Budapest Főváros XV. kerület Önkormányzat
JEGYZŐKÖNYV készült a képviselő-testület 2009. január 28-án 14.00 órakor kezdődő nyilvános üléséről Helye: Polgármesteri Hivatal Bp. XV., Bocskai u. 1-3. I. emeleti Díszterme
Jelen vannak: 29 fő képviselő (Ambrus János, Árkosi Sándor, Báder György, dr. Balázs Zoltán, dr. Balogh András, Baracskai Éva, Báthory Erzsi, Bringye Viktória, Csaba Elemér, Goró Oszkár, Gyurcsánszky János, Gyurkovics Miklós, Hajdu László, dr. Hetyei László, Király Csaba, Koteschel Vendelné, László Tamás, Marsovszky Györgyné, Máté Gyula, Mihály Zoltán, Mihályi Zoltán, Molnár István, Móricz Eszter, Németh Angéla, dr. Novák Ágnes, dr. Pálinszki Antal, Tóth Imre, Varga Imre, Vizér Klára) Meghívottként jelen van: Dr. Nagy Antal jegyző, dr. Herczeg Julianna aljegyző, Mollnár Andor a Pénzügyi Osztály vezetője, Kovácsné Márkus Éva a Szociális és Egészségügyi Osztály vezetője, Németh Tibor a Városüzemeltetési Osztály vezetője, Lindner Gusztáv az Oktatási, Művelődési, Ifjúsági és Sport Osztály vezetője, dr. Paor Emőke a Jogi és Szervezési Osztály vezetője, Millián György a Fejlesztési és Pályázati Koordinációs Iroda vezetője, Szántóné Pásztor Judit az Építésügyi Osztály mb. vezetője, Hegyesiné Gábor Katalin, az Értelmes Életért Alapítvány részéről, Podmaniczky Elek, a Lehetőség a Rászorulóknak Alapítvány részéről, Szőgyényi Ferencné, a Magyar Vöröskereszt XV. Kerületi Szervezete, valamint a Támogasd a Rászorulókat Alapítvány részéről, Kukuruzsnyák György, az UJPA STOMA Klub Egyesület részéről, valamint a KTV munkatársai.
2
A képviselő-testület ülésén részt vett Szánti Ottóné a Polgármesteri Titkárság vezetője, valamint Paulusz Katalin és Varga Mónika jegyzőkönyvvezetők.
Hajdu László: A XV. kerületi Önkormányzat képviselőtestülete nevében köszönti a megjelent képviselőket, a civil szervezetek képviselőit, a hivatal és az intézmények vezető munkatársait, a jelenlévő pártok képviselőit, az ülésen megjelent, valamint a KTV adását néző kerületi lakosokat. Javaslatot tesz az írásban kiosztott meghívó módosítására. A teljesítménykövetelmény alapját képező 2009. évi kiemelt célok meghatározása a Polgármesteri Hivatal köztisztviselői részére című előterjesztést 2. pontként javasolja megtárgyalni, tekintettel arra, hogy rendeletmódosításról van szó. A POLUS II.-ÁSIA Center Kerületi Szabályozási Tervének koncepciójáról szóló előterjesztést visszavonja, további egyeztetések után terjesztik elő. A Fidesz-frakció által benyújtott sürgősségi indítvány megtárgyalásáról a testület döntését kéri. Indítványozza, hogy a Bp. XV., Rákos út 88. sz. alatti helyiség ügyéről készült előterjesztést zárt ülés keretében tárgyalják meg. Napirenden kívüli felszólalásra kért lehetőséget Mihályi Zoltán képviselő. A polgármesteri tájékoztatót írásban megkapták a képviselők. Ismerteti a javasolt napirendet. Kéri a képviselők kérdéseit, javaslatait a napirenddel kapcsolatban. Goró Oszkár: 2008. decemberében közérdekű kérdést adott be jegyző úrnak a Késmárk utca 20-22. szám alatti területre vonatkozóan, amire a választ megkapta. Tudomása szerint a mai ülés napirendjén szerepelnie kellene a kérdésnek és a válasznak. Kéri, hogy az interpellációk után vegyék napirendre a közérdekű kérdését. Vizér Klára: Az azonnali kérdésre ugyanazok a szabályok vonatkoznak, mint az interpellációkra, tehát azt napirendre kell tűzni. A frakció nevében is örömmel látja, hogy Csaba Elemér képviselő jelen van az ülésen. Hallották, hogy a napokban kirabolták képviselő urat. Reméli, hogy a betörőket, bántalmazókat mielőbb elfogják. Gratulál polgármester úrnak ahhoz, hogy a Budapesti Kerületek Szövetsége két évre elnöknek választotta. Mi indokolja, hogy a Rákos út 88. szám alatti helyiség ügyét zárt ülésen tárgyalja meg a testület? A Városházi Naplóból értesült, hogy a megkerült Antall-szobor a Pestújhelyi Iskolában lesz kiállítva. Mikor született döntés ezzel kapcsolatban? Hajdu László: Csaba Elemér képviselőnek ad szót ügyrendi hozzászólásra.
3
Csaba Elemér: Mindenkinek megköszöni, hogy aggódott érte. Az események sem testileg, sem lelkileg nem viselték meg. Nem nyilatkozott olyant, hogy nem vesz részt a testület ülésén. László Tamás: Egyetért azzal, hogy a POLUS II-ÁSIA Center Kerületi Szabályozási Tervének koncepcióját nem tárgyalja meg a testület, mert az anyagot előkészítetlennek tartja. Javasolja levenni a napirendről a multifunkcionális rendezvénycsarnok megvalósíthatósági tanulmánytervének elfogadására készült előterjesztést. Az előterjesztésből nem derülnek ki a célok, a helyszínek, nincsenek információk az anyagi felelősségről. Nem gyakran fordul elő, hogy az Alkotmánybíróság megsemmisít határozatokat. Az anyagot nem elég tájékoztatóként kiadni a képviselőknek. Javasolja, hogy ezt a kérdést előterjesztésként tárgyalják meg, vizsgálhassák, történt-e felelősségre vonás. Matolcsyné dr. Szimon Ildikó jelezte, hogy nem kíván részt venni a II. világháborús emlékmű helyszínének kiválasztására létrehozott munkacsoport munkájában. Ennek ellenére a testületi tájékoztatóban továbbra is szerepel a határozatban. Dr. Balázs Zoltán: A tájékoztatóból nem derül ki, hogy a Szilas parki lakótelep hőellátásának rendezésével kapcsolatban mi a határidő, mikor zárul le a pályázati felhívás, meddig él a jelenlegi szolgáltatóval megkötött szerződés. Úgy gondolja, hasonlóan polgármester úrhoz, az ellenzéki frakciónak is lehetőséget kell adni, hogy jó kívánságát fejezze ki az arra érdemes személynek, vagy eseménnyel kapcsolatban. Báder György: Egyetért azzal, hogy a multifunkcionális rendezvénycsarnokkal kapcsolatos anyagot ne tárgyalja meg a mai ülésén a képviselő-testület. A tanulmányterv elkészítéséhez ismerni kellene a konkrét célokat, a helyszínt. Kellő előkészítés hiányában korai erről a kérdésről tárgyalni. Mihály Zoltán: Az előterjesztésben a multifunkcionális rendezvénycsarnok helyszínének kiválasztásáról van szó. Nem támogatja az előterjesztés levételét a napirendről. Ha nem kezdik el a munkát, nem választják ki a helyszínt, akkor nem történik ebben a kérdésben előrelépés. Javasolja, ismét legyen lehetőség napirend előtti felszólalásra pártonként 1-1 percben, melynek során elmondhatnák a képviselő-testületet érintő olyan témákat, amik nem kapcsolódnak a napirendekhez.
4
Vizér Klára: Jegyző úrtól kérdezi, hogyan értelmezi a PLUS Diszkont bérleti szerződésével kapcsolatban a bérbeadói rendelet 48. § (2)-(3) bekezdését? Jogosan került-e az előterjesztés a testület elé? Megfelelő-e a 15 éves bérleti idő a határozati javaslatban? A rendelet szerint legfeljebb 10 év lehet a bérlet időtartama. Gyurkovics Miklós: Javasolja, hogy a multifunkcionális rendezvénycsarnok megvalósíthatósági tanulmánytervének elfogadására készült előterjesztést vegyék le napirendről. Az előterjesztésben nem csak a helyszín kijelöléséről, hanem a megvalósíthatósági tanulmányterv elkészítéséről is szól az anyag. Hajdu László: A kérdéseket lezárja. Jegyző úrral közösen adnak választ. Dr. Nagy Antal: Az SZMSZ 47. §-át a képviselő-testület hatályon kívül helyezte, ezért nincs lehetőség arra, hogy a képviselő-testület ülésén a képviselő ismertesse közérdekű kérdését. Goró képviselő úr kérhetett volna lehetőséget napirenden kívüli felszólalásra, és ismertethette volna közérdekű kérdését. Az Alkotmánybíróság szabályozási tervvel kapcsolatban hozta határozatát, amiről tájékoztatják a képviselőket, amennyiben a képviselő-testület igényli tárgyalhatják a kérdést annak ellenére, hogy az egyik kifogásolt határozatot nem a XV. kerületi Építéshatóság hozta. A Szilas parki lakótelep hőközpontjával kapcsolatos döntés végrehajtása részben történt meg. A közbeszerzési eljárást meghirdették, az eredményhirdetés még nem történt meg. A Nyírpalota u. 2-4. szám alatti helyiség bérbeadásával kapcsolatos kérdés önmagában helyes. A rendelet alapján meghatározott időintervallumokban lehetne dönteni. A képviselőtestület korábban már precedensértékkel eltért a rendelettől akkor, amikor az egyház részére, templomépítés céljára, 99 évre adott bérbe területet. Ezért kérik a képviselő-testületet, hogy az előterjesztett határozati javaslatról döntsön. Hajdu László: Nem nyilatkozott arról, hogy az Antall-szobor a Pestújhelyi úti iskolában lesz kiállítva. A szobor jelenleg a hivatalban van, azt az eredeti helyére kellene visszaállítani, megfelelő biztosítás mellett. Sajnálatos, ami Csaba Elemér képviselővel történt. Örül, hogy képviselő úr szerencsésen megúszta az esetet. Sokan siettek segítségére, fejezték ki együttérzésüket. A napirenddel kapcsolatban elhangzott módosító javaslatokról szavazni fog a képviselő-testület. Megköszöni a gratulációt.
5
A Budapesti Kerületek Szövetsége a tisztújítás során két évre megválasztotta elnökének. A napirend tárgyalása során javasolja megvitatni, hogy a PLUS Diszkont részére milyen időtartamra adják bérbe a helyiséget. A napirenddel kapcsolatos hozzászólások következnek. Máté Gyula: A helyi rendelet szabályozását nem lehet hol így, hol úgy értelmezni. Ezt jegyző úr nem mondta ki határozottan. Úgy gondolja, hogy a saját törvényeik alkalmazását nem változtathatják kedvük szerint. A Rákos út 88. szám alatti ingatlan ügyében szigorú törvényességi észrevételek születtek. Amennyiben az előterjesztésben foglaltak nem felelnek meg a törvényességnek, akkor új előterjesztést kell készíteni. Vizér Klára: Nem kapott választ, mi indokolja a Rákos út 88. szám alatti helyiség ügyének zárt ülésen történő tárgyalását. Szavazást kér a nyilvános tárgyalásról. Hajdu László: Megállapítja, hogy több észrevétel nincs, a napirend vitáját lezárja. Máté úr felvetését a napirend tárgyalása keretében vitatják meg. A Rákos út 88. szám alatti ingatlan ügyét azért kell zárt ülésen tárgyalni, mert jelenleg bírósági szakban van az ügy, illetve önkormányzati vagyonról van szó. A bizottsági jegyzőkönyveket a tárgyalás megkezdéséig az igényelt példányban lemásolják. László Tamás, Vizér Klára és Gyurkovics Miklós képviselőknek ad szót ügyrendi felszólalásra. László Tamás: Tudomása szerint az érintett nem kért zárt tárgyalást. Véleménye szerint az ügy nem sért üzleti érdekeket, hanem az önkormányzat mulasztásairól szól. Vizér Klára: A TVKB legutóbbi ülésén kérték, hogy az üggyel kapcsolatos bizottsági jegyzőkönyvrészleteket csatolják a testületi anyaghoz. A jelenleg beterjesztett előterjesztés csak a törvényességi észrevételek sorozatát tartalmazza. Gyurkovics Miklós: A táblán nem jelenik meg, hogy ügyrendi hozzászólásra jelentkezett a képviselő. Hajdu László: A multifunkcionális rendezvénycsarnokkal kapcsolatos előterjesztés levételéről kér szavazást. Az előterjesztő nem támogatja a javaslatot.
6
1/2009. (I.28.) ök. számú h a t á r o z a t A Képviselő-testület nem fogadta el azt a javaslatot, hogy „a multifunkcionális rendezvénycsarnok megvalósíthatósági tanulmánytervének elfogadására” című előterjesztést ne tűzze napirendjére. (Szavazati arány: 12 igen szavazat, 14 ellenszavazat, 3 tartózkodás) Hajdu László: A Rákos út 88. sz. alatti helyiség ügyének zárt tárgyalásáról kér szavazást. 2/2009. (I.28.) ök. számú h a t á r o z a t A Képviselő-testület úgy dönt, zárt ülésen tárgyalja meg a „. XV. ker. Rákos út 88. sz. alatti helyiség ügyéről” című előterjesztést. (Szavazati arány: 15 igen szavazat, 12 ellenszavazat, 7 tartózkodás) Hajdu László: A sürgősséggel beterjesztett előterjesztés napirendre vételéről kér szavazást. 3/2009. (I.28.) ök. számú h a t á r o z a t A Képviselő-testület nem fogadta el azt a javaslatot, hogy napirendjére tűzze a „Előterjesztés az önkormányzati képviselők, a polgármester és az alpolgármesterek költségtérítésének, és jutalmának, valamint az önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságokat vezetők jutalmának 2009. évi megvonásáról” című sürgősségi indítványt. (Szavazati arány: 13 igen szavazat, 10 ellenszavazat, 5 tartózkodás) Hajdu László: A fenti döntések figyelembevételével szavazást kér a napirend elfogadásáról. 4/2009. (I.28.) ök. számú h a t á r o z a t A Képviselő-testület úgy dönt, hogy – az 1-3/2009 (I.28.) sz. határozatokban foglaltak figyelembe vételével – elfogadja az előterjesztett napirendet. (Szavazati arány: 17 igen szavazat, 9 ellenszavazat, 3 tartózkodás)
7
NAPIREND 1. Előterjesztés új tervtanácsi rendelet megalkotására (Ikt.sz: 80-2/2009. sz. anyag) „R” Előadó: Gyurcsánszky János alpolgármester 2. Előterjesztés a teljesítménykövetelmény alapját képező 2009. évi kiemelt célok meghatározására a Polgármesteri Hivatal köztisztviselői részére (Ikt.sz.: 80-7/2009. sz. anyag) „R” Előadó: dr. Nagy Antal jegyző a Fővárosi Önkormányzatot és a kerületi 3. Előterjesztés önkormányzatokat osztottan megillető bevételek 2009. évi megosztásáról szóló rendelet-tervezetről (Ikt.sz: 80-3/2009. sz. anyag, valamint a 80-3/a sz. kiegészítő előterjesztés) Előadó: Hajdu László polgármester Varga Imre tanácsnok 4. Előterjesztés az Újpalotai Lakótelep Kerületi Szabályozási Terv részbeni módosításának koncepciójáról (Ikt.sz: 80-5/2009. sz. anyag) Előadó: Gyurcsánszky János alpolgármester 5. Előterjesztés a multifunkcionális rendezvénycsarnok megvalósíthatósági tanulmánytervének elfogadására (Ikt.sz: 80-6/2009. sz. anyag) Előadó: Gyurcsánszky János alpolgármester 6. Előterjesztés az Észak-Magyarországi Térségi Integrált Szakképzési Központhoz való csatlakozásról szóló 798/2008. (XII.17.) ök. sz. határozat módosítására (Ikt.sz: 80-8/2009. sz. anyag) Előadó: dr. Pálinszki Antal alpolgármester 7. Előterjesztés a Nyírpalota út 2-4. sz. alatti nem lakás céljára szolgáló helyiség (PLUS Diszkont Kft.) bérleti szerződésének meghosszabbításáról (Ikt.sz: 80-10/2009. sz. anyag) Előadó: Király Csaba alpolgármester
8
8. Interpellációk - Bátor, vagy inkább Báthory tett (Ikt.sz: 80-11/2009. sz. anyag) Előadó: Mihály Zoltán képviselő Válasz az interpellációra (Ikt.sz: 80-11/a/2009. sz. anyag, mely később kerül kiosztásra) Előadó: Báthory Erzsi képviselő - „Szerencs u. 177-179. sz. ingatlanokról” (Ikt.sz: 80-12/2009. sz. anyag) Előadó: Mihályi Zoltán képviselő Válasz az interpelláció, mely később kerül kiosztásra) Előadó: Hajdu László polgármester Az SZMSZ 46. § (3) bekezdése alapján a nem tárgyalt interpellációk tárgyalása a következő üléseken történik Az Ötv. 12. § (4) bekezdés a) pontja alapján zárt ülésen tárgyalandó ! 9. Előterjesztés a köztemetés költségeinek megfizetését elrendelő határozat elleni fellebbezésről (Ikt.sz.: 80-13/2009. sz. anyag) Előadó: Hajdu László polgármester 10. Előterjesztés a Bp. XV. ker. Rákos út 88. sz. alatti helyiség ügyéről (Ikt.sz: 80-9/2009. sz. anyag) Előadó: Hajdu László polgármester, dr. Nagy Antal jegyző
- Polgármesteri tájékoztató - Napirenden kívüli felszólalás (Mihályi Zoltán: Néhány gondolat a közlekedésről) TÁJÉKOZTATÓ ANYAGOK - Indítványok részleges visszavonása az Alkotmánybíróságnál (Ikt.sz: 8014/2009. sz. anyag) - Alkotmánybírósági határozat – 873/D/2003. (Ikt.sz: 80-15/2009. sz. anyag) - Tájékoztató a Rákospalotai Köztemetőben történt katonai sírok rongálásáról, sírgyalázásról (Ikt.sz: 80-16/2009. sz. anyag)
9 - Tájékoztató a XV. kerületi helyzetképről – a téli krízisellátásról, a tartós, a tartós tél hatásáról, a hajléktalan, illetve a krízishelyzetben lévők ellátásáról (Ikt.sz: 80-17/2009. sz. anyag) - Tájékoztató a lejárt határidejű határozatok, valamint a megalkotott rendeletek végrehajtásáról (Ikt.sz: 80-18/2009. sz. anyag) - Tájékoztató a Fővárosi Tűzoltóparancsnokság Észak-Pesti Tűzoltási és Mentési Parancsnokság 2008. évben végzett tevékenységéről (Ikt.sz: 8019/2009. sz. anyag) - Intézkedési terv Bp. XV. Őrjárat u. 1-5. szám alatti ingatlannal kapcsolatos Megállapodás végrehajtására (Ikt.sz: 80-20/2009. sz. anyag)
1. Előterjesztés új tervtanácsi rendelet megalkotására (Ikt.sz: 80-2/2009. sz. anyag) „R” Előadó: Gyurcsánszky János alpolgármester
Hajdu László: Kéri alpolgármester urat, tegye meg szóbeli kiegészítését. Gyurcsánszky János: A rendelet megfelel a jogszabályoknak, megfelel a szakmai követelményeknek. A szakmai bizottságok támogatták a rendelet megalkotását. Hajdu László: A bizottsági elnököknek ad szót. Ambrus János: A Kerületfejlesztési, Városüzemeltetési és Környezetvédelmi Bizottság 7 igen szavazattal, észrevétel nélkül javasolja a rendelet megalkotását. Vizér Klára: A Jogi, Ügyrendi, Közrendvédelmi és Európai Integrációs Bizottság elfogadásra javasolja a rendelettervezetet. Hajdu László: Kérdések következnek. Dr. Novák Ágnes: Az új tervtanácsi rendelet alapja az állami főépítészi állásfoglalások sorozata. Az 5. § (3) bekezdésében szerepel, hogy a Tervtanács ülésére meg kell hívni az ügyrendben felsorolt személyeket. Ügyrend nem szerepel a tervezet mellékleteként. Kiket kell meghívni a Tervtanács ülésére?
10
Hajdu László: A kérdéseket lezárja, megadja a szót válaszadásra mb. főépítész asszonynak. Benedekné Bagyinszki Márta: A Tervtanács ügyrendjének átdolgozása folyamatban van. A meghívottak körét a hatályos kormányrendelet határozza meg, amit helyi szinten kibővítenének a képviselő-testület szakbizottságainak elnökeivel. Hajdu László: Hozzászólások következnek. Dr. Novák Ágnes: Az előző rendeletben szerepelt, hogy az ülésre meg kell hívni a polgármestert, az érintett képviselőt, amennyiben a választókerületét érintő témát tárgyal a tervtanács. Két éve önkormányzati képviselő és még egyszer sem kapott meghívást a tervtanács ülésére. Reméli a készülő ügyrendben is szerepelni fog, hogy a tárgyalt terület érintett képviselőjét is meg kell hívni az ülésre. László Tamás: A Tervtanács működésének alapvető szempontja, hogy emelkedjen az építési színvonal. A kerületben nem megfelelő az építési színvonal. Kevés olyan kerület van, ahol ilyen sok bódé, szabálytalan homlokzat lenne. Elengedhetetlen a Tervtanács szigorú, szakszerű működése. Az elmúlt időszakban sok olyan építési engedély született, amiben kifogásolták a Tervtanács véleményét. Nem ért azzal egyet, hogy a Tervtanács véleményével ellentétes építési engedélyeket adjanak ki. A kerület vezetésének ki kell állnia a Tervtanács működése mellett. A szabályozási tervek magasabb szintű jogszabály alapján kikerültek a a kerületi Tervtanács hatásköre alól. Ennek ellenére kéri, hogy az ügyrendben véleményezési szinten jelenjenek meg a szabályozási tervek. Vizér Klára: Szomorúan olvasta, hogy a 2006. évi kormányrendeletben nem szerepel a kerületi tervtanácsok véleményezési lehetősége a településrendezési tervek véleményezésével kapcsolatban. A kormányrendelet szabályozása ellenére ezeket az ügyeket tárgyalni kellene, mert a szabályozási tervek az egész kerület életét befolyásolhatják. A véleményformáló lehetőségnek szerepelnie kellene a Tervtanács ügyrendjében. Helytelen gyakorlat volt, hogy az érintett terület képviselője nem kapott meghívást a Tervtanács ülésére. Miután a kerület építészeti szempontból nem kiemelkedő, valóban nehéz kellő számú, neves építészt találni a feladatra. Ezen a gondon nívós építészeti munkák tervezésével lehet segíteni.
11
A kerületben élő építészeket legalább tanácskozási joggal meg kellene hívni a Tervtanács üléseire. Megbízott főépítész asszonynak jó egészséget, a következő munkahelyén sok sikert kíván. László Tamás: Tagja a gödöllői Tervtanácsnak. A tanács ülésein részt vesz az építéshatóság képviselője, részt vesz a helyi képviselő, így azonnal szembesülhetnek a körzetet érintő ügyekről, illetve értesülhetnek arról, hogy a Tervtanács tagjai milyen álláspontot fogadnak el. Hajdu László: A vitát lezárja, dr. Nagy Antal jegyzőnek ad szót válaszadásra. Dr. Nagy Antal: A Tervtanács ügyrendjét a főépítész állapítja meg, a tagjait a polgármester bízza meg. A Tervtanács állásfoglalása nem kötelező érvényű az építéshatóság részére, azt figyelembe veszi, amennyiben az állásfoglalás nem sért jogszabályt. Amennyiben a Tervtanács a KSZT-től eltérő véleményt alakít ki, az építéshatóság a jogszabályi keretek között dönt az engedély kiadásáról. A tervtanácsi állásfoglalás elsősorban a tervezőre vonatkozó rendelkezéseket tartalmazza, ami tájékoztató jellegű az építéshatóság részére. A rendelettervezet 3. § (1) bekezdés első sorában tévesen szerepel a (3) bekezdés. Ezzel a helyreigazítással kéri a rendelet megalkotását. Hajdu László: Megadja a szót László Tamás és Vizér Klára képviselőknek ügyrendi hozzászólásra. László Tamás: Nem kötelezően szeretné előírni a tervtanácsi vélemény elfogadását. Kiállítást készítenek arról, milyen épületek épülnek a kerületben, amikre elítélő tervtanácsi vélemény ellenére adtak ki építési engedélyt. Vizér Klára: A rendelettervezetben az szerepel, hogy a Tervtanács tagjait a Tervtanács elnöke nevezi ki. Jegyző úr azt mondta, hogy a tagokat a polgármester nevezi ki. Dr. Nagy Antal: A megbízási szerződést adja ki a polgármester. Hajdu László: Gyurcsánszky János alpolgármesternek ad szót.
12 Gyurcsánszky János: Megköszöni az észrevételeket. A Tervtanácsnak nem szabad a jogi lehetőségeken túlterjeszkedni. Erre korábban volt példa. Jónak tartaná, ha a településrendezés eszközeit a Tervtanács megtárgyalná, véleményezné a kerület fejlesztését érintő ügyekben. Minden tervtanácsi ülésen minden képviselő részt vehetne, hiszen mindenki egyenlő. Ha a Tervtanács ülését szabályozzák, támogatja, hogy minden képviselő részt vehessen azokon, ha nem szabályozzák le, nem támogatja. Hajdu László: Megadja a szót megbízott főépítész asszonynak. Benedekné Bagyinszki Márta: A szabályozási terv tervezetét a helyi Tervtanács nem tárgyalhatja, ugyanis erre a témára nincs a magasabb szintű jogszabály értelmében hatásköre. A 252/2006. (XII. 07.) számú kormányrendelet úgy rendelkezik, hogy elválasztja a Településrendezési Tervtanácsokat és az Építészeti, Műszaki Tervtanácsokat. Csak az utóbbiak feladatainál ad hatáskört arra, hogy a helyi, kerületi tervtanács véleményezési jogkört gyakorolhat bizonyos tervfajták tekintetében, de csak azokra, melyekre a magasabb szintű Tervtanácsnak nem ad a kormányrendeletben felhatalmazást. Hajdu László: Ismerteti a rendeletalkotási javaslatot. A rendelet megalkotásához minősített szavazattöbbség szükséges.
Rendeletalkotás A Képviselő-testület megalkotja az Önkormányzati Tervtanács működésének rendjéről szóló 1/2009. sz. ök. rendeletét. Felelős: polgármester Határidő: 2009. február 16. (Jogszabályi hivatkozás: 1997. évi LXXVII. tv. 6. § (7) bek.)
(Szavazati arány: 28 igen szavazat, 0 ellenszavazat, 1 tartózkodás)
13
2. Előterjesztés a teljesítménykövetelmény alapját képező 2009. évi kiemelt célok meghatározására a Polgármesteri Hivatal köztisztviselői részére (Ikt.sz.: 80-7/2009. sz. anyag) „R” Előadó: dr. Nagy Antal jegyző Hajdu
László:
Kéri
jegyző
urat,
tegye
meg
szóbeli
kiegészítését. Dr. Nagy Antal: A bizottsági üléseken is próbálták megfogalmazni azt a gondolatot, mely törvényi szabályozás szerint a köztisztviselők részére meghatározza azt, hogy milyen kiemelt célok elérése érdekében végezzék a munkájukat. A szabályozásnak a célja, hogy a köztisztviselői kar a törvény szabályozásán belül pontosan tudja azokat a feladatokat, melyeket a szándéka szerint adott évre meghatároz. A képviselő-testület teljesítményértékeléshez a meghatározott, kiemelt célok átfogó rendszerben jelölik meg azt az utat, melyet a köztisztviselői kar részére a hivatal vezetője és az osztályvezetők egyénekre lebontva meghatároznak. Az előterjesztés azért lett ilyen nagy terjedelmű, mert a képviselő-testület az előző évben 85 pontot jelölt meg, és ennek az elemzésére vállalkoztak a teljesség igénye nélkül. Nem minden esetben tudtak teljes körű megoldást nyújtani 2008-ban, hiszen objektív vagy szubjektív akadályok miatt nem minden célt tudtak teljesíteni, de 2009-ben igyekeznek ezeket is megoldani. Az ez évre vonatkozó célok tervezet szintjén a rendeletben fogalmazódnak meg. 24 pontban jelöli ki azokat a legfontosabb feladatokat, melyek véleményük szerint elegendőek ahhoz, hogy a képviselő-testület megfelelően működjön. Kéri az előterjesztésben foglaltak támogatását. Hajdu László: A bizottsági elnököknek ad szót. Móricz Eszter: A Pénzügyi és Gazdasági megtárgyalásra és elfogadásra javasolja az előterjesztésben foglaltakat.
Bizottság
Mihályi Zoltán: A Szociálpolitikai és Egészségügyi Bizottság 8 igen, egyhangú szavazattal megtárgyalásra és elfogadásra javasolja az előterjesztésben foglaltakat. Ambrus János: A Kerületfejlesztési, Városüzemeltetési és Környezetvédelmi Bizottság minősített többséggel megtárgyalásra és elfogadásra javasolja az előterjesztésben foglaltakat.
14 Németh Angéla: A Művelődési, Oktatási és Sport Bizottság 6 igen szavazattal, 0 ellenszavazattal és 1 tartózkodással megtárgyalásra és elfogadásra javasolja az előterjesztésben foglaltakat. Tóth Imre: A Tulajdonosi, Vagyonkezelési és Közbeszerzési Bizottság 3 igen szavazattal, 0 ellenszavazattal és 2 tartózkodással megtárgyalásra és elfogadásra javasolja az előterjesztésben foglaltakat. Báthory Erzsi: A Lakásgazdálkodási Bizottság 6 igen szavazattal, egyhangúan megtárgyalásra és elfogadásra javasolja az előterjesztésben foglaltakat. Vizér Klára: A Jogi, Ügyrendi, Közrendvédelmi és Európai Integrációs Bizottság 3 igen szavazattal, 0 ellenszavazattal és 1 tartózkodással megtárgyalásra és elfogadásra javasolja az előterjesztésben foglaltakat. Hajdu László: Kéri a kérdéseket. Goró Oszkár: A 30 napos határidő a válaszadásra milyen mértékben van betartva? Van-e panasz a kerületben erre vonatkozóan? Született egy olyan törvény, hogy amennyiben nem tartják be a válaszadásra a 30 napos határidőt, a beérkezett kérést elfogadottnak kell tekinteni és néhány ügy tekintetében nem mindegy, hogy elfogadottnak tekintik-e vagy sem. Hajdu László: A kérdéseket lezárja, megadja a szót az előterjesztőnek. Dr. Nagy Antal: Goró Oszkár képviselő úr kérdése a Késmárk utcával kapcsolatban, új földmérési feladatot jelent, és csak ezután tudja a választ megadni. A 30 napos ügyintézési határidő önkormányzati ügyekben nem érvényes, hatósági ügyekben a közigazgatási eljárási törvény szerinti határidőket kell betartani. Egyetért a felvetéssel, és arra törekednek, hogy a lehető leggyorsabban választ adjanak az ügyfeleknek, vagy akár a képviselőknek, de sajnos nem minden esetben sikerül. Azt a felvetést, hogy a köztisztviselők a számukra meghatározott feladatokat a jogszabályban meghatározott időintervallumon belül nem kívánják megoldani, nem tartja helyénvalónak. Törekednek arra, hogy ez minél kevesebb alkalommal forduljon elő. A köztisztviselői karban nem látja azt a direkt törekvést, hogy a válaszadásra meghatározott határidőt ne tartsák be.
15
Erre a jövőben jobban oda fognak figyelni, de ha mégis előfordul, akkor az ügyintézési határidőt egy esetben meghosszabbítják. Kéri az előterjesztésben foglaltak elfogadását. Hajdu László: Kéri a hozzászólásokat. Dr. Balázs Zoltán: A felsorolt célok nagy része nem kifogásolható. Annak örül, hogy a pályázatok előkészítése külön kiemelt célként szerepel a listában. A 11-es és 16-os pontban a hivatal ellenőrzése alá tartozó költségvetési szervekre – mint például iskolák, egészségügyi intézmények stb. – vonatkozó feladatok vannak megfogalmazza a köztisztviselői kar részére. Ezzel kapcsolatban már bizottsági üléseken is többször találkoztak azzal, hogy szükség lenne a hatékonyság növelésének elérése érdekében esetleg centralizált formában ésszerűbben és hatékonyabban működtetni ezeket az intézményeket. Nagyon örülne annak, ha 2009-ben erre a célra készülne egy konkrét koncepció, több jel is arra utal, hogy a hivatal munkatársai ezt már megfogalmazták, mint követendő célt. A kerület lakosságára nézve megfogalmazásra került az a cél, hogy az önkormányzat legyen minél szolgáltatóbb jellegű. Véleménye szerint ennek a hatékonysága úgy növelhető, ha a hivatal elkészítene egy rendszerezett, szisztematikus „katasztert”, hogy az egyes osztályok mennyire „lakosságbarát” módon végzik a munkájukat és ezt milyen módon lehet értékelni. A lakosság számára is világossá válna, hogy a hivatal mely egysége felel meg leginkább ennek a célnak. A pontok között fel van sorolva az Európai Parlamenti választások előkészítése, de nincs feltüntetve az integrált városfejlesztési stratégia. Utóbbi központi feladata lenne a képviselőtestület idei munkájának, erre a hivatal dolgozóinak kifejezetten figyelnie kellene. Sorsdöntő dokumentum lesz. Jó lenne, ha a célok között konkrétan meg lenne fogalmazva, és a köztisztviselők is kiemelt figyelemmel kísérnék a koncepció előkészítését. Vizér Klára: Örült az előterjesztésnek, hiszen azokat az intézkedéseket fogalmazza meg, melyekkel a hivatal még „szolgáltatóbban” tud működni. Két problémát említ. A hivatalban dolgozó portaszolgálat alkalmazottjai nem rendelkeznek munkaszerződéssel, és ha ez így van, akkor jegyző úr helyében márciustól nem hosszabbítaná meg a céggel kötött szerződést. Kéri Jegyző urat, ennek nézzen utána. Van az önkormányzatnak egy üzlethelyisége, mely üresen áll, szeretné hasznosítani, ezért nyilvános pályázaton meghirdeti. A pályázatra egy jelentkező van, így a vagyonkezelővel szerződést köt.
16
Igen ám, de a bejárás alkalmával kiderül, hogy az ott tapasztaltak nem felelnek meg a pályázati kiírásban feltüntetett tényekkel, például több közmű hiányzik, nincs kémény stb. Az újdonsült bérlő kb. 150 beadványt nyújt be, melyekre egyetlen egy írásos választ kap. Az idő múlik, ha telefonon érdeklődik, elirányítják. A Tulajdonosi, Vagyonkezelési és Közbeszerzési Bizottság háromszor tárgyalta az ügyet, mindhárom döntésre törvényességi észrevétel érkezett. Ezek után egy képviselő-testületi előterjesztés születik. A bérlő fél éven keresztül fizeti a 100 000 Ft-nál nagyobb bérleti díjat egy olyan üzlethelyiségért, melyet fel sem tudott újítani. Ezek után helytelenül felszólítják, hogy vissza „kell” adnia a helyiség kulcsát, – a rendelet szerint visszakérhető a kulcs – melyet ő törvénytisztelő állampolgárként meg is tesz. Nem sokan tesznek ilyet. A TVKB ülésein, mindhárom alkalommal azt kapta meg, hogy miért adta vissza. Ezután született egy olyan képviselő-testületi előterjesztés, mely csak a törvényességi észrevételt tartalmazza, a bérlő beadványait, a bizottsági határozatokat, a jegyzőkönyv részleteket nem. Önök „gyáva módon” beteszik zárt ülésre, nehogy az emberek tudjanak róla, és elvárják, hogy szavazzanak arról, hogy működik a hivatal. A hivatal így működik és így működnek Önök is. Tóth Imre: Az előterjesztésben felsorolt követelményrendszer kifejezetten jót tett mind a bizottsági, mind a hivatal vezetésének egyaránt. Egyértelműen leírták azokat a feladatokat, mely alapján mindkét félnek működnie kell. Leginkább az együttműködésre helyezné a hangsúlyt. Tapasztalata szerint a bizottsági anyagok határozottan javultak, a felmerült hiányok folyamatosan pótlásra kerültek. Az osztályok részéről maximális az együttműködés abban, hogy az előterjesztések teljes körűek legyenek. Van olyan, hogy egy-két adat hiányzik, de ha lehetőség van rá, még az ülésen pótlásra kerül vagy később, tájékoztató anyagként a bizottság részére kiosztásra kerül. A következő évre kiírt feladatok azt szolgálják, hogy az együttműködést tovább javítsák a képviselő-testület, azok bizottságai és a hivatal között. Képviselői munkáját és a lakosság véleményét is tükrözve, a választókörzetéből a hivatalhoz fordultak között kevesebben voltak elégedetlenek, többen elégedettek. Utóbbiak két dolgot emeltek ki, a segítségnyújtást és a probléma megoldására való törekvést. Köszönet jár ezért a munkáért és az elkövetkezendő munkához sok erőt kíván. László Tamás: Az előterjesztés címében szerepel az, hogy „kiemelt célok meghatározása”. Valójában azokat a feladatokat kellett volna meghatározni, melyeket a kerület műszaki, gazdasági állapota ebben az évben ezt indokolja.
17
Már tavaly is azt kellett volna megfogalmazni, hogy az itt élő lakosság érdekeit szolgálják minden építési, hatósági ügyben, nem pedig azt, hogy a hivatal a lakóparkok építési engedélyezésében az ügyfelek érdekeit képviseli. Ezt pozitívnak tartotta volna, de ez sem kiemelt cél. Az lehet például az Igazgatási Osztály esetében, hogy a lakóterületeken az ott lakás érdekeit kell képviselni, és nem szabad olyan dolgokat megengedni, ami a lakók nyugalmát zavarja. Erre egy példa lehet az, hogy az Opál utcai orvosi rendelővel szemben egy autójavító műhely működik és az Igazgatási Osztály munkatársa a helyszínelés alkalmával csak „kacsint” erre a problémára. Olyan dolgokat határoznak meg, mint például az építési engedélyek kapcsán fokozottan ellenőrzik a zöldfelületek nagyságát. Végig kell menni az építési területeken, egy talpalatnyi zöldfelület sincs, minden le van betonozva. Ezt az építési hatóságoknak ellenőrizni kellene. Kiemelt feladat ebben az évben a kerületfejlesztési koncepció készítése. Ebben a témában valamennyi osztály számára valamilyen többlet feladatot meg kellett volna határozni. Nem biztos, hogy plusz órában kifejezett tevékenységről van szó, inkább a figyelemnek az átcsoportosításáról. A Főépítészi Iroda munkájában végre rendbe kellene tenni az L4-es övezet előírásait. Ezzel kapcsolatos az Alkotmánybírósági határozat. Számos ilyen konkrét dolgot meg lehetett volna határozni, ami az előterjesztésben szerepel csupán a kötelezően elvégzendő feladatokat tartalmazza, semmilyen kiemelt cél nincs benne. Máté Gyula: A képviselő-testületi ülés előkészítésével kapcsolatban a polgármesternek és a hivatal vezetésének van feladata. Az SZMSZ szerint össze lett hívva az ülés. A meghívóban szereplő 8. napirendi pont a Rákos út 88. szám alatti ingatlan ügyének a tárgyalása, melyet a képviselő-testület a döntésével módosított, zárt ülésen kerül megtárgyalásra. Nem tudja, hogy az SZMSZ erre ad-e lehetőséget, tekintve, hogy a meghívó határidejét már nem lehet tartani. A zárt ülés meghívója nem ugyanaz, mint a nyilvános ülés meghívója. A zárt ülésre az érintettet is meg lehet hívni. Ebben az esetben az érintett meghívása hogy történik meg? Valószínűleg sehogy, hacsak nem telefonálnak neki rögtön, hogy jöjjön be, mert a zárt ülésen tárgyalják az ügyét. Valószínűleg azért került erre sor, mert lezajlott 3 bizottsági ülés, melyek után kiderült, hogy kissé kényelmetlen az ügy ahhoz, hogy a lakosság is tudomást szerezzen róla. Véleménye szerint a jövőben ezt a gyakorlatot megfelelően szabályozni kellene az SZMSZ-ben és úgy alkalmazni a rendeletben foglaltakat, hogy az kötelező legyen magukra nézve.
18
Dr. Novák Ágnes: Az előterjesztés I. fejezete az általános célokról szól. Itt egy olyan szép jövőkép formálódik meg, ami valóban jó lenne, ha megvalósulna. Lenne egy szép házasságkötő terem, bár ennek a helyét nem egy parkolóban képzeli el. Ennek ellenére az előterjesztést nem fogja megszavazni, ugyanis a célok között az szerepel, hogy „nagyon lassan tudjuk megoldani az önkormányzati bérlakások felszámolását és a szükséges döntések meghozatala is késik”. Kéri, hogy ne számolják fel az önkormányzati bérlakásokat, inkább a számukat növeljék. Ez egy téves célkijelölés lehet. Mint magánember, sok osztály munkájával elégedett, ilyen például az Okmányiroda, ahol gyors ügyintézés folyik és emberi módon bánnak az ügyfelekkel. Hiányolja, hogy nem talált arra nézve utalást, hogy a környezetvédelmi ügyek kihez tartoznak a hivatalon belül. Biztos, hogy több személyre van leosztva, de nem alakult ki egy olyan konkrét struktúra ebben az ügyben, hogy valakik átlássák ezt a területet. Meg kell vizsgálni, hogy milyen környezeti károkkal van terhelve a kerület, ilyen a szemét elszállítás ügye. A Városüzemeltetési Osztály ezt intézi és méltányolandó, de nem találni olyan személyt a hivatalban, aki a levegőszennyezéssel foglalkozna. Nincs aki megmondaná azt, mit kell tenni, ha szmog riadó van, vagy ha illegális szemétlerakással állnak szemben, vagy ha a szomszéd kerületben van szennyezés és a kerület hogy védekezzen ellene. Most például a kerület Újpesten „kilincsel” azért, hogy az Elem utcában lévő öntöde működését próbálják meg valamilyen szinten ellenőrizni. A lakosság szubjektív jelzése valószínűleg valós, de ezeket mérésekkel is igazolni kell. A környezetvédelem nincs benne az előterjesztésben és ez nem helyes, mert a kerület fokozottan ki van téve mindenféle környezeti ártalmaknak. Az előterjesztést az elmondottak alapján nem támogatja. Goró Oszkár: Van egy kerületi lakos, aki „kanosszát jár” egy bizonyos üzlet bérbeadása miatt és meghurcoltatások sorozatát kell elszenvednie, mert Tóth Imre bizottsági elnök és Hajdu László polgármester úr között hatalmi harcok folynak. Pontosan nem tudja mi ennek az oka, de úgy néz ki, hogy az említett ok miatt alakult ki ez a helyzet. A volt bérlő hónapokon keresztül fizette a bérleti díjat, az üzletét ennek ellenére nem tudta igénybe venni, akkor ennek a lakosnak valamilyen kártérítést kellene fizetni. Hajdu László: Kéri, hogy a napirenddel kapcsolatban szóljanak hozzá. Mihály Zoltán képviselőnek adja meg a szót.
19
Mihály Zoltán: A teljesítmény követelmény rendszerben foglaltak folyamatosan javulnak. Nyilván vannak problémák, de ezért köszönetet mond az illetékeseknek. Fontos probléma a légszennyezettség. A kerületet valóban régóta érinti az Elem utcai öntödével kapcsolatos probléma. Részt vett Újpesten az egyik bizottsági ülésen, ahol ezt a témát tárgyalták. Ott ígéretet tett Dr. Derce Tamás polgármesternek, hogy Hajdu László polgármesternek tolmácsolja azt az igényt, miszerint ennek az ügynek a kivizsgálására komolyabb légszennyezettség mérésre van szükség. Ennek vannak költségei, melynek véleménye szerint az 50 %át a kerületnek kellene fizetnie. Kéri, hogy a kerület vállalja fel a mérés költségeinek egy részét, és ha per indul, akkor peres társként is kapcsolódjanak be az ügybe. Hajdu László: Több hozzászólás nincs, a vitát lezárja, megadja a szót az előterjesztőnek. Dr. Nagy Antal: Dr. Balázs Zoltán képviselőnek válaszolva elmondja, hogy minden évben ellenőrzik az intézményeket, melyre egy kialakult rend van. Elnyertek egy pályázatot, mely alapján az intézmények és a hivatal átvilágítását is tervezik, pontosan abból a megfontolásból, melyet képviselő úr is említett. Ezen kívül folyamatos ügyfél elégedettségi mérés van a hivatalban, melyet folyamatosan értékelnek, illetve az ISO minősítés elnyerésével egy időben minden évben külső audittal vizsgálják azt, hogy a hivatal mennyiben és hogyan tartja be az előírásokat. A hivatal az ISO minősítését évek óta megtartja és látható az évek óta tartó fejlődés. Ennek ellenére nem elégedettek, és ezért is vannak a költségvetés függvényében újabb és újabb célok arra nézve, hol tudnak a hivatalban új rendszer modulációt bevezetni, mely az ügyfelek elégedettségét növeli és a fennálló problémákat kiküszöböli. Vizér Klára képviselő asszony felvetésére válaszolva tudomása van a portaszolgálattal kapcsolatos problémáról, és a szerződés lejártával pályázatot írnak ki. Az érintett cég felelőssége az, hogy alkalmazza a beosztottait, de ennek nem akar a hivatal a részese lenni. A hivatal működésével kapcsolatban vannak rossz tapasztalatok, melyekkel tisztában vannak. Érzékenyebben érinti a vezetést, ha ezt a képviselők mondják, de sok esetben nem kellő megalapozottsággal teszik meg a kritikus észrevételeket. Szívesen bemutatja a hivatal munkáját, nincs semmilyen titkolnivalójuk, a hatósági ügyek más kérdés. Úgy érzi, hogy nagy változások vannak folyamatban, de az elhangzott észrevételeket figyelembe véve még ez nem elég. Kevésbé értékeli azt, ha valaki csak rosszat mond a hivatal működéséről, mert azért jól is dolgozik a hivatal. Az Opál utcai felvetés egyoldalú, melyet már többször is vizsgáltak.
20
A telephely engedélyezésről szóló rendelet alkalmazásában egy bizonyos joghézagot találtak, mely alapján sajnos ebben a lakóövezetben egy ilyen típusú működést nem kifogásol. A hivatalnak viszont rá kell szorítani az ott dolgozó családot arra, hogy még barátoknak se javítson ott gépkocsikat. Erre törekednek, és egyúttal jogszabályi módosítást is kezdeményeznek. A 24 pontban benne foglaltatik az, hogy a koncepciókkal kapcsolatban az illetékes szakosztályok nélkülözhetetlenek és nem is maradhatnak ki ebből a munkából. Javasolja, hogy a 24 pontot elégségesnek tartsák, ugyanis a fővárosi Polgármesteri Hivatalban, ahol 1200 ember dolgozik, 8 pontban határozták meg a 2009-es célokat. Máté Gyula képviselő úr hozzászólásában visszakanyarodik egy konkrét esethez, de higgye el, soha nem zárják ki az ügyfelet abból, hogy részt vegyen az ülésen. Az ügyfél tudta a bizottsági ülések időpontjait, a mai ülés időpontját is. Ha most itt lenne, felkérné, hogy maradjon a zárt ülésen, mert ott fogják tárgyalni az ügyét. Dr. Novák Ágnes képviselő a 2008-as feladatok teljesítését olvasta fel, nem a célokat. Úgy idézte, hogy félreérthető. Ismerteti helyesen az ide vonatkozó részt. Nem a bérlakás állományt, hanem az alacsony komfort fokozatú bérlakásokat akarja megszüntetni az önkormányzat, ugyanis azok fenntartása rendkívül költséges. Szó sincs arról, hogy az önkormányzat a bérlakás állományt meg akarná szüntetni. A környezetvédelmi előadóval kapcsolatban, a 21. pontban vannak felsorolva a környezetvédelemmel kapcsolatos elvárások. Igaz, hogy a IV. kerülettel kapcsolatos probléma nincs feltüntetve, de Dr. Novák Ágnes képviselőnek személyesen írt levelet, mely az interpellációra adott válasz óta eltelt időszak szerinti állapotot ismerteti. E szerint a Környezetvédelmi Főfelügyelőség szakmai álláspontját várják, annak függvényében viszik bíróságra az ügyet. Dr. Novák Ágnes képviselő úgy nyilatkozott, mintha a hivatal semmit sem tett volna az ügyben, közösen talán továbbjutnak. Goró Oszkár képviselő a hozzászólásában elmarasztalja a hivatalt, de a hivatal a másik oldalról másképp látja az ügyet. Az IVS azért nem szerepel a szempontok között, mert azért hozták létre a Fejlesztési és Pályázati Koordinációs Irodát, hogy pontosan ezeket a feladatokat lássa el. Az iroda ügyrendjében és a munkaköri leírásában szerepel, erre épül az összes, egyéb más fejlesztési irányú munkája is. Hajdu László: László Tamás képviselőnek ad szót ügyrendi hozzászólásra.
21
László Tamás: Az, amiről Jegyző úr beszélt a válaszában, az nem szerepel az előterjesztésben. Itt „éves feladattervet készít a hatályos koncepció program végrehajtására”, amiről pedig ő beszél, a most készülő kerületfejlesztési koncepció. Erre évek óta várnak, melyet nem készített el az önkormányzat. Ebben kellene együttműködni. Hajdu László: Szót ad Dr. Nagy Antal jegyző úrnak, reagálásra. Dr. Nagy Antal: Ez a mondat olyan fajsúlyos, hogy egy irodavagy osztályvezető sem kerülheti meg azt, hogy a hatályos koncepcióra vonatkozóan – az IVS ilyen – éves feladattervet készítsen. Ha nem ezt teszik és időközben eltelik 5 év, és Önök számon kérik, nem látni, hogy a hivatal ezen a területen milyen munkát végzett. Erre gondoltak, amikor valamennyi koncepcióra és programra kiterjesztették, és ebben benne van az IVS. Hajdu László: Kéri a rendeletalkotásról a szavazást. A rendelet megalkotásához minősített szavazattöbbség szükséges. Rendeletalkotás A Képviselő-testület megalkotja a Polgármesteri Hivatalban dolgozó köztisztviselők és ügykezelők közszolgálati jogviszonyának egyes kérdéseiről szóló 29/2003. (IX.25.) ök. sz. rendelet módosításáról szóló 2/2009. sz. rendeletét. Felkéri a polgármestert, hogy a rendelet mellékleteként elfogadott kiemelt célokat tegye közzé és intézkedjen azok végrehajtására. Felelős: polgármester Határidő: kihirdetésre: 2009. február 6. (Jogszabályi hivatkozás: 1992. évi XXIII. tv. 34. § (3) bek.)
(Szavazati arány: 17 igen szavazat, 0 ellenszavazat, 11 tartózkodás)
22 3. Előterjesztés a Fővárosi Önkormányzatot és a kerületi önkormányzatokat osztottan megillető bevételek 2009. évi megosztásáról szóló rendelet-tervezetről (Ikt.sz: 80-3/2009. sz. anyag, valamint a 80-3/a sz. kiegészítő előterjesztés) Előadó: Hajdu László polgármester Varga Imre tanácsnok
Király Csaba: Megadja a szót az előterjesztőnek, szóbeli kiegészítésre. Varga Imre: Az önkormányzat, élén Hajdu László polgármester úrral, már 3. éve szorgalmazza a forrásmegosztási törvénynek, más, mindenekelőtt az Önkormányzati Törvénnyel való összehangolását. Jelenleg 215 milliárd forint bevételnek a megosztásáról van szó a főváros és a kerületek között. Ennek fő tétele az iparűzési adó, a személyi jövedelemadó helyben maradó része és az üdülési adó. Az alapelv világos, feladat- és hatáskör arányos forrásmegosztás. Sajnos egyeztetési problémák miatt a törvény szükséges módosítására nem került sor. Továbbra is elvi kérdésnek kell tekinteni a törvény módosítását, még akkor is, ha a kerületi önkormányzat pozíciója 2008-hoz képest némiképp javult, ugyanis a növekmény 7 %, mely 370 millió forintot jelent. A Budapesti Kerületek Önkormányzati Szövetsége az indítványukat támogatta és kéri a képviselő-testület tagjait, hogy a PGB 13/2009. (I.21.) számú határozatát támogassa. A 2. pont, mely az eredeti határozati javaslatban szerepelt, oka fogyottá vált, ugyanis a főváros egy pótlást nyújtott be arra vonatkozólag, hogy a 47-53 %-os arány hogy változott. Kéri, hogy a Pénzügyi és Gazdasági Bizottság említett határozatát támogassa. Király Csaba: A Pénzügyi és Gazdasági Bizottság elnökének ad szót. Móricz Eszter: Tanácsnok úr részletesen tájékoztatta a bizottságot, vita nélkül, egyhangúan támogatták az előterjesztett határozati javaslatot. Király Csaba: Kérdések következnek.
23
Csaba Elemér: A 18. oldal beszámol egy ÁSZ vizsgálatról, melynek tartalma szerint egy forrásmegosztási korrekció során egy viszonylag lényeges összeget elvontak a kerülettől. Az előterjesztésben nem szerepel az, hogy ennek mi az oka, szeretné megtudni. Vizér Klára: Tanácsnok úr kérte, hogy a képviselő-testület a PGB 13/2009. (I. 21.) számú határozatát támogassa. Azt szeretné tudni, hogy tartalmi szempontból a PGB javaslata, és a bekötött anyag eredeti határozati javaslata között mi a különbség? Király Csaba: Több kérdés nincs, megadja a szót az előterjesztőnek, válaszadásra. Varga Imre: Csaba Elemér képviselő úrnak elmondja, hogy csupán 3,5 millió forintról van szó, melyet az ÁSZ a vizsgálata során elvont. Ez egy apró feladatrész, mely nem illik bele a főváros által gondolt megosztásba. Ez az összeg nem csak egy kerületet érint, sok más kerületet is. Vizér Klára képviselőnek elmondja, hogy a 2. pontban, amikor készült az előterjesztés, a főváros még nem reagált arra, hogy a 47-53 %-os arányt a törvény szerint újra kellett volna számolni. Így az arány 47,14 %, és a fennmaradó 52,86 %. A módosításokkal a kerület pozíciója javult, igaz, hogy csak 0,14 %-kal, de ez is 5 millió forintokat jelent a kerület számára. A két határozat között csupán annyi a különbség, hogy az előterjesztésben szereplő határozatban a 2. pont oka fogyottá vált. Király Csaba: Hozzászólások következnek. Vizér Klára: Egy minden évben visszatérő ügyről van szó, vagyis arról, hogy a főváros egy szorzó szám alapján osztja szét a kerületek között, azokat megillető adókat, melyek a költségvetés egy jelentős részét teszik ki. Tanácsnok úr évek óta titánként küzd a kerület érdekeiért a fővárosban és minden millió forint jól jön a kerületnek. Ilyenkor merül fel az a kérdés, hogy nem lehetnee még jobb a helyzet? Ez a szerencsétlen XV. kerület sok negatív dologgal van megáldva, ezek az iparűzési adót fizető cégek miatt is alakult így. Van egy-két olyan kereskedelmi egység, mely óriási logisztikai és kereskedelmi forgalmat bonyolít le, a zajártalmat és a környezetszennyezést növelve. Van egy szemétégető is a kerületben, és még sok más. Van olyan fejlesztési terv is, mely plussz 10 000 lakásszámmal tervez, de az utak melyen a leendő lakók közlekedni fognak, még sehol sincsenek.
24
Viszont van egy M0-s és egy M3-as út is, melyeket a bűnözők is szívesen használnak. Utóbbit rendőrkapitány úr említette a Jogi, Ügyrendi, Közrendvédelmi és Európai Integrációs Bizottság ülésén. Ha már ennyire sújtja a kerületet az iparosodás és a kereskedelem fejlődéséből adódó káros tényezők, tegyenek meg mindent azért, hogy az adókból minél nagyobb mértékben részesülhessen a kerület. Szomorúan hallotta azt, hogy Hajdu László polgármester úr mint országgyűlési képviselő már 3 éve küzd az idevágó törvény megváltoztatása érdekében, eddig mindhiába. Javasolja, hogy próbáljon meg jobban lobbizni a saját frakciójában, az SZDSZ-t is bevonva el tudná érni a célját. Báder György: A gazdasági számítások az országos és a fővárosi bevételeket is tekintve elég súlyosan érintik az iparűzési adót, kb. 4-5 %os csökkenést mutatnak. Ezt a 100 milliós nagyságrendű csökkenést érdemes a költségvetésben betervezni és utána legfeljebb pozitívan módosítani. Király Csaba: Több hozzászólás nincs, a vitát lezárja, megadja a szót az előterjesztőnek, a zárszó megtételére. Varga Imre: Vizér Klára képviselőnek válaszolva, nemcsak a szocialistákkal történik az egyeztetés, hanem a 23 kerülettel is. Minden kerület tud olyan okot felsorolni, miért is lenne szükségük több pénzre, de annyi nincs, hogy mindenkinek elég legyen. Ezért vannak a kiemelt célok meghatározva, mint például az óvodák, iskolák fenntartása, fejlesztése stb. A szociális jellegű kiadások teljesen hiányoztak, szorgalmazták annak beépítését. Báder György képviselőnek igaza van, inkább óvatosnak kell lenni, de azt se lehet megtenni, hogy a költségvetésbe még egy-két száz millió forintot betesznek ahhoz képest, mint amit a főváros javasol. Kéri az előterjesztésben lévő határozati javaslatokat elfogadni. Király Csaba: Az előterjesztő befogadta a Pénzügyi és Gazdasági Bizottság 13/2009.(I.21.) számú határozatát, mely részben megegyezik az I-es számú határozati javaslattal, a II-es pedig oka fogyottá vált, így a III-asból II-es lesz. Kéri a határozati javaslatokról a szavazást, egyben. 5/2009. (I.28.) ök. számú h a t á r o z a t A Képviselő-testület a „Fővárosi Önkormányzatot és a kerületi önkormányzatokat osztottan megillető bevételek 2009. évi megosztásáról” szóló rendelettervezethez az alábbi észrevételeket teszi:
25 1. Az 1/a számú mellékletben felsorolt szakfeladatok listáját a következő szakfeladatokkal javasolja kiegészíteni: • 853311 Rendszeres szociális pénzbeni ellátások • 853322 Rendszeres gyermekvédelmi pénzbeni ellátások • 853333 Munkanélküli ellátások (rendszeres) • 853344 Eseti pénzbeni szociális ellátások • 853355 Eseti pénzbeni gyermekvédelmi ellátások A költségvetési törvény 3. számú mellékletében szereplő pénzbeni szociális juttatásokból az egyes önkormányzatoknak jutó összeget a költségvetési törvény mellékletében leírt eljárás szerint a települések szociális jellemzőiből képzett mutatószám – és nem közvetlenül a lakosságszám – alapján kell kiszámítani. A javasolt kiadási szakfeladatokat pedig ebből a bevételből kell finanszírozni. 2. Az Fmt. végrehajtásának tapasztalatai, jogharmonizációs kérdések, értelmezési pontatlanságok, az ÁSZ-nak a fővárosi forrásmegosztási rendelete felülvizsgálatáról készült jelentése egyaránt indokolják a törvény módosítását, kiegészítését, más törvényi rendelkezésekkel való összehangolását, a normativitás elvének következetesebb érvényesítését. Mindezekért üdvözlendő a főváros vezetésének kezdeményezése a vonatkozó törvény módosítására. Sajnálatos módon azonban a benyújtást megelőzően elmaradt az előzetes szakmai egyeztetés, az érdekeltek bevonása az előkészítésbe. Főbb észrevételek a törvényjavaslathoz: Az Ötv. 64. § (6) bekezdése szerint „A főváros és a kerületi önkormányzatok közötti feladat- és hatáskör arányos forrásmegosztás érdekében normatív eljárásokat kell alkalmazni, ezeket a normatív eljárásokat külön törvényben kell meghatározni. Ebben a külön törvényben kell rögzíteni a számítások során figyelembeveendő feladatokat is.” Ezen törvény szerint nevesíteni kell, hogy mely feladatokat vesszük számításba. A nem az állandó népességszámra vetített hozzájárulások ezt a követelményt nem elégítik ki. A feladat nevesítésével feloldódik az a probléma, hogy a normatív hozzájárulások ellátottakhoz, vagy lakosságszámhoz kapcsolódnak. Felül kell vizsgálni a működési kiadások kiegészítésén felül maradó források tartalmát, szabályozását. A törvényi szabályozásba nem illeszthető be olyan kitétel, hogy külön súlyt adjunk az alacsony fokozatú bérlakásoknak, vagy a magántulajdonú panellakásoknak. az ilyen jellegű részérdekek a normativitás elvét sértik.
26
A fenti észrevételek figyelembevételével a forrásmegosztási rendeletet a Közgyűlésnek elfogadásra ajánljuk. Felelős : polgármester Határidő : 2009. január 30. (a határozat megküldése a Fővárosi Közgyűlés részére) (Szavazati arány: 26 igen szavazat, 0 ellenszavazat, 1 tartózkodás) (Megerősítve a PGB 13/2009. (I.24.) sz. határozata)
Király Csaba: 15 perc szünetet rendel el.
-Szünet-
4. Előterjesztés az Újpalotai Lakótelep Kerületi Szabályozási Terv részbeni módosításának koncepciójáról (Ikt.sz: 80-5/2009. sz. anyag) Előadó: Gyurcsánszky János alpolgármester
Király Csaba: Megadja a szót az előterjesztőnek, szóbeli kiegészítésre. Gyurcsánszky János: Az előterjesztés tartalmazza mindazt, ami benne kell, hogy legyen egy koncepcióban és a módosítás okát is. Kéri, hogy a beruházás megvalósítását segítsék elő azzal, hogy „zöld utat adnak a tervezésnek”, majd egy lakossági fórum megtartása után a KSZT-t is meg lehet tárgyalni. Ezzel elindulhat a Nyugdíjasház bővítésének a folyamata. Kéri az előterjesztésben foglaltak támogatását. Király Csaba: A bizottsági elnököknek ad szót. Tóth Imre: A Tulajdonosi, Vagyonkezelési és Közbeszerzési Bizottság megtárgyalta az előterjesztést és azt a kiegészítést javasolja elfogadni, hogy a szabályozási terv előkészítésénél a LIDL áruház maximális építmény magassága a meg lévőben legyen korlátozva. A bizottság 6 igen szavazattal, egyhangúan megtárgyalásra és elfogadásra javasolja az előterjesztésben foglaltakat.
27
Mihályi Zoltán: A Szociálpolitikai és Egészségügyi Bizottság 8 igen szavazattal, egyhangúan megtárgyalásra és elfogadásra javasolja az előterjesztésben foglaltakat. Ambrus János: A Kerületfejlesztési, Városüzemeltetési és Környezetvédelmi Bizottság a Tulajdonosi, Vagyonkezelési és Közbeszerzési Bizottság döntéséhez hasonló témáról tárgyalt a vita során, de erről külön nem döntött. Az előterjesztésben foglaltakat 6 igen szavazattal, egyhangúan megtárgyalásra és elfogadásra javasolja a képviselő-testület részére. Vizér Klára: A Jogi, Ügyrendi, Közrendvédelmi és Európai Integrációs Bizottság 1 igen szavazattal, 0 ellenszavazattal és 3 tartózkodással nem javasolja megtárgyalásra és elfogadásra az előterjesztésben foglaltakat. Király Csaba: Kérdések következnek. László Tamás: A bővítés mennyibe kerül? Vizér Klára: Jelen állapotában az előterjesztő szubjektív és szakmai véleménye szerint ez az épület megfelel-e Nyugdíjasháznak? A bővítéssel kapcsolatos változtatások során az épület, ha nem is európai színvonalú, de legalább lakható Nyugdíjasházzá alakítható-e? Kéri az előterjesztőt, röviden vázolja a jelenlegi és a jövőbeni állapotot. Mihály Zoltán: A bizottsági üléseken megszületett döntésekből jól lehet következtetni azok helyességéről. Két éve azt tapasztalja, hogy a Jogi, Ügyrendi, Közrendvédelmi és Európai Integrációs Bizottságban folyamatosan 5-en szavaznak, holott úgy tudja, hogy 7 tagból áll. Milyen munka folyik a bizottságban, kik azok, akik nem vesznek részt a munkában? Király Csaba: Lezárja a kérdéseket, megadja a szót az előterjesztőnek, válaszadásra. Gyurcsánszky János: Nem minden kérdést hallott a körülötte lévő zaj miatt. Kéri képviselő társait, tartsák egymás hozzászólását tiszteletben. A KSZT a lehetőséget teremti meg arra, hogy a terület kihasználhatósági lehetősége megduplázódjon. Minden nap el lehetne helyezni valakit a Nyugdíjasházban, így az igény nem vitatható.
28
A kérdés az, hogy jó helyen van-e, milyen körülményeket kívánnak teremteni, mennyibe fog kerülni és kivel fogják a beruházást megvalósítani. A tanulmány terv nem kivitelezési terv. Nagy vonalakban meg van az elképzelés. Hátra, a közpark felé egy fordított „T betűt” építenének, a mai telekhatárhoz képest 10 méterre állna meg a fal. Viszonylag egy tág közösségi tér képződne. Az északi oldal felé egy zöld parkszerű területet tudnának létrehozni, mely a pihenést szolgálná, a másik oldalon olyan közösségi terek alakulnának ki, melynek eddig híján volt a közösségi ház. Minden területen a szükséges ápolási feltételek biztosítva lennének. A korábbi becslések 400-500 millió forint körüli összegre vonatkoztak, mely összeg nem a tervezői költségeket vette figyelembe, hanem a megvalósíthatóság függvényében, tapasztalati számok alapján hangzott el. A beruházást a Fővárosi Önkormányzattal közösen végeznék el százalékos arányban, vagyis valamilyen résszel ők is betársulnának, és elhelyezési lehetőséget kapnának a megfelelő arányok biztosítása mellett. Amennyiben a nyugdíjas ház elkészül és a két önkormányzat együttműködik, pályázati lehetőségeket is szeretnének igénybe venni, illetve olyan forrásokat, amelyek megteremtik a feltételt a nyugdíjasház bővítéséhez. A TVKB határozata kitér arra, hogy a LIDL áruház valamikor más tulajdonába kerül, és megemelik az építmény magasságot a korábbi L7 övezetnek megfelelően, akkor a szabályozási tervlapon a LIDL Áruház L7/XV/Intézményi területen a maximális építménymagasságot a meglevőben korlátozni kell. Elfogadja a javaslatot abban az esetben, ha annak törvényi lehetőségei adottak lesznek, és nem lesz jogi hátránya. Befogadja a koncepció szintjén, és a KSZT elfogadása után kiderül, hogy van-e erre jogi lehetőség. Ha megépül ez az építmény, jelentős minőségi változást fog eredményezni. Kéri a képviselőket, támogassák az elképzeléseket. Király Csaba: Kéri a napirenddel kapcsolatos hozzászólásokat. Vizér Klára: Az előterjesztő válaszában azt hangsúlyozta, hogy befogadja a TVKB javaslatát, ha törvényességi akadálya nem lesz. Házon belül volt ezzel a határozati javaslattal kapcsolatban törvényességi észrevétel vagy aggály? A bizottsági ülésen azok, akik nem támogatták az előterjesztésben foglaltakat, nem látták át, mennyire szükséges ennek a nyugdíjasháznak a bővítése, korszerűsítése. Az alpolgármester úr elmondta, hogy ölben kell az idős embereket az emeletről szállítani mert nincs lift, eltévednek, nincs közösségi tér, szűkös és az állaga hihetetlen leromlott. Előreláthatólag ez félmilliárdos beruházást jelent. Az önkormányzat nagyon szeretné, ha ebben a főváros is részt venne.
29
Teljesen logikusan merül fel a kérdés, hogy miért nem az Észak-Pesti Kórház területén alakítják ki az idősek otthonát? A menekülő úttá vált Erdőkerülő út mentén toldozni-foltozni egy rogyadozó épületet pénzkidobás. Meg kellene vizsgálni, hogy ugyanezt az összeget miért nem fektetik be egy jobb állagú épületbe, az Észak-Pesti Kórház területén, ahol zöld övezetben lehetne megvalósítani az elképzeléseket. Ambrus János: Vizér Klára felhevült hozzászólása késztette arra, hogy a tévénézők számára egy-két dolgot elmondjon, helyre tegyen. Az, aminek a képviselő asszony lefestette a nyugdíjas házat, tényleg reménytelen képet mutat és tényleg sajnálatra méltóak azok a nyugdíjasok, akik ott laknak. Azonban ez nem felel meg a valóságnak. Tény, hogy jó néhány éve az újpalotai lakótelep építésével együtt – bár annak utolsó ütemében – építették a nyugdíjas otthont, az akkori technológiának megfelelően korszerűnek mondható panelből. Tény az is, hogy azóta jó pár évtized eltelt, de pontosan ebből kiindulva, és azért, hogy az ott élő nyugdíjasok elhelyezését javítsák, az önkormányzat két lépésben – az elmúlt évben és előtte – teljes körű felújítást hajtott végre az épületen, először 17 millió forint, később 5 millió értékben. A harmadik ütem lett volna a lift. Az építése azért maradt el, mert idő közben a pályázati lehetőségek, illetve a Fővárosi Önkormányzat támogatásának lehetősége azt jelentette, nem lenne célszerű a két emeletre megépíteni a liftet, amikor szóba kerülhet az épület bővítése. Tehát, a felújítások során teljes gépészeti cserére került sor, minden lakosztályban az önkormányzat saját költségére a teljes villamoshálózatot kicserélte és felújította, az összes épületet működtető fűtő, szellőztető és egyéb berendezéseket érintő teljes körű festési – mázolási munkálatokat végeztetett és jelentős mennyiségben nyílászárók cseréjére is sor került, melyek elavultak voltak és rosszak. A következő lépésben azokat a feladatokat kell ellátni, melyek a tervben már szerepelnek és ténylegesen a közérzet javulását, és a vagyonbiztonságot biztosítja. A tervezett kerítésépítésnek is meg van már a megfelelő dokumentuma, és a szükséges pénzügyi forrás is rendelkezésre állna, de a kialakítandó parkolók miatt erre most nem nyílik lehetőség. Természetesen az engedélyeztetéshez komplett statikai szakvélemény szükséges, de előzetesen a statikus véleménye, hogy minden további nélkül bővíthető, erre a célra tökéletesen megfelel, és tudja is a paramétereket. Báthory Erzsi: Ambrus képviselő úr szavaiból kiderült, hogy nagyon sok pénzt költött a nyugdíjasházra az önkormányzat. A gond csak az, hogy ez nem látszik rajta, mivel elég „lepukkantnak” látja. Gregorits úr
30 boldogan mutogatta számára a tervet, amit már akkor sem értett. Viszonylag kis terület körbe van kerítve, beszorított helyen van. Miért nem lehetett volna időben végiggondolni, hogy nem lenne-e jobb megoldás, ha a nyugdíjasház az Észak-Pesti Kórház területére kerülne. Nyilvánvaló és érthető, hogy a nyugdíjasok száma növekszik, praktikus őket otthonban elhelyezni, ahol közösségi terek is vannak. László Tamás: Szintén az Észak-Pesti Kórház mellett kíván érvelni. Itt viszonylag laza - 17%-os - beépíthetőségi telek van, a vonzereje, a nagy kert. A jelenlegi tervek szerint egy tenyérnyi kertről van szó, megduplázódik a lakó egységszám, lényegesen több ember lesz. Az a parkfelület, ahová most az idős emberek ki tudnak menni, gyakorlatilag el fog tűnni, nagyon erősen beépített terület lesz. Azon kellene gondolkodni, hogy ez a nagyfokú beépítettség ne valósuljon meg. Valamilyen mértékű beépíthetőséget meg lehet valósítani, de a dupláját nem, mert ez a terület erre nem alkalmas. Az Észak-Pesti Kórház területén egészen nagyszabású dolgok elképzelhetőek. Valóban egymilliárd forintot, ezzel együtt be lehetett volna már ruházni az Észak-Pesti Kórház területére. Ezt rendszerszemlélet alapján úgy hívják: az elszalasztott lehetőségek birodalma. Móricz Eszter: Véleménye szerint nem járhattak ezen a területen azok, akik azt gondolják, hogy sok pénzt költött az önkormányzat erre az épületre és mégis „lepukkant” állapotban van. Kívülről látszódik „lepukkantnak” azért mert panelelemekből van. Meg kell nézni, milyen belül. A nyugdíjasházban közösségi élet zajlik. Az ott élőket kell megkérdezni. Elég gyakran jár a nyugdíjasházba, ezért szeretné tolmácsolni az ott élők véleményét: nem bánták meg, hogy ott vannak, mert nagyon jó hely, és sokkal több ilyen nyugdíjasházra lenne szükség. Az Észak-Pesti Kórház bővítésével, hasznosításával kapcsolatban partnerként fog együttműködni, de azzal nem ért egyet, hogy a jelenlegi nyugdíjasházat hagyják, ahogy van, mert zöldfelületet is érint. Nincs bekerítve, ott bokrok vannak, a RÉPSZOLG gondoskodik a tisztán tartásáról. Végre elérkezett az idő, és lehetőség van a nyugdíjasház bővítésére. A városvezetés nagyon jól döntött, amikor ezt a témát napirendre tűzte, hiszen ők tudják a legjobban, mekkora kereslet van a nyugdíjasházak iránt. A lakók pillanatnyilag biztonságban érzik magukat, nagyon jó a közösségi élet. Az ő nevükben, és a környék lakói nevében kéri a képviselő-testület tagjait, támogassák az előterjesztés határozati javaslatát.
31
Dr. Novák Ágnes: Szeretne visszatérni a napirend témájához, mert valójában egy szabályozási tervről kellene beszélniük, és nem konkrét építési tevékenységről. A szabályozási tervben üdvözlendő, hogy létrehoz egy új építési övezetet Újpalotán, az L7/XV/1 építési övezetet. Ennek az övezetnek a beépítését alacsonyabbra szabja meg az eddiginél. Eddig 45%-os beépítettség is megengedhető volt ezen a részen, most pedig 35%-ban korlátozzák ezen a részen. Eddig II szintterületi mutató volt a megengedhető, most pedig I-ben korlátozza. Az alátámasztó munkarész már több problémát vett fel, bár az építménymagasságot a 4,5 és 16 méter közé teszi, de a tervnél földszint plusz 1 emelet, plusz tetőteret jelöl. Egy nyugdíjasház esetében ez merénylet az idős ember ellen, mert olyan belső légállapotokat állítanak elő a tetőtéren belül, melyet az időskori szervezet, mely érzékenyebb a nyári túlmelegedésben, nagyon nehezen tolerál. Ha légkondicionálóval akarnák a nyári meleget csökkenteni, ennek súlyos üzemeltetési költsége lenne, illetve újabb megbetegítő pontot építenének be. A légkondicionálók által okozott betegségek az ilyen jellegű épületekben általánosak. Szeretné felhívni a figyelmet arra, hogy lehetőségük van a szabályozási tervben azt is megszabni, hogy a tetőteret lehet-e lakás céljára igénybe venni. A tetőtérben további 43 lakás kerül elhelyezésre. Kéri, hogy ez kerüljön ki a szövegből, helyette az kerüljön bele, hogy lakás tetőtérben nem helyezhető el. Egész szintekkel kell operálni, lehetőleg az épületeket úgy kell megtervezni, hogy a légkondicionáló beépítése nélkül is működjön. A rajzon bejelölt parkoló is számára nagyon nehezen értelmezhető, hiszen előírt parkoló mennyiség van, és ezen a területen nem ennyi parkoló szerepel. A parkolási mérleg telken belül nem biztosítható. Mihály Zoltán: Nem véletlen feszegette hogy a bizottságok, hogyan, milyen módon dolgoznak. A KVKB 6 igen szavazattal támogatta az előterjesztésben foglaltakat, a TVKB szintén egyhangú döntést hozott. Így nem kap semmi segítséget, ahhoz, hogy átlássa, mi az elhangzott, ellentétes véleményeknek az oka. Természetesen meg lehet változtatni a képviselőnek a véleményét, és a döntéseit, de furcsa, hogy a bizottsági munkában a képviselők egyetértettek ebben a témában. Ezeket a szakkérdéseket a bizottsági ülésen kellene megvitatni, a képviselő-testület ülésén már úgy kell az anyagot megkapniuk, hogy az egyhangú és egyértelmű legyen. Király Csaba: További hozzászólás hiányában a vitát lezárja, megadja a szót az előterjesztőnek.
32
Gyurcsánszky János: Ma csak arról kell dönteni, hogy valaminek a megvalósításához lehetőséget biztosítson a képviselő-testület. Elhangzott néhány javaslat és észrevétel, melyet úgy támogat, hogy azokat a KSZT tervezésénél kér figyelembe venni. Van annak is realitása, amit Novák képviselő asszony említett, de erre most nem tud pontos választ adni, mert a törvények egész tárházát kellene ehhez ismernie, illetve mérlegelni kell a lehetőségeket. A javaslatokat elküldik a tervezőnek azzal a kéréssel, hogy a KSZT tervezésénél vegye figyelembe úgy, hogy megfeleljen a törvényi előírásoknak, illetve a minőségnek is, mert a legfontosabbak az emberek, akik itt fognak lakni. Gyakran ellátogat a nyugdíjasházba, úgy tapasztalta, hogy az ott lakó nyugdíjasok meg vannak elégedve a helyzetükkel, és bizony szóvá teszik, ha valami nem úgy alakul, ahogy szeretnék. Azonnal jelzik, ha a működéssel bármi panaszuk van. A TVKB ajánlást tett arra vonatkozóan, hogy vizsgálják meg, van-e arra vonatkozóan jogi lehetőség, hogy a LIDL Áruház telkének beépítési magassága korlátozva legyen, illetve van-e ennek jogi konzekvenciája, mely arra adna alapot, hogy a LIDL áruház, vagy a majdani tulajdonos az önkormányzat felé kárigénnyel lépne fel. A beépítés mérete a szintterületi mutató alapján a felére csökkent, ez nem okozhat problémát. Az elhelyezést illetően elégedettek a nyugdíjasok, örülnek, hogy itt lakhatnak, mert közel van minden, és itt jár a Palota Busz, jó a közlekedés. Ennek a teleknek az értéke 150 millió forint körül van. Egy meglévő 300-400 millió forintos ingatlan, mint az Észak-Pesti Kórház átalakítása, ha mindent elvégeznek 2 éven belül megvalósíthatatlan. A nyugdíjasok nyugalma a legfontosabb, és nem biztos, hogy jutna egy 50 apartmanos nyugdíjasházra ugyanolyan négyzetméter zöldfelület, mint itt. Javasolja, hogy jelenlegi formájában fogadja el a képviselőtestület az előterjesztésben lévő határozati javaslatot azzal, hogy a vitában elhangzott javaslatokat a tervező felé továbbítani fogják, illetve ebben a témában még lakossági fórumot is fognak tartani, ahol a lakosság is elmondhatja véleményét. Király Csaba: Tudomása szerint, a TVKB 6/2009. (I.22.) sz. határozatával kapcsolatban nem érkezett törvényességi észrevétel. Vizér Klára: Kéri még egyszer rögzíteni, hogy a TVKB 6/2009. (I.22.) sz. inkriminált határozatáról azért nem kell újra szavaznia a képviselőtestületnek, mert azt az előterjesztő befogadta. Király Csaba: A TVKB 6/2009. (I.22.) sz. határozatával kiegészül az előterjesztés szerinti határozati javaslat. Kéri a képviselő-testület szavazatát.
33
6/2009. (I.28.) ök. számú h a t á r o z a t A Képviselő-testület úgy dönt, hogy a Rákospalota, Pestújhely, Újpalota Városrendezési és Építési Szabályzatáról szóló 11/2008. (V.15.) ök. rendelet 3/7. A. és B. sz. mellékletét képező kerületi szabályozási terv (KSZT) Erdőkerülő u. 3436. szám alatti területre vonatkozó részleges módosításának településrendezési koncepciójával, annak alapelveivel egyetért és hozzájárul a kerületi szabályozási tervvé történő kidolgozásához azzal a kiegészítéssel, hogy a szabályozási tervlapon a LIDL Áruház L7/XV/Intézményi területen a maximális építménymagasságot a meglevőben korlátozni kell. Felelős: polgármester Határidő: 2009. február 5. (Jogszabályi hivatkozás: 1997. évi LXXVIII.tv. 6.§ (1) bek.)
(Szavazati arány: 29 igen szavazat, egyhangú) (Befogadva a TVKB 6/2009. (I.22.) sz. határozata)
5. Előterjesztés a multifunkcionális rendezvénycsarnok megvalósíthatósági tanulmánytervének elfogadására (Ikt.sz: 80-6/2009. sz. anyag) Előadó: Gyurcsánszky János alpolgármester
Király Csaba: Megadja a szót az előterjesztőnek. Gyurcsánszky János: Vitathatatlan, hogy egy több funkciós rendezvénycsarnokra nagy szüksége van a kerületnek, melyet sport és más célra is lehet használni. A korábbi intézkedéseket minden képviselő jól ismeri, a határozatok az előterjesztéshez csatolásra kerültek. Ha döntés születik arról, hogy hol kapjon helyet a csarnok, ezután minden más feltételt meg kell teremteni. Későbbi vita kérdése lehet, hogyan szerezzenek forrást a tervekre, illetve milyen összegből épüljön meg. A helyszín kijelöléséről több alternatívát megjelöltek, mindegyiknek van előnye és hátránya. A legmegfelelőbb helyszínnek a Budai II. László Stadion területét tartják. Ha szükséges, a stadion előtt lévő közpark 5 %-át telekalakítással be lehet építeni erre a területre. Azért gondolták, hogy ide épüljön a csarnok, mert jól kapcsolódik a Budai II. László Stadionhoz, lehetővé teszi a közös használatot, illetve a váltva használás lehetőségét is. Közel van a Czabán téri iskolához, az Ifjúsági Sportegyesülethez, a Labdarugó Iskolához, ahol több száz gyermek sportol folyamatosan. A Bocskai utcai iskolát, és az ISZTI-t is ide sorolná, mert hasonló közelségben vannak.
34
A kihasználtsága nagyon jó lenne, és a közlekedés szempontjából is nagyon jól megközelíthető. Nemzetközi versenyek lebonyolítására alkalmas pályákat is létrehoznának benne. Más szövetségektől, akár az Olimpiai Bizottságtól is így forrásokhoz juthatnak. A Karácsony Benő park nyújtotta lehetőségek meglehetősen korlátozottak lennének, a beépítés lehetősége nem megfelelő. Illeszkedése rosszabb, mint a Budai II. László Stadioné, ahol megfelelő parkoló létszám kialakítására is lehetőség van. Nagyon szép látványt nyújtana a város ezen pontján. Arra gondoltak, hogy 400-500 férőhelyes stadionra lenne a legnagyobb szükség, de ha a küzdőtereken is székeket helyeznének el, lényegesen nagyobb lenne a befogadó képessége. A költségeket egyenlőre csak becsülni lehet, ötszáztól az egymilliárd forintig, de egyenlőre nem szeretne becslésekbe bocsátkozni. A tervdokumentáció után, pályázati úton, illetve sportegyesületek, nemzetközi és hazai sportegyesületek közreműködésével előteremtenék a megfelelő forrást. Kéri, hogy a Budai II. László Stadiont érintő helyszínt fogadja el a képviselő-testület. Király Csaba: Megadja a szót a bizottsági elnököknek. Németh Angéla: A Művelődési, Oktatási és Sport Bizottság egyetértett azzal, hogy szükség van egy multifunkcionális sportcsarnokra a kerületben. Ehhez képest 5 igen és 2 tartózkodás mellett megtárgyalásra javasolta a bizottság az előterjesztést a képviselő-testület részére. Ambrus János: A Kerületfejlesztési, Városüzemeltetési és Közbeszerzési Bizottság konkrét helyszín mellett foglalt állást, minősített többséggel fogadta el a II/B jelű variációt, mely lényegében megegyezik azzal, amit az előterjesztő ismertetett. Az előterjesztés kapcsán kiegészítő határozati javaslatot is hozott a bizottság, mert az egyik megjelölt helyszín, az Ifjúsági és Sportközpont nyári napközis táborának a területe volt. Ezt a variációt nem javasolták elfogadásra, de a lehetőségeket figyelembe véve kérte a polgármestert, hogy az őszi ülésszakra készítessen a napközis tábor fejlesztésének lehetőségeivel foglalkozó koncepciót. Móricz Eszter: A Pénzügyi és Gazdasági Bizottság hosszas és tartalmas vita után a Budai II. László Stadion területét javasolja elfogadásra 6 igen szavazat és 1 ellenszavazat mellett. Király Csaba: Kéri a napirenddel kapcsolatos kérdéseket.
35
Máté Gyula: A Budai II. László Stadion területére történő elhelyezést javasolja, bár a multifunkcionális elnevezésből kiindulva azt tartaná ideálisnak, hogy a városközpont közelébe irányuljon az elhelyezési lehetőség. Legideálisabb helyszínnek a Testvériség Sportpályát találná, bár tudja, ennek sok akadálya van. A látogatottság mértéke nem lényegtelen, és a városközpontban nyilván a legnagyobb látogatottságot lehet elérni. Báder György: Szeretné megmagyarázni, hogy miért tett arra javaslatot, hogy ne tárgyalják meg ma ezt az előterjesztést. A Budai II. László Stadion, mint helyszín számára korábban is megfelelőnek tűnt, de még mindig nem látja, hogy mekkora stadiont, milyen befogadó képességgel, milyen minősítéssel kívánnak építeni. Nem lát arra semmiféle információt, mekkora lesz ez a multifunkcionális építmény. László Tamás: Kérdése, hogy bevonták-e a Főépítészi Irodát az előkészítésbe? Dr. Novák Ágnes: A címben rendezvénycsarnok megvalósíthatósági tervéről van szó, de az előterjesztés szövege már multifunkcionális sportcsarnokra vonatkozik. Ez két különböző dolog. Az ábrás rész helykijelölésre vonatkozik. Egy megvalósíthatósági tanulmányterv tartalmaz négyzetmétereket, forint összegeket, parkoló igényt, telekigényt. Ha rendezvénycsarnokról van szó, akkor a típusról is dönteni kellene, hogy milyen típusú rendezvényekre használnák. Minek keresik most éppen a helyét? Király Csaba: Lezárja a kérdéseket, megadja a szót válaszadásra az előterjesztőnek. Gyurcsánszky János: A multifunkcionális szó azt jelenti, hogy több mindenre hasznosítható, a kultúrától a művészetekig, társadalmi rendezvényektől a sportig, és ha alkalmas lesz az akusztikája miatt akár koncertekre is használható lesz. Korábban a Budai II. László Stadion területére már készült egy terv, akik korábban is képviselők voltak, emlékeznek erre. Akkor az merült fel lehetőségként, hogy az Epres sor felé a pálya rovására kerülne kiépítésre, vagy a Szőcs Áron utca felé. Az akkori ad-hoc bizottság javaslata az volt, hogy ha a közparkra kerül, akkor a Szőcs Áron utca felé essen, mert illeszkedés szempontjából, illetve látvány, megközelítés szempontjából ez lenne az ideális.
36
Az alapterületet 1670 négyzetméterre becslik, az emeletet 490 négyzetméterre, összesen 2160 négyzetméter lenne, amely biztosítaná a szükséges létesítményeket, pályákat összenyitható módon, lelátót, raktárakat és öltőzőket, vagyis mindent, amire szükség lesz. Később az építészek eldöntik, lesz-e arra mód, hogy az épületből át lehessen menni a Budai II. László Stadion területére. Több sportszakemberrel beszélt, akik egyetértettek a helyszínnel, és az a véleményük, hogy olyan objektum jöhetne létre, amely maximális, komplex kihasználást tenne lehetővé. A korábbi elképzeléseknek megfelelően van már egy látványterv, az osztályon meg lehet tekinteni, de nem tudnak arra biztos információt, hogy a konkrét helyszínre ugyanezt fogja-e tervezni a tervező. A hatástanulmány 5-600 millió forintra becsülte a költségeket, de véleménye szerint is ez az összeg magasabb lesz. Maximum 500 néző befogadására lesz alkalmas a nézőtér, és a küzdőtérre is lehet majd elhelyezni székeket, így további több száz főt el lehet helyezni rendezvények esetén. Király Csaba: Kéri a napirenddel kapcsolatos hozzászólásokat. Dr. Balázs Zoltán: Úgy érzi, hogy az „állatorvosi ló” esetéről van szó. Van egy elképzelés, amely valamilyen rendezvénycsarnok felépítéséről szó. Korábban a helyszín már részben el lett döntve, hogy a Karácsony Benő park a legalkalmasabb. Nem hagyja abba az önkormányzat a további keresést, valaminek épülnie kell, egy nagy látványos épületnek, valahova. A bizottság ülésén elhangzott, hogy ne beszéljenek újpalotai helyszínről, vagy a Testvériség pályáról, mint lehetséges helyszínről, mert már van javaslat, azok közül kell választani. Először arról kellene dönteni, hogy mit akar az önkormányzat létrehozni, és csak ezután kellene a helyszínt meghatározni. Ha multifunkcionális rendezvénycsarnokról beszélnek, akkor az azt jelenti, hogy a sporton kívül kulturális funkciókra is használni szeretnék a létesítményt, legyen ez egy színházi előadás, vagy egy koncert. Ebből a szempontból már nem mindegy, hogy a sportkomplexum részre, vagy a városközpontba akarják-e rakni az építményt. Nagyon rossz logika, hogy előbb eldöntik hova, és csak utána döntenek arról, hogy mit tesznek ide. Ha sportközpont lesz, akkor gondolkozzanak el azon, hogy a kerület sportkoncepciójába hogyan illene bele. Erről nincs szó az előterjesztésben. Meg kell vizsgálni, hogy mely iskoláknak, milyen területeknek van erre szüksége, és készítsenek ennek figyelembe vételével egy programot. Nem a kerület fejlődése ellen van, csak arra akart rávilágítani, hogy rossz oldalról közelítik meg ezt az ügyet.
37
Gyurkovics Miklós: Az „állatorvosi ló” hasonlattal tökéletesen egyetért. Annakidején, amikor javasolták a napirend levételét, a polgármester úr azt mondta, hogy mindenképpen meg kell tárgyalni, mert megvalósíthatósági tervet kell készíttetni, és további lépéseket kell tenni. Ez nem az. Akkor járt volna el helyesen az előterjesztő, ha azt írja címként, hogy a csarnok maga nem ismeretes, de a helyét meg kell határozni. Ha ez a cél, akkor érti, de nem erről van szó. Nem tudják, pontosan mi az elképzelés, hol fognak parkolni az autók, mellyel a közönség jön, alapvető dolgokról sem tudnak dönteni. Nem lehet így jó szívvel kijelölni a helyszínt. A MOS Bizottság ülésén az előterjesztő is bizonytalan volt, többen nem értettek egyet a leírtakkal. Mihály Zoltán: Nem gazdag a kerület. Tehát, ha építenek valamit, akkor annak multifunkcionálisnak kell lennie. Erről már két éve beszélnek. A helyszínek kiválasztásával kapcsolatban az előterjesztő elfelejtett ismertetni néhány nagyon fontos érvet, mint például azt, hogy közel van a Dózsa György Gimnázium, illetve a vasútállomáshoz is közel van. Egy olyan jól megközelíthető helyszínről van szó, amelynél jobbat nem tud elképzelni. Örül annak is, hogy végre nem mindenféle zavaros és nem kellően alátámasztott érveket hoztak fel bizonyos lobbi érdekek különböző helyszínekre, hanem tényleg sikerült a legjobb helyszínt kiválasztani. A bizottsági ülésen elhangzott, hogy akár a stadion karéját elbontva lehet a sportcsarnokot elhelyezni. Ezzel is egyetért, bár most csak a helyszín kiválasztásáról van szó. A méretet illetően azt kell szem előtt tartani, hogy a nemzetközi versenyek szabványainak megfeleljen, de azon belül a legkisebbet, mert a kihasználtságra is ügyelni kell. Nem szabad gigantomániás terveket sem szövögetni, erre nincs igény. Nem szabad elfelejteni, hogy a helyszín az agglomerációnak is jól megközelíthető, bérbe is adható azoknak a településeknek, ahol hasonló létesítmény nincs. Ha ma döntés születik, akkor a Karácsony Benő parkban lévő drótháló oszlopok kerüljenek lebontásra. László Tamás: Nem véletlen, hogy alpolgármester úr nem válaszolt azon kérdésére, hogy bevonták-e a Főépítészi Irodát az előkészítő munkába. Tudomása szerint, ez nem történt meg. Egy ilyen horderejű ügyben a Főépítészi Irodának közre kell működnie. Amennyiben ez nem történik meg, rossz sejtéseket eredményez számára. Egy egész kerületet szolgáló épületnek, az elhelyezésével kapcsolatban először a kerületfejlesztési koncepciónak kell dönteni. A kerületfejlesztési koncepcióban kell elsősorban meghatározni, hogy egy vagy kettő legyen, melyik városrészben legyen, lakossági- közlekedési súlypontban legyen, és több más szempontot is itt kell meghatározni. A másik fontos kérdés, hogy a multifunkcionalitás mit takar.
38
Nem véletlenül javasolták, hogy készüljön a program meghatározására egy ötletpályázat. Ez elutasításra került. Az ötletpályázat alapján el lehetett volna dönteni, valójában mit szeretnének létrehozni, ellenben most csak körvonalak láthatóak össze-vissza. Meg kell vizsgálni, melyik iskola rendelkezik, vagy nem rendelkezik tornateremmel, hogyan elégíthetőek ki a kéréseik. Ez a rajzsorozat néhány képes levelezőlappal téveszthető össze, alapvető dolgokat nem tisztáz. A sportpálya történetét érdemes lenne megvizsgálni. Folytatódik tovább az egészen alacsony repülésű szocialista városfejlesztés, melynek relikviája a benzinkút és a Penny Market, Nem ez kell ide, hanem városközpontot kellene létrehozni. A Testvériségpálya lenne a legmegfelelőbb helyszín, ott él az a réteg, és olyan sok ember, akinek igazán szüksége lenne egy ilyen létesítményre. Az újpalotai lakótelep széle a kerület lakossági súlypontja. Ez lenne a legmegfelelőbb helyszín. Dr. Novák Ágnes: A sportcsarnok helykeresése régóta folyik. Lebontottak miatta már a Deák utcában egy házat, volt már telekalakítás, amikor kiderült, hogy erre a telekre nem férne a parkoló. Volt egy másik telekalakítás, szabályozási tervmódosítás, ebben a témában már több hajó elment”, és vitte magával az önkormányzat pénzét. Nem érti, hogy miért tart még ez az ügy az elején. Egyfolytában sportcsarnokokat rajzolnak felülnézetből, és nem határozzák meg a hozzá tartozó telekterületet. Ez teljes tévedés. Ha multifunkcionális rendezvénycsarnok lesz, akkor ehhez kb. 2500 négyzetméter parkoló felület kell. Ez két szint mélygarázsban kijön, de egészen biztos, hogy telek is kell. Egy kicsit nagyobb helyet kellene keresni. Mindenféle nemzetközi szabványnak való megfeleltetés remekül hangzik, de mégis milyen sportra legyen alkalmas? Más szabvány vonatkozik pl. a kosárlabdára, és más a kézilabda sportra, ha a belmagasságot vizsgálják. El kell dönteni, milyen irányba kívánnak haladni, és milyen rendezvényekre szeretnék még használni. Felhívta telefonon az egyik kerületi lakos, egy idős művész, aki kérte, hogy tolmácsolja a város vezetése felé, ha lesz ilyen rendezvénycsarnok, kiállítások rendezésére is legyen lehetőség. Véleménye szerint, a helykeresést kellene folytatni. Báder György: Nagy szükség van a sportra és a rendezvényre a kerületben. Mindenképpen elsősorban a szakmai szempontokat és a használhatóságot kell figyelembe venni. A városrendezéssel ezeknek a szempontoknak összhangban kell lennie. Mostanában látogatja a röplabda csapat meccseit, és szégyelli magát, hogy egy ilyen csapat meglehetősen nehéz körülmények között játszik. Igazán megérdemelnék, hogy legyen egy olyan csarnok, ahol büszkén játszhatnak a kerületi csapatok. Nem látja a pénzügyi hátteret.
39
Gyakorlatilag ott tart a helyzet, hogy később, semmilyen elvárásnak nem fog megfelelni az, amiről most döntést kell hozniuk. Olyasmiről kell ma dönteniük, amiben ma még nem lehet látni a megvalósíthatóságra vonatkozó lehetőséget. Dr. Balogh András: Az előterjesztésből és a hozzászólások alapján nem ért egyet azzal, hogy a határozati javaslatot fogadják el. Nagyon szeretné, ha épülne egy sportolásra alkalmas létesítmény a kerületben, vagy akár több is, de nagyon jó lenne egy uszoda is. Látja, hogy a kerület anyagi forrásai nem lesznek elég arra, hogy ezek az elképzelések megvalósuljanak. A mélygarázs rendkívül drága. Nincs olyan létesítmény, amely mindenre jó, bármennyire is szeretnének ilyet létrehozni. Ha mégis ilyen drága intézmény épülne, luxus, hogy általános iskolai vagy gimnáziumi tornaórákat ott tartsanak, pedig az iskolásoknak is szüksége lenne sportolási lehetőségre. Később persze lehetne a kerület más részébe egy multifunkcionális csarnokot tervezni, de nem most, és ehhez már ismerni kellene az igényeket is. Nem tudja, hogy egy ilyen multifunkcionális sportcsarnokot kikkel és milyen rendezvényekkel lesznek képesek megtölteni. Rengeteg olyan kérdés van, amely egyáltalán nem tisztázott. Goró Oszkár: Arra az ellentmondásra szeretné felhívni a képviselő-testület figyelmét, amely az előterjesztésben található a szöveges indoklás és a táblázat között. A szöveges indoklásban egészen más helyszín a legalkalmasabb, mint a táblázatban. Ez alapján a Karácsony Benő parkban, a mostani játszótér helyén lenne a legjobb helyen. Az lehet a gond, hogy a kerületi vezetés szempontjai nem megfelelőek, nem veszik figyelembe a környezet védelmet, a zöld park védelmét, a zsúfoltság elkerülését, a beépítettség csökkentését, a városkép védelmét. Nem vesznek figyelembe olyan területeket, melyek megfelelőek lennének, például a Testvériség pálya területét. Ez lett volna a legmegfelelőbb helyszín. Ne adjanak több millió forintot egy cégnek azért, hogy olyan tanulmányt végezzen, amit később kidobnak. Az értékelési szempontokkal valami baj van, a szemléleten változtatni kell. Más értékek is vannak a kerületben, mint a zsúfoltság elkerülése, a zöldfelületek védelme, a városkép védelme. Kéri, vegyék ezeket legközelebb figyelembe. Király Csaba: A vitát lezárja, illetve szót ad még Vizér Klára képviselőnek. Vizér Klára: Nem szeretnék, ha megbélyegeznék őket, hogy fejlődésellenesek. Megfontolásra javasolja az elhangzottakat.
40
A Testvériség pályával kapcsolatban majd valószínűleg elmondja Alpolgármester úr, hogy ott tulajdoni problémák vannak, magánkézben van a terület, és a megszerzése roppant költséges lenne. Az elővásárlási joggal lehetne élni. Fontos, hogy szedegessék szét a feladatokat. A két említett iskolának szüksége van sportterületre. Vizsgálják meg, hol lehetne megvalósítani, és mennyiből. Teljesen más eset, ha olyan multifunkcionális sportcsarnokot akarnak építeni, ahol kiállításokat, vásárokat, rendezvényeket is lehet tartani. Azért van véleménye szerint napirenden ez a téma most már éveken át, mert a városvezetés tanácstalan. Nem tudnak útmutatást adni a tervezőcégnek arról, hogy mit szeretnének. Ilyenkor kell ötletpályázatot kiírni. A Nemzeti Színház is így készült el. Egy ilyen pályázattal a résztvevők az igényeket is fel tudnák mérni. Ügyrendi javaslata, ne hozzanak döntést most a napirendről, napolják el a kerületfejlesztési koncepció elkészültéig, elfogadásáig amiben erre is ki lehetne térni. Szavazást kér javaslatáról. Király Csaba: Már lezárta a vitát, akkor jelentkezett Vizér Klára hozzászólásra, ezért a további hozzászólásra jelentkezők már csak ügyrendben kaphatnak szót. Előtte szavazás következik Vizér Klára ügyrendi javaslatáról. Előterjesztő nem támogatja. 7/2009. (I.28.) ök. számú h a t á r o z a t A Képviselő-testület nem fogadta el azt a javaslatot, hogy „a Multifunkcionális rendezvénycsarnok megvalósíthatósági tanulmánytervének elfogadásáról szóló előterjesztés tárgyalását napolja el addig, amíg nincs elfogadott kerületfejlesztési koncepció. (Szavazati arány: 12 igen szavazat, 13 ellenszavazat, 4 tartózkodás)
Király Csaba: Az előterjesztő zárszava következik. Gyurcsánszky János: Ismét szóba került a kerületfejlesztési koncepció. A kerületfejlesztési koncepciót másfél éve fogadta el a testület, ebben elementáris erővel benne volt a sportcsarnok megépítésének igénye. A lakosság által felvetett javaslatokról beszél. Most készül a hosszú távú kerületfejlesztési koncepció, most is jelentős nagyságrendben merül fel a lakosság javaslata alapján a sportcsarnok megépítése. Lehet ötletbörzét kiírni, ami arra lesz jó, hogy a beérkezett ötletek közül szelektáljanak. Lehetséges, hogy nem történik semmi, és ugyanott vannak. A Testvériség pálya kb. 1 milliárd Ft értékű.
41
Nem az önkormányzaté a terület, szét kellene darabolni, és különböző létesítményeket építtetni. Ismeretes, hogy Újpalota északi részén, a Sárfű utca környékét szétzilálták a bevásárló központok felé vezető forgalommal. A Bánkút utca zsúfolt, semerre sem lehet kanyarodni. El kell végezni a csomópont közlekedési rendezését. A Szentmihályi út rendszeresen bedugul. El lehet oda vezetni 3-400 gépkocsit? A Beller Imre utcában elkészülhet kb. 70 férőhelyes parkoló, a pályán belül kb. 80 gépkocsit lehet elhelyezni. Az Epres soron kb. 40 gépkocsit, a Sódergödör lakótelep mellett még kb. 30-40 gépkocsit lehet elhelyezni. Polgármester úrnak igaza van, azt a döntést hozták, amikor elálltak a PPP+T2-es jelű csarnok megépítésétől, hogy a testület elé hozzák az új helyszín kijelölését. Ebben egy kicsit mulasztásban vannak, de meg fog történni. El kell készíteni a Deák Ferenc utca harmadik, kanyarodó sávját is. Marad, vagy nem marad a rendezvényközpont, lesz-e alatta mélygarázs, ez még döntés kérdése. Ez akkor fontos, ha a vasutat kívánják használni közlekedésre a városba. Azzal kezdték, hogy a tornacsarnok a Dózsa György Gimnázium és a Czabán Iskola gyerekeinek készül iskolai sportolásra. Ez a sportcsarnok – akár a felét használják, akár az egészet – mindkét iskolának lehetőséget nyújt, illetve a többi környező iskolának is tág teret nyit a sportolásra. A multifunkcionális jelző nem jelenti, hogy bármilyen rendezvényt meg lehet ott tartani, hanem azt jelenti, hogy nem kizárólagosan sport célra használható a létesítmény. Ezek lehetnek társadalmi célú, kulturális, művelődést szolgáló rendezvények. Az ötleteket szívesen vették, a tervezők részére továbbították, befogadnak minden használható javaslatot. A forrásokat is elmondta már. Jó lenne megépíteni ezt a csarnokot, jó helyen van, kéri a határozati javaslat támogatását. Király Csaba: Ügyrendben szót ad Máté Gyula képviselőnek, majd Gyurcsánszky János alpolgármesternek. Máté Gyula: Az előző szavazás alkalmával igennel szavazott, a szavazógépet nem kezelte megfelelően. Gyurcsánszky határozatként lehet elfogadni.
János:
A
KVKB
határozatát
kiegészítő
Király Csaba: Jegyző úr jelezte, hogy a KVKB 10/2009. sz. határozatáról nem kell most szavazni, mert technikailag nem megfelelő. Először az eredeti I. sz. határozati javaslatot teszi fel szavazásra. Az előterjesztő támogatja. Elfogadása esetén a II. sz. javaslatról nem kell szavazni.
42
8/2009. (I.28.) ök. számú h a t á r o z a t A Képviselő-testület úgy dönt, hogy a multifunkcionális rendezvénycsarnok megvalósíthatósági tanulmány tervét elfogadja. A multifunkcionális rendezvénycsarnok helyszíneként a Budai II. László Stadion területén belüli helyet jelöli ki. Felkéri a polgármestert, hogy a megvalósításhoz szükséges tervdokumentációk elkészíttetésére intézkedjen. Felelős: polgármester Határidő: A tervek megrendelésére 2009. március 2. (Jogszabályi hivatkozás: 254/2008. (IV.30.) sz. ök. határozat)
(Szavazati arány: 20 igen szavazat, 0 ellenszavazat, 9 tartózkodás)
6. Előterjesztés az Észak-Magyarországi Térségi Integrált Szakképzési Központhoz való csatlakozásról szóló 798/2008. (XII.17.) ök. sz. határozat módosítására (Ikt.sz: 80-8/2009. sz. anyag) Előadó: dr. Pálinszki Antal alpolgármester
Király Csaba: Az alpolgármester szóbeli kiegészítését kéri.
előterjesztő
dr.
Pálinszki
Antal
Dr. Pálinszki Antal: Újból a testület elé kellett terjeszteni az előterjesztést, mert az előző határozat rossz volt. Az előző határozatban a Károly Róbert Szakközépiskola TISZK-hez történő csatlakozásáról döntöttek. Az Északmagyarországi TISZK felépítésében ez nem helyes, ugyanis a TISZK működtetésének lenni kell egy tulajdonosának, és ezt egy nonprofit kiemelkedően közhasznú részvénytársaság végzi. Az 1. sz. határozatot még kiegészíti, mert pontatlan. A határozat további része marad a leírt szerint. A TISZK-hez érdemes csatlakozni az előnyei miatt. A szakképzéssel kapcsolatos törvények úgy változtak meg, hogy szakképzési pénzhez, pályázathoz, fejlesztési megállapodásokhoz csak olyan szakképző iskola juthat hozzá, amelyik tagja egy TISZK-nek, illetve ettől különbözik a speciális szakképző, mint a Száraznád NOK, melynek a léte önmagában teljesíti ezeket a feltételeket. A gyerekek látják a kárát, ha nem jutnak ezekhez a pénzekhez, ugyanakkor perspektivikusan az a normatíva, mellyel működtetik a szakképző iskolát, szintén csökkenni fog, ha nem csatlakoznak TISZK-hez. Milyen TISZK-hez érdemes csatlakozni? Szerettek volna egyet saját tulajdonban működtetni, sikertelenül pályáztak.
43
Az Észak-magyarországi TISZK a Károly Róbert Egyetemmel jól prosperál. A szerződések megtekinthetők. Kéri az előterjesztés támogatását. Király Csaba: Az előterjesztést megtárgyaló bizottsági elnököknek ad szót. Németh Angéla: A Művelődési, Oktatási és Sport Bizottság támogatta az előterjesztés megtárgyalását és elfogadását. Móricz Eszter: A Pénzügyi és Gazdasági Bizottsági 6 igen, 1 ellenszavazattal megtárgyalásra és elfogadásra javasolja az előterjesztést. Király Csaba: A kérdések következnek. Dr. Balázs Zoltán: A 100 eFt-os részvénycsomag pontosan milyen arányt képvisel a teljes vagyonból? Milyen jogok felett rendelkezik a részvénytársaság? Az állami normatívát közösen kapja meg, osztja fel azután? Király Csaba: Az előterjesztőnek ad szót válaszadásra. Dr. Pálinszki Antal: 5 MFt alaptőkével alakult a nonprofit zártkörű részvénytársaság. Ebből következik, hogy a 100 eFt kb. 2 %-os tulajdonrészt jelent. Amikor a részvénytársaság közgyűlése dönt, az önkormányzatnak kb. 2 %-ot kitevő szavazata van. A részvénytársaság kevés ügyben dönt, azért kell csak, hogy legyen egy tulajdonos, aki a TISZK-et működteti. Semmi köze nincs az állami normatívához, az önkormányzat fenntartásában működik az iskola, a normatívát az önkormányzat kapja, és a költségvetésben diszponálja az iskola felé. A pénzhez úgy van köze, hogy ha egy pályázatot megnyer az önkormányzat, annak 10 %-át át kell adni részvénytársaság rendelkezésére. Ez minden TISZK-ben így van, legfeljebb nem 10 %, hanem több. Pályázati pénzek és a fejlesztési megállapodások esetében áll ez fenn, ezt kell mérlegre tenni, mert ha nem TISZK tagok, nem jutnak hozzá ezekhez a pénzekhez. Az önkormányzat olyan pénzhez is hozzájuthat, amire a TISZK pályáz, abból is van részesedés. Szakmailag annyiban van beleszólásuk, hogy milyen szakképzést folytathatnak, hány osztályt indíthatnak. Felvetődhet az a kérdés, miért előnyös a TISZK a Károly Róbert felsőoktatási intézménynek?
44
Előnyös nekik, mert egy szakmai tanulói bázist biztosít Budapestről ebbe az intézménybe továbbtanulásra, valamint felsőfokú szakképzést akar folytatni, és ezt a konkrét kivitelt a kerületi Károly Róbert Szakközépiskola teszi majd meg. Király Csaba: A hozzászólások következnek. Dr. Balázs Zoltán: Jobb lett volna, ha ezeket az információkat már a bizottsági ülésen is megkapják, illetve el lehetett volna olvasni a szerződést. Az elhangzottak sok mindent megmagyaráznak, érthető, hogy szokványosnak és méltányosnak nevezhető 90/10 %-os megosztás, de még mindig nem világos, hogy a TISZK által benyújtott pályázatokból elnyert pénz felosztása hogyan történik. Homályos pont még számára, hogy a főiskola és a kerületi középiskola között a kapcsolat milyen természetű lesz, jó is lehet. Nem szeretné, ha ez olyan túlzottan szoros kapcsolat lenne, amely a diákok döntési szabadságát korlátozza. A lényeg a gyakorlatban fog kiderülni. Az előterjesztés módját kifogásolja, jó lenne, ha a Pénzügyi Bizottság tagjai, akik között jogászok is vannak, mélyebben megismerhetnék az anyagot. Vizér Klára: Eltér a témától, jegyző úr és képviselő társai felé fordul, az ajtó állandóan nyitva van, előtte van a dohányzásra kijelölt hely, betódul a füst. Kéri, hogy, aki nem akar kimaradni a szavazásból, felöltözve a balkonon dohányozzon, mert ő már rosszul van a füsttől. Jegyző úrtól kéri, hogy máshol jelölje ki legalább a rendezvények idejére a dohányzó helyet. Király Csaba: A vitát lezárja, az előterjesztő zárszava következik. Dr. Pálinszki Antal: Előfordulhat, hogy a kapcsolat nem lesz olyan jó, mint remélik. Utánanéztek a kockázatnak. Mivel az Észak-magyarországi régióhoz kívánnak csatlakozni, és így mint Közép-magyarországi régióban élőknek olyan pályázatokhoz való hozzájutásra is lehetőségük lesz, amire egyébként nem lenne lehetőség. A Közép-magyarországi régió perspektivikusan kevesebb pénzt fog kapni, mint az Észak-magyarországi régió. Azt is megnézette, mit tehetnek, ha nem tetszik a tagság. A szabály szerint 1 évvel előbb kell jelezni a kilépést. Belépnek, ha egy év alatt kiderül, hogy nem olyan jó, mint gondolták, ki lehet lépni. A tanulók lehetőségeit nem korlátozza a belépés, inkább lehetőséget nyújt a továbblépésre.
45
Múlt héten látogatást tettek a polgármester úrral, jegyző úrral, és Molnár István igazgató úrral a TISZK mozgatójánál, a Károly Róbert felsőoktatási intézménynél, szakmai tárgyalást folytattak a rektor úrral és a rektor helyettes úrral, valamint a zrt. vezérigazgatójával. Rendkívül prosperáló, működő TISZK-ről van szó, Tokaj városában egy elnyert pályázati pénzből egy modern tanszállodát építenek, ahol ebben a szakmában érdekelt tanulók gyakorlati foglalkoztatása lehetséges. Ez már a kerületben tanulókat is érinti. Úgy gondolja, jó ügy mellé állnak, ha tévednek, akkor változtatni fognak rajta. Király Csaba: Az előterjesztő jelezte, hogy az 1. bekezdés befejezése úgy szól, hogy „térségi integrált szakképzési központ Északmagyarországi nonprofit kiemelten közhasznú zrt-hez”. Ezzel a módosítással teszi fel szavazásra az előterjesztés határozati javaslatát. 9/2009. (I.28.) ök. számú h a t á r o z a t A Képviselő-testület úgy dönt, hogy a 798/2008. (XII.17.) kt. sz. határozatát az alábbi tartalommal módosítja: A Budapest, XV. kerületi Rákospalota- Pestújhely- Újpalota Önkormányzata csatlakozik az ÉMOR-TISZK Észak-magyarországi Szakképzés – szervezési Nonprofit Kiemelkedően Közhasznú Zártkörűen Működő Részvénytársasághoz (Székhelye: 3200 Gyöngyös, Mátrai út 36.). Felhatalmazza a polgármestert, hogy az ÉMOR-TISZK működtetésére létrehozott nonprofit zártkörű részvénytársasági tagsághoz szükséges 100 000 Ft névértékű részvényt az önkormányzat nevében lejegyezze és nyilatkozzon az önkormányzat vagyoni hozzájárulására. A részvényjegyzéshez szükséges forrást az átmeneti gazdálkodásról szóló rendelet alapján biztosítja. Felelős: polgármester Határidő: 2009. február 2. (Jogszabályi hivatkozás: 1993. évi LXXIX. tv. 89/B § (3)-(4) bek., 1993. évi LXXVI tv. 2. § (5)-(6) bek.)
(Szavazati arány: 26 igen szavazat, 0 ellenszavazat, 1 tartózkodás)
46
7. Előterjesztés a Nyírpalota út 2-4. sz. alatti nem lakás céljára szolgáló helyiség (PLUS Diszkont Kft.) bérleti szerződésének meghosszabbításáról (Ikt.sz: 80-10/2009. sz. anyag) Előadó: Király Csaba alpolgármester
Hajdu László: Az előterjesztő Király Csaba alpolgármester szóbeli kiegészítését kéri. Király Csaba: Normális ütemben ez az előterjesztés nem is került volna a testület elé, mert egy működő bérlő bérleti jogviszonyának meghosszabbítása rendelet alapján a Tulajdonosi, Vállalkozási és Közbeszerzési Bizottság hatásköre. Két dolog miatt volt szükség beterjeszteni a testület elé, egyik, hogy a bérlő hosszabb időre kérte a bérleti szerződés meghosszabbítását, illetve az indokokat is látni kellett. A TVKB és a JÜKEIB tárgyalta az előterjesztést, a szerződés megkötése ellen nem emeltek kifogást, de az előterjesztő javaslatával szemben 5 évre javasolják a meghosszabbítást. Az eredeti határozati javaslat elfogadását kéri, mely szerint a befektetése biztonsága miatt a befektető kéri a testülettől a 15 éves bérleti szerződés megkötését. Hajdu László: Az előterjesztést megtárgyaló bizottsági elnököknek ad szót. Tóth Imre: A Tulajdonosi, Vállalkozási és Közbeszerzési Bizottság 5 éves időtartamra javasolja megkötni a szerződést 3 igen, 2 nem szavazattal, az előterjesztés megtárgyalását 3 igen, 2 nem szavazattal javasolja a képviselő-testület részére. Vizér Klára: Mihály Zoltán képviselő társának válaszolja, a JÜKEI Bizottság ülése mindig határozatképes, azokat kell megkérdezni a hiányzás okáról, akik nem vesznek részt. Sokszor vesznek részt teljes létszámban az ülésen, legutóbb öten szavaztak. A Jogi, Ügyrendi, Közrendvédelmi és Európai Integrációs Bizottság 3 igen, 1 nem szavazattal, 1 tartózkodással 5 éves időtartamra javasolja bérbe adni a bérleményt. Hajdu László: A kérdések következnek.
47
Báder György: Kinek a tulajdona az épület, ha az önkormányzaté, hol tartalmazza a szerződés az inflációs rátát? Furcsa arány, hogy egyik épületrészt, 60 m2-t közel 2.000 Ft-ért adnak bérbe 5 évre, egy sokkal nagyobb területet pedig olcsóbban, 15 évre adnak bérbe, anélkül, hogy évenkénti korrekciót határoznának meg. Hajdu László: Az előterjesztő válaszát kéri. Király Csaba: A 211. oldalon a 6. pont tartalmazza, hogy a bérlő tudomásul veszi, mindenkor az önkormányzat rendeletének megfelelő bérleti díjat fogja fizetni. A TVKB, illetve a képviselő-testület minden évben dönt a minimális bérleti díj nagyságról. Ez azt jelenti, hogy a bérlő eleve tudomásul veszi, hogy a testület milyen díjat fog meghatározni. Ez biztosítja azt, hogy a bérlő folyamatosan inflációkövető, vagy más piaci viszonyok miatt megváltozott bérleti díjat fizessen. Hajdu László: A hozzászólások következnek. Vizér Klára: Véleménye szerint a 15 évre szóló bérlet továbbra sem felel meg a rendelet szabályainak, erre várja jegyző úr válaszát. A helyszín monopolhelyzetet biztosít a bérlőnek, nincs a közelben élelmiszer áruház. Nem történik a Sparnak semmiféle érdeksérelme, ha csak 5 évre adják részére bérbe a helyiséget, költhet rá, hiszen elő bérleti joga van. 5 év letelte előtt, újra kérheti a meghosszabbítást, és 5 év múlva újra. Nem érti, miért félnek attól, hogy bezárja a Spar az üzletet. Nyugodtan megszavazhatják az 5 éves bérletet. Az önkormányzatnak viszont változhat az élete 5 év alatt, hagyjanak az önkormányzatnak annyi lehetőséget, hogy elvárják a szép üzletet, legyenek szolgáltatás központúak. Kéri a TVKB és a JÜKEIB határozatok elfogadását. Mihály Zoltán: Vizér Klára tájékoztatását köszöni, nem csak a szavazati arányt kell ismertetni, hanem a kisebbségi véleményt is. Most sem teljes létszám szavazott, az elmúlt 2 évben 90 %-ban történt ez így. Számára is hosszú a 15 évre szóló meghosszabbítás, az 5 évet elfogadhatónak tartja, támogatja. Máté Gyula: Mihály Zoltán másodízben jelezte, hogy a JÜKEIB ülésén való részvétel arányával nincs megelégedve. Különböző pártok delegálják a bizottsági tagokat, az elnöknek nincs hatása arra, hogy ki nincs jelen.
48
Szeretné, ha egyértelműen kimondásra kerülne, hogy az előterjesztésben szereplő 15 év sérti az önkormányzati rendelet passzusát, mely kimondja, hogy a határozott időre kötött bérleti szerződés legfeljebb 10 éves egyszeri időtartamra hosszabbítható. A 15 év ez alapján törvénysértő, és a képviselő-testület nem szavazhatja meg. Innentől kezdve precedens értékű lenne, ha bizonyos érdekek miatt felrúgják a saját rendeletüket. Rendeletmódosítással lehetne csak 15 évre bérbe adni, de a bérlő nem is kért ennyit, csak 10 évet, 5 évre opciót kért. Beruházásokat akar, ami már meg is történt. A tulajdonos önkormányzati és lakossági érdekre hivatkozva többször kapott kitüntetést, többször kapott tulajdonjogot, felépített egy palotát a sarokra, bérleti díjat szed egy banktól és másik kereskedelmi egységtől, a lakosságot pedig hátul az udvarban szolgálja ki. Az önkormányzati érdekről beszélve ezeket is figyelembe kell venni. Másik dolog, 1.500 Ft-os bérleti díjat határoztak meg, holott már régóta ott van a bérlő. Megfelelő lenne az 5 év is, ha beruházni akar, ha valóban kulturáltabban akarja kiszolgálni a vevőket, a jövőben is meg fogja kapni a bérleményt. Igennel vagy nemmel kéri a jegyző úr válaszát, hogy törvényes-e a 15 éves bérlet. Csaba Elemér: A TVKB ülésén konstruktív határozat született, nem érti a mostani indulatokat. Az 5 éves bérbe adást támogatja. A lakásokat is 5 évre adják bérbe, kétszer lehet meghosszabbítani. Ne szakítsák meg a kialakult rendet. Mihályi Zoltán: A környéken 3 élelmiszerüzlet van, a Spar, a Plus, és a Profi. A Spar átvette a Plust, és egyáltalán nem biztos, hogy sokáig fenn fogja tartani. Ezért az 5 évre szóló meghosszabbítást támogatja, egyébként nemrég újították fel az üzletet. Molnár István: Valóban 3 élelmiszerüzlet van a környéken. Mint kereskedelemmel foglalkozó ember, tudja, hogy a vállalkozó, ha befektet, szeretné is visszakapni a befektetését. A vállalkozó befektetésével jól jár a lakosság is. A vállalkozó azért kér hosszabb időt, hogy megtérüljön a haszna. Legyenek vállalkozó barátok, ha törvénybe ütközik, nem támogatja a 15 évet, de a 10 évet igen. Hajdu László: Ügyrendben szót ad Vizér Klárának. Vizér Klára: Ismeri a környéket, ha ilyen sok élelmiszerüzlet van ott, főleg nem kellene 15 évre bérbe adni a helyiséget, mert tönkre fog menni a Spar.
49
Dr. Hetyei László: A Plus Diszkont Kft. azért szeretné meghosszabbítani a bérleti szerződést, mert több tízmillió forintot szeretne erre az üzlethelyiségre ráfordítani, és számításai szerint minimum 10 év alatt térülne meg a befektetése. A JÜKEIB ülésén arról folyt a vita, hogy 10 vagy 15 évre adják bérbe a bérleményt, majd az Elnök asszony javasolta az 5 évet. Nem fog befektetni a Plus, ha 5 évre kapja most meg, és utána hosszabbítanak újra. Nincs biztosítéka arra, hogy ha 5 évre kapja meg, és befektet pl. 100 MFt-ot. Aki az 5 évet támogatja, azt éri el, hogy a Plus nem fog befektetni, mert nincs semmi biztosítéka a pénze megtérülésére, ezért kéri a 10 évet, illetve megjelölte kérelmében a 15 évet is. Arról is folyt vita, hogy lehetséges-e egyáltalán 15 évre bérbe adni a helyiséget. Az önkormányzati rendelet alapján 10 évre hosszabbíthatnak meg egy határozott idejű szerződést. A rendelet 48. § (2) és (3) bekezdése alapján 5 évre lehet hosszabbítani, a képviselő-testület felmentést adhat, de maximum 10 évre, saját és Máté Gyula álláspontja szerint is. Az a) pont szól arról, hogy mikor lehet 10 év, amikor a bérlőnek helyiséggel kapcsolatos korszerűsítési, ráfordítási költségei meghaladják az 50 %-ot. Ezért kéri, hogy a képviselő-testület a 10 éves meghosszabbítást támogassa. Báder György: Visszaemlékszik, hogy az Erdőkerülő utcai Spar áruház területének értékesítését megszavazták, mert nem éri meg ennyi időre ennyiért bérbe adni. Tart tőle, hogy a mostani eset nagyon hasonlít arra az esetre. László Tamás: A multinacionális áruházlánc 25 éves bérletet akar, 10 vagy 15 év, plusz 2x5 év opcióval, ez van a levélben. A bérleti szerződés lejárt. Miért nem pályáztatnak? Azt mondják patrióta gazdaságpolitikát akarnak folytatni, helyzetbe akarják hozni a magyar gazdákat, magyar termelőket, akkor pályázatot kell kiírni, és annak keretében nyerje meg az a vállalkozó, aki a legjobb ajánlatot teszi, nem csak a bérleti díjra vonatkozóan, hanem a lakosság kiszolgálására vonatkozóan is. Kitágítva a kérdést, magyar termék árusítása rengeteg munkát jelent, a mai helyzetben erre óriási szükség volna. Az önkormányzatok viselkedésükkel gyakorlatilag engedik a monopóliumok működését, így magyar munkahely nem keletkezik. Ez a legnagyobb hiba, ebben a helyzetben pályáztatni kell, és amennyiben lehetséges, előnyben kell részesíteni a magyar vállalkozót. Mihály Zoltán: Ez egy teljesen új alternatíva, de messzemenően támogathatónak tartja, ha van erre lehetőség, és valóban magyar termékeket árulnak a kereskedők.
50
Vizér Klára: A bizottsági ülésen Király Csaba alpolgármester úr azt mondta, azért nem lehet nyilvános pályázat, mert érvényes bérleti szerződés van, a cég a szerződés lejárta előtt bejelentette hosszabbítási szándékát. Nincs gond, a következő 5 év letelte előtt újra bejelenti a hosszabbítási igényét, és újra. Ne prejudikálják, hogy befektet vagy sem, bízzák a cégre. Miért akar nyomulni egyáltalán, ha a másik két üzlet megfojtja? Tegyenek rendet a logikájukban, és úgy érveljenek. Hajdu László: A vitát lezárja, előtte ügyrendben szót ad Tóth Imrének és László Tamásnak. Tóth Imre: A szavazás előtt frakciószünetet kér. László Tamás: Ügyrendi javaslata, napolják el a döntést, és dolgozzanak ki egy pályáztatási rendszert, amivel sokkal hatékonyabban lehet ezt az ügyet kezelni. Szavazást kér javaslatáról. Hajdu László: Szavazásra bocsátja László Tamás elhangzott javaslatát. Király Csaba: Nem támogatja, mert törvénytelen. 10/2009. (I.28.) ök. számú h a t á r o z a t A Képviselő-testület nem fogadta el azt a javaslatot, hogy elnapolja a Nyírpalota út 2-4. sz. alatti nem lakás céljára szolgáló helyiség (PLUS Diszkont Kft.) bérleti szerződésének meghosszabbításáról szóló előterjesztés tárgyalását. (Szavazati arány: 13 igen szavazat, 12 ellenszavazat, 2 tartózkodás) Hajdu László: Ügyrendben szót ad Vizér Klárának. Vizér Klára: Felmerül bennük a kérdés László Tamás ügyrendi javaslata alapján, hogy valóban megállja-e a helyét az, amit a bizottsági ülésen a szak alpolgármestertől hallottak, vagyis, hogy nem lehet pályáztatni, mert a szerződés lejárta előtt benyújtotta a bérlő a hosszabbítási szándékát? Ha nem állja meg a helyét, az előbbi ügyrendiről nem szavazhattak volna, jegyző úrnak jelezni kellett volna, hogy az ügyrendi javaslat ellentétes a rendelettel.
51
Ha pedig szavaznak, az nem felel meg a valóságnak, amit alpolgármester úr mond, a kettő üti egymást. Foglaljon valaki állást, hogy jogos volt-e az ügyrendi szavazás, vagy az alpolgármester úr okfejtése. Hajdu László: Megismétli, hogy lezárta a vitát, bár a technika nem jelzi, ezért szót ad Máté Gyulának. Máté Gyula: Nem ért egyet László Tamás felvetésével, hogy magyar termékek árusítása legyen. Versenyhelyzet van, mindenki annyiért adja a termékét, amennyiért akarja, a versenyhelyzetet nem lehet korlátozni. Hajdu László: Ügyrendben szót ad dr. Hetyei Lászlónak. Dr. Hetyei László: Felhívja a Jogi Bizottság elnökének, Vizér Klárának figyelmét a 47. § (3) bekezdésére. „Pályázaton kívül történik a helyiség bérbeadása, ha a határozott időre kötött bérleti szerződés megszűnése után a helyiséget az eredeti célra ugyannak az érdekében célszerű bérbe adni.” A jogszabályokat be kell tartani, nem lehet mindent elvenni a már kialakított helyiségből, államosítunk, kisajátítunk, esetleg pályáztatunk. Hajdu László: Az előterjesztő zárszava következik. Király Csaba: Nem rendeletellenes a javaslatokat megszavazni, azért mert a képviselők többsége laikus. Abban nem lehet vita a tulajdonos váltás miatt sem, hogy a Plus a helyiség bérlője. A Plus kívánja a helyiséget továbbra is bérelni, ennek következtében a dr. Hetyei László által idézett cikkely lép életbe, ha nincs kifejezett indok más döntésre. Tudomásul fogja venni a képviselő-testület döntését a bérleti szerződés meghosszabbításának idejéről, de kéri, hogy az eredeti előterjesztésnek megfelelően adják bérbe a kérelmezőnek a helyiséget. Hajdu László: Ügyrendben szót ad Vizér Klárának. Vizér Klára: Meghajtja a fejét dr. Hetyei László okfejtése előtt, a jegyző úrtól azonban még nem kapott választ László Tamás ügyrendi javaslatát illetően. Hajdu László: Dr. Nagy Antal jegyző válaszát kéri.
52
Dr. Nagy Antal: Dr. Hetyei László által hivatkozott törvényi szabályozás a 48. § (2) bekezdés. Ha a meghosszabbítást kérte a vállalkozó, akkor a képviselő-testületnek lehetősége van, egy alkalommal, a 10 évvel való meghosszabbításra, mivel ő volt a bérlő. A lejárat előtt beadta a bérlő a kérelmét. Hajdu László: Megadja a szót Mihályi Zoltánnak ügyrendi hozzászólásra. Mihályi Zoltán: A Tulajdonosi, Vagyonkezelési és Közbeszerzési Bizottság 5 éves időtartamot, az előterjesztés 15 évet javasol. Hogy szavazzanak 10 évről? Nincs erre vonatkozó módosító javaslat. Király Csaba: A 10 évre vonatkozó javaslatot dr. Hetyei László tette meg. Azért kért a szocialista frakció frakciószünetet, hogy eldönthesse, befogadja-e a módosító javaslatot. Hajdu László: Megadja a szót László Tamásnak ügyrendi hozzászólásra. László Tamás: Jegyző úr és dr. Hetyei László által elmondottakból nem tűnik ki, hogy nem lehetne versenyeztetni a helyiséget. A vezetés félrevezeti a kerületet és a képviselőket. Dr. Nagy Antal: Képviselő-testületi hatáskör a döntés. Az 5 éves időtartam vitája fel sem merülhet a testületi ülésen, mert az ügy elbírálása bizottsági hatáskörbe tartozna. Hajdu László: Megadja a szót Vizér Klárának ügyrendi hozzászólásra. Vizér Klára: Módosító határozati javaslat a vita lezárásáig nyújtható be jegyző úrnál. A 10 év egy szóban elmondott vélemény volt, nincs sehol írásba foglalva. Az ügyrendi vita a szavazás kapcsán folyik. Frakciószünetet lehet tartani a szavazás előtt, de nem tudnak szavazni a módosító javaslatról, mivel nem lett benyújtva írásban. Ha ennek ellenére szavazást kér alpolgármester úr a módosításról, akkor SZMSZ ellenesen cselekszik. A két bizottsági határozatról, és az eredeti határozati javaslatról kell döntenie a testületnek. Hajdu László: Frakciószünetet rendel el.
53
-Szünet-
Hajdu László: Megadja a szót Tóth Imre frakcióvezetőnek. Tóth Imre: A szocialista frakció úgy döntött, hogy a 10 évre vonatkozó módosító javaslatot nyújtja be. Dr. Nagy Antal: Felolvassa a módosító határozati javaslatot. Hajdu László: Megadja a szót Vizér Klárának ügyrendi hozzászólásra. Vizér Klára: Előbb az időrendben korábbi, bizottsági módosító határozatokról kellene döntést hoznia a testületnek, és aztán a frakció által benyújtott javaslatról. Dr. Nagy Antal: Az 5 éves időtartamról nem kell szavazni, mert az a Tulajdonosi, Vagyonkezelési és Közbeszerzési Bizottság hatáskörébe tartozik. Hajdu László: Szavazást kért a Tulajdonosi, Vagyonkezelési és Közbeszerzési Bizottság 31/20089. (I.22.) és a Jogi, Ügyrendi, Közrendvédelmi és Európai Integrációs Bizottság 9/2009. (I.26.) számú határozatairól, majd a módosító javaslatról. 11/2009. (I.28.) ök. számú h a t á r o z a t A Képviselő-testület nem erősítette meg a TVKB 31/2009. (I.22.), illetve a JÜKEIB 9/2009. (I.26.) sz. határozatát. (Szavazati arány: 14 igen szavazat, 12 ellenszavazat, 2 tartózkodás) 12/2009. (I.28.) ök. számú h a t á r o z a t A Képviselő-testület úgy dönt, hogy a Budapest XV. ker. Nyírpalota u. 2-4. sz. alatti ingatlanon található 557m2 alapterületű helyiség bérleti szerződését – élelmiszerkereskedelmi tevékenység végzésére – 10 év határozott időtartamra, 2009. január 1-től 2018. december 31-ig a kérelmező PLUS Élelmiszer Diszkont Kft. (1106 Budapest, Jászberényi út 45.) részére meghosszabbítja.
54
Felkéri a polgármestert, hogy a bérleti szerződés megkötésére vonatkozó tulajdonosi nyilatkozatot adja ki Bérleti díj: 835.500 Ft/hó (+ közüzemi díjak) Felelős: polgármester Határidő: 30 nap (Jogszabályi hivatkozás: 26/2003. (VI.30.) sz. ökr. 47. § (3) a) és a 48. § (2) pontja alapján) (Szavazati arány: 16 igen szavazat, 10 ellenszavazat, 2 tartózkodás)
8. Interpellációk - Bátor, vagy inkább Báthory tett (Ikt.sz: 80-11/2009. sz. anyag) Előadó: Mihály Zoltán képviselő Válasz az interpellációra (Ikt.sz: 80-11/a/2009. sz. anyag, mely később kerül kiosztásra) Előadó: Báthory Erzsi képviselő Király Csaba: interpellációjának ismertetésére.
Megadja
a
szót
Mihály
Zoltánnak
Mihály Zoltán: Felolvassa interpellációját. Király Csaba: Megadja a szót Báthory Erzsinek válaszadásra. Báthory Erzsi: Felolvassa az interpellációra adott írásos választ. Király Csaba: Megadja a szót viszontválaszra. Mihály Zoltán: Képviselőtársa a szégyenteljes tettét a jogszabályok mögé akarja bújtatni, a valós válasz helyett. A testületbe kerülése is szégyenteljes volt. Botrányok sora példázza a Fidesz frakció viselkedését. Képviselő asszony viselkedése nem egy képviselőtől és helyi lakostól is méltatlan. Szégyellje magát, és mondjon le! Nem fogadja el a választ. Király Csaba: Megadja a szót a viszontválaszra való reagálásra.
55
Báthory Erzsi: Képviselő úr a férjét a nyilvánosság előtt, a valós tények ismerete nélkül, súlyosan megrágalmazta, amiért felelnie kell. Király Csaba: Megadja a szót Vizér Klárának ügyrendi hozzászólásra. Vizér Klára: Az SZMSZ mely szakasza szerint engedhető meg az előbb elhangzott interpelláció? Javasolja Mihály Zoltánnak, hogy a következő, hasonló témájú interpellációját hozzá intézze. Király Csaba: Elnézését kér a hibáért, interpellációnál nincs mód ügyrendi hozzászólásra. Szavazást kér az interpellációra adott válasz elfogadásáról. 13/2009. (I.28.) ök. számú h a t á r o z a t A Képviselő-testület nem fogadta el a „Bátor, vagy inkább Báthory tett” című interpellációra adott választ. (Szavazati arány: 11 igen szavazat, 2 ellenszavazat, 14 tartózkodás)
Király Csaba: Mivel a képviselő-testület nem fogadta el az interpellációra adott választ, polgármester úr adja ki bizottság részére annak megtárgyalását. Hajdu László: Javasolja, hogy az interpellációról és az arra adott válaszról a Jogi, Ügyrendi, Közrendvédelmi és Európai Integrációs Bizottság tárgyaljon. Király Csaba: Szavazást kér polgármester úr javaslatáról. 14/2009. (I.28.) ök. számú h a t á r o z a t A Képviselő-testület felkéri a Jogi, Ügyrendi, Közrendvédelmi és Európai Integrációs Bizottságot, hogy tárgyalja meg a „Bátor, vagy inkább Báthory tett” című interpellációt. (Szavazati arány: 16 igen szavazat, 0 ellenszavazat, 1 tartózkodás)
56
- „Szerencs u. 177-179. sz. ingatlanokról” (Ikt.sz: 80-12/2009. sz. anyag) Előadó: Mihályi Zoltán képviselő Válasz az interpelláció, mely később kerül kiosztásra) Előadó: Hajdu László polgármester
Király Csaba: interpellációjának ismertetésére.
Megadja
a
szót
Mihályi
Zoltánnak
Mihályi Zoltán: Felolvassa interpellációját. Király Csaba: Megadja a szót dr. Nagy Antal jegyzőnek, az interpellációra adott írásos válasz ismertetésére. Dr. Nagy Antal: Felolvassa az interpellációra adott írásos választ. Mihályi Zoltán: Örül, hogy van végre magántulajdon. A magántulajdonba valóban nem szabad beleavatkozni. Nem vásárolhatná meg az önkormányzat a két értékes telket? Jó ötlet, hogy az ingatlanok képei megjelennek a helyi médiában. A választ elfogadja. Király Csaba: Mivel képviselő úr elfogadta az interpellációjára adott választ, szavazásra nem kerül sor. Bejelenti, hogy a képviselő-testület zárt ülésen folytatja munkáját, a nyilvános ülést felfüggeszti.
Napirenden kívüli hozzászólás
Király Csaba: Megadja a szót Mihályi Zoltánnak napirenden kívüli hozzászólásra. Mihályi Zoltán: Eláll a napirenden kívüli hozzászólás lehetőségétől, az eluralkodott rossz hangulat miatt.
57
Király Csaba: Megköszöni a képviselők részvételét, az ülést bezárja. K.m.f.
Dr. Nagy Antal jegyző
Hajdu László polgármester
