Hátrányos helyzetű 3 7 éves korú gyerekek integrált óvodai nevelése. A Biztos Kezdet Óvodai Program szabályzatai 5. kötet

Hátrányos helyzetű 3–7 éves korú gyerekek integrált óvodai nevelése A Biztos Kezdet Óvodai Program szabályzatai 5. kötet

Hátrányos helyzetű 3–7 éves korú gyerekek integrált óvodai nevelése A Biztos Kezdet Óvodai Program szabályzatai 5. kötet A minőségfejlesztési, -irányítási folyamatok belső szabályozása

Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. 2012

Jelen kiadvány a „21. századi közoktatás – fejlesztés, koordináció” kiemelt projekt keretében készült.

Projekt száma: TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002

Főkedvezményezett: Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft.

A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap, az Európai Regionális Fejlesztési Alap és a Magyar Állam társfinanszírozásával valósul meg.

Készítette: Egri Judit Szerkesztette: Labáth Ferencné

Kiadja az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. Felelős kiadó: Kerékgyártó Sándor ügyvezető 1122 Budapest, Maros utca 19–21. Telefon: (06 1) 477 3100 Fax: (06 1) 477 3136 e-mail: [email protected] internet: www.educatio.hu

TARTALOM 1. Bevezető 5 2. Helyzetelemzés 7 2.1 Alapelvek 8 2.1.1 A törvényi megfelelőség biztosítása 8 2.1.2 A pilot program céljainak való megfelelőség 8 2.1.3 A személyiségi jogok tiszteletben tartása 8 2.1.4 A teljes körű bevonódás biztosítása 8 2.2 A Biztos Kezdet Óvodai Program minőségfejlesztési specialitásai 8 2.3 A program megvalósítása során alkalmazott módszerek 9 3. A program minőségfejlesztési céljai 11 4. Megvalósításra váró feladatok 13 4.1 Partnerközpontúság kialakítása 13 4.2 A folyamatszabályozás képességének kialakítása 13 4.3 A tudatos szervezetfejlesztés képességének kialakítása 14 4.4 A folyamatos fejlesztési képesség kialakítása 14 4.5 Az egymástól való tanulás lehetőségének biztosítása 15 5. A megvalósítás állomásai 17 5.1 Az együttműködés fejlesztése 17 5.2 Dokumentumelemzés 17 5.2.1 A program bevezetését segítő kötelező dokumentumok 17 5.2.1.1 Az esélyegyenlőség biztosítása 17 5.2.1.2 Helyi Óvodai Nevelési Program 18 5.2.1.3 Nemzeti, etnikai kisebbség óvodai nevelésének irányelve 18 5.2.1.4 Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve 18 5.2.2 Az óvoda minőségügyi programja 19 5.3 A bevezetését segítő programok dokumentumai 20 5.3.1 Az Óvodai Integrációs Program rendszere 20 5.3.2 A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program és a Társadalmi Megújulás Operatív Program 20 6. Folyamatszabályozás a Biztos Kezdet Óvodai Programban 23 6.1 Támogató szervezet 23 6.2 Humánerőforrás biztosítása 23 6.2.1 Humánerőforrás felmérése 23 6.2.2 Humánerőforrás fejlesztése 23 6.3 Teammunka 24 6.3.1 Teamek indítása 24 6.3.2 Teamek működtetése 24

6.4 Partnerkapcsolatok irányítása 25 6.5 Szemléletformálás és prevenciós tevékenység 25 6.6 A helyi képzési kínálat tervezésének felülvizsgálata 25 6.6.1 A személyes kompetencia, a személyes szükségletek kielégítése 26 6.6.1.1 A kisgyermekek befogadásának folyamata 26 6.6.2 A szociális kompetencia fejlesztése 26 6.6.2.1 Az óvoda–iskola átmenet segítése 27 6.6.3 A kognitív kompetencia fejlesztése 27 6.6.3.1 A többszörös intelligencia 27 6.6.3.2 Egyéni fejlesztési tervek készítése 28 6.6.3.3 Módszertani kultúra és eszköztár átadása 28 7. Zárszó 32 8. Mellékletek 33 8.1 A Biztos Kezdet Óvodai Program bevezetésének ábrája 33 8.2 A jogszabályi megfelelőség vizsgálata 34 8.3 A Biztos Kezdet Óvodai Program megjelenése az intézmény belső szabályozóiban 35 8.4 Az Óvodai Integrációs Program és a Biztos Kezdet Óvodai Program feladatainak összehasonlítása 36 8.5 A Biztos Kezdet Óvodai Program bevezetését megelőző helyzetelemzés szempontjai 36 8.6 A humánerőforrás elemzésének ellenőrző lapja 37 8.7 Interjú készítése, interjúterv 38 8.8 Az óvoda–iskola átmenet segítése 39 8.9 Egyéni fejlesztési terv készítése 41 9. Felhasznált irodalom 43

A

MINŐSÉGFEJLESZTÉSI,

-IR Á N Y Í TÁ SI

FOLYA M AT OK BEL S Ő S Z A B Á LYOZ Á S A

5

1. Bevezető A Biztos Kezdet Óvodai Program arra épít, hogy az  óvodai nevelés nagymértékben hozzájárulhat minden hátrányos helyzetű gyermek esélyének növeléséhez. A társas kapcsolatok kialakulása, a motiváción alapuló tevékenységek, ismeretszerzések mind-mind elősegítik az  egyéni fejlődési utakat, a készségek, képességek kialakulását. Az óvodai közösség, a gyermekek-felnőttek együttélése, egymásra hatása, a szokás-szabályrend kialakítása, a rendszeresség, az érdeklődés felkeltése és fenntartása nagyban hozzásegíti a gyerekeket az érzelmi stabilitás, az együttérzés és elfogadás, a tudásvágy alakulásában, formálódásában. Az olyan gyermekek, akik az átlagosnál lassabban vagy éppen gyorsabban tudnak haladni, külön odafigyelést igényelnek.1 A fogyatékkal élők, illetve a kiugróan tehetséges gyerekek speciális igényeket támasztanak az oktatás felé. Jelen minőségfejlesztés néhány tekintetben eltér a  hagyományos, jellemzően a  partneri igényekre építő minőségfejlesztéstől. A helyzetelemzésben kerül sor annak indoklására és bemutatására, hogy miért szükséges a partneri igények generálása, illetve bizonyos területeken az elvárás hiányának más szereplőkkel történő pótlása a minőségügyi követelmények teljesítése érdekében.

1 Esélyegyenlőségi Útmutató: http://www.nefmi.gov.hu/kozoktatas/eselyegyenloseg/kozoktatasi-090803 (Látogatva: 2011. 03. 01.)

A

MINŐSÉGFEJLESZTÉSI,

-IR Á N Y Í TÁ SI

FOLYA M AT OK BEL S Ő S Z A B Á LYOZ Á S A

7

2. Helyzetelemzés Az elmúlt évtizedek szociológiai kutatásainak eredményei azt mutatják, hogy a magyar társadalom erősen rétegzett, a családoknak a társadalomban elfoglalt helye hatással van a gyermekek iskolai sikerességére és ezáltal a táradalomban később elfoglalt pozícióira. Vizsgálatok bizonyítják, hogy a társadalomban elfoglalt pozíciók továbbörökítésében a család kulturális és kapcsolati tőkével való ellátottsága vette át a főszerepet. Szociológiai elméletek szerint az iskola lett a társadalmi struktúra (és ezzel az egyenlőtlenségek) újratermelője. Ez a folyamat látens módon zajlik, mivel az iskola elsősorban a középrétegek cselekvés- és gondolkodásmódját preferálja, és gyakran az érdemjegyeken keresztül is a tanulók habitusát értékeli, amihez olyan, az iskola számára releváns ismeretek és érdeklődések tartoznak, amelyeket a gyerekek korai életéveikben a szülői minták alapján sajátítanak el. Kérdéses, hogy ezt a hiányzó családi mintát ki, mivel és hogyan képes pótolni vagy helyettesíteni. Általánosan ismert tény, hogy a társadalmi egyenlőtlenségek különböző mértékben leképeződnek az oktatási rendszerekben is. Számos hazai elemzés is bizonyítja, hogy a szülők iskolai végzettsége közötti különbségek transzformálódnak a magyar iskolarendszerben. A probléma másik oldalát Darvas Ágnes tanulmányán keresztül ismerhetjük meg: „A helyzet a szülők felől nézve visszaigazolja a gyerekekre és az iskolákra irányuló vizsgálatok eredményeit. Az oktatási rendszer az egyenlőtlenségeket nem csökkenti, a gyerekek iskolai eredményessége és egész iskolai pályafutása családi hátterük alapján meghatározott. Amit ez a vizsgálódás egyszerre megnyugtató és szomorú újdonságként tud felmutatni: a szülők elfogadják ezt a helyzetet, nagyon ritkán tiltakoznak ellene. Elégedettek majdnem mindennel, ami az óvodában-iskolában történik. Gyerekeiknek a sajátjuknál kicsit, de nem lényegesen jobb iskolai végzettséget álmodnak, a kicsi, még nem iskolába járóknak éppúgy, mint az osztályzatai, eredményei alapján már meghatározottabb lehetőségű idősebbeknek. A szülők beletörődnek, elfogadják az egyenlőtlenségek jelenlegi szintjét. Ezt az elváráshiányt, ami egyben a jogérvényesítés igényének is a hiánya, kellene megváltoztatni. Ilyenek a kora gyerekkorra, gyerekre és szülőre egyaránt irányuló programok, elsősorban a Biztos Kezdet Program célkitűzéseit követő szolgáltatások.” 2 A szegénységet átörökítő mechanizmusok és így a szegénység elleni küzdelem kulcsszereplői az oktatási intézmények. A gyerekek iskolai pályafutásának eredményessége minden eddigi vizsgálat szerint kisebb vagy nagyobb mértékben függ az óvodakezdés időpontjától, az óvodai nevelés tartalmi jellemzőitől, az iskola pedagógiai légkörétől és tanítási módszereitől, a gyerek beilleszkedésének alakulásától. Ez azonban csak szükséges, de nem elégséges beavatkozás. Ha a közoktatás rendszere nem változik, a  korai életévekben megvalósított fejlesztések hosszabb távon elveszítik hatásukat, tehát a  fejlesztést az óvoda–iskola átmenet kapcsán az iskolakezdés megsegítésével tovább kell folytatni.

2 Gyerekesélyek Magyarországon. A „Legyen jobb a gyermeknek!” Nemzeti Stratégia Értékelő Bizottságának 2009. évi jelentése. Vál. és szerk.: Ferge Zsuzsa–Darvas Ágnes. Bp., „Legyen jobb a gyermeknek!” Nemzeti Stratégia Értékelő Bizottsága, 2010. 225. http://www.gyerekmonitor.hu/index.php?option=com_phocadownload&view=category&dodownlo=1:gyerekeselyekmagyarorszagon-2009&id=4:jelentesek&Itemid=5 (Látogatva: 2011. 02. 04.)

8

H ÁT R Á N YO S

HELY ZE T Ű

3 –7 É V E S K O R Ú G Y E R E K E K I N T E G R Á L T Ó V O D A I N E V E L É S E

2.1 Alapelvek 2.1.1 A törvényi megfelelőség biztosítása „A gyermekek alapvető joga, hogy egyenlő, elérhető segítséget kapjanak fejlődésükhöz, képességeik, készségeik kibontakoztatásához, családban történő nevelkedésükhöz, függetlenül attól, hogy az ország mely részén, milyen adottságú településen születtek.” 3 A gyermekellátásoknak feladata, hogy szolgáltatásaikat úgy szervezzék, hogy egyenlő eséllyel férjen hozzá minden gyermek a saját életkorának és szükségleteinek a leginkább megfelelő, minőségi ellátáshoz. 2.1.2 A pilot program céljainak való megfelelőség A Biztos Kezdet Óvodai Program megvalósítása során egyik cél az óvodahálózati rendszer kialakítása a megvalósító óvodákra építve (a Biztos Kezdet Gyerekházak munkájára alapozva, velük együttműködve), ahol együttnevelési stratégiák kialakításában segítik az óvodapedagógusokat, hogy minden gyermek eséllyel kezdhesse meg iskolás éveit. 2.1.3 A személyiségi jogok tiszteletben tartása A program kapcsán belső munkatársak mellett külső partnerek bevonására is sor kerül. Pontosan meg kell határozni, ki milyen dokumentumokhoz, feljegyzésekhez férhet hozzá, ezeket hol és hogyan tárolják. Különösen igaz ez a szakértői bizottságok szakvéleményeire, a gyámügyi, egészségügyi iratokra és egyéb dokumentumokra, a fejlesztési tervek tárolására. A partnerek bevonása nem eredményezhet kiszolgáltatottságot, és arra is gondolni kell, hogy egy-egy fejlesztési folyamat lezárását követően „tiszta lappal” indulhasson a gyermek. 2.1.4 A teljes körű bevonódás biztosítása A programba való belépés segítése érzékenyítő felkészítések, műhelymunkák, mentor próbaképzés szervezésével valósul meg a pedagógus és nem pedagógus végzettségű résztvevők számára: óvodapedagógus, gyógypedagógus, tanító, pedagógiai asszisztens, gyógypedagógiai asszisztens, védőnő, gondozónő, szociális munkás, gyermekjóléti szakemberek, családgondozók, civil és egyházi képviseletek munkatársai vehetnek részt rajtuk, de a kör nyitott további önkéntesek számára, amennyiben azonosulni tudnak a program céljaival. Elvárások: • Elköteleződés a program bevezetésére. • Részvétel a csoportmunka megalapozásában a műhelymunkák során. • Az együttműködési készségek folyamatos fejlesztése. • Az önreflexió képességének fejlesztése (műhelymunka).

2.2 A Biztos Kezdet Óvodai Program minőségfejlesztési specialitásai A minőség érdekében a legmagasabb szakmai felkészültséggel végzett munka is életidegen marad, ha nem illeszkedik a helyi befogadó közeg elvárásaihoz. Az érdekelt partnerek elvárásait a helyben kidolgozott minőségértelmezés foglalja össze. A helyileg legitim minőségfogalmat az óvoda a fenntartónak, a pedagógusoknak, a gyermekeknek és a szülőknek az elvárásait megismerve dolgozta ki vagy vette át, de mindenesetre jogilag legitim minőségbiztosítással rendelkezik. Ez szerencsés esetben azt jelenti, hogy minden intézmény saját környezetének, saját küldetésének és adottságainak megfelelő, egyedi 3 http://www.szmm.gov.hu/main.php?folderID=16364 (Látogatva: 2011. 01. 21.)

A

MINŐSÉGFEJLESZTÉSI,

-IR Á N Y Í TÁ SI

FOLYA M AT OK BEL S Ő S Z A B Á LYOZ Á S A

9

minőségfogalommal rendelkezik, amely illeszkedik a jogi és fi nanszírozási normákban, a tartalmi szabályozásban megfogalmazódó általános társadalmi elvárások rendszerébe. Kérdéses, hogy az  intézmények meglévő minőségirányítási programjába hogyan illeszthető be a partneri igények meglétének hiánya, a partnerek alacsony jogérvényesítő képessége. Ebből következik, hogy a helyi alkotómunka a Biztos Kezdet Óvodai Program minőségfejlesztése terén elkerülhetetlen, mert ez teszi a minőséget valódi, élő és legitim fogalommá, és a programot fenntarthatóvá a nevelési-oktatási intézmények számára.

2.3 A program megvalósítása során alkalmazott módszerek • A jogszabályi megfelelőség vizsgálata. • A programnak való megfelelőség megállapítása (külső vizsgálat). • Közoktatási intézmények és egyéb érintett szereplők megszólítása, bevonása, konzultáció, véleménynyilvánítási fórumok, fókuszcsoportos interjú készítése és ezek dokumentálása. • A lehetséges segítők feltérképezése, megnyerése, támogatási formák felkutatása. • Tematikus munkacsoport(ok) felállítása. • Dokumentumelemzés: települési, közoktatási esélyegyenlőségi intézkedési terv, intézményi dokumentumok: HOP, IMIP, SzMSz, Házirend, munkaköri leírások stb. • Kapcsolódó programok (pl. IPR, HEFOP, TÁMOP) során megvalósult eredmények számbavétele, a fenntarthatóság megvalósulásának vizsgálata. • Helyzetelemzés készítése. • Intézkedési terv készítése (rövid, közép-, hosszú távú). • Valamennyi elkészült dokumentummal kapcsolatban a nyilvánosság és a véleménynyilvánítás lehetőségének a biztosítása. • A megvalósítás nyomon követésének formái: audit és monitoring. • A gyermekek mérése (bemeneti, folyamat közbeni, kimeneti, lezáró mérés), az eredmények dokumentálása, értékelése. • Az érintett szereplők és intézmények észrevételeinek, kiegészítéseinek, véleményének, korrekciós javaslatainak gyűjtése: konzultáció, kérdőív, fórum, korrekciós terv(ek) készítése. • Kockázatelemzés, a nehézségek, gátló tényezők felmérése és tervezett kezelése. • Eredmények, a hatás és a hatékonyság mérése. • Visszacsatolás minden érdekelt fél számára. • A program kommunikációja: konferencia, kiadványok, honlap.

A

MINŐSÉGFEJLESZTÉSI,

-IR Á N Y Í TÁ SI

FOLYA M AT OK BEL S Ő S Z A B Á LYOZ Á S A

11

3. A program minőségfejlesztési céljai Cél, hogy a Biztos Kezdet Óvodai Programban részt vevő intézmény építse be jövőképébe, határozza meg a küldetésnyilatkozatában a Biztos Kezdet Óvodai Programot. Intézményi önértékelés keretében reális helyzetelemzést készítsen, amelyben a problémákat feltárja. Intézkedési tervében az erősségekre építsen, a gyengeségeket, lehetőségeket és veszélyeket vegye figyelembe. Célmeghatározásában képes legyen célokat megfogalmazni rövid (legfeljebb 1 év), közép- (legfeljebb 3 év) és hosszú távú (legfeljebb 6 év), a pályázati projekt megvalósítási idején túlnyúló, de a fenntarthatósági szakaszon belüli időszakra. Tudja felhasználni a  tevékenységéről, eredményességéről, hatékonyságáról érkező visszajelzéseket munkája megújításához, rendszeresen értékelve mindennapi munkavégzését, folyamatos kapcsolatot ápolva azokkal a  partnerekkel, akiknek véleménye, együttműködése döntő a  munkája megítélésében és segítésében. Ez az aktív kapcsolatrendszer és együttműködés azt is lehetővé teszi, hogy a mentorok segítségével, majd a későbbiekben a nélkül, a pilot program vezetése és munkatársai sikeresebben tudják majd eredményeiket és értékeiket bemutatni partnereiknek és a  követőknek, és sikeres referenciaintézménnyé váljanak. A belső minőségre koncentráló intézmény felfedezi, hogy a munka eredményessége lényeges kapcsolatban áll a szervezet működésének és irányításának szakmai színvonalával, a kollégák elkötelezettségével és elégedettségével. Ezért arra törekszik, hogy sikeresen válaszoljon a kihívásokra és a környezetéből érkező valós és látens igényekre, miközben a program megvalósítására koncentrál, továbbra is nyitott és tanulni kész szervezetként képes legyen gyorsan és hatékonyan reagálni a folyamatosan változó igényekre, az esetleges törvényi változásokra. A Biztos Kezdet Óvodai Program célkitűzéseinek megvalósítása minőségbiztosítási és minőségfejlesztési rendszer alkalmazásával lehetséges (lásd 8.1 számú melléklet). • A bevezetés előkészítése, segítése. • Az elvégzett munka értékelése, az esetlegesen szükséges korrekciók megállapítása és elvégzésének segítése. • Folyamatos fejlesztés, értékelés, visszacsatolás PDCA-SDCA logikára építve. • A tapasztalatok, az eredmények nyilvánosságának biztosítása, publikálása. • A fenntarthatóság biztosítása.

A

MINŐSÉGFEJLESZTÉSI,

-IR Á N Y Í TÁ SI

FOLYA M AT OK BEL S Ő S Z A B Á LYOZ Á S A

13

4. Megvalósításra váró feladatok 4.1 Partnerközpontúság kialakítása Az óvoda körzetében számba vehető valamennyi szervezettel (fenntartó, egészségügyi és szociális hálózat intézményei, szakszolgálatok, szakértői bizottság, nevelési tanácsadó, EGYMI stb.) és partnerrel (orvos, védőnő, tanítók, gyógypedagógusok, oktatási és gyámügyi szakértők, családsegítők, gyógypedagógiai asszisztensek, civil szervezetek és egyházi képviseletek) a  kapcsolat felvétele, a  folyamatos párbeszéd és egyeztetés fontosságának felismerése, beépítése az  intézmények mindennapi munkájába. Az  óvodai nevelés akkor lehet sikeres, ha az óvoda épít a szülőkkel való napi kapcsolatra, az óvodán kívüli szakmai partnerekre, a  Biztos Kezdet Gyerekházak kialakult partneri kapcsolataira. A  gyermekek későbbi iskolai eredményessége szorosan összefügg a család, valamint a családdal foglalkozó egészségügyi hálózat és családsegítő szervezet együttműködésének tartalmával és hatékonyságával. A későbbi életpálya, az iskolakezdés sikeressége azon alapszik, mennyire képes az óvoda olyan személyes, szociális és kognitív kompetenciákkal felvértezni a gyermekeket, amelyek birtokában képessé válnak sikeres ismeretszerzési, életvezetési stratégiákat kialakítani, majd a későbbiekben a társadalom és a piacgazdaság jelen és jövőbeli igényeinek megfelelni, azokhoz folyamatosan alkalmazkodni. Erre a kihívásra egy közoktatási intézmény csak akkor tud megfelelő választ adni, ha környezetével, partnereivel folyamatos párbeszédet folytat: tőlük kaphatja meg az ehhez szükséges információkat és segítséget. Ugyanakkor a partnerekre való odafigyeléssel és bevonásukkal, a mindennapok apró problémáinak felismerésével és megoldásával könnyebbé, vonzóvá teheti a gyermekek számára a tanulás folyamatát, az esélyegyenlőség megteremtését. Az óvodapedagógusok számára a többszereplős nevelés munkája hatékonyabbá válik.

4.2 A folyamatszabályozás képességének kialakítása Az óvodapedagógusok többsége sokszor elismerés és közösségi támogatás nélkül, egyénileg küzd az egészségügyi, szociális gondokkal, hiányokkal és a nevelési problémákkal, pedig közösen sokkal többet lehetne elérni. A közoktatás csaknem valamennyi pedagógusára jellemző az elismerés- és kapcsolatdeficit, pedig a különböző intézményhálózatban dolgozó pedagógusok és nem pedagógusok munkája szerencsés esetben, legalábbis a jogalkotó szándéka szerint, egymásra épül a mindennapi nevelési, egészségügyi és szociális feladatok ellátása során. El kell ismerni azonban, hogy vannak esetek, amikor a segítő szándék ellenére nemhogy erősítik, hanem éppen kioltják egymást az intézkedések. Az egymásra mutogatás helyett a közös problémák felismerése, a folyamatok szabályozása, a feladatok definiálása és elosztása olyan új lehetőségeket biztosít, melyek segítségével hatékonyabbá és eredményesebbé tehető az intézmények mindennapi tevékenysége. A Biztos Kezdet Óvodai Program megvalósításához, a  munka tudatos szervezéséhez nélkülözhetetlen a  résztvevők folyamatszabályozási képességének kialakítása. A  közös felelősség és a  közös cselekvés hatékonyságának felismerésére, a szervezett munka eredményességének bemutatására helyezi a hangsúlyt. Az intézmények munkamegosztásának, a lehetőségek felismerésének feltárása a közös tevékenység során bizalmat épít ki. A folyamat során a folyamatok szabályozásának a képessége, a problémafelismerés, -megoldás közös megtervezése, az eredmények értékelése, esetleges korrekciója csoportmunkában valósulhat meg.

14

H ÁT R Á N YO S

HELY ZE T Ű

3 –7 É V E S K O R Ú G Y E R E K E K I N T E G R Á L T Ó V O D A I N E V E L É S E

4.3 A tudatos szervezetfejlesztés képességének kialakítása Nem kérdéses, hogy a szervezetfejlesztés képessége nélkül nem valósíthatók meg a Biztos Kezdet Óvodai Program vállalásai: • a közösségi részvétel és a helyi közösségek erősítése, • az egészségkultúra fejlesztése, • a speciális nevelést igénylő gyermekek és családjuk támogatása, • a szakosított szolgáltatásokhoz való hozzáférés biztosítása, • a gyermekek szociális és érzelmi fejlődésének elősegítése, • a családok egészségének védelme, • a család mint közösség erősítése, támogatása. A külső és belső környezet állandó változásaira és a  partnerek eltérő igényeire csak akkor tudnak az óvodák megfelelően reagálni, ha kifejlesztik a tudatos szervezetfejlesztés képességét. A fenti feladatok megvalósításában és koordinálásában a vezető szerepet az óvoda az óvodapedagógusok és az óvodai dolgozók közösségének teljes körű bevonásával tudja elérni. Egy erős, együttműködő közösségre építve lehetséges megvalósítani a további helyi segítők és közösségek bevonását. Ezáltal saját szervezeti működésüket, a belső, emberi kapcsolatokra épülő együttműködést hatékonyabbá tehetik, kiegyensúlyozott és ösztönző légkört biztosítva a nevelőtestületben, az intézményben, az együttműködő segítő munkatársakban és szervezetekben, ideális esetben az egész lakókörnyezetben.

4.4 A folyamatos fejlesztési képesség kialakítása A jelenleg működő ellátórendszer sokszor azért nem képes az  esélyegyenlőséget biztosítani, mert az együttműködés hiánya akadályozza az eredményességet. Az együttműködések – mert vannak erre irányuló törekvések – gyakran azért válnak formálissá, mert a különböző irányítás, ellenőrzés alá tartozó ellátórendszerek nem ismerik és gyakran nem is képesek követni a különböző, egymás munkájára ható jogszabályi környezetet, illetve azok gyakori változását. Bár vannak „jó gyakorlatok”, nem eléggé ismertek és elszigetelten működnek. A hátrányos helyzetű térségek kistelepülésein fenntartási problémák, szakemberhiány miatt nem mindig érhető el az ellátások mindegyike. A legsúlyosabb probléma, hogy gyakran hiányosak a szakmai kompetenciák a hátrány kiküszöbölését, komplex kezelését illetően. Ezek a  problémák kezelhetőek és megoldhatóak érzékenyítő programokkal, képzésekkel, az együttműködési készség fejlesztésével és a különböző intézményi rendszerekben dolgozó munkatársak munkájának koordinálásával. E feladat ellátására leginkább az óvoda alkalmas, mivel a legtöbb időt itt tölti a gyerek, és a szülőkkel is itt lehet a leggyakrabban kapcsolatba lépni. Nem a feladatok teljesítése és „kipipálása” a lényeg, hanem a család és gyerek funkcionális megsegítése, a probléma kezelése és valódi megoldása fontos. Tehát a munkának úgy kell realizálódnia, hogy mindig a gyerek álljon a középpontban. Az óvodai-intézményi tevékenységek folyamatos fejlesztési képességének kialakítása segítséget nyújt abban, hogy a mindennapi munka közben felismerhetőek legyenek a jó gyakorlatok, a siker titkai. A program lehetőséget biztosít arra, hogy a részt vevő pedagógus, egészségügyi, gyermekvédelmi kollégák tapasztalataikat megosszák egymással, és együtt tanulva könnyebben érjenek el jobb eredményeket. Az  intézményi munka folyamatainak szabályozása, a  szervezetfejlesztés és a  tevékenységek folyamatos fejlesztése olyan szemléletváltási lehetőséget és új megközelítést nyújt a  Biztos Kezdet Óvodai Programot megvalósító intézményeknek, amelynek segítségével úgy alakíthatják át működésüket, hogy érvényesülni fog az időben megkezdett óvodába járás hátránykompenzációs hatása. Ezzel javulni fognak a gyermekek iskolába lépési kondíciói.

A

MINŐSÉGFEJLESZTÉSI,

-IR Á N Y Í TÁ SI

FOLYA M AT OK BEL S Ő S Z A B Á LYOZ Á S A

15

4.5 Az egymástól való tanulás lehetőségének biztosítása A program célja a lehető legjobb fejlesztési eredmények – sikerek, módszerek, kudarcok, esetleges buktatók – tapasztalatainak átadása, és a bevált gyakorlat helyi és országos elterjesztésének támogatása. Ennek érdekében a program nagy hangsúlyt fektet a multiplikációra, a jó gyakorlatok megismertetésére. Az intézményi önértékelésre épülő és külső értékelés alapján megerősített referenciaóvodák és a Biztos Kezdet Gyerekházak együttműködésével olyan hálózat épülhet ki, amely intézmények pedagógus és nem pedagógus résztvevői képessé válhatnak a Biztos Kezdet Óvodai Program jó gyakorlatának átadására, bemutatására. A Biztos Kezdet Óvodai Program minőségfejlesztési gyakorlata akkor lehet igazán sikeres, ha e munkába bekapcsolódnak a fenntartók is, valamint a program beválásának vizsgálatával, irányításával, továbbfejlesztésével megbízott szervezetek. E szervezetek további feladata az országos hálózat kialakítása, ellenőrzése, értékelése és a folyamatos fejlesztés gyakorlatának kiépítése.

A

MINŐSÉGFEJLESZTÉSI,

-IR Á N Y Í TÁ SI

FOLYA M AT OK BEL S Ő S Z A B Á LYOZ Á S A

17

5. A megvalósítás állomásai 5.1 Az együttműködés fejlesztése A program megvalósításának segítéséhez szükséges a program filozófiájának elfogadása, aminek lényege, hogy nem kíván többletszolgáltatást nyújtani, hanem sokkal inkább a meglévők hatékonyabb szervezését, a valódi együttműködést, kooperációt kívánja erősíteni. „A Biztos Kezdet Program nem önálló ellátás, hanem a 0–6, kiemelten a 0–4 éves korosztály és szüleik hatékonyabb segítését biztosító esélyteremtő, esélyegyenlőségi szolgáltatásrendszer, szakma- és szektorközi együttműködés a szülőkkel, a leendő szülőkkel és a gyermekekkel. Nem alakít ki párhuzamos ellátórendszert, hanem a helyi ellátások – helyi szükségleteken alapuló – új típusú összekapcsolódásával valósítja meg szakmai célkitűzéseit. Új szolgáltatások bekapcsolását kizárólag azokon a településeken biztosítja, ahol a szükséges ellátás nem hozzáférhető, ebben az esetben a program a hiányzó ellátás megszervezését is feltételezi a kisgyermekek és szüleik hatékonyabb segítése érdekében.”4

5.2 Dokumentumelemzés A fi lozófia megvalósítására, az  együttműködés továbbfejlesztésére a  jelenlegi helyzet, az  intézmény működésének elemzését követően kerülhet sor. A dokumentumelemzés célja egyrészt annak megállapítása, hogy a jogszabályi feltételeknek megfelelnek-e az intézményi dokumentumok, a változások nyomon követése megtörtént-e, illetve ami még ennél is fontosabb, hogy a Helyi Óvodai Programban, a Házirendben és a többi helyi szabályozó rendszerben szereplő leírás és a valóság adekvát-e, a hétköznapi gyakorlat és a szabályzatok megfeleltethetők-e egymásnak törvényi megfelelőség szempontjából (lásd 8.2. számú mellékletet). 5.2.1 A program bevezetését segítő kötelező dokumentumok Elsőként a  Biztos Kezdet Óvodai Program bevezetését segítő kötelező dokumentumok, programok elemzését érdemes elvégezni. 5.2.1.1 Esélyegyenlőség biztosítása Az intézménynek van-e Települési közoktatási esélyegyenlőségi intézkedési terve? 5 • A kötelező elemeket tartalmazza? • Szakértő bevonásával készítették? • Nyomon követhető, látható az intézkedési tervek, akciótervek megvalósítása? • Megvalósult az intézmények közötti együttműködés? • Volt-e visszacsatolás, eredményértékelés?

4 Szociális és Munkaügyi Minisztérium – Biztos Kezedet Program http://www.szmm.gov.hu/main.php?folderID=16364 (Látogatva: 2011. 01. 21.) 5 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról: http://www.complex.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=99300079.TV (Látogatva: 2011. 01. 22.)

18

H ÁT R Á N YO S

HELY ZE T Ű

3 –7 É V E S K O R Ú G Y E R E K E K I N T E G R Á L T Ó V O D A I N E V E L É S E

5.2.1.2 Helyi Óvodai Nevelési Program (későbbiekben HOP) vizsgálatának szempontjai: • A felülvizsgálat első és legfontosabb szempontja, hogy az Óvodai nevelés országos alapprogramja módosítása alapján készült-e (lásd 137/1996. (VIII. 28.) Korm. rendelet az Óvodai nevelés országos alapprogramjának kiadásáról, valamint a 255/2009. (XI. 20.) Korm. rendelet az Óvodai nevelés országos alapprogramjának kiadásáról szóló 137/1996. (VIII. 28.) Korm. rendelet módosításáról). • Fontos kiemelni, hogy a  Biztos Kezdet Óvodai Program teljes mértékben az  Óvodai nevelés országos alapprogramjára épít (a későbbiekben ONOAP), nem kíván újabb szabályozást létrehozni, hanem az  ONOAP-ban megfogalmazott célok megvalósítását kívánja fokozottan segíteni, a  megvalósítását magasabb szintre emelni. a) az óvodai nevelésnek a gyermeki személyiség teljes kibontakoztatására, az emberi jogok és a gyermeket megillető jogok, alapvető szabadságok tiszteletben tartásának megerősítésére kell irányulnia, az egyenlő hozzáférés biztosításával; b) a gyermeket, mint fejlődő személyiséget gondoskodás és különleges védelem illeti meg; c) a gyermek nevelése elsősorban a család joga és kötelessége, és ebben az óvodák kiegészítő szerepet játszanak.6 A kiemelések azért szükségesek, hogy leszögezzük: a szülők joga és kötelessége a gyermek nevelése, és ez a Biztos Kezdet Óvodai Programban sem sérülhet. Itt elsősorban az óvoda kiegészítő szerepének fokozásáról, hangsúlyosabbá tételéről, valódi partneri viszonyról, együttműködésről van szó, erről kell gondoskodni. Ez az együttműködés nem állhat meg az óvoda falain belül, hanem be kell vonni azokat, és folyamatosan egyeztetni szükséges azokkal a munkatársakkal is, akik a család, a gyerek érdekében tevékenykednek egészségügyi és szociális területen.7 Ezt a kapcsolatot leginkább az óvodapedagógusok képesek építeni és koordinálni, hiszen szerencsés esetben ők vannak a legtöbbet a gyerekkel, és ők találkoznak leggyakrabban a szülőkkel. Sűrűn előfordul, hogy a többgyermekes családdal évtizedet meghaladó kapcsolatban állnak. 5.2.1.3 Nemzeti, etnikai kisebbség óvodai nevelésének irányelve A következő vizsgálati szempont az, hogy a HOP elkészítésekor figyelembe vették-e a Nemzeti, etnikai kisebbség óvodai nevelésének irányelvét, amely kimondta, hogy: „A nemzeti, etnikai kisebbségi óvodai nevelést (a továbbiakban: kisebbségi óvodai nevelés) biztosító óvodák e rendelet 1. számú mellékleteként kiadott Nemzeti, etnikai kisebbség óvodai nevelésének irányelve figyelembevételével készítik el, illetve fogadják el nevelési programjukat”. 8 5.2.1.4 Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve Amennyiben az  óvoda alapító okirata alapján sajátos nevelési igényű gyermek nevelését (a továbbiakban SNI) végzi, szükséges megvizsgálni az  SNI integrációtartalmát, és azt is, hogy milyen 6 137/1996. (VIII. 28.) Korm. rendelet az Óvodai nevelés országos alapprogramjának kiadásáról http://net.jogtar.hu/jr/gen/ hjegy_doc.cgi?docid=99600137.KOR (Látogatva: 2011. 02. 01.) 7 Varga Szilvia: „A XXI. század gyerekképe egyben jövőképe is.” Interjú Labáth Ferencnével. In: Labáth Ferencné (szerk.): Hátrányos helyzetű 3–7 éves korú gyerekek integrált óvodai nevelése. A Biztos Kezdet Óvodai Program háttértanulmányai, 1. kötet. A Biztos Kezdet Óvodai Program konferenciakötet. Nyitókonferencia. Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofi t Kft., Budapest, 2011. 139. l. 8 32/1997. (XI. 5.) MKM rendelet a Nemzeti, etnikai kisebbség óvodai nevelésének irányelve 1. § (1)

A

MINŐSÉGFEJLESZTÉSI,

-IR Á N Y Í TÁ SI

FOLYA M AT OK BEL S Ő S Z A B Á LYOZ Á S A

19

sérülésspecifi kus területeken vállalták az  integrációt. A  HOP-ban megjelenítették-e a  Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelvét, amely az Oktatási és Kulturális Minisztérium 2/2005. (III. 1.) rendelete alapján 2005. június 15. napjával lépett hatályba. Az általános alapelvek mellett a  sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai, illetve iskolai sérülésspecifikus fejlesztésének kapcsán olyan elveket kell megfogalmazzon, amelyek az intézmények számára a későbbiek során irány- és mérvadó, valamint követendő szempontokká válnak. Az alapdokumentumban meghatározott nevelési, fejlesztési tartalmak minden gyermek számára szükségesek. Az  óvodai nevelés a sajátos nevelési igényű gyermekeknél is a nevelés általános célkitűzéseinek megvalósítására törekszik. A nevelés hatására a sérült kisgyermeknél is fejlődik az alkalmazkodó készség, az akaraterő, az önállóságra törekvés, az érzelmi élet, az együttműködés. A  sajátos nevelési igény szerinti környezet kialakítása, a szükséges tárgyi feltételek és segédeszközök megléte akkor biztosítja a nevelési célok megvalósíthatóságát, ha a napirend során a gyermek mindig csak annyi segítséget kap, ami a további önálló cselekvéséhez szükséges.  Az egészségügyi és pedagógiai habilitációs, rehabilitációs tevékenység olyan teammunkában kialakított és szervezett nevelési folyamatban valósul meg, amely az  egyes gyermekek vagy gyermekcsoport igényeitől függő eljárások (időkeret, eszközök, módszerek, terápiák) alkalmazását teszi szükségessé.9 A jogszabályból következően itt is figyelembe kell venni a helyi szabályzat és gyakorlat között esetlegesen meglévő különbözőségeket, és ha van eltérés, akkor ennek megszüntetésére intézkedési tervet szükséges kidolgozni. Különösen érdemes az  egészségügyi és pedagógiai habilitációs, rehabilitációs tevékenység során kialakított teammunka működési és szervezeti kereteire, az  együttműködés kialakult formáira és módszereire koncentrálni, mert ez az a tevékenység, ami minden intézményben kötelező elem. A  Biztos Kezdet Óvodai Programban pedig a  kialakított jó gyakorlatok elemzését követően a multiplikálás, a terjesztés is célként jelenik meg. A HOP vizsgálatának tehát ki kell terjednie az SNI irányelvekben megfogalmazott valamennyi sérülésspecifikációra kiterjedő kritérium meglétére és megvalósulására. 5.2.2 Az óvoda minőségügyi programja A fenntartó és az intézmény kölcsönös segítséget nyújthat a helyi közoktatási rendszert segítő oktatásirányítási kommunikációhoz, a küldetésnyilatkozat megfogalmazásához, a stratégiai terv kialakításához, a mindennapi együttműködés módszereinek fejlesztéséhez és szabályozásához, valamint az intézményi szinten nem kezelhető esélyegyenlőségi, nevelési-oktatási, egészségügyi, szociális problémák közös megoldásának kereséséhez. A közoktatás helyi közszolgáltatás (várhatóan közszolgálat), amelynek irányítása nem képzelhető el az oktatásban, az egészségügyben és a szociális hálózatban érdekelt partnerekkel való párbeszéd és hatékony együttműködés nélkül. A Biztos Kezdet Program képes szakmai segítséget nyújtani a fenntartóknak az általuk működtetett közoktatási, egészségügyi, szociális rendszer küldetésének, célrendszerének, szélesebb körű partnerhálózatának kialakításához, így kiszámítható feltételeket és együttműködő környezetet hozhat létre valamenynyi általa fenntartott intézmény számára a vállalt feladataik teljesítéséhez. Mindez vezetői elköteleződés nélkül nem valósítható meg, szükséges a település, kistérség intézményvezetőinek elköteleződése.

9 Oktatási és Kulturális Minisztérium 2/2005. (III. 1.) OM rendelet a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról.

20

H ÁT R Á N YO S

HELY ZE T Ű

3 –7 É V E S K O R Ú G Y E R E K E K I N T E G R Á L T Ó V O D A I N E V E L É S E

5.3 A bevezetését segítő programok dokumentumai Feltételezhető, hogy a bevonásra kerülő intézmények többsége különböző innovációkban, pályázatokban részt vett már, a Biztos Kezdet Óvodai Program képes ezekre a megvalósult vagy futó programokra építeni. 5.3.1 Az Óvodai Integrációs Program rendszere Az Óvodai Integrációs Program rendszere (a továbbiakban óvodai IPR) az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. Esélyegyenlőségi Igazgatósága TÁMOP 3.3.1 kiemelt program keretében készült az Európai Unió támogatásával, és az Európai Szociális Alap és a Magyar Állam társfi nanszírozásával valósul meg. Amennyiben az óvoda pályázott, bekapcsolódott és részt vett az óvodai IPR programban, akkor a következő intézményi dokumentumokkal rendelkezik: – Óvodai Integrációs Program; – a fenntartói és az intézményre vonatkozó Esélyegyenlőségi Program; – IPR éves munkaterv (konkrét, ütemezett feladatok, megvalósításuk); – önkéntes szülői nyilatkozat; – HHH gyermekek nyilvántartása (intézményi és csoport szinten); – DIFER és egyéb mérések; – egyéni fejlődési naplók; – meghatározott időkeretű (háromhavonkénti), szülővel történő közös értékelés feljegyzései, intézkedési javaslatok; – döntések dokumentumai, jegyzőkönyvek, határozatok, emlékeztetők; – Integrációs intézményi önértékelés. Az intézményi dokumentumok áttekintése azért fontos, mert az  eltelt időszakban vélhetően sok új tapasztalattal gyarapodtak az IPR-ben részt vett intézményi munkatársak. A felülvizsgálat során egyszerűsítésre, ésszerűsítésre, esetleg kiegészítésre kerülhet sor. Különös eredménnyel járhat az  Integrációs intézményi önértékelés vizsgálata, az elért eredmények, hatás, hatékonyság megállapítása. Az értékelést követően a PDCA-SDCA logikából következően kerül sor a korrekciós terv elkészítésére, a kiegészítésekre, az intézkedési tervek megvalósítására (lásd 8.4 számú melléklet). 5.3.2 A  Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program és a  Társadalmi Megújulás Operatív Program Amennyiben az óvoda részt vett HEFOP vagy TÁMOP programban, a Biztos Kezdet Óvodai Program céljaival megegyező számtalan innovációt valósított meg. Mindkét pályázatba helyzetelemzést követően lehetett bekapcsolódni, fel kellett mérni a  humán- és tárgyi erőforrásokat, SWOT analízist készítettek, és az intézménynek vállalnia kellett a megvalósítás és a fenntarthatóság biztosítása mellett az  intézményi dokumentumok kiegészítését, korrigálását. A  bevont kollégák 120 óra pedagógus-továbbképzésen vettek részt, ahol a szakmai, módszertani megújulás mellett a 21. század kihívásaira is felkészülhettek, a tantestület pedig érzékenyítő, szemléletváltó képzésen vehetett részt. A fenntarthatóság ötéves keretében biztosított, hogy az óvodák a HEFOP vagy TÁMOP program következő elemeivel bírnak: Az óvodából az  iskolába való átmenet tartalmilag újszerű kidolgozása; az  inkluzív pedagógiának, az együttnevelésnek az elterjesztése; a játéknak mint a fejlesztés céljának és eredményének a megjelenítése; a játék-érzelem-erkölcs metodikai kapcsolatának érvényesítése. Kiindulási pontként a HEFOP a fejlődés és a fejlesztés közötti különbség és kapcsolat meghatározását tisztázta. A fejlődés fogalmát használ-

A

MINŐSÉGFEJLESZTÉSI,

-IR Á N Y Í TÁ SI

FOLYA M AT OK BEL S Ő S Z A B Á LYOZ Á S A

21

hatjuk a gyerek testi, biológiai, lelki sajátosságaira – például a testmagasság, a testsúly, az érési folyamatok –, de nem használhatjuk az óvodai nevelésre! A nevelés fejlesztést jelent. Nem mondunk le egyetlen gyermek fejleszthetőségéről sem. A gyerekek képességszintjei egyéni, sajátos fejlődési mintázatot mutatnak. Az egyes szintek értelmezése: – I. szint: sajátos nevelési igényű gyerekek – II. szint: standardhoz közelítő képességű gyerekek – III. szint: tehetséges, kreatív gyerekek10 Az idézet alapján látható, hogy amennyiben az alapelvek és célkitűzések a HEFOP, ill. TÁMOP kapcsán megvalósultak az  intézményben, akkor ezek egyértelműen beilleszthetőek a  Biztos Kezdet Óvodai Programba. Természetesen a helyzetelemzés vagy az irányított önértékelés nem spórolható meg, hiszen a pályázat teljesítését, megvalósítását követően is akadhat javítani, korrigálni való, aminek megállapítása a helyzetelemzés segítségével valósulhat meg, a javítás pedig intézkedési vagy korrekciós terv kidolgozásával. (lásd 8.5 számú melléklet).

10 Labáth Ferencné: Általános szakmai koncepció. Óvodai nevelés kompetenciaterület. Elméleti alapvetések 12. o. http://www.sulinet.hu/tanar/kompetenciateruletek/ovodai_neveles/dokumentumok/elmelet_alapvetesek.pdf (Látogatva: 2011. 02. 02.)

A

MINŐSÉGFEJLESZTÉSI,

-IR Á N Y Í TÁ SI

FOLYA M AT OK BEL S Ő S Z A B Á LYOZ Á S A

23

6. Folyamatszabályozás a Biztos Kezdet Óvodai Programban 6.1 Támogató szervezet Az óvoda alakítsa úgy szervezeti rendjét, hogy a  Biztos Kezdet Óvodai Program bevezetését, támogatását szolgálja. Teremtse meg annak feltételeit, hogy a bevezetési folyamat átlátható és irányítható legyen, a benne résztvevők kapják meg a szükséges információkat, a vezetői és szakmai támogatást, a munka értékelését és elismerését. Az eredmények épüljenek be az intézményi folyamatokba, az intézményi kultúrába. A bevezetést támogató szervezeti rend kialakítását a rendelkezésre álló erőforrások figyelembevételével kell meghatározni.

6.2 Humánerőforrás biztosítása A humánerőforrás számbavétele a nevelőtestület, az óvodapedagógusok és a nem pedagógus dolgozók, a pedagógiai asszisztensek, dajkák, segítő munkatársak részéről a Biztos Kezdet Óvodai Programmal kapcsolatos ismeretek, tapasztalatok, kompetenciák feltárása, annak megállapítása, mire építhetünk a program megvalósítása kapcsán. Későbbiekben a bevont partnerek tekintetében szociális munkás, fenntartói tisztviselő, egészségügyi és szociális dolgozók, kisebbségi önkormányzati munkatársak, civil szervezetek és egyházi képviseletek támogatói részvételekor ugyanígy érdemes eljárni. 6.2.1 Humánerőforrás felmérése A felmérés fő szempontjai: • az együttnevelés elméletének és gyakorlatának ismerete; • az integráció és az inklúzív pedagógia közötti különbség ismerete; • részvétel továbbképzéseken, érzékenyítő, szemléletformáló és prevenciós felkészítésen; • kommunikációs, konfl iktuskezelési, szervezetfejlesztési tréningen való részvétel; • a fentiek megvalósításában szerzett szervezetfejlesztési, -irányítási, csoportdinamikai elméleti és gyakorlati tapasztalatok megléte; • a kisgyermekkori fejlődés (testi, lelki-érzelmi, értelmi fejlődés) állomásainak ismerete; • kisgyermekkori kompetenciafejlesztés fejlesztésének lehetőségeinek ismerete (személyes, szociális, kognitív kompetenciák); • a nyelvi fejlődés jellemzőinek ismerete; • a tehetségkezdemény felismerése, gazdagítási, gyorsítási lehetőségek alkalmazása; • mérési, értékelési ismeretek. 6.2.2 Humánerőforrás fejlesztése A munka tervezéséhez, bevezetéséhez, megszervezéséhez szükséges előzetes ismeretekre, tudásra, valamint az együttműködési készség szintjének megismerésére a felmérés elemzése és megállapításai

24

H ÁT R Á N YO S

HELY ZE T Ű

3 –7 É V E S K O R Ú G Y E R E K E K I N T E G R Á L T Ó V O D A I N E V E L É S E

adnak támpontot. A felkészítések és a műhelymunkák tervezéséhez jó, ha ismerjük, honnan indulunk, és erre kell felépíteni a bevezetési stratégiát. Érzékenyítő és bevezető képzésekre mindenképp szükség lesz, mivel alapképzettségüknél fogva másmás induló helyzetben lesznek a  közvetlen és közvetett partnerek közül a  programban résztvevők (pl. a szociális munkás, a dajka vagy a gyógypedagógus). A humánerőforrás fejlesztése segíthet a szociálpszichológiai, pedagógiai akadályok, a kognitív sztereotípiák, az előítéletek, a kommunikációs zavarok, a családi és egészségügyi problémák leküzdésében. Az esélyegyenlőséggel kapcsolatos feladatokra és az  együttműködésre felkészítő képzést célszerű az egy településen vagy fenntartói társulásban működő intézmények vezetőinek együtt elvégezni (orvos, védőnő, óvodavezető, iskolaigazgató, önkormányzat oktatási szakértője, családsegítő). A  képzésen való közös részvétel kialakíthatja a csapatszellemet, a kölcsönös bizalmat, az együttműködési készséget, ami a program megvalósítása során a későbbiekben is nagyban segítheti az akadályokkal való megbirkózást, a munka koordinálását.

6.3 Teammunka A Biztos Kezdet Óvodai Program feladatainak tervezésére és megvalósítására az intézmény hozzon létre teameket saját szervezetén belül, külső partnerek bevonásával. 6.3.1 Teamek indítása A teammunka a felkészítést követően műhelymunkák keretében, az oktatások után indítható. Az intézmény a későbbi munka segítésére fejlesszen ki (esetleg adaptáljon) saját módszertani anyagot, ami illeszkedik a  humánerőforrás elemzésében megállapított estleges kompetenciahiányok pótlására, és ami alkalmas arra, hogy építsen az eredményekre. A teamek indítása előtt írásban rögzíteni kell az ellátandó feladatot. A kezdeti szakaszban olyan terjedelmű feladatok kialakítására kell törekedni, amelyek viszonylag rövid idő, pár hét vagy 1-2 hónap alatt sikerrel megoldhatók, például kapcsolat felvétele, egymás munkájának megismerése, az együttműködés kereteinek szabályozása. Így biztosítható a motiváció fenntartása és a bevezetési folyamat sikere. Várhatóan az érdekelt felek közt kialakul az együttműködés, és a kezdeti eredmények hatására a munka folytatásának és az együttműködés fenntartásának igénye. 6.3.2 Teamek működtetése Az intézmény vezetése, illetve a Biztos Kezdet Óvodai Program kiépítéséért felelős vezető kísérje figyelemmel és folyamatosan értékelje a tervezett program megvalósulását, továbbá segítse a program hatékony belső és külső kommunikációját. Az  ellenőrzés, értékelés mellett a  vezetés biztosítsa a  bevezetéshez szükséges támogató környezetet (például munkaidő-kedvezmény, szakmai támogatás és motiváció, vezetői elkötelezettség kinyilvánítása stb.). A teamek működésének támogatására az intézmény vezetése teremtse meg az egymástól való tanulás lehetőségét, a tapasztalatok átadásának fórumait. A bevezetési stratégia függvényében három párhuzamos ágon folyhat a rendszer kiépítése: • a szervezeti kultúra fejlesztése, a befogadás/elfogadás mint érték hangsúlyozása; • a folyamatos fejlesztéssel és tudásátadással dolgozó teamek munkájával a módszertani kultúra fejlesztése, az esélynövelés biztosítása, a pedagógiai többlettámogatások megszervezése, a gyengeségek leküzdése; • folyamatszabályozás, önértékelés a PDCA logika érvényesítésével.

A

MINŐSÉGFEJLESZTÉSI,

-IR Á N Y Í TÁ SI

FOLYA M AT OK BEL S Ő S Z A B Á LYOZ Á S A

25

6.4 Partnerkapcsolatok irányítása A partnerközpontúság helyzetelemzésének és megvalósításának szükségességét a 4.1 és az 5.2.2 pontok tartalmazzák. A  folyamat szabályozása a  hátrányok csökkentése érdekében folytatott kapcsolatépítés jelentősége, a  folyamatos fejlesztés megvalósulása miatt is szükséges. Az  intézmény a  minőségirányítási programjának vizsgálatakor már megállapította, hogy mely kapcsolatrendszer működik, és melyek várnak további fejlesztésre. A partnerlista elkészítését, bővítését követően meg kell határozni az  együttműködés célját, az  elvárt eredményt, a megvalósításra váró, új feladatokat és tevékenységeket, a munkamegosztás szervezeti kereteit, módját és felelőseit, az értékelési szempontokat (eredmény- és hatásindikátorokat). A partneri igény- és elégedettségmérés, a  partnerközpontú működés folyamatszabályozásában meg kell jeleníteni a  folyamattal kapcsolatos jogköröket: a  döntési, felelősi, végrehajtói, résztvevői, ellenőrzési-értékelési szerepkört, valamint az érintettek körét. Itt szükséges külön kitérni a bevezetőben már felvetett problémára, hogy a szülők beletörődnek, elfogadják az egyenlőtlenségek jelenlegi szintjét. Ezt az elváráshiányt, ami egyben a jogérvényesítés igényének hiányát is tükrözi, a folyamatszabályozásba oly módon kell beépíteni, hogy a hiányt inkluzív pedagógiai elvárásokkal, módszerekkel pótoljuk: • az eltérő szociokulturális háttér megismerése; • a bajba jutott családok segítése; • a bevont partnerek segítsége az egyenlőtlenségek felszámolásában (csökkentésében); • közös programok szervezése; • a szülők nézeteinek feltárása; • a gyermek esélyeinek növelése; • beszélgetések kezdeményezése a gyermek fejlődéséről; • bizalmi kapcsolat építése; • kölcsönös emberi és szakmai tisztelet elérése (lásd 8.7 számú melléklet).

6.5 Szemléletformálás és prevenciós tevékenység A programban részt vevő óvoda a fenntartóval és a Biztos Kezdet Gyerekházzal együttműködve a helyzet elemzésére (önértékelésére) támaszkodva határozza meg, hogy a helyi társadalom egészséges működése érdekében milyen szemléletformáló, esélynövelő, illetve prevenciós programokra (pl. személyi higiénia, életvezetési ismeretek, környezettudatos gondolkodás, testedzés, szexuális kultúra, drogmegelőzés stb.) jelentkezik helyi, illetve társadalmi igény. A prevenciós program keretében a tervezés, megvalósítás során a bevont helyi partnerek mellett az óvoda szükség szerint működjön együtt az országos szakmai szervezetekkel is. A szemléletformálás oly módon is megvalósulhat, hogy a bevont partnerek megismerik az interés multikulturalitás elméletét, majd kidolgozzák az „Interkulturális értékeket közvetítő óvodai program tartalmi és módszertani lehetőségeit”, ill. a „Multikulturális értékeket közvetítő óvodai program tartalmi és módszertani lehetőségeit”, abban az esetben, ha ezt a település lakószerkezete indokolttá teszi.

6.6 A helyi képzési kínálat tervezésének felülvizsgálata A Biztos Kezdet Óvodai Program képzési kínálatát az együttnevelés, az inklúzió elveire támaszkodva szükséges kialakítani, elsősorban a személyes és szociális kompetenciák fejlesztésére fókuszálva, mivel ezen kompetenciák fejlesztése hat leginkább a gyermek későbbi társadalmi integrációjára.

26

H ÁT R Á N YO S

HELY ZE T Ű

3 –7 É V E S K O R Ú G Y E R E K E K I N T E G R Á L T Ó V O D A I N E V E L É S E

6.6.1 A személyes kompetencia, a személyes szükségletek kielégítése A személyes kompetencia a személyes szükségletek kielégítését és a személyes érdekek érvényesítését teszi lehetővé. Legfőbb elemei: • az önellátási motívumok: biológiai, komfort-, mozgás- és élményszükségletek; • önvédelmi motívumok: egészség- és identitásvédő motívumok; • szabadságvágy, öntevékenység, önállósulási vágy; • önszabályozási motívumok: önbizalom, önbecsülés, ambíció, célok; • önfejlesztési motívumok: önmegismerés, önértékelés, önfejlesztés. Ezeknek a motívumoknak és a belőlük kialakuló képességrendszernek a fejlesztése a megvalósításra váró feladatok legnehezebbike. 6.6.1.1 A kisgyermekek befogadásának folyamata Az óvodába érkező kisgyermek – kiszakadva a családból –, számára idegen környezetbe kerül. Nemcsak ismeretlen emberek és gyerekek közé, ami önmagában is nehéz, hanem számára teljesen új komfort- és élményközegbe is. Minél hátrányosabb helyzetű a család, annál nagyobb a kontraszt az otthoni és az óvodai környezet között, annál idegenebbek a szokások, a viselkedés és a kommunikációs stílus. A korai traumák elkerülése érdekében, ami később viselkedést meghatározó tényezővé válhat, az óvoda a kisgyermekek befogadásának folyamatát úgy tervezze, határozza meg, hogy legyen tekintettel az eltérő szociális, egészségügyi és kulturális körülményekre. Valamennyi partner, óvodapedagógus, dajka, családgondozó, védőnő együttműködésére építve dolgozzák ki azon részfolyamataikat, amelyek a kisgyermek sikeres beilleszkedését biztosítják, és egyben kialakítják a családdal való folyamatos kommunikációt, majd partnerként való megnyerését. 6.6.2 A szociális kompetencia fejlesztése A szociális kompetencia a szociális aktivitás pszichikus rendszere, amelynek elemei: • kommunikatív képességek: érzelmi, verbális, szociális kommunikáció; • együttélési képességek: kötődési, kapcsolatkezelési, csoportkezelő képesség; • érdekérvényesítő képességek: proszociális (a szociális kompetencia fejlesztésének képessége), versengési és vezetési képességek.11 A szociális kompetencia kizárólag társas helyzetben fejleszthető. Kiemelt figyelmet igényelnek a  nehezen szocializálható, lassabban fejlődő, alacsonyabb fejlettségi szinten álló, az  érzékszervi, értelmi vagy mozgássérült, a  hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű, az  elhanyagolt, valamint a  kiemelkedő képességű gyermekek. Az  ő nevelésük speciális ismereteket, sajátos törődést igényel, szükség esetén megfelelő szakemberek (pszichológus, logopédus, gyógypedagógus, konduktor stb.) közreműködésével.12 E terület követelményeinek teljesítése szabályozás nélkül megvalósíthatatlan. E szabályozásnak tartalmaznia kell az együttműködés kereteit, az egyéni fejlesztési tervek készítésének, megvalósításának feladatait, módszertanát, a közös munka ellenőrzésére, értékelésére vonatkozó szabályokat. 11 243/2003. (XII. 17.) Korm. rendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról http://net.jogtar.hu/jr/ gen/hjegy_doc.cgi?docid=a0300243.kor (Látogatva: 2011. 02. 02.) 12 137/1996. (VIII. 28.) Korm. rendelet az Óvodai nevelés országos alapprogramjának kiadásáról http://net.jogtar.hu/jr/gen/ hjegy_doc.cgi?docid=99600137.KOR (Látogatva: 2011. 02. 01.)

A

MINŐSÉGFEJLESZTÉSI,

-IR Á N Y Í TÁ SI

FOLYA M AT OK BEL S Ő S Z A B Á LYOZ Á S A

27

6.6.2.1 Az óvoda–iskola átmenet segítése A sikeres óvoda–iskola átmenet szempontjából kulcskérdés a szociális kompetenciák fejlesztése. Jelen esetben a legfontosabb a pedagógusok együttműködésére vonatkozó szakmai keretek meghatározása, szabályozása, valamint a  nevelési tevékenységek közös követelményeinek érvényesítése a  szociális kompetencia fejlesztésére vonatkozóan egységes nevelési elvek, eszközök, követelmények kidolgozásával, amelyek a gyermekek életkori sajátosságaira épülnek, és amelyek biztosítják a gyermeki tapasztalatszerzést, tanulást, az egyéni fejlődési ütemet. Ezt az – egyébként az óvoda nevelési programjában valószínűleg rögzített – egységes rendszert, a szociális kompetencia fejlesztése szempontjából is fontos szokásrendszert szükséges megvalósítani (belső együttműködés), majd ki kell egészíteni a tanítók együttműködésére építve (külső együttműködés) az óvoda–iskola átmenetet megkönnyítő szokásokkal. Az eljárásrend vagy folyamatszabályozás célja, hogy az óvodában már kialakított, rögzült szokásokat, „szokásrendszert” vegye át az iskola, építsen ezekre, mert a jól begyakorolt automatizmusok nagyban segítik az iskolakezdést. A szociális együttműködés szabályait tehát egyrészt az óvoda, másrészt az iskola kezdő szakaszában együttesen dolgozzák ki, szabályozzák, és egységesen alkalmazzák, értékeljék (lásd 8.8 számú melléklet). 6.6.3 A kognitív kompetencia fejlesztése A kognitív kompetencia az információkezelés motívum- és készségrendszere. Elemei: • kommunikatív kompetencia; • gondolkodási kompetencia; • tudásszerző kompetencia; • tanulási kompetencia. Az értelmi nevelés további feladatai: egyrészt a gyermek spontán szerzett tapasztalatainak, ismereteinek rendszerezése, bővítése, különböző tevékenységekben és élethelyzetekben való gyakorlása, másrészt az értelmi képességek (érzékelés, észlelés, emlékezet, figyelem, képzelet, gondolkodás) és a kreativitás fejlesztése.13 A kognitív kompetencia fejlettségét gyakran a kommunikatív kompetencia szintje alapján ítélik meg, holott az anyanyelv fejlettsége – bár hatással van a kognitív kompetencia fejlesztésére – egyáltalán nem biztos, hogy annak fejlődésével párhuzamosan halad. Az óvoda, az iskola, a segítő szolgálatok együttműködése, az  egymástól való tanulás (óvodapedagógus, tanító, gyógypedagógus, logopédus) és a  fejlesztő munkájuk szabályozása ezen a területen a legfontosabb, ugyanis a kognitív kompetenciák fejlettségét nem lehet és nem is szabad az anyanyelvi kompetenciával összemérni. Ugyanakkor számos hazai tapasztalat mutatja, hogy a gyermek iskolai sikerességét, ezáltal későbbi életútját az határozza meg, hogy az iskolába lépéskor az anyanyelvi fejlettsége milyen szintű. A szakmai együttműködés során a kompetenciaterület fejlesztési lehetőségeit, a módszereket, az elvárásokat, az értékelést közösen tervezhetik meg az együttműködő partnerek (lásd 8.8 számú melléklet). 6.6.3.1 A többszörös intelligencia Az óvoda mindennapos tevékenységei, a játék, a vers, a mese, az ének, a zene, az énekes játék, a rajzolás, a mintázás, a kézimunka, a mozgás, a külső világ tevékeny megismerése, a munka jellegű feladatok el13 137/1996. (VIII. 28.) Korm. rendelet az Óvodai nevelés országos alapprogramjának kiadásáról http://net.jogtar.hu/jr/gen/ hjegy_doc.cgi?docid=99600137.KOR (Látogatva: 2011. 02. 01.)

28

H ÁT R Á N YO S

HELY ZE T Ű

3 –7 É V E S K O R Ú G Y E R E K E K I N T E G R Á L T Ó V O D A I N E V E L É S E

végzése biztosítják a gyermekek többoldalú fejlesztését, ezzel együtt a kognitív kompetencia fejlesztését. Gardner többszörös intelligencia elméletének alapján gondolnunk kell arra is, hogy a kisgyermek néha az egyik tartalmi elem elvárásaival alig képes megbirkózni, a másik elemmel (intelligenciákkal) kapcsolatban viszont társainál sokkal jobbat, többet, sőt néha kimagaslót képes produkálni. Fontos, hogy a műhelymunkák kapcsán a programba bevont partnerek megismerjék ezeket az intelligenciákat és ezek fejlesztési lehetőségeit. A Gardner által megállapított intelligenciák gyakorlatilag csaknem teljesen megegyeznek az óvodai élet tevékenységformáival, csak új kontextusba helyeződnek. Az elmélet alapvetése nagyon leegyszerűsítve szintén megegyezik a fi lozófiánkkal, amely szerint mindenki tehetséges valamiben, mindenkinek van fejlesztendő és fejleszthető intelligenciaterülete, és van, amiben tehetségesebb társainál. 6.6.3.2 Egyéni fejlesztési tervek készítése A kompetenciák a  személyiség részét képezik. Vannak kompetenciák, amelyekre jobban, és vannak, amelyekre kevésbé támaszkodhatnak a gyermekek. A hátrányos helyzetű, ingerszegény környezetből érkező, nemzeti, etnikai kisebbséghez tartozó, a  nehezen szocializálható, lassabban fejlődő, alacsonyabb fejlettségi szinten álló, az  érzékszervi, értelmi sérült gyermekek kognitív kompetenciái közül elsősorban az anyanyelvi beszéd és a beszédértés lehet kevésbé fejlett, mint társaiké, a tehetségesen, jól kommunikáló szülők gyermekeié. Ezért szükséges azokat a mindennapi tevékenységeket meghatározni és szabályozni, amelyek a kognitív kompetenciák fejlesztésében kulcsszerepet játszanak, és biztosítják a gyermekek számára az egymástól való tanulást. Ilyenek például a beszélgetőkör, a mindennapi mese, a bábozás, a dramatizálás és természetesen a szabadjáték tevékenységének biztosítása. Egyéni fejlesztési tervet csak az erősségekre építve érdemes készíteni, méghozzá a gyermek vonatkozásában kell valamennyi tevékenység közül az erősséget megtalálni. Tehát nem az a kérdés, hogy ki énekel a legszebben a csoportban, hanem az, hogy a gyerek valamennyi tevékenységét, képességét megvizsgálva melyikben a legjobb, a legsikeresebb. Ez az igazi pedagógiai feladat, erre a logikára lehet felfűzni a hátránykompenzálást és a tehetségek meglelését, kibontakoztatását is, hiszen a legtehetségesebb gyerek is lehet hátrányban valamilyen területen. Az egyéni fejlesztési tervek készítése csak akkor lehet hatékony, ha a fejlesztésben részt vevő pedagógusok és nem pedagógus munkatársak (pedagógiai asszisztens, dajka, védőnő) a szülők lehetséges bevonásának figyelembe vételével közösen dolgozzák ki, szabályozzák a fejlesztési tervek elkészítésének és megvalósításának módszereit, az együttműködési kereteiket, az ellenőrzés és értékelés módját, azaz az eljárásrendet. Hangsúlyozni szükséges, hogy az  egyéni fejlesztési tervek készítésekor sem feledkezhetünk meg az inter- és multikultirális tartalmak megjelenítéséről, az ebben elért bármilyen típusú erősség számbavételéről, amire a fejlesztési tervünket alapozhatjuk – amennyiben az adott környezetben releváns (lásd 8.9 számú melléklet). 6.6.3.3 Módszertani kultúra és eszköztár átadása Jelen esetben a cél a szakmai együttműködés megerősítése, a nevelési-oktatási folyamatban szerzett módszertani, gyakorlati tapasztalatok átadása, a közösen megfogalmazott, egységes elvárások, nevelési elvek gyakorlati működtetése, a belső, horizontális tudásátadás és ennek a külső partnerek részére való bemutatása. Az intézményi belső hospitálások elengedhetetlenek a  szakmai fejlődés és továbblépés szempontjából. A tapasztalatok szerint ott, ahol ezt a folyamatot szabályozták, eljárásrendet készítettek, nemcsak

A

MINŐSÉGFEJLESZTÉSI,

-IR Á N Y Í TÁ SI

FOLYA M AT OK BEL S Ő S Z A B Á LYOZ Á S A

29

a módszertani kultúra fejlesztésére volt jó hatással, hanem a szervezeti klíma is mérhetően javult. Ahogy a  gyermekek kompetenciafejlesztésénél, itt is igaz, hogy a  különböző intelligenciák a  pedagógusok esetében is különböző mértékben fejlettek. A kompetenciák a személyiség részét képezik. A pedagógusnak is van olyan kompetenciája, amelyikre jobban, és van, amelyikre kevésbé támaszkodhat nevelőmunkája során, ezért is fontos, hogy megismerjék, átadják egymásnak a módszereiket, a bevált gyakorlataikat, technikáikat, mert minden pedagógus más területen tehetséges és tud újat mutatni kollégáinak. Egymás munkájának jobb megismerése elősegítheti, hogy a  kollégák, a  partnerek bátrabban forduljanak egymáshoz segítségért, tanácsért, kialakuljon a rendszeres konzultáció, ami a gyermekekkel kapcsolatos valamennyi tevékenységre is pozitívan hat vissza.

A

MINŐSÉGFEJLESZTÉSI,

-IR Á N Y Í TÁ SI

FOLYA M AT OK BEL S Ő S Z A B Á LYOZ Á S A

31

7. Zárszó A Biztos Kezdet Óvodai Program belső minőségfejlesztésének fejezetei tartalmazzák a  program kiépítésének lehetséges módszertani lépéseit. A programelemek bizonyos részei minden intézményben megtalálhatóak, és ez természetes, hiszen a program eleve az Óvodai nevelés országos alapprogramjára épült. Annyiban más, hogy a társadalmi párbeszéd, a társadalmi mobilitás nagyobb súlyt, helyet kap, a minőségügyi elemeket szélesebb partneri kör bevonásával valósítja meg azért, hogy az eltérő családi háttérrel rendelkező, különböző képességű és fejlettségű gyermekek együttnevelését, fejlesztését hatékonyabban valósítsa meg. A hagyományos, jellemzően partneri igényekre építő minőségfejlesztéstől annyiban tér el, hogy az alacsony jogérvényesítő képességgel rendelkező szülők igényeit az elvárások hiányában, proaktívan tervezi meg. A döntésekbe, a folyamatokba a szülő, a család partnerként kerül bevonásra, mert az óvoda, a szülő és a gyerek közötti kommunikáció tudatos fejlesztése szintén célként jelenik meg. A program lehetőséget biztosít minden gyermek számára képességei kibontakoztatásához, oly módon, hogy minden gyerek az otthonról hozott tudását és kultúráját értékként képviselheti, kamatoztathatja. További célként jelenik meg a gyerekek egymást segítő közösségeinek tudatos fejlesztése, az interperszonális és csoportszociális készségek fejlesztése. A Biztos Kezdet Óvodai Program tudatosan építi az  együttműködő, elfogadó környezetet, törekszik az előítéletek csökkentésére, megszüntetésére, és ebbe bevonja a kapcsolatra kész szervezeteket: az óvodákat, általános iskolákat, családsegítő szervezeteket, a kisebbségi és helyi önkormányzatok, kulturális és civil szervezetek munkatársait, önkénteseit, az egyházi képviseleteket; és várja a csatlakozókat.

A

MINŐSÉGFEJLESZTÉSI,

-IR Á N Y Í TÁ SI

FOLYA M AT OK BEL S Ő S Z A B Á LYOZ Á S A

33

8. Mellékletek 8.1 A Biztos Kezdet Óvodai Program bevezetésének ábrája A Biztos Kezdet Óvodai Program célkitűzéseinek megvalósítása minőségbiztosítási és -fejlesztési rendszer alkalmazásával (lásd 9. oldal)

34

H ÁT R Á N YO S

HELY ZE T Ű

3 –7 É V E S K O R Ú G Y E R E K E K I N T E G R Á L T Ó V O D A I N E V E L É S E

8.2 A jogszabályi megfelelőség vizsgálata Jogszabály15

Jogszabály megnevezése, jogszabályi hely

Magyar Köztársaság Alkotmánya

XII. fejezet Alapvető jogok és kötelességek 70/A. § (1–3) bek, 70/F. § (1-2) bek.

1993. évi törvény a közoktatásról

Alapelvek 2. § (4) bek. Az óvoda felelőssége 4. § (7) bek. a,b,c pont A gyermekek érdekei 4/A. § (1-5) bek. Az egyenlő bánásmódról 5. § Az oktatás nyelve II. fejezet Jogok és kötelességek 10. § (1-2-3a,b,e,f 4) bek. A gyermekekre vonatkozóan 14. § (2) bek. (a–g) a szülőkre vonatkozóan 19. § (7) bek. (a-i) pontok a pedagógusra vonatkozóan. V. fejezet Az intézmények működése 41. § (1-6) bek. A működés rendje 45. § (1) bek. 47. § (a-e) pont A nevelési program 65. § (1-3) bek. Óvodai felvétel 82. § (69) bek. A nem állami fenntartók kötelezettségei VI. fejezet Szervezés és irányítás 95. § (1) bek. (i-j)pontok A miniszter feladatai 95/C. § (8) bek. Az Oktatási Hivatalról 105. § (1-3) bek. Az esélyegyenlőségi tervről IX. fejezet Értelmezés-fogalomtár 121. § (1) bek, (6) bek.

2003. évi CXXV. törvény az egyenlő bánásmódról és esélyegyenlőségről

Oktatás és képzés: 27. § (1-4) bek. 28. § (1-3) bek. Hátrányos megkülönböztetés: 8. § Közvetlen megkülönböztetés 9. § Közvetett megkülönböztetés 10. § Zaklatás, jogellenes elkülönítés, megtorlás

Kormányrendeletek

137/1996. (VIII.28.) Korm. rendelet Az óvodai nevelés országos alapprogramjának kiadásáról 255/2009. (XI. 20.) Korm. rendelet Az Óvodai nevelés országos alapprogramjának kiadásáról szóló 137/1996. (VIII. 28.) Korm. rendelet módosításáról 20/1997.(II.13.) Korm. rendelet A HHH gyerekek létszámával összefüggő adatszolgáltatási kötelezettség

Az oktatási tárca rendeletei

11/1994. (VI.8.) MKM rendelet A nevelési oktatási intézmények működéséről 23/1997. (VI.4.)MKM rendelet A fogyatékos gyermekek óvodai nevelésének irányelve

Szociális és Munkaügyi Minisztérium

1993. évi LXXVII. törvény a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól 1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról

Megfelelőség

Nem megfelelőség

Megjegyzés

15 A jogszabályok várható változásaira tekintettel a jogszabályi helyek változni fognak, de a vizsgálathoz vélhetően a továbbiakban is segítséget jelentenek a fejezetcímek.

A

MINŐSÉGFEJLESZTÉSI,

-IR Á N Y Í TÁ SI

35

FOLYA M AT OK BEL S Ő S Z A B Á LYOZ Á S A

8.3 A Biztos Kezdet Óvodai Program megjelenése az intézmény belső szabályozóiban Dokumentum Alapító Okirat

Téma

Igen Nem Megjegyzés

Óvodai fejlesztő felkészítés megjelenése.

Integrációs elvárások megjelenése.

Biztos Kezdet Óvodai Program megjelenése.

Helyi Óvodai Nevelési Program

Külső-belső kapcsolatok irányítása.

Szervezeti és Működési Szabályzat

Megjelenik a Biztos Kezdet Óvodai Program megvalósítását támogató szervezeti struktúra és a feladatok megosztása (munkacsoport, vezetők, tagok).

Házirend

Az óvoda nyitva tartása rugalmas, segíti a szülők munkába állását.

Minőségirányítási program A Biztos Kezdet Óvodai Program megvalósításával kapcsolatos folyamatszabályozások

Partnerkapcsolatok irányítása. Beóvodázási szabályzat. A gyermekek fejlődésének nyomon követése, mérése és értékelése. Pedagógusok, dajkák teljesítményértékelése.

Dokumentum

Téma

Munkaköri leírások

A Biztos Kezdet Óvodai Program megvalósításával kapcsolatos elvárások megjelenítése.

Továbbképzési terv

A Biztos Kezdet Óvodai Program megvalósításához szükséges kompetenciák megszerzését segítő beiskolázási terv.

Éves munkaterv

Tartalmazza a nevelési évre vonatkozó feladatok megjelölését: cselekvési tervek, feladatok, elvárt eredménnyel, felelőssel, a résztvevők körével, határidővel.

A Biztos Kezdet Óvodai Program bevezetésének stratégiai terve

Tartalmazza a helyzetelemzést, az intézkedési terveket, a feladatokat, a sikerkritériumot, a megvalósításért felelős személyt, a résztvevők körét, a határidőt, a dokumentálás módját, az értékelést, ellenőrzést.

Igen Nem Megjegyzés

36

H ÁT R Á N YO S

HELY ZE T Ű

3 –7 É V E S K O R Ú G Y E R E K E K I N T E G R Á L T Ó V O D A I N E V E L É S E

8.4 Az Óvodai Integrációs Program és a Biztos Kezdet Óvodai Program feladatainak összehasonlítása Óvodai Integrációs Program

Biztos Kezdet Óvodai Program

Megjegyzés

Megfelelőség a fenntartói és az intézményre vonatkozó Esélyegyenlőségi Programnak IPR éves munkaterv (konkrét, ütemezett feladatok, megvalósításuk)

BIKÓP bevezetésének ütemterve Az Óvodai éves munkaterv, melyben helyet kap a BIKÓP

Éves cselekvési ütemterv A munkacsoportok éves munkatervei. Lehetséges munkacsoportok: 1. Partnerkapcsolatok irányítása: civil és szakmai szervezetek, szülők, egyéni segítők. 2. Gyermekvédelemmel és egészségügyi ellátással kapcsolatos feladatok, tevékenységek: gyermekvédelmi terv, esetmegbeszélések, egészségügyi állapot nyomon követése. 3. Beóvodázás szervezése: népesség nyilvántartó, védőnői hálózat, mulasztások nyomon követése. 4. Az óvoda–iskola átmenet segítése, kapcsolat az iskolával, a gyerek iskolai nyomon követése. 5. Mérés-értékelés: egyéni fejlesztési tervek készítésének segítése, a megvalósulás nyomon követése, értékelése. Óvodai Integrációs Program

Biztos Kezdet Óvodai Program

Önkéntes szülői nyilatkozat.

Megjegyzés

Óvodába csalogató rendezvények. DIFER és egyéb mérések.

Egyéni fejlődési naplók rendszeres vezetése. Meghatározott időkeretű (háromhavonkénti), szülővel történő közös értékelés feljegyzései, intézkedési javaslatok.

A szülőkkel való rendszeres napi kapcsolattartás kialakítása, a rendszeres, pozitív tájékoztatás a gyerek óvodai tevékenységeiről.

Döntések dokumentumai, jegyzőkönyvek, határozatok, emlékeztetők. Integrációs intézményi önértékelés

BIKÓP megvalósulásának önértékelése

8.5 A Biztos Kezdet Óvodai Program bevezetését megelőző helyzetelemzés szempontjai Sorsz. Vizsgálandó terület 1.

Befogadó szemlélet az intézmény minden dolgozójára vonatkozóan.

2.

Biztonságot, szeretet nyújtó, gyerekbarát környezet, interakcióra és kommunikációra ösztönző légkör.

3.

Széles körű, a gyermeki érdeklődésre építő, párhuzamos tevékenységformák biztosítása.

4.

Módszertani gazdagság: kooperatív tevékenységek, együttműködésre építő módszerek, projektmódszer alkalmazásában való jártasság, differenciált tapasztalatszerzés biztosítása.

5.

Az egyéni bánásmód teljes körű alkalmazása: az aktuális fejlettségre, egyéni értékekre építő, optimális fejlesztés biztosítása.

6.

Az egyéni fejlesztés tervszerű, hatékony megvalósítása, dokumentálása, esetmegbeszélések.

Feladatok

Megjegyzés

A

MINŐSÉGFEJLESZTÉSI,

-IR Á N Y Í TÁ SI

37

FOLYA M AT OK BEL S Ő S Z A B Á LYOZ Á S A

Sorsz. Vizsgálandó terület

Feladatok

7.

A pedagógus szerepének átértékelése: a nevelés, fejlesztés sokszereplős irányítója és megvalósítója.

8.

A szülők és az óvoda kapcsolatának tartalmi mélyítése, napi kapcsolattartás, bevonás a gyerekcsoport mindennapi életébe.

9.

A szülők rendszeres tájékoztatása a gyermekük fejlesztéséről és fejlődéséről, a tehetség kezdeményéről.

10.

A nevelésben érintett külső szereplők széles körű bevonása: gyermekjóléti szolgálat, egészségügyi és pedagógiai szakmai szolgáltatók, szakszolgálatok, Biztos Kezdet Gyerekházak, cigány kisebbségi önkormányzat, civil szervezetek, egyéni segítők.

11.

A gyerekek ellátásához szükséges hiányterületek felmérése (gyógypedagógus, logopédus, korai fejlesztő stb.), bevonási lehetőségek feltérképezése (részmunkaidő, megbízási szerződés stb.), a hiány megszüntetése.

12.

Az óvoda–iskola átmenet zökkenőmentességének biztosítása, esetmegbeszélések a tanítókkal, a gyerek iskolai pályafutásának nyomon követése.

Megjegyzés

8.6 A humánerőforrás elemzésének ellenőrző lapja Kompetenciaterület

Az együttnevelés elméletének és gyakorlatának ismerete. Az inkluzív pedagógia ismerete. Érzékenyítő, szemléletformáló, prevenciós felkészítésen, továbbképzéseken való részvétel. Kommunikációs, konfl iktuskezelési, szervezetfejlesztési tréningen való részvétel. Szervezetfejlesztési, -irányítási, csoportdinamikai elméleti és gyakorlati tapasztalatok megléte. A kisgyermekkori fejlődés (testi, lelki-érzelmi, értelmi fejlődés) állomásainak ismerete, HEFOP, TÁMOP továbbképzések. A kisgyermekkori kompetenciafejlesztés fejlesztésének lehetőségei (személyes, szociális, kognitív kompetenciák), HEFOP, TÁMOP továbbképzések. Módszertani kultúra fejlesztése: kooperatív technikák, projektmódszer, hatékony tanulómegismerési technikák, drámapedagógia, HEFOP, TÁMOP továbbképzések. A kisgyermekkori nyelvi fejlődés jellemzői. A tehetségkezdemény felismerése, gazdagítási, gyorsítási lehetőségek. Mérés-értékelési ismeretek, egyéni fejlesztési terv készítése és megvalósítása.

Továbbképzésben részt vettek neve

Tervezett beiskolázás, továbbképzés

38

H ÁT R Á N YO S

HELY ZE T Ű

3 –7 É V E S K O R Ú G Y E R E K E K I N T E G R Á L T Ó V O D A I N E V E L É S E

8.7 Interjú készítése, interjúterv14 Az interjú kommunikációja kérdező és kérdezett között: § amelyet a felek szabad akaratukból folytatnak; § előre meghatározott célja van, és ez ismert valamennyi fél számára; § beszélgetés jellegű, de előre átgondolt interjúterv alapján történik; § az elhangzott tartalmak felhasználási módja tisztázott; § a válaszok rögzítésére, jegyzetelésre csak akkor kerülhet sor, ha a kérdezett ahhoz hozzájárult. A kommunikációs szituáció kialakítása sorsdöntő: Mondjuk el, hogy: § Kik vagyunk, és milyen céllal jöttünk! § Tegyük érthetővé és legitimmé a célt! § Mondjuk el, hogy hogyan használjuk fel az információkat! § Válaszoljunk az interjúalany tisztázó kérdéseire! § Mondjuk el, tegyük egyértelművé, hogy a beszélgetés önkéntes, kizárólag a felkeresett elhatározásán múlik! § Ne bocsátkozzunk vitába! § Fogadjuk el, ha a felkeresett személy nem hajlandó beszélgetni! § Tisztázzuk a szerepeket, és éreztessük a kérdezettel, hogy egyenrangú félként kezeljük! Az interjúalany kompetenciájának erősítése: Nyitott „nyitó” kérdéssel (kérdésekkel) tegyük egyértelművé, hogy: § A téma a „megkérdezetté”, ő az egyedüli, aki hiteles válaszokat adhat! § Nincsenek „elvárt,” jó válaszok! § Nincs rejtett célunk! § Igazán kíváncsiak vagyunk az elbeszélésére! § Bemelegítő „semleges” kérdésekkel teremtsünk oldott légkört! Az őszinteség, a bizalom elnyerése: § Figyelmes és együttérző hallgatás. § Metakommunikatív eszközök: adekvát arcjáték, gesztusok. § Ha akadozik: „beszéljen még erről…” § Aktív hallgatás: hallgatni kell mindaddig, amíg lehet! Ezt követően jön az interjú mélysége. Ne féljünk a csendtől, hagyjuk az alanyt gondolkozni! § Értő hallgatás: az utolsó beszédszólam megismétlése. Hasznos kérdések: § Hogyan? § Miért? § Hogyan értette azt, hogy? § Magyarázatot kérő kérdések: … miért? Mi magyarázza…? Hogyan lehet az, hogy…? 14 Steinar Kvale: Az interjú. Bevezetés a kvalitatív kutatás interjútechnikáiba. Jószöveg Műhely Kiadó, Budapest, 2005. 47–75. l.

A

MINŐSÉGFEJLESZTÉSI,

-IR Á N Y Í TÁ SI

39

FOLYA M AT OK BEL S Ő S Z A B Á LYOZ Á S A

§ Magyarázatra ösztönző, valós vagy látszat ellentmondás megfogalmazása pl.: azt hinné az ember, hogy akinek... § Kényes kérdések megfogalmazása: pl. máshol azt tapasztaltam, hogy (sose nevezünk meg konkrét helyzetet vagy személyt, más interjúalanyt, mert bizalmatlanságot szül). Indító kérdés, nyelvhasználat: § Csak a témát közöljük és azt, hogy beszéljen róla! § „Mindenki nyelvének” használata, kerüljük az idegen szavakat, tagoltan beszéljünk. § Jó, ha kiderül, hogy ismerjük az interjúalany világát – de ne legyünk tudálékosak! § Szituációteremtés: lehet az anamnézis, vagy a gyermek jó tulajdonságainak hangsúlyozása. § Legyen elbeszélés/történet, amely kapcsán az interjúalany elmondhatja és megvilágíthatja azokat az eseményeket, tényeket, nézeteket, amelyekre az interjú irányul! § A szívesen megválaszolt kérdésektől haladunk a kényes kérdések felé. § Elfogadjuk az interjúalany elbeszélő sorrendjét, alkalmazkodunk ehhez. Csak arra térünk vissza, amiről nem szólt, de számunkra az információ szükséges. § Lehetőleg nem vágunk közbe, nem akasztjuk meg a beszélgetést, ha mégis szükséges, akkor egy emlékeztető mondattal visszavezetjük az eredeti témához. Az interjú zárása: § Minden esetben köszönjük meg az interjút és adjunk visszajelzést a hasznosságáról! § Az interjú zárása pozitív végkicsengésű legyen!

8.8 Az óvoda–iskola átmenet segítése Feladat

Óvoda

Iskola

Állapotmérés

Komplex állapotfelmérés óvodába lépéskor

Komplex állapotfelmérés iskolába lépéskor

Anamnézis, személyiséglap, állapotfelmérő

DIFER mérés

Aktív és passzív szókincs bővítése, kommunikációs hátrányok kompenzálása Hallásfejlesztés, beszédhanghallás fejlesztése Nyelvi didaktikus játékok Kommunikáció Összefüggő beszéd: mondóka, mese, vers, beszélgetőkör, bábozás, dramatizálás Grammatikailag helyes beszéd, nyelvtani szabályok betartása Párbeszéd, nyelvi kapcsolatteremtés szabályai, normái Beszédfegyelem, késleltetés Beszédkedv fenntartása, növelése: mondóka, vers, beszélgetőkör

Megjegyzés

A pedagógus példamutató beszéde CD-ről hangfelismerés, játékok Játékos nyelv- és ajakgyakorlatok Mindennapos lehetőség teremtése A szleng kerülése Udvariasság, kérdésválasz Illemszabályok betartása Folyamatos kommunikácós helyzet, értő figyelem biztosítása

40

Feladat

Érzelmi nevelés, szocializáció

H ÁT R Á N YO S

HELY ZE T Ű

3 –7 É V E S K O R Ú G Y E R E K E K I N T E G R Á L T Ó V O D A I N E V E L É S E

Óvoda

Iskola

Megjegyzés

Befogadás az óvodába

Beiratkozás az iskolába

Fokozatos beszoktatás a szülő közreműködésével

Iskolába lépés előtti iskolalátogatás biztosítása a szülők számára, az iskolát bemutató szülői értekezlet

A gyerek elfogadása, befogadása, inkluzív nevelési gyakorlat Kapcsolat kialakítása a szülővel

Családlátogatás

Családlátogatás

Feladat

Egészséges életmódra nevelés

Családlátogatási napló

A családi szocializáció megismerése

Az óvodai szocializáció megismerése, adaptálása az iskolai szocializációs követelmények teljesítéséhez

Erősségek és hiányterületek feltárása, fejlesztési tervbe illesztése

Az óvoda szabályainak megismerése Egyénre szabott interakciók, pozitív megerősítés

Az iskolai élet szabályainak megismerése Egyénre szabott interakciók, értékelés, pozitívumokra építő fejlesztés

Beszoktatási terv, egyéni fejlesztési terv

Együttműködési készség fejlesztése kooperatív technikákkal, bábozással, drámapedagógiai és projektmódszerekkel

Az együttműködési készség erősségeinek és hiányterületeinek feltárása, fejlesztési terv készítése

Óvoda

Megjegyzés

Iskola

Napirend, életritmus A család bevonása a helyes napirend kialakításába: rendszeresség, alvás, ébrenlét

Rugalmasság és állandóság megfelelő aránya Segítség a családnak az életritmus kialakításában

Gondozási feladatok: egészségmegőrzés, tisztálkodás, ápoltság

A megfelelő feltételek biztosítása, figyelem ezek meglétére, az óvodai tapasztalatok átadása

Együttműködés a családsegítővel, a védőnővel

Táplálkozás: változatosság, rendszeresség, kulturált étkezési szokások

A rendszeres táplálkozás biztosítottságának figyelemmel kísérése A kulturált étkezési szokások fenntartása, a helyes táplálkozási ismeretek elsajátítása

Együttműködés a gyermekjóléti szolgálattal, a családsegítővel Családi egészségnapok szervezése, együttműködés civil szervezetekkel, egészségügyi dolgozókkal

A

MINŐSÉGFEJLESZTÉSI,

-IR Á N Y Í TÁ SI

FOLYA M AT OK BEL S Ő S Z A B Á LYOZ Á S A

41

8.9 Egyéni fejlesztési terv készítése Belépő állapotmérés elemei: A testi fejlettség, az egészségi, a pszichés és a szociális állapot feltérképezése, a kiinduló helyzet rögzítése. Szükség esetén szakértői vélemény kérése (feltételezett sajátos nevelési igényű gyerek esetében). Diagnosztikus megfi gyelések, mérések az alapkompetenciák területén: téri tájékozódás, hallásfi gyelem, ritmusérzék, emlékezet és figyelem, beszédkészség, grafomotoros készség, mozgás, matematika. Egyéni fejlesztési terv összeállítása az erősségekre építve, a legfontosabb fejlesztési irányok meghatározása és a fejlődés nyomon követése, háromhavonkénti értékelése. Nyomon követés: A  gyerek fejlődését folyamatosan figyelemmel kell követni az  egyéni fejlesztési terv alapján. Ezt az óvodapedagógus vezeti. Folyamatos, napi kapcsolatban van a gyerekkel és a szülővel, segíti és motiválja, együttműködik a  fejlesztő munkacsoport tagjaival, részt vesz esetmegbeszéléseken. A fejlődés legfontosabb dokumentumait a dosszié (portfólió) tartalmazza: diagnosztikus mérések, DIFER, kérdőívek, interjúk, a gyerek produktumainak dokumentumai, kontrollfeljegyzések, szöveges értékelések, amelyek alapján összegzően kell értékelni a gyerek fejlődését a hátrányok leküzdéséhez. Az egyéni fejlesztési terv lehetőséget ad arra, hogy a  gyermek egyéni haladási ütemben sajátítsa el az  iskola zökkenőmentes megkezdéséhez szükséges kompetenciákat, és bármikor személyre szabottan bővíthető a fejlesztési terület. Ebbe a munkába bekapcsolható a család (pl. önellátás, öltözködés), a dajka (pl. önkiszolgáló tevékenységek), a kertész (ültetés, locsolás) stb. A Biztos Kezdet Óvodai Program komplex együttműködési modell, amelyben rendszeres az együttműködés a pedagógusok között (team). Kapcsolatot építenek külső partnerekkel: tervkészítő, folyamatelemző, problémamegoldó, értékelő esetmegbeszéléseket tartanak, gyakori a hospitálás. A résztvevők a team tagjai: pedagógus, fejlesztőpedagógus, szociálpedagógus, pszichológus, óvodapedagógus. A külső partnerek: a gyerekekkel és családjukkal kapcsolatba kerülő családgondozók, a gyermekjóléti szolgálat szakemberei, a védőnő, az önkormányzatok szociális munkatársai, a szociális munkások, a civil segítő szervezetek, a kisebbségi önkormányzatok, az egyéni segítők stb.

A

MINŐSÉGFEJLESZTÉSI,

-IR Á N Y Í TÁ SI

FOLYA M AT OK BEL S Ő S Z A B Á LYOZ Á S A

43

9. Felhasznált irodalom 1. Dr. Bakonyi Anna: A Biztos Kezdet óvodai Program Szakmai koncepciója. Kézirat, Budapest, Okker Zrt., 2011, 2. Tony Booth–Mel Ainscow: Inklúziós index. Csefkó Mónika, Csepregi András és a Mozgáskorlátozottak Békés Megyei Egyesülete kiadásában, 2009. 9–16. 3. Egedi Cecília–Debre Istvánné–Kende Anna–Kereszty Zsuzsa–Sebő Júlia: Óvoda–iskola átmenet. Kézikönyv Budapest, suliNova Kht. 2007. 4. Steinar Kvale: Az interjú. Bevezetés a kvalitatív kutatás interjútechnikáiba. Budapest, Jószöveg Műhely Kiadó, 2005. 5. Ceizel Barbara: A koragyermekkori intervenció múltja, jelene és remélt jövője. In: Gyógypedagógiai Szemle, 2009. 2-3. szám 112–116. 6. Eszik Zoltán: Önértékelés a  Biztos Kezdet Programokban 2007. SZMM Biztos Kezdet Füzetek 2. 2007. 75–84. 7. Bakonyi Anna: Az óvodák új „feladata” az integráció. In: Óvodai Nevelés. 2005. 4. 112–114. 8. Körmöczi Katalin: Pedagógiai eljárások a „másság” elfogadásáért. In: Óvodai Nevelés, 2006. 10. 347– 353. 9. Varga Szilvia: „A XXI. század gyerekképe egyben jövőképe is.”Interjú Labáth Ferencnével. In: Hátrányos helyzetű 3–7 éves korú gyerekek integrált óvodai nevelése. A  Biztos Kezdet Óvodai Program háttértanulmányai 1. kötet. A  Biztos Kezdet Óvodai Program konferenciakötet. Nyitókonferencia. Szerk.: Labáth Ferencné. Bp., Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft., 2011. 139. 10. Labáth Ferencné: Általános szakmai koncepció – Az  Óvodai nevelés kompetenciaterület. Elméleti alapvetések 12. o. http://www.sulinet.hu/tanar/kompetenciateruletek/ovodai_neveles/dokumentumok/elmelet_ alapvetesek.pdf (Látogatva: 2011. 02. 02.) 11. Közoktatási Esélyegyenlőségi Útmutató. 2010. április 14. A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 105. §. www.nefmi.gov.hu › Közoktatás › Esélyegyenlőség - Tárolt változat (Látogatva: 2011. 01. 21.) 12. Biztos Kezdet Program – 2007. konferencia. Szociális és Munkaügyi Minisztérium http://www. szmm.gov.hu/main.php?folderID=16364 (Látogatva: 2011. 02. 21.) 13. Útmutató az. Óvodai IPR-hez. (Óvodai Integrációs Program) Minta az óvodai IPR működtetéséhez http://www.educatio.hu/download/eselyegyenloseg/Utmutato_az_Ovodai_IPR-hez_2009_.pdf (Látogatva: 2011. 01. 21.) 14. Szociális és Munkaügyi Minisztérium Biztos Kezedet Program http://www.szmm.gov.hu/main. php?folderID=16364 (Látogatva: 2011. 01. 21.) 15. Az 1993. LXXIX. törvény a közoktatásról http://www.complex.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=99300079.TV (Látogatva: 2011. 01. 22.) 16. 137/1996. (VIII. 28.) Korm. rendelet az Óvodai nevelés országos alapprogramjának kiadásáról http:// net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=99600137.KOR (Látogatva: 2011. 02. 01.)

44

H ÁT R Á N YO S

HELY ZE T Ű

3 –7 É V E S K O R Ú G Y E R E K E K I N T E G R Á L T Ó V O D A I N E V E L É S E

17. 243/2003. (XII. 17.) Korm. rendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=a0300243.kor (Látogatva: 2011. 02. 02.) 18. Dr. Vágó Irén–Labáth Ferencné: Az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramjával kapcsolatos kutatás zárójelentése http://www.nefmi.gov.hu/letolt/kozokt/onap_zt_080703.pdf (Látogatva: 2011. 01. 21.) 19. „Legyen jobb a gyermekeknek” Nemzeti Stratégia Értékelő Bizottsága http://www.gyerekmonitor.hu/index (Látogatva: 2011. 01. 21.) 20. Az Óvodai nevelés kompetenciaterület. Elméleti alapvetések http://www.sulinet.hu/tanar/ kompetenciateruletek/ovodai_neveles/dokumentumok/elmelet_alapvetesek.pdf (Látogatva: 2011. 02. 02.) 21. Óvoda és iskola közötti átmenet ÓVODAI NEVELÉS. Minden család életében nagy változás, amikor a gyermek elballag az óvodából. http://oktataskepzes.tka.hu/upload/docs/eselyegyenloseg/ovoda_isk_kozotti_atmenet.pdf (Látogatva: 2011. 01. 21.) 22. Konferencia a gyerekszegénységről http://www.biztoskezdet.hu/ (Látogatva: 2011. 01. 21.) 23. TÁMOP-5.2.1/09/1 - Gyerekesély program országos kiterjesztésének szakmai-módszertani megalapozása és a program kísérése Útmutató http://www.nfu.hu/doc/1884 (Látogatva: 2011. 01. 21.) 24. A „TÁMOP 3.1.1 - 21. századi közoktatás – fejlesztés, koordináció” című kiemelt projekt http://www.sulinet.hu/tart/cikk/Sca/0/35621/1 (Látogatva: 2011. 01. 21.)