www.sahy.sk
Ipolyság
Honti Lapok XXIV. évf.
2015. február
2. szám
Köszöntöttük Ipolyság legidősebb polgárát, a 100 éves Gregor Ilonka nénit Rendkívüli köszöntőre került sor 2015. január 24-én a Bieta étteremben. A nem mindennapi családi ünnepségen Ipolyság város önkormányzata nevében Solmoši Márta, dr. Makovínyi Pál és Gregor István mérnök, polgármester, köszöntötte Gregor Ferencné Kelemen Ilonka nénit, akit hosszú élettel áldott meg az ég, ugyanis 2015. január 20-án töltötte be 100. életévét. Ilonka néni 1915. január 20-án született Ipolynyéken. Nem volt könnyű és felhőtlen
Ára: 0,40 € A TARTALOMBÓL
Népszavazás In memoriam Kecskés Emma In memoriam MUDr. Alojz Pašš Tesmagi szambósikerek Életműdíj Vas Ottónak Böllérverseny Paláston
4. old. 4. old. 7. old. 8. old. 14. old.
Híres ipolyságiak nyomában
az élete. Édesapja fafaragó volt, szekereket, hintókat és egyéb mezőgazdasági eszközöket gyártott. Sajnos, a szorgos családfenntartó nem sokáig tudta biztosítani a mindennapi kenyérre szükséges anyagiakat, ugyanis 1923-ban, amikor Ilonka néni 8 éves volt, elhunyt. A családban kilenc gyermek nevelkedett, azonban két testvér korán meghalt, így aztán az édesanyára hárult a nehéz feladat, hogy a hét gyermeket felnevelje. Napszámba járt egy földbirtokoshoz, nehéz munkát végzett, kevés anyagi fizetség mellett. A család nagyon sokat nélkülözött, így amikor már lehetséges volt, a gyermekeknek is munkába kellett állni. A fiatal Ilonka 14 éves volt, amikor először ment szolgálni. Nagyon rossz sorsban
2. old.
élte meg ezt az időszakot. Vagyonosabb családoknál, majd egy pap családjánál talált magának munkát. 1938-ban ment férjhez Gregor Ferenchez. A férj kis földecskéjén kezdtek gazdálkodni, igyekeztek kialakítani a család anyagi feltételeihez szükséges körülményeket. Sajnos, közbeszólt a háború. 1943ben a férje bevonult katonának. 1944-ben szabadságot kapott: ez volt az utolsó alkalom, amikor találkoztak, aztán már soha
többé nem látta egymást a fiatal házaspár. Sokáig várták, hogy majd megérkezik ő is a háború után, mint oly sokan, de, sajnos, nem így történt. Ilonka néni 29 éves korától egyedül élte életét, nevelte egyetlen fiát, aki sok örömet szerzett életében. Anyósa halála után örököltek egy kis házat és 3 hektár földet, ami alapul szolgált az élet folytatásához. A későbbiekben is, míg csak az ereje engedte, mindig dolgozott. 1955-től 1971-ig (nyugdíjba vonulásáig) a szövetkezetben dolgozott az állattenyésztésben, a sertés- és tyúkfarmon, a kertészetben. 1967-ben megnősült a fia, aki feleségé-
16. old.
vel együtt családi házat épített Ipolyságon, ahol Ilonka néni jelenleg is él. Két gyermek, Ilonka néni két unokája tette boldoggá a család életét.
Már 71 éve él özvegyasszonyként. Míg erejéből tellett, lehetőségéhez mérten igyekezett segíteni családját. Mint megtudtuk, hálával mond ma is köszönetet mindazoknak, akik segítették őt, akik mindig (egészségben, betegségben, bánatban és vígságban) mellette álltak. Nem volt egyszerű az élete, legyőzni a sok-sok kihívást, emberhez méltóan élni az életet, de a sors végül kegyes volt hozzá: szerettei körében – akik rendkívüli módon ragaszkodnak hozzá – hosszú élettel ajándékozta őt meg. Ilonka néni! Ipolyság város, az önkormányzat, a Honti Lapok olvasói és szerkesztősége nevében kívánunk Önnek erőt, egészséget, további boldog életet kedves családja és szerettei körében. Solmoši Márta
Honti Lapok
2015. február
2
A VÁROSHÁZA TÁJÉKOZTAT
Népszavazás 2015. február 7-én (szombaton) 7.00tól 22.00 óráig a következő három kérdést tartalmazó népszavazásra (referendum) kerül sor: „Egyetért-e azzal, hogy házasságnak csak egy férfi és egy nő kötelékét lehessen nevezni?” „Egyetért-e azzal, hogy azonos nemű párok számára ne váljék lehetővé gyermek örökbefogadása?” „Egyetért-e azzal, hogy az oktatási intézmények ne követelhessék meg a gyermekek részvételét azokon az órákon, melyek tananyaga a szexuális viselkedéssel, illetve az eutanázia kérdésével foglalkozik, amenynyiben a szülő ezekkel nem ért egyet?” A referendumon Ipolyság területén a szavazók 8 szavazókörben adhatják le voksukat. Ezek a következők: 1. számú szavazókör – Homoki Óvoda, Ipolyság, Honti út 45. sz. 2. sz. szavazókör – Városi Hivatal, Ipolyság, Fő tér 1. sz. 3. sz. szavazókör – Fegyverneki Ferenc Közös Igazgatású Katolikus Iskola, Ipolyság, Bartók Béla tér 3. sz. 4. sz. szavazókör – IV. sz. Óvoda, Ipolyság, M. R. Štefánik tér 14. sz. 5. sz. szavazókör – Gimnázium, Ipolyság, Ifjúsági utca 22. sz. 6. sz. szavazókör – E. B. Lukáč Utcai
Alapiskola, Ipolyság, E. B. Lukáč u. 6. sz. 7. sz. szavazókör – Kultúrház, Tesmag 93. sz. 8. sz. szavazókör – Kultúrház, Pereszlény. Az egyes szavazókörökben a következő utcák lakói választanak: 1. szavazókör: Honti út, Vágóhíd, Madách I., Pongrácz L., Kórház, Kuzmány, Siposs A., Kertész, Erdei, Bernecei, Vasút u.; 2. szavazókör: Fő tér, Tabán, J. Kráľ, Malom, Rózsa, Sládkovič, J. Jesenský, Petőfi, Május 1. u.; 3. szavazókör: Tesmagi út, Hviezdoslav, Sznf, Káptalan, Iskola, II. Rákóczi F., Várhegy, E. B. Lukáč, J. Rotarides, Nálepka kap., Kalvária, Park u., Bartók Béla tér; 4. szavazókör: Gyürky A., Gr. Széchenyi I., Szondy Gy., Thuróczy (25., 27., 29., 31., 33. sz.), Mikszáth K. u. (1–14. sz.); 5. szavazókör: M. R. Štefánik tér, Mikszáth K. (15., 16. sz.), Ľ. Štúr, Északi, Ifjúsági, Temető, Békevédők, Móricz Zs. u.; 6. szavazókör: M. M. Hodža, Fegyverneki, J. Smrek, Borászok, Hangyás, Vajanský, Akác, A. Kmeť, Szokolyi A., Pincék, Olvári út , Thuróczy (kivéve: 5., 27., 29., 31., 33. sz.), B. Němcová u.;
Beiratkozás az ipolysági magyar alapiskolákban Pongrácz Lajos Alapiskola (Ifjúsági u. 24.) – 2015. február 6., péntek: 14.00-tól 17.00-ig
Levelezőink figyelmébe Kérem levelezőinket, hogy 2015. márciusi számunkba szánt írásaikat legkésőbb február 20-áig juttassák el szerkesztőségünkbe (
[email protected]). Štrba Péter főszerkesztő
– 2015. február 7., szombat: 8.00-tól 12.00-ig
2015-ben
Fegyverneki Ferenc Közös Igazgatású Katolikus Iskola (Sznf u. 4.) – 2015. február 6., péntek: 14.00-tól 17.00-ig – 2015. február 7., szombat: 8.00-tól 12.00-ig
Beiratkozás az ipolysági óvodákban 2015. február 16-tól március 16-ig Óvoda, Štefánik tér 14., Ipolyság – szlovák és magyar tanítási nyelv Óvoda, Hviezdoslav u. 32., Ipolyság – magyar tanítási nyelv Óvoda, Hviezdoslav u. 30., Ipolyság – szlovák tanítási nyelv Óvoda, Honti u. 45., Ipolyság – szlovák tanítási nyelv Óvoda, Pereszlény 1. (kihelyezett osztály) – magyar tanítási nyelv Fegyverneki F. Egyházi Óvoda, Sznf u. 4., Ipolyság – magyar tanítási nyelv
7. szavazókör: Tesmag városrész; 8. szavazókör: Pereszlény városrész. Értesítjük Önöket, hogy a 2015. február 7-én (szombaton) 7.00 órától 22.00 óráig tartandó népszavazás választási jegyzéke megtalálható a városi hivatal 3-as számú irodahelyiségében, ahol munkanapokon 7.30-tól 15.30-ig kérhetik az esetleges változások bejegyzését. Abban az esetben, ha más körzetben szeretnének szavazni, itt kérhetik ki (február 5-ig) a szavazóigazolványt is. A szavazókörök és -helyiségek utcák szerinti szétírása megtalálható a város honlapján és hirdetőtábláján is. Azon választópolgárok, akiknek a tulajdonos vagy a főbérlő javaslatára megszűnt az állandó lakhelyük, de továbbra is Ipolyságon vannak nyilvántartva, a népszavazáson a 2-es számú szavazókörben, vagyis a városi hivatalban adhatják le szavazatukat. Ezek a választópolgárok a népszavazásról szóló értesítést munkanapokon átvehetik a városi hivatal 3-as számú irodahelyiségében. Pásztor Csaba
Házasságot kötöttek Január 10. – Kis Orsolya és Pásztor György Ipolysági újszülöttek Tóth Viktor – 2015. január 6. Bartoš Emil – 2015. január 14. Tóth Tünde – 2015. január 14. Alexandra Poliaková – 2015. január 22. Elhunytak Gágyor Erzsébet (* 1932) – január 1. Lukáč Ilona (* 1939) – január 2. Nasvady Ilona (* 1929) – január 3. Jakuš Jolán (* 1956) – január 5. Csáky Júlia (* 1951) – január 9. Kecskés Emma (* 1956) – január 15. Jozef Zorvan (* 1934) – január 20. MUDr. Alojz Pašš (* 1931) – január 20. Páterka Julianna (* 1923) – január 23.
Pénztári órák a városi hivatalban Hétfő–csütörtök: Péntek:
8.00 – 11.00 8.00 – 11.00
13.00 – 15.00 13.00 – 14.30
Honti Lapok
2015.február
3
A VÁROSHÁZA TÁJÉKOZTAT
Ipolysági Műszaki Szolgáltatások Üzeme Fő tér 1., Ipolyság, tel., fax: 036/7411 204, e-mail:
[email protected]
A szelektív hulladék elszállításának 2015. első félévi ütemterve Műanyagok. Ide tartoznak a különféle italok műanyag üvegei, műanyag kaniszterek, műanyagból készült játékok és konyhafelszerelések, rétegelt (keményített) műanyag termékek, nagy űrtartalmú és térfogatú műanyag termékek (asztalok, székek, kádak, vödrök, kannák...), üvegek műanyag zárókupakjai, műanyagból készült ecetes- és szörpösflakonok, étolajok műanyag flakonjai, műanyagfóliák. Nem lehetnek szennyezettek (sárosak, agyagosak, motorolajosak, permetezőszerek maradványával szennyezettek). Kérjük, a flakonokat összenyomott állapotban helyezzék a gyűjtőzsákba. Nem tartoznak ide a polisztirén csomagolóanyagok, a kőolajtermékek és permetszerek műanyag flakonjai, a textillel, fémmel vagy üveggel erősített fóliák, higiéniai eszközök, pelenkák, gépjárművek műanyag tartozékai (ütközők, lökhárítók, műszerfalak...). Papír. Ide tartozik mindenféle papírhulladék (csomagolópapír, papírdobozok és papírzacskók 2015. jan. 12. 2015. jan. 13. 2015. febr. 9. 2015. febr. 10. 2015. márc.. 9. 2015. márc. 10. 2015. ápr. 13. 2015. ápr. 14. 2015. máj. 11. 2015. máj. 12. 2015. jún. 8. 2015. jún. 9.
Hétfő Kedd Hétfő Kedd Hétfő Kedd Hétfő Kedd Hétfő Kedd Hétfő Kedd
Egyéb Egyéb Egyéb Egyéb Egyéb Egyéb Egyéb Egyéb Egyéb Egyéb Egyéb Egyéb
2015. jan. 5. 2015. jan. 7. 2015. febr. 2. 2015. febr. 3. 2015. márc. 2. 2015. márc. 3. 2015. ápr. 7. 2015. ápr. 8. 2015. máj. 4. 2015. máj. 5. 2015. jún. 1. 2015. jún. 2.
Hétfő Szerda Hétfő Kedd Hétfő Kedd Kedd Szerda Hétfő Kedd Hétfő Kedd
Műanyag Műanyag Műanyag Műanyag Műanyag Műanyag Műanyag Műanyag Műanyag Műanyag Műanyag Műanyag
és -zsákok, füzetek, könyvek, újságok, papírból készült díszítő termékek. Ezek nem lehetnek festékkel, olajjal, aszfalttal, korommal stb. szennyezettek. Kérjük, térfogatcsökkentés céljából kösse át őket. Nem tartoznak ide a másolópapírok (indigó), papírtörlők, sütőpapírok, pelenkák, műanyagos Ipolyság csomagolóanyagok, Pereszlény, Tesmag viaszpapírok, higiéniIpolyság ai kellékek. Üveg. Ide tartozPereszlény, Tesmag nak a színes üvegből Ipolyság készült különféle tárPereszlény, Tesmag gyak (üvegek, vázák, Ipolyság dísztárgyak, poharak, Pereszlény, Tesmag táblaüveg, a különféle Ipolyság üvegcsomagolások). Pereszlény, Tesmag Ezekről a műanyag és Ipolyság fémtartozékokat (fePereszlény, Tesmag deleket, zárókupako-
Ipolyság Homok, Tesmag, Pereszlény Ipolyság Homok, Tesmag, Pereszlény Ipolyság Homok, Tesmag, Pereszlény Ipolyság Homok, Tesmag, Pereszlény Ipolyság Homok, Tesmag, Pereszlény Ipolyság Homok, Tesmag, Pereszlény kat) el kell távolítani. Nem tartozik ide a földdel, betonnal, élelemmaradványokkal, olajjal, festékkel vagy higítószerrel szennyezett üveg; porcelán, tükör, képernyők, villanó- és fénycsövek, autóüveg, dróthálós üveg. Vas és egyéb fémek. Ide tartoznak például a konzervdobozok, fémből készült mezőgazdasági és kertészeti kellékek, fém konyhafelszerelés, a különféle italok és egyéb élelmiszerek fémből készült palackjai, csomagolása. Nem tartoznak ide az olajszűrők és a festékmaradvánnyal, olajjal szennyezett fémpalackok és fém csomagolóanyagok. Kompozit csomagolóanyagok (például tetrapack). Ide tartozik például a tej és tejföl, a dzsúsz, a gyümölcslevek, borok stb. belülről alumínium- vagy műanyagfóliával erősített csomagolóanyaga. Csinger István az MSZÜ igazgatója
A Honti Múzeum gyűjteményét gyarapították A Honti Múzeum gyűjteményét 2014-ben adományával a következő 52 személy, illetve intézmény gyarapította: Babiak Rudolf, Balla Éva; Barsi Múzeum, Léva; Bendík Béla, Bendík Márta, Csomor Norbert, Dobos Erzsébet, Dubovsky Tibor, Dúló Mária, Fegyverneki Ferenc Közös Igazgatású Katolikus Iskola, Forgács Mária, Gugliš Éva, Gyürky Mária, Hajdu Sándor, Hála József, Halmy Anna, Hengerics Ferenc, Human international – Molnár László, Kapusta Krisztina, Katona Ildikó, Köteles Judit, a városi hivatal kulturális osztálya, városi könyvtár, Magyar György, Majoros Magdolna, Makovínyi Hedvig, Makovínyi Pál, Mándli Gyula, Máté Adrienn, Melicher Nikolett, Mics Péter, Névtelen László, id. Pálinkás Tibor, Pál Mária, Pataky Anna, Péter Magdolna, Rados Dávid, Révész Ferenc, a Lontói Római Katolikus Egyházközség, az Ipolysági és a Tesmagi Római Katolikus Egyházközség, Sinka Gyula, Smetana József, Smiknya Mária, Snírer Vilmos, Somsi Judita, Števčat István, Tamás Mária, Tóth Anna, Tóth László, Zapletal Ivan, Zsolnay Szilvia, Zsolnay Zoltán.
Az ajándékozott tárgyak és okiratok típusai: album, alsószoknya, nyomtatványok, bankjegyek, bölcső, bőrönd, brosúrák, cégjelzéses sörösüveg, csészék, csillárbúrák, a CSSZSZK állami címere, cukortartó, damaszt abrosz, damaszt párnahuzat, damaszt szalvéták, dekorációs tárgyak, diplomok, díszdobozok és kazetták, díszkerámia, díszoklevél, dísztányérok, díszterítők, egyenruha, egyházi textíliák, elektromos hangtechnikai eszközök, érmék, falikereszt, falvédők, faragott sulyok, favonalzó, feliratos trikók, fényképezőgép, festmény, főkötő, fürdőpohár, fúró, füzetek, gyaluk, gyermek matrózblúz, gyermekkocsiba való takaró és párnahuzat, gyertyatartó, haj- és ruhakefe, hajszárító, hanglemezek, horgolt és hímzett kézimunkák, igazolvány, imakönyv, játékkártya, játékok, jelvények, karácsonyi díszek, katonai emlékek, kendők, képeslapok, kerámia tálaló edények, kisdemizson, kisglóbusz, kisplasztika, kitüntetések, kofferes írógép, konyhai eszközök, konyhai mérleg, konyhaszekrény, könyvek, korcsolya, kövületek, lámpa, lenfeldolgozó eszközök, levelek, likőrösüveg, magneto-
fon, meghívók, mezőgazdasági eszközök, mixer, női ing, nyilvántartási függőcímke, nyírógép, nyújtófa, olló, öntapadós matrica, óra, papírszalvéta, pecsétnyomó, permetező, pezsgőbor készítő, plakettek, poharak, postai levelezőlap, rádió, regionális jelzetű csomagolóanyagok, reklámkerámia, reklámtextilek, retikül, rokka, rosta, síléc, söröskorsó, szita, szoknya, ruha, szőtt zsák, szőttes dísztextíliák, szövőszék alkatrészei, tálca, tányérok, teáskészlet, tojástartó, történelmi dokumentumok és nyomtatványok, történelmi fotók, utcanévtáblák, varrógép, villanysütő állvánnyal, viseleti darabok, zománcozott konyhai edények. Az önzetlen ajándékozóknak ezúton is köszönetet mondunk, hogy féltve őrzött családi ereklyéiket, emléktárgyaikat a múzeum rendelkezésére bocsátották, s gazdagabbá, színesebbé tették a néprajzi és helytörténeti gyűjteményt. Azoknak is köszönetet mondunk, akik digitális fotó-, illetve okiratgyűjteményünket gazdagították. Pálinkás Tibor múzeumvezető
Honti Lapok
2015. február
4
Kecskés Emma (1956 – 2015) Mély fájdalommal és megrendüléssel fogadtuk a hírt, mely szerint szíve utolsót dobbant, és már többé nem tér vissza közénk. A váratlan hír mindenkit megdöbbentett, hiszen a hivatalban és a városban is sokan ismerték. Hoszszú évtizedeken át központi helyet töltött be munkahelyén. Ismerték a munkatársak, az ügyfelek és az ide látogatók. Aki ügyintézés céljából lépett a hivatalba, nála állt meg először. Tőle kapott tanácsot, útbaigazítást. Munkatársaihoz közvetlen volt, mindenkihez volt egy-két kedves szava. Az idők folyamán változtak a munkatársak, változtak a munkakörülmények. Azonban tudta kezelni az adott helyzetet, mindenkivel szót értett. Egy munkahelyen, egy beosztásban dolgozott 40 éven keresztül. Kecskés Károlyné Mravec Emma 1956. január 9-én Turzovkában született. Az alapiskolát Ipolyságon végezte, majd a Lévai Közgazdasági Középiskolában folytatta tanulmányait. 1975-ben az Ipolysági Városi Nemzeti Bizottságon titkárnőként helyezkedett el. 1979. december 29-én Kecskés Károllyal kötött házasságot, egyetlen gyermeküket, Károlyt, szeretetben, nagy odaadással nevelték. Annak ellenére, hogy betegsége gyakran késztette kórházi kezelésre, mindig példásan gondoskodott csa-
ládjáról. Munkája során szakmai tudásának és több évtizedes tapasztalatának köszönhetően minden feladatot játszi k ö n n y e ds é gge l oldott meg. Egyetlen egy feladattal azonban nem tudott megbirkózni, melyet a sors neki kirótt: a könyörtelen betegséggel. Habár egyre jobban elhatalmasodó betegsége kiragadta munkakörnyezetéből, reménykedtünk, legyőzi az alattomos kórt. Bizakodtunk, hogy a 40 évnyi munka után része lesz a megérdemelt pihenésben. Sajnos, nem telt el sok idő, s betegsége erősebbnek bizonyult kolléganőnk akaratánál. Köszönetet mondok a mindenkori városvezetés nevében a több évtizedes szorgos és becsületes munkájáért, melyet mindannyiunk javára végzett, hogy hivatalunk minél zökkenőmentesebben elláthassa feladatát. A város vezetősége, minden volt és jelenlegi munkatársa nevében tisztelettel búcsúzom, utolsó üdvözletünk fejezze ki mély fájdalmunkat és őszinte együttérzésünket. Hiányát nehéz lesz pótolni, azonban a sors kerekét visszafordítani, sajnos, nem lehet. Emlékét szívünkben örökké megőrizzük. Tisztelet emlékének. Gregor István mérnök Ipolyság város polgármestere
Köszönetnyilvánítás Hálás szívvel mondunk köszönetet mindazoknak, akik 2015. január 18-án elkísérték utolsó útjára az ipolysági temetőbe drága halottunkat,
Kecskés Emmát, akit a kegyetlen halál 59 éves korában ragadott ki közülünk. Köszönjük a virágokat, koszorúkat és részvétüket, melyekkel enyhíteni igyekeztek fájdalmunkat. A gyászoló család
MUDr. Alojz Pašš (1931 – 2015) Leírhatatlan fájdalom töltötte el szívünket, amikor tudomást szereztünk dr. Alojz Pašš halálhíréről. A halál – amely az élet legkegyetlenebb velejárója – egy olyan rendkívüli embert ragadott el közülünk, aki nélkül szegényebb lett a világ. MUDr. Alojz Pašš 1931. június 14-én született az árvai Slanica községben, melyet a szomszédos öt faluval együtt az 1950-es években elárasztottak, létrehozva az Árvai-tavat. Szakmai végzettségének megszerzését szerény anyagi helyzetű, többgyermekes család sarjaként saját állhatatosságának és testvérei segítségének köszönhette. Az együttérzés és segíteni akarás légkörét családjából vitte tovább gyermekorvosi gyakorlatába is. E téren öt évtizeden keresztül szolgálta magas szakmai szinten, rendkívüli odaadással és önzetlenséggel városunk és a régió lakosságát, melynek körében rendkívüli közkedveltségnek örvendett. 1957 júniusában szerzett orvosi diplomát a Komenský Egyetem Orvostudományi Karán. Az ipolysági kórházba 1957. szeptember 9-én lépett munkába, ahol először általános orvosként az egyes osztályokon teljesített szolgálatot. A gyermekgyógyászati képesítés megszerzése után hosszú ideig a kórház gyermekosztályán gyógyította a kis betegeket. 1960-ban házasságot kötött Valéria Gábryovával, két leánygyermeküket szeretettel és nagy odaadással nevelték. 1963-ban gyermekgyógyászi atesztációt szerzett, s ettől kezdve önálló gyermekorvosként dolgozott több körzetben is, például Ipolyszakálloson, Paláston és Felsőszemeréden. Altató- és sportorvosi képesítése megszerzése után az 1970-es években sportorvosi feladatokat is ellátott. Az ipolysági régióban mintegy öt évtizedet gyermekor-
vosi hivatásának szentelt, az orvosi szakmát mindig küldetésnek, hivatásnak tartotta, amit rendkívül nagy alázattal és odaadással magas szakmai szinten végzett. Körzetének komplex gyermekorvosi ellátását rendkívül lelkiismeretesen végezte, így szinte természetes, hogy széles körben elismert, közkedvelt és tisztelt gyermekorvosa volt nemcsak Ipolyságnak, hanem az egész régiónak. Aktív orvosi működését 2006. december 31-én fejezte be. A közügyek iránt is érdeklődést tanúsított: két választási időszakban (1990-től 1998-ig) volt tagja az ipolysági képviselő-testületnek. Közvetlen emberiessége, viselkedése, fiatal pácienseihez való viszonya révén nemcsak Ipolyság, hanem a régió egyik legismertebb és legelismertebb, legközkedveltebb személyisége. 2006-ban a palásti gyermekorvosi körzetben végzett nagyfokú szakmai munkáját a község önkormányzata a Palást Község Díszpolgára cím odaítélésével ismerte el. Az ipolysági képviselő-testület 2011-ben (80. születésnapja alkalmából) Ipolyság Város Díjat adományozott doktor Alojz Paššnak a gyermekorvosi pályán nyújtott magasfokú szakmai teljesítményéért. A halál, amely könyörtelen velejárója az életnek, a természet ősi törvényének, kiragadta őt szerettei és közösségünk köréből. Fejet hajtunk nagysága előtt, és lélekben megfogadjuk, hogy emlékét nem feledjük, szívünkben örökké élni fog, hisz a jó ember nem hal meg azok szívében, akik szerették őt. Tisztelettel és hálával adózunk emlékének, egy olyan ember emlékének, akit mindnyájan ismertünk, tiszteltünk és szerettünk. Tisztelet emlékének. Gregor István mérnök Ipolyság város polgármestere
Honti Lapok
2015. február
5
A Szent Korona Kórus újévi hangversenye a katolikus templomban A Nagyboldogasszony- templomban tartotta meg újévi hangversenyét az ipolybalogi Szent Korona Kórus. A január 9-i műsoron a karácsonyi ünnepkör jegyében egyházi énekek hangzottak el. A Molnár Ottó vezette énekkar repertoárjában szerepelt gregorián dallam, angol tradicionális ének, magyar karácsonyi népének (Szent Karácsony éjjel Bárdos Lajos tollából), valamint Händel-dallamok is. A karnagy elmondta: karácsonyi programjukat minden évben igyekeznek Ipolybalogon kívül más helyszínen is bemutatni. Idén így került sor az ipolysági koncertre. (A kórus január 11-én Varga László atya, az Országos Magyar Cecília Egyesület igazgatója meghívására a váci Nagyboldogasszony-székesegyházban is bemutatta programját.) A Szent Korona Kórus 1997-ben jött létre az egyházi zene elkötelezettjeként. Kezdetben női karként működött, később vegyes karrá bővült. Széles repertoárjukban a gregorián zenétől a reneszánszon át a kortárs magyar egyházzenéig sok zenetörténeti korszak musica sacrája képviselve van. A jelenleg mintegy húsz taggal működő együttest alapvetően ipolybalogiak alkotják. A megalakulástól kezdve a mai napig közel 80 műkedvelő énekes fordult meg a kórusban. A közel
Az ipolysági római katolikus templomban az alábbi művek csendültek fel: Ave Maria (gregorián), Ó jöjj, ó jöjj, Üdvözítő! (népének), Kersch Ferenc: Angelus Pastoribus, Bárdos Lajos: Szent karácsony éjjel, J. S. Bach: Szép csillag, Dicsőség az Atyának és Fiúnak (znamennij dallam), Caccini: Ave Maria, Midőn a Szűz bepólyázza gyermekét (Volly István gyűjtése), Bárdos Lajos: Bölcsődal, F. X. Engelhardt: Ave Maria, Gaudete!
Christus est natus (16. századi karácsonyi ének), The first Nowell (angol tradicionális karácsonyi ének), G. F. Händel: Joy to the World – Örvendj világ. Vezényelt Molnár Ottó, orgonán közreműködött Franka Beáta. A kórus meghitt és élményekben teli koncerttel lepte meg az ipolysági közönséget. Pástor Péter A szerző felvétele
Ipolysági képzőművész tárlata Balassagyarmaton
Országos Egyesülete által PELSO-díjjal elismert Föld– Tűz–Víz című alkotása is. A Horváth Endre Galériában most több olyan művet megtekinthetünk, amely Ipolyságon még nem került bemutatásra. Balassagyarmaton járva tehát mindenképpen érdemes időt szánnunk e kiállítás megtekintésére, amely a városaink közötti rendszeres, több évtizede tartó határon átnyúló kulturális együttműködés idei első rendezvénye. Pálinkás Tibor Fotó: Bendík Béla
2015. január 19-én nyílt Kutak Adrienn ipolysági keramikusművész kiállítása a balassagyarmati Mikszáth Kálmán Művelődési Központ főépületében található Horváth Endre Galériában. A kiállítást Csemniczky Zoltán szobrászművész, a Mikszáth Kálmán Művelődési Központ igazgatója nyitotta meg. A kiállító művészt a rendezvény közönségének Pálinkás Tibor, az ipolysági Honti Múzeum és Simonyi Lajos Galéria vezetője mutatta be. A tárlatnyitót megtisztelte jelenlétével Medvácz Lajos, a vendéglátó város polgármestere, valamint Pénzes Géza grafikusművész, a Pueri Fabri nemzetközi gyermekrajzverseny sokéves balassagyarmati társszervezője is. A tárlat színvonalára jellemző, hogy itt látható többek között a Magyar Alkotóművészek
profi szinten működő amatőr vegyes kar tagjai elkötelezettek az igényes és művészi zene iránt – fogalmazott Molnár Ottó. Természetesen az eltelt több mint másfél évtizedben számtalan sikert értek el, ezeket felsorolni is lehetetlen. Ám az egyik legnagyobb élményük kétségkívül a vatikáni Szent Péter-bazilikában tartott koncerthez fűződik, amikor a II. János Pál pápa által celebrált szentmisén énekeltek.
Jobbról: Csemniczky Zoltán, Kutak Adrienn és Pálinkás Tibor
6
2015. február
A könyvtár legaktívabb olvasói Az Ipolysági Városi Könyvtár minden év végén értékeli a tevékenységét. Összegzi az elért eredményeket, értékeli az olvasók által igénybe vett szolgáltatások sorát, és azt is, hogy kik voltak azok a könyvtárlátogatók, akik rendszeresen igénybe vették az intézmény szolgáltatásait, akik rendszeresen kölcsönözték könyvtárunk könyveit. Elmondhatjuk, hogy 2014ben is volt miből választaniuk az olvasóknak, ugyanis a könyvtár 1244 új kiadványt sorolt könyvállományába, melynek értéke 10 085 euró volt. Az SZK Kulturális Minisztériuma pályázatából 108 könyvet sikerült vásárolnunk 1000 euró, az önkormányzat 1100 eurót biztosított könyvvásárlásra, melyből 120 kiadványt vettünk. Januárban Budapestről a Márai Alaptól 186 új kiadványt kaptunk, ennek értéke 1230 €, a Magyar Nemzeti Alaptól 260 kiadványt 2975 € értékben, A Magyar Tudományos Akadémiától 22 darab enciklopédiát (1200 euró) kaptunk, míg december végén ismét a Márai Alaptól 160 könyvet 1300 € értékben.
Azok részére, akik könyvtárunkban mégsem találták meg a keresett könyveket, a könyvtárak közötti kölcsönzés segítségével biztosítottuk a keresett kiadványt. Például a mártoni Szlovák Nemzeti Könyvtárból, a Pozsonyi Egyetemi Könyvtárból, a besztercebányai és kassai Állami Tudományos Könyvtárból, számos kiadványt pedig a váci Katona Lajos Városi Könyvtárból kölcsönöztünk ki olvasóink részére. A szépirodalmi részlegen a legtöbb könyvet a következő felnőtt olvasók olvasták: Antal Mária (Nagytúr), Belányi Gyula (Ipolyság), Fránik Július (Ipolyság), Križan Ilona (Ipolyság), Komjáthyová Priska (Tompa), Sabo Peter (Felsőszemeréd), Sleziaková Drahoslava (Ipolyság), Stahl Vojtech (Ipolyság), Zolcer Attila (Ipolybalog), Zsóka Mária (Ipolyság). Köszönjük az olvasók és könyvtárlátogatók bizalmát. Mindannyiuknak kívánjuk, hogy a sok szép könyvben továbbra is találják meg a szórakozást, a kellemes és hasznos időtöltést.
Honti Lapok
Látványos kiállítással zártuk a tavalyi, s kezdtük az új évet
Az Ipolysági Városi Könyvtár Ipoly Galériájában 2014. december 12-én került sor Gintner Csilla grafikusművész Lélekjelenlét című kiállításának ünnepélyes megnyitójára. A bevezetőben zenei műsorukkal Turczi Ákos és Kázmér László köszöntötték a jelenlévőket. A kiállító művész miskolci származású, jelenleg Esztergomban él, és Neszmélyben tanít a református iskola művészeti szakán. A budapesti Magyar Képzőművé-
szeti Egyetemen szerzett diplomát két évvel ezelőtt. Kiállított munkái tükrözik a fiatalos lendületet, érdekes technikai megoldásokat kínálnak a gézlenyomattal készült nem mindennapi képei. Munkájáról, elképzeléseiről az alkotó beszélt a megnyitó résztvevőinek. A rendezvény Antal Gábor szervezésében és rendezésében került megvalósításra. A kiállítást 2015. február 14-ig tekinthetik meg az érdeklődők.
A könyvtár legaktívabb gyermekolvasói
Új honlapja van a könyvtárnak Az Ipolysági Városi Könyvtár értesíti a tisztelt olvasókat, látogatókat és a könyvtárbarátokat, hogy 2014 novemberétől új honlappal áll az érdeklődők rendelkezésére. Ezentúl minden fontos információt megtalálhatnak a oldalon. Ezen a címen keresztül küldhetnek üzenetet, kérhetnek információt a könyvtár alkalmazottaitól. A Szolgáltatásaink címszó alatt találhatják meg intézményünk könyvállo-
mányának online jegyzékét is, mely egy közös szlovákiai információs rendszerbe besorolva a KISMaSK web-katalógus cím alatt található. Reméljük, megújult honlapunk elnyeri az érdeklődők tetszését, és így naprakész információkkal kerülhetünk még közelebb az olvasókhoz. Az oldal szövege: Solmoši Márta
1. kategória (12-től 15 éves korig): Pasek Evelin (2000) – 32, Horváth Lucia (2001) – 31, Gábor Nikola (2001) – 30, Hoksza Emese (2001), – 21, Horányi Valentin (1999) – 20, Baláž Ádám (2001) – 16, Karvai Mercédesz (2001) – 16, Šaróka Karolina (1999) – 13, Šulek Tamás (2001) – 12, Hegedűs Csenge (2001) – 11, Ožvald Amanda (2001) – 11, Petrežil Krisztina (2000) – 11. 2. kategória (6–12 évesek): Slušná Lucia (2005) – 60, Dubovský Zsófia (2003) – 58,
Zsolnay Málna (2006) – 36, Gyenes Vivien (2007) – 27, Hajdú Ferenc Bence (2004) – 25, Baláž Sarah (2004) – 24, Pitoňak Patrik (2004) – 23, Lacko Levente (2005) – 21, Fehérváry Anna (2006) – 19, Füle Evelin (2005) – 19. 3. kategória (6 éves korig): Stanko Gergely (2011) – 37, Halai Patrik (2009) – 36, Zsolnay Hajnal (2008) – 27, Barták Laura (2008) – 16, Jakab Veronika (2008) – 10, Baráti Lea (2011) – 6.
Honti Lapok
2015. február
7
A tesmagi fiatal sportolók újabb szambósikerei
Sportolóinkkal szerencsésen hazaértünk arról a nemzetközi szambóversenyről, melyet Bécsben az orosz nagykövetség rendezett. Ezen is nagyon szép eredményeket értek el „fiaink”: Kotyian Dániel – 1. hely (a döntőben ellenfelét 30 másodperc alatt karfeszítéssel győzte le), Damien Benko – 1. hely, Virág Igor – 3. hely, Karvay Dá-
niel – 3. hely, Guglis Gábor – 3. hely, legfiatalabb versenyzőnk, Félix Eduard Šaláta ugyancsak 3. helyet szerzett. A versenyen részt vett a lévai sportklub két versenyzője is (Marek Lieskovský és Patrik Duchoň), akik mindketten szintén harmadikok lettek. Mindnyájuknak gratulálunk. Ezúton is köszönjük támogatóink segít-
ségét, mely által sportolóink fel tudtak készülni, illetve részt tudtak venni e színvonalas versenyen. Szponzoraink voltak: Ľudovít Diósi – Avia Diósi, Bakai Péter – Autoškola Bakai és az ipolysági Fegyverneki Ferenc Közös Igazgatású Katolikus Iskola. Henrieta Asanovová BUSC Tesmag
Asztalitenisz-bajnokság mint évköszöntő
Nagytúr község az asztalitenisz-bajnokság 14. évfolyamával üdvözölte az új évet. 2015 első szombatján (január 3-án) délelőtt 9 órától a diákok kategóriájában (15 éves korig) heten mérték össze erejüket. A győztes Jakab Napsugár lett, őt követte a második helyen Šaróka Roman, a harmadik helyen Gazdík István végzett. Sajnos, jelentkezők híján idén sem tudtunk második kategóriát indítani az ifik részére. A felnőttek, szeniorok és nők ebéd után kezdtek. Öt asztalnál folytak a mérkőzések, mindenki
játszott mindenkivel. Mint mindig, most is késő estig tartott a rendezvény. Nyolc óra után Jaroslav Péter polgármester és Šaliga József mérnök, községi képviselő, aki a verseny menetét is felügyelte, osztotta ki a dí-
jakat és az emléklapokat. Az egyes kategóriákban a következő sorrend alakult ki. 18 és 40 év közötti férfiak: 1. Ifj. Mintál Zoltán (Felsőtúr), 2. Hamdaoui Ádám, 3. Pál Bence, 4. Misko Mátyás.
40 év feletti szeniorok:1. Pál Róbert, 2. Id. Mintál Zoltán (Felsőtúr), 3. Petrezsél Tibor mérnök (Ipolyság), 4. Rabb János. Nők korhatár nélküli kategóriája: 1. Halaj Mária, 2. Jaďuď Mária mérnök, 3. Mintál Amália. A nyerteseknek, helyezetteknek és valamennyi résztvevőnek gratulálunk. Reméljük, a szabadidő ilyetén eltöltése még hosszú évekig inspirálni fogja lakosainkat. Jámbor Mónika
2015. február
8
Honti Lapok
Csemadok Életmű Díj Vas Ottónak a magyar kultúra napján Nagyszerű ünnepséggel ünnepelte meg a magyar kultúra napját a legnagyobb ma létező magyar kulturális szervezet, a Csemadok – Szlovákiai Magyar Közművelődési és Társadalmi Szövetség. 2015. január 25-én Galántán méltóságteljes s egyben megható ünnepség keretében kerültek átadásra a legmagasabb rangú szlovákiai magyar kulturális kitüntetések. Csemadok Életmű Díjban részesült Záhorszky Elemér, a Csemadok Érsekújvári Alapszervezetének alapító tagja, az alapszervezet vezetőségi tagja több évtizeden keresztül, az amatőr színjátszás legendás alakja. E díjat kapta Mitro László is, aki a Csemadok Abaújszinai Alapszervezetének alapító tagja, az alapszervezet vezetőségi tagja több évtizeden keresztül, a néptáncszervezés kitűnő személyisége. Életműdíjat kapott a galántai Balogh Csaba, a szlovákiai magyar karéneklés legendás alakja, valamint az ipolysági Vas Ottó, akit irodalmi életünk legjelentősebb szervezői, előadóművészei között tartunk számon. E díjjal tüntették ki Varga Lászlót is, aki a Csemadok Nagymegyeri Alapszervezetének 35 éven keresztül az elnöke, de szervezetünk járási és országos vezetésének is tagja volt. Helytörténész, pedagógus. Szervezői, illetve művészeti tevékenységükért Csemadok Közművelődési Díjat kaptak: Dávid Mihály (Párkány), Pál Csaba és Pál Gabriella (Nagybalog), Patócs Lajos (Hodos), Srejner Tibor (Diószeg). A Bodrogközben és Ungvidéken végzett Csemadok-szervezői, iskolamentői és iskolaalapítói tevékenységéért Gyurcsó István-díjban részesült a zétényi Ripcsu Rudolf. A díjakat Bárdos Gyula, a Csemadok országos elnöke, valamint Köteles László és Balogh Gábor országos alelnökök adták át. A rendezvényen fellépett Szeredy Krisztina énekművész, Csanaky Eleonóra előadóművész, a nemeskosúti Berkenye Néptáncegyüttes, a Peredi Női Kar, valamint Bognár Hajnalka énekes és Ternóczky István zongorista. Az ünnepségen tanácsosi szinten képviseltette magát Magyarország pozsonyi nagykövetsége, osztályvezetői szinten pedig a Magyar Nemzetpolitikai Állam-
titkárság. Részt vett Berényi József, a Magyar Közösség Pártja elnöke és Nagyszombat megye alelnöke, s magas szinten képviseltette magát a Most–Híd párt is. A rendezvényen Vas Ottó méltatója Pálinkás Tibor, a Csemadok Ipolysági Alapszervezetének elnöke volt. Mint elmondta, rendkívüli megtiszteltetés-
ként éli meg, hogy ő méltathatja Vas Ottót. Gimnazistaként kedvenc tanárai közé tartozott, majd felnőttként számtalan kulturális rendezvénnyel kapcsolatban működött vele együtt. Olyan emberként ismeri őt ma is, akiben a rendkívüli emberi és szakmai minőség csodálatosan egyesül, akinek csak barátai, jó ismerősei, tisztelői vannak.
Vas Ottó 1940. június 25-én született Budapesten. Gyermekkorának jelentős részét Köbölkúton töltötte. A Páris-patak partján található községhez kötődik első szavalói emléke is. Országos szavalóversenyt 1957-ben Komáromban érsekújvári gimnazistaként nyert először. Egyetemistaként a főiskolások Koncsol László által szervezett szavalókörének is aktív tagja volt. Az irodalom és szavalás iránti vonzalma határozta meg pályaválasztását is: magyar– orosz szakos gimnáziumi tanárként diákok generációinak megbecsülését vívta ki szakmai hozzáállásával, emberi tartásával. Az Ipolysági Magyar Tanítás Nyelvű Gimnázium pedagógusaként 1963-ban létrehozta a József Attila Irodalmi Színpadot, amely az iskola keretei között a Csemadok morális és anyagi támogatásával működött 1995-ig. Az alapító és az irodalmi színpad egyaránt országos, sőt nemzetközi hírnévre tett szert. A Jókai-napok, valamint a balassagyarmati irodalmi napok rendszeres résztvevői, díjazottjai voltak. A diákszínpad harminckét évi működése alatt a dél-szlovákiai magyar ajkú települések egész során vendégszerepelt. Magyarországi (például balassagyarmati) vendégszereplései során a csoport segített tudatosíttatni az anyaországi közönséggel, hogy a színvonalas magyar kulturális élet földrajzi határai nem azonosak az országhatárokkal. Diákok ezreivel kedveltette meg az irodalmat (köztük közéletünk több későbbi jeles képviselőjével, például Csáky Pállal, Hunčík Péterrel, Hrubík Bélával), generációk ízlését pallérozta. Az irodalmi színpad történetét 1993-ban könyvalakban is feldolgozta. A publikáció az Ipolysági Magyar Tanítási Nyelvű Gimnázium jóvoltából jelent meg. A rendkívül sikeres egykori diákszínpad relikviáival Vas Ottó igazi lokálpatriótaként az ipolysági Honti Múzeum gyűjteményét gyarapította. A szlovákiai magyar irodalom népszerűsítését szólófellépései s az irodalmi színpad műsorainak összeállítása során is elsődleges feladatként kezelte. Hírét terjesztette Magyarországon is, például a váci rendkívüli irodalomórák, az irodalmi
Honti Lapok
2015. február
9
Negyedszer is magyar bál Ipolyságon Ipolyságon mára már hagyománnyá vált, hogy január első felében a helyi Magyar Közösség Pártja, a Csemadok, a Via
csolásában Wass Albert Hagyaték c. művéből hallhattunk részleteket. A vendégeket Pálffy Dezső, a helyi Magyar Közös-
akik rikai Ihos vén
klasszikus és latin-ametáncokat adtak elő, majd József, közismertebb ne„Kató néni”, parodista
Nova Ifjúsági Csoport és a Szent Imre Cserkészcsapat magyar bált rendez. Az ipolysági városháza színházterme idén is megtelt, több mint száz vendég vett részt a január 17-én megrendezett magyar bálon. A bált megnyitotta Pálffy Ágnes szavalata, akinek tolmá-
ség Pártjának elnöke köszöntötte, majd Fördős Attila, Vác polgármestere üdvözölte a jelenlévőket. A fergeteges hangulatot az ipolysági Best Verzió és a Hatvanból érkezett muzsikás cigányzenekar biztosította. A bált az érsekújvári tánciskola versenytáncosai színesítették,
szórakoztatta a közönséget. Idén a szervezők a szokásos tombolahúzás mellett adománygyűjtést kezdeményeztek. A bálozók házi rétest vásárolhattak, melynek bevételét a két ipolysági magyar alapiskola hátrányos helyzetű diákjai számára juttatják el. A kezdeményezés jóvoltából több
mint 400 euró gyűlt össze. Ezúton is köszönetet mondunk az adományozóknak. Híradásunkat a magyar bál meghívóján szereplő jelmondattal zárjuk: „Mulassa át velünk a farsangi éjszakát” – jövőre is! -ma-
Pályázat tanítói munkakör betöltésére
Pályázat napközis nevelői munkakör betöltésére
Szalatnya község pályázatot hirdet tanítói munkakör betöltésére. A betöltendő munkakörre vonatkozó adatok: – A munkakör megnevezése: tanító (alsó tagozatos osztályfőnöki munka). – A munkavégzés helye: Szalatnyai Magyar Tanítási Nyelvű Alapiskola. – A munkakör betölthetőségének időpontja: 2015. szept. 1. – A foglalkoztatás jellege: teljes munkaidő. A munkakör betöltéséhez előnyt jelent az alsó tagozatos angol, ill. informatikai rendszerismeret: MS Office felhasználói szintű ismerete. A munkakörre kiírandó pályázat adatai: – A pályázó által a pályázathoz csatolandó iratok: a munkakör betöltéséhez szükséges végzettséget igazoló okirat(ok) másolata, önéletrajz, 3 hónapnál nem régebbi erkölcsi bizonyítvány. – A pályázat benyújtásának határideje: 2015. május 1. – A pályázat benyújtásának módja: írásban a szalatnyai községi hivatal címére (Obecný úrad Slatina, Slatina 135, 935 84) vagy az
[email protected] e-mail címre. – A pályázat benyújtásának feltételei: a pedagógusi munkakör betöltéséhez szükséges végzettség, büntetlen előélet. – A pályázat elbírálásának határideje: 2015. június 1.
Szalatnya község pályázatot hirdet napközis nevelői munkakör betöltésére. A betöltendő munkakörre vonatkozó adatok: – A munkakör megnevezése: nevelő (napközis munka). – A munkavégzés helye: Szalatnyai Magyar Tanítási Nyelvű Alapiskola. – A munkakör betölthetőségének időpontja: 2015. szept. 1. – A foglalkoztatás jellege: teljes/rész munkaidős. A munkakör betöltéséhez előnyt jelent az informatikai rendszerismeret: MS Office felhasználói szintű ismerete. A munkakörre kiírandó pályázat adatai: – A pályázó által a pályázathoz csatolandó iratok: a munkakör betöltéséhez szükséges végzettséget igazoló okirat(ok) másolata, önéletrajz, 3 hónapnál nem régebbi erkölcsi bizonyítvány. – A pályázat benyújtásának határideje: 2015. május 1. – A pályázat benyújtásának módja: írásban a szalatnyai községi hivatal címére (Obecný úrad Slatina, Slatina 135, 935 84) vagy az
[email protected] e-mail címre. – A pályázat benyújtásának feltételei: a pedagógusi munkakör betöltéséhez szükséges végzettség, büntetlen előélet. – A pályázat elbírálásának határideje: 2015. június 1. Bazsó Árpád, polgármester
kávéház vagy a kiállításmegnyitói programok során. Ipolyság kulturális életének évtizedeken keresztül meghatározó egyéniségei közé tartozott, ennek elismeréseként 2002-ben a képviselő-testület Ipolyság Város Díjat adományozott a tanár úrnak.
Előadói s felkészítői tapasztalatait 2001-ben a Csemadok Művelődési Intézete s a Gyurcsó István Alapítvány segítségével megjelentetett Hogyan tanuljunk verset és prózát (Előadók, felkészítők kézikönyve) című, hangzóanyaggal gazdagított
könyvében bocsátotta a köz rendelkezésére. Több évtizedes, magas szintű és áldozatkész munkáját 2011-ben a Csemadok Mics Károly-díjjal ismerte el. N. Tóth Anikó Vas Ottót egy riportjában szuggesztív előadóként jellemzi, aki egyszerű elő-
adói eszközökkel, de precízen kidolgozott előadásokkal kápráztatja el, döbbenti meg hallgatóit. Egyéniségével, életművével egyértelműen felvidéki magyar irodalmi életünk kincsei közé sorolandó. Pálinkás Tibor
2015. február
10
Honti Lapok
Szalagavatói ünnepség az Ipolysági Szakközépiskolában Végre elérkezett a régen várt szalagavató ideje. Mindenki izgatottan várta azt az ünnepélyes pillanatot, amikor a helyére kerül a remény jelképe, a zöld szalag. A megható hivatalos rész után következett fellépésünk, melyet a hozzánk legközelebb állóknak készítettünk szeretettel. A lányok tánccal nyitották meg a programot. Azután egy rövid jelenetet adtunk elő az orvosi váróteremből, majd ismét tánc következett, immár a fiúk aktív közreműködésével. Rövid programunkat egy kis jelenettel zártuk. A műsor saját ötletekből jött létre, hatalmas sikert aratott, szüleink büszkék voltak ránk. Kiválóan éreztük magunkat, a zenész remek hangulatot biztosított, szívesen átélnénk újra ezeket a felejthetetlen pillanatokat. A kellemesen eltöltött szalagavató után már a nagybetűs élet első megpróbáltatása áll előttünk – az érettségi vizsga. A IV.O és II.S diákjai
Hólya Henrich, Kovács Lucia, Kiš József, Bučko Andrea, Šchrammel Patrik, Csala Zsófia, Balázs Ádám, Klacso Judit osztályfőnök, Velebný Mónika, Ján Chalupka, Jámbor Szimona és Farkas Szimona
Az ipolysági egyházi iskola tanulói és pedagógusai a Budai Várban ünnepelték a magyar kultúra napját A magyar kultúra napja tiszteletére 19. alkalommal hirdette meg a Palóc Társaság azt az esszéíró versenyt, amelybe – az előző évekhez hasonlóan – iskolánk több tanulója is benevezett, ebben az évben összesen hét pályaművel. Az ünnepélyes eredményhirdetésre Budán január 18-án, vasárnap délután a Magyarság Házában került sor. A rendezvényt számos intézmény, közéleti személyiség és ismert művész támogatta, többek között Delényi Éva tárogatós, Józsa Judit kerámiaszobrász, Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke, a Magyarság Háza, a Rákóczi Szövetség– hogy csak a legismertebbeket említsük. A délutáni program első felében a rendezvény résztvevőit a Palóc Társaság elnöke, Z. Urbán Aladár, a magyar kultúra lovagja üdvözölte, majd a pályázatra beküldött dolgozatok értékelése következett. Kolczonay Katalin egyetemi oktató beszámolójában kiemelte, hogy a díjazott pályamű-
vek hiteles, átgondolt és nemegyszer megrázó gondolatokat közöltek a magyarok kitelepítéséről, az anyanyelvről, valamint magyarságtudatunk megőrzéséről. „Figyelemre méltó, hogy a versenybe egyre több közép- és általános iskolás tanuló kapcsolódik be – mondta, majd hozzátette: a pályázatra összesen 171 pályamű érkezett Magyarországról, a Felvidékről, Erdélyből, Délvidékről és Kárpátaljáról.” Jóleső érzés volt tudomásul venni, hogy iskolánk három tanulója e rangos verseny díjazottja lett. Külön öröm volt számunkra, hogy Kolczonay Katalin, az értékelő bizottság elnöke Soltész Krisztina, gimnáziumunk 3. osztályos tanulójának dolgozatát teljes egészében felolvasta a közönségnek, és dicséretben részesítette. Ugyancsak gimnáziumunk tanulója Villant Enikő (2.G), akinek Az anyanyelv az én hazám című esszéjét a bizottság 1. helyezéssel jutalmazta. Iskolánk további két tanulója – Wollent
Máté (9.A) és Karvay Dániel (3.G) – különdíjban részesült. Az ünnepség második részében Csibi Krisztina, a Magyarság Háza igazgatója köszöntötte a magyar kultúra napját, majd két oktatási intézmény – az ipolysági F. F. Közös Igazgatású Katolikus Iskola és a nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégium – igazgatóját kérte fel, hogy röviden mutassák be iskolájukat. Iskolánk Magnificat gyermekkara Wollent Andrea vezetésével verses-zenés összeállítást mutatott be, a nagyenyediek pedig 16. századi zenével és tánccal köszöntötték a kultúra napját. Mindkét csoport magas színvonalú, figyelemre méltó ünnepi műsorral járult hozzá, hogy az ünneplő közönség méltóan emlékezzen a nemzet nagyjaira, óvja és tisztelje azok emlékét. Felemelő érzés volt részt venni ezen az ünnepségen, hiszen a jelenlevők ugyanazt a szellemi örökséget viszik tovább, amelyet iskolánk képvisel. Pokorný Ondrusz Anna
Honti Lapok
2015. február
A Pongrácz Lajos Alapiskola életéből Utolsó beszámolónk óta eltelt egy újabb negyedév, és mi szokásunkhoz híven, a teljesség igénye nélkül tudósítunk az iskolánkban történt eseményekről és eredményeinkről. A félévi bizonyítványosztás után most tanulóink éppen a rövid félévi szünidőt élvezik. Mögöttünk a második negyedév, lezárult az első félév, és bár visszatekintünk, de nem tudunk nem gondolni az előttünk álló feladatokra: beiratkozás az 1. évfolyamba, melynek sikere érdekében sok mindent tettünk; megemlékezés névadónk, Pongrácz Lajos születésének 200. évfordulójáról; részvétel az eljövendő tantárgyi versenyeken stb. A tanév folyamán több alkalommal is ellátogatnak iskolánkba a város óvodásai, és alsó tagozatos tanulóinkkal együtt vesznek részt különböző rendezvényeken. 2014. november 10-ére ún. Csalogató koncertre hívtuk meg őket. A vidám zenés műsorban Korpás Éva dalai, Madarász András hangszeres kíséretében Zsapka Attila megzenésített versei és ismert magyar népdalok hangzottak el. A kis óvodások lelkesen együtt énekelték alsó tagozatos tanulóinkkal és a fellépő művészekkel a dalokat. A színházlátogatás is már szinte hagyomány nálunk. Az alsó tagozat számára bérletet vásárolunk, a felsősök számára pedig a tanév második felében szervezünk színházlátogatásokat. A 2014/2015-ös tanévben első alkalommal váltottunk mesebérletet kisiskolásainknak Vácra a Madách Imre Művelődési Központba. A Zabszalma mesebérlet három előadást tartalmaz. November 25-én A kíváncsi királykisasszony című zenés mesejátékot, 2015. január 20-án a Zabszalma zenekar Csűrdöngölő népzenei koncertjét tekintették meg a tanulók, 2015. február 17-én pedig a Boszorkánymese című mesejátékot nézhetik majd meg gyermekeink. A december természetesen már az ünnepvárás jegyében telt. Szokásunkhoz híven az idén is meghívtuk nyugalmazott kollégáinkat egy adventi teadélutánra, akik december 1-jén most is szívesen látogattak el hozzánk. December 5-én nálunk is járt a Mikulás.
táltunk gyermeket, felnőttet egyaránt. A kellemetlen téli időjárás ellenére rövid idő alatt megtelt látogatóval iskolánk emeleti folyosója. Az idei karácsonyváróra ismét szép számban látogattak el iskolánk tanulói, a környék óvodásai és az érdeklődő, ügyes kezű szülők és nagyszülők. A gyermekek több foglalkozás közül választhattak, amelyeket iskolánk pedagógusai szerveztek és bonyolítottak le. A délelőtt gyorsan eltelt, és a gyerekek kincsekkel megpakolva, boldogan tértek haza. Iskolánk karácsonyi műsorát december 18-án mutattuk be a szülőknek, nagyszülőknek, akik mindig előszeretettel nézik meg gyermekeiket, unokáikat a műsorszámokban, amelyek másik célja az ünnepre való ráhangolódás fokozása. A műsor elején iskolánk igazgatója, Lészkó Katalin mondott köszöntő beszédet, és kívánt a műsorhoz jó szórakozást. Az idei karácsonyi műsor Gajdács Zsuzsanna 5.A osztályos tanuló énekével kezdődött, aki a NOX együttes A tél dala című szerzeményét adta elő osztálytársai, Oroszlány Karina, Dubovsky Zsófia és Kovácsik Evelin kíséretével. Másodikként a 9.A osztály lépett színpadra, amely egy jelenetet mutatott be Koldusének címmel. A kedves
Az alsó tagozatos tanulók rövid versekkel, dalokkal köszöntötték őt, cserébe két ajándékot is kaptak. Az édességekkel megpakolt ajándékcsomag mellé a Mikulás elhozta nekik Csernik Szende székely mesemondót. A Lábita bábszínház nem első alkalommal járt Ipolyságon. Az előadás különlegessége az volt, hogy a bábokat a lábára húzza fel az előadó, ezáltal teszi még kü-
történet mondanivalója a jelenet végére összpontosul, amely röviden a következő: a karácsonyfa alá ajándékként nem az az érték, mi kézzel fogható, hanem a szeretet, a nyugalom és a béke, melyet szeretteinkkel megoszthatunk. A kilencedikesek a jelenetet a témához illő komolysággal, ugyanakkor humorosan ad-ták elő. A továbbiakban A hópelyhek tánca c. történetbe építve az alsó
lönlegesebbé a bemutatott mesét. A Mikulás természetesen a felső tagozat osztályaiba is hozott ajándékot. December 13-ára karácsonyváróra invi-
11 tagozat osztályai mutatták be műsorukat nagy-nagy lelkesedéssel. A karácsonyi műsor jókívánságokkal, emelkedett hangulatban ért véget. Köszönet illeti a szereplőket: az alsó tagozat osztályait, a 7.A és 7.B, a 9.A osztály tanulóit és felkészítőik – Bóna Tímea, Richter Andrea, Mészáros Ildikó,
Kovács Anikó, Laczkovszki Katalin, Viczencz Adriana és Dubovská Mária – áldozatos munkáját. A január intenzív tanulással, a folyamatos felmérők megírásával és a jegyek lezárásával telt. Azonban még így is maradt időnk két különlegesen szép és értékes pályázat eredményhirdetésén díjazottként részt venni. A Palóc Társaság az idén 19. alkalommal hirdette meg pályázatát a magyar
kultúra napja alkalmából. Iskolánkból három kilencedikes tanuló, Oroslán Vivien, Szuketi István és Urblík Tamás pályaművét küldtük be. Díjazott közülük Urblík Tamás lett, aki az általa elnyert különdíjat Budapesten a Magyarság Házában vette át 2015. január 18-án, ahol családja és fekészítője, Matyis Edit kíséretében vett részt. A másik eredményhirdetésre 2015. január 29-én került sor Balassagyarmaton a városházán. A Civitas Fortissima rajzverseny két témája a honfoglalás és a legbátrabb város, Balassagyarmat volt. Külön pályázhattak az alsó és külön a felső tagozat tanulói. A gyerekek szabadjára engedhették fantáziájukat, maguk dönthették el, milyen technikát választanak, ezért különösen sokszínű és érdekes munkák születtek. A rajzversenyen iskolánk tanulói kitűnő eredményeket értek el: a 9 évesek korosztályában Jaďuď Emese (3.A) 1. helyet, Gál Noémi (3.A) 3. helyet szerzett, a 10 évesek kategóriájában Bóna Sára (4.A) 1., míg a 12 évesek korcsoportjában Annus Natália (7.B) 2., Balla Viktor (6.A) pedig 3. helyen végzett. Ezúton is gratulálunk a díjazottaknak és felkészítőiknek: Matyis Editnek, Bóna Tímeának és Dobos Csillának. A két kitűnő eredmény igazán méltó befejezése volt az első félévnek. Matyis Edit, Bóna Tímea
Honti Lapok
2015. február
12
Világháborús centenárium – különleges fotókiállítás Bernecebarátiban A kiállítás 2014. december 19-től három napon át volt látható a Szokolyi Alajos Általános Tagiskola földszinti termében. A fotókat a Honti Múzeum és jómagam, Menyhárt Miklós, első és második világháborús, tematikus, archív gyűjteményeiből állítottam össze, kiemelten kezelve Teplán Gergely* tábori lelkész és fotográfus üvegnegatívjainak digitalizált anyagát. A tárlatot Zsákovics László oroszkai gyűjtő és a helyiek sok-sok háborús relikviája színesítette. A kiállítást Gyenes Zoltán, Bernecebaráti polgármestere és Kertész László nyugdíjas tanár nyitotta meg. Fontosnak tartották elmondani, hogy mindörökre, de száz és hetven év elteltével is emlékezzünk az első és második világháborúra. Ne csak a hadműveletekre, hanem az arcokra, a nevekre, az életutakra és a családokra is figyeljünk oda. Hangsúlyozták azt is, hogy annyi szenvedés és gyötrelem, mint amennyi az első és második világháború során pusztította az emberiséget, még soha nem fordult elő a történelem viszontagságos évezredeiben. Emlékeztettek arra is, hogy Bernecebaráti lakosságához mérten jóval több hőst veszített a két
világháború poklában, mint a környező települések. Beszédükben azt is kiemelték, hogy Bernecebaráti néven tudja nevezni, és számon tartja azokat az embereket, akik a legnagyobbat, az életüket áldozták a haza oltárán. Mint ismeretes, az első világháború időszakában a mai Bernecebaráti két különálló községből, nevezetesen Bernecéből és Barátiból állt. Eddigi ismereteink szerint a két községnek 59 áldozata volt a nagy háborúban. Kutatásomnak köszönhetően további 32 személyt találtam meg. A második világháború elesettjeinek (52 személy neve látható a hősi emlékművön) számát nem sikerült bővítenem, azonban a feltáró munka eredményeként a két háborúban elesett vagy eltűnt 59 katona veszteségkartonja előkerült. Ezekből esetenként az is kiderült, mi volt a katona rendfokozata, milyen alakulatban szolgált, hol sebesült meg vagy esett el, illetve hová került hadifogságba. Ezeket az adatokat, dokumentumokat a kiállításon mindenki megszemlélhette. Voltak olyan leszármazottak, akik itt értesültek róla, nagyapjuk, dédnagyapjuk mikor, miként és hol esett el valamelyik fronton. Olyan is volt, aki ezekből az ada-
* Tornyos (1943-ig Teplán) Gergely, 1943-tól vitéz (Esztergom, 1882. március 12. – Váci börtön?, 1951. november 27.): plébános. A teológiát Esztergomban végezte, 1905. június 27-én pappá szentelték Érsekvadkerten. 1909-ben Hidaskürtön, 1911-ben Érsekvadkerten káplán, 1914 és 1918 között fő tábori lelkész a 16. honvéd gyalogezredben. 1919-ben Helembán lelkész, 1920-ban Kemencén plébános, 1930–42-ben esperes. 1949. szept. 5-én a kötelező hitoktatás eltörlése ellen nyilvánosan tiltakozott, ezért 1950 júniusában utasították, hogy lábon álló, de még be nem érett gabonáját sürgősen arassa le. Mivel nem engedelmeskedett, a falu „szégyentáblájára” tették, amit lefényképezett. A falu tanácselnökének feljelentésére az ÁVH egy éjszaka elrabolta a plébániáról. 1951 januárjában Budapesten 8 évi börtönre ítélték, valószínűleg a váci börtönben halt meg. (Forrás: Magyar Katolikus Lexikon)
Gyenes Zoltán polgármester, Kertész László és Kelemen Tamásné tokból tudta meg, hol van nagyapja eltemetve. A kiállításon olyan cikkek voltak olvashatók, amelyekben Bernecebaráti háborús éveiről emlékeztek szemtanúk, illetve Bezeczky Árpád kutató munkájának 26 oldalas anyaga, amelyben az 1938– 1945 közötti katonai hadműveleteket elemzi részletesen. A rendezvény megnyitóján Kemenes Tamásné Fábián Or-
solya elszavalta Sajó Sándor Magyarnak lenni című versét, illetve elénekelte a Kimegyek a doberdói harctérre… kezdetű katonadalt. A tárlaton projektor és hangtechnika segítségével a régi katonadalok és korabeli filmhíradók is megelevenedtek. Ezúton mondok köszönetet mindenkinek, aki segítette a kiállítás létrejöttét. Menyhárt Miklós
2015. február 20-án 18.00 órakor a városháza színháztermében (Ipolyság, Fő tér 1) Belépti díj: 8 euró Jegyelővétel a városi hivatal kulturális osztályán
Honti Lapok
2015. február T
13
Ö R T É N E L E M
Szeberényi Jánosra (1825–1915) emlékezünk Az Árva megyéből kirajzó Szeberényi – szlovák szövegekben Seberini – nemzetség adta a szlovák evangélikusok (lutheránusok) híres lelkész dinasztiáját. E dinasztia számos szállal kötődik a történelmi Hont megyéhez is. Sajnos, a közismert Borovszky-féle monográfiánk csak egyetlen tagját – emlékezésünk alanyát, Jánost – említi, s annak is csak 1857-ig követi életútját. Pedig már a sor elején álló, az Árva megyei Nagyfalun (ma: Veličná) 1780-ban született idősebb Jánosnak, a mi Jánosunk atyjának is volt honti kötődése: 1819-től 1857-ben bekövetkezett haláláig Selmecbányán élt és működött. Előbb lelkészként, majd esperesként, végül szuperintendensként (püspökként). A Podhradszky Eszterrel kötött házasságából hat gyermeke született, közülük Gusztáv Adolf (1816–1890) és a már Selmecbányán világra jött János Mihály folytatta atyja hivatását. Az ifj. Szeberényi János – atyjától való megkülönböztetésül gyakran János Mihályként említik – 1825. február 14-én született. (Más források, például Pallas Nagy Lexikona, illetve dr. Csáky Károly Honti arcképcsarnoka, 1826-ot te-
kintik a helyes változatnak.) Atyja állásának és tekintélyének megfelelő képzésben részesült: a selmecbányai evangélikus líceum, az eperjesi evangélikus kollégium után a jénai, ill. berlini egyetemen tanult. Teológiai tanulmányait 1849-ben fejezte be. Rövid ideig nevelősködött, majd – talán a Világost követő önkényuralom által állásából elbocsájtott atyja megsegítésére – visszatért szülőmegyéjébe. 1849 és 1852 között Nagybörzsönyben volt káplán, majd 1853-ban a Békés megyébe távozó bátyja – 1843-tól volt Maróton lelkész – helyébe lép Hontmaróton (Hontianske Moravce). 1857-ben szülőhelyén, Selmecbányán kap lelkészi állást. Úgy tűnt, atyjához hasonlóan élete végéig e funkcióban maradhat. Közbeszólt azonban a (vallás)politika… A szabadságharc leverése után magát újra erősnek érző Habsburg-ház a vallás terén is erejét kívánta fitogtatni. Thun mini-szter egy tervezetet dolgozott ki, melynek lényege a protestánsok egyházi autonómiájának megszüntetése volt. A tervezet 1859. szeptember elsején császári parancsként lépett érvénybe – ez volt a hírhedt „pro-
testáns pátens”. A pátens alaposan megosztotta a magyarországi protestánsokat: amíg a többnyire magyar reformátusok szinte egyhangúlag elutasították, a német és szlovák evangélikusok közül 226 gyülekezet nem tiltakozott – Szeberényi János szintén fejet hajtott a pátens előtt. Így aztán amikor az országos tiltakozás miatt 1860-ban visszavonták a protestáns pátenst, Szeberényinek nem lehetett maradása Selmecbányán. Bécsbe költözött, ahol a hadsereg szolgálatába állt tábori papként, majd püspökként. 1863 és 1895 között az evangélikus teológiai karon az egyházjog professzoraként is működött. 1871-ben a teológiai kar dékánja, később az osztrák birodalmi tanács tagja. Köztiszteletben álló személyként hunyt el Bécsben 1915. január 19-én. Halálának centenáriuma jó ok arra, hogy emlékezetét visszahozzuk Hont megyébe is. Szlovák gyökerei ellenére jól beszélt magyarul, és az emlékezetes 1859-es évben magyarul is közzétette véleményét a protestáns pátensről. Szlovákságát Bécsben sem adta fel, aktív tagja volt a Matica slovenskának is. Dr. Kiss László
Írásba foglalva Paláston – ősi erők találkozási pontján, Földünk pozitív vonalainak hálójában – 1897ben a régi templom helyén újat emeltek. Az akkori plébános Varjú Sándor egyik feljegyzésében írja: „A boltíves bádogfedeles új templom épületet a sajátjából, mintegy 100-110 ezer korona költségen a régi kis térfogatú, rozzant templom helyén építtette Palásthy Pál felszentelt püspök s esztergomi kanonok.” Készülve aranymiséje megünneplésére, vagyona egy részéből tette mindezt, amivel nevét örökre beírta a település történetébe. A következő évben tartott ünnepségről a Honti Lapok 1898. július 5-ei száma többek között így számolt be a történésekről: „Folyó hó 1.én, pénteken az esteli vonattal érkeztek meg Palásthy püspök s kísérete... (felsorolás). A szombati napot a püspök már a templom felszentelésével töltötte. Oly hosszas és fárasztó szertartások között megy végbe egy templomnak a felszentelése, hogy a püspök a ceremóniák nagy részét már a szombati nap délelőttjén végezte el. Vasárnap már csak a legfontosabb része maradt.” Villanásnyi kitérő: a második vatikáni zsinatig (1962–1965) Gergely-vízzel szenteltek, mely
hamu, só, bor és víz keveréke. A templom felszentelése alkalmával az oltárokban elhelyezett szentek ereklyéi mellé a püspök írásba zárt emlékeztetőket hagyott az útókorra. Dr. Tóth Krisztina fordításában olvassunk bele ezek egyikébe. „Isten nevében. 1898. július 3-án, Pünkösd ötödik, július első vasárnapján, Krisztus Szent Vérének ünnepén, én Palásthy Pál, segédpüspök és az esztergomi egyház olvasókanonokja a saját költségemen építtettem templomot Palást faluban, ahonnan őseim a nevüket kapták, és ahol már a 13. század vége felé kőtemplomot építettek, és a plébános kiválasztása és ellátása után ott Istent dicsérték, és amely falut a magyar nemesi jogokkal együtt II. András királytól kaptak Tábor-hegy ostroma után a hegy tövében adományként, ezen a napon felszenteltem, és mindkét oltárnak – az első Szent György tiszteletére, Szent György és Kelemen mártírok ereklyéivel, a másik Fájdalmas Szűzanya tiszteletére Szent Irenaeus és Amatus mártírok ereklyéivel – minden egyes Krisztus hívő részére a mai naptól számított egy évre, és a felszentelés minden egyes évfordulóján és az évfordulót követő negyven napra az egyház meg-
szokott formája szerint valódi búcsút engedélyeztem. A bosszú igazságos bírája, add a megbocsátás adományát az utolsó nap előtt. És fogadd a templomot, mivel a szentelt földön a te dicsőségedre építtettem, mert a tiéd, amely mivel mindig igen szerencsétlen, igen nélkülöző is volt. Fogadd ezt bűneim bocsánatáért, amelyeket már sajnálok, hogy elkövettem, és mindig sajnálni is fogom. Könyörgök mint vádlott, bűneim miatt vöröslik arcom, a könyörgőt szánd meg Isten. Emlékezz
kegyes Jézus, mivel a te utadat jártam, ne veszíts el engem azon a napon. Imáim nem méltóak, de te tégy jóvá, és ne ítélj örök tűzre. Alázatosan könyörgöm és meghajlik meggyötört szívem, mint a hamu, viselj gondot rám utolsó napjaimban. Adj megbocsátást, kegyelmet nekem, aki mindig a te akaratodat teljesítettem! Ó kegyes Mária, csodálatraméltó anya, általad kérem bírámat, a kegyes Istent, legyen könyörületes!” Palásthy Lenke Szabadka
2015. február
14
Tüskék
Honti Lapok
Farsangi böllérverseny Paláston
Ízek és izék Itt a farsang, áll a bál – írta anno gyermekversében Gazdag Erzsi. Mert akkoriban úgy volt természetes, hogy farsang idején amúgy istenigazából dőzsöljön az ember, hiszen tavasztól őszig kevesebb alkalom és idő adódott a bálozásra. Elvégre valamikor csak meg kellett teremteni a gondtalan vigadozáshoz szükséges anyagi hátteret! Aki valamit is adott magára, a jó hírnevére, az a farsang múltán, nagyböjt (és az advent) idején nem mulatozott. Olyankor még az iszákosok is visszafogták magukat. Némelyek a böjti időszakra teljes szesztilalmat fogadtak, s az esetek túlnyomó részében megtartották a fogadalmukat. Más kérdés, hogy a negyven nap elteltével, amikor már nagyjából túl lehettek a kellemetlen elvonási tüneteken, vajon miért kezdték újra a pityizálást. A modern kor, a technikai fejlődés, a megváltozott életstílus megszüntette a hagyományos, szinte ciklikus rendszerességen alapuló közösségi szórakozási szokásokat. Advent, nem advent, nagyböjt, nem nagyböjt, a diszkók, bulik minden hétvégére biztosítják a farsangot. Végtére is a biznisz, az biznisz, költekezzen a mackó, ne imádkozzék! A hajdani – legtöbbször havas-szánkós, idillikus – farsangokból mára leginkább az ízes falatok emléke maradt fenn. A disznótoros fogások bősége, a húsban bővelkedő káposzta- vagy orjalevesek, zsírban tocsogó pecsenyék, vígan kanyargó májas és véres hurkák, jóféle kolbászok kavalkádja, mik méltó alapot teremtettek a pirosra sült tepertős pogácsáknak, a hájas-leveles tésztából varázsolt lekváros meg túrós batyuknak. Ízek, illatok varázslatos sokfélesége, melyek úgy beivódtak az emlékezet mélyrétegeibe, hogy az ember szájában még évek múltán is összefut tőlük nyál. És kész. Ennyi. Merthogy visszahozni a jó minőségű húsokból kreált finomságokat legalább annyira lehetetlen, mint a társadalmi eseménynek tekintett, táncrendes bálokat, ahol a hölgyek legyezőjük mögé bújva intrikáltak, pletykálkodtak, és kritizálták egymás toalettjét. Na, ja! Ma is rendeznek bálokat, csak éppen az ún. középréteg lassankénti elfogyása miatt egyre kisebb, zártabb társadalmi osztály számára. Az ilyen estélyek bevételét általában jótékonysági cél-
ra ajánlják fel. Senki fel ne rója nekem, de nem enged a gondolat, hogy – mintegy szépségflastromként – a társadalom kezeletlen bajainak kendőzésére. Az együttérzés, a segítőkészség, a jótékonykodás csodálatos és dicséretre méltó dolog, de csak itt-ott enyhíti, ám gyökeresen sohasem oldja meg a problémákat. Alamizsnából csupán tengődni lehet, tisztességesen megélni nem. A sokszor emlegetett, szegények és gazdagok közti társadalmi olló egyre szélesebbre nyílik. Az lenne ám az igazi karitász, ha az országos hírű bálokon megjelenő dámák és urak az öltözékük árát is a közös kosárba raknák, hiszen alkalmanként többet költenek az ancugjukra, mint egy munkás másfél évi keresete. Hja, kérem, akinek telik rá! A pór meg, ha nem melózna, hanem pénzt keresne, neki is telne svájci karórára, miegyébre, s fityingjeivel nem a kínai exportot támogatná! Ha már a mezei polgár farsang táján se rázhatja a rongyot, legalább – a hajdani szép idők emlékére – falatozna egy jót. Mivel vágósertést (a remek gazdasági helyzetnek köszönhetően) faluhelyen is lényegesen kevesebbet tartanak, városon meg pláne nincs rá lehetőség, a többség a mindenható üzleti korszellem értelmében a hentesbolt kínálatából próbálja biztosítani a hagyományos, ínyenc harapnivalót. Na, kérem, ez az utópia, nem az, amit Morus Tamás kitalált. Ő fikciókban gondolkodott, a mai vásárló azonban a kőkemény valósággal szembesül. Elhatározza például, hogy főz egy jóféle, ízesremegős kocsonyát. Füstölt körömből, bőrkéből, csülökből, annak rendje-módja szerint, több órán át lassan bugyborékoltatva, nehogy zavaros maradjon a lé, dermesztés után látszódjék ám a tányér alján lapuló husi, tojás, miegyéb. A bevásárlásból hazatérve aztán kétszer is megnézi a kicsomagolt körmöt, nem folytatódik-e valamiképpen pucolatlan, eleven malacban, mert olyan szőrös, mint a bundagallér. A csülköt meg egyenes főzve árulják, csak a tányérba kell karikázni. Ebből aztán ítéletnapig főzögetve se lesz kocsonya, az északi sarkon se dermedne meg! A kolbásszal sincs a póknak nagyobb szerencséje. Valami téveszme folytán ugyanis minden hentes úgy
Második alkalommal szerveztek farsangi böllérversenyt Paláston. A január 24-i eseményen hat csapat mutatkozott be, melynek tagjai a palásti kispályán öt sertést és egy marhát dolgoztak fel. A böllérnapon külön csapat-
megy a disznóölés, ezért is szervezte meg az önkormányzat az eseményt. Az érdeklődők disznótoros ételspecialitásokat kóstolhattak meg. A sátrakban folyamatosan követhető volt a feldolgozás fo-
ként jelentkezett a Csemadok helyi alapszervezete, az önkéntes tűzoltók szervezete és a focicsapat. Ugyanakkor baráti társaságok is jelentkeztek, mint a Kétbalkezesek csapata, a Marhajó parti, valamint a Szeressük böllércsapat. Szkladányi Helység Anikó polgármester elmondta, hagyományőrzés céljából szervezték meg 2014-ben első alkalommal, már akkor nagy sikert aratott. Megjegyezte: napjainkban már faluhelyen is ritkaságszámba
lyamata. Nem hiányoztak a finom házi sütemények, sőt a disznóölés elengedhetetlen kelléke, a házi pálinka sem. A kellemes szórakozásról harmonikaszó és a Rikkony fivérek gondoskodtak. Este a kultúrházban folytatódott a program: mulatsággal egybekötött disznótorra hívták az érdeklődőket. Ugyanis „a disznóölés hagyományosan disznótorral végződik, nálunk is így volt”, fejtette ki a polgármester asszony. Pepe, a szerző felvételei
gondolja, hogy csupán a csípős kolbász a kolbász. Ha nem erős paprikával szórja tele, akkor törött borssal kereszteli, hogy az embernek lángot vet tőle a nyelőcsöve meg a gyomra. Fel-felsejlik bennem a gyanú: ugye nem az eladatlan, büdösödő húst menti ekképpen az uniós normák szerint működő húsipar!? Ilyen tapasztalatok után a gyorsan rom-
ló hurkát meg sem veszi, és egy életre elmegy a kedve a disznótorosnak meg házias ízesítésűnek hirdetett izéktől. Hogy mégse maradjon a farsang hagyományos ízek nélkül, süssünk csörögét! Bárcsak mindenkinek küldhetnénk belőle, aki a fentebb említett dolgokban ludas! Hogy beletörjön a foguk… B. Szabó Márta
Honti Lapok
Normális? Gyerekkorom óta szeretem az aranyköpéseket. Tömörek,velősek, van szellemi értékük, mondanivalójuk, sokszor humorosan mondanak ki mély életbölcsességeket. Még decemberben hallottam a tévében egy kijelentést egy magas beosztású illetőtől, amely komoly eséllyel indulhatna az évszázad aranyköpése címért kiírt versenyben, ha létezne ilyesmi. Mondom, indulhatna, ha nem lenne egy hátulütője a dolognak. Az illető beköpése ugyan eléggé tömör volt, ám mellőzött minden szellemi értéket, mondanivalót, életbölcsességet, és humora annyi sem volt, mint melegzokni a jegesmedvén. Az említett úr nevét ugyan nem tudom, mert azt csak ezen apropó kapcsán hallottam először (remélem, utoljára is), és ellentétben a sok aranyköpés szülőatyjával, az ilyet a legbölcsebb dolog azonnal elfelejteni. Nos, az egész kijelentés az éjszakai orvosi ügyeletek megszüntetésére tett javaslat kapcsán hangzott el az orvosok egyik érdekképviselőjének szájából. Javaslata szerint az orvosi ügyeletek ne egész éjszakások legyenek, hanem csak este 22 óráig azon okból, hogy az orvosok reggel fáradtan kezdik el
rendes napi praxisukat. Ez mind érthető és logikus, hiszen orvosaink nagy része (legalábbis a fiatalabbak) a nagyobb kereset reményében inkább külföldre lécel le, így az itthoniaknak kell utánuk betölteni az űrt. Beleértve az éjszakai ügyeletet is. Illetékes úr ezt azonban nem az orvosok elmenetelének megszüntetésével szeretné megoldani, mert ahhoz még ő is igencsak gyöngécske, hanem olyan megokolással, hogy a páciens este tíz után ne az orvosi ügyeletre futkározzon problémájával, hanem aludjon és pihenjen. Azt hittem, rögtön összekaparom magam. Ám ez még nem volt minden. Szerinte egy esetleges agyvérzésnél vagy egy szívinfarktusnál úgysem tudna mit tenni az ügyeletes orvos! Drága szakszervezeti szószóló úr! Az éjszakai orvosi ügyeletek még véletlenül sem csupán a két említett dolog miatt lettek annak idején bevezetve. Egy éjszaka folyamán annyi, de annyi minden más megtörténhet egy polgárral, hogy még rágondolni is rossz. Cukorszintleesés, rosszullét, kisebb-nagyobb baleset vagy magas láz esetén még egy általános orvos is tud életmentő beavatkozást végrehajtani. De ne. Aludjunk inkább, meg pihenjünk! Ez a megoldás! Maholnap meg majd az illető úr azzal fog előállni, hogy nappal ne az orvosi rendelőkbe járjunk, hanem dolgozzunk, és lássuk el a családot. Szinte vártam, mikor mondja ki ke-
Madách Imrére és a kultúra kiválóságaira emlékeztünk 2015. január 23-án a balassagyarmati Madách-emlékünnepségen hagyományosan képviseltette magát Ipolyság is. Indokolja ezt a két szomszéd város közötti jó kapcsolat, a gazdag hagyományokkal rendelkező, több évtizedes kulturális együttműködés, a közép- és művészeti iskoláink közötti baráti kapcsolatok. A Nógrád megye kulturális díjainak átadását is magába fog-
15
2015. február
laló rangos esemény a Sidló Ferenc által 1937-ben alkotott Madáchszobor megkoszorúzásával kezdődött. Ipolyság koszorúját dr. Mezei Gabriella képviselő, az önkormányzat kulturális bizottságának elnöke, valamint Solmoši Márta, a városi könyvtár vezetője helyezte el. Városunk múzeumbarátainak nevében Bendík Béla, a Honti Múzeum és Galéria Baráti Körének elnöke, valamint
rekperec, hogy akinek netán éjszaka merne támadni valamilyen egészségügyi problémája, az csak dögöljön meg. A temetkezési vállalat majd helyre teszi. Annyi már nem jut el a korlátolt agyáig, hogy egészségügyi biztosításaink befizetésével törvényadta jogunk van orvosi ellátásra, akár az éjszaka folyamán is. Ha úgy adódik. Megértem én, hogy a napi praxis mellett nem éppen leányálom egy orvos számára a plussz éjszakai ügyelet, de ilyen megokolással kiállni a megszüntetése mellett már egyenesen dilettantizmus. Míg őmaga biztosan megköveteli, hogy adott esetben a legjobb orvos szálljon ki hozzá az éjszaka közepén is, mert egy bableves után esetleg nem mennek a szelek, a tényleg rászoruló inkább aludjon meg pihenjen! Nem lenne inkább fontosabb olyan feltételeket teremteni az egészségügyben, hogy hiányzó orvosaink inkább maradjanak itthon, és lássák el feladataikat a mi javunkra, minthogy elmennének külföldre, és bár több pénzért, de sok esetben csak másodhegedűsként „muzsikálhassanak”? Szeretem és szeretni is fogom az aranyköpéseket, mert van értelmük és lényegretörőek. Talán ezért is nevezik őket aranynak. XY úr kijelentéseit azonban ez a „veszély” nem fenyegeti. Már csak azért sem, mert köpnivalóak voltak. Belányi Gyula
Köszöntő Sok szeretettel, jókívánságainkkal szívből köszöntjük Ipolyságon
Kohn Tibort, aki 2015. január 25-én ünnepelte 60. születésnapját. Gratulál neje Erzsébet, leánya Erzsi és Évi, veje Attila és Lóránt. Csatlakoznak unokái: Erzsike, Attila, KiraKorina és a kis Oliver. Aladár ikerbátyja is fogadja jókívánságainkat.
Köszönjük a segítséget
Bálint-napi koncert Ipolyságon
A Honti Múzeum és Simonyi Lajos Galéria köszönetet mond Klukon Tibor ipolysági magánvállalkozónak a teherszállítás terén nyújtott segítségéért. Köszönettel: Pálinkás Tibor múzeumvezető
Kicsi Hang: „Szerelmetes” koncert 2015. február 12., 18.00 óra A városháza színházterme Jegyek elővételben: – Oros Optika, Litera Könyvesbolt Jegyár: 5 euró; 15 évig díjtalan Szervező a Via Nova Ifjúsági Csoport
Pálinkás Tibor múzeum- és galériavezető koszorúzott. A Horváth Endre-díjat idén Kusnyár Eveline festőművész kapta. Az ezen alkalomból rendezett kiállítását Csach Gábor alpolgármester, művészettörténész nyitotta meg, aki a Kusnyár Eveline művészeti fejlődésére alapvető hatással bírt Csemniczky Zoltán szobrászművésszel, a művelődési központ igazgatóval együtt az Ipolysággal épített képzőmű-
vészeti kapcsolatok mozgatói közé tartozik. Madách-díjat az idén Vidnyánszky Attila, a Nemzeti Színház főigazgatója, valamint dr. Limbacher Gábor néprajzkutató kapott. Ez utóbbi balassagyarmati főmuzeológusként egykor az ipolysági Honti Múzeum működését is segítette. Az ipolysági küldöttség nevében Pálinkás Tibor gratulált neki. P. T.
16
2015. február
Honti Lapok
Híres ipolyságiak nyomában Az idén emlékezünk meg a világhírű labdarúgó és edző, Ferdinand Daučík születésének 105. évfordulójáról, aki 1910. május 31-én született Ipolyságon. 1986. november 14-
8-a között két gyermekemmel részt vegyek egy barcelonai társasutazáson az FC – Espanol rangadón. Természetesen még külön is megtekintettük a klub múzeumát, ahol megnéztem
én halt meg spanyolországi házában (Madridtól 35 km-re északkeletre). Egyetlen kívánsága, ami nem teljesült, hogy halála után szülővárosában pihenhessen. Ez fogott meg életútjának tanulmányozása, illetve hugának, Rusznyák néninek 2011ben a Šport napilapban közölt
nemcsak az összes Daučíkdokumentumot, hanem a sógorával, az ugyancsak világhírű Ladislav Kubalával kapcsolatos kiállítási anyagot, akinek egyébként a stadion előtt jóval életnagyságon felüli szobra áll, mint a klub százéves történelmének legjobb játékosáé. Természetesen felejthetetlen él-
megkérdeztük a rendezőket, kifüggeszthetjük-e az ülésünk előtti korlátra a szlovák zászlót, szívesen megengedték, illetve kitették, majd megkérdezték, honnan vagyunk. Hogy Szlovákiából, az nem mondott nekik semmit. De amikor megjegyeztem, hogy abból az országból, ahonnan Daučík és Kubala származik, büszkék voltak, hogy eljöttünk a mérkőzésre. A stadionból felejthetetlen élményekkel távoztunk, és rengeteg emléktárggyal. Az egész
szinte egy álomnak tűnt, hogy én – a szintén ipolysági születésű – saját szememmel láthattam azt a gyönyörű pályát és stadiont, ahol egykor Ferdinand Daučík és még híresebb sógora, Ladislav Kubala focizott. Nem tudom, hogy valaki az ipolyságiak közül látta-e, amit mi. Ha nem, feltétlenül ajánlom minden focirajongónak ezt az élményt. Gustáv Socháň (Ipolysági – homoki – születésű, aki 45 éve él Árvában.)
Nemzetközi értékelő találkozó
beszélgetése kapcsán, akiről egyébként nem is tudtam, hogy Ipolyságon él. Mindez arra ösztönzött, hogy 2014. nov. 5-e és
mény volt maga a meccs is, mely az FC 5:1-es győzelmével végződött. Amikor a mérkőzés előtt
2014. december 29-én tartotta hagyományos évzáró értékelő összejövetelét a Honti Múzeum és Galéria Baráti Köre, a Pongrácz Lajos Társaság, a Váci Múzeum Egyesület, valamint a szobi Börzsöny Múzeum Baráti Köre. A találkozón részt vett ipolyság két díszpolgára is: Mándli Gyula és dr. Hála József. A résztvevők megtekintették Nagytúr újonnan épült templomát, majd Középtúron az 1260ban épült Szent Márton-templomot, melynek hajóját 1938-ban elvitte a Korpona-patak áradása, s ma már csak a szentélye, valamint sekrestyéje áll. Ezután ellátogattak Felsőtúrra, ahol Sztyahula Tamás polgármester
és Varga Péter alpolgármester vezetésével megtekintették a még álló egykori nemesi kúriákat, a Szent Jakab-templomot, s megkoszorúzták a kerek 200 évvel ezelőtt született Pongrácz Lajos sírját. Visszatérve az ipolysági Magyar Közösségi Házba, a nap ebéddel, majd kötetlen értékelő üléssel folytatódott, melyre ellátogatott Ipolyság polgármestere, Gregor István is. Az ülésen elhangzott a részt vevő szervezetek 2014. évi együttműködésének összefoglalója, majd ötletbörzét tartottak a 2015. évi együttműködés lehetőségeivel kapcsolatban. Pálinkás Tibor
A Hont-Ipoly menti régió havilapja. Nyilvántartási szám: EV 3811/09 ISSN 1338-922X Főszerkesztő: Štrba Péter. Tel.: 036/7411026, e-mail:
[email protected] Statisztikai számjel: 00307513 Szerkesztőbizottság: Bendíkné Szabó Márta, Matyis Edit és Beata Bazalová. Kiadó: Ipolyság város, Fő tér 1., 936 01 Ipolyság; tel.: 036 7411071. www.sahy.sk Grafika, tördelés: Hajdú Andrea. A szerkesztőség álláspontja nem mindenben azonos az újságban közöltekkel. A kéziratok szerkesztésének, esetleges rövidítésének jogát fenntartjuk. A hirdetések tartalmáért és nyelvhelyességéért felelősséget nem vállalunk. Nyomtatás: RunnerMedia, Balassagyarmat.
Honti Lapok
