www.sahy.sk
Ipolyság
Honti Lapok XXII. évf.
Tisztelt polgártársak, kedves ipolyságiak! Ismét eltelt egy év. Ez az esztendő sem volt könnyebb, mint a 2011-es. Sok változás történt országunkban, és számos fontos döntést kellett meghoznunk városunkban is. Ezek eredményeként – többek között – felújítottuk a városháza bal oldali szárnyának homlokzatát, pódiummal láttuk el a városháza zárt udvarát, műfüves sportlétesítmény kaptak az Ifjúság utcai alapiskolák, sikerrel rendeztük meg a XXXI. Honti Kulturális Napokat /hogy csak ezt az egyet említsem a rengeteg kulturális rendezvény közül/. Tudom, nem könnyű elfogadni, hogy ez az év akár még nehezebb is lehet. Új törvények, új szabályok lépnek életbe 2013-ban, amihez alkalmazkodni kell az önkormányzatoknak is, miáltal új alapokra kell helyeznünk pénzügyeinket. A Szlovákiai Vá-
rosok és Falvak Társulása által aláírt takarékossági memorandum értelmében 2013ban a tavalyi kiadások 15 százalékát kell megspórolni, ami bizony sok esetben szinte megoldhatatlan feladat elé állítja az önkormányzatot. Mindannyiuknak megköszönöm városunk fejlesztése, valamint a szebb és jobb életkörülmények biztosítása érdekében végzett munkájukat. Kívánok Önöknek jó egészséget, sok boldogságot – s az adott lehetőségekhez mérten – jobb és sikerekben gazdag új esztendőt. Meggyőződésem, városunk vezetésével és a képviselő-testülettel összhangban továbbra is azon fogunk dolgozni, hogy Ipolyságon minden polgár jól érezze magát. Lőwy János mérnök polgármester
A TARTALOMBÓL ... a népszámlálás tükrében
6. old.
Örökség-koncert Paláston
9. old.
Gimnáziumi centenárium
10. old.
Szetei körkép
12. old.
Nem tudjátok sem a napot, sem az órát... 15. old.
Karácsonyi kézmelengető December 21-én immár hetedik alkalommal került megrendezésre a karácsonyi kézmelengető rendezvénysorozat. 2006-ban a szervezők azzal a céllal rendezték meg az elsőt, hogy „nemzetiségre, fajra, felekezetre, nemre való tekintet nélkül összegyűljenek” városunk főtérén és körülállják a Fero Guldan pozsonyi képzőművész által tervezett szimbolikus kályhát. Az első rendezvény a későbbiekben vitafórumokkal tarkított rendezvénysorozattá nőtte ki magát. Az idei program Ipolyság Város Pecsétje alapítvány, Ipolyság város, illetve a katolikus, az evangélikus és a református egyházközség közös szervezésében valósult meg. A kulturális programok mellett – a hagyományokhoz hűen – vitafórum is tarkította a rendezvényt. Az idei vitafórum témája a keresztény Európa eszmeisége volt. A kerekasztal-beszélgetés résztvevői Peter Zajac és František Mikloško, vitavezetője Hunčík Péter volt. A beszélgetés kiindulópontját az Európai Unió keresztény alapjai adták. Mindkét vitapartner véleménye megegyezett abban, hogy a jelenlegi Európai Unió, ugyan keresztény alapokra épült,
ám ezt nem vállalja fel – ez látszik a neutrális EU-szimbólumok használatában is. Mint Peter Zajac megjegyezte: az EUnak semlegesnek kell maradni, nem engedheti meg az egyes nemzetek közötti alárendeltséget, csak olyan eszméket és szimbólumokat fogadhat el, melye-
Ára: 0,40 €
1. szám
2013. január
ket minden egyes tagállam egyetért s elfogad. Erre reagálva František Mikloško ideológiailag kiüresedett Európáról beszélt, ahol a nagy tolerancia odáig „fajult”, hogy Brüsszel főterén nem helyeztek el karácsonyfát, mondván, ezzel megsértik a nem keresztény polgáro-
kat. Hunčík Péter hangsúlyozta, hogy az EU biztonságos unió, ahol a legapróbb kereskedelmi és gazdasági dolgok is nemzetfeletti módon szabályozva vannak, ám a spirituális és lelki eszmeiség nem szabályozható ilyen módon. Jelen világunkban szakrális értékeinket fokozatosan elveszítjük, figyelmeztetett F. Mikloško, példaként felhozva Németországot, ahol egyre több templom áll üresen. „Katasztrófához vezet, ha a szakrális és világi értékek nem közelednek” – reagált beszélgetőpartnerére P. Zajac. A kerekasztal-beszélgetés második részében aktuális politikai kérdések is előkerültek a tabuk kapcsán. „Bibliai történetben élünk, ahol tabuk vannak, s ha felfedjük azokat, katasztrófához vezetnek” – kezdte
(Befejezés az 5. oldalon)
Honti Lapok
2013. január
2
A VÁROSHÁZA TÁJÉKOZTAT
2013-ban is havonta ülésezik a képviselő-testület A városi képviselő-testület Lőwy János polgármester vezetésével 2012. december 12-én tartotta 27. ülését. A megnyitó, a javaslóbizottság megválasztása, a jegyzőkönyv-hitelesítők kinevezése, valamint a napirend két ponttal történő kiegészítése után csupán egy képviselői interpelláció hangzott el a Thuróczy utcai közlekedéssel, illetve a parkolási díjak sms-es fizetésével kapcsolatban. A képviselők néhány hozzászólás után egy tartózkodással jóváhagyták a hulladékgazdálkodásról szóló általános érvényű rendelet 2013-ra szóló módosítását, melynek értelmében a kommunális (háztartási) hulladék elszállításáért a tavalyi összegben fogunk fizetni: lakosonként 2013-ban 25,99 eurót. Az ún. „önfoglalkoztató” vállalkozók a 60 literes kukaedényért 59,90 eurót, a vállalkozók és a jogi személyek a 110 literes edényért 109,82 eurót, a 120 literesért 119,81 eurót, míg a 240 literesért 239,62 eurót fizetnek. Amenynyiben a lakos több mint 90 napot nem tartózkodik Ipolyságon, s ezt megfelelő okirattal igazolni tudja, lehetőség van az
illeték mérséklésére. A 70 éven felüli polgárok automatikusan 15 eurót fizetnek, míg az ún. ZŤP-igazolvánnyal rendelkező, egészségileg súlyosan károsodott személyek – az igazolvány bemutatása fejében – ugyancsak 15 eurós éves díjat fizetnek. Megtudtuk, hogy a város még így is mintegy évi 40 000 euróval dotálja a szemétszállítást. Elhangzott az is, hogy minél jobban fogunk szeparálni, annál kevesebb összeget fog kelleni a városnak fizetni a hulladék szeméttelepen történő elhelyezéséért (ez tonnánként 23,68 euró áfa nélkül). A testület megjegyzések nélkül egyhangúlag elfogadta a városi főellenőr 2013-as első félévi munkatervét. A következő napirendi ponthoz – a képviselő-testület 2013-as első félévi munkaterve – több képviselői megjegyzés is elhangzott. Többen felvetették, hogy a városvezetés által előterjesztett kéthavi üléstervet módosítani kell: továbbra is havi rendszerességgel tartsák a testületi üléseket. Végül az egy tartózkodás mellett megszavazott képviselői javaslatra a polgármester visszavonta az előterjesztést, így a
munkaterv újratárgyalására a januári testületi ülésen kerül sor. A szervezési intézkedések keretében előterjesztett 6 anyagot (a 2012-es költségvetés módosítása; versenytárgyalás útján történő lakáseladás – a javasolt kikiáltási árat a képviselők 20 ezer euróra emelték; a „Zöldkereszt” épületének új árverésre bocsátása 65 200 eurós kikiáltási árral; bérleti szerződés módosítása; az Éjjeli hollók bűnmegelőzési projekt 2012-es értékelése; az Energo-Bytos új beruházási terve finanszírozási lehetőségeinek ismertetése) a képviselők egyhangúlag hagyták jóvá, illetve vették tudomásul (kivéve a lakáseladást és a „Zöldkeresztet” – itt egy-egy képviselő tartózkodott). Mivel az általános vitában senki sem kért szót, az alig több mint egyórás ülés polgármesteri zárszavából – az új évi jókívánságok mellett – megtudhattuk, hogy a különféle takarékossági intézkedések következtében igen nehéz 2013 elé nézünk. -š-
Sikeres az Éjjeli hollók preventív projekt 2012-es konkrét tapasztalataikat beszélték meg az Éjjeli hollók elnevezésű projekt megvalósításába bekapcsolódott, járőrözést végző lakosok. Bevezetőjében a polgármester megköszönte a járőrök eddigi tevékenységét, szabadidejük rovására végzett munkájukat. A rendőrparancsnok – összefoglalva az eddigi tapasztalatokat – röviden beszámolt a megvalósított ellenőrzések számáról, idejéről és helyéről. A háromtagú éjjeli őrjáratok ed-
dig 18 ellenőrző körutat tettek városunkban. Ezek során ellenőrizték a parkokat, parkolókat, temetőket, buszmegállókat, az Ipoly-hidak környékét, az iskolai és egyéb közintézmények épületeit, sportlétesítményeket, az éttermek, vendéglők, diszkók környékét és a nyitvatartási idő betartását. A járőrök által tapasztalt leggyakoribb elégtelenségek: közterületen történő alkoholfogyasztás, fiatalkorúak szeszesital-fogyasztása, a közrend és
A városi tulajdonban lévő két épület
(„Zöldkereszt”; rendelőintézet – poliklinika)
az éjjeli nyugalom megzavarása, közterületek, utak, járdák szennyezése, illetve fiatalkorúak 21 óra utáni kinttartózkodása. A projekt iránt élénk érdeklődést tanúsítottak több szlovákiai település vezetői, sőt kedvezően értékelték az állami rendőrség képviselői is. A projekt megvalósításába bekapcsolódott 25 ipolysági polgár: Lőwy János mérnök, Baráti Tamás mérnök, Köteles Judit, Hammersmidt Béla mér-
nök, RNDr. Makovínyi Pál, Gémesi Zoltán, Oros Zoltán, Bóna Zsolt, Pálffy Dezső, MUDr. Póczik Gábor, Oskar Rusnák, Szőllőssy Péter, Gáspár László, Dudás Lajos, Szabó Róbert, Bohumil Hrabský, Magyar Péter, Urblík Norbert, Baltazár Norbert, Kovács Roland, Püspöky Ferenc, Bakai Péter, Püspöky Pál, Šelmeczi Patrik és Nociar Norbert. Mrázek Rudolf, a városi rendőrség parancsnoka
Pénztári órák a városi hivatalban
eladására, valamint a volt Lagúna étterem bérbeadására kiírt versenytárgyalás hivatalos szövege a Hontianske listy januári számának 3., 4. és 2. oldalán olvasható.
Hétfő–csütörtök: 8.00 – 11.00 13.00 – 15.00 Péntek: 8.00 – 11.00 13.00 – 14.30 A pénztár a jobb oldali földszinti folyosó legvégén, a 19-es számú helyiségben található.
Beiratkozás az ipolysági magyar alapiskolákban
Ön tudja?
Pongrácz Lajos Alapiskola /Ifjúsági u. 24./ – 2013. február 8., péntek: 14.00-tól 17.00-ig – 2013. február 9., szombat: 8.00-tól 12.00-ig Fegyverneki F. Közös Igazgatású Katolikus Iskola /Sznf u. 4./ – 2013. február 8., péntek: 14.00-tól 17.00-ig – 2013. február 9., szombat: 8.00-tól 12.00-ig
– Ingatlanadó-kötelezettsége az ingatlan tulajdonába kerülését követő naptári év január 1-jével hatályos. Ingatlanadókötelezettsége azon év december 31-ével szűnik meg, amikor kikerül tulajdonából az ingatlan. – Amennyiben tavaly ingatlan került tulajdonába, ingatlanadó-bejelentését január 31-ig köteles megtenni a városi hivatal ekonómiai szakosztályán. ZP
Honti Lapok
2013. január
3
A VÁROSHÁZA TÁJÉKOZTAT
Események, tárgyalások, kezdeményezések a városházán Lőwy Ján mérnök, polgármester: Dec. 11. – a Szociális Biztosítóval aláírta a biztosító ipolysági kirendeltségének helyet adó irodahelyiség bérleti szerződését; Dec. 11. – részt vett az Éjjeli hollók megnevezésű projekt 2012-es értékelésén; Dec. 13. dec. – a Szokolyi Alajos Olimpiai Klub évadzáró összejövetelén találkozott a Szlovák Olimpiai Bizottság, a Magyar Olimpiai Bizottság és a Magyar Olimpiai Akadémia Ipolyságra látogató küldöttségének tagjaival; Dec. 14. – vezette a Hont–Ipoly Menti Városok és Falvak Társulása év végi ülését, melyen a régió településeinek legégetőbb gondjairól folytattak megbeszélést; Dec. 18. – városunk vezetősége – immár sokadszor – Ipolyság 2013-as költségvetését tárgyalta; Dec. 19. – a Mikona Plus Kft. képviselőjével a kommunális szemét 2013-as elszállításáról tárgyalt; Dec. 19. – a nyugdíjasklub évadzáró összejövetelén megköszönte egész évi aktív tevékenységüket; Dec. 20. – részt vett az E. B. Lukáč utcai alapiskola projektzáró rendezvényén; Dec. 21. – köszöntötte a karácsonyi kézmelengetőn megjelenteket. ZP
December 5-én – a hagyományokhoz híven – hintón látogatott el városunkba a Mikulás, hogy a városháza előtt megajándékozza az összesereglett gyerekhadat.
Karácsonyi „előzetes” a szeniorközpontban Az adventi időszak – karácsonyvárás – ránk, „korábban születettekre” is varázslatosan hat. Kitűnő alkalom találkozásokra, számvetésre és köszönetre. December 19-én a városháza színháztermében került sor tag-
ságunk és támogatóink találkozójára, hogy közelebbről is megismerjék, „kiknek” is segítenek. Mondják, hogy az ajándékozás örömet nyújtó tevékenység: mindkét félnek örömet szerez. Mennyivel szebb lenne az életünk, mennyivel több öröm-
sorban Svihla Béla és unokája, Révész Gergely gyönyörű dalai mellett hallhattuk Bendíkné Szabó Márta hangulatos verseit, majd a klub kultúrcsoportjai – a Borostyán tornacsapat, az Őszi Napsugár és a Labdarózsa – fellépése tette meghittebbé a találkozót. Összejövetelünk a szeniorközpontban folytatódott, ahol a Mikulás mellett mindenkit egy kis megvendégelés várt. Tisztelet és köszönet támogatóinknak: Lőwy János mérnök, Baksa István és felesége, Baksa Anna; Baráti János és felesége, Baráti Terézia; Krocsány Edit, Köteles Judit, Révész Angelika és Révész Ferenc, Gáspár László, Oros Zoltán – Optika, Žákovič László –
ben lenne részűnk, ha mindenki úgy tekintene a másikra, hogy benne a szépet és a jót venné észre. S ezt, természetesen, ki is mondaná. Ezért találkoztunk ezen az összejövetelen, melyen Lőwy János polgármester és a szeniorközpont vezetősége is üdvözölte a megjelenteket. A kultúrmű-
Žaky, Denis Solmoši mérnök – Turismo, Molnár László, PhamDr. Varga Edit – U Galena gyógyszertár, Sleziak Júlia – Sleziakpékség, Helena Magyarová – COOP Jednota Korpona, Szabó Katalin – kompl. pohr. služby), Edita Szabová – Amarylis, Mária Holosová és Helena Holosová. Čerba Mária
2012-ben Házasságot kötöttek December 12. – Lapin Lúcia és Podskalecký Szilveszter Ipolysági újszülöttek Mráz Mihály – 2012. november 10. Fiala Vanesa – 2012. november 18. Križan Viktória – 2012. november 19. Balázs Vanessa – 2012. november 27. Sebastián Pobežka – 2012. december 2. Miloš Trška – 2012. december 3. Takács Nimród – 2012. december 3. Csáky Noé – 2012. december 4. Alexander Kotlár – 2012. december 9. Škerlec Zoltán – 2012. december 14. Nikolas Kotlár – 2012. december 15. Gajdoš Erik – 2012. december 17. Gyürky Hajnalka – 2012. december 18. Bartoš Rebeka – 2012. december 21. Elhunytak Novák János /* 1922/ – november 1. Šaróka Ilona /* 1936/ – november 2. Zdenka Chriašteľová /* 1963/ – november 8. Fábri Ilona /* 1926/ – november 10. Masarovič Soňa /* 1933/ – november 11. Lukács Margit /* 1931/ – november 20. Hunčík Mária /* 1921/ – november 23. Dombi Mária /* 1918/ – november 28. Blažko Marcela /* 1972/ – november 28. Judin Gyula /* 1954/ – november 28. Frenko Árpád /* 1959/ – december 5. Herczeg Mária /* 1952/ – december 20. Matiš Ferenc /* 1950/ – december 20. Heimlik Mária /* 1927/ – december 21. Licskó Éva /* 1945/ – december 24.
2013. január
4
Honti Lapok
Ipolysági adventi hangverseny
A 15 éves Musica Aurea Énekegyüttes 2012. december 8-án került megrendezésre a már nagy ha-
gi Vegyeskara Béres Gábor vezetésével, az Ipolysági Művé-
Béres Gábor alapító karnagygyal, továbbá Tömöl Gabriella,
A Fegyverneki Ferenc Közös Igazgatású Katolikus Iskola Magnificat Gyermekkórusa gyományokkal rendelkező ipolysági adventi hangverseny, melynek helyszíne ezúttal is a római katolikus plébániatemplom volt. Az ünnepi koncerten a város énekkarai mellett egy vendég énekkar, a törökbálinti Cantabile Fesztiválkórus is fellépett. Az ide rendezvény különlegességét adta a Musica Aurea Énekegyüttes fennállásának 15. évfordulója. A teltházas, közel 350 fős közönség előtt az alábbi ipolysági énekkarok léptek fel: a Fegyverneki Ferenc Közös Igazgatású Katolikus Iskola Magnificat gyermekkórusa Wollent Andrea vezényletével, az ipolysági Magyar Tanítási Nyelvű Gimnázium Bartók Béla Ifjúsá-
szeti Alapiskola kamarakórusa Balázs Martina és Gaučík Szabina vezényletével, a jubiláló Musica Aurea Énekegyüttes
Wollent Andrea, Balázs Martina és Gaučík Szabina vezetésével. Az ipolysági énekkarok fellépése után a törökbálinti
vendégek léptek fel. Az énekkarok sokszínű repertoárral készültek az adventi hangversenyre, melynek összekötője a meghitt karácsonyi ünnep, a várakozás időszakának közös megünneplése volt. A Magnificat gyermekkórus előadásában felcsendült népdal, gregorián himnusz, népének-feldolgozás és filmdal is. Szólót énekelt Villan Enikő, furulyán játszott Oszoli Zsófia és Orlai Boglárka. Fuvolán közreműködött Pálffy Fanni, zongorán kísért Turczi Ákos. A Bartók Béla Ifjúsági Vegyeskar repertoárjában elhangzott Jöjjetek Krisztust dicsérni Nagy Csaba Zoltán feldolgozásában, melyben több is-
Az Ipolysági Magyar Tanítási Nyelvű Gimnázium Bartók Béla Ifjúsági Vegyeskara
Az Ipolysági Művészeti Alapiskola kamarakórusa
mert karácsonyi dallam is megszólalt. Szólót énekelt Csókás Annamária, zongorán közreműködött Tóth Nikolasz. A kamarakórus műsorában szerepelt kánon, népdal és spirituálé is. Pálinkás Margaréta, Riedly József és Toldi Dominika énekelt szólót, zongorán kísért Eva Ondrejmišková. Az ünneplő énekegyüttes repertoárjában többek közt felcsendült gregorián, jazz-kánon,
Honti Lapok
2013. január
A törökbálinti Cantabile Fesztiválkórus néger spirituálé, Liszt Ave Mariája. Természetesen az új és kevésbé ismert dallamok mellett nem maradhattak el a klaszszikus, mindenki által ismert dalok sem, mint például a Mennyből az angyal népének. A helyi énekkarokat követte a törökbálinti Cantabile Fesztiválkórus ünnepi fellépése. Műsorukban klasszikus egyházi karácsonyi dallamok éppúgy elhangzottak, mint jelenkori vi-
Karácsonyi kézmelengető
(Befejezés az 1. oldalról) F. Mikloško. Ilyen tabunak számít Robert Bezák nagyszombati érsek esete is. A Bezák-üggyel kapcsolatban szóba került az igazság kérdése, a „nem” kimondás dilemmája. Vendégeink véleménye megegyezett abban, hogy meg kell tanulni nemet mondani az igazságtalansággal szemben. „Nagy bátorság nemet mondani, kell hozzá bizonyos tudatosság és intelligencia, hogy tudjuk, mire is mondunk nemet” – vonta le a végső konklúziót a vitavezető. A vitafórum utolsó perceiben szóba került a keresztény Európa és a moszlim világ közeledésének kérdése is. E gondolatmenetben a partnerek elmondták, most már világosan látszik, hogy az „arab tavasz” illúzió volt csupán, s nem hozta meg a kellő változást. Erre alapozva František Mikloško kijelentette, hogy rövid időn belül nem várható együttműködés az EU és a moszlim világ között. Európának abszolút
5 lágzenei szerzemények. Az ünneplő énekegyüttes munkásságát N. Tóth Anikó, énekkari tag, méltatta. Röviden felvázolta az énekkar gazdag múltját, jelentősebb sikereit és állomásait. A közel két és fél órás meghitt hangulatú hangverseny – a hagyományokhoz hűen – a részt vevő énekkarok közös éneklésével zárult, melybe a közönség is bekapcsolódott. Ezzel is bemutatva, hogy a zene határok nélküli, a zene mindenkié! Pástor Péter
A közel 350 főnyi közönség egy része
védelmet kell kiépítenie, az európai keresztény civilizációnak védenie kell önmagát. „Értékeink megvédésének első lépése önmagunk megismerése, ezáltal értékrendszerünk megismerése” – mondta zárszavában Hunčík Péter. A karácsonyi kézmelengető könnyedebb programokkal is várta az érdeklődő ipolyságiakat. A városháza előtt – a szokásokhoz hűen – ez évben is élő betlehem emelte az adventi várakozás fényét. A kora délutáni órákban városunk oktatási intézményei készültek színes kis programokkal. Az ünnepi fényekben tündöklő városháza előtt a Musica Aurea Énekegyüttes, a művészeti alapiskola kamarakórusa, illetve a Svihla– Révész családi duó adta elő meghitt rövid karácsonyváró programját. A kézmelengetőn köszöntötte az egybegyűlteket Hunčík Péter, Mahulányi József esperesplébános és Izsmán Jónás lelkész. A helyi vallási felekezetek vezetőinek üdvözlő szavait követően városunk polgármestere, Lőwy János mérnök üdvözölte az csípős hideg ellenére összegyűlt sokaságot. A programsorozat közös karácsonyi dalolássál ért véget. Összességében elmondható: meghitt, családias atmoszféra teremtődött advent utolsó péntekének délutánján városunkban. Pástor Péter
Honti Lapok
2013. január
6
Az ipolysági régió a népszámlálások tükrében 2011-ben megszámláltattunk, s országos szinten közel hetvenezerrel vagyunk kevesebben szlovákiai magyarok. Az alábbi táblázatban az ipolysági régió 26 településének népszámlálási adatait hasonlítjuk össze. Az utóbbi két népszámlálás adatait, a 2001-es, illetve a 2011-es adatokat vettük mérvadónak – így is elég lesújtó a végeredmény. Táblázatunkban a Lévai és a Nagykürtösi járás Ipoly mentének települései szerepelnek ábécérendben Alsószemerédtől Szetéig. Általánosságban elmondható, hogy az elemzett településeken csökkent mind az összlakosság száma, mind a magyar nemzetiségűek száma. Ám az összlakosság fogyásához viszonyítva jobban süllyedt a magyarok száma, átlagosan 5 %-os fogyás tapasztalható a településeken. Három olyan község van régiónkban, mely magyarságának fogyása elérte a 20 %-ot. A magyarok részarányának legnagyobb csökkenése
Lontón figyelhető meg, ahol több mint 21 %-kal csökkent az elmúlt egy évtizedben. A község magyarsága közel száz fővel fogyatkozott meg, holott a falu azon kevés települések közé tartozik, ahol növekedett az összlakosság száma (+73 fő). Kimagaslóan nagy csökkenés figyelhető meg Alsószemeréden, ahol – Lontóhoz hasonlóan – bár növekedett a lakosság száma (+50 fő), ám a magyarok részaránya közel 21 %-kal csökkent. Így a falu majdnem kétharmados magyar többsége 40 % alá fogyatkozott. További nagyarányú csökkenés figyelhető meg Ipolyszakállos esetében. A falu magyarsága kb. 160 fővel lett kevesebb, miközben az összlakosság száma csupán eggyel csökkent. Ezáltal a magyarok részaránya 19 %-kal csökkent, így az egykor közel 90 %-os magyar lakosú Ipolyszakállos kétharmados magyar többségű községgé „avanzsált”. Érdekesség, hogy mindhárom község a Lévai járásban talál-
ható – megjegyzendő, hogy a népszámlálási adatok ilyen nagyarányú fogyást a régió nagykürtösi részén nem mutatnak. A régióban további nyolc településen figyelhető meg 10 %-nál nagyobb csökkenés, melyek közül három található a nagykürtösi járásban. Szécsénke összlakossága az elmúlt egy évtizedben négyszáz alá süllyedt, a magyarok száma pedig háromszáz alá – arányukat tekintve közel 13 %-kal fogyatkoztak meg. Hasonló csökkenést mutat Ipolyvisk is, ahol több mint száz fővel kevesebb magyar él (-13 %). Százd lakossága 35 fővel gyarapodott egy évtized alatt, ám a magyarok száma ennek ellenére 32 fővel csökkent – ez mintegy 11 %-nyi fogyást eredményezett. Hasonló a helyzet Szalatnyán is, ahol ugyan az összlakosság száma nem nagymértékben, de növekedett (+5 fő), ennek ellenére a helyi magyarság száma 36-tal csökkent, ami 11 %-nyi csökkenést jelent. További négy te-
A régió népszámlálási adatainak összehasonlítása
Honti Lapok
2013. január
lepülésen csökkent 10 %-kal a magyarok részaránya: Ipolybélen, Ipolykeszin, Ipolynagyfalun és Felsőszemeréden. Mind a négy településen megfogyatkozott az összlakosság száma is. Egyértelműen leszögezhetjük: az adatok azt bizonyítják, hogy a magyarok száma nagyobb mértékben csökken, mint az összlakosság száma. A régió további településeinek magyarsága ugyan szintén csökkent, ám e fogyatkozások az átlagosnak mondható 5 % körül mozognak. Szűkebb régiónkban csupán egyetlen település van, melyben a magyarok részaránya növekedett az elmúlt egy évtizedben – ez a község pedig Ipolyfödémes. Annak ellenére, hogy a magyarok száma itt is csökkent 59 fővel, ám a település összlakosságának a fogyása meghaladta ezt az adatot, így a magyarok részáránya 0,54 %-kal növekedett Ipolyfödémesen. A község polgármestere ezért a magyarságmegtartó munkáért 2012. december 7-én Budapesten az Országházban elismerést vehetett át. Egyetlen olyan településünk Ipolybalog, ahol a magyarok létszáma enyhén emelkedett (+4 fő), ám ennek ellenére részarányuk három százalékkal csökkent, mivel az összlakosság is növekedett (+35 fővel). Régiónkban két olyan kisközség van (Inám és Kelenye), ahol a magyarság fogyatkozása ellenére megtartotta 90 % feletti részarányát. Inám a 2011-es adatok alapján 92 %-ban magyarok lakta település, Kelenye csupán pár százalékkal „marad el” 90 %-os eredményével. A 2001-es adatok alapján a 90 % feletti kategóriába tartozott az említett köz-
ségeken kívül Ipolybél is, ám az utóbbi időben nagyarányú fogyás tapasztalható a falu lakosságában. A magyarok részarányát tekintve csupán három olyan település van, ahol az arányuk nem éri el a negyven százalékot. Deménd lakosságának csupán egynegyede magyar, ez részben betudható annak a ténynek is, hogy a község a magyar–szlovák nyelvhatár mentén fekszik. Alsószemeréden is hatalmas visszaesés tapasztalható. A harmadik ilyen Kistompa, ahol csupán pár százalékkal csökken a magyarok részaránya, tehát eleve szlovák többségű község volt a múltban is. Az utóbbi egy évtizedben két település vesztette el magyar nemzetiségű dominanciáját (a magyarok részaránya 50 % alá csökkent). E két kisközség Százd és Szalatnya – mindkét településen több mint tíz százalékkal esett vissza a magyarok részaránya. A térség háromezer lakost meghaladó nagyközségeiben (Deménd, Ipolynyék, Palást) szintén csökkent a magyarok száma, viszont Deménd kivételével mind megtartotta magyar többségi mivoltát. Ipolynyéken a közel 150 fős apadás ellenére még mindig 80 % feletti a magyarok részaránya. Paláston is hasonló a helyzet: a majdnem 140 főnyi csökkenés ellenére közel kétharmados magyar dominanciájú nagyközség maradt. A régió központjával, Ipolysággal részletesebben foglalkozunk. Az 1991-es népszámlálási adatok alapján a város lakossága elérte a 8551 főt, ebből a magyarok száma 5562 fő (65 %) volt. Tíz évvel később a
7 város összlakossága cca. ötszáz fővel apadt, alig elérve a nyolcezret (8061). A magyarok száma szintén mintegy ötszáz fővel fogyatkozott meg (5015 fő), a részarányt tekintve 62,21 %-ot ért el. Az adatok alapján elmondható, hogy az ezredfordulón a városnak még sikerült megtartania a kétharmados magyar többséget. A legújabb népszámlálási adatok alapján Ipolyság lakossága közel négyszáz fővel fogyatkozott, így az összlétszám 7621. A magyarok száma az elmúlt évtizedben további 605 fővel csökkent. Az elmúlt két évtized adatai azt mutatják, hogy amíg a város összlakossága 930 fővel csökkent, addig az ipolysági magyarok száma 1152-vel. Tehát két évtized alatt Ipolyság elveszítette kétharmados magyar többségi jellegét, hiszen jelenleg a magyarok részaránya 58 %-ot tesz ki. A legutóbbi népszámlálás eredménye alapján Ipolyság már nem tartozik ama kategóriába, melyet Gyurgyík László szociológus így jellemzett bő tíz éve: „Ipolyság azon kevés települések közé tartozik, melynek lakossága meghaladja az ötezret, városi jellegű település, és a magyarok részaránya meghaladja a 60 %-ot.” Fontos megemlíteni: a Statisztikai Hivatal 2011-es népszámlálással kapcsolatban közzétett adataiból kitűnik, hogy nemzetiségi hovatartozás szempontjából közel 383 000 főt nem tudtak beazonosítani, s e tényt figyelembe véve lehet csupán értelmezni a hivatal adatait. Pástor Péter
Baráti asztalitenisz-verseny
Az év végi hajrában december 19-én immár harmadik alkalommal került sor az asztalitenisz-versennyel egybekötött baráti találkozóra, új helyszínként a szakközépiskola tornatermében. Az eddigi években a T–18 sportcsarnokban rendezték meg a versenyt, ám most ez kivitelezhetetlen volt. Ez nagy gondokat okozott a szervezőknek, ám Bugyi István, a szakközépiskola igaz-
gatója, felajánlotta az intézmény tornatermét a lebonyolítására. A szervezők ezúttal is köszönik a felajánlást. A verseny szervezője a Szokolyi Alajos Olimpiai Klub volt. Az év végi asztalitenisz-versenyen az ipolysági oktatási intézmények munkatárasai és barátai, illetve a városi hivatal munkatársai vettek részt. A verseny a polgármester vándorserlegéért
folyt. A város szinte valamennyi oktatási intézménye képviseltette magát, óvodák, alapiskolák, középiskolák pedagógusai, munkatársai, sőt igazgatói mérték össze erejüket. Mint Révész Angelika, a tanügyi hivatal vezetője kifejtette: „A sport mellett a beszélgetésen és szórakozáson van a hangsúly. Az oktatási intézmények rendszeresen
meghívnak minket rendezvényeikre, s úgy gondoltuk, ezt viszonozni kellene, innen jött az ötlet.” Az adventi időszak utolsó napjaiban megrendezett versenyen a következő eredmények születtek. Első helyezett lett a szlovák gimnázium csapata, második a bentlakásos szaktanintézet, míg harmadik helyen a városi hivatal csapata végzett. A csapatversenyen kívül női egyéni kategória is volt. Ebben a következő eredmények születtek: első lett Hulkó Mária (homoki óvoda), második Bukri Nóra (városi hivatal), a harmadik helyezett pedig Benő Éva (homoki óvoda) lett. A többórás rendezvény igazán remek hangulatban telt, a sport mellett baráti beszélgetésekre, tapasztalatcserére is volt alkalom. A verseny elérte a szervezők célkitűzését, miszerint az év utolsó hetében keressünk időt a baráti találkozásra, beszélgetésre. Szöveg: Pástor Péter Fotó: Peter Paulenka
2013. január
Honti Lapok
Jön már, jön a Mikulás!
hogy aki eljött erre a szép délutánra, biztosan nem bánta meg és emlékezni fog rá egy ideig. Békés, boldog karácsonyt és egészségben, sikerekben gazdag új évet kívánunk mindenkinek! (Kovács Ágnes, Antl Katalin és a nagytúri óvodások, valamint a községi hivatal munkatársai, akik mindannyian kivették részüket a munkából.) Kovács Ágnes, az óvoda igazgatónője
8
Nagyszakállú Mikulás, jó gyerek barátja, cukrot, diót, mogyorót, rejteget a zsákja – énekelték a nagytúri óvodások december 9-én, vasárnap délután a községi hivatal kultúrtermében. És valóban, jött is, cipelte nagy, csomagokkal teli batyuját a 80 kis- és nagygyerek számára. Elámult a csodálatos fenyőfa láttán, amit a helyi postás néni (Kajsz Marika) ajándékozott a falunak. Megcsodálta a színpad karácsonyi díszítését, amit Jámbor Mónika kultúrfelelős készített. Volt ott minden, ami a tél és a karácsony hangulatát idézte (jászol, szalma, szánkó és még korcsolya is). A köszöntő után következett az óvodások Mikulás-váró műsora, amit Kovács Ágnes igazgatónő és Antl Katalin óvónő tanított be. A műsor a Jégtánc című táncocskával kezdődött, majd a gyerekek egyenként verset mondtak a Mikulásnak. Ki bátran, ki megszeppenve a nagy tömegtől, ki pedig egy kicsit sírva. A Fenyőfa című jelenet után angol tudásukat is megcsillogtatták az ovisok a „Wish you a Merry Christmas” című mozgásos játékukkal (lektoruk Matyó Ica). Majd két szlovák dalocska
következett. A műsor végén a Csing-ling-ling tánc aratta a legnagyobb sikert. A közönség hosszú vastapssal jutalmazta a kis szereplőket. De az ő szemük már a Mikuláson csüngött, türelmetlenül várták nevük elhangzását, hogy átvehessék az édes ajándékot. Volt is öröm, végtelen. Kattogtak a fényképezőgépek, hogy az anyukák, apukák
megörökíthessék kisgyermekük legszebb pillanatait. De az ünneplés még nem ért véget, mert folytatódott a karácsonyi vásár, ahol mézeskalács, ostya, méz és sok-sok színes ajándék volt. Lufi, könyv és csecsebecse, mi szem-szájnak ingere. Ezen a délutánon összekötöttük a kellemeset a hasznossal. Úgy gondoljuk és reméljük,
Sztakó Zsolt könyvbemutatója Százdon
2012. december 15-én mutatták be a százdi „székirodalom” képviselőjének új történelmi regényét, A freskó legendája c. regényfüzért. Sztakó Zsoltnak ez már a második történelmi regénye, 2006-ban jelent meg 1552 c. munkája. A könyvet az ifjú írópalánta, Baka L. Patrik mutatta be a nagyközönségnek. Bevezetőjében megjegyezte: jelenleg a történelmi regény reneszánszát éli, ecsetelte a történelmi regény mibenlétét, a valósághű ábrázolás és a fikció dilemmáját. A regény centrumában a százdi templom európai hírű középkori freskói állnak. Mint ahogy egy öninterjújában elmondja: „Célom az volt, hogy reklámot csináljak a faliképeknek.” Maga a regény négy történetre oszlik, amiket a freskók kötik össze.
Sztakó munkásságára oly jellemző előtanulmányozások e regény esetében is fellelhetők. A négy történet közel száz év eseményeit tekinti át a Villa Zaazd – Százd (falu) történelméből. A műben összefonódik Százd történelme a nagyvilág történelmével. Baka Patrik a könyvbemutatón megjegyezte: a műben végig jelen van a szerző lokálpatriotizmusa, végigvezeti az olvasót a község utcáin, megmagyarázza az egyes helyi földrajzi nevek eredetét. A meghitt és családias légkörű teltházas bemutatóval sikerült elérnie öninterjújában megfogalmazott célját, remek reklámot csinált a freskóknak, mindannyiunk nagy örömére. Szöveg: Pástor Péter Fotó: Peter Paulenka
Karácsonyváró az állami magyar gimnáziumban Az évek során szokássá vált, hogy a karácsonyi szünet előtt megajándékozzuk egymást. Ellátogatott hozzánk a Mikulás és segédei: a krampusz és az angyal. Természetesen minden osztályba teli puttonnyal érkezett. A kitűnő hangulatot egy rövid karácsonyi műsorral fokoztuk, amely az iskola mozitermében zajlott le. A műsor elején Zolczer Melánia, Beňo Zsuzsanna és Oroszlány Enikő diákok ismertették a karácsony történetét, s az ünnep létrejöttének történelmi és vallási vonatkozásait. Ezt a Bartók Béla Ifjúsági Vegyeskarunk fellépése követte karácsonyi dalok előadásával. Majd egy meglepetés következett: Tóth Tibor tanár bejelentette, hogy egy névtelen szponzor jóvoltából öt diákunk 30 eurós készpénzjutalomban részesült. A feltételek között szerepelt a kiváló tanulmányi előmenetel, aktivitás (versenyeken való részvétel) és kitűnő angol nyelvtudás. A jutalamazottak: Fábián Vivien, Zolczer Melánia, Novák László, Dobos Tímea és Gyebnár Gábor. Legjobb diákjainknak Petrezsél Zsuzsanna igazgató adta át a jutalmakat. Gratulálunk! Tóth Tibor
Honti Lapok
2013. január
9
Örökség-koncert Paláston December 1-jén a palásti kultúrházban a Csemadok Palásti Alapszervezete, az MKP Szalatnyai és Palásti Helyi Szervezete közös erővel és összefogással megszervezte az Örökség együttes adventi koncertjét. Olyan zenészeket, énekeseket köszönthettek körükben a jelenlévők, akik egykor Magyar Örökség Díjat kaptak a Kormorán együttes muzsikusaiként. Hangzásviláguk a folk-rock stílus, rockzenéjüket népzenei hangzá-
sokkal ötvözik. A kultúrház zsúfolásig megtelt; a koncert alatt a közönség reakciója fergeteges hangulatot teremtett, olykor egy emberként szökkentek fel egy-egy dal hallatán. A jó hangulat, a lelkes közönség a fellépőket a maximumra ösztönözte. Amikor előkerültek a magyar zászlók, az itthoniak, a felvidéki magyarok tudatosították az összetartozást határon innen és túl, elmondhatatlanul jó érzés volt testvérként
együtt lenni, együtt ünnepelni az elkövetkezendő advent csodálatos időszakát. Hisz tudjuk, a szeretet körülvesz minket, hegyeket mozgat meg, mert egyedül a szeretet képes megváltoztatni a világot. Igen, mert ahol szeretet van, oda nem férkőzhet be semmi olyan, ami megbontaná a kapcsolatokat ember és ember között. Ahol szeretet van, ott békesség lakozik a szívekben. Ahol szeretet van, ott nincsenek
A jó hírnév hordozói 1779. május 12-én egyházlátogatási jegyzőkönyvet készítettek Paláston. A fennmaradt írás szerint az akkori plébános a széplaki birtokos nemes Komáromy Antal. Róla ezek a sorok maradtak meg: „Viseli a papi ruháját, a tonzuráját, a híveit mindig figyelemmel, jóságosan fogadja, összhangban él velük. A szegényekhez irgalmas, jóságos. A beteglátogatásoknál és ellátások idején együttérző, odaadó, nem mulaszt, nem elutasító. Ez a keresztségeknél, gyóntatásnál, utolsó kenetnél sem észlelhető. A szentmiséket nem csak vasárnapokon, vagy ünnepeken szolgálja, hétköznapokon sem mulasztja el, kivéve súlyos betegség esetén. A breviáriumot, a kánoni hórákat kötelezően végzi. A közösségben, amelyhez tartozik jó hírnevének örvend. Beszéli a magyar és a szláv nyelvet, amelyeken prédikál és hitoktat. Negyvenegyedik életévében van. A papságba felvétetett 1756-ban vikárius, generális, méltóságos Szent-Illonay József által. Tanulmányait a királyi szemmináriumban, átlagon felüli eredménnyel fejezte be. Az alsóbb és felsőbb rendeket felvette méltóságos Révai Antal úrtól, megbízott rozsnyói püspük által.” Életének fontosabb állomásai. A papnevelő intézetében 1757-ben baccalaurantust szerzett, 1758-ban a filozófia magisztere lett. A teológiát 1762-ben végezte el, ugyanazon
év május 18-án küldetést kapott báró Szörényi András özvegyének, Gellért Klárának segédlelkészi szolgálatára (magánkáplán) Szőllősön. 1764. március 22-én Pestre kerül, majd 1766. április 27-én Paláston vette át a plébánia vezetését. Itt említjük meg, hogy Pest első legnagyobb felszentelt temploma a 12. században épült román stílusban. A következő évszázadokban gótikus jegyeket viselő részekkel bővült Zsigmond király támogatásával. A templom történetéhez tartozik hogy a török elleni harcok alatt súlyos sérülést szenvedett az épület, 1690-ben már romhalmaz volt. Ebben a belvárosi Nagyboldogasszony-templomban működött 1695. április 17-től Kolocsányi György egykori palásti plébános. Itt felújította a templomot, főoltárt állított, harangot szerzett, rendezte az istentisztelet tartását stb. Lendületes munkája Pesten 1699. októberéig tartott. Ezek után esztergomi kannonokká iktatták be. 1723-ban egy tűzvész után ismét helyre kellett állítani a nagy múltú, történelmi levegőjű templomot. Ebben a Pest ékkövének számító egyre szépülő épületben Komáromy Antal két évig káplánkodott. Innen a templomtörténet szerint Palástra helyezik át. Az említett 1779. évi egyházlátogatást Kondé Miklós esztergomi kanonok honti főesperes végezte. Segítsé-
cselszövések és ármánykodások. Köszönet mindazoknak, akik az álmaik szerint tudtak és tudnak élni, képesek harcolni elképzeléseikért, harcolni anyanyelvük, kultúrájuk fennmaradásáért, nemzeti öntudatukat ápolva. A bő kétórás csodálatos koncertet a Himnusz eléneklése koronázta. Köszönet minden részt vevő vendégnek, valamint a szponzoroknak, akik anyagilag, illetve eszmeileg támogatták az est megvalósítását. Szarka Katalin
gére voltak tekintetes Palásti Ferenc, nagyságos Halátsi Antal földbirtokos, Tercselinus Stanislaus cisztercita atya és Haán Ferenc Hont vármegye szolgabírája. Az ellenőrző vizsgálat eredménye 74 kézzel írott oldal fejezetekre bontva, de az átiratokkal, mellékletekkel összesen 134 oldal terjedelmű. A visitacio melléklete jegyzéket tartalmaz a könyvek 91 kötetéről. A címszavakból kiemelünk néhányat: Káldi György fordításában (1626) a Szent Bibliai Kempis Tamás holland középkori szerzetes-író egyik műve, melyet Pázmány Péter fordított először magyarra, Szent Ágoston regulái, Illyés András prédikációs könyve, Pázmány Péter munkái, zsolozsmás könyvek, Jacques-Bénigne Bossuet francia teológus híres prédikációi stb. A plébános magánkönyvtárában többek között megvolt a Bibliai növények, a Gyógyító növények című munka is. A számtalan járvány, gyógyíthatatlan betegség idején, amikor ritkán vagy egyáltalán nem volt orvos, sokszor a népi gyógyászathoz fordult a lakosság. Nem elképzelhetetlen, hogy a plébános, akinek első szolgálata viceinfirmárius, azaz betegápoló volt, sokban merített ezekből az „okos” könyvekből, hiszen tudni róla, hogy az ellátások idején, a beteglátogatásoknál együttérző, odaadó, lelkiismeretes. (A jegyzék egyes részleteiből februári számunkban idézünk.) Palásthy Lenke, Szabadka
Honti Lapok
2013. január
10
O
K T A T Á S
Centenáriumára készül az Ipolysági Magyar Tanítási Nyelvű Gimnázium Az Ipolysági Magyar Tanítási Nyelvű Gimnázium 2013 őszén ünnepli megalakulásának századik évfordulóját. Ez alkalomból kérdezzük az oktatási intézmény igazgatóját, Petrezsél Zsuzsannát. Mit jelent önnek e neves évforduló? – Nagy megtiszteltetés számomra, hogy százéves intézmény vezetője lehetek. Annak idején én is itt tanultam, tehát elmondhatom, hogy mindig igen közel állt hozzám a gimnázium. Jelenleg a tanári karral együttműködve arra összpontosítok, hogy a lehető legméltóbban ünnepeljük meg a közelgő centenáriumot. Hiszem, hogy ez nemcsak az iskola életében, az itt végzett diákok számára fontos, hanem a városnak is, s bizonyos szinten a szlovákiai magyarságnak is. Miként tervezik megünnepelni a centenáriumot? – A centenáriumi ünnepségsorozatot, mely a nagyvilág számára nyílt s minden egykori diák részére elérhető lesz, 2013 októberére tervezzük. Erre az időpontra összpontosítjuk a legjelentősebb programokat. Mint a mindent átfogó évkönyv megjelentetését, az intézmény gazdag múltját bemutató kiállítás megnyitását, az ünnepi műsor megrendezését. Tervezünk továbbá egy szentmise bemutatását is az ünnep alkalomból. Ehhez szeretnénk felkeresni a gimnáziumban végzett lelkészeket, s felkérni őket a szentmise celebrálására. Ez méltó záróeleme lenne az ünnepségsorozatnak. Az ünnepi hét mellett terveznek más programokat is? – Az októberi ünnepségsorozat előtt szeretnénk az iskolát, az intézmény jelenlegi és egykori diákjait felkészíteni a nagy eseményre. Ezt szolgálnák a gazdag és színes kísérő programok, mely egy zártabb térben – iskolánk falai között – lennének. Szeretnénk, ha a 2013/2014-es tanév a centenárium jegyében telne. Jó volna, ha a 2013-ban esedékes kerek osztálytalálkozók is ezen időpont körül, októberben kerülnének megrendezésre, ezzel is emelve a ünnepély fényét, emlékezve intézményünk gazdag távoli és közeli múltjára. Mit ölelnek fel ezek a kísérőprogramok? – A kísérőprogramok részben a generációk találkozását, egymás megismerésérét célozzák meg, amit főleg beszélgetések formájában tervezünk megvalósítani. Ezekre szeretnénk meghívni egykori diákjainkat, akik elmondhatnák élményeiket, tapaszta-
lataikat, így mutatva be a fiataloknak a régi idők atmoszféráját. Jó volna megtalálni iskolánk legidősebb diákjait, a világháború előtti időkből. Továbbá igen fontosnak tartom bemutatni intézményünk azon egykori diákjait, akik a tudomány és művészet különböző területein alkottak nagyot. Itt elsősorban irodalmárokra, történészekre, zeneművészekre és természettudományi szaktekintélyekre gondolok. Ők mondhatnák el, mit jelentett számukra az ipolysági alma mater, mennyiben határozta meg későbbi életüket az itt töltött három-négy év. Az e köré csoportosuló beszélgetések felfoghatók akár informális pályaválasztási tanácsadásnak is, az érettségi előtt álló fiataloknak. Ezt folytatva szeretnénk a közelmúltban végzett tehetséges diákjainkat is megszólítani, hogy egyrészt meséljenek a gimnáziumi évek élményeiről, másrészt számoljanak be érettségi utáni életük tapasztalatairól. Ha már diákok, a centenárium eseményeibe bekapcsolódnak az intézmény jelenkori diákjai is? – Mindenképpen szeretnénk a jelenlegi diákjainkat is bevonni. Elsősorban kiselőadások prezentálására gondoltunk, mely során egy-egy megadott, a centenáriumhoz kapcsolódó témát dolgoznának fel, ezzel versenyeznének egymás és osztályok között. A legjobb munkákat, természetesen, bemutatnánk a nagyközönségnek is. Szerintem ez remek lehetőség fiataljaink számára, hogy megtanulják a bemutatáskészítés fortélyait, begyakorolják előadását. Emellett munkájukkal érzékeltethetik tehetségüket is. Elképzelhetőnek tartom, hogy akár egyes beszélgetéseket is diákjaink bonyolítanák le. Már említette a kiállítást. Milyen jellegű kiállításról van
szó? – A kiállításra a gimnáziumépület kihasználatlan területén kerülne sor. A tárlaton szívesen fogadunk minden olyan tárgyi emléket, amely az iskolához kötődik: fényképet, iratokat vagy bármi mást, ami összefügg az iskolával. Ezúton kérem az intézmény egykori diákjait és tanárait, ha bárminemű tárgyi és képi emlékek birtokában vannak, bocsássák rendelkezésünkre a kiállítás időtartamáig! Ezek leadhatók az iskola titkárságán vagy elküldhetők az iskola címére (fénymásolt dokumentumokat is szívesen fogadunk): Gymnázium s vyuč. jaz. maď., Mládežnícka 22, Šahy. Esetleg a dokumentumok, képek másolatát elküldhetik a centenarium2013@ gmail.com e-mail címre. A kísérő- és főprogramon kívül mivel készülnek még a centenáriumra? – Intézményünk testvériskolai kapcsolatai az elmúlt évtizedben elhaltak, fokozatosan leépültek (különböző okok miatt). Nagyon jó, sőt szimbolikus értékű lenne egy testvériskolai együttműködés kialakítására, mely aláírását e jeles alkalom időpontjára időzítenénk. Ez mutatná a múltból a jövőbe tartó utat, mely a hagyományokra épülve változást eredményez. A rendezvény-
sorozatba szeretnénk beépíteni a sportot, hiszen a gimnázium életében meghatározó a sport: gondoljunk csak az Ipoly Kupára, amely 2012-ben ünnepelte 40. évfordulóját. A jövő évi sportrendezvény is a centenárium jegyében zajlana. Végére hagytam talán a legfontosabbat, a centenáriumhoz méltó ünneplés anyagi hátterének kérdését. – Sajnos, az intézmény anyagi keretei nagyon behatárolják az ünneplés előkészítését. Elég, ha csak az évkönyv kiadásának költségeit említjük. Mindenkép hangsúlyozni szeretném, hogy külső segítség, szponzorok bevonása nélkül nem tudjuk magunk előteremteni a szükséges költségeket. Ezért kérném egykori tanítványaink támogatását. Várjuk az önzetlen támogatók jelentkezését, akik szívükön viselik egykori alma materük gazdag múltját, és segítségükkel hozzájárulnak a méltóságteljes ünnepélysorozat lebonyolításához, valamint a jubileumi évkönyv kiadásához. Anyagi támogatásukat a 7708765/5200-as OTP-bankszámlára várjuk. Bárminemű támogatást előre is köszönök a százéves Ipolysági Magyar Tanítási Nyelvű Gimnázium nevében. Szöveg: Pástor Péter Fotó: Peter Paulenka
Felhívás TISZTELT VOLT IPOLYSÁGI GIMNAZISTA! KEDVES SZÜLŐK! TISZTELT ISKOLABARÁTOK! Az Ipolysági Magyar Tanítási Nyelvű Gimnázium 2013 őszén ünnepli fennállásának 100. évfordulóját, amelyre rendezvényekkel, iskolatörténeti kiállítással és emlékkönyv megjelentetésével is készül. Az intézmény kéri volt diákjait és tanárait, azok hozzátartozóit, hogy – legalább a kiállítás idejére – bocsássák rendelkezésre az iskolával kapcsolatos tárgyi és képi emlékeket, kéziratban maradt vagy megjelentetett visszaemlékezéseket. Ezek akár már most is leadhatók az iskola titkárságán, vagy postázhatók az Ipolysági Magyar Tanítási Nyelvű Gimnázium címére: Gymnázium s vyuč. jaz. maď., Mládežnícka 22, 936 01 Šahy (Ipolyság). A dokumentumok, képek, visszaemlékezések fénymásolatát elküldhetik a
[email protected] e-mail címre is. A kölcsönzést, adományozást illetően a jelzett e-mail címen, a 036/7411008-as vezetékes vagy a 0910/926165-ös mobiltelefonszámon (külföldről: 00421/ 36/7411008 vagy 00421/910926165) egyeztethet a gimnáziummal. Kérjük, jelezze, miként tudná segíteni a centenáriumi ünnepségek előkészületeit! Az előkészületekről gimnáziumunk honlapján (www.gimi.saag.sk) és Facebook-profilján (Gimnázium Ipolyság) is folyamatosan tájékoztatunk. Mivel anyagi lehetőségeink korlátozottak, várjuk szíves hozzájárulását a méltóságteljes ünnepléshez és a jubileumi évkönyv kiadásához. A felajánlásokat a 7708765/5200-as bankszámlára (OTP Banka Slovensko) küldhetik, külföldről történő utalás esetén: 7708765/5200, IBAN: SK85 5200 0000 0000 0770 8765, BIC/SWIFT: OTPV SKBX Tisztelettel köszönünk minden segítséget! Ipolysági Magyar Tanítási Nyelvű Gimnázium
Honti Lapok
2013. január
O
11
K T A T Á S
Szalagavató az állami magyar gimnáziumban
Balázs Zsuzsanna, Balla Henriett, Balla Kinga, Böjtös Kinga, Fábián Patrícia, Gyebnár Gábor, Heimlich Henrietta, Horváth Anett, Jusztin Noémi, Kati Gréta, Kiss Anikó, Korcsog Ágnes, Korcok Borbála, Kovács Hedvig, Kovács Veronika, Krizsan Rebeka, Krup2012. november 3-án került sor az Ipolysági Magyar Tanítási Nyelvű Gimnázium 4. osztályának szalagavatói ünnepélyére az iskola éttermében. 28 diáknak tűzték fel a zöld szalagot, a reménység szimbólumát Koháry
ciak Erik, Lőrincz Gabriella, Máté Anikó, Molnár Cyntia, Murár Joachim, Rados Krisztián, Saróka Andrea, Suketi Cintia, Vízi Réka, Zahorec Zsolt, Zsigmond René, Tóth Gábor Osztályfőnökök: Koháry Veronika és Tóth Tibor
Veronika és Tóth Tibor osztályfőnökök. Az ünnepi beszédek elhangzása után a diákok először a szüleiket, majd a tanáraikat kérték fel egy táncra. A negyedikesek műsorában felcsendült egy dal, a Szabadság
vándorai, elhangzott japánul Petőfi egy verse, illetve jókat nevettünk az összegyűjtött aranyköpéseken. Ezután kivilágos kivirradtig tartott a tánc és a mulatság. -tt-
Veresegyházon vendégszerepelt a Csillag-szóró
Barátkoznak az ipolysági és a veresegyházi színjátszók (fotó: Peter Paulenka) Városunk a közelmúltban testvérvárosi szerződést írt alá Veresegyházzal. Hogy a kapcsolat máris jól működik, bizonyítja, hogy a Pongrácz Lajos Alapiskola Csillagszóró színjátszó csoportja december 12-én fellépett a veresegyházi Szabadidős és Gazdasági Innovációs Centrumban. Az intézmény vezetője, Kelemenné Boros Zsuzsa jóvoltából értő közönség nézte meg a kortárs költők verseiből és N. Tóth Anikó szövegeiből összeállított Facipőbe´ cicafoci c. műsort: a veresegyházi Fabriczius József Általános Iskola
színjátszóinak igen népes csoportja nagy tapssal jutalmazta az ipolysági csapat előadását. Pásztor Béla, Veresegyház polgármestere is ellátogatott a rendezvényre, s örömét fejezte ki, hogy a két település barátkozását éppen a gyerekek kezdik. A műsor után a csillag-szórósok és kísérőik meglátogatták a Mézesvölgyi Általános Iskola gyönyörű épületét, majd sétáltak egyet a medveotthonban. Délután pedig a Budapest Bábszínházban előbb egy bábkészítő műhelyben ismerked-
tek a bábok készítésének fortélyaival, majd megnézték Lázár Ervin A hétfejű tündér c. meséjének feldolgozását. Igazán különleges színházi élményben volt részük. A Csillag-szóró gyermekszínjátszó csoport vezetői, Köteles Judit és N. Tóth Anikó ezt a változatos és gazdag programot ajándékul szánták a gyerekeknek, hiszen az elmúlt évadban nagyon sokat dolgoztak a próbákon, szépen szerepelte a Duna Menti Tavaszon, és számos alkalommal sikert arattak a színpadon. -ó-
Szete
Honti Lapok
2013. január
12
Habemus maior!
Szetén 2012. november 23-án beiktatták hivatalába az új polgármestert, aki a májusban elhunyt Tóth Tibor helyére lépett. A község lakosságának túlnyomó többsége az október 27-én tartott pótválasztásokon Miroslav Kanalának szavazott bizalmat. Vox populi, vox Dei – a nép hangja Isten hangja. Az ünnepélyes, 12. képviselő-testületi ülésen az alpolgármester és a testület tagjai kijelenthették, hogy „habemus maior”, vagyis van polgármesterünk. Miután Miroslav Kanala letette a törvény szabta esküt, és átvette a polgármesteri méltóság jelvényeit. Az eskü szövege most is úgy hangzott, mint máskor: „Becsületemre és lelkiismeretemre fogadom, hogy kötelességemet teljesíteni fogom, védelmezem a község és a Szlovák Köztársaság érdekeit. Polgármesteri hivatalom gyakorlásakor a Szlovák Köztársaság alkotmányát, az alkotmányjogi és egyéb törvényeket, valamint a többi kötelező érvényű jogi előírásokat legjobb tudásom és meggyőződésem szerint betartom.” A testületi ülésen elhangzott, hogy a polgármester munkája nagyon igényes tevékenység, emberekkel dolgozni meglehetősen hálátlan feladat, dehát minden szakma nehéz, aligha található könnyű hivatás. Ha valaki foglalkozását csupán munkának tekinti, akkor
minden elfoglaltság nehézzé, mindennapi rutinná válik... De mikor az ember a célegyenesbe ér, és hivatását küldetéssé nemesíti, akkor kezdődik számára az aratás ideje – begyűjtheti munkája gyümölcsét. Van, kinél ez a folyamat kettő, öt vagy akár tíz évig is eltarthat... Figyelembe kell azonban venni (nem csak a polgármesternek!), hogy a község jó hírnevét képviseli, tulajdonát gyarapítja, történelmének ismeretére külön hangsúlyt helyez, mert az minden település esetében egyedi, megismételhetetlen és nemzedékről nemzedékre hagyományozza a kulturális örökség kincseit. A következetesség, a dolgok nevén nevezése, a polgárok bármilyen
szintű ballépésének számonkérése – ez adja az alapot a községnek nevezett népes család menedzserének tevékenységéhez. A szavazó polgárnak pontos elvárásai vannak a jelölttel szemben; nem szabad elfelejteni, hogy minden egyes választó mérlegel majd, hogy várakozásainak megfelelően működött-e az általa választott személy. Nem könnyű feladat az elvárásoknak eleget tenni, de a gyakorlat azt mutatja, hogy nem lehetetlen. Mit kívánjunk az újonan megválasztott polgármesternek? Elsősorban jó egészséget és megfontoltságot, de különösen az erények Platón által megnevezett három alappillérét: bölcsességet, tisztességet, mértékletességet. A fejlődés, illetve haladás építőjének-segítőjének lenni mindannyiunk feladata. A község fejlesztéséért, lakóinak jólétéért folyó harcban az önzés netovábbja lenne magára hagyni a polgármestert, kizárólag rá hárítani a felelősséget. Mindannyian felkértek és meghívottak vagyunk, hogy képzeletbeli kincsesládánkból adottságaink szerint tapasztalattal vagy tehetséggel támogassuk a közös cél elérését; községünk – Szete – polgárainak megelégedettségére, a békés, nyugodt jövő biztosítására, tiszteletben tartva és megőrizve eleink örökségét. Bona fortuna, maior! Miloš Kačáni mérnök Ford.: bszm
Advent Szetén A hűvös adventi időszakban szívet melengető ünnepélyt tartottak 2012. december 1-jén a szeteiek. A délutáni órákban Marián Križan plébános megszentelte a parkban elhelyezett nagy adventi koszorút. Az ünnepségen néhány képviselő mellett a polgármester, a koszorút készítők és a község lakosságának szinte minden korosztálya megjelent. A részvétel is bizonyítja, hogy nem vagyunk közömbösek közösségi dolgaink iránt. Az adventi koszorú napjainkban már inkább csak karácsonyi dekorációnak számít; jelentőségének torzulása az üzleti szellem eluralkodásának következménye. Az egyház papjain keresztül minden évben felhívja figyelmünket, hogy lila vagy fehér gyertyákkal, természetes alapanyagokból magunk készítsünk adventi koszorút, s ne vásároljunk különféle színes gyertyákkal ellátott, giccses műanyagot, amit aztán a templomban évről évre „megszenteltetünk”. Olyan adventi szimbólumot, amit minden évben csak nézegetünk, anélkül, hogy a gyertyákat meggyújtanánk rajta. Érdekel minket egyáltalán az advent, illetve szimbólumának, az adventi koszorúnak az eredete, keletkezése, vagy magunk is azonosulunk a kommersz tendenciákkal?
A négygyertyás adventi koszorú az adventi időszakban használatos, ezért liturgikus színe jellemzően a lila. A karácsony előtti hetek szimbolikus számolására szolgál, amikor minden héten meggyújtunk egy-egy gyertyát – advent harmadik vasárnapján (Gaudete – örvendetes) a rózsaszínt. A koszorú már az antik kultúrákban is a jutalmat, illetve a kezdet és vég nélkül való örökkévalóságot jelképezte. A vasárnaponként meggyújtott gyertyák Isten királyságának szépségben való növekedését, kiteljesedését hirdetik. Az egyház tanítása szerint az advent felhívást jelent az elmélyülésre, a fokozott odafigyelésre, nehogy elmulaszszuk a nagy lehetőséget, amikor a sötétségből a fénybe léphetünk, az éjszakából a nappalba. A karácsonyt megelőző adventi előkészületet Rómában már
I. (Nagy) Leó pápa (440–461) idejében is említik. Más adventról szóló feljegyzések Franciaországból származnak, ahol Macon város tanácsa 582-ben elrendelte, hogy a karácsonyi ünnepekre való felkészülés Szent Márton ünnepe utáni első vasárnapon kezdődjék. Ebben a formában az adventi időszak hat vasárnapot ölelt fel, és böjti-bűnbánati jelleggel bírt. I. (Nagy) Gergely pápa (590–604) négy vasárnapra kurtította az adventet (az ősszülők paradicsomból való kiűzetésétől számított Messiás-várás 4000 évének szimbólumaként), és a Santa Maria Maggiore bazilikában megtartott adventi prédikációk hagyományát is ő teremtette meg. Végleges formájában az adventet már a 8-9. századtól ismerjük. V. Orbán pápa (1362–1370), aki megválasztása után is bencés szerzetesként élt, 1362-ben
az adventi böjtöt rendelettel szabályozta. Az adventi koszorú csodálatos szimbolikával bír. Maga a koszorú örökzöld fenyőfélékből készül. A fenyőnek szintén tradicionális jelentése van: a babér az üldöztetés, illetve szenvedés felett aratott győzelmet, a borókafenyő, a magyal és a tiszafa a halhatatlanságot szimbolizálja, a cédrusnak erősítő és gyógyító hatást tulajdonítanak. A magyal ugyancsak speciális keresztény szimbolikával rendelkezik: szúrós levele a töviskoronára emlékeztet. A koszorút díszítő fenyőtoboz, dió vagy más magvak az élet és a feltámadás jelképei. A szetei adventi koszorú önerőből készült; a játszótér egykori körhintájának vázára ezüstfenyőgallyakat erősítettek, a gyertyákat négy méretes, színtelen üvegmécses képviseli, a díszítést a természet adta: fenyőtobozból, borókabogyóból, csipkebogyóból áll, amit néhány lila karácsonyi üveggömbbel egészítettek ki. Reméljük, ez a szép szokás nálunk is gyökeret ver, és jövőre még több fiatal – különösen az idén annyira hiányzó lányok – vesz részt az alkotó munkában. A közös adventi koszorúért köszönetet mondunk a szponzornak – a községi önkormányzatnak –, a lelkiatyának és minden jószándékú embernek. Miloš Kačáni mérnök Ford.: bszm
Honti Lapok
2013. január
13
A Szokolyi Alajos Olimpiai Klub évértékelő baráti összejövetele
Az év vége a számadás időszaka, summázzuk egész éves teljesítményünket, végigtekintünk az év jelentősebb eseményein. Nem tett másként az ipolysági Szokolyi Alajos Olimpiai Klub sem, mely 2012. december 13-án az olimpiai eszme szellemében tartotta évértékelő baráti összejövetelét. Az összejövetel célja a 2012-es év eseményeinek értékelése mellett az olimpiai eszme hirdetőinek és támogatóinak köszöntése, tevékenységük elismerése. A baráti találkozó díszvendége Jakabházyné Mező Mária, a Magyar Olimpiai Akadémia (MOA) főtitkára, Győr Béla, a
és intézményeibe is eljutott az olimpiai láng, melyet méltóképpen, sport és kulturális programokkal fogadtak mind a városban, mind a környező településeken (Ipolyszakállos, Gyügy, Deménd, Léva, Nagykürtös). Az esztendő következő rendezvényei az alap- és középiskolások szellemi olimpiájának regionális fordulói voltak. Mindkét kategóriában ipolysági csapatok győzedelmeskedtek (a szlovák gimnázium és a Janko Kráľ Alapiskola csapata). Az alapiskolások kategóriájának országos döntőjét októberben városunkban rendezték, társrendezője a helyi olimpiai klub volt.
ságinak, igaz, csak nézőként. Az olimpiai klub elnökének érzelmektől sem mentes évértékelő beszéde után került sor a különféle támogatások megköszönésére. Az olimpiai klub nevében Révész Ferenc, Ipolyság város nevében pedig Lőwy János polgármester fejezte ki köszönetét Gyügy és Ipolyszakállos polgármesterének, városunk óvoda-, alap- és középiskolái igazgatóinak, illetve a környező községek iskolaigazgatóinak (Gyügy, Deménd, Ipolyszakállos, Bernecebaráti), a helyi oktatási intézmények tornatanárainak és azon diákoknak, akik a sport bármely területén kimagasló tel-
MOA tagja, Básti István és Szalai Miklós az 1968-as mexikói olimpiai labdarúgóbajnokai, Martin Vrábel, a Besztercebányai Olimpiai Klub elnöke volt. A találkozóra városunk polgármestere, Lőwy János mérnök, Ozsvald Arnold, Ipolyszakállos polgármestere, Štefan Pokľuda mérnök gyügyi polgármester mellett meghívást kaptak Léva és Nagykürtös képviselői, a helyi és regionális iskolák igazgatói, tornatanárai és diákjai, illetve a sport további segítőkész támogatói. Az idén fennállásának ötödik évfordulóját ünneplő olimpiai klub kimagasló eredményeket ért el a nemzetek közti barátság ápolásában. Jakabházyné Mező Mária ünnepi köszöntőjében kitért arra, hogy az ipolysági olimpiai klub rendezvényein rendszeresen részt vesznek vendégként a magyarországi olimpiai szervezetek is, ezzel is szemléltetve a nemzetek közti barátságot, a sport összekötő szerepét. A rövid ünnepi beszédeket követően Révész Ferenc klubelnök megtartotta évértékelő beszámolóját, amit gazdag képanyaggal illusztrált. Évértékelőjében hangsúlyozta, hogy sikerült nagyobb közönség elé vinni az olimpiai eszmét. Tavasszal városunkba
Az év legnagyobb tömegsportrendezvénye a 6. alkalommal megrendezett olimpiai futógála volt, melyen a helyi, ill. a környékbeli oktatási intézmények diákjai vettek részt. Nyár elején a Magyar Olimpiai Akadémia és Jakabházyné Mező Mária meghívásának köszönhetően a csopaki nemzetközi olimpiai táborba 2 ipolysági és 2 dunaszerdahelyi sportoló is bekerült. Az olimpiai játékokra is sikerült kijutnia pár ipoly-
jesítményt nyújtottak. Köszönetüket fejezték ki a klub tevékenységét bárminemű eszközökkel támogató magánszemélyeknek és intézményeknek, médiapartnereknek. A számadás és a protokolláris, ám meghitt köszönetnyilvánítás családias vendégmarasztaló állófogadással ért véget. Szöveg: Pástor Péter Fotó: Peter Paulenka
0907 722 833
Honti Lapok
2013. január
14 T
Ö R T É N E L E M
Hont megyében is tiszteletet érdemel: Tognio Lajos Kétszáztizenöt éve, 1798. január l5-én Bécsben látta meg a napvilágot Ludwig Tognio, azaz Tognio Lajos. A család később Trencsénbe költözött, ahol a kis Lajos atyja vármegyei főorvosként, „fizikusként” működött. Atyja hivatása a fia számára is vonzó lett: 1820-ban Bécsben avatták őt orvossá. 1824-ben került Pestre, ahol az „általános kórtan és gyógyszertan” professzoraként működött 1854-ben bekövetkezett haláláig. S mivel nem vett részt a szabadságharcban és 1849-ben elfogadta az orvosi kar dékánjának tisztét, sőt a cs. kir. Ferenc József-rend lovagja is lett, a magyarok sokáig az „elfelejtendő” orvostanárok közé sorolták. Ma már megértéssel fogadjuk, hogy német anyanyelve, bécsi kötődései miatt 1848-ban az osztrák oldalon maradt, és e tény nem gátol már senkit abban, hogy személyében a pesti orvosi kar egyik legjobb tanárát, a magyarországi fürdőtan (balneológia) úttörőjét tiszteljük. Az ásvány- és gyógyvizek iránti érdeklődése nem meglepő. A reformkorban még az aránylag kevés, a patikákban készített gyógyszer mellett elsősorban a gyógyvizek
jótékony hatásától várták a gyógyulást. Ezért a gyógyszertan professzorának figyelme is megalapozott volt. S bár voltak elődjei e téren az orvosi karon is – például Kitaibel Pál –, az igazi felderítő kutatómunkát Tognio végezte el. A nyári vakációk idején saját költségén beutazta az országot, vegyelemezte (analizálta) az útjába került ásványvizeket. Kár, hogy tervezett nagy, országos „vízrajza” nem jelent meg. A napilapokban, ill. a kor egyetlen szaklapjában, az Orvosi Tárban megjelent tudósításaiból kitűnik, mit vesztett a magyarországi orvostudomány e mű kéziratban maradásával. Egyik nyári útja során 1838-ban megyénkben is megfordult, és vegyelemezte a megye akkor leghíresebb fürdőhelyének, Szalatnyának vizét. „A szalatnyai savanyú víz” c. dolgozata a köznép számára a kor híres folyóiratának, az Athenaeumnak hasábjain jelent meg 1838. július 29-én. Orvoskollégái számára pedig az Orvosi Tár 1838. második félévének 1. számában tette közzé „Emlékeztetés a szalatnyai savanyú vízre” c. dolgozatát. A két közlés szövege nagyjából megegyezik. Tartalmukkal rész-
letesebben foglalkoztunk a Honti Lapok 1. számában, 2008-ban. Mint említettük, Tognio Magyarország vízrajzához gyűjtötte anyagát, így nem meglepő, hogy a Hont megyei forrásokkal máskor is foglalkozott. Ő rendezte sajtó alá a csábrádi-szitnyai uradalom gazdasági prefektusának, Torkos Pálnak „Rövid ösmeretek a gyügyi, merei, és egeghi kútforrásokrul” c. írását. A dolgozat az Orvosi Tárban jelent meg 1839-ben és közölte „A Gyügyi Forrásoknál lévő Tájnak Tér képé”-t is. 1841-ben az Orvosi Tár hasábjain tette közzé „Fölszólítás Magyar és Erdély ország orvosaihoz s természetvizsgálóihoz” c. írását, melyben az addig megvizsgált vizeket megyék szerint sorolta fel. A 394. oldalon szerepelteti Hont vármegye ásványvizeit: „Bakabánya, Egegh, Gyügy, Gyürki, Magyarád, Mere, Nagyfalu, Podluzsán, Selmeczbánya, Szalatnya, Szántó”. A fentiek alapján nem kell tovább bizonygatni, hogy Tognio Lajos életműve tiszteletet érdemel az egykori történelmi Hont megyében is. Dr. Kiss László
Betlehemezés a főtéren Az ipolysági Charitas Saag alapítvány december 21-én (a karácsonyi kézmelengetőhöz kapcsolódóan) betlehemezést tartott a főtéren, melybe bekapcsolódtak a helyi oktatási intézmények diákjai. Legaktívabbak a speciális alapiskola és a szakközépiskola diákjai voltak, akik nemcsak sütötték, hanem díszítették is a mézeskalácso-
kat. A Hviezdoslav utcai óvoda mind a szereplők, mind a nézők részére főzött forró teával járult a rendezvény sikeréhez. A rendezvényt a nyitrai kerületi önkormányzat pénzbeli támogatásán kívül segítette a
Új bőrorvosi magánrendelő Ipolyság, Školská 1, a Harmony egészségügyi központban az 1. emeleten
helyi evangélikus és református egyházközség, a szakközépiskola, több vállalkozó és magánszemély, kiknek az alapítvány vezetői köszönik a támogatást. -š-
- bőrbetegségek kezelése - anyajegyek preventív vizsgálata - szemölcsök, fibrómok, anyajegyek fájdalommentes eltávolítása hétfőtől péntekig 7.00 – 15.00 szombaton megegyezés szerint 036/741 12 20, 22 0918/477 281
Honti Lapok
15
2013. január
Tüskék
Normális ?
Nem tudjátok sem a napot, sem az órát… Közvetlenül a karácsonyi ünnepek előtt a sajtó vezető hírei közt szerepeltek a világvégét jósló maja kalendárium elemzései. Bár az emberiség történelmében (igaz, mindig más és más „hiteles” forrásra hivatkozva) volt már néhány garantált világvége, a masszív témagyúrás következtében még a harmadik évezred embere is gondolkodóba esik, mivel a kétkedés az emberi lény egyik alaptulajdonsága. Mert hátha mégiscsak van benne valami… Ki tudja, milyen ismeretek birtokában lehettek azok a több ezer évvel ezelőtti maja papok, hogy sok száz évvel eltűnésük után ilyen jól ránk hozták a frászt. Ráadásul napra pontos dátumhoz kötve! Mikor mi magunk sem tudunk igazából megegyezni, az Úrnak hányadik esztendejét is írjuk valójában. Ahány nagy világvallás, anynyiféle időszámítás járja. Hajmeresztő, hogy az időciklusokban gondolkodó maja testvéreink pont 2012 decemberének 21. napját tűzték ki a végveszély idejének… Illetve, aki az ominózus naptárt lefordította. Ráérő emberke lehetett, aki az összes „anno”-t végül közös nevezőre hozta! Az általános pánik elkerülése érdekében aztán „látók” és komoly tudósok egyaránt megszólaltak: azt azért már mégse, kedves maja pajtásaink! Nehogy má’ ti mondjátok meg nekünk, mikor dobjuk be a törülközőt! Tudunk mi magunknak olyan világvégét teremteni, hogy csak na! Legeszementebb jósotok rémálmában se jelenhetett meg az a rettenetes atomfegyver-arzenál, aminek árnyékában mi vígan töltjük (vég?)napjainkat. Nem is beszélve a pusztításról, amit kényelmi szempontok miatt végzünk a természetben! Maholnap kiírtjuk az esőerdőket, nem lesz ivóvizünk, állatfajok sokaságát töröljük le véglegesen az élet színes palettájáról, elolvasztjuk a sarkok jegét, megmérgezzük a levegőt, sivataggá tesszük a „kék bolygót”, s ha mindez még nem lenne elég, biztos, ami biztos alapon annyi műanyagszemetet termelünk, hogy komótosan belefulladhat az egész föld, mert tíz maja időciklus is kevés lenne a felszámolásához. Na, ezt kapjátok ki, testvérkéim! És a végzetes akármikről, amik a világűrből érkezhetnek eltörlésünk céljából, még nem is szóltam! A modern kor szinte kimeríthetetlen katasztrófatára bőséges lehetőséget biztosít az emberiségnek az önmegsemmisítésre. Bizonyára jövőbelátó tolldíszes barátaink legfogfájósabb látnokának sem jutott volna eszébe olyan sokszínű, változatos világvégét prófétálni, mint amilyet a viszonylag magas technikai tudással és aránylag csenevész lelkiismerettel, ám annál nagyobb egóval bíró „korunk embere” készít magának. Azért mégiscsak hozzáértő szakik lehettek azok a maja papok! Addig bűvölték a számok világát, a bolygók állását meg az emberi lelket, hogy kisütötték: márpedig valami lényeges változásnak be kell következni, ha a világ megkezdett útján halad! Igaz, nézeteiket bővebben nem fejtették ki – vagy ha igen, akkor még nem tudunk róla –, ezért
a spirituális világ szakértői magyarázták helyettük a bizonyítványt. Elvégre nagy kár lenne, ha ez a jó kis világvége-hangulat pocsékba menne. Mikor a reáltudományok képviselői letették a garast, hogy esze ágában sincs ennek a világnak senki kedvéért csak úgy ukmukfukk megkrepálni, a szellemvilág ismerői egyre erőteljesebben hangoztatták, hogy lelki megújulásról lészen szó: megtörik a világot uraló gonosz hatalma, erőre kap a jóság. Csupa-csupa pozitív beállítottságú ember szaladgál majd a földön; a gazdag felkarolja a szegényt, az emberi mivoltából kivetkezett csendháborító ordítozás nélkül ballag hajnali kettőkor haza, a karácsonyi ajándékként kapott kisállatot nem dobják ki a kukába, szilveszterkor pedig a kutyák-macskák hadát az értelmetlen durrogtatással nem kergetik az őrületbe… De jó is lenne! Csak úgy magától, a dátum megváltozásától minden csodálatossá válna! Megvalósulna a kétezer éve pusztába kiáltott szó, hogy „szeressétek egymást”; meg hogy „ne tegyétek másnak, amit nem akartok, hogy nektek is megtegyenek” Már az elmúlt esztendőre ígérgették a jövendőmondók a pozitív gondolkodásmód előretörését, ami véget vet a keserű világnak, s a jóság megújult energiái megteremtik a Kánaánt. Úgy tűnik, életünk irányítói nem olvastak se a spirituális világvégéről, se a pozitív megújulásról, mert masszívan szaporodtak egész évben a polgárnyuvasztó előírások, hogy a gazdag gazdagabb, a szegény még szegényebb legyen. Ha politikus uraink a szorgos pénzkeresés közben magasról tesznek is a gyalogpolgárra és világára, azért ittott belekukkanthatnának a bibliába, ahol íratik: nem tudjátok sem a napot, sem az órát… Nos, az egész biztosan egy másmilyen világvége lesz. B. Szabó Márta
Ha babonás lennék, félnem kéne talán most az új esztendő legelső hajnalán, mert hogyha megnézzük, már az is egy rémálom, hogy az évszám vége csúnya tizenhárom. Szerencsétlen lenne hát az egész évünk? Mindegy. Évek óta úgyis alig élünk. Ötven éven felül már halottnak néznek, bukszánkban régesrég csak molyok tenyésznek. Nincs munka, nincs mani már jónéhány éve, lehetünk ezután rosszabbnak kitéve? Válság van, azt mondják, ha kérünk, nem adnak, maradj, hülye polgár, a sárban magadnak! Olyanok mondják ezt, kik belőlünk élnek, s márkás öltönyöket naponta cserélnek. Svájci órájuknak nincs a földön mása, drágább, mint a polgár kis panellakása. Luxusvillát laknak, luxusautón járnak, így mutatva „ példát” a szegény polgárnak. Árakat emelnek sportot űzve vele, míg a szegény pórnak ki a hátsófele. Fent a parlamentben ők szépen megélnek, már ha összejönnek, vagy ha épp ráérnek. Fontosabb a biznisz, mint az ország ügye, fizeti a polgár, ha már olyan gügye. Döntöttem, nem fogok az újévtől félni, így, vagy úgy, de talán sikerül átélni. Rosszabb úgyse jöhet, mint eddig is kaptunk, s mint a tv-kvízben, még talpon maradtunk. Szedje a babona odafent a sarcát, a pór meg szoktassa kolduláshoz markát. Erősen tartsa a kalapot a karja, nehogy a sok politikus (számukra ez divat, virtus) simán tele... (rondítsa)! Belányi Gyula
A hónap műtárgya A „Šahyi” Állami Magyar Reálgimnázium értesítője Dr. Keresztes László egyetemi tanár ajándéka 2007-ből a Honti Múzeumnak. Édesapja, Keresztes Pál, tanár volt az ipolysági gimnáziumban 1921től, aki több nyelvtan- és irodalomkönyvet is írt, vezette a gimnázium önképzőkörét. 1937-ig tanított az ipolysági reálgimnáziumban. Az ipolysági reálgimnázium értesítőjének múzeumunkban található példányai az 1930–1937es éveket ölelik fel. A brossúra formátumú értesítőket az intézet (gimnázium) igazgatósága a tanári kar közreműködésével hozta létre, és az ipolysági Neumann-nyomdában nyomtatták. A rovatban való bemutatásukra az ad okot, hogy gimnáziumunk az idén ünnepli fennállásának 100. évfordulóját. Szmrecsányi Csaba
Honti Lapok
2013. január
16
Naptár – Honti Lapok – 2013 Január H
Február
Március
Április
7
14
21
28
H
4
11
18
25
H
4
11
18
25
H
15
22
29
8
15
22
29
K
5
12
19
26
K
5
12
19
26
K
1 2
8 9
16
23
30
Sze
1 2
9
16
23
30
Sze
6
13
20
27
Sze
6
13
20
27
Sze
3
10
17
24
Cs
3
10
17
24
31
Cs
7
14
21
28
Cs
7
14
21
28
Cs
4
11
18
25
P
4
11
18
25
P
1
8
15
22
P
1
8
15
22
P
5
12
19
26
Szo
5
12
19
26
Szo
2
9
16
23
Szo
2
9
16
23
29 30
Szo
6
13
20
27
V
6
13
20
27
V
3
10
17
24
V
3
10
17
24
31
V
7
14
21
28
K
Május
Június
Július
Augusztus
H
6
13
20
27
H
3
10
17
24
H
1
8
15
22
29
H
5
12
19
K
7
14
21
28
K
4
11
18
25
K
2
9
16
23
30
K
6
13
20
27
31
Sze
7
14
21
28
8
15
22
Sze Cs
1 2
8 9
15
22
29
Sze
5
12
19
26
Sze
3
10
17
24
16
23
30
Cs
6
13
20
27
Cs
4
11
18
25
Cs
31
P
5 6
12
19
26
P
2
9
16
23
29 30
13
20
27
Szo
3
10
17
24
31
28
V
4
11
18
25
P
3
10
17
24
Szo
4
11
18
25
V
5
12
19
Szo
26
V
1 2
2
K
3
9 10
16 17
7
14
21
28
P
8
15
22
29
Szo
9
16
23
30
23 30
H
24
K
1
7
14
21
28
8
15
22
29
Sze
4
11
18
25
Sz
2
9
16
23
30
Cs
5
12
19
26
Cs
3
10
17
24
31
P
6
13
20
27
P
4
11
18
25
5
12
19
26
6
13
20
27
7
14
21
28
Szo
1 8
15
22
29
V
Szo V
November
7
14
20
December
H
4
11
18
25
H
2
9
16
23 30
K
5
12
19
26
K
3
10
17
Sze
6
13
20
27
Sze
4
11
18
24 31 25
Cs
7
14
21
28
Cs
5
12
19
8
15
22
29
P
6
13
20
26 27
Szo
1 2
9
16
23
30
Szo
7
14
21
28
V
3
10
17
24
1 8
15
22
29
P
V
1
Október
Szeptember H
26
V
PINTÉR HENTESÜZLET
Békés, boldog 2013-as új évet kívánunk. A Hont-Ipoly menti régió havilapja. Nyilvántartási szám: EV 3811/09 ISSN 1338-922X Főszerkesztő: Štrba Péter Tel.: 036/7411026, e-mail:
[email protected] Statisztikai számjel: 00307513 Szerkesztőbizottság: Bendíkné Szabó Márta, Matyis Edit, Beata Bazalová, Bendík Béla, Tóth Tibor. Kiadó: Ipolyság város, Fő tér 1., 936 01 Ipolyság; tel.: 036 7411071. www.sahy.sk Grafika, tördelés: Hajdú Andrea. A szerkesztőség álláspontja nem mindenben azonos az újságban közöltekkel. A kéziratok szerkesztésének, esetleges rövidítésének jogát fenntartjuk. A hirdetések tartalmáért és nyelvhelyességéért felelősséget nem vállalunk. Nyomtatás: RunnerMedia, Balassagyarmat.
Honti Lapok
Honti Lapok
2010. november
17
18
2011. október
Honti kalendárium
Honti Lapok
Honti Lapok
2011. október
19
20
2011. október
Honti Lapok
HONTI LAPOK
2009. november
21
22
2009. november
HONTI LAPOK
HONTI LAPOK
2009. november
23
24
2009. november
HONTI LAPOK
