a multikulturális teremben. 21 résztvevő mutatta meg tehetségét. Ez nem volt verseny, a tanulók szórakozásképp énekeltek, amit láthatóan élveztek. Bystrý Katalin vezetésével és 12 lány részvételével zajlott a zumba az emeleti folyosón. A
lányok nagyon jól mozogtak, örömmel táncoltak, kivetítőn követhették a mozgást a ritmusos, fülbemászó, dél-amerikai zenére, amely kitűnő hangulatot varázsolt a napsütéses délelőttbe. Az asztalitenisz-verseny szintén az emeleti folyosón folyt. A versenyt, amelybe tizenöten kapcsolódtak be, Bóna Zsolt irányította. A versenyzők az 5.A, 7.A, 8.A és 8.B osztályokból kerültek ki, és nagyon ügyesen játszottak. Az 1. helyen Antus Dominik (8.A), a 2.-on Bolyó László (7.A) és a 3.-on Hamdaoui Ádám (8.A) végzett. A fentebb leírt eseményekről ifjú újságíróink, Kusicki Alexa, Kusicki Lilla, Oroszlány Emese és Süveg Alexandra (7.B) készítettek tudósítást az iskolai lapba, akik Matyis
Edit kíséretében látogatták végig az egyes helyszíneket. Azon túl, hogy ezen a napon megemlékeztünk Pongrácz Lajosról, hasznos tevékenységekkel múlattuk az időt. Reméljük, mindenki jól érezte magát, a győzteseknek pedig
igazgatója méltatta Pongrácz Lajos munkásságát, majd a jelenlegi igazgatóval, Farkaš Ildikóval koszorút helyezett el a síremléknél. Koszorúzott még a Felsőtúri Községi Hivatal nevében Sztyahula Tamás polgármester és Varga
külön gratulálunk. Ugyanezen a napon került sor a diákbálra, amely méltó befejezése volt a napnak. Iskolánk pedagógusai és felsőtúri tanulói minden évben megkoszorúzzák Pongrácz Lajos síremlékét Felsőtúron. Az idén 2011. február 8-án 15.00 órai kezdettel került erre sor. Lendvay Tibor, iskolánk volt
Péter alpolgármester. Miután a tanulók mécsest gyújtottak, Nagy János felsőtúri plébános szólt röviden az egybegyűltekhez, majd a hívő résztvevőket imára hívta fel a kriptában nyugvó Pongrácz-család tagjainak lelki üdvéért. A koszorúzási ünnepség ezzel nyert méltó véget. Matyis Edit
Gimiseink sikere Balassagyarmaton 2011. január 28-án Balassagyarmaton már harmadik alkalommal rendezték meg a Civitas Fortissima történelmi vetélkedőt, amelyen hat balassagyarmati középiskola és két felvidéki gimnázium (a lévai egyházi és az ipolysági állami gimnázium) csapatai vettek részt. A vetélkedő témája egyrészt az 1919-es „csehkiverés”, amikor a balassagyarmatiak kiűzték a városból a megszálló cseh katonákat (2005-ben Balassagyarmatnak a Civitas Fortissima – A legbátrabb város címet adományozta az Országgyűlés), másrészt a Rákóczi-szabadságharc volt. A verseny igényes írásbeli és szóbeli kérdésekből állt, mindkettőn az Ipolysági Magyar Tanítási Nyelvű Gimnázium Gyebnár Gábor, Tóth Gábor, Zahorec Zsolt összetételű csapata nyújtott kimagasló teljesítményt. Természetesen a dobogó legfelső fokán végeztek, megelőzve a 2. helyen végzett lévai gimnazistákat. A díjakat Csach Gábor, Balassagyarmat alpolgármestere adta át. A vetélkedő után Matúz Gábor 2009-ben forgatott dokumentum-játékfilmjét tekintették meg a résztvevők. A rendező a vetélkedő megnyitóján beszélt a filmjéről. A nagyszerű eredményhez gratulálunk és további sok sikert kívánunk az ifjú gimnazista történészeknek! Tóth Tibor felkészítő tanár
Honti Lapok
2011. március
XX. századi történelmünkről a gimnáziumban Az Ipolysági Magyar Tanítási Nyelvű Gimnázium diákjai februárban két értékes történelmi előadást hallgathattak meg. Iskolánkba látogatott ugyanis a komáromi Selye János Egyetem két tanára: Simon Attila tanszékvezető és Vajda Barnabás adjunktus. Február 3-án Vajda Barnabás tartott prezentációval összekötött interaktív előadást a Szabad Európa Rádió (SZER) történetéről. A SZER a mai fiataloknak semmit sem mond, ezért volt tanulságos az adjunktus úr érdekes előadása, mert diákjaink sok új történelmi ismerettel lettek gazdagabbak. A SZER 1951. május 1-jén indult, öt célországba (Csehszlovákia, Magyarország, Románia, Lengyelország és Bulgária) sugárzott közép- és rövidhullámon. Lényegében amerikai propagandaadó volt, s antikommunista kampányt folytatott. Meglepő volt hallani, hogy az 50-es évek közepéig nem is regisztrálták Kelet-Európában, ezért hidrogénnel töltött légballonokkal szórólapokat küldtek a célországokba. Csehszlovákiában például vadászrepülőket, sőt a hadsereget is bevetették ellenük. A rádió már térségünkben nem sugároz, mivel demokráciában élünk, ezért keletebbre tette tevékenysége gócpontját. Február 7-én pedig Simon Attila tanszékvezető tartott előadást legújabb könyve – Egy rövid esztendő krónikája – A szlovákiai magyarok 1938-ban – kapcsán. Az előadáson részt vettek az egyházi gimnázium és az állami alapiskola kilencedikes
diákjai is. A tanár úr előadásában elmondta, hogy a két világháború közötti magyar többségű városokban (Komárom, Újvár, Léva, Ipolyság stb.) a szlovákok alkalmazkodtak a magyar többséghez. Az első republika jó szociális és anyagi viszonyokat teremtett, de a magyar kisebbség nem tudott azonosulni az állammal, mert annak létét csupán átmeneti állapotnak tekintette. Csehszlovákia ugyan akkoriban demokratikus államnak számított a közép-európai térségben (parlament, politikai pártok, a kommunista párt is engedélyezett volt, a nőknek választójoga volt), másrészt intoleráns magatartást tanúsított a magyar kisebbséggel szemben (pl.: nem volt szabad megünnepelni március 15-ét, be volt tiltva a magyar színek használata stb.). Mindezek ellenére nagyon gazdag magyar kulturális életről beszélhetünk, hisz például 65 magyar nyelvű lap (ebből 6 napilap) jelent meg a harmincas években. 1938-cal kapcsolatban szó esett városunkról is, hiszen Ipolyság volt az első visszacsatolt város 1938. október 11-én. Simon Attila a közönség kérdései után dedikálta könyvét az érdeklődőknek. Ezúton szeretném köszönetemet kifejezni a két történésznek, hogy ellátogattak iskolánkba. Köszönet illeti Antalicz Anikó és Hajdú András egyetemi hallgatókat – iskolánk volt diákjait –, akik segítettek az előadások megszervezésében. Tóth Tibor
A győztes csapat: Zahorec Zsolt, Tóth Gábor, Gyebnár Gábor és Tóth Tibor felkészítő tanár
9
Pedagógusnapra A pedagógusnapot országonként eltérő időpontokban ünneplik meg. Magyarországon június első vasárnapját nyilvánította pedagógusnapnak 1951-ben egy minisztertanácsi határozat munkájuk társadalmi elismeréseként. Nálunk március 28-án, J. A. Komenský születésnapja apropóján ünnepeltük a múlt rendszerben a pedagógusnapot. Majd a rendszerváltás után október 5-én, a nemzetközi pedagógusnapon kezdtük ünnepelni e napot. Napjainkban mintha visszatérőben lenne a március 28-i ünneplés. Ezen a napon az óvodákban, iskolákban ünnepi műsorok keretében köszöntik a tanulók, a diákok tanítóikat, tanáraikat – köszönetet mondanak nekik. Maguk a tanítók, tanárok is ünnepelnek, ünnepi asztalhoz ülnek egy közös ebéd vagy vacsora erejéig. Jó egy pillanatra megállni: megfogalmazni, elelmélkedni a tanító feladatán a jelenben, erőt merítve ebből majd az elkövetkező hétköznapokra. A mindenkori iskola feladata nemcsak az oktatás, hanem a nevelés is. Ma minden mást megelőzve felerősödik a nevelés szerepe. Ennek legfőbb oka az, hogy az iskola sok esetben pótolni vagy teljesen helyettesíteni igyekszik a hiányzó családi nevelést, amelynek természetesen nagyon sok oka lehet. Leggyakrabban az, hogy a szülők a család fenntartásához szükséges anyagiak megszerzésével vannak elfoglalva, s gyakran nem marad se idejük, se energiájuk gyermekük nevelésére, irányítására. Így a gyermekek sokszor magukra maradva nem tudnak eligazodni az őket körülvevő világban, amelyben amúgy is értékrendválság van, könnyebben engednek a negatív környezeti hatásoknak is. Marad tehát az iskola, a kedvenc tanár, az osztályfőnök stb., akihez a gyermekek szívesen fordulnak, aki nemcsak megtanítja a tananyagot, hanem közben nevel is: dicsér, veszekszik s vigasztal, ha kell. Éppen ezért minden más pályánál határtalanabb a tanári pálya, nemcsak tudást közvetít, hanem példát ad, jellemet formál úgy, hogy közben maga a tanár is formálódik. Múló, meg nem örökíthető, azonnali eredményt nem produkáló alkotás a tanári munka, s egyben soha el nem múló alkotás, hisz a tanítványok százai vagy akár ezrei visznek magukkal belőlünk a világba egy-egy töredéket – ezért különlegesen felelősségteljes a tanári pálya. Ma, amikor az érdeklődés a tanári pálya iránt egyre kisebb, becsüljük meg őket jobban, segítsük, támogassuk őket és kívánjunk nekik munkájukhoz erőt, egészséget, higgadtságot, sok türelmet és kitartást Márai Sándor szavaival: „Valahányszor kishitű leszel munkádban…, erősnek kell maradni, mint az igazi hősök, mikor lehetetlen feladattal állnak szemközt. Tudnod kell, hogy mindenhez inkább van jogod, mint megszökni a munka elől, melyet kijelölt számodra a végzet.” Matyis Edit
Honti Lapok
2011. március
10
A nagyböjti időszak szokásai A hamvazószerdától nagyszombat délig tartó negyvennapos ún. nagyböjti időszak a keresztények számára Jézus Krisztus feltámadásának ünnepére, a húsvétra való felkészülés idejét jelenti. A nagyböjt a vallásos embernek a hitben való elmélyülés, a bűnbánat, a lemondás, az áldozathozatal és a testben-lélekben való megtisztulás lehetőségét kínálja. A hamvazkodás szokása a 7. századi bűnbánati cselekményekben gyökerezik: a mezítlábas, zsákruhába öltözött bűnösök fejére a templomban hamut szórtak és kitiltották őket az Isten házából – ahogy Ádámot és Évát is kiűzte Isten a Paradicsomból –, és csupán nagycsütörtökön térhettek vissza. A hívek hamvazkodását II. Orbán pápa rendelte el 1091-ben, s kezdetben a férfiak fejére hamut szórtak, a nőknek pedig hamuval keresztet rajzoltak a homlokukra. Ma mindkét nembeliek homlokára keresztet rajzol a pap a hamvazkodási szertartás alatt. A hamvazószerda egyúttal a nagyböjt első napjának számít. A szigorú egyházi böjt a 18 és 60 év közöttiek számára napi háromszori étkezést engedélyez, egyszeri jóllakással. A nagyböjti időszak meglehetősen kemény böjti fegyelmét eleink még a huszadik század első felében is igen széles körben betartották. Különösen a zártabb falusi közösségekben ügyeltek az ételek böjtös jellegére, sőt akadtak községek, ahol nemcsak zsírtalanították az évközben használatos főzőedényeket, de kicserélték csupán böjtben használatosakra. Leginkább olajjal, esetleg vajjal főztek, tésztaféléket, növényi eredetű ételeket, kásákat, főzeléket, tejet, tojást fogyasztottak. Étlapjukról teljesen száműzték a húsféleségeket, legfeljebb a hal jöhetett számításba, ha egyáltalán hozzájutottak. A böjti étkezés mellett az önmegtartóztatás önkéntes formája is elterjedt volt.
Akadt erős dohányos, aki a nagyböjt idejére félretette a füstölnivalót, vagy borkedvelő, aki egy kortyot sem ivott. Az öltözködésben is kifejezést nyert a bűnbánati jelleg: a lányok, asszonyok elrakták a színes ruházatot, egyszerűbb, sötétebb öltözéket viseltek. Nagyböjt idején nem tartottak lakodalmat, sem táncmulatságot, sőt, dalolni, fütyülni is tilos volt. A hangoskodás helyett a csendes ima került előtérbe, leggyakrabban a fájdalmas rózsafüzért imádkozták. Az épített kálváriával bíró településeken Jézus szenvedéseire emlékezve péntekenként keresztúti ájtatosságot végeztek. Ahol hiányzott a kálvária, ott a templomban tartották a „keresztutat”. A napsütéses vasárnap délutánokon – zenés mulatság hiányában – a fiatalok labdajátékokkal vagy karikázóval szórakoztak. Napjainkban a szigorú böjti fegyelem teljesen önkéntes alapra helyeződött, az egyházi előírások szerint mindössze hamvazószerdára és nagypéntekre korlátozódik. E két nap mellett 14 évesnél idősebb tagjait a nagyböjt ideje alatt a pénteki húsfogyasztás mellőzésére kéri az egyház. A 14 éven aluli gyermekek, a betegek és az áldott állapotban lévő nők a böjt alól teljes felmentést kapnak. A vallási előírásokat figyelmen kívül hagyók és az ateisták – bár más szemszögből közelítik meg a tavaszi újjászületés gondolatát – szintén szükségét érzik a megújulásnak. A szervezetben az egyhangúbb téli táplálkozás következtében felgyülemlett mérgek eltávolítására kitűnő alkalomnak tekintik a nagyböjt idejét. A különféle méregtelenítő kúrák során a fokozott folyadékbevitelen kívül a gyümölcsök, zöldségek, gabonakásák fogyasztását helyezik előtérbe. A salaktalanítás mellett a szervezet karbantartását, regenerálódását és a testsúly csökkenését is biztosítani óhajtják. bszm
Böjti rímek Hát végig jártuk a bolondot, Most jő a szürke, nagy magány, A gardedám tisztét letette, S elválnak immár ifjú, lány. Mások örökre egybekelnek, Ürítve mézes serleget, Aki pedig maradt magába: Az is üríti – ha lehet.
Naponta egyszer étkezik csak, Aki úgy érzi, hogy hibás. Szép asszonyoknak hű szerelmet Nagy néha vallunk most csupán, Nem úgy, miként annak előtte: A bál előtt, s a bál után.
Most a hamunak van nagy ára, A szőrcsuhának szinte úgy, Segítő társad lett a kettő, Hogy áhitattal gyónni tudj. Napokba tart, míg elregéled A hét hét összes bűneit, És szent borzalmat ölt magára A páter arca, a szelíd.
Mit szerte szét emlékül adtunk: Ismét megnő most majd a haj, Hegedűről leszakadt a húr, Nincs korhelység, s nincs macska-jaj. Nem lődöz eztán Ámor úrfi Nyilával többé rád, se rám – S ezt sok keservvel megsiratják A kisasszony s a gardedám.
A böjtölés divatra kap most, Miként az iparpártolás,
(Honti Lapok, 1903)
Új Csemadok alapszervezet alakult Több évtizednyi szünet után 2011 januárjában Lontón ismét megalakult a Csemadok helyi alapszervezete. A mintegy 40 főnyi tagság soraiban a fiatalok mellett az idősebb korosztály tagjait is megtaláljuk, ami arra utal, hogy általános igény mutatkozik a község egykori élénk kulturális életének megújítására. Az új alapszervezet öttagú vezetőségében Svanczár Katalin az elnöki, Balázs Tímea az alelnöki, Bárány Zsuzsanna a pénztárosi teendőket látja el. Rajtuk kívül Smiknya Ilona és Kuczman Adrienn vállaltak részt a vezetőségi feladatokból. Az alapszervezet elsődleges célja a kulturális élet fellendítése, különös tekintettel a hagyományos néptánc megismerésére és tanítására. A tánccsoportot Baltazár Aranka és Bosnyák Anna vezeti a nagysallói Molnár Károly szakmai irányítása mellett. A friss lendülettel induló alapszervezet már átesett a tűzkeresztségen: február 12-én megszervezte első rendezvényét, egy jól sikerült jelmezbált a gyerekek számára. Az ötletes maszkákkal az Új Szó Huncutka rovata által meghirdetett fényképversenybe is beneveztek. A községi hivatal a kis bálozóknak apró ajándékokat és frissítőt biztosított. A Csemadok tagsága azonban nem pihen a babérjain, mert terveik között műsoros est előkészítése szerepel. bszm
ALBA GYÓGYSZERTÁR Ipolyságon átköltöztünk a Bartók Béla tér 7. szám alá (a Billa mögötti épület) Nyitva tartás: Hétfő – Péntek: 8.00 – 16.00 Szombat: 8.00 – 12.00
Honti Lapok
2011. március
Szúdy Gézára emlékezünk 1921. 3. 21 – 1994. 2. 14
Születésének 90. évfordulója alkalmából dr. Szúdy Gézáról szülővárosában, Ipolyságon is megemlékezünk. Pedagógusként és költőként írásaiban gyakran felidézte a városhoz kötődő, ifjúkori emlékeit, szinte egész életében baráti szálak fűzték az itteni barátokhoz, egykori osztálytársakhoz. Szúdy Géza Ipolyságon született 1921. március 21-én, az egykori Gazda utcában, a „Paraszt utcában”. Alap- és középiskolába is itt járt, 1940ben pedig az ipolysági gimnáziumban érettségizett. Tanulmányait Budapesten folytatta, életrajzában maga írja: „…a Pázmány Péter (ma Eötvös Loránd) Tudományegyetemen végeztem magyar irodalom és nyelvészet, filozófia, lélektan és művészettörténet szakon, és az utóbbi háromból szereztem doktorátust.” A háborút követő években sok magyar családot kitelepítettek Csehszlovákiából, így 1948 tavaszán – több más családdal együtt – Szúdyékat is áttelepítették Magyarországra. A Szúdy család az idegen kör-
nyezetben, Békés városában telepedett le. Géza első szerelme, Bolgár Etelka, szüleivel együtt szintén Magyarországra került, így lehetővé vált, hogy összeházasodjanak. Ebből a házasságból született 1949-ben fiuk, Gábor. Házasságuk nem tartott sokáig, elváltak. Géza 1958-ban költözött szüleihez Békésre. A városban tanári állást kapott, majd igazgatóhelyettes, végül igazgató lett a 2. sz. általános iskolában. A pedagógusi hivatáshoz nyugdíjaztatásáig hű maradt. A munkahelyén ismerte meg második feleségét, Varga Zsófiát, aki magyar–történelem szakos tanárként működött az iskolán. Verseit kezdetben napilapokban jelentette meg, később több önálló kötete látott napvilágot: Ad Astra (1982), Vakrepülés (1988). Ez utóbbi fülszövegében költészetéről a következő jellemzést írták: „Költészete a megismételhetetlen személyes lét kérdései körül forgolódik, az emberi egzisztencia rejtélyét bolygatja, mely egyedüli módon helyeztetett a csillagvilág felfoghatatlanul hatalmas, rideg térségébe, bizonytalan otthont kapván ezen a végzetes bolygón.” Művei antológiákban is olvashatók, többek között a nyíregyházi Váci Mihály Kör kiadásában megjelent Gondjainkra bízva címűben. 1995-ben posztumusz kitüntették a Békés városáért díjjal, 2007-ben pedig Ipolyság első írásos említésének 770. évfordulója alkalmából emlékplakettet kapott. Bendík Béla
Az Ipolysági Városi Könyvtár tisztelettel meghívja Önöket
Szúdy Géza költő, pedagógus, városunk szülötte emléknapi ünnepségére születésének 90. évfordulója alkalmából 2011. március 16-án 16.00 órakor a könyvtárban.
11
Nyugodjanak békében! Nyugodnának, ha... A Honti Lapok januári számából értesülhettünk arról, hogy a városi képviselő-testület „...jóváhagyta a temetők működtetéséről és gondozásáról a „CHRYZANTÉMA” céggel kötött bérleti szerződés felmondásával kapcsolatos megállapodás 1/2010 számú toldalékát. Egyúttal megbízta a városi hivatalt, hogy a februári testületi ülésig új feltételeket dolgozzon ki az ipolysági városrész, valamint a tesmagi és a pereszlényi városrészek temetőinek működtetését és karbantartását célzó bérbeadási versenytárgyalásra.“ Írásunk célja tényfeltárás – természetesen a teljesség igénye nélkül szeretnénk felhívni az illetékesek figyelmét a városi köztemetőben uralkodó állapotokra, amelyek megoldására irányul a fenti testületi döntés is, és amelyeket a közeljövőben természetesen orvosolni kell annak érdekében, hogy ez a kegyeleti hely biztonságos legyen, hogy ott az ember zavartalanul tudjon az éter hullámhosszán szeretteivel találkozni és emlékezni. Köztudott, hogy hajléktalanok járkálnak, tanyáznak a temetőben, gyanús fiatalok találkahelye, akik a bokrokban és más búvóhelyül szolgáló helyeken idétlen vihogásukkal felverik a temető csendjét. Sokszor kóbor kutyák is megjelennek, sőt kutyasétáltatókkal is gyakran találkozik az ember, akik kutyáikat szabadon engedik, azok pedig árkon-bokron rohangálva feldöntögetik a virágokat, mécseseket, nem beszélve arról, hogy lépten-nyomon kutyapiszokba lép az ember. Éjjel, a kapuk bezárása után pedig jönnek a sírkőrombolók, akik ledöntögetik, összetörik a síremlékeket, mécsestartókat, vázákat, felrugdossák a koszorúkat. Útjuk nyomán rombolás és szemét. Elgondolkodtató, mi vezethet valakit ilyen tettre, mi vele a célja, milyen értékrendje van az ilyennek, van-e egyáltalán, nevezhető-e az ilyen egyén embernek. Lopások is történnek szépszámmal: koszorúk, mécsesek, virágok tűnnek el, vajon hova? A jelenlegi helyzetet ismerve mindenki úgy oldja meg a temetőbe való látogatást, ahogy tudja, és ahogy neki a legjobban megfelel: temetéskor vagy ünnepnapokon jár ki, amikor értelemszerűen több ember tartózkodik ott, vagy ketten-hárman együtt mennek egy-egy délutáni séta alkalmával stb. Van, aki mécsessel és gyufával közlekedik, otthon hagyva minden aranyat, órát, pénztárcát. (Természetesen olyan is van, aki senkitől sem fél.) E megoldások alkalmazásának oka az, hogy az emberek saját testi épségüket féltik, mert megtámadhatják, kirabolhatják vagy más módon inzultálhatják őket. Nem kevésbé fontos kérdés a temető rendben tartása, gondozása. A múltban temetőőr vagy -gondnok feladata volt ez. Ma erre a feladatra a terület nagyságát tekintve egy őr, gondnok talán nem is elég. Csak remélni tudjuk, hogy az illetékesek a közeljövőben a fent említett és nem említett égető problémákra találnak megoldást, és a városi köztemető biztonságos és nyugodt hely lesz. A temetőbe emlékezni jár az ember, és joggal elvárhatja, hogy legalább ez legyen olyan hely, ahol a holt és az élő egyaránt biztonságban van, ahol senki és semmi nem zavarja meg a szeretteik sírjához ellátogatók áhítatát. ME
Honti Lapok
2011. március
12
Eredményes évet zártak Az Állattenyésztők Ipolysági Alapszervezete február 13-án tartotta évzáró gyűlését az Ipolysági Szakközépiskola éttermében. A 22 tagból 17-en vettek részt. A Lévai járási szervezetet Ladislav Nemec elnök és Marek Kocian titkár képviselték. Szervezetünk egyik fontos célkitűzése: részt venni minél több kiállításon és népszerűsíteni régiónkban a tenyésztett fajtatiszta állatokat. Állíthatom, hogy az elmúlt 2010-es évben ez sikerült. A január végén Léván megrendezett területi galambkiállításon Pleva Kálmán pomoráni galambja tiszteletdíjat nyert. Ugyanitt március végén a területi nyúlkiállításon Struhár Pavel kaliforniai nyula lett díjazott. Az áprilisban Léván megrendezett állattenyésztők járási konferenciáján szervezetünk elismerő oklevélben részesült a fajtatiszta állatok tenyésztésében elért sikereiért. Sajnos a nyári csapadékos időjárás, az árvíz tenyésztőinknek is sok gondot okozott. Ennek ellenére szeptemberben – a diákok nagy örömére – a szakközépiskola területén sikerült megrendeznünk sorrendben a 13. állatkiállítást. A kiállítás legeredményesebb tenyésztői Celina Gábor, Hajnal Ján, Mészáros Marian, Pleva Kálmán, Ondrejkovič Gyula, Kissimon Lajos, Hudec Pál, Stanev Peter, Višťan Zoltán voltak. Októberben a hagyományos lévai területi kiállításon a szervezet tagjai (igaz, nem nagy létszámban) ismét szerepeltek. Pleva Kálmán pomoráni galambja a kiállítás győztese lett, Hajnal Ján fodros galambja pedig tiszteletdíjban részesült. Mészáros József világos nagyezüst nyula az 1. helyezést érte el. Az év legrangosabb rendezvényére novemberben Nyitrán került sor. Az ország legjobb tenyésztői vitték el az Agrokomplex területén rendezett versenyre kedvenceiket. Nagy örömünkre Hajnal Ján galambjai díjazottak lettek. Az elért eredmények mögött sok szaktudás, szakértelem és még több munka rejlik. Ne feledkezzünk meg azonban szervezetünk támogatóiról sem. Köszönettel tartozunk az Ipolysági Városi Hivatalnak, a szakközépiskola igazgatóságának, a lévai járási szervezet vezetőségének és az ipolybalogi szövetkezetnek. Támogatást kaptunk Celina István és Kiss Sándor vállalkozóktól is. A gyűlés baráti hangulatban zajlott, a résztvevők tapasztalatot cseréltek és megegyeztek abban, hogy lehetőségeikhez mérten 2011-ben is részt vesznek az állatkiállításokon. Mészáros József
Receptajánló Puliszka Gyerekkoromban gyakran hallottam a családunkban egy ételről, a puliszkáról, amelyet nagyanyáink fiatalkorában a „szegények süteményé”-nek neveztek. A kukoricalisztből készült puliszka tepsibe simítva, megsütve, majd porcukorral meghintve alkotta a süteményt. Igaz, olyat sosem ettem, de mindig foglalkoztatta a fantáziámat, milyen is lehetett az. Az utóbbi időben ez az étel az egészséges életmód terjedésének köszönhetően újra népszerűvé vált. Titka az, hogy könynyen elkészíthető, tápláló, olcsó és tetszés szerint variálható. Kitűnő nagyböjti étel lehet, amelyet a húsmentes pénteki napokon vagy a kötelező böjti napokon sokféleképpen lehet elkészíteni. A puliszka receptje Kétszer annyi vizet (vagy tejet) teszünk fel forrni, mint amennyi a kukoricadara (vagy a kukoricaliszt) mennyisége, egy kiskanálnyi sót is teszünk bele. Amikor a víz vagy a tej forr, állandó kevergetés közben vékony sugárban hozzászórjuk
Tarzan nyílt levele a Honti Lapokhoz Tisztelt Szerkesztőség! Köszönöm a levelem iránti érdeklődést. Akkor most csapjunk a lovak közé! Mivel én kóbor kutya vagyok, nagyon sok kis és nagy kutyával találkozom a széles skálájú kutyacsaládból, sok kutyasorsról szerzek értékes ismereteket. Nemrég egy idősebb, apró termetű pincsi szukával találkoztam. Valamikor nagy becsben tartotta a gazdája, mert sok „fajtiszta” utódot hozott a világra, melyeket a kapzsi gazda jó áron értékesíthetett. A mamakutya valóban fajtatiszta volt. Még törzskönyvi igazolással is rendelkezett. De a kölykei ilyennel már nem dicsekedhettek. A gazda nem szívesen adta ki a pénzt, de annál inkább szerette azt beszedni. A zavarosban halászott: kijátszotta az adótörvényeket, a törzskönyveztetés is sokba kerül. A gazda csak addig dédelgette a szófogadó, kiszolgáltatott szukát, amíg hasznot húzhatott belőle. Gyakrabban pároztatta a kelleténél, több kölyköt kellett neki szoptatnia a megengedettnél, aminek az lett a következménye, hogy a szegény szuka idő előtt teljesen kimerült. Amikor már nem hozott a világra több utódot, akkor a gazda kidobta őt az autójából a tesmagi útkereszteződésnél. A lelki megrázkódtatás jobban megviselte, mint az eséskor szerzett testi sérülések. Én akkor találtam rá, mikor már alig bírt mozogni. Nagy nehezen magammal vittem és elszállásoltam a kuckómban. Sajnos nem tudtam rajta segíteni, belehalt bánatába. Belehalt
egy önző, pénzéhes ember kegyetlen viselkedésébe, aki csak bitorolta a tenyésztő megnevezést. Én, bizony, kutyavilágnak tartom ezt a mai világot, amelyben úrrá lett az emberek anyagiassága. Ez azokra vonatkozik, akik mindenáron kihasználják a kutyák beszerzése iránti igényt, és azokra is, akik mindenáron „fajtiszta” kutyát igyekeznek beszerezni, de minél jutányosabb áron. Létezik tehát egy növekedő vásárlási igény az olcsóbb árura. A kutya ugyanolyan árucikk lett, mint a cipő vagy a jégszekrény. Ha elkopik, akkor kidobjuk és veszünk egy másikat. Hogyan lett a kutya olyan keresett árucikk, mint minden egyéb? Miért? Azért, mert a szomszédnak is van; azért, mert a gyerek nagyon akarja; azért, mert sikk sétálni vele az utcán; azért, mert valaki megengedheti magának a drága ebet; azért, mert a médiasztár karján jól festett a nagyestélyibe öltöztetett öleb; azért, mert valakinek hiányzik egy kiszolgáltatott élőlény, aki felett uralkodhat; azért, mert valaki nem tud emberségesen viselkedni az embertársaival, ezért a kapcsolathiányt egy szerencsétlen kutya terrorizálásával igyekszik pótolni. Az ilyen emberek semmit sem tudnak a kutyákról, nem veszik figyelembe a kutya igényeit, hanem önző módon, maguk kedvtelése szerinti, teljesen természetellenes feltételeket kényszerítenek az állatra. Erről szeretnék következő levelemben példákkal szolgálni. Tarzan
a darát vagy a lisztet. Gyorsan keverjük, hogy ne csomósodjon össze. Ha sűrűsödni kezd, takarék lángon főzzük tovább 15-20 percig. Ezután a tűzről levesszük, belekeverünk 2-3 evőkanál vajat és hűlni hagyjuk. Ezután az alappuliszkát variálhatjuk kedvünk szerint. Néhány tipp: felhasználhatjuk köretnek – szaggassunk belőle galuskákat vagy vágjuk fel kockákra; tepsiben is megsüthetjük, ekkor a tetejét megpakolhatjuk zöldségekkel vagy gyümölcsökkel attól függően, sósan vagy édesen kívánjuk-e fogyasztani; forró olajban is kisüthetjük a galuskákat, ezt utána cukorral megszórva fánkként ehetjük; mélyebb tányérba szedhetjük, egy kis tejjel megöntözzük és csokikrémmel vagy lekvárral megkenjük, esetleg kakóval megszórjuk; puliszkatekercset is készíthetünk: a laposra sütött puliszkalapot kenjük meg töltelékkel, tekerjük fel, majd vágjunk belőle szeleteket. A töltelék lehet sós vagy édes: sajtkrém, zöldséges ragu, lekvár, mogyórókrém stb. Remélem, kipróbálják valamelyiket, és ízleni fog. Jó étvágyat kívánok hozzá. Matyis Edit
Honti Lapok
2011. március
13
Történelem
Honti kalendárium Március 6-án, 1887-ben született Révay Ferenc erdőmérnök és műszaki feltaláló. Erdőmérnöki oklevelet a selmeci Bányászati és Erdészeti Akadémián szerzett. Több barlang feltárásán vett részt. Saját találmánya a „hordalékfogó kőgát” megoldása volt. Szülőhelye Hegybánya (Štiavnické Bane). 11-én, 1649-ben született ifj. Koháry István. Apja a török elleni harcokban esett el Léva mellett. Lipót király őt nevezte ki a füleki vár kapitányává, de hű maradt a Habsburg-házhoz, így szembeszállt a kuruc mozgalommal is. 12-én, 1817-ben született Felsőszelényben Gyürky Antal szakíró, lapszerkesztő és helytörténész. Hont vármegye főjegyzője, 1838-ban megalapította a Honti Fiókgazdasági Egyesületet, 1841-től a Honti Kaszinó igazgatója, a szabadságharc idején a honti nemzetőrség parancsnoka volt. 1857-től a Szőlészeti és Borászati Közleményeket, később a Borászati Lapokat adta ki. Emléktáblája a Csemadok-székházat díszíti. 12-én, 1883-ban született Selmecbányán Jávorka Sándor. A Budapesti Tudományegyetemen doktorált, elnöke a Magyar Biológiai Társaságnak, és igazgatója a Magyar Nemzeti Múzeum könyvtárának. Kétkötetes növényhatározója a Flora Hungarica, ő a Magyar flóra képekben szerzője /ez utóbbit Csapody Vera rajzai díszítik/. 21-én, 1921-ben született Ipolyságon Szúdy Géza tanár és költő. Verseskötetei: Ad astra (Békéscsaba, 1982), Haladék (1995, 1996). Több verse szülőföldje szeretetéről tesz tanúbizonyságot, mint az Ipolytól a Kőrösig, Ipolyság, Városok, Kálvária. 29-én, 1825-ben született Palásthy Pál teológiai doktor, esztergomi kanonok. A hírneves, előkelő Hont megyei családból származik, a pesti egyetemen az ekölcstan tanára, majd dékánja. Vagyonát végrendeletében az egyházmegye plébániáira hagyta. Munkája: Theologia morum catholica. 29-én, 1899-ben született Pajor István, megyénk alkalmi poétája, s bár nem tartozott az ismert költők közé, de csalomijai költőként árad belőlük az emberek, az itteni táj szeretete. Verseskötetei: Költemények (1869), Tarka bokréta (1898). Műfordításaival is irodalmunkat gazdagította. -bb-
A hónap műtárgya A hímes tojás A Honti Múzeum gyűjteményében is található belőle (pillanatnyilag a kamarakiállításon tekinthető meg). A keresztény hagyományokban a húsvét, a feltámadás, az újjászületés szimbólumává vált. A pogány időkben a hímes tojás, valamint maga a tojás, a születés és a világmindenség szimbóluma volt. Ezen szimbolikája révén került például óegyiptomi, őskori vagy avar sírokba és egyéb régészeti objektumokba. Több esetben agyagból vagy más anyagból készített másolata helyettesíti. Ilyen példul a zsitvaudvardi római kori (2-3. század), hímes tojás alakú agyagcsörgő is, melynek rajzát a saját múzeumi gyűjteményünkben levő hímes tojás fényképe mellett közöljük. Pálinkás Tibor
Stéger Xavér Ferenc (1824–1911) emlékezete Száz évvel ezelőtt, 1911. március 1-jén, 87 éves korában hunyt el Szentendrén minden idők egyik legjobb magyar tenoristája, az Európa-szerte ismert operaénekes: Stéger Xavér Ferenc. Emlékét már egyszer idéztük e lapok hasábjain 1999-ben – születésének 175. évfordulóján –, ám számos honti vonatkozása miatt nem lesz haszontalan ismét láthatóbbá tenni alakját. Stéger Xavér Ferenc személye nemcsak hely-, hanem orvostörténészi érdeklődésünket is kiváltotta: eredeti szakmája ugyanis a gyógyszerészet volt. A gyógyító szakmák felé való orientálódásra a családi háttér ösztönözte: nagyatyja, Stéger Joachim Pál (?–1794) Vácott volt városi orvos, atyja, id. Stéger Xavér Ferenc (1789–1870) Szentendre „kiváló és iparkodó” gyógyszerésze volt, ennek testvére, énekesünk nagybátyja, Stéger Nepomuk János pedig Ipolyságon Hont vármegye „fizikusa” (megyei főorvosa) 1815-tól valószínűleg a Bach-korszakig. Ifj. Stéger Ferenc a Pesten megszerzett patikusi oklevéllel családi ősi pátriájában, a Délvidéken Belovárott (ma Bjelovar, Horvátország) kezdte meg gyógyszerészgyakornokságát. Egyre jobban kibontakozó énektehetsége azonban hamar „hűtlenségre” bírta: rövidesen a zágrábi opera énekese lett. Hogy 1848-ban ne a horvát bán, Jellasics seregét kelljen erősítenie, hazaszökik, majd Pesten telepedik le. Itt kerül barátságba Erkel Ferenccel, aki egyik tanúja házasságkötésének is. A baráti kapcsolaton túl művészi kapcsolat is egymáshoz fűzi őket: a legtöbb Erkel-opera főszerepét Stéger Ferenc énekelte először. 1875-ig – ekkor vonul vissza az aktív szerepléstől – nemcsak Pesten, de német földön, Itáliában, Spanyolországban is ünnepelt operaénekes. Ennek ellenére szakított időt arra is, hogy meglátogassa az 1841-ben Ipolyságon elhunyt nagyanyja sírját. Hogy ez hányszor történhetett meg, az ma már kideríthetetlen, egy ipolysági látogatásának dátuma azonban jól dokumentált Hont megye egykori krónikása, Pongrácz Lajos egykori alispán által. Pongrácz 1898-ban tette közzé a „Szemelvények egy régi vármegyei táblabírónak hátrahagyott dolgozataiból” c. memoárkötetét. Ebben megemlékezik a Magyar Történelmi Társulat 1869-ben Ipolyságon tartott második vidéki vándorgyűléséről. A vándorgyűlés „kultúrműsorát” Pongrácz szervezte, és ennek fénypontja volt a „fényesen sikerült hangverseny a megyeház termében, melyen szívességből közreműködtek Stéger Ferenc ismert művész, hazánkfia és ipolysági földbirtokos, innen Lisszabonba menőleg gyönyörű énekével, leánya Antónia szép zongorajátékával”. Kár, hogy Pongrácz nem volt bőbeszédűbb: nem jegyezte le Erkel repertoárjának darabjait, sem azt, hol volt a birtoka, ill. hol szálltak meg. Ez utóbbira csak tippünk van, hiszen 1867 és 1893 között egy rokon, a már említett honti főorvos fia, Stéger Imre volt az ipolysági plébános. Így valószínűleg az azóta lebontott plébánia adhatott szállást az énekesnek. Meggyőződésem, hogy Stéger Xavér Ferenc nem csak egyszer járt Ipolyságon. Lelkes helytörténészek – a korabeli lapokat fellapozva – bizonyára találnak majd még adatot a híres operaénekes további honti, ipolysági kapcsolataihoz. Dr. Kiss László
2011. március
14
Normális? Minden kétséget kizáróan a foci a világ legnépszerűbb sportja. Milliók játsszák szerte a világon főállásban vagy csupán hobbiszinten, milliók mennek el a mérkőzésekre, vagy ülnek le a képernyők elé, hogy megnézzék kedvenceiket. Egyszóval igazi tömegsport a foci. Tud boldoggá tenni, de tud elkeseríteni is. Akárcsak a politika. Annyi különbséggel, hogy a politika csak azt teszi boldoggá, aki csinálja, és nem azt, akiért csinálják. Egy egész ország jóléte, egzisztenciája múlik néhány „játékos” szeszélyességén, hozzáállásán és teljesítményén. Ellentétben a focival a politikában elért eredményt nincs lehetőség egy esetleges visszavágón korrigálni. Ott ilyen nincs. Éppen ezért joggal várja el „kedvenceitől” a szurkoló, hogy minden meccsen kiválót produkáljanak. Az igazi focival van még más közös vonása is a politikának, például a cserelehetőség. Az igazi fociban lecserélnek valakit sérülés, fáradtság vagy gyenge teljesítmény miatt, de a politikában erre sokkal nagyobb okok miatt sem kerül mindig sor. Ha mégis, akkor a csere már az eredményen semmit nem változtat. Az igazi fociban a bundázót megbüntetik, eltiltják, a politikában viszont az ellenfél veszi pártfogásába. Ami azonban a leglényegesebb különbség: míg az igazi fociban több csapat küzd a bajnokságért, addig a politikában csupán kettő. A kormányzó párt/ok/ és az ellenzék. Amíg az igazi fociban játékvezetők garantálják a szabályok /mert azok is vannak/ betartását, a politikában ilyenek nincsenek. A könyökkel való játék, a talpalások, visszahúzások és a lesállás mind-mind „legális” eszköze ennek a „sportnak”. A fair play ismeretlen fogalom ezekben a berkekben. Ha gólt kap valamelyik csapat, nem önkritikát gyakorol, hogy gyenge a védelme, hanem megvádolja az ellenfelet, mert az likvidálni akarja őt. Én még sohasem hallottam egy-egy „csapatkapitánytól” sem, hogy igazságosan kaptunk ki, mert az ellenfél jobb volt. Azt viszont annál gyakrabban, hogy pofátlanul és gátlástalanul talált be a kapuba. Az igazi fociban vannak profik és vannak amatőrök. Az egyik számára a foci a megélhetést jelenti, a másik számára a szórakozást és a sportolási lehetőséget. A politikában csupán profik vannak, teljesítménytől függetlenül stabil keresettel. Nem számít, hogy nem tud egy egyeneset belerúgni a labdába, nem számít, hogy ötméteres futás után rálép lelógó nyelvére, a pénzét akkor is zsebben tudhatja. Fontos, hogy fel tudja rúgni, meg tudja taposni és lehetetlenné tenni az ellenfelét. Semmi más nem számít. Főleg nem a szurkoló /a polgár/ véleménye, hogy a rengeteg befizetett pénzéért mit is várna el a csapatától. Mi nézők azonban már csak ilyenek vagyunk. Kimegyünk a meccsre, rekedtre kiabáljuk a torkunkat, hogy hajrá fiúk, tépjük a hajunkat a kapott zakó miatt, megfogadjuk, hogy soha, de soha többé, aztán a következő meccsen újra ott vagyunk. Skandáljuk, hogy gólt akarunk, de közben imádkozunk, hogy az a gól nehogy öngól legyen. Hovatovább már az sem nyújt számunkra vigaszt, hogy legalább a „játékosokat” megmentettük az éhhaláltól, mert közben mi magunk döglünk éhen. Pedig csak szeretjük a sportot. Belányi Gyula
Honti Lapok
Ifjú sportolóink az atlétikában is sikeresek
Az atlétika mint sportág, sajnos, nem tartozik az ipolysági fiatalok kedvencei közé. Az iskolai testnevelés tananyagából is lassan kimarad, habár az alapvető fizikai képességek megteremtése képezi az összes többi sport alapját. Futás, ugrás és dobás nélkül semmilyen más sportban nem érhetők el eredmények. A téli időszakban a fedettpályás versenyek és a téli alapozás határozza meg a sportágat. Napi szinten olvashatjuk és láthatjuk a médiában azokat a híreket, melyek arról adnak információkat, hogy hány atlétánk szerzett kvótát a párizsi , mely március 4–6-a között került megrendezésre. Habár régiónkat senki sem képviselte ezen a versenyen, ott voltak azok a sportolók, akik méltó példaképei azoknak a fiataloknak, akik az atlétika szerelmeseivé válhatnak. 2010-ben már megjelent a Honti Lapok hasábjain
néhány hír arról, hogy Fábián Tibor és ifj. Révész Ferenc /egykori Pongrácz Lajos alapiskolás tanulók/ az Érsekújvári Atlétikai Klub színeiben méltó módon képviselték városunkat az ifjúsági atlétikai bajnokságokon. Az idei téli időszak sem maradt kimagasló eredmények nélkül (habár a fiúk azóta már más-más középiskolában folytatják tanulmányaikat: Tibor az ipolysági szakközépiskolában, Feri a besztercebányai sportgimiben). A Nyugat-szlovákiai Atlétikai Szövetség bajnoksága január 15-én zajlott a pozsonyi Elán csarnokban, ahol Fábián Tibor 200 m-en 11., 400 m-en 5. helyezést ért el. Révész Ferenc hármasugrásban 1., rúdugrásban 2., míg távolugrásban a 3. helyen végzett. Február 6-án került sor az országos ifjúsági bajnokságra, ahová mindkét fiút benevezte az atlétikai szakosztály. Fábián Tibor 200 m-en a 16., 400 m-en a 8. helyen végzett. Ifj. Révész Ferenc sérülése miatt csak hármasugrásban versenyzett: bronzérmet szerzett. Február 20–21-én került sor az országos ifjúsági hétpróbára, melyen Révész Ferenc bronzérmével (3896 pont – eredmények: 60 m-en 7,87, távolugrásban 578 cm, magasugrásban 176 cm, 60 m-es gátfutásban 9,66; rúdugrásban 325 cm, 1000 m-en 3:07,25 perc) megszerezte hatodik országos érmes /dobogós/ helyezését. Mindkettőjüknek gratulálunk. bb
Honti Lapok
15
2011. március
Felsőtúron tavasszal javulást várnak
A közelgő tavaszi rajt előtt megkérdeztük Varga Péter Felsőtúr agilis fociklub elnökét, mi újság a klub berkeiben. Feltett kérdéseinkre így válaszolt: Az őszi idény nagyon rosszul sikerült számunkra. Rengeteg fájó vereséget szenvedtünk hazai pályán és idegenben is. Egyedül a Palást és a Podluzsány elleni
mérkőzésekkel lehettünk elégedettek. Sajnos a csapat a játékosok munkahelyi, valamint iskolai elfoglaltsága miatt ritkán tud a legoptimálisabb összeállításban pályára lépni. Több esetben az ificsapatból kellett a felnőtt csapatot kiegészíteni, ami nagy fizikai megterhelést jelentett az ifjú játékos szervezetére, hiszen ők szombaton
Évnyitó női focitorna Aszódon Januárban rendezték meg Aszódon a női focitorna évnyitóját, ahol az ipolyviski Amazonok is pályára léptek. A lányok kissé lehangoltan, feszülten néztek a bajnokság elébe, mivel a mezőnyben NB 1-es csapatok is játszottak. A negyvenegy meghívott csapatból mintegy a fele érkezett meg, a sorsolásnak köszönhetően az ipolyviskieknek mégis kemény együttesek jutottak: ARIS Székesfehérvár, Taksony csapata és a Gyulai Amazonok. A versengés hivatalos játékvezetők, játékosmegfigyelők, szakemberek és értékelő zsűri jelenlétében folyt. A felvidéki Amazonok először az ARIS csapatával mérkőztek meg. A Svédországot és Lengyelországot is megjárt csapat kapusát Csilla egy éles szögből rúgott, a kaput alaposan kipókhálózó góllal köszöntötte. Utána Adrika küldte üdvözletét a szokásos „ne érj bele, mert”– stílusú, vakolathullató bombájával. A gyulaiaknak Szandi mutatkozott be egy parádés góllal – az üres kapu és két kapufa kihagyása mellett. A picit „szétszórt” amazoncsapat a hetedik helyet szerezte meg, s játékával annyira lenyűgözte a zsűrit, hogy elnyerte a fair play díjat. A csapat: a sérüléssel küszködő Gaálné Bóna Nórika; a magabiztos Kazi Adrika; a harcias Virág Evka; a sminkelt Urblík Heni; a védelem pillére, a mindig álmodozó Virág Janka; a hajával küzdő, kócos Líška Szandi; az elegancia és higgadtság élő szobra Paraj Edit és végül Tenczel Csilla, aki úgy sarkal, hogy már csak a sarkantyú hiányzik róla. Ne tévessze meg a kedves olvasót: ez nem a mohácsi vész volt, hanem az aszódi csata. Csak így tovább, hajrá Amazonok! Smiknya Gábor
bajnoki mérkőzéseken játszanak az ifjúsági csapatban. Nagyon sok tehetséges fiatal focistánk van, de megfelelő rutin nélkül csak az őszihez hasonló teljesítményre képesek. Reméljük, a tavasz több sikert hoz számunkra. A tavaszi felkészülés a lehetőségeinkhez mérten megfelelő intenzitással folyik. Az ifjúsági és diákcsapat 2010-ben korosztályváltáson esett át, ezért az eredményeik is ehhez igazodnak. Velük Varga Péter és öccse, Varga Attila foglalkoznak, kvalifikált segítőjük Konopka Péter. Heti háromszor edz a csapat 12-18-as létszámmal. Náluk még nincs baj a lelkesedéssel. Az ificsapat tagjai is a felnőttek edzéseit látogatják. A csapatot Saliga József mérnök Nagytúrról irányítja minden szabad szombaton. A jelentősebb utazási költségeket a felnőtt és ifjúsági csapat számára a község biztosítja, míg a lelkes diákcsapatot a szülők saját autóikkal szállítják. Ezért hálás köszönetemet fejezem ki ezúton is és türelmet, megértést kérek tőlük ebben a válságos gazdasági helyzetben, amikor minden euróra szüksége van a sportklubnak, hiszen minden héten biztosítani az anyagiakat a játékvezetőknek, a mérkőzések ellenőreinek, frissítőkre, váratlan kiadásokra egy kis létszámú közösségnek nem könnyű feladat. Kép és szöveg: Belányi János
Olimpiai műveltségi vetélkedő alapiskolások részére Szervező: Szokolyi Alajos Olimpiai Klub, Ipolyság, Fő tér 1. Jelentkezési határidő: 2011. március 15. Versenyző csapatok: alapiskolák bejelentett háromtagú csapata Témakörök: 1. téma: Mondák, mesék az ókori olimpiai játékokról 2. téma: A Nemzetközi Olimpiai Bizottság /NOB/ és a Szlovák Olimpiai Bizottság szerkezeti felépítése, összetétele, ki kicsoda a két olimpiai bizottságban 3. téma: Szlovákiai olimpiai érmesek és olimpikonok, Zsolna megyei kötődésük; Zsolna megyei sporttelepek és -klubok, ahol olimpikonjaink készültek Jelentkezés és bővebb tájékoztatás:
[email protected]
Figyelem! Közeledik az abroncscsere ideje! Új gumiabroncs-szerviz – garantáltan a legalacsonyabb árak. Honti út 65., Ipolyság Tel.: +421 908 12 89 06
2011. március
16
Ki kivel márciusban IV. liga – délkelet 16. f. 17. f. 18. f. 19. f.
V. liga – ificsapat /dél/
Horná Kráľová – Ipolyság Ipolyság – Veľký Meder Hurbanovo – Ipolyság Ipolyság – Šurany
Marcelová – Ipolyság Ipolyság – Hronské Kľačany Zlatná n. O. – Ipolyság Ipolyság – Bánov
III. liga – diákcsapat /dél/ 14. f. Ipolyság – Tvrdošovce /márc. 26./ 15. f. Bátorove Kosihy – Ipolyság /ápr. 2./ Területi bajnokság 16. f. 17. f. 18. f. 19. f.
Palást – Hr. Kľačany Podlužany – Palást Palást – Pl. Vozokany Čata – Palást
Felsőtúr – Pl. Vozokany Čata – Felsőtúr Felsőtúr – Kalinčiakovo Felsőtúr - Pohr. Ruskov
Területi bajnokság – II. osztály 16. f. 17. f. 18. f. 19. f.
márc. 13., 14.30 márc. 20., 15.00 márc. 27., 15.00 ápr. 3., 15.30
Ipolyvisk – Bory M. Ludany – Ipolyvisk Ipolyvisk – Bátovce Ipolyvisk – Šarovce
16. f. 17. f. 18. f. 19. f.
Lontó – Ipolyszakállos Lontó – Ipolyszakállos Bory – Lontó Ipolyszakállos – M. Kozmálovce Lontó – Mýtne Ludany V. Kozmálovce – Ipolyszakállos Bátovce – Lontó Ipolyszakállos – Lok
16. f. 17. f. 18. f. 19. f.
Lok – Ipolyfödémes Ipolyfödémes – N. Tekov Hr. Kosihy – Ipolyfödémes Ipolyfödémes – Nagytúr
16. f. 17. f. 18. f. 19. f.
márc. 13., 11.30 márc. 20., 12.00 márc. 27., 12.00 ápr. 3., 12.30
16. f. 17. f. 18. f. 19. f.
Ipolypásztó – Santovka Farná – Ipolypásztó Ipolypásztó – Málaš Jur n. Hr. B – Ipolypásztó
Egeg – Tesmag Santovka – Egeg Egeg – Farná Málaš – Egeg
16. f. 17. f. 18. f. 19. f.
Egeg – Tesmag Tesmag – Tompa Beša – Tesmag Tesmag – Deménd
Tompa – Deménd Tesmag – Tompa Tompa – Santovka Farná – Tompa
N. Tekov – Nagytúr Nagytúr – Hr. Kosihy Šarovce – Nagytúr Ipolyfödémes – Nagytúr
Területi bajnokság – III. osztály Felsőszemeréd – Málaš Jur n. Hr. B – Felsőszemeréd Felsőszemeréd – T. Lužany Žemberovce – Felsőszemeréd
Területi bajnokság – diákcsapat /délkelet/ 14. f. márc. 26., 12.30 15. f. ápr. 2., 13.00
Felsőtúr – Ipolyság B Ipolyság B – Hont. Vrbica I. liga – nők
12. f. márc. 26. 13. f. ápr. 2.
ŠKF Žilina – Lady Team Bratislava Lady Team Bratislava – FK Duslo Šaľa
A pozsonyi Lady Team hazai mérkőzéseit az ipolysági sportpályán játssza.
Honti Lapok
Az egykori futballkapust, Cúth Jánost köszöntjük Paláston mindenki nagyra becsüli Cúth Jánost, aki a legidősebb focidrukkerek emlékezetében úgy él, mint kiváló futballkapus az ötvenes évekből, amikor a híres palásti labdarúgók játékukkal az egész Ipoly mentét „lehengerelték”. Cúth Jánost 1953ban behívták katonai szolgálatra Észak-Morvaországba, Libavára, így két évre búcsúznia kellett a hazai labdarúgástól, azonban a hadseregben is lehetőséget kapott védeni egy közeli faluban. 1955ben szerelt le, egy éven át Paláston védett, majd a rendőrség kötelékében több mint nyolc évet szolgált Losoncon, később Nagykürtösön. 1964-ben került vissza Palástra. A községi hivatal élén két választási időszakot töltött, csinosította községét. 1972-től a volt palásti vendéglő és kifőzde alkalmazottja. A Jednota Fogyasztási Szövetkezet ipolysági körzetének szakszervezeti elnöki funkcióját is betöltötte. Több elismerő oklevelet, kitüntetést kapott munkájáért. Cúth János nős, három gyermeke van. Két mérnöki diplomával rendelkező fia a Nagykürtösi járásban dolgozik, lánya pedig az ipolysági kórházban dolgozott. Feleségével négy fiúés egy lányunokának örvend. Legbüszkébb a 22 éves Péterre, aki főiskolai hallgató, és Középpalojtán (Stredné Plachtince) focizik, tehát nagyapja nyomdokaiban halad. Cúth Jánost a sport élteti. Szabadidejét a tévé képernyője előtt tölti, szereti a sportközvetítéseket, de Paláston sem szalaszt el egy bajnoki vagy kupamérkőzést sem. Ipolyságon drukkol a IV. ligában szereplő ipolyságiaknak. Kívánjuk neki, hogy még hosszú éveken át örvendjen erőnek, egészségnek családja körében! Szöveg és kép: Belányi János
A felsőszemerédi futballklub támogatókat keres A csapatnak kb. 500 eurós sürgős támogatásra lenne szüksége, amit elsősorban új mezek vásárlására és a csapat edzésekre és meccsekre való utaztatására költenének. Az anyagi támogatás eljuttatásáról érdeklődni a 0907 68 00 28-as telefonszámon lehet hétköznapokon 16.00tól 20:00-ig. Segítségüket előre is köszönjük.
Szikora Gábor A Hont-Ipoly menti régió havilapja. Megbízott felelős szerkesztő: Bendíkné Szabó Márta. Szerkesztőbizottság: Bendíkné Szabó Márta, Mgr. Matyis Edit, Bendík Béla, Mgr. Tóth Tibor. Tördelőszerkesztő: Menyhár Andrea. Tel.: 036/741 10 54, www.sahy.sk, e-mail:
[email protected]. Kiadó: Ipolyság város önkormányzata, Fő tér 1., 936 01 Ipolyság. A szerkesztőség álláspontja nem mindenben azonos az újságban közöltekkel. A kéziratok szerkesztésének, esetleges rövidítésének jogát fenntartjuk. A hirdetések tartalmáért és nyelvhelyességéért felelősséget nem vállalunk. Nyilvántartási szám: EV3811/09. Nyomtatás: RunnerMedia, Balassagyarmat.
Honti Lapok
