Budapest Főváros XV. kerület Önkormányzat
JEGYZŐKÖNYV készült a képviselő-testület 2005. szeptember 28-án 14.00 órakor kezdődő nyilvános üléséről Helye: Polgármesteri Hivatal Bp. XV., Bocskai u. 1-3. I. emeleti Díszterme
Jelen vannak: 29 fő képviselő (Ambrus János, Árkosi Sándor, Baracskay Éva, Bori Ferenc, Csaba Elemér, Fekete István, Goró Oszkár, Győri-Molnár Lajos, Gyurcsánszky János, Hajdu László, dr. Hetyei László, Király Csaba, Kökény Rita, Marsovszky Györgyné, dr. Matlák Gábor, dr. Márkus Szabolcs, Máté Gyula, Mihályi Zoltán, Mirilo Milos, Molnár István, Monostori Zsolt, Móricz Eszter, Németh Angéla, dr. Pálinszki Antal, Podmaniczky Elek, Rezács Istvánné, Tóth Imre, Varga Imre, Vizér Klára) Meghívottként jelen van: Dr. Nagy Antal jegyző, dr. Herczeg Julianna aljegyző, Mollnár Andor a Pénzügyi Osztály vezetője, Hannák György könyvvizsgáló, Moór Árpád az Igazgatási Osztály vezetője, Millián György az Építésügyi Osztály vezetője, Németh Tibor a Városüzemeltetési Osztály vezetője, Lindner Gusztáv az Oktatási, Művelődési, Ifjúsági és Sport Osztály vezetője, Kovácsné Márkus Éva a Szociális és Egészségügyi Osztály vezetője, Erdélyiné Kincses Andrea a Vagyonés Lakásgazdálkodási Osztály vezetője, dr. Paor Emőke a Jogi és Szervezési Osztály vezetője, Lowescher Vilmos, a BKIK elnöke, Szalóczi Lajos a PÉE részéről, Fehér István főszerkesztő, valamint a KTV munkatársa. A képviselő-testület ülésén részt vett Szánti Ottóné, a Polgármesteri Titkárság vezetője, Balogh Erika, Bartha Anikó és Lukács Lászlóné jegyzőkönyvvezetők.
2
Hajdu László: A XV. kerületi Önkormányzat képviselőtestülete nevében köszönti a megjelent képviselőket, a civil szervezetek képviselőit, a hivatal és az intézmények vezető munkatársait, a jelenlévő pártok képviselőit, valamint a KTV adását néző kerületi lakosokat. Javasolja, hogy a XV. Kerületi Rendőrkapitányság kapitányságvezetőjének kinevezéséről szóló előterjesztést 1. pontként tárgyalják meg. A napirendet Tóth László alezredes terjeszti elő. A hirdetmények elhelyezésének szabályairól szóló rendelettervezetet visszavonja. Sürgősséggel indítvány érkezett a Kontyfa utcai iskolából, kéri a képviselőket, hogy a nyilvános ülés utolsó napirendjeként tárgyalják meg az előterjesztést. A 2005. évi költségvetés II. sz. módosításához készült előterjesztés a Szerencs-Eötvös utcai csomópont forgalomirányító lámpáinak megépítésére. A XV. kerületi Önkormányzat által meghirdetett panel-felújítási pályázat résztvevőinek támogatásáról készült előterjesztéshez módosító javaslatot osztottak ki, kéri annak figyelembevételét a tárgyalás során. A tájékoztatókat írásban megkapták a képviselők. Napirenden kívüli hozzászólásra nem érkezett bejelentés. Ismerteti a javasolt napirendet, kéri a képviselők észrevételeit, javaslatait. Rezács Istvánné: Javasolja, hogy az újpalotai Fő tér közösségi részvétellel történő megtervezéséről szóló előterjesztésről és az Udvarhelyszék árvízkárosultjainak megsegítéséről szóló javaslat napirendre vételéről külön szavazzon a képviselő-testület. Monostori Zsolt: Javasolja, hogy a „Budapest XV. kerület Díszpolgára” cím adományozására készült előterjesztést nyilvános ülésen tárgyalják meg. A cím adományozásáról született döntés megjelenik a kerületi médiumokban, így nem látja értelmét a zárt ülésen történő tárgyalásnak. Szavazást kér javaslatáról. Dr. Nagy Antal: Felhívja képviselő úr figyelmét arra, hogy az Ötv. szabályozza, hogy milyen tárgyú előterjesztéseket kell kötelezően zárt ülésen tárgyalni. Ez azt jelenti, hogy a vita nem lehet nyilvános, a döntés a szokásos módon kerül kihirdetésre. Vizér Klára: Javasolja, hogy a folyószámlahitelkeret-szerződés megkötéséről szóló előterjesztést a 2005. évi költségvetés II. számú módosítása után tárgyalják meg. A Fő út 60. sz. alatti helyiség vételárának részletekben történő megfizetéséről szóló előterjesztés levételét javasolja, mivel az értékbecslés még a Városközpont új szabályozási terve előtt készült, az abban szereplő helyszíni szemle dátuma 2004. januári.
3
Kérdése, hogy a harmadszorra benyújtott önálló képviselői indítványa miért nem szerepel a mai ülés napirendi javaslatában? Indítványát az SZMSZ 15. § (1) bekezdése szerint határidőre nyújtotta be, ennek ellenére azt egyetlen bizottság sem tárgyalta. Hajdu László: A napirend vitáját lezárja. Helyt ad a javaslatnak, hogy a Fő tér közösségi részvétellel történő megtervezéséről és Udvarhelyszék árvízkárosultjainak támogatásáról szóló előterjesztések napirendre vételéről külön szavazzon a testület. A folyószámlahitelkeret-szerződés megkötése nem érinti a költségvetést, ezért nincs jelentősége, hogy hányadik napirendként tárgyalják meg az előterjesztést. Megadja a szót további válaszadásra. Király Csaba: A mai napon nem arról dönt a testület, hogy a Fő út 60. szám alatti ingatlant milyen áron értékesíti, hanem a vételár részletekben történő megfizetésének engedélyezéséről. Az értékesítésről a TVKB már korábban döntött. Dr. Nagy Antal: A Jogi, Ügyrendi, Közrendvédelmi és Integrációs Bizottság ülésén már tájékoztatta Vizér Klára képviselő asszonyt, hogy önálló indítványát polgármester úr megküldte a szakbizottságoknak véleményezésre, azt követően a testület októberi ülésén veszi fel napirendre. Erről képviselőasszony írásban is kapott értesítést. Hajdu László: Ügyrendi hozzászólásra ad szót Mihályi Zoltán, Goró Oszkár és Vizér Klára képviselőknek. Mihályi Zoltán: Kéri, hogy a levételre javasolt két önálló indítványról külön-külön szavazzon a testület. Goró Oszkár: Vizér Klára képviselő asszony szeptember 20-án nyújtotta be önálló indítványát, a KVKB szeptember 22-én ülésezett, lehetőség lett volna arra, hogy az anyagot előkészítsék megtárgyalásra. Miután az anyagot időben megkapták a képviselők, nem lát akadályt arra, hogy a képviselő-testület a mai ülésen megtárgyalja. Kéri, hogy döntsenek önálló indítványáról. Az árvízkárosultaknak most van szükségük a segítségre. Kéri a képviselő-testület támogatását. Csak azért, mert ő terjesztette be, ne vegyék le az indítványt a napirendről.
4
Vizér Klára: Szó szerinti jegyzőkönyvet kér hozzászólásáról. „Nem azt állítottam, hogy az értékbecslés lejárt, hanem azt mondtam, hogy mivel az értékbecslés 2005. júniusában készült, nem vehette figyelembe a 2005. június 29-én megalkotott Városrészközpont szabályozási tervének rendeletét. Ez volt az egyik kifogásom. A másik pedig az, hogy az értékbecslés, ami 2005. júniusi keltezésű, abban az adatfelvétel és helyszíni szemle 2004. január. Én ezt a két indokot hoztam fel. Egy szóval nem mondtam azt, hogy az értékbecslés lejárt, és erre a indokra való hivatkozásul kértem, hogy ezt az anyagot még egyszer nézzük meg. A polgármester úr is úgy ítéli meg, utaljuk vissza a TVKB elé. Ez volt a javaslatom. Normál felszólalásban pedig, azt szeretném mondani, hogy az SZMSZ 15. § (1) bekezdése arról szól, hogy a képviselőnek az a kötelessége, hogy az ülés előtt 8 nappal nyújtsa be az előterjesztését. Ebből nem következik az, hogy utána majd, valamikor én 26-án kapok a postámban egy levelet, amiben azt írják, hogy majd a bizottságokhoz kikerül, és majd valamikor sohanapján újra a képviselőtestület elé kerül. Kérem polgármester urat, hogy az előterjesztésemet tárgysorozatba vegye, az, hogy nem került a bizottságok elé, nem az én mulasztásom. Nagyon szépen kérem, hogy erről szavazást rendeljen el, illetve a 20. § (3) bekezdésére való hivatkozásul szeretném az előterjesztésemet 3 percben indokolni. Köszönöm.” Hajdu László: Ügyrendi hozzászólásra ad lehetőséget dr. Pálinszki Antal alpolgármester úrnak, Csaba Elemér és Vizér Klára képviselőnek. Dr. Pálinszki Antal: Felhívja a figyelmet arra, hogy a napirend vitáját lezárták, így normál hozzászólásra nincs lehetőség. Csaba Elemér: Javasolja, hogy a képviselő-testület tárgyalja meg Vizér Klára önálló képviselői indítványát. Az Észak-Pesti Kórház ügye érinti a lakosságot, közérdeklődés övezi. Vizér Klára: Kéri jegyző urat, hogy figyelemmel az SZMSZ 20. § (3) bekezdésére, kérésével kapcsolatban foglaljon állást. Dr. Nagy Antal: A hivatkozott normaszöveg arról szól, hogy amennyiben a képviselő-testület tárgysorozatba vette a képviselő önálló indítványát, akkor lehetőség van a szóbeli előterjesztésre. Amennyiben az indítvány nem szerepel az elfogadott napirendben, külön indokolásra nincs lehetőség.
5
Hajdu László: Az előterjesztést a bizottsági vélemények ismeretében, az októberi testületi ülésre napirendre tűzi. A korábbi két alkalommal úgy került az indítvány a testület elé, hogy sem a bizottságok, sem a Jogi Osztály nem látta. Ügyrendileg ad szót Vizér Klára képviselőnek. Vizér Klára: Jegyző úr válaszával kapcsolatban mondja, hogy még nem történt meg a napirend elfogadása, arról ezt követően szavaznak. Az indoklásra nem a 21., hanem a 20. § szerint van lehetősége. Az előző testületi ülésen a 20. §-nak megfelelően lehetőséget kapott az indoklásra, azóta nem módosították az SZMSZ-t. Kéri, annak értelmezését ne változtassák. Hajdu László: Ismerteti a napirenddel kapcsolatos módosító javaslatokat, szavazást kér róluk.
360/2005. (IX. 28.) sz. h a t á r o z a t Budapest Főváros XV. kerületi Önkormányzat Képviselő-testülete úgy dönt, hogy a „A BRFK XV. kerületi Rendőrkapitányság kapitányságvezetőjének kinevezése” című előterjesztést 1. napirendként tárgyalja (Szavazati arány: 26 igen szavazat, 0 ellenszavazat, 2 tartózkodás) 361/2005. (IX. 28.) sz. h a t á r o z a t Budapest Főváros XV. kerületi Önkormányzat Képviselő-testülete nem fogadta el a javaslatot, hogy a Bp. XV., Fő út 60. sz. alatti helyiség vételárának részletekben történő megfizetéséről szóló előterjesztést ne tűzze napirendre. (Szavazati arány: 9 igen szavazat, 11 ellenszavazat, 8 tartózkodás) 362/2005. (IX. 28.) sz. h a t á r o z a t Budapest Főváros XV. kerületi Önkormányzat Képviselő-testülete nem fogadta el a javaslatot, hogy „Az újpalotai Fő tér közösségi részvétellel történő megtervezése” című előterjesztést napirendre vegye. (Szavazati arány: 8 igen szavazat, 10 ellenszavazat, 9 tartózkodás)
6
363/2005. (IX. 28.) sz. h a t á r o z a t Budapest Főváros XV. kerületi Önkormányzat Képviselő-testülete nem fogadta el a javaslatot, hogy „Udvarhelyszék árvízkárosultjainak megsegítése” című előterjesztést napirendre vegye (Szavazati arány: 10 igen szavazat, 7 ellenszavazat, 11 tartózkodás) 364/2005. (IX. 28.) sz. h a t á r o z a t Budapest Főváros XV. kerületi Önkormányzat Képviselő-testülete nem fogadta el a javaslatot, hogy a „Folyószámlahitelkeret-szerződés megkötése” című előterjesztést 3. napirendként tárgyalja. (Szavazati arány: 10 igen szavazat, 5 ellenszavazat, 13 tartózkodás) Hajdu László: A módosított napirend elfogadásáról kér szavazást.
365/2005. (IX. 28.) sz. h a t á r o z a t Budapest Főváros XV. kerületi Önkormányzat Képviselő-testülete 360-364/2005. (IX. 28.) számú határozatokban foglalt módosításokkal elfogadta a napirendet. (Szavazati arány: 20 igen szavazat, 8 ellenszavazat, 0 tartózkodás)
NAPIREND 1. Előterjesztés a BRFK XV. kerületi Rendőrkapitányság kapitányságvezetőjének kinevezéséről (Ikt.sz: 107-275/2005. sz. anyag) Előadó: Hajdu László polgármester 2. Előterjesztés Budapest Főváros XV. kerületi Önkormányzat 2005. évi költségvetéséről szóló, többször módosított 5/2005. (II. 28.) ök. számú rendeletének I. féléves végrehajtásáról (Ikt.sz: 107-269/2005. sz. anyag) Előadó: Hajdu László polgármester
7
3. Előterjesztés Budapest Főváros XV. kerületi Önkormányzat 2005. évi költségvetésének II. sz. módosításáról (Ikt.sz: 107-263/2005. sz. korábban kiosztott anyag) „R” - Előterjesztés a Bp. XV., Szerencs-Eötvös utcai csomópont forgalomirányító lámpáinak megépítéséről (Ikt.sz. 107-270/2005. sz. anyag Előadó: Hajdu László polgármester 4. Előterjesztés az önkormányzati mérlegek tartalmáról szóló önkormányzati rendelet megalkotására (Ikt.sz: 107-271/2005. sz. anyag) „R” Előadó: Hajdu László polgármester 5. Előterjesztés egyes önkormányzati rendeletek módosításáról (Ikt.sz: 107272/2005. sz. anyag) „R” Előadó: Hajdu László polgármester 6. Előterjesztés a lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadásának feltételeiről szóló 26/2003. (VI.30.) ök. rendeletének módosítására (Ikt.sz: 107-274/2005. sz. anyag) „R” Előadó: Hajdu László polgármester 7. Előterjesztés Budapest Főváros XV. kerületi Önkormányzata által meghirdetett panel-felújítási pályázat résztvevőinek támogatásáról (Ikt.sz: 107-276/2005. sz. anyag) Előadó: Gyurcsánszky János alpolgármester 8. Előterjesztés Budapest Főváros XV. kerületi Önkormányzat Városrendezési és Építési Szabályzat (KVSZ) felülvizsgálatának irányelveire (Ikt.sz: 107-277/2005. sz. anyag) Előadó: Gyurcsánszky János alpolgármester 9. Előterjesztés Budapest XV. kerület Dunakeszi út-2/A jelű autóútVeresegyházi vasútvonal által határolt terület keretövezet módosításához való hozzájárulásra (Ikt.sz: 107-278/2005. sz. anyag) Előadó: Gyurcsánszky János alpolgármester
8
10. Előterjesztés Budapest XV. kerület Őrjárat utca-Neptun utcaPestújhelyi út-Adria utca által határolt terület keretövezet módosításához (Ikt.sz: 107-279/2005. sz. anyag) Előadó: Gyurcsánszky János alpolgármester 11. Előterjesztés a 2005/2006. tanévkezdésről (Ikt.sz: 107-280/2005. sz. anyag) Előadó: dr. Pálinszki Antal alpolgármester 12. Előterjesztés Bp. XV., Fő u. 60. sz. alatti helyiség vételárának részletekben történő megfizetéséről (Ikt.sz: 107-282/2005. sz. anyag) Előadó: Hajdu László polgármester 13. Elidegenítésekről szóló előterjesztések - Bp. XV., Eötvös u. 45-47. szám alatti önkormányzati helyiségek és telkek (Ikt.sz: 107-283/2005. sz. anyag) - Bp. XV., Rákos u. 76-78. sz. alatti helyiségek (Ikt.sz: 107-284/2005. sz. anyag) - Bp. XV., Radda B. u. 37. sz. alatti nem lakás célú helyiség (Ikt.sz: 107-285/2005. sz. anyag) Előadó: Király Csaba alpolgármester 14. Előterjesztés Budapest Főváros XV. kerületi Önkormányzat tulajdonában lévő nem lakás céljára szolgáló helyiségek lakássá alakításáról és lakásállományba vételéről, valamint egyes lakások állományból való törléséről - Bp. XV., Eötvös u. 18. helyiség lakásállományba vétele (Ikt.sz: 107286/2005. sz. anyag) - Bp. XV., Kertköz u. 1. helyiség lakásállományba vétele (kt.sz: 107287/2005. sz. anyag) - Bp. XV., Rákos út 233. helyiség lakásállományba vétele (Ikt.sz: 107-288/2005. sz. anyag) - Bp. V., Közvágóhíd u. 13-15. fszt. 2. lakás lakásállományba való visszaállítása (Ikt.sz: 107-289/2005. sz. anyag) - Bp. XV., Fő u. 47. fszt. 7. és fszt. 9. sz. alatti lakások lakásállományból való törlése (Ikt.sz: 107-288/2005. sz. anyag) - Bp. XV., Bocskai u. 22. fszt. 5. szám alatti lakás lakásállományból való törlése (Ikt.sz: 107-288/2005. sz. anyag) Előadó: Király Csaba alpolgármester
9
15. Előterjesztés határozatlan időre történő bérbeadásokról - Bp. XV., Palánk u. 74. fszt. 3. (Ikt.sz: 107-290/2005. sz. anyag) - Bp. XV., Dessewffy Arisztid u. 44. fszt. 3. (Ikt.sz: 107-291/2005. sz. anyag) - Bp. XV., Eötvös u. 18. fszt. 8. (Ikt.sz: 107-292/2005. sz. anyag) - Bp. XV., Sín u. 22. fszt. 4. (Ikt.sz: 107-293/2005. sz. anyag) Előadó: Király Csaba alpolgármester 16. Előterjesztés Budapest Főváros XV. kerülete tisztasági hónapjának 2005. évi megszervezéséről (Ikt.sz: 107-295/2005. sz. anyag) Előadó: Gyurcsánszky János alpolgármester 17. Előterjesztés folyószámlahitelkeret-szerződés megkötéséről (Ikt.sz: 107296/2005. sz. anyag) Előadó: Hajdu László polgármester 18. Előterjesztés A Kontyfa NOK felkészítés és kompetenciaalapú oktatás című pályázat támogatására (Ikt.sz: 107-308/2005. sz. anyag) Előadó: Hajdu László polgármester
Zárt ülésen tárgyalandó (Az Ötv. 12. § (4) bekezdés a) pontja alapján) 19. Előterjesztés „Budapest XV. kerület Díszpolgára” cím adományozására (Ikt.sz: 107-297/2005. sz. anyag) Előadó: Hajdu László polgármester 20. Előterjesztés fellebbezésekről - lakbértámogatás iránti kérelmet elutasító határozat elleni fellebbezésről (Ikt.sz: 107-298/2005. sz. anyag) - aktív korúak rendszeres szociális segélyét megszüntető határozat elleni fellebbezésről (Ikt.sz: 107-299/2005. sz. anyag) Előadó: Király Csaba alpolgármester
10
TÁJÉKOZTATÓ ANYAGOK
- Intézkedési terv a Budapest, XV., Őrjárat u. 1-5. sz. alatti ingatlannal kapcsolatos Megállapodás végrehajtására (Ikt.sz: 107-300/2005. sz. anyag) - Tájékoztató Budapest Főváros XV. kerületi Polgármesteri Hivatal ISO 9001:2000 minősítéséről (Ikt.sz: 107-301/2005. sz. anyag) - Tájékoztató Budapest Főváros XV. kerület Önkormányzat vagyonkataszter adatainak felülvizsgálatáról (Ikt.sz: 107-302/2005. sz. anyag) - Tájékoztató a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról és a polgármester átruházott jogkörében hozott határozatokról (Ikt.sz: 107303/2005. sz. anyag)
1. Előterjesztés a BRFK XV. kerületi Rendőrkapitányság kapitányságvezetőjének kinevezéséről (Ikt.sz: 107-275/2005. sz. anyag) Előadó: Hajdu László polgármester Levezető elnök: dr. Pálinszki Antal alpolgármester
Dr. Pálinszki Antal: Megadja a szót az előterjesztőnek, dr. Tóth László ezredes úrnak. Dr. Tóth László: Budapest rendőr-főkapitánya Galambos Ferenc alezredes urat tervezi kinevezni a XV. kerületi Rendőrkapitányság élére. A rendőrségről szóló 1997. évi XXXIV. tv. 8. §-a előírja, hogy a kinevezéshez a képviselő-testület egyetértése szükséges. Galambos Ferenc 1997 óta teljesít szolgálatot a XV. kerületi kapitányságon. Ez év áprilisától megbízottként vezeti a kapitányságot. Jól ismeri a kerület problémáit, jó kapcsolatot tart fenn a kerületi képviselőkkel. Felkészült szakember, fiatal, agilis rendőrtiszt. Képes arra, hogy a XV. kerületi polgárok közmegelégedésére végezze munkáját.
11
Kéri a képviselő-testületet, hogy Galambos Ferenc kinevezéséhez támogató egyetértésüket adják meg. Dr. Pálinszki Antal: Megadja a szót a Jogi, Ügyrendi, Közrendvédelmi és Integrációs Bizottság elnökének. Máté Gyula: A bizottság 5 egyhangú igennel támogatta Galambos Ferenc alezredes úr kinevezését. Dr. Pálinszki Antal: Megállapítja, hogy kérdés nincs, megadja a szót hozzászólásokra. Gyurcsánszky János: Alezredes úr évek óta dolgozik a kerületben. Jó kapcsolatot alakított ki a lakossággal, a képviselőkkel. Nem csak a szakma szeretete, elhivatottsága tartja a kerületben, hanem a lakosság szeretete is. Lelkesedés, odaadás, a közbiztonság érzetének erősítése jellemzi munkáját. Kéri a képviselőket, támogassák alezredes úr kinevezését. Csaba Elemér: Támogatja Galambos Ferenc alezredes úr kinevezését. További jó munkát kíván számára. Bori Ferenc: Galambos Ferenc alezredes úrnak a munkája nem a foglalkozása, hanem a hivatása. Támogatja kinevezését, a kerület közbiztonsága nyer azzal, ha ő lesz a kapitányság vezetője. Dr. Pálinszki Antal: A vitát lezárja, megadja a szót polgármester úrnak. Hajdu László: Alezredes úr megbízott kapitányként is nagy felelősséggel látta el feladatát. Nagy bizalmat élvez mind az állomány, mind a lakosság részéről. Galambos Ferenc méltó a kinevezésre. Dr. Pálinszki Antal: Ismerteti a határozati javaslatot, szavazást kér róla.
12
366/2005. (IX. 28.) sz. h a t á r o z a t Budapest Főváros XV. kerületi Önkormányzat Képviselő-testülete támogatja és egyetért Galambos Ferenc r. alezredes, rendőrségi tanácsos kinevezésével a BRFK XV. kerületi Rendőrkapitányság állományába kapitányságvezetőnek. Felelős : polgármester Határidő: a döntés megküldésére 2005. szeptember 30. (Szavazati arány: 28 igen szavazat, egyhangú)
Dr. Pálinszki Antal: A képviselő-testület nevében gratulál Galambos Ferenc alezredes úrnak a kinevezéséhez. Galambos Ferenc: Megköszöni a megtisztelő bizalmat. Ígéri, hogy kollégáival együtt a XV. kerület közbiztonságáért dolgozik a jövőben is.
2. Előterjesztés Budapest Főváros XV. kerületi Önkormányzat 2005. évi költségvetéséről szóló, többször módosított 5/2005. (II. 28.) ök. számú rendeletének I. féléves végrehajtásáról (Ikt.sz: 107269/2005. sz. anyag) Előadó: Hajdu László polgármester
Dr. Pálinszki Antal: Kéri polgármester urat, tegye meg szóbeli kiegészítését. Hajdu László: Törvényi kötelezettségüknek tesznek eleget a féléves beszámoló elfogadásával. Az előterjesztésből látszik, hogy fennáll a költségvetés egyensúlya. A bevételek 48,8 %-ra, a kiadások 44, 5 %-ra teljesültek. Néhány fontosabb adatra hívja fel a figyelmet. Fontosnak tartja, hogy végig biztosított volt a likviditás, mind a kötelező, mind az önként vállalt szolgáltatásokat teljesítették az I. félévben. A kiadási oldalon, a fejlesztéseknél azért szerepelnek alacsonyabb teljesítések, mert a közbeszerzés miatt a beruházások nagy része, az út- és csatornaépítések folyamatban vannak, azok számláit később kell kiegyenlíteni. Dr. Pálinszki Antal: Megadja a szót Hannák György könyvvizsgáló úrnak.
13
Hannák György: A számadatokat mind a beszámoló, mind a beszámolóról készített könyvvizsgálói jelentés tartalmazza. Az önkormányzat 2005. évi módosított bevételi és kiadási előirányzata 15.298.291 eFt. A bevételi oldal 48,8 %-ra a kiadási oldal 44,5 %-ban teljesült. Az első félévi bevételek teljes egészében fedezetet adtak a kiadásokra. Az önkormányzat működőképességét az év I. félévében fenntartotta, költségvetésének egyensúlyát hitelfelvétel nélkül biztosította. Változatlanul jelentős elmaradás mutatkozik az ingatlanértékesítésből tervezett bevételeknél. Ennek alakulása befolyásolhatja a tervezett feladatok teljesítését. Mindezek figyelembevételével a könyvvizsgálat részéről a kerület I. félévi beszámolóját elfogadják, és a testület részére elfogadásra javasolják. Dr. Pálinszki Antal: Szót ad a Pénzügyi és Gazdasági Bizottság elnökének. Varga Imre: A bizottság a költségvetési előirányzatok I. féléves végrehajtását úgy értékelte, hogy fegyelmezett, hatékony végrehajtása folyik az előirányzatok teljesítésének. Egyetértett a bizottság abban, további erőfeszítéseket kell tenni annak érdekében, hogy az ingatlanértékesítésből tervezett bevétel teljesüljön, ne kelljen hitelfelvételhez folyamodni. Fentiek figyelembevételével a bizottság többségi döntéssel elfogadásra ajánlja a beszámolót. Dr. Pálinszki Antal: Kérdések következnek. Vizér Klára: Formailag nem követelmény, könyvvizsgálói jelentés csatolva legyen az előterjesztéshez?
hogy
a
Dr. Pálinszki Antal: A kérdéseket lezárja, megadja a szót válaszadásra. Mollnár Andor: Az előterjesztéshez mellékelni kell a könyvvizsgálói jelentést, amit megfelelő határidőben benyújtottak. Technikai hiba lehet, hogy a lefűzött anyagban nem szerepel. Dr. Pálinszki Antal: Hozzászólások következnek. Vizér Klára: Szomorúnak tartja, hogy a befűzött anyagból hiányzik a könyvvizsgálói jelentés. Ezt formai szempontból súlyos hibának tartja. Az előterjesztés összefoglaló részében szerepel, hogy az ingatlanértékesítésből tervezett bevételek alacsony teljesítése korlátozhatja a tervezett kiadások
14
megvalósulását. Ezt azért tartja aggasztónak, mert ha nem lesz már a kerületnek forgalomképes vagyontárgya, miből fogják a kerületet fejleszteni, működtetni? Úgy gondolja, hogy az ingatlaneladással kapcsolatos problémák a költségvetés összeomlását jelenthetik a II. félévben. Fontos lenne, hogy egyre több pályázaton vegyenek részt, hogy ilyen forrásokból is fejlesszék a kerületet. Tóth Imre: A szociális fejezetből látszik, hogy folyamatosan segítik a kerületben élő rászorultakat. Aki elolvasta az előterjesztést, láthatja, hogy a kerület folyamatosan fejlődik. A képviselőknek valóban felelősségük van a kerület lakóival szemben a költségvetés végrehajtása során. Az ellenzék részéről ez a felelősség abban nyilvánul meg, hogy a költségvetési döntéseknél nemmel szavaznak. Dr. Pálinszki Antal: Szót ad Vizér Klára képviselőnek ügyrendi felszólalásra. Vizér Klára: Felhívja Tóth Imre képviselő figyelmét az Ötv. vonatkozó szakaszára, illetve az önkormányzati képviselők jogállásáról szóló törvényben foglaltakra. A képviselő-testületben nincs kormánypárt és ellenzék. A 29 képviselő hatásköre és felelősségi köre kiterjed az egész kerületre. Az „ellenzékkel” való megbélyegzést kikéri magának. Dr. Pálinszki Antal: Felhívja képviselő asszony figyelmét, hogy nem ügyrendi volt hozzászólása, legközelebb hasonló esetben megvonja a szót. Szót ad Tóth Imre képviselőnek, személyes megtámadtatás okán. Tóth Imre: Reméli, képviselő asszony önkritikát gyakorolt, mert a kormányra, a pártra való hivatkozás, túlnyomórészt önök részéről hangzik el. A körzetben ahol választott képviselő, a lakosság érdekében végzi a munkáját, pártállástól függetlenül. Podmaniczky Elek: A beszámoló 19. oldalán szerepel, hogy az illegális szemét elszállítására 5 millió forintot fordított az önkormányzat. Járdafelújításra 16 millió forint jutott. Az 5 millió forintból még 200 m2 járdát építhettek volna. Felhívja a lakosság figyelmét, hogy az illegális szemétlerakás megakadályozása közérdek.
15
Bori Ferenc: Az anyagból látható, hogy a költségvetés felhasználása időarányos volt, ezért köszönettel tartoznak a végrehajtásért felelős hivatalnak. Az, hogy mennyit fordít az önkormányzat segélyezésre, az igényektől függ. Prioritást jelent a költségvetésben, hogy a rászorulók ne maradjanak ellátás nélkül. Ez Budapest többi kerületében is így van, ezzel nem kell különösebben büszkélkedni. Az lenne a jó, ha minél kevesebb lenne az igény. A „megszavazza, nem szavazza” meg kérdéshez elmondja, hogy ha egy száz részből álló költségvetésben van húsz-huszonöt rész, amivel nem ért egyet, de az anyag egészéről lehet csak dönteni, akkor nem fogja mind a százat megszavazni. Móricz Eszter: Köszönetet mond a hivatal vezetőinek, az előterjesztőknek a költségvetés végrehajtásáért. Az előterjesztésben szerepel, hogy elkészült a „Szirom-homokozó”. Egy olyan játszóteret adtak át, ami nem csak saját erőből, hanem a Fővárosi Stratégiai Alapból nyert támogatás felhasználásával épült meg. Úgy látja, hogy az önkormányzat vezetése nagy hangsúlyt fektet a sikeres pályázatok benyújtására. Ismételten köszönetet mond azért, hogy az előre kitűzött célokat az önkormányzat vezetősége nagy eredménnyel, határozottan teljesíti. Mirilo Milos: Egyetért Vizér képviselő asszonnyal abban, hogy felelősséggel tartoznak a kerületért. A kerület működtetésének az „alfája és omegája” a költségvetés, amit még egyszer sem szavaztak meg, kérdés, hogy mennyire vannak felelősséggel a kerület működése iránt. Varga Imre: A Pénzügyi és Gazdasági Bizottság, mint szakbizottság a végrehajtás szakmai értékelésére hivatott. Az, hogy a könyvvizsgálói jelentés a befűzött anyagban van, vagy külön kapták meg, a végeredmény szerint mindegy. Ha azt látják, hogy a végrehajtás a független könyvvizsgálói vizsgálattal is reális képet tükröz, akkor nem érti, hogy a másik oldalon miért nem fogadják el a féléves jelentést. A bizottság ülésén a szocialista oldalt képviselő négy fő szavazott igennel, a másik oldalon ülők tartózkodással nem fogadták el a jelentést. Kéri a képviselőket, fogadják el a beszámolót. Dr. Pálinszki Antal: Ügyrendi hozzászólásra ad szót Vizér Klára képviselőnek. Vizér Klára: Nincs szocialista és másik oldal.
16
Dr. Pálinszki Antal: Megvonja a szót, nem ügyrendi a felszólalás tárgya. Monostori Zsolt: Minden költségvetéssel kapcsolatos tárgyalás után elhangzik az összefoglalóban, hogy a képviselők nem szakmai kérdésekhez szóltak hozzá, hanem különféle személyeskedő, politikai megjegyzéseket tettek. Minden alkalommal elhangzik, hogy ők nem szavazzák meg a költségvetést, nem fogadják el a végrehajtásról készült beszámolót. Bori Ferenc képviselő érthetően elmagyarázta, hogy ennek mi az oka. Dr. Pálinszki Antal: Szót ad Vizér Klárának ügyrendi felszólalásra. Vizér Klára: Nem azt kifogásolta, hogy a PGB tagok nem befűzve kapták a könyvvizsgálói jelentést, azt kifogásolta, hogy a többi képviselő nem kapta meg az anyagot. Goró Oszkár: Önök azzal vádolnak minket folyamatosan, hogy nem szavazzuk meg a kerület érdekében fontos előterjesztéseket, így a költségvetést sem. Kérdezi, hány módosító, építő jellegű indítványukat fogadták el, vették napirendre? A mai napon leszavazták az újpalotai Fő tér megtervezéséről, az árvízkárosultak megsegítéséről szóló előterjesztéseket. Ezek után milyen jogon vádolják őket, hogy nem támogatják a szocialista oldal előterjesztéseit. Dr. Pálinszki Antal: Szót ad Király Csaba alpolgármesternek ügyrendi felszólalásra. Király Csaba: Kéri levezető elnök urat, hogy amennyiben a hozzászóló eltér a tárgytól, vonja meg a szót. Dr. Pálinszki Antal: A 3 perces időtartamban a képviselő döntheti el, hogy miért beszél, ezért abba nem szólhat bele. Szót ad Árkosi Sándor képviselőnek ügyrendi felszólalásra. Árkosi Sándor: Ügyrendi javaslata, hogy zárják le a vitát. Dr. Pálinszki Antal: Szavazást kér az ügyrendi javaslatról.
17
367/2005. (IX. 28.) sz. h a t á r o z a t Budapest Főváros XV. kerületi Önkormányzat Képviselő-testülete úgy dönt, hogy lezárja az Önkormányzat 2005. évi költségvetésének I. féléves végrehajtásáról szóló előterjesztés vitáját. (Szavazati arány: 18 igen szavazat, 5 ellenszavazat, 4 tartózkodás) Dr. Pálinszki Antal: A vita lezárása előtt hozzászólásra jelentkező képviselők után kap szót Szalóczi Lajos a PÉE képviselője. Marsovszky Györgyné: A napirend műfaja elszámolás az elvégzett munkáról, ahhoz nem lehet javaslatokat tenni. Javaslatokat a koncepcióhoz, a költségvetés tervezetéhez lehet tenni. Egyet ért Bori képviselő úrral abban, hogy vannak természetes dolgok a szociális ellátás területén, de nem érti, erre miért ne lehetnének büszkék. Mirilo Milos: Nem vád, hogy a Fidesz nem szavazta meg a költségvetést, ezt tényként rögzítették. Tóth Imre: Felelős képviselőnek a legfőbb prioritás az, hogy a kerület működőképes legyen, a munkatervben megfogalmazott célokat végre tudják hajtani. Az előterjesztések nem pártok, frakciók előterjesztései, hanem a XV. kerületi Önkormányzaté. Dr. Pálinszki Antal: Három percben szót ad Szalóczi Lajosnak, a PÉE képviselőjének. Szalóczi Lajos: Köszönti a képviselő-testületet abból az alkalomból, hogy 15 éve, szeptember 30-án a szabadon választott Országgyűlés elfogadta a helyi önkormányzatokról szóló törvényt, amely lehetővé tette, hogy ez a testület működjön a kerületi választópolgárok javára. A Polgári Érdekképviseleti Egyesület fontosnak tartja a költségvetési rendeletet, és annak végrehajtását. Pozitívan értékelték, hogy a költségvetési rendelet féléves végrehajtása időarányosan teljesült, a bevételek meghaladják a kiadásokat. Felhívja azonban a figyelmet két táblázatra. Az egyik az intézmények összesen adatait tartalmazza, a másik a Polgármesteri Hivatalra vonatkozik. A Polgármesteri Hivatalra vonatkozó táblázatban a kiadások teljesítése 6 milliárd a 13,7 milliárddal szemben, ami 44 %. Itt jelentős megtakarítás mutatkozik.
18
Erre lehet mondani, hogy jól dolgozott a Hivatal, de azt is hozzá kell tenni, hogy a kiadások nem a féléves, 50 %-os teljesítést követik, hanem annál kevesebbet. Itt megjelenik egy 50 %-ot meghaladó finanszírozás, ami az intézmények bevételeit 150 millió forinttal meghaladta. Ezt megítélése szerint a II. félévre kellett volna halasztani. Magyarázatra szorul, hogy a Polgármesteri Hivatalnál miért nem került kifejtésre, hogy a nem rendszeres személyi juttatások 50 %-ot meghaladóan kerültek végrehajtásra. Dr. Pálinszki Antal: Polgármester úrnak ad szót. Hajdu László: Nem gondolta, hogy a féléves beszámoló ekkora vitát vált ki. Tény, hogy nem mellékelték a könyvvizsgálói jelentést. Néhány megjegyzésből az látszott, hogy vagy nem olvasták el az anyagot, vagy nem ismerik a költségvetést. Elhangzott, hogy a jövőben nagyobb energiát kell fordítani pályázati források elnyerésére. A beszámolóban szerepel, hogy összesen 700 milliárd forintra számítanak 2005-ben. Ma adták át a „Szirom-homokozót”, amihez 11 millió forintot nyertek, 20 millió forintot a Neptun utcai játszótér átépítésére, 50 millió forint támogatást a fővárostól, 127 millió forintot az államtól nyertek csatornaépítésre. Útépítésre 150 millió pályázati pénz áll rendelkezésre állami költségvetésből és 150 millió forintot nyertek erre a célra a fővárostól is Kerületi utak felújítására 70 millió forint pályázati pénzt nyertek. Több oktatási intézmény pályázott sikeresen. Pályázati pénzt nyertek el a civil szervezetek területén, a szociális területen. Összességében az eddig elnyert pályázati pénzek 5.568 millió forintot tesznek ki. A hivatal, az intézmények és az önkormányzati cégek minél több pályázati pénz elnyerésére törekednek. Ma is több ilyen tárgyú előterjesztés van napirenden. A nagy összegű pályázati pénzek elnyerésével megtöbbszörözik az önkormányzat vagyonát. A tanácsi rendszertől átvett vagyon az eltelt időszakban közel hétszeresére nőtt. Továbbra sem elsődleges cél az önkormányzati vagyon eladása. Mollnár Andor: Szalóczi úr felvetésére elmondja, hogy az intézményeknél a rendszeres személyi juttatásokra fordított összeg azért haladja meg az 50 %-ot, mert 2005. januárjában fizették ki a 2004. évi 13. havi fizetést. Dr. Pálinszki Antal: Az előterjesztett határozati javaslatokról kér szavazást.
19
368/2005. (IX. 28.) sz. h a t á r o z a t Budapest Főváros XV. kerületi Önkormányzat Képviselő-testülete elfogadja a 2005. évi költségvetés I. féléves végrehajtásáról készített beszámolót. Felelős : polgármester Határidő: 2006. szeptember 28. (Szavazati arány: 17 igen szavazat, 1 ellenszavazat, 8 tartózkodás) 369/2005. (IX. 28.) sz. h a t á r o z a t Budapest Főváros XV. kerületi Önkormányzat Képviselő-testülete felkéri a polgármestert, hogy a beszámolót az önkormányzati gazdálkodó szervekkel ismertesse meg. Felelős : polgármester Határidő: 2005. október 15. (Szavazati arány: 28 igen szavazat, egyhangú)
3. Előterjesztés Budapest Főváros XV. kerületi Önkormányzat 2005. évi költségvetésének II. sz. módosításáról (Ikt.sz: 107-263/2005. sz. anyag) „R” Előterjesztés a Bp. XV., Szerencs-Eötvös utcai csomópont forgalomirányító lámpáinak megépítéséről (Ikt.sz. 107-270/2005. sz. anyag) Előadó: Hajdu László polgármester
Dr. Pálinszki Antal: Kéri polgármester urat, tegye meg szóbeli kiegészítését. Hajdu László: A költségvetés II. számú módosítása tervezett módon került előterjesztésre. A módosítás 132 millió 438 ezer forinttal módosítja a főösszeget. A költségvetés új főösszege 15.430.775 eFt. Az emelkedés forrása mind a bevételi, mind a kiadási oldalon rendelkezésre áll. A bevételek növekedése elsősorban az iparűzési adóból származik. Az ingatlanértékesítés előirányzatát a költségvetés biztonsága érdekében javasolják 36.483 eFt-tal csökkenteni, az új előirányzatot 264 millió forintban javasolják megállapítani.
20
A többletbevételek közül megemlíti, hogy közcsatorna utófinanszírozásra a fővárostól érkezett 12,3 millió Ft, normatív és kötött felhasználású támogatásra 30 millió Ft. A kiadási oldalon jelentős, hogy 35 millió Ft többletbevételt biztosítanak a RÉPSZOLG Kht-nak. Az intézményeknek is jelentős összegeket biztosítottak fejlesztésre. A PGB 159-161/2005. számú határozatai figyelembevételével kéri a költségvetés II. számú módosításának elfogadását. Dr. Pálinszki Antal: Megadja a szót Hannák György könyvvizsgálónak. Hannák György: A bevételek növekedésének megalapozottságát az előterjesztő ismertette, azt nem kívánja megismételni. Észrevételeit három pontban sorolta fel. A 132.484 eFt-tal növelt, 15.430.775 eFtos bevételi és kiadási főösszeg elfogadását javasolja. Dr. Pálinszki Antal: A bizottsági elnököknek ad szót. Varga Imre: A Pénzügyi és Gazdasági Bizottság megtárgyalta a II. számú módosítást. A napirend keretében tárgyaltak még a költségvetést érintő más előterjesztéseket is. Az előterjesztés világosan megmutatja a többletbevételeket és kiadásokat. A bizottság javasolta, hogy a módosítás keretében döntsön a testület a Hartyán NOK többlet létszámigény fedezetéről, a Szerencs utcai forgalomirányító lámpa megépítésének fedezetéről, valamint a számítástechnikai eszközök vásárlása kiadási előirányzatának rendezéséről. Fentiek figyelembevételével a bizottság többségi szavazattal elfogadásra javasolta a költségvetés II. sz. módosítását. Molnár István: A Tulajdonosi, Vagyonkezelési és Közbeszerzési Bizottság megtárgyalásra és elfogadásra javasolta az előterjesztést. Máté Gyula: A Jogi, Ügyrendi, Közrendvédelmi és Integrációs Bizottság egy tartózkodással megtárgyalásra javasolta az előterjesztést. Bori Ferenc: A Kerületfejlesztési, Városüzemeltetési és Környezetvédelmi Bizottság a költségvetést megtárgyalásra és elfogadásra javasolta. Örömmel fogadták a Szerencs-Eötvös utca kereszteződésében megvalósítandó lámpás kereszteződés megvalósításáról szóló indítványt. Ez a hely a kerület legtöbb balesetet előidéző csomópontja.
21
A felújítási keret felosztásánál is számításba vette a bizottság a kereszteződés biztonságának megoldását, ennek megfelelően készültek el az útfelújítási tervek is. Kökény Rita: A Lakásgazdálkodási Bizottság megtárgyalta, és 5 igen szavazattal, 2 tartózkodással elfogadásra javasolta a költségvetés II. számú módosítását. Ambrus János: A Művelődési, Oktatási és Sport Bizottság a szakterületét érintő, intézményi gazdálkodás szempontjából tárgyalta az előterjesztést. Örömmel állapították meg, hogy az intézmények jelentős többletköltséget kaptak felújításra, illetve működésre. A bizottság 4 igen szavazattal, két tartózkodással javasolta a képviselő-testületnek a 2005. évi költségvetés II. számú módosítását. Kiegészítő határozatot hozott a bizottság, melyben egyhangúan támogatták, hogy a Hartyán NOK többletlétszám igényének költségét a II. számú költségvetés módosítása keretében biztosítsák. Marsovszky Györgyné: A Szociálpolitikai és Egészségügyi Bizottság a szociális és egészségügy területére vonatkozó részét tárgyalta az anyagnak Az előterjesztést 2 tartózkodással elfogadásra javasolták. Dr. Pálinszki Antal: Kérdések következnek. Bori Ferenc: A 100 millió forintos államháztartási tartalék felszabadítására van-e lehetőség? A későbbi napirendben szereplő 400 millió forintos hitelkeret-szerződésnek nem kellett volna megjelennie a módosításban? Dr. Pálinszki Antal: A kérdéseket lezárja, megadja a szót válaszadásra. Hajdu László: Nem része a módosításnak a hitelkeretszerződés. Dr. Pálinszki Antal: Hozzászólások következnek. Vizér Klára: Kéri hozzászólását szó szerint rögzíteni a jegyzőkönyvben. „Ahhoz a vitához csatlakozandó, illetve egy kis illusztrációt, vagy példát nyújtani, hogy mi az, amit egyes képviselők támogatnak a költségvetésben, és mi az, ami nem.
22
Szeretném felhívni a nyilvánosság figyelmét arra, hogy egyöntetűen támogatta a képviselő-frakciónk azt, hogy a Hartyán Nevelési-Oktatási Központban a szükséges oktatói létszámot növeljük, támogattuk azt, hogy a Szerencs utca-Eötvös utca kereszteződésében megépüljön végre a lámpás kereszteződés, és támogattuk egyhangúlag azt, hogy számítástechnikai eszközök vásárlását meg tudjuk tenni. Csak ennyit arról, hogy mi az, amit támogatunk, és mi az, amit nem. Megdöbbenéssel tapasztaltam a pénzügyi bizottságban azt, hogy az Eötvös utcaSzerencs utca lámpás-kereszteződés kialakítása kapcsán Mirilo Milos képviselőtársam aggályainak adott hangot, miszerint talán nem ez lenne a megoldás, és ez a 18 millió Ft + ÁFA borzasztó sok pénz arra, hogy lámpás kereszteződést alakítsunk ki egy olyan kereszteződésben, ami nem a kerületben a legveszélyesebb, hanem Budapest szinten a második legveszélyesebb kereszteződést jelenti. Én hihetetlenül hallgattam az okfejtését ezzel kapcsolatban. Szeretném aláhúzni, amit Bori Ferenc is elmondott, hogy mi nagyon örülünk annak, hogy végre lámpás kereszteződést kap a nagyon veszélyes útszakasz, és csak annak a sajnálatomnak adok hangot, hogy ez nem előbb történt meg, illetve még annak, hogy a Főváros ehhez egy fillért nem ad ehhez támogatásként. És végső soron szeretnék polgármester úr szavaihoz csatlakozni. Azt mondta, hogy vegyük észre, hogy 700 millió forint van a költségvetésben fejlesztésre. Két nagy összeget emelt ki, az egyik a 127 millió csatornára, meg 150, meg 150 millió útépítésre, ez mind fővárosi és állami támogatás. A probléma ezzel az, hogy az elnyert pályázati pénzeket majd jövőre fogjuk megkapni, tehát az a két útszakasz, amit említett, az az ukszve 300 millió forintos fejlesztés, azt saját forrásból kell megvalósítanunk, méghozzá úgy, hogy hitelkeretet kell erre nyitnunk, ez lesz a 20. napirendi pont, amire polgármester úr volt szíves azt mondani, hogy ez nem tartozik a tárgyhoz. Tehát, evvel a pénzzel egyenlőre ne számoljunk, csak akkor, ha befolyt ez a pénz. A másik pedig, hogy a csatorna sajnos nem a mi vagyonunk, mert erről egy évvel ezelőtt lemondtunk. Tehát a csatorna most már nem a kerület vagyonának része, hanem a Főváros vagyonának a része. A pontosság kedvéért ezt, muszáj volt hozzátennem. Kérem, hogy ne vezesse félre a lakosságot.” Tóth Imre: Örül annak, hogy újabb olyan módosítást tárgyalnak, ami azt tartalmazza, hogy pozitív irányba lépnek előre a kerület költségvetésének egészét tekintve. A kerületi lakosokat a kiadási oldal változása érinti kézzel foghatóan. A csatornát senki nem viszi el a kerületből. A fővárosi utak felújításával is a kerület állaga javul. Néhány olyan feladatot sorol fel, aminek végrehajtása nem fővárosi, és egyéb pénzekhez kapcsolódik.
23
Környezetjavítás érdekében, park, fasor fenntartására, virágok telepítésére, gondozására parlagfű irtására az előirányzathoz képest további 6 millió forintot biztosítottak. Mintegy 1,6 millió forintot fordítottak három konténertároló építésére a Kontyfa utcában, ami a környéken segítheti az illegális szemétlerakás visszaszorítását. A kerületi járdák felújításának, építésének előirányzata is nőtt 9 millió forinttal. A játszóterek, parkok felújítására fordított többlet-előirányzat 4,9 millió forint. Parkolás-gátlók és új parkolók kiépítésére, a meglévő parkolók karbantartására 3,5 millió forint többletet tudtak biztosítani a költségvetési többletből. Ezek figyelembevételével a beterjesztett költségvetési módosítás olyan előrelépést jelent a kerület életében, amit a kerület lakosság érdekében tesznek. Mirilo Milos: Örül, hogy sikerül megoldani a Szerencs utcaEötvös utca kereszteződés problémáját. Az ott lakók nevében megköszöni az Osztály munkáját és a szocialista frakció támogatását. Gyurcsánszky János: Támogatja az előterjesztést, a többletbevételt jó célra költik el. Bármilyen beruházás gyarapítja a kerület értékeit, gazdagodik a kerület. A Szerencs-Eötvös utcai csomópont kiépítésének forrása az Attila utcai elmaradt beruházásra előirányzott pénz. Az Attila utca kiépítéséhez 52 millió forintra lenne szükség. A Páskomliget utcában csak a középsávban lehet parkolókat kiépíteni, ami költséges, a meglévő előirányzatból nem lehetne megvalósítani. Az elmúlt év elején elkészítették a környék közlekedési koncepcióját, aminek teljes megvalósítása mintegy 400 millió forintba kerülne. Most van lehetőség a Szerencs-Eötvös utcai kereszteződésben fennálló balesetveszély megszüntetésére, azt teljes körűen tudják megoldani. Kéri a képviselő-testület támogatását az előterjesztés elfogadásához. Bori Ferenc: Vita volt arról, hogy a szociális megoldás mennyire élvez prioritást. A döntő az, hogy senki ne kerüljön kilátástalan élethelyzetbe. Beszélt korábban egy balesetről, ahol az Eötvös-Szerencs utca kereszteződésében egy három gyermekes apát sodort el egy karambolozó autó. A család mintaszerű eljárás keretében kapott komoly segítséget a Szociális Osztálytól. Az a dolguk, hogy ilyen balesetek ne fordulhassanak elő. Marsovszky Györgyné: A bizottság a szociális és egészségügyi területtel kapcsolatban meglepődve vette észre, hogy műemléki területté kívánják nyilvánítani az Észak-Pesti Kórház területét. Ezzel tovább nehezedne a szociális és egészségügyi ellátás megoldása a kerületben.
24
Úgy gondolja, hogy amikor a kerületi költségvetést és beruházásokat kritizálják, arról is szólni kellene, hogy nem hátráltatni, hanem segíteni kellene a beruházások kezdeményezését. A kerületi lakosságnak nem az a célja, hogy politikai huzavonában vegyen részt, hanem tudjon arról, hogy a bizottság, az önkormányzat vezetése minél előbb szeretné a problémát megoldani. Baracskay Éva: A gyermekintézményekben folytatott munkálatok elismerésre méltók. Fontosnak tartja, hogy az önkormányzat anyagilag támogatja a gyermekek részvételét az erdei iskolákban. Az idős emberek közérzetének javítását biztosítják a parkok, pihenő helyek karbantartásával, felújításával. Kiemelten említi, hogy megszűnt a Sárfű utcai illegális szemétlerakóhely. Ambrus János: Szíven ütötte a buzgalom, amit Vizér Klára képviselő asszony felsorolt, hogy mi mindent támogattak a költségvetés módosítás keretében. A buzgalom megbotlik azon, hogy az egészet nem fogadják el. Szakmai hibát is szeretne helyre tenni. Képviselő asszony azt állította, hogy az a csatorna, ami önkormányzati beruházásban készül, nem a kerület vagyonát gyarapítja. Ez nem így van. A csatorna-beruházások a kerület vagyonát gyarapítják, függetlenül attól, kinek a tulajdonában vannak. Folyamatosan nő az ingatlanok értéke azokon a helyeken, ahol az önkormányzat megépítette a csatornát és a szilárd burkolatú utat. Kéri, hogy ennek megfelelően nyomják meg az igen gombot. Dr. Pálinszki Antal: Szót ad Vizér Klára képviselőnek személyes megtámadtatás okán. Vizér Klára: Az hogy milyen gombot nyomnak meg, azzal az őket megválasztó lakosság felé tartoznak elszámolással. A vagyon kérdéséről már kifejtették álláspontjukat. Ismét elmondja, hogy nem most kezdték el a módosító javaslatok támogatását, 2002 óta folyamatosan ezt teszik. A módosító javaslatok nagy részét támogatták, az egészét nem tudták támogatni a szemlélete, hangsúlya miatt. A költségvetés mindig prioritásokat fogalmaz. Számtalanszor kifejtették az eredeti költségvetés kapcsán, hogy a prioritások felállításával nem értenek egyet. Még egyszer elmondja, hogy nincs másik oldal, 29 képviselő van.
25
Varga Imre: A félreértések elkerülése érdekében hangsúlyozza, hogy a 20. napirendben szereplő likvid hitel felvételére történő felhatalmazás nem azt jelenti, hogy az önkormányzat működése csak hitelfelvétellel biztosítható. Bori Ferenc: Az előző napirendnél már elmondta, hogy ha száz pontból álló témából hússzal nem ért egyet, akkor tartózkodik. Goró Oszkár: Nem érti Ambrus János hozzászólását. Az előző napirendnél az volt a probléma, hogy soha nem szavazzák meg a kerület érdekét szolgáló, fontos ügyeket, mint például a költségvetést. Most pedig azzal a váddal illet egyes képviselőket, hogy azért megszavaznak egyet-kettőt, de igazából mégsem szavaznak meg semmit sem. Képviselő úr döntse el miről beszél, és mondja meg, hogy igennel vagy nemmel szavazzon a többi képviselő. Álságos és demagóg dolognak tartja, hogy kiforgatja a voksukat. Senki nem mondta, hogy nem ért egyet a Szerencs-Eötvös utca kereszteződés jelzőlámpájának megépítésével. Bori Ferenc képviselő úr nagyon jól és pontosan elmondta, hogy miről van szó, azért nem szavazzák meg a költségvetést, mert mintegy 50%-ával nem tudnak egyetérteni, ráadásul a módosító indítványaikat sem fogadják be az anyagba. Az olyan apró lépéseket, amelyeknél megépítenek valamit, azt tudják támogatni, azonban nem tudják támogatni a költségvetés egészét, vagy a végrehajtásról szóló beszámolót, mert a fontos dolgok végrehajtása nem történik meg. Ilyen pl. az M3-as melletti zajvédő-fal. Úgy gondolják, bizonyos pénzeket át lehet csoportosítani az általuk fontosnak tartott célok megvalósítása érdekében. Ambrus János: Ügyrendi hozzászólásában elmondja, hogy ez a stílus nem szokásos ebben a képviselő-testületben. Többször kérte Goró Oszkár urat, hogy ne kiabáljon közbe, ne sértegessen senkit, ne személyeskedjen, és kerülje a demagóg megnyilatkozásokat. Mindenkinek a saját lelkiismeretén múlik, hogyan szavaz. Elvi kérdés, hogy megszavazzák-e az egészet vagy sem, ugyanis arról szól a történet, hogy hiába értenek egyet az előterjesztés egyes részeivel, ha nem szavazzák meg a költségvetést, akkor nincs mit végrehajtani. Marsovszky Györgyné: Tájékoztatásul elmondja, hogy a múlt héten a hivatal három osztályvezetőjével a hangelnyelő fal munkaterületét a fővárossal együtt átadták. Goró Oszkár: Személyes megtámadtatás címén ügyrendi hozzászólásában kikéri magának Ambrus János durva hozzászólását, rendreutasítását. Javasolja, hogy képviselő úr legközelebb önmagát utasítsa rendre.
26
Monostori Zsolt: Zavarja ez a vita, hiszen akárhányszor előkerül ez a téma, mindig ugyanazt a csontot rágják le, vagyis megszavazzák-e vagy sem a költségvetést. Többször kifejtették már, hogy miért nem szavazzák meg az erről szóló előterjesztéseket. Ha szorosabb helyzetben ülnének itt a teremben, akkor a minimális többség részéről is nagyobb kompromisszumkészség lenne. Ebben a formában abszolút demagógiának tartja, hogy minden egyes költségvetés tárgyalásnál a szemükre vetik döntésüket. A napirendi pontokat sem szavazták meg egyben, hiszen bizonyos részeivel nem értettek egyet. Molnár István: Az eddig elhangzottakból azt állapítja meg, hogy egyes képviselők nem ismerik a kerület problémáit. Nem látja értelmét azon vitatkozni, hogy ki, mit szavazott meg. Nem kicsinyli le a javaslataikat. Például, egy korábbi önálló képviselői indítványukban szerepelt, hogy vegyék meg a temető mellett fekvő két telket 60 millió forintért. Ez egy eltúlzott ár, az ingatlan nem ér annyit, ezt nem lett volna előterjeszteni akkor, amikor az iskolák beáznak, az ablakok kiesnek. Először olyan problémákat oldjanak meg, amelyek a gyerekek testi épségét veszélyeztetik. Ilyen probléma a Fő tér nagy ívű megtervezése is. Véleménye szerint, a hivatalban van elég szakember, akik terveket készítenek. Ez a kerület, amikor kellett, segített az erdélyi árvízkárosultakon. Magyarországon is vannak olyan árvízkárosultak, akiken kellene segíteni. Ez a kerület a költségvetéséhez mérten segíti a rászorultakat. Szeretné, ha mindenki megszavazná a költségvetés módosítását, de ha nem, a kerület akkor is fejlődik és fejlődni fog. Dr. Pálinszki Antal: A vitát lezárja, megadja a szót polgármester úrnak válaszadásra. Hajdu László: A vita során a Fidesz képviselője bejelentette, hajlandók megszavazni az ovi-suli működéséhez szükséges többletköltséget. Ez, valóban nagydolog. Az előző napirendnél, a féléves beszámolóból kiderült, hogy időarányosan kifizették a béreket a pedagógusoknak, az óvónőknek, az egészségügyi és a szociális területen dolgozóknak. Azt kellett volna megszavazni, hogy ezek mind rendben megtörténtek, a könyvvizsgáló azokat leigazolta. Álságos, hogy ez után a szavazás után bejelenti a Fidesz, támogatja a módosító javaslatokban beterjesztett többlet költségigények biztosítását, de nem szavazta meg az I. féléves végrehajtást. A költségvetésben szerepelt, hogy a XV. kerületben 4,5 km csatorna, 1,6 km szilárd útburkolat építése valósult meg. Újpalotán egy sor parkolót építettek. Minden dolgozó megkapta a fizetését. Akadálymentesítésre 12,5 millió forintot költöttek. Fedezetet biztosított a költségvetés útjavításra, járdaépítésre és -felújításra, parkbővítésre. Jelentős összegeket fordítottak az
27
illegális szemétlerakók megszüntetésére. A felsorolt tételeket a Fidesz nem szavazta meg. Úgy gondolja, nem érdemes olyan dolgokról vitatkozni, ami csak politikáról szól. Nem kell megszavazni semmit, a kitűzött célokat anélkül is sikeresen véghez viszik. Kéri a képviselőket, fogadják el a rendeletet és a Pénzügyi és Gazdasági Bizottság kiegészítő határozati javaslatait. Vizér Klára: Szó szerinti jegyzőkönyvvezetést kér ügyrendi hozzászólásáról: „ Én a jegyző úrtól szeretnék állásfoglalást kérni az ügyben, hogy a hatályban lévő törvények értelmében van-e joga egy önkormányzati képviselőtestületben bárkinek is egy másik képviselőnek a pártállását rendszeresen emlegetni a testületi ülésen, avagy nincs. Az én ismeretem szerint erre nincs lehetőség. Amennyiben erre nincs, kéri a jegyző urat, hogy ez ügyben foglaljon állást. Köszönöm.” Dr. Nagy Antal: Ez etikai, nem pedig jogszabályi kérdés. Dr. Pálinszki Antal: Ismerteti a határozati javaslatokat, szavazást kér róluk. 370/2005. (IX. 28.) sz. h a t á r o z a t Budapest Főváros XV. kerületi Önkormányzat Képviselő-testülete úgy dönt, hogy a Hartyán Nevelési-Oktatási Központ többletlétszám költség biztosítására a rendszeres személyi juttatások előirányzatát 1.639 eFt-tal, a rendszeres személyi juttatások járulékai előirányzatot 524 eFt-tal megemeli. Ezzel egyidejűleg az általános tartalék előirányzatát 2.163 eFt-tal csökkenti. Felelős : polgármester Határidő: 2005. évi költségvetés II. sz. módosítása (Szavazati arány: 29 igen szavazat, egyhangú) (Megerősítve a PGB 159/2005. (IX.26.) sz. határozata)
371/2005. (IX. 28.) sz. h a t á r o z a t Budapest Főváros XV. kerületi Önkormányzat Képviselő-testülete úgy dönt, hogy az Attila utcai útépítés bruttó 16.558 eFt előirányzatát, valamint a Páskomliget utcai parkolósáv építés bruttó 10.000 eFt előirányzatát törli. Helyette a SzerencsEötvös utcai forgalomirányító lámparendszer megvalósítására bruttó 22.500 eFt, továbbá a Kontyfa utcai iskola főbejárata előtti járdaszakasz építésére bruttó 2.500 eFt összegű előirányzatot biztosít, a fennmaradó 1.558 eFt-ot az általános tartalékalapba helyezi. Felelős : polgármester Határidő: 2005. évi költségvetés II. sz. módosítása (Szavazati arány: 29 igen szavazat, egyhangú) (Megerősítve a PGB 160/2005. (IX. 26.) sz. határozata)
28
372/2005. (IX. 28.) sz. h a t á r o z a t Budapest Főváros XV. kerületi Önkormányzat Képviselő-testülete úgy dönt, hogy a 2005. évi költségvetés II. sz. módosítása keretében a számítástechnikai eszközök vásárlása kiadási előirányzatát 4.411 eFt, az általános forgalmi adó előirányzatát 1.103 eFt-tal megemeli, illetve az általános tartalék előirányzatát 5.514 eFt-os csökkenti. Felelős : polgármester Határidő: 2005. évi költségvetés II. sz. módosítása (Szavazati arány: 28 igen szavazat, 0 ellenszavazat, 1 tartózkodás) (Megerősítve a PGB 161/2005. sz. határozata)
Dr. Pálinszki Antal: Ismerteti a rendeletalkotási javaslatot. A rendelet megalkotásához minősített többség szükséges.
Rendeletalkotás Budapest Főváros XV. kerületi Önkormányzat Képviselő-testülete megalkotja 24/2005. sz. ök. rendeletét a Budapest Főváros XV. kerület Önkormányzat 2005. évi költségvetésének II. sz. módosításáról. (Szavazati arány: 20 igen szavazat, 2 ellenszavazat, 7 tartózkodás)
Dr. Pálinszki Antal: Tíz perc szünetet rendel el.
-Szünet-
4. Előterjesztés az önkormányzati mérlegek tartalmáról szóló önkormányzati rendelet megalkotására (Ikt.sz: 107-271/2005. sz. anyag) Előadó: Hajdu László polgármester
Dr. Pálinszki Antal: Megadja a szót az előterjesztőnek, Hajdu László polgármester úrnak.
29
Hajdu László: Nem indítványozza, fogadják el a rendeletet.
kíván
szóbeli
kiegészítést
tenni,
Dr. Pálinszki Antal: Az előterjesztést a Pénzügyi és Gazdasági Bizottság és a Jogi, Ügyrendi és Közrendvédelmi Bizottság tárgyalta. Varga Imre: A Pénzügyi és Gazdasági Bizottság úgy értékelte, hogy amit eddig is szabályosan, a törvényi előírásoknak megfelelően tettek, azt most rendeletben is szabályozzák. A bizottság egyhangúlag támogatta az előterjesztést. Dr. Pálinszki Antal: Megállapítja, hogy kérdés nincs, hozzászólások következnek. Megadja a szót a Polgári Érdekképviseleti Egyesület elnökének. Szalóczi Lajos: Az Egyesület részéről nagyon fontosnak tartják, hogy az önkormányzat mérlegeinek tartalmáról rendelet születik, amely az éves költségvetést azonos szerkezetbe teszi. A rendelettervezet záró rendelkezésében az szerepel, hogy kihirdetése napján, szeptember 28-án lép életbe. Ez értelemszerűen azt jelenti, hogy a következő, III. számú módosításban már azok a rendeletben meghatározott mellékletek is szerepelnek, amelyek jelenleg nincsenek benne sem az eredeti költségvetésben, sem az I-II. sz. költségvetési rendelet módosításában. Dr. Pálinszki Antal: A vitát lezárja, ismerteti a rendeleti javaslatot. A rendelet elfogadásához minősített többség szükséges.
Rendeletalkotás Budapest Főváros XV. kerületi Önkormányzat Képviselő-testülete megalkotja 25/2005. sz. ök. rendeletét az önkormányzat mérlegeiről. (Szavazati arány: 25 igen szavazat, egyhangú)
30
5. Előterjesztés egyes önkormányzati rendeletek módosításáról (Ikt.sz: 107-272/2005. sz. anyag) Előadó: Hajdu László polgármester
Dr. Pálinszki Antal: Megadja a szót az előterjesztőnek, dr. Nagy Antal jegyző úrnak. Dr. Nagy Antal: Az előterjesztés több rendelet módosítását tartalmazza. Ismerteti az egyes rendeletek módosításának indokolását. A civil rendelet módosítása esetében a Fővárosi Közigazgatási Hivatal tett észrevételt, mely szerint civil alapítványok részére forrás átadásról történő döntés a képviselőtestület hatáskörébe tartozik. Az észrevétel elfogadását javasolják. A rendelettervezet javasolja továbbá a szociális és gyermekvédelmi, pénzben és természetbeni ellátásokról szóló helyi rendelet módosítását is, amit törvényi változás indokol. A 12. szakaszban szereplő módosítás az új közigazgatási eljárási törvény szabályozásaihoz igazodik. Kiegészítésként elmondja még, hogy a polgármester úr befogadja a Művelődési, Oktatási és Sport Bizottság 192/2005. sz. határozatát, amely az „alapítványok kivételével” szóló szövegtartalom kiemelését tartalmazza. Kéri a képviselő-testületet, fogadja el az előterjesztést és alkossa meg a rendeletet. Dr. Pálinszki Antal: A bizottsági elnököknek ad szót. Marsovszky Györgyné: A Szociálpolitikai és Egészségügyi Bizottság megtárgyalásra és elfogadásra javasolja a képviselő-testületnek az előterjesztést. Varga Imre: A Pénzügyi és Gazdasági Bizottság megtárgyalásra és elfogadásra javasolja a képviselő-testületnek az előterjesztést. Ambrus János: Megköszöni az előterjesztőnek hogy befogadta a Művelődési, Oktatási és Sport Bizottság javaslatát, melynek figyelembevételével a bizottság egyhangúlag támogatta a rendelet elfogadását. Máté Gyula: A Jogi, Ügyrendi, Közrendvédelmi és Integrációs Bizottság egyhangúan megtárgyalásra és elfogadásra javasolta a rendelettervezetet.
31
Dr. Pálinszki Antal: Megállapítja, hogy kérdés, illetve hozzászólás nincs, a vitát lezárja. Ismerteti a rendeletalkotási javaslatot. A rendelet megalkotásához minősített szavazattöbbség szükséges. Rendeletalkotás Budapest Főváros XV. kerületi Önkormányzat Képviselő-testülete megalkotja az egyes önkormányzati rendeletek módosításáról szóló 26/2005. sz. ök. rendeletét. (Szavazati arány: 27 igen szavazat, 0 ellenszavazat, 1 tartózkodás)
6. Előterjesztés a lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadásának feltételeiről szóló 26/2003. (VI.30.) ök. rendeletének módosítására (Ikt.sz: 107-274/2005. sz. anyag) Előadó: Hajdu László polgármester Dr. Pálinszki Antal: Megadja a szót az előterjesztőnek, Király Csaba alpolgármester úrnak. Király Csaba: Megkapták a képviselők 107-274/2005. számon kiosztott anyaghoz a kiegészítést, mely a területi besorolást, és az alapdíjra vonatkozó adatokat tartalmazza. Ez lesz a rendelet 1. és 2. sz. melléklete. A Tulajdonosi, Vagyonkezelési és Közbeszerzési Bizottság javaslatát, mely szerint ez a két rész a rendelet függeléke legyen, nem fogadja be. A Lakásgazdálkodási Bizottság 187/2005. sz. határozatát befogadja. A rendelet elsősorban az alkalmazhatóság érdekében tartalmaz pontosításokat. Ismerteti a változásokat. Kéri a képviselő-testületet, hogy a bizottságok által benyújtott módosításokkal együtt fogadják el a rendeletmódosítást. Dr. Pálinszki Antal: A bizottsági elnököknek ad szót. Kökény Rita: Megköszöni az előterjesztőnek, hogy befogadta a Lakásgazdálkodási Bizottság javaslatát, melynek figyelembevételével megtárgyalásra és elfogadásra javasolja a képviselő-testületnek az előterjesztést. Máté Gyula: A Jogi, Ügyrendi, Közrendvédelmi és Integrációs Bizottság a 110/2005. sz. határozatában javasolta a 44. § (4) bekezdésének pontosítását.
32
Molnár István: A Tulajdonosi, Vagyonkezelési és Közbeszerzési Bizottság egyhangúan megtárgyalásra és elfogadásra javasolta a képviselő-testületnek az előterjesztést. Dr. Pálinszki Antal: Kéri a kérdéseket az előterjesztéssel kapcsolatban. Bori Ferenc: Az előterjesztés 130. oldalán található 17. § (4) és (5) bekezdés kizárólag a méltányosságra és szociális helyzetben bekövetkezett változásokra vonatkozik. Azt tartalmazzák, hogy aki szociális rászorultság alapján nem jogosult lakásbérletre, annak bérleti szerződése piaci alapú bérletre változik. Tudomása szerint létezik rendeletileg megállapított lakbér, amely összkomfortos lakás esetében 1.000 Ft körüli, és van egy piaci alapúnak nevezett bérleti díj, ami m2-enként ennél 5-ször több. Nem világos előtte, mire vonatkozik a változás. Ha valakinek javul a szociális helyzete, az másnaptól ötszörös lakbért fizet? Vizér Klára: Jegyző úrtól kérdezi, hogy az előterjesztés olyan szerkezete, amely szerint a módosításban, csak visszautalnak a korábbi rendelet szakaszaira, megfelel-e a törvény kötelezettségeinek? Elhiszi alpolgármester úrnak, nem jelentősek a változások, de amikor egy rendelet ilyen mértékben módosul, és ennyi visszautalás van a korábbi rendeletre, nem lenne-e célszerűbb új rendeletet alkotni? Képtelen volt az összehasonlítgatási munkát elvégezni, különösen azért, mert vannak a tervezetben olyan szövegrészek újként feltüntetve, ami szóról szóra megegyezik a régivel. Számára követhetetlent ez az előterjesztés, ezért szavazáskor tartózkodni fog. Dr. Nagy Antal: Képviselő asszony felvetése abból a megközelítésből, hogy nehéz áttekinteni egy ekkora terjedelmű és nagy horderejű módosítást, teljesen jogos. A rendelet akkor ad jogbiztonságot a címzetteknek, ha minél kevesebb módosítást kell rajta végrehajtani. Jelen esetben azokat a hiányosságokat, illetve az élet adta szükségszerűségeket változtatták, amelyek jobbá teszik a rendelet alkalmazhatóságát. Egyetért azzal, hogy nehezen lehet nyomon követni a mit miért módosítást, akkor értelmezhető csak a rendelet, ha mellé tennék a módosításra javasolt normaszöveget. Egyszerűbb lenne az olvashatóság, ha dőlt betűvel megjelenítenék a korábbi szöveget, azonban a jogszabályalkotásról szóló törvény – amely vonatkozik a helyi önkormányzati rendeletekre is – meghatározza, hogy egy rendelet módosítását milyen módon kell megszerkeszteni.
33
Ez a szerkesztés ennek az előírásnak megfelel. Azért nem tették mellé a régi rendeletet, mert terjedelmében elég nagy az anyag, másrészről pedig, abban bíztak, hogy a képviselők rendelkezésére áll a hatályban lévő rendelet (interneten vagy írásos anyagban). Bori Ferenc: Helyesbíti a kérdésében elhangzott 1.000 forint/ m ár valójában körülbelül 100 forint. 2
Dr. Pálinszki Antal: Megadja a szót az előterjesztőnek, Király Csaba alpolgármesternek a válaszok megadására. Király Csaba: Bori Ferenc képviselő úr kérdésére válaszolva elmondja, hogy a lakbér-megállapításról szóló rendeletben, az összkomfortos lakásnál körülbelül 110 forint/ m2/ hó a bérleti díj. Ahol piaci alapú bérbeadás történik, a Lakásgazdálkodási Bizottság jogkörében van a bér megállapítása. A 17. § 4. pont eddig a gyakorlatban nem került alkalmazásra, de úgy gondolták, kell arra vonatkozóan is rendelkezni, hogy ha valaki a piaci alapú bérlakást megpályázta és nem tudja bizonyítani, hogy a szociális helyzete fölötte van azon az értéken, amely szociális méltányossági lehetőséget adna, akkor is legyen lehetősége a lakásban maradni, amennyiben vállalja a feltételeket. Úgy gondolja, hogy a Jogi, Ügyrendi, Közrendvédelmi és Integrációs Bizottság javaslata felemás, mert ugyan kiveszi a felmondási jogot, de nem rendelkezik arról, hogy ki kapja meg azt. Nem támogatja ezt a javaslatot. A lakástörvény a felmondási jog indokának észlelésétől számított, 8 napon belül kötelezi a bérbeadót vagy a tulajdonost, hogy mondjon fel. Egy havonta egyszer ülésező Lakásgazdálkodási Bizottság esetében mondja meg valaki, hogy kinek fog tudni fölmondani a kerületi önkormányzat, mert hova telepíti a jogot a képviselő-testület? Azzal nem ért egyet, hogy a polgármester úr írogasson alá lakásfelmondásokat. Dr. Pálinszki Antal: Kéri a hozzászólásokat a napirenddel kapcsolatban. Árkosi Sándor: Az anyagot áttanulmányozva úgy látja, végre érthető, alkalmazható lesz a rendelet. Bori Ferenc képviselő úr említette a 130. oldal 5. pontját, amelyet ő is javasol átgondolásra. Itt arról van szó, hogy a bérlő, amikor piaci lakásban lakik és romlanak az anyagi körülményei, kérheti, hogy szociális alapú lakásba helyezzék el. Előfordulhat azonban, hogy változatlan anyagi körülmények között van, azonban csalárd módon benne marad a szociális bérű lakásban. Az előterjesztésben az szerepel, hogy a bérleti idő lejártáig lehet odaadni a lakást szociális alapon, és a bérletet újabb öt évre lehet meghosszabbítani.
34
Nem beszélve arról, hogy amikor a Lakásgazdálkodási Bizottság felhozta, hogy hány darab piaci alapú, és hány darab szociális lakás van, ez bérleti díj kiesést is jelent az önkormányzatnak. Felolvas az előterjesztésből: „a kérelmező vállalja, hogy olyan leromlott műszaki állapotú lakást újít föl, amelynek lakhatóvá tételének költségeit a kezelő gazdaságtalannak minősítette”. Ilyen nincs, mert a gyakorlatban úgy működik a dolog, hogy a Vagyon- és Lakásgazdálkodási Osztály megjelöli, hogy 10 lakás felújítási költségét mérjék föl, amelyet a vagyonkezelő megad, de itt szó sincs arról, hogy gazdaságtalan lenne. Nincs annyi pénze az önkormányzatnak, hogy minden lakást a vagyonkezelő újítson fel. Van olyan lakás, amelyet 300 ezer forintért föl lehet újítani. Csaba Elemér: Véleménye szerint ne terheljék le a képviselőtestületet azzal, hogy xy 5 éves bérleti szerződését határozatlanná váltsák át. Szó sincs eladásról. A Lakásgazdálkodási Bizottságnak legyen arra jogköre, ha már egyszer megkapja a képviselő-testülettől a hatáskört, hogy odaadhassa az adott lakást, megfelelő indok alapján. Ne úgy fogalmazzanak, hogy kötelező, hanem, felmondhat. Ambrus János: Király Csaba alpolgármester urat megerősíti a felmondási joggal kapcsolatban. Anélkül, hogy bármilyen törvénysértést feltételezne, úgy gondolja, ez most helyén van, már csak azért is, mert az elmúlt 15 évben semmilyen bírósági gyakorlatban nem ítélték meg jogsértőnek, az ítéletek megszülettek, az eljárások lefolytathatók voltak. Azzal egyetért, hogy a polgármester ne gyakorolja ezt a jogot, a bizottságoknak elvileg ezt át lehetne venni a képviselő-testülettől, ennek sincs törvényi akadálya, de a gyakorlat szempontjából azonban semmiképpen nem lenne ez jó. A bírósági ítélkezési gyakorlatban semmiféle kifogás nem merült föl a mostani gyakorlattal szemben, nem hiszi, hogy valamilyen szempontból is törvénysértő lenne. Úgy gondolja, ezt a részét, egyetértve az alpolgármester úrral a régi gyakorlatnak megfelelően kellene folytatni a továbbiakban is. Máté Gyula: A tegnapi napon, amikor a Jogi, Ügyrendi, Közrendvédelmi és Integrációs Bizottság meghozta a határozati javaslatát, az önkormányzati törvény 9. § (3) bekezdése alapján tették azt. Itt nincs taxatíve felsorolva a kezelő, tehát azt gondolták, hogy jogszerűen nem teheti meg az önkormányzat, hogy a törvényi rendelkezés alól kitérjen, még akkor sem, ha erre nincs ellentétes bírósági gyakorlat. Úgy gondolja, ezt így lehetne helyre tenni, és megfontolás tárgyává kellene tenni, hogy hova telepíti az önkormányzat ezt a jogot.
35
Bori Ferenc: Megköszöni Király Csaba alpolgármester úr válaszát. A működés mikéntjére volt kíváncsi, megkapta a választ. Ez a két bekezdés egyébként sem kötelezően végrehajtandó rendelkezés, hanem egy lehetőség, amivel eddig még sem a Palota Holding Rt., sem pedig az önkormányzat nem élt. A rendeletmódosítás szerkezetével kapcsolatban megjegyzi, hogy a korábbi gyakorlat szerint a módosított részek mindig kiemelten jelentek meg a szövegben, tehát egy vastagabb, vagy dőlt szedéssel, és akkor jobban lehetett követni a változtatásokat. A Szervezeti és Működési Szabályzat kötelezően előírja, hogy a megváltoztatott, módosított rész egymás mellett legyen megtekinthető, az eredeti szövegrésszel, ebben az esetben sokkal könnyebb lett volna értelmezni a rendeletmódosításokat. Vizér Klára: Meglepetésként érte, amit Bori Ferenc képviselő úr mondott, és utalt az érvényben lévő Szervezeti és Működési Szabályzatra, mert némileg úgy tűnik, ellentmond a jegyző úr fél órával ezelőtti hozzászólásának. Szeretne világosan látni, hogy amennyiben Bori Ferencnek igaza van, az érvényben lévő Szervezeti és Működési Szabályzat szerint nem így kellett volna ezt a rendeletmódosítást tálalni, akkor a jegyző úr miért mondta azt, hogy megfelel a jogszabályi követelményeknek? Azért lovagol csak ezen, mert a lakás bérbeadási rendelet nagyon fontos a kerület életében. Az előterjesztőnek biztosítani kellett volna, hogy érthető előterjesztés készüljön, olyan formában, ami segíti a képviselőket a döntésben. Kéri a jegyző úr állásfoglalását ebben az ügyben. Dr. Pálinszki Antal: A vitát lezárja, megadja a szót az előterjesztőnek, Király Csaba alpolgármesternek. Király Csaba: Jelzi, hogy a Vagyon-és Lakásgazdálkodási Osztály a módosítást úgy készítette elő, hogy a tervezetet a Lakásgazdálkodási Bizottság és a Tulajdonosi, Vagyonkezelési és Közbeszerzési Bizottság tagjai megkapták véleményezésre. A vélemények ismeretében átdolgozták az anyagot, és szeptember közepére elkészült az új változat. Nagyon vastag az anyag, amit a képviselő asszony kér. A jegyző úr is mondta, hogy törvényszerű az a módszer, amit alkalmaznak. A Lakásgazdálkodási Bizottság és a Tulajdonosi, Vagyonkezelési és Közbeszerzési Bizottság tagjai annyival voltak előnyösebb helyzetben, hogy valóban látták azt, ami az előző rendeletben kimaradt, illetve, ami újként bekerült. Nem tudták azt megtenni, hogy mind a 28 képviselőnek ezt a vastag anyagot bekötve kiadják. Visszatér arra, amit Árkosi Sándor képviselő úr kifogásolt, hogy a 13-as rendelet 17. § módosítása teljes egészében megegyezik az eredeti rendelet addigi szövegével. Kéri, hogy a Lakásgazdálkodási Bizottság határozati javaslatának befogadásával fogadja el a rendeletet a képviselő-testület.
36
Dr. Pálinszki Antal: Figyelmezteti Vizér Klára képviselő asszonyt, hogy már csak a szavazással kapcsolatban fogad el ügyrendi hozzászólást. Vizér Klára: Ügyrendben szeretne az előterjesztések előkészítésével kapcsolatban szólni. Feltett két kérdést, és arra három különböző választ kapott. Dr. Pálinszki Antal: Nem a szavazással kapcsolatos a hozzászólás, megvonja a szót. Ismerteti a határozati javaslatokat, kéri a képviselőtestület szavazatát.
373/2005. (IX. 28.) sz. h a t á r o z a t Budapest Főváros XV. kerületi Önkormányzat Képviselő-testülete úgy dönt, hogy a lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadásának feltételeiről szóló 26/2003. (VI. 30.) ök. rendelet módosításában a 37. § (4) bekezdéséből az „ügyintéző szerve” részt törli. Felelős : polgármester Határidő: 2005. szeptember 28. (Szavazati arány: 27 igen szavazat, 0 ellenszavazat, 2 tartózkodás) (Megerősítve az LGB 187/2005.(IX.21.) sz. határozata)
374/2005. (IX. 28.) sz. h a t á r o z a t Budapest Főváros XV. kerületi Önkormányzat Képviselő-testülete nem erősítette meg a JÜKIB 110/2005. (IX. 27.) számú határozatát. (Szavazati arány: 12 igen szavazat, 5 ellenszavazat, 12 tartózkodás) Dr. Pálinszki Antal: Ismerteti a rendeletalkotási javaslatot. A rendelet megalkotásához minősített szavazattöbbség szükséges. Rendeletalkotás Budapest Főváros XV. kerületi Önkormányzat Képviselő-testülete megalkotja a lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadásának feltételeiről szóló 26/2003. (VI. 3.) ök. rendeletét módosító 27/2005. sz. ök. rendeletét. (Szavazati arány: 24 igen szavazat, 0 ellenszavazat, 4 tartózkodás)
37
7. Előterjesztés Budapest Főváros XV. kerületi Önkormányzata által meghirdetett panel-felújítási pályázat résztvevőinek támogatásáról (Ikt.sz: 107-276/2005. sz. anyag) Előadó: Gyurcsánszky János alpolgármester
Dr. Pálinszki Antal: Megadja a szót az előterjesztőnek, Gyurcsánszky János alpolgármester úrnak. Gyurcsánszky János: Két pályázat érkezett be határidőre, azonban időközben történtek változások. Az országos pályázati határidő december 31.-ére kitolódott, tehát további lehetőségek kínálkoznak arra, hogy ezáltal újabb pályázatok kerülhetnek be. Támogatták ezt a javaslatot. A benyújtott két pályázat, bár nagyon sok mindennek megfelel, és nagyon jó munkára enged következtetni, egy-két dologban azonban aggályos. Van egy olyan kitétele a pályázatnak, hogy az önkormányzat elsősorban azokat támogatja, amelyek a 4-es blokkot is tartalmazzák, és a környezet rendbe hozása, fejlesztése, revitalizációja is benne van. Parkok, játszóterek, utak, a ház körüli felújítás. Ami nem zárja ki, hogy más módon is adható a támogatás, de elsősorban ezt köti ki. Ez nincs benne a két pályázatban, de azt gondolják jó lenne, ha átgondolnák a pályázók, és kiegészítenék ilyen vonatkozásban is. A másik, hogy megküldték a két pályamunkát az Építésügyi Minőségellenőrző Intézetnek szakvéleményre. Az elmúlt napokban érkezett be a vélemény, azért nem volt még módjukban kiosztani, de a lényeg, hogy sok mindent nagyon jónak talált az intézet, de azt is észrevette, hogy hő technikai számításokban problémák vannak, és azt javasolja, hogy a két pályázat erre térjen ki és számolja újra ezeket az adatokat. Azt gondolják, hogy egyrészt az önkormányzat képviselő-testülete hosszabbítsa meg a pályázat lehetőségét november 30.-ig, tegyék lehetővé azt, hogy más pályázatok is beérkezzenek, tehát további társas közösségek nyújtsanak be pályázatot. Másrészt, pedig adják vissza átgondolásra a két pályamunkát, nézzék meg, hogy lehet-e a 4-es pontban valamilyen módon megpályázni a környezetrendezést, aminek az önkormányzat elsőbbséget biztosít, és még mindig lesz arra lehetőség, hogy a decemberi képviselő-testületi ülést követően benyújtsák az országos szerveknek a pályamunkát, így a pályázatban tovább tudnak lépni. A panel plusz lehetősége megvan, most lesz ebben majd döntés, ami egyrészt biztosítja a kamatmentes vagy kedvező kamatozású hitel – nemcsak a lakástulajdonosoknak, hanem az önkormányzatoknak is – felvételét. Ebben az esetben az önkormányzat mozgástere is megnövekszik, hiszen nyithatnak egy pályázati hitelkeretet, átgondolva, hogy milyen limiten, tűrőképességen határozzák meg, nehogy ellehetetlenítsék a
38
törlesztések időszakával. Elismerik a két szövetkezet pályamunkáját, törekednek a panelrehabilitáció végrehajtására. Indítványozza, hogy az általuk kiadott két határozati javaslatot fogadja el a képviselő-testület. A javaslat tartalmazza, hogy a polgármester úr hozza nyilvánosságra a határidő meghosszabbítását, és kérje fel kiegészítésre a két pályázatot benyújtott lakásszövetkezeteket. Dr. Pálinszki Antal: A bizottsági elnököknek ad szót. Bori Ferenc: A Kerületfejlesztési, Városüzemeltetési és Környezetvédelmi Bizottság megtárgyalta és támogatja az előterjesztés elfogadását, és vita, illetve mérlegelés után a november 30-át javasolta a pályázat benyújtási határidejének, figyelembe véve azt is, hogy így körülbelül egy hónapnyi bírálati időszak áll rendelkezésre az önkormányzat megfelelő szerveinek. Varga Imre: A Pénzügyi és Gazdasági Bizottságban is hasonló gondolatok merültek fel, mint amit az előterjesztő elmondott. Nagy horderejű ügyről van szó, ezért a bizottság is úgy gondolta, hogy ezt komolyan kellene értékelni, beleértve azt is, hogy a képviselő-testület is lássa. Bővítettebb előterjesztés készüljön, ami által a testület megnyugtatóbb módon tud dönteni. Felmerült, ha egyszer a kormányzat meghosszabbította a határidőt, akkor nekik is élni kell ezzel a lehetőséggel. A Pénzügyi és Gazdasági Bizottság javaslatában november 15-e szerepel. Azt mérlegelték, ha decemberben döntenek, akkor lesz-e elég idő, mert nemcsak a képviselő-testületnek kell elfogadnia december 31.-ig, hanem be is kell addig nyújtani, figyelembe véve a karácsonyi ünnepeket is. Ha az előterjesztő fölvállalja azt, hogy ilyen határidő mellett be tudja nyújtani a pályázatot, akkor azt hiszi, hogy a bizottság is a kedvezőbb döntést fogadja el. Dr. Pálinszki Antal: Kéri a kérdéseket az előterjesztéssel kapcsolatban. Vizér Klára: A módosított határozati javaslatban hivatkozott kiírás 2. pontja 3. fejezet 4. pontja ezzel kapcsolatban nem érkezett meg, nem tudja, hogy ez a rendelet szerves része-e. Nem érkezett-e törvényességi kifogás ezzel kapcsolatban? A panel pluszhoz kapcsolódóan megalkothatják-e a rendeletben, illetve „kötelezhetik-e” arra a társasházakat, hogy a környezet revitalizációját elvégezzék. Meg van konkrétan határozva, hogy mi az a környezet? Azért kérdezi ezt, mert itt úszótelkekről van szó, meg közterületekről, tehát mi az a környezet, amire egy lakóközösséget kötelezni lehet? Kötelezhetik arra, hogy a parkot meg a játszóteret hozza rendbe, illetve ennek a költségei kit terhelnének?
39
Dr. Pálinszki Antal: Megadja a szót az előterjesztőnek, Gyurcsánszky János alpolgármesternek a válaszok megadására.
Gyurcsánszky János: Ez egy komplex rehabilitációs program. A legfontosabb eleme mégis az 1-es pont, amely a hőszigetelésről, az energia- és hőtakarékosságról szól, vagyis a tető-, homlokzat-szigetelés, fűtéskorszerűsítés, épületgépészeti munkák elvégzése, a harmadik pedig, a környezet revitalizációja. Idézi a pályázat szövegét, amely a rendeletnek megfelel: „a lakóépület közvetlen környezetében utak korszerűsítése, felújítása, játszóterek korszerűsítése, parkolók felújítása, parkok korszerűsítése és mindaz, ami a lakóépület közvetlen környezetében fekszik”. Azt támogatják először, amelyet komplex módon nyújt be pályázó, ez a lehető legjobb, mert ez egy átfogó rendezést tesz lehetővé a területen, de természetesen az energiatakarékosság és a hőszigetelés az elsődleges fontosságú cél. A 4. pont azt mondja ki, hogy elsősorban a 3. pontban megfogalmazottakat támogatja, vagyis ha a pályázatban mind a három blokk együtt szerepel, akkor ez fedezné a 400 ezer forint támogatást, a lakásonkénti 1,2 millió forintot. Ha beérkezik három pályázat, paramétereiben közel azonosak, és valamennyi komplex módon a 4. pontban megfogalmazottakat fogja teljesíteni, akkor ezt a képviselő-testület elsőbbségben részesítheti, mert annak a feltételnek ez felel meg leginkább. Ha erre nem fog beérkezni egy pályázat sem – bár ezt szeretnék –, akkor mérlegelés tárgyává teszik, hogy az önkormányzat az erre elkülönített pénzösszegből milyen panelrehabilitációt tud finanszírozni. Azt fogják támogatni, amely a lehető legkomplexebb módon kezeli az iparszerűen épített lakások felújítását, rehabilitációját. Dr. Pálinszki Antal: Kéri a hozzászólásokat a napirenddel kapcsolatban. Németh Angéla: Gyurcsánszky János alpolgármester úr említette és a határozati javaslatban is az szerepel, hogy a szövetkezeti házak, pótolják a felmerült hiányosságokat, illetve egészítsék ki a pályázatukat. Ettől függetlenül a két szövetkezeti ház igazgatóságának megköszöni az eddig végzett munkáját. Különösképpen a Nyírpalota 1-21. szövetkezeti házról tud nyilatkozni, ahol részt vett a közgyűlésen. Az igazgatóságnak nem kevés munkájába került, a lakókkal elfogadtatni azt, hogy egyáltalán pályázzanak. A lakók nagyon jól tudják, hogy önkormányzati és állami támogatás nélkül, saját erőből ez a felújítás nem valósulna meg. Sok sikert kívánnak a pályázatukhoz, mind az önkormányzatihoz mind pedig az államihoz.
40
Vizér Klára: Arra nem kapott választ, hogy törvényességi kifogás ezzel kapcsolatban érkezett-e, de nem baj. Az eredeti előterjesztéshez szeretne visszatérni, illetve a bizottsági beszélgetésre ennek kapcsán. Az előterjesztésből idéz: „a pályázatok benyújtásának határidejét időközben szeptember 30.-ról december 30.-ra módosította a pályázatért felelős tárca nélküli miniszter. Az önkormányzat által a pályázati felhívásban meghirdetett határidőt, ami augusztus 15. ettől függetlenül nem javaslom meghosszabbítani, mivel újabb pályázatok beérkezése esetén növelnünk kellene az önkormányzati önrész összegét, másrészt kevés idő maradna az új pályázatok elkészítésére.” Meg volt döbbenve, amikor olvasta ezt a pár sort, mert azt gondolja, hogy egy olyan világban élnek, ahol az esélyegyenlőségnek egy külön minisztériuma is van, egy ilyen mondatot leírni egy előterjesztésbe, hogy a följebb valók meghosszabbítják a határidőt, de erről nem vesznek tudomást, mert az önkormányzat büdzséjét romba döntené. Ezt az esélyegyenlőség lábbal tiprásának tartja, és nagyon boldog azért, mert egyrészt a bizottság a javaslatát támogatta, hogy mégiscsak hosszabbítsák meg a határidőt, és adjanak minden szövetkezeti háznak, illetve társasháznak lehetőséget arra, hogy ebben a pályázatban, amennyiben a feltételeknek meg tud felelni, akkor részt vehessen. A másik pedig, hogy a pályázat kiírása is elég szerencsétlen volt, hiszen a nyári hónapok legeseménytelenebb időszakára esett a pályázati időszak, amikor nagyon jól tudja, hiszen ő maga is társasházban él, hogy egy társasházi lakóközösséget összehívni nem egy kis feladat. Márpedig a pályázatban részt venni, e nélkül a felhatalmazás nélkül nem lehetetett. Nagyon örül annak, hogy két új határozati javaslat szerepel az előterjesztésben. A harmadik kérése az alpolgármester úrhoz az lenne, nagyon sajnálja, hogy azt a véleményt, amire a bevezetőjében utalt, nem osztotta még meg a képviselő-testület tagjaival. Ebből fog egy példányt kérni, és arra is kéri, hogy ezt a véleményezést a pályázat kiírásának meghosszabbításával kapcsolatban ismertessék a lakóközösségekkel, nehogy ugyanazok a hiányosságok előforduljanak, mint az előző két pályázó esetében. Árkosi Sándor: Bori Ferenc elnök úr elmondta, hogy mit javasol a Kerületfejlesztési, Városüzemeltetési és Környezetvédelmi Bizottság. Ezt időszerűnek tartja, mert több fórum is foglalkozott ezzel az üggyel, és úgy látták, hogy igény van rá, ezért is javasolta a bizottság a határidő módosítását, illetve hozzá igazította a kormány és az Országos Építési Hivatal módosított pályázatához. Ha beérkeztek a pályázatok, akkor be lehet adni azokat, akár januárban is. A tető-, homlokzat-szigetelést, fűtéskorszerűsítést, nyílászárók cseréjét prioritásba kell rendezni. Szó volt a környezetalakításról, a járdák, játszóterek felújításáról, karbantartásáról. Van olyan lakótelep, ahol mindez megvan, például a vácrátóti lakótelep. Gyönyörűen rendben vannak a parkok, játszóterek.
41
Azt nem lehet megtenni, hogy a társasházi lakóközösséget, amelyik pályázik, kizárják, mert hogy nem teljesen komplex a pályázata, hiányzik a környezet rendbetétele és felújítása. Örül annak, hogy meghosszabbításra került a határidő. A fórumokon szép számmal jelen voltak a lakásszövetkezetek elnökei, társasházak közös képviselői és egy sor kérdés elhangzott, amire az előadó nem minden esetben tudott kielégítő választ adni. Ha a képviselő-testület jóváhagyja ezt az előterjesztést, akkor úgyis közzéteszi a kábeltévében, illetve az újságban, ahol lehetne több információt adni, mert olyan kérdésekre nem tudják a választ, mint például hogyan kell pályázni, hova kell benyújtani a pályázatot, mennyi önrész kell, pályázhat-e az a lakóközösség, ahol néhány bérlőnek van köztartozása stb. Dr. Pálinszki Antal: A vitát lezárja, megadja a szót az előterjesztőnek, Gyurcsánszky János alpolgármesternek. Gyurcsánszky János: Nem olyan egyszerű a helyzet. A pályázati kerete az önkormányzatnak, amelyet ilyen célra elköltenek, 100 millió forint volt. Ebből felhasználtak valamennyit, de körülbelül annyi forrás maradt volna, ami ezt a két pályázatot kielégíti, ha ezt most sikeresnek nyilvánítják, és nem terjesztik ki a határidőt. Ha zárolják ezt a pénzt, akkor csak erre tudják felhasználni. Hogyan tudnak ehhez több forrást szerezni? Ha a panel plusz bejön, akkor ehhez juthatnak kedvező kamatozású hitelhez. Ha tudnak hitelkeretet nyitni, akkor forráshoz tudnak jutni, anélkül, hogy megterhelnék a büdzsét, mert akkor tudnának hitelhez jutni, amikor aktuálissá válik. Azt is át kell gondolni, amely a következő időszak feladata lesz, hogy vajon hol lesz az önkormányzat hitelképessége. Át kell gondolni, hogyan kell törleszteni, ehhez majd a pénzügyi szakemberek nyújtanak segítséget, mert lehetséges, hogy 3-4 éven belül olyan költség, hitelteher fog rázúdulni az önkormányzatra, hogy nem fogja tudni finanszírozni. Székesfehérvár, Dunaújváros, Nyíregyháza példájából tudják, hogy 1,5 milliárd forintot meghaladó hitel terheli az önkormányzatot. Természetesen lehet arra aspirálni, hogy majd egyszer valami intervenciós alapból majd ezt kiegyenlítik, de nem szabad, mert az önkormányzat működését nem lehet kockáztatni. A következő költségvetésnél el kell dönteni, hogy ebben az évben kötelezettséget vállalni csak 100 millió forintra tudnak, és ez behatárolja a pályázat elbírálását, ez lesz az egyetlen mérce. Ez a képviselő-testület felelőssége lesz. A legjobb megoldást keresik, de ennek millió korlátja van. Nem volt módja még igazán át se nézni az anyagot, most tanulmányozták át a Városüzemeltetési Osztály vezetőjével, hogy melyek azok, amelyeket érdemes lesz majd közkinccsé tenni, hogy a pályázók ezt vegyék számba. Lehetőleg tervezzenek be a környezet felújítására is valamit.
42
Az önkormányzat átvállalhatja a lakosságtól a terhet, sőt a pályázó társasház, vagy szövetkezet átveheti az önkormányzattól az 50% részt, így az önkormányzatnak marad 15-20%-a. Ezt meg lehet tenni. Azt is mérlegelhetik, hogy valamennyi társasház vagy szövetkezet nem 33%-ot, hanem 50%-ot vállal. A pályázatot elbíráló bizottságnál kell ezt eldönteni. A Kerületfejlesztési, Városüzemeltetési és Környezetvédelmi Bizottságnak javaslattevő joga van, a képviselő-testület pedig, döntést hoz. Dr. Pálinszki Antal: Ismerteti a határozati javaslatot, kéri a képviselő-testület szavazatát.
375/2005. (IX. 28.) sz. h a t á r o z a t Budapest Főváros XV. kerületi Önkormányzat Képviselő-testülete nem erősítette meg a PGB 167/2005. (IX. 27.) sz. határozatát. (Szavazati arány: 10 igen szavazat, 5 ellenszavazat, 13 tartózkodás) 376/2005. (IX. 28.) sz. h a t á r o z a t Budapest Főváros XV. kerületi Önkormányzat Képviselő-testülete nem erősítette meg a PGB 168/2005. (IX. 27.) sz. határozatát. (Szavazati arány: 10 igen szavazat, 6 ellenszavazat, 12 tartózkodás) 377/2005. (IX. 28.) sz. h a t á r o z a t Budapest Főváros XV. kerületi Önkormányzat Képviselő-testülete a 14/2005. (V. 3.) sz. ök. rendelet mellékletében kiírt pályázati felhívást 2005. november 30-án 12.00 óráig meghosszabbítja. Felkéri a polgármestert, hogy a módosításról tájékoztassa az érdekelteket. Felelős : polgármester Határidő : értelem szerint (Szavazati arány: 28 igen szavazat, egyhangú)
43
378/2005. (IX. 28.) sz. h a t á r o z a t Budapest Főváros XV. kerületi Önkormányzat Képviselő-testülete tekintettel arra, hogy a benyújtott két pályázat (Újpalota 1. sz. Lakásfenntartó szövetkezet, Újpalota 7. sz. Lakásfenntartó Szövetkezet) a kiírás II. pont 3. fejezet 4. pontját nem érinti. Felkéri a szövetkezeteket, hogy a pályázatokat lehetőség szerint egészítsék ki. Felkéri a polgármestert, hogy az érdekelteket a határozatról tájékoztassa. módosításról tájékoztassa az érdekelteket. Felelős : polgármester Határidő : azonnal (Szavazati arány: 26 igen szavazat, 0 ellenszavazat, 2 tartózkodás)
8. Előterjesztés Budapest Főváros XV. kerületi Önkormányzat Városrendezési és Építési Szabályzat (KVSZ) felülvizsgálatának irányelveire (Ikt.sz: 107-277/2005. sz. anyag) Előadó: Gyurcsánszky János alpolgármester
Dr. Pálinszki Antal: Megadja a szót az előterjesztőnek, Gyurcsánszky János alpolgármester úrnak. Gyurcsánszky János: Egy régi adósságukat teljesítik, amennyiben elfogadják a Városrendezési és Építési Szabályzatot. A régi elavult, korszerűtlen, nem felel meg a törvényi előírásoknak, és a szerkesztésében sem felel meg minden igénynek. Az előterjesztés kevésbé koncepcionális. Mögé tettek egy rendeletet, amely egy szakmai munka a tervező intézet részéről. Úgy tekintsék ezt a tervezetet, hogy a munka megkezdődött, a munkafázis folyamatában van, a rendeletre vissza fognak térni egy-két hónapon belül, miután a koncepció át lett vezetve a KVSZ-be. Még egy szakmai konzultációs munka folyamán ismét beterjesztik a képviselő-testület elé. Az előterjesztés bevezetőjében a főépítész úr néhány olyan rendeletre hivatkozik, ami a szakmai háttérben is megjelenik. Ezek a rendeletek még csak most fognak elkészülni, például a parkolási rendelet. Ebben az évben fogják napirendre tűzni, ez nagyon fontos. A Kerületfejlesztési, Városüzemeltetési és Környezetvédelmi Bizottság megpróbálta koncepcionálisan fölsorolni azokat a szempontokat, amelyeket a tervező munkánál figyelembe kell venni.
44
Befogadja a Kerületfejlesztési, Városüzemeltetési és Környezetvédelmi Bizottság módosító javaslatát, mert ez fejezi ki leginkább azt, amit kell egy koncepcionális előterjesztésnél. Jelzi, hogy a második határozati javaslatot visszavonja, mert korábbi rendeletet érint, és egy rendeletmódosítást vonna maga után. Ez a szabályzat legyen áttekinthető, könnyen kezelhető, teljesen világos, tartalmazza azokat az általános szabályokat, amelyeket kerületi szinten alkalmazni kell, és valamennyire állandóságot biztosítson. Tartalmazza azokat az értékeket, amelyeket meg kívánnak őrizni, akár az építészetben, akár a környezetvédelemben, városszerkezetben, struktúrában. Legyen előremutató egy korszerű városrész kialakításában. Legyen egy új nyilvántartási rendszer, amelyben a szabályozási terveknek külön helyzete lesz, sorszámozott, kezelhető lesz, és minden módosítás, amely érinti a szabályozási tervet cserélhető, és nem változik meg alapvetően a városrendezési szabályzat. Ezeknek a szempontoknak pontosan meg fog felelni. Elemeiben már nagyon sok minden így van ebben a rendelet-tervben, de szakmai vitában, további egyeztetéseknél még azok is kiküszöbölhetőek, amelyek nem mindenben felelnek ma még meg sem a jogszabályi követelményeknek sem pedig, egyéb szempontoknak. Kéri a képviselő-testülettől, hogy ma inkább a koncepcionális kérdésekre hívják föl a figyelmét a tervezőnek és a főépítésznek, azután pedig a rendeletnél menjenek bele a részletes vitába. Van néhány izgalmas kérdés, ami a koncepcionális rendelet-tervezetben szerepel, amelyeket jó lenne átgondolni. Például, hogyan kezeljék a közterület és a lakóterületek határát, milyen kerítések épüljenek, mi legyen a butikok, pavilonok határaival, a klímaberendezésekkel. Kéri, támogassák az előterjesztést. Dr. Pálinszki Antal: A bizottsági elnököknek ad szót. Bori Ferenc: A Kerületfejlesztési, Városüzemeltetési és Környezetvédelmi Bizottság áttanulmányozta az előterjesztést, és miután a csatolt rendelet-tervezet, ami egy munkaközi anyag volt, még nyilvánvalóan nem tartalmazhatta a koncepcionális kérdéseket, amelyeket most fog elfogadni a testület, ezért a bizottság úgy döntött, hogy egy későbbi alkalommal vizsgálja át és tekinti át a rendelettervezetet. Hasonlóképpen, ahogy a Lakásgazdálkodási Bizottság áttekintette annak idején a helyiségek bérbeadására vonatkozó rendeletet, e helyett egy szakmai egyeztetést követően több pontban foglalta össze ezeket a koncepcionális kérdéseket, amelyeket alpolgármester úr felsorolt, és nagy örömükre befogadott. Máté Gyula: A Jogi, Ügyrendi, Közrendvédelmi és Integrációs Bizottság egyhangúan megtárgyalásra és elfogadásra javasolja a képviselőtestületnek az előterjesztést.
45
Dr. Pálinszki Antal: Kéri a kérdéseket az előterjesztéssel kapcsolatban. Vizér Klára: Az előterjesztés mellékleteként szerepel a KVSZ szabályzat tervezete, amely tájékoztató anyagnak kiváló volt, tehát nagyon örül, hogy becsatolásra kerül. Arra szeretne ígéretet kapni, hogy legközelebb, amikor ez rendeletként fog visszakerülni, akkor nem lesz arra hivatkozás, hogy ezt már az előző előterjesztéssel elfogadták. Biztosítékot kér arra vonatkozóan, hogy ez csak tájékoztatás volt, és majd amikor a rendelettervezetet tárgyalják, akkor lesz lehetőség arra, hogy módosítson, ha lesznek ilyen javaslatok. Dr. Pálinszki Antal: Megadja a szót az előterjesztőnek, Gyurcsánszky János alpolgármesternek a válaszok megadására. Gyurcsánszky János: Természetesen azért bocsátotta előre, hogy nem azt tárgyalják, csak a koncepcionális kérdéseket. A rendeletben ezt még majd hasznosítani kell, és ami indokolt és szakmailag egyeztetni kell, azokat még vissza kell hozni a képviselő-testületnek. Dr. Pálinszki Antal: Megállapítja, hogy hozzászólás nincs, a vitát lezárja. Ismerteti a határozati javaslatokat, kéri a képviselő-testület szavazatát a napirenddel kapcsolatban. 379/2005. (IX. 28.) sz. h a t á r o z a t Budapest Főváros XV. kerületi Önkormányzat Képviselő-testülete egyetért az új Kerületi Városrendezési és Építési Szabályzat tervezett irányelveivel, és azt az alábbiakban határozza meg: - a KVSZ áttekinthetőségének biztosítása - a jogszabályokkal való összhang biztosítása - lakossági fórumokon elhangzottak mérlegelése és beépítése - az illeszkedés szabályainak betartatása - túlépítések elkerülés - telken belüli zöldfelületek biztosítása. Felelős : polgármester Határidő: 2005. október 5. (Szavazati arány: 28 igen szavazat, egyhangú)
46
9. Előterjesztés Budapest XV. kerület Dunakeszi út-2/A jelű autóútVeresegyházi vasútvonal által határolt terület keretövezet módosításához való hozzájárulásra (Ikt.sz: 107-278/2005. sz. anyag) Előadó: Gyurcsánszky János alpolgármester
Dr. Pálinszki Antal: Átadja az ülésvezetés jogát Hajdu László polgármester úrnak. Hajdu László: Megadja a szót az előterjesztőnek, Gyurcsánszky János alpolgármester úrnak. Gyurcsánszky János: Egy darázsfészek anyag van a képviselőtestület előtt, nem azért mert szabálytalan, ez egy nagyon jó célú előterjesztés, hisz FSZKT-módosítást indítványozott a Fővárosi Közgyűlésnél, amely a terület fejlesztését teszi lehetővé, amely akkor fog elkezdődni, ha a bányaművelés befejeződik, és a rekultivációt befejezik, a revitalizációt pedig elkezdik. Azon a területen horgászati tevékenység is folyik, amelyet a Palota Horgász Egyesület végez, több mint 350 taggal, családtagjaikkal, rendkívül nagy számú érdeklődővel, kerületi és nem kerületi lakosokkal. Ma már egy horgászparadicsomnak tekinthető és viszonylag békességben megvoltak a bányakitermelési joggal rendelkező vállalkozókkal együtt. A kerületi önkormányzat pedig, örült ennek, hisz egy jó szórakozás és sportolási lehetőség a horgászat. A Palota Horgász Egyesület attól fél, hogy a jövőben, ha a tulajdonos hasznosítani szeretné a területet, nem lesz mód a horgászatra. A kerületi önkormányzat az érdekeket szeretné úgy összesimítani, hogy környéket egy turista és vízi paradicsommá kívánják fejleszteni. A horgászat kapjon lehetőséget valamilyen szabályozott keretek között, de ne vegyék el a horgászok örömét. A Fővárosi Közgyűlésnek megküldendő az előterjesztésben benne van a sporthorgászat, mint lehetőség, de a hatástanulmányban sport van és a víz tófelület használata, amiben a horgászat nincs kiemelve, de belefér egyébként az idegenforgalomba is, a sportcélú hasznosításba is, meg a vízfelszín hasznosításába is. Nem biztos, hogy belefér a strandfürdőzés, mert ahhoz meg kell szerezni a vízjogi engedélyt, az ÁNTSZ engedélyét és sok minden mást, ami a hasznosításnál sorra fog kerülni. Azért tett ide egy kiegészítő határozatot, mert végül is azon fog múlni a horgászat lehetősége, most egyelőre függetlenül és feltételezve azt, hogy minden engedélyt be fognak szerezni, hogy a tulajdonosok a halászati jogot, vagy a horgászat jogát átadják-e az egyesületnek, megteremtik-e a feltételét a horgászatnak valamilyen keret időintervallum napszakkorlátozással, bérleti díjjal, fejlesztési lehetőséggel, avagy nem.
47
A javaslat arról szól, hogy a polgármester kezdjen a tulajdonosokkal tárgyalást arra vonatkozóan, megállapodás alapján biztosítsák a horgászat lehetőségét és a horgászati jogot elsősorban a Palota Horgász Egyesületnek. Az övezet besorolás tenné lehetővé, hogy elkezdődjenek a munkák, a rekultiváció már úgy végződjön el, hogy essen egybe a fejlesztési koncepcióval, de ezt előzze meg a szabályozási terv tulajdonosi megállapodással, amely garanciát adna a horgászatra és ezen belül a horgászegyesület lehetőségére. Azt sem kizárt dolog, hogy azt fogja mondani a jelenlegi tulajdonos, hogy ők ezt nem tudják biztosítani, mert ilyen beruházásnál, befektetésnél nem éri meg nekik, főleg nem akkor, ha sok minden másra engedélyt kapnak. Fel merülhet az is, hogy felkínálják az önkormányzatnak a vétel lehetőségét, és akkor már megbeszélve az egyesülettel közösen fellépnek. Az önkormányzat sorakozzék fel, és az egyesület tagjai is, hogy a jó cél érdekében együtt dolgozzanak – a horgászati engedélyt megkapják – simítsák el az ellentéteket. Ne járjon rosszul senki, főleg nem a kerület lakossága. Kéri az előterjesztés elfogadását. Hajdu László: Az előterjesztést megtárgyaló bizottsági elnököknek ad szót. Bori Ferenc: A Kerületfejlesztési, Városüzemeltetési és Környezetvédelmi Bizottság megtárgyalásra és elfogadásra javasolja az előterjesztést. Molnár István: A Tulajdonosi, Vagyonkezelési és Közbeszerzési Bizottság megtárgyalásra és elfogadásra javasolja az előterjesztést. Máté Gyula: A Jogi, Ügyrendi, Közrendvédelmi és Integrációs Bizottság megtárgyalásra javasolja az előterjesztést. Hajdu László: hozzászólások következnek.
Megállapítja,
hogy
kérdés
nincs,
a
Bori Ferenc: Az előterjesztés tárgya egyszerű. Kívánja-e a bányató környezetét átsoroltatni egy más kategóriába az önkormányzat, amelynek eredményeképp a leírt tevékenységek megvalósíthatók? A Fővárosi Önkormányzat egyetértése esetében, elkészül a részletes rendezési terv. Ekkor ismét az önkormányzat elé kerül a téma, és utána a testület határozza meg, hogy mi készülhet a területen, és mi nem.
48
A jelenlegi anyagban az a kérdés, akarják-e, hogy sportcentrum legyen ott, vagy legyen visszatömedékelve a bányató – hiszen a bányászati tevékenységgel fel kell hagyni. Ebben az esetben tó sem lesz, és más sem. Vizér Klára: Az övezet besorolásokban nem jártas, ezért szakemberekkel konzultált, akik aggályaikat fogalmazták meg. A térképen látták, hogy a terület a kerület peremvidékén található, ami csatlakozik a régió egyéb részeihez. Véleményük szerint ezt a területet is kell fejleszteni, de nem minden áron, és nem olyan áron, hogy a mostani zöldfelület jelentős része elvész. Az a keretövezet, melybe szeretnék átsorolni a területet, az egy belső, városiasabb jellegű területen jogos lenne, ilyen zöldövezeti területen nem, különösen nem, hogy a főváros peremvidékéről van szó. A fővárosnak is igénye, hogy maradjon meg a peremvidékeken egy zöldövezeti gyűrű a főváros körül. Képviselőként roppant nehéz helyzetben van, mert havi gyakorisággal jönnek övezetátsorolási, szabályozási, tömbösítési tervek kisebb részekre lebontva. Nem tud jól informáltan dönteni, arról, az előterjesztés valóban a kerület érdekét szolgálja-e, mert nincs olyan településfejlesztési koncepció, amire a fentebb felsorolt tervek felfűzhetők lennének. Hiányoznak az irányelvek, a távlatos elgondolások, ami keretet biztosítana arra, hogy beleilleszkedik az illető átsorolás, stb. a nagy képbe. Nem tudja támogatni az előterjesztést, mert hiányolja a településfejlesztési koncepciót, mely a laikus képviselők számára segítséget nyújtana, és biztosítaná, hogy a kerület lakosságát szolgálja. Úgy látja, ha létrejön a sportcentrum, leginkább Káposztásmegyer fogja használni, nem a XV. kerületi lakosság. A kerületen áthaladó forgalmat viszont indukálni fogja, és annak a terheit az itt lakók fogják viselni. Kéri az alpolgármester urat és a városvezetést, haladéktalanul alkossák meg a településfejlesztési koncepciót, hogy a döntések jól születhessenek meg. Goró Oszkár: Szintén úgy gondolja, fejleszteni kell, de nem minden áron. Városvédőként és természetvédőként az előterjesztéssel aggálya, hogy pontosan azoktól a kisemberektől vonja el a tó használatát, akik jelenleg használják. Nem gazdag emberek, hanem szegény emberek járnak ide. A szállodaés strandépítés, illetve egyéb vízi sportok engedélyezésével, a horgászást, a horgásztó lényegét veszik el. Túlzott mértékű beépítést engedélyez szerinte a szabályozási terv, valamint nem illeszkedik a környezetéhez, nem vizsgálja a közlekedést, hogy milyen forgalmat generál. Nem érti, miért kell sportcentrumot, uszodát oda tenni, hiszen van saját sportcentrumuk. Lehetne további sportcentrumokat a kerület könnyebben elérhető területeire létesíteni, ide csak autóval lehet kijutni.
49
A főváros szerint ide véderdőt, illetve zöldövezetet kell létrehozni. Nem érti, hogyan lehet engedélyezni, hogy a tó, egy természetvédelmi terület mellett logisztikai központ épülhessen. Tóth Imre: Ő sem szakember, de ebből az előterjesztésből egy lehetőséget olvas ki abba az irányba, hogy fejlődni tudjon a terület. Zöldterületről beszélnek, anélkül, hogy ismernék a helyet, egy elhanyagolt területről van szó. Egyet ért Bori Ferenc képviselővel, egy lehetőségről tárgyalnak, a testület fogja eldönteni az irányokat. Természetes, hogy a horgászatnak helyet kell adni, - eleve a hagyományokra való tekintettel - mivel széles tömegeket mozgat meg. A horgászat nem szegénység, vagy gazdagság függvénye, hanem szenvedély kérdése. Nem szabad elfelejteni, hogy a terület az M3 és a 2A jelű út mentén megközelíthető, ezért nem ért egyet a forgalom indukálással. Ezeken a kiépített útvonalakon megközelíthető a terület. Ne vessék el azokat a lehetőségeket, melyek a kerület vízi sport irányú fejlődését segíti. Ezekhez a szolgáltatásokhoz pénzköltés is kapcsolódik, bevételt hoz a kerület számára. A most meglévő horgászati tevékenység és az új létesítmények működése közötti kompromisszumot meg kell találni. Az új létesítményekkel csak profitálni lehet, továbbá kiépített zöldfelületről is lehet gondolkozni. Véleménye szerint támogatható az előterjesztés. Dr. Hetyei László: Lényegében arról kell határozni, meg kell-e változtatni az övezet besorolást. Jelenleg jelentős zöldfelületű intézmény terület, turisztikai erdő és véderdő a besorolás, ezeket kellene átsorolni városi jelentőségű kiemelt sportterületté. Az előterjesztés tartalmazza, hogy a bányató és környéke turisztikai célú területként funkcionáljon, valamint sport és szabadidő célú területként. Nem az, hogy városi jelentőségű kiemelt sportterületként. A kettő között óriási különbség van. A testület az előzőekben javaslatot tett az övezet átsorolásra, de szerinte, annak a szellemében tette ezt, hogy sport és szabadidő funkció legyen, és nem városi jelentőségű kiemelt sportterület. Mit tartalmaz a városi jelentőség kiemelt sportterület? Beépítésre szán rendezvényterületeket, étterem, presszó, fagylaltozó, előadóterem, csónakház, szálloda. Komoly, komplett városrész alakul ki itt. Felmerült, hogy vízi sportolásra alkalmas terület alakuljon ki. Nem tudja, hogy a tó nagysága megfelelő-e vízi sport tevékenységre, úgymint sporthorgászat, fürdés, csónakázás, stb. Látta a tavat, sportolásra, csónakázásra nagyfokban nem ad megfelelő vízterületet. El kell dönteni, támogatják-e azt a keretes átsorolást, amelyik szállodákat és különböző nagymértékű beépítettséget irányoz elő, vagy sem, és marad a jelenlegi keretjelleg, a jelentős zöldfelület, véderdő, illetve turisztikai erdő. Nem tudja, készült-e bármi lakossági felmérés, vagy, hogy más besorolás legyen, nem ez a nagymértékű beépítettség.
50
Molnár István: Nem ért egyet az aggályoskodókkal, úgy gondolja, nem ismerik a területet. Nem hiszi, hogy gond lehet Újpest közelsége. Ott van a tó, ott kell hasznosítani, és a környéket kulturáltabbá tenni. Ki lehet kérni a lakosság véleményét. Adott egy terület, ahova az önkormányzat tervez valamit. Mihez képest lesz zsúfolt, mihez van messze? A fejlesztés során lesz buszjárat, előtte autóval, biciklivel ki lehet jutni. Alkotni kell, támogatja az előterjesztést. Kökény Rita: Ismeri a tó környékét, szerinte is alkalmatlan ekkora méretű vendéglátó-ipari egység, 500 fős sportolói létesítmények megépítésére. Ez a kis tó horgásztónak alkalmas, úszásra, strandolásra is. 100 fős szálloda, más nagy létesítmények kialakítására alkalmatlan, felül kellene vizsgálni a tervet. Hajdu
László:
A
vitát
lezárja,
megadja
a
szót
az
előterjesztőnek. Gyurcsánszky János: Minden félelem és aggály jogos lehet a saját szempontból. Elhangzott, a szabályozási tervben mindent meg lehet határozni. A hatástanulmány szerint a funkciók nem kötelezőek, egy elképzelésről van szó. Az intézményi zöldterületre 35 %-os beépítettség van, ha marad minden a régi, akkor is be lehet építeni 35 %-ban. Az önkormányzat tulajdona véderdő, erdőövezetben van. Itt 3 % a beépíthetőség. A városias sport nem emeletes házakat jelent, hanem azt, hogy a város életében jelentős sportobjektum keletkezik. Még egy aggodalmat el kíván oszlatni. A vízi sportban nem lesz jet-ski, - nem is akarnak ilyet - hanem csónakázás, és sporthorgászat. Tárgyalták egy alkalommal az északi kerületrész fejlesztési koncepcióját, elmondták a fejlesztési elképzeléseket. Tavaly fogadták el a településszerkezeti terv koncepcióját, melyet a Fővárosi Közgyűlés idén megerősített. A lényeg abban van, hogy a tulajdonosok mit akarnak, és hogyan lesznek ezek az érdekek képviselve. A lakosságé legyen, és ne a kiváltságosok paradicsoma, lehessen horgászni, szórakozni az embereknek elérhető áron. Hajdu László: Dr. Nagy Antal jegyzőnek ad szót. Dr. Nagy Antal: Gyurcsánszky János alpolgármester úr által kiegészítő határozati javaslatként beterjesztett javaslat kapcsán a döntéshozatal előtt közli, hogy a bányató jelenleg magántulajdonban van. A bányató művelése, illetve a bányatörvény szigorú előírása szerint, nem teszi lehetővé a tömedékelést, a jelenlegi tófelület betömése szóba sem jöhet. A határozati javaslatban szerepel, hogy „kössön előzetes megállapodást a társtulajdonosokkal” a polgármester.
51
Ezt nem tudja megtenni, mert nem lehet kötelezni a tulajdonostársakat, arra, hogy olyan szerződést kössenek, a horgászokat a bányató területére engedjék be. Javasolja, hogy kezdeményezésre finomítsa az előterjesztő a megállapodásban ezt a szövegrészt. Hajdu László: Magántulajdonról van szó, ezért javasolja a jegyző úr a „kezdeményezés” kifejezés használatát. Elfogadhatónak tartja a jogi észrevételt. Gyurcsánszky János: Az észrevétellel csak részben ért egyet, mivel polgárjogi megállapodásról van szó. Kötelezni senkit nem lehet, de kezdeményezni lehet a megállapodás megkötését. A megállapodás érdekében tárgyalnak, nem kényszerből. Az önkormányzat is tulajdonostárs. Elfogadja a módosítást. Hajdu László: Szavazás következik, előtte megkéri az eredeti határozati javaslat ismertetésére dr. Nagy Antal jegyzőt. Dr. Nagy Antal: Felolvassa az eredeti és a kiegészítő határozati javaslatot, szavazást kér róluk. 380/2005. (IX. 28.) sz. h a t á r o z a t Budapest Főváros XV. kerületi Önkormányzat Képviselő-testülete kezdeményezi, hogy a Budapest XV. kerület Dunakeszi út – 2/A jelű autóút – Veresegyházi vasútvonal – Dunakeszi út által határolt terület (Bányató és környéke KSZT tervezési terület) jelenlegi FSZKT szerinti IZ jelű (Jelentős zöldfelületű intézményterületek), E-TG jelű (Turisztikai erdők) és E-VE jelű (Véderdő) keretövezetek helyett K-SP jelű (Városi jelentőségű kiemelt sportterületek) keretövezeti besorolásba kerüljön a mellékelt (Ikt.sz: 107-278/2005. sz. előterjesztés) FSZKT módosítási javaslat szerint, és egyben felkéri a polgármestert, hogy a Budapest Főváros Önkormányzata részére a tárgyi tervdokumentációt küldje meg. Felelős : polgármester Határidő: 2005. október 15. (Szavazati arány: 18 igen szavazat, 4 ellenszavazat, 6 tartózkodás)
52
381/2005. (IX. 28.) sz. h a t á r o z a t Budapest Főváros XV. kerületi Önkormányzat Képviselő-testülete felkéri a polgármestert, hogy a Budapest Főváros XV. kerület Budapest-Vác vasútvonalközigazgatási határ-2. sz.főút-Budapest-Veresegyház vasútvonal-Felsőkert utca által határolt Kerületi SzabályozásTerv testületi tárgyalását megelőzően az önkormányzat – mint a fenti terület társtulajdonosa nevében – kezdeményezzen előzetes megállapodást a Bányató és környéke hasznosításáról a tulajdonostársakkal. A kezdeményezés térjen ki a horgászat teljes, vagy részleges lehetőségére a Palota Horgász Egyesület javára, külön szerződésben rögzítettek szerint. A horgászat biztosítása – egyéb tevékenységek mellett – lakossági érdek. Felelős : polgármester Határidő: Fővárosi Közgyűlés döntését követő 30 nap (Szavazati arány: 22 igen szavazat, 0 ellenszavazat, 7 tartózkodás)
10. Előterjesztés Budapest XV. kerület Őrjárat utca-Neptun utca Pestújhelyi út-Adria utca által határolt terület keretövezet módosításához (Ikt.sz: 107-279/2005. sz. anyag) Előadó: Gyurcsánszky János alpolgármester
Hajdu László: Az alpolgármester szóbeli kiegészítését kéri.
előterjesztő
Gyurcsánszky
János
Gyurcsánszky János: Kerületszabályozási tervmódosítást kell indítványozni a fővárosnál, amely a korábbi nagyterületű egészségügyi létesítmény helyett nagy zöldfelületű intézményövezet besorolást kapna. Viszonylag jó hatástanulmányt tartalmaz az előterjesztés, minden lényeges információt leírtak. Az anyag a besorolási keretszámokat is tartalmazza. A legnagyobb beépítés mértéke százalékban a korábbi egészségügyi intézményeknél 35 % volt. A BVKSZ szerint ugyancsak 35, a javasolt övezeti besorolás 30 %. A beépítettség nagysága 5 %-kal csökken. A legjobb szint területi mutató a korábbi besorolásnál 2,5 volt, a BVKSZnél 2,4, a jelen javaslat 1,5 lesz. Ez nem jelent másfél szintes épületeket, hanem váltakozó magasságúakat. A legkisebb zöldterület az egészségügyi besorolásnál 40 %, a BVKSZ 50 %-ot ír elő, az elfogadásra javasolt, pedig 50 %. Kéri, hogy mérlegelje a testület ezt, mert az új besorolás mozgásterületben, hasznosításban növel, és nem ellentétes a korábbi elképzeléssel sem.
53
Kéri, hogy az övezeti átsorolásról döntsenek, a szabályozási tervben lehet tovább szabályozni, a mutatók meghatározása után. Hajdu László: Az előterjesztést megtárgyaló bizottsági elnököknek ad szót. Bori Ferenc: A Kerületfejlesztési, Városüzemeltetési és Környezetvédelmi Bizottság megtárgyalásra és elfogadásra javasolja az előterjesztést. Molnár István: A Tulajdonosi, Vagyonkezelési és Közbeszerzési Bizottság megtárgyalásra és elfogadásra javasolja az előterjesztést. Máté Gyula: A Jogi, Ügyrendi, Közrendvédelmi és Integrációs Bizottság megtárgyalásra és elfogadásra javasolja az előterjesztést. Hajdu László: A kérdések következnek. Monostori Zsolt: Hallottak egy alapos és érthető százalékos összehasonlítást egy teoretikus jelenlegi állapotról vagy két másik állapotról. Létezik-e adat a mai állapotról? Vizér Klára: 2004. áprilisában a Képviselő-testület többsége, nem egyhangúlag, kezdeményezte, hogy a jelenlegi övezet besorolást kiemelt városias jellegű területté sorolják át. Ez szerepel a befektetői kiírásban és a két tulajdonos közötti megállapodásban is. Kérdezi, ha a jelen határozati javaslatot elfogadják, akkor azzal automatikusan felülírják a korábbi kérelmet? Goró Oszkár: Van-e a területre épületmagasság korlátozás? Hiába viszik le 2,5-ről 1,5-re a szint területi mutatót, ha nincs, ettől függetlenül nagyon nagy terület beépíthető. Hajdu László: Az előterjesztői válasz következik. Gyurcsánszky János: A mai állapotról a Főépítész úr tud pontos adatokat. Nem írhatják be a hasznosítási tervbe, amiről nincs még döntés, és nem döntenek, csak kezdeményeznek a Fővárosi Közgyűlés felé.
54
Elmondta, hogy a szintmutató csak irányadó, a szabályozási tervben fogják meghatározni a magasságot. A KSZT-ben fog pontosan szabályozni a testület. Balázs Zoltán főépítésznek adja át a szót kiegészítésre. Balázs Zoltán: Jelenleg is folyik az állapotfelmérés, állagvizsgálat. 26,8 % a mostani beépítettség, a zöldfelület mértéke 49,2 %. Bármely épület lebontása esetén, azonnal ellenőrizhetően látható lesz a változás. Vizér Klára: Nem kapott választ a kérdésére. Balázs Zoltán: Korábban a testület döntött abban, hogy a településszerkezeti terven belül milyen területi felhasználási egységbe kerüljön a kórház. A BVKSZ lehetőséget ad különböző keretövezetek meghatározására. Az IZ azért lett javasolva Budapest főépítészével közösen – ennek már van testületi előzménye – a kerületben, hogy megmaradjon a zöldfelület. Hajdu László: A hozzászólások következnek. Vizér Klára: Örül a hatástanulmánynak és a mutatószámoknak, azonban ki kell hangsúlyoznia, hogy ezek a számok lehetőséget adnak, és nem kötelezőek. Ha megnézik az egészségügyi területnek mi a valós jelenlegi beépítettsége, azt látják, kb. 1 méter magasságban 45-50 ezer m2 van beépítve, ami kb. 18-20 %-os beépítettséget jelent. Ehhez képest most megengednék, hogy ez felmenjen 35-re. Az összes beépített szintmutatót nézve a jelenlegi beépítettség – nem a megengedett, hanem a megvalósult – 45-48 ezer m2, a megvalósítandó 150 ezer m2. Ez kb. a Pólus Center nagyságú területi beépítettséget jelent. A legnagyobb építési magasság jelenleg nincs limitálva, ez azért okoz gondot, mert összeütközésbe kerülhet később a szintterületi mutatóval. Arra gondolva, hogy vannak védettségre nyilvánításra váró épületek, ezek magassága nem változhat meg, azt jelenti, felépülhet mellettük 10 méter magas, vagy 6-10 emelet magas épület. Ez aggályos. Nagyon örülnek, hogy visszalépések vannak a korábbi mutatókhoz képest. Ezt nem maguknak könyvelik el, hanem a lakossági érdeklődésnek és a lakossági nyomásnak, de még mindig nem elég. A központi egészségügyi területet megnézve, látható, a területhasználat egészségügyi funkcióra vonatkozik, nemcsak kórházra. A javasolt IZ alatt benne van olyan is, hogy lakófunkció. Lakásokat bárhol lehet építeni a kerületben, itt elfogadhatatlan. Elindultak a jó úton, de még mindig nem elég. Hajdu László: A vitát lezárja, az előterjesztői zárszó következik.
55
Gyurcsánszky János: Mindent meg lehet konkrétan határozni a szabályozási tervben, nem kell elmenni a maximális határig, abban, amit ma megenged. Nem is lehet túllépni, az előírásokat be kell tartani. Nem meri mondani, pedig nagy a támogatottságuk, hogy az egész lakosság támogatja az elképzeléseiket. Nem lehet azt mondani, hogy a lakosságnak ez nem megfelelő. Nem volt erről népszavazás. A lakosság támogatását adta abban, hogy szerezzék vissza tulajdonukat az ingatlanban, ez sikerült, hasznosítani fogják a kerület javára. Hajdu László: Kéri jegyző urat, olvassa fel a határozati javaslatot. Dr. Nagy Antal: Ismerteti a határozati javaslatot.
382/2005. (IX. 28.) sz. h a t á r o z a t Budapest Főváros XV. kerületi Önkormányzat Képviselő-testülete hozzájárul, hogy a Budapest XV. kerület Őrjárat utca – Neptun utca – Pestújhelyi út – Adria utca által határolt terület a jelenlegi FSZKT szerinti K-Eű jelű (jelentős egészségügyi intézmények területe) keretövezeti besorolásból IZ jelű (jelentős zöldfelületű intézmények területe) keretövezeti besorolásba kerüljön a mellékelt FSZKT módosítási javaslat szerint, és egyben felkéri a polgármestert, hogy Budapest Főváros Önkormányzata részére a tárgyi övezetátsorolási hatástanulmányt küldje meg. Felelős : polgármester Határidő: 2005. október 15. (Szavazati arány: 20 igen szavazat, 2 ellenszavazat, 5 tartózkodás)
11. Előterjesztés a 2005/2006. tanévkezdésről (Ikt.sz: 107-280/2005. sz. anyag) Előadó: dr. Pálinszki Antal alpolgármester
Hajdu László: Az előterjesztő dr. Pálinszki Antal szóbeli kiegészítése következik.
56
Dr. Pálinszki Antal: Az előterjesztés alapos, mindenre kiterjed, ezért csak a címszavakra hívja fel a figyelmet. Az 1. sz. határozati javaslat már elfogadásra került a költségvetés II. sz. módosításánál, az 5. sz. határozati javaslatot módosítja minimálisan, kéri kihúzni a 6,5 fő státuszt. A státuszokról csak a felsorolt felülvizsgálat után lehet dönteni. Sajnálatos módon a gyerekek létszáma évről-évre csökken, vagy stagnál. Ennek ellenére merülnek fel státusz igények. Természetesen feladatokat kell ellátni, de ez mégis ellentmond a létszámi logikának. Van egy más jellegű probléma is, mely önkormányzati szinten nem megoldható. Parlamenti megoldás kellene rá, a statisztikában olyan számok vannak, hogy a közoktatásban iskolába járó kerületi gyerekek tényleges létszáma 6548 fő. A számított létszámuk viszont 7517 fő. Ez úgy jön ki, hogy a nevelési tanácsadók szerint vannak kettőnek, illetve háromnak számító gyerekek. Ezt a csoportlétszámok kialakításánál figyelembe kell venni, normatíva ellenben nem jár rá. A 7517 főnek megfelelően készülnek a csoportlétszámok, a tantárgyfelosztások, a státuszok, holott ténylegesen csak 6548 gyerek van. A közoktatási törvény módosítása lenne az egyszerű megoldás. Éppen ezért óvatosan kell bánni a státuszokkal, ezért lesz felülvizsgálat. Kéri a képviselő-testület támogatását. Hajdu László: A bizottsági elnököknek ad szót. Ambrus János: A Művelődési, Oktatási és Sport Bizottság 3,5 fő státuszról döntött, egyetértenek a felülvizsgálattal, az előterjesztést elfogadásra javasolják. Máté Gyula: A Jogi, Ügyrendi, Közrendvédelmi és Integrációs Bizottság megtárgyalásra és elfogadásra javasolja az előterjesztést. Varga Imre: A bizottság kompetenciájában tartozóan mondanak véleményt, támogatják az 1. sz. határozati javaslatot, és az összes indítványt. Hajdu László: A kérdések következnek. Monostori Zsolt: A 4. oldalon a felsorolt – többnyire megalapozottnak tűnő plusz pedagógusigények közül kilóg a sorból számára a Pestújhelyi NOK 1,5 fős igénye, melyet a gondnoki lakás átalakításával takarítandó felület megnövekedésével indokol meg. Hajdu László: Az előterjesztő válasz következik.
57
Dr. Pálinszki Antal: A Pestújhelyi NOK igazgatónője hosszú indoklást adott, melyet lerövidítettek. Minden igazgató megfontoltan kéri a státuszt. Növekednek a feladatok, sok meg sem jelenik itt. Az iskolákra egyre nagyobb terhek hárulnak, melyhez nincs elég pénz. Nem minden igényt tudnak kielégíteni, például ezt a státuszemelést sem, és még hátra van a felülvizsgálat. Hajdu László: A hozzászólások következnek. Csaba Elemér: Újra kellene gondolni, - különösen, hogy haladunk Európa felé, és új követelmények vannak, - azt a diszkriminációt, mellyel az ingyenességet nem terjesztették ki a nyelvkönyvekre. A nyelvoktatás fontos kérdés, a nyelvkönyvek nagyon drágák, ezért javasolja, legyenek ingyenesek azok is. Gyakoroljanak egy gesztust ezzel a lakosság felé. Hajdu László: Megállapítja, hogy nincs több hozzászólás, az előterjesztőnek ad szót. Dr. Pálinszki Antal: Csaba Elemér javaslata nagyon szép, de nem lehet most megtenni. Tudható, hogy a XV. kerületi Önkormányzat önként vállalt feladatai igen tetemesek. Ezek tények. Sokan mondják más kerületekben, hogy szívesen ide költöznének. Kevés helyen adnak ilyen sok mindent ingyen, vagy támogatással. A nyelvvizsgát kifizetik, nyelvi osztályokat indítottak. A nyelvi tankönyvek ingyenessé tétele veszélyes dolog. A nyelvtanárok mindig a legjobbat, a legkorszerűbbet akarják, amik igen drágák. Nem támogatja a javaslatot, mert a jelenlegi büdzséből nem tudják most megtenni. Hajdu László: Szavazás következik, az 1. sz. határozatról nem szavaznak, az 5. sz. módosításra került.
383/2005. (IX. 28.) sz. h a t á r o z a t Budapest Főváros XV. kerületi Önkormányzat Képviselő-testülete úgy dönt, hozzájárul az óvodai intézményegység-vezetők kötelező óraszámának csökkentéséhez. Az óraszámcsökkentés nem jelenthet többletköltséget az önkormányzatnak. Felelős: polgármester Határidő: 2005. szeptember 29. (Szavazati arány: 28 igen szavazat, egyhangú)
58
384/2005. (IX. 28.) sz. h a t á r o z a t Budapest Főváros XV. kerületi Önkormányzat Képviselő-testülete jóváhagyja a Budapest Főváros XV. kerület Rákospalota, Pestújhely, Újpalota, Önkormányzata intézményeinél munkaviszonyban álló közalkalmazottak juttatási szabályzata 1. számú mellékletének módosítását az Ikt.sz: 107-280/2005. sz. előterjesztés 1.számú melléklete szerinti tartalommal. Felelős: polgármester Határidő: 2005. szeptember 29. (Szavazati arány: 28 igen szavazat, egyhangú) 385/2005. (IX. 28.) sz. h a t á r o z a t Budapest Főváros XV. kerületi Önkormányzat Képviselő-testülete felkéri a polgármestert, hogy kérje az Országos Értékelési és Vizsgaközpont vezetőjétől a maximális csoport és osztálylétszámok túllépésének engedélyezését az Ikt.sz: 107278/2005. sz. előterjesztés 2.számú melléklete szerinti tartalommal. Felelős: polgármester Határidő: 2005. október 1. (Szavazati arány: 28 igen szavazat, egyhangú) 386/2005. (IX. 28.) sz. h a t á r o z a t Budapest Főváros XV. kerületi Önkormányzat Képviselő-testülete úgy dönt, hogy az új intézményi álláshely igények csak a közoktatási álláshelyek tételes felülvizsgálata után bírálhatók el. A tanügy-igazgatási ellenőrzés terjedjen ki: • Az óvodai nyitva tartás és ügyelet rendjének • A napközis csoportok létszámának • Az igazgatóhelyettesi megbízások szükségességének • A szabadidő-szervezők munkájának • A gyermekvédelmi felelősök tevékenységének • A technikai álláshelyek indokoltságának ellenőrzésére. Felelős: polgármester Határidő: 2005. október 31. (Szavazati arány: 28 igen szavazat, egyhangú) (Megerősítve a MOS 198/2005. (IX. 26.) sz. határozat)
Hajdu László: 5 perc szünetet rendel el.
59
-Szünet-
12. Előterjesztés Bp. XV., Fő u. 60. sz. alatti helyiség vételárának részletekben történő megfizetéséről (Ikt.sz: 107-282/2005. sz. anyag) Előadó: Hajdu László polgármester
Hajdu László: Kéri az előterjesztő szóbeli kiegészítését. Király Csaba: Jelenleg arról dönt a testület, hogy engedélyezi-e a részletfizetést vagy sem. A Tulajdonosi, Vagyonkezelési és Közbeszerzési Bizottság nem támogatta a javaslatot, a Pénzügyi és Gazdasági Bizottság igen. Kéri a képviselő-testületet, hogy támogassa az előterjesztést azzal a módosítással, hogy a PGB által meghatározott 9 % csak 7 %, ugyanis a jegybanki alapkamatot írja elő a Ptk., a képviselő-testület ezt alkalmazhatja. Hajdu László: A bizottságok elnöknek ad szót. Molnár István: A Tulajdonosi, Vagyonkezelési és Közbeszerzési Bizottság nem javasolja a részletfizetés engedélyezését, 2 igen és 2 tartózkodással leszavazva a határozati javaslat. Varga Imre: A vita a napirenddel kapcsolatban a Pénzügyi és Gazdasági Bizottság ülésén is felvetődött. Nem kellő tapasztalatból adódóan a kamattal kapcsolatban rákérdezés történt, ezért kéri a bizottságtól függetlenül a rendeletben meghatározott kamatot figyelembe venni. A részletfizetéssel kapcsolatban az önkormányzatot semmiféle hátrány nem érinti. Ha a vállalkozónak nyomós indokai vannak arra vonatkozólag, hogy a törlesztés részbeni halasztással induljon el, akkor javasolja a képviselő-testület felé, hogy támogassák a kérelmet. Hajdu László: Kéri az előterjesztésre vonatkozó kérdéseket, hozzászólásokat. Vizér Klára: Szó szerinti jegyzőkönyvvezetést kér. „Elmondtam az aggályaimat a TVKB döntésével kapcsolatban, illetve a körülményekkel kapcsolatban. Szeretném még egyszer ezt megtenni.
60
Mi azért ülünk itt, hogy a kerület vagyonát, illetve vagyonának a jó értéken való eladása fölött őrködjünk. Ez mindannyiunk feladata. A 2005. június 10.-én készült forgalmi értékbecslés nem vehette figyelembe feltehetően ugyanannak a hónapnak a végén hozott testületi döntést, ami a Rákospalota városrész-szabályozás tervéről szólt. Nincs olyan ember, aki ebben a döntésben kételkedne, olyan mértékben fogja itt az ingatlan árakat befolyásolni, ami erre az ingatlanra is feltétlen hatással van. Tehát mivel nem tudta az értékbecslés figyelembe venni ezt a döntést, ezért én megkérdőjelezem, hogy az augusztusi végi bizottsági döntésben nem kellett-e volna ennek legalább hangot adni és azt mondani, hogy kérünk egy új értékbecslést, amely ezt a szabályozási tervet már figyelembe veszi. A másik, hogy magában az értékbecslésben szerintem, van egy hiba, mégpedig az, hogy a 2005. júniusi értékbecslés az egy 2004. januári adatfelvétel és helyszíni szemlével rendelkezik. Ez szerintem egy hiba, ezt nem szabadott volna így hagyni. Minimum ez a két indok, ami óva inthette volna a bizottságot akkor, amikor az elidegenítést ezen az áron, az értékbecslésben meghatározott áron elfogadta. Én ezt most azért hangsúlyozom a képviselő-testületben, mert a képviselő-testület összes tagja nem volt ott ennél a tárgyalásnál, ez a bizottsági hatáskör, ami az elidegenítést támogatja, vagy elutasítja. Nekünk annyi kompetenciánk van, hogy a részletfizetést engedélyezzük-e vagy sem. Még egyszer szeretné a városvezetés figyelmét felhívni, hogy nem kellene-e ezt a TVKB döntést felfüggeszteni, amennyiben még az adásvételi szerződés nem került aláírásra és egy újabb előterjesztést készíteni, ahol már valóban egy aktualizált értékbecslésről van szó. Nem azt kifogásolom, hogy a bizottság elé kerülő értékbecslés lejárt, szerintem az a feladatunk, hogy a valódi értéken kerüljön értékesítésre, a részletfizetéshez nem kívánok hozzászólni.” Molnár István: Nem jó a kifejezés, de Vizér Klára képviselőasszonynak üldözési mániája van. Egész másról beszél, és olyasmit tulajdonít a TVKB-nak, ami nem igaz. Amikor a bizottság döntött, akkor érvényes értékbecslés volt. Most arról van szó, hogy a testület engedélyezi-e a részletfizetést vagy sem, már a döntés megszületett az eladásra vonatkozóan. Végeredményben az eladáshoz a bizottságnak joga van, és a döntés helyes. Vizér Klára frakció társa is megszavazta, akkor nem érti mi a probléma. Az ügy tárgyalása során az egyik bizottsági tag részéről elhangzott, hogy a vevő meg tudja fizetni a vételárat, ezért született az a határozati javaslat, hogy nem javasolja a testület felé a részletfizetés engedélyezését. Nem kutat senki zsebében sem, ezért tartózkodott a döntés meghozatalánál. A vevőnek joga van a megfelelő kamatokkal megterhelve részletfizetést kérni, és ha a képviselő-testület engedélyezi, akkor meg is kapja.
61
Hajdu László: Vizér Klára ügyrendi hozzászólásra kap lehetőséget. Vizér Klára: Semmi köze nem volt a hozzászólásának ahhoz, amit Molnár István képviselő úr elmondott. A 2005. júniusi 10.-i értékbecslés számíthatott-e a június 29.-én elfogadott városrészközpont-szabályozási tervvel, és vannak-e aggályai arra vonatkozólag, hogy a 2005. nyári értékbecslés 2004. januári adatgyűjtésen alapul? Semmi köze Molnár úr hozzászólásának az ő hozzászólásához. Hajdu László: Nem ad helyt az ügyrendi hozzászólásának, megvonja a szót. Ambrus János: Válaszol Vizér Klára hozzászólására. Teljesen szabályos az értékbecslés, attól függetlenül, hogy 2004. januárjában volt a helyszíni felmérés. Nem ez az első értékbecslés, ami készült ezzel a helyiséggel kapcsolatban, azt aktualizálni kell. Elfogadható a megállapított eladási ár, ugyanis a helyiség önkormányzati tulajdonban van, ezért bármilyen átalakítási folyamathoz a hivatal engedélye szükséges. Ez az elmúlt 1 évben nem történt meg, ezért bármelyik szakcég ezt az értékbecslést elfogadja, a helyiség értéke nem változott. A feltételezés, hogy a városközpont szabályozási terv befolyásolja, vagyis növeli az ingatlan értékét, nem reális, ugyanis nincs olyan ember, aki ezt meg tudná állapítani. Arról van szó, hogy nem önálló ingatlan a szóban forgó helyiség, hanem az egész 25 %-ának lesz a tulajdonosa. Nem lebontani akarja a vevő a szóban forgó helyiséget és helyébe egy 25 lakásos társasházat építeni. Nyerészkedésről szó sem lehet, ugyanis profilváltáshoz a társasház 75 %-ának a hozzájárulása szükséges. Az árat nem befolyásolja ilyen körülmények között az időközben elfogadott városközpont szabályozási terv. Csaba Elemér: A bizottság döntését semmilyen formában nem vonja kétségbe. Molnár István úrhoz kapcsolódik pozitív értelemben, ugyanis ő azt nyilatkozta, hogy senki zsebében nem kutat, ezért tartózkodott a bizottsági döntés meghozatalánál. Azt javasolja, hogy a bizottság vegye fontolóra még egyszer a részletfizetés engedélyeztetését, ugyanis eddigi tapasztalatai azt mutatják, hogy minden adósság gyorsabban kifizetődik, ha ez a fajta szerződés létrejön, mert az jogilag és erkölcsileg egyaránt köti a feleket a megállapodáshoz. Az elutasítás esetleg pert eredményezhet, ami évekig is elhúzódhat. Javasolja a határozati javaslatot támogatni, mert az garancia arra, hogy ez az adósság befolyik az önkormányzathoz.
62
Hajdu László: Hozzászólások hiányában lezárja a vitát, megadja a szót az előterjesztőnek. Király Csaba: Amit szakmai válaszként elmondott volna, azt Ambrus úr röviden ismertette. Külön kiegészítést nem kíván tenni. Hajdu László: Ismerteti a határozati javaslatokat, szavazást kér róluk. 387/2005. (IX. 28.) sz. h a t á r o z a t Budapest Főváros XV. kerületi Önkormányzat Képviselő-testülete nem fogadta el a PGB 166/2005. (IX. 26.) sz. határozatát. (Szavazati arány: 2 igen szavazat, 15 ellenszavazat, 8 tartózkodás) 388/2005. (IX. 28.) sz. h a t á r o z a t Budapest Főváros XV. kerületi Önkormányzat Képviselő-testülete úgy dönt, hogy a Bp. XV., Fő út 60. szám alatti, 97709/0/A/5. hrsz-ú, 60 m2 alapterületű, Bódis Lajos által bérelt nem lakás céljára szolgáló helyiség vételárát, amely bruttó 10.425.000.- Ft, azaz tízmillió-négyszázhuszonötezer forint, a bérlő részletekben fizetheti meg. A vételárból 4.170.000.- Ft-ot és 2.085.000.- Ft ÁFA-t, azaz 6.255.000.- Ft-ot az adásvételi szerződés megkötésekor egy összegben, a fennmaradó vételárhátralékot, azaz 4.170.000.- Ft-ot kamat felszámításával 24 hónap alatt, havonta egyenlő részletekben kell megfizetnie. Felkéri a polgármestert, hogy az érintetteket tájékoztassa a döntésről. Felelős : polgármester Határidő: értelem szerint (Szavazati arány: 18 igen szavazat, 4 ellenszavazat, 5 tartózkodás)
63
13. Elidegenítésekről szóló előterjesztések - Bp. XV., Eötvös u. 45-47. szám alatti önkormányzati helyiségek és telkek (Ikt.sz: 107-283/2005. sz. anyag) - Bp. XV., Rákos u. 76-78. sz. alatti helyiségek (Ikt.sz: 107-284/2005. sz. anyag) - Bp. XV., Radda B. u. 37. sz. alatti nem lakás célú helyiség (Ikt.sz: 107-285/2005. sz. anyag) Előadó: Király Csaba alpolgármester
Hajdu László: Kéri az előterjesztő szóbeli kiegészítését. Király Csaba: Az előterjesztésekben minden információ részletesen megtalálható. A Rákos út 76-78. sz. ingatlan elidegenítésének a megszavazását, az Eötvös u. 45-47. sz. ingatlan esetében a GLS kérésének az árcsökkentésre vonatkozó elutasítását, és a Rädda B. u. 37. számú ingatlan tekintetében pedig, a Pénzügyi és Gazdasági Bizottság javaslatát, vagyis az eladást kéri hogy támogassa a képviselő-testület. Hajdu László: Kéri a bizottsági elnökök hozzászólását.
Molnár István: A Rákos út 76-78. számú és az Eötvös u. 45-47. sz. ingatlan esetében a bizottság 7 igen, egyhangú szavazattal javasolja az elidegenítést. A Radda B. u. 37. számú ingatlan esetében, elfogadva az osztály javaslatát, nem értett egyet az elidegenítéssel. Marsovszky Györgyné: Az Eötvös u. 45-47. számú ingatlannal kapcsolatos előterjesztést nem tárgyalta a bizottság, a másik két esetben 2 tartózkodással elfogadta az előterjesztésben foglaltakat. Kökény Rita: A bizottság a Rákos út 76-78. sz. ingatlannal kapcsolatos előterjesztésben foglaltakat elfogadta, a Rädda B. u. 37. számnál nem javasolja az elidegenítést és az Eötvös u. 45-47. számú ingatlannal kapcsolatos előterjesztést nem tárgyalta. Varga Imre: Az Eötvös u. 45-47. számú ingatlannal kapcsolatos előterjesztést nem tárgyalta a bizottság, a másik kettőt pedig, úgy értékelte, hogy vagy mindkettőt, vagy egyiket sem.
64
Az indok erre vonatkozólag az, hogy mindkét esetben teljesen hasonló indokok alapján megtörténhet, vagy elutasításra kerülhet az elidegenítés. Így elkerülhető, hogy az önkormányzat megvádolható azzal, bármely vállalkozót előnyben részesít a másikkal szemben. Arra is felhívta a figyelmet a bizottság, hogy amikor orientáció szempontjából gazdaságossági számítás készül, akkor az legyen közgazdaságilag értelmezhető és kifogástalan. Kéri a képviselő-testület támogatását. Hajdu László: Kéri az előterjesztésre vonatkozó kérdéseket, hozzászólásokat. Monostori Zsolt: A Rákos út 76-78. számú ingatlannal kapcsolatos előterjesztés már járt a testület előtt, akkor elutasításra került az elidegenítésre való kérelem. Nyilvánvaló, a jelenlegi döntést az a tény hozta létre, hogy az önkormányzatnak bevételekre van szüksége az ingatlan eladásokból. Ettől függetlenül pozitív lépésnek tartja ezt a kezdeményezést. Így egyfajta „esélyegyenlőség” alakul ki a Rákos úti vállalkozók között, ugyanis szinte már mindenki a saját üzletét vezetheti. Egyetért Varga Imre úrral, miszerint az Újpalotán lévő egyik söröző esetében is megbontásra került a 100 %-os önkormányzati tulajdon. Ha a Rákos út 76-78. sz. ingatlannál az elidegenítést engedélyezi a testület, akkor a Rädda B. u. 37. számnál is ugyanígy kell eljárni. Vizér Klára: Ismétli Varga Imre és Monostori Zsolt úr szavait, miszerint ha az ember egy kicsit komolyan veszi a munkáját, elolvassa az előterjesztéseket, és csak az abban foglaltakat veheti figyelembe, akkor érthetetlen az, hogy a két ingatlan, amelyek 100 %-os önkormányzati tulajdonban vannak és egyik sem társasház, akkor az egyiket miért javasolják elidegenítésre, a másikat miért nem. Kell, hogy legyen valami egyéb indok is arra vonatkozólag, miért is van ez így. Kéri, hogy őszintén tárják fel azokat az okokat, amelyek alapján a két előterjesztésben szereplő határozati javaslat eltér egymástól. Monostori Zsolt úr szavaira reagálva a Rákos út 76-78. sz. ingatlannal kapcsolatban a fél évvel ezelőtti testületi ülés óta mi változott, hogy most az elidegenítés került szóba? Molnár István: Az utóbbi időben a bizottság a Vagyon- és Lakásgazdálkodási Osztálytól igen jó anyagokat kap, és bármilyen kérés merül fel, az osztályvezető asszony teljesíti és az igényelt iratokat a bizottság rendelkezésére bocsátja. A Rákos úti és a Rädda B. utcai ingatlan összehasonlíthatatlan, hiszen az első esetben egy frekventált helyről van szó.
65
Az önkormányzatnak nincs pénze arra, hogy felújítsa, és ha ezek a helyiségek magánkézbe kerülnek, akkor érdeke lesz a saját üzletének forgalom növelése miatt a korszerűsítés, szépítés. A Rädda B. utcai ingatlannal kapcsolatban ugyancsak 100 %-os önkormányzati tulajdonról van szó, de azt javasolja, hogy ne kerüljön eladásra, mert igazán csak úgy értékes, ha az egészet vásárolják meg. A kerület fejlődése érdekében, - a Rákos út siralmasan néz ki – a bizottság úgy döntött, hogy az elidegenítést támogatja. Ambrus János: Felhívja Jegyző Úr figyelmét a napirenden lévő ingatlanokkal kapcsolatos előző testületi döntéseket vissza kellene vonni, mert jogilag így lenne tiszta. Mihályi Zoltán: A Rákos úttal kapcsolatban történt előző testületi döntés alkalmával nem volt biztos abban, hogy jó döntés született, mivel az elidegenítést elutasították, és már akkor is felmerült részéről indokként az, hogy a kerületnek egy fő útvonala, ami ha magánkézbe kerül nagyobb esély van rá, hogy fejlődjön. Teljesen más a Rädda B. utcai ingatlan helyzete, nem is érti a „kapcsolást”. Mint tulajdonos, ha valamit el akar adni, eladja, ha nem akarja, nem adja el. A TVKB véleményét egyértelműen támogatja. Árkosi Sándor: A téma jól körül lett járva, de néhány információ kimaradt. Az előző testületi ülés óta néhány hónap eltelt és azóta az a változás történt, hogy jelenleg az összes kereskedő jelezte vásárlási szándékát. Most van az a lehetőség, hogy „tiszta magántulajdon” alakulhasson ki. Ennek az üzletsornak a felújítására kb. 35-40 millió Ft-ra lenne szükség, ami jelenleg nincs. A Rädda B. utcai ingatlanban 1 üzlet van és a többi lakás, melynek a bérlői olyan szociális helyzetben vannak, hogy nem tudják megvásárolni a bérleményeiket. Ha az üzlet eladásra kerül, akkor ott marad egy vegyes tulajdon, ami az önkormányzat számára kedvezőtlen helyzetet teremtene. Csaba Elemér: Véletlenül ismeri a Rädda B. utcai ingatlant és annak lakóit. Egyetért Árkosi Sándor úr hozzászólásával, az ott lakók szerényen élnek, társasház megalakítására sincs igény. A Rákos út nem Rädda B. utca és fordítva is ugyanez igaz.
66
Vizér Klára: Árkosi Sándor úrnak jelzi, hogy mindkét ingatlanban vannak üzletek és lakások egyaránt. Számára logikátlan, hogy a Rákos úti ingatlan kerüljön eladásra, mert frekventált helyen fekszik, a másik pedig ne, mert 100 %.-os önkormányzati tulajdonban van. Vállalkozás párti, de továbbra sem érti, hogy ez a két különböző helyzet miért is van. Monostori Zsolt: Kiigazítani szeretné az elmondottakat. Birtokában van az előző elidegenítési kérelem, melyen az összes vállalkozó aláírása szerepel, tehát a Rákos úti ingatlan esetében már akkor is mindenki élni akart a vásárlási szándékával. Hajdu
László:
A
vitát
lezárja,
kéri
az
előterjesztő
hozzászólását. Király Csaba: Nagyon sok érv elhangzott. Vizér Klára képviselőasszony említette, hogy az előterjesztők ezt vagy azt elhallgatják, de amiről szó esett eddig, az előterjesztésekből lettek kiemelve. Az egyik ilyen kérdés, hogy miért változott meg az előterjesztők álláspontja? Dr. Pálinszki Antal alpolgármester úr szavaival élve „együtt kell élni a testülettel”. Ha a Bácska utcai parkolót, vagy a Késmárk utcai telket sikerült volna értékesíteni, - amelyek be voltak tervezve -, akkor most sem kellene ehhez a megoldáshoz folyamodni. A képviselő-testület nem tud mást tenni, mint azt eladni, amit megvesznek. A képviselő tagok egyetérthetnek, vagy elutasíthatják a javaslatot, de jelenleg az a javaslat, hogy a vállalkozók kérése elfogadásra kerüljön. A Rädda B. utcai ingatlannál más a helyzet. Csaba Elemér információi helyesek, ugyanis az ott lévő 4 lakó vásárlási szándékára nem igazán lehet számítani, de az ott lévő vállalkozó az üzlethelyiségét megvásárolta. A képviselő-testület eldönti, hogy a PGB vagy a TVKB javaslatát támogatja. Semmit sem kell az előterjesztés mögé képzelni. Ambrus János: Nem kapott választ arra vonatkozólag, hogy az előző határozatokat vissza kell-e vonni. Hajdu László: Nem szükséges, ugyanis új előterjesztések születtek az ügyre vonatkozóan. Ismerteti a határozati javaslatokat, szavazást kér róluk.
67
389/2005. (IX. 28.) sz. h a t á r o z a t Budapest Főváros XV. kerületi Önkormányzat Képviselő-testülete – figyelemmel a TVKB javaslatára – úgy dönt, hogy a G.L.S. Kereskedelmi és Szolgáltató Bt. kérelmét elutasítja, és az ingatlan nyilvántartásban a 87382/0/A/5, a 87382/0/A/6 és a 83383 hrsz-ún nyilvántartott, a természetben Bp. XV., Eötvös u. 45-47. szám alatt lévő nem lakás céljára szolgáló helyiségeket, valamint telket a 456/2004. (X. 27.) számú határozatában megjelölt forgalmi értékén – bruttó 159.439.386.- Ft – értékesíti. Felkéri a polgármestert, hogy az érintetteket tájékoztassa a döntésről. Felelős : polgármester Határidő: 2005. október 15. (Szavazati arány: 25 igen szavazat, 2 ellenszavazat, 2 tartózkodás) 390/2005. (IX. 28.) sz. h a t á r o z a t Budapest Főváros XV. kerületi Önkormányzat Képviselő-testülete úgy dönt, hogy az önkormányzat 100 %-os tulajdonában lévő, a 85736 hrsz-ú, a természetben Bp. XV., Rákos út 76-78. szám alatt található ingatlant az érintett bizottságok döntését is figyelembe véve, elidegenítésre kijelöli. Felkéri a polgármestert, hogy tegyen intézkedést a Társasházi Alapító Okirat elkészíttetésére. Felelős : polgármester Határidő: Alapító Okirat elkészítésére 2005. december 15. (Szavazati arány: 25 igen szavazat, 3 ellenszavazat, 1 tartózkodás) (Megerősítve a PGB 164/2005. (IX. 26.) sz. határozata) 391/2005. (IX. 28.) sz. h a t á r o z a t Budapest Főváros XV. kerületi Önkormányzat Képviselő-testülete úgy dönt, hogy az önkormányzat 100 %-os tulajdonában lévő, a 87197 hrsz-ú, a természetben Bp. XV., Radda Barnen u. 37. szám alatt található Kovács Ibolya magánkereskedő által bérelt ingatlant elidegenítésre kijelöli. Felkéri a polgármestert, hogy az érdekeltet értesítse a döntésről. Felelős : polgármester Határidő: 2005. október 15. (Szavazati arány: 22 igen szavazat, 2 ellenszavazat, 5 tartózkodás) (Megerősítve a PGB 165/2005. (IX. 26.) sz. határozata)
68
14. Előterjesztés Budapest Főváros XV. kerületi Önkormányzat tulajdonában lévő nem lakás céljára szolgáló helyiségek lakássá alakításáról és lakásállományba vételéről, valamint egyes lakások állományból való törléséről - Bp. XV., Eötvös u. 18. helyiség lakásállományba vétele (Ikt.sz: 107-286/2005. sz. anyag) - Bp. XV., Kertköz u. 1. helyiség lakásállományba vétele (kt.sz: 107-287/2005. sz. anyag) - Bp. XV., Rákos út 233. helyiség lakásállományba vétele (Ikt.sz: 107-288/2005. sz. anyag) - Bp. V., Közvágóhíd u. 13-15. fszt. 2. lakás lakásállományba való visszaállítása (Ikt.sz: 107-289/2005. sz. anyag) - Bp. XV., Fő u. 47. fszt. 7. és fszt. 9. sz. alatti lakások lakásállományból való törlése (Ikt.sz: 107-288/2005. sz. anyag) - Bp. XV., Bocskai u. 22. fszt. 5. szám alatti lakás lakásállományból való törlése (Ikt.sz: 107-288/2005. sz. anyag) Előadó: Király Csaba alpolgármester
Hajdu László: Kéri az előterjesztő szóbeli kiegészítését. Király Csaba: Mindegyik helyiség - a címével ellentétben -, amelyek a lakásállományból törlésre kerülnek, mint lakás nem szűnnek meg, csak az önálló jellegüket vesztik el. Csatolással illetve elidegenítéssel lakásként fog működni a mellette lévő lakással együtt. Hajdu László: Kéri a bizottsági elnökök hozzászólását. Molnár István: A Tulajdonosi, Vagyonkezelési és Közbeszerzési Bizottság megtárgyalásra és elfogadásra javasolja a képviselőtestület részére az előterjesztésben szereplő összes helyiséget. Kökény Rita: A Lakásgazdálkodási Bizottság megtárgyalásra és elfogadásra javasolja a megtárgyalt előterjesztéseket. Hajdu László: Kérdés, hozzászólás hiányában ismerteti a határozati javaslatokat, szavazást kér róluk.
69
392/2005. (IX. 28.) sz. h a t á r o z a t Budapest Főváros XV. kerületi Önkormányzat Képviselő-testülete a lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadásának feltételeiről szóló 26/2003. (VI. 30.) sz. ök. rendelet 3. § (3) bekezdése alapján – a polgármester javaslatára – úgy dönt, hogy a Bp. XV., Eötvös u. 18. szám alatt lévő nem lakás célú helyiséget bérlakássá minősíti át, és azt a továbbiakban – a szomszédos bérleményhez történő csatolást követően – lakásként tartja nyilván, és a lakást a Palota Holding Rt kezelésébe adja. Felkéri a polgármestert, hogy gondoskodjon a változás átvezettetéséről az ingatlanvagyon-kataszterben, illetve a Palota Holding Rt (vagyonkezelő) felé, valamint gondoskodjon a lakás kialakítása, építésügyi engedélyezése és mielőbbi hasznosítása ügyében. Felelős : polgármester Határidő: 30 nap (Szavazati arány: 28 igen szavazat, 0 ellenszavazat, 1 tartózkodás) 393/2005. (IX. 28.) sz. h a t á r o z a t Budapest Főváros XV. kerületi Önkormányzat Képviselő-testülete a lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadásának feltételeiről szóló 26/2003. (VI. 30.) sz. ök. rendelet 3. § (3) bekezdése alapján – a polgármester javaslatára – úgy dönt, hogy a Bp. XV., Kertköz 1. szám alatt lévő nem lakás célú helyiséget három bérlakássá minősíti át, és azt a továbbiakban fszt. 1. szám alatti, 60 m2 alapterületű, 2 szobás komfortos lakásként, fszt. 2. szám alatti, 48 m2 alapterületű 2 szobás komfortos lakásként, valamint a fszt. 3. szám alatti 39 m2 alapterületű, 1,5 szobás komfortos lakásként tartja nyilván, és a lakásokat a Palota Holding Rt kezelésébe adja. Felkéri a polgármestert, hogy gondoskodjon a változás átvezettetéséről az ingatlanvagyon-kataszterben, illetve a Palota Holding Rt (vagyonkezelő) felé, valamint gondoskodjon a lakás kialakítása, építésügyi engedélyezése és mielőbbi hasznosítása ügyében. Felelős : polgármester Határidő: 30 nap (Szavazati arány: 28 igen szavazat, 0 ellenszavazat, 1 tartózkodás)
70
394/2005. (IX. 28.) sz. h a t á r o z a t Budapest Főváros XV. kerületi Önkormányzat Képviselő-testülete a lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadásának feltételeiről szóló 26/2003. (VI. 30.) sz. ök. rendelet 3. § (3) bekezdése alapján – a polgármester javaslatára – úgy dönt, hogy a Bp. XV., Rákos út 233. szám alatt lévő nem lakás célú helyiséget két bérlakássá minősíti át, és azt a továbbiakban földszint 1. szám alatt, 32 m2 alapterületű, 1 szobás, komfortos lakásként, valamint földszint 2. szám alatti, 86,5 m2 alapterületű, három szobás komfortos lakásként tartja nyilván, és a lakásokat a Palota Holding Rt. kezelésébe adja. Felkéri a polgármestert, hogy gondoskodjon a változás átvezettetéséről az ingatlanvagyon-kataszterben, illetve a Palota Holding Rt (vagyonkezelő) felé, valamint gondoskodjon az ingatlan alapító okiratának módosításáról és a lakások mielőbbi hasznosításáról. Felelős : polgármester Határidő: 30 nap (Szavazati arány: 28 igen szavazat, 0 ellenszavazat, 1 tartózkodás)
395/2005. (IX. 28.) sz. h a t á r o z a t Budapest Főváros XV. kerületi Önkormányzat Képviselő-testülete a lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadásának feltételeiről szóló 26/2003. (VI. 30.) sz. ök. rendelet 3. § (3) bekezdése alapján – a polgármester javaslatára – úgy dönt, hogy a korábban már lebontásra került Bp. XV., Fő út 47. fszt. 7. és fszt. 9. szám alatt nyilvántartott lakásokat, valamint a Bp. XV., Bocskai u. 22. fszt. 5. szám alatti lakást törli a lakásállományból. Felkéri a polgármestert, hogy gondoskodjon a változás átvezettetéséről az ingatlanvagyon-kataszterben, illetve a Palota Holding Rt (vagyonkezelő) felé. Felelős : polgármester Határidő: 30 nap (Szavazati arány: 28 igen szavazat, 0 ellenszavazat, 1 tartózkodás)
71
396/2005. (IX. 28.) sz. h a t á r o z a t Budapest Főváros XV. kerületi Önkormányzat Képviselő-testülete a lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadásának feltételeiről szóló 26/2003. (VI. 30.) sz. ök. rendelet 3. § (3) bekezdése alapján úgy dönt, hogy a Bp. XV., Közvágóhíd u. 13-15. fszt. 2. szám alatt lévő 1 szobás, 26 m2 alapterületű, félkomfortos lakást visszaállítja a lakásállományba. Felkéri a polgármestert, tegyen intézkedést a Palota Holding Rt. felé, a tárgyi lakás vagyonnyilvántartásba történő visszavezetésére, és gondoskodjon a Földhivatalban történő átvezetésről. Felelős : polgármester Határidő: 2005. október 31. (Szavazati arány: 28 igen szavazat, 0 ellenszavazat, 1 tartózkodás) 397/2005. (IX. 28.) sz. h a t á r o z a t Budapest Főváros XV. kerületi Önkormányzat Képviselő-testülete úgy dönt, hogy Horváth Károly és Horváth Károlyné részére a Bp. XV., Palánk u. 74. fszt. 3. szám alatti önkormányzati bérlakást határozatlan időtartamra bérbe adja. Felkéri a polgármestert, hogy erről a vagyonkezelőt a határozat megküldésével értesítse. Felelős : polgármester Határidő: 2005. október 30. Hivatkozás: 26/2003. (VI. 30.) ök. 24. § (5) bekezdés (Szavazati arány: 29 igen szavazat, egyhangú)
15. Előterjesztés határozatlan időre történő bérbeadásokról - Bp. XV., Palánk u. 74. fszt. 3. (Ikt.sz: 107-290/2005. sz. anyag) - Bp. XV., Dessewffy Arisztid u. 44. fszt. 3. (Ikt.sz: 107-291/2005. sz. anyag) - Bp. XV., Eötvös u. 18. fszt. 8. (Ikt.sz: 107-292/2005. sz. anyag) - Bp. XV., Sín u. 22. fszt. 4. (Ikt.sz: 107-293/2005. sz. anyag) Előadó: Király Csaba alpolgármester
Hajdu László: Kéri az előterjesztő szóbeli kiegészítését.
72
Király Csaba: Nem kíván szóbeli kiegészítést tenni. Hajdu László: Kéri az előterjesztésre vonatkozó kérdéseket, hozzászólásokat. Kökény Rita ügyrendi hozzászólásra kap lehetőséget. Kökény Rita: A 16-os napirendi pontnál a Fő u. 47. és a Bocskai u. 22. számú ingatlanhoz nem volt előterjesztés, arról nem történt szavazás? Vizér Klára: Mivel nincs előterjesztés, nem születhetett határozati javaslat sem. Hajdu László: A Vagyon- és Lakásgazdálkodási Osztály vezetőjének hozzászólását kéri az ügyre vonatkozóan. Erdélyiné Kincses Andrea: A 485. oldalon található a kért ingormáció. Hajdu László: A 17-es napirendi pontra vonatkozóan kéri a bizottsági elnökök hozzászólását. Kökény Rita: A Lakásgazdálkodási Bizottság megtárgyalta az előterjesztéseket, megtárgyalásra és elfogadásra javasolja a képviselő-testületnek. Hajdu László: Kérdés és hozzászólás hiányában ismerteti a határozati javaslatot, szavazást kér róla. 398/2005. (IX. 28.) sz. h a t á r o z a t Budapest Főváros XV. kerületi Önkormányzat Képviselő-testülete úgy dönt, hogy Oláh Józsefné részére a Bp. XV., Dessewffy A. u. 44. fszt. 3. szám alatti önkormányzati bérlakást határozatlan időtartamra bérbe adja. Felkéri a polgármestert, hogy erről a vagyonkezelőt a határozat megküldésével értesítse. Felelős : polgármester Határidő: 2005. október 30. Hivatkozás: 26/2003. (VI. 30.) ök. 24. § (5) bekezdés (Szavazati arány: 29 igen szavazat, egyhangú)
73
399/2005. (IX. 28.) sz. h a t á r o z a t Budapest Főváros XV. kerületi Önkormányzat Képviselő-testülete úgy dönt, hogy Mányoki Róbertné részére a Bp. XV., Eötvös u. 18. fszt. 8. szám alatti önkormányzati bérlakást határozatlan időtartamra bérbe adja. Felkéri a polgármestert, hogy erről a vagyonkezelőt a határozat megküldésével értesítse. Felelős : polgármester Határidő: 2005. október 30. Hivatkozás: 26/2003. (VI. 30.) ök. 24. § (5) bekezdés
(Szavazati arány: 29 igen szavazat, egyhangú) 400/2005. (IX. 28.) sz. h a t á r o z a t Budapest Főváros XV. kerületi Önkormányzat Képviselő-testülete úgy dönt, hogy Szabó Mária részére a Bp. XV., Sín u. 22. fszt. 4. szám alatti önkormányzati bérlakást határozatlan időtartamra bérbe adja. Felkéri a polgármestert, hogy erről a vagyonkezelőt a határozat megküldésével értesítse. Felelős : polgármester Határidő: 2005. október 30. Hivatkozás: 26/2003. (VI. 30.) ök. 24. § (5) bekezdés
(Szavazati arány: 29 igen szavazat, egyhangú)
16. Előterjesztés Budapest Főváros XV. kerülete tisztasági hónapjának 2005. évi megszervezéséről (Ikt.sz: 107-295/2005. sz. anyag) Előadó: Gyurcsánszky János alpolgármester
Hajdu László: Kéri az előterjesztő szóbeli kiegészítését. Gyurcsánszky János: A tavalyi évhez hasonlóan idén is megrendezésre kerül a tisztasági hónap. A remények szerint a kerület lakossága, az intézmények, a gazdasági szervezetek - és lehetőleg minél többen - csatlakoznak a mozgalomhoz és sikerül az ajánlott akció területeken rendet tenni, az illegális szemétlerakás tekintetében további jó eredményeket elérni. Tulajdonképpen ez ügyben a Répszolg Kht. munkatársainak a közreműködésével a közterületeken megszűnt a probléma.
74
8.000 ezer zsák lesz kiosztva a családi házas övezetben, hogy az évszaknak megfelelően keletkezett leveleket, avarokat ezekbe gyűjtse a lakosság, majd térítésmentesen elszállításra kerülnek. A tavalyi év során nagy sikere volt ennek az akciónak. Kéri képviselőtársait, álljanak a mozgalom élére és minden szakmai segítséget adjanak meg a sikeres tisztasági hónap megrendezéséhez. Hajdu László: Kéri a bizottsági elnökök hozzászólását. Bori Ferenc: A Kerületfejlesztési, Városüzemeltetési és Környezetvédelmi Bizottság megtárgyalta, és elfogadásra javasolja a képviselőtestületnek az előterjesztést. Marsovszky Györgyné: A Szociálpolitikai és Egészségügyi Bizottság támogatja az előterjesztésben foglaltakat. Hajdu László: Kéri a napirendre vonatkozó kérdéseket és hozzászólásokat. Mihályi Zoltán: Inkább tisztasági évet kellene tartani. A Neptun utcai iskolával szembe lakik, mindenki tudja, hogy ott van egy „zöld sziget”. Ezen a területen mindenféle szemetet meg lehet találni, egy alkalommal még egy dívány is ki volt dobva egy hónapig, hiába vannak kihelyezve konténerek. Kérte az iskola illetékeseit, hogy szóljanak be az önkormányzathoz az elszállítás érdekében, ez meg is történt. Másnaponként kellene jeleznie, hogy szemetes a környék, és ez sajnos rossz példa a gyerekek előtt. Volt róla szó, hogy a Neptun utcában szükséges lenne a nagyfeszültségű vonal alatt egy konténer elhelyezése, de a válasz az volt, hogy akkor guberálni fognak. Ugyanebben az utcában lévő kiserdőt szemétlerakatnak használják az emberek, valamit tenni kell, hogy ez megszűnjön. Javasolja, hogy egy nagy szemétlerakót alakítsanak ki és a lakosság oda gyűjtse a nem kívánatos hulladékát. Évente 2-3 alkalommal el kell szállítani a szemetet, ha erre meg van a megfelelő anyagi fedezet. Tóth Imre: Vitatkozik Mihályi Zoltán képviselő társával, ugyanis nincs ott 1 hónapig a szemét, 24, legkésőbb 48 órán belül elszállításra kerül. Sajnos az emberek magatartásával van a baj, ugyanis hétfőn összeszedik a szemetet, másnap már megint ott van egy újabb adag. A tisztasági hónapok pontosan olyan kezdeményezések, melyekkel valamit tesz az önkormányzat a probléma megoldása érdekében, és ez nem egy hónapra szól, hanem minden hónapra. Az önkormányzat nagy összegeket kifizet a kerület tisztán tartásáért.
75
A mozgalom nagyobb sikere érdekében kéri a képviselő társait, hogy ne csak magát, hanem a lakosságot is buzdítsa a kerület tisztasága érdekében, és a remények szerint az emberek morálja fog megváltozni ebben a témában. Mihályi Zoltán: Naponta többször látja, hogy milyen folyamatok zajlanak a Neptun utcai iskola előtt. Az a véleménye, hogy az embereket rá kell szoktatni, a konténerbe dobják a szemetet és ne mellé. Molnár István: A nevelési módszerek közül a szoktatás jelenti a legnehezebb feladatot. A lakosokra rá kell szólni, ha szemetelnek. Amíg az emberek nem változtatnak szokásaikon, eredmény sem várható. A gyerekeket is igyekszik arra nevelni; ne legyenek olyanok, mint a felnőttek, ne éljenek a szemét tetején, mert mindannyiunk egészségéről van szó. Hajdu László: Pályázatot kellene kiírni arra, hogy ha valaki tetten ér illegális szemétlerakót, az jutalmat kap. Még nem volt arra példa, hogy illegális szemétlerakót tetten értek volna. Vizér Klára: Minden egyes lakossági fórumon sajnos örökzöld téma a szemétlerakás, a szemetes kerület. A példamutatás – egy hónapon keresztül a hivatal kivezényel köztisztviselőt, közalkalmazottat, mindenkit a közterületre, hogy szedje a szemetet látványosan a sajtó kattogtató vakúinak fényében – nagyon kis hatékonysággal működik. Egy olyan rendeletet kellene alkotni, amely nem a közterületekről, hanem olyan parkőri szolgálat létrehozásáról szól, amely alapján állandóan, az év minden napján egyenruhás emberek járják a parkokat, játszótereket és vigyáznak a rendre. Nyomatékosan kéri, ne mondják azt, hogy a szemeteszsákok ingyen vannak. Nem ingyen van, pénzért van, csak nem a lakó fizeti egy hónapon át, hanem az önkormányzat az adófizetők pénzéből. Ha lehet, akkor ezeket az ún. ingyenes szemeteszsákokat lehetőleg ne az egyéni választókerületből megválasztott MSZP-s képviselőtársai osztogassák a lakosság körében, hanem az iskolákban és a közhelyeken kerüljenek elhelyezésre. Nem szeretne a köztisztasági hónap keretében belül közalkalmazottakkal és köztisztviselőkkel találkozni a szemétszedés során, mert ez nem az ő feladatuk. Ismer egy vidéki nagyvárost, ahol a városvezetés évtizedek óta nemcsak a rendről és a tisztaságról alkot rendeletet, hanem azt be is tartatja bírság formájában.
76
Baracskay Éva: Javaslatait szeretné ismertetni. A képviselőtestületnek (összesen 29 főnek) példát kell mutatnia abban, hogy összefog a lakókkal a takarítás során, illetve rászólnak azokra, akik szemetessé teszik a kerületet. Felhívással kell élni a lakosság felé, a pusztába kiáltott szó nem ér semmit. Kéri, hogy a kábeltelevízió adásában is essen szó arról, hogyan kell használni a zöldszigeteket, hogyan kell szelektíven gyűjteni a szemetet, hogyan kell a tárolóban elhelyezni a műanyagpalackokat, hogy azok ne foglaljanak sok helyet, stb. Móricz Eszter: Kéri a képviselőket, következetesek legyenek. A mai napon, az első két napirend tárgyalása során elhangzott, nem MSZP-s és FIDESZ-es pártok képviselői ülnek itt, hanem képviselők. Mégis, elhangzik: „Ne az MSZP-s képviselők kapják meg a zsákokat!” Az MSZP-s képviselők nem ezekben a zsákokban gyűjtik otthon a háztartási hulladékaikat, hanem az igénynek megfelelően a lakosság körében kerül szétosztásra a megfelelő helyen. Ugyanúgy, a takarítási napon – ahol még egyetlen ellenzéki képviselőtársát sem látta – a lakossággal összefogva történik a szemét eltakarítása. Kéri, hogy ezt a napot ne minősítsék eredménytelennek, mert a harmadik alkalomra kerül sor, amikor eredményesen működik a tisztasági hónap a kerületben. A tisztasági hónap eredményét a lakosság jobban értékeli, mint az ellenzéki oldal, ők valójában észreveszik a változást a kerület tisztaságában. Azért vannak a képviselők, hogy példát mutassanak, és kezdeményezzenek. Király Csaba: Igen nagy utat jártak be a mai ülés tárgyalása során, mert a napirendek tárgyalásának kezdetén arról volt szó, hogy minden képviselő egyforma, néhány óra elteltével meg oda jutottak el a tárgyalások során, hogy különböző a két oldal. Ezzel egyetért, mert nem is akar ez az oldal a másikkal egyforma lenni, főleg azért nem, mert őket megválasztották, a másik oldalt pedig, a választójogi törvény beláthatatlan homályából valamilyen listáról, a füstös pártszobából néhány emberre rámutattak, akik, saját magukat és pártjukat képviselik a képviselő-testületben. Monostori Zsolt: Nem látja az okát annak, hogy ilyen véresen egymásnak ugorjon a két oldal. Az alapvető kérdésben mindenki egyetértett. Mindenki jobbító szándékkal szólalt fel, valós problémák merültek fel. Tavaly látta, hogy a kerület megválasztott MSZP-s képviselője szervezésében tisztasági szemétgyűjtő akciót szerveztek, nagy vehemenciával öt-hat ember kitisztított egy Kft. által megvásárolt területet, ahol most egy lakópark jellegű épület áll, de már akkor is el volt adva.
77
Király Csaba alpolgármester úr megjegyzésével kapcsolatban elmondja, a választójogi törvényben nem arról van szó, hogy szavazatot nem kapott emberek kerülnek be a képviselő-testület tagjai közé. Önöket úgy választották meg, hogy a többség akaratával egyezően bekerültek, a többiek pedig, megfelelő számú szavazat eredményeként lettek képviselők. Dr. Matlák Gábor: Nincsenek kék és zöldsapkás képviselők. Az természetes, hogy mindkét oldal véleménye különbözhet. Ebben nincs kivetnivaló, elhangozhat oda-vissza bírálat, hiszen mégis csak pártok tartoztak az emberek mellé a választások során. Aggályos hozzászólásnak tartja, hogy egyéniekre és listásokra osztják a testületet. Az önkormányzati választási törvényben egyéni jelöltekre szavaznak a választók, akik közül vannak olyanok, akik győznek és vannak olyanok, akik az adott körzetben vesztenek, de azok a szavazatok is hasznosulnak, mert ezek kerülnek a listára, nem pedig a füstős párthelyiségekben lévők írják fel a listára az embereiket. Ezt azért kell elmondani, mert vannak olyan választópolgárok, akik ezeket a jól hangzó hamis érveket elfogadják elsőre, ha magas beosztásban lévő emberek mondják. Goró Oszkár: Az alpolgármester úr kijelentését értelmezhetetlennek tartja. A választójogi törvény azért teszi lehetővé a töredékszavazatok figyelembevételét, hogy minden leadott szavazat ne vesszen kárba. Tehát maga a testület – vagyis a parlament – reprezentálja a lakók véleményét. Egyetért Baracskay Éva képviselő asszony által elmondottakkal, mert az eredmény akkor jelentkezik, ha évről évre a kerület egyre tisztább, kevésbé szennyezett. A megfelelő kampánnyal is lehet az emberekre hatni a médián keresztül. El kell érni példamutatással, hogy a szemetelés szégyenletes magatartás legyen. Dr. Pálinszki Antal: Király Csaba alpolgármester úr kicsit sarkosan fogalmazott, de véleménye szerint mondanivalója a következő: minden képviselő azonos jogokkal rendelkezik, változás csak feladatkörüket érinti. Javasolja elfogadni az előterjesztés határozati javaslatát. Gyurcsánszky János: A kerületben nincs katasztrofális helyzet, bár nap, mint nap van mit tenni. Az emberek túlnyomó többsége a kultúrált együttélést választja, de vannak olyanok is, akik ezt megszegik. A kerületben a 12 illegális szemétlerakót megszüntették, a parkok általában rendezettek, mert a RÉPSZOLG Kht. és a FŐKEFE munkatársa szedi, gyűjti a szemetet folyamatosan.
78
Egyetért azokkal, akik azt mondják, ez nevelés kérdése. A hulladékhasznosítók mellé a szemetet nem azok rakják le, akik a hulladékot a szelektív gyűjtőben gyűjtik, hanem azok, akik a háztartási vegyes hulladékot zacskókban leteszik. Ezt nem a FŐKEFE viszi el, hanem a RÉPSZOLG Kht. az adófizetők pénzéből. Kéri a képviselő-testület tagjait, szavazatukkal támogassák az előterjesztés határozati javaslatát. Hajdu László: Ismerteti a határozati javaslatot, kéri a képviselők szavazatát. 401/2005. (IX. 28.) sz. h a t á r o z a t Budapest Főváros XV. kerületi Önkormányzat Képviselő-testülete a 2005. októberi hónapot köztisztasági hónappá nyilvánítja, a programban szereplő célkitűzésekkel és feladatokkal egyetért. Felkéri a polgármestert ennek megszervezésére és végrehajtására. Felelős : polgármester Határidő: 2005. október 5. (Szavazati arány: 22 igen szavazat, 0 ellenszavazat, 6 tartózkodás)
17. Előterjesztés folyószámlahitelkeret-szerződés megkötéséről (Ikt.sz: 107-296/2005. sz. anyag) Előadó: Hajdu László polgármester Levezető elnök: dr. Pálinszki Antal alpolgármester
Dr. Pálinszki Antal: Megadja a szót az előterjesztőnek. Hajdu László: Felkéri Mollnár Andor osztályvezető urat, legyen segítségére. Mollnár Andor: A költségvetéshez szükséges, hogy a bevételeknek fedezetet kell biztosítania a kiadásra. A költségvetés ezt évek óta biztosítja, viszont a finanszírozhatóságot is biztosítani kell. A probléma abból keletkezik, hogy nagy összegű útépítési és csatornaépítési feladatok vannak, amelyeket pályázaton nyert el az önkormányzat. A gond az, hogy a pályázatok utófinanszírozással működnek, vagyis előbb meg kell építeni az utakat és a csatornákat, ki kell fizetni a szállítók számláját, és a kész, kifizetett számlára kapják
79
meg a pályázatokat kiíró cégektől a finanszírozást. Erre az időre kénytelen az önkormányzat folyószámlahitelt felvenni. Ez a döntés nem arról szól, hogy hitelre van szükség, csak arról, hogy meg kell nyitni egy hitelkeretet, és ha szükség van rá, akkor legyen mihez nyúlni annak érdekében, hogy teljesíteni tudják a kifizetési kötelezettségeiket. Négy hónapra tervezik a hitelfelvételt, mivel év végére megérkezik az igen jelentős összegű iparűzési adó. Ha teljesül a költségvetés, akkor teljesülhetnek a kiadások is. Tehát, nem a szó eredeti értelmében hitelfelvételről van szó, csak egy lehetőséget szeretnének igénybe venni a likviditás érdekében. Dr. Pálinszki Antal: Megadja a szót a bizottságok elnökeinek. Varga Imre: A Pénzügyi és Gazdasági Bizottság egyhangúlag támogatta a határozati javaslatot. Máté Gyula: A Jogi, Ügyrendi, Közrendvédelmi és Integrációs Bizottság egyhangú szavazattal tárgyalásra és elfogadásra javasolta az előterjesztést. Dr. Pálinszki Antal: Kéri a napirenddel kapcsolatos kérdéseket. Goró Oszkár: Mi a garancia arra, hogy utófinanszírozásban megkapja az önkormányzat a pályázat útján elnyert összeget? Bori Ferenc: Az eddigi gyakorlat szerint, miután a kiegyenlített számlát továbbküldték, mennyi idővel rá érkezik a visszautalása a pályázaton nyert pénznek? Elképzelhető időbeli csúszás? Győri Molnár Lajos: Nyilvánvaló, hogy folyószámla hitelkeret szerződésről van szó, és a XV. kerületi Önkormányzat Polgármesteri Hivatala az OTP-nél vezeti a folyószámláját. Vajon, van –e megoldás arra, hogy kedvezőbb kondíciókkal nem folyószámla-hitelkeret formájában, más bank biztosítsa a XV. kerületnek ezt a bizonyos 400 millió forintos hitelkeretet? A jelenleginél kedvezőbb feltételek mellett volna-e arra lehetőség, hogy más banktól kapja meg ezt az áthidaló hitelt az önkormányzat? Dr. Pálinszki Antal: Megadja a szót a polgármester úrnak válaszadásra.
80
Hajdu László: A garancia az, hogy 9 év óta pályázati pénzből épít a kerület csatornát, eddig még mindig, menetrend szerint érkeztek az összegek, a szerződés kötelez. A számla után 30 napon belül érkezik a finanszírozás, általában 20 nap alatt. A folyószámlahitel nem az a típusú hitel, amit közbeszerzéssel kell létrehozni. Ez a hitel nem 400 millió, lehet, hogy csak 100 lesz. A külső bank esetében ki kellene vinni a pénzt a folyószámlát vezető banktól, külső szerződést kellene kötni, ez megbonyolítaná az ügyet, ráadásul nem lenne olcsóbb. Ezért nem foglalkoztak azzal a lehetőséggel, hogy még egy bankot bevonjanak. A szerződés megkötésekor a finanszírozó bankot meg kellett jelölni. Dr.
Pálinszki
Antal:
Kéri
a
napirenddel
kapcsolatos
hozzászólásokat. Bori Ferenc: A folyószámla hitel a legrugalmasabb hitelforma, mert ha kell egy napra, öt napra, akár két hónapra a hitel rendelkezésre áll. Megszakítható, újrakezdhető. Ez a hitel adott esetben arra szolgál, hogy az önkormányzat a költségvetésével ne kerüljön likviditási zavarba. Ezt a lehetőséget mindenképpen támogatni kell, mert mindannyian felelősek a kerületért. Mihályi Zoltán: Amikor a közbeszerzési döntés volt, volt szó arról, hogy az útfelújításra, csatornaépítésre hitelt kell felvenni? Vizér Klára: Három tételről van szó. A Fővárosi Önkormányzattól és a Közép-Magyarországi Regionális Fejlesztési Tanácstól, a Károlyi Sándor u. és a Pestújhelyi út burkolatára nyert az önkormányzat pályázati pénzt, mintegy 310 millió forintot. Nyolc csatornaszakasz építése 240 millió forintból fog megépülni, ami szintén fővárosi és állami támogatásból valósulhat meg. A Hubay Jenő Zeneiskola rekonstrukciójára ütemezett 19 millió forintos célzott támogatásról is szó van. Utófinanszírozásról van szó, tehát meg kell előlegezni az önkormányzatnak ezt a több mit 500 millió forintot. A folyószámlahitel-szerződés megkötésére azért van szükség, hogy az elfogadott költségvetés ne kerüljön likviditási problémára. A polgármester úr is elmondta, hogy 9 éves garancia van arra, hogy az utófinanszírozások folyamatosan meg fognak történi. Ezek a beruházások nagyon fontosak a kerület szempontjából, a kerület vagyonát gyarapítják. Ezért fogják ezt az ügyet megszavazni. Nem érti, ha ez a tétel a költségvetéshez kapcsolódik, akkor miért nem az első napirend után, vagyis a költségvetés módosításának elfogadása után tárgyalják meg.
81
Varga Imre: Mihályi Zoltán képviselő úrnak elmondja, nem hitelből finanszíroznak, az önkormányzatnak megvan a saját bevételéből mindennek a fedezete. Az előterjesztésben is szerepel, hogy rendelkezésre tartási jutalékot és hitelkezelési díjakat sem számol fel az OTP, mivel ő a folyószámla kezelője. Tóth Imre: Egyáltalán nem biztos, hogy kell ezzel a lehetőséggel élni, csak rendelkezésre fog állni a likviditás érdekében. Dr. Pálinszki Antal: Lezárja a vitát. Ismerteti a határozati javaslatokat, kéri a képviselők szavazatát. 402/2005. (IX. 28.) sz. h a t á r o z a t Budapest Főváros XV. kerületi Önkormányzat Képviselő-testülete úgy dönt, hogy 4 hónapos futamidővel 400 millió Ft-os folyószámlahitelkeret-szerződést köt az Országos Takarékpénztár és Kereskedelmi Bank Rt-vel. Felelős : polgármester Határidő: 2005. szeptember 28. (Szavazati arány: 29 igen szavazat, egyhangú) 403/2005. (IX. 28.) sz. h a t á r o z a t Budapest Főváros XV. kerületi Önkormányzat Képviselő-testülete felhatalmazza a polgármestert az Országos Takarékpénztár és Kereskedelmi Bank Rt-vel. kötendő szerződés aláírására. Felelős : polgármester Határidő: 2005. október 5. (Szavazati arány: 29 igen szavazat, egyhangú)
18. Előterjesztés A Kontyfa NOK felkészítés és kompetenciaalapú oktatás című pályázat támogatására (Ikt.sz: 107-308/2005. sz. anyag) Előadó: Hajdu László polgármester
Dr. Pálinszki Antal: Megadja a szót az előterjesztőnek. Hajdu László: Nem kíván szóbeli kiegészítést tenni.
82
Dr. Pálinszki Antal: Megadja a szót a Jogi, Ügyrendi, Közrendvédelmi és Integrációs Bizottság elnökének. Máté Gyula: A elfogadásra javasolta az előterjesztést.
Bizottság
egyhangúlag
tárgyalásra és
Dr. Pálinszki Antal: Kérdés, észrevétel hozzászólás hiányában ismerteti a határozati javaslatot, szavazást kér róla. 404/2005. (IX. 28.) sz. h a t á r o z a t Budapest Főváros XV. kerületi Önkormányzat Képviselő-testülete úgy dönt, támogatja a Kontyfa NOK „HEFOP/2005/3.1.3” számú pályázatát és felhatalmazza a polgármestert a partneri és fenntarthatósági nyilatkozat aláírására. Felelős : polgármester Határidő: 2005. szeptember 30. (Szavazati arány: 29 igen szavazat, egyhangú)
Dr. Pálinszki Antal: Bejelenti, hogy a képviselő-testület zárt ülésen folytatja tovább munkáját. A nyilvános ülést berekeszti. K.m.f.
Dr. Nagy Antal jegyző
Hajdu László polgármester
